GEO Magazin 2019. szeptemberi szám by Ringier Hungary Kft.

2019. szeptember • 895 forint • 535 DIN • 20,4 LEI

2019. SZEPTEMBER

G A

V I L Á G O T

F E L F E D E Z N I

É S

M E G É R T E N I

Klímamítoszok – az éghajlatváltozásról a kutatás fényében

MENORCA · Klímamítoszok · A jövő iskolája · A hangyák világa

MENORCA

9 771787 272300

19009

Az utolsó „titkos” hely Európában Színes történelem, csodás gasztronómia, mesés strandok

Geoszkóp

Érdekességek a GEO világából

A jövő iskolája

A digitális forradalom kiterjedése az oktatásra

A hangyák világa

Az egyes rovarok együttesen szuperorganizmust alkotnak

Világesemények

A gyerekek fokozódó mozgáshiánya globális gond

KEZDD KICSIBEN!

ELŐSZÓ

Tisztelt Olvasó! E havi címlaptörténetünkben egy szigetre kalauzoljuk olvasóinkat: ez Menorca, a Baleár-szigetek egyik rejtett gyémántja. Spanyolország legkeletibb része, ezért az ottaniak gyakran büszkén mondják, hogy ők látják meg először a napfelkeltét. A sziget annyira nem ismert, hogy a spanyolok között sem ritka, hogy valaki nem tud a létezéséről, pedig a történészek szerint négyezer éve lakott ez a földdarab. Mivel a legtöbb „partizni vágyó” turista Mallorcát vagy Ibizát választja, Menorca azoknak a legmegfelelőbb, akik nyugalomra és a természet csodáira vágynak. A Baleár-szigetek közül itt található a legtöbb öböl és tengerpart: Ibizának és Mallorcának együttvéve nincs annyi strandja, mint Menorcának. Ma bárhol lépünk Menorca partjaira, a 185 kilométer hosszú Camí de Cavalls ösvényét kell kereszteznünk, ahol gyalog, lóval és biciklivel is sokan túráznak – akár úgy is, hogy a teljes szigetet megkerülik. Erre minden lehetősége megvan a vállalkozószelleműeknek, hiszen a sétányt semmi nem szakítja meg, a parti sávban lévő földeket ugyanis senki nem veheti meg. Ez nem valami menorcai sajátosság, hanem spanyol törvény, amelynek köszönhetően bárki kiköthet a privát tulajdonban lévő szigeteken is. Menorcán egyébként nem kell magánszigetet keressünk ahhoz, hogy egyedül legyünk egy strandon. Az itt található 150 fürdőhely között vannak minden kényelemmel és vízimentő-állásokkal kialakított partszakaszok, és teljesen elhagyatott részek, ahol

maximum pár bója és egy mentőöv jelzi, hogy ez hivatalosan is egy strand. Menorca legfontosabb természetvédelmi körzetében, a Parc Natural de S’Albufera des Grau területén 800 madárfaj áll meg útban az afrikai telelés felé. Néha rózsaszín flamingók keresik élelmüket a 21 halfajnak életteret biztosító tóban. Hogy napjaink utazójának miért kell megcéloznia ezt az európai viszonylatban még majdnem érintetlen paradicsomot, arra számtalan okot lehetne felsorolni. Túrákkal megközelíthető szűz tengerpartjai, természetvédelmi területei, történelmi leletei mind különlegessé teszik a szigetet. Szerzőnk személyes tapasztalatait osztja meg Önökkel, amelyek alapján állíthatom, Menorca megér egy misét! A szeptemberi iskolakezdés apropóján azt a kérdést is boncolgatjuk, hogy a táblagépek és az internet korában a tanároknak milyen lehetőségeik vannak arra, hogy új korszakot nyissanak az oktatásban. Vajon a digitális forradalom korában hogyan nézhetne ki a modern iskola? Klímamítoszokkal foglalkozó írásunkban az éghajlatváltozással kapcsolatos, futótűzként terjedő néhány álhírrel és féligazsággal is szeretnénk leszámolni a kutatás mai állásának fényében. Végül, de nem utolsósorban bepillantást nyújtunk a hangyák világába. Szerzőnk, aki jelenleg az Ökológiai Kutatócsoport munkatársa, bemutatja ezt a hangyaegyedekből álló „szuperorganizmust”, amely sok tízmillió évvel ezelőtt meghódította a szárazföldi ökoszisztémákat, és azóta is az uralma alatt tartja.

Tartalmas időtöltést kívánva, üdvözlettel:

Koszó-Stammberger Kinga

19/09 g 3

TA R TA LOM S ZEP TEM BE R

CÍMLAPTÉMA

MENORCA

AZ UTOLSÓ FELFEDEZÉSRE VÁRÓ EURÓPAI SZIGET

A GEO szerzője bejárta a világot, úgyhogy neki elhihetik, Menorcán vannak az északi félteke legcsodásabb strandjai. De még őt is lenyűgözte a mini sziget hatalmas történelme, színes gasztronómiája és izgalmas földrajzi sajátossága

Ünnepelni, azt tudnak

Menorca sokkal inkább terepe annak, aki a lovaseseményekért rajong. A fiesta, az év legfontosabb eseménye el sem képzelhető látványos lovasfelvonulások nélkül. Ezt a népünnepélyt minden városban a nyár más-más hétvégéjén tartják

40 GEOSZKÓP . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 Újdonságok és érdekességek a tudomány és a kutatás világából CÍMLAPTÉMA Menorca . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Útibeszámoló a Földközi-tenger nyugati részén fekvő, Spanyolországhoz tartozó szigetről, amelynek nagy része a természet még érintetlen szépségével csalogat

Iskolapad helyett

A digitális forradalom révén kinyílt és gyorsabb tempóra kapcsolt világban elvárás lenne, hogy az oktatás kövesse a fejlődés mértékét. Noha ez egyelőre nem mindig teljesül, érdemes végiggondolni, milyen is lenne a jövő ideális iskolája

A földi idegenek, a hangyák világa

A hangyakolónia nem társadalom, hanem hangyaegyedekből álló szuperorganizmus, amely él, növekszik, szaporodik és döntéseket hoz. Egy intelligens lény tehát. Hogyan működik ez a külön kis világ?

RIPORTOK OKTATÁS

A jövő iskolája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 Hogyan nézne ki egy új korszak az oktatásban, és mire lenne ehhez szükség? BIOLÓGIA

A hangyák világa . . . . . . . . . . . . . . . 52 A szuperorganizmus, amely sok tízmillió évvel ezelőtt meghódította a szárazföldi ökoszisztémákat, és azóta is uralma alatt tartja MODERN ÉLET

Klímamítoszok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 Az éghajlatváltozással kapcsolatban rengeteg álhír és féligazság terjed. Ezek közül néhánnyal most leszámolunk

ROVATOK

Klímamítoszok Tizenkét népszerű féligazság az éghajlatváltozásról – a kutatás fényében

Szerkesztőségi előszó. . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Levelek / impresszum . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Campus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 Világpolgár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .80 Előzetes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .82 CÍMLAPFOTÓ: Getty Images

19/09 g 5

L E V ÉL Gran Canaria

GYÖNGYSZEM AZ ÓCEÁNBAN A Kanári-szigeteket több tízmillió évvel ezelőtt elemi természeti erők emelték ki a tenger mélyéről. Az elsők között volt Gran Canaria, amely a műholdfelvételeken

KÉPJEGYZÉK OLDALSZÁM SZERINT Elhelyezkedés a layoutban: b. = balra, j. = jobbra, f. = fent, k. = középen, l. = lent CÍMLAP Getty Images: (nagy fotó); Shutterstock: j. f. TARTALOMJEGYZÉK

majdnem szabályos kört formázó gyöngyszemnek látszik az Atlanti-óceánban. A Nyugat-Afrika partjaitól 225 kilométerre fekvő, vulkáni eredetű, Spanyolországhoz tartozó sziget évtizedek óta a legkeresettebb turistacélpontok egyike.

Tisztelt Szerkesztőség!

ÍRTA: CSÉMI KLÁRA

Nemes Bianka vagyok, jelenleg egy budapesti gimnáziumban tanulok. Szeptemberben kezdem az utolsó évemet, ami a pályaválasztás szempontjából nagyon fontos lesz. A barátaim közül már nagyon sokan tudják, hogy mihez fognak kezdeni az érettségi után. Egészen eddig nem voltak határozott elképzeléseim, viszont azt mindig is biztosan tudtam, hogy a suli befejezése után olyan munkát akarok, amit örömmel végzek majd. Az Univerzum jeleként könyveltem el, amikor a nővérem szobájában megtaláltam a GEO magazin egyik számát. Nem kifejezetten szeretek olvasni, de annyi csodálatos képet láttam benne, hogy a szám is tátva maradt. Átlapoztam az egészet, és büszkén jelentem, hogy az egyik cikküket még el is olvastam. A fotográfia történetéről és annak magyar képviselőiről íródott. Úgy éreztem, hogy ez nekem szól mint egy útmutatás. A nővérem gyakran mondogatja, hogy egy túl érzékeny művészlélek va-

A déli partvidék képeslapra illő látványainak egyike, a csatornái miatt kis Velenceként is emlegetett Puerto de Mogán. A rendkívül népszerű üdülőhelyet különösen vonzóvá teszi hangulatos kikötője és védett, családosok számára is ideális strandja 22 g 19/07

GRAN CANARIA – 2019. július–augusztusi szám címlaptörténete

gyok. Ahogy a kezemben tartottam a GEO-t, egyszer csak beugrott, hogy ha a szívem ennyire a művészetek felé húz, akkor miért ne választanék ilyen jellegű pályát magamnak. A szüleimnek nagyon fontos, hogy a nővérem és én is egyetemet végezzünk és lediplomázzunk. Azt mondják, azért dolgoznak olyan keményen, hogy nekünk sikerüljön, és különben is, a mai világban ez már alapkövetelménynek számít, amikor valaki munkát keres. A fotósokról szóló cikk elolvasása után azonnal rákerestem az interneten, hogy milyen fotográfus egyetemi képzések vannak. Hála istennek, találtam is, és ez nekem elegendő! Azért minden te-

International Brands and Licenses

MAGYAR KIADÁS FŐSZERKESZTŐ: Koszó-Stammberger Kinga KIADJA: Ringier Axel Springer Magyarország Kft. 1122 Budapest, Városmajor utca 11. International Brands and Licenses TELEFON: (+36-1) 488-5700 E-MAIL: geoszerkesztoseg@ringieraxelspringer.hu Am Baumwall 11, 20459 Hamburg / Germany INTERNET: www.geo-magazin.hu FELELŐS KIADÓ: Kovács Tibor Phone: +49 40 3703 6331, Fax: +49 40 3703 5867 TERVEZŐSZERKESZTŐ: Képe Judit KÉPSZERKESZTŐ: Schwang László Websites: www.guj.de and www.guj-internationalHIRDETÉSFELVÉTEL: brands.com TELEFON: (+36 1) 488-5700/1281 FAX: (+36 1) 488-5775 E-MAIL: onlinehirdetes@ringieraxelspringer.hu Előfizetéssel, megrendeléssel kapcsolatos információk a +36-80-202-112-es helyi tarifával hívható telefonszámon (munkanapokon). Megrendeléseit leadhatja interneten keresztül a www.lapot.hu, oldalon vagy elküldheti az ugyfelszolgalat@ras.hu e-mail címre is. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. This LICENSE PRODUCT is published under license Telefonszám: +36-40-56-56-56 ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre 8450 Ft, fél évre 4225 Ft from G+J International Magazines GmbH. The NYOMTATÁS: Ipress Center Central Europe Zrt. TRADEMARKS/URLS are intellectual property of 2600 Vác, Nádas u. 8. G+J International Magazines GmbH. FELELŐS VEZETŐ: Borbás Gábor MEGRENDELÉS SORSZÁMA: 182387 NYOMTATÁS IDŐPONTJA: 2019/36. hét ÁRUSÍTÁSBAN TERJESZTI: Lapker Zrt. s egyéb terjesztő szervek ISSN: 1787-2723

G+J International Magazines GmbH

Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. részt vevők által személyesen, írásban, telefonon, SMS-ben, interneten, e-mailben megadott személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Ringier Axel Springer magyarországi érdekeltségébe tartozó cégek, amelyek az adatok feldolgozását is végzik (Ringier Axel Springer Magyarország Kft., Blikk Kft., AS-Nyomda Nyomdaipari Kft.), előfizetéses megrendelését teljesítsük, akcióira, kiadványaira és egyéb szolgáltatásaira felhívjuk a figyelmet. Az érintettek felvilágosítást kérhetnek az általunk kezelt személyes adataik köréről, felhasználásuk módjáról és céljáról, és bármikor kérhetik azok helyesbítését, felhasználásuk korlátozását, illetve törlését. Az adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket az Előfizetői Üzletszabályzatban találja, www.lapot.hu-ra oldalon.

6 g 19/07

hetség nélkül nem mernék belevágni ebbe az egészbe, sokan mondták már, hogy ügyesen bánok a kamerával, fényképezőgéppel, főként ez adott bátorságot a döntésemhez. Miután letettem a GEO-t, hálásnak éreztem magam, először is az „útmutatásért”, másrészt pedig azokért az úttörő magyarokért, akik nemzetközi nevet szereztek maguknak a fotózás területén, példát állítva elénk. Persze a többségükről eddig nem is hallottam, mégis büszkeséggel tölt el, ha arra gondolok, hogy a nyomukba szegődhetek és tanulhatok tőlük. Már csak a szüleimet kell meggyőznöm arról, hogy támogassanak a döntésemben! A szülők teljesen megriadnak, ha a gyerek művészi pályára készül, mert az nem egy jól jövedelmező ágazat. Mégis reménykedem, hogy segítenek nekem elérni a célt, amit most kitűztem magam elé, mert úgy érzem, ez az, ami boldoggá tenne. Leírhatatlan érzés megörökíteni egy vissza nem térő alkalmat, egy meseszép tájat, emberek érzéseit vagy sosem látott pillanatokat az állatvilágból. Engem ez mind lenyűgöz! Nagyon boldog vagyok, hogy belefutottam ebbe a cikkbe, azt hiszem, örökre hálás leszek a magazinnak! Talán majd egyszer jelentkezem a képeimmel… persze viccelek… köszönök mindent! NEMES BIANKA, Budapest, 2019. 08. 28.

Várjuk kedves olvasóink észrevételeit a geoszerkesztoseg@ringieraxelspringer.hu címre!

Shutterstock: 4. f.; Shutterstock: 4. l. j., l. b.; Shutterstock: 5. f.; Getty Images: 5. k.; Shutterstock: 5. l.; GEOSZKÓP

Northfoto: 8/9.; Northfoto: 10/11.; Northfoto: 12.; Shutterstock: 13.; Shutterstock: 15.; Getty Images: 16. f.; Getty Images: 16. l.; Shutterstock: 18.; CAMPUS

Shutterstock: 20.; MENORCA

Getty Images: 22/23.; Getty Images: 24/25.; Getty Images: 26/27 Buglya Gergely: 28. l.; Shutterstock: 29.; Shutterstock: 30.; Buglya Gergely: 31. l.; Getty Images: 32.; Buglya Gergely: 33. l. és f.; Shutterstock: 34. f.; Buglya Gergely: 34. l.; Buglya Gergely: 35.; Buglya Gergely: 36. l.; Shutterstock: 37.; Shutterstock: 38.; Buglya Gergely: 39. f.; ISKOLAPAD HELYETT

Shutterstock: 40/41.; Getty Images: 42.; Getty Images: 43.; Getty Images: 44.; Profimedia: 45.; Getty Images: 46.; Getty Images: 47.; Getty Images: 48.; Getty Images: 49.; Getty Images: 50.; Getty Images: 51. l. b.; Shutterstock: 51. l. j.; A HANGYÁK

Shutterstock: 52/53.; Shutterstock: 55.; Getty Images: 56.; Getty Images: 56.; Getty Images: 59.; Getty Images: 60.; Shutterstock: 61.; Shutterstock: 62.; Getty Images: 63.; Shutterstock: 64.; Getty Images: 66.; Profimedia: 67.; KLÍMAMÍTOSZOK

Shutterstock: 68/69.; Getty Images: 70.; Getty Images: 71.; Getty Images: 72. f.; Getty Images: 72. l.; Shutterstock: 73.; Getty Images: 74.; Shutterstock: 75. f. b.; Getty Images: 75. f. j.; Getty Images: 75. l.; Shutterstock: 76.; Getty Images: 77.; VILÁGESEMÉNY Infografika: Hugues Piolet 78/79 VILÁGPOLGÁR Káldi Bence Kadosa szíves jóvoltából: 80.; 82. OLDAL

Shutterstock: b. f.; Shutterstock: j. f.; Shutterstock: b. l.; Getty Images: j. l.;

Funchal

30.400 Ft-tรณl

A TU DÁS LENYŰGÖZŐ VILÁGA

GEOszkóp

AKROBATÁK A FALON

2019. július 23-án két amerikai női akrobata szaladgál az AIA biztosítási csoport 70 méter magas tornyának falán, ünnepelvén az AIA alapításának 100. évfordulóját Sanghajban. A tőzsdén is jegyzett, 18 országban jelen lévő társaság centenáriumát többek között 100 órás barlangtúrával, 100 kilométeres túrázással, rockkoncertekkel, egészséges életet propagáló kiállításokkal ünneplik

19/09 g 9

GEOszkóp

KÉTFEJŰ ZEBRA Két zebra olyan közel áll egymáshoz, hogy akár kétfejű lénynek is nézhetnénk. A 43 éves Zhayynn James fotográfus a tanzániai Ngorongoro Természetvédelmi Területen készítette a felvételt, amely park egyébként az UNESCO világörökségének részét képezi

19/09 g 11

GEOszkóp

A VILÁG LEGMAGASABB KÜLTÉRI FELVONÓJA

A közép-kínai Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található a Pajlung (Száz Sárkány) felvonó, amely 1070 láb magas sziklaoszlopra szállítja a látogatókat. A szikla tetejéről káprázatos kilátás nyílik a Vuling-hegység vonulataira. A lift 1999-ben épült meg, 2002 óta üzemel, amióta az UNESCO világörökségi helyszínné nyilvánította a parkot. 2015ben a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült mint a világ legmagasabb kültéri felvonója

12 g 19/09

213

Első- vagy másodszülött: van jelentősége?

A nagyobbik testvér mutatja a példát, a kisebbek pedig követni szeretnék, ezért tűnnek különösen kockázatvállalónak

TULAJDONKÉPPEN NINCS. Évtizedek óta vitatkoznak azon, hogy a születési rangsor hogyan befolyásolhatja a személyiséget: a fiatalabb testvérek vakmerőbbek, az idősebbek inkább körültekintők és hagyománytisztelők. Egy három kutatási megközelítéssel készült tanulmány azonban nem talált erre bizonyítékot. Ralph Hertwig pszichológus egy németországi hosszú távú, 30 ezer ember részvételével készült tanulmány adatait vizsgálta át: a megkérdezetteknek többek között azt kellett megbecsülni, mennyire tartják magukat vakmerőnek. Ezt a kutatók összekapcsolták azzal, hogy az alany idősebb vagy fiatalabb testvér volt. A második lépésben kereken 1500 kísérleti alannyal végeztek vizsgálatokat: el kellett például dönteniük, hogy egy felajánlott pénzöszszeget (10 euró) azonnal eltehetnek, vagy egy tízoldalú kockával dobva kockáztatnak, és 100 eurót is nyerhetnek – de mindent el is veszíthetnek. Végül a kutatók 200 olyan személyiség életrajzát vizsgálták meg, akik forradalmit alkottak tudományos vagy politikai területen. Valamennyi vizsgálati elem eredménye: a születési rangsor

nincs hatással az alany kockázati magatartására vagy például egy felvételi elbeszélgetés sikerére. Vannak olyan statisztikák, amelyek szerint a később született gyermekek gyakrabban szenvednek sérüléseket vagy keverednek balesetbe: ennek azonban az lehet az oka, hogy utánozzák idősebb testvéreiket, pedig még nincsenek meg a szükséges képessén geik, állítja Hertwig.

HIRDETÉS

KI VAGYOK A NETEN? AZ ONLINE ÖNFELTÁRÁS FOLYAMATAI Megosztom, tehát vagyok?

ÉLŐ KÖTELÉK

Privátszféránk a párkapcsolatban

TESZT:

ONLINE ARCULATÉPÍTÉS

Rabja vagyok-e a közösségi médiának? Információ:

ugyfelszolgalat@hvg.hu

213x100_HVG_Pszicho_hirdetes.indd 1

Mutasd az avatárod, megmondom, ki vagy

K A P H AT Ó Online megrendelés:

AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

bolt.hvg.hu/hvg-extra-pszichologia

2019. 08. 29. 11:42

SZPONZORÁCIÓ

BAKONY - A MAGYAR VADON

Fehérbőrű indiánok, elgyötört remeték és tudós kalandorok rejteke. Aki felkerekedik, hogy a Bakony rejtekadó fái közt a természet varázsának részesévé váljon, vajon tudja-e, hogy egy olyan világba lép, amely már ezer éve vonzza a megfáradtakat, az egyszerűségre és ős-eredeti tisztaságra vágyókat? Tudjuk-e, kiknek a lábnyomain járunk, ha a bakonyi rengeteg ösvényeit tapossuk?

AZ ELVONULÁS HELYE: SZENT-KÚT A BAKONYBAN

ELVÁGYÓDÁS: A ZIRCI INDIANA JONES

Ahogy a legenda meséli, Szent Gellért „a nép között való forgolódástól menekülve remeteségbe igyekezett, amelyet a nép nyelvén Bélnek neveznek, s ott egyfolytában hét esztendeig böjttel, imádsággal és virrasztással töltötte napjait”. A Szent 1023-tól 1030-ig élt a Szent István által alapított és a bajor Szent Günter által létre hívott remeteközösségben. Emlékét az idén újjávarázsolt Szent-kút - más néven Borostyán-kút - tere őrzi, ahol kicsinyke tóvá szélesedve három forrás ömlik egybe. A tóparti kápolna mögött a Kálvária-domb bokrok és fák közé vesző stációi sorakoznak. Itt áll Szent Gellért gyermeki tisztasággal megformált szobra: az elrévedt tekintetét égre vető remete göcsörtös balját a fejét szelíden a lábához hajtó szarvasborjú hátán nyugtatja – a mozdulattal összekötve földet és eget, örökkévalóságot és itt és mostot. Valahogy úgy, ahogyan a körül álló, égbe törő fák hatalmas koronája a víz felszínén tükröződő lebegéssé szelídül.

Reguly Antal az egyik legtöbb vitát és veszekedést kiváltó, nemzeti büszkeséget sárba tipró vagy épp tudományos körökben égig magasztalt elmélet, a finnugor nyelvrokonság egyik legelső magyar szószólója. Az ő élete is innen, a Bakonyból, Zirc városából indult kalandos útjára. 1843 és 1848 között végigutazta Oroszország finnugor népek által lakott teljes területét. Udmurtok, baskírok, manysik, hantik, mordvinok, csuvasok, cseremiszek között forgott, átkelt az Urálon, eljutott az északi sarkkörig, bejárta az Ob és a Volga vidékeit, közben cári megbízásból térképeket rajzolt, nyelveket tanult, hősi énekeket jegyzett le, még az utolsó kondai vogul fejedelem fiával is találkozott. Az oroszok róla nevezték el az Urál egyik hegycsúcsát. Épp napjainkban újítják fel Zircen az emlékét őrző múzeumot. Az újjászülető kiállítás minden látogató számára lehetővé teszi majd, hogy belebújjon kicsit a tudós-kalandor bakonyi ember bőrébe, és onnan nézzen rá a világ útvesztőire.

Vajon vannak-e követői a rejtőzködő remetének, a kíváncsiságát kielégíteni vágyó kalandor-tudósnak vagy a korszakot meghatározó dalok harcos lelkű, ám lényében végtelenül szelíd előadójának? Létezik-e még olyasvalami, amit mindhárman kerestek: a teljesség és a megújulás ígérete?

Egy-egy római, párizsi, barcelonai vagy éppen berlini hétvégi kiruccanás élményei és emberiszonya után érdemes ellátogatni a Bakonyba. Ez a rengeteg-erdő máig megmaradt a ”Magyar Vadonnak” – hatalmas erdőségnek, melynek kusza és gyakran járatlan ösvényei a rejtőzködő élet tereihez vezetik el az utazót.

VISSZATÉRÉS: fehérbőrű indiánok füst a szemében – Cseh tamás

1961-ben, az akkor 18 éves Cseh Tamás – Bakonybél erdőkkel övezett, forrásokkal, sziklás szurdokokkal, ligetes tisztásokkal tarkított környékét szemelte ki barátaival táborhelyül: négy, érettségire készülő diák indián törzseket alapított a Bakonyban, hogy tiszta, ősi módon küzdhessen meg egymással. A kezdetek hadijátéka az évek során igazi életformává nőtte ki magát: Füst-a-Szemében-Cseh-Tamás egyre szaporodó számú barátjával minden nyáron saját kezűleg készített indiánruhát öltve idézte fel gyermekkora kedvenc regényeinek tiszta világát, hogy legalább néhány hétig - a civilizációból tüntetőleg kivonulva - a létezés ősibb, egyértelműbb és egyszerűbb törvényei szerint élhessen. A játék máig folyik, nyaranta néhány hétre fehérbőrű indiánok bukkannak fel a Bakony vadonjában. Egy ősibb világba visszatérve legalább tíz törzs - férfiak, asszonyok, gyerekek, harcosok - éli ott az indiánok életét. Megküzdenek egymással és az elemekkel, rítusaikban, imáikban, táncaikban egy olyan világ szellemét idézik, amelyről sokan azt gondolhatjuk: ott élni érdemesebb lehetett.

Terekhez, amik gyógyítanak és sebeket tapasztanak be. Kérés nélkül és számlálatlanul adnak - mindenkinek, aki menedéket, de legalábbis néhány napnyi megnyugvást keres a világ zűrzavarában.

www.szentkutprojekt.hu

IGEN, főleg a szárazabb időszakokban. Egész faházakat és fatörzseket falnak fel ezek a rettegett kártevők: a termeszek fát, leveleket és más szerves maradványokat fogyasztanak, mert cellulóz található bennük. A megemésztett faanyag segítségével építik fel a váraikat. Borneó szigetén azonban a kutatók egy szokatlan kísérlettel igazolták, hogy milyen fontos szerepet játszanak a faevők az esőerdő ökoszisztémája szempontjából. A tudósok kihasználták a termeszek cellulóz iránti „rajongását”: több, egyenként 2500 négyzetméter nagyságú területen rovarméreggel átitatott anyagot szórtak szét az esőerdőben. A termeszek száma ott az elkövetkező két évben közel a felére csökkent. A kutatók végül összehasonlították a területeket: a nem kezelt területen nőtt a termeszek száma a szárazabb időszakban. Ott több avart fogyasztottak, fokozottabban keverték és ezáltal nedvesen tartották a talajt. Így a növények és a fák is több tápanyaghoz jutottak, és képesek voltak jobban átvészelni a kevésbé csapadékos időszakot: amikor a kutatók kúszónövények magvait szórták ki, azok jóval nagyobb eséllyel vészelték át a szárazabb időszakot, mint azok, n amelyek a termeszmentes helyekre kerültek.

A termeszek faanyagból, földből, ürülékből és nyálból építkeznek – megszáradva ez a keverék olyan kemény, mint a beton

SZPONZORÁCIÓ

Vajon a faevő termeszek segíthetnek a fákon?

Biztonságos kártyahasználat külföldön Érdemes bejelentenünk a bankunknál, ha külföldre utazunk, a pénzintézetek ugyanis figyelnek, és ha bármiféle visszaélést tapasztalnak a kártyahasználat során, értesítik az ügyfelet, majd letiltják a kártyát, annak érdekében, hogy minimalizálják a visszaéléseket – tanácsolja Forró Attila a Takarék Csoport retail üzletágának ügyvezető igazgatója. Itt az ősz, a külföldi városlátogatások szezonja. A felmérések szerint ma már minden második magyar magával viszi és használja is a bankkártyáját külföldön. Van, akit azonban még mindig foglalkoztat az örök kérdés, készpénz vagy kártya? A Takarék Csoport retail üzletágának ügyvezető igazgatója úgy véli, a bankkártyával fizetés teljesen biztonságos és jó módja a külföldön történő vásárlásoknak, nem utolsó sorban pedig az árfolyam ebben az esetben kedvezőbb, mintha valutát váltanánk. Ennek ellenére nagyon fontos, hogy legyen nálunk valuta is, annak érdekében, hogy azokon a helyeken is tudjunk fizetni, ahol a bankkártyát (érdemes kiváltani a dombornyomott kártyát) esetleg nem fogadják el. A készpénzt viszont lehetőleg még itthon váltsuk ki, mert ha valaki egy külföldi ATM-ből vesz fel pénzt, annak magas díja lehet, csakúgy, mint egy helyi pénzváltóban, ahol talán nem is fogadják el a magyar forintot. Forró Attila szerint az is fontos, hogy a kártyát szükség esetén letilthassuk a kibocsátó banknál, ezért a bank telefonszámát mindenképp mentsük el a telefonunkba. A szakember azt is tanácsolja, hogy mielőtt külföldre indulunk, fontos, hogy ellenőrizzük a kártya lejárati dátumát és a beállított napi vásárlási- illetve készpénzfelvételi limitet is, mert előfordulhat, hogy külföldön többet költünk az itthon megszokottnál. Akinek még nincs, érdemes a bankjától olyan SMS-szolgáltatást igényelni, amelynek keretében valamennyi kártyás tranzakcióról értesítést küldenek, így mindig figyelemmel kísérhetjük a pénzünk mozgását, és illetéktelen kártyahasználat esetén azonnal letilthatjuk azt. Jótanács az is, hogy amennyiben a kártyás fizetésnél az aláírásunkat is kérik, mindig figyelmesen olvassuk el, mit írunk alá. Természetesen külföldön is elővigyázatosnak kell lennünk a PIN kód használatakor, mindig meg kell győződnünk arról, hogy senki sem láthatja, milyen számokat ütünk be az ATM-be vagy a bolti terminálba. A PIN kódot soha ne írjuk le papírra és ne mentsük el a telefonunkba. A külföldi kártyás fizetés az esetek többségében díjmentes, de erről vásárlás előtt érdeklődhetünk az adott kereskedőnél. A külföldi kártyás fizetésnél alkalmazott devizaátváltási árfolyamokról és a készpénzfelvétel (bankfiók és ATM) költségeiről minden esetben előzetesen a kártyát kibocsátó banknál lehet tájékozódni.

19/09 g 15

GEOszkóp USA

Veteránok korallszirteket mentenek

Mission „Környezetvédelem”: Floridában egykori harci búvárok segédkeznek a korallok gyógyításában.

A „Force Blue” elnevezésű szervezet az amerikai hadsereg nyugállományú búvárait visszaküldi a vízbe és a harcba, ezúttal azonban a környezet védelmében: Florida partjainál segítenek a beteg korallok gyógyításában. Ez a búvárok egészségének is jót tesz. Sokan közülük ugyanis pszichés problémákkal küzdenek, ha úgy érzik, nincs már szükség a tudásukra. A harci búvárok a hadsereg egyik legkeményebb kiképzését abszolválják. A tenger mélyén azonban az egykori katonák elemükben és bevetésen vannak, amelynek célja a korallok kezelése és új állatok felnevelése. Hurrikánok után pedig leszakadt, különösen nehéz koralldarabokat mentenek ki, és ezeket ismét rögzítik az aljzathoz. A veteránokat tengerbiológusok oktatják. A Karib-tengeren sok hobbibúvár is küzd a korallok pusztulása ellen. Az ottani korallzátonyok a legnagyobbak közé számítanak a világon, azonban évtizedek n óta súlyosan zsugorodnak.

Egy kis vázszerkezet segít az apró korallok felnevelésében – a természetben néhány évbe telne, amíg a korallszirt regenerálódik

Milyen szemproblémája volt Leonardo da Vincinek? Vitatott, hogy a Férfi képmás magát Leonardo da Vincit ábrázolja-e. A modell lehetett az apja is.

expligent maiorio quatiatis doluptia dempel illenitis aut ent hictendae

16 g 19/09

A jelek szerint Da Vinci váltakozó exotrópiában szenvedett, azaz a szemei kifelé fordultak. Christopher Tyler, a Londoni Egyetem kutatója bizonyítékokat talált arra, hogy a nagy itáliai művész szemtengelyferdüléssel élt, vagyis kancsal volt. Ezen állapotban a szemek különböző pontok felé néznek, a két szem két különböző képet lát. Az idegkutató hat olyan művet vizsgált meg, amelyhez Leonardo maga állt modellt: két olajfestményt, két rajzot és két szobrot. A mérések szerint Da Vinci a szemtengelyferdülés egy váltakozó verziójában szenvedett. Ezáltal volt képes

használni egyszerre mindkét szemét a mélység érzékelésére (sztereoszkopikus látás), de a háromdimenziós kép kétdimenziós vásznon való leképezéséhez tudta egy szemét is használni (monokuláris látás). „Ez az állapot kényelmes egy festő számára, hiszen ha egy szemmel nézi a világot, közvetlenül tudja azt összehasonlítani a sík képpel. A kancsalság magyarázatot adhat Da Vinci különleges képességére, hogy visszaadja az arcok és a világ tárgyainak háromdimenziós tömörségét és a hegyvidéki jelenetek nagy távolságát” – fejtette ki Taylor. n

Csatornánk felfedi előtted hazánk és földünk kincseit, lenyűgöző tájait és kulturális értékeit. Segítünk megérteni a természet működését, problémáit valamint feltárni a megoldási lehetőségeket, mert Te is tehetsz környezeted megóvásáért és jobbá tételéért!

GEOszkóp FENNTARTHATÓSÁG

Szüreti segítség a világűrből Európai műholdak nagy felbontású képeket készítenek indiai és délkelet-ázsiai rizsföldekről. A technika a gazdálkodókat segíti a terméshozam biztosításában. Amikor 2015-ben a heves esőzések az indiai Tamil Nadu államban tönkretették a teljes vetést, a hatóságok már néhány nappal később 50 tonna rizsmaggal és 30 ezer palántával tudták kisegíteni a rizstermesztőket – és így biztosították az aratást. India

nagymértékben függ ettől a gabonától: az országban évente mintegy 110 millió rizst termelnek; Ázsia nagy részében ez a fő élelemforrás. Rizs nélkül a 4,5 milliárd lakosú kontinens népességét képtelenség lenne táplálni. Mivel a lakosság száma továbbra

Rizsföldek Thaiföld északkeleti vidékén: a gabonanövény nélkül elképzelhetetlen lenne Ázsia élelmiszerellátása

18 g 19/09

is gyorsan növekszik, az évszázad közepére meg kellene kétszerezni a rizstermelést a termesztési területen. Az olyan természeti katasztrófák, mint az áradások, a tájfunok vagy az aszályok azonban sem Indiában, sem Délkelet-Ázsiában nem mennek ritkaságszámba, és az egész régió élelmiszer-ellátását veszélyeztetik. Ugyanakkor minél gyorsabban reagálnak a kistermelők a pusztításra, annál könnyebb kompenzálni a terméskiesést. Ehhez viszont szükség lenne a károk korai felmérésére. Ebben lehet döntő szerepe az Európai Űrügynökség (ESA) Sentinel–1A és 1B elnevezésű műholdjának. Az ESA ezért a műholdfelvételeket rendszeresen és térítésmentesen bocsátja az érintett államok kormányainak rendelkezésére. A RIICE-projekt keretében a Német Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Társaság (GIZ) munkatársai partnerszervezeteikkel és a helyi illetékesekkel karöltve kiértékelik 15 millió hektárnyi rizsföld adatait Kambodzsa, India, Indonézia, Thaiföld és Vietnám területéről. Ezekből kiderül, hogy mennyit vetettek, hogyan fejlődnek a palánták, hogy túl sok vagy éppen túl kevés víz áll a földeken. A szakértők jóval az aratás előtt közel 90 százalékos biztonsággal képesek megbecsülni a várható terméshozamot. Ha felmerül a terméskiesés lehetősége, az adott kormányzat azonnali segítséget tud nyújtani a gazdálkodóknak. A műholdas technológia emellett lehetővé teszi, hogy a parasztokat gyorsabban és átláthatóbban kártalanítsák. Thaiföldön már eddig is közel kétmillió rizstermesztő biztosította egy állami programon keresztül a földjét; de a kifizetések gyakran túl későn érkeztek meg. Mostantól sokkal hamarabb meg lehet becsülni a károk mértékét. 2019 végére a GIZ és partnerszervezetei áthelyezik a projektet több mint 300 hatósági alkalmazott és kutató kezébe, akiket már kiképeztek a műholdadatok értékelésére. n

TESZTELJE TUDÁSÁT …

A TRÓPUSOKRÓL! Üdvözöljük A GEO-CAMPUSON: ezen rejtvényrovat számára a szakértőkkel a legkülönbözőbb tudományterületekről válogattunk érdekes kérdéseket. Jó szórakozást!

A trópusokon uralkodó magas páratartalom okozza a világ leghevesebb viharait

20 g 19/09

19/09 g 21 A kérdések megfejtéséhez, kérjük, fordítsa meg a magazint!

CAMPUSMEGFEJTÉSEK 1 B, C A szó görög eredetű (trópus < görög: tropikosz [térítő, „forduláshoz tartozó”] < trope [forduló]). A trópus az a sáv, ahol a Nap haladása látszólag átfordul északiról délire, és azoknak a helyeknek az összessége a Föld felszínén, ahol az év egy bizonyos napján merőlegesen áll a Nap délben. Az északi térítőnél (Ráktérítő) ez a nyári napfordulókor (június 21.), a déli térítőnél a mi téli napfordulónkkor (december 21.) történik meg. A trópusok területét középen az Egyenlítő szélességi köre felezi meg; az évi középhőmérséklet 24 Celsius-fok felett van, és a levegő páratartalma sok helyütt – a gyakori esőzések miatt – meghaladja a 90 százalékot. 2 C Kutatók néhány évvel ezelőtt közzétettek egy tanulmányt, amelyben meghatározták a trópusi országokban található fafajták számát: az elterjedési térképek alapján 40 000–53 000 trópusi fafajtát számoltak össze. Összehasonlításképpen: a tudósok a Közép-Európában található különböző fafajták számát 124-re becsülték. 3 A, B, C Az Egyenlítő a Föld 11 országát szeli át: a három említetten kívül ez Ecuador, Brazília, São Tomé és Príncipe szigetállama, Gabon, Kongói Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztásaság, Uganda és Indonézia. 4 A A Föld felszínét mintegy 40 millió négyzetkilométernyi erdő borítja, ennek egyharmada trópusi esőerdő. Nehéz pontos adatokkal szolgálni az erdőirtással kapcsolatban. Becslések szerint évente 60 000 négyzetméternyi trópusi esőerdő vész el, főleg a mezőgazdasági tevékenység következtében. Különösen érintett terület már évtizedek óta az Amazonas vidéke Dél-Amerikában. 5 A A dengue-vírust az Aedes nembe tartozó szúnyogok terjesztik, egyes szakértői becslések szerint évente mintegy 390 millió ember fertőződik meg, főként Ázsiában. A klímaváltozás és a globális közlekedés miatt a szúnyogok már Dél-Európában is felbukkantak, ismerünk onnan is egyes fertőzéses eseteket. A bilharziózis vagy schistosomiasis olyan betegség, amelyet a vérmételyek néhány faja okoz. Ezek a bőrön keresztül hatolnak az emberbe, a megbetegedés pedig bizonyos esetekben májkárosodással is járhat. Az álomkórt szintén paraziták okozzák, ezt a fertőzött cecelegyek terjesztik. 6 B Már régóta éltek legendák egy félig zebra, félig zsiráf keverék lényről, mielőtt vélhetőleg 1904-ben az első európai meglátott egy okapit. Az állatok, amelyek valóban rokonai a zsiráfnak, a Kongói Demokratikus Köztársaság esőerdeiben élnek. A régióban már évtizedek óta polgárháború dúl, így nehéz az állatok vizsgálata. 7 C A festő Carl Spitzweg (1808–1885) imádta a vidéki tájat, és szívesen utazott. A trópusokra azonban sohasem jutott el. Az általa festett képen egy férfi áll trópusi ruházatban egy hegyvidéki tájon, kaktuszokkal és pálmafákkal, tengerre nyíló kilátással. A brit William Turner a romantika egyik utolsó jeles alakja, Caspar David Friedrich pedig a német korai romantika alapító festője, egyik leghíresebb képe a Vándor a ködtenger felett.

Ki festette a Természettudós a trópusokon című festményt? William Turner Caspar David Friedrich Carl Spitzweg Az alábbiak közül mely országban élnek okapik az esőerdőben? Brazíliában a Kongói Demokratikus Köztársaságban Indonéziában 5. Alábbiak közül mely betegséget terjesztik szúnyogok? dengue-láz bilharziózis álomkór A világ mely vidéke veszítette el a legtöbb esőerdő-területet? az Amazonas-vidék Délkelet-Ázsia a Kongó-medence Alábbiak közül mely országok fekszenek az Egyenlítőnél? Kolumbia Kenya Szomália Hány trópusi fafajt ismerünk? mintegy 5000-et alig 10 000-et több mint 40 000-et Földrajzilag hol helyezkednek el a trópusok? az Egyenlítőtől délre a 23. északi és déli szélesség között a Rák- és a Baktérítő között

Christiane Löll

A| B| C|

7 A| B| C|

6 A| B| C|

5 A| B| C|

4 A| B| C|

3 A| B| C|

2 A| B| C|

AZ UTOLSÓ FELFEDEZÉSRE

MENORCA

22 g 19/09

VÁRÓ EURÓPAI SZIGET

Bejártam a világot, úgyhogy nekem elhihetik, Menorcán vannak az északi félteke legcsodásabb strandjai. De ha víziszonyom lenne, akkor is lenyűgözött volna a mini sziget hatalmas történelme, színes gasztronómiája és izgalmas földrajzi sajátossága. ÍRTA: BUGLYA GERGELY

19/09 g 23

A Calas Fonts kikötő egy ékszerdoboz Es Castell városában. Innen indulnak a turistahajók, amelyek 10 euróért átvisznek az egykori karantén területére, Lazarettóra, amelyet mesterséges csatornával választottak le a sziget többi részétől

24 g 19/09

19/09 g 25

26 g 19/09

Ciutadella már nem a fővárosa, de vallási szempontból még mindig központja Menorcának. A püspök székhelye a mai napig a város fölé emelkedő Szent Mária-katedrális, amelyet 1287-ben, a keresztes hadjárat után egy mecset köré-fölé emeltek, hogy bizonyítsák, a muszlimokat végleg kiűzték a szigetről

19/09 g 27

A big data elemzők szerint Menorcával kapcsolatban a paradise, vagyis paradicsomi jelző a leggyakrabban használt kifejezés az interneten. És valóban ez jut az ember eszébe, amikor az UNESCO által 1993-ban védett bioszférarezervátummá nyilvánított szigeten sétál. Mindössze 45 perc lenne keresztben átautózni Menorcát, de a legkevésbé autózni vágyik, aki ide érkezik. Ahogy egy helyi költő írta, messzire menni nem lehet Menorcán, de mélyre annál inkább.

A PARTON FELGYÜLEMLŐ

tengeri növénymaradványokat sem távolítják el, mert a megszáradt, mulcsszerű réteg természetes szűrőként tisztítja a vizet 28 g 19/09

Ez Spanyolország legkeletibb része, ezért az itteniek gyakran büszkén mondják, hogy ők látják meg először a napfelkeltét. Katalánok lakják, de míg a barcelonaiak a katalán kultúrához kötődnek jobban, addig az itteniek az őket körülvevő természethez. A sziget öreg lakói hajlamosak sziklák és fák mentén útbaigazítani a GPS-szel utat tévesztő jöttmenteket. Nem minden köztéri turistatájékoztató táblán találunk angol szövegezést, gyakran előfordul, hogy csak a sziget első nyelvén, katalánul, majd spanyolul közlik az információkat. A hétköznapi beszélgetésekben egyébként sok angol szót használnak, eredményeként a kétszeri angol fennhatóságnak. A többnyelvű tájékoztatás hiányáért azonban kárpótolhatja a turistát a tudat, hogy Menorca jóval biztonságosabb, mint az ország többi része.

RISTÁLYTISZTÁN

A sziget annyira nem ismert, hogy a spanyolok közt sem ritka, hogy valaki nem tud a létezéséről. Pedig a történészek szerint négyezer éve lakott ez a földdarab, amelyet két nagy lemezmozgás alakított ki a Földközi-tenger baleári régiójában. Felszíne dimbesdombos, szurdokokkal tarkított, legnagyobb „csúcsa” azonban csak 358 méter magas. Mindösszesen egy közúti alagút

található az egész földrészen! A mediterrán világban tapasztaltakkal ellentétben az autósok itt olyan nyugalommal vezetnek, mintha legalábbis a Benelux államokban lennénk. A sofőrök előzékenyek, senki nem lépi át a sebességhatárokat, a gyalogosokra és az országúti kerékpárosokra már-már zavaróan vigyáznak. Nem ritka, hogy egy gépkocsi kilométeren keresztül megy egy biciklis mögött, aki ráadásul az út szélét jelző záróvonalon kívül kerekez, mert a sofőr nem akar elmenni mellette, amíg nem tud áthajtani a szemközti sávba.

Nemcsak ezért, de a domborzati viszonyok miatt is kevés ennél alkalmasabb hely van biciklitúrákra a kontinensen. Kedvelt szabadidős sport a tengeri kajakozás is, amelyhez (például Fornellsben) kb. húsz euróért bérelhetünk eszközt fél napra. Aki ezt az öszszeget is megspórolná, annak a májusi környezetvédő akciók keretén belül nyílik lehetősége arra, hogy ingyen evezzen. Ezért csak annyit kell tennie, hogy a strandokon, ahol kiköt, összeszed egy zacskónyi elhajigált hulladékot, majd a nap végén leadja azt a kajakkal együtt.

Az ideérkezők egyébként is érzik felelősségüket a környezet iránt: sehol nem látni eldobott szemetet, és ha valaki mégis talál egyet a parton, akkor önszántából viszi el az első kukáig.

ÁZIS A TENGEREN

A sziget első lakosai körülbelül 4000 éve érkeztek egyszerű hajókon Mallorcáról vagy a kontinensről. Őket nevezi a történelem talaiot-kori embereknek, mert tornyo-

Cala Macarella érintetlen strandja sok hajóst vonz. Érdemes a jellegzetes menorcai fakorlátok mentén felsétálni a környező sziklákra, hogy föntről csodálhassuk a türkizkék vizet

kat és kőfalakat (talaiotokat) építettek kőből. Ha a magas építmény magában állt, akkor őrtoronyként és tájékozódási pontként funkcionált. Úgy emelték ezeket, hogy a tetejéről jelezni lehessen a 19/09 g 29

30 g 19/09

Spanyolországnak hivatalosan nincs vallása, de a legtöbben katolikusok. A civil háború alatt sok templomot gyújtottak fel, de számos rejtett kincsre talál, aki érdeklődik az egyházi emlékek, épületek iránt

következőn álló őrszemnek. Ahol több is magasodott belőlük az ég felé, ott tehetősebb családok laktak, a tornyaik köré pedig egyszerű emberek telepedtek. Kör alakú kőházaikban általában tízen laktak, és egy-egy települést nagyjából harminc ilyen építmény alkotott. Menorcai kirándulásaink során rózsaszínű, „Talayotic settlement” feliratú táblákat kell keresnünk az utak mentén, ha testközelből akarjuk megnézni a 32 ókori települést, amelyek az UNESCO világörökségi védettségéért benyújtott spanyol indítvány alapját képezik. Amíg azonban – egy-két kivételtől eltekintve – nehezen megközelíthetők maradnak ezek a történelmi helyek, nem is reménykedhetnek a nemzetközi szervezet besorolásában, hiszen annak feltétele, hogy az utókor könnyedén hozzáférhessen ehhez az örökséghez is. Menorca Krisztus után 123-ban vált a Római Birodalom részévé, és ebből a korból származnak az első írásos emlékek is a szigetről. Helyi történészek az ezt megelőző kort „történelem előtti” időknek nevezik. A feltárások eredményeiből tudjuk, hogy az itt élő emberek már korábban is kereskedtek a rómaiakkal, például bort vásároltak tőlük. Tehén, kecske és juh tejéből készítették a sajtot, valamint értettek a gyógyításhoz. Nemcsak a füvek hatásait ismerték, de – amire az ásatások során is találtak bizonyítékot – értettek a koponyalékeléshez is, ami az orvoslás legmagasabb szintje volt akkoriban. A hadászatban is voltak különleges képességeik: inakból, állati szőrökből és zöldségrészekből készítették a parittyáikat, amelyekkel 180 méterre is el tudták hajítani gondosan összeválogatott köveiket. Ezt ma sportként űzik Menorcán, de akkoriban zsoldért művelték a római se-

regek kötelékében. Elképzelni is szörnyű, mit élhetett át az az ellenséges hadosztály, amelyre egyszerre ötven parittyás zúdított szűnni nem akaró kőzáport. Ezek a bérharcosok képesek voltak nagyban megnövelni a légió hatékonyságát, ezért a rómaiak nem fukarkodtak a fizetséggel. A hazatérő menorcai harcosok nőkkel és borral a fedélzeten hajóztak be a világ egyik legnagyobb természetes öblébe, a hat kilométer hosszú Mahon-öbölbe. Ez a földrajzi adottság az egyik legfontosabb hajóscélponttá tette Menorcát a történelem során. Az Afrikába, Európába vagy az Újvilágba tartó hajóknak is ideális volt a védett kikötőhely, ahol feltölthették készleteiket. Mint a sivatagi oázist jelző fákat, úgy kémlelték a hajósok Menorca jelzőfényeit.

ELÉPÉS CSAK ENGEDÉLLYEL

Csakhogy megérkezni ide nem volt olyan egyszerű és kényelmes, mint most. Ma az óceánjárók és a Mahon reptérre érkező gépek utasai is azonnal a szigetre léphetnek, a régi idők hajósainak azonban kötelezően ki kellett kötniük, mielőtt a sziget partjára

TALAIOTIK TELEPÜLÉS

Az építmények minimális támogatással állják az idők próbáját több ezer éve 19/09 g 31

tehették volna lábukat. Mivel a legtöbb esetben a betegek már a hónapokig tartó hajóutat sem élték túl, a Dél-Amerikából érkező hajóknak nem kellett itt megállni, de az összes többi vízi jármű teljes legénységének karanténban kellett maradni. Erre a célra egy erődítmény jellegű épületegyüttest emeltek a Lazaretto nevű földnyelven, amely a közelmúltig

Kevés gazdag spanyol embernek nincs háza Menorcán. Az egyik közkedvelt hely Fornells városa és a közelében található Tirant strand

32 g 19/07

az egészségügyi dolgozók üdülőjeként funkcionált, 2011-ben azonban politikai okokból bezárták. Most látogatható, és érdemes is belépni a 7,5 méteres falakon belülre, ahol nem véletlenül érzi az ember úgy magát, mintha börtönben lenne. Nehéz elképzelni, hogy az 1821es sárgaláz idején 700 fő és 48 hajó vesztegelt itt egyszerre. A beérkező lélekvesztőket különálló dokkokba terelték, és az orvosi elővizsgálat alapján 20, 30, 40 napos elzárást kaptak. Minden egyes itt töltött napért fizetni kellett, akárcsak egy szállodában. A fejpénzben nem volt különbség, de a

matrózoknak és utasoknak fenntartott szálláslehetőségek minőségében igen. A szerencsétlenebb matrózoknak ágy sem jutott, ők az állatok között töltötték a karantén idejét. Természetesen ezek a rangok eltűntek, amikor a fedélzetről leszállók egyformán anyaszült meztelenül haladtak át a kapun és a fertőtlenítőszaunán. Innen kilépve annak függvényében foglalták el lakhelyüket az érkezők, hogy az orvos milyen rizikófaktort állapított meg náluk. Minden szekció a maga zöldségét termelte, a saját kútját használta, hogy minél kevesebb legyen a kontaktus. Az őrtor-

A LAZARETTO

karanténsziget kápolnájánál a pap középről, egy hosszú kanállal osztotta az úrvacsorát

nyokban szolgálatot teljesítők szigorúan vették a feladatukat, és a leghatározottabban korlátozták az érintkezést a szigeten állomásozók között, mert ha nem így tettek volna, könnyen afrikai száműzetésben találhatták volna magukat. Arra is figyelniük kellett, hogy a bejárat melletti beszélőrácsokon, amelyeken keresztül az elkülönítettek társaloghattak egymással – akárcsak egy börtönben –, nehogy valaki átköpjön. Nem jöttek rá a történészek, mi értelme lett volna ennek, de arra találtak bizonyítékot, hogy szabály tiltotta ezt a cselekedetet. A fertőzöttek részlegéből nem volt kijárás, náluk egyetlen kijárat volt, s annak kapuja a temető felé nyílt. A betegségben elhunytakat ecettel és vízzel félig megtöltött fémkoporsókban vitték át ide. A betegek még az imahelyre sem mehettek el. A St. Sebastian-kápolnát a sziget legszellősebb pontján állították fel. Ez az egyetlen hely, ahol nem állnak dupla falak, de az istentiszteletre érkezőknek cellaszerű imaszobákban kellett maradni a szertartás végéig. Dokkolás után a sziget fegyveres őrzői a hajóról mindent a vízbe dobtak, majd a kihalászott szállítmányt és személyes tárgyakat 24 órára a szellőztetőudvarra tették. (Részben jogosan hitték, hogy az erős szél kitakarítja a fertőzést.) Ezt a pro-

cedúrát csak a búza úszhatta meg: mivel a gabona tönkrement volna a vízben, azt az egyik épület speciálisan kialakított szellőzőpadlásán tárolták a karantén idejére. A fertőzött hajókat az öbölben elsüllyesztették, majd kiemelték, kiszárították és fehér festékkel újrafestették. Ezek a kezdetleges módszerek jól működtek, mert az itt megfordult 15 ezer hajó 400 ezer utasa közül csak 396 halt meg. 1917-re odáig fejlődött az orvostudomány, hogy bezárták a karanténállomást. A 22 hektáros szigeten ma szépen burjánzó növényeket találunk, de korabeli megnyitása után kínosan ügyeltek arra, hogy egy fűcsomó se nőjön rajta, mert a fertőzések megtapadhattak a bokrok, fák levelein. Arról nem is beszélve, hogy egy fa könnyedén gátolhatta volna a vizuális kontaktust a tornyok között. Az inspekciós kikötőt ma halászok használják, hogy ne az éttermek teraszai előtt tisztítsák meg a felszerelésüket. A tervek szerint Lazarettóból egy hotel lesz, amelyhez minden adottsága megvan – más kérdés, vajon a vendégek hogyan fogadják majd, hogy a hátsó kertben egykor közel 400 fertőzésben elhunyt személyt temettek el…

egyébként nem kell magánszigetet keressünk ahhoz, hogy egyedül legyünk egy strandon. Az itt található 150 fürdőhely között vannak minden kényelemmel és vízimentő-állásokkal kialakított partszakaszok, és teljesen elhagyatott részek, ahol maximum pár bója és egy mentőöv jelzi, hogy ez hivatalosan is egy strand. Míg a kiépített részeken elég figyelnünk a mentőtornyokra kifüggesztett zászlókat (zöld – ideális fürdési viszonyok, sárga – változékony időjárás, piros – a fürdés tilos), a felügyelet nélküli homokpadokon a józan eszünkre és korábbi tengerparti tapasztalatainkra kell hagyatkoznunk, amikor a vízbe megyünk. A szabad ég alatt bárhol lehet aludni, de sátrazni a sziget teljes területén tilos. Aki ilyen típusú kikapcsolódásra vágyik, annak két kemping áll rendelkezésére.

PART MENTÉN

Ma bárhol lépünk Menorca partjaira, a 185 kilométer hosszú Camí de Cavalls ösvényét kell kereszteznünk, ahol gyalog, lóval és biciklivel is sokan túráznak – akár úgy is, hogy a teljes szigetet megkerülik. Erre minden lehetősége megvan a vállalkozószelleműeknek, hiszen a sétányt semmi nem szakítja meg, a parti sávban lévő földeket ugyanis senki nem veheti meg. Ez nem valami menorcai sajátosság, hanem spanyol törvény, amelynek köszönhetően bárki kiköthet a privát tulajdonban lévő szigeteken is. Menorcán is találni hajóst, aki tíz euróért reggel kivisz minket a környező magánszigetek egyikére, hogy zavartalanul strandolhassunk, aztán a megbeszélt időpontban értünk jön. Menorcán

FRANCO-ÜDÜLŐ

A diktátor idejében épült panelblokkok ma is telt házzal üzemelnek a nyári szezonban, az új parcellákon már csak a környezetbe illeszkedő, modern hotelek létesülnek

19/09 g 33

A festői Es Mercadal látképe a tájra oly jellemző szélmalommal

Sok hajó az öblökben horgonyoz, hogy ne kelljen kikötői díjat fizetni, de a kikötőfalukban azért ott állnak a lélegzetelállító jachtok. A francia és olasz Riviéra kikötőihez képest annyi a különbség, hogy az utcákon nem rohangálnak luxusautók. Egy-két menőbb terepjárótól eltekintve az autók 99 százaléka kisközepes méretű európai márka. Menorca legfontosabb természetvédelmi körzetében, a Parc Natural de S’Albufera des Grau területén 800 madárfaj áll meg útban az afrikai telelés felé. Néha rózsaszín flamingók keresik élelmüket a 21 halfajnak életteret biztosí34 g 19/09

SZÉLMALOM

A városok központjában sem számítanak ritka látványnak a sziget egyik jelképévé vált szélmalmok

tó tóban. Sajnos egészen a hetvenes évek végéig semmilyen engedély nem kellett ahhoz, hogy valaki a saját földjén azt építsen, amit csak akar, így néhány ház belerondít a Jurassic Parkra emlékeztető terület kápráztató látványába. A Franco idejében épült tengerparti üdülőkomplexumok toronyházai ellen is csak a hetvenes években emelték fel szavukat a helyiek, igaz, a tüntetések elsősorban nem a vállalhatatlan építészeti megoldás ellen szerveződtek, hanem a turizmus visszaszorításáért. Az UNESCO-védelem alatt álló környezet miatt a bulizni vágyó turistákat továbbra sem csábítják a szigetre; ott van nekik Mallorca és Ibiza. (Menorca és Mallorca is a rómaiaktól kapta nevét, előbbi az utóbbi kicsinyítős változata.)

ZÉLIRÁNYBAN

A március–április és a szeptember–október a legideálisabb időpont a menorcai vizitre. A nyári és téli időszakokban sincsenek extrém hőfokok, de azért mégiscsak a tavaszi–őszi viszonyok a kellemesebbek, tekintve, hogy egész évben 70-80 százalékos a páratartalom. Egyvalami azonban soha nem kellemes a szigeten: a szél, amely szinte megállás nélkül fúj. Ha északi irányból, akkor a helyiek délen strandolnak, ha délről, akkor mindenki az északi oldalon akar csobbanni, hogy megússza a zavaros tengervizet és a szélben kavargó homokot. Nemcsak az emberek, de a növények sem szeretik az erős légmozgást. Északon a fák dél, délen pedig észak felé dőlnek az uralkodó szél miatt. Gyümölcsfák ilyen körülmények között egyáltalán nem tudnak meghonosodni, ezért a helyieknek a szárazföldről kell hozatniuk a gyümölcsöt. Kézenfekvő lenne a szélenergia hasznosítása, de régi szélmalomból mégis többet látni, mint új szélerőműből. A döntéshozók a napenergiát részesítik előnyben: a sportpályák és parkolók tetején egyre-másra jelennek meg a napkollektorok. Növényzet szempontjából a táj elég unalmas képet mutat, de még mindig zöldebb és változatosabb, mint mondjuk Szardínián. Vad olívafák, fenyők és – az arabok által a középkorban behozott – pálmafák uralják az erdős vidékeket. A sziget legöregebb katalogizált tölgyfája 700 éves. A főbb haszonnövények a kapribogyó, a babérlevél és a kamilla, utóbbinak mágikus erőt tulajdonítanak errefelé. Szinte mindenre hatásos, mondják, csak nem mindegy, hány darab virágból készül a főzet. Menorcán emellett harminc különböző kis orchideafajt tartanak számon.

ISZTELET AZ ŐSTERMELŐKNEK

A mezőgazdaság alapját az állattartás adja. Évszázadok óta a sajtkészítés és a tehénbőrből készülő cipők gyártása

MAHON GIN

XOROI

5 tipikus menorcai dolog, ami sehol máshol a világon nincs

MAHON GIN

1713 és 1756 között, majd 1798-tól 1802-ig a sziget angol fennhatóság alatt állt. A brit katonák felszerelésének része volt a gin, amelynek receptje idővel átszállt a helyiekre. A Mahon gin azóta a legkeresettebb helyi égetett szesz, a sarki közérttől a legfelkapottabb klubokig mindenhol tartják; általában szénsavas limonádé üdítővel felöntve fogyasztják. A turisták hamar beleszeretnek ebbe a long drinkbe, melyet Spanyolország-szerte Mahon Pomadaként ismernek. Ez a kifejezés Menorcán egy gyógyító krém neve, ezért ilyet inkább gyógyszertárban kérjünk, ne bárban, de arról mindenképpen időben gondoskodjunk, hogy a poggyászunkban legyen egy üveg Mahon gin hazafelé.

2 3 4 5

METEOCUNAMI

Csak Menorcán figyelhető meg a meteocunami (katalánul rissaga), amely évente két-három alkalommal csap le a szigetre. Ilyenkor pár perc alatt minden víz eltűnik az öblökből, és hamarosan úgy jön vissza az áradás, hogy az addig ki nem emelt hajókat papírcsónakként veti a partra.

FEKETE GYÍK

Ha szerencsénk van, sétáink során megfigyelhetjük a szigeteken endemikus, vagyis természetes állapotban csak itt élő fekete színű baleári faligyíkot (Podarcis lilfordi), amelynek sziluettje szinte minden szuveníren feltűnik, de rengeteg helyi vállalkozás logójában is megtalálható.

FAKAPUK

A menorcai kapukat évszázadok óta ugyanúgy csinálják, de ma már elérhetők motoros verzióban is, igaz, ezekért már 1000 eurót is elkérhetnek. A hagyományt azonban őrzik, néha még a legmodernebb házaknál is.

XOROI

A világ egyik legelképesztőbb szórakozóhelyét a tenger fölé magasodó sziklaüregek belsejében alakították ki. Az árak is elképesztők, de még úgy is megéri, ha az ember nem egy egész éjszakára vált belépőt, csak napközbeni sétálójeggyel tölt el itt egy-két kellemes órát a tengert csodálva.

19/09 g 35

jelenti a legfontosabb üzletet a szigetlakóknak. Az eredetileg honos, 40 ezer példányt számláló vörös és barna szarvasmarha-állományt a svájci tarkaként számontartott szimentáli fajta váltotta föl, amelyből jelenleg 12 ezer él a szigeten. A tejükből előállított mahon sajt világhírű, 45 országba szállítanak belőle, az egyik legnagyobb felvevőpiac az Egyesült Államok. A Farmers&Co kezdeményezésnek köszönhetően több sajtmanufaktúra látogatható, ahol közvetlenül a termelőtől szerezhetjük be ezeket a kiváló minőségű, a világon egyedülálló technológiával készülő sajtokat, a frisstől egészen a legkeményebb állagú változatokig. Utóbbit először egy John Armstrong nevű angol utazó hasonlította az olasz parmezánhoz a 18. században. A Farmers&Co hálózathoz húsz családi vállalkozás csatlakozott az első két évben, köztük olaj- és mandulatermelők, valamint szandálkészítők is. A helyiek autentikus lábbelijét a szigeten abarcasnak hívják, Spanyolország-szerte viszont menorcinasnak, azaz menorcai szandálnak nevezik. Sok műhely a mai napig manufakturális körülmények között készíti ezeket, de léteznek már komoly márkák is, amelyek nagy divatházaknak is terveznek. Így az ár is elég széles skálán mozog, 20-tól 200 euróig találunk modelleket. A helyiek a mai napig szívesen hordják, és az idelátogatók sem bánják meg, ha vesznek belőle, mert amellett, hogy szuvenírnek sem utolsó, még kényelmes viselet is. (Persze ettől még a túracipő a legfontosabb és a leghasznosabb lábbeli, amely elengedhetetlen a dimbesdombos, köves Menorcán!)

átellenben a fekete vulkanikus sziklák a jellemzők. A puha, ezért nem túl tartós mészkő használata mindig is problémát jelentett a lakosság számára. Ma már léteznek olyan szigetelőanyagok és festékek, amelyek megfelelő tartósságot biztosítanak, de az idősebb generáció a mai napig évente bepucolja a házát fehérre, mielőtt elindul a nyári fiestaszezon. A felszíni vékony földréteg alatt mindenhol kő van. Ezen a lehetetlen talajon szinte képtelenség bármit is megtermelni, amíg a felszíni köveket el nem távolítják. Ezekből épülnek aztán térdmagasságban a tájra annyira jellemző kőkerítések, amelyek a földek tulajdoni határát jelölik és a legelő állatokat választják el egymástól. A praktikumból született hagyományos megoldásokon túl is igyekeznek mindent a szigeten található anyagokból készíteni, hogy óvják a paradicsomi állapotokat Menorcán. A kapuk és az út melletti korlátok nagy része a sziget fáiból készül, nemcsak azért, mert így tradicionális, hanem azért is, mert így nem jelent terhelést a környezetre. Érthető, hogy ilyen vidéken korábban nem volt például kereskedelmi bortermelés sem, pedig a szőlőnek jót tesz, hogy nincsenek extrém hőmérsékletek. 2000-ben kezdte meg működését az első olyan borászat, amely országos ismertségre tett szert. A 11 hektáros Binifadet három fehér és négy vörös szőlőfajtából készít

tízféle bort, évi 95 ezer palackkal. Fehér és vörös édes boruk is van, utóbbit aperitifnek ajánlják saját éttermükben, de champagnette-et, dupla fermentálással készülő habzó bort is palackoznak.

ÍVÜL-BELÜL KŐ

A kis kőnek (a helyi szlengben ez Menorca beceneve) ugyanúgy két arca van, mint jó pár más sziget mellett például Balinak, amelynek egyik oldalán fehér, másik oldalán fekete homokos partokat találunk. Menorca egyik felén az épületek fő építőanyaga, a fehér mészkő a domináns kőzet, míg

36 g 19/09

A turisták biztos megállójának számító Favaritx világítótorony a geológusok által fekete Menorcának nevezett vidéken található

SAJTFARM

A Farmers&Co hálózathoz csak olyan sajtmanufaktúra csatlakozhat, ahol szabadon tartott marhák tejével dolgoznak

OK AZ EMBER, KEVÉS A VÍZ

A sziget lélekszáma az utóbbi évtizedekben nőtt meg jelentősen, és érte el a 91 ezer főt. A gyarapodás tempójára jellemző,

hogy az idősebb generáció tagjai még ma is úgy hiszik, csupán 60 ezren vannak. Menorcán nincs felszíni édesvíz, a 2000 kúton át felhozott készleteket viszont tízezernél is több medence és évi egymillió turista fogyasztja. Ha ehhez hozzáadjuk a helyiek igényeit, akkor sejthetjük, hogy a vízgazdálkodással súlyos gondok vannak. Ráadásul a csapvíz minősége sem a legjobb: rövid távon nem ártalmas az egészségre, de magas nitráttartalma miatt fogyasztása hosszú távon nem javasolt. Hiába esik éves szinten annyi eső, mint Londonban, annak tárolása a mai napig megoldatlan. A történelem előtti időket kutató ásatások eredményei bizonyítják, hogy már talaiot-kori emberek is ciszternákban igyekeztek felfogni az esővizet. Az építőiparban különféle megoldások

léteznek erre, ugyanakkor a mezőgazdaságban még ma is alkalmazzák a ciszternákat, amelyekből vályúkban kerül a víz az állatok elé. Sőt, nemrég még használták azokat az ivóvíz-elvezető csatornákat is, amelyeket azután építettek, hogy az Ibériai-félszigetet elfoglalták a mórok, és Menorcát 903-ban a Cordobai Kalifátushoz csatolták Manúrka név alatt. A vízhiány miatt nagyon szigorúak a tűzgyújtási szabályok Menorcán. Anynyira félnek a szeles idő miatt megállíthatatlan tűztől, hogy még ma – a modern technikák korában – is ül egy-egy füstfigyelő ember a sziget két legmagasabb pontján, hogy a hatóságok azonnal értesülhessenek a be nem jelentett tüzekről. Itt ugyanis még a saját kertjében is csak előzetes engedéllyel égethet bármit az ember,

és csakis azokon a napokon, amikor 30 Celsius-foknál alacsonyabb a hőmérséklet, 30 százaléknál nagyobb az eső esélye és 30 százaléknál nagyobb a páratartalom. Viszonylag sok ilyen nap van errefelé, de az, aki szalonnasütés nélkül nem tudja elképzelni az életét, ne itt akarjon letelepedni.

NNEPELNI, AZT TUDNAK

A konzervatívabb városokban női lovas nem vonulhat fel a fiestán, de egyre több településen adják át a múltnak ezt a szabályt estéjén 19 órától éjfélig, másnap déltől 16-17 óráig tart a felvonulás, amelyen minden település elöljáróinak nyeregbe kell pattanniuk. A mai napig – a paptól a polgármesterig – az összes fontos személynek meg kell tanulnia annyira lovagolni, hogy képes legyen a tömegben két lábra állítani a lovát. A torreádorok díszes öltözékét megszégyenítően ele38 g 19/09

gáns lovasok ilyenkor nagy lélekjelenlétről tesznek tanúbizonyságot, ugyanis a tömegből kiváló fiatalok a lovak elé ugranak, és tenyerükkel igyekeznek megtartani annak patáját. Ember és állat bátorságpróbája ez, azonban sokkal barátságosabb és balesetmentesebb, mint a bikafuttatás vagy a bikaviadal. A fiesta két napján az itt élők megnyitják házaikat minden ismerősük előtt. A második napon érkeznek a legtöbben helyi barátjukhoz reggelire, de sokan már az első napon is asztalokat raknak a házuk elé,

ahonnan bárki elvehet süteményt, innivalót. Már napokkal az esemény előtt kiviszik székeiket a helyiek a város főterére, és az oszlopokhoz láncolják azokat, hogy a parádét a megszokott helyükről, ülve nézhessék majd.

DEÁLIS TÁMASZPONT

Hadászati szempontból mindig is nagy jelentősége volt ennek a földdarabnak, hiszen bármerre mentek a hajók a

VEZETŐK ANNO ÉS MA

Kis túlzással annyi katonai létesítmény van a szigeten, mint templom

hivatalosan nincs vallása, de a legtöbben katolikusok. Az ország egyik katolikus zarándokhelye éppen Menorcán található. A civil háború alatt, amikor sok templomot gyújtottak fel, a Monte Torrón rejtették el a híres 13. századi Szent Anya-szobrot. Egyben ez a sziget legmagasabb pontja is, és bár egyik irányban a telekommunikációs adótornyok tönkreteszik a kilátást, mindenképpen érdemes ide elzarándokolni, már csak azért is, hogy a sziget teljes körpanorámáját megcsodálhassuk.

DEÁLIS CÉLPONT

Földközi-tengeren, Menorca mindig útba esett. Rómaiak, arabok, angolok, franciák – bárki uralta Menorcát, igyekezett meg is tartani. A régi szigetvédő épületekből 14 őrbástya még mindig áll. Mivel sziklák tetejére épültek, nem volt szükség magasra emelni a falaikat. Ezért inkább a föld alatt alakítottak ki komoly labirintusrendszereket, sokszor több száz méteres folyosókkal, amelyek oldalágaiban tárolták a lőport. Nemcsak az esőtől óvták a muníciót, de ezzel alá is aknázták saját állásaikat arra az eset-

re, ha az ellenség túlságosan benyomult volna. Az egyik legjelentősebb bázis az 1875-ben mészkőből épült La Mola (hivatalos nevén Fortress de Isabel II), amely rengeteg pénzébe került a névadó angol uralkodónak – főleg ahhoz képest, hogy sosem támadták meg. Már régóta nem funkcionál, de még mindig a spanyol hadsereg tulajdonában van; a Google Earth is pixelesen mutatja. A hadtörténet iránt érdeklődőknek érdekes lehet abból a szempontból is, hogy itt található Spanyolország legnagyobb ágyúja, de az átlag turisták nyugodtan kihagyhatják. A spanyoloknak persze mást jelent ez a hely, Franco idejében ugyanis a demokratikus erők sok tagja került az erőd falain belül utólag épített börtönökbe. Ahogy nálunk sem történt meg a politikai elszámoltatás a rendszerváltozás után, Spanyolországban is megelégedtek annyival, hogy vérontás nélkül ért véget egy rezsim. Ezért is fájó még mindig sokaknak a látogatás a La Molába, ahol még csak egy tábla sem jelzi például azt a falat, ahol a diktatúra idején kivégzéseket tartottak. Az 1970-es évekig amerikai haditámaszpont is volt Menorcán. A jenkiknek azért kellett Spanyolország legkeletibb szigete, mert szuper radarjaikkal innen „fülelték” a keleti blokk rádióforgalmát és alakulatmozgásait. Spanyolországnak

Hogy napjaink utazójának miért kell megcéloznia ezt az európai viszonylatban még majdnem érintetlen paradicsomot, arra számtalan okot lehetne felsorolni. Az én listámon az került az első helyre, hogy talán nincs még egy olyan hely ebben a térségben, ahol ennyire eredetiben meg lehetne nézni, milyen volt a mediterrán világ fél évszázada. Ehhez az időutazáshoz csupán egy órát kell repülnünk a spanyol és kettőt az európai nagyvárosokból. Túl sok közvetlen járatot nem fogunk találni a kontinensről, de Menorca bája annak is köszönhető, hogy nem került bele a „bulituristákat” rotáló légitársaságok menetrendjébe. A sziget felé berepülő gép nem részegek kurjongatásától hangos, hanem az ablakokra tapadt utasok sóhajtásaitól. Az öblökben ringatózó és a partokat nyaldosó türkizkék víz azt sugallja: a következő napokat nem fogod elfelejteni.

BUGLYA GERGELY a Men’s Health egykori főszerkesztője, két évtizede állandó szerzője életmódmagazinoknak. Nemcsak a szakmája, de kedvenc sportja, a golf miatt is sokat utazik. 19/09 g 39

ISKOLAPAD

helyett

19/09 g 41

tudás magabiztossá tesz, valaminek a nem ismerete viszont előítéleteket, visszás érzéseket, félelmet kelt. Nincs ez másképp az egyre fejlődő technológiával sem, aki nem tudja vagy akarja tartani a lépést a digitális kor vívmányaival, nemcsak hogy lemarad és kimarad, de idegenkedni is fog azoktól, akik készségszinten élnek a modern világ lehetőségeivel. Ezért fordulhat elő, hogy még manapság is sokan tekintenek úgy az internetre, mint ördögtől való, fiatalokat megrontó, de legalábbis elidegenítő rosszra, amelynek – bár fanyalogva –

elismerik ugyan a jó oldalait is, ám rendre szembeállítják a hagyományos, konvencióktól béklyózott, „bezzeg az én időmben” korok sokszor avítt értékeivel. És ezen a ponton el is érkeztünk az iskolához. Nem csak nálunk, világszerte problémát okoz és vitákat generál az oktatási intézmények poroszos múltra visszatekintő, tekintélyelvű, roppant lassan mozduló és fejlődő rendszerének reformálása. A kilencvenes években a videót tiltották előszeretettel a tantermekben, régi vágású pedagógus matuzsálemek keltek ki minden ellen, ami nem palatábla, kréta és frontális óraadás volt, napjainkban ugyanezt a szerepet a mobiltelefon, a

Minden kütyü csupán eszköz, az számít, hogyan használjuk

42 g 19/09

A FINN CSODASULI Espoo városában, Finnországban működik a Saunalahti nevű iskola, ahova a diákok imádnak bejárni, és kifejezetten szeretnek tanulni. Ez szinte hihetetlennek tűnik a hozzánk hasonlóan szocializálódott emberek számára, holott semmi olyan varázslat nem folyik az intézmény falai között, amit máshol ne lehetne megvalósítani. Már maga az épület sem szokványos, a legkevésbé sem emlékeztet hagyományos iskolára. A modern, világos, tágas és levegős iskola leginkább egy művészeti központhoz hasonlít. Az egész komplexumban, amely a VERSTAS Architects kreatív tervezőinek elméjét dicséri, az iskola mellett helyet kapott óvoda, ifjúsági klub, színházterem, könyvtár, tornaterem és egy kávézó is, így gyerekek és felnőttek mindent megtalálnak és mindenhol jól érezhetik magukat. Az iskolában nem hagyományos berendezésűek a tantermek sem, a gyerekek oda ülnek, ahova akarnak, kényelmesen elhelyezkedhetnek, még kanapék is rendelkezésükre állnak, hogy leheveredhessenek, ha ahhoz van kedvük. A tanórák nyugodt atmoszférában zajlanak, úgy is, hogy a diákoknak nincs megtiltva, hogy beszélgessenek egymással a foglalkozásokon, sőt, a tanárok erre kifejezetten biztatják őket. Nincs falitábla, laptopokat használnak, a házi feladatok rendszerint valamilyen csoportos projekt kidolgozását és bemutatását jelentik.

Az internet és tablet, az internet tölti be. Miért? Mert a mobiltechnológia számos lehetőséget digitális analfabéták, jobb esetben dihordoz az gitális bevándorlók tanítanak digitális oktatásban is bennszülötteket. Pedig annyit is elég lenne belátni, hogy minden „kütyü” csupán eszköz, a gyermekek fejlődése szempontjából az számít, miként használják ezeket. A tiltás helyett tehát sokkal célravezetőbb a megismerés, az „etikai kódexek” kialakítása, az ezekre irányuló nevelés magabiztos alkalmazása. És itt pedig a jövőhöz érkeztünk el, hiszen a jelenben még gyakran lehet az az érzésünk, hogy évekre, évtizedekre vagyunk az ideális iskola-, illetve tananyagrendszer kialakításától. A dinoszauruszok lassan halnak ki a katedrákról is.

A kávézóban közös asztalokhoz ülnek le tanulók és tanárok, ahol kötetlenül elbeszélgethetnek a világ dolgairól vagy az éppen aktuális problémákról. Az iskolaudvaron szabadon mozoghatnak, sétálhatnak, beszélgethetnek a gyerekek, és a sportra is nagy hangsúlyt fektetnek. Kicsit az ókori görögök filozófiai életvitelére emlékeztet a Saunalahti hangulata, ami jól szimbolizálja, hogy a jövő iskolájának megteremtéséhez nem is igazán kell új dolgokat feltalálni, sokszor elég, ha visszatekintünk a történelem jelentős és sikeres időszakaira.

TECHNOLÓGIA ÉS SZEMÉLYISÉG

A technológia fejlődése nem váltja ki a felkészült és elhivatott pedagógust

Szerencsére mindig akadnak szakemberek, akik szívükön viselik a felnövekvő generációk oktatásának és nevelésének kérdését, és nemcsak tervek és tanulmányok születnek a témában, de találni a világon olyan helyeket, ahol megfelelnek a kor elvárásainak az iskolákban, sőt a jövőbe is tekintenek. De melyek is azok a szempontok, amelyek szerint szervezni lenne érdemes az oktatást? Először is megkerülhetetlenül fontos feltérképezni a tudáshoz való hozzáférés új útjainak lehetőségeit. Az internettel összekötött mobiltechnológia teljesen új, az eddigiektől lényegesen eltérő lehetőséget teremt a tudás megszerzésére, hiszen alkalmazásával az információk helytől és időtől függetlenül válnak elérhetővé, megteremtve a kommunikáció minden körülmények között lehetséges környezetét. A tanulást és tanítást

44 g 19/09

támogató szoftverek ma már szinte kivétel nélkül mobilplatformokra épülnek, aminek nagy előnye az is, hogy így alkalmazkodni lehet a tanulók egyéni üteméhez és igényeihez. Ezekkel az eszközökkel megszűnhet a diákok számára nyomasztó le- és észrevétlenül maradás érzése, hiszen az oktató mindnyájukat egyszerre tudja foglalkoztatni, továbbá nyomon tudja követni az individuumok haladását, esetleges nehézségeit, elkalandozásait. A felhőalapú technológiáknak, amelyek szintén remekül bevethetők az oktatásban, praktikus szerepük is van, hiszen megfelelő alkalmazásukkal lényegesen egyszerűsödhet a kollektív csoportmunka szervezése, A közösségépítésrugalmas, hovatovább kényelmes környezet ben is hasznosak lehetnek a digitális eszközök

teremthető a tanuláshoz. Elsősorban az úgynevezett projektfeladatok elvégzésénél jön jól ez a technológia. Ugyanilyen fontos a jövő iskolájában a nyílt forráskódú szoftverek elterjedése, ami a széles körű hozzáférés és az esélyegyenlőség záloga. Nem mellesleg költséghatékony is, hiszen nem kell nagyobb összegeket invesztálni szoftverekbe, az ingyenesen elérhetők között is találunk nagyszerűen használhatókat. Az újnak ható, igazából már régóta velünk lévő technikai megoldások legnagyobb előnye mégis a személyre szabott tanulási környezet megteremtése. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy az iskola igazodjon a tanulók egyéni fejlődési üteméhez, még olyan áron is, ha a pedagó-

A rendelkezésre álló technológiák alkalmazása megkívánja a megújuló módszertant

19/09 g 45

gusnak alkalmasint nagyobb terhet jelent az ellenőrzés és az értékelés. A jövő iskolája attól lesz jó, hogy megszűnik a személytelenség, a csordaszellem, ami margóra helyezi a nem átlagos, bármilyen téren és mértékben eltérő gyerekeket.

MÓDSZER NÉLKÜL NEM MEGY A rendelkezésre álló technológiák alkalmazása megkívánja a megújuló módszertant. Ennek alapja ugyancsak adaptív módszereken alapul, amelyek alkalmazkodnak a tanulók valós képességeihez és szükségleteihez, és lehetővé teszik a differenciált oktatásszervezést éppúgy, mint az értékelést. Egy ilyen ideális iskolában nagy hangsúlyt és szerepet kapna a projektmódszer, amely fejleszti az önálló problémamegol-

46 g 19/09

Csodákat tesz, ha a játék értő irányítással bekerül a tananyagba dást és döntéshozatalt. A szakértők ezt úgy fogalmazzák meg, hogy célszerű a tananyagot interdiszciplináris megközelítésben feldolgozni, ezáltal a diákok analitikus és kritikus gondolkodása hatékonyan fejleszthető. Talán nyakatekerten hangzik, ám a száraz szavak mögé tekintve könnyen megláthatjuk az értelmüket és a fontosságukat. Hasonlóan nagy jelentőségű az úgynevezett relevanciaalapú tanítás bevezetése és fejlesztése. Ezáltal a diákok könnyebben megértik, miért fontos megtanulniuk bizonyos dolgokat, hiszen látják erőfeszítéseik célját és értelmét. Kutatások bizonyítják, hogy így jobb teljesítményeket produkálnak a tanu-

lók, ráadásul az iskolában nem elhanyagolható fegyelem is nagyobb, miután nem kényszer a tanulás. A jövő iskolájának – különösen az alsóbb osztályokban – lényeges eleme a játék. Csodákat tesz, ha értő irányítással beépül a tananyagba, a tanulás szerves részévé válik, hiszen a játékos ismeretelsajátításnak kimondottan erős motivációs ereje van, a játékokkal sok készség fejleszthető. És itt a hagyományosak mellett nagy szerep jut a számítógépes játékoknak is, ugyanis folyamatos és azonnali visszajelzéseket adnak a teljesítményről. Egy optimálisan működő iskolában tehát nem válik el egymástól homlokegyenest tanulás és szórakozás, sőt! A módszertani átalakítások mentén érdemes a rendelkezésre álló technikai eszközöket a történetmesélés érdekében is felhasználni, hiszen a történetek kontextusán keresztül valós élethelyzetekkel szembesülnek a tanulók, ami növeli az érdeklődésüket, Ahogy a munkasegíti a képzelőerejük fejlődését, az öszhelyeken, úgy szefüggések megértését, a logikus gonaz iskolákban dolkodást, és nem utolsósorban fejleszsem kerülhető ki a fejlődés

DIGITÁLIS KULTÚRA ITTHON? Nemrég kapta fel a hazai sajtó a hírt, miszerint új tantárgy kerülhet fel a köznevelés palettájára. A digitális kultúra elnevezésű kurzus keretein belül a szakképzésben részt vevő tanulók alkotóműhelyekben gyakorolhatnák a lézervágást, a 3D-s tervezést és nyomtatást, az elektronikai programozást és a digitális varrást, és betekintést nyerhetnének a robotika világába is. Az éppen kritikai megjegyzések kereszttüzében megújuló Nemzeti alaptantervbe a Makerspace cég javasolta az új tantárgy felvételét, hiszen ügyvezetője, Major Gábor szakmai javaslatokat készít a NAT számára. A vállalat tananyagait mérnökökkel karöltve fejlesztik pedagógusok, és saját szervezésű táborokban, szakkörökön tesztelik, finomítják azokat. A tervezett tizenöt, különböző tematikájú pedagógiai csomagból eddig három készült el magyar és angol nyelven. A cég első megrendelései magán- és egyházi fenntartású iskolákból érkeztek, de a fejlesztők bíznak abban, hogy hamarosan állami intézményekben is elindíthatják mintaprogramjaikat. A fogadtatás eddig biztató volt, a tervek szerint 2020-ban meg is jelent volna a Nemzeti alaptantervben a digitális kultúra tantárgy, azonban a legfrissebb információk szerint ez elmarad, annak ellenére, hogy valamenynyi résztvevő egyetért abban, hogy a technikaórák tananyagának modernizálására szükség van. A digitális képességek már most is beépültek az egyes szakmákba, és ez a tendencia a jövőben még inkább élesedni fog, ám a megfelelő szintű oktatáshoz nincsenek meg a humán- és eszközerőforrások. 19/09 g 47

A feje tetejére kell állítani a megszokott sémákat

ti a memóriát és az olvasási készséget, miközben hatékonyan működik közre a kultúrák közötti kommunikáció elősegítésében. Miután eddig soha nem tapasztalt tágas ablakok nyíltak a világra a jövő iskolájának diákjai számára, nem mehetünk el szó nélkül az adatfeldolgozás mellett. A különböző csatornákon folyamatosan áramló információ tengerében rendet vágni, szelektálni és rendszerezni legalább olyan fontos, mint a befogadás. Ebben a folyamatban a digitális bennszülöttek sokkal inkább támaszkodnak a látványra, mintsem gondolnánk, ezért a vizualitás roppant lényeges, erre tökéletesen alkalmasak például a táblagépek. Ráadásul ezek összeköthetők az interaktív táblákkal, amelyek a modern iskola elengedhetetlen kellékei. A valóság virtuális ábrázolása növeli a tanulási folyamat hatékonyságát, a minket körülölelő világot bemutató képek és filmek kifejezőbbek lehetnek, ha élünk az interaktivitás nyújtotta lehetőségekGyakorlati készsékel. A technikai fejlődés hatása, hogy a gek, gondolkodás, fiatal generációk, így a közeljövő diákjai hatékonyság, is nassolni, csipegetni szeretik az inforegyüttműködés. Ennyi a recept

48 g 19/09

mációkat, igénylik, hogy apró falatokban jussanak hozzá az ismeretekhez. Ezt a mobileszközök szintén lehetővé teszik, a multimédia világában könynyebb kis adagokban haladni. Úgy is mondhatjuk, az oktatás alapja az információ aktív elemzése, és figyelembe véve, hogy minden ember agya másképpen működik, a neurológiai sajátosságok sokkal jobban nyomon követhetők a digitális eszközökkel.

KELLE MÉG TANÁR? A jövő ideális iskolájában új típusú tanár–diák kapcsolat szükségeltetik. Aki egy pillanatra visszagondol a saját diákéveire, rögtön megérti, miért. Manapság – hát még a közeljövőben –, amikor a tanulók bárhol és bármikor hozzáférhetnek minden információhoz, igazából értelmét veszti a hagyományos értelemben vett tanári munka, vagyis az anyag leadása, a tények

SZAKÉRTŐK SZEMÉVEL Milyen lesz a jövő iskolája? Ezt a kérdést időről időre vizsgálják és elemzik az OECD-országok oktatási szakemberei, és szerintük a lehetséges forgatókönyvek között éppen úgy szerepel a status quo exportálása, mint az oktatási intézmények jelentős megerősödése, illetve az iskolák helyzetének romlása. A legpesszimistább lehetőségként a jelenlegi iskolamodellek folytatását említik a szakértők, vagyis azt a semmiképpen sem előnyös helyzetet, amikor az intézmények ellenállnak a radikális változtatásoknak, és fennmaradnak a robusztus, bürokratikus iskolai rendszerek. Ez természetesen összefügg a működési források csökkentésével, és ezek szerint az iskola ellátja ugyan alapvető feladatait, úgymint felügyelet, szocializáció és szelekció, ám ennél többet nem.

az oktatási programok terén együttműködik a továbbképző intézményekkel. Központosított tanulási szervezetként tekint az iskolára egy másik modell, ahol új életre kel a nagyon erős hagyományokkal bíró tudásszertartásrend. Ebben a lehetséges jövőképben nem változnak az elméleti-műveltségi kompetenciák céljai, ugyanakkor teret nyer az innovatív értékelési formák és a készségek elismerésének gyakorlata. A tanárok motiváltak, szakmai és személyes fejlődésük garantált és folyamatos, a kutatói tevékenység része a pedagógusszakmának.

Az úgynevezett „iskolátlanító” modell utópiája a tanulói hálózatokra és a hálózati társadalomra épít. Eszerint a jövőben az iskola sok kritikát kap amiatt, hogy túlzottan elfogadó az egyenlőtlen társadalmi és gazdasági struktúrák iránt, ellenben nem elég elfogadó az eltérő kultúrák tekintetében. Az ezek miatt felmerülő Egy másik lehetséges eset a piaci modellek kiterjesztése az is- elégedetlenség, valamint az internet folyamatos fejlődése által kolákra. Eszerint az oktatási intézmények megfelelnek majd a bővülő oktatási kínálat a hagyományos iskola elhagyására öszgyorsan növekvő és változó piaci elvárásoknak, sokszínű szak- tönzi a népeket. Ebben a felvázolt modellben éles választóvonal mai kínálatot nyújtanak, ellenben az egyenlőtlenségek és ki- húzódik az alap- és a továbbképzési állomások között. rekesztések megszüntetésére az iskolán belül nem kerül sor. A keresetorientáltság negatívan hat a közösség ellenőrzésére és A tanárexodus lehetőségének víziója igazi krízishelyzetet vázol, amikor is a közismerten magas tanári átlagéletkor miatt a tananyag szabályozására. gyakorlatilag kiürül a pálya, azaz a nyugdíjba vonuló pedagóA reskolarizáció eszméje szerint az iskola mint alapvető szo- gusok helyett nem érkeznek újak. Márpedig ez a „korlátozás, ciális központ funkcionálhat a jövőben. Ez azt feltételezi, hogy konfliktus, hanyatlás” hármasának ördögi körébe torkollhat. az oktatási intézmények iránt nagy a társadalmi közbizalom és Szerencsésebb kilábalás, ha a tanárkrízis radikális innovációkat támogatás, melynek hatására az iskolákban roppant hatékony indít el az intézményekben, erre azonban a bérkérdések és a a szociális töredezettség és az értékkrízisek elleni küzdelem. Az társadalmi megbecsültség problematikájának megoldásáig iskola közösségi központként jelenik meg a mindennapokban, nem sok esély van. 19/09 g 49

A száraznak vélt tananyag is lehet szórakoztató és könnyen befogadható

frontális elmondása. Segítőre, útmutatóra, kontrollra van immár szüksége a diáknak, márpedig ez egészen más pedagógus személyiségeket feltételez, mint azt megszoktuk. Az osztályteremben, közösségi terekben olyan felnőttekre van szükség, akik gyakorlati készségeik fejlesztésére sarkallják, gondolkodásra, hatékonyságra, együttműködésre tanítják a gyerekeket. Márpedig ehhez a feje tetejére kell állítani a megszokott sémákat. Az ilyen iskolában fordított sorrendben történik a tananyag megismerése, ugyanis a tanár először felveti a problémát, a tanulók önálló kutatásokat végeznek,

50 g 19/09

majd ezek eredményeire támaszkodva dolgozzák fel az adott anyagot. Ez már csak azért is hasznos, mert utána több idő marad beszélgetésre, kérdésekre, gyakorlásra. Mindezek mellett szögezzük le, hogy tanárokra igenis szükség van! Bár a virtuális tanulástámogató eszközök, az online tanulás lehetősége elérhetővé tenné a helytől és időtől független kurzusokat, a távoktatás ugyanakkor roppant személytelen, és a kontroll, az irányítás és a személyes motiválás hiánya nemcsak rontja az oktatás minőségét, de veszélyeket is hordoz magában. Egy másik fontos szegmense a jövő iskolájának a tanulók közötti kapcsolat. A közösségi média átszövi a fiatalok életét, szerepe a mindennapjaikban vitathatatlan, ám a „régen bezzeg…” típusú picsogások helyett érdemesebb meglátni és használni az ebben rejlő lehetőségeket. Ezek a felületek lehetővé teszik az együttműködést, a közös munkát, az eredmények megosztását, fejleszthetik a vitakészséget, az egymástól való tanulás képességét. Lehet chatelni, online vitafórumokat szervezni, házi feladatokban együttműködni. Mindez növeli a csoporthatás pozitív élményét. Természetesen nem szőnyeg alá söprendő tény, hogy az internet, azon belül is a közösségi média világa számos veszélyt rejt. Zaklatásokról, kiközösítésekről, haszontalan vagy kifejezetten káros információk áramlásáról gyakorta hallani híreket, akár tragédiákba torkolló esetekről is. Ez azonban nem az eszköz és még annyira sem a digitális bennszülött generáció hibája, felelőssége. A pedagógusok, de sokkal inkább a szülők feladata a helyes használatra, a magabiztos szelektálásra és az ezzel járó mentális, lelki hatásokra való felkészítés, illetve a folyamatos, de nem tolakodó jelenlét, ellenőrzés. Az autót vagy a repülőgépet sem tartjuk haszontalannak, mégis tanuláshoz, vizsgához kötött a vezetésük, egy gyereket nem engednénk csak úgy a vezetőülésbe. Éppen ezért a jövő iskolájának alapfeltétele a jövő szülői szemléletének kialakulása, ami az egyéni felelősséget nem hárítja sem a társadalomra, sem a sokat szidott iskolára. A szép új jövőben a drákói szigort, a tiltást és a szűklátókörűséget felváltja a partneri együttműködés iskola, szülő, technológia és gyermek között. Utópisztikus? Van hely a Földön, ahol már nem az, viszont odáig mi még nem látunk el.

PAPP SÁNDOR újságíró, korábban az Interpress és az Intelligent Life magazinok szerzőjeként tevékenykedett, számos ismeretterjesztő cikke jelent meg a nyomtatott és az online média felületein. Kedvelt témái közé tartoznak a természettudomány világának újdonságai, érdekességei.

SUGATA MITRA FELHŐSULIJA Az indiai tanár, Sugata Mitra a TED színpadán adta elő elképzelését az iskolarendszer megreformálásáról, az oktatás korunkhoz való alkalmazkodásának lehetőségéről, a jövő iskolájáról.

ismereteket, és az együttműködésük révén a kreativitásuk is szárnyalni kezdett. Egyszerűen feltámadt bennük a kíváncsiság, ezáltal a tanulási folyamat önműködően beindult.

Mitra szerint a jelen iskolarendszerét a viktoriánus korabeli Mitra előadásában emlékeztette közönségét, hogy a hüllők agya brit birodalom alkotta, amely gyakorlatilag a fél világot uralta félelem és stressz esetén automatikusan lezárja a tanulásért feés irányította, telekommunikáció nélkül, papírra vetett, hajó- lelős prefrontális agylebenyt, hiszen ilyenkor a túlélés kerül előkon szállított információkkal és utasításokkal. Ehhez fel kellett térbe, minden más funkció felesleges energiákat emészt fel. És építeni egy hatalmas, bürokratikus, adminisztratív gépezetet, ha arra gondolunk, mit okoz a hagyományos iskolarendszerben méghozzá emberekből, akik minden további nélkül helyette- a vizsgadrukk, a számonkéréstől való félelem? Stresszt, termésíthetők egymással, akár a fogaskerekek. Ebbe a monstrumba szetesen. Esetleg közömbösséget, elhatárolódást, leszakadást, szükségeltettek olyan uniformizált munkaerők, akiknek olvas- ahonnan már csak egy lépés a rendbontó magatartás. ható volt a kézírásuk, avagy alkalmasak voltak matematikai műveletek elvégzésére. Az ezeket az embereket kitermelő Sugata Mitra szerint „felhőnagyikra” lenne szükség, akik felteszik rendszer a mai iskolarendszerünk őse. Kellett oda önálló gon- a kérdéseket és a gyerekeknél beindítják a tanulás folyamatát. dolkodás, kreativitás, eredetiség? Éppen úgy nem, ahogy a Ugyanakkor az általa végzett kísérlet rámutat, hogy az oktamai iskolákba sem, ahol jellemzően fogyasztókat, sokak sze- tásban ma már eltüntethetők az emberek anyagi helyzetéből rint engedelmes rabszolgákat nevelnek az uralkodói rendszer fakadó különbségek. Ezek eddig csak a lehetőségek meglétéből, számára. Noha Sugata Mitra Indiából érkezett TED-előadása illetve hiányából fakadtak, ám egy falba fúrt, pár tízezer forintos megtartására, vegyük észre mondandójának lényegét a mai számítógép megmutatja, hogy egy európai vagy amerikai fehér hazai viszonylatokkal való összefüggéseiben is. gyermek sem feltétlenül okosabb, mint egy indiai. Sőt, utóbbiak a sok tekintetben lejjebb lévő ingerküszöbük miatt esetenként Ellenben Mitra kitalált egy zseniális dolgot. India szegény gyere- fogékonyabbak és nyitottabbak is. kek lakta részein kiválasztott egy központi helyen lévő falat, lyukat vágott rá, beletett egy számítógépet, és magukra hagyta vele Sugata Mitra pedagógus szavai hazájában értő közegben hanga gyerekeket. Ők persze játszani kezdtek a géppel, ám eközben zanak el, világszinten jelenleg India fejlődik a legnagyobb iramaz életkorukat messze meghaladó szinten sajátítottak el komoly ban az informatika terén.

Sugata Mitra, a Hole in the Wall projekt atyja

Mahárástrai (India) fiatalok csoportja ismerkedik a nagyvilággal 19/09 g 51

A FÖLDI IDEGENEK, a hangyák világa

A hangyakolónia nem társadalom, hanem hangyaegyedekből álló szuperorganizmus, amely él, növekszik, szaporodik és döntéseket hoz. Egy intelligens lény tehát, amely egyszerű viselkedési elemekkel rendelkező dolgozók hadából épül fel. Ez a szuperorganizmus az, amely sok tízmillió évvel ezelőtt meghódította a szárazföldi ökoszisztémákat, és azóta is uralma alatt tartja. 52 g 19/09

19/09 g 53

ÍRTA: DR. CSŐSZ SÁNDOR

A hangyák szociálisak, tömegesek, dominánsak, akárcsak mi, emberek. Éppen ezért, valamint a társadalmuk meglepően magas szintű szervezettségének okán, gyakran lelki társainkként tekintünk rájuk. Minél jobban elmélyedünk a tanulmányozásukban, annál inkább úgy tűnik, hogy az emberi társadalmak szervezettségét messze felülmúló rend és fegyelem uralkodik a kolóniában. Ősidők óta csodáljuk őket, már Platón is egyfajta utópisztikus társadalmat látott beléjük. Az emberi populáció ókorban bekövetkezett növekedése előtt a hangyák voltak a legnagyobb tömegben jelen lévő állatok a földön. Az emberi népesség mérete csak nagyjából a görög városállamok felemelkedésével egy időben volt képes túlszárnyalni a bolygón élő hangyák össztömegét, azaz biomasszáját. Óvatosabb becslések szerint minden pillanatban körülbelül tíz a tizenötödiken, vagyis ezerbillió (felső becslések szerint ennek a számnak tízszerese, azaz tízezer billió) hangya él a földünkön, tehát a legóvatosabb becslések szerint is minden emberre kerekítve 150 000 egyed jut. Ha feltételezzük, hogy a hangyák átlagos tömege 7 milligramm (a nálunk is élő vöröshangyák átlagos tömege 5 és 10 milligramm közé tehető), akkor ez a mennyiség nagyjából egy kilogrammot tesz ki fejenként. Össztömegük az emberi populáció rob-

banásszerű fejlődése előtti ókorban, i. e. 500 táján az emberi faj biomasszájával lehetett egyenértékű, azaz mindenkire a saját súlyának megfelelő mennyiségű hangya jutott a földön. Ha a világ minden hangya dolgozóját egymás után fűzve sorba állítanánk – feltételezve, hogy ezek átlagos testhossza mindössze fél centiméter (a valóságban egyes dolgozók hossza – fajoktól függően – 1 milliméter és 2,5 centiméter között változik) –, akkor egy ötmillió kilométer hosszú láncot alkotnának, amellyel százhuszonötezerszer tekerhetnénk körbe a földet. Merészebb becslések szerint a lánc hossza ennek a tízszerese is lehet, ami majdnem megfelel a Mars bolygó Földünktől való távolságának földközelben.

zek után egyáltalán nem meglepő, hogy a hangyák milyen komoly szerepet játszanak az ökológiai rendszerek szabályozásában. Egy élőlénycsoport sikerességét vagy dominanciáját adott területen jól kifejezhetjük a terület élőlényeinek a biomasszában alkotott részesedésével. Brazíliában egy Manaus környéki amazóniai esőerdő adott területén átfogó és rendkívül részletes vizsgálat során megmérték, hogy bizonyos élőlénycsoportok milyen arányban vesznek részt a biomassza megalkotásában. Ebből kiderült, hogy a hangyák a teljes állati tömeg (a zoomassza) több mint egyötödét adják. Összehasonlításképpen: a szárazföldi gerincesek – azaz kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök – együttes tömege az állati biomassza mindössze egytizedét teszi ki. Még megdöbbentőbb ez az arány, ha a hangyák részesedését csak az ízeltlábú közösség alkotta biomasszán belül vizsgáljuk. Itt azt állapíthatjuk meg, hogy minden tízkilónyi rovarból négy kiló hangya. A szavannákról, valamint a mérsékelt övi területekről készített becslések is a hangyák hasonlóan lehengerlő számbeli

A HANGYÁK ADJÁK A SZÁRAZFÖLDEK TELJES ÁLLATI BIOMASSZÁJÁNAK EGYÖTÖDÉT

54 g 19/09

Az afrikai vándorhangyák néhol óriási tömegben fordulnak elő. Egy ilyen kolónia létszáma nemritkán elérheti az 50 millió egyedet is

19/09 g 55

56 g 19/09

dominanciájáról számolnak be. Mind- során olyan, többnyire kör alakú foltok két esetben azt találták, hogy a hangyák találhatók az erdőkben, ahol a fák koroa rovarközösségek teljes biomasszájának nája szinte érintetlen marad, ezeket az erdészek kis zöld szigetektöbb mint egyharmadát nek nevezik. A foltok közeteszik ki. Ennyire tömeges pén pedig mindig a fákat megjelenése egyetlen más védő vöröshangyák fészkei rovarcsoportnak sincs a találhatók, ezek a bolyok mérsékelt égövön. tehát képesek meggátolni Ezek után talán nem a lombfogyasztó rovarok meglepő, hogy a hankatasztrofális mértékű túlgyákkal foglalkozó bioszaporodását is. A vizsgálógusok, vagy más néven latok azt mutatják, hogy ermürmekológusok, sajátos re csak a hangyák képesek, módon úgy tekintenek fölés mesterséges kizárásuk dünk felszínére, mint hanután nincs olyan élőlénygyakolóniák hálózatára – csoport, amely a helyükírja könyvében Hölldobler be lépve meggátolhatná a és Wilson. lombfogyasztó rovarok túlszaporodását. özülük kerülnek ki az ízeltlábú Sőt, a felgyülemlő tetemek elszállításáközösség fő predátorai, messze nak ütemét a többi rovarcsoport fajai túlszárnyalva ebben a verseny- együttesen sem tudnák maradéktalanul ben a ragadozó életmódra specializáló- fenntartani, így a hangyák kizárása után dott pókokat is. A hangyák táplálékát a rovartetemek folyamatosan felhalmoazonban nem csupán a zsákmányolt éle- zódnának a területen. lem biztosítja. Minden percben dolgozók hada keresgél elhullott rovarok után, és a rovartetemek több mint 60 százalékát ők szedik össze. A maradékot meghagyják az összes többi gerinctelen állatnak és a kisebb gerinceseknek. Becslések szerint az erdei vöröshangya (Formica Ma már kétségtelenül az ember a Föld rufa) 100 000 dolgozónál is több tagot nevű bolygó ura, s már oly mértékben számláló fészke naponta közel 60 000 uraljuk a környezetünket, hogy szárovar begyűjtésével fedezi szükségleteit. munkra talán már nehezen felfogható a Ugyenennek a kolóniának a dolgozói a hangyák mikrokozmoszban tapasztalt fészektől néhány tízméteres körzetben dominanciája. Éppen ezért most képzelmég a kis termetű énekesmadarakat is jük el, hogy egyszer a közeljövőben eljön készek elkergetni a fák törzséről, hogy a a nagy nap: idegenek látogatják meg a teljes gerinctelen közösség finom cseme- bolygónkat. Egy olyan földönkívüli faj jönne el geként a kolóniájának éléstárában végezhesse. A vöröshangyák táplálékéhsége hozzánk, amelynek a társadalma tör– ezzel együtt gyűjtési aktivitása – tavasz- ténetesen pont úgy épülne föl, mint a szal és nyáron gyakorlatilag kielégíthe- hangyáké, sőt, úgy is viselkednének. Az tetlen. Egyes növényevő rovarok – pél- űrhajó felbukkanásakor közülünk sokan dául a lepkehernyók túlszaporodásának pánikba esnének. És nekik lenne igazuk. idején a legelésző hernyóhadak – néha A hangyák ökológiai rendszerekben beegész erdőségeket képesek a lombjuktól töltött domináns szerepéből, minden megfosztani. Erdészek azonban megfi- forrást kihasználni igyekvő életmenetégyelték, hogy a lombfogyasztók tömeges ből kiindulva egy ilyen találkozás könymegjelenésekor tapasztalt tarrágások nyen a mi világunk végét jelenthetné.

A HANGYAKOLÓNIÁT ALKOTÓ EGYEDEK HÁLÓZATA ÖSSZETETTSÉGÉBEN EGY SOKSEJTŰ ORGANIZMUSSAL VETEKSZIK

Az erdei vöröshangyák egyetlen fészke tavasszal és nyáron napi 60 000 rovar elfogyasztásával fedezi szükségleteit A hangyák dolgozói nem maguk, hanem az ivadékaik számára gyűjtik az élelmet. A képen látható sárga fahangyák – a köznyelvben tévesen hangyatojásoknak nevezett – bábjaikat gondozzák

A kolónia mint organizmus

19/09 g 57

Az űrhajóból kirajzó, közel emberméretű egyedekből álló sokaság valószínűleg még high-tech fegyverek nélkül is előbb-utóbb maga alá gyűrné az embert, és a Föld forrásai immár az új gazdát illetnék. Feltételezve, hogy egy ilyen fejlett társadalmat alkotó egyedeknek a kommunikációja is fejlett, eleinte talán megpróbálkoznánk kommunikálni velük, de minden kísérletünk kudarccal végződne. Akkor még nem is sejtenénk, hogy azért, mert ez lehetetlen – a hangyák nem tárgyalnak. A legmegdöbbentőbb felismerés azonban mégis az lenne, hogy az egész társadalmuknak nincs egy központi irányító apparátusa, azaz egyenrangú egyedek hálózatával állnánk szemben. Tulajdonképpen itt már nem is társadalomról beszélünk, hanem egy egyedekből álló szuperlényről, a szuperorganizmusról. Ennek a szuperorganizmusnak nincsenek szervei, hanem az azt alkotó egyedek hálózatából épül fel, hatalmas flexibilitást biztosítva számára a környezethez való alkalmazkodásra. Éppen ezért teljesen mindegy lenne, mit csinálunk, stratégiailag nem lenne jelentősége, mely területekre mérünk csapást. Ezzel legfeljebb az inváziós kolónia egyedszámát csökkentenénk, de annak működésében nem lennénk képesek komoly zavart előidézni. Ők ezzel szemben bámulatos gyorsasággal tudnának hatalmas létszámfölényt kialakítani ott, ahol erre szükség mutatkozik, pontosan úgy, ahogy azt a hangyák is teszik a mikrokozmosz lakóival, az ízeltlábúakkal szemben.

A gondolkodó kolónia Mivel igen csábító a gondolat, hogy egy ilyen összehangoltan működő rendszert kizárólag elemző módon gondolkodó, értelmes egyedek együttműködésével magyarázzunk, az emberiség sokáig szuperlényként tekintene az idegenekre. Néhány foglyul ejtett egyed tanulmányozása után azonban újabb meglepetés 58 g 19/09

A szuperorganizmus Bár a szuperorganizmus fogalmát annak megalkotója, James Hutton a 18. és 19. század fordulóján az élővilág egészére vonatkoztatta, gyorsan kiderült, hogy a társas rovarok szerveződéseire, ezen belül is az euszociális rovarközösségekre, például a hangyákra kiválóan alkalmazható. Már a 20. század elején élt híres mürmekológus, William Morton Wheeler úgy említette a hangyakolóniákat mint önálló organizmust. Néhány évtizeddel később ő vezette be a szuperorganizmus kifejezést a hangyák kolóniáinak leírására, méghozzá pontosan abban az értelemben, ahogy azt a mürmekológiában ma is használjuk. Wheeler a következő kritériumokat fogalmazta meg, amelyek szerint a hangyakolóniák megfelelnek ennek a státusnak: • egységként viselkednek; • fajra jellemző viselkedési, méretbeli és felépítésbeli sajátosságokat mutatnak; • növekedési és reprodukciós fázisokon mennek keresztül; • a felépítésük generatív (ivaros királynők és hímek) és egy szomatikus, vagy testi (dolgozók) részre bontható. A szuperorganizmus találó elnevezés a kolóniákra: az ivaros egyedek valójában az ivarszervet, a dolgozók pedig a testet képezik. Ezek a rendszerek egyéb alapvető biológiai jellemvonásaikban (növekedési és reprodukciós ráta, anyagcsere és élettartam) is teljesen úgy viselkednek, mint a hagyományos értelemben vett élőlények. A legújabb modellek azt mutatják, hogy a kisebb hangyakolóniák össztömegükhöz képest arányaiban több energiát használnak fel, aktívabb az anyagcseréjük és hamarabb pusztulnak el, mint nagyobb méretű társaik – hasonlóan például a kis méretű gerinces fajokhoz, egerekhez, cickányokhoz vagy kis méretű madarakhoz.

Egy hangyák módjára viselkedő idegen életforma támadását az emberiség csak nagy üggyel-bajjal lenne képes elhárítani

19/09 g 59

hihetetlen bonyolultságúvá válhat. Az eredmény: egyszerű viselkedési elemek sorából kialakuló, meglepően összetett, csoportszintű viselkedés. Az idegenek – akárcsak a hangyák – egyénileg bár nem lennének túl okosnak, de a kolóniájuk mégis képes lenne intelligens lényként viselkedni. Azaz, pontosan úgy működne, mint egy hatalmas emberi agy. Az idegsejtek sem intelligensek, azok hálózata viszont képes döntésekre és emlékezésre.

A terjeszkedés

James Hutton (1726–1797) természettudós, a szuperorganizmus-elmélet megalkotója

60 g 19/09

érne bennünket: ezek a lények még csak nem is kifejezetten intelligensek. Hogyan lehetnének akkor mégis képesek egy ekkora kolónia magas szintű koordinációját megvalósítani? A szuperorganizmus felépítésében részt vevő egyedek az agyunkhoz hasonló bonyolultságú hálózatot alkotnak, s az információ átadásának képessége révén az egyedek csoportjában kialakul egyfajta döntési képesség. A kolónia egyik tagjának viselkedése megváltoztatja a szomszédét, ami visszahat rá. Ez egy klasszikus visszacsatoláson alapuló rendszer jellemzője, amely sok résztvevő esetén

Az egyetlen lényként viselkedő idegen sokaság úgy terjeszkedne, mint egy amőba. Persze a veszteségei nemcsak az emberiségnek, de a megszálló fajnak is hatalmasak lennének, viszont az újonnan megszerzett terület forrásai fedezni tudnák az utánpótlás felnevelését. A stratégiájuk annyira új lenne a Föld lakói számára, hogy a terjeszkedést csak üggyel-bajjal sikerülne lassítani. A magányos élőlényeknek persze esélyük sem maradna, csak a társas szerveződésű fajok lennének képesek úgy-ahogy felvenni egy ilyen invázióval a harcot. A terjeszkedés azonban olyan elemi erővel csapna le a világunkra, hogy az emberiség számára is komoly kihívásokat jelentene a megszállók féken tartása, még akkor is, ha a társadalmunk szervezettsége és a fejlett híradási technikánk és fegyvereink a két szemben álló felet közel egy szintre emelnék. Az invázió előrehaladtával az idegen kolónia városokat, sőt egész országokat kebelezne be.

gyanezt tapasztaljuk a természetben a behurcolt hangyafajokkal kapcsolatban is. Ezek a rovarok maguk a biológiai fegyverek, és ha valahol elszabadulnak, a helyi hangyapopuláción kívül más szinte képtelen megfékezni a tombolásukat. Az őshonos hangyáink terjedése azért nem mutat invazív jegyeket, mert a közösség fajai már évmilliók óta

Elindult a vezérhangya Elindult a vezérhangya – szoktuk mondani, amikor az ember fejében egy gondolat megállíthatatlanul pörögni kezd. Talán nem is állunk annyira távol az igazságtól, ugyanis a kolónia tagjai közötti információátadás az agyunk idegsejtjei közötti jelátvitelhez hasonló alapelvek szerint történik. Az emberi agy 86 milliárd neuronjának mindegyike több, esetleg több ezer másik idegsejttel lehet összeköttetésben. Amikor a neuronok nyúlványai, az axonok vagy dendritek végei kisülnek, jeleket továbbítanak a velük kapcsolatban álló sok másik idegsejt felé, amelyek valószínűleg ugyanezt teszik. Egyesek növelik mások esélyét a kisülés továbbvitelére, mások éppen ellenkezőleg, gátolják azt. Ma így modellezzük a gondolkodást. A hangyák dolgozói közötti információátadás is hasonló elvek alapján működik: egy hangya jelzését a másik átveszi, majd pozitív megerősítés után ő is továbbítja azt, és így tovább. A folyamat során a hangyadolgozók jelzéseiből kialakul egy lavinaszerű információáramlás, amelynek eredményeként létrejön a cselekvés. Tehát az intelligens kolónia (és

nem az egyes hangyák) eldönti, melyik táplálékforrást használja fel először, és a legtöbbször nem is hibázik. Mindkét hálózat a beérkezett információs egységekből vagy bitekből begyűjtött értesülések alapján alkot döntéseket – legyenek azok a beérkező hangyák jelzései, vagy a neuronok végén kibocsátott neurotranszmitterek. A két rendszer működésének alapelvei annyira hasonlók, hogy egyes kutatócsoportok a hangyák szervezettségének kutatása révén igyekeznek közelebb kerülni agyunk működésének jobb megértéséhez. Az agyunk és a hangyakolónia működése közötti további nagyon fontos hasonlóság, hogy mindkettő kvázi egyenrangú alkotók (neuronok vagy hangyadolgozók) interakciója révén működik, és egyik rendszernek sincs egy olyan központi eleme, amely a működést irányítaná. Az ilyen bonyolultnak ható rendszerek tehát létrejöhetnek önszerveződési folyamatok révén, összehangoltan működő, de egyszerű viselkedési mintázatot bemutató egyedek interakcióiból is, ahol a hálózat – vagyis esetünkben a kolónia – gondolkodik.

19/09 g 61

A hangyák számára nincs akadály. Szövőhangya dolgozók egy csoportja saját testéből képez hidat a menetelő társai számára, hogy az akadályokon könnyen átkelhessenek

A hídépítés művészete A gondolkodás jeleit mutató önszerveződési mechanizmusnak az egyik szembetűnő példáját az Afrikában élő vándorhangyák adják. E fajok hihetetlenül népes kolóniái akár több millió egyedből is állhatnak, és a dolgozók kasztján belül hatalmas eltérések is lehetnek az egyedek között. A kis méretű dolgozók a táplálékszerzésért és a lárvák gondozásáért felelnek. A hatalmas rágókkal felszerelt, nagy méretű társaik pedig a vonuló sereg védelmét látják el, valamint a náluk akár százszor nagyobb királynő mozgatását végzik. Egy ekkora kolónia számára az adott terület forrásai néhány héten belül kimerülnek, ezért időnként a teljes hangyaboly felkerekedik, hogy minden útjába kerülő ehető dolgot elfogyasszon. Ha egy ilyen vonuló sereg útjába – a legtöbb rovar számára áthidalhatatlan – akadály, például kisebb vízfolyás kerül, a dolgozók a testükből hidat képeznek fölötte, hogy azon a kolónia többi tagja zavartalanul átkelhessen. Nézzük meg lépésenként, hogyan is történik mindez. Először is minden dolgozó az akadály széléhez érve addig megy el, ameddig tud, a következő már a legelső dolgozó hátán teszi meg az utolsó lépést. Eljön az a pillanat, amikor a folyamatosan érkező, egymás hegyén-hátán igyekvő dolgozókból kialakuló hídfő akkorára duzzad, hogy az átbillen a túlpartra. Ettől a pillanattól kezdve a híd készen áll, az előőrsöt követő dolgozók könnyedén át tudnak masírozni rajta. A lebontás hasonló, csak éppen fordított lépésekből áll. Ha már nem jön több dolgozó, a hidat alkotó egyedek a testvéreik testén átkelnek a folyó felett, közben a híd szépen eloszlik, az előőrsből utóvéddé avanzsált dolgozók folytatják útjukat a menet után. 62 g 19/09

együtt élnek, és tagjaikban kialakult a képesség, hogy egymás korlátlan terjeszkedési törekvéseit kontroll alatt tartsák. A behurcolt hangyák – akárcsak a fiktív, a bolygónkat akaró invazív idegenek – esetében más a helyzet. Ők olyan területre érkeznek, ahol a helyi hangyaközösség gyakran képtelen érdemben reagálni, és mire kialakulhatna egy hatékony stratégia, rendszerint már késő, az invazív faj addigra mindent letarolt. Az agresszív, behurcolt hangyafajok közös jellemzője, hogy mind életmódjukban, mind kolóniáik felépítésében alkalmazkodtak az inváziós stratégia kívánalmaihoz. Ezek a fajok igen gyorsan képesek terjedni, azután sok kellemetlenséget okoznak számunkra. Ez részben azért történhet, mert az eredeti élőhelyükön honos természetes ellenségei az újonnan elfoglalt területen nincsenek jelen, ez pedig kifejezetten segíti a szaporodásukat.

A status quo Az idegen hódítás és a területekért folyó véres küzdelem már hónapok óta tartana, mindkét fél kezd kimerülni, és a rendelkezésre álló források a továbbiakban már nem tennék lehetővé a harcot egyik oldal számára sem. Miként a hangyák világában a természetben, itt is beállna egy fajta status quo. Mindkét fél megjelölné a határait. Mi, emberek jelzőtáblákkal, az idegenek pedig feromonjelekkel. Mindkét fél folyamatosan járőrözne a végeken, biztosítva a hátországban zajló élet zavartalanságát. Szükség is lenne a folyamatos jelenlétre, nehogy a kevés határvédő felbátorítsa a szemben álló kolóniát és kiújuljon a harc. Talán még egy senki földje is kerülhetne a két fél által uralt területek közé, ahogy azt sok territóriumtartó hangyafajnál is láthatjuk. Az erdei vöröshangyáknál például megfigyelhető, hogy a két

A magányos élőlények a hangyák jól szervezett hadaival szemben rendre alulmaradnak 19/09 g 63

Milyen termékeny egy királynő? A hangyák által lerakott peték száma fajtól függően nagyon eltérő lehet. Egyes specializálódott életmódú, lassan fejlődő, ragadozó hangyák, mint a hazánkban is élő kéreghangya (Temnothorax crassispinus) királynői egész életük folyamán mindössze néhány száz petét raknak – az apró kolóniájuk fenntartásához ez is bőven elég. Vannak azonban olyan fajok is, például az afrikai Dorylus vándorhangyák, ahol a királynő egy hónap alatt egymillió petét is lerakhat, azaz naponta 30 000 utódnak ad életet, hiszen csak ilyen nagyüzemi méretekben képes az akár 50 milliósra duzzadt boly létszámát szinten tartani. Egyetlen királynő egész élete folyamán körülbelül 600 millió utódnak adhat életet, ami Európa teljes emberi lakosságának felel meg. A hazai hangyák nagy többsége természetesen e két szélsőséges eset között foglal helyet. Egy átlagos gyepi hangya (Tetramorium caespitum), vagy egyes szívhangyák (Crematogaster) királynői 100–400 petét raknak naponta. Ez a magasnak tűnő szám egy nagyobb dolgozói sereget hadrendben tartó fajtól világviszonylatban is átlagosnak mondható. Ha feltételezzük, hogy egy szívhangyakirálynő 15 éven keresztül minden melegebb hónapban egyenletesen petézik – továbbá feltételezve, hogy télen és a hidegebb októberi, valamint márciusi időszakokban felfüggeszti a peterakást –, akkor élete végéig több mint egymillió utódnak adhat életet. Kolóniája ezzel a tempóval néhány éven belül a tiszteletet parancsoló 80 000 egyedre duzzad.

64 g 19/09

boly territóriuma között egy keskeny sáv, a senki földje húzódik, ahova jó szándékú hangya nem teszi be a lábát, ha azonban mégis, akkor sem alakul ki azonnali csetepaté, sokszor elegendő a védők fenyegető fellépése, hogy ne torkolljon vérfürdőbe az incidens. Még az is előfordulhat, hogy az idegenek repertoárjában is szerepelne egyfajta rituális küzdelemre vezető viselkedésminta. Nem lenne meglepő, hiszen a hangyák között sok territóriumtartó faj próbálja ilyen eszközökkel minimalizálni a veszteségeket, sőt vannak olyanok is, melyeknél a harcok fő eleme a rituális küzdelem. A nem territóriumtartó fajoknál, mint a hazai, fákon élő lóhangyáknál (Camponotus fallax) két idegen dolgozó találkozása heves riadalmat vált ki mindkét félből. Ilyenkor a legtöbb esetben a két hangya harc nélkül elszalad, majd a pánik

A hangyák királynői szakadatlanul rakják petéiket. A gyepi hangya királynője napi több száz utódot is világra hozhat, melyeket a dolgozói, vagyis a leányai nevelnek fel

elmúltával folytatja táplálékkereső útját. Még a territóriumtartó fajok dolgozói is tesznek egy rövid kísérletet a behatoló elriasztására. Néhány esetben valóban elég, ha a honvédő heves mozdulatokkal figyelmezteti a betolakodót, hogy ez nem az ő felségterülete. Ha az ennek ellenére mégsem hátrál meg, akkor menthetetlenül megindul a valamelyik egyed halálával végződő összecsapás. Ezek a kezdeti, figyelmeztető jelzések szinte minden hangyafajnál megfigyelhetők, ám a pusztán fenyegető szignálokra építő ritualizált összecsapások különösen olyan fajok körében alakultak ki, amelyek nem alkotnak nagy létszámú kolóniákat, és az esztelen összecsapás könnyen a fészek vesztét okozhatná. A színlelt harcok mesterei a sivatagi mézesbödön hangyák (Myrmecocystus fajok). A felek harc nélkül is képesek felmérni az ellenség erejét, és ha a rituális küzdelemben alulmaradnak, nagyobb áldozatok nélkül nyugszanak bele a vereségbe. A harc nagyon hasonlít a Pápua Új-Guineában kőkorszaki körülmények

között élő dani törzsek soha véget nem érő rituális összecsapásaihoz. A hangyák persze soha nem látják át az egész csatateret, így arra sem képesek, hogy megbecsüljék a szemben álló erők pontos létszámát. Az erőviszonyok felmérésére legalább három módszerük van. Ha kevés az ellenfél (egy–három egyed), meg tudják számolni a fejeket. A második mód, hogy képesek az ellenség nagy termetű dolgozóinak arányát érzékelni. Minél több nagy méretű dolgozó áll az ellenség szolgálatában, annál érettebb, nagyobb létszámú a kolónia. A nagy létszámú seregek összecsapásakor a már szemben álló erők és a még szabadon kószáló, a rituális harcban részt nem vevő szószólók aránya ad lehetőséget a becslésre. Ha egy-egy fenyegető közlésre az ellenséges seregből azonnal érkezik válasz, a szemben álló kolónia valószínűleg létszámfölényben van. Ha ellenben késik a válasz, az ellenség a gyengébb. Ám egy percig se gondoljuk, hogy a mézesbödön hangyák kulturáltabb tagjai lennének a hangyák világának. Nekik is

AZ EMBEREK JELZŐTÁBLÁKKAL, A HANGYÁK PEDIG FEROMONJELEKKEL JELÖLIK MEG A HATÁROKAT

Egyeduralkodó, vagy társuralkodók? A hangyákról gyakran gondoljuk, hogy a fészket egyetlen királynő uralja, amit szakszóval monogyn stratégiának nevezünk. Ilyen kolóniákban sem a királynő, sem pedig a dolgozói nem tűrnek meg más peterakásra képes egyedet maguk között. Ha egy betolakodó vagy a kolónia egyik nem teljesen szaporodásképtelen dolgozója mégis figyelmen kívül hagyja ezt, az életével fizet. Az ilyen fajok független államalapításúak, ami azt jelenti, hogy a királynő egymaga vág neki a kolóniaalapítás viszontagságos műveletének. Ez a kép a hangyafajok többségére igaz, és alighanem ez az elsődleges vagy ősi jellemvonás. Valószínűleg az ősi hangyák fészkeiben is egyetlen királynő petézhetett. Vannak azonban olyan fajok, amelyek fész-

keiben több királynő is megtűri egymást, ezeket polygyn kolóniáknak nevezzük. E fajok legtöbbje nem önálló államalapítású, hanem a frissen megtermékenyült királynők egy már működő kolóniába kéredzkednek be. Ezzel megkímélhetik magukat a saját kolónia alapításának hosszadalmas és veszélyes folyamatától. A táplálék, amelyre szükségük van a kolónia mélyén, a lárvakamrában landol, és az új generációt etetik/nevelik fel általa. Az idegenek terjeszkedése addig folytatódna, ameddig a harcok árán megszerzett többlet kielégíti az utánpótlás igényeit. A kolónia mélyén sok, esetleg több ezer királynő rakná szakadatlanul a petéket, melyekből dolgozók milliói fejlődhetnek.

19/09 g 65

A mézesbödön hangyák egyes dolgozói élő táplálékraktárakként funkcionálnak. Táplálékbőség idején minden dolgozó őket eteti, mire a potrohuk az eredeti méret sokszorosára duzzad. Inséges időkben azután szépen visszaöklendezik az ételt a társaknak. Ezek a fajok így biztosítják a kolónia kiegyenlített táplálékellátását

66 g 19/09

van halálos rágójuk és kémiai fegyverük, bár rituális tornamutatványaikkal és harci bemutatóikkal ügyesen leplezik ezt. Ha minden kétséget kizárva létszámfölénybe kerülnek – mondjuk, tízszer annyian vannak, mint a szomszédos kolónia lakói –, nyomban felhagynak a tornamutatványokkal, és elkezdődik a mészárlás, ami egészen addig tart, amíg a gyengébb kolónia teljesen meg nem semmisül. A legyőzötteket megölik, a lárvákat, a bábokat elhordják, és magukkal viszik az úgynevezett mézesbödön dolgozókat is, amelyekről a faj a nevét kapta – írja Hölldobler és Wilson.

az egyéni érvényesülés mellett központi szerepet játszik az életben maradás, méghozzá a minél több utód felnevelése szempontjából.

hangyák esetében azonban teljesen más a helyzet. Ezek az apró rovarok személyes ambíciók nélkül élnek, hiszen a természetes szelekció náluk a kolónia szintjén hat. A kolónia dolgozói, a királynő ivartalan (vagy kisebb petefészkű) lányai kizárólag a testvéreik felnevelésében segédkeznek – élelmet gyűjtenek, védelmezik őket, karbantartják a fészket. Teszik ezt annak a hoszszú évmilliók alatt beléjük égett kódnak engedelmeskedve, amely azt üzeni, hogy a kolónia mindenekfelett. Sikerességük alapvetően a királynő sikerességével van összeAz evolúció során mind a függésben. Mivel a testhangyák, mind pedig az véreikbe is a saját génjeik ember eljutott a szociális másolatai kerülnek, evolúmagatartás egy igen magas ciós szempontból számukszintjére, azonban a felüra lényegtelen, hogy egy letes hasonlóságok mögött szomszéd kolóniával vívott a két fejődési ág stratégiája ütközetből élve vagy holtan között markáns különbsékerülnek ki, pusztán a győgek is kirajzolódnak. zelem a fontos. Egy dolgozó Nálunk, embereknél – közvetve ugyan, de – még individualista társadalmi berendezkedés a halálával is génjeinek eredményesebb fejlődött ki: ismerjük a becsvágy, a büsz- átadásán munkálkodhat. Ha a dolgozók keség vagy az önzés fogalmát, és talán teszik a dolgukat, azaz a génekbe kódolezek az érzések vannak a legnagyobb ha- tan előnyös tulajdonságokat örököltek, tással egész társadalmunkra. Az emberi az anyakirálynő nagyobb mennyiségű közösségben a személyes felemelkedés az utódján – vagyis több genetikai kópia létevolúciós sikereink kulcsa is egyben. Ha rejöttén – keresztül evolúciós előnyben magasabbra kerülünk a ranglétrán, az részesülnek. azt is jelenti, hogy képesek vagyunk jobb életkörülményeket biztosítani magunk DR. CSŐSZ SÁNDOR hangyakutató, 2002 és utódaink számára. Biológiai szakkifeés 2012 között a MTM hártyásszárnyú-gyűjjezéssel élve: növekszik a fitneszünk. Mi, teményének kurátora, majd 2014-től 2016-ig emberek, bár alapjában véve együttmű- a California Academy of Sciences ösztöndíjaködünk, más tekintetben egymás vetély- sa volt, jelenleg az Ökológiai Kutatócsoport társai is vagyunk. Ha a szükség vagy a munkatársa. Elsősorban a hangyák sokfélevárható előnyök úgy diktálják, közössé- sége érdekli, másrészt a társadalmuk elbűvölő szervezettségét, valamint a természetben get is válthatunk, sőt, életünk elképzelhemegfigyelhető elképesztő dominanciájukat tő akár közösség nélkül is. Az evolúciós találja lenyűgözőnek. A jelen cikk A földi idesikerünk ugyanis csak részben egyezik a genek – A hangyák világa címmel megjelent közösségünk sikerességével. Számunkra könyvének részleteiből született.

Párhuzamos világok

AZ EMBERI FOGALMAK, MINT A BECSVÁGY, ÖNZÉS VAGY EGYÉNISÉG, A HANGYÁK SZÓTÁRÁBÓL HIÁNYOZNAK

Egy erdei vöröshangya dolgozója fenyegető pózba állva jelzi a betolakodónak, hogy idegen területre tévedt

19/09 g 67

Klímamítoszok

ÍRTA: BERND PÖTTER

Még a jövő heti időjárást sem tudjuk megbízhatóan előre megmondani. Akkor még kevésbé bízhatunk a 2100-as évre vonatkozó éghajlati előrejelzésekben.

Tizenkét népszerű féligazság az éghajlatváltozásról – a kutatás fényében

A kifogás logikusnak hangzik, azonban nem igaz. Az időjárás, az egy bizonyos időpontban uralkodó hőmérséklet, szél és csapadék összessége kaotikus rendszer, amely függ a nehezen prognosztizálható eseményektől, mint például a helyi légnyomásviszonyoktól. Az éghajlatot a WMO – ez az ENSZ Meteorológiai Világszervezete – legalább harminc év időjárási adatainak átlaga alapján definiálja. A kaotikus eseményeket statisztikailag kiegyenlíti ez az időtáv. Ha módosulnak az éghajlati keretfeltételek (mondjuk, a légkör kémiai összetételének megváltozása miatt), az egész rendszer eltolódik – például globális átlagban növekszik a hőmérséklet. Ez nem jelenti azt, hogy többé nem lesz már hideg tél; de csökken ennek a valószínűsége. Az elmúlt években annyit finomodtak az ilyen hosszú távú tendenciákat meghatározó számítógépes modellek, hogy kiállják a legnehezebb próbát is: az olyan kiindulási adatokból, mint a beeső napsugárzás, a levegőben lebegő részecskék száma és a légkör CO2-tartalma, képesek rekonstruálni a múltbéli éghajlati viszonyokat; az eredmények helyessége pedig lemérhető a megfelelő feljegyzésekkel való összehasonlításból. Az így bevizsgált modellek segítségével készítik a jövőre vonatkozó előrejelzéseket. Világszerte mintegy húsz ilyen globális modell létezik (a legfontosabbak a nagy-britanniai Hadley Centerben és a Max Planck Intézet meteorológiai részlegén, Hamburgban működnek). A valóságot akkor közelítik meg a legjobban, ha valamennyit „egymásra helyezik”. Ha ehelyett egyetlen „nagy modellt” kellene kifejleszteni, ahhoz megvalósíthatatlanul nagy méretű számítógépes kapacitásra lenne szükség.

19/09 g 69

Indonéziában, Jáva szigetének keleti részén található a Mount Bromo, a Tengger hegység legfiatalabb, és Jáva szigetének egyik legnagyobb aktív vulkánja. Kitörésekor sűrű, fehér, kénes füst figyelhető meg fölötte.

Az ember által okozott CO2-kibocsátás túl csekély ahhoz, hogy az éghajlat szempontjából szerepet játsszon.

Az emberi tevékenység okozta szén-dioxid-kibocsátás valóban kicsinek tűnik a természetben előfordulóhoz képest: mialatt az emberiség évente több mint 25 milliárd tonna szén-dioxidot bocsát az atmoszférába a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével és az erdőirtással, addig a teljes bioszférából több mint 550 milliárd tonna CO2 szabadul fel. A legfontosabb különbség: a természetes úton – többek között légzés, erjedés és oszlás következtében – keletkező szén-dioxid természetes úton meg is kötődik – például a fák anyagában, a tengerekben vagy a talajban. A szén, a gáz és az olaj elégetésével viszont évmilliók óta raktározódó CO2 szabadul fel – ezért borul fel a légkör kiegyenlített szén-dioxid-mérlege. A Földet körülvevő gáz-halmazállapotú burok 99,9 százalékban három összetevőből, nitrogénből, oxigénből és argonból áll. A szén-dioxid aránya csekély, amelynek mennyiségét milliomod térfogatrészként (ppm – parts per million) szokták megadni. Az ipari forradalom előtti 280 ppm-ről ez az érték időközben közel 380-ra emelkedett. Ez ahhoz vezetett, hogy a Föld globális középhőmérséklete közel 0,8 Celsius-fokkal emelkedett. Az ózon kapcsán már tudjuk, hogy a légkör kémiájának apró változása is komoly következményekkel járhat: a légköri burokban az ózon részaránya jóval alacsonyabb (az érintetlen sztratoszférában csupán 10 ppm), mint a CO2-é. Ennek ellenére az ózonréteg kémiai anyagokkal – például CFC-gázokkal – történő rombolása érezhető következményekkel járt. Az ultraibolya sugárzás elleni védelem szenvedett csorbát az állandósult ózonlyuk miatt.

Még a tudósok közül sem mindenki hisz az ember által okozott globális felmelegedésben.

Ez így van. De a tudósok túlnyomó többsége meg van róla győződve. És példa nélkül álló az az eljárás, amellyel az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) megalkotja értékeléseit, összefoglalóit. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete és Környezetvédelmi Programja (UNEP) vezetése alatt valamennyi kollégát meghívják, hogy vegyen részt a riportok megírásában; ez garantálja az átláthatóságot. Az aktuális, negyedik IPCC-jelentésen

Az úgynevezett klímaszkeptikusok közül sokan az olaj- és szénipar szolgálatában állnak. A képen egy tengeri olajfúrótorony a Thai-öbölben

több mint 800 szerző, 450 szerkesztő és 130 országból 2500 kutató dolgozott hat éven át. A jelenlegi ismeretekkel szemben felhozott minden kifogást megvizsgálnak és adott esetben figyelembe vesznek. A tudósok egymás közötti vitáját követik a kormányzatok változtatási javaslatai. Ezen „klímadiplomaták” konszenzusa, amelyet Summary for Policymakers címmel hoznak nyilvánosságra, gyakran a legkisebb közös többszöröst jelenti. Ezért az IPCC-jelentések inkább enyhén, mint riasztóan fogalmaznak – amit időközben egyre több kutató kritizál. Ennek ellenére a testület olyan tekintélyre tett szert, hogy 2007-ben Nobelbékedíjjal jutalmazták a munkásságát – megosztva Al Gore amerikai politikussal, aki környezetvédelemi akciókra való felszólításaiban az IPCC eredményeire támaszkodik. Az úgynevezett klímaszkeptikusok sorai pedig az egyre sűrűbb bizonyítéklánc miatt látványosan ritkulnak. Közülük sokan az olaj- és szénipar szolgálatában állnak, vagy más a szakterületük, mint az éghajlat- és földtudományok. Ha csupán azokat a kutatókat számoljuk, akik az éghajlatváltozás aktuális kérdéseiről a vonatkozó szakfolyóiratok19/09 g 71

ban publikálnak, csak kevés szkeptikus marad. De ha mégis igazuk lenne, az elővigyázatosság elve alapján felelőtlenség lenne még több, a veszélyekre utaló bizonyítékra várni.

Grönland olvad – már úgyis túl késő.

Grönland szárazföldi jégtakarójának rohamos olvadása, ami – szemben az Északi-sarkvidék úszó jegével – emeli a tengerek vízszintjét, egyaránt nyugtalanítja a tudósokat és a laikusokat – azért is, mert ez láthatólag gyorsabban történik, mint azt a legpesszimistább feltételezéseken alapuló számítógépes modellek prognosztizálták. Annál fontosabb tehát a hőmérséklet emelkedésének fékezése. Az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatású gázok kibocsátása, mint már említettük, az iparosodás kezdete óta 0,8 Celsius-fokos globális felmelegedést okozott. Mivel a légkör és az óceánok rendszere lassan reagál, további emelkedés várható: az IPCC szerint a legjobb esetben is 1,8 fok 2100-ig, a legrosszabb esetben 4 Celsius-fok körüli, a különösen borúlátó forgatókönyvek szerint még a 6 fok is elképzelhető. A század végéig bekövetkező közel 2 Celsius-fokos melegedést tehát már nem lehet megakadályozni. Ez a „két Celsius-fokos határ”, amelynek betartása a klímakutatók központi követelése és időközben az EU politikájának határozatba fog-

Grönland hatalmas jégtakarója lassú mozgásban van a sziget szélei felé. Völgyek, gleccserek csak a partvidéken alakulhattak ki

Emléktáblát kapott az első izlandi gleccser, amely a klímaváltozás miatt tűnt el. Az előrejelzések szerint 2200-ig a sziget összes gleccsere elolvadhat

lalt célja. Az ezt meghaladó hőmérséklet-emelkedés ellenőrizhetetlen és visszafordíthatatlan károk kialakulásával fenyeget. A szükséges intézkedések finanszírozhatók – ha gyorsan elkezdik.

Az éghajlat változik, amióta világ a világ. A középkorban például Grönland zöld sziget volt.

A Grönland, „zöld föld” elnevezés Vörös Erik viking hajóstól származik. A termékenység ugyanakkor abban az időben, a 10. században csak egy vékony part menti régióra korlátozódott, a szárazföld belsejét jég borította. És a név is inkább propagandacélokat szolgált: Eriknek menekülnie kellett Izlandról, és a lehető legtöbb hódítót szerette volna magával csalogatni az emigrációba. Geológiai korszakokban mérve – tehát jóval az ember megjelenése előtt – a globális középhőmérséklet valóban jóval magasabb volt a mainál: a „paleocén-eocén hőmérsékleti maximum idején, 55 millió évvel ezelőtt néhány ezer év alatt a globális középhőmérséklet 5-6 Celsius-fokkal emelkedett – a sarkvidéki tenger felszínének hőmérséklete elérte a 23 fokot. Az interglaciális (jégkorszakköz) periódusokban is előfordult, legalábbis regionálisan, olyan meleg, mint ma. Ugyanakkor az elmúlt földtörténeti korszakok hőmérséklet-emelkedései sokkal lassabban mentek végbe. Az állat- és növényvilágnak több ideje volt az alkalmazkodásra. És akkoriban még nem élt a földön hétmilliárd ember, akinek szüksége van élelemre, vízre és jólétre.

Egy kicsivel több meleg nem árthat. A növények is jobban gyarapodnak és több szén-dioxidot kötnek meg.

A melegebb éghajlatnak kétségtelenül vannak lokális előnyei: hosszabb vegetációs időszak, kevesebb fűtés télen, kedvezőbb turisztikai kilátások az Északi- és a Balti-tenger partján. Az előnyök azonban csak a magasabb földrajzi szélességeken elhelyezkedő országokra korlátozódnak. Már a Földközi-tenger vidékén várhatók fenyegető hőhullámok és vízhiány a növekvő hőmérséklet következtében – a Föld más, szárazabb vidékeiről

nem is szólva. Az az állítás is, hogy a mi szélességünkön honos növények is profitálnának ebből, csupán egy bizonyos határig igaz. A hőmérséklet emelkedésével a növények is kaphatnak hőgutát. 2003 nyarán például az Alpok északi oldalán lévő bükkerdők úgy védekeztek a kiszáradás ellen, hogy bezárták leveleik gázcserenyílásait. Mellékhatás: az erdőkből több szén-dioxid szabadult fel, mint amennyit meg tudtak kötni. További problémát jelentenek a kártevők. A rovarok a gyors szaporodási ciklusuk miatt hamarabb alkalmazkodnak az új éghajlati feltételekhez, mint a lassan növekvő fák.

Azon kívül, hogy az ember kivonja a hasznát az erdőből, vannak még ún. nem kivonható hasznok, melyeket ökoszisztémaszolgálatoknak nevezünk. Az esőerdők fontos szerepet játszanak többek között a biodiverzitás megőrzésében, a csapadékmennyiség, a beszivárgás és elárasztás szabályozásában és a tudományos ismeretek bővítésében

19/09 g 73

A kutatók maguk sem tudják, hogy mit higgyenek: az 1970-es években globális jégkorszakot jósoltak, nem felmelegedést.

A néhány tudós között zajló vita a bolygó lehűléséről a légszennyezésről folytatott diszkusszió következménye volt. A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből és a vulkánkitörésekből származó kénvegyületek ugyanis visszaverik a napsugarakat – és ennek következménye a Föld légkörének lehűlése. Az 1940 és 1970 közötti csökkenő átlaghőmérséklet főleg a második világháborút követő masszív iparo-

sodásra vezethető vissza. Stephen Schneider amerikai éghajlatkutató 1971-ben publikált az ezekre a tapasztalatokra alapozó tanulmányt, amely lehűlést jósolt, ha a kénvegyületek kibocsátása megsokszorozódik. Erre azonban nem került sor: az ipari államokban hozott környezetvédelmi törvények eredményeképpen csökkent a kén-dioxid-terhelés és javult a levegő minősége, de akaratlanul is felgyorsult a felmelegedés. A globális középhőmérséklet emelkedését ezzel szemben csökkentette a Pinatubo vulkán 1991-es kitörése: két éven keresztül volt érezhető az aeroszolok okozta hűtőhatás; az átlaghőmérséklet 0,25 Celsius-fokkal süllyedt.

A nyugat-yorkshire-i Halifax 1958-ban. Nagy-Britannia gyapjúfeldolgozó-iparának egyik központja ma is

74 g 19/09

Az utóbbi évtizedek gyorsabb ütemű melegedésében a Nap már alárendelt szerepet játszik

A globális felmelegedés okozója a Nap és nem az ember.

A Nap felelős a Föld nevű „üvegház” fűtéséért – nélküle és a természetes üvegházhatás nélkül nem lenne élet a bolygónkon. Néhány tudós régóta képviselte azt a nézetet, hogy a napsugárzás jelentősen fokozza a Föld aktuális hőmérsékleti többletének alakulását. Az ennek alapjául szolgáló adatokat azonban időközben újraértelmezték, és megcáfoltnak tekinthető az az elmélet, hogy az éghajlatváltozás a Nap fokozódó aktivitására vezethető vissza. Nem utolsósorban a nemrégiben publikált davosi (Svájc) mérési eredmények alapján: ezekből ugyanis kiderül, hogy az elmúlt húsz évben a szoláris aktivitás nemhogy nőtt volna, hanem csökkent.

„Globális felmelegedésről” nem is beszélhetünk: az Antarktiszon csökken a hőmérséklet.

A globális felmelegedés nem azt jelenti, hogy a hő egyenletesen oszlik el. A lényeges az átlagérték, az pedig emelkedést mutat. Ennek az a következménye, hogy az eddig megszokott klimatikus szabályok már nem érvényesek. Gyakrabban lép fel szélsőséges időjárás, megváltozhatnak a lég- és tengeri áramlatok – és bizonyos helyeken (kezdetben) hidegebb lesz, ahogy történik ez az Antarktisz egy részén is. Az Illinois-i Egyetem éghajlatkutatója, Peter Doran és csapata 2002-ben publikált tanulmányában megállapította, hogy 1966 és 2000 között a jeges kontinens bizonyos területei enyhén lehűltek, de maguk a szerzők is hangsúlyozták, hogy a helyi mérések nem szolgáltatnak érveket a klímaváltozás ellen. Más régiókban – például az Antarktiszi-félszigeten és egyéb peremterületeken – lényegesen emelkedett az átlaghőmérséklet.

A Föld kétharmadát felhők védik, és számítógépes szimulációk szerint a bolygó felmelegedésével a felhők egyre ritkábbá válnak

Bizonyos dolgok még teljes mértékben tisztázatlanok – például a felhők hatása az éghajlat alakulására.

A felhő valóban még a nagy ismeretlen az éghajlattudományban. Mindazonáltal a kutatók időközben viszonylag pontosan tudják, hogy a felhők a Földet a jelenlegi éghajlati viszonyok között erősebben hűtik (árnyékolják), mint melegítik (amennyiben tárolják a hőt). Összességében a Föld felszínére eső sugárzási energiát mintegy húsz wattal csökkentik négyzetméterenként. Összehasonlításképpen: az üvegházhatás eddig mintegy 2,4 wattal járult hozzá a globális sugárzási mérleghez. Ennek ellensúlyozására a globális „felhőmennyiségnek” 10 százalékkal kellene növekednie. Az is világos, hogy a mélyen húzódó felhők inkább hűtik a légkört, a magasan lévők pedig inkább hevítik.

A hatodik, velejéig jeges kontinens az egyetlen, amelyet még nem foglalt el az ember. Bár sokat tudunk róla, mégsem eleget

Eddig még nem sikerült modellbe foglalni, hogy hogyan és pontosan hol játszódik le az a légköri melegedés, amely a pára- és felhőképződésért felelős. A jelenlegi klímamodellek több kilométeres raszterrel dolgoznak; a felhőképződés folyamatai azonban néhány centiméterenként változnak. A kutatók most a két új, 2006 óta úton lévő műhold, a CloudSat és a Calipso által szolgáltatott adatokban reménykednek, ugyanis ezek a berendezések első ízben teszik lehetővé a felhők vizsgálatát a maguk teljes kiterjedésében. A vizsgálatban részt vevő tudósok azonban egyelőre nem merik azt állítani, hogy ezek a légiformációk az éghajlatváltozásban további nettó felmelegedést vagy lehűlést okoznak. Most még a szénciklusról – azaz, hol és mennyi szén tárolódik a növényekben, a talajban és az óceánokban – sem ismerünk minden információt. De még az erre vonatkozó jobb modellek „sem fognak az eredmények tendenciáján változtatni” – mondja Stefan Hagemann, a hamburgi Max Planck Intézet munkatársa. Regionálisan lehetséges, hogy a növények gyarapodásából származó adatok a hőmérsékleti változások új becsléséhez vezethetnek. Alapvető változásokat azonban nem várnak a kutatók – legalábbis semmi riasztót: mivel az IPCC-modellek eddig alig vették figyelembe a további felmelegedéshez vezető olyan „visszacsatolási hatásokat”, mint a permafroszt (örökfagy) talajok felolvadása vagy a sarki jég gyors olvadása, ezért inkább óvatosak, mint hogy pánikot keltsenek.

Európában nem lesz felmelegedés, mert a Golf-áramlat leáll.

A Golf-áramlat az óceáni termohalin (a víz mozgása az óceánokban alapvetően termohalin cirkuláció, hőmérsékleti [termo] és a sótartalombeli [halin] különbségek kiegyenlítődésére irányuló) körforgás része – egy „szállítószalag”, amely áthalad minden világtengeren. Az óceáni cirkuláció felszíni tengervizet szállít a sarkok felé, ahol az lehűl, ezért sűrűbb lesz és lesüllyed az óceán aljára. Ilyen leáramlási zóna van az Atlanti-óceán északi részén (Labrador-tenger, Grönlandi-tenger). Ez a víz aztán a tenger mélyén délre, az Egyenlítő felé áramlik. Amikor jég képződik, a környező víz sósabbá és sűrűbbé válik. A sűrű víz lesüllyed, majd az óceánok fenekén halad tovább. A sarkoknál kialakuló mélytengeri vizek az Egyenlítő 76 g 19/09

A Golf-áramlat, illetve meghosszabbításai jelentősen befolyásolják azon szárazföldi területek éghajlatát, amelyek közelében elhaladnak

felé mozogva lassan felmelegszenek és a felszínre emelkednek. Ez a feláramlási folyamat lassú. A felszínre jutó víz a felszíni áramlásokkal tér vissza a sarkokra, és ezzel bezárul a kör. A Golf-áramlat meleg trópusi vizet szállít a Mexikói-öbölből Észak-Európába. A víz és a felette lévő meleg levegő mozgása nagyon fontos észak felé irányuló hőtranszport. A globális felmelegedés miatt az északi felszíni vizek magasabb hőmérsékletűek lehetnek, és Grönland jegének olvadásával is több olvadék (édes)víz kerül a rendszerbe, ami lassítja a körforgást. Vajon egy ilyen hatás akár meg is állíthatja az áramlatot, és ezzel az északeurópai partvidéken kialakulhat egy kisebb jégkorszak? Ez egyetlen IPCC-forgatókönyv szerint sem várható. Sőt, éppen ellenkező irányú tendenciát ír le az IFM-Geomar éghajlatkutatója, Mojib Latif az Atlanti-óceánból vett hőmérsékleti adatok új kiértékelése alapján. Ezek szerint a Labradortenger felszíni vizeinek hőmérséklete 1970 óta csökken, aminek következtében az atlanti-óceáni körforgás fokozódik. Ennek oka az Észak-atlanti Oszcilláció (NAO) miatt évtizedenként természetes módon vissza-visszatérő viharok fokozódása. A NAO kialakulása annak az eredménye, hogy Izland fölött alacsony nyomású a levegő, míg az Azori-szigetek térségében magas légnyomású központ található. A két terület közötti nyomáskülönbség állandó légmozgást idéz elő. A Föld másik feléről is ismerünk hasonló jelenséget El Niño néven. Ez az esemény, amely többéves taktusban vissza-visszatér, Dél-Amerika nyugati partjainál okoz extrém időjárási körülményeket, szárazságot vagy éppen erős esőzést. A Csendes-óceán felmelegedésével lerövidülhetnek az események közötti kimaradások, és kialakulhat egy „állandó El Niño”.

Az atomenergia hívei szerint ez az energiafajta tiszta és olcsó. Mások viszont felhívják a figyelmet a nukleárisenergia-termelésből származó radioaktív hulladékra, amely sok ezer évig sugárzó izotópokat is tartalmaz. E hulladékok végleges elhelyezése mindmáig megoldatlan problémának bizonyult

Az éghajlatváltozás kihívásaira műszaki megoldásokat fogunk találni. Tiszta elektromos áramot pedig majd atomerőműben termelünk.

Tükrök az űrben a napsugarak eltérítésére, vagy kéntartalmú burok a Föld köré – a geo-engineering ilyen ötletei a hatalmas költségek miatt irreálisak, és kénszennyezés esetén még veszélyesek is: a tengervíz savasabbá válna, mint hogy azt számos organizmus el tudná viselni. Vajon az atomerőművek lesznek az éghajlat megmentői, ahogy azt például James Lovelock, az ökomozgalom úttörője, a modern Gaia-elmélet megalkotója vélelmezi? Valóban, az atomerőművek üzemeltetése (de az uránkitermelés nem) messzemenően CO2-semleges. Globális elterjedésük azonban – nem beszélve a végső tárolás, az üzembiztonság és a „fegyverképes” radioaktív anyagok problémáiról – inkább gyakorlati korlátokba ütközik. A nukleáris ipar felépítéséhez nagyon sok tőkére, műszaki knowhow-ra, politikai és gazdasági stabilitásra, valamint működő elektromos hálózatra van szükség. A fejlődő vagy küszöbországokban számos feltétel nem teljesül. Az IPCC prognózisa szerint a globális elektromosáram-ellátásban a nukleáris energia részaránya a jelenlegi 16-ról 18 százalékra építhető ki 2030-ra – ami nem elegendő ahhoz, hogy lelassítsa az éghajlatváltozást.

V I L ÁG ES EM ÉNYEK

MOZOGJATOK, GYEREKEK!

SZÖVEG: ANNE CANTIN, ILLUSZTRÁCIÓ: HUGUES PIOLET

mozgáshiány globális tendencia. Egy tavaly novemberben megjelent tanulmány szerint a 6 és 18 év közötti gyerekek nem mozognak eleget. Az egészségügyre, a sportra és a mozgásra specializálódott kutatókat és szakembereket tömörítő Active Healthy Kids Global Alliance nem kormányzati szervezet 517 szakértője vizsgálta meg negyvenkilenc ország gyermekeinek fizikai aktivitását tíz kritérium alapján, mint például a játékkal szabadban, vagy a képernyő előtt töltött idő, a sportolásra fordított órák, vagy akár az aktív közlekedési eszközök (gyaloglás, bicikli) használata az iskolába jutáshoz. Nehéz pontos összehasonlítást végezni, mivel az adatgyűjtési módszerek nem voltak minden esetben azonosak: az adatok egy része a gyerekek saját bevallásán alapszik, más esetekben viszont a rájuk helyezett érzékelők jelzéseit

vették alapul. Ezzel együtt is nyilvánvaló a kiábrándító eredmény: az országok háromnegyede az „általános fizikai aktivitás” kritériuma szerint D osztályzatot kapott – ami azt jelenti, hogy a gyerekeknek csupán 20 és 39 közötti százaléka mozog legalább egy órát naponta –, vagy F-et (amennyiben ez a gyerekeknek kevesebb mint 20%-áról mondható el). Ez valóságos katasztrófa, mivel az Egészségügyi Világszervezet szerint a napi legalább hatvan perc aktivitás a záloga a jó fizikai és mentális egészségi állapotnak, a megfelelő kognitív képességeknek és a depresszióra való hajlam minimalizálásának. D osztályzattal Franciaország is a rossz tanulók között van. Ennek oka többek között a kevés mozgásra szánt idő az iskolákban: csupán három rövidke óra hetente átlagosan az általánosban, négy a felső tagozaton és csupán kettő a gimnáziumban.

KANADA

EGYESÜLT ÁLLAMOK MEXIKÓ

VENEZUELA KOLUMBIA ECUADOR

BRAZÍLIA

A tanulmány az amerikai osztályzási rendszert alkalmazza. Az országok A-tól F-ig kapnak osztályzatot, aszerint, hogy a gyerekek hány százaléka felel meg egy adott kritériumnak. Az F (fail, vagyis bukás) a legrosszabb jegy.

A több mint 80% B 60%-tól 79%-ig C 40%-tól 59%-ig D 20%-tól 39% F kevesebb mint 20%

CHILE

Forrás: AHKGA (Active Healthy Kids Global Alliance)

URUGUAY

NÉ

78 g 19/09

TO ME

ÁG RSZ A GLI AN

SZ AU

TRÁ

LIA BR

A ZÍ

LIA

CHI

KÍN

KÖZLEKEDÉS A nem motorizált eszközökkel közlekedő iskolások százalékos aránya

D C

D F

B F

KÉPERNYŐ A képernyők előtt kevesebb mint 2 órát töltő gyerekek százalékos aránya (az Egészségügyi Világszervezet ajánlása alapján)

D C

D F

D C

D F

ÁLTALÁNOS FIZIKAI AKTIVITÁS: CSUPÁN KILENC ORSZÁG ÉRT EL ELFOGADHATÓ OSZTÁLYZATOT

MIÉRT SZLOVÉNIA AZ OSZTÁLYELSŐ? A szlovén iskolákban a sport a legfontosabb. Az ország harminc évvel ezelőtti létrehozása óta az oktatásügyi és sportminisztérium évi öt teljes nap sporttevékenység kötelezővé tételével, az iskolák közötti versengés ösztönzésével és természetes környezetben fekvő iskolák létrehozásával támogatja a fizikai aktivitást a gyerekek körében. Jelenleg 155 intézményben tesztelik a kötelező napi egy óra testnevelést tartalmazó órarendet, melyet három év múlva terveznek általánosan is bevezetni. Már most a fiúk 86 és a lányok 79%-a legalább 60 percet mozog naponta (sport, közlekedés, játék), ami megegyezik az Egészségügyi Világszervezet ajánlásával. Szlovénia a felmérésben vizsgált egyetlen olyan ország, amely jó osztályzatot (B) kapott.

SVÉDORSZÁG FINNORSZÁG HOLLANDIA

ÉSZTORSZÁG LITVÁNIA

SKÓCIA

LENGYELORSZÁG ANGLIA FRANCIAORSZÁG SPANYOLORSZÁG

CSEHORSZÁG DÉL-KOREA

SZLOVÉNIA BULGÁRIA

KÍNA

PORTUGÁLIA

LIBANON

TAJVAN

NEPÁL KATAR

BANGLADES

E. A. E.

HONGKONG

THAIFÖLD

ARAB EMÍRSÉGEK)

INDIA

ETIÓPIA

NIGÉRIA

AUSZTRÁLIA ZIMBABWE ÚJ-ZÉLAND DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG

Ez a térkép illusztrálja azon 6 és 18 év közötti gyerekek arányát, akik az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint legalább 60 percet töltenek naponta enyhe vagy intenzív fizikai aktivitással. Az összegzés: van hova fejlődni. Egyik ország sem éri el a legjobb osztályzatot.

DÁ N

C S KÓ

USA

ÁG ÁG RSZ G Z O S A R KO N NCI IA NO NG A N O R I IND H F F

ÁN JAP

ÁL NEP

É NIG

RIA

LL HO

Túl sok az ülés! A tanulmány megmérte az iskolába és egyéb foglalkozásokra NEM MOTORIZÁLT KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKKEL járó gyerekek arányát. E kritérium szerint a legjobb osztályzatot Japán kapta (A), ahol 1953 óta biztonságossá tették az iskola és a lakóhely közötti közlekedést (például a gyerekek csoportba szervezett közlekedésével, valamint az útvonalukon tartózkodó gyanús elemek jelentésével). Egyes városok még kötelezővé is teszik az iskolába való gyalogos közlekedést! Az Egészségügyi Világszervezet szintén javasolja, hogy a gyerekek NAPI 2 ÓRÁNÁL KEVESEBB IDŐT TÖLTSENEK KÉPERNYŐ ELŐTT. E kritérium szerint a fejlett országok közül csupán Szlovénia tud kielégítő eredményt felmutatni.

ÁG E DIA NIA BW RSZ BA DO OVÉ É L M V Z I Z S S

D C

A B

D F

C B

B F

C B

B 19/09 g 79

V I L ÁG POLGÁR

Egy a…

„A világ kifogyhatatlan csodákból, legalábbis egy emberélet során biztosan találunk mindig újabb felfedezni való helyeket”

7,729 Miért ad hálát? A szabadságért, azért, hogy azt csinálhatom, amit szeretek. Nem kell a szó klasszikus értelmében dolgoznom, hiszen az életformám és a számomra fontos dolgok biztosítják a megélhetésem. Nem cserélnék senkivel. Mi ad önnek reményt? Alapvetően optimista alkat vagyok, de sokszor elkeserít, amikor látom, bizonyos emberek miként bánnak az állatokkal. Abban bízom, hogy edukációval talán lehet változtatni a szemléletükön és a viselkedésükön. Kinek az ítéletétől tart jobban: barátétól vagy ellenségétől? Alapvetően nem foglalkozom ítéletekkel. Ha azonban jogosnak érzek egy kritikát, elgondolkodom rajta, érkezzen akár baráti, akár ellenséges hangnemben. Van olyan állat, amelyik jelent önnek valamit? Mindegyik. És nagyon sokat. Én nem gondolom, hogy a Földön mindent az ember kényelmére és érdekeire kell berendezni, miközben

80 g 19/09

milliárdból

Káldi Bence Kadosa 34 éves, az egész világ, jelenleg az Azori-szigetek, digitális nomád, állatvédő

fajok pusztulnak ki. Nem vagyok naiv, tudom, hogy fajkihalások mindig voltak és lesznek, de nem mindegy, mennyi az ember felelőssége. Miről ismerszik meg az igaz szerelem? De jó lenne, ha tudnám, vagy valaki biztosan megmondaná! Folyton utazó életmódom miatt nekem különösen nehéz mély érzelmekre alapuló, stabilan tartós kapcsolatokat kötnöm, de jelenleg nincs is rá igényem. Persze, ha betoppanna az igaz szerelem… Mit nem kell már önnek elmondani? Nem vagyok öreg, de nagyon sokat éltem már. Sokat láttam, tapasztaltam az egész világból, ezért nem tudom, van-e még olyan, amin meg-

lepődnék. De biztos tévednék, ha mindentudónak képzelném magam. Ki mondja meg önnek az igazságot? Az állatok, a természet. Igen érdekes dolgokat közölnek a puszta létükkel, ha valakinek van füle és elméje befogadni mindezt. Mi jelenti az ön számára a boldogságot? A világ kifogyhatatlan csodákból, legalábbis egy emberélet során biztosan találunk mindig újabb felfedezni való helyeket. Mi alól szabadította fel magát? A társadalmi beidegződések, az előítéletek, a felszínes és felesleges emberi kapcsolatok, az idő szorítása, az anyagi javak hajkurászása és a megfelelési kényszer alól. Fél a haláltól? Ön szerint következik utána valami? Egyszer egy nagyon öreg bölcs ember azt mondta magáról: bármelyik percben indulhatok. Azaz, nem valaminek a végeként gondolt a közelgő halálára, hanem valami újnak, egy utazásnak a kezdeteként. Azóta én sem félek a haláltól. Ha csak egyetlen tanácsot adhatna egy gyereknek, mi lenne az? Tisztelje a természetet, szeresse az állatokat, és a saját vágyai, álmai vezessék az útján! Mit nevez otthonának? Azt a helyet, ahol éppen dolgom van. Hamar beilleszkedem bárhova. Egy fix, állandó otthonom nincs, ezért honvágyam sincs. Az egész világon otthon érzem magam. Mit kapott utoljára ajándékba? Egy szerencsehozó medált az állatmentő farm vezetőjétől, itt a szigeten. Megtisztelő volt. Mi a kedvenc emléke? Sok van, de ha egyet ki kell választanom, az talán az, amikor Afrikában a hatóságokkal együttműködve megmentettünk egy elefántcsordát az orvvadászoktól. Fantasztikus érzés volt látni a szabadon kószáló állatokat azzal a tudattal, hogy nekem is részem volt abban, hogy élnek. Mennyi pénzt szeretne birtokolni? Magamra költeni nem sokat, annyit, amennyiből újabb és újabb helyekre utazhatok. Nagyon sok pénzről csak azért álmodozom néha, mert tudom, mennyi állatot lehetne abból megmenteni. Mi volt a legnagyobb csalódása? Az ember.

4EK

TAMK2N

ÚJ NYEREMÉNYJÁTÉK! 1. MEZŐ

2. MEZŐ

3. MEZŐ

4. MEZŐ

ZÁM

VILÁGS

BÓNUSZ

1 500 000 FORINT ÖSSZNYEREMÉNY

NAPONTA ÖTSZÖRÖS ESÉLY A NYERÉSRE! A nyereményjáték időpontja: A mi titkunk

2019. augusztus 21.–szeptember 22.

*A pénznyereményeket banki utalvány formájában adjuk át nyerteseinknek | A képek illusztrációk!

További nyereményekért keresse a

-ket!

ELŐ Z E TES

G A októberi kiadás 2019. október 4-én jelenik meg

Reformáció A közhit szerint Luther Márton 1517 októberében szögezte ki téziseit a wittenbergi katedrális kapujára, de az egyházszakadás csak 4 évvel később következik be, amikor őt és híveit a wormsi ediktum kiátkozza. És ezzel elkezdődik a protestantizmus története. Csakhogy a kereszténység történetét végigkísérik az ilyen „egyházszakadások”, amelyek sokkal inkább hatalmi harcok termékei, mintsem a teológiai nézetkülönbségeké

SZINGAPÚR

A négy ázsiai „tigris” egyike, akár egy finoman doromboló gépezet, szervezett, mint egy repülőtér – high-tech, bevásárlóközpontok és állandó megfigyelés mindenütt. A világon az egyik legmagasabb egy főre jutó GDP-vel büszkélkedő kis államban szigorú törvények védik a környezetet, és súlyos büntetést szabhatnak ki arra, aki közterületen szemetel, köpköd, cigarettázik, eszik, rágógumizik, nem a kijelölt helyen megy át az úttesten vagy akár nem öblíti le a WC-t a nyilvános illemhelyen. Borzongatóan vonzó jövőmodell Szingapúrból, amelyet azonban már néhány országban másolnak is.

A tojás

Az állatok világnapja Az állatok világnapját 1931 óta ünneplik minden esztendőben Szent Ferenc emléknapján, október 4-én. Ez Assisi Szent Ferenc, az állatok védőszentje halálának a napja. A rendalapító Szent Ferenc a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük, s már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen

82 g 19/09

A tojás minden nemzet kultúrájában kiemelkedő jelentőségű, a termékenységet, a megújuló életet szimbolizálja. Általában a tavaszhoz, a tavaszi nap-éj egyenlőséghez kötődő ünnepek idején előszeretettel használják ajándékozásra, díszítésre. Ugyanakkor a tojás az emberiség létének hajnalától az egyik legjelentősebb táplálékforrás is. Ennek oka, hogy általában könnyebben megszerezhető volt, mint például a hús. Tápértéke a húséval vetekszik, mind fehérje-, mind zsírtartalmát tekintve

ÚJDONSÁG

MEGJELENT A BOOKAZINE BESTSELLER LEGÚJABB KIADVÁNYA HITLER IN SZADDÁM HUSZEIN BENITO MUSSOLINI SZTÁL

K O R O T Á DIKT

AMIN POL POT AUGUSTO PINOCHET IDI

Bookazine Bes rok könyve

tseller – Diktáto

E MEG RENDELJ ldalon o a lapot.hu

VAGY

edio Relay/Inm Keresse a letekben, üz kben ermarkete ip h a és az oknál! újságárus

KOK O N R A ZS Ó D O LK A R U L E S S MEGFÉLEMLÍTÉ

KIBŐL LEHET DIKTÁTOR?

MIRŐL ISMERSZIK MEG EGY DIKTÁTOR?

KIBŐL LEHET DIKTÁTOR? Lehetőség, becsvágy és ego együttese

századok során sok diktátor élt. Világszerte voltak a modern korban is, és ma is számos diktátor él, sőt virul. Látszatra igen különbözőnek tűnhetnek – különböző országok, különböző kultúrák, különböző törekvések. Azonban van több tényező, amely összekapcsolja ezeket a különböző vezetőket; jellemvonások és körülmények, amelyek fontos szerepet játszottak abban, hogy mivé lettek, amelyek befolyásolják, hogy mit tesznek, és hogyan tekint rájuk a világ. Sokan közülük – ha ugyan nem mindegyik – rossz szándékú, és ezért a „diktátor” szót használjuk a zsarnoki uralkodó leírására, aki abszolút hatalmat gyakorol egy ország és népe fölött – gyakran brutális módon, és semmi egy-

ébre, csak a saját céljaira van tekintettel. De nem volt ez mindig így, és ha visszamegyünk a „diktátor” fogalom kezdeteihez, egy egész másmilyen történetet találunk. Az ókori Rómában, a köztársaság korában consulok uralkodtak. Ám időről időre, amikor valamilyen válság, például lázadás vagy háború fenyegetett, kiderült, hogy sokkal jobb, ha a krízis idején egy személynek – ebben az esetben egy bírának vagy magistratusnak – adnak időszakosan a többiek fölötti abszolút hatalmat, hogy döntéseket hozzon és irányítson. Ez az emberek beleegyezésével történt, vagyis, mint a legtöbb korai demokráciában, nem az egész lakosság hallathatta ez ügyben a hangját, csak azok tehették meg, akik előjogokkal, magas

társadalmi állással és rendszerint pénzzel rendelkeztek, ők voltak a patríciusok. Fontos viszont megjegyezni, hogy ez mindig időszaki megbízatás volt, maximum hat hónapos időtartammal, hogy úrrá legyenek az adott krízisen. Az igaz, hogy rövid időtávon egy ember gyorsabban és határozottabban tudott dönteni, de ekkora hatalmat és hatáskört egyetlen személy kezébe adni – ez előidézte, hogy a tisztség viselője korrupttá váljon, és idővel az egész köztársasági képviseleti rendszer megszűnt. Lucius Sulla (i. e. 138–78) volt az első, akinek hivatalát vagy hatalmát nem kötötték korlátok, és ebben később követte őt Julius Caesar (i. e. 100–44), akinek a neve nemcsak a nagy hatalommal járó pozíció

ÍRTA: DAVID J WILLIAMSON

teremti a kegyetlen, abszolút hatalmat. szinonimája lett, hanem rokoni kötelékek alapján már uralkodói dinasztiát alapított, igen hasonlóan a királyi családokhoz. Ő volt az, aki felszámolta a köztársaságot, és létrehozta a császárságot. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a korai monarchiák maguk is a diktatúra egy formáját jelentették, a királynak abszolút hatalma volt alattvalói és a törvények fölött, amely a királyi hatalom isteni eredetében való hiten alapult, miszerint a királyt maga Isten jelölte ki, hogy úgy uralkodjon a népen, ahogyan neki tetszik. Éppúgy, mint sok modern diktatúra, széles lehetőséget adott az emberek kizsákmányolására, a korrupcióra, vagy egyszerűen a rossz vezetésre. Olyan rendszer volt ez, amelynek erős támoga-

tókra (akik cserébe a személyes hasznot húztak), valamint egy hadsereg erejére és éberségére volt szüksége, amely bármilyen ellenállást megakadályozott vagy levert. Előrehaladva a történelemben, látjuk, hogy az abszolút hatalmú uralkodók prosperáltak: a mongol haduraktól és kínai császároktól kezdve az indiai maharadzsákig és afrikai törzsi vezetőkig. Még ha a nép uralma meg is törte ezt a hatalmi monopóliumot, mint a francia forradalomban történt, az csak káoszhoz és zűrzavarhoz vezetett, és lehetővé tette, hogy egyetlen erős, ambiciózus személy – egy olyan ember, mint Bonaparte Napóleon – vegye át a hatalmat, és saját terveit, céljait kövesse. Caesarhoz hasonlóan, Napóleon

is katonai tábornokból lett diktátor, majd császár. Bár a „császár” címet sok modern diktátor nem vette fel, a hatalomra jutásuk módja továbbra is sok közös vonást mutat a múltbeli eljárásokkal. Sokféle különböző ok lehet, amely miatt egy diktátor vagy meg tudja ragadni a hatalmat, vagy az a lábai elé hullik. A diktátor fegyvertárának fő eszköze, hogy elvtelen tud lenni, kihasználja a pillanatot, amikor a körülötte lévők a legsebezhetőbbek. Noha a körülmények sokfélék lehetnek, számos példa mutatja, hogy ezek mégis közeli rokonságban vannak. Az, hogy egy diktátor milyen lépéseket tesz a hatalomra jutásért, igen különbözhet attól, hogyan viselkedik, amikor már megszerezte.

Van több tényező, amely összekapcsolja ezeket a különböző vezetőket; jellemvonások és körülmények, amelyek fontos szerepet játszottak abban, hogy mivé lettek, amelyek befolyásolják, hogy mit tesznek, és hogyan tekint rájuk a világ

AUGUSTO PINOCHET

AUGUSTO PINOCHET: ELSŐSORBAN KATONA...

PINOCHET ÍRT : JOANN ÍRTA

Augusto Pinochet régi barátja, Salvador Allende elnök ellen hajtott végre puccsot, majd vaskézzel kormányozta Chilét.

ugusto Pinochet, a hadsereg jövendő tábornoka, végül Chile diktátora, 1915-ben született. Korai éveit a tengerparti Valparaísóban töltötte, 16 éves korától pedig a santiagói katonai iskolába járt. A katonaélet jól feküdt a fegyelmezett fiúnak, és gyalogsági hadnagyból felküzdötte magát a ranglétrán vezérkari tisztté, majd az Esmeralda ezred parancsnoka lett. 1971-ben, 56 éves korában megkapta a santiagói katonai helyőrség főparancsnoki rangját. Jó beosztás, szerető feleség és öt gyerek – úgy látszott, Pinochet mindent megkapott az élettől. Hazájában azonban sokasodtak a politikai bajok. A chilei Kongresszus hozott egy elítélő határozatot, amely szerint az Allende elnök vezette kormány megsértette az alkotmányt. Allendének nagy szüksége volt egy szövetségesre, és úgy

tűnt, Pinochet lesz az. 1973-ban kinevezte őt a hadsereg főparancsnokává, de ez végzetes választásnak bizonyult Allende és több ezer embere számára. Mindössze 18 nappal később, a frissen előlépte tett Pinochet átállt a haditengerészet, a carabine ros (rendőrség) és a légierő oldalára, akik le akar ták mondatni Allendét. Brutális és véres puccs következett, amely megalapozta a gyilkosságok, emberrablások és könyörtelen kínzások 17 évig tartó uralmát. Évek óta vita tárgya azonban, hogy Pinochet kezdetben milyen mértékben működött közre a hatalomátvételben. Ő maga azt állította, hogy a kezdetektől ő volt a vezető, de más katonai sze replők ezt vitatják, mondván, csak biztos távolból támogatta az elképzelést, és csupán a legvégén

kapcsolódott be igazán. Akárhogyan is történt, amikor az ország irányítására került sor, a felkapaszkodott katona biztosította, hogy ott legyen az elsők közt. Egy szabályosan megválasztott kormány megbuktatása felháborító, de

A katonai junta tiszteleg santiagói puccs után

ez semmi volt a rákövetkező események eseményekhez képest.

elhagyni az országot és a népét. Próbált kapcsolat kapcsolatba lépni Pinochettel abban a hiú reményben, hogy

Pinochet szövetségesével, Juan Perónnal Buenos Aires-ben

Augusto Pinochet: elsősorban katona, másodsorban politikus

Évek óta vita tárgya, hogy Pinochet milyen mértékben működött közre a chilei hatalomátvételben. Ő maga azt állította, hogy a kezdetektől ő volt a vezető, de más katonai szereplők ezt vitatják, mondván, csak a legvégén kapcsolódott be az akcióba