GEO Magazin 2019. februári szám

G

2019. február • 895 forint • 535 DIN • 20,4 LEI

2019. FEBRUÁR

G A

V I L Á G O T

F E L F E D E Z N I

É S

M E G É R T E N I

A Jupiter közelről

A NASA űrszondája új adatokkal szolgál

BUDAPEST OSTROMA · Jupiter · Charles Dickens · Havanna

1944–1945, a II. világháború egyik legvéresebb városi csatája

BUDAPEST

9 771787 272300

19002

ostroma

Geoszkóp

Érdekességek a GEO világából

Charles Dickens A világirodalom legnaivabb géniusza

Havanna

Idén 500 éves az izgalmas karibi város

Világesemények

Az innovációs világranglista dobogós helyezettjei

Keresse az újságárusoknál!

Hónap képe rovatunkban egy művész, aki rúzzsal fest autót Megérkezett az Audi A1-es második generációja Vezettük a vadonatúj BMW 3-as sorozatot SUV melléklet, benne kicsi és nagy hobbiterepjárók Kemény terepre itt egy új UAZ Buchanka!

Otthon szívesebben olvasná?

Fizessen elő most: www.lapot.hu

ELŐSZÓ

Tisztelt Olvasó!

E havi címlaptörténetünk apropóját egy szomorú esemény adja. 74 éve, 1945. február 13-án ért véget a II. világháború egyik legvéresebb csatája, a második Sztálingrádként emlegetett budapesti ostrom. Ellentétben a korábbi ostromokkal, amelyek során döntően a Várhegy birtoklásáért folytak a harcok, a II. világháborúban az egész város csatatérré vált.

Az ostrom kataklizmáját érzékelteti, hogy élményei kitörölhetetlenül ott vannak mindenkiben, aki azokat átélte mint kisgyermek vagy akár mint családfő. A harcokban részt vevő német és magyar katonák számára Budapest ostroma minden korábbi bevetésük szörnyűségeit felülmúlta. A szovjet hadsereg magyarországi összveszteségének fele Budapesttel kapcsolatosan keletkezett. A város elfoglalásáért indított hadművelet 108, a tényleges ostrom 102 napig tartott, ebből 52 napot a védők teljes bekerítésben harcoltak végig. Sztálingrád ostroma ugyan 125 napig tartott, de ennek döntő része nem érintette a város területét, amelyből a civil lakosságot egyébként is evakuálták. Ezzel szemben Berlin két hét alatt, Bécs hat nap alatt elesett.

Pedig Budapest ostroma nem volt szükségszerű.

Sztálin 1944. október 28-án, a Debrecen–Nyíregyháza között folyó páncéloscsata lezárultának napján parancsot adott Malinovszkij marsallnak, hogy azonnal, „menetből” vegye be a magyar fővárost.

Erre azért volt szüksége, mert minél hamarabb be akarta iktatni az új „demokratikus” magyar kormányt – lehetőleg rögtön a fővárosban. Malinovszkij tudta, hogy Budapest már korántsem annyira védtelen, mint korábban, ezért tiltakozott, de a parancsot végre kellett hajtania. Miután azonban

bebizonyosodott, hogy a fővárost nem lehet lerohanással bevenni, a szovjet vezetés hozzálátott Budapest szisztematikus ostromához. Ebben mintegy 150 ezer szovjet és román katona vett részt, míg a védősereg száma már a harcok elején sem haladta meg a 80 ezer főt. Budapest ostroma során a szovjet és a német fél Sztálingrádhoz hasonló eszközöket alkalmazott. Hitler mindenáron ragaszkodott a már december 5-én erődnek deklarált főváros háztól házig tartó védelméhez. Emiatt 1945 elejétől német szempontból egyértelműen Magyarország vált a világháború fő hadszínterévé, és a keleti front német harckocsiállományának mintegy fele Magyarországon tevékenykedett.

Budapest ostromának elhúzódása jó néhány kérdést vet fel. A magyar főváros elleni hadművelet a szovjet hadtörténetírás szerint 108 napig tartott, ebből 52-t tett ki az az időszak, amikor a várost már teljesen bekerítették. Magyarországon minden második szovjet halott vagy sebesült katona Budapest ostroma vagy a felmentési kísérletek során került veszteséglistára.

Budapest ostromának végét sokan felszabadulásként élték meg. Valójában a szovjet hadsereg az általa képviselt diktatúra természeténél fogva képtelen volt arra, hogy bárhol is szabadságot hozzon létre.

Az esemény évfordulója alkalmából Ungváry Krisztián történész – aki már 1998-ban, fiatal hadtörténészként személyes tanúvallomások alapján megírta hiánypótló könyvét Budapest ostroma címmel – ismerteti az ostrom eseménytörténetét, illetve új kutatási eredményekkel, eddig ismeretlen források felhasználásával vázolja a budapesti hidak tragikus történetét az ostrom napjaiban.

Tartalmas időtöltést kívánva, üdvözlettel:

Koszó-Stammberger Kinga 19/02 g 3

TA R TA LOM F EBRUÁR

CÍMLAPTÉMA

A MÁSODIK SZTÁLINGRÁD

22

Csak kevesen tudják, hogy Budapest 1944–1945-ös ostroma a legvéresebb városostromok közé sorolható. Ungváry Krisztián történész a GEO számára leírja a tragikus eseménytörténetet, illetve új források alapján rekonstruálja a budapesti hidak szomorú sorsát

30

Budapest hídjai a város ostromában

Még véget sem ért a háború, amikor a budapesti hidak tragédiája már a „nácik” bűnlajstromára került. A szocializmus emlékezetpolitikája a hidak felrobbantását Sztálin nemeslelkűségével állította szembe. A valóság azonban sokkal árnyaltabb

4 g 19/02

G GEOSZKÓP . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 Újdonságok és érdekességek a tudomány és a kutatás világából CÍMLAPTÉMA Budapest ostroma . . . . . . . . . . . . . . 22 Az ostrom élményei kitörölhetetlenül ott vannak mindenkiben, aki átélte, akár gyermekként, akár felnőttként

RIPORTOK

42

UTAZÁS

Havanna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

Havanna. Ötszáz éve a világ térképein

Fél évezrede alapították a közép-amerikai és a karibi térség egyik legizgalmasabb városát, Havannát. A várost sokszor nem kímélte a történelem, de – ahogy arról szerzőnk, az MTI egykori havannai tudósítója meggyőződhetett – ez sem törte meg a kubaiak legendás életszeretetét

66

Jupiter A Junót 2011-ban indított útjára a NASA, majd ötévnyi utazást követően, 2016-ban érkezett meg a Jupiterhez. Azóta is a bolygó körüli pályán kering, s látványosabbnál látványosabb képeket küld

A várost sokszor nem kímélte a történelem, de ez sem törte meg a kubaiak legendás életszeretetét

TÖRTÉNELEM

Charles Dickens . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 Charles Dickens nem ifjúsági író, de beemelte a gyerekeket a szépirodalomba.

Egy filantróp klasszikus élete és munkássága

CSILLAGÁSZAT Jupiter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 2018 szeptemberében nyilvánosságra hozták a NASA Jupiter körül keringő Juno űrszondájának új eredményeit. Az adatok meglepték a kutatókat

ROVATOK

56

Naiv romantikus, vagy realista zseni?

Charles Dickens érdeme, hogy beemelte a gyermekeket a realista szépirodalomba, és a nyomor megfigyelésével és ábrázolásával olvasói között tudhatta az alsóbb néprétegek tagjait is

Szerkesztőségi előszó. . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Levelek / impresszum . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Campus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 Világpolgár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .80 Előzetes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .82 CÍMLAPFOTÓ: 1945 januárja. A szovjetek házról házra zajló küzdelmet folytattak Budapest védőivel /Profimedia

19/02 g 5

L E V ÉL

AHOL ÉG ÉS FÖLD ÖSSZEÉR Kedves Szerkesztőség!

Volt szerencsém elolvasni a GEO magazin hippikről szóló cikkét, amely A virággyermekek vágyakozása címet viseli. Ahogy a metrón ültem, újra és újra odavissza jártattam a tekintetem a már olvasott sorokon. Felkaptam a fejem a felismeréstől, és végignéztem a körülöttem lévő embereken. Egytől egyig igyekeztek a dolgukra, hogy megfelelve a társadalmi elvárásnak, teljesítsék a nyolcórás munkaidejüket, vagy egész nap az iskolapadban üljenek, és erejüket megfeszítve koncentráljanak az utolsó óra végéig. Fásult, fáradt és nyúzott arcok… a boldog mindennapok?! Jómagam szintén munkába igyekeztem, így teljesen megértettem az arcokra kiülő érzelmeket. Na de mi lenne, ha… ha hippi lennék?

Besétálnék a munkahelyemre és felmondanék? Ó, ha foghatnám a legszükségesebb dolgaimat és magam mögött hagyhatnám a

Mesés, távoli világ. Sokak számára a régió egyik elterjedt vallásával, a buddhizmussal azonosított – a buddhizmus tanításaiból levezetett – önmegértést, szellemi megtisztulást szimbolizálja a Himalája. A kaotikus hétköznapok világa fölé magasodó szakrális, teremtő csend hazáját.

CÍMLAP

18/12 g 23

HIMALÁJA – 2018. december–2019. januári szám címlaptörténete

nagyváros forgatagát! Milyen lenne vidéken az élet, távol a nyüzsgő tömegtől, a szmoggal teli levegőtől? Milyen lenne egy kommunában élni, ahol a magántulajdon kifejezést messzire elkerülik?

Miután leszálltam a metróról, azon töprengtem, mi az, ami segíthet kitörni a megszokásból, a mókuskerékből. 1969ben az amerikaiaknak ott volt Woodstock, három nap béke és zene a szabadság jegyében. De mi a helyzet kicsiny hazánkkal, ahová a hippimozgalom is alig jutott el? Kis keresgélés után rátaláltam: mindössze kb. 43

International Brands and Licenses

MAGYAR KIADÁS FŐSZERKESZTŐ: Koszó-Stammberger Kinga G+J International Magazines GmbH KIADJA: Ringier Axel Springer Magyarország Kft. 1122 Budapest, Városmajor utca 11.

International Brands and Licenses TELEFON: (+36-1) 488-5700 E-MAIL: geoszerkesztoseg@ringieraxelspringer.hu Am Baumwall 11, 20459 Hamburg / Germany INTERNET: www.geo-magazin.hu FELELŐS KIADÓ: Dr. Bayer József Phone: +49 40 3703 6331, Fax: +49 40 3703 5867 TERVEZŐSZERKESZTŐ: Képe Judit KÉPSZERKESZTŐ: Schwang László Websites: www.guj.de and www.guj-internationalHIRDETÉSFELVÉTEL: brands.com TELEFON: (+36 1) 488-5700/1281 FAX: (+36 1) 488-5775 E-MAIL: hirdetes@ringieraxelspringer.hu Előfizetéssel, megrendeléssel kapcsolatos információk a +36-80-202-112-es helyi tarifával hívható telefonszámon (munkanapokon). Megrendeléseit leadhatja interneten keresztül a www.lapot.hu, oldalon vagy elküldheti az ugyfelszolgalat@ras.hu e-mail címre is.

Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. This LICENSE PRODUCT is published under license Telefonszám: +36-40-56-56-56 ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre 8450 Ft, fél évre 4225 Ft from G+J International Magazines GmbH. The NYOMTATÁS: Ipress Center Central Europe Zrt. TRADEMARKS/URLS are intellectual property of 2600 Vác, Nádas u. 8.

G+J International Magazines GmbH. FELELŐS VEZETŐ: Borbás Gábor MEGRENDELÉS SORSZÁMA: 182353 NYOMTATÁS IDŐPONTJA: 2019/4. hét ÁRUSÍTÁSBAN TERJESZTI: Lapker Zrt. s egyéb terjesztő szervek ISSN: 1787-2723

Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. részt vevők által személyesen, írásban, telefonon, SMS-ben, interneten, e-mailben megadott személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Ringier Axel Springer magyarországi érdekeltségébe tartozó cégek, amelyek az adatok feldolgozását is végzik (Ringier Axel Springer Magyarország Kft., Blikk Kft., AS-Nyomda Nyomdaipari Kft.), előfizetéses megrendelését teljesítsük, akcióira, kiadványaira és egyéb szolgáltatásaira felhívjuk a figyelmet.

Az érintettek felvilágosítást kérhetnek az általunk kezelt személyes adataik köréről, felhasználásuk módjáról és céljáról, és bármikor kérhetik azok helyesbítését, felhasználásuk korlátozását, illetve törlését. Az adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket az Előfizetői Üzletszabályzatban találja, www.lapot.hu-ra oldalon.

6 g 19/02

KÉPJEGYZÉK OLDALSZÁM SZERINT Elhelyezkedés a layoutban: b. = balra, j. = jobbra, f. = fent, k. = középen, l. = lent

ÍRTA: BIRÓ DÁNIEL

év kellett hozzá, hogy megszülessen a Woodstock az Ugaron elnevezésű fesztivál. Az Anna and the Barbies zenekar szervezésében tavaly már hatodik alkalommal valósult meg, hogy a látogatók egy természetvédelmi területen együtt éljék meg a zene szeretetét és a szabadságot, méghozzá a zenészekkel együtt.

Már önmagában ez csábítóan hangzik, de a honlapjukon keresgélve rábukkantam az úgynevezett „telefonparkoló” kifejezésre, ami úgy működik, mint egy ruhatár, csak a telefonoknak. Azt a fesztiválozót, aki napközben legalább 8 órára leadja a telefonját, kuponokkal jutalmazzák. Nagyon megnyerő a gondolat, hogy nemcsak a mindennapi rutinból szakít ki a fesztivál, de igyekszik felvenni a harcot a 21. század lenagyobb börtönével, az okostelefonnal is. Bravó! Azért szomorú, hogy emlékeztetni kell az embert: „Helló, nézz fel végre a telódból!” A konklúzió? Talán a 21. század virággyermekeinek nem marad más, mint a fesztiválozás, hogy megéljék a szabadságukat.

Mindenesetre köszi a cikket, klassz volt!

NAGY ANITA, Budapest

Várjuk kedves olvasóink észrevételeit a geoszerkesztoseg@ringieraxelspringer.hu címre!

A Kalifa Himalája Expedíció szíves engedélyével: (nagy fotó); Getty Images: j. f.

TARTALOMJEGYZÉK

Getty Images: 4. f.; 4. l., Shutterstock: 5. f., Getty Images: 5. k., NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS/Gerald Eichstädt: 5. l.;

GEOSZKÓP Northfoto: 8/9.; Northfoto: 10/11.; Northfoto: 12/13.; Shutterstock: 14.; Profimedia: 15.; Profimedia: 16. b. l.; Getty Images: 16. j. f.; Profimedia: 18/19.; CAMPUS

Shutterstock: 18.; BUDAPEST OSTROMA

Getty Images: 22/23.; Fortepan/ Ungváry Krisztián: 24/24.; Fortepan/ Ungváry Krisztián: 27.; Profimedia: 28. f.; Fortepan/Ungváry Krisztián: 28. l.; Getty Images: 31.; Getty Images: 33.; Profimedia: 34.,35., 36., 37., 39.; Getty Images: 40. f.; Profimedia: 40. l.; HAVANNA

Shutterstock: 42/43.; Shutterstock: 44/45.; Profimedia: 46.; Getty Images: 47.; Shutterstock: 48. f.; Getty Images: 48. l.; Getty Images: 50/51.; Shutterstock: 52.; Profimedia: 53.; Shutterstock: 55.; CHARLES DICKENS

Getty Images: 56/57.; Getty Images: 58., 59.; Getty Images: 60., 61.; Profimedia/Alamy: 62; Getty Images: 63.; Getty Images: 64.;

JUPITER

NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS/Gerald Eichstädt/Seán Doran, NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS/Betsy Asher Hall/ Gervasio Robles: 66-71.; Shutterstock: 72.; NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS/ Gerald Eichstädt/Seán Doran, NASA/ JPL-Caltech/SwRI/MSSS/Betsy Asher Hall/Gervasio Robles: 73-77.; VILÁGESEMÉNY Infografika: Hugues Piolet 78/79 VILÁGPOLGÁR Fabio Leonardi szíves jóvoltából: 80.; 82. OLDAL

Fortepan: b. f.; Getty Images: j. f.; Shutterstock: b. l.; Shutterstock: j. l.;

A képek illusztrációk

Megújult külső

OTTHON VAGYUNK A LAKBERENDEZÉSBEN!

Már 10 éve Minőségi tartalom

UTÁNA

AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

KERESD A MEGÚJULT SZÁMOT

ELŐTTE

ok

takarékos megoldás

ÁTVÁLTOZÓ-ROVAT

Még több praktikus tanács

A TU DÁS LENYŰGÖZŐ VILÁGA

GEOszkóp AZ ÁLLANDÓRA TETOVÁLT BOHÓC

Egy nyugat-hollywoodi állandó bohóc váltig állítja, hogy nem bánja a kinézetét, és szereti szórakoztatóipari életstílusát. Richie tíz évvel ezelőtt kezdte el bohócszerűvé változtatni a külsejét, amikor Hollywoodba költözött, hogy ott borbélyként dolgozzon.

Azóta Richie-nek – ugyan ki viselné a Richie, a borbély nevet – szilikonimplantátumai, hasított nyelve és számtalan arctetoválása van, köztük piros orr, kék szemhéjak és Cheshire-macska vigyor. Annak ellenére, hogy a külseje sokakat megrémiszt, a 33 éves bohóc nem bánja döntését

8 g 19/02

19/02 g 9

GEOszkóp

NEKTÁRT NYALOGATÓ HÁRTYÁSORRÚ DENEVÉR A 72 éves nyugdíjas hipnoterapeuta, John Hudson Costa Rica-i nyaralása során készítette a lenyűgöző felvételt egy éppen nektárt nyalogató hártyásorrú denevérről. A férfi éjjel természetvédelmi területen túrázott, s három órát töltött egy maga készítette rejtekhelyen, hogy lencsevégre kaphassa az állatokat. Ezek a rendkívüli pillanatok szinte sohasem láthatók szabad szemmel, mert a denevérek éjjel táplálkoznak. A hártyásorrú denevérek megtalálhatók egész Közép- és Dél-Amerikában, Mexikótól Észak-Argentínáig. Ökológiai szempontból ez a család a legváltozatosabb a denevérek között. A hártyásorrú denevérfajok több különböző csoportra oszlanak, amelyek gyümölcsökkel, nektárral, virágporral, rovarokkal, békákkal, egyéb kisebb gerincesekkel, köztük más denevérfajokkal is táplálkoznak

10 g 18/03

18/03 g 11

GEOszkóp

EGY TANÁR ÉS EGY NEBULÓ EGY KÍNAI FALUSI ISKOLÁBAN A tanár, Hu Cse-seng éppen egyetlen diákját, Szun Hsziaofenget oktatja a jentaji általános iskolában Tielingben, a Kína északkeleti vidékén található Liaoning tartományban.

A távoli hegyi faluban lévő iskola legtöbb diákja a családjával együtt már rég elköltözött a hegyek közül. A harmadik osztályos Szun Hsziao-feng tavaly szeptemberben az utolsó nebuló maradt, akit Hu Cse-seng még oktathat a jentaji általános iskola egyetlen osztályában

12 g 19/02

19/02 g 13

GEOszkóp

Jó kilátások: ÉszakSpanyolországban kezd regenerálódni a barnamedve-állomány

SPANYOLORSZÁG

Gyümölcsök és bogyók a barna medvéknek A kantábriai hegyek között ismét 230 példány él ezen nagyragadozók közül – a fajvédelem egyik sikertörténete, amely máshol is megismételhető lenne Európában.

Kutatóexpedíciók ezrei során nyomok százait rögzítették, ürüléket gyűjtöttek, fotócsapdák képeit értékelték, adatbankokat hoztak létre.

A spanyol természetvédelmi szervezet, a FAPAS tanulmánya egyértelműnek tűnik: az európai barna medve visszatért Kantábria hegyei közé, s bár szinte már kihalt itt, most közel 230 egyed barangol ÉszakSpanyolországban.

A 220 centiméteres magasságot és 350 kilogramm súlyt is elérő állatok a középkorban még egész Európában éltek. Amikor azonban az ember lőfegyverekkel kezdett el vadászni a medvékre, számuk folyamatosan csökkent – állományuk ma 17 000 egyed körül alakul.

Több mint 90 százalékuk a Balkánon és a Kárpátokban, valamint Skandináviában él. A faj a legtöbb országban kihalt, Németországban például már több mint 150 éve. Bizonyos helyeken most ismét növekedésnek indult az állomány, leginkább Skandináviában; a Romániá-

14 g 19/02

ban és Horvátországban élő fontos populációk stabilnak számítanak.

A természetvédők azzal számolnak, hogy Németországba is bevándorolnak majd az állatok. Persze ez is jár problémákkal, ahogy ez a farkas visszatérésének tapasztalataiból is kiderül.

Spanyolország példája jól mutatja, hogyan kell kedvező feltételeket teremteni a beérkező állatok számára. Ott a természetvédők bogyós cserjéket és vadon termő gyümölcsfákat ültetnek, a beporzáshoz pedig „medveálló” méhkaptárakat telepítenek. Információs kampányokkal igyekeznek csökkenteni a lakosság félelmét, illetve politikai támogatást szerezni. Kantábria regionális kormányzata például az utóbbi időkben engedélyezi a gazdálkodók számára, hogy a haszonállatok tetemeit kint hagyják a szabadban. A téli álmot követően – de a sovány nyári hónapokban is – a medvék kénytelenek ráfanyalodni a n dögevésre.

Orrszarvút Ausztráliába?

JÓ ÖTLET. Eredeti hazájukban, Afrikában és Ázsiában ugyanis nagy veszélyben vannak ezek a vaskos növényevők. Az ember egyre inkább pusztítja a vastag bőrű orrszarvú élőhelyét, és nem csak a két afrikai faj esetében, a három ázsiai faj világát is rombolja. Kivágják az erdőket, elplanírozzák a szavannát, átvágják az élőhelyeket. Leginkább azonban állig felfegyverzett orvvadászok lesnek az emlősökre, hogy eladhassák a szarvat, akár több százezer dollárért. Az olyan országokban, mint Kína vagy Vietnám, a porrá őrölt „orrdísz” mind a mai napig gyógyszernek és afrodiziákumnak számít.

Egy ausztrál kezdeményezés most azon fáradozik, hogy honosítsa ezeket az óriásokat.

Először csak fokozatosan, 80 afrikai szélesszájú orrszarvút telepítenének át, amelyből még közel 20 000 egyed él a vadonban. „Épp az ötödik kontinensen!” – vetik majd közbe a természetvédők. Mert kevés olyan

ország van, amelyik annyi rossz tapasztalatot szerzett volna egzotikus élőlényekkel, mint Ausztrália.

A korai telepesek által behurcolt nyulak eleszik az őshonos állatok elől a táplálékot, az importált tevék, óriásvarangyok és macskák is fékezhetetlenül elszaporodtak.

Attól azonban nem kell tartani, hogy az orrszarvúak állományai elszabadulnának. A nyulakkal ellentétben ezek az emlősök lassan szaporodnak. Emellett az Australian Rhino Project minden – akár a három tonna súlyt is elérő – óriást egy kerítéssel védett parkba telepítene Adelaide közelében. Ez lehetne a kezdet. Ausztrália füves területei több tízezer négyzetkilométert borítanak, a kontinensen megtalálható a szavanna és az esőerdő is – tehát olyan biotópok, amelyek mind az öt orrszarvúfaj igényeinek megfelelnének.

Az elzárt területeken élve egyfajta biztonsági tartalékot képeznének a faj megtartása

Az orrszarvú veszélyeztetett faj, ezért rászorul az emberi gondoskodásra – hamarosan talán ott „lent” is? érdekében, miközben hazájukban tovább folytatódnának a védelmi törekvések.

Ausztrália számára ráadásul ez egyfajta visszapillantást is jelentene saját múltjába: az első ember megjelenése előtt hatalmas élőlények uralták a kontinenst, köztük olyanok, amelyek tömegükben semmivel sem maradtak el a mai rinocéroszok mögött.

A GEO SZERKESZTŐJE, JÖRN AUF DEM KAMPE ausztráliai kutatóexpedíciója során lenyűgözve szemlélte a füves pusztát. Orrszarvúak helyett rég kihalt óriások fosszíliáit látta.

HIRDETÉS

GEOszkóp Mit tesz egy robot, ha azt a parancsot kapja:

„Fogj meg egy almát!”

AZT MONDJA: „Rendben.” Persze angolul beszél.

Egy brit gyártó robotkezeit neuroinformatikusok úgy programozták, hogy felismerjék a banánt és az almát, és mindig a megfelelő gyümölcsöt fogják meg. „A kezeket tapintószenzorokkal szerelték fel, amely lehetővé teszi a finom érintést, a hibák felismerését és azok kiküszöbölését” – mondja Robert Haschke, a Bielefeldi Egyetem munkatársa.

A kutatók olyan algoritmusokon dolgoznak, amelyek segítségével a robotok ismeretlen környezetn ben is jól boldogulnak majd.

Képes egy szoftver megtalálni az eltűnt gyermekeket?

IGEN, egy képfelismerő program segítségével. Indiában ez már többször is sikerült. A szubkontinensen évente több tízezer gyermeknek vész nyoma, sokakat emberkereskedők hurcolnak el. Később ezen gyerekek közül sokan árvaházakba kerülnek, mert nem találnak vissza a családjukhoz. Mostanság az újdelhi rendőrség egy szoftver segítségével 45 000 árvaként számon tartott gyermek képét hasonlította össze az eltűntek nyilvántartásával. A TrackChild elnevezésű projekt mind a hatóságok, mind pedig magánszemélyek számára hozzáférhető. A program beindításának első négy napja alatt már 2930 gyermeket sikerült visszavinni a családjához. A képfelismerő programok emberek vagy tárgyak adatait mérik és hasonlítják össze. Világszerte számos nyomozó hatóság alkalmaz ilyen szoftvereket. Az Amazon inter-

netgigászt heves kritika érte, mert eladta az USA rendőrségének saját képfelismerő programját, amelynek segítségével például a szociális hálón is felkutathatók a gyanúsítottak. A német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) is automatizált arcfelismerővel dolgozik.

Eltűnt személyek esetében azonban ezt csak egyes esetekben vetik be, ha megfelelő összehasonlító anyag áll rendelkezésükre. A Németországban évente eltűntként bejelentett 60 000 gyermekből és fiatalkorúból közel 99 százalék amúgy is előkerül. A BKA elsősorban elkövetők felkutatása során dolgozik az arcfelismerő szoftverével.

Ez a gyanúsítottról készült felvételeket hasonlítja össze a hatóság archívumában található közel 5,6 millió fényképpel. A legnagyobb hasonlóságot felmutató első száz találatot aztán n emberi szakértők értékelik ki.

16 g 19/02

IVH3_

19/02 g 17

IVH3_hirdetes_GEO_213x270.indd 1

25/01/19 09:47

GEOszkóp Az olyan technikai segédeszközök, mint a 17,6 méter hosszú Canadarm2 robotkar tehermentesíti az ISS legénységét a karbantartások és kísérletek során. Egy az atmoszférában örvénylő hurrikán lenyűgöző történéseit azonban csak űrhajósok képesek leírni

18 g 19/02

VILÁGŰR A FÖLDNEK

Embergépek: A jövő felfedezői?

Lars Abromeit GEO-riporter rendszeresen beszélget az ISS-en szolgáló ESA-űrhajóssal, Alexander Gersttel. Például arról is, hogy miért küldünk embereket a világűrbe.

Az ismeretlen gyakran veszélyes: a vulkanológusokat mérgező gázfelhők vagy lávafolyások fenyegetik, a mélytengeri kutatókat összeroppanthatja a hatalmas víztömeg. A légüres világűrben pedig, amely Alexander Gerstet és társait, az ISS űrállomás asztronautáit körülveszi, egy apró hiba emberéletekbe kerülhet. Nem kellene inkább robotokra bízni az ilyen kockázatos környezet feltérképezését? És valóban, az ISS űrhajósai ugyan az egyetlen emberek Föld körüli pályán, de nincsenek egyedül. „Az ISS 90 százalékig robotizált rendszer” – meséli Gerst a világűrből jelentkezve. Érzékelők ezrei, automata kapcsolórendszerek és számítógép vezérelte műszerek – mint például mikroszkópok és DNS-szekvenálók – kísérik az űrhajósokat néma segítőként. Az ISS-en végrehajtott kísérletek ezáltal egyre számosabbak és bonyolultabbak lesznek az évek során. „Sok esetben már csak akkor kell beavatkoznunk, ha valami elromlik – mondja Gerst. – Cserébe arra koncentrálhatunk, amihez minden ügyességünket be kell vetnünk.” Gerst szerint az ISS egy tökéletes

„embergép”. A technika nem helyettesíti az űrhajósokat, csupán lehetőséget teremt arra, hogy a fedélzeten töltött értékes idejüket arra fordítsák, amit az ember változatlanul jobban tud: kutatásra, improvizálásra, újragondolásra. „Ez a szinergia hatalmas nyereség” – mondja Gerst. Talán éppen az ISS példája mutatja, hogy akár a Földön is miként nőhet bele az ember és a gép új szerepekbe. A jövő küldetéseihez azonban az űrhajósoknak további, „okosabb” segítőkre lesz szüksége: olyanokra, mint például a humanoid, félautonóm robot, JUSTIN, amelyet Gerst az ISS fedélzetéről távirányított, miközben a gép egy földi tesztlaborban dolgozott. „Ez egy Mars-misszió nagyon realisztikus próbája volt” – meséli az ISS parancsnoka. A JUSTIN-hoz hasonló gépek csak az űrhajósok leszállását készítik majd elő. Az ember ugyanis a jövőben is nélkülözhetetlen lesz az új világok felfedezéséhez. „Meg kell őriznünk az irányítást” – mondja Gerst. – És csak mi tudjuk leírni, milyen érzés belépni a n Mars porába.”

19/02 g 19

„A fény az elektromágneses sugárzás emberi szem számára érzékelhető része” – egy adott jelenségre adott némely magyarázat igencsak elgondolkodtató lehet

TESZTELJE TUDÁSÁT A FÉNYRŐL Üdvözöljük A GEO-CAMPUSON: ezen rejtvényrovat számára a szakértőkkel a legkülönbözőbb tudományterületekről válogattunk érdekes kérdéseket. Jó szórakozást!

1

Mi a fény?

A | Egy hullám, hasonlóan a hanghoz B | Részecskék áramlása C | Egyfajta mágneses mező

20 g 19/02

2

Miért fogyaszt kevesebb áramot az energiatakarékos izzó vagy a fényemittáló dióda, mint a villanykörte?

A | A hő miatt, amelyet a villanykörte bocsát ki B | Mert a villanykörte üvege fényt nyel el C | Mert az energiatakarékos izzók és a LED-ek élettartama hosszabb

19/02g 21 A kérdések megfejtéséhez, kérjük, fordítsa meg a magazint!

CAMPUSMEGFEJTÉSEK 1 A, B | Paradoxul hangzik: a fénysugár egyrészt részecskék (fotonok) áramlása, hasonlóan egy töltetnyi sörétgolyóhoz, amelyeket kilőnek egy puskából. Másrészt ez a fotonáramlás összességében hasonlóan viselkedik a hanghullámokhoz is: bizonyos körülmények között két fénysugár – pont, mint két hanghullám – képes egymást kölcsönösen kioltani és sötétséget, illetve csendet okozni, míg két töltetnyi sörétgolyó mindig egy dupla töltetté adódik össze. A fizikusok a fény ezen kétféle természete alapján hullám-részecske kettősségről beszélnek.

2 A, C | A villanykörtében a fény egy izzószál felhevítésével keletkezik. Ennek során az elektromos energiának csak mintegy öt százaléka alakul fénnyé, a maradék a villanykörtét melegíti fel. A fénycsövek és a LED-ek más fizikai elvek alapján működnek, és ugyanazon energiamennyiség mellett több fényt és kevesebb hőt állítanak elő. A hosszabb élettartam szintén energiát takarít meg – a gyártás során.

3 C | A szemben a színek érzékelésére három különböző receptor található a recehártyán, az úgynevezett csapok. Ezek különböző erősséggel reagálnak egy bizonyos hullámhosszú fényre. A vörös fény egy, a zöld fény pedig egy másik fajta csapot ingerel, szinte kizárólag. A keverék azonban mindkét csaptípust aktiválja, ezt sárgaként érzékeljük.

4 C | A barna a festékek szubtraktív keverésének eredménye, ami megfelel egy nagyon sötét sárgának. A szubtraktív azt jelenti, hogy a keverék különböző spektrumokat elnyel (abszorbál). Ha valamennyi festéket felhasználjuk, minden fekete lesz (nincs fény). Az additív módszerrel kevert fényszórófények együtt végül fehéret adnak – így a kékből és a zöldből és vörösből alkotott sárgából készült additív „fénykeverék” is. Ezzel szemben a festékdobozban a kék és a sárga keveréke zöldet alkot.

5 D | Ha távolodunk a fényforrástól, a vetítővászonra vetülő árnyékunk objektíve egyre kisebb lesz. Azonban, hogy ezt mekkorának látjuk, az a látószögtől függ: az árnyék akkor tűnik a legkisebbnek, ha a lámpa és a vászon között körülbelül félúton állunk. Ettől a ponttól a vászonhoz való közeledés során az árnyék szubjektíve megint növekszik – egészen a testünk eredeti nagyságáig. A látószög és a perspektíva éppígy szerepet játszik, ha egy tárgy felé mozgunk, az növekedni látszik, mert a közeledésünk során egyre jobban kitölti a látóterünket.

6 B | „Törés”, „szóródás”, „elhajlás”: a laikusok számára nincs nagy különbség. Az égbolt kékje esetében azonban a fény nem törik meg – mint egy prizmán –, és el sem hajlik – mint egy apró résen. Sokkal inkább szétszóródik a levegő molekuláiba ütközve, azaz minden irányban szétterjed. Ennek során a rövid hullámhosszú kék fény négyszer erősebben oszlik el, mint a vörös, ezért délben az égbolton a kék hatás dominál. Napkeltekor és napnyugtakor azonban, amikor a Nap alacsonyan áll, a fény viszonylag hosszú utat tesz meg a légkörön keresztül. Mivel eközben a kék „kiszóródik”, a Nap felé tekintve a legkevésbé szóródó fényt, a vöröset látjuk (hajnalpír, alkonyati vörös).

Miért kék az ég?

7 B | Szivárvány akkor keletkezik, ha a fény egy „esőfal” cseppjeibe ütközik, azon prizmaszerűen megtörik és spektrumára bomlik. Mivel a vörös fény törésszöge kisebb, mint bármely más színé, a vörös sugarak a legkülső helyről érik el a szemünket: ezért látjuk a vörös csíkot az ív külső szélén.

Melyik szín található a szivárványban kívül?

6

8 A | Ösztönösen 400 000 km/s-re gondolnánk – a két sebesség összegére. Valójában azonban a helyes válasz csak 300 000 km/s. Ennél nincs gyorsabb: a fénysebesség alapvető természeti állandó. Egy gyorsan közeledő objektumból érkező fénysugár azonban rövidebb hullámhosszúnak („kékebbnek”) tűnik.

És még egy speciális kérdés a végére: a fény sebessége vákuumban mintegy 300 000 km/s.

Milyen gyorsan mozog az a fényvillanás a Föld felé, amelyet egy 100 000 km/s sebességgel a Föld felé száguldó űrhajóról bocsátottak ki a repülés irányában?

A | 300 000 km/s sebességgel, mert a fénysebesség a létező leggyorsabb B | 400 000 km/s sebességgel, mert a sebességek összeadódnak C | 350 000 km/s sebességgel az Einstein által posztulált tér-idő görbület miatt

8

A | Zöld B | Vörös C | Ibolya

7

A | Mert a napfény megtörik a levegő molekuláin B | A fény szóródása okozza C | A fény úgy hajlik el, hogy délben csak a rövidhullámú kék sugárzás ér el hozzánk A| B| C| D|

Ha egy projektortól a vetítővászon felé közelítünk, árnyékunkat… egyre kisebbnek látjuk először nagyobbnak, majd egyre kisebbnek látjuk egyre nagyobbnak látjuk először kisebbnek, majd egyre nagyobbnak látjuk

5

Miért lát az ember barna színárnyalatot, ha a vörös és a zöld festéket keveri össze?

A | A festékek szennyezettek B | A festékek egymásra rakódásával additív (összegző) színkeverés jön létre C | A festékek egymásra rakódásával szubtraktív (kivonó) színkeverés jön létre

4

Milyen szín alakul ki a szemben a vörös és a zöld fény keverésével?

A | Türkiz B | Kék C | Sárga

3

Háborús Budapest 1945 januárjában: katonák állnak a hóban a II. világháború utolsó hónapjaiban a romos Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom mögött, a felrobbantott Erzsébet híd pesti hídfőjénél

A MÁSODIK SZTÁLINGRÁD

Csak kevesen tudják, hogy Budapest 1944–1945-ös ostroma a legvéresebb városostromok közé sorolható.

Budát történelme során tizenhatszor érte támadás, de ezeken belül is a II. világháborús volt a legvéresebb.

Ellentétben a korábbi ostromokkal, melyek során döntően a Várhegy birtoklásáért folytak a harcok, a II. világháborúban az egész város csatatérré vált. ÍRTA: UNGVÁRY KRISZTIÁN

19/02 g 23

Vérmező, háttérben a Krisztina körút–Hajnóczy József utca sarok. Elöl az 1942-ben szabadtéri kiállítás keretében elhelyezett, magyar csapatok által zsákmányolt szovjet harceszközök láthatók, amelyeket a Vörös Hadsereg „utolért”

19/02 g 25

AZ

Az ostrom kataklizmáját érzékelteti, hogy élményei kitörölhetetlenül ott vannak mindenkiben, aki azokat átélte mint kisgyermek vagy akár mint családfő. A harcokban részt vevő német és magyar katonák számára Budapest ostroma minden korábbi bevetésük szörnyűségeit felülmúlta: jellemző, hogy például a 66. páncélgránátos-ezred parancsnoka, Wilhelm Schöning tartalékos alezredes 1985-ben bekövetkezett haláláig csak budapesti élményei rekonstruálásával foglalkozott, holott 1939 óta folyamatosan részt vett a háború különböző ütközeteiben. Helmut Wolff alezredes, a Bundeswehr későbbi tábornoka sem tudott szabadulni az átélt borzalmaktól: „hogy még élek, vad álmokat okoz nekem” – nyilatkozta a kitörés után.

A

szovjet hadsereg magyarországi összveszteségének fele Budapesttel kapcsolatosan keletkezett. A város elfoglalásáért indított hadművelet 108, a tényleges ostrom 102 napig tartott, ebből 52 napot a védők teljes bekerítésben harcoltak végig. Ezzel szemben Ber-

26 g 19/02

lin két hét alatt, Bécs hat nap alatt elesett, és a legkitartóbb német helyőrségek is – mint a königsbergi (Kalinyingrád) vagy breslaui (Wrocław) – csak 77, illetve 82 napig álltak ellen az ostromlóknak. Sztálingrád (Volgográd) ostroma ugyan 125 napig tartott, de ennek döntő része nem érintette a város területét, melyből a civil lakosságot egyébként is evakuálták. Budapest ostromához igazából csak Varsó 1944-es ostroma mérhető: csakhogy ott a németek voltak a támadó fél.

Sztálin tervei Budapest ostroma nem volt szükségszerű.

A 18. szovjet harckocsihadtest részei 1944. október 10-én már Kecskemét alatt harcoltak. Kecskemét és Budapest között nem tartózkodtak jelentős erők, igaz, ebben az időben még a 2. Ukrán Front főerői sem a magyar fővárossal szemben vonultak fel.

Malinovszkij marsall csapatainak fő csapásiránya Debrecen–Nyíregyháza térsége volt. Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-i kiugrási kísérletének sikere esetén a német vezérkarnak nem lett volna lehetősége arra, hogy feltartóztassa a szovjet gépesített és harckocsihadtesteket, amelyeknek Budapest elérése nem került

volna többe félnapnyi menetidőnél. Budapest gyors bevétele a kiugrási kísérlet kudarca miatt elmaradt. A Vörös Hadsereget annyira lekötötte az éppen ekkor tetőpontjára hágó debreceni páncéloscsata, hogy nem voltak nélkülözhető egységei a fővárossal szemben.

Sztálin már ebben az időben KeletEurópa bolsevizálásának menetrendjével foglalkozott. A „menetrend” állomásait először a nem létező vagy csak törpe minoritásként lappangó kommunista pártok megteremtése és felduzzasztása, kommunista erőszakszervezetek felállítása, a belügy kommunista kezekbe tétele és a kommunistákkal kötelezendően megkötendő koalíciós kormányok felállítása jelentették. Esetenként egyes állomásokat ki is lehetett hagyni, például Bulgáriában szinte átmenet nélkül kezdődött meg a hagyományos társadalmi elit fizikai megsemmisítése, Romániában formailag „koalíciós” kormány működött, a varsói felkelés túlélői közül azok, akik szovjet fennhatóság alá kerültek, megindulhattak a Jeges-tenger és Szibéria koncentrációs táborai felé.

Fő utca a Halász utcától a Clark Ádám tér felé nézve, az utca jobb oldalán a 13. páncéloshadosztály 66/I páncélgránátos-zászlóalj 4. századának háromcsövű ikergéppuskás páncélkocsijait fosztogatják szovjet katonák

Szovjet tisztek az ostrom után a Halászbástyán. A helyreállítást később nehezítette, hogy szinte centiméterről centiméterre kellett a területet átvizsgálniuk a tűzszerészeknek, mielőtt a kárfelmérés és a helyreállításra vonatkozó tervek elkészülhettek volna

Az Attila u. 35. számú épület padlásában kényszerleszállt DSF–230 vitorlázó repülőgép. A pilótát lefejezte a becsapódás

A szovjet vezetés több offenzívát is indított Budapest elfoglalására. Az első szovjet harckocsi 1944. november 3-án érte el Budapest mai közigazgatási határát

Szalag utca–Szőnyeg utca sarok a Hunyadi János útról nézve. A felvétel 1945. február 13-án készült, a házak előtt a német 13. páncéloshadosztály Grille önjáró lövegei láthatók, előttük improvizált hadisírok

Sztálin október 28-án, a Debrecen– Nyíregyháza között folyó páncéloscsata lezárultának napján parancsot adott Malinovszkij marsallnak, hogy azonnal, „menetből” vegye be a magyar fővárost.

Erre azért volt szüksége, mert minél hamarabb be akarta iktatni az új „demokratikus” magyar kormányt. Malinovszkij tudta, hogy Budapest már korántsem annyira védtelen, mint két héttel korábban, ezért tiltakozott, de a parancsot végre kellett hajtania. Az első szovjet harckocsi 1944. november 3-án érte el Budapest mai közigazgatási határát, sőt, Kispest és Pestszentimre is ideiglenesen szovjet kézre került. Malinovszkij marsall támadása az Ecser–Vecsés–Soroksár sávban kiépített Attila-vonalnál megállt, és az akkori közigazgatási területen az első építmény a pesti oldalon csak 1945. január 1-jén került szovjet kézre: Adavkin gárdaőrmester foglalta el Sashalomtól nyugatra az első házat.

A szovjet vezetés több offenzívát is indított Budapest elfoglalására. 1944. december 5-én északkeletről, Hatvan felől, valamint délnyugatról, Ercsi térségéből is hatalmas erők indultak meg a főváros bekerítésére. Ennek ellenére a támadás csak félsikert hozott, mert Budapest határait csak a 2. Ukrán Front hatvani offenzívája érte el december 10-e után. A főváros bekerítésének utolsó felvonását a 3. Ukrán Front december 20-án meginduló támadása jelentette. Fjodor Ivanovics Tolbuhin marsall csapatai a Velencei-tó térségében áttörték a frontot és nagy sebességgel közeledtek Buda külső kerületei felé.

Furcsa háború karácsonykor Budán 1944. december 24-én jelent meg az első szovjet páncélos: a Budakesziről érkező harckocsidandár egyik zászlóal-

ja a déli órákban elérte a Szépjuhásznényerget, majd rövid tűzharc után továbbgördült a Budakeszi úton keleti irányban a főváros szíve felé. 13 órakor az első T–34-es kijutott a Budakeszi út–Hűvösvölgyi út torkolatához, ahol most a Szépilona kocsiszín, illetve. egy patika található. A remíz melletti töltőállomáson egy magyar katonai tartálykocsi éppen a benzin leszívásával foglalatoskodott. Percek alatt heves tűzharc bontakozott ki a mögötte állásba menő német katonák és az előretört, de gyalogság nélküli szovjet harckocsik között.

Közben a benzinkútból és a találatot kapott tartálykocsiból is folyni kezdett az üzemanyag, mely hamarosan lángra is lobbant. Egy másik, gyalogosokból álló szovjet csoport a Svábhegyen keresztül közelítette meg a várost. A fogaskerekű svábhegyi végállomásának épületénél karácsonyfát és egy vaskályhánál sült gesztenyét is árultak még. Miután megérkezett a menetrend szerinti járat, a szovjet őrjárat a középső kocsiba szállt fel. A szerelvény elindult, ám az egyik utasnak feltűnt az ismeretlen egyenruha, és megrántotta a vészféket. A szerelvény megállt, a szovjet katonák pedig elvették néhány utas karóráját, majd eltűntek az erdőben.

K

arácsony után nem sokkal megkezdődött a háztól házig való harc. Voltak épületek, melyek néhány nap alatt ötször is gazdát cseréltek. A háztengerben gyakran előfordult, hogy a támadó szovjet vagy éppen ellentámadó német harccsoport mélyen behatolt a másik fél által ellenőrzött területre. Az így előretört csoportok sokszor beszorultak valamelyik épület földszintjére vagy éppen emeletére. Leküzdésük legegyszerűbb módja az volt, ha rájuk gyújtották a házat: a Postapalota, a Várfok utca–Vérmező utca sarokháza és a Kálvin tér északkeleti oldalán épült Pintér-bérház is ilyen harcok során égett ki.

Ostrom házról házra Miután bebizonyosodott, hogy a fővárost ezúttal sem lehet lerohanással bevenni, a szovjet vezetés hozzálátott Budapest szisztematikus ostromához. Ebben mintegy 150 ezer szovjet és román katona vett részt, míg a védősereg száma már a harcok elején sem haladta meg a 80 ezer főt, de ebből is csak 37 ezer volt német katona.

A védelem irányítása gyakorlatilag a IX. német SS-hegyihadtest parancsnokának, Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführernek és rendőrtábornoknak a kezében volt. A magyar parancsnok, Hindy Iván vezérezredes csupán csapatai közigazgatási vezetésével foglalkozhatott. A városban két SSlovashadosztály, egy német páncélos-, páncélgránátos- és gyalogoshadosztály részei, valamint két magyar gyalogos- és egy páncéloshadosztály és számtalan kisebb alakulat rekedt. A hadianyag jelentős része a városban nem volt megfelelően kihasználható, az élelmiszer-tartalékok hamar elfogytak. Az ostromgyűrűbe szorult lovak nagy részét a védők és az éhező lakosság megette.

A SZOVJET VEZETÉS TÖBB OFFENZÍVÁT IS INDÍTOTT BUDAPEST ELFOGLALÁSÁRA Folytatás a 38. oldalon

19/02 g 29

BUDAPEST HÍDJAI A VÁROS OSTROMÁBAN

M

ég véget sem ért a háború, amikor a budapesti hidak tragédiája már a „nácik” bűnlajstromára került. A Budapest ostromáról még a harcok alatt forgatott és nem sokkal később a fővárosi mozikban is játszott szovjet filmhíradó a német katonákat a „szvasztika barbárainak” nevezte, és az értelmetlen pusztítás példájára a budapesti hidakat hozta fel. A szocializmus emlékezetpolitikája a hidak felrobbantásával Sztálin állítólagos nemeslelkűségét állította szembe, aki a magyar várost megkímélendő még a nehéztüzérség bevetésétől is tartózkodott volna. A hidak felrobbantása – mint a nácizmus bűntette – még a legutóbbi idők emlékezetpolitikai megnyilvánulásában is felbukkant. Írásunkkal arra teszünk kísérletet, hogy eddig ismeretlen források segítségével némileg árnyaljuk ezt a képet.

Budapest hídjai és a német hadvezetés

Tagadhatatlan, hogy Budapest hídjait a Wehrmacht utászai robbantották fel. Erre Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornok, a budapesti német csapatok főparancsnoka adott utasítást – bár megjegyzendő, hogy Hitler 1944. december 1-jén kelt 11. számú vezéri utasítása nem is adott számára más lehetőséget. A diktátor ugyanis parancsával a magyar főváros háztól házig tartó védelmét rendelte el, aminek logikus hosszú távú következménye volt a hidak elpusztítása. Hozzá kell tennünk: a munkát a lehetőségekhez képest „humánusan” végezték, a hidak pilléreit ugyanis nem robbantották fel (kivéve a vasúti hidak esetében, ahol az egyik hídpillér megsemmisítése is megtörtént). A robbantások azonban nem voltak minden esetben szakszerűek: a Ferenc József híd budai kamráiban elhelyezett töltetek nem robbantak fel, az Erzsébet híd esetében pedig csak az egyik oldalon robbant a töltet, ezért zuhant a híd csavarodva a 30 g 19/02

1945 – A harci cselekmények lezárultával szövetséges katonák fényképezik a Budapest ostroma során erősen megrongálódott Lánchíd maradványait

LÁNCHÍD

Dunába. Az utolsó két robbantással – Lánchíd és Erzsébet híd – 1945. január 18-án reggel végeztek.

A Dél Hadseregcsoport (Heeresgruppe Süd, rövidítve HG Süd vagy HGr Süd) minden bizonnyal már 1944 októberében intézkedett a hidak felrobbantásáról, de az erről szóló részletes utasítások csak egy későbbi dokumentumból rekonstruálhatók. A magyar hidak megsemmisítési előkészületeiről 1944. november 16-a előtt, de 1944. november 4-e után készült német iratból tudhatunk meg részleteket. Az iratot a 6. hadsereg hadinaplójának 1944. december 3-i mellékletéhez csatolták – ez a melléklet is a dunai átkelőhelyek robbantásának kérdését tárgyalta. A dokumentum szerint a hidak esetében a robbantásra való előkészítés a robbanótöltetek beszerelésével, de a gyújtótöltetek nélkül történt. Utóbbiak beszerelésének időigényét nappal 15–30, éjszaka 30–70 percnyi időtartamban határozták meg. A tölteteket minden esetben dupla elektromos gyújtózsinórral aktiválták. Az irat öszszesen 34 rombolási pontot jelölt meg, ezek jelentős része azonban kompátkelőhely, illetve hajó volt.

1944. október végén a német Dél Hadseregcsoport tartott attól, hogy egy váratlan szovjet harckocsitámadás a fővárosba is behatolhat. 1944. november 3-án a szovjet csapatok elfoglalták Pestszentimrét, és a főváros kritikus helyzetbe került. A korábbi terveket így sürgősen elkezdték átültetni a gyakorlatba. 1944. november 4-én a robbanótöltetek szerelése során 14 órakor egy véletlen szikra berobbantotta a Margit híd pesti szakaszának egyik ívét, majd a robbanás hullámai két másik ívet is megrendítettek és a Dunába löktek. A balesetben 40 német katona is meghalt, akik a hídon éppen a tölteteket szerelték. A polgári áldozatok pontos számát sajnos nem lehetett megállapítani, de a korabeli vizsgálat mintegy hatszáz halottról számolt be.

A robbantásra történő előkészítés mellett gondoskodtak a hidak váratlan harckocsitámadás elleni védelméről is. Ezt a célt szolgálta a hídőrségek állomásoztatása. A hídfők környékén szögesdrót akadályokat és harckocsiakasztókat telepítettek, és tervbe vették a legközelebbi épületek kiürítését is. A hídőrséget 1944 karácsonya után megerősítették: a 8. SS-lovashadosztály zenekarának tagjait például a Lánchídhoz osztották be.

A német vezérkar arra is készült, hogy mi történik akkor, ha a hidak valamilyen okból használhatatlanná válnak. Egy 1944. november 10-én kelt parancs arról rendelkezett, hogy a hidak parancsnoka 32 g 19/02

kizárólag a 6. német hadsereg parancsnokságának van alárendelve, és parancsokat is csak a hadseregparancsnokság utászvezetőjétől fogadhat el. 1944. december 3-án a 6. hadsereg utászparancsnokának jelentése szerint a hidak kiesése esetén Budapest és Vác között a következő eszközök álltak rendelkezésre: n 2 magyar gőzkomp, egyenként 230 négyzetméternyi szállítótérrel és 20 tonna kapacitással, n 8 magyar gőzhajó, n 2 utászkomp, egyenként 450 négyzetméternyi szállítótérrel és 75 tonna kapacitással, n 2 magyar vontatott komp, egyenként 650 négyzetméternyi szállítótérrel, n egy felépíthető hadihíd, 8–10 tonnás terhelhetőséggel.

A felsorolt eszközök tíz óra folyamatos üzemeltetés esetén együttesen 1500 gépjármű, 2000 fogatolt jármű és 100 ezer személy átszállítását tették volna elméletileg lehetővé – természetesen csak akkor, amennyiben a szállítás zavartalan körülmények között biztosítható, és az átkelni kívánó járművek, illetve katonák menetrendszerű pontossággal érkeznek az átkelőhelyekre. A szállítási kapacitás szűk keresztmetszetét a harckocsik jelentették: azok ugyanis csak az utászkompokon voltak egyenként szállíthatók, így a napi kapacitás összesen sem haladta meg a 24 darabot. December 12-e után azonban a kompok egy része (a Vácnál üzemelők) kiesett. Ráadásul az ostromgyűrű bezárulta után a főváros folyamatos tüzérségi tűz és légitámadás alatt állt, ami a fent említett kapacitásokat teljesen illuzórikussá tette, mivel esély sem volt arra, hogy az átvonulást rendezetten, óraműpontossággal szervezzék meg. A IX. SS-hegyihadtest január 16-i jelentése szerint már csak a két utászkomp és egy kis magyar komp állt rendelkezésre, hajótér ekkor már nem maradt. A Duna-hidak esetleges túl korai elvesztése tehát a pesti védősereg evakuálását biztosan lehetetlenné tette volna.

Szovjet erőfeszítések Budapest hídjainak megsemmisítésére

Budapest hídjainak elpusztításában azonban nemcsak a német, hanem a szovjet hadvezetés is érdekelt volt, és érdekeltségük mértéke semmiben sem különbözött a németekéitől. A hidak ugyanis hadműveleti tereptárgyat jelentettek mindkét fél számára. Hozzá kell tennünk: ugyanúgy az angol– amerikai fél számára is – az USA légiereje a két bu-

dapesti vasúti hidat 1944 nyarán több alkalommal is bombázta, de egyikben sem sikerült komoly kárt okoznia. Az egyedüli különbség a hidak kérdésében csak a megsemmisítés időpontjában ragadható meg. Míg a német vezetés a hidakat csak Pest feladása után akarta felrobbantani, addig a szovjetek ezt előtte szerették volna megtenni annak érdekében, hogy elvágják a keleti parton védekező védők visszavonulási útját és utánpótlási vonalait.

A hidak megsemmisítésére több szovjet parancs is kitért. Az első ilyen parancsot a szovjet Legfelsőbb Főhadiszállás (azaz maga Sztálin) 1944. december 26-án 22 óra 10 perckor adta ki. Ebben leszögezte, hogy a védekező német csapatok viszszavonulásának megakadályozása érdekében a hidakat „minden kaliberű tüzérséggel, még a legnagyobbal is, légierővel és utász robbantóegységekkel” kell rombolni.

Az utasítás további parancsokat szült, amelyekből a 10. csatarepülő-hadtest 136. csatarepülő-

Az Erzsébet híd helyreállítására a budapesti Dunahidak közül utolsóként került sor, az átadás 1964 novemberében történt

hadosztályának kiadott parancs 2/b. pontjában az szerepel, hogy „lerombolni Budapest város Dunán átívelő hídjait”.

A 136. csatarepülő-hadosztály harci tapasztalatairól készült beszámoló IV. fejezete szerint 1944. december 28-án hívatták a hadosztályparancsnokot a 10. csatarepülő-hadtest törzsébe a feladatok és utasítások átvételére. A 46. hadsereg budapesti offenzíváját támogatni hivatott hadműveleti terv négynapi folyamatos harci tevékenységet írt elő, és a hadosztály számára napi 180 repülőgép-bevetésről rendelkezett. 1944. december 29-én megtörtént a célpontok kijelölése, a hadosztály 1945. január 1-jén készen állt a művelet végrehajtására. A Lánchíd a szovjet ostromtérképen a 66., az Erzsébet híd a 105., a Ferenc József híd a 131. számú objektumként szerepel ezekben az iratokban. A négynapos bombázás azonban szinte semmilyen eredménynyel nem járt. Ezzel magyarázható, hogy 1945. január 9-én hajnali 2 óra 45 perckor Sztálin az 11 004.

ERZSÉBET HÍD

számú direktívájával újabb egyértelmű utasítást adott. Ebben szó szerint ez állt: „A Dunán átívelő hidakat semmisítsék meg Budapest centrális részén, ehhez vessék be a légierőt és a nehéztüzérséget, biztosítva számára a szükséges figyelőállásokat és a korrekciós tűzvezetést. A hidakra való tüzelést folytassák a lerombolásuk után is, azért, hogy az ellenségnek ne álljon módjában a helyreállításuk.”

A 16. áttörő tüzérhadosztály Budapest ostromáról részletes, fotókkal illusztrált jelentést készített, amely egyértelművé teszi, hogy a seregtest a legnagyobb kaliberű lövegeivel tüzelt a Lánchídra, azaz a 66. számú objektumra. A célpont megsemmisítését a 109. nehéztarackos-ezred 20,3 centiméter kaliberű lövegei kapták.

Vágyak és valóság: román légierő a magyar hidak ellen

Az újabb parancs következtében a hidakat érő támadások megszaporodtak. A IX. SS-hegyihadtest 1945. január 13-án két rádiótáviratot is küldött a hidak bombázása miatt. Az elsőben arról számol-

34 g 19/02

Az egykori Ferenc József hídnál a pillérek felhasználásával ideiglenes pontonhíd készült a város ostroma után

tak be, hogy 12-e óta feltűnően sok ellenséges gép támadja az objektumokat, amelyek közül a Horthy Miklós híd öt, a Ferenc József híd egy találatot kapott. A másodikban pedig arról tudósítottak, hogy a hidakat 12-e óta szovjet felségjelzésű Ju–87-es és Ju–88-as gépek is támadják. A IX. SS-hegyihadtest 1945. január 15-i távirata szovjet felségjelzésű német repülőket is említett. Román forrásokból tudjuk, hogy január 13-án a 2. román felderítőés bombázószázad négy Ju–88A–4 bombázója a Lánchidat, a 8. csata- és bombázóosztály négy Ju–87D–5 bombázója pedig az Erzsébet hidat vette célba. A román történetírás szerint ezek a támadások a hidak lerombolásához vezettek, miközben a kérdéses alakulatok jelentéseiből ennek az ellenkezője derül ki. Érdemes idézni, ahogyan a kommunista román történetírás hídromboló mítoszt kreált, már csak azért is, mert a román háborús diskurzusban ezek a „hőstettek” máig előbukkannak. Egy 1966ban megjelent monográfia szerint: „1945. január 13-a délután a [román] nehéz- és zuhanóbombá-

A hidak pusztulása

Sajnos a hidakat nem csak a román gépek támadták. A szemtanúk gyakorlatilag folyamatos támadásokról számoltak be, amelyeket azonban döntően Il–2 típusú csatarepülők hajtottak végre.

Mindehhez képest a pesti oldal német védőinek messze túlnyomó többsége viszonylag rendezetten vissza tudott vonulni Budára. Csak a magyar csapatok maradtak tömegesen a pesti oldalon, de ők sem azért, mert a hidak járhatatlanok lettek volna. Az természetesen igaz, hogy 1945. január 16–18. között a még álló Lánchíd és Erzsébet híd minden addiginál nagyobb légi és tüzérségi támadássorozatot szenvedett el. A IX. SS-hegyihadtest

SZABADSÁG HÍD

zók felszálltak. (...) Mielőtt a légvédelmi ütegeknek idejük lett volna tüzet nyitni, a zuhanóbombázók [Junkers Ju–87D Stuka] hadialakzatot vettek fel, majd zuhanni kezdtek az 1. számú cél [az északi híd] felé, amelyre matematikai pontossággal oldották ki bombaterhüket. A célpontot négy bomba telibe találta. Ugyanabban az időben a nehézbombázók [Junkers Ju–88A] a 2. célpont [a déli híd] térségébe érve kioldották bombaterhüket, amelyből két bomba telibe találta a célpontot. (...) A szovjet 5. légihadsereg parancsnoka és vezérkari főnöke hivatalos köszönetet küldött a bevetésben részt vevő román repülőszemélyzeteknek a két célpont eltalálásáért. A [román] légihadtest parancsnoka az 1945. január 20-án keltezett 8. számú napiparancsban méltatta a román repülők haditettét: »Csodálatra méltó bátorsággal, határtalan nyugalommal, az ellenséges légvédelmi tűz, illetve a vadászelhárítás [ilyen egyáltalán nem volt a térségben] figyelmen kívül hagyásával matematikai pontossággal bombázták a kijelölt célpontokat.«” A hídrombolás legendája 1990 után nemhogy háttérbe szorult volna, hanem egyenesen új erőre kapott. A román légierő történetét bemutató weboldal szerint négy 500 kilogrammos bombával semmisítették meg az Erzsébet hidat, egy motorproblémák miatt csak később startoló gép pedig az Árpád hidat pusztította el. A történet szépséghibája, hogy az Árpád hidat csak 1950-ben adták át a forgalomnak. Az építkezés ugyan már 1943-ban megindult, de a munkálatok messze voltak attól, hogy a hidat átkelésre lehessen használni. Csak a pillérek és a feljárók készültek el. A budapesti hidak román légierő által történő rombolása példa azokra a „párhuzamos valóságokra”, amelyeknek a tényekhez semmi közük sincs, de van rájuk igény.

A hidat 1946. augusztus 20-án nyitották meg a forgalom számára, egyúttal a mai, Szabadság híd nevet adva neki. A felrobbantott budapesti hidak közül elsőként állították helyre

1945. január 11-i jelentése szerint az Erzsébet híd 60 százaléka sérült meg – mindezt azonban némi forráskritikával kell fogadnunk annak ismeretében, hogy Pfeffer-Wildenbruch jelentéseinek jelentős részében jóval rosszabbnak állította be a helyzetét a valóságosnál. A 66. páncélgránátosezred parancsnoka, Georg-Wilhelm Schöning őrnagy páncélgépkocsijain át tudott jutni az Erzsébet hídon, igaz, minden bizonnyal kerülgetnie kellett a pályatest telitalálatait. A 10. gyalogoshadosztály hadinaplója utal arra, hogy az Erzsébet hidat január 18-a reggel 3 óra előtt egy ideig nem lehetett használni, mert javítás alatt állt. Ezek szerint voltak olyan utászok, akik a folyamatos tüzérségi tűz alatt is megkísérelték az átkelőhelyek rendbehozatalát.

Veszteségeikről sajnos nincsenek adatok, azt azonban tudjuk, hogy a német 127. hadsereg-közvetlen utászdandár két Budapesten bevetett zászlóaljából csak eltűntként 336 főt tartottak nyilván (a halottak száma ismeretlen). Elképzelhetjük azok túlélési esélyeit, akik a hidakról akár épségben, akár sebesülten a zajló Dunába zuhantak.

19/02 g 35

Az azonban nagyon furcsa, hogy a szovjet légierő és nehéztüzérség több mint egy hét alatt sem volt képes végrehajtani a hidak megsemmisítésére vonatkozó parancsot. A légierő esetében a sikertelenség bizonyos mértékben magyarázható azzal, hogy a magyar légvédelem Bofors gépágyúinak hatékonysága miatt maradtak azok (mindegyik hidat több légvédelmi gépágyú védte), de a nehéztüzérség működését a védők egyáltalán nem lettek volna képesek zavarni. 1945 közepén a német–magyar védők nehézfegyverzetük zömét már nem is tudták használni a lőszerhiány miatt. Ez azt jelenti, hogy a szovjet nehéztüzérség akár 300–500 méterrel az első vonal mögé is települhetett volna – magyarán, január 15-én már a Boráros térről lőhette volna a két megmaradt Duna-hidat. Ez nagyvonalú becslés szerint sem jelentett volna a célpontoktól két-három kilométernél nagyobb távolságot, miközben 36 g 19/02

Karácsony után nem sokkal megkezdődött a háztól házig való harc. Voltak épületek, melyek néhány nap alatt ötször is gazdát cseréltek

a szovjet nehéztüzérség hatósugara 15 kilométer felett volt, és a lövegek szórása nem volt 20–50 méternél több. Ebben az időszakban már a szovjet 120 milliméteres aknavetők 5,7 kilométeres hatótávolsága is elérte a hidakat. Ráadásul ekkor már attól sem kellett tartani, hogy a pesti oldalon a védők nagyobb szabású ellenlökéseket kísérelnek meg – erre a visszavonulás végső stádiumában semmilyen lehetőségük sem volt. Ahhoz képest, hogy a cári tüzérség technikai színvonalát a kortársak igencsak magasra becsülték, különösen meglepő hogy a szovjet tüzérségnek egyik híd lerombolása sem sikerült.

AZ ALÁBBIAKBAN ÖSSZEFOGLALOM A HIDAK MEGSEMMISÜLÉSÉNEK KRONOLÓGIÁJÁT: Margit híd – 1944. november 4. (csak a Margitsziget és a Pest közötti szakasz); Déli vasúti összekötő híd – 1944. december 31.;

Északi vasúti összekötő híd – 1944. december 27–29. között, három szakaszban; Horthy Miklós híd – ma Petőfi híd – 1944. január 14., 15-én délben; Ferenc József híd (ma Szabadság híd) – 1945. január 16.; Erzsébet híd – 1945. január 18. reggel hét óra; Lánchíd – 1945. január 18.; Margit híd budai oldal – 1945. január 29. Érdemes elgondolkodni az elsőnek idézett sztálini parancs azon részén, amely szerint a Duna hídjainak megsemmisítését a tartószerkezetek öszszeroskadása után is folytatniuk kellett (volna) a szovjet erőknek. Nehogy – írta Sztálin – az ellenség újjáépíthesse azokat. A szovjet diktátor minden jel szerint messze túlbecsülte a védősereg lehetőségeit, nem beszélve arról, hogy az újjáépítés megakadályozásához a tüzérségi zavarótűz is teljesen elegendő lett volna. Amennyiben parancsát teljesíteni tudják, akkor a Duna-hidaknak még a pillérei is elpusztulnak, és ebben az esetben a helyreállításuk egy-két éven belül nem lett volna lehetséges.

Szovjet katonák aknakereső kutyákkal Budapest belvárosában, 1944-ben

A magyar főváros hatalmas szerencséje, hogy sem a szovjet tüzérség, sem a szovjet légierő nem állt a helyzet magaslatán. A hidak közül a déli vasúti híd és a Ferenc József híd esetében már 1945. március 14-én, illetve áprilisban pontonhidat tudtak építeni a szovjet utászok, éppen a megmaradt pillérek miatt. Ugyancsak ezért volt lehetséges a Lánchíd és a Margit híd viszonylag gyors rekonstruálása.

Ezek az apró jelzések, üzenetek teszik érthetővé, hogy miféle gondolati rendszerrel készült egykor a szovjet állam vezetője Jaltába, a Kelet-KözépEurópa nemzeteinek sorsát eldöntő nagyhatalmi megbeszélésre. A 11 004. sz. direktíva szövege ugyan első látásra nem egy távlatokban építkező személyiség arcélét rajzolná elénk (hiszen olyan műtárgyak porig rombolását rendelte el, amelyekre nem sokkal később épp neki volt már szüksége), azonban Sztálin az „ahol fűrészelnek, ott a forgács is hullik” elv alapján saját hazájában ennél nagyobb áldozatokat sem tartott túl drágának, elég, ha csak a gabonaexport miatt bekövetkező 1932 utáni, több millió áldozatot követelő éhínségre gondolunk.

A VILÁGHÁBORÚ EGYIK LEGHOSSZABB VÁROSOSTROMA Budapest ostroma során a szovjet és a német fél Sztálingrádhoz hasonló eszközöket alkalmazott. Hitler mindenáron ragaszkodott a már december 5-én erődnek deklarált főváros háztól házig tartó védelméhez, és három, „Konrád” fedőnevű nagy ellentámadást is indított.

Emiatt 1945 elejétől német szempontból egyértelműen Magyarország vált a világháború fő hadszínterévé, és a keleti front német harckocsiállományának mintegy fele Magyarországon tevékenykedett. Az ellentámadások komoly kríziseket okoztak a Vörös Hadseregnek, de Budapest felmentését az erők csekélysége miatt nem tudták elérni, bár a Pilis hegységben és délnyugatról is 21, illetve 25 kilométerre megközelítették a fővárost. A szovjet vezetés sokáig nem koordinálta megfelelően a pesti oldalt ostromló erőit. Január 11-én a keleti oldalon tevékenykedő két szovjet és egy román hadtestet „Budapesti Csoport” néven Ivan Mihajlovics Afonyin altábornagy parancsnoksága alatt egyesítették.

Az ostromlók taktikája – Sztálingrádhoz hasonlóan – az volt, hogy igyekeztek fel-

38 g 19/02

szabdalni a védők által tartott területet.

Ezért elsősorban a pesti oldal középső részét érték heves támadások, amelyek a védőgyűrű behorpadásához, majd január 18-án a pesti oldal feladásához vezettek.

Az ostromban az egyes hadosztályok speciális rohamcsapatokat vetettek be: ezekbe 15–50 lövész és néhány műszaki katona tartozott, fegyverzetüket a géppisztoly mellett golyószórók, géppuskák, egy-két páncéltörő ágyú, gránátvetők, lángszórók és közvetlen irányzású lövegek vagy rohamlövegek egészítették ki.

Miután a védők az összes hidat felrobbantották, január 18-án a szovjet csapatok elfoglalták Pestet. Heves harcok folytak a Margitszigeten, amely január 28-án este szintén szovjet kézre került.

B

udai oldalon a legkomolyabb összecsapások a Rózsadomb, Városmajor, Sas-hegy, Farkasréti temető és a Déli vasúti töltés területén bontakoztak ki. Váltakozó sikerű, háztól házig tartó, ellentámadásokkal tarkított harcok után január végére a védelem a Margit körútra szorult vissza, február első napjaiban pedig Buda középső részét is elfoglalták a szovjet csapatok, úgy, hogy a front a Széna tér–Krisztina körút–Nap-hegy vonalában stabilizálódott.

Február 8–11. között a XI. kerület is az oroszok kezére került.

Az első vonal házaiból a szovjet hadsereg igyekezett kiköltöztetni a lakosságot. Erre praktikus okokból volt szükség: a civilek között megbújhattak német és magyar katonák is, és saját harcosaik biztonságát is féltették a civilektől. A lakosság hol csupán öt percet, hol egy órát kapott arra, hogy összeszedje a holmijait és elhagyja otthonát. Aki „csak” a vagyonát vesztette így el, még szerencsésnek bizonyult: voltak ugyanis olyanok, akik a biztos hátország helyett ismét belegyalogoltak a frontba, mint például az a KisSváb-hegyen lakó család, akiket a Tusnádi utca 45. számú házából költöztettek ki a szovjetek. A menekülő család a Csaba lépcsőn át az Endresz György térre (ma Magyar Jakobinusok tere a Déli pályaud-

var előtt) menekült. Itt vették csak észre, hogy a kapualjakból és a házakból német és szovjet katonák tüzelnek egymásra. A szovjetek innen továbbzavarták őket, végül a Horváth házaspár a gyermekével együtt a városmajori templom küszöbén talált fedelet a februári hidegben, míg jóindulatú lakók be nem fogadták őket a Csaba utca egyik házába.

Kitörés Az ostrom legutolsó felvonása a védősereg kétségbeesett kitörési kísérlete volt. A német parancsnokság és katonáik zöme is úgy tartotta, hogy a szovjet hadifogság egyenlő a halállal. Bár február első napjaiban már szinte semmi esély nem látszott arra, hogy a kitörés sikerrel megszervezhető, Pfeffer-Wildenbruch mégis elszánta magát erre a lépésre. Hozzá kell tennünk: Hitler megtiltotta a kitörést, számára csak az volt fontos, hogy a koncnak odadobott védősereg minél tovább tartsa fel a szovjeteket. Február 11-én este nyolc órakor a Széll Kálmán és a Széna téren, valamint a Margit körút teljes hosszában megindult a védők rohama. Szovjet részről felkészülten várták az akciót: a szemközti házakban elhelyezett géppuskák szörnyű aratást végeztek a sztálingyertyák által szinte nappali fénnyel megvilágított utcákon. A Széna téren hullahalmok tornyosultak, a katonák nagy része még a városban elesett vagy megsebesült.

A

z elképesztő veszteségek ellenére több ezer német és néhány száz magyar katona, valamint civilek kijutottak a budai hegyekbe. Ugyan az erdőben nem üldözték őket szovjet csapatok, de a Zsámbéki-medence nyílt

A pesti oldal 1945. január 18-án, a budai oldal február 13-án került teljesen szovjet irányítás alá. A védők mintegy ötven napig álltak ellen a szovjetek ostromának, habár készleteik legnagyobb részét már az ös�szecsapás első napjaiban elvesztették

1945-ben a felszabaduló budapesti lakosok a magyar kormány felhívását olvassák. Bár 1945 és 1948 között Magyarországon névleg parlamentáris rendszer működött, mindez csupán formalitás volt

Budapest ostroma során közel egymillió civil kényszerült pincékbe, illetve óvóhelyekre, ahol néha még a vízhez és élelemhez jutás is életveszélyes vállalkozás volt

Pest romos utcáin. Budapest ostromának végét sokan felszabadulásként élték meg. Valójában a szovjet hadsereg az általa képviselt diktatúra természeténél fogva képtelen volt arra, hogy bárhol is szabadságot hozzon létre

Szovjet csapatok az Üllői úton. Magyarországon minden második szovjet halott vagy sebesült katona Budapest ostroma vagy a felmentési kísérletek során került veszteséglistára

terepén már csak keveseknek sikerült átjutniuk. Az éhségtől és hidegtől szinte félőrült menekülők egy része még a hegyekben feladta a küzdelmet. A legnehezebb feladat a német vonalak előtt húzódó, körülbelül öt–tíz kilométer széles nyílt terepen való átjutás volt. A 40 ezer katonából kevesebb mint két százalék, 624 fő jutott át az oroszok ostromgyűrűjén.

Mintegy 20 ezer ember életét vesztette, a maradék – részben sebesülten – fogságba esett, és ebből a fogságból sokan nem tértek vissza.

Értékelés A főváros ostroma közben egy másik háború is folyt: a nyilasok gyilkosságai a főváros zsidósága ellen. Budapest 38 ezer civil áldozatából 14 ezer volt zsidó származású, miközben arányuk az ostromlott főváros lakosságának alig 15 százalékát tette ki (a munkaképes férfiak zöme munkaszolgálatosként nem tartózkodott a városban, tízezreket korábban nyugatra hajtottak, egyes külső kerületek zsidóságát pedig még a nyár folyamán deportálták). A zsidók zöme az Újlipótváros nemzetközi védelem alá helyezett házaiban, vagy a VI. kerületben kialakított gettóban élte át az ostromot, de több tízezren voltak, akiket keresztény ismerőseik bújtattak el. A gettóban sokan éhen haltak. Mintegy 7000 ember lett gyilkosság áldozata.

A

z ostrom tragikus fejezetei közé tartoznak a szovjet katonák erőszakoskodásai, kilengései. A nők megerőszakolásán, a fosztogatásokon túlmenően a hadsereg speciális kémelhárító osztagai számos vérengzést követtek el.

Budapest ostromának elhúzódása jó néhány kérdést vet fel. A magyar főváros elleni hadművelet a szovjet hadtörténetírás szerint 108 napig tartott, ebből 52-t tett ki az az időszak, amikor a várost már teljesen bekerítették. Magyarországon minden második szovjet halott vagy sebesült katona Budapest ostroma vagy a felmentési kísérletek során került veszteséglistára. A német csapatok még a háború utolsó heteiben is példaértékű harckészségről tettek tanúságot – a szó szoros értelmében az utolsó házig és az utolsó szobáig harcoltak, és csak ezután tették le a fegyvert. Ennek a katonai szempontból figyelemre méltó magatartásnak az értékelését megnehezíti az a tény, hogy a katonák önfeláldozása egy totális diktatúra agóniáját hosszabbította meg. A katonák kitartása azonban ennek ellenére sem a német politikai rendszer iránti hűségből fakadt. A hagyományos német katonai erények mellett döntő szerepet játszott benne, hogy a háború az egyszerű Landser számára is csak mint totális háború jelent meg, melyben neki személy szerint nincs módja választani.

U

gyanez a magyar csapatoknál differenciáltabb formában mutatkozott. Számukra a háború nem lét vagy nemlét kérdése volt. Magyarország a történelme során az utolsó 500 évben szinte minden háborút elvesztett, ezért a vereség elviselése és az ezzel kapcsolatos tapasztalatok sokkal inkább jelen voltak a magyar köztudatban, mint a németben. Nem tett jót a harci kedvnek az a tény sem, hogy a katonák zömének nincstelen földművelőként alig volt vesztenivalója. Mindezen negatív hatásokat fokozta, hogy a magyar katona sokkal rosszabb fegyverekkel, esélytelenebbül vehette fel a harcot, mint német társa, akinek ráadásul gyakran alá is rendelték.

A magyar katonaság jelentős része igyekezett kivonni magát a harcokból. Voltak azonban egységek – mint a rohamtüzérek, az Egyetemi Rohamzászlóalj vagy a Vannay-riadózászlóalj és más harc-

A SZOVJET OLDALON HARCOLÓ MAGYAR KATONÁKNAK MENTESSÉGET ÍGÉRTEK csoportok –, amelyek kiemelkedő harckészségről tettek tanúságot. 1945. január 20-tól az ostromban a szovjetek oldalán is részt vettek magyar katonák. Nekik azt ígérték, hogy ha vállalják a küzdelmet a németek és szövetségeseik ellen, megmenekülhetnek a hadifogságtól.

Sokan Budapest ostromának végét felszabadulásként élték meg. Valójában a szovjet hadsereg az általa képviselt diktatúra természeténél fogva képtelen volt arra, hogy bárhol is szabadságot hozzon létre. Sajnos a szélsőjobboldalnak a bolsevizmus természetéről terjesztett vádjai lényegét igazolta az idő. A moszkovita kommunisták kezdettől fogva titkos diktatúra kiépítésére törekedtek. Ezt bizonyítja, hogy az 1939–1944 közötti antifasiszta ellenzék nem moszkovita kommunista részét a kommunista titkosrendőrség az első perctől kezdve potenciális ellenfélként kezelte. Bár 1945 és 1948 között Magyarországon névleg parlamentáris rendszer működött, mindez csupán formalitás és a kommunista „menetrend” egyik állomása volt.

19/02 g 41

42 g 19/02

Havanna

ÖTSZÁZ ÉVE a világ térképein

Fél évezrede alapították a középamerikai és a karibi térség egyik legizgalmasabb városát, Havannát.

A várost sokszor nem kímélte a történelem, de – ahogy arról többéves havannai munkám során meggyőződhettem – ez sem törte meg a kubaiak legendás életszeretetét. Írta: Simárdi Tamás

A felújított homlokzatok és amerikai gyártmányú veterán autók színes látványa turisták özönét vonzza Havanna óvárosába

A kikötői negyed egyik ékessége a Castillo de la Fuerza Real erőd, amely Kuba legrégebbi építménye

19/02 g 45

A

az Egyesült Államokba irányuló export. Havannában több mint húsz cigarettagyár és 1300 szivargyártó üzem létesült. A lakosság létszáma az 1880-as években meghaladta a negyedmilliót.

A 19. században Havanna volt a politikai mozgalmak és a szellemi élet központja, bár a függetlenségi megmozdulások egy ideig nem itt, hanem az ország keleti tartományaiban zajlottak. A spanyol uralom elleni, 1895-ben kezdődött függetlenségi háborúba 1898 tavaszán avatkozott be az Egyesült Államok, miután Havanna partjainál máig nem teljesen tisztázott körülmények között robbanás következtében elsüllyedt a Maine amerikai hadihajó, és életét vesztette annak 258 fős legénysége. A főváros (miként Kuba) történelmében a század legvégén kezdődött új fejezet, amikor az Egyesült Államok és Spanyolország háborúját 1898-ban békeszerződés zárta le, és Kuba számára véget ért a spanyol alávetettség időszaka.

várost Diego Velázquez, Kuba kormányzója parancsára 1515-ben eredetileg a sziget déli részén alapították. A spanyol megszállók azonban 1519ben áthelyezték a települést a sziget északi felére – hivatalosan november 16-án ünneplik a születésnapját –, mégpedig egy kiváló földrajzi adottságokkal megáldott tengeröböl partjára. Az öböl területe 5,2 négyzetkilométer, vizének átlagos mélysége 9,2 méter, legnagyobb szélessége 3,7 kilométer. Itt jött létre San Cristobal de la Habana, amelynek szélvédett kikötőjét egyre gyakrabban keresték fel a hosszabb úton lévő vitorlás hajók. Az öböl bejáratánál a 16. század második felében kezdték meg az erődök építését, elsősorban a francia és holland kalóztámadások elleni hatékony védekezés reményében – a vastag falú építmények mindmáig a havannai városkép meghatározó részei.

Az egyre bővülő Havanna jelentősége még tovább nőtt, amikor 1563-ban ide helyezték át Santiago de Cubából a sziget kormányzói hivatalát.

A gyarmatokról származó terményeket, így az aranyat és ezüstöt szál- A gyarmati múlt építészeti emlékei lenyűgözők Havanlító spanyol flotta egységei két évszázadon át Havanna érintésével, katonai nában. Valamennyi a kikötő környékén található, kezdhajók védelmében tették meg a spanyol kikötőkbe vezető hosszú utat. A ve a már említett erődökkel. Az öböl egyik oldalán a városban összpontosult egyidejűleg a rabszolga-kereskedelem. A havannai kikötő és környéke a 18. század első felében már híres volt a gazdagságáról, ami jórészt a dohány és a cukor exportjának, illetve az európai termékek behozatalának volt köszönhető.

Gyarmati emlékek

Nagyhatalmi játszmák és alkuk Az öböl bejáratának két oldalán a 18. században fejeződött be a hatalmas erődök építése, az Újvilág „spanyol kulcsa” a hétéves háború során mégis brit fennhatóság alá került. Az angol hadihajók 1762. június 6-án sorakoztak fel a Havannai-öböl bejáratával szemben, és a várost több mint két hónapig tartó ostrom után – egy ügyes csellel, a szárazföld felől is támadva – sikerült is bevenniük. A spanyolok csak 11 hónappal később tudták viszszaszerezni Havannát úgy, hogy cserébe odaadták az angoloknak Floridát.

A viszonylag rövid ideig tartó megszállásnak sajátos módon volt kedvező gazdasági hatása is, mert a kereskedelmi élet hirtelen megtapasztalt szabadsága éles ellentétben állt a gyarmatosító spanyol állam által fenntartott monopóliummal. A kereskedőhajók elárasztották Havannát, sok közülük azokról a szomszédos gyarmati vidékekről érkezett, amelyek néhány évtized múlva az Egyesült Államok részét képezték.

Havanna az 1810-es évekre nőtte ki a kikötő körül emelt (és később elbontott) városfal által behatárolt területet. Mintegy százezer lakosából 43 ezer volt a fehérek, 28 ezer a már szabad feketék és közel 30 ezer a rabszolgák száma. A 19. században a város bevételeit az is gyarapította, hogy a spanyol dohánymonopólium feloldását követően ugrásszerűen megnőtt 46 g 19/02

Diego Velázquez, Kuba spanyol kormányzója. Parancsára alapították Kuba első városait, így Havannát is

A Havannai-öböl két oldalán már a 16. század második felében megkezdték az erődök építését – ezek mindmáig a havannai városkép meghatározó részei

Az ötcsillagos Hotel Santa Isabel a Plaza de Armason, Havanna legrégebbi terén, ahol a várost alapították

Amerikai haditengerészeti egységek rohama Kuba partjainál 1898-ban, amikor rövid ideig hadiállapot állt fenn az Egyesült Államok és a gyarmati Spanyolország között

Migrációs hullámok Havannában a migráció szinte minden Az 1959-es forradalom győzelme A hidegháború idején a migrációt családot érintett valamilyen mérték- után (a ritkán engedélyezett kiván- kubai részről is igyekeztek politikai ben az elmúlt 60 év során. A hivatalos dorlás mellett) folyamatos volt az eszközként felhasználni. A havannai Havanna csak esetlegesen, közlemé- illegális utakon történő menekülés. rezsim a belső feszültség levezetényekben vagy Castro-beszédekben Sokan életüket kockáztatva vágtak seként olykor rövid időszakokra nem foglalkozott a kérdéssel, holott a ki- neki a Floridai-szorosnak a sikeres állt a távozni kívánók útjába. Sokak vándorlás meghatározó téma volt a átkelés reményében. Ha a tutajokon, emlékezetébe vésődött bele például kubai–amerikai kapcsolatok terén is. teherautó- és traktorgumibelsőkön annak az emléke, ahogy 1980 ápriliCastro csapatainak havannai be- menekülőknek (balseros) sikerült el- sában 48 óra alatt több ezer ember vonulása után már másnap megkez- érniük, hogy az amerikai parti őrség zsúfolódott össze Peru havannai dődött a kivándorlás, és elsősorban egységei kimentsék őket, biztosak nagykövetségén. Akkor a kubai főváa közeli Floridába irányult. Ennek volt lehettek abban, hogy Amerika be- roshoz közeli Mariel kikötőjén kereszmár történelmi előzménye a spanyo- fogadja őket. Az Egyesült Államok tül végül 125 ezren távoztak (köztük a lok elleni függetlenségi háborúk ide- ugyanis olyan bevándorlási törvé- kormány által tudatosan kiengedett jéből (19. század második fele), majd a nyeket tartott érvényben, amelyek köztörvényes bűnözők). Velük együtt köztársaság időszakából is. Igaz, akkor a Castro-rendszer meggyengítése hat évtized alatt a becslések szerint politikai okokból és visszatérési szán- reményében külön elbírálásban ré- egymillió kubai érkezett az Egyesült dékkal távoztak a kubaiak. szesítették a kubaiakat. Államokba.

Castillo del Morro védte a várost, amelynek építése 1589ben kezdődött. A spanyolok az angolokkal szemben megvívott ütközetek után később újjáépítették az erődöt, majd a Morróval szomszédos domb tetején létrehoztak egy még nagyobbat. Az öböl keskeny bejáratának másik oldalán áll a kisebb La Punta erőd, amely az ágyúknak adott helyet. Oldalán, az öböl menti sétány végén található még egy erődítmény: a Castillo de la Fuerza Real, amely Kuba legrégebbi építménye. Ennek egyik bástyája fölött látható Havanna jelképe, a Giraldilla. A mindössze egy méter magas, kecses női alakot formázó bronzszobor a hagyomány szerint egy 16. századi kormányzó feleségét ábrázolja, aki a tenger felől várja, hogy férje visszatérjen egy floridai hadjáratról.

Az erődrendszer és a kikötő környékének gyarmati időkből származó emlékhelyei 1982-ben, a kubai nevezetességek közül elsőként kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének listájára. A La Fuerza tőszomszédágában található a Plaza de Armas (Fegyverek tere), ahol valaha az erőd katonái gyakorlatoztak, és a felvonulásokat tartották. A teret szegélyező paloták közül a legimpozánsabb a Palacio de los Capitanes Generales.

A spanyol főkapitányok egykori állandó rezidenciája a gyarmati építészet egyik legszebb emléke.

Habana Vieja, vagyis az óváros kiemelkedő látványossága a Plaza de la Catedral. A teret barokk paloták

övezik, a névadó katedrális felszentelésére 1777-ben került sor. Ferenc pápa 2015. szeptember 21-én a székesegyház bejárata előtt felállított pódiumról szólt a teret zsúfolásig megtöltő hallgatóságához. Az óvárosban több más templom és kolostor is található a 16–18. század közötti időszakból, többek között az Iglesia y Convento de San Francisco de Asís és az Iglesia y Convento de la Merced.

Ebben az óvárosi negyedben a szűk utcákon, az egykori paloták, tágas belső udvarok, a terek, templomok és parkok környékén sétálva nem nehéz megidézni a gyarmati idők hangulatát.

Amerikai érdekszférában A 20. század első hatvan éve sokat vitatott időszak Kuba és Havanna életében. Fidel Castro egykori állami és pártvezető 45 éven át – többek között a Forradalom terén tartott beszédeiben – ezt a korszakot előszeretettel jellemezte a kábítószerek, a prostitúció, a maffia és a nincstelen, főként feketebőrű tömegek kizsákmányolása évtizedeiként. A kép azonban ennél árnyaltabb és változatosabb volt, már csak azért is, mert az említett időszak alatt kilenc elnöke volt az országnak.

A kubai függetlenségi háborút, illetve az 1898-as spanyol–amerikai békeszerződést követően az ország 1902-ig közvetlen amerikai katonai irányítás alatt állt. A Kubai Köztársaság megalakulásának, a várva várt függetlenség elnyerésének a napja 1902. május 20-a volt. Az amerikai kormányzat azonban nagy árat szabott katonái kivonásáért: feltételeit hét pontba foglalta (ez volt az ún. Platt-kiegészítés), és kikötötte, hogy ezek szó szerint 19/02 g 49

Tánc és zene minden mennyiségben: akár spontán kezdeményezésre, akár turisták kedvéért is felhangzanak az afrikai eredetű, ellenállhatatlan ritmusok a kubai főváros frekventált helyein

50 g 19/02

A Katedrális térre vezető Empedrado utca Havanna óvárosában. Itt található a La Bodeguita étterem, Ernest Hemingway egyik kedvenc helye

kerüljenek be Kuba új alkotmányába. Az egyik feltétel például azt rögzítette, hogy az Egyesült Államoknak joga van a beavatkozni a szigetországban Kuba függetlenségének megőrzése és egy az életet, a tulajdont és az egyéni szabadságot megvédelmező kormány fenntartása érdekében. Hamarosan éltek is ezzel amerikai részről: az 1906-os katonai beavatkozás három évig tartott.

A kubai gazdaság gyorsan növekedett a 20. század első évtizedeiben, ami elsősorban a cukor exportjának és a kubai–amerikai kapcsolatoknak volt köszönhető.

Az 1959-ig tartó köztársasági érában tartottak ugyan választásokat, de ezt az időszakot politikai bizonytaFidel Castro (1926–2016) kubai állami és pártvezető. Szónoki képességei lanságok és súlyos gazdasági visszaesések jellemezték. kiválóan érvényesültek hosszú, szuggesztív beszédeiben Machado tábornok – akinek „Víz, utak és iskolák” volt a jelszava – 1924-től nyolc éven át volt kormányon. Ez idő alatt épült meg a Kubát kelet–nyugati irányban átszelő autópálya, a Carretera Central, Havannában töb- hirdetett. Kuba 1960-ban szerződést kötött a Szovjetunióval, államosította bek között – washingtoni mintára – a törvényhozás, az összes amerikai vagyont, mire 1961 elején az Egyesült Államok megszaa Capitolio épülete, valamint a tengerparti védgát, a kította vele a diplomáciai kapcsolatokat.

Malecón meghosszabbítása. A tábornok ugyanakkor A szuperhatalmak hidegháborús szembenállásának csúcspontján, 1962 kíméletlenül fellépett az ellene sztrájkolók tömegeivel októberében nukleáris háború kirobbanása fenyegette a világot azt követőszemben. en, hogy a Szovjetunió közepes hatótávolságú rakétákat telepített a szigetA II. világháború után átadott toronyházak ma is országba. A két világhatalom vezetői – Kennedy elnök és Hruscsov párthozzátartoznak a havannai belváros látképéhez. Akkor főtitkár – két pattanásig feszült hét múltán végül megállapodást kötöttek, épült fel egyebek mellett az Esso olajtársaság 32 emele- amely szerint az Egyesült Államok nem próbálja megváltoztatni az ország tes székháza – a szocialista időszakban ez volt a FOCSA szocialista berendezkedését, a szovjetek pedig felszámolják a rakétabázisonéven ismert apartmanház – és a 25 emeletes Hilton kat. (Amerikai részről még a Törökországba telepített rakéták visszavonászálloda, amely 1960, az államosítások óta a Habana sába is belementek.)

Libre nevet viseli. Ekkor készült el a korszak legjelenEz a megállapodás aztán évtizedekre meghatározta a havannai kortősebb közlekedési létesítménye, a Havannai-öböl alatt mány külpolitikai mozgásterét és belpolitikai irányvonalát. Szembenállása átvezető alagút is, amely a történelmi városrészeket, állandósult Washingtonnal, a szocialista tábor támogatásával viszont tarilletve a keleti városrész modern lakónegyedét és ten- tósan berendezkedhetett a Castro-rendszer. A sajátos karibi szocializmus gerparti üdülőhelyeit köti össze. soha nem látott felemelkedést hozott a szegényebb néprétegek számára, elAz 1952-ben katonai puccsal hatalomra került sősorban az egészségügyi-oktatási rendszer jótéteményeinek köszönhetően.

Fulgencio Batista a nagybirtokosok érdekeit védelmez- A hatalom ugyanakkor hatékony ellenőrző apparátust hozott létre ellenfete, és nagymértékben korlátozta a politikai jogokat. A leivel és bírálóival szemben, és teljes körű ideológiai, gazdasági és politikai latin-amerikai országok között Kuba így is a fejletteb- központosítással napjainkig konzerválta az egypártrendszeri uralmat. bek közé számított, amikor a gazdagok és a szegények közötti szakadék elmélyülése miatti elégedetlenség és egy jól szervezett katonai felkelés nyomán a rendszer 1958 legvégén összeomlott.

A mai Havanna, a több mint kétmilliós metropolisz különféle érzéseket, benyomásokat kelt külföldről érkezett látogatóiban. A várost egyértelműen élhetőbbé teszi, hogy a hatóságok jó pár éve a vendéglátás és a szolgáltatások több területén is engedélyezték azt, ami korábban elképzelhetetlen volt, a Havanna utcáin 1959 elején óriási tömegek fogadták magánvállalkozások működését.

Az óvárosban, de Havanna más részein is magánkézben lévő kávéházak, lelkesen a Fidel Castro vezette felkelők győzelmét. Ez a forradalom annyira zöld, mint a pálmafák – mondta éttermek nyíltak, a bárok, üzletek, fodrászatok és dzsesszklubok rendszeakkor Castro a nagybirtokosok megnyugtatására, ám rint jó minőségű kiszolgálással várják a vendégeket. Ma már egyáltalán rövidesen szembekerült velük, amikor földreformot nem csak a Hemingway miatt híressé vált éttermeket – a Bodeguitát és a

Ötszáz év múltán

Szemben Washingtonnal

19/02 g 53

Hagyományok és vallások Az egykor Afrikából behurcolt fekete rabszolgák zenéi és táncai alapvető hatást gyakoroltak Kuba kultúrájára, erről szinte teljes keresztmetszetet adnak a havannai karneválok. Eredetileg a fehérek és a feketék külön ünnepeltek, de az évszázadok alatt végbement a hagyományok és a kultúrák közeledése, keveredése és átalakulása. Augusztus végén, a karnevál idején lezárják a híres havannai tengerparti sugárutat, a Malecónt, és a fülledt trópusi éjszakákban napokon keresztül tart az önfeledt ünneplés. Végtelen sorokban követik egymást a jelmezes csoportok (a comparsák), jeleneteik egyaránt tartalmaznak afrikai és európai táncokat és zenei motívumokat.

Bizonyos fokú keveredés jellemző a vallás terén is: a katolikus és az afrokubai vallási elemek (santería) egymás mellett vannak jelen a kubaiak mindennapjaiban. Mivel a több évszázados spanyol gyarmati uralom idején a rabszolgák és leszármazottaik csak a katolikus vallást gyakorolhatták, a feketék a maguk afrikai istenségeit azonosították egyes katolikus szentekkel, és formailag nekik áldoztak. Mindez tetten érhető például a havannai repülőtérhez közeli San Lazaro (Szent Lázár)-templom és zarándokhely esetében, amelyet kubaiak tízezrei keresnek fel hálából vagy gyógyuláshoz segítséget kérve. San Lazaro afrikai (yoruba) megfelelője Babalú-Ayé, akitől a hívők egyebek között a lepra, a himlő és a nemi betegségek gyógyítását remélik. San Lazaro napján, december 16-án a zarándokok elárasztják a környéket: nem felejthető emlékem, ahogy sokan kilométereket tesznek meg térden vagy négykézláb araszolva, nem törődve kisebesedett lábukkal, kezükkel – gyakran a kísérőjük által arcuk elé tartott gyertyalángot követve, légszomjtól szenvedve –, vagy súlyos követ vonszolva maguk után a csodatétel reményében.

54 g 19/02

Floriditát – keresik fel „kötelező jelleggel” a turisták, vannak új kedvencek is.

Ilyen az óvárosban a La Guardia, amelynek épületében az Eper és csokoládé című filmet forgatták. A magántulajdonban lévő étteremben többek között olyan hírességek fordultak meg, mint Zsófia spanyol királyné, valamint a film- és a zenei világ képviseletében Helen Hunt, Natalie Portman, Jack Nicholson, Pedro Almodóvár, Rihanna vagy Beyoncé. A havannai kormány piaci nyitásának köszönhetően országszerte immár százezrek dolgoznak a magánszektorban.

A forradalmi Kuba időközben rendezte külkapcsolatait az 1961 óta kiátkozott ellenséggel, az Egyesült Államokkal. Az áttörést 2015. július 20-a hozta meg, amikor kölcsönösen nagykövetségi szintre emelték a külképviseletek rangját. 2016 elején az amerikai légitársaságok megkapták a havannai leszállási engedélyt, és újraindultak a tengeri hajó- és kompjáratok is.

Világszenzáció volt, amikor Obama elnök 2016. március 20-án Havannába látogatott mintegy ezer üzletember kíséretében.

Tavaly rekordszámú, 4,7 millió turistát fogadott Kuba, annak ellenére, hogy Trump amerikai elnök politikája miatt ismét hűvösebbé vált a kétoldalú viszony. Így is több mint 1,6 millióan érkeztek az Egyesült Államokból, közülük minden harmadik kubai származású. Ma már mindennapos látvány, ahogy felbukkannak és kikötnek a sokemeletes üdülőhajók Havanna partjainál.

„Hasta cuando?”, azaz Meddig még?

A turisták lépten-nyomon érzékelhetik, hogy a kubai kormányzat kiemelten kezeli az óváros frekventált részeinek a felújítását. Havanna főbb terein és útvonalain helyreállították a házsorokat és a gyarmati kor emlékeit őrző épületek homlokzatát. Az 500. évfordulóhoz időzítették az 1929-ben átadott volt törvényhozási épület, a Capitolio restaurálásának befejezését is.

A nevezetességek látványa és a kubai emberek legendás életszeretete sem képes azonban elfedni azt, hogy a többség életében nem érzékelhető a gazdasági nyitás jótékony hatása. A megélhetési gondok mindazokat sújtják, akik nem az elithez tartoznak, vagy nem kapnak külföldön élő családtagjaiktól anyagi támogatást. Sok az elhanyagolt, agyonzsúfolt épület, gyakoriak a lakóépületek összeomlásáról és az emiatti halálesetekről szóló újsághírek.

Nemigen jut forrás a siralmas állapotban lévő utcaburkolatok felújítására, ami rendelkezésre áll, azt jórészt elnyeli a szállodaépítés. Bár a kormány legutóbb két éve tett ígéretet a havannai tömegközlekedés javítására, a buszok száma tovább csökkent, és változatlanul hosszú sorok kígyóznak a megállókban. Az emberek így sokszor kénytelenek magántaxit igénybe venni – például a hatvan éve hátrahagyott, a havannai utcaképre oly jellemző oldtimereket –, ezek tarifája azonban aránytalanul magas. Ugyancsak folyamatosan romlik a közművek állapota, nincs elegendő forrás ezek megfelelő karbantartására sem. „Hasta cuando?”, azaz Meddig még? – kérdezték kubai barátaim már 30 éve is Havannában, vagyis hogy meddig kell még elviselniük a szegénységet, a nélkülözést, a kiszolgáltatottság érzését? Jól élni nem bűn – volt egy másik mondásuk, tudva azt, hogy a Floridai-szoros túlpartján kubaiak százezrei élnek nyugati színvonalon. A hiánygazdaság problémáiért, a mindmáig meglévő jegyrendszer kényszerű fenntartásáért a hivatalos Havanna ugyan

évtizedeken át az amerikai kereskedelmi embargót tet- piaci viszonyokat, erre csak egy biztos és kiszámítható valuta lenne képes. te felelőssé, de a problémák okai ennél jóval összetet- A magánszektorban a verseny szempontjai ugyan jobban érvényesülnek, tebbek. de a továbbra is szigorúan központosított gazdaság lényegében sok év óta A kubai gazdasági rendszer Fidel Castro halála, il- nem vagy csak nagyon lassú tempóban fejlődik. A források korlátozottak, letve Raúl Castro állami vezetésből való visszavonulása és felhasználásukról továbbra is az állam dönt. után is az állami tulajdonon alapszik. A munkaképes Kubában 2019. február 24-én új alkotmányról tartanak népszavazást. korú lakosság mintegy 70 százaléka az állami szek- Ez többek között eltörli a kommunizmus terminológiáját, elismeri a piac torban dolgozik. A külföldi befektetések nem érhetik törvényeit és a magánszektort. A kubaiaknak – és így az alapításának 500. el – még az oly egyértelmű állami ösztönzések ellenére évfordulójához közeledő főváros lakóinak is – egy ideig még biztosan várnisem – a remélt nagyságrendet, például a furcsa, kétféle uk kell arra, hogy megtudják, vajon az új alkotmányjogi keretek lehetővé teelszámolást alkalmazó pénzügyi rendszer miatt, ame- szik-e az eddigi gazdasági-társadalmi rendszer hatékonyabb működtetését. lyet még Fidel Castro vezetett be. A konvertibilis peso és a „normál” kubai peso párhuzamos léte és mesterséges árfolyama a legkevésbé sem erősíti a külföldiek SIMÁRDI TAMÁS az MTI állandó tudósítójaként négy évet töltött Havannábizalmát és érdeklődését. Ezek a 25 évvel ezelőtt kreált ban. Évtizedek óta nyomon követi a szigetországi fejleményeket, és ápolja a pénzügyi közvetítők soha nem fogják tükrözni a valós kubaiakkal kötött barátságait.

Kellemes kávézók és éttermek várják a városnézéstől és a trópusi melegtől megfáradt turistákat a Katedrális téren

Charles Dickens írói munkásságát felolvasóestekkel, sőt -turnékkal népszerűsítette Európában és a tengerentúlon

CHARLES DICKENS ÉLETE ÉS ESZMÉNYEI Dickenst ifjúsági írónak titulálni erős csúsztatás, ám kétségtelenül az ő érdeme, hogy beemelte a gyermekeket a realista szépirodalomba, és a nyomor megfigyelésével és ábrázolásával olvasói között tudhatta az alsóbb néprétegek tagjait is. Egy filantróp klasszikus élete és munkássága.

ÍRTA: PAPP SÁNDOR

56 g 19/02

Naiv romantikus, vagy realista zseni?

19/02 g 57

M

ondják, Dickens a világirodalom legnaivabb zsenije.

A nagyszerű író annak ellenére rendíthetetlenül hitt ugyanis az erény igazában és a bűn bűnhődésében, hogy a teljes angol realizmusban ő az, aki a legmélyebbre látott a nyomor bugyraiba, az emberi megaláztatásokba, a polgári társadalom igazságtalanságaiba. Úgy volt ő romantikus elbeszélő, hogy nincsenek hősi alakjai, mindig a kisemberekről, a szenvedőkről, az elesettekről regélt, és egész munkásságát a kisemmizett szegények szolgálatában végezte. Dickens úgy képviselte a romantikus irodalom csúcsát, hogy a naturalisták közül is csak a legnagyobbak érhettek a nyomába, aprólékos leírásai, hangulatteremtése a cselekmény fontosságán is túlmutatott műveiben. Írásai konklúziójaként rendre az eszmény érvényesül, az ábrándos polgári erkölcs győzedelmeskedik a rögvalóság fölött.

Számos elemzője szerint Dickens éppen nem evilági naivsága okán válhatott kora polgárságának kedvencévé, annak ellenére, hogy ez önmagában nem irodalmi mérce. Ám ő úgy bánt a szavakkal, olyan mesterien élt a jellemábrázolással és szőtte a cselekményszálakat, hogy még sokszor felrótt korlátoltsága mellett is szinte lehetetlen nem szeretni a már-már népmesei végkifejletekbe torkolló regényeit és novelláit.

Charles Dickens fedezte fel a világirodalom számára a nyomort, a nyomasztó külvárosi munkáséletet, a kispolgári otthonokat, a szegénységükben is

egyenes és érző szívű nyomorultakat, a lelencházakba tett gyerekeket, az ostoba és embertelen iskolák kegyetlen világát. És mindezek mellett műveiből kiolvasható egy rá igen jellemző, egész emberi és művészi személyiségét mélyen átható dolog, a gyermekek szeretete. Különös érzéke volt a gyermeki lélek mélyének meglátásához, és az ott tapasztaltak arra késztették, hogy egész életében a gyermekjogokért küzdjön, elsősorban a maga módján, vagyis az írás segítségével. Korának brit sajtójában rendszeresen felszólalt a gyermekmunka ellen, cikkekben értekezett a szegénység elleni törvény hiányosságairól, ahol csak tudott, küzdött a gyermekbűnözés ellen.

Közéleti ismertségét arra használta, hogy szociális reformokat követelt, gyermekkórház alapítását sürgette, emberi körülményeket biztosító árvaházakat, közkönyvtárakat vizionált.

Gondolhatnánk, az ifjú Charles maga is mostoha körülmények között nevelkedett, onnan eredeztethető legendás szociális érzékenysége és tettvágya.

Nos, ahogy akkoriban sokaknak, neki is mozgalmas és izgalmas élet jutott, melyet mindenképpen érdemes áttekinteni, hogy közelebb jussunk Dickens zsenijének megértéséhez.

É L ET A GYÁ R BA N Charles John Huffam Dickens nyolc gyermek közül másodikként látta meg a napvilágot 1812. február 7-én, a Portsmouthhoz tartozó Landportban. Apja, John Dickens egyszerű hivatalnokként dolgozott a tengerészeti pénztárnál, ám a biztosnak tűnő köz-

A tragédia árnyékában Charles Dickens épp Párizsból tartott az otthona felé 1865. június 9-én Ellen Ternannel és annak anyjával, amikor Staplehurstnél vonatszerencsétlenség érte őket. Egy javítás alatt álló hídról a szerelvény első hét kocsija a mélybe zuhant, egyetlen első osztályú vagon maradt csupán a sínen, az, amelyikben ők is ültek. Amíg a mentőegységek elérték a katasztrófa helyszínét, az író maga is számos sérültnek és haldoklónak segített, többek életét is megmentette. A baleset és az azutáni állapotok annyira megviselték, hogy élményei feldolgozására írta meg a The Signal Man című kísértethistóriáját. Dickens, bár ő maga sértetlenül megúszta a balesetet, sosem heverte ki a megrázkódtatást, a sokk korábbi termékenységére is árnyat vetett, haláláig már mindössze az Our Mutual Friend című regényét tudta befejezni, illetve elkezdte a végül befejezetlenül maradt The Mystery of Edwin Drood című könyvét. Napra pontosan öt évvel a staplehursti baleset után, 1870. június 9-én halt meg.

58 g 19/02

Luke Fildes illusztrációja az író Mystery of Edwin Drood című regényének XXII. fejezetéhez

A Gads Hill Place bejáratánál (Kent, Higham) 1860 körül. Kate Dickens és Mary Dickens mellett H. F. Chorley áll, a lépcsőn ülő Charles Dickenst C. A. Collins és Georgina Hogarth veszi körül

19/02 g 59

A Pickwick Klub című, folytatásokban megjelenő könyv illusztrációja. Rajzolója a Phiz néven befutott Hablot K. Browne

szolgai állás sem betonozta be hosszú távra a családot, sokat költözködtek, a kis Charles megszületése után nem sokkal már Bloomsburyben éltek, majd Chathamben, aztán Kentben, ahol a későbbi író gyermekkora legmeghatározóbb éveit töltötte.

Dickens gyermekkora voltaképpen idillikusnak is nevezhető, a játék mellett egészen kiskorától sokat olvasott, Tobias Smollett és Henry Fielding pikareszkregényeit különösen kedvelte. Apja hivatalnoki bérezése azt is lehetővé tette, hogy fia magániskolákban tanulhasson. Gondtalanul repültek hát az ifjúi évek, egészen addig, amíg a család anyagi nehézségek miatt 1822-ben arra kényszerült, hogy Kentből Londonba, egészen pontosan Camden Townba költözzön. Charles apja ugyanis – a gyermekei iránt mutatott feltétlen szeretete és gondoskodása mellett – hajlamos volt erején felül költekezni, ami odáig fajult, hogy tetemes adósságai miatt 1824-ben az adósok börtönébe került. A kor furcsa, nehezen értelmezhető szokásai szerint felesége és kisebb gyermekei is a börtönbe vonultak vele, nem úgy az akkor 12 esztendős Charles, aki a városban maradt szülei régi, idős barátjánál, az akkorra meglehetősen elszegényedett Elizabeth Roylance-nél.

Az elszállásolása azonban nem szívességi alapon történt, és azért, hogy ki tudja fizetni a kvártélyát és rácsok mögött tartott családját is támogathassa, otthagyta az iskoláit és munkába állt. Tíz órát dolgozott naponta egy gyárban, hatshillinges heti éhbérért, igen nehéz feltételek között. A 19. század első felének londoni gyári körülményei óriási hatással voltak a fiatalemberre, amellett, hogy számos

későbbi művéhez nyújtottak inspirációt, alapjaiban határozták meg a társadalmi és gazdasági reformok iránti érdeklődését és harcos magatartását.

Néhány hónapja sínylődött a gyárban Dickens, amikor családja elhagyhatta az adósok börtönét, ráadásul apja egy nagyobb összeget örökölt, minden afelé mutatott tehát, hogy a família ismét feláll a fagyos földről. Anyja azonban nem vette ki Charlest az üzemből, sőt, kifejezetten kardoskodott amellett, hogy fia folytassa a munkát. Ez érthető módon mély sebeket ejtett az ifjú Dickens lelkén, olyanynyira, hogy aztán egész életében meglehetősen bizalmatlanul viszonyult a női nemhez. Végül mégiscsak megmenekült a gyár kormos falai közül, és a Wellington House Academy iskolában folytathatta tanulmányait, ám azt a helyet visszaemlékezéseiben rendre igen gyenge oktatási intézményként írta le.

Fiatal felnőtt korára Charles Dickens ügyvéd lett, 1827 májusa és a rá következő év novembere között egy ügyvédi irodában bojtárkodott. Itt nem nyomta agyon a munka, tömérdek szabad idejében kitanulta a gyorsírást, majd amint alkalma adódott rá, búcsút mondott az irodának. Sokkal érdekesebb világra cserélte a dohos aktákat, ugyanis távoli rokona, bizonyos Thomas Carlton mellett talált állást, bírósági ügyekről tudósított. Ezt a munkát nemcsak roppant érdekesnek találta, de az itt szerzett tapasztalatait később műveiben is felhasználta, így például többek között a Dombey fia és az Örökösök című írásaiban. Ezekben igen érzékletesen tárta fel a kor jogrendszerének bürokratikus útvesztőit, azokat a nehézségeket, amelyeket rendszerint át kellett élnie mindenkinek, aki akkoriban arra kényszerült, hogy ügyvédhez forduljon.

PICK W ICK K LU B Anyja iránt érzett csalódása hiába határozta meg későbbi viszonyát a hölgyekkel, Dickens 1830ban megismerkedett első nagy szerelmével, Maria Beadnell-lel, egy bankár lányával. Ahogy az már csak a romantikus regényekben is lenni szokott, a lány szülei nem nézték jó szemmel, hogy egy nem túl tehetős fiú csapja a lányuknak a szelet, ezért Mariát egy párizsi bentlakásos iskolába küldték, hogy így vessenek véget a fiatalok kapcsolatának. Mondanunk sem kell, a tizennyolc éves fiatalembert igen megviselte ez, és egyáltalán nem segített neki kilábalni lelki instabilitásából. Ráadásul még két évvel később, húszévesen sem tudta igazán, mit is akar az életben, ami akkortájt igencsak túlkorossá tette a ta60 g 19/02

nácstalan életkezdők táborában. Abban volt csupán bizonyos, hogy hírnevet szeretne, ezért írni kezdett.

Ebben volt némi rutinja, hiszen politikai újságíróként és parlamenti tudósítóként is foglalkoztatták, azonban érdeklődése egyre inkább a szépirodalom felé fordult. Első novelláját a Monthly Magazine című lapnak küldte el, ahol meg is jelentették azt. Érdekes, hogy Dickens első igazi sikerét kötetbe gyűjtött és rendezett újságírói feljegyzéseivel aratta, ezek a szösszenetek 1836-ban jelentek meg Sketches

by Boz (London aranykora és más karcolatok) címmel. A Boz írói álneve volt, első novelláit és regényeit is így jelentette meg.

De ne siessünk ennyire előre, hiszen a Sketches

by Boz sikere teremtette meg számára a lehetőséget, hogy elfogadja a Chapman and Hall kiadó ajánlatát, miszerint írjon szövegeket Robert Seymour, a kor elismert grafikusának illusztrációi mellé egy havilapban. Dickens szárnyalása az erős kezdés után azonban jelentősen visszaesett, hiszen Seymour már a második közös számuk után öngyilkosságot követett el. A kezdeti sokkot követően Dickens úgy gondolta, a maga kezébe veszi a sorozat folytatását, ezért felkérte Hablot K. Browne-t, hogy készítsen illusztrációkat az immár összefüggő szkeccs-sorozattá fejlesztett írásokhoz. Browne kevésbé volt szuicid alkat, mint a pályatársa, így lett a Dickensszel közös

munkájuk eredménye a Pickwick Klub című könyv, amely havi folytatásokban találta meg a közönséget, és utolsó fejezete negyvenezer példányban kelt el.

Beindult tehát a szekér, így Charles ismét nekiveselkedett, hogy családot alapítson. 1836. április 2-án, egyévnyi jegyesség után elvette az Evening Chronicle szerkesztőjének leányát, Catherine Thomson Hogarthot. Első gyermekük, Charley a következő év januárjában meg is született, akit még kilenc követett a sorban, akár az orgonasípok.

Dickensék szépen berendezkedtek Bloomsburyben, hozzájuk költözött Charles öccse, Frederick, valamint Catherine húga, Mary is, akihez az író erősen kötődött, legalábbis erősebben, mint amennyi a sógori viszonytól elvárható lett volna. Dickens idealizálta a számára éteri nőalakot, aki később számos művében felbukkant hölgyszereplői ihletőjeként. Ám ez a plátói szerelem sem végződött jól, a fiatal lányt elvitte egy rövid lefolyású betegség, így Dickensnek újra a fájdalom és a csalódottság maradt.

Charles Dickens, felesége, Catherine Dickens és leányuk egy a korszakra jellemző kialakítású lovaskocsin, 1850 körül

A SIK ER SZ Á R N YÁ N Még a mély és megsemmisítő gyász előtt, 1836 novemberében Dickens elvállalta a Bentley’s Miscellany újság szerkesztői állását, melyet három évig töltött be, egészen addig, amíg össze nem ve19/02 g 61

Dickens lányával, Kate-tel (áll) és Maryvel

62 g 19/02

szett a tulajdonossal. Mivel azonban időközben befejezte a Pickwick Klub-sorozatot, nekilátott a Twist Olivér megírásának. Noha nem tudott minden idejében és energiájával a regényre koncentrálni – mivel közben szerkesztői állását is ellátta, és négy színdarab bemutatása fölött is bábáskodott –, azért szép komótosan, fennmaradt emlékek szerint havonta mintegy kilencven oldalt haladva megszületett legismertebb regénye. Az 1838-ban nyomtatásban megjelent írás jelentőségét az is adta, hogy az első viktoriánus regény volt, amelynek egy gyermek a főszereplője.

Maga Dickens sem gondolta volna, de a Twist Olivért zabálták a népek, nem sokkal a megjelenés után valóságos kultusz kerekedett köré, íróját a legismertebbek és legelismertebbek közé emelve. Dickens írói pályája repülőrajtot vett, következő művei, úgymint a Nicholas Nickleby, az Ódon ritkaságok boltja és a Barnaby Rudge regények havi epizódokban jelentek meg, mielőtt egyben is kiadták azokat.

A siker szárnyára kapta Charles Dickenst, aki 1842-ben felesége kíséretében az Egyesült Államokba és Kanadába látogatott, úti élményeiről az American Notes for General Circulation című könyvé-

Lelencmúzeum London Bloomsbury negyedében, a Brunswick téren található ma a The Foundling Museum, vagyis a talált gyermekek múzeuma, kevésbé eufemizált kifejezéssel, a lelencmúzeum. A létesítmény emléket állít a 18. században alapított gyermekmentő otthonnak és kórháznak, illetve annak létrehozóinak.

A hely érdekessége, hogy korhű dokumentumokból álló gyűjteménye mellett ma is gyermekintézményként üzemel, igaz, más funkcióval.

A múzeum látogatói megismerkedhetnek a lelencház (Foundling Hospital) lakóinak történetével, és betekintést nyerhetnek abba is, hogyan kapcsolódik a korában szokatlan intézmény létrehozása és működtetése olyan nevekhez, mint Händel vagy Hogarth.

A lelencházat bizonyos Thomas Coram hajóskapitány alapította azokban az időkben, amikor az iparosodó London hirtelen a világ egyik legnagyobb és legmeghatározóbb városává vált, s amely képtelen volt megbirkózni a szegénységgel, a járványokkal, az egekbe szökő csecsemőhalál-statisztikákkal. Akkoriban az újszülötteknek csupán a 75 százaléka maradt életben.

Az 1720-as években a filantróp kapitány megdöbbenve tapasztalta, hogy menynyi magára hagyott gyermek él a metropolisz utcáin. Világlátott emberként

nemcsak lakhatnak, de tanulhatnak is.

Ehhez azonban el kellett volna nyernie a király beleegyezését, ám az uralkodó hallani sem akart az utcagyerekekről.

Thomas Coram azonban nem adta fel egykönnyen, tizenhét évig fáradozott azon, hogy tervéhez támogatókat és mecénásokat győzzön meg, hercegektől kezdve egészen a püspökökig. Miután petícióján közel négyszáz aláírás gyűlt össze rangos emberektől, végül 1739-ben megkapta a szabadalomlevelet II. Györgytől a lelencház alapítására.

Az összegyűjtött anyagi támogatások révén 1741-ben megnyitotta kapuit az árvaház, ahol az utcákról összeszedett fiúk és lányok nemcsak ellátást és oktatást, de új nevet is kaptak. Az intézménynek hamar „sikere” lett, az árvákon kívül számos olyan csecsemő is egykettőre bekerült a falak közé, akiket anyjuk egy jobb életben való viszontlátás reményében hagyott ott.

A lelencház kis lakói egyenruhát viseltek, külön zajlott a fiúk és a lányok oktatása, az intézmény nagyobb korukban kiközvetítette őket munkahelyekre, és Coram tengeri útjai alkalmával is 21 éves korukig utógondozásban részemindig igyekezett istápolni a rászo- sítette a pártfogoltjait.

Charles Dickens is a Bloomsbury nerulókat, hazájába visszatérve pedig kizárólag a lelencgyerekekre irányult a gyedben, az árvaház közelében lakott, a figyelme. Rajtuk kívánt volna segíteni Twist Olivér című regénye figuráihoz ott egy olyan otthon létrehozásával, ahol gyűjtött adatokat és ihletet. tudta, hogy más országokban léteznek különféle intézmények az utcára tett kicsik befogadására, míg Angliában a törvénytelenség skarlátbetűje nyom örök bélyeget ezekre az ártatlan szerencsétlenekre.

19/02 g 63

Otthonában Dickens, talán csalódottsága miatti melankóliájának oldásaként, karácsonyi történeteken kezdett dolgozni. Az első volt ezek közül az 1843-ban megjelent Karácsonyi ének, ezt egy évre rá a Harangszó, majd a Tücsök szól a tűzhelyen követte. Legnépszerűbb természetesen az első mű lett, a Karácsonyi ének, amelynek közvetlen hatására vált a karácsony Anglia- és Amerika-szerte népszerű világi ünneppé.

Dickens rendkívül közkedvelt író volt, ám igazi művészi áttörésére 1846-ban került sor, amikor Svájcban megírta a Dombey és fia című regényt, majd rögtön ezután a Copperfield Dávidot. Utóbbi művétől számítja az irodalomtörténet az író tematikailag komolyabb, szerkezetileg kidolgozottabb korszakát.

K É SEI Á MOR

Ellen Ternan

64 g 19/02

ben számolt be. Mindeközben odahaza Catherine másik nővére, Georgina vigyázott a gyerekekre és felügyelte a házat, aki aztán egészen az író haláláig velük maradt afféle házvezetőként, akire persze barátjukként tekintettek. Arról nincsenek feljegyzések, hogy Dickenst ehhez a sógornőjéhez is gyengéd szálak fűzték volna, de ez nem is valószínű.

Az amerikai utazás mérföldkő volt Dickens közéleti tevékenységében is, hiszen egy hónapos New York-i tartózkodása idején előadásai közben felvetette a nemzetközi szerzői jog akkoriban igencsak szabályozatlan kérdését. Tette ezt már csak azért is, mert saját műveit számos amerikai kiadó terjesztette illegálisan a nagy vízen túl. Végül rábeszélt 25 írót – köztük Washington Irvinget is –, hogy aláírásukkal támogassák a kongresszus elé terjeszteni kívánt petícióját az ügyben. Akciója azonban nem kapott kedvező sajtóvisszhangot, azzal vádolták, hogy túlságosan anyagias, ahelyett, hogy örülne a népszerűségének. Lehangoltan tért vissza Angliába.

Bármennyi csalódás is érte Dickenst a hölgyek irányából, akárhány gyászban és lelki tusában volt is része, a szerelem nem hagyta magára legnagyobb sikerei fényében sem.

Történt ugyanis, hogy 1851 novemberében az író a londoni Tavistock House-ba költözött, és regényei írása mellett az amatőr színházcsinálásba is belekóstolt. Öt évre rá már annyi pénze volt, hogy megvásárolhatta ifjúkori álmodozásai egyik tárgyát, a Gad’s Hill Place nevű házat Kentben.

Ebben az ódon lakban már hivatásos színésznőket szerződtetett a The Frozen Deep című darabja színreviteléhez. És hogy, hogy nem, a próbák során mélységes szerelembe esett az akkor tizennyolc éves színésznővel, Ellen Ternannel. Dickens negyvenöt volt. Szerelmük elkísérte az írót egész további életében, még úgy is – vagy éppen azért –, hogy meglehetősen viharos volt. A kapcsolat részletei sajnálatos módon nem maradtak fenn az utókornak, hiszen Dickens 1860-ban szertartásosan elégette a levelezésüket, és lelki mátkája hasonlóképpen járt el.

Végül Dickens úgy döntött, hogy a viktoriánus szokásokkal szembemenve különválik a feleségétől.

Konkrét jogi válásra akkoriban nem is gondolhatott egy hozzá hasonló híres, elismert művészember. Catherine, amikor érthető módon feldúltan távozott a családi házból, csak két gyermeküket vitte magával, a többit Gad’s Hillben hagyta húgára, Georginára. Habár a korszakban akár magára is haragíthatta volna a közvéleményt a családja szétzilálása miatt, különválása után Dickens anyagilag is roppant sikeres felolvasókörutakba kezdett, emel-

lett az újságírást sem hagyta abba, így egy évtizeden át szinte semmi energiája nem maradt a regényírásra, mindössze két új műve jelent meg, a Két város regénye és a Szép remények. Egyébként mindkettő zajos sikert aratott.

1867-ben Dickens újra Amerika felé vette az irányt, ahol megtartotta második felolvasótúráját.

Boston kikötőjébe érkezett, ahol amerikai kiadója, James Thomas Fields mellett olyan illusztris személyiségek fogadták, mint Ralph Waldo Emerson vagy Henry Wadsworth Longfellow. Az írót a szerződése 76 alkalomra kötelezte, és bár görcsösen igyekezett minden határidőt pontosan betartani, egy hurutos megbetegedés egyre makacsabbul kínozta. A körút végére Dickens már olyan gyenge volt, hogy alig tudta megemészteni a szilárd táplálékot.

BÚC SÚ É S E M L ÉK EZET Mivel állapota nem sokat javult a szülőföldre történő visszatérte után sem, Dickens maga is érezte, hogy talán nem sok van már hátra az életéből.

1868–69 között búcsúfelolvasásokat tartott Angliában, Skóciában és Írországban, ám természetesen ekkor is túlvállalta magát, a száz alkalomból csupán 87-et tudott megtartani. Egyre gyakrabban kínozták szédülési és bénulási rohamok, majd 1869. április 22-én összeesett Prestonban, így orvosai azonnal leállították további előadásait. Dickens ekkor belekezdett utolsó regényébe, a Mystery of Edwin Drood címűbe. Az alkotómunka újra némi életet lehelt belé, ezért rábeszélte a doktorokat, engedélyezzenek számára még egy felolvasássorozatot, mindössze tizenkét alkalommal. A záró közönségtalálkozón már nagyon rossz állapotban volt, ennek ellenére felolvasott egy fejezetet a Karácsonyi énekből. Utolsó nyilvános szereplése a walesi hercegné jelenlétében történt a Királyi Művészeti Akadémia bankettjén, május 2-án.

1870. június 8-án Charles Dickens egész nap a regényén dolgozott. Estefelé szélütést kapott, ami után már nem tért magához. Másnap elhunyt. Saját kívánsága az volt, hogy szerény módon helyezzék örök nyugalomra a rochesteri katedrálisban, ennek ellenére rajongói nyomására a westminsteri apátságban temették el meglehetősen nagy pompával.

Charles Dickens kora legnagyobb hatású irodalmi alkotója volt, realizmusáért, humoráért és egyedi stílusáért olyan írók istenítették, mint Tolsztoj vagy Orwell. Ugyanakkor megemlítendő, hogy például

Oscar Wilde, Henry James vagy Virginia Woolf hiányolták művei pszichológiai mélységeit, és gyakorta panaszkodtak túlzott szentimentalizmusára.

Akárhogy is, vitathatatlan, hogy Dickens nemcsak kora legnépszerűbb írója volt, de minden idők egyik legolvasottabb angol szerzője is, akinek művei újabb és újabb kiadásokban folyamatosan hozzáférhetők, és tömérdek film és színházi előadás készül belőlük manapság is.

Shakespeare mellett Dickens hősei váltak olyan ikonokká, akik örökre bevésődtek az angolszász kollektív tudatba.

PAPP SÁNDOR újságíró, korábban az Interpress és az Intelligent Life magazinok szerzőjeként tevékenykedett, számos ismeretterjesztő cikke jelent meg a nyomtatott és az online média felületein. Kedvelt témái közé tartoznak a természettudomány világának újdonságai, érdekességei. Utazásai során előszeretettel gyűjti közvetlenül információit és tapasztalatait.

A szellemirtó A viktoriánus Angliában virágkorukat élték a különböző szeánszok és a titokzatos médiumok. Akkoriban sok művelt ember – kiemelkedő írók, egyetemi tanárok, politikusok és tudósok – hitt a spiritualizmusban, a tudományok ismerete mellett is. Kortársaihoz – többek között Arthur Conan Doyle-hoz vagy Butler Yeatshez – hasonlóan Dickens is a Kísértet Klub tagja volt. Ez a társulás, amelynek összejöveteleit kizárólag választott tagjai látogathatták, kísértetjelenéseket és egyéb természetfeletti találkozásokat vizsgált ki, közben gyakran leleplezve a csalókat is. Ha visszaemlékszünk, hogy Dickens legismertebb művében, a Karácsonyi énekben a főhőst szellemek látogatják meg, már nem is tűnik olyan elképzelhetetlennek, hogy ő maga is szívesen foglalkozott hasonló jelenségekkel. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy – Conan Doyle-lal ellentétben – mindvégig a szkeptikusokat képviselte. Ahogy ő maga fogalmazta meg: „Az elmém teljes mértékben mentes az előítéletektől és a befolyástól ebben a tárgyban.”

What a dickens!

Shakespeare darabjában, A windsori víg nőkben is elhangzik már az angolok kedvelt átkozódása, ami nagyjából úgy fordítható, hogy: Mi az ördög!

Ezek szerint a dickens az ördögre utaló megnevezés angolul. Tudta ezt természetesen Charles Dickens is, ezért használta kezdeti szárnypróbálgatásai során a Boz álnevet, nehogy összefüggésbe hozzák a sátánnal.

Hamarosan azonban kiderült valódi személyazonossága, és regényei népszerűsége miatt már senkinek sem jutott eszébe leördögözni őt.

19/02 g 65

ÚJ FÉ NY B AT

GÁSZ

CSILLA 66 g 19/02

N E

P U J A

R E IT

Így még s

ohase

m l át

tuk

a gá

z bo ly g

ót :

A Juno űrszonda eddig példátlan felbontásban és szokatlan pers­ pektívából mutatja a Jupiter tipikus felhőformációit. A bolygó pólusai felett halad el, és akár 5000 kilométeres távolságra is megközelíti

aN

AS AJ

un oe ln ev

é ez sű

ja dá on sz o ny vá lát sk

k ek ép

el é sm

ep egl zolgá ésekkel s ismer ő fel l

Irta: Klaus Bachmann

A magasabb szélességi körökben, mint itt, alig 60 fok északi szélességnél, feloldódik a felhősávok szabályos mintázata. Az erős szelek lecsillapodnak.

A légkör dinamikáját turbulenciák és örvények határozzák meg. Még nem tisztázott, hogy mi okozza a sarki régiók kékes színezetét

19/02 g 69

A

A kutatók egy mikrohullámú radiométer segítségével derítették fel a Jupiter legismertebb jellegzetessége, a Nagy Vörös Folt anatómiáját: mélysége több mint 300 kilométer. A formáció mérete egy ideje csökken: 1979-ben kétszer akkora volt, mint a Föld átmérője, ma már csak az 1,3-szerese

A FELHŐFORMÁCIÓK Vincent van Gogh képeire emlékeztetnek: turbulenciák, spirálok, hullámvonalak, mintha az ő pasztózus ecsetvonásait mutatnák. Így még sohasem láttuk a Jupitert, Naprendszerünk legnagyobb kiterjedésű és tömegű bolygóját, az éjszakai égbolt második legfényesebb planétáját. Anynyira részletes, annyira plasztikus, olyan mennyeien szép. A NASA Juno nevű űrszondája 2016 óta keJ FELFEDEZÉS: A PÓLUSOK Eddig a Jupiter felszíring soha nem látott közelségben a gázóriás körül. Erősen elliptikus nén is voltak még felfedezetlen „fehér foltok”: a sarkvidékek. A Földről csak frontálisan látjuk a bolygót. röppályán a legnagyobb közelségMivel a forgástengelye alig dől meg, a magasabb szélességi foben csupán 5000 kilométerre hakok rejtve maradtak előttünk. Az eddigi űrszondák látótere is lad el a felhők felett. korlátozott volt, a gázóriást ezek is többé-kevésbé az ekliptika SZONDA FEDÉLZETÉN felől közelítették meg, azaz abban a síkban, amelyben a bolygó lévő műszerek által genea Nap körül kering. Nem így a Juno: az űrszonda röppályája rált adatok sokkal többet a pólusok felett haladt el. Ha a látképet néhány éve mutatták nyújtanak, mint puszta esztétikai volna meg a tudósoknak, mondja Bolton, „nem hiszem, hogy ingert. A mintegy egymilliárd bárki is rájött volna, hogy a felvétel a Jupiterről készült”: a eurós költségvetésű misszió fópólusok felé feloszlanak a markáns fehér és vörösesbarna felkuszában leginkább az áll, hogy hősávok, az időjárás némiképp kaotikussá válik. Örvények és információkat gyűjtsön az égitest meanderek kavalkádja a kékes háttér előtt. A pólusokhoz még belsejéről, a bolygót beburkoló közelebb kerülve ismét kialakul egy mintázat: az északi sarkon vöröses felhőssávokon is áthatoljon. Az, amit a Juno eddig látott, egy központi ciklon körül nyolc forgószél örvénylik, amelyek izgalomba hozza a bolygókutatókat. És kihívást is jelent: „A Ju- egyenkénti átmérője 4000–4600 kilométer, a déli sarkvidéken piterről alkotott számos elképzelésünk teljesen téves” – mondja öt ilyen forog, egyenként 7000 kilométer kiterjedésben. 7000 Scott Bolton, a texasi San Antonio Southwest Research Institute kilométer – az annyi, mintha a New York és Varsó közötti munkatársa, a küldetés vezető kutatója. A főleg hidrogénből és terület felett egyetlen hurrikán örvénylene. S bár az örvényekhéliumból álló gigantikus labda a felhők alatt egész másképp ben a szélerősség eléri a 350 kilométeres óránkénti sebességet, néz ki, mint azt eddig feltételezték. Egy teljesen új Jupiter képe ezek a pólusokat fedő felhőformációk meglepően stabilak. A körvonalazódik. A váratlan adatok azért is izgatták fel a kutató- hét hónap alatt, míg a Juno ezeket figyelte, alig mozdultak el kat, amint azt Scott Bolton írja, „mert az óriásbolygók a bolygó- a helyükről. Meddig maradnak így? És miért nem olvadnak keletkezés és -fejlődés alfáját és ómegáját jelentik”. A központi össze a szélrendszerek, noha olyan szorosan helyezkednek el, csillag létrejöttét követő első évmilliókban születnek az eredeti hogy spirálkarjaik érintkeznek egymással? Ezekre a kérdéseknapköd anyagából. Óriási gravitációs mezőjük által befolyásol- re a bolygókutatók jelenleg csak vállrándítással tudnak felelni. ják a rendszer egyéb részeinek evolúcióját. Így változtatta meg a Jupiter a röppályáját, miközben szikla- és jégdarabok millióit URBULENS ATMOSZFÉRA A Jupiter felső felhőrétegékatapultálta a Naprendszer belső területei felé. Oda, ahol a mai ben futóáramlatok, úgynevezett jetstreamek száguldaFöld, Mars és Vénusz bolygók keringenek. nak, amelyek a Földről is láthatók. Ezek azonban milyen

A

AKI TUDNI AKARJA, HOGYAN KELETKEZETT A FÖLD ÉS A MARS, ANNAK TANULMÁNYOZNIA KELL A GÁZÓRIÁST

Ú

T

70 g 19/02

4 3

2

10 000 km

1

Az Egek Urának magjában A Juno űrszonda célja, hogy bepillantson a Jupiter felhőtakarója alá. Már a bolygó felépítéséről és légkörének szerkezetéről nyert első adatok is megdöbbentették a tudósokat.

A Jupiter Naprendszerünk legnagyobb kiterjedésű és tömegű bolygója. Mintegy 1300 földgolyó férne el a hatalmas gázóriásban. A Jupiter adja ki egymagában a Nap körül keringő nyolc bolygó tömegének 70 százalékát.

A NASA Juno űrszondája 2016 júliusában érte el az óriásbolygót, és figyelemre méltó adatokat küldött az égitest belsejéről: úgy tűnik, a Jupiternek hatalmas szilárd magja van (1), amely keveredett a főleg fémes hidrogénből álló réteggel (2). A bolygó mélyén uralkodó hatalmas nyomás és magas hőmérséklet hatására a hidrogén vezeti

Neptunusz

az elektromos áramot, és amúgy is úgy viselkedik, mint a fém. A kutatók ebben a rétegben vélik felfedezni a bolygót körülvevő rendkívül erős mágneses mező forrását. Ez a magnetoszféra a Jupiter Naptól távol eső oldalán egészen a Szaturnusz röppályájáig terjed. A fémes hidrogén fölött található egy folyékony, „normális” (molekuláris) hidrogénréteg (3). Efölött húzódik az atmoszféra (4). Itt játszódnak le az időjárási folyamatok. Gáz-halmazállapotú hidrogén alkotja, benne mintegy 10 százaléknyi hélium, valamint kisebb mennyiségben metán, ammónia és víz

Uránusz

keveredik. A gravitációs erő méréseiből a kutatók kiszámolták, hogy a légkör és vele együtt a jellegzetes szélsávok legalább 3000 kilométer mélyre nyúlnak. Meglepő módon az ez alatt húzódó rétegek úgy forognak, mintha egyetlen szilárd testet alkotnának, amelyet a mágneses mező tart össze.

A JUPITER SZÁMOKBAN Sugár ............................71 500 km Tömeg ...................... 1900 × 1021 t Nap körüli keringési idő .....12 év Egy nap hossza..................9,9 óra Holdak száma ........................... 79

Szaturnusz

Jupiter

Mars Föld Vénusz Merkúr

Nap

mélyen hatolnak be a légkör alsóbb rétegeibe? És pontosan milyen az atmoszféra összetétele a felhők alatt? A kutatók eddigi feltételezése úgy szólt, hogy a gázok – 90 százalékban hidrogén, 10 százalék hélium, egy kis metán, ammónia és víz – jól összekeveredve vannak jelen, így a légkör egységes.

A

JUNO AZONBAN itt is meglepően új felismerésekkel szolgált. Egy mikrohullámú radiométer segítségével az űrszonda 350 kilométer mélyen pillantott be a gáz-halmazállapotú bolygóköpenybe. És kiderült, hogy ez a réteg egyáltalán nem jól eloszlatott gázokból áll. A kutatók például az egyenlítő környékén magasabb ammóniagáz-koncentrációt figyeltek meg, amely oszlopszerűen emelkedik a felhőtakaró tetejéig. Odaérkezve elindul a kristályképződés, ami „ammóniahó” formájában hullik alá. A 10. és 20. szélességi fok körül az ammóniától többnyire megszabadult levegő aztán a mélybe zuhan. Ez a rendszer a kutatókat a Hadley-cellára emlékezteti, amely egy hatalmas légköri cirkuláció a Földön: az Egyenlítő környéki trópusi régiókban a napsugárzás különösen felmelegíti a levegőt, az felemel-

A MAGBÓL ÁRAMLÓ HŐ TÁPLÁLJA A NAGY VÖRÖS FOLT LÉGÁRAMLATAIT

A Jupiter fölötti hatalmas légköri áramlatok semmiképpen sem felszínes jelenségek. A kutatók a gravitációs mező mérésével megállapították, hogy némely jetstream akár a 3000 kilométeres vastagságot is elérheti. Összehasonlításként: a Földön az időjárási jelenségek az atmoszféra alig 20 kilométeres rétegére korlátozódnak

kedik, lehűl, és észak, valamint dél felé áramlik. A szubtrópusok felett, például a Szaharában, a levegő ismét visszaáramlik a földfelszín közelébe, és újra az Egyenlítő felé veszi az irányt.

A kör bezárul. A mikrohullámú szem azt is kiderítette, hogy a Naprendszerünk talán legismertebb légköri formációjának, a Jupiter Nagy Vörös Foltjának gyökerei legalább 300 kilométer mélybe nyúlnak le. A bolygó belsejéből kiáramló hő indítja el az erős szeleket, amelyek fentebb, a színes ovális felső peremén akár a 680 kilométeres óránkénti sebességet is elérik. Ki tudja vajon, hogy meddig létezik még a Nagy Vörös Folt? A Juno által készített legújabb felvételekből kiderül, hogy 1979 óta, amikor a Voyager űrszonda elhalad a Jupiter közelében, a folt jelentősen zsugorodott. Akkoriban kétszeres Föld-átmérő 19/02 g 73

A Juno űrszonda első alkalommal ad közvetlen képet a bolygó pólusaira: a déli sarkon öt hatalmas ciklon forog – amelyek átmérője elérheti a 7000 kilométert is – egy központi, hasonlóképpen óriási örvény körül. Ezek a ciklonok meglepően stabilak. A szonda által megfigyelt hónapokban alig változtak

nagyságú volt, ma azonban már csak 16 000 kilométer ez a szám, ami csak 1,3-szeres szorzó.

A folt „szívóssága” mégis figyelemre méltó. A Földön a forgószelek, például a hurrikánok, csupán néhány hétig tartanak – a tengerek felett jönnek létre, de amint a szárazföld fölé érnek, gyorsan veszítenek energiájukból. A Jupiter vörös jellegzetessége már a 17. század óta izgatja az emberek fantáziáját, azóta, amióta eleink először irányítottak távcsövet a gázóriásra.

A

BOLYGÓ BELSEJÉBEN: MEGLEPŐEN SZILÁRD MAG Az űrszonda mikrohullámú radiométere csupán 350 méter mélységbe hatol. De milyen összetételű az atmoszféra a látótávolságon túl? Vajon a viharok mintázata ugyanolyan, mint a felső rétegekben? Vagy ott teljesen más széljárás uralkodik? A kutatók kifejlesztettek egy módszert, amellyel oda is bepillanthatnak – mégpedig a bolygó gravitációs erejének aprólékos felmérésével. Az ötlet: egy a Jupiterhez hasonlóan gyorsan forgó gázóriás normális esetben szimmetrikus gravitációs mezőt hoz létre. Minden eltérés ettől a tökéletes formától tömegeltolódásra utal a bolygó belsejében, például hatalmas légáramlatok formájában. Minél mélyebbre érnek el ezek a jetstreamek, annál nagyobb lehet a szállított tömeg, és annál nagyobb a gravitációs szignál. A gravitációs mező adataiból a tudósok kiszámolták, hogy a futóáramlatok még 3000 kilométeres mélységben is folytatódnak. Az teljesen váratlan volt, hogy az időjárási folyamatok egy ilyen vastag rétegben játszódnak le. A Földön például ez a réteg csupán 20 kilométer mély. Yohai Kaspi, az izraeli Rehovotban működő Weizmann Institute for Science munkatársa roppant lelkes: „Most már ismerjük a jetek szerkezetét a látható felhők alatt is – állítja a geofizikus. – Ez olyan horderejű, mint a kétdimenziós képről a 3D-verzióra való váltás.”

D

E MI A HELYZET még mélyebben a Jupiter belseje felé? Ott, ahol a szelek lecsendesednek, ahol a hőmérséklet több mint 20 000 Celsius-fok, és a nyomás a Föld légkörének milliószorosa? A gázgolyó központjába vetett pillantás elárulhat valamit annak keletkezéséről. A geofizikusok két eshetőségről vitáznak: a bolygó mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt formálódhatott egy összeomló gázfelhőből.

Akkor a Jupiter olyan lenne, mint egy „félresikerült” csillag,

JUNOCAM

Pillantás az óriásra

A Juno-küldetés tervezői számára világos volt: egymilliárd eurót egy kutatószondára csak akkor lehet elkölteni, ha az eredmények lázba hozzák a nyilvánosságot is. Ezért található a Juno fedélzetén egy kamera is, a neve JunoCam. Az általa rögzített nyers adatokat a NASA azzal a kifejezett kéréssel teszi közzé, hogy a csillagászat iránt érdeklődő lelkes amatőrök alakítsák ezeket látványos képekké. Ez persze nem egyszerű: a képeket számos pillanatfelvételből kell összeállítani. A Juno 30 másodpercenként fordul egyet a tengelye körül, ezalatt a kamera akár 82 képet is készít. A felvételek a látható fény három színsávjában készülnek, a detektoron három keskeny filter található, vörös, zöld és kék.

Annak érdekében, hogy az egyes darabok összeillesztésénél éles kép készüljön, több hatást is figyelembe kell venni: a szonda mozog – legnagyobb közelségben 57 kilométert tesz meg másodpercenként –, a Jupiter rotál, alakja lapított, és a JunoCam némiképp torzít. Mindezeknek a korrekciója volt a legnagyobb munka, mondja a stuttgarti matematikus és szoftverfejlesztő, Gerald Eichstädt, akinek Jupiterportréi a legjobbak közé tartoznak. Programjai a legtöbb feladatot automatikusan végzik. Az elkészülő összkép azonban nem túl kontrasztos. „Úgy néz ki, mintha egy ködös napon készült volna” – mondja Eichstädt. Ezt kontraszt- és színfokozással lehet javítani. Ám annak elkerülése végett, hogy a világos területek ne fehérek, a sötétek pedig ne feketék legyenek, figyelembe kell venni a Jupiteren uralkodó különböző fényviszonyokat. Eichstädt erre a célra elkészítette a bolygó fényviszonyait tükröző modelljét, amely kiegyenlíti a megfigyelésből adódó fényváltozásokat.

19/02 g 75

Ellentétben a földi felhőkkel, a Jupiteren ezek sokszínűek. Nagy magasságban ammóniakristályokból fehér alakzatok képződnek. Ahol ezek hiányoznak, ott szabad a kilátás az alattuk lévő ammóniumszulfidból és szerves molekulákból álló vörösesbarna felhőkre. A kékesszürke árnyalat a digitális színfelerősítés eredménye, amelynek következtében a turbulenciák szembeötlőbbek lesznek

amelynek a tömege nem volt elég ahhoz, hogy beinduljon a hidrogén fúziója. Ebben az esetben a bolygó közepe ugyanolyan anyagból állna, mint Nap: hidrogén és néhány százalék hélium. Vagy a Naprendszerünk korai időszakában sziklás bolygócsírák, úgynevezett planetezimálok tömörödnek öszsze, amelyek a gravitációs erejüknek köszönhetően egyre több hidrogént vonzanak magukhoz? Ebben az esetben a Jupiternek kisebb, szilárd magja lenne, amely nehezebb elemekből állna, mint a vas és a nikkel.

76 g 19/02

A gravitációs mérések meglepték a tudósokat. „Úgy tűnik, létezik egy mag – mondja Scott Bolton, a Juno-küldetés vezető kutatója –, de az nagyon nagy, és egy része valószínűleg felbomlott.” A bolygónak vélhetőleg volt valamikor egy kompakt szilárd magja – becslések szerint ennek tömege 7–25-szöröse volt a Föld tömegének –, amely az évmilliók során elkopott, és hidrogénnel, valamint héliummal keveredett. Mint egy gumimaci, amelyik megduzzad a vízben.

„F

OLTOK” A MÁGNESES MEZŐBEN Valahol a Jupiter könyörtelenül komprimált anyagának belsejében jön létre a bolygót körülvevő mágneses mező.

Ez olyan óriási kiterjedésű, hogy a Naptól távol eső oldalán egészen a Szaturnusz röppályájáig elér. És hihetetlenül messze van: a Föld–Nap távolság négyszeresére. A kutatókat zavarta a Juno által feltárt tény: ebben a mágneses mezőben „foltok” vannak. A Földön a mágneses mező ereje az Egyen-

lítőtől a sarkok felé haladva mindkét féltekén folyamatosan növekszik – északon pozitív, délen negatív értékekkel. A Jupiternél azonban az egyenlítő magasságában található egy negatív térerejű folt egyébként pozitív környezetben. És jelentős eltérést tapasztaltak félúton az északi pólus felé is: itt egy nagyon erős pozitív régiót a negatív közepette. Hogyan jönnek létre ezek a szabálytalanságok, mi zajlik a felszín alatt?

Ez rejtély a geofizikusok számára. Azt azonban tudjuk, hogy egy bolygó mágneses mezejét egy fémesen vezető folyadék áramlatai hozzák létre. A Földön ezt a „dinamót” a külső földmag alkotja, amely 2900 kilométeres mélységben kezdődik és kb.

5000 kilométeres mélységben ér véget. Vas- és nikkelolvadékból áll, amely áramlik, és ezáltal jön létre a mágneses mező. Ebben a rétegben keletkeznek a mágneses erővonalak. A Jupiter eseté-

ÚGY TŰNIK, HOGY A GÁZÓRIÁSNAK SZILÁRD MAGJA VAN. EZ HATALMAS ÉS NINCS ÉLES HATÁRA

ben ez a dinamó egy olyan környezetben található, amelyben a hidrogén pokoli körülmények között elektromos vezetővé válik a bolygó belsejében.

A Juno időközben tizenháromszor száguldott el a Jupiter mellett. Június elején a NASA némi habozás után úgy döntött, hogy az űrszonda még 2021-ig vizsgálhatja a gázóriást. Akkor véget ér a fedélzeten lévő legénység hosszú utazása is: a NASA három, könnyű alumíniumból készült legófigurát is felküldött a világűrbe: Jupitert, a feleségét, Júnót és Galileo Galileit. Amint az űrjármű alámerül a légkörbe, mindhárman elpárolognak.

Fémes üdvözlet a Földről a Naprendszer legidősebb bolygójának.

A GEO SZERKESZTŐJE, KLAUS BACHMANN arra használta a június eleji tiszta éjszakákat, hogy élőben vizsgálhassa a Jupitert. Még egy kicsi távcsövön át is lenyűgöző jelenségnek látta Naprendszerünk legnagyobb bolygóját

Északról délre tartó repülése során a Juno segítségével vethetünk egy pillantást az északi sarkra. Az északi szélesség 40. fokánál egy hatalmas, WS–4 elnevezésű fehér anticiklon kerül a középpontba.

Ebben a magasnyomású légörvényben a felhőtömegek az óramutató járásával megegyező irányban forognak

19/02 g 77

A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGÉTŐL A BEJEGYZETT SZABADALMAKIG HÉT KRITÉRIUM ADJA AZ ÖSSZEHASONLÍTÁS ALAPJÁT A tudományos felfedezések termelékenysége (GDP és GNI a 15 év feletti aktív lakosság szerint)

High-tech cégek száma (az ország cégeinek %-ában, és a világ összes high-tech cégének %-ában)

A szolgáltató szektor dinamizmusa (a szolgáltató szektorhoz köthető, felsőoktatásban szerzett diplomák %-os aránya)

A négy éve osztályelső Dél-Korea 2018-ban ismét remekelt. Erőssége: a szabadalmak.

Legaktívabb vállalata, a Samsung több szabadalmat jegyzett be 2000 óta, mint bármely más cég, nem számítva az IBM-et

19.

Szempontok, melyek szerint az ország a legjobb helyezést érte el Helyezés a 2018-as ranglistán

15.

BELGIUM

HOLLANDIA

ÍRORSZÁG

NAGY-BRITANNIA

KÍNA

A 20 leginnovatívabb ország

NORVÉGIA

8.

12.

5.

IZRAEL

9.

19.

OLASZORSZÁG

4.

6.

FRANCIAORSZÁG

7.

AUSZTRIA

DÁNIA

2.

1.

SVÁJC

NÉMETORSZÁG

SVÉDORSZÁG

FINNORSZÁG

A top 20-as csoport új tagjaként Kína erősségei a felsőoktatás minősége és a javarészt olyan telekommunikációs eszközöket gyártó cégek, mint a Huawei által bejegyzett szabadalmak, melyek ellensúlyozzák az alacsony gyártási hozzáadott érték mutatóját (e kritérium szerint az ország csak a negyvenedik a rangsorban)

DÉL-KOREA

Gyártási hozzáadott érték (a GDP %-ában mérve lakosonként)

JAPÁN

Kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások (a GDP %-ában mérve)

17.

Csupán az Egyesült Államok előzi meg Franciaországot a high-tech cégek relatív számát tekintve. A nehézsúlyúak (Thales, Safran, Arkema) és a digitális világ fiatal hajtásainak kombinációja Franciaországot a top 10-be juttatta, két helyezést lendítve az előző év eredményén

USA

Forrá: Bloomberg Innovation Index 2018

11.

78 g 19/02

Ez az első alkalom, hogy az Egyesült Államok kiesik a top 10-ből, nyolc helyezéssel alacsonyabbat elérve, mint 2017-ben. Ennek oka a tudományos egyetemi oktatás dinamizmusának hiánya és a félárbócra eresztett teljesítmény a hozzáadott érték terén.

Az ország így is vezet a high-tech cégek számát tekintve az olyan vállalatoknak köszönhetően, mint a Google, az Apple, a Facebook és az Amazon

VIL ÁGE SE MÉNYEK

Kutatók száma a népességre vetítve

Bejegyzett szabadalmak száma a népességre vetítve

SZINGAPÚR

MELYEK A LEGINNOVATÍVABB ORSZÁGOK?

3.

SZÖVEG: THOMAS SAINTOURENS, ILLUSZTRÁCIÓ: HUGUES PIOLET

AUSZTRÁLIA

A ÖT ÉV ALATT IZRAEL FELEMELKEDETT, MÍG AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VISSZAESETT

A 720 négyzetkilométer területű városállam felsőfokú tudományos és technikai végzettségű polgárainak rekordarányával kapaszkodott fel a dobogóra. Szingapúr elkötelezett a magas szintű oktatáspolitika mellett, az óvodától a legmodernebb kutatóintézetekben folyó posztdoktori képzésekig

A kutatás és fejlesztés, valamint a kutatók relatív száma adja Izrael innovatív erejét, mely a tengerpart mentén elhelyezkedő Silicon Wadi (arabul: völgy) térségére koncentrálódik. Biotechnológia, kiberbiztonság és mesterséges intelligencia. Több mint 6000 startup céggel 8,8 millió lakosra vetítve az ország az ötödik helyet foglalja el a high-tech cégek relatív számát tekintve

HELYEZÉS 2013-BAN

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

HELYEZÉS 2018-BAN

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

DÉL-KOREA SVÉDORSZÁG SZINGAPÚR NÉMETORSZÁG SVÁJC JAPÁN FINNORSZÁG DÁNIA FRANCIAORSZÁG IZRAEL USA AUSZTRIA ÍRORSZÁG BELGIUM NORVÉGIA HOLLANDIA NAGY-BRITANNIA AUSZTRÁLIA KÍNA OLASZORSZÁG

Fejlődés 2013 óta Visszaesés 2013 óta

kutatólaboratóriumok és a gazdasági siker területén 50 ország verseng a világ élén. A Bloomberg amerikai pénzügyi információs vállalat által kidolgozott innovációs index hat éve állítja fel a csúcstechnológiák szempontjából legversenyképesebb országok éves toplistáját.

Ilyenkor adódik lehetőség arra, hogy a hét értékelési kritérium alapján megmutatkozzanak az erősségek és a gyengeségek. A gyártási hozzáadott érték, a kutatók, a bejegyzett szabadalmak, a high-tech cégek száma határozza meg a nemzetek innovációs profilját. A pódium évről évre keveset változik. 2018-ban az újfent élen álló párost (Dél-Korea és Svédország) Szingapúr követte a felsőoktatási politika eminens tanulójaként. A mezőny első húsz helyezéséből tizenhármat európai országok értek el (köztük a 2017 óta két helyezést előrelépő Franciaország), miközben az Egyesült Államok a 11. helyre esett vissza. A lista új belépői között Irán (48.) a felsőoktatásban szerzett diplomák, Dél-Afrika (49.) pedig a szabadalmak számával tűnik ki. Az egyéb intézmények által készített listák egybecsengenek a Bloombergével – mely a legfrissebb –, még ha az országok pontos sorrendje változik is a mezőnyben. Az Insead, a Cornell Egyetem és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által 2017-ben felállított innovációs index alapján Svájc, Svédország, és Hollandia állt az élen. A Világgazdasági Fórum 2017-es ranglistája Svájcot, az Egyesült Államokat és Izraelt helyezte dobogóra.

V I L ÁG POLGÁR

„Soha nem adom fel a reményt! Úgy gondolom, hogy mindenre van megoldás...”

Egy a…

7,681 Miért ad hálát?

Az életért, amelyet az anyám és az apám ajándékozott nekem. Boldog embernek tartom magam, és igyekszem mások felé is közvetíteni ezt az érzést.

Mi tölti el reménnyel?

Természetemnél fogva optimista vagyok, az extrovertált személyiségem tölt el reménnyel. Gyakran gondolom, hogy az egész világ a barátom. Persze ez a hozzáállás hozott negatív élményeket is.

Mely reményét adta már fel?

Soha nem adom fel a reményt! Úgy gondolom, hogy mindenre van megoldás. Még a kellemetlen tapasztalatokból is le lehet szűrni valami hasznosat.

Kinek az ítéletétől tart jobban: a barátjáétól vagy az ellenségéétől?

Nem félek az emberek ítéletétől. Egyszer, még évekkel ezelőtt azt mondta valaki, hogy akinek sok ellensége van, az vitte valamire.

80 g 19/02

milliárdból Fabio Leonardi, 48 éves, könyvkiadó, Róma, Olaszország

Van olyan állat, amelyik jelent önnek vaIamit?

Igen. Imádom a macskákat és a delfineket. Az életmódom most már megengedi, hogy macskát tartsak, 2017 júniusában be is szereztem egyet.

Honnan ismerszik meg az igaz szerelem?

Azonnal felismerem. Amikor elektrizálódik a bőröm, és érzem a pillangók röpködését a gyomromban. Az a bizonyos és kissé elcsépelt – de igaz – szikra. Amikor alig várom, hogy a másikat megérintsem. És elhalmozzam apró figyelmességekkel.

Mi az, amit már nem kell elmondani önnek?

Utálom, ha valaki megpróbálja megmondani, mit tegyek. Szabadon szeretek élni, és

azt cselekedni vagy éppen hagyni, amit én akarok. Persze, vannak társadalmi korlátok, amelyeket tiszteletben kell tartani.

Ki mondja meg önnek az igazat?

Néhány barátom véleményére hagyatkozom. És az édesanyám biztosan.

Mi jelenti az ön számára a boldogságot?

Az egyéntől függ, hogy számára mi a boldogság. Számomra a mindennapi derű és az a tudat, hogy az emberek, akiket szeretek, egészségesek és jókedvűek.

Mi alól szabadította fel magát?

A boldogtalanságtól való félelem alól.

Mindig igyekszem magamat adni, jóban és rosszban, és mindig megmondom az igazat, szemtől szembe. És érdekes módon ezt sokan nagyra becsülik.

Fél a haláltól?

Nem, nem félek. Szerintem a halál az élet keserű igazsága.

Mikor nevetett szívből utoljára? Én mindig szívből nevetek.

Ha csak egyetlen tanácsot adhatna egy gyereknek, mi lenne az?

Tapasztald meg az életet! Utazz, tanulj idegen nyelveket, kövess el hibákat, de tanulj belőlük!

Mit kapott utoljára ajándékba?

Három szibériai ismerősömtől orosz mézet.

Mi a hobbija?

A tánc, az éneklés, a tengerpart, az utazás, az olvasás. Szeretek moziba is járni, és éjszaka szívesen járok szórakozni Mi a legkedvesebb emléke?

Nem tudok kiemelni egyet. Szép gyerekkorom volt.

Mennyi pénzt szeretne birtokolni?

Nem szeretnék milliomos lenni, az túl nagy teher. Éppen annyit, amennyi a kényelmes élethez szükséges.

Mi volt a legnagyobb csalódása?

Amikor kétszínű emberek beszélnek rólam a hátam mögött. Illetve a hazudozást nem tudom elviselni.

Gondolt valaha arra, hogy máshol éljen?

Hogyne! Egyik álmom, hogy házat vegyek Fuerteventura szigetén a tengerparton.

A SZÓRAKOZÁS GARANTÁLVA! HÉTFŐ

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK

SZOMBAT

VASÁRNAP

FIZESSEN ELŐ MOST

rendkívüli kedvezményekkel!

3 HÓNAP ELŐFIZETÉS

3105 Ft helyett 20% kedvezménnyel

2490 Ft

6 HÓNAP ELŐFIZETÉS

6210 Ft helyett 30% kedvezménnyel

4350 Ft

12 HÓNAP ELŐFIZETÉS

12 420 Ft helyett 40% kedvezménnyel

7440 Ft

RENDELJE MEG MOST! (+36-80) 202-112 helyi tarifával hívható telefonszám (munkanapokon) ugyfelszolgalat@ringieraxelspringer.hu www.lapot.hu

Jelen ajánlat nem teljeskörű. További ajánlati feltételeink, és adatvédelmi elveink a www.lapot.hu oldalon megtalálhatóak! Akciókód: 2861.

ELŐ Z E TES

G A márciusi kiadás 2018. március 1-én jelenik meg

JÁTSSZATOK Kassák Lajos, a maximalista Írói és képzőművészeti életműve hatalmas és roppant jelentős, munkássága az egész magyar avantgárd legnagyobb teljesítménye. Születésének évfordulóján erre a rendkívüli emberre emlékezünk

többet!

Digitális korunkban éppen a társasjátékok örvendenek soha nem látott népszerűségnek. Méghozzá jó okkal: okosabbak, érzékenyebbek leszünk általuk, és megtanuljuk kezelni a világ kiszámíthatatlanságát. És mindezt játékos, szórakoztató formában

A méhek és ökológiai szerepük

Velencei karnevál Húshagyókedden ér véget a rendkívüli állapot a gondolák és lagúnák városában. Ezen a napon Velence apraja-nagyja csónakra, bárkára, tutajokra száll, és egész nap, illetve éjszaka ott tartózkodik.

Bemutatjuk az év egyik legnagyobb ünnepét, amely ősi hagyományokon alapul

82 g 19/02

Kicsi, sárgásbarna rovarok, amelyek virágról virágra szállnak. Ha a méhek kipusztulnának, a Földön jelenlegi formájában nem maradhatna fenn tovább az élet

ÚJDONSÁG

MEGJELENT A BOOKAZINE BESTSELLER Ú J!

BOOKAZINE BESTSELLER

AZ ELSŐ

VILÁGHÁBORÚ TÖRTÉNETE

Bookazine Bestseller – Az első világháború története

E MEG RENDELJ oldalon a lapot.hu

VAGY

dio lay/Inme e R a e s s , Kere üzletekbetnekben e rk a hiperméas az oknál! újságárus

ÁRA: 1 990 FT

9 772631 020009

18001

Hadműveletek, emberek és történetek, amelyek meghatározták a Nagy Háborút

A gyökerek

Mi okozta a Nagy Háborút?

hatására a kormányzatban. VII. Edward a megreformálták és modernizálták haditengerészetet, hogy ellensúlyozzák és a növekvő német hadiflottát, Nagy-Britannia tartózkodó elkülönülése és Oroszis elillant a Franciaországgal a országgal kötött – a későbbiekben – szerháromhatalmi antantot jelentő azután ződések érdekében, amelyek belerántották az Egyesült Királyságot és a birodalmat a háborúba.

Dánia

Francia katonák a francia–porosz háborúban

l

l

Németország

BISMARCK KÉNYTELEN LEMONDANI A német külpolitika a császár kezében harciassá válik.

Otto von Bismarck hitte, hogy „a francia–porosz háborúnak még a német egység létrejötte előtt kell végbemennie”, így Franciaországot támadásba hajszolta. A francia vereség III. Napóleon második császárságának végét Németország jelentette – az uralkodó fogságba esett, hadserege maradékával együtt –, a poroszok pedig egészen addig hatalmas francia területeket tartottak megszállva, amíg meg nem kezdődött Franciaország a háborús jóvátétel fizetése.

Ez a megaláztatás, valamint az értékes és erősen iparosodott Elzász-Lotaringia régió annektálása óriási nemzeti tragédia lett. Ez is ott volt a franciák szívében, amikor belevetették magukat az I. világháborúba, mivel fordult a külügyek állása, Németországgal új konfliktus készülődött, és a közvélemény az elvesztett tartományok visszavételét követelte. A francia–porosz háború következményeképpen megszűnt az Északnémet Szövetség, és helyére az egységes Német Császárság lépett, amelyet I. Vilmos császár és Von Bismarck kancellár irányított, Párizsban pedig létrejött a francia harmadik köztársaság. l

Edward herceg és felesége, Alexandra 1896-ban

1867. február 8.

AZ ÖREG BIROD BIRODALOM ÖSSZEOMLIK

Ausztria belső instabilitásának ez a megoldása egész sor új repedést hozott létre a hatalmas építményben. Ilyen volt Magyarország elnyomó politikája a nem magyar alattvalókkal szemben, akik könnyű prédái lettek a szerbek és oroszok pénzelte agitációnak, amely oly mérgezőnek bizonyult 1914-ben, Ausztria Bosznia elleni háborújában.

Ausztria régi érdekeltségei – a sok kis német hercegség – már a poroszok uralta Északnémet Szövetség zászlaja alá tartoztak, ezért Ausztria–Magyarországnak a Balkánra és a csökkenő oszmán befolyásra kellett figyelnie, ha terjeszkedni akart.

Szerepe a német birodalom létrejöttében és a kiújult gyűlölködés Franciaországgal ugyan harcias hírnevet biztosított Otto von Bismarcknak, de a „Vaskancellár” a stabilizáló erőt jelentette Közép-Európában. Visszatartotta Németországot az olyan gyarmatokért való hajszától, amelyek miatt közvetlen versenybe került volna más nagyhatalmakkal. 1876-ban kijelentette: egy balkábalká ni háború nem ér annyit, mint „egyetlen pomerániai muskétás egészséges csontjai”. Aláírta Oroszországgal a viszontbiztosítási szerződést is, amely korlátozta a felek részvételét az egymás elleni összetűzésekben.

II. Vilmos az apját, III. Frigyes császárt követte a trónon, ám mivel egészen mások voltak a prioritásai, folyton veszekedtek, és az udvar mérgező légköre végül 1890-ben lemondásra kényszerítette Bismarckot.

Utódja, Leo von Caprivi sokkal inkább egyetértett Vilmos elképzeléseivel.

Oroszországot végzetesen Franciaország felé taszítva hagyta, hogy a viszontbiz-tosítási szerződés érvényét veszítse a soha szárba nem szökkenő brit barátság kedvéért. 1914-re Otto von Bismarck Németország elszigetelőnémet kancellár dött Európában. abban az évben, amikor távozott hivatalából

Az afrikai pozícióharcból akkor lett krízis, amikor afrikai gyarmataik összekötéséhez a franciák és a britek is meg akarták szerezni a Nílus feletti ellenőrzést. Franciaország különösen Egyiptom 1882-es brit megszállása miatt érezte magát fenyegetve, és hamarosan kisebb sereget küldött Fashodába (ma Kodok város Dél-Szudánban), ahol a két hatalom érdekszférái találkoztak.

Vakmerő, 14 hónapos, Afrikát átszelő menetelés után – bár utánpótlásuk útközben visszafordult – a francia sereg 1898. július 10-én elfoglalta Fashodát. Megérkezett az elszigetelt erődhöz egy naszádokból álló brit flottilla is, élén a gyarmatosítás kirakatemberével, Horatio Herbert Kitchenerrel. Udvariasan ugyan, de mindkét fél ragaszkodott hozzá, hogy joga van ott tartózkodni, majd gálánsan megegyeztek, hogy az erődre egymás mellé tűzik ki a brit, francia és egyiptomi zászlót.

Ezalatt otthon mindkét parlamentet a háborús

A háború legendás vezetői

Nemzetiség: német Pozíció: vezérkari főnök

Több mint 220 000 orosz nyomult a német hadsereg hátába az ország keleti határánál 1914 augusztusában, csak két héttel a háború kitörése után. A helyzet rettenetes volt. Reaktiválták a nyugalomba vonult, 65 éves, porosz születésű Paul von Hindenburg tábornokot, aki különvonatra szállt, és új vezérkari főnökével, Erich Ludendorff tábornokkal egyenesen a veszélyeztetett frontra ment. Együtt aratták Tannenbergnél a német győzelmet, amely megsemmisítette a 2. orosz hadsereget. A győzelem Hindenburgot Németország legnagyobb háborús hőseinek panteonjába repítette. Hindenburg testesítette meg a porosz katonai hagyományt. Tannenberget követően hadseregtábornokká léptették elő, és 1914 őszén a keleti fronti német erők főparancsnoka lett. Tiszteletet parancsolóan, magabiztosan és higgadtan lépett előre: egy két fronton folyó, komplex háborút irányított. Hindenburg nagyapafigura lett a németek számára. Jobbkezével, Ludendorff-fal együtt, akivel – Hindenburg szavait idézve – „egyek voltak gondolatban és cselekvésben”, egyfajta „csendes diktatúrát” épített, s ebben akkora hatalmat élvezett, amely vetekedett a császáréval.

Hadseregtábornoki előléptetése után a katonai elsőbbségért folytatott hatalmi harcba bocsátkozott Erich von Falkenhayn vezérkari főnökkel. Végül 1916 augusztusában Hindenburg váltotta Falkenhaynt a vezető pozícióban. Ettől kezdve tervei és javaslatai mind a totális háborúban való hitének megnyilvánulásai voltak. Ezek közé tartozott a nevét viselő fegyverkezési program, a korlátlan tengeralattjáró-háború és az 1918-as tavaszi offenzíva. Ahelyett, hogy Németországot győzelemre vezette volna, ezek a megbukott törekvések felfedték a józan stratégia és a politikai készségek teljes hiányát, amely a történelem nagy vezéreiben pedig megvolt. A végén ő okozta Németország katonáinak és polgárainak kudarcát.

1895. december. 29.

A mai Dél-Afrika területe körül rivalizáló brit és német érdekeltségek évtizedeken át biztos gyújtópontot jelentettek.

A brit gyarmat, Fokföld támadása sikertelen volt a független Transvaal Köztársaság ellen, végül ez vezetett a második búr háborúhoz, amelyet Nagy-Britannia ugyan nem szentesített, de anyaországként erősen támogatott.

II. Vilmos császár gratuláló levelet küldött Paul Kruger transvaali elnöknek, lépését a német sajtó ünnepelte, a britek dühét viszont kiváltotta. Németország finom modorú londoni nagykövetét sokkolta, amikor a külügyminisztérium tisztviselője, a rámenős Sir Francis Bertie közölte vele, a német flotta eltörlése a föld színéről „gyerekjáték lesz az angol hajóhad számára”.

Mivel nagyon is tisztában volt a németek korlátaival, politikai elszigeteltségével és Nagy-Britannia túlzott reakciójával, II. Vilmos döntött a Német Császári Haditengerészet erejének növeléséről, és arról, hogy Nagy-Britannia többé nem potenciális szövetségesként, hanem potenciális fenyegetésként kezelendő.

Douglas Haig a háború során sikertelenül próbált áttörni a nyugati front német védelmén, miközben az emberveszteségek csak nőttek.

A Transvaal Köztársaság elnöke, Paul Kruger 1898-ban

A FRANCIAA ÉS AZZ OROSZ ERŐ EGYESÍTÉSE Franciaország és Oroszország katonai szövetséget köt.

A porosz és az osztrák lovasság egymással küzd a königgrätzi csatában, amely elsöprő porosz győzelemmel végződött

Nehéz elképzelni egy kevésbé valószínűtlen románcot: a demokratikus, köztársasági Franciaország és az ódon, autokratikus cári Oroszország bókol egymásnak, bár ezt közfelháborodás övezi mindkét országban.

Franciaország úgy érezte, hogy (az ekkor még egymással kacérkodó) Nagy-Britannia és Németország körbezárja, miközben Oroszország szintén fenyegetve érezte magát: Közép-Ázsiában és a Távol-Keleten a Brit Birodalom, Európában pedig a német szövetséges Ausztria– Magyarország által.

Míg a régi szerződések olyan kormányok közötti egyezmények voltak, amelyek azt akarták megakadályozni, hogy a felek egymás ügyeibe avatkozzanak, ez a megállapodás elsősorban katonai volt: válaszlépéseket garantált arra az esetre, ha valamelyik felet megtámadják.

Vitathatatlan, hogy a francia–orosz szövetség volt az első a későbbiek sorában, amely úgy kötötte össze Európa katonai nagyhatalmait, mint kötél a hegymászókat: ha csak egy is lezuhan, magával rántja a többit.

A párizsi II. Miklós sugárút, amely a francia–orosz szövetség tiszteletére kapta a nevét

18

Hindenburg (balra) Erich Ludendorff-fal, a hadsereg hadműveleti főnökével való szimbolikus kapcsolatát boldog házasságnak nevezte

19

Mi okozta a Nagy Háborút?

Húsz sarkalatos és meghatározó momentum, amely a háborúhoz vezetett

Douglas Haig fölényes fellépése megfélemlítette az alárendelt tiszteket, akik nem merték megkérdőjelezni a terveit

1915 szeptemberében az I. brit hadsereg parancsnoka, Douglas Haig altábornagy borzasztóan szerette volna, ha csapatai áttörést érnek el az észak-franciaországi Loosnál. A második napon bevetette tartalékait, de a németek már megerősítették állásaikat, így elszalasztotta a lehetőséget. Az eset a Haigen mindig kifogó áttörés metaforája. Haig, aki megmászta a ranglétrát és a csúcsig jutott, igencsak el akarta söpörni útjából a többieket. A brit erők loosi sikertelenségéért John French hadseregtábornokot vádolta, és 1915 decemberében a Brit Expedíciós Haderő főparancsnokaként a helyére is lépett. Más tábornokokhoz hasonlóan ő is sok kemény taktikai leckét kapott a Nagy Háború során.

Haig mellett szólt, hogy optimista, megingathatatlan és összeszedett volt, ellene pedig elzárkózó, arrogáns és kíméletlen természete.

Gyakorlott lovassági tisztként ragaszkodott ahhoz az elgondoláshoz, hogy áttörést a lovasított alakulatok tudnak elérni. E meggyőződése ellenére egyes új fegyverek, például a tankok iránt nyitott volt. Az 1916-os somme-i támadásban használta is őket, de kis számuk miatt nem értek sokat.

A Somme-nál és egy év múlva Passchendaelenél egyszerűen nem ismerte fel, mikor kell egy sikertelen támadást abbahagyni. Folyamatosan küldte az embereket a lövészárok-háború húsdarálójába, noha ezt már hónapokkal azelőtt be kellett volna szüntetnie. A Somme-nál és Passchendaele-nél a brit és a nemzetközösségi haderő 420 000, illetve 260 000 főnyi veszteséget szenvedett. Már csak emiatt is rászolgált a „somme-i mészáros” gúnynévre.

1918-ban kezdtek jönni a győzelmek. A britek a száznapos offenzívában, 1918 második felében kibontakoztak. Haig valóban állóképes volt: amikor eljött a fegyverszünet napja, még mindig ő volt a főparancsnok.

Joseph Joffre francia vezérkari főnök megőrizte szilárd hitét a támadó hadviselésben, habár a halálos veszteségek aligha igazolták a fennhatósága alatt elért apró győzelmeket

Az I. világháború hossza, intenzitása és kegyetlensége megrendítette a világot. Hasonlóképp sokkoló volt a háború utóhatásainak mértéke.

Joseph Joffre Nemzetiség: francia Pozíció: vezérkari főnök

A

harc hivatalosan megszűnt ugyan 1918. november 11-én délelőtt 11 órakor, ám a háborúk visszhangja még évekig szokott tartani, és az I. világháború sem volt kivétel. A konfliktusnak ténylegesen vége szakadt, de sok évbe telt beletörődni abba, ami történt.

A háború alaposan megváltoztatta a világot, és sok esetben a változások mértékének és mélységének teljes feltárása évtizedekig tartott. Monarchiák és birodalmak kaptak halálos sebet, a propaganda kivirágzott, és extrém politikai hitvallások születtek a zűrzavar közepette. Elhintették a nagy gazdasági világválság és jövőbeli konfliktusok – ezen belül a II. világháború – magvait is. Mind közül a legsokkolóbb, hogy becslések szerint 14 millió ember halt meg, köztük 5 millió nem harcoló személy.

További milliók szenvedtek el rokkantságot okozó sérülést. Részben a háborút okolták az 1918–19es halálos spanyolnáthajárvány elterjedéséért is, amely mintegy 50 millió embert pusztított el.

Influenzától szokatlanul – amely normális esetben a fiatalokat és az időseket támadja meg – a spanyolnátha ugyanazt a generációt célozta meg, mint maga a háború: a 20 és 40 év közöttieket.

Aligha meglepő, hogy sok európai úgy tekintett a háború utáni világra, mint amelyet „túlélőkből hoztak létre egy hullahegy tetején”.

A háború kihatásairól szóló viták valószínűleg sosem fejeződnek be. Egyesek, különösen Stéphane Audoin-Rouzeau és Annette Becker történészek számára ez volt minden elkövetkező 20. századi katasztrófa alapköve.

Joseph Joffre rendíthetetlen elszántsággal irányította a francia erőket a nyugati fronton, aktív védekezést folytatva az elszánt német rohamokkal szemben.

Joseph Joffre francia főparancsnok abban hitt, hogy a végsőkig ki kell tartani az ellenség elleni harcban. Csökönyösen újabb és újabb támadásokat indított a Nagy Háború első két évében – kevés értékelhető sikerrel, s ez végül a leváltásához vezetett.

Mivel Belgium váratlan lerohanásával a németek kezdeti előnyhöz jutottak a nyugati fronton, és így Észak-Franciaországban egészen a Marne folyóig törtek előre, Joffre életbe léptette a XVII. tervet, amely elrendelte, hogy a franciák „összes egyesített haderejükkel nyomuljanak” a németek ellen.

Joffre első németek elleni támadása a háború negyedik napján kudarcot vallott.

Az augusztus végi általános visszavonulás során a franciák is visszahúzódtak, hogy rendezzék soraikat. Joffre nagy pillanata a francia haderő irányításában az első marne-i csata során jött el. Ragaszkodva a mindenáron való támadáshoz, szeptember 5-én és 6-án Joffre a britekkel összehangolt, elsöprő ellentámadást indított, amelyben hat francia tábori hadsereg vett részt. A merész húzás visszavetette a németeket. Joffre örök optimista volt. Amikor a nyugati fronton elszenvedett rettenetes veszteségek próbára tették a beosztott tábornokok lelkierejét, ő az ismétlődő kudarcok ellenére is szilárd és magabiztos maradt. Fontos, hogy csapatai bizalmát sosem veszítette el, kedvesen Joffre papának nevezték.

A háború harmadik évében, az egész éven áthúzódó verduni német offenzíva idején sokasodtak a Joffre-ellenes bírálatok. Kezdetben nem mérte fel a német támadás mélységét és szélességét, és bár létszám- és fegyverzetfölényben volt, mégsem tudott sikeres ellentámadást kivitelezni.

A heroikus csata befejeztével a francia kormány 1916. december 13-án felmentette Joffre-ot. Visszavonulása dicsőséges volt, és miután átadta a stafétabotot Robert Nivelle-nek, megkapta a Franciaország marsallja címet.

144

145

Legendás vezetők

Vezetők és kulcsszereplők, akik nem hagyták, hogy dicsőséghajhászásuknak bármi gátat vessen

Miután a fegyverek elnémultak…

Miután a fegyverek elnémultak…

Nemzetiség: brit Pozíció: főparancsnok, Brit Expedíciós Haderő

Paul von Hindenburg megmentette Németországot a nagy veszedelem kezdetén, de hosszú távon elveszejtette a totális háború csődöt okozó stratégiájával.

Németországot fenyegetik Dél-Afrikában

Egy korszak vége

Douglas Haig

Paul von Hindenburg

lehetőségek tárgyalása foglalta le. A franciák csak akkor visszakoztak, amikor kitűnt, a győzelem a tengeri hatalomtól függ, s a könnyű, gyors francia flotta ki lenne szolgáltatva az erősebb brit hajóhad kényének-kedvének. Így a két hatalom megállapodott a hivatalos határvonalakról.

A brit–francia kapcsolatok fashodai A francia Marchand incidens utáni kapitány Fashodánál normalizálódása és 1898-ban az érdekszférahatárok egyértelmű megállapítása olyannyira enyhítette a felekre nehezedő állandó nyomást, hogy évszázadok többé-kevésbé rendszeres vérontása után egy új szövetség felé vezető útra léptek.

1894. január 4.

Dualista monarchia lép az osztrák birodalom helyébe.

A német ajkú államok hagyományos iránymutatója, Ausztria – ahol 1278 óta a Habsburg-család uralkodott – és a növekvő erejű Poroszország – amely Otto von Bismarck miniszterelnök és I. Vilmos király uralma alatt állt – közötti viszály hozzájárult, hogy a két hatalom fokozódó rivalizálása nyílt háborúként tört felszínre.

A meggyengült osztrák birodalom, benne az elszakadásra kész Magyarországgal, felbomlott, és nehézkes dualista állammá, az Osztrák–Magyar Monarchiává alakult. Ebben mindkét államot függetlenül és együtt is közös miniszterek szövevényes rendszerével kormányozták.

Nagy-Britannia és Franciaország felméri egymást

1890. március 20.

külpolitika megváltozik. a ma Az etnikailag kevert – Dániát – ismert Németországtól elválasztó Schleswig és Holstein hercegségek az ifjú lehengerlő elfoglalása sokkolta VII. brit Edward herceget – a leendő Edward királyt –, aki csak néhány hónapja házasodott össze Alexandra a pár dán hercegnővel. A konfliktusban dacolva nyíltan támogatta a dánokat, Viktória az egyre inkább németbarát királynővel. mellett Anyjával való fagyos viszonya schlesez az összecsapás, a második ki VII. wig-holsteini háború alakította

Kulcsszereplők

1898. július 10.

1864. február 1.

T T SZÍT TE EDWARD HERCEG GYŰLÖLETE

A szerződések A fegyverszünetet követő azonnali feladat azoknak a szerződésrendszereknek a megalkotása volt, amelyek remélhetőleg hosszan tartó békét hoznak a világnak. Az 1919-ben kezdődött párizsi békekonferencia ennek látott neki.

Woodrow Wilson, az Egyesült Államok elnöke „14 pontjában” lefektette az irányelveket, amelyek között szerepelt a „nemzetek általános szövetségének” felállítása és Lengyelország mint független állam létrehozása. A további célok között megtalálható a gazdasági korlátozások megszüntetése, a fegyveres erők hatalmas mértékű csökkentése és a „nyílt, nyíltan letárgyalt békeszerződések”. Vízióját felvázoló beszédében Wilson úgy érvelt (ma már úgy tűnik, naivan), hogy „a hódítás és leigázás napja leáldozott”.

A párizsi békekonferenciáról kikerülő békeszerződések azonban büntetőbbek voltak, mint Wilson elképzelte. A versailles-i békeszerződés értelmében Németország elveszítette területének körülbelül 10 százalékát (beleértve a „lengyel korridort”, amely elszakította Kelet-Poroszországot Németország többi részétől, valamint Danzigot). Németországot haderejének nagyarányú csökkentésére kényszerítette, és megnyomorító jóvátételt kellett fizetnie a „háborús bűnösségi záradék” részeként, amelynek súlyos utóhatásai lettek.

A saint-germaini és a trianoni (Ausztriával és Magyarországgal kötött) békeszerződések megtiltották, hogy az új Osztrák Köztársaság egyesüljön Németországgal, míg a Szudéta-vidék német népes-

Tiltakozó menet Berlinben 1931-ben, a német gazdaság küzdelme idején

„Sok európai úgy tekintett a háború utáni világra, mint amelyet túlélőkből alakítottak ki egy hullahegy tetején”

170

171

Utóhatás és örökség

Hogyan lett az utóhatás is ugyanolyan sokkoló, mint maga a Nagy Háború?