GEO Magazin 2019. december - 2020. januári szám

G

2019. december – 2020. január • 895 forint • 535 DIN • 20,4 LEI

2019. DECEMBER – 2020. JANUÁR

G A

V I L Á G O T

F E L F E D E Z N I

É S

M E G É R T E N I

Madárvonulás – Csomópontok

a természetes akadályok szorításában

SPANYOLORSZÁG · A rozsda · Madárvonulás · Tömegpánik

SPANYOLORSZÁG

9 771787 272300

20001

Világörökségi helyszínek Madridban és környékén

Geoszkóp

Érdekességek a GEO világából

A rozsda

A több milliárd eurónyi kárt okozó „fémzabáló”

Tömegpánik

A csődület irányítása megelőzheti a katasztrófát

Világesemények

Az információáramlás zálogai a tenger alatti kábelek

ELŐSZÓ

Tisztelt Olvasó!

Spanyolország minden tartománya és jelentősebb települése ezernyi látnivalót tartogat – számos korábbi cikkünk reményeink szerint kellő munícióval szolgált ennek alátámasztására. Mostani, dupla számunkban Madrid környékére kalauzoljuk el olvasóinkat, mégpedig olyan – talán kevésbé ismert – településekre, amelyek már több évtizede felkerültek az UNESCO világörökségi helyszíneinek listájára. Remélem, cikkünk olvasása közben egyértelművé válik, hogy valamennyi méltán nyerte el a világszervezet elismerését, hiszen valóban unikális értékeket tartogatnak az utazó számára.

Alcalá de Henáres – arab nevének jelentése: vár az Henáres folyó mentén – arab uralom utáni virágzását annak köszönheti, hogy Cisneros bíboros – a spanyol történelem egyik legnagyobb befolyású alakja – a 16. század elején itt, az akkor még meg sem alapított Madridtól mindössze 30 kilométerre hozta létre a világ első egyetemi kampuszát. Több városfalon kívüli üres telkeken a semmiből emelkedtek ki egymás után a földből az egyetemi épületek és a kollégiumok (a szemet gyönyörködtető főépület a spanyol reneszánsz egyik legszebb alkotása).

Az uralkodói pár támogatását élvező egyházfi néhány év alatt elérte célját: az egyházi és a világi ismeretek egy rangra emelkedtek, és az alcalái egyetem végzősei a frissen szerzett tudással hamarosan nemcsak az egyházat, hanem az államot is szolgálták, a spanyol gyarmatbirodalom hivatalnokai nagy számban kerültek ki falai közül.

A városban született a spanyol irodalom egyik legnagyobb alakja, Miguel de Cervantes, itt sétálhatunk végig Európa egyik leghosszabb,

árkádokkal fedett főutcáján és az egykori Piac téren – amely természetesen jó ideje Cervantes nevét viseli –, s itt nyílt meg földrészünk egyik legrégebbi színháza is. Érdemes belesni a kuliszszák mögé, a titkok birodalmában tett látogatás igazi meglepetéseket tartogat.

Egy másik világörökségi város Cuenca, amelynek természetes környezetével tökéletes egységet alkotó óvárosa került fel az emberiség kulturális világörökségei közé. Különleges a fekvése – a tengerszint felett 950 méter magasba, egy mészkőhegy tetejére épült –, csodálatos katedrálisát az ország első gótikus székesegyházaként jegyzik, és valóságos építészeti remekekként tartják számon az ún. függő házait, amelyek kiugró faerkélyeikkel, vastag fagerendákra támaszkodva szinte lebegnek a meredek hegyoldal felett.

A spanyol fővárostól 110 kilométerre fekszik Ávila, egy újabb világörökségi helyszín. Középkori, csodás épségben fennmaradt városfala két és fél kilométer hosszan öleli körbe a 11. században ismét betelepített és valódi felvirágzásába érkezett település óvárosát. A monumentális építményt 88 bástya és kilenc kapu tagolja, és apszisával szinte egybeolvad az a gránitkövekből épült – védelmi szerepet is betöltő – katedrális is, amelyet ugyancsak az ország egyik legrégebbi gótikus székesegyházaként tartanak számon. Ám, hogy ne kizárólag az utazás szerelmeseinek kedveskedjünk, szolgálunk némi „munícióval” azoknak is, akik a technológiai problémák megoldásairól szeretnek olvasni. Témáink között szerepel a tömegek vészhelyzetben tanúsított viselkedésének kutatásába nyújtott bepillantás. Emellett informatív összefoglalót találnak a magazinban a madarak nagy erőpróbájáról, a vándorlásról.

Tartalmas időtöltést kívánva, üdvözlettel:

Koszó-Stammberger Kinga 19/12 g 3

TA R TA LOM DEC EM BER – JANUÁR

CÍMLAPTÉMA

22

KULTÚRA ÉS TÖRTÉNELEM

Barangolások Spanyolország szívében

Hispánia vidékeit járva az utazó újra és újra rácsodálkozik a gazdag múlt lenyomataira, mindarra, ami a spanyol és a világtörténelem jelentős eseményei nyomán fennmaradt. Spanyolország területén található az emberiség kulturális örökségének tekintélyes része, elég fellapozni az UNESCO világörökségi listáját, hogy erről meggyőződjünk. Madrid és környéke különösen bővelkedik ilyen helyszínekben

34

Kulináris élvezetek

Spanyolország helyi jellegzetes ételeinek megkóstolása kihagyhatatlan élmény. Az étkezések minden vidéken hagyományosan csipegetnivalóval (tapas) kezdődnek, de nem árt vigyázni, mert a különböző sajtok, hajszálvékonyra szeletelt sonkák, szalámik, töltött olajbogyók, sült zöldségek, ízletes krokettek, tortillaszeletek és az olívaolajba vagy fűszeres öntetbe mártogatott friss péksütemények hamar eltelítenek

4 g 19/12

G GEOSZKÓP . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 Újdonságok és érdekességek a tudomány és a kutatás világából CÍMLAPTÉMA

40

Spanyolország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Barangolások a Madrid környéki világörökségi helyszíneken

A ROZSDA – VÖRÖS RIADÓ Tönkreteszi a hidakat, szétmarja az épületeket, kilyuggatja a teherhajókat és szétfeszíti a betont: a „fémzabáló” csak Németországban évente több mint százmilliárd euró kárt okoz. A tudósok és a mérnökök azonban felveszik a harcot a vörös rombolóval, amely – akárcsak mi – oxigénen él

58

Izrael: a madárvonulás csomópontja

A Földön élő mintegy 10 000 madárfaj kétharmada, közel 6600 madárfaj egyedei vonulnak. Azaz olyan kétlaki életet folytatnak, amelyben a költési időszakban használt terület jelentősen eltér a telelőhelyektől, és a két terület között rendszeresen ingáznak az egyedek.

RIPORTOK TECHNOLÓGIA A rozsda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 Küzdelem az évente több milliárd euró kárt okozó lopakodó pusztító ellen BIOLÓGIA

A madárvonulásról . . . . . . . . . . . . . 58 Évente 500 millió madár repül át Izrael légterén eme hatalmas erőpróba során PSZICHOLÓGIA Tömegpánik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 A tömeg mozgása szimulálható, elkerülhetők lesznek a csődület okozta vészhelyzetek

ROVATOK Szerkesztőségi előszó. . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Levelek / impresszum . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Campus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 Világpolgár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .80 Előzetes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .82 CÍMLAPFOTÓ: Shutterstock

Pánik

A tömegeket lehet irányítani: fizikusok, pszichológusok és informatikusok dolgoznak azon, hogy előre megjósolják a csődület mozgását, és ezzel katasztrófákat előzhessenek meg

68 19/12 g 5

L E V ÉL

Az ókorban a diabéteszeseknek nem voltak túl jók az életkilátásai: a leírások szerint „a cukorbetegek élete rövid, visszataszító és fájdalmas”. A kezelésére is kevés dolgot tartottak alkalmasnak – leginkább csak a tünetek enyhítése volt a cél, hiszen gyógyíthatatlan betegségnek tartották

Tisztelt Szerkesztőség!

A globális felmelegedést tárgyaló cikkel kapcsolatban szeretnék néhány észrevételt tenni. Úgy gondolom, hogy a téma kiemelten fontos, hiszen a globális felmelegedés következményeit már most is magunkon érezhetjük. Sokan azonban mégis homokba dugják a fejüket, mintha a jelenség nem is létezne, a jövővel pedig mit sem törődnek.

Huszonkét éves vagyok, ezért ez a hozzáállás számomra egyenesen elfogadhatatlan, hiszen a generációm számára igenis fontos, hogy elődeink milyen állapotban hagyják hátra a bolygót.

A kortársaimmal gyakran beszélgetünk a témáról, és igazságtalannak érezzük a helyzetet, hiszen a korábbi generációknak volt választásuk arra vonatkozóan, hogy milyen ökológiai lábnyomot hagynak az utókor számára. Nekünk azonban nem maradt választás, egy leharcolt bolygó megmentéséért, sőt a fennmaradásunkért kell küzdenünk meglehetősen korlátozott lehetőségekkel. Ugyanakkor az egyes emberek környezetvédelemre irányuló

International Brands and Licenses

G+J International Magazines GmbH International Brands and Licenses Am Baumwall 11, 20459 Hamburg / Germany Phone: +49 40 3703 6331, Fax: +49 40 3703 5867 Websites: www.guj.de and www.guj-internationalbrands.com

This LICENSE PRODUCT is published under license from G+J International Magazines GmbH. The TRADEMARKS/URLS are intellectual property of G+J International Magazines GmbH.

ÉVEZREDEK

A DIABÉTESZ GYÓGYÍTÁSÁBAN

22 g 19/11

A CUKORBETEGSÉG – 2019. novemberi szám címlaptörténete

elenyészőnek tűnő törekvései is öszszeadódnak, és pontosan ez az, amivel haladást, változást lehet elérni, együtt, közösen.

Elfogadhatatlan az a szemlélet, hogy valaki azt gondolja, rajta nem múlik a Föld sorsa. Hiszen pontosan ezekből az emberekből áll össze egy nemtörődöm tömeg, akiket nem foglalkoztat, hogy mit hagynak hátra. „Ezen az egy műanyag palackon nem múlik”, „ezen az egy cigicsikken nem múlik”… gondolhatják, aztán pontosan az ilyen cikkekre, mint amely a GEO-ban is megjelent, csak legyintenek, mint egy felkapott divathullámra. Nem egy személytől hallottam az

MAGYAR KIADÁS FŐSZERKESZTŐ: Koszó-Stammberger Kinga KIADJA: Ringier Axel Springer Magyarország Kft. 1122 Budapest, Városmajor utca 11.

TELEFON: (+36-1) 488-5700 E-MAIL: geoszerkesztoseg@ringieraxelspringer.hu INTERNET: www.geo-magazin.hu FELELŐS KIADÓ: Kovács Tibor TERVEZŐSZERKESZTŐ: Képe Judit KÉPSZERKESZTŐ: Schwang László NYOMTATÁS: Ipress Center Central Europe Zrt. 2600 Vác, Nádas u. 8.

FELELŐS VEZETŐ: Borbás Gábor MEGRENDELÉS SORSZÁMA: 182390 NYOMTATÁS IDŐPONTJA: 2019/48. hét ISSN: 1787-2723 Hirdetésfelvétel: e-mail: onlinehirdetes@ringieraxelspringer.hu tel: (+36 1) 488-5700/5187 fax: (+36 1) 488-5775 fax.

Előfizetői tájékoztató: Előfizetéssel, megrendeléssel kapcsolatos információk: +36-80-202112.(H-Cs: 9:00-16:00, P: 09:00-14:00 óráig) Megrendeléseit a www.lapot.hu weboldalon vagy az ugyfelszolgalat@ras.hu e-mailcímen adhatja le, személyesen pedig a Kiadó ügyfélszolgálati irodájában (1122 Budapest, Városmajor u. 11.). Előfizetési díj egy évre 8450 Ft, fél évre: 4225 Ft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. (postacím: 1900 Budapest). Előfizethető valamennyi postán, postai hírlapkézbesítőknél, továbbá a hirlapelofizetes@posta.hu e-mailcímen.

További információ: +36-1-7678262 és www.posta.hu weboldal. Külföldre történő előfizetés a Hungaropress Kft.-n (1097 Budapest, Táblás utca 39., tel.: +36-1-3484060) keresztül. Ügyintézés, előfizetés: a www.hungaropress.hu weboldalon és az elofizetes@hungaropress.hu e-mail címen. Árusításban terjeszti a Lapker Zrt. (1097 Budapest, Táblás utca 32.) és egyéb terjesztők.

Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a jelen kiadványban megjelent hirdetések tartalmáért, tipográfiájáért a Kiadó felelősséget nem vállal. A hirdetések közzététele a Ringier Axel Springer Media AG magyarországi cégcsoportjába tartozó társaságok („Ringier Axel Springer Társaságok”) Hirdetési Szabályzatának, illetve a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően történik. Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy kiadvány megrendelése, illetve különböző játékokon, rejtvénypályázatokon, stb. való részvétel során személyes adatainak megadásával hozzájárul, hogy azok felhasználásával a Ringier Axel Springer Társaságok előfizetési akcióról, promóciókról tájékoztatás küldjön Önnek. Az adatkezelésről részletes tájékoztatást a Kiadó Adatkezelési Tájékoztatójában olvashat.

A Kiadó Általános Értékesítési Szabályzata, Hirdetési Szabályzata, valamint Adatkezelési Tájékoztatója a https://www.ringieraxelspringer.hu/ letoltheto-anyagok/ weboldalon érhető el. A felek jogviszonyára az ezekben foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak.

Lapunk hirdetésnek minősülő támogatott cikkeket is tartalmaz(hat), amelyet az ott elhelyezett „Szponzorált tartalom” felirat is jelez(het).

6 g 19/12

19/11 g 23

idősebb korosztályból, hogy a fiatalok annyi mindennel foglalkoznak, amivel nekik idejük sem volt a munka mellett törődni, mintha nem értenék, hogy a jövőnk a tét.

Valószínűleg gyakori jelenség, hogy minden generáció az azt megelőzőt hibáztatja a következményekért. Én azonban a levelemmel is inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy itt az idő cselekedni, hiszen egyre többen ismerik fel a tényt, hogy a globális felmelegedés valós probléma, és ebben nagy segítségünkre lehet a sajtó, amely szintén tudatosítja mindezt az emberekben.

Remélem, minél többen elolvassák majd a GEO novemberi számában a globális felmelegedés emberi egészségre gyakorolt hatásáról szóló cikket. Ugyan sokakban félelmet kelthet mindez, ahogy természetesen bennem is, de örvendetes lenne, ha pánik helyett a tenni akarásban nyilvánulna meg a cikk hatása. Remélem, hogy a magazin a jövőben is foglalkozik majd a témával, mert úgy gondolom, hogy erről nem lehet eleget beszélni. Szívesen olvasnék ösztönző cikkekről, hogy ki mivel járulhat hozzá a bolygó megmentéséhez, vagy arról, hogy az életmódunk milyen hatással van az állat- és növényvilágra, azontúl, hogy a saját egészségünket és a fennmaradásunkat is kockáztatjuk.

Nagyon köszönöm!

GÁL PÉTER, BUDAPEST

Várjuk kedves olvasóink észrevételeit a geoszerkesztoseg@ringieraxelspringer.hu címre!

KÉPJEGYZÉK OLDALSZÁM SZERINT Elhelyezkedés a layoutban: b. = balra, j. = jobbra, f. = fent, k. = középen, l. = lent CÍMLAP Shutterstock: (nagy fotó); Getty Images: j. f.

TARTALOMJEGYZÉK Getty Images: 4. f.; Shutterstock: 4. l.; Getty Images: 5. f.; Shutterstock: 5. k.; Getty Images: 5. l.; GEOSZKÓP

Kövecses Balázs: 8/9.; Kékedi Judit: 10.; Tuska Panni: 11.; Northfoto: 12.; Getty Images: 13.; Getty Images: 14. f.; Shutterstock: 14. l.; Shutterstock: 16. f.; Getty Images: 16. l. b.; Getty Images: 16. l. j.; Getty Images: 17.; Shutterstock: 18. f.; Getty Images: 18. l.; CAMPUS

Shutterstock: 20.; SPANYOLORSZÁG

Getty Images: 22/23.; Getty Images: 24/25.; Shutterstock: 26.; Shutterstock: 27.; Getty Images: 28.; Shutterstock: 29.; Profimedia: 29. l.; Shutterstock: 30.; Shutterstock: 31.; Getty Images: 32.; Shutterstock: 33.; Shutterstock: 34.; Shutterstock: 35.; Getty Images: 36/37.; Getty Images: 38.; Getty Images: 39.; ROZSDA

Getty Images: 40/41.; Profimedia: 42/43.; Shutterstock: 44/45.; Shutterstock: 46/47.; Getty Images: 48/49.; Getty Images: 50.; Getty Images: 51.; Profimedia: 53.; Shutterstock: 54/55., Getty Images: 56. f.; Shutterstock:

56. l.;

MADÁRVONULÁS

Getty Images: 58/59; Getty Images: 61.; Shutterstock: 62.; Getty Images: 63. j.; Profimedia: 64.; Getty Images: 65.; Shutterstock: 66.; TÖMEGPÁNIK

Getty Images: 68/69.; Getty Images: 70.; Shutterstock:

71.; Getty Images: 72/73.; Getty Images: 74. f.; Getty Images: 74. l.; Getty Images: 75.; Shutterstock: 76.; VILÁGESEMÉNY Infografika: Hugues Piolet 78/79 VILÁGPOLGÁR Kun Álmos szíves jóvoltából: 80.; 82. OLDAL Getty Images: b. f.; Getty Images: j. f.; Ferhat Bouda: b. l.; Getty Images: j. l.;

Csatornánk felfedi előtted hazánk és földünk kincseit, lenyűgöző tájait és kulturális értékeit. Segítünk megérteni a természet működését, problémáit valamint feltárni a megoldási lehetőségeket, mert Te is tehetsz környezeted megóvásáért és jobbá tételéért!

A TU DÁS LENYŰGÖZŐ VILÁGA

GEOszkóp G fotópályázat

8 g 19/12

Figyellek!

Kรถvecses Balรกzs

G fotópályázat Mi az?

Kékedi Judit

10 g 19/12

Bagira Tuska Panni

GEO fotópályázat

Megtaláltuk a legjobb fotókat!

Az őszi fotópályázat kiírásakor ezúttal olyan témát választottunk, amelyről úgy gondoltuk, hogy a legtöbb olvasónk szívesen megpályázná és mosolyt csalna az arcukra. Így a mindennapok egyik legkedvesebb kísérőit, a házi kedvenceket helyeztük fókuszba a „befogadott kedvencek” kiírásunkkal.

Izgalmas és felettébb szórakoztató volt a pályázatra érkező fotók válogatása, hiszen a különböző kis kedvencekről alkotott képek humorosra, ötletesre és igen életszerűre sikerültek!

A fotókat november elejéig vártuk, és örömmel tapasztaltuk, milyen sokan büszkélkednek házi kedvencekkel – több mint 1000 kép érkezett több mint 400 regisztrálótól!

Szakmai zsűrinknek ezúttal is nehéz dolga volt a nyertesek kiválasztásakor, hiszen megannyi

színvonalas fotót kaptunk. Első helyezettünk Kövecses Balázs (Győr), második helyezettünk Kékedi Judit (Zalaegerszeg), harmadik helyezettünk pedig Tuska Panni (Békéscsaba). Figyelembe véve a pályázat népszerűségét, úgy döntöttünk, hogy egy újabb fordulóval adunk esélyt a kedvencek népszerűsítésére a Facebook-oldalunkon (www.facebook.com/ GEO.Hungary). Ezúttal közönségdíj-szavazást indítunk, amely során a már regisztrált pályázóink képei közül választunk ki fejenként

egyet, amelyet feltöltünk az oldalunkra. A pályázóinknak nincs más dolga, mint követni a Facebook-oldalunkat, és minél több like-ot gyűjteni a fotóik számára. A legtöbb like-ot kapott három kép gazdáját különdíjjal jutalmazzuk. Erre vonatkozóan további részleteket hamarosan Facebook-oldalunkon találhatnak.

Legközelebb tavasszal indítunk fotópályázatot, addig is köszönjünk olvasóinknak a rengeteg szebbnél szebb, érdekesebbnél érdekesebb képet!

19/12 g 11

GEOszkóp

LAZACLESEN Az éhes medve próbálja elkapni a vízből kiugráló lazacokat az alaszkai Brooks-vízesésnél. A képet az éppen expedíción lévő fotográfus, Nina Waffenschmidt készítette a Katmai Nemzeti Parkban. A barna medve az egyik legnagyobb termetű szárazföldi ragadozó. Nyáron főként növényeket, terméseket és hagymákat fogyaszt. Elsősorban az észak-amerikai medvék ismertek arról, hogy súlyos vámot szednek a vándorló lazacokból. Egy-egy kedvező folyószakaszon több medve is összegyűlik, hogy a vízben állva kapkodják ki az árral birkózó halakat

12 g 19/12

I

é

A a T A n v a h

Vajon feltalálták az időgépet a fizikusok?

Legalábbis részecskéket küldtek már vissza az időben. Ha leesik egy váza a komódról és eltörik, soha többé nem rakódik össze magától. A fizikusok számára lefordítva ez azt jelenti: „egy zárt rendszerben a rendezetlenség csak fokozódhat, de soha sem csökkenhet”. Ezt az alaptételt kerülték ki oroszországi kutatók egy kísérlet során: mikrohullámú impulzussal meglöktek két, úgynevezett qubitot, a legegyszerűbb kvantumrendszert, egy kvantumszámítógép legkisebb információs egységeit, és a rendezetlenség állapotába juttatták – hasonlóan a biliEgy összetört vázának kellene ismét árdgolyókhoz a kezdő lökésnél. Egy másodperc összeállnia – két szimulált részecskétört része alatt a kutatók leállították a kísérletet, vel ez már sikerült és a qubitokat visszaállították eredeti állapotukba. Ehhez újra meg kellett lökni ezeket egy mal már csak minden második próbálkozás volt sikeres. A kutatók impulzussal. Ez olyan volt, mintha a biliárdgolyók visszaugrottak kísérletüket mint a legkisebb léptékű időutazást írták le – az igazi volna eredeti helyükre a kezdő háromszögbe – igaz, csak egyetlen időutazás pedig továbbra is lehetetlen, különösen az ember szálökés következtében. A kísérlet az esetek 85 százalékában sikeres n mára, aki öregedő sejtek milliárdjaiból áll. volt, de csak ha a kutatók csupán két qubittal dolgoztak. Három-

HIRDETÉS

VELÜNK ÖSSZEÁLL A KÉP Takarék Fix Személyi Kölcsön

THM:

8,06 – 19,51% AKÁR 1 HAVI TÖRLESZTŐRÉSZLET JÓVÁÍRÁSSAL

www.takarekbank.hu Igényelje 2019. november 11. és 2020. január 10. között a Takarék Fix Személyi Kölcsönt, és akár egy havi törlesztőrészletet jóváírunk Önnek!

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek. A THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, a 2019. november 01. napjától hatályos kondíciók alapján. A feltételek változása esetén a THM módosulhat. A THM számítás során a Takarékbank Takarék Személyi Kölcsön Hirdetményének 4.3. pontjában meghatározott – az Egyet vissza akcióban elérhető – jóváírás nem került figyelembe vételre. Az Egyet vissza akcióban való részvétel feltételei: Az igényelt összeg teljes folyósítását követő 6 esedékesség tekintetében: a választott konstrukció feltételeinek teljesítése és a törlesztőrészletek esedékesség napján történő teljes megfizetése, valamint elvárás, hogy 2020. október 31-ig ne történjen elő- és/vagy végtörlesztés. A Hitelintézet a feltételek teljesítésének/fennállásának vizsgálatát 2020. októberében végzi el, és amennyiben azok maradéktalanul teljesülnek, legkésőbb az adott hónap végéig az 1 havi, második törlesztőrészletnek megfelelő összeg jóváírásra kerül. A Takarékbank Zrt. személyi kölcsöneinek részletes feltételei megtalálhatóak a Takarékbank Zrt. Pénzügyi Szolgáltatási Üzletszabályzatában, a Takarékbank Zrt. Takarék Személyi Kölcsön Általános Szerződési Feltételekben, valamint a Takarékbank Zrt. Takarék Személyi Kölcsön Hirdetményében, melyek elérhetőek a Takarékbank ügyfelei számára nyitva álló helyiségekben, valamint a Takarékbank honlapján (www.takarekbank.hu). A Takarékbank a bírálat jogát fenntartja.

GEOszkóp Maximum milyen kort érhet meg egy ember?

Vélhetőleg magasabbat, mint azt eddig gondolták. Ez világlik ki egy olasz tanulmányból. A jobb gyógyszerek, higiéniás körülmények és táplálkozás következtében az emberek átlagban tovább élnek. Az eddigi rekordot egy francia hölgy állította fel: 122 évet élt. De ezzel még nem értük el – statisztikailag – az ember maximális élettartamát.

A tinédzserkortól kezdve évről évre nő az elhalálozás valószínűsége; a 60. születésnaptól kezdve nyolcévente megduplázódik a kockázat. Ha ez a trend folytatódna a magas korig, az ember valamikor elérné a természetes élethatárt: amint az elhalálozás valószínűsége elérné a 100 százalékot.

Korábbi kutatások azonban kimutatták, hogy bizonyos állatfajoknál – például az ecetmuslicáknál és a fonálférgeknél – az elhalálozás valószínűsége egy bizonyos életkor elérése után nem nő.

Nemrégiben egy olasz–amerikai kutatócsoport vizsgálta meg, hogy az emberre is igaz-e ez az állítás. Ehhez a demográfusok az olasz statisztikai hivatal számait használták: a hivatal pontosan vezeti Itália lakosságának születési és elhalálozási ada-

Statisztikailag a halálozási kockázat a 105. életév betöltése után nem növekszik tait. Közel 4000 ember szerepelt a nyilvántartásban, aki 2009 és 2015 között legalább 105 éves volt.

A statisztikai kiértékelés szerint a 105 éves életkor eléréséig folyamatosan növekedett az elhalálozás kockázata a regisztrált személyek körében. Ezután azonban változatlan maradt, megállt 50 százaléknál. Egy

111 éves embernek tehát ugyanakkora az esélye, hogy megünnepelje a következő születésnapját, mint egy 105 évesnek. A kutatók ebből azt a következtetést vonják le, hogy magas kort már csak a legerősebbek, legfittebbek érnek meg. Valójában egyre több ember ünnepelheti meg a 105. szülen tésnapját.

Megakadályozzák a mobiltelefonok a gyilkosságokat?

Igen, mert leegyszerűsítik a kábítószer-kereskedelmet. Ezt feltételezik a Cambridge/Massachusettsben dolgozó kutatók, miután megvizsgálták a kábítószerrel kapcsolatos emberölési statisztikákat az Egyesült Államokban: felfigyeltek ugyanis egy markáns zuhanásra az 1990-es évek számaiban – azaz abban az időszakban, amikor a mobiltelefonok tömegcikké váltak. 1993-ban az amerikai hatóságok még közel 3000 drogbandagyilkosságot számoltak össze, 2000-ben ez a szám már kevesebb volt, mint 1800. Azóta közel azonos szinten maradt. A kutatók szerint a mobiltelefon sok helyütt fölöslegessé tette a kábítószerrel kereskedő bandák közötti területi háborút: ahelyett, hogy az utcán kellene várniuk az ügyfelekre, a dílerek telefonhívással vagy sms-sel kommunikálnak. Már csak az átadás zajlik fizikálisan. A mobiltelefonok tehát megkönnyítik a kábítószer n vásárlását – és biztonságosabbá is teszik a résztvevők számára.

14 g 19/12

Csatornánk felfedi előtted hazánk és földünk kincseit, lenyűgöző tájait és kulturális értékeit. Segítünk megérteni a természet működését, problémáit valamint feltárni a megoldási lehetőségeket, mert Te is tehetsz környezeted megóvásáért és jobbá tételéért!

SZPONZORÁCIÓ

Madeira, az ideális turistacélpont ÍRTA: SIMÁRDI TAMÁS A Kanári-szigetektől 500 kilométerre északra, a nyugat-marokkói Agadirtól 750 kilométerre és Portugália déli partjaitól csaknem 1000 kilométerre fekszik Madeira szigete, ahol keverednek egymással az Európára és a trópusokra jellemző természeti és éghajlati adottságok. A sziget varázslatos hangulatát az ott élők folyamatosan élvezik, de átélheti az is, aki turistaként keresi fel.

DOMBORZATI ADOTTSÁGOK Az alig 800 négyzetkilométernyi területű, 270 ezer lakosú, vulkáni eredetű sziget magasan kiemelkedik a tengerből, nagy részét hegység borítja. A jelentősebb településeket emiatt a védett tengeröblökben, mindenekelőtt a kellemes klímájú déli partszakaszon hozták létre. Madeira központja, a 110 ezres Funchal a sziget délkeleti részén található. A

sziget éghajlata a jelentős szintkülönbségek és a közepén átnyúló hegylánc miatt nagyon változatos: a tengerszint közelében mediterrán, ám 1200 méter fölött már hegyvidéki. A Golf-áramlatnak köszönhetően az óceán nyáron 22, télen 16 fokos. A levegő hőmérséklete ettől nem tér el lényegesen, de nyáron több fokkal magasabb.

A portugál gyarmati időkben a domborzati adottságokat kihasználva hozták létre a he-

gyekről a szárazabb, part menti területekre vizet szállító csatornákat – a „levadákat” –, amelyek behálózzák a sziget nagy részét. Ezeket eredetileg a cukornádültetvények öntözésére alakították ki, míg napjainkban elsősorban a banánültetvények és a települések vízellátására szolgálnak. A víz hol lépcsőzetes, kő- vagy betonelemeken, hol oldalfallal is ellátott, teknőszerű elvezetőkben csordogál lefelé, másutt sziklába vájt alagutakban fut. A mintegy

Lélegzetelállító a látvány a sziget legmagasabb pontjáról, a felhők fölé nyújtózó Pico Ruivóról (1862 m) Funchal hangulatos óvárosi piacán igen bőséges a gyümölcs-, hal- és virágválaszték.

A standokon jó néhány egzotikus, nálunk ismeretlen termék is látható

16 g 19/12

kétezer kilométernyi csatornarendszer jó ideje Madeira egyik nevezetessége, a vízelvezetők mentén kiváló túraútvonalak vannak, főleg a sziget nyugati és délkeleti részén.

A hagyományos virágkarnevál idején szinte leáll az élet Madeira legnagyobb települése, az 110 ezer lakosú Funchal központjában (balra) A Cabo Girao, a világ második legnagyobb sziklafala (580 m) tetejéről csodálatos körpanorámát élvezhetnek a kirándulók

KILÁTÓ  ÉS KIRÁNDULÓHELYEK Madeira bővelkedik a hihetetlen panorámát nyújtó kilátó- és kirándulóhelyekben.

A Funchal központjából induló kabinos felvonó például 11 perc alatt éri el a 600 méter magasan fekvő Montét, a célállomást. A 3,7 kilométernyi libegőút a katlanszerű, meredek oldalba épült lakónegyedek felett halad el, és egyre szélesebb panorámát kínál a városra, a kikötőre és az óceánra.

Funchaltól közúton 40 percre van a sziget legmagasabb pontja, ahol a nyári meleg után általában késő ősz fogadja az utazót. Az 1862 méter magas Pico Ruivo a sziget közepén átnyúló, vízválasztó hegygerinc csúcsa, amely több erdei turistaúton is megközelíthető.

Méltán vonz sokakat Cabo Girao, a világ második legmagasabb sziklafala, amely Funchaltól csupán 20 percre van autóval. Az 580 méteres mélység feletti kilátó egy részén üvegezett járófelületű teraszt alakítottak ki – innen nemcsak a távolba, hanem lefelé is szédítő a látvány.

AZ ATLANTI ÓCEÁN VIRÁGOSKERTJE Madeira fővárosát, Funchalt 1419-ben érte el João Gonçalves Zarco portugál hajós, aki hamarosan meg is alapította a várost. Bronz emlékműve Funchal egyik főutcáján, az Avenida Arriagán áll. A település a nevét a partvidéken akkor tenyésző édesköményről kapta (portugálul funcho). A 16. századtól Funchal a portugálok fontos kikötőjévé vált, egyebek között a szigeten gyors fejlődésnek indult cukortermelés miatt.

Kolumbusz Kristóf szintén kötődött Madeirához, illetve a szigetcsoport egyik szigetéhez. Feleségül vette ugyanis Porto Santo gyarmati elöljárójának lányát, akitől gyermeke is született. Hosszabb-rövidebb tartózkodására Madeirán és Porto Santón egyaránt bronzszobor emlékeztet.

Funchalban lépten-nyomon meggyőződhetünk arról, miért nevezik Madeirát az Atlanti-óceán virágoskertjének. Egymást érik

19/12 g 17

a csodálatos színekben játszó parkok, a káprázatos sokféleség része a sziget egyik jelképe, a strelitzia, vagyis a papagájvirág. Rendkívül látványos a tavaszi virágkarnevál: a rendezvényen jelmezes tánccsoportok, virágdíszbe burkolt kocsik vonulnak fel a helybéliek és a turisták szórakoztatására.

KÜLÖNLEGES ÉTEL ÉS ITALKÍNÁLAT A tipikus ételek egyike a fekete kardhal, banánnal készített változata például kiemelt helyen szerepel az étlapokon (peixe espada preto com banana frita). Érdemes belemerülni Funchal központi piacának forgatagába is (Mercado dos Lavradores), és megfigyelni, ahogy az árusok a hosszú, mélytengeri halról egy drótkeféhez hasonló eszközzel dörzsölik le a fekete bőrt.

Nevezetesek a madeirai borok is. A szőlőtermesztésnek évszázados hagyománya van, akkor terjedt el a szigeten, amikor a cukornádból előállított cukor elvesztette stratégiai szerepét. A borexport a 18–19. század fordulóján érte el csúcspontját, kétharmada az amerikai piacra irányult. A madeirai bornak, amely a turizmus után a második legfőbb bevételi forrás, ma már a nemzetközi versenyben is helyt kell állnia. Hírnevét máig sikerült

Funchal védett tengeröblére és hosszú tengerparti sétányára házak százai néznek le a környező domboldalakról

18 g 19/12

megőriznie, főleg az aromás, édes desszertboroknak köszönhetően.

FUNCHALTÓL A VILÁGHÍRIG Madeira leghíresebb szülötte Cristiano Ronaldo, az ötszörös aranylabdás, Európa-bajnok labdarúgót hatalmas kultusz övezi a szigeten.

Szülővárosában, Funchalban a kikötői sétány valóságos turistalátványossága a róla alkotott magas bronzszobor, rendkívüli sportolói pályafutásának trófeái, egyéni elismerései az onnan mindössze néhány percre lévő, nevét viselő múzeumban tekinthetők meg.

Külön üzlet forgalmazza a monogramját és mezének számát egyesítő CR7 brand márkatermékeit, a pólóktól a fülbevalókon át a legkülönbözőbb ajándéktárgyakig. A funchali repülőtér 2017 márciusában vette fel a nevét, és ez olvasható egykori klubja, a Clube Desportivo Nacional főépületén is.

Ronaldo élete és pályafutása a helybéliek szemében példa arra, hogy a legszegényebb családi és lakóhelyi környezetből elindulva is lehet sikeressé és híressé válni. Ronaldo büszkén vállalja gyökereit, és igyekszik is minél többet adni szülővárosának. Időközben beszállt a szállodaiparba, első – a Pestana hotelcsoporttal közös – négycsillagos szállon dáját Funchalban adták át.

Királyi nyughely Harmincnégy éves korában, 1922. április 1-jén Madeirán hunyt el IV. Károly, Magyarország utolsó királya. A Habsburg Monarchia utolsó uralkodója 1921 őszén érkezett a szigetre egy angol hadihajó fedélzetén. Életének a spanyolnátha vetett véget, sírhelye a funchali kabinos felvonó felső állomása közelében, a Monte hegyen lévő Miasszonyunk-templomban található. Az egykori uralkodó festménye előtt, illetve kápolnájának kovácsoltvas kapuján koszorúk, magyar nemzeti színű zászlók, szalagok jelzik az iránta mindmáig megnyilvánuló tiszteletet.

Funchal

30.400 Ft-tรณl

TESZTELJE TUDÁSÁT …

AZ UTAZÁSRÓL!

Üdvözöljük A GEO-CAMPUSON: ezen rejtvényrovat számára a szakértőkkel a legkülönbözőbb tudományterületekről válogattunk érdekes kérdéseket. Jó szórakozást!

A tenger kedvezően hat az érzékeinkre – a pszichológusok szerint már a látványa is boldoggá tesz minket

összesen 1,5 millió 1 2018-ban eurót találtak

3

A | világszerte a strandokon B | a Trevi-kútban C | az elvesztett pénztárcákban csak Las Vegasban

A| B| C| D|

Hamburg–New York oda2 Avissza repülőút 3,5 tonnás

4

szén-dioxid-kibocsátásával összehasonlítva egy 14 napos földközi-tengeri hajóút során A | 3,3 tonna CO2B | 5,5 tonna CO2C | 7,2 tonna CO2-kibocsátás keletkezik egy főre számítva

20 g 19/12

2018-ban ez volt a nemzetközileg leginkább kedvelt úti cél Franciaország USA Thaiföld Spanyolország

Aki az idegeneket érdeklődéssel fogadja, az valószínűleg A | xerofil B | xenofil C | pszichrofil

5

Kiszámolták: 288 630 darabból áll A | a Kheopsz-piramis Egyiptomban B | a világ legnagyobb legó lakókocsija C | csak a „Room 1” (18. század) a londoni British Museumban

6

Egy több mint 7000 légi utas megkérdezésével végzett közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy...

A | minden 50. ember egy repülőút alkalmával találkozott élete szerelmével B | a repülőutak 14 százalékánál új, jó barátságok alakultak ki C | a légi utasok 16 százaléka új üzleti kapcsolatot szerzett

A kérdések megfejtéséhez, kérjük, fordítsa meg a magazint!

CAMPUSMEGFEJTÉSEK 1 B Az utazók nemcsak fogyasztanak, hanem adakoznak is – néha anélkül, hogy sejtenék: aki pénzérméket dob a római Trevi-kútba, hogy apró lökést adjon személyes boldogságának, nem csupán magával tesz jót. 2018-ban mintegy 1,5 millió eurót halásztak ki a legendás szökőkútból. Az összeget évek óta a Caritas kapja adományként.

2 A Első pillantásra közel ugyanakkora CO2-mérleg – mindazonáltal egy Hamburg– New York oda-vissza repülőútnak akár ötször akkora hatása is lehet az éghajlatra, mivel a légkör nagy magasságaiban kibocsátott gázok nagyobb kárt okoznak.

3 A Ugyan még a croissant-t sem itt találták fel (valószínűleg inkább Ausztriában), Franciaország sármja 2018-ban közel 94 millió turistát vonzott; a ranglistán a következő helyeken Spanyolország, az USA és Kína áll. A városok között az első Hongkong, 2018ban 29,8 millió látogatót számoltak. Az ember egy nagyon mobilis faj: 2017-ben világszerte közel 1,3 milliárdan kerekedtek fel, hogy egy másik országba látogassanak.

4 B A xenofília (gr. xénos: idegen) az idegenek kedvelését és az irántuk való nyitottságot jelenti – és ezzel a xenofóbia, az idegengyűlölet ellentéte. Sőt, a német filozófus, Peter Sloterdijk a tömegturizmus javára ír egyfajta „korlátozott xenofíliát”, ugyanis „az lehetőséget ad az idegenek és a más nemzetiségűek számára, hogy az életünk részei legyenek, mivel megkockáztat egy empirikus próbát, még ha csak napokra vagy hetekre is. A xenofóbia, azaz az idegengyűlölet elharapózása ellen a német turizmusipar például nemrégiben kampányba kezdett a világra való nyitottság és a tolerancia jegyében: 2018-ban közel 39 millió vendégéjszakát számláltak Németországban, és cél, hogy a turisták a továbbiakban is kellemesen érezzék magukat.

5 B Guinness-világcsúcs: ez jelenleg a világ legnagyobb legó lakókocsija. Egy ausztrál csapat öt hét alatt építette fel egy 1973-as Viscount Royal mintájára. A falak, az ülések, az asztal, a serpenyő és a tükörtojás mind legókockából készült. Utazás témában a brit Ed Stafford állított fel 2010-ben egy további rekordot. Két éven, négy hónapon és nyolc napon át gyalogolt el az Amazonas torkolatától annak forrásáig, 7225 kilométert megtéve. Manapság gyakran a kaland, a hírnév vagy a rekord jelenti a vonzerőt – az utazás kezdetei azonban a vallási motivációjú zarándoklatokra és a kereskedelmi útvonalak keresésére vezethetők vissza, éppúgy hatalmas távolságokat megtéve, méghozzá lényegesen kényelmetlenebb cipőben.

HIRDETÉS

6 A, B, C Az International Air Transport Association (IATA – Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) éves jelentése 2017-ben a következőképpen alakult: 4,1 milliárd utas (közülük sokan többször is) emelkedett a levegőbe 2017-ben, ami 7,3 százalékkal több, mint 2016-ban. A pozitív mérleg: az utazás összeköti az embereket – az élet minden területén. Ezen összegzés alapját képező tanulmányt a HSBC bankház kezdeményezésére 141 ország légi utasainak megkérdezésével végezték.

Dörte Nohrden

Hispánia vidékeit járva az utazó újra és újra rácsodálkozik a gazdag múlt lenyomataira, mindarra, ami a spanyol és a világtörténelem jelentős eseményei nyomán fennmaradt. Spanyolország területén található az emberiség kulturális örökségének tekintélyes része, elég fellapozni az UNESCO világörökségi listáját, hogy erről meggyőződjünk. Madrid és környéke különösen bővelkedik ilyen helyszínekben.

22 g 19/12

KULTÚRA ÉS TÖRTÉNELEM

Barangolások Spanyolország szívében

ÍRTA: CSÉMI KLÁRA

19/12 g 23

24 g 19/12

Madrid egyik leglátogatottabb helye a 118 hektáros Retiro park. Gyönyörű sétányai között múzeumok, kiállítási épületek – egyikük a látványos Üvegpalota –, szökőkutak és szoborkompozíciók. A leglátványosabb a csónakázótónál XII. Alfonz kolonnáddal övezett, 30 méter magas emlékműve

19/12 g 25

E

Európa egyik legmagasabban fekvő fővárosának (657 méter) közelében több is megtalálható a közül a tizenöt világörökségként jegyzett spanyol város közül, amelyek 1993 óta szövetséget alkotva a rájuk maradt évszázados, évezredes hagyaték méltó ápolásán fáradoznak. Madridból egy-két órán belül elérhető Toledo, Segovia (és az Escorial épületegyüttese), mint a leghíresebbek, de ugyanez mondható el Alcalá de Henares, Cuenca és Ávila városáról is, amelyek szintén felfedezésre érdemesek. Meglehet, kevésbé ismertek, mégis rendkívül sok látnivalót tartogatnak – derült ki azon a tanulmányúton, amelyet a Tourespaña spanyol idegenforgalmi hivatal szervezett a közelmúltban.

Egyetemi város a semmiből Alcalát – teljes nevén Alcalá de Henarest – a tudás és a szépírás városának is hívják.

A fővárostól csak egy ugrásnyira található, Madridtól 30, annak nemzetközi repülőterétől (Barajas) mindössze 15 kilométer választja el. Kétszáztízezer lakosával a tartomány harmadik legnagyobb települése. A fő kereskedelmi útvonalak kereszteződésében fekvő város – megannyi társához hasonlóan – számos felvirágzást és hanyatlást élt meg több mint kétezer éves fennállása során. Napjainkban jelentőségét nemcsak a főváros közelsége, annak húzóhatása adja, hanem híres egyeteme is, amelynek falai között évente harmincezer diák – köztük sok külföldi – szívja magába a tudást. Mégpedig jórészt sok évszázados ódon falak között, lévén egyeteme a 16. század eleje óta fogadja a tudásra szomjazókat.

A spanyol aranykor idején (1500–1700 között) az oktatási intézményt több néven is ismerték: a település római kori neve után Complutumi Egyetemként, alapítója, a szellemiségét meghatározó 26 g 19/12

Cisneros bíboros, a spanyol történelem egyik legbefolyásosabb alakja hozta létre a 16. század elején Alcalában a világ első egyetemi kampuszát

Cisneros bíboros után Cisnerosi Egyetemként, a város arab fennhatóságának idejére emlékeztető elnevezése után pedig Alcalái Egyetemként.

Francisco Jiménez Cisneros (1436–1517) 1499ben kapta kézhez azt a pápai bullát, amelyben a katolikus egyházfő áldását adta az egyetem létrehozásához. A reformokra törekvő bíboros, aki a spanyol történelem egyik legfontosabb alakja volt, azt szerette volna, hogy a reneszánsz kor követelményeinek megfelelően az egyházi és a világi tudás azonos fontosságúvá váljon és szélesebb méreteket öltsön. Nagy szellemi befolyása volt: toledói érsekként és Spanyolország prímásaként ő volt a katolikus egyház erejét megszilárdító inkvizíció egyik vezéralakja, mi több, I. Izabella királynő gyóntatópapja és tanácsadója. Terveihez sikerült is megnyernie a gyarmatbirodalom építésébe fogó uralkodó és férje, II. Ferdinánd támogatását, akik felismerték, hogy a hatalom központosításához, az újonnan formálódó államrend kialakításához és megszilárdításához – majd annak továbbviteléhez és meghonosításához az Újvilágban – azonos elveket valló, tanult emberekre, elkötelezett hívekre van szükség. Így, ezzel a szellemi és anyagi háttérrel nőtt ki a földből a következő évtizedekben néhány városfalhoz közeli üres, Cisneros által felvásárolt telken a világ első tervezett egyetemi városa, az az egyetemi kampusz, azoknak az épületeknek, fakultásoknak az együttese, amely a későbbi egyetemek mintájaként szolgált. Ez alapján nyilvánította az UNESCO az egyetemet és Alcalá de Henares történelmi városmagját 1998ban a világörökség részévé.

A Cisneros által felvirágoztatott egyetem a világ 12., Spanyolország 3. legrégebbi felsőoktatási intézménye; elődjét Studium Generale néven 1293-ban hozta létre IV. Sancho kasztíliai király.

Az első, 1508–09-es tanévben már öt fakultásán lehetett művészeteket és filozófiát, teológiát, kánonjogot, irodalmat és orvostudományt tanulni.

Központi épülete körül egymás után hozták létre a kollégiumokat – közel húsz oktatói és hallgatói szállást –, nyolc nagyobb kolostort pedig az oktatási intézmény céljaira alakítottak át. Így jött létre az az egyetemi város, ahonnan az egyház és az egyre növekvő spanyol birodalom hivatalnokai mind nagyobb számban kikerültek.

Az egyetem első épülete, a San Diego teret lezáró Colegio Mayor de San Ildefonso ma a rektorátusnak ad helyet. Emblematikus, szemet

gyönyörködtető mészkő homlokzata 1553-ban készült el, a gazdagon díszített alkotás a spanyol reneszánsz művészet egyik mintapéldája. Bibliai alakjai a tudás megszerzésének küzdelmét jelenítik meg, középen I. Károly spanyol király pajzsa és hatalmának jelképei láthatók. Legfelül négy különböző korú figura az idő múlását jelképező virág- és gyümölcsfonatokat tartja, lejjebb, a timpanon közepén pedig maga a Jóisten, amint éppen áldását adja a Földre.

A főkapu mögött tekintélyt sugárzó, többszintes épületek oszlopos udvarain át vezet az út. Mindmáig áll az egyetemnek az a két jelentős épülete, amely már Cisneros bíboros idején megvalósult. Az egyik a gyönyörűen felújított – az öt-

Az egyetem központi épülete, a Colegio Mayor de San Ildefonso a spanyol reneszánsz művészet emblematikus alkotása

vösművészet díszítőelemeit és arab motívumokat felhasználó – platereszk stílusú kápolna, ezernyi vakítóan fehér, aprólékosan kidolgozott gipszstukkóval, faragott kazettás mennyezettel és a bíboros fehér carrarai márványból faragott síremlékével. Az épületegyüttes legtávolabbi végén található a másik, az egyetem díszterme, a híres Paraninfo, amelynek emelvényén a végzősöknek professzoraik és a galériáról figyelő diáktársaik jelenlétében latin nyelven kellett megvédeni a diplomájukat. A jellegzetes, mór díszítésű mennyezeten arany, kék és piros, csillagokkal és virágokkal ékesített faragott hatszögek fonódnak egymásba, a falakon végigfutó díszítés alatt néhány jeles végzős, köztük Loyolai Szent Ignác, a jezsuita rend alapító19/12 g 27

Vendéglátás paradorszinten A parador szó eredeti jelentése turistaház, vendégfogadó, amely – valljuk be – már önmagában is bizalmat kelt. Olyan kellemes, barátságos környezet képe jelenik meg az ember fejében, ahol érdemes megállni, és jó megpihenni. Spanyolországban egy ideje új tartalommal töltődött meg a Parador szó, így, nagybetűvel írva, amióta Paradores de Turismo de España néven állami tulajdonban lévő szállodalánc működik, amelynek egységei mintegy száz helyen lelhetők fel országszerte (fehér hollóként egy van Portugáliában is).

Az 1926-ban útjára indított kezdeményezés eredeti célja az volt, hogy olyan, az idegenforgalom szempontjából vonzó helyeken – szép természeti környezetben, történelmi, művészeti és kulturális értékeket hordozó városokban – jöjjenek létre hotelek, később pedig az autós turizmust kiszolgáló olcsóbb szálláshelyek, amelyeket a magántőke nem vett célba. A törekvés része volt az is, hogy a szálláshelyek létrehozása a közelükben lévő emlékhelyek rendbetételével párosuljon.

Az igazi fejlődést aztán a hatvanas évek turizmusának fellendülése hozta el, amikor 40-ről 83 egységre növekedett a paradorok hálózata. Az újabb, máig tartó növekedés aztán a 90-es évektől következett be, amikor létrehozták az említett Paradores de Turismo de España vállalatot azzal a céllal, hogy bevételei kizárólag a lánc fejlesztéseit szolgálják.

Az állami kezelésű szállodák többsége kifejezetten exkluzív helyeken, egykori paloták, kolostorok, erődítmények, várak falai között működik – a régi hoteleket felújították, az újabbakat pedig ezekhez hasonló színvonalúvá tették. A kezdetek óta eltelt közel száz év alatt a vendégágyak száma harmincról tízezerre nőtt, a paradorok több mint fele patinás, nagy múltú épületekben kapott helyet. Ezek közül több olyan városokban – így a cikkben is említett helyszíneken – található, amelyeket az UNESCO a világ kulturális örökségeként tart nyilván.

28 g 19/12

jának neve olvasható. A díszterem évente egyszer nemzetközi jelentőségű esemény helyszíne: Spanyolország királya itt adja át a spanyol nyelvterület irodalmi Nobel-díjának számító Cervantes-díjat.

Az eseményt április 23-án, Miguel de Cervantes halálának évfordulóján rendezik meg, ily módon is tisztelegve a város nagy szülöttjének emléke előtt. A díjazottak neveit 1976-tól napjainkig az előtér falán örökítették meg.

Cisneros más módon is beírta nevét az egyetemes kultúra nagykönyvébe: 1517-ben az ő kezdeményezésére készült el a kor legelismertebb teológusainak közreműködésével az első többnyelvű Biblia (Biblia políglota complutense), amelynek lapjain az Ó- és Újtestamentum

szövege héber, latin, görög és arámi nyelven, egymás mellé tördelve olvasható. A hatalmas munka 1502-ben kezdődött és 15 évig tartott, a hatszáz nyomtatott példányból 123 maradt fenn.

A nyomdák és a könyvek szerepe ekkorra már igen jelentőssé vált. A Calle de Libreros (Könyvek utcája) műhelyei és üzletei nemcsak az egyetemet látták el, hanem kulcsfontosságúvá váltak a kor kultúrájának elterjesztésében is. Alcalá de Henares óvárosában – amelyet a középkorban huszonkét toronnyal és tíz kapuval tagolt városfal védett – számos más látnivaló is akad.

Cisnerosnál maradva, mindjárt az a katedrális, amelyet a város két gyermek mártírja, a 305-ben keresztény hite miatt lefejezett Justo és Pastor

emlékére emeltetett a bíboros. Az 1515-ben elkészült, késő gótikus katedrálisban 1519-től csak egyetemi teológiai végzettségű papok misézhettek – innen ered a neve, Catedral Magistral. Falai között nyugszik a nagy hatalmú bíboros, és itt helyezték el a két gyermek vértanú, a város védőszentjeinek földi maradványait is.

Az alcalái egyetem főkapuja mögötti három nagy épületet belső udvarok kötik össze egymással

Cervantes szülővárosa Az alcalái katedrális melletti térről nyílik az Európa egyik leghosszabb fedett árkádsorával szegélyezett Fő utca (Calle Mayor). A második sarkon,

19/12 g 29

egy kőpadon Don Quijote és Sancho Panza ücsörög – életszerű bronzszobruk előtt sorba állnak a szelfizni vágyó turisták –, mögöttük pedig az a kétszintes ház, ahol a két irodalmi figura alkotója, Miguel de Cervantes Saavedra 1547 szeptemberében meglátta a napvilágot, és ahol élete első három évét töltötte. A korhű bútorokkal és használati tárgyakkal berendezett belső udvaros ház a 16–17. századi társadalmi viszonyokról és szokásokról ad képet.

A szomszédos Hospital de Antezana Európa egyik legrégibb kórháza: itt gyakorolta gyógyszerészi és seborvosi hivatását a regény- és drámaíró édesapja, és tanulmányai idején ápolóként és szakácsként itt dolgozott Loyolai Szent Ignác is.

A főtér felé, a Calle Mayor árkádjai alatt emléktábla jelzi a két régvolt zsinagóga egyikének helyét, néhány bejárati ajtó felett pedig még megvannak azok a kémlelőlyukak, amelyeken a kapu előtt állók kilétéről bizonyosodhattak meg odabentről.

Az impozáns, parkosított Cervantes tér – közepén a világhíres alkotó szobra – egykor városon kívüli terület volt. Itt ért össze a keresztény és a zsidó negyed, a muzulmánok kissé odébb, a főutca másik

30 g 19/12

Alcalá óvárosának főutcáján Don Quijote és Sancho Panza ücsörög.

Mögöttük Miguel de Cervantes, a két irodalmi figura megálmodójának szülőháza

felén laktak. A 12. századtól ez volt a Piac tér, a heti és éves vásárok, katonai felvonulások, népünnepélyek és bikaviadalok helyszíne, oldalán házsorokkal. Az egyik ház udvarában 1601-től – Európában az elsők között – színielőadásokat tartottak, és a Corral de Comediasban, vagyis a Komédiás udvarban ez ma sincs másként. Igaz, időközben befedték, és a földszinti állóhelyekre széksorok kerültek, de a shakespeare-i idők hangulata most is belengi a mágikus teret. Különleges élmény a színház kulisszái mögé vivő séta: a nézőtér alatt, a kövezett udvar közepén látható az egykori kút, a világot jelentő deszkák alatt pedig a megforgatásakor a vihar zúgását előidéző, kövekkel teli fahordó és a kötélen, kézi erővel mozgatott süllyesztő.

A székesegyháztól szűk utcák vezetnek a püspöki palotához, amely a középkori városfalhoz tapadva egykor erődnek épült, és csak a 16. századra vált több épületből álló, fényűző elöljárói székhellyé. Mivel java részét a spanyol polgárháború idején tűzvész pusztította el (1939), a címeres pajzzsal ékes jelenlegi főépület láttán némi képzelőerő azért szükséges az épületegyüttes valamikori pompájának felidézéséhez. A palotában fontos események zajlottak. Falai között köttetett az alcalái egyezmény (1308), amellyel Kasztília és Aragónia uralkodója (IV. Ferdinánd és II. Jakab) felosztotta egymás között az araboktól visszahódítandó területeket. Két másik uralkodó, I. Izabella és II. Ferdinánd előtt 1486 januárjában itt vázolta először nagy léptékű terveit India partjainak elérésére Kolumbusz Kristóf, és 1509-ben itt született meg az uralkodói pár gyermeke, Aragóniai Katalin, aki később Anglia királynéja, VIII. Henrik első felesége lett (szobra a szomszédos utcában áll).

A közeli Madridi kapu (1788) már a régi városfalon kívülre, a modern, nagyvárosi Alcalá de Henares negyedeibe vezet. A 16. századi fellendülés, majd az 1960-as, 70-es évek gyors iparosítása következtében a múlt sok emléke odaveszett – így a nagy része annak is, amely az 1. században alapított ókori település, a latin neve szerint gazdag mezők mentén fekvő Complutum nagyságát bizonyította. Városnéző és menetrend szerinti busszal egyaránt elérhető az egykor jelentős, tizenötezres város utcáit, házsorait, fürdőit és főbb épületeit felidéző ásatási terület, benne az élénk színű falfestményekkel díszített Griffek házával. Sok lelet, így több csodás, nagy felületű, színes mozaikpadló a helyi Archeológiai Múzeumban látható.

Sziklák felett függő házak Amit sík vidéken csak városfalakkal lehetett megvédeni, az a különleges természeti adottságoknak hála, jóval egyszerűbben, biztonságosabban is megoldható volt. Cuenca, a Madridtól 165 kilométerre lévő, arabok alapította település (714) ennek mintapéldája. A város drámai látványt nyújt: 950 méter magasba, egy hatalmas, környezetéből toronyszerűen kiemelkedő mészkőhegy tetejére épült, ahonnan könnyen megfigyelhető volt az ellenséges csapatok mozgása. Az arab uralom idején, biztos, ami biztos, mégis emeltek egy erődöt, őrtornyokat és falakat az ezerfős település köré. A lakosság mezőgazdasággal, gyapjúfeldolgozással és textilfestéssel foglalkozott, ez tette a várost a córdobai kalifátus egyik fontos településévé. A Concának nevezett, stratégiai fontosságú, bevehetetlennek tartott erődítmény aztán 1177-ben mégis elesett,

Cuenca 950 méter magasan fekvő óvárosa egy hatalmas, környezetéből toronyszerűen kiemelkedő mészkőhegy tetejére épült

miután VIII. Alfonz kilenc hónapon át ostromolta, kiéheztetve elgyötört lakosait.

Gyors fejlődés vette kezdetét, benépesült a muzulmánok lakta területen kívüli rész is. (A három vallás – keresztény, zsidó és muszlim – képviselői itt is, ahogy Spanyolország egész területén, a 15. század végéig, az arabok és zsidók kiűzéséig békében éltek egymás mellett.) A kézművesek, a kereskedők és a tehetős nemesek lakhelyei közelében egymás után épültek a templomok és a kolostorok, Cuenca hamarosan királyi város és püspökség lett. A 15–16. században már kiterjedt a hegy alatti két folyó, a Júcar és a Huécar völgyébe is, virágzott az állattenyésztés és a textilipar, szorgos kezek munkája nyomán kelendő kelmék és szőnyegek kerültek ki a műhelyekből. Ennek az időszaknak a gyapjú árának drágulása vetett véget, a város fokozatosan elnéptelenedett, a 17. század végén már csak 1600-an lakták. Felemelkedést a 19–20. század sem hozott, épp ellenkezőleg, a függetlenségi háború és a spanyol polgárháború újabb visszaeséshez vezetett. A legutóbbi évtizedek azonban már a fejlődés jegyé19/12 g 31

ben teltek. A város tovább terjeszkedett a magaslat előtt elterülő vidéken, a közlekedés korszerűsítése pedig jelentős mértékben hozzájárult a gazdaság, így az idegenforgalom fejlődéséhez is. Napjainkban Cuenca 55 ezer lakost számlál. Az alsóváros az adminisztratív és a kereskedelmi, míg a felső-, vagyis az óváros a történelmi és a szellemi központ.

Itt található Spanyolország legrégibb gótikus székesegyháza, itt működik az önkormányzat, egyetemi oktatásnak, történelmi levéltárnak és több múzeumnak ad helyet.

Az UNESCO 1996-ban nyilvánította a világörökség részévé a kivételesen jó állapotban fennmaradt, természetes környezetével harmonikus egységet alkotó felsővárost, amely, akár egy erődítmény, szinte uralkodik a folyóvölgy felett. A világszervezet értékelése külön kiemeli azt a néhány házat, amelyeket – egyedi megoldásokat alkalmazva – a 15. században a püspöki palota közelében építettek 40 méter magas, meredek sziklafalak tetején. A híres függő házak (casas colgadas) keskeny, többszintes épületek, amelyek vastag gerendákra támaszkodva egyensúlyoznak a meredély felett, jellegzetes faerkélyeik szinte lebegnek egymás felett a levegőben.

A látvány valóban lélegzetelállító a Huécar völgyének túloldaláról, a szállodaként (paradorként – lásd 28. oldal) működő 16. századi dominikánus kolostor felől a nap minden szakában. A két oldalt 1902 óta kecses, 100 méter hosszú vasszerkezetű gyalogoshíd köti össze 60 méter magasban, felváltva azt a boltíves kőhidat, amelyet még a 16. században, a kolostor építésével egy időben emeltek.

32 g 19/12

Az egykori városfal északi kapuja Cuencában a 11. században, az arab uralom idején épült

Az óváros minden pontja tartogat látnivalókat, érdemes az utcáit keresztül-kasul bejárni. Kiindulási pontként választhatjuk a felső felénél a városfalba simuló Bezudo kaput, különösen, mert innen néhány lépés árán a magaslat mindkét felére jól rálátni. Az egyik oldalról az előbb említett kolostor épülettömbje és egy kilátó, a másikról vaskos mészkő oszlopokkal tagolt, dús növényzettel borított hegyoldal néz vissza, és a mélyben itt-ott előcsillan a hegyet közrefogó, a természetes környezetet évezredek munkájával létrehozó két folyó vonulata is.

A jobb oldalon maradva, a lefelé tartó lépcsők elvezetnek a felsővárosnak arra a szélére, ahol a keskeny, kanyargó utcák felett jól megfigyelhetők az építőmesterség ritka példányai: valószerűtlenül keskeny, gerendákkal alátámasztott házak, amelyek létrejöttekor nyilvánvaló cél volt a minél több szint elérése. A város ugyanis sokáig csak a falain belül terjeszkedett – mert azokon kívül senki sem akart lakni –, előbb széltében, aztán hosszában, majd felfelé, sőt lefelé, a hegy oldalában is, hogy 17 ezernyi lakosa elférjen benne. Ámulatba ejtő a látvány, akárcsak az óváros másik felén, a püspöki palota melletti kilátópontnál. Kísérőnk, a helytörténet kiváló ismerője kissé előre, a szikla széléhez tapadó, szorosan egymás mellett sorakozó épületekre mutat, mondván: ezek az ötszázéves, 8–12 emeletes házak tekinthetők a világ első felhőkarcolóinak, a beton bevezetése előtt ezek voltak Európa legmagasabb épületei. Igaz, mint mondja, nem az eget ostromolták, tulajdonosaik – egy-egy család – a sziklafal mentén is igyekeztek helyet nyerni maguknak. Az építkezés során az épületek különös módon egyszerre terjeszkedtek felülről lefelé és alulról felfelé – minden szintet több sziklába vájt gerenda támasztott alá –, míg egyszer csak a két irányból érkező emeletek össze nem találkoztak. Hihetetlen, hiszen amit látunk, az teljességgel szembemegy a gravitáció törvényével, mégis igaz.

Ráadásul ezeket a házakat a kezdetek óta lakják, kísérőnk maga is egy ilyenben él a sok közül, és határozottan állítja, hogy korszerűsítésük nyomán a legtöbb lakás minden kényelemmel ellátott.

Hát bizony, ez is felér azzal a csodával, amelyet a korábban említett, a völgy fölé nyúló faerkélyek látványa nyújt…

Az ó- vagy felsőváros központja a csinos, színes házsorokkal és a III. Károly idejében épült városháza (1762) árkádos, utca felett átívelő barokk épületével a Plaza Mayor, amelyet mégis a

Casas colgadas.

Cuenca híres függő házai vastag gerendákra támaszkodva egyensúlyoznak a meredély felett

19/12 g 33

Kulináris élvezetek Spanyolország helyi jellegzetes ételeinek megkóstolása kihagyhatatlan élmény. Az étkezések minden vidéken hagyományosan csipegetnivalóval (tapas) kezdődnek, de nem árt vigyázni, mert a különböző sajtok, hajszálvékonyra szeletelt sonkák, szalámik, töltött olajbogyók, sült zöldségek, ízletes krokettek, tortillaszeletek és az olívaolajba vagy fűszeres öntetbe mártogatott friss péksütemények hamar eltelítenek.

Alcalá de Henáres néhány hagyományos étele – a hagymaleves, a manchai kenyér kolbásszal és rántottával – Don Quijote lapjain is feltűnik, emellett nagyon népszerűek a friss zöldségek, a bárány- és kecskehús, illetve a tengeri halak felhasználásával készült fogások. A város híres édessége a rétegezett krémeshez hasonló, pirított tört mogyoróval megszórt costrada, a cukorszirupba forgatott mandula és a cukormázzal bevont lyukas, fánkszerű „perec” (rosquilla de Alcalá).

Cuencában elmaradhatatlan előétel a mortejuelo nevezetű májpástétom, amelynek masszájába többféle párolt hús és kenyérbél is kerül, míg egy másik szendvicskrém, az ajoarriero főtt burgonya, tőkehal, főtt tojás, fokhagyma és némi ecet felhasználásával készül. A városban előszeretettel fogyasztanak bárányt, pisztrángot, nyúl- és szárnyashúst, hagyományos édessége pedig az arab időkre emlékeztető, kerek formájú alajú, amely mézből és darált mandulából készül. Ávila tradicionális ételsora három fogásból áll: az egytálételnek is beillő judías del Barco nagy szemű fehér babból, húsos szalonnával, némi serrano sonkával, kocsonyahússal, fokhagymával és babérlevéllel készül, melyet hatalmas borjúszelet követ, majd a lakomát a yemas de Santa Teresa zárja le.

Ez a finomság valójában cukorsziruppal kikevert és lassú tűzön sűrű krémmé főzött tojássárgája, amelynek gömbökre formált, porcukorba forgatott masszáját minyonpapírba csomagolva városszerte meg lehet vásárolni.

34 g 19/12

katedrális monumentális, csonka tornyú tömbje határoz meg. Ez az ország legrégibb gótikus székesegyháza, építését a város elfoglalása után azonnal elkezdték az erőd és egy korábbi mecset helyén. A háromhajós katedrális a korai gótika jellegzetes példája, közel kilencven éven át épült (1182–1271), és az évszázadok során számos bővítésen, módosuláson esett át. A monumentális, 120 méter hosszú, 36 méter magas, tízezer négyzetméter alapterületű alkotás csodás kupolákkal, közepén a papság számára faragott, diófából készített padsorokkal, a kórussal, benne forgó Biblia-tartóval, az ország egyik legszebben zengő orgonájával (5500 sípja közül 47 még az eredetiek közül való), a kereszthajót övező kápolnákban és a sekrestyében csodás faragott mennyezetekkel, számos művészettörténeti ritkasággal és kivételesen szép kovácsoltvas rácsozattal kápráztat el. Az évszázadok stílusát egyesítő környezetbe érdekes kontrasztként illeszkedik néhány színes üvegablak – az idők során tönkrementek helyé-

re modern alkotások kerültek. A székesegyház egyik oldalsó ajtaján át a 16. században épült kolostor udvarába, majd egy mellvédhez vezet az út, ahonnan újabb perspektívából látni a modern, külön életet élő alsóvárost és a felsővárost környező hegyeket.

A katedrális szomszédságában, a híres faerkélyes függő házakban található a Spanyol Absztrakt Művészet Múzeuma, különleges hidat képezve a fél évezredes építészeti remeklés és az egészen más hangulatot árasztó modern és posztmodern alkotások között. A múzeumot a város önkormányzatának támogatásával a modern spanyol festészet egyik vezéralakja, Fernando Zóbel (1924–1984) alapította 1966-ban saját műveire és magángyűjteményére alapozva. Az első kollekció 266 alkotásból állt, amelyben 87 kortárs művész festményei és szobrai kaptak helyet. A kisebb-nagyobb, egymáshoz lépcsőkkel kapcsolódó kiállítóhelyiségekben a modern alkotásokat szemlélve kicsit a múltban is sétálunk:

A sok paradorszálloda egyike a 16. században épült cuencai Szent Pál-kolostor falai között működik.

Igazi, különleges helyszín!

a szikla oldalára kapaszkodó 15. századi függő házak ablakain át a völgy túloldaláról a 16. századi Szent Pál-kolostor barokk-rokokó homlokzata néz vissza.

Erődváros, erődszerű katedrális A Madridtól mindössze egy-másfél órányira – 110 kilométerre – fekvő 55 ezres Ávila korai történelmébe a kelták, a rómaiak, a vizigótok és a mórok is beírták nevüket, ám máig tartó hírnevét annak a hatalmas falnak és a fal védelmében felvirágzott városnak köszönheti, amely a 11. század vége után jött létre. Elfoglalása (1085) után rendelte el VI. Alfonz az elnéptelenedett település újbóli benépesítését és megerősítését, hogy útját állja a Toledo ellen induló mór csapatoknak. Az 1100 méter magasban fekvő középkori erődváros falai tökéletes épségben maradtak fenn, egyházi és világi épü19/12 g 35

Ávila erődszerű katedrálisa Spanyolország egyik legrégibb gótikus temploma.

Apszisa a városfal egyik „bástyája”

36 g 19/12

19/12 g 37

letek – köztük nemesi paloták, szám szerint harminc – nőttek ki a földből, legtöbbjük a 16. században, a textilipar virágzása idején. Ezt a történelmi építményegyüttest tüntette ki már 1985-ben az UNESCO a kulturális világörökség címével.

A jellegzetes, rendkívül impozáns városfal messziről feltűnik, ami terjedelmes méreteinek köszönhető: nagyjából egy négyszög vonalát követve két és fél kilométer hosszan fut körbe, magassága a terepviszonyokhoz igazodóan 12 és 15 méter, szélessége 3–5 méter. A masszív, védelemre emelt, várárokkal megerősített építmény vöröses, vas-oxid-tartalmú kövekből épült. Nem kevesebb mint 88 félkör alakú bástya és kilenc különböző alakú, felvonóhidas kapu tagolja, az oromzat csipkézett tetejét 2500 nyíl formájú oszlop díszíti. A fal 1,6 kilométer hosszan látogatható, és érdemes is megmászni a középkori város és az azt övező vidék látványáért.

Az évszázadok során Ávilát hívták a király, a nemesek, a lovagok, illetve az énekek és a szentek városának is. Híres szülöttjeinek egyike Ávilai Szent Teréz (1515–1582), a karmelita rend megreformálója, a sarutlan karmeliták rendjének egyik alapítója volt, akinek tanai az általa alapított kolostorok közvetítésével hamarosan a félsziget húsz vá38 g 19/12

Két és fél kilométer hosszú az Ávila óvárosát körülölelő, 88 bástyával tagolt, csipkézett tetejű városfal

rosában találtak követőkre. A szerény, szemlélődő életet hirdető apáca szentté avatására halála után negyven évvel került sor, születésének helye, keresztelőkápolnája és a nevét viselő kolostor mindmáig valóságos zarándokhely Ávilában.

A napjainkban 59 ezer lakost számláló városban született Adolfo Suárez (1932–2014), az ország Franco-uralom utáni történelmének első miniszterelnöke is, bronzszobra a katedrális közelében áll. A politikust a székesegyház melletti kolostorban helyezték örök nyugalomra. Búcsúztatására uralkodóknak kijáró külsőségek között került sor, kortársai így hajtottak fejet a demokrácia atyjának emberi nagysága előtt. A sírját fedő márványlapon egy idézet emlékeztet a diktatúra utáni rendkívül nehéz, mégis békés átmenet körülményeire: „A kiegyezés lehetséges volt.”

Az óváros képét meghatározó, félköríves apszisával a városfalba simuló katedrális maga is részben védelmi feladatokra épült, és védelmi szerepet játszottak a környezetében emelt vastag falú paloták is. A cuencaihoz hasonlóan az ország első gótikus katedrálisaként tartják számon, bár annál jóval tovább épült. Építésének kezdetét arra az időre teszik, miután a 11. század végén Burgundiai Rajmund – eleget téve a királyi parancsnak – bele-

fogott a város keresztényekkel való betelepítésébe, ám a főhajó befejezését követő munkálatok még a 13–16. század között is zajlottak. Így jött létre a mai, 85 méter hosszú, 42,5 méter széles, 28 méter magas, késő román és gótikus stílust magában egyesítő székesegyház. A szürke gránitkövekből álló zömök falak és a katedrális gazdagon díszített kapui mögött egyszerre érvényesül a gótika könnyedsége és a reneszánsz életigenlése, részben, mert a háromhajós belső térben sok helyütt könynyedebb hatású, vöröses gránitot használtak. Igazi mestermunkák látványát élvezheti a látogató: dúsan faragott oszlopokat, domborműveket, szószékeket, ezüstműves munkákat, bibliai jeleneteket és alakokat ábrázoló festményeket, díszes kapuzatokat és az elmaradhatatlan színes üvegablakokat.

Különösen szemet gyönyörködtető a papság számára kialakított, diófából készült kétszintes kórus és az előtte álló hatalmas fehér mészkő dombormű – középen, a napkeleti bölcsek között, a fekete bőrű Boldizsár –, valamint a főoltár háromszintes, aranyozott faragványokkal tagolt oltárképe, a Királyok oltára.

Könnyen bejárható és arra érdemes is Ávila óvárosa, már csak azért is, mert az egykori kolostorok és nemesi paloták egy része közhivatalként, szállodaként vagy múzeumként működik, így a belső terük nyitva áll az érdeklődők előtt. Számos további látnivaló akad a városfalon kívül is, jó néhány megtekintésre érdemes templom, bazilika, kolostor, kápolna, palota és múzeum – csak a rendelkezésre álló idő legyen elég.

Madrid, az ország szíve Hasonló a helyzet Madriddal, amely 1561-ben, hivatalosan 1606-ban vált Spanyolország fővárosává.

Rövid tartózkodásunk csak néhány nevezetesség megtekintését tette lehetővé, a belváros pezsgése azonban mindenkit magával ragadott. Szállásunk a város egyik ütőere mentén, a gyönyörű épületekkel szegélyezett Gran Vía egyik mellékutcájában volt, sétányi távolságra a város szívétől, a Puerta del Soltól, az operától és a királyi palotától, a Cibeles tértől, a mögötte húzódó hatalmas Parque del Retirótól és a Pradótól, valamint a város egyik

Cuenca híres szülötte Ávilai Szent Teréz, a karmelita rend megreformálója. Az utókor nagyra értékeli az apáca irodalmi munkásságát is

legújabb látogatható látványosságától, a Palacio de Liriától. A legrégibb spanyol nemesi családok közé tartozó Alba hercegek francia kerttel övezett, neoklasszikus stílusú palotája 1785 körül épült, és bár csak egy része áll nyitva az érdeklődők előtt – a többit a család tagjai használják –, termei, az azokban látható műkincsek és berendezési tárgyak láttán újabb időutazás veszi kezdetét. Az újés legújabb kori burzsoázia luxusát látjuk. Széles, elegáns márvány lépcsőházat, márványszobrokat – akad időszámításunk előtti is –, a legfinomabb porcelánokat, színes mozaikpadlókat, hatalmas festményeket, több évszázados, festmények kidolgozottságával vetekedő szőnyegeket, gondosan összeválogatott bútorokat, metszett velencei tükröket, csillárokat. A falakról Velázquez, Tiziano, Rubens, Goya alkotásai, történelmi jelenetek, uralkodók, tájképek, csendéletek és az öt évszázada a hatalom legközelebbi régióiban élő család tagjai néznek le ránk. Felbukkannak fotók a leszármazottakról, köztük a ma élőkről is. Így válnak a befolyásos és igencsak tehetős hercegi család tagjai hús-vér emberekké, akik talán látogatásunk idején is valahol a közelben, a palota távolabbi végében tartózkodnak.

Számos más ínyencség is akad a látnivalók között. A palota könyvtárában például a hercegi család és koronás fők közötti levélváltások, Kolumbusz Kristóf néhány levele – az egyiket fiának, a Madeirával szomszédos szigeten, Porto Santón született Diegónak írta –, aztán az első felfedezőútra összeverbuválódott legénységének jegyzéke, valamint egy térkép, amelyet az admirális saját kezűleg vetett papírra Hispánia partjairól.

Utunk első állomása, a cikk elején tárgyalt Alcalá de Hernares és Madrid története itt kapcsolódik össze: az Újvilágot meghódító, a keresztény királyok (I. Izabella és II. Ferdinánd) kegyeit és támogatását kereső genovai hajóst első ízben 1486 elején Alcalában, a világ első tervezett egyetemi városában fogadta az uralkodói pár. Amerika hét évvel későbbi felfedezésével pedig feltárult az addig ismeretlen, és ezzel gyökeres fordulat állt be Spanyolország és a világ történelmében.

CSÉMI KLÁRA újságíró, a kényszerűségből bezárt Népszabadság egykori szerkesztője, a GEO magazin cikkeinek rendszeres szerzője. A cikk a Turespaña spanyol idegenforgalmi hivatal által szervezett csoportos tanulmányút nyomán jött létre.

19/12 g 39

KÉMIA

AVÖRÖSROZSDA RIADÓ Tönkreteszi a hidakat, szétmarja az épületeket, kilyuggatja a teherhajókat és szétfeszíti a betont: a „fémzabáló” csak Németországban évente több mint százmilliárd euró kárt okoz. A tudósok és a mérnökök azonban felveszik a harcot a vörös rombolóval, amely – akárcsak mi – oxigénen él. ÍRTA: KLAUS BACHMANN

Mindenütt, ahol a föld leggyakoribb eleme - az ocxigén - és a második leggyakoribb eleme, a vas egymásra talál vas-oxid, azaz rozsda keletkezik. Ennek pusztító ereje van, de esztétikailag megvan a szép oldala is

19/12 g 41

42 g 19/12

A düsseldorfi művész, Stefan Sous esztétikai elemként használja a rozsdaréteget.

Itt látható szobra a Szövetségi Hírszerző Hivatal (Bundesnachrichtendienst) székházának udvarán áll.

A műalkotás corten acélból készült. Ezen az évek során stabil korróziós réteg alakul ki, amely megakadályozza, hogy a rozsda tovább marja a fémet

19/12 g 43

Mielőtt a teherhajó alját újra lakkozhatnák, kénytelenek homokfúvóval megtisztítani a rozsdától. Az agresszív sós vízben a vas és az acél különösen gyorsan korrodálódik

44 g 19/12

19/12 g 45

Az acélszerkezetű hidak vizsgálata rendkívül fontos. Az apró repedéseken behatoló víz vagy maga a légköri viszontagságoknak való kitettség gyors korrodálódást eredményezhet, amelynek a híd teherbíró képessége láthatja a kárát

46 g 19/12

19/12 g 47

H

HATALMAS ROBAJ hallatszik 1980. berében, egy pénteki napon felrobban gítségével kiszabadította a kőzetből és az május 21-én néhány perccel 11 előtt a a Donghuang 2 elnevezésű olajvezeték. oxigén öleléséből. De utóbbi, ahol csak berlini Tiergartenben. Porfelhő száll az A detonáció ereje felszakítja az utakat, teheti, mindig visszaszerzi magának égbe. Leszakadt a Kongresszusi Csarnok és autókat penderít a levegőbe. Hatvan- az öntött, kovácsolt, megformált, henmerészen ívelt 600 tonnás tetőkarimája, két ember életét veszti, a sebesültek szá- gerelt elemeket. Túl nagy az affinitás a átütötte a bejárati lépcsősort és betemet- ma 136. föld leggyakoribb eleme, az oxigén és a te a főbejáratot. Öt ember sérül meg, egy Egy épületomlás, egy tankhajó-ka- második leggyakoribb, a vas között. Ez, újságíró életét veszti. tasztrófa és egy olajvezeték-robbanás legalábbis az ember szempontjából, egy Bretagne partjainál 1999. december – bármennyire különböző is a három liaison fatale, végzetes kapcsolat a két 12-én, tizenkét méteres hullámokat kel- szerencsétlenség, egy dolog közös ben- elem között. A csendes támadó az emtő viharban kettétörik és elsüllyed az nük. Mind a három esetben ugyanaz az beri vívmányokat marja szét, lerombolja Erika nevű olajszállító tartályhajó. En- ok húzódik meg a baleset hátterében: a az egekbe szökő épületeket, szétzilálja nek során közel 20 000 tonna olaj kerül rozsda, kémiailag az oxigén és a vas ve- a hidakat, megrágcsálja a járműveket. a tengerbe. Bűzölgő fekete és ragacsos gyülete, a vas-oxid. A rozsda, a rothadás „Egy csendes éjszakán hallhatod, ahogy massza teríti be a strandokat, tengeri fivére, a penész unokatestvére, egy kifi- egy Ford rozsdásodik” – viccelnek Amemadarak tízezrei pusztulnak el kínok nomult, mindenütt jelen lévő pusztító. rikában. A franciák az Eiffel-toronnyal közepette. A kelet-kínai kikötőváros, Azóta kíséri az embert, amióta az több kapcsolatban is gyakran beszélnek a Csingtao kellős közepén 2013 novem- mint 3500 évvel ezelőtt tűz és faszén se- rozsdáról. A World Corrosion Organi48 g 19/12

A hidak belsejében is szükséges az ütemezett állapotfelmérés. Különösen fontos megvizsgálni a télen sózott utak olvadékvizével a pórusokba beszivárgó kloridionok okozta alattomos károkat.

Ezek a felszínen nem láthatók

get kézzel is meg kell vizsgálni”. Azaz a mérnöknek meg kell tapogatni vagy a geológuskalapáccsal meg kell kopogtatni. Három év múlva aztán az időszakos „egyszerű vizsgálat” következik, amikor is a korábban jegyzőkönyvezett hiányosságokat veszik szemügyre. Ez esedékes ezen a napon a Bornbach-völgy hídján.

Németországban a hidak a problémás „gyerekek”. Mintegy 39 500 ilyen építmény teszi lehetővé a gyors előrehaladást az autópályákon és a magasabb rendű utakon.

Ehhez jönnek még a kereszteződések tízezrei az alacsonyabb rendűeken. A vasút több mint 25 000 hídon gördül előre.

Ezen építmények szinte mindegyikében található acél – vagy mint tartóelem, vagy mint vasalás, betonba csomagolva. Túl sok a gyengélkedő, mert már nem bírják a közúti terhelést.

A zation (WCO – a Világ Korróziós Szervezete), az ENSZ egyik nem kormányzati szervezete, amely harcot hirdetett a lopakodó romlás ellen, a korrózió – azaz mindenfajta fémből készült szerkezet roncsolódása – okozta éves költségeket az iparilag fejlett államokban a bruttó hazai össztermék (GDP) három százalékában határozza meg.

Németországban 2018-ban közel százmilliárd euró gyűlt össze. Ennek java része a szűkebb értelemben vett rozsdára, azaz a vas korróziójára esik.

Ezeknek a károknak jó része – a szakértők szerint 25-30 százalék – elkerülhető lenne, ha a beruházók, a mérnökök és a műszaki szakemberek következetesen foglalkoznának a korrózióvédelemmel.

A gonosz rozsda BORONGÓS SZEPTEMBERI NAP. 160as kilométerkő, A45-ös, a Sauerland-vonal Aßlar közelében. A Bornbach-völgyet átívelő híd alatt három narancsszínű ruhába öltözött építőmérnök mászik be a szerelőkosárba, amely egy, a fenti leállósávban veszteglő teherautóhoz van erősítve. A szerelőjárda húsz méter hosszan nyúlik be a pályatest alá.

DIN 1076 a neve annak a szabályzatnak, amelynek rendelkezései ide irányították a Hessen Mobil, a tartomány közúti közlekedési hatóságának munkatársait.

Ez az irányelv hatévente írja elő minden mérnöki építmény „fővizsgálatát”, amelynek során „valamennyi szerkezeti egysé-

KÖZ L EK EDÉ ST ERV E Z ŐKNEK különös gondot okoznak a feszített vasbetonból készült hidak. A sztrádákon és országutakon a hídtestek 70 százaléka ily módon épült.

Az építészek szeretik ezt a konstrukciót, mert lehetővé teszi a számukra, hogy merész íveket álmodjanak a völgyek és a folyók fölé, az épületekkel az eget ostromolják, amelyek mintha dacolnának a gravitáció törvényeivel.

A feszített vasbeton nagyobb stabilitását a belsejében kábelcsövekben futó acélsodronyok adják, amelyeket megfeszítenek. Az elvet így is szemléltethetjük: az ember levesz egy sor könyvet a polcról, azt a két végén erősen összeszorítja a kezével. A nyomás hatására a „könyvhíd” olyan stabil lesz, hogy terhet is elbír. Hasonlóképpen nyomják össze a megfeszített acélsodronyok a betont, és növelik annak teherbírását.

Csakhogy: az 1960-as, 1970-es években, amikor Németországban gyors ütemben fejlesztették az infrastruktúrát, az útépítők még nem uralták teljes mértékben ezt a módszert. Korrodálódásra hajlamos feszítőbetéteket használtak, és alulméretezték a terhelhetőséget, így túl könnyen keletkeztek repedések, amelyeken keresz19/12 g 49

tül beszivárgott a korróziót okozó víz. Egy a Rajna–Majna nagyvárosi régióval. A sztrádahidat Berlin-Schmargendorfnál hegyes-dombos nyomvonalon számos már húszéves korában le kellett bontani, völgyön kell átkelni: a Dortmund és egy felüljáró a Nürnberg-Süd autópá- Aschaffenburg közötti alig 260 kilomételya-kereszteződésnél 18 év után annyira res szakaszon 73 híd található, átlagosan elkezdett rozsdásodni, hogy teljesen fel 3,5 kilométerenként egy. kellett újítani. A közlekedési minisztéA Bornbach-völgy hídja ezek közé rium már eurómilliárdokat invesztált a tartozik: építményszáma 5316552; fajtája modernizálásra és a „szanálásra”, és még szekrény keresztmetszetű híd, ami azt jetovábbi milliárdokra lesz szükség. lenti, hogy a hídpálya alatt egy átjárható A feszített vasbeton „gyermekkorából” üreg található; 191 méter hosszú; 24 mészármazik a Sauerland-vonal is, amely ter magas; az építés éve 1971. Az országos összeköti a Rajna–Ruhr ipari központot „közúti adatbank – építmények” minden

hídhoz hozzárendel egy állapotjelzőt. Az Aßlar melletti völgyhídnál mindkét irányban „nem kielégítő” áll. Nem kevesebb mint 203 hibát rögzít a bejegyzés: repedéseket, felületi lepattogzásokat, üregesedést, átnedvesedést. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Bornbach-völgy hídja bármelyik pillanatban leszakadhat. De azt igen, hogy cselekedni kell. Az új építkezések 2020 végén veszik kezdetüket.

E

Z SEMMIT NEM VÁLTOZTAT a rendszeres ellenőrzéseken. Norbert Lohr felveszi a testhevederzetet.

Kötelező biztosítania magát, ha az építőmérnök, akinek ősz fürtjei kibukkannak a sisak alól, a szerelőjárda végén található kis lifttel felmegy két méter magasra, közvetlenül a szekrény alá, az alsó övhöz. Alig négy méterre a hídfőtől Lohr kezébe veszi a kalapácsot. Ütései nyomán hamar előbukkan a rozsdás vasalat a széttöredező beton alól. Szerencsére ez csak – ahogy a mérnökök mondják – a „laza vasalat”, az a szerkezeti acél, amelyet további erősítésként beágyaznak a betonba, de nem feszítik meg. Tehát még nincs ok a pánikra. Ha az építmény biztonsága veszélybe kerülne, a mérnökök azonnal lezárnák az autópálya-szakaszt.

Lohr a helyet vörös krétával karikázza be; a 47 éves Achim Hofmann, a Hessen Mobil Épületfelügyeleti Kompetenciaközpont vezetője rövid hullámvonalakkal jelöli a felszínre került vasalatot a repedésekről készült vázlatrajzon. Minden hibát feljegyeznek, rövidítésekkel jelölve a helyet és a kiterjedést. A beton tulajdon-

A frissen keletkezett rozsda narancsszínben pompázik. Ahogy öregszik a rozsdaréteg, úgy lesz egyre sötétebb

50 g 19/12

Ipari fémmegmunkálás.

A korrózió negatív hatásai ellen folyó évezredes küzdelemhez napjainkban a nanotudományok segítségével kifejlesztett bevonatok, festékek, védırétegek járulnak hozzá

képpen tökéletes környezet a vas és az acél számára. Ha ugyanis frissen öntik, az anyagban erősen lúgos környezet uralkodik, a 12 fölötti pH-érték megegyezik az ammóniaoldat kémhatásával. „És ilyen körülmények között a vasalat nem rozsdásodik” – mondja Hofmann. De a hidak is öregszenek, és egyszerre több mechanizmus is károsítja a szerkezetüket, ami utat nyit a rozsda számára.

Ott van például a karbonátosodás. A levegő szén-dioxidja néhány év alatt bejut az építőanyagba, ott pedig kémiai reakcióba lép az alkotóelemekkel. Ennek során eltolódik a vasalat környezetének kémhatása. Az építőmérnök Hofmann tudja: „Ha a pH-érték 8 körül alakul, az már nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a vasalat rozsdásodását. És minél porózusabb volt a beton, annál gyorsabb a karbonátosodás.” Ha ehhez még nedvesség is járul, elindul a rozsdásodás. És a nedvesség óhatatlanul megtalálja az útját a finom repedéseken át – amelyekből az olyan építményeken, mint amilyen a Bornbachvölgy hídja is, több mint elég van.

Mialatt a hídvizsgálók a betonszerkény alatt munkálkodnak, fölöttük dübörög a forgalom, mintegy 60 000 jármű mindennap, amelynek több mint 20 százaléka teherszállító, 44 tonnáig. A tendencia emelkedő. Az A45-öst eredetileg 30 000 járműre tervezték. „Minden egyes teherautó – mondja Achim Hofmann – akkora terhelést jelent a hídra, mint 20–40 000 személygépkocsi.”

Egy USA-ban végzett nagyszabású vizsgálat arra enged következtetni, hogy az út kopása a tengelyterhelés negyedik hatványával növekszik.

E

GY 40 TONNÁS tehergépjármű négy tengelyen tengelyenként 10 tonnával nehezedik az aszfaltra, ez 10 × 10 × 10 × 10, azaz négy tengely esetében negyvenezer tonnányi tehernek felel meg. Egy személygépkocsi két tengelyre eloszló két tonna súlyával csupán két tonnával terheli az utat. Több mint érthető, hogy a hidak egyre inkább károsodnak, és egyre több repedés keletkezik rajtuk.

A Sauerland-vonal további hátránya, hogy számos völgyhíd északi fekvésű. „Télen sózni kell az utakat, hogy a szakasz járható maradjon – mondja Achim Hofmann. – Az útszóró só pedig az építési vas ellensége.” A kloridionok beszivárognak a repedésekbe és a pórusokba. Az oxigénnel és a nedvességgel együttműködésben lyukakat marnak a fémbe. A veszély: kívülről gyakran nem láthatók a keletkezett károk. Nincs lepattogzás, semmi sem morzsálódik a

felszínen, alatta azonban ott pusztít a rozsda. A szerelőjárda lassan továbbgördül. Billeg és meg-megdöccen. Jó húsz méterrel alatta kanyarog a Bornbach a bozótoson át. A tériszony hiánya előfeltétele annak, hogy valaki építményellenőr lehessen. Az első pillér mögött a harmadik ember, az 51 éves Michael Hild száll be a miniliftbe. A nagy ellenőrzés során 58 méterrel a hídfő előtt észrevettek egy üreget. A meglazult építőanyag eltávolításához Hild a fúrókalapácsát használja. „Igencsak morzsalékos” – kiabálja oda a kollégáinak. Egyre mélyebbre fúr. „Ó, ó” – szólal meg hirtelen. Csak pereg és pereg a beton, a lyuk most már húsz centiméter mély. A dokumentáció miatt lefényképezik. Elég rosszul néz ki, Hild azonban „viszonylag nyugodt”. A kár a szegélyben keletkezett, amelynek nincs döntő jelentősége a híd teherbírása szempontjából. De azért jó, hogy újonnan építenek majd. Négy óra elteltével a trió lekászálódik a szerelőjárdáról. Mára elég volt. Az elkövetkező napokban a híd további szakaszait fogják vizsgálni, aztán bejárják a hídtest belsejét is. Mindig a rozsda nyomában.

19/12 g 51

A rozsda a kutatók fókuszában A TÉNY, HOGY folyamatosan harcolnunk kell a rozsda ellen, egy hatalmas természeti forradalom következménye.

Természetesnek vesszük, hogy légkörünk 20 százalékát az oxigén teszi ki. De ez nem volt mindig így. Az ősi Földön ez a gáz szabad formában – ha egyáltalán – csupán nyomokban létezett. Mígnem vélhetőleg hárommilliárd évvel ezelőtt – a pontos időpontról vitatkoznak – főként az óceánokban élő cianobaktériumok áttértek egy újfajta anyagcserére: napenergiát használtak fel arra, hogy a szén-dioxidból szerves anyagot hozzanak létre. Kialakult a fotoszintézis.

A

FOLYAMAT MELLÉKTERMÉKEKÉNT oxigén képződött, amely lépésről lépésre felgyülemlett az atmoszférában. Ez az anyag az akkoriban uralkodó organizmusok számára mérgező volt. De az élet legyőzte a válságot. Bizonyítékai vagyunk mi, emberek és az összes olyan állat, amelynek anyagcseréje ennek az agresszív gáznak köszönhetően működik. A rozsda, mondhatni, a levegővételünk ára.

Világszerte vegyészek, fizikusok és mérnökök seregei folytatják makacs és kitartó harcukat a csendes pusztító ellen. Új ötvözeteket keresnek, amelyek dacolnak az oxigénnel, és az atomok szintjén figyelik, mi történik a korrodálódó fém belsejében. Új védőbevonatokat és olyan érzékelőket fejlesztenek ki, amelyek lehetővé teszik a rozsda korai felismerését.

A düsseldorfi Max Planck Vaskutató Intézet tudósai is részt vesznek ebben a globális küzdelemben. Laboratóriumaik egy Bauhaus stílusú téglaépületben találhatók, még ha a kutatás tárgyához jobban illenék egy merész acélszerkezet.

Az intézetben összekapcsolódik az acélmunkások nyers, szikrát vető világa az anyagkutatók kifinomult, a lehető legnagyobb pontosságra kihegyezett szférájával. A szerelőcsarnokban a technikusok

52 g 19/12

vasat és olyan elemeket olvasztanak új ötvözetekbe, mint a vanádium, a króm, a molibdén vagy a mangán, hengerelik és kovácsolják ezeket. Néhány ajtóval odébb a kutatók atomszonda-tomográfia segítségével bepillantanak a fém belsejébe, és vizsgálják, hogyan rendeződnek a különböző atomfajták. És így bukkannak a mindenütt jelen lévő fémpusztító lényegének a nyomára.

Első pillantásra a keletkezése mintha egy egészen egyszerű egyenletet követne: nedves levegő + vas = vas-oxid, azaz rozsda.

Ha azonban egészen pontosan szemügyre vesszük, „a vas és az acél korróziója nagyon komplex folyamat” – mondja Michael Rohwerder, a korrózió-munkacsoport vezetője.

Bonyolult azért, mert a rozsdarétegek egyidejűleg a vas és az oxigén többféle vegyületéből és hidroxidionokból tevődnek össze. Ezek olyan hangzatos neveket viselnek, mint magnetit, goethit és lepidokrocit. És mindezen korróziós termékeknek megvan az a csúnya tulajdonsága, hogy a tiszta vas térfogatának többszörösére növekednek. „Ez teszi a rozsdát olyan veszélyessé” – mondja Rohwerder. Úgy szétválik, mint a leveles tészta, és eközben akkora erőt fejleszt, hogy még a betont is szétfeszíti.

Emellett számtalan pórus szabdalja a felduzzadó tömeget. Behatol az eső- és a kondenzvíz, a különböző vasvegyületek között ide-oda közlekednek az elektronok, az atomok újrarendeződnek. A nedves és száraz fázisok váltakozása határozza meg a rozsdarétegek összetételét – magyarázza Rohwerder. És a különböző rétegek aktívan közreműködnek a vas további pusztításában. Sokoldalú és változékony ellenfél, amely tönkreteszi az infrastruktúránkat.

A

ROZSDA KELETKEZÉSÉNEK részleteinél azonban sokkal jobban foglalkoztatja a tudósokat az a kérdés, hogy hogyan előzhetjük meg a korróziót. Egy klasszikus válasz így szól: galvanizálni kell. Az acélt a milliméter törtrészényi cinkréteggel védeni eredeti stratégia. Végül is a cink a két fém közül a

kevésbé nemes, ahogy az elektrokémikusok mondják. Készségesen lép reakcióra az oxigénnel és a nedvességgel. Ha a cinkréteg megkarcolódik, nem a vas „kerül a tűzvonalba”, mert a cink feláldozza magát helyette. Feloldódik, eközben olyan korróziós termékeket képez, amelyek ismét bezárják a karcolás helyét.

A cinkre általában egy további védőréteg is kerül, például lakk. Ezekbe a bevonatokba gyakran korróziógátlókat vegyí-

A Völklingeni Vasmű látogatói kedvelik a kemencék, kohók, kémények színkavalkádját. A kohó 1994 óta a világörökség része. Az UNESCO szabályai szerint minél autentikusabban kell megőrizni. Az első ipartörténeti műemléket azonban komolyan fenyegeti a korrózió

a környezeti terhelést, például nehézfémek Rohwerder laborjában egy mikrotenek, például cinkfoszfátot, amely sérülés esetén segíti az eredeti cinkréteget a seb formájában. Ennél okosabb megoldások hullámú sütőre emlékeztető készülékben bezárásában. Ezen eljárásnak azonban kellenek – mondja Rohwerder, és így gon- filigrán tű halad el egy galvanizált acélvan egy hátulütője: a nedvesség kimossa dolják a munkatársai is. Olyan védőré- darab felett. A Kelvin-szonda újra és újra ezeket a hatóanyagokat – akkor is, ha ép- tegek kifejlesztésén dolgoznak, amelyek szkennel egy néhány milliméter hosszú és maguk képesek megállapítani, mikor lép széles négyszöget, eközben méri az elektpen nincs rájuk szükség. Ahhoz, hogy az állandó kopással dacolva mindig megfele- akcióba a korrózió, és csak akkor engedik romos feszültséget. A lakkréteg sérüléseilő mértékben rendelkezésre álljanak, nagy szabadon a raktározott korróziógátlókat. től indulva harapódzik el a korrózió. Ahomennyiségben kell jelen lenniük a bevo- Mint az emberi szervezet „szerelőcsapatai” va eljut, ott csökkenek a millivoltértékek. natokban. És ezért nagy mennyiségben – a vérlemezkék, az immunsejtek –, csak A kutatók a lakkba intelligens akkor aktiválódnak, ha a test megsebesül. „gyógyítóanyagokat” ágyaztak. Ezek apró mosódhatnak ki – szükségtelenül növelve 19/12 g 53

tartályokban helyezkednek el, amelyek érzik, ha megváltozik az elektromos feszültség. Ekkor megnyitják csatornáikat, és szabadon eresztik azokat az anyagokat, amelyek megállítják a korrózió terjedését.

Ezzel párhuzamosan a Max Planck Intézet kutatói olyan módszereken is dolgoznak, amelyekkel újra helyreállíthatók a lakkréteg sérülései. „Akkor igazi öngyógyítást tudnánk előidézni” – mondja Rohwerder.

A

Z, HOGY az „acélvédők” erőfeszítései kifizetődők, az autók példáján is megmutatkozik. Még az 1980-as években is elkerülhetetlennek tűnt, hogy korrózió lyuggassa a padlólemezeket, vagy a csomagtartó fedeléről vörösen peregjen a rozsdapikkely. Boldog volt, aki kezelni tudta a kittet és a hegesztőgépet. Időközben az autógyártók nyolc, sőt harminc év garanciát is vállalnak a rozsdamentességre. A háttérben húzódó stratégia sikerét a tökéletesen horganyzott lemezek, a továbbfejlesztett festékek és a nedvesség összegyűjtésére hajlamos sarkok kiküszöbölése hozta el. A vörös támadó, legalábbis az autók esetében, elvesztette „méregfogait”.

A szép rozsda A ROZSDA NEM MINDENKI számára rémálom. Egyeseknek például kifejezetten tetszik a vörösesbarna, érdes felület – például a baszk művész, Eduardo Chillida szobrán a berlini Szövetségi Kancellári Hivatal előtt. Vagy a patinás corten acél formájában például házak homlokzatán.

Ez egy bevonat nélküli, nagy szilárdságú, alacsony ötvözőanyag-tartalmú, hegeszthető szerkezeti acél, amelynek a kialakításánál arra törekedtek, hogy ne legyen szükség utólagos felületkezelésre, festésre, és stabil védőrozsdaréteg jelenjen meg, amely megvédi a további korróziótól, ha az anyag több éven keresztül ki van téve az időjárás viszontagságainak. Mások pedig annyira kedvelik a látványt, hogy az autójukat is rozsdafestékkel dukkóztatják.

54 g 19/12

A barna patina megnemesít. Ez a jele a múltnak, a megélt dolgoknak. Egy olyan világ ellentételezéseként, amelyben egyre inkább dominál a digitális és a virtuális, a nyers, korrodált fém jelenti a kemény materiális valóságot, a hitelességet.

Létezik azonban egy hely, ahol mindezek az érzelmek a tetőfokukra hághatnak, ahol a rozsda pusztításának és esztétikájának ambivalenciája csúcspontot érhet el. Egy hely, ahova évente több tízezer turista látogat el: ez a Völklingeni Vasmű

(Völklinger Hütte). A létesítmény egy csövekből, felvonókból, kemencékből, olvasztókból, csarnokokból és szerelőjárdákból álló hegy. Egy acélóriás, amely működése alatt maga volt a pokol, manapság azonban nyugodtan bejárható. És különleges színskála figyelhető meg közben: az első, friss rozsdakezdemények narancsszínben világítanak, majd elkezd öregedni az oxigénes vegyület, vörösesbarnává, barnává később kékes ibolyaszínűvé válik. A látogatók szeretik ezt a színkavalkádot.

A radioaktív hulladékanyagok tárolására szolgáló hordókat folyamatosan ellenőrizni kell, nehogy a korrózió következtében lyukak keletkezzenek, amelyekből majd szivárogni kezd a mérgező anyag

1994-ben az UNESCO világörökségi építményeket. Ők Andreas Timmhez kehelyszínné, az ipartörténet első műemlé- rülnek. Az építész és várostervező 2009 kévé nyilvánította a Völklingeni Vasmű- óta vezeti a Völklingeni Vasmű műemvet. Amikor jó százévnyi működés után, lékvédelmi osztályát. Az egykori kohót 1986-ban bezárták a vasművet, a helyiek felügyelő irodában berendezett dolgozólegszívesebben lerombolták volna ezt a szobájából irányítja az 58 éves, finom szörozsdás monstrumot. Olyan nagy volt a veteket kedvelő – nyakkendő nélkül soha! frusztráció és az elkeseredettség a mun- – férfi a karbantartást. kahelyek elvesztése miatt. Manapság Timm különbséget tesz a jó és a goműemlékvédők érkeznek a Saar-vidékre, nosz rozsda között. „A jó rozsda egy olyan hogy megtanulják, miként kell szanálni oxidációs réteg, amely egyelőre megvéd a és megtartani a vasból és acélból készült további korróziótól – mondja az építész. –

A gonosz rozsda a leveles, amelyben víz tárolódik. És nálunk nagyon jellemző a leveles rozsda. Ha esik az eső, mindig látom a rozsda terjedését.”

Az UNESCO szabályai tulajdonképpen megoldhatatlan feladat elé állítják a műemlékvédőt: egyik oldalon a világörökséget teljes egészében és autentikusan kell megőrizni. Ami azt jelenti, hogy a rozsdát is meg kell tartani, amely ugyanakkor minden fém elpusztításával fenyeget.

Timm tudja: ha az építményt száz száza19/12 g 55

lékig autentikusan akarja megtartani, és semmit sem változtat, sehol nem avatkozik közbe, „az a pusztulásához vezet. Ha ugyanakkor mindent meg akarok őrizni, akkor le kell mondanom a hitelesség egy részéről”.

Hogy ez mit jelent, azt az építész az építmény bejárása közben mutatja meg.

Sisakot fel és indulás. Az iroda mellett található az elegyítőcsarnok. Itt korábban 12 000 tonna nyersanyagot tároltak, itt rakodták meg vasérccel és adalékokkal a csilléket, amelyek aztán a kohó felé vették az irányt. Andreas Timm egy tartóelemre mutat: „Itt ki kellett vágnunk egy darabot, le kellett cserélni egy újabb elemre.” Túl előrehaladott állapotban volt a korrózió, már az épület biztonságát veszélyeztette.

A pótelem esetében viszont egy olyan kémiai összetételű acélt választottak, amelyik a legjobban hasonlít az eredetire. A hitelesség kis maradéka.

A

Z ÉPÍTÉSZ egy kicsit sebésznek látja magát: „A sebészek néha könyörtelenek. Keményen le kell csapni az ellenségre, például egy láb amputálásával, hogy a beteget megmentsék.”

Negyven méter magasan kanyarog egy termetes cső a kohó felett. Az ilyen kiugró helyekre Timm ipari alpinistákat küld fel, hogy mintát vegyenek a csövek falából. Ennél a kéménycsőnél a próbafúrás kimutatta, hogy túl vékony a fala. Hosszú szakaszokat kellett lecserélni. Ahelyett azonban, hogy hagyták volna ismét el-

rozsdásodni a vezetéket, a műemlékvédők rozsdabarna festéket vittek fel a felületére.

Szerették volna elkerülni a feltűnést.

Ma ez a csőszakasz világosszürke.

Timm bosszankodik: „A festék pigmentjei nem bírták az ultraviola-sugárzást. Az ember csak a fejét rázza.”

A műemlékvédők célkitűzése, hogy megőrizzék a létesítmény egészének műszaki összefüggéseit. „Megpróbáljuk azt a benyomást kelteni, hogy csak szünetel a gyártás a vasműben” – mondja Timm. És ilyenkor néha inkább választják a rozsdabarna festéket az igazi rozsda helyett.

Amikor a kohó még valóban működött, a korrózió nem jelentett problémát. A hihetetlen hőség, amely a kemencékből, a szénégetőkből áradt, távol tartotta a nedvességet, amitől a rozsda elburjánozhatott volna.

A völklingeni kohó és konverter a bezárásáig több millió tonna vasat és acélt gyártott. Ezeket acélszerkezetként különböző helyekre építették be, drótként földbirtokokat kerítettek vele körül, acélsisakként a Verdunnél harcoló katonákat védte a lövészárokban, gránátok köpenyeként a halált hozta el. Közülük a legtöbb időközben bejárta minden elemi vas útját, amely kapcsolatba kerül a földi légkörrel – viszszatért eredeti formájába, vas-oxiddá vált, visszatalált az oxigén ölelésébe.

A GEO RIPORTERE, KLAUS BACHMANN a Völklingeni Vasmű bejárása során még érezte azt a nyers erőt, amellyel a vasat kiszakították az oxigén szorításából.

Egyeseknek olyannyira tetszik a rozsda színvilága, hogy képesek rozsdaszínű festékkel dukkóztatni autójukat Rozsdás hatású fémfal egy koppenhágai irodaépületen. A 16 féle ismert vas-oxid ipari felhasználása rendkívül sokoldalú. A corten acél például, bár rozsdásnak tűnik, megakadályozza a további korróziót 56 g 19/12

C

M

Y

CM

MY

CY

CMY

K

C

M

Y

CM

MY

CY

CMY

K

19/12 g 57

A fehér gólyák nyugateurópai populációi délnyugatra, Gibraltár felé, míg a közép- és kelet-európaiak délkeletre, a Boszporuszon át indulnak a Földközi-tenger medencéjét megkerülve délre az afrikai telelő területekre

58 g 19/12

Izrael: a madárvonulás csomópontja ÍRTA: DR. FUISZ TIBOR ISTVÁN 19/12 g 59

A

A Földön élő mintegy 10 000 madárfaj kétharmada, közel 6600 madárfaj egyedei vonulnak. Azaz olyan kétlaki életet folytatnak, amelyben a költési időszakban használt terület jelentősen eltér a telelőhelyektől, és a két terület között rendszeresen ingáznak az egyedek. És hogy a vonulás nagyságrendjéről is képet alkothassunk, talán elég annyit elmondani, hogy Eurázsiából mintegy 300 vonuló madárfaj ötmilliárd egyede érkezik Afrikába. A madarak sokféle módon és eltérő távolságra vonulnak, és bár szinte minden fajnak megvannak az egyedi sajátosságai, néhány általános szabályszerűség kirajzolódik a vonuláskutatás kétszáz éves eredményei alapján. A szárazföldek felett vonuló madarak vándorútja a Föld néhány pontján jelentősen öszszeszűkül, a nagy természetes akadályok folyosókba terelik a tömegeket.

Az egyik ilyen látványos csomópont Izrael, ahol az Európa keleti és Ázsia nyugati felét benépesítő madárfajok jelentős része átrepül az afrikai telelő- és a költőterületek között végzett utazás során.

AZ EURÁZSIAI KAPCSOLAT Az éves vonulás a madárvilág egyik legnagyobb erőpróbája és látványossága, és ezért hosszú ideje a madártani kutatások egyik legintenzívebben fejlődő területe. Az Európa és Ázsia északi térségeiben élő, rovarokkal,

60 g 19/12

kisemlősökkel és madarakkal táplálkozó fajok jelentős hányada nem talál elegendő élelmet télen, ezért délre költözik. A vonulás során a madarak sokféle ingert (a Nap állása, csillagképek, a Föld mágneses erőtere) felhasználva állapítják meg a követendő útvonalat, és a nagy tömegben együtt vonuló fajoknál a tapasztaltabbak vezetik a csapatot, tehát a tanulásnak is fontos szerep jut. De a legtöbb faj, bár a Nap és a csillagok állása alapján képes meghatározni a déli irányt, nem nyílegyenesen repülve jut el a telelőterületére. A fajok tekintélyes hányada a távolságot optimalizálva Európából a Földközi-tenger medencéjét nyugatra vagy keletre indulva kerüli meg, az európai fehér gólya (Ciconia ciconia) az egyik jól ismert faj, amelynek a nyugati populációi Gibraltár felé, míg a keletiek a Balkán és Törökország érintésével délkeletre indulnak. Persze nemcsak a kisebb területű Európa, hanem az óriási Közép- és Észak-Ázsia nyugati felén élők is a Himaláját és a sivatagos területeket nyugatra megkerülve ugyanerre veszik az irányt. Az Ázsia északi részét benépesítő madarak másik fő útvonala Délkelet-Ázsiába vezet, és egyes fajok – például a BelsőÁzsiában költő indiai ludak – a Himalája nyolcezres csúcsait átrepülve jutnak el a telelőhelyükre. De ha figyelmünket a balkáni, fekete-tengeri és Kaszpi-tenger környéki területen még széles sávban vonuló madarakra összpontosítjuk, onnan délre a Földközi-tengernél már alaposan a tenger és a lakhatatlan sivatagok közé szűkül az útvonal. Ennek köszönhető, hogy Izraelben az afrikai Nagy-hasadékvölgybe beterelődő madarak évente 500 milliós tömegben repülnek át az ország légterén.

Az európai barna kányák Afrika Szaharától délre telelnek. Az első éves példányok ott töltik a nyarat is, és csak a következő tavasszal térnek vissza a költőterületekre

Esettanulmány: a barna kánya (Milvus migrans) A barna kánya hatalmas elterjedési területen élő madárfaj. Az óriási, eltérő élőhelyi feltételeket kínáló térségekben merőben más vonulási stratégiával jellemezhető ez a faj. Az Afrikában, Ausztráliában és Dél-Ázsiában élő populációk nem vonulnak, ezzel szemben az európai és közép-ázsiai állományok a trópusi területeken telelnek. A barna kánya a többi nagy testű ragadozó madárhoz hasonlóan a szárazföldi útvonalakat követi, ezért az európai és ázsiai állomány jelentős része Izrael felett átrepülve lép át Ázsiából Afrikába. Európai állományát mintegy 60 000–100 000 párra becsülik, míg Magyarországon 120-150 körüli pár költ. A hazánkban rendkívül ritka madár a vonulás során több száz, de akár ezres csapatokban repül fel a délelőtti órákban a felfelé áramló meleg légáramlatokat (termik) kihasználva Izrael mezőgazdasági övezeteiben.

19/12 g 61

AZ AFRIKAI KAPCSOLAT Az európai, ázsiai és afrikai fajok találkahelye ez a vidék, ugyanis az afrikai Nagy-hasadékvölgy folytatása Izraelen át egészen Libanonig, illetve Szíriáig tart. Itt az Afrikai-lemez és Arábiai-lemez egymás mellett haladva hozta létre azt az óriási képződményt, aminek része a Golán-fennsíkot és Galileai-hegységet elválasztó Hula-völgy, majd délebbre a Holt-tenger. Afrikában az Indiai-, Szomáli- és Afrikailemez egymásnak feszülése, egymás mellett történő elcsúszása tektonikai feszültséget hoz létre, így az afrikai lemez határán a leszakadt táblákat víz tölti ki (Viktória-tó, Tanganyika-tó), a Hasadékvölgy szegélyén pedig vulkánokat, Afrika legmagasabb hegyeit találjuk: például a hófedte Kilimandzsárót és az Elgon-hegyet. Az elsodródó táblák képezte völgyben az afrikai fajok mélyen benyomulnak Ázsiába, jó példa erre az olyan apróság, mint a palesztin nektármadár (Cynniris osea), de honos volt itt a strucc is (Struthio camelus). A háborítatlan természetes növénytakaró kis területekre szorult vissza a fejlett mezőgazdasággal rendelkező Izraelben, de a fennmaradó területeken erőteljesen érzékelhető az afrikai hatás is. Az európai és ázsiai fajok rendszerint a sivatagos területek északi határáig honosak, míg az afrikaiak a Földközi-tenger magasságig

62 g 19/12

jutnak el. Az Izrael déli részén található Hai-Bar vadvédelmi területen olyan fajokat próbálnak tenyészteni és visszavadítani, amelyeknek a jelenlétére a Bibilia is utalást tesz. Ezek közé tartozik sok Észak-Afrikában máig vadon élő faj: a közönséges strucc (Struthio camelus camelus), és olyan jellegzetes emlősök, mint például a núbiai kőszáli kecske (Capra nubiana), a karakál (Caracal caracal) és a kardszarvú antilop (Oryx dammah).

A szárazföldi madarak számára a vonulás során a legnagyobb akadályt a magas hegységek, a táplálékot nem kínáló tengerek, óceánok és sivatagok jelentik. A sivatagos észak-afrikai tájak előtt az utolsó megállók közé tartoznak a közel-keleti Golán-fennsík, Hula-völgy, majd Eilat környéke, a délre tartó madarak itt tölthetik fel utoljára tartalékaikat. Az evolúciókutatók szerint a madarak vonulási útvonalai az elterjedésük lenyomatai. Azaz elképzelhető, hogy sok afrikai eredetű csoport pontosan ezen az útvonalon keresztül hódította meg jelenlegi élőhelyét.

A strucc futómadár, a leletek alapján tudjuk, hogy gyalog, az indiai szubkontinensről kiindulva Ázsián átgyalogolva hódította meg Afrikát. Korábban az Arab-félszigeten és a Közel-Keleten is honos volt

A vizes területek szerepe Izraelben: Eilat, Hula-tó A madárvonulás során egyes fajok kis szakaszokat repülve, majd pihenve, tartalékaikat feltöltve, megállva, kis lépésekben jutnak el a telelőterületükre. A sivatagos, félsivatagos élőhelyek kevés táplálékot kínálnak számukra, ezért az olyan folyóvölgyek, mint például az Arava-völgy Izraelben, kiemelkedő fontosságúak ezeknek a madaraknak. A Közel-Kelet egyik legfontosabb vízgyűjtője a Golánfennsík, birtoklásáért a modern korig rengeteg háború folyt. Élővilága különösen gazdag, a hegyi gazelláktól (Gazella gazella) a dorkászgazellán (Gasella dorcas) át az itt korábban nagy számban költő fakó keselyűkig (Gyps fulvus) számtalan faj otthona. Sajnos 2019-ben az ország legnagyobb fakókeselyűpopulációja kipusztult a Gamla rezervátumban, és az akáciagazella és palesztin hegyi gazella két itteni faja is veszélyeztetett. A csapadékos Golán-fennsíkon eredő folyók táplálják a Hula-völgy vizes élőhelyeit, amelyeket keletről a Golán, nyugatról a galileai hegyek határolnak. A völgyben egy nagy kiterjedésű tó volt, melyet a malária visszaszorítása érdekében az 1950-es években lecsapoltak.

A terület vizes élőhelyeit részben megőrizte a Hula természetvédelmi terület, amely Izrael első védett területe volt.

19/12 g 63

A vonuláskutatás módszerei A madarak vonulása már az ókorban felkeltette az akkori európai tudósok, kiemelkedő gondolkodók – például Homérosz és Arisztotelész – érdeklődését, és a korai megfigyelések megállapították, hogy a vándorút ősszel dél felé indul, majd tavasszal észak felé mozognak a madártömegek. Az alternatív hipotézis, miszerint a madarak téli álmot alszanak, az ókortól egészen a 18 századig tartotta magát. Pedig a sok-sok ezer madárfaj közül kizárólag a lappantyúfélék családjába tartozó téli estifecske (Phalaenoptilus nuttallii) esetében bizonyított a többhetes téli nyugalmi állapot.

A vonulás lehetséges területeiről olyan bizonyítékok is támpontot adtak, mint a testükben nyílvesszőt hordó egyedek felbukkanása.

A kutatók a nyílvessző anyaga alapján meg tudták állapítani, hogy az 1822-ben a németországi Mecklenburg tartományban talált átlőtt nyakú fehér gólyát egy Közép-Afrikában élő fa anyagából készült nyíllal sebesítették meg. Azóta mintegy kéttucatnyi Afrikából nyílvesszővel hazatérő madár esetéről számolt be a szakirodalom.

A vonuláskutatás fejlődésében igazi mérföldkő volt a madárgyűrűzés, hiszen a jelölt példányok visszafogásai pontos képet adtak a vonulási útvonalakról. Azonban a módszer nagy hátránya, hogy a tömegével gyűrűzött madaraknak csak kis hányadát fogják be a kevésbé fejlett kutatási infrastruktúrájú trópusi telelőterületeken, s a kézre került példányok egy része fazékban végzi, jelölőgyűrűjének adatai elvesznek. A modern kutatás eszköztárában azonban sokkal hatékonyabb módszerek is fellelhetők. A nagy tömegben vonuló madarak csapatai radarral is észlelhetők, mozgásuk dokumentálható, tollaiknak kémiai analízise pedig az izotópok jelenléte alapján fényt deríthet a telelőterületek és a fontos megállóhelyek elhelyezkedésére. A legjobb eredményeket manapság a műholdas jeladókkal felszerelt madarak megfigyelése szolgáltatja. A mikroelektronika fejlődésének köszönhetően olyan napelemes adóvevőkkel lehet felszerelni az állatokat, amelyek akár évekig működőképesek maradnak, és a madár helye műholdas helymeghatározással akár napi felbontásban is tanulmányozható. A hazánkban jelölt kék vércsék (Falco vespertinus) és az indiai vonulás során jelölt amúri vércsék (Falco amurensis) kutatása hazai ornitológusok vezetésével ezzel a módszerrel folyik.

Kiderítették, hogy mindkét faj az Egyenlítőtől délre, Dél-Afrika, Namíbia, Botswana szavannás területein termeszekre vadászva telel, és nemcsak a zord sivatagokat, de az esőerdő-övezetet, sőt, az amúri vércsék az Indiai-óeánt is átszelik. Minden évben 22 000 kilométert tesznek meg ázsiai költőhelyüktől az afrikai telelőterületig.

A barkóscinege (Panurus biarmicus) téli tápláléka a nád magja, tipikus kóborló, részleges vonuló. Csak akkor vonul el költőhelyéről délre, általában a Földközi-tengerig, ha az adott évben rossz a nádmagtermés.

A fémgyűrűk a madarak egyedi jelölésére alkalmas betű- és számkódot tartalmaznak, illetve a kibocsátó ország is azonosítható segítségükkel

19/12 g 65

Az erdei pinty európai állományai plasztikus vonulási viselkedéssel jellemezhetők. Az angliaiak nem vonulnak, míg a Skandináviában élők Franciaországban, Nagy-Britanniában és az Ibériai-félszigeten telelnek

66 g 19/12

Vonulási típusok A vonulás rendkívül sokféle módon zajlik. A kutatók egyetértenek abban, hogy a költözés mozgatórugója a táplálékkínálat változása. A költőterületek időszakos eleségbőségét és az afrikai telelőhelyekhez képest kisebb számú versengő faj jelenlétét használják ki azok a fajok, amelyek az utolsó nagy eljegesedés óta egyre északabbra hatolva kiaknázzák az északi félteke táplálékkínálatát. A jégsapkák visszahúzódását követték az eredeti élőhelyről odavezető egyre hosszabb vonulási útvonalak is. Kisebb léptékben ugyan, de hasonló mozgatórugók vezérlik a madarak magassági vonulását, hiszen a hegyi élőhelyek is alacsonyabb hőmérséklettel jellemezhetők a környezetüknél. Jó példa erre a vízi rigó (Cinclus cinclus) és a hajnalmadár (Tichodroma muraria), amely az európai magasabb hegyek patakjai mellől vagy sziklás vidékeiről az alacsonyabban fekvő területekre szorul, és ilyenkor hazánkban is felbukkannak egyedeik. Az egyre rövidülő nappalok a madarak hormonháztartására hatva létrehozzák a vonulási nyugtalanságot, és elindul a költözés. Egyes fajok csak a legzordabb időszakban vonulnak, és akkor is csak a populáció egy része (például a vörös vércsék [Falco tinnunculus] városi környezetben élő hímjei enyhe években áttelelnek: ezek a részleges, avagy parciális vonulók. És persze egy faj vonulási mintázatai területenként eltérők lehetnek: az angliai erdei pintyek (Fringilla coelebs) kontinentális rokonaikkal ellentétben áttelelnek. A nagy testű fajok (gólyák, keselyűk, sasok) gyakran a felszálló légáramlatokat kihasználva, azokban termikelve emelkednek a magasba, majd siklórepüléssel vitorláznak a következő emelő légoszlopig. Így rengeteg energiát spórolnak meg, vonulásuk azonban a szárazföldhöz kötődik, hiszen a tengerek felett nem alakulnak ki termikek. Ezek a fajok a szárazföldi útvonalak szűk keresztmetszeteinél – Boszporusz, Gibraltár, Batumi, Közép-amerikai-földszoros – hihetetlen tömegben koncentrálódnak a vonulás során. Ilyen vonulási csomópont Izrael is, ahol a Földközi-tenger medencéjét keletre kerülő európai és ázsiai madárfajok Afrikába igyekszenek.

A KUTATÓK ÉVI 500 000 000 PÉLDÁNYRA BECSÜLIK AZ IZRAEL LÉGTERÉBEN VONULÓ MADRAK SZÁMÁT.

DR. FUISZ TIBOR ISTVÁN a Magyar Természettudományi Múzeum Madárgyűjteményének kurátora. A madarak bioakusztikájának és viselkedésökológiájának kérdéseit kutatja.

Hobbija a természet- és madárfotózás és az evolúciós jelenségek keresése az állatvilág viselkedésmintázataiban. http://www. tiborfuisz.com/evolutionaryphotography/ 19/12 g 67

TECHNOLÓGIA

CSAK SEMMI PÁNIK!

Ha sok ember gyűlik össze szűk térben, a helyzet veszélyessé válhat. A tömegeket azonban lehet irányítani: fizikusok, pszichológusok és informatikusok közösen dolgoznak azon, hogy előre megjósolják a csődület mozgását, és ezzel katasztrófákat előzhessenek meg. ÍRTA: PHILIPP BRANDSTÄDTER 68 g 19/12

H

JÓ KILÁTÁS? ROSSZ GONDOLAT A hamburgi kikötői születésnap alkalmával látogatók százezrei sétálnak át a gyalogoshídon, amely a mólókat köti össze a metróállomással. Aki azonban itt megáll, az akadályt képezve feltartóztatja a tömeget

A KÉRDÉS AZ: MIKOR TÓL VÁLIK VESZÉLYESSÉ A CSŐDÜLET? 70 g 19/12

AMBURG, KIKÖTŐ-SZÜLETÉSNAP, látogatók százezrei. És egy ember áll ott bambán. Vagy mondjuk úgy, logisztikailag előnytelenül. A gyalogoshídon, amely a metróállomástól a St. Pauli mólókhoz vezet, az emberáradatban egy tekintélyes körméretű férfiú hirtelen megáll. Előkaparja okostelefonját az övtáskájából, hogy lefilmezze a kikötő vízállást mutató tornyát. Az emberek lassítanak, az emberek kikerülik, az emberek megállnak. Az egyik véletlenül meglök valakit, a másik, úgy tűnik, szándékosan tülekedik.

A promenádon néhány tucat méterrel lejjebb egy halom egymásra rakott szürke konténer, három emelet magasságban. Itt rendezkedtek be a tudósok. Egy maroknyi matematikus és informatikus ül a laptopja előtt, és három nagy képernyőn követik a hídon történteket: amint az okostelefonos uraság mögött egyre több ember torlódik fel, a képet színes felhő tölti ki.

Ez kezdetben még zöld, majd sárga, végül vörös. Az időjárási térképhez hasonlóan a „heatmap” is azt mutatja, hogy ott valami készülőben van. Nevezetesen egy nagyon sűrű embertömeg.

Ez lenne a megfelelő pillanat arra, hogy kiküldjük a biztonságiakat?

Legkésőbb a 2010-es duisburgi Loveparade óta keringenek a fejekben ezek a képek: túl sok ember túl szűk helyen. Meginognak, elbotlanak vagy falhoz, kerítéshez nyomják őket. Duisburgban 21 zenerajongó lelte halálát. A 2015-ös mekkai hadzs során zarándokok százai. Torinóban 2017-ben egy nyilvános játékosmustra alatt 1500 focirajongó sérült meg, vélhetőleg petárdák riasztották meg őket.

Ugyanis a merényletektől való félelem is fokozódott.

Bataclan, Párizs. Promenade des Anglais, Nizza.

Breitscheidplatz, Berlin.

Ezért dolgoznak a szakértők a nagyobb események biztonsági koncepcióin, és teszik fel maguknak a kérdést: Hogyan viselkedik az ember a tömegben?

Mikor válik veszélyessé a zsúfoltság? Mikor jelentkezik a pánik? Eddig erre nehéz volt választ adni. A zsúfoltságot terepen szimulálni alig lehetséges: senki sem hozhatja célzottan pánikhelyzetbe a kísérleti alanyokat. A katasztrófakutatók eddig főként kisebb csoportokról nagyobbakra vetítették ki, hogyan viselkedik az ember a tömegben (english crowdnak is nevezik); a vészhelyzetben tanúsított viselkedést történelmi tragédiákból vezették le: a Beverly Hills Supper Club 1977-es tüze, a rammsteini repülőgépszerencsétlenség 1988-ban, a Hillsborough futball-

stadionban történt tragédia 1989-ben. A szemtanúk érzékelése gyakran torzul. Ma a kutatók a számtalan privát telefonos videóból, illetve a biztonsági kamerák felvételeiből profitálhatnak. Mindazonáltal azokból sem derül ki, hogy éppen hány ember tolong egyetlen négyzetméteren. A kamera perspektívája csalóka. Időközben folyik az interdiszciplináris kutatás. A hamburgi konténerekben ezekben a napokban egymásnak adják a kilincset az IT-specialisták, a biztonsági tanácsadók és a pszichológusok. A német–francia kutatási projekt, a S2UCRE keretében nyolc partnerszervezet munkálkodik vállvetve új biztonsági technológiák kidolgozásán „áttekinthetetlen környezetben” rendezett nagyszabású események igényeire szabva. Tehát ott, ahol a terület nagy kiterjedésű, a belépést nem lehet ellenőrizni: például maratoni futóversenyeken, rajongói összejöveteleken, népünnepélyeken. A kikötői születésnap tökéletes kutatási alany erre a célra. A gyalogoshíd pedig különösen.

I

A KAMERÁK CSAK KÉPEKET KÖZVETÍTE NEK, DÖNTENI AZ EMBEREKNEK KELL A KÁOSZ SZEMLÉLŐJE Míg odakint a tömeg hömpölyög az utcákon, a biztonsági kamerák felvételeit kiértékelő személyzet a képernyőre mered és igyekszik kiszűrni a veszélyesnek tűnő helyzeteket, mielőtt még túl késő lenne

A „CROWD” SZEMMEL TARTÁSA

TT MINDIG „előfordulnak tumultuózus jelenetek, de szerencsére nem történik semmi rossz” – magyarázza a projekt 40 éves vezetője, Sascha Voth, miközben szemét a heatmap vörös felhőjére függeszti. A karlsruhei Fraunhofer Intézet Optronikai, Rendszertechnikai és Képértékelési Osztálya informatikusának mindig szüksége van a „tömeg bizonyos sűrűségére”, hogy edzhesse a heatmap algoritmusát: ez az első olyan videotámogatott technika, amellyel pontosan ki lehet számolni az egy négyzetméterre eső személyek számát. Méghozzá élőben. Ehhez a vizsgálat megkezdése előtt Voth és munkatársai drónok segítségével feltérképezték a területet, készítettek egy 3D-modellt, és hat videokamerát szereltek fel. Most az algoritmus kiszámolja a kamerák látószögét, és egy térképen színekkel jelzi az embertömeg sűrűségét és a mozgások irányát. Az egyes, különálló videóképek helyett így egy áttekinthető „helyzetkép” keletkezik.

Ezen aztán egy rendezvény „crowd managere” egyetlen pillantással látja: hol különösen sűrű a tömeg. Mozog, vagy megakadt? Gyorsan összecsoportosul, vagy éppen szétáramlik?

Távirányítású kamerák segítségével pontosan szemügyre veheti a történéseket. „Még mindig az ember dönti el, hogy be kell-e avatkozni” – hangsúlyozza Voth. A kamerák olyan nagyfelbontású felvé19/12 g 71

72 g 19/12

SOHA NEM ÁRT AZ ÓVATOSSÁG Már léteznek olyan szimulációs programok, amelyek valós időben értékelik a tömeg mozgását. A cél az, hogy különösen a sok ember részvételével zajló rendezvényeket minél biztonságosabbá tegyék

teleket sugároznak, amelyeken még az apró részletek – mint például egy okostelefon – is jól felismerhetők.

Arcok viszont nem, ehhez túl meredek a látószög. „Arcfelismerést egészen tudatosan nem alkalmazunk – mondja Voth. – Csak azokat az információkat akarjuk felhasználni, amelyre a tömeg sűrűségének méréséhez van szükségünk.” Privacy by Design, így nevezik ezt a kutatók. Annak érdekében, hogy ez a dizájn, ez a tervezés az adatkezelési szabályokkal is összhangban legyen, a projektben jogászok is dolgoznak. Voth mellett a konténerben ül Florian Sesser a müncheni műszaki egyetem informatikusaival és matematikusaival, mindenki a laptopját böngészi.

Az accu:rate elnevezésű, tömegszimulációval foglalkozó startup 35 éves társalapítója egy olyan programot tesztel, amellyel a heatmap átvezethető egy szimulációba, hasonlóan ahhoz, ahogy egy időjárásjelentésből előrejelzés lesz: Hogyan viselkedik majd a tömeg a hídon a következő percekben?

Néhány kattintás, a színes foltok gyorsított felvételben változnak, és 180 másodperccel előrébb járnak a valós időnél. „Az ilyen szimulációkkal a rendfenntartó egységek megelőzhetik a »helyzeteket«, ahelyett, hogy mögöttük kullognának” – mondja Sesser. Még azelőtt beavatkozhatnának, mielőtt eszkalálódik a tumultus.

Az éppen aktuális torlódásnál a heatmap már lefújja a riadót. A férfi, aki feltartotta a gyalogosok áramlását, tovább bandukolt. A videófelvételt borító vörös felhő zöldre vált.

MI LENNE, HA? AZ INGÁZÓK RÉMÁLMA Mi történik, ha terroristák támadják meg a vonatot? A brit szerző, John Leach megfigyelése szerint a túlélők nem bátrabbak, hanem csak jobban felkészültek.

A rendfenntartók rendszeresen gyakorolják, mi a teendő ilyenkor

A SZIMULÁCIÓ EGYRE FONTOSABB SZEREPET TÖLT BE A KATASZTRÓFA VÉDELEMNÉL 74 g 19/12

„E

Z IDÁIG CSAK a rendezvényt megelőzően tudjuk lejátszani a látogatók áramlását, és nem az esemény ideje alatt” – mondja Sesser. Sesser crowdszimulációját már használják a müncheni sörfesztivál és a rostocki Hanse Sail tervezése során. A terület virtuális térképe alapján az informatikus szimulálni tudja, hogyan fognak eloszlani az emberek, hova fognak mozdulni menekülés esetén. Hogyan lehet a publikumot gyorsan evakuálni. Milyen szélesnek kell lennie a menekülő útvonalaknak. Hol kell fenntartani vészkijáratot.

A szimulációs programok egyre fontosabb szerepet játszanak a katasztrófavédelem szempontjából.

A biztonsági erők eddig csak előre meghatározott forgatókönyvek alapján tudták abszolválni a gyakorlatokat, újabban a kutatók nagy teljesítményű számítógépeken játsszák le a merényletek, tüzek, járványok és természeti katasztrófák hatásait egy nagyvárosra.

DRÁMAI PILLANATOK 2001. szeptember 11-én emberek menekülnek az utcákon, miután összedőlt a World Trade Center északi tornya. A túlélők beszámolói alapján végzett elemzésekből az derül ki, hogy az emberek értékes perceket veszítettek, mielőtt elkezdtek volna menekülni

ANNAK A LEGNAGYOBB A TÚLÉLÉSI ESÉLYE, AKI FELKÉSZÜL A VÉSZHELYZETRE EXTRA VÉDELEM? A GAZDAGOKNAK A biztonság olyan árucikk, amelyet ki is lehet bérelni. Számos személyi védelemre szakosodott szolgáltató működik a világon, akik többek között gyakorolják a védett személy elleni merénylet elhárítását is

Ennek során nemcsak a helyi adottságok módosítják a szoftvert, hanem a „pixellakosság” különböző magatartásformáit is beprogramozzák: egyes csoportok amilyen gyorsan csak lehet elhagyják a területet, mások elbújnak vagy a legközelebbi kórházba menekülnek. Florian Sesser is meg tudja változtatni virtuális „szereplőinek” bizonyos tulajdonságait: a magasságot és az életkort, ami befolyásolja a haladási sebességet.

Vagy a családok részarányát. Ha sok szülő van a helyszínen gyerekekkel, kétszer olyan sokáig tarthat őket kihozni a veszélyzónából, mint ha csak felnőttek vannak jelen. „Az ilyen számításoknál azonban a nagy számok törvénye alapján sok részlet elvész – mondja Sesser.

– Az, hogy valaki fejvesztve a rossz irányba szalad, nálunk nem fordulhat elő.”

A jövőben azonban a pszichológiai tényezőket is figyelembe veszik a szimulációknál.

A TÖMEG HATALMA

L

AURA KÜNZER egy csipeszes írótáblával áll a konténer tetején, és a látogatókat figyeli. A pszichológus a ludwigsburgi Team HF (Human Factors) munkatársa, akik az „emberi tényezőt” vizsgálják a biztonság szempontjából, és tanácsadással is foglalkoznak. Hogyan viselkednek a vendégek és a személyzet, és ehhez hogyan lehet illeszteni a biztonsági rendszereket?

Künzer a kikötői korzó egyik szakaszát veszi szemügyre. A látogatók andalognak, megállnak, akadályokká válnak. Hagyják magukat sodortatni – és csalogatni. A kellemes illatok, a fények által. „A sűrűség önmagában nem feltétlenül problematikus – mondja a pszichológus. – Egyesek szívesen merülnek el a tömegben, ha például a kedvenc zenekaruk játszik. Emiatt fontos a látogatók hangulatának megítélése.” Künzer ezért meghatározott időpontokban végigmegy egy ellenőrző listán: Milyen az időjárás? A látogatók „nagyon nyugodtak” vagy „inkább feszültek”, „lökdösődnek”? Lazának tűnnek, megállnak fotózni, esznek sétálás közben? Hogyan reagálnak a rendfenntartókra? A Team HF különös figyelmet fordít a csoportokra. Ezek mozgásának megértése nagyban javítaná a tömegek áramlásának szimulációját. „A csoportok együtt maradnak – így a HF-alapító Gesine Hofinger. – Együtt keresnek menedéket, és együtt menekülnek. Még akkor is, ha ez vészhelyzetben értékes időt vesz el.”

De kik tartoznak össze? A szülők a gyerekeikkel vagy az egymáshoz öltözött párok, ezeket könnyű

TIPPEK VÉSZHELYZET ESETÉRE Tudjuk, mit kell tenni?

Vészhelyzet esetén a legjobb óvintézkedés, ha fejben átgondoljuk: hol rejtőzik a veszély, és hogyan kellene reagálnom.

1. Idegen épületekben: megjegyezni a vészkijáratokat, hogy gyorsan cselekedhessünk.

2. Repülőgépen vagy hajón: a biztonsági előírásokat figyelmesen olvassuk el, képzeljük el a menekülési útvonalat.

3. Használjuk a biztonsági övet! Megnégyszerezhetik a túlélés esélyét.

4. Elővigyázatosság: nagyszabású rendezvény előtt infor-

málódjunk az adottságokról, töltsük fel a mobiltelefonunkat, és a hálózat összeomlása esetére beszéljünk meg találkozópontot.

5. Tűzriadó? Azonnal hagyjuk el az épületet – ne várjuk meg, hogyan reagálnak a többiek.

6. Merénylet vagy zavargás esetén: fejet behúzni és gyorsan elszaladni.

7. A személyünket érő támadás esetén: „bomba”

vagy „fegyver” szavak kiáltozása közepette rohanjunk a többi emberhez. Ez garantáltan felkelti a figyelmet.

felismerni. Más csoportokat csak a tömegben való előrehaladásuk mintázata alapján. Három vagy négy személy gyakran V formációt alkot, vagy rombuszt. Így egyfajta éket hoznak létre, mint egy áramvonalas hullámtörő.

Hogy zökkenőmentesen el tudjanak egymás mellett haladni, az emberek meglepően jól szervezik saját magukat: az ellenforgalomnál legtöbbször jobbra tartanak, az álló publikum előtti áthaladáskor gyakran láncot alkotnak, az árral szemben átlósan haladnak. Egy bizonyos sűrűség elérésekor azonban az emberek egymáshoz érnek, még akkor is, ha senki sem tolakszik. Ilyenkor az erő átterjed az egyik testről a másikra, és a sok apró mozdulat összeadódik. „Attól kezdve már nincs mozgásszabadság, ha egy négyzetméteren legalább hat ember zsúfolódik össze” – tudja Hofinger. Ilyenkor légszomj, zúzódások, bordatörések alakulhatnak ki.

Nem mindenki számára, mert a tömeg hullámzik és félig-meddig eloszlathatja az erőket. Míg a hullámok egy akadályba ütköznek, a tű fokába, mint az alagút a duisburgi Loveparade-on. A tömeg közepén is kialakulhatnak hirtelen turbulenciák, crowd quakes, amint azt a fizikus Dirk Helbing, a tömegdinamika jeles kutatója bebizonyította. Az ilyen „embertömegrengések” egy csapásra megnövelik a nyomást.

A GEO riportere, PHILIPP BRANDSTÄDTER az anyaggyűjtés során statisztaként részt vett egy katasztrófagyakorlaton – és filmbe illően jajgatott és kiabált.

A TÖMEGPÁNIK MÍTOSZA

A

KUTATÓK SZEMPONTJÁBÓL a Loveparade-on történtek a tömeg fizikájának szomorú példája, de nem a tömegpániké, ahogy azt a szervezők állították. A tömegpánik kifejezést a kutatók nem szívesen használják. Az embertömeg, amelyet mintha megfertőzött volna a hisztéria vírusa, és átváltozik egy gátlástalanul száguldó csordává, nos, ez inkább a moziban fordul elő, mint a való életben. „Az emberek nem őrültek, se nem irracionálisak – mondja Gesine Hofinger. – Evolúciótechnikailag is értelmetlen lenne, ha az első veszélyes helyzetre letaposnánk egymást.” A vészhelyzetben történő együttműködés mindenki túlélési esélyeit növeli.

A katasztrófakutatás évtizedeiből származó szemtanúi beszámolók, videóelemzések, megkérdezések alapján állíthatjuk: keressük egymást és segítünk egymáson. Más mintázatok is ismétlődnek. Az idősebb emberek átlagban jobban fel tudják becsülni a vészhelyzetet a tapasztalatuk alapján, mint a fiatalok.

A nők inkább segítséget hívnak, és figyelmeztetnek másokat. A férfiak úgy tesznek, mintha nyugodtak lennének, és egyedül is meg tudnák oldani a helyzetet. És általában igaz: éles helyzetben sok ember túl lassan reagál.

2001. szeptember 11-én például. Miután a repülőgépek beleszálltak a World Trade Center tornyaiba, sokan az épületben vártak arra, hogy mit fognak tenni a kollégáik, telefonáltak, befejezték az e-mailt, még elmentek a WC-re, átöltöztek. A túlélők körében folytatott felmérésből kiderült: átlagban hat értékes perc telt el, mielőtt elkezdtek menekülni.

A brit John Leach, a Túlélés pszichológiája című könyv szerzője úgy becsüli, hogy az emberek 75 százaléka életveszélyes helyzetben képtelen világos gondolatokra a meneküléssel kapcsolatban: nem jut eszükbe, hogy tárcsázzák a segélyhívót, vagy nem találják a kijáratot.

Olyan ritkán kerülünk szélsőséges helyzetbe, hogy nincsenek kipróbált cselekvési mintázataink. Így tehát meghosszabbodik a reakcióidőnk. Ehhez jön még a félelem. Először élesíti az érzékeket, aztán azonban eluralkodhat rajtunk: a test és a szellem mintha megbénulna, az információkat már képtelenek vagyunk feldolgozni.

Ezért fontos még nyugodtan átgondolni, hogy mit tegyünk éles helyzetben (lásd keretes írásunkat).

Leach megfigyelése szerint a túlélők nem bátrabbak, hanem csak jobban felkészültek.

19/12 g 77

V I L ÁG ES EM ÉNYEK

AZ ELSŐ A TAT–8 1988 óta köti össze Franciaországot, az Egyesült Királyságot és Az Egyesült Államokat

A LEGRÖVIDEBB Az Ulysse kábel Calais és Dover között csupán 30 km hosszú

A LEGNAGYOBB TELJESÍTMÉNYŰ A Marea nevű kábelt a Facebook és a Microsoft fektette le 2018-ban a spanyolországi Bilbao és az amerikai Virginia Beach között.

6605 km hosszú, és az interkontinentális adatforgalom háromnegyede halad át rajta

TAT-8

MAREA

KA N

ELL ALI N

K

AW A

A LEGÚJABB A Kanawa, melyet 2019 januárjában avatott fel az Orange telekommunikációs vállalat, Francia Guyanát köti össze Martinique szigetével

A legfontosabb kapcsolódási pontok tenger alatti és szárazföldi kábelek között

78 g 19/12

ÉPÍTÉS ALATT Az EllaLink Brazíliát és Spanyolországot fogja összekötni 2020-tól, és lehetővé teszi majd Brazília számára, hogy kevesebb adatforgalmat bonyolítson az Egyesült Államokon keresztül, ahol gyanúja szerint lehallgatásokat végeznek

20 000 TENGER ALATTI KÁBEL

B

SZÖVEG: JULES PRÉVOST, ILLUSZTRÁCIÓ: HUGUES PIOLET

izonyos területek számára akár egyetlen kábel meghibásodása is teljes elszigeteltséget jelenthet. Így eshetett meg az is, hogy 2019 januárjában a Tonga-szigetek lakói két héten át el voltak vágva a világtól: se online banki szolgáltatás, se közösségi oldalak, se internetes szállásfoglalás. Ennek oka pedig csupán annyi volt, hogy eltört az egyetlen optikai szálas tenger alatti kábel, mely összeköti a szigeteket a világhálóval. A világ kontinensek közötti digitális információfolyama majdnem teljes egészében a tengerek alatt halad át. A locsolócső vastagságú, hajszálvékony üvegszálakból álló kábeleket speciális kábelezőhajók fektetik a tenger fenekére. Ma 378 ilyen hajó működik, számuk azonban egyenlőtlenül oszlik meg az országok között: 91-et az Egyesült Államok üzemeltet, míg például

Oroszország hetet, Mozambik pedig csupán kettőt. Legtöbbjüket a nagy telekommunikációs társaságok működtetik, de olyan cégek is egyre többet fektetnek ebbe a kulcsfontosságú szektorba, mint a Google, a Facebook, a Microsoft vagy az Amazon. Ezek az összeköttetések azonban sérülékenyek, mivel földrengések, horgonyok, halászhálók vagy akár cápaharapások rongáló hatásainak vannak kitéve. Mintegy száz üzemzavart kell elhárítani évente, melyek oka 75%ban emberi eredetű. A kábelek potenciális célpontokká is váltak: „Előfordulhatnak szabotázsok is – magyarázza Camille Morel, a Lyoni Nemzetközi Biztonsági és Védelmi Kutatóközpont (CLESID) doktorandusza. – A víz alatti drónok elterjedése pedig a jövőben megkönnyítheti a támadásokat.” Lehet, hogy a kiberháborút a tengerek mélyén vívják majd?

1,2 MILLIÓ

KILOMÉTERNYI KÁBEL FEKSZIK AZ ÓCEÁNOK FENEKÉN, VAGYIS ÉRNÉ

32-SZER KÖRBE A FÖLDET

25 ÉV

AZ ÉLETTARTAMA EGY TENGER ALATTI KÁBELNEK

99%

HALAD ÁT RAJTUK A VILÁG ÖSSZES HANGOS, INTERNETES ÉS TELEVÍZIÓS ADATFORGALMÁBÓL,

26 600

AMI GIGABYTE ADATOT JELENT MÁSODPERCENKÉNT

E-WE 3

A LEGHOSSZABB A Sea-Me-We 3 a francia Finistère megyei Penmarc’h-tól egészen Ausztráliáig, Sydney-ig húzódik, 40 000 km hosszú és négy kontinens 33 országát köti össze

19/12 g 79

Forrás: TeleGeography (submarinecablemap.com)

SEA-M

V I L ÁG POLGÁR

„Mindig légy őszinte, egyenes, még ha épp akkor az kellemetlen vagy fáj is! Ez vezet a tiszta, gond nélküli élethez. ”

Egy a…

7,749 Miért ad hálát?

Az életemért. A mindennapokért, a családomért és azért, hogy itt és most élek.

Mi ad önnek reményt?

Leginkább a két fiam. Ők a jövő.

Mely reményét adta már fel?

Azt, hogy mindenkivel lehet értelmesen beszélgetni. Anélkül, hogy a véleménykülönbség indulatba fordulna. Megdöbbentő, hogy az érett vita mennyire nincs jelen a közéletben.

Van olyan állat, amelyik jelent önnek valamit?

A saját cicánk otthon. Ő egy biztos pont a ház mellett. Kevésbé személyes, de a bátyám hortobágyi marháit értékelem sokra. Tudom, hogy mennyit dolgozik velük, és mindent megtesz, hogy az ő életük is jó legyen a pusztában.

Miről ismerszik meg az igaz szerelem?

Arról, hogy azt az ember nem akarja elengedni. Mindent megtesz, hogy ha ki is csobban a mederből, utána visszaterelje oda. És arról, hogy ez kölcsönösen így van. Folyamatos csiszolódás ez, egy közös tanulás.

80 g 19/12

milliárdból Kun Álmos, 39 éves, marketingvezető a Dockyardnál, Érd

Ki mondja meg önnek az igazságot?

A feleségemtől mindig számíthatok őszinte, egyenes és igaz gondolatokra. Sőt, tőle el is várom.

Mi jelenti az ön számára a boldogságot?

Hétköznapi dolgok. Amikor van idő csak úgy lenni, amikor a folyamatosan ott toporgó feladatokat kispadra lehet ültetni. Legyen az egy kerti munka, egy családi túra az erdőben, egy pohár bor a balatoni teraszon vagy egy közös koncert. És szeretek alkotni. Ha elkészül, megvalósul valami, amit tervezgettünk egy ideje, az felemelő. És nagyon szeretem látni más örömét, főleg, ha volt részem benne.

Mi alól szabadította fel magát?

A nyomás alól, hogy mindenkinek mindig meg kell feleljek, mindenki számára szimpati-

kusan kell éljem az életem. Jó ideje már a saját értékrendem és a szűk családom boldogsága a mérték.

Fél a haláltól? Ön szerint következik utána valami? Úgy gondolom, a halállal való megbékélés a kor előrehaladtával és a bölcsességgel jön. És igen. Nem lehet vége a halállal mindennek. Ez a rendszer, amelyben a kis földi létünk megszületett, olyan tökéletesen van összerakva, hogy a halál az csak egy fázis vége. Ebben hiszek.

Ha csak egyetlen tanácsot adhatna egy gyereknek, mi lenne az?

Mindig légy őszinte, egyenes, még ha épp akkor az kellemetlen vagy fáj is! Ez vezet a tiszta, gond nélküli élethez. Ha nincs susmus, nincs pici ferdítés, akkor mindennap nyugodtan fekhetsz le.

Mit nevez otthonának?

Ahol a családom, a feleségem és a gyerekeim vannak. De nagyon boldog vagyok, hogy ez Magyarországon van. Igazából két helyen érzem otthon magam: az érdi otthonunkban és a balatoni kis házunkban.

Mit kapott utoljára ajándékba?

Egy különleges sört egy osztrák partnerünktől. De ha kevésbé tárgyias dologra gondolok, akkor a kisfiamtól egy piros pontot, amiért ma volt vacsora után desszert, és a nagyfiamtól egy kézzel készült könyvjelzőt a világ legjobb apukájának.

Mi a kedvenc emléke?

Mérleg vagyok és egyszer azt olvastam, ezért van, hogy nehezen tudok saját magamra nézve döntést hozni. A munkában általában jó vagyok a gyors döntésekben, de a „Mi a kedvenc...” kezdetű kérdéseknél mindig háromnégy-öt dolog jut eszembe. Most elsőként gyerekkori utazások ugrottak be szüleimmel.

Mennyi pénzt szeretne birtokolni?

A birtoklás annyira nem mozgat. Szerencsés az ember, ha van úgy pénze, hogy a mindennapjait zökkenőmentesen teljesítse és még egy-egy kisebb-nagyobb álmát is valóra váltsa. Ez megadatik nekem.

Gondolt már arra, hogy Magyarország helyett máshol éljen?

Sőt, éltem is – fiatalabb koromban – kétszer egy évet külföldön. Jó volt megtapasztalni, de nem volt kérdés, hogy én itthon érzem jól magam, számomra természetes, hogy itt élek.

Keresse az újságárusoknál!

Megérkezett az új VW Golf, mutatjuk a részleteket!

Vezettük az Opel kisautóját, terítéken a Corsa Mit tud a Tesla Model 3-as két német prémium limuzinnal szemben?

Arany Kormánykerék döntő, a nemzetközi zsűri ítéletet hozott Téli abroncsteszt hobbiterepjárókra (17”) és sportautókra (19”)

Otthon szívesebben olvasná?

Fizessen elő most: .hu

ELŐ Z E TES

G A februári kiadás 2020. január 31-én jelenik meg

Hundertwasser

Polgárpukkasztó vagy korát megelőző zseni? Hogyan alakult ki a nagy hatású osztrák építész semmivel össze nem téveszthető formanyelve? És milyen ember volt Friedensreich Regentag Dunkelbunt Hundertwasser, eredeti nevén Friedrich Stowasser?

JALTAI KONFERENCIA

Éppen 75 éve, 1945 februárjában tartották a szövetséges hatalmak vezetői – Churchill, Sztálin és Roosevelt – azt a bizonyos jaltai konferenciát, amely a nácizmus igája alól felszabadult Európa háború utáni jövőjéről volt hivatott dönteni. Más kérdés, hogy az igazán fajsúlyos, a kontinens eljövendő 45 évét meghatározó döntések mégsem ekkor és itt születtek meg…

A Lumière testvérek szabadalma

Algéria Algériai születésű, de Európában él a fotográfus Ferhat Bouda.

A GEO megbízásából az algériai partok mentén felkereste azokat a helyeket, amelyek közel állnak a szívéhez

82 g 19/12

Auguste és Louis Lumière francia mérnökök, akik feltalálókként és filmkészítőkként korszakalkotó szerepet játszottak a fotográfia és film történetében.

Számos fényképészeti szabadalmuk mellett ők voltak a mozi megteremtői is

ESEMÉNYEK, EMBEREK ÉS HELYEK, AMELYEK MEGHATÁROZTÁK A MODERN VILÁGOT .hu OLDALON!

KERESSE KIADVÁNYAINKAT A

ÚJ!

A LEGÚJABB BOOKAZINE NOVEMBER 15-TŐL AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL IS KAPHATÓ!