„Milyen utak léteznek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

SZAKDOLGOZAT ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológia szak 2013 RÉNYI-VÁMOS RICHÁRD „Milyen utak léteznek a boldogság felé?”

Globális adatok elemzése

Témavezető tanár: professzor Dr. Mérő László

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

EREDETISÉGNYILATKOZAT (Kitöltés után a szakdolgozat részét képezi.)

A hallgató neve:

Rényi-Vámos Richárd

A hallgató EHA-kódja: IAPIBB (ELTE) A szakdolgozat címe:

„Milyen utak léteznek a boldogság felé?” - Globális adatok elemzése

Az ELTE tanári mesterszakos hallgatójaként büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem és aláírásommal igazolom, hogy a szakdolgozat részét képező tanulmányom saját, önálló szellemi munkám, az abban hivatkozott, nyomtatott és elektronikus szakirodalom felhasználása a szerzői jogok általános szabályinak megfelelően történt.

Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít: – a szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül; – a tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül; – más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén tanulmányom visszautasításra kerül, és ilyen esetben fegyelmi eljárás indítható.

Budapest, 2013.10.10. ........................................................ aláírás

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

SZAKDOLGOZATI KONZULTÁCIÓ IGAZOLÓLAPJA (Kitöltés után a szakdolgozat részét képezi.)

A hallgató neve:

Rényi-Vámos Richárd

A hallgató EHA-kódja: IAPIBB (ELTE) „Milyen utak léteznek a boldogság felé?” - Globális adatok

A szakdolgozat címe:

elemzése A témavezető neve:

a konzultáció időpontja 2011.12.05.

Mérő László (egyetemi tanár)

a konzultáció témája, megjegyzések, javaslatok

a témavezető aláírása

Témaválasztás tisztázása, módszertani kérdések, mintaválasztás, hipotézisek megvitatása.

2012.01.23.

További módszertani kérdések tisztázása, téma pontosítása, elemzési lehetőségek megvitatása.

2012.11.01.

Téma pontosítása, adatok, módszertan megvitatása.

2012.11.04.

Hipotézisek, módszertan, kezdeti eredmények megvitatása, statisztikai kérdések tisztázása.

2012.11.18.

Ábrák, hivatkozások, hipotézisek, skálák, minta, statisztika kérdéseinek a megvitatása.

2013.04.23.

Hipotézisekkel és statisztikával kapcsolatos kérdések megvitatása, a dolgozat véglegesítése.

A szakdolgozat benyújtásához hozzájárulok.

Budapest, 2013.10.10. ........................................................ a témavezető aláírása

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Szeretnék ezúton is köszönetet mondani mindazoknak, akik segítettek elkészíteni ezt a dolgozatot. Elsősorban a témavezető tanáromnak, Mérő László professzor úrnak szeretném kifejezni hálámat a segítségéért és türelméért. Köszönöm Kiss Orchideának is a hasznos szakmai tanácsait a tanulmányaim során. Faragó Klára tanárnőnek a „Szervezet- Munka és Döntéspszichológia” program vezetőjeként a globális szemléletmód átadását. Köszönöm Demetrovics Zsoltnak és Felvinczi Katalinnak az addiktológia társadalmi szintű jelenségének a megismertetését. Suhai Gábornak az alkalmazott pszichológia iránti lelkesedés felkeltését. Rózsa Sándornak a személyiségpszichológiával kapcsolatos kérdésekkel való segítséget. Vargha Andrásnak a statisztikai ismeretek világos és egyszerű átadását. Szintén köszönöm a segítségét mindazon egyéb ELTE-s tanároknak, akik az egyetemi éveim során segítették szakmai fejlődésemet. És végül, de nem utolsó sorban köszönöm a barátaimnak és ismerőseimnek, akik hasznos tanácsokkal láttak el.

„Egy újfajta gondolkodásmódra van szüksége az emberiségnek, ha fenn akar maradni, és magasabb szintekre kíván lépni.”

(Albert Einstein, fizikus)

Tartalomjegyzék

TARTALOMJEGYZÉK 1.)

ELŐSZÓ ................................................................................................................ 1

2.)

ELMÉLETI BEVEZETÉS................................................................................... 3 2.1.)

Tünékeny boldogság – hogyan is ragadhatjuk meg? ......................................... 3

2.2.)

A Föld ahol élünk .................................................................................................. 4

2.3.)

Miért

érdemes

globális

adatokat

vizsgálni

pszichológiai

szempontból? ......................................................................................................... 5 2.4.)

Pszichológiai paradigmák: hogyan is vizsgáljuk a boldogságot? ..................... 8

2.4.1.)

Evolúciós pszichológia: mindent a túlélés érdekében .................................... 9

2.4.2.)

Biológiai pszichológia: az élő szervezet fenntartása .................................... 10

2.4.3.)

Viselkedéselméleti pszichológia: kondicionált boldogság ........................... 11

2.4.4.)

Kognitív pszichológia: boldogság és mentális sémák .................................. 12

2.4.5.)

Pszichoanalitikus: vágyak és elfojtások ....................................................... 13

2.4.6.)

Humanisztikus: a kiteljesedő ember ............................................................. 13

2.4.7.)

Kulturális pszichológia: a társadalom általi meghatározottság .................... 14

2.4.8.)

Eklektikus megközelítés: egy teljes emberkép felé ..................................... 15

2.5.)

Egyéb boldogsághoz kapcsolódó fogalmak ....................................................... 16

2.5.1.)

Pszichopatológia: a lélek betegségei ............................................................ 17

2.5.2.)

Bio-pszicho-szociális jóllét .......................................................................... 18

2.5.3.)

Droghasználat: neurális orosz-rulett ............................................................ 18

2.5.4.)

Csíkszentmihályi-féle

Flow

modell:

együttfolyni

a

cselekvéssel .................................................................................................. 19 2.5.5.)

Fraktálpszichológia: a minket körülvevő végtelen....................................... 20

3.)

HIPOTÉZISEK ................................................................................................... 21

4.)

MÓDSZER .......................................................................................................... 23

Tartalomjegyzék 4.1.)

A vizsgált hatások és változók ............................................................................ 23

4.2.)

A vizsgálat célja ................................................................................................... 23

4.3.)

Az adatok elemzése ............................................................................................. 24

4.4.)

Vizsgált országok................................................................................................. 24

4.5.)

Kemény és puha változók ................................................................................... 24

4.6.)

Globális felmérések, mint adatforrások ............................................................ 25

4.7.)

Az általam használt skálák ................................................................................. 27

4.7.1.)

Régió (UNSTAT): merre található az adott ország? .................................... 27

4.7.2.)

Happy Planet Index (NEF): fenntartható boldogság .................................... 27

4.7.3.)

Szubjektív jóllét (Gallup / NEF): mennyire vagyunk boldogok? ..................................................................................................... 28

4.7.4.)

Várható élettartam (UNDP/NEF/CIA/World Bank): meddig élhetünk? ...................................................................................................... 28

4.7.5.)

Ökológiai lábnyom (NEF / WWF): a környezet elhasználása ..................... 29

4.7.6.)

Öngyilkossági ráták (WHO): a végső menekülés ........................................ 30

4.7.7.)

Gyilkossági ráták (UNODC): ártani másoknak ........................................... 31

4.7.8.)

Bebörtönzési ráták (World Prison Brief): elzártan a világtól ....................... 32

4.7.9.)

GDP per capita (World Bank): mennyit is termelünk? ................................ 33

4.7.10.)

Munkanélküliségi ráták (CIA World Factbook): kényszerű tétlenség........................................................................................................ 34

4.7.11.)

Nemzeti IQ értékek (Lynn & Vanhanen): értelmi szintek ........................... 35

4.7.12.)

Internethasználat

(ITU):

az

emberiség

információs

forradalma .................................................................................................... 36 4.7.13.)

Vallás fontossága (GALLUP): hitrendszerek befolyása alatt ...................... 36

4.7.14.)

Válási ráták (UNSTAT): amikor a párok szétszakadnak ............................. 37

4.7.15.)

Alkoholhasználat (WHO): az egyik legális drog ......................................... 38

4.7.16.)

Marihuána fogyasztás (UNODC): nagyrészt illegális, de népszerű........................................................................................................ 38

Tartalomjegyzék 4.7.17.)

Depresszió (WHO): a kilátástalanság fogságában ....................................... 39

4.7.18.)

Skizofrénia (WHO): hasadt tudattal élni ...................................................... 39

4.7.19.)

Pánikbetegség (WHO): hirtelen félelem és rettegés .................................... 40

4.7.20.)

Rögeszmés-kényszeres zavar (WHO): muszáj megtenni ............................ 40

5.)

EREDMÉNYEK.................................................................................................. 41 5.1.)

Leíró statisztikák ................................................................................................. 41

5.2.)

Korrelációk .......................................................................................................... 42

5.3.)

Faktoranalízis ...................................................................................................... 44

5.4.)

Klaszter analízis .................................................................................................. 46

6.)

MEGVITATÁS, KÖVETKEZTETÉSEK ........................................................ 48 6.1.)

6.1.1.)

A hipotézisek az eredmények fényében ............................................................. 48 1.

HIPOTÉZIS:

„Az

ország

gazdasági-technológiai

fejlettsége szorosan kapcsolódik a szubjektív jólléthez” ............................. 49 6.1.2.)

2. HIPOTÉZIS: „Az intelligenciaszint és a szubjektív jóllét között pozitív kapcsolat van” ....................................................................... 50

6.1.3.)

3. HIPOTÉZIS: „A gazdagabb országokban kisebb a pszichopatológiák prevalenciája”................................................................. 50

6.1.4.)

4. HIPOTÉZIS: A bűnözés és a mentális egészség fordított arányban függ össze” ................................................................................... 52

6.1.5.)

5. HIPOTÉZIS: „A vallásosabb országokban több társadalmi problémát figyelhetünk meg” ....................................................................... 53

6.1.6.)

6.

HIPOTÉZIS:

„A

szerhasználat

nem

kapcsolódik

erőteljesen a társadalmi problémákhoz” ...................................................... 54 6.2.)

Egyéb összefüggések ........................................................................................... 55

6.2.1.)

Régiók szerinti különbségek ........................................................................ 55

6.2.2.)

Egyéb korrelációs összefüggések elemzése ................................................. 56

6.2.3.)

Az egyes faktorok elnevezése és értelmezése .............................................. 57

Tartalomjegyzék 6.2.4.)

A klaszter-analízis eredményeinek értelmezése ........................................... 58

6.3.)

Mi következik az eredményekből? .................................................................... 58

6.4.)

Miért is hasznos kutatni ezt a területet? ........................................................... 59

6.5.)

Gyakorlati felhasználás: a boldogság elősegítése a valós életben ................... 59

6.5.1.)

Oktatás: boldogság a tudás által? ................................................................. 60

6.5.2.)

Tréningek: készségfejlesztéssel a jobb élet felé ........................................... 60

6.5.3.)

Vezetés-szervezés: a megfelelő irányítás ..................................................... 61

6.5.4.)

Tanácsadás: segítség elakadás esetén ........................................................... 63

6.5.5.)

Önfejlesztés: megpróbálni jobbá válni ......................................................... 63

6.5.6.)

Pozitív környezet kialakítása........................................................................ 64

6.5.7.)

Klinikai és terápiás felhasználás: „mélyvízi mentés” .................................. 65

6.5.8.)

Transzperszonális pszichológia: a hétköznapi tudatosságon túl.................................................................................................................. 65

6.5.9.)

6.6.)

Politika: a közösség javának a keresése ....................................................... 66 Korlátok és lehetőségek ...................................................................................... 67

A.)

IRODALOMJEGYZÉK ....................................................................................... 1

B.)

FÜGGELÉKEK .................................................................................................... 1 B.1: Az idézetek forrásai .................................................................................................... 1 B.2: Használt weboldalak................................................................................................... 2 B.3: Ábrák ........................................................................................................................... 7 B.4: Grafikonok .................................................................................................................. 8 B.5: Eloszlási térképek ..................................................................................................... 11 B.6: Korrelációs táblák .................................................................................................... 12 B.6.1: A Happy Planet Index skáláinak korrelációi ......................................................... 12 B.6.2: Öngyilkosság, gyilkosság, bebörtönzés ................................................................. 15 B.6.3: GDP per capita, munkanélküliség, nemzeti IQ, Internethasználat korrelációi .................................................................................................... 17

Tartalomjegyzék B.6.4:

Vallás

fontossága,

válások,

alkoholfogyasztás,

marihuána-

fogyasztás korrelációi ................................................................................... 19 B.6.5: Depresszió, skizofrénia, pánikbetegség, OCD korrelációi .................................... 21

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

1.) ELŐSZÓ „A zenésznek zenélnie kell, a festőnek festeni, a költőnek írnia, ha békében akar lenni önmagával. Amivé az ember válhat, azzá kell válnia.

Ezt

nevezzük

önmegvalósításnak.”

(Abraham Maslow, pszichológus) Mi az élet értelme? Kik vagyunk? Hová megyünk? Ezeket a kérdéseket már a görög filozófusok is feltették, sőt valószínűleg már az írás elterjedése előtti időkben is felmerültek ezek a kérdések az emberekben. Mindannyian más válaszokat adunk ezekre. A földön jelenleg körülbelül 7 milliárd ember él – és mind a 7 milliárd különbözik egymástól. Minden ember más és más célokkal, értékekkel rendelkezik, némileg másképp éli meg a valóságot és igyekszik azt organizálni maga körül. Különböző kultúrák vesznek körbe minket, különböző a családi hátterünk, a genetikánk, különböző a vallásunk, az élményeink, hogy milyen könyveket olvastunk, milyen iskolákban tanultunk, milyen munkát végzünk. Ennek megfelelően másképp alakulnak ki a személyes tulajdonságaink is. A legtöbb ember megpróbál teljes és boldog életet élni, mégis világszerte évente körülbelül 1.000.000 (egymillió) ember lesz öngyilkos. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 40 másodpercenként lezajlik egy öngyilkosság; minden 7000. ember önszántából vet véget az életének; emellett évente 10-20 millió nem halállal végződő öngyilkossági kísérletet is lezajlik, sok ezek közül egy életre megnyomorítja az egyéneket (lásd a használt weboldalak között a „WHO Suicide Prevention”, illetve Bertolote és Fleischmann, 2002).

Vajon lehet tenni valamit, hogy ezeket megelőzzük, és globálisan javítsuk az emberek életminőségét, elősegítsük a boldogságukat?

Sok szempontból hasonlítunk is egymásra: mind megéljük valamilyen formában az életünket, felállítunk különböző célokat, értékeket. És vannak olyan emberi jellemzők, amik mindenkire igazak. A Földön jelenleg több mint 200 ország létezik (beleszámítva a kisebb törpeállamokat is), ezek száma, területe, jellemzői a történelem alapján folyamatosan változtak. Mindazonáltal az egyes országok időről-időre bizonyos mértékű stabilitást jelentenek egyes változók tekintetében: és minden ország különböző életfeltételeket teremt a benne élők számára. A tanulmány globális szintű kutatások alapján igyekszik arra vonatkozóan következtetéseket hozni, hogy milyen utak vezetnek a boldogság felé. Habár ezek a kutatások sokféle különböző változót figyelembe vesznek, a szerző igyekezett általános következtetéseket levonni az eredményekből.

1. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése Az egyes kutatások egymással összehasonlítva sok esetben új értelmet nyernek, hiszen kapcsolatok és átfedések vannak közöttük, és ez alapján is értelmezhetjük az általuk kapott eredményeket. A tanulmány egy eklektikus elméleti keretben igyekszik vizsgálni a boldogság dinamikáját. Az ezt befolyásoló pszichológiai dimenziók egyfelől kapcsolódnak egymáshoz, másfelől alapvető különbségek is vannak közöttük. Több szempontból is összehasonlításra kerültek a vizsgálatba bevont változók. A hipotézisek egyfelől a változók egymás közötti kapcsolatára, másfelől az országok közötti különbségekre vonatkoznak.

A vizsgálat felhasznált „puha változókat” mint a közérzet, és „kemény változókat” is mint példának okáért a GDP vagy az egyes országokban a gyilkosságok száma. A szerző alaphipotézise, hogy az egyének viselkedése függ a lakóhelyükként szolgáló országban aktuálisan jelenlévő tényezőktől, és ezek reciprok módon, cirkuláris okságban meghatározzák egymást, ahogy ezt több személyiséglélektani írás is felveti (pl.

Carver, Scheier 2006). Különböző globális, az interneten keresztül nyilvánosan elérhető „big data” adatbázisok elemzése által derítettem fényt a hipotézisekhez kapcsolódó statisztikai összefüggésekre, amiket az elméleti keret segítségével igyekeztem értelmezni.

Az egyes kultúrák nem feltétlenül „jobbak” vagy „rosszabbak” a többinél, inkább különféle pszichológiai mintázatokat lehet felismerni bennük. Mindazonáltal egyes tényezők jelentősége kiemelkedőnek tűnik: ilyenek a GDP per capita mutató, az internethasználat (ami természetesen a technológiai fejlettséget tükrözi), a vallásosság mértéke. Az egyének részben tudatosan működnek, részben azonban külső körülmények által

determináltak.

Boldogságszintjüket

meghatározza

genetikai

hátterük,

személyiségvonásaik, családi és kulturális hátterük, szocio-ökonómiai státuszuk, végzettségük,

társkapcsolataik,

családrendszerük.

A

gyakorlatban

sokféleképpen

alkalmazhatóak ezek az ismeretek: a politika, vezetés-szervezés, tanácsadás, egészségügy, oktatás területén.

Kulcsfogalmak: ► Boldogság

► Szubjektív jóllét

► Gazdasági-technológiai fejlettség

► Meta-analízis

► Pszichológiai vizsgálati paradigmák

► Kulturális különbségek pszichológiája

► Bio-pszicho-szociális jóllét

► Eklektikus megközelítés

► Kemény és puha változók

► Globális statisztikák és adatbázisok

2. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

2.) ELMÉLETI BEVEZETÉS „Nincs gyakorlatiasabb dolog egy jó elméletnél.” (Kurt Lewin, pszichológus)

2.1.) Tünékeny boldogság – hogyan is ragadhatjuk meg?

Kit tekinthetünk igazán boldognak? Kutatás-módszertanilag ezt igencsak sokféleképpen ragadhatjuk meg empirikus szempontból. Aki egy önbeszámolós boldogság-teszten magas pontszámot ér el? Aki egy szubjektív jólléttel kapcsolatos mélyinterjún minél több okot fejt ki arra vonatkozóan, hogy mennyi mindentől is érzi jól magát? Aki hosszú életet él, egy longitudinális vizsgálat által kimutatjuk róla, hogy viszonylag sok célját elérte?

Tudományos tekintetben valószínűleg akkor jutunk a legközelebb az igazsághoz, ha minél többféle módszerrel próbáljuk leírni a boldogságot, és minél több aspektusát megpróbáljuk számszerűen leírható formába önteni. Persze, sok mindent nehéz számokba önteni:

bizonyos

misztikus,

vallási

tapasztalatok

elég

nehezen

lehetnek

számszerűsíthetőek, ahogy azt Mérő László is kifejti az Észjárások című művében (Mérő, 2008). Különféle gondolkodási keretek léteznek: empirikus, misztikus, vallási, művészi, és egyebek. Mindegyiknek némileg más lehet a mondanivalója a boldogságról, és tudományosan nem könnyű ezeket a különbségeket leírni. Illetve, még ha a tudomány keretei között maradunk, akkor is néha nehéz lehet értelmezni az adatokat. Tegyük fel, hogy egy 10-es skálán mérjük a boldogságot, és csupán annyit kérdezünk vizsgálati személyeinktől: „Ön mennyire boldog vagy boldogtalan? Határozza meg 1 és 10 között, ahol is 10 a legboldogabb, és 1 a legszomorúbb.” Ha feltesszük ezt a kérdést egy német milliárdosnak, és 2-vel válaszol, az vajon mit jelent? Netalán több millió eurót bukott valamely befektetésével, és ezzel a vagyonának majdnem a felét elvesztette? És egy olyan etiópiai menekültet kérdezünk meg, aki éppen igyekszik minél messzebb kerülni a polgárháború sújtotta területektől, és 10-el válaszol? Lehetséges, hogy éppen aznap találtak elegendő élelmet, és ő és a családja is jól tudtak kivételesen lakni? Mint a fenti példákból láthatjuk, igencsak relatívak lehetnek az egyes válaszok. Természetesen, ha kellőképpen nagy mintát használunk a kutatásunkhoz, abból már elég sok érdekes és valid összefüggést megállapíthatunk. – akár éppen arra vonatkozólag is, hogy merrefelé torzítanak a szubjektív változók, ha azokat objektív értékekkel vetjük össze.

Brickman, Coates, és Janoff-Bulman (1978) például lottónyertesek és balesetet szenvedettek boldogságszintjét hasonlították össze rendkívül érdekes munkájukban.

Felvetik, hogy a boldogság meglehetősen relatív jelenség, hiszen eredményeik alapján

3. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése még a szélsőséges események után is bizonyos időszak elteltével az emberek boldogságszintje általában visszatért egy átlagos értékhez. Ebből arra következtethetünk, hogy igen erős az emberek adaptációs és habituációs képessége: egymástól nagyon különböző körülményekhez is képesek vagyunk alkalmazkodni - a globális adatok vizsgálatával kapcsolatban ez pedig igen fontos tudnivaló, hiszen világszerte egymástól nagyon különböző életkörülmények léteznek. Ryff (1989) is azt hangsúlyozza, hogy sokféle tényezőt kell mérni ahhoz, hogy pontos képet kapjunk az egyénekről: eltérések lehetnek korcsoportonként, társadalmi osztályonként, történelmi kortól függően, és ezek egymással bonyolult interakcióban is állhatnak. Egy későbbi írásukban Ryff és Keyes (1995) szintén egy multidimenziós mérőmódszert javasolnak, valamint tesztelnek le, 6 változót emelnek ki: autonómia, környezet feletti uralom, személyes növekedés, pozitív kapcsolatok másokkal, életcélok, önelfogadás.

2.2.) A Föld ahol élünk A Föld egyes különböző országai különböző életfeltételeket kínálnak az embereknek.

Ennek megfelelően meglehetősen különbözően is viselkednek sokszor. Ezt egzakt módon mérhetjük a különböző országos

mutatókkal:

boldogság önbeszámolós

szintje,

gyilkosságok, öngyilkosságok, válások. Természetesen rendkívül sok tényező belejátszik ebbe: a kultúra, környezeti feltételek, természeti erőforrások, politikai tényezők. Ezek mind együtt egy olyan rendszert teremtenek, amiben az embereknek érvényesülniük kell, és végigélniük az életüket. Folyamatos migráció persze létezik az országok között, de azzal hogy valaki átköltözik egy másik országba, csak a feltételeket változtatja meg maga körül, hiszen egyik helyzetből átkerül a másikba. A teljes szakirodalom áttekintésére nincsen lehetőség egyetlen tanulmányban sem, hiszen még óvatos becsléssel is több százezresre tehető a globális kérdésekkel foglalkozó cikkek száma. Inkább egyfajta megközelítési keretet lehet felállítani a témához kapcsolódó lényeges tanulmányok és modellek kiválasztása által – az alábbiakban is ez a célom. A dolgozathoz kapcsolódó egyik fontos kutatás a White és munkatársai által kifejlesztett „Subjective Well-Being” (szubjektív jóllét) skála, és annak globális térképe áll. White 2007-ben publikálta kutatását, amit Marks, Abdallah, Simms és Thomson 2006-os metaanalízise alapján végzett. Ezek 100 különböző tanulmányt összegeztek, és 80.000 emberről tartalmaznak adatokat. Ők azt találták, hogy a legszorosabban ez az egészséggel, gazdagsággal és oktatással jár együtt a boldogság. White más változókat is bevont a vizsgálatába (White, 2007). Sok érdekes összefüggést tárt fel ez a kutatás: az egyes nemzetek boldogságszintje összefügg az

4. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése egészséggel (0,62-es korreláció), gazdagsággal (0,52-es korreláció) és az oktatással (0,51es korreláció). Az ázsiai országok viszonylag alacsonyan szerepeltek (Kína a 82., Japán a 90., India a 125. helyen), és a nagyobb országok rosszabb eredményeket értek el, lásd a már említett Kínát és Indiát, vagy a 167. helyen szereplő Oroszországot. (Science Daily magazin, 2006). Ez egyfelől rendkívül érdekes és tiszteletreméltó eredmény, másfelől felvet újabb kérdéseket is. Milyen egyéb tényezők függenek még össze a boldogsággal?

Milyen módokon mérhetjük még a boldogságot a szubjektív válaszadás mellett? Milyen egyéb viselkedéses és társadalmi meghatározói lehetnek a boldogságnak? Ha valaki boldog, az azt jelenti, hogy „kulturált módon” viselkedik? Az olyan bizonyos szempontból deviánsnak tekinthető viselkedésmódok, mint a gyilkosság, öngyilkosság, válások vajon hogyan illenek bele ebbe a képbe? A világban rengeteg különféle probléma létezik.

Amikor valaki maladaptív módon szervezi az életét, az a legkülönfélébb problémákhoz vezethet. Sokszor felmerül kritikaként a pszichológiával szemben, hogy magától értetődő dolgokkal foglalkozik, hiszen a „normális” emberek meg tudják szervezni az életüket, nincs ehhez szükségük külön segítségre pszichológus szakemberektől, pejoratív kifejezéssel „agyturkászoktól”. Ezzel szemben erős ellenérvnek felhozható, hogy rengeteg különféle probléma létezik a világon, amik pontosan különféle pszichológiai változók nem megfelelő állapotából vezethetők le. Ilyenek akár a bűnözés, az öngyilkosságok, a válások, az identitásválság, a depresszió és egyéb pszichopatológiák.

2.3.) Miért

érdemes

globális

adatokat

vizsgálni

pszichológiai

szempontból?

Szinte minden országból bőségesen rendelkezésre állnak adatok, pár olyan kivétellel, mint a rendkívül elzárkózó Észak-Korea, ami majdnem, hogy egyáltalán nem enged be kutatásokat a területére. Persze nem minden kutatás valósult meg minden országban, viszont igen sok adat áll rendelkezésre globális szinten. Ennek hátránya természetesen, hogy az egyes konkrét csoportokra kevésbé lesznek specifikusak az eredmények. Értelemszerűen, ha példának okáért a lengyel származású egyetemista közgazdaságtanhallgató nők specifikus jellemzőit akarjuk mérni, úgy nem megfelelő ez a globális mintavételi módszer. Buddeberg és munkatársai (2006) svájci orvos rezidensek specializáció-választási összefüggéseit vizsgálták; vizsgálatuk eredményeik szerint a legerősebb hatást a választásra a nem, a karriermotiváció és az életcélok gyakorolták, a személyiségvonásoknak pedig kisebb hatása volt. Ez egy érdekes eredmény, de nyilvánvaló, hogy az általánosíthatósága ennek kérdéses: hogyan működik ez vajon más

5. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése szakmák, országok, kultúrák esetében? Egy meglehetősen más kultúrkörben, Galang, Magno, Paterno és Roldan (2011) fülöp-szigeteki diákok esetében vizsgálták a jelentőségteljes élet az áramlatélmények és a szubjektív jóllét kapcsolatát. Azt találták, hogy a jelentőségteljes élet valóban befolyást gyakorolt a szubjektív jóllétre. Vajon ez hasonlóképpen működik máshol is a világban, vagy specifikus erre a régióra nézve? Minél több más vizsgálattal vetjük össze ezt az eredményt, annál biztosabbak lehetünk ebben.

Kaushik és Jaggi (2011) pedig indiai vizsgálatukban azt kutatták, hogy a különböző humán és egyéb jellegű erőforrások észlelt rendelkezésre állásának valamint a boldogság kapcsolatát vizsgálták. A humán jellegű erőforrások úgy tűnik szorosabb kapcsolatban voltak az általuk kialakított erőforrás észlelés skálával, de a non-humán tényezők is némi hatást fejtettek ki.

Az egyes régiók és országok között természetesen rengeteg különbség van: kulturális, nyelvi, gazdasági, politikai, éghajlati, technológiai, és sok egyéb. Azonban ezek ellenére sokféle változó mentén összehasonlíthatjuk őket. A nemzeti sztereotípiák kérdése egy elég összetett dolog: attól hogy egy országban valamilyen jellemző kiemelkedően magas vagy alacsony, egy konkrét egyén attól teljesen eltérhet. Példának okáért Írországban viszonylag magas, több mint 14 liter az egy főre jutó éves szeszesitalfogyasztás és Magyarországon még magasabb, több mint 16 liter – de attól még sok ír illetve magyar antialkoholista, és egész életében egy korty alkoholos italt sem iszik.

Azonban az ország összességére nézve mégis tehetünk számszerű megállapításokat a különböző dimenziók mentén. Laborkísérleteket is hasznos lehet kreálni egyes pszichológiai jelenségek vizsgálatára, azonban ezeknek a generalizálhatósága mindig is kérdéses marad bizonyos mértékben. Heinrich, Heine és Norenzayan (2010) például felvetik, hogy a társadalomtudományi vizsgálatok nagy része „W.E.I.R.D.” mintákon alapszik (szójáték angolul, lefordítva „furcsa”): White - fehér, Educated – oktatásban részt vett, Industrialized - iparosított, Rich – gazdag, Democratic - demokratikus. Minden vizsgálati módszernek vannak persze előnyei és hátrányai, azonban ha az embereket a valós közegükben figyeljük meg az életük során, úgy igen magas ökológiai validitást kapunk: az egyes megfigyelt jelenségek valósak, nem pedig mesterséges körülmények között produkáltak – ez azonban nehézkessé is teszi az eredmények értelmezését, minthogy az egyes tényezők hatását nehéz elválasztani egymástól. A globális adatokat sok különböző szempontból is érdemes összehasonlítani egymással. A következő szempontokat emelném ki a kutatással kapcsolatban:

6. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése 

„Természetes kísérletek”: kicsit olyan országok pszichológiai különbségeit elemezni, mintha egymás mellett egyfajta "terepkísérletek" folynának, és ezekben az alrendszerekben össze tudjuk hasonlítani az egyes tényezők hatásait, összefüggéseit, természetesen a kultúra, politikai tényezők, és sok minden egyéb hatását is figyelembe véve. És ezek alapján az összefüggések alapján teszek következtetéseket a különböző pszichológiai funkciók működésére, valamint magyarázom azokat az általában használt modellek alapján. Meg tudjuk vizsgálni, hogy vajon hogyan érzik magukat, és hogyan viselkednek az emberek a különböző körülmények között. Minthogy millió féle tényező különbözik az egyes régiók között, és nem csupán egy vagy kettő, mint egy kontrollált laborkísérletben, így természetesen nehéz pontosan meghatározni okozati összefüggéseket, azonban így is érdekes összefüggésekre lehet fényt deríteni.



Hatalmas rendelkezésre álló minta: rengeteg nemzetközi szervezet végez empirikusan valid és reprezentatív kutatásokat a világ legtöbb országában. Ez azért hasznos, mivel ezeket a mindent átfogó „big data” jellegű adatokat fel tudjuk mi is használni. Igen széles körben készülnek kutatások, hatalmas, sok esetben több ezer fős mintákkal, és ezeket egymással össze lehet vetni. Fontos azonban, hogy ezek általános összefüggéseket tárnak fel, egy-egy specifikus csoportnál, például egy izolált primitív törzsi közösségben, vagy valamelyik ország leggazdagabb felső tízezres rétegében teljesen másképp is működhetnek ezek az összefüggések.



Sokféle rendelkezésre álló változó: a szubjektív önbeszámolós boldogsági adatoktól kezdve, a gazdasági adatokon át, a váláson, gyilkosságokon, öngyilkosságon keresztül szinte mindenről vannak nyíltan rendelkezésre álló kutatások és adatok.



Egymással összehasonlítható adatbázisok: sokféle különböző adatbázis van (pl.

WHO, CIA, World Economic Forum, stb.), amit fel lehet használni amennyiben országok egyes jellemzőit akarjuk összehasonlítani. Sokféle releváns és érdekes adat áll rendelkezésre a különböző pszichológiai változók összefüggéseinek az elemzéséhez, országokra lebontva: boldogság, szubjektív jóllét ("subjective wellbeing"), öngyilkossági ráták, gyilkossági ráták, házasságok, válások, politikai rendszerek, stb.

7. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

2.4.) Pszichológiai paradigmák: hogyan is vizsgáljuk a boldogságot?

A paradigma fogalmát Thomas Kuhn népszerűsítette az 1962-es „A tudományos forradalmak szerkezete” című könyvével, és igen sokféle értelemben használta (Kuhn, 1984). Paradigma alatt elsősorban megközelítésmódot, elméleti és módszertani keretet érthetünk. A pszichológián belül több különböző kutatási paradigma létezik, ahogy a tudomány sok egyéb ágában is, mint például a fizika, szociológia, filozófia. Léteznek ugyan domináns paradigmák, illetve a legtöbb kutató egyfajta eklektikus megközelítést vall, amennyiben is többféle paradigmából átvesz lényeges nézeteket, modelleket, tudományos problémákat. Az Atkinson (2010) által szerkesztett összefoglaló pszichológiai tanulmánykötet öt fő irányzatot sorol fel: biológiai, behaviorista, pszichoanalitikus, kognitív, fenomenológiai. Sok más olyan irányzat is létezik, melyet egy-egy adott téma tárgyalásakor érdemes lehet megemlíteni. Érdekesek lehetnek az egyes határtudományok és szakterületek megközelítésmódjai is, mert habár nem tekinthetőek önmagukban főáramú paradigmáknak, bizonyos kérdések tárgyalásakor központi szerepük lehet: ilyen példának okáért az információelmélet, a reklámpszichológia, vagy a kriminálpszichológia mindegyik rendelkezik speciális modellekkel Az alábbiakban a dolgozat témáját igyekeztem megközelíteni a különböző pszichológiai paradigmák felől annak érdekében, hogy szélesebb perspektívájú rálátást kapjunk. Néhány esetben nem lehet teljesen egyértelműen szétválasztani ezeket a paradigmákat, mert keverednek egymással: példa erre a többek között Donald Meichenbaum által az 1970-es években indított kognitív-behaviorista viselkedésterápia vagy a pszichoanalitikus funkciókat (elszólások, elfojtás, szabad asszociációs jelenségek) vizsgáló kognitív kísérletek. Ráadásul a kategorizáció sokszor azért sem egyszerű, mivel sok megközelítés eléggé egyedi: másra helyezik a hangsúlyt, és ez által felvetik annak a szükségét, hogy új kategóriákat alkossunk. Itt említhetjük akár a tranzakció-analízist: Eric Berne eredetileg hagyományos pszichoanalitikus képzést kapott, ám az általa alapított iskola olyan sokban eltér a klasszikus iskolától, hogy érdemes külön kezelni.

Több valaha igen népszerű pszichológiai iskola ráadásul már nem feltétlenül létezik abban a formában, mint egykoron. A Gestalt-pszichológia régebben rendkívül népszerű volt (említhetjük Kurt Lewin, Wolfgang Köhler vagy Kurt Koffka munkásságát), és még manapság is széles körben alkalmazzák a Gestalt-terápiát - azonban manapság már nem tekinthető

főáramú

elméleti

iskolának;

illetve

más

régebbi

szellemi

iskolák

(funkcionalizmus, strukturalizmus, szimbolikus interakcionizmus) szintén kifejtik a

8. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése hatásukat, és mint „óriások vállán” a mai kutatások részben ezek eredményein is nyugszanak. Az alábbiakban azokat a megközelítéseket sorolom fel, amik a jelen téma tárgyalásához szorosan kapcsolódnak.

2.4.1.)

Evolúciós pszichológia: mindent a túlélés érdekében

Vajon lehetnek az olyan dolgok, mint a boldogság, szubjektív jóllét vagy a szomorúság evolúciós

„termékek”? A különböző fajoknál igen széleskörű változatosságot

figyelhetünk meg, kezdve a madárfajok énekének a sokféleségétől, a méhek kommunikációs táncain keresztül a hódok várépítési szokásain át: kijelenthetjük, hogy meglehetősen komplex viselkedésminták is kialakulhatnak az evolúció által. Az általános evolúciós elmélethez (mely az evolúciós pszichológia alapját is képezi) olyan kutatók neveit kapcsolhatjuk, mint Charles Darwin, Alfred Russel Wallace, vagy újabban Richard Dawkins.

Az evolúciós pszichológia elsősorban egy elméleti iskola, amely az egyes pszichológiai funkciók adaptivitását, fennmaradását, esetleges kihalását, és jövőbeni adaptívabb működések kialakulását vizsgálja. Buss (2001) is felhívja rá a figyelmet: igen sok jelenséget mélyebben értelmezhetünk ez által: akár a szexualitást, a nemi különbségeket, a szülő-gyermek kapcsolatot, a nyelvhasználatot, vagy a csalás használatát és detekcióját. Evolúciós szempontból az egyének fennmaradása és szaporodása a cél.

Cosmides és Tooby (2001) is az evolúciós pszichológia alapvető felvetéseit foglalják össze: az emberiség történelme során rendkívül sok problémával találkozott, és a túlélés által vezérelve bizonyos funkciók rendkívül hatékonyan kifejlődtek: akár a tudatosság, vagy a boldogság és boldogtalanság is valószínűleg adaptív funkcióval bírnak, máskülönben feltételezhetően eltűntek volna a fajfejlődés során. Jelenleg is több millió féle organizmus létezik a Földön, azonban a valaha élt fajok 99%-a kipusztult az elmúlt 2 milliárd év alatt, ahogy például Raup (1991) fogalmaz: „szinte minden valaha élt faj már ki is halt”. És minthogy az emberiség is csupán az egyik a sokféle faj közül, így semmi nem garantálja azt, hogy ránk nem ugyanez a sors vár. Arról jelenleg nincsen tudomásunk, hogy más bolygókon is lenne élet, de tudományos szempontból ezt semmi nem zárja ki. Az evolúciós elmélet alapján minden faj a túlélés érdekében formálódik bizonyos irányban. Az emberi faj kifejlődése egy igen hosszú folyamat: jelenlegi tudásunk szerint körülbelül 16,5 milliárd éve keletkezett az univerzum, 4,5 milliárd éves a föld, 1,5 milliárd éve van élet a földön. Anatómiailag körülbelül 200.000 éve alakultak ki a Homo sapiens modern jellemzői, és 50.000 éve a viselkedése is már a mai emberére emlékeztetett (McHenry,

9. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése 2009). Az emberi faj kialakulás során a boldogság mindig fontos volt, egyfajta „túlélési iránytűként” szolgált. Természetesen igen más vágyakkal és mentalitással rendelkezhetett példának okáért egy 30 ezer éve vadászó-gyűjtögető életmódot folytató ősember, mint egy mai modern, információtechnológiai robbanás korában élő ember.

Az etológiai megközelítés is ide részben ide kapcsolódik. Az állatok és az emberek is arra vannak kódolva, hogy adaptív módon viselkedjenek a környezetükben (pl. Lorenz, 1966). Feltételezhetjük, hogy olyan megküzdési módok alakultak ki bennük, amik lehetővé teszik az egyén és a faj fennmaradását. Sok állatba etológiailag bele van kódolva hogy „mit kell tennie ahhoz, hogy életben maradjon”. Csányi Vilmos (2002) szerint humán etológiáról is beszélhetünk, de úgy tűnik, hogy a mai modern társadalomban egyszerűen nem elég a biológiailag kialakult rendszerekre, és humán etológiai „ösztönökre” támaszkodni. Az egyéneknek döntéseket is kell hoznia – és sajnos ezek sokszor hibás döntések, ez világosan látszik a különféle társadalmi problémákból. Az állatok esetében is beszélhetünk appeticiós, konszummációs és szatiációs ciklusról, és az intelligensebb állatoknál megfigyelhető bizonyos mértékű párhuzam az emberek boldogságával. A kutyák például a gazdájuk hazaérkezésekor farkcsóválással, ugatással, izgatott felugrálással reagálnak. A macskák dorombolnak fajtársaikkal és az emberekkel való szocializáció során, dörgölőznek, vagy relaxált izmokkal elfekszenek, ha biztonságban érzik magukat egy helyzetben. Sok majomfajtán is izgatottság és egyfajta öröm figyelhető meg, ha valamiféle játékot, vagy élelmet kapnak, illetve bizonyos egyszerűbb szociális viselkedésekhez köthető érzelmek is megfigyelhetők közöttük: a párjuk, utódjaik, illetve társaik iránt ragaszkodást tanúsítanak, azok jelenlétére vokalizációval, nonverbális kommunikációval, fizikai közelség keresésével reagálnak. Az embereknél a fentebb leírtaknál nyilvánvalóan sokkal komplexebb tudattartalmak és viselkedésminták jelennek meg, a boldogságot illetően is.

2.4.2.)

Biológiai pszichológia: az élő szervezet fenntartása

Biológiai szempontból a boldogságot viszonylag egyszerűen le lehet írni: az agyban az egyes neurotranszmittereknek az aránya megfelelő kell, hogy legyen, az egyes agyi területeknek pedig egészségeseknek, megfelelően stimuláltaknak kell lennie, illetve az egyéneknek lehetőség szerint mentesnek kell lennie az egyes betegségektől. A biológiai pszichológia egyfelől kapcsolódik az evolúciós pszichológiához, azonban bizonyos szempontból célszerű a két nézőpontot külön kezelni. Az evolúciós pszichológiának inkább az egyes jelenségek fennmaradásáról és adaptivitásáról van mondanivalója (például

10. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése házasság, féltékenység, háborúk, kíváncsiság, altruizmus); a biológiai pszichológia pedig egészen konkrétan a biológiai funkciókra koncentrál. Sokféle terápiás módszer alapul a biológiai megközelítésen: gyógyszeres terápiák széles skálája (szorongásoldók, altatók, antipszichotikus szerek, hangulatjavítók), ECT (Electro-Convulsive Therapy), a corpus callosum átvágása súlyos epilepsziás tükörrohamok enyhítésére – a listát igen hosszan lehetne sorolni.

Ez a megközelítés abból indul ki, hogy minden mentális jelenséget redukálni lehet bizonyos mértékben biológiai szintre. Itt a „bizonyos mértékben” kifejezésen van a hangsúly, hiszen hiába tömünk tele valakit hangulatjavítókkal, ha rendezetlen az élete, szegényes a szociális hálózata, nincsen munkája, rendszer bevételi forrása, lakása. Legjobb példát erre a súlyosan függő droghasználók jelentik, akik pontosan ezt teszik magukkal rendszeresen, és ennek következtében egyre mélyebbre süllyednek. Egyes esetekben azonban nélkülözhetetlenek a biológiai módszerek: például egyes agresszív, paranoid skizofréniában szenvedő egyéneket meg sem lehet igazán közelíteni a testi épségünk veszélyeztetése nélkül, amíg nem kapnak antipszichotikus szereket vagy nyugtatókat.

Manapság a „humán kapcsolaton alapuló” és „gyógyszeres” terápiákat egymás mellett használják, ha szükséges, a gyógyszereket pedig (amennyiben erre van lehetőség) fokozatosan elhagyják. Genetikai faktorok is befolyásolják azt, hogy milyen módon cselekednek az egyének (pl. Carver & Scheier, 2006). Sok örökletes tényező van a viselkedésünkben: lehet valaki örökletesen depressziós, szorongó, netalán fogékony az addiktív viselkedésre. Az egyes idegrendszeri területek működése is jelentős hatással van a viselkedésre. Az agy egy meglehetősen komplex struktúra. 10 milliárd neuron alkotja, képes összetett asszociációk kialakítására.

2.4.3.)

Viselkedéselméleti pszichológia: kondicionált boldogság

A viselkedéselméleti pszichológia vagy behaviorizmus a tanulási folyamatokra koncentrál.

Az egyének fejében lévő dolgokat „black box”-nak (fekete doboz) titulálja, amiről vajmi keveset tudhatunk meg. Azonban az ingerekről (S, azaz „Stimulus”, ezek a bemeneti változók) és a válaszokról (R, azaz „Response”, ezek a kimeneti változók) annál többet: ezek mérhetők, elemezhetők, és befolyásolhatók. S-R pszichológiának is hívják ennek az irányzatnak az egyik ágát. A behaviorizmus olyan kutatók nevével fémjelezhető, mint Pavlov, Watson, Skinner, Thorndike, Bandura. Egyik fontos klasszikus mű Watson 1913as „Pszichológia – egy behaviorista nézőpontjából” című munkája, amiben megalapozza ezt a vizsgálati paradigmát. Mit mondhatunk vajon a behaviorizmus szemszögéből a

11. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése boldogságról? Ha a leginkább ortodox behaviorista iskolákat vesszük alapul, akkor nem túl sokat, hiszen a boldogság vagy boldogtalanság is része a „black box”-nak, tehát nem túl tudományos dolog róla beszélni. Ha némileg szabadabban közelítünk a kérdéshez, akkor azt mondhatjuk, hogy az egyének boldogságszintje az őt érő ingerek (S) és az arra adott válaszai (R) interakciójából formálódik. Ha valakit pozitív ingerek érnek (szeretet, barátságosság, finom ételek, érdekes információk, biztonságos környezet), vagy nem annyira pozitívak, de képes azokat a megfelelő tanult válaszokkal átformálni számára megfelelően (például egy élelemben szegény területen képes megtermelni magának az ennivalót; vagy a némileg barátságtalan szomszédokkal képes megkedveltetni magát), akkor szintén boldog lesz. Ha azonban valakit negatív ingerek érnek, illetve a tanult válaszai is maladaptívak: akkor ez az egyén boldogtalan lesz. Megkülönböztethetünk klasszikus és operáns kondicionálást, valamint szociális-modell tanulást. Példának hozható fel Watson hírhedt „kis Albert kísérlete” amelyben a félelem kondicionálhatóságát igazolta,

etikailag

meglehetősen

kérdéses

körülmények

között.

A

behaviorista

megközelítés feltételezi, hogy a különböző ingerek és válaszok által leírható az emberi viselkedés (Watson, 1913). Albert Bandura szociális kognitív tanuláselmélete is ide kapcsolható (lásd pl. Atkinson, 2011): az általa végzett „Bobo baba” kísérletben az agresszív modelleket átvették a gyerekek. Ez valószínűleg részben generalizálható az általános folyamatokra, amik a gyerekeknél végbemennek világszerte, és ezzel meghatározzák, hogy az emberiség többi tagja hogyan is érzi magát, mennyire lehet boldog vagy boldogtalan.

2.4.4.)

Kognitív pszichológia: boldogság és mentális sémák

A kognitív modellek általában feltételezik, hogy az emberek mentális sémák szerint igyekeznek modellezni a világot. Olyan kutatók nevével fémjelezhetjük, mint Festinger, Piaget, illetve Tversky és Kahneman. Ez a megközelítés manapság nagyon népszerű, azonban főleg a kezdeti modellek némileg „szárazak” voltak – nagyrészt számítógépes analógiákra épültek, és kevésbé az érzelmi reakciókra. Megemlítendő, hogy Neumann János éppen az agy egyszerűsített mintájára alkotta meg eredetileg a számítógépet. Mégis, az embereket nem igazán tekinthetjük „hidegfejű problémamegoldóknak”, hús-vér számítógépeknek, több okból kifolyólag sem. Az újabb, affektív modelljei a kognitív pszichológiának már az érzelmek moderációs hatásait is figyelembe veszik: például, ha számítógéppel modelleznek egy konnekcionista rendszert, akkor az érzelmek súlyozó hatásként játszhatnak szerepet egy-egy adott döntésben. Olyan kérdéseket vizsgál, mint az

12. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése észjárások, gondolkodásmódok, problémamegoldó algoritmusok. Tversky és Kahneman heurisztikákkal foglalkozó munkái is ide kapcsolhatók, példának említhetjük a keretezést (Tversky & Kahneman, 1981): az ehhez kapcsolódó kísérletek során más-más opciót választottak a vizsgálati személyek a különböző megfogalmazástól függően. Az egyes kultúrák is különböző perspektívákat kínálnak az egyéneknek, és ez által befolyásolják a döntéseiket a legkülönbözőbb helyzetekben - azonban nem mindenki képes megfelelően átlátni a lehetőségeit, és reálisan választani azok közül: például akik börtönbe kerülnek, esetleg súlyos balesetet vagy egészségkárosodást szenvednek, azok nyilvánvalóan bizonyos szempontból nem megfelelő döntéseket hoztak.

2.4.5.)

Pszichoanalitikus: vágyak és elfojtások

Sigmund Freud volt az alapítója ennek a megközelítésnek. Az tudattalan vágyak valamint az első 3 életév meghatározó jellegét hangsúlyozza, a szabad asszociációk és álmok elemzését fontosnak tartja, a különböző elhárítási mechanizmusokat elemzi, mint többek között az elfojtás, elnyomás, reakcióképzés, intellektualizáció, szublimáció. Freud szerint akkor boldog valaki, ha erős egóval rendelkezik valaki, ami mind az id mind a szuperego működését kordában tudja tartani, és a realitáselvnek megfelelő döntéseket hozni. Freud szerint két alapvető erő befolyásolja az ember működését: az eros (életösztön) és thanatos (halálösztön). Szintén fontos megemlíteni a lánya, Anna Freud munkásságát, valamit Carl Jung, Alfred Adler és Erik Erikson nevét is, mint fontos pszichoanalitikus elméletalkotókat.

Globális szinten mit is mondhatunk pszichoanalitikus szempontból? Freud meglehetősen sötéten látta az emberiség helyzetét: a II. Világháború kezdetén halt meg 1939-ben, és úgy látta, az emberiséget a pusztulásba viszik a thanatos sötét erői, és ebben nem is tévedett nagyot: körülbelül 50-70 millió ember halt meg a globális agresszió következtében. Habár az emberiség nem pusztult el még máig sem, sőt tovább épült mind technológiailag, gazdaságilag és kulturálisan, de Freud gondolatai máig relevánsak: a pozitív elemek mellett máig vannak háborúk, tömegpusztítás, rombolás, és öngyilkosságok is; az óriási atomfegyver-arzenálok megléte pedig folyamatos fenyegetést jelent, és lehetőséget arra, hogy az emberiség teljesen elpusztítja magát - átadva ezzel a helyét egy utána következő fajnak.

2.4.6.)

Humanisztikus: a kiteljesedő ember

A humanisztikus megközelítés olyan kutatók nevéhez fűződik, mint Abraham Maslow (1943), Carl Rogers, Fritz Perls, és Ken Wilber. Ez a megközelítés igyekszik túllépni mind

13. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése a

behaviorizmus

szerinti

külső

tényezők

általi

meghatározottságon,

mind

a

pszichoanalitikus megközelítés azon elgondolásán, hogy csupán egyszerű impulzusok és ösztönök (szexualitás, halálösztön, hatalomvágy, stb.) irányítanának. Igyekszik olyan magasabb rendű emberi funkciókra koncentrálni, mint a kreativitás, transzperszonális élmények, szeretetet, a spiritualitás, meditáció, az élet értelme, vagy az egzisztenciális krízisek. A pozitív pszichológia egyik jó összefoglalója Seligman és Csíkszentmihályi “Pozitív pszichológia” című munkája is (Seligman, Csíkszentmihályi, 2000), melyben a humán pszichológia jelenlegi és jövőbeni céljait, kihívásait elemzik. Fontos témái ennek az irányzatnak az emberekre jellemző egyedi motivációs mintázatok vizsgálata (Maslow, 1954), vagy akár a vallások illetve csúcsélmények jelentőségének a feltérképezése (Maslow, 1964). Ezen irányzat kutatási eredményei alapján a transzperszonális élmények paradox módon sok embert hozzásegítenek az énjük megerősítéséhez és a boldogsághoz.

2.4.7.)

Kulturális pszichológia: a társadalom általi meghatározottság

A kulturális pszichológia paradigmája szintén egy olyan megközelítés, amit érdemes megemlíteni a boldogság tárgyalásánál. Inkább elméleti keret, mint klasszikus módszertani iskola, de az ide tartozó modellek és kutatások igen fontosak a jelen témával kapcsolatosan, minthogy az emberek viselkedése sok szempontból szociokulturálisan meghatározott: komplex társadalmi- és szokás-, valamint szimbólumrendszerek vesznek körbe minket. Egyfelől Geert Hofstede kulturális dimenzióit érdemes megemlíteni (Hofstede, 1980), amit az IBM-nél végzett kutatása alapján állított fel, miközben a multinacionális cégek és az egyes országok kultúráinak interakcióját vizsgálta, elsősorban a munkahelyi környezet szempontjából. 5 fő faktort ír le: hatalmi távolság, individualizmus, bizonytalanságkerülés, maszkulinitás–femininitás, és idői orientáció. Az egyes kultúrák többek között ezek dimenziók követése, vagy be nem tartása alapján büntetik vagy jutalmazzák is a tagjaikat. Csak képzeljük el, milyen következményekkel járhat egy erősen kollektivista kultúrában, ha valaki önző módon cserbenhagyja a családját; ha egy nagy hatalmi távolságot tartó kultúrában pimasz módon viselkedik valaki egy feljebbvalójával, vagy ha egy szélsőségesen bizonytalanságkerülő kultúrában valaki rendszeresen tervezés nélküli rossz döntéseket hoz.

Markus és Kitayama (1991) modelljét szintén fontos megemlíteni: ők az individualista-kollektivista különbségeket tárgyalják elsősorban. Amint látható, ez a faktor is megjelenik Hofstede modelljében. Fiske, Kitayama, Markus és Nisbett (1998) a szociálpszichológia kulturális mátrixáról beszélnek: a szociálpszichológiai jelenségek nem

14. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése választhatók el a kulturától, ahogy egyéb pszichológiai vagy társadalmi jelenségek sem.

Matsumoto (2008) az érzelmek kifejezésének kulturális vetületét vizsgálta meg – értelemszerűen ez is egy rendkívül fontos terület a boldogság szempontjából. Ő is igazolta az individualista és kollektivista kultúrák között fennálló egyes különbségeket, és univerzális tendenciákat is leírt: például a saját és idegen csoportok felé más az érzelmek nyilvánításának erőssége, szabályai. A mai globalizálódó világunkban (ahol az interneten keresztül könnyedén folytathatunk videó-beszélgetéseket akár más kontinenseken lévő ismerőseinkkel vagy kollégáinkkal) fontos, hogy ezeket a vetületeket is megértsük, és tudjuk kezelni. Mérő “A pénz evolúciója” (2007) című művében a különféle replikátorok működését írja le: mint a gének (biológiai), a mémek (kulturális) illetve a mónok (pénzügyi). A kultúrát tehát egy olyan rendszernek is tekinthetjük, amelyben a különféle jelenségek csupán a felszínt jelentik, és a háttérben valójában egyfajta absztrakt evolúciós folyamat zajlik: amely egységei életképesek, azok fennmaradnak, amelyek nem, azok kipusztulnak, a replikátorok azonban mindig is ott dolgoznak. Szintén említhetjük Oishi (2000) írását melyben a kultúrák fontosságát emelte ki a szubjektív jólléttel kapcsolatban.

Kihangsúlyozza: a kultúrák többek között az individualizmus-kollektivizmus dimenzió mentén határozzák meg, hogy milyen célokkal rendelkezünk, ez által a boldogságunkat is.

Robert K. Merton (1938) pedig a „Szociális struktúra és anómia” című művében beszél arról, hogy különféle módokon viselkedhetnek az egyes társadalmi rétegek és egyének egy-egy adott kultúra rétegein belül. A mintázatok, amiket felsorol: konformizmus, újítás, ritualizmus,

visszahúzódás,

lázadás.

Ezekről

is

feltételezhetjük,

hogy

szoros

összefüggésben vannak az egyének boldogságszintjével.

2.4.8.)

Eklektikus megközelítés: egy teljes emberkép felé

Az előzőekben felsorolt paradigmák habár önmagukban is megállják a helyüket, de végső soron ezek együttesen hatnak a viselkedésre. Egyes elméletalkotók kénytelenek szakítani a hagyományos iskolákkal, mivel azok nem fogadják el a nézeteiket. Példa erre az eredetileg pszichoanalízist tanuló Eric Berne, a tranzakció-analitikus iskola alapítója, aki többek között az „Emberi játszmák” című művével szerzett magának hírnevet mind a terápiában dolgozók, mind a laikusok között (Berne, 2009). A gyakorlatban dolgozó szakemberek nagy része is kénytelen egyfajta eklektikus megközelítést használni. Az egészségügy, tanácsadás, terápia, menedzsment, emberi erőforrás, vagy reklámpszichológia napi gyakorlata megkívánja, hogy valós problémákra hatékony és azonnali válaszokat tudjunk adni. Ha egy terapeutát kliense egy magas épület ablakából hívja fel, hogy

15. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése öngyilkos akar lenni; egy reklámpszichológus által hirdetett terméknek meg kell növelni az eladását 50%-al egy hónap alatt vagy tönkremegy a cég; vagy egy menedzser által irányított csapat nem elég hatékony, és ez az egész teamnek az állásába kerülhet – ezekre a helyzetekre reagálni kell, mégpedig minél jobb eredménnyel. Nem pszichológus végzettségű

emberek

is

szintén

hallanak

innen-onnan

az

egyes

pszichológiai

paradigmákról: egyetemi szemináriumokról, a tömegmédiából, ismerősöktől, munkahelyi képzésekből, az internetről. Ezáltal összeáll bennük is egy pszichológiai emberkép, amit tudatosan vagy tudattalanul, de felhasználnak az egyes gyakorlati és elméleti problémák megoldására.

Természetesen a különböző paradigmákat képviselő akadémikus elméletalkotók is sokszor együttműködnek egymással, jó példa erre, hogy Rogers és Skinner (1956) is publikáltak együtt, pedig a behaviorizmus és a humanisztikus megközelítés sok szempontból ellentmondásban áll egymással. Az interdiszciplináris megközelítés fontosságát hangsúlyozza Strack, Argyle, és Schwarz (1991) által szerkesztett összefoglaló tanulmánykötet is: olyan területek fontosságát emelik ki a szubjektív jólléttel kapcsolatban, mint a kultúrák, a média, a nyelvi különbségek, a játszmaelmélet, a bevándorlás és adaptáció kérdése, illetve a vallások hatása.

2.5.) Egyéb boldogsághoz kapcsolódó fogalmak Igen sok tényező határozza meg az emberek viselkedését, ahogy azt Forgács József is kifejti „A társas érintkezés pszichológiája” című művében: például a hőmérséklet, zsúfoltság, attitűdök. A különböző kutatások alapján megoszlik, hogy mitől is érzik magukat boldognak magukat az emberek. Heady, Veenhoven és Wearing (1991) például a felülről-lefelé és alulról-felfele hatásokat vizsgálták a boldogsággal kapcsolatban strukturális egyenlet modellezés segítségével. Vajon a szubjektív jóllét okozza a jól működő dolgokat az életben (például a jó munkahelyi teljesítményt) – ezt tekintették a felülről-lefelé hatásnak; vagy pedig fordítva, a jól működő dolgok (például elégedettség egy hobbival) okozzák a szubjektív jóllétet alulról-felfelé hatva? Azt találták, hogy területfüggő melyik hatások érvényesülnek inkább: a házasságok esetén kétirányú volt a hatás, míg a munka, szabadidő és az életkörülmények tekintetében inkább felülről-lefelé hatásokat figyeltek meg. Persze ezek is egyénenként, csoportonként, kultúránként változhatnak, azonban érdekes, hogy ebben is specifikus mintázatok rajzolódnak ki esetenként, amiket szükség esetén befolyásolni is lehet.

16. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése Az értékek kutatása is egy fontos terület a boldogság szempontjából, elsősorban Milton Rokeach (1973) tanulmányait említhetjük ezzel kapcsolatban. Az emberiségnek globálisan is vannak céljai, még ha azok sok esetben nem is feltétlenül jól definiáltak, és az egyes nemzetek, szervezetek, csoportok és egyének nem is értenek egyet ezekkel. Ilyenek az emberi jogok, a technológiai haladás, a fenntartható fejlődés, az élelmiszerellátás biztosítása, a béke fenntartása, hogy csak párat említsünk. Mindenki más területen rendelkezik komparatív előnnyel (Mérő, 2007): ezért is fontos, hogy megfelelően válasszuk ki a hozzánk illő életmódot, tevékenységeket, munkát és hobbikat, mivel ezek által boldogabbá is válhatunk.

2.5.1.)

Pszichopatológia: a lélek betegségei

Sok esetben a pszichológiai egyensúly olyan mértékben felborul, hogy az már patológiásnak tekinthető. Ez alatt általában elhúzódó, distresszel járó állapotot érthetünk, ami mind az egyénnek, mind a környezetének problémákat jelenthet. Pszichopatológia pedig sokféle létezik: még ha DSM-IV (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) kategóriák szerint is rendezzük az egyes eseteket, akkor is könnyen beláthatjuk, hogy minden ember egyéni. Ez egyfelől az egyes zavarok komorbiditásában nyilvánul meg, másfelől abban, hogy sok zavart is nehéz egyértelműen kategóriákba sorolni. Ha valaki egy mély, belső spirituális vagy vallási krízisen megy keresztül, egy közeli ismerősének halálát gyászolja már évek óta, netalán kényszeres módon mindent megtesz, hogy valamely életében központi fontossággal bíró terve ne vesszen kárba, úgy az ezekkel járó állapotot egyfelől kategorizálhatjuk skizofréniának, depressziónak, mániának, egy másfajta értelmezési keret szerint azonban egyszerűen az adott egyén keresztülmegy az életének egy fontos szakaszán. Thomas Szasz „Az elmebetegség mítosza” (Szasz, 1960) című munkájában kifejtette, hogy sok esetben csupán a kultúra, a társadalom és egyes „szakértők” alkotta mesterséges, túláltalánosító kategóriákat erőltetik a személyekre, ezzel betegnek titulálva őket. Sok pozitív és negatív kritika is érte ezt az elképzelést, az azonban tagadhatatlan, hogy nagy hatással volt a pszichológiára. Mindenesetre a pszichopatológiák helyesen megállapított diagnosztikus kategóriái sok mindent előjelezhetnek: az egyének életvezetési zavarait, munkahelyi és egészségügyi problémáit, egyes esetekben a megnövekedett öngyilkossági hajlamot. Éppen emiatt nem szabad ezeket a kategóriákat figyelmen kívül hagyni, de egyes esetekben érdemes némi fenntartással kezelni őket. A címkézés (angolul „labeling”) egy olyan folyamat, amely során egy adott személyhez, cselekvéshez, vagy egyéb entitáshoz valamiféle jelzőt rendelünk: őrült, depressziós,

17. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése boldog, terrorista, és így tovább. Egyfajta kategorizáció zajlik le ez által. Többek között Émile Durkheim, George Herbert Mead, és Howard Becker nevéhez köthetjük ezt a fogalmat. Becker 1963-as „Kívülállók: a deviancia szociológiája” című művében írta le ezt először ezt a fogalmat. Szintén fontos tényező lehet a politikai helyzet. Az, hogy egy ország éppen egy békés időszakát éli, háborúban áll, esetleg nincsen kormánya sem és anarchia uralkodik, mindez nagyban befolyásolja a benne élő emberek életét is.

2.5.2.)

Bio-pszicho-szociális jóllét

A bio-pszicho-szociális jóllét fogalma arra vonatkozik, hogy nem elég egy szempontból vizsgálni az embert: összetett lények, rendszerek vagyunk, és ennél fogva igen sok különböző tényezőt figyelembe kell venni, ha a boldogságot vizsgáljuk. Eredetileg George L. Engel vetette fel a Science magazinba beküldött cikkében (Engel, 1977) a hagyományos biomedikális modellel szemben. Nem elég, hogy valakinek egészséges a teste, ha depressziós. Nem elég, ha valakinek sok barátja van, ha genetikailag örökölt skizofréniában szenved. Nem elég, ha valakinek nincsenek komoly betegségei, ráadásul még lelkileg is rendben van, ha egyszer csak egy tragédia következtében elveszíti a családját. A valódi egészség több rétegű, komplex entitás. Habár a modellt több támadás is érte (pl. ha egy kísérleti állatot megfertőznek egy adott vírussal, akkor sokszor csupán biológiai behatásra is megbetegszik), de mégis fontos üzenete van a pszichológia, az egészségügy, és a laikusok számára is.

2.5.3.)

Droghasználat: neurális orosz-rulett

Alkohol, nikotin, koffein, nyugtatók, altatók, hangulatjavítók fájdalomcsillapítók, marihuána, ecstasy, speed, kokain, LSD, heroin, és egyéb pszichoaktív anyagok… Kémiai szerek, amik átszövik a híradásokat, és sok embernek az életét is. A társadalom bizonyos mértékben tűri és támogatja a szerhasználat egyes típusait, az adózás által pedig igen sok pénz is befolyik némelyikből az államnak, és különböző mértékben kulturális beágyazottsággal is rendelkeznek. Jó példának tekinthetők a különböző bor és sörfesztiválok (például a híres Oktoberfest Németországban, vagy a Budai Várban rendszeresen tartott bor- és pálinkanapok). Szintén említhetjük a kávé népszerű fogyasztását, ami világszerte elterjedt: hozzátartozik sok tanuló vizsgaidőszakához, és a dolgozók irodai szüneteit is „kávészünetnek” hívják sok helyen. A könyvekben, filmekben pedig a szivarozó milliárdos, a pipázó bűnügyi nyomozó, és a vékony női cigarettát szívó színésznő meglehetősen stílszerű elemek. Ezeknek a népszerű szereknek is sok nemkívánatos hatása lehet: a túlzott alkoholfogyasztás romboló hatása közismert, a

18. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése cigaretta a rák sok különböző fajtáját okozhatja, és a kávét sem tanácsolják magas vérnyomásban szenvedőknek, hogy csak pár példát említsünk. Több próbálkozás is volt már arra, hogy az alkohol illetve a cigaretta fogyasztását részben vagy teljesen betiltsák: például USA 1920 – 1933 „Prohibition Era”, Magyarországon az 1919-es szesztilalom, egyes arab államokban jelenleg fennálló alkoholt illető korlátok, vagy napjainkban a nemzetközi szinten megfigyelhető részleges dohányzási tilalmak – de a teljes tilalma ezeknek manapság a legtöbb országban nem igazán merül fel. A szerhasználatnak van egy még sötétebb oldala is: a „drogháború” mára sajnos egy közismert társadalmi jelenség. A legtöbb országban a kémiai szerek egy nagy része erőteljesen szabályozott, azonban a droghasználat különböző motivációs tényezőknek köszönhetően mégis jelen van; az illegalitás miatt pedig a jogi és bűnüldözői szerveknek is egy meglehetősen nagy kapacitását lefoglalja. Logikai szempontból értelmetlen azt állítani, hogy a több milliárd létező kémiai vegyület közül csak 3-4 terjeszthető el olyan formában, hogy a társadalom fogyaszthassa őket anélkül, hogy szétesne. Bár vannak olyan szerek, amik már pár milligrammos mennyiségben is halálos mérgek (például a cián, vagy a metanol), de ha pár vegyületet több száz, esetleg több ezer éve fogyaszt az emberiség, akkor legalábbis elképzelhető, hogy több olyan is létezik, ami még beépíthető lenne a társadalom működésébe, a kérdés: megéri –e?

2.5.4.)

Csíkszentmihályi-féle Flow modell: együttfolyni a cselekvéssel

Csíkszentmihályi

Flow

modellje

egy

fenomenológiai-informatikai

modell

(Csíkszentmihályi, 1990), amely az emberek szubjektív élményeit igyekszik leírni. Általános modell amennyiben is nem kapcsolódik specifikusan egy-egy konkrét tevékenységhez, hanem gyakorlatilag bármilyen élményrendszerre lehet alkalmazni. A flow-élmények olyan különleges élmények, amely során a cselekvő teljesen feloldódik a cselekvésben. Csíkszentmihályi kiemeli a sportot, a munkát, és a spirituális élményeket is, melyek szerinte sokszor igen könnyen lehetővé teszik a Flow állapotot. Négy ehhez kapcsolódó állapotot ír le: Áramlat, Unalom, Szorongás, Fásultság, melyek a lehetőségek és képességek szintjétől függenek. Társadalmilag elfogadott és tiltott módokon is eljuthatunk az áramlatélményekhez. Ehhez kapcsolható, hogy Scitovsky Tibor is arra hívja fel a figyelmet „Az örömtelen gazdaság” című művében, hogy a hamar unalmassá váló luxus és komfortérzet helyett inkább a minőségi élvezetek és kihívások keresése az, ami valódi boldogsághoz vezet hosszú távon (Scitovsky, 1990).

19. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

2.5.5.)

Fraktálpszichológia: a minket körülvevő végtelen

A fraktálgeometria egy rendkívül érdekes ága a matematikának. Benoit Mandelbrot volt, aki elsőként nyert nagy nyilvánosságot a témának, habár már előtte is felmerült a téma bizonyos tudományos körökben, illetve a képzőművészetekben (Mandelbrot, 1982). A random generálás miatt végtelen sokféle fraktálgeometriai kép létezik, az alábbi ábrán látható „fraktálfa” csupán egy lehetséges, igen egyszerű alapforma; a fraktálok végtelen önismétlő mintázatok. A kutatásokhoz ez úgy kapcsolódik, hogy a legtöbb természeti jelenség, és az emberi elme is mutat pár hasonló jellemzőt. Példának okáért, ha az „ELÉGEDETTSÉG” a vizsgálatunk tárgya, úgy megkérdezhetünk valakit, „Ön elégedett?” Jó esetben az illető válaszol is erre, példának okáért egy 7 fokozatú Likertskálán. Azonban ha részletesebben vagyunk kíváncsi az egyén életére, és hogy mennyire elégedett, további kérdéseket tehetünk fel. Mennyire elégedett a házasságával? A munkájával? A hobbijaival? Na és az egyes területeken belüli részletekkel mi a helyzet? A munkahelyén például jó a közösség? A fizetése megfelelő? A szakmai képzésekkel elégedett? Az egyes munkafeladatokat mennyire kedveli? Könnyen belátható, hogy végtelen sok kérdést fel lehet tenni, és még akkor sem tudhatunk meg mindent még egy egyénről sem, hiszen idővel is változnak az egyes tényezők. Zdenek (1993) is az emberi elme fraktál-természetéről, valamint kultúra folyamatos evolúciójáról beszél. Damiani (2010) pedig „fraktál forradalomról” beszél, amennyiben is kifejezetten fontosnak tartja a fraktálelmélet használatát az egyes tudományterületeken belül.

1. ÁBRA: A mérések fraktál modellje (számítógéppel generált fraktál-fa)

20. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

3.) HIPOTÉZISEK „Az igazságot a tudományon belül úgy definiálhatjuk, mint egy munkahipotézist, amely

megnyitja

az

utat

egy

utána

következő

és

jobb

felé.”

(Konrad Lorenz, etológus) A hipotéziseket értelemszerűen a vizsgált területekkel kapcsolatban állítottam fel, és egyfelől a szakirodalmi adatokra alapulnak, másfelől intuitív és logikai alapon konstruáltam őket. A változók egymás közötti kapcsolatára, az országok között fennálló különbségekre, illetve különböző pszichológiai és társadalmi jelenségekre vonatkoznak.

Több változóval is mértem az egyes fogalmakat. Egyes változóknál bizonytalan voltam az hatásokban, de a statisztikai tesztelhetőség érdekében próbáltam logikusan feltételezni az irányukat.

Az egyes hipotézisek mögött általában egy elsődleges, és több másodlagos változó is áll: így példának a boldogság elsősorban a „szubjektív jóllétet” jelenti, de olyan egyéb változók is kapcsolódnak hozzá, mint az öngyilkosság, vagy a depresszió prevalenciája. 

1. HIPOTÉZIS: „Az ország gazdasági-technológiai fejlettsége szorosan kapcsolódik a szubjektív jólléthez”



2. HIPOTÉZIS: „Az intelligenciaszint és a szubjektív jóllét között pozitív kapcsolat van”



3.

HIPOTÉZIS:

„A

gazdagabb

országokban

kisebb

a

pszichopatológiák

prevalenciája” 

4. HIPOTÉZIS: A bűnözés és a mentális egészség fordított arányban függ össze”



5. HIPOTÉZIS: „A vallásosabb országokban több társadalmi problémát figyelhetünk meg”



6. HIPOTÉZIS: „A szerhasználat nem kapcsolódik erőteljesen a társadalmi problémákhoz”

Mindegyik hipotézishez igyekeztem olyan változókat kötni, amik logikailag kapcsolódnak hozzá. Természetesen, ha más dimenziók mentén hasonlítom össze az egyes országokat, akkor annak megfelelően némileg más eredmények várhatók, azonban a jelen kutatás

21. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése validitását ez nem befolyásolja abból a szempontból, hogy ez egyfajta „globális keresztmetszetnek” tekinthető.

A jelenlegi vizsgálat nyers adatai különféle globális szervezetektől származnak (mint például a WHO, CIA, World Bank, Gallup), melyek sokszor maguk is több ezer tagot foglalkoztatnak, és a felméréseiket is több ezres, sokszor több tízezres vagy milliós mintákon végzik el. Nem feltétlenül pszichológiai szempontból végzik ugyan a felméréseiket, sokszor ennek inkább gazdasági, hírszerzési, politikai és társadalmi céljai vannak. Ezek azonban kapcsolódnak a pszichológiához, minthogy minden emberi funkció leírható pszichológiai szempontból is. A nyers adatokat pedig értelemszerűen fel lehet használni bármilyen logikus összefüggés bizonyítására, amennyiben persze statisztikailag szignifikáns összefüggéseket kapunk egyes változók között.

Az alábbi ábrán szemléltetem a vizsgált változók általam feltételezett hatásait. Az egyes kultúrákban természetesen másfajta súlyozással jelennek meg ezek a tényezők, és ezek hatásának erőssége, aránya az idővel is változik. Színekkel illetve szimbólumokkal jelöltem, hogy milyen hatást feltételezek az egyes tényezőknek: zöld színnel és „+” jellel azokat jelöltem, amelyeknél pozitív hatást vártam; sárgával és „?” jellel azokat, amelyeknél vegyes hatást feltételeztem, és pirossal valamint „-” jellel azokat, amelyektől negatív hatást vártam.

Internethasználat (+)

GDP per

IQ szint (+)

capita (+) Várható Bebörtönzési

élettartam (+)

ráták (?) Öngyilkosság

BOLDOGSÁG

(-)

EGY ADOTT

Szerhasználat (?)

KULTURÁBAN Gyilkosság (-) Vallás (?)

Pszichopatológiák (-) Munkanélküliség (-)

Válások (-)

2. ÁBRA: Az általam vizsgált változók feltételezett hatásmechanizmusa 22. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

4.) MÓDSZER „A tények mindig a barátaink: minden egyes bizonyíték, amit megszerezhetünk bármely területen, közelebb visz az igazsághoz.”

(Carl Rogers, pszichológus)

4.1.) A vizsgált hatások és változók Az egyes kultúrákon belül és azok között igen komplex interakciók léteznek. Még amennyiben vannak is jól meghatározható különbségek az egyes kultúrák között, azok egymással összefüggenek, és hatással vannak egymásra. Ráadásul sok esetben nem könnyű feladat már a kultúrák szétválasztása sem, minthogy azok egymással összekapcsolódnak és átfedésben lehetnek, ahogyan azt az alábbi ábrán is megjelenítettem.

„B”

„C”

„D”

„E”

„F”

kultúra

kultúra

kultúra

kultúra

kultúra

„A” kultúra Jogi

Gazdasági

Technológiai

tényezők

tényezők

tényezők

Fizikai

Biológiai

Pszichológiai

Szociális

tényezők

tényezők

tényezők

tényezők

3. ÁBRA: Egy adott kultúra elemei, és a kultúrák közötti interakciók

4.2.) A vizsgálat célja Globális kutatások adatait vetettem össze egymással annak céljából, hogy megállapítsam, milyen összefüggésben vannak egymással az egyes mutatók nemzetközi szinten. Tehát egyfajta meta-analízist végeztem, amennyiben is több, már megvalósított kutatás adatait vetettem össze egymással a célból, hogy újabb, eddig rejtett összefüggésekre derítsek fényt.

23. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

4.3.) Az adatok elemzése Az adatok elemzéséhez SPSS 20.0 verziójú statisztikai programcsomagot (Statistical Package for Social Sciences), valamint Microsoft Excel-t használtam. Az előbbit a mélyebb

statisztikai

analízisek

végrehajtásához

(korrelációs

mátrixok

képzése,

faktoranalízis, klaszteranalízis), utóbbit pedig elsősorban az adatok összegyűjtéséhez, rendszerezéséhez, valamint a grafikonok képzéséhez; a két program között szabadon lehet exportálni az adattáblákat. A statisztikai próbák és módszerek alkalmazásával kapcsolatban elsősorban Vargha András: „Statisztika” című munkája (Vargha, 2008) volt segítségemre.

Emellett Earl Babbie „A társadalomtudományi kutatás módszertana” (Babbie, 2008), valamint Szokolszky „Kutatómunka a pszichológiában” (Szokolszky, 2004) című műve is hasznos kézikönyvnek bizonyult.

Igyekeztem a szakdolgozat keretei között megfelelően kezelhető mennyiségű skálát kiválasztani, amiknek az összefüggéseit vizsgáltam. Összesen 20 olyan skálát választottam ki, amiket azután összevetettem egymással: ezek között vannak különálló skálák, és olyanok is, amelyek egy adott index alskáláinak tekinthetők, illetve az is egy skálának tekinthető, hogy az ország melyik régióba tartozik. Minthogy körülbelül 211 ország szerepelt a vizsgálatban, így ez egy körülbelül 4700 cellás adattáblát eredményezett, és ebből történt az elemzés (azért körülbelül, mivel attól is függ a végső szám, hogy a hiányzó értékű cellákat, kategóriacímkéket, átlagokat és szórást tartalmazó cellákat beleszámoljuk –e).

4.4.) Vizsgált országok A vizsgálatban az összes olyan ország és régió benne van, amiről rendelkezésre állnak adatok, összesen 211. A nagyobb, kulturálisan és politikailag stabilabb, gazdaságilag fejlett országokról (mint például Németország, Egyesült Királyság, Magyarország) természetesen több adat áll rendelkezésre, míg a politikailag instabil, szegényebb, technológiailag fejletlenebb országok esetében kevesebb (mint például Etiópia, Burma, vagy ÉszakKorea).

4.5.) Kemény és puha változók A vizsgálat „kemény” és „puha” változókat is felhasznált. „Kemény változónak nevezzük az objektíven mérhető adatokat: ilyen a várható élettartam, a GDP per capita mutató, a gyilkosságok mennyisége, netalán a bebörtönzési ráták. A puha változókat ezzel szemben nehezebb mérni, szubjektívebbek, nehezebben megragadhatóak, a válaszok jobban függenek a felmérés jellegétől. Ilyen változók lehetnek a depresszió elterjedtsége, a 24. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése szubjektív jóllét, vagy a vallás fontossága. Bizonyos esetekben azonban nem könnyű ezek között éles határvonalat húzni. Példának okáért egyes kultúrákban az öngyilkosság súlyos tabunak számít, így azt feltételezhetjük, hogy a bejelentett öngyilkosságok mennyisége nem feltétlenül fedi teljesen a valóságot: a rokonság hajlamos lehet eltitkolni, balesetnek vagy természetes halálnak beállítani ezeket az eseteket, hiszen ha az ellenkezője kitudódna, az rossz fényt vetne rájuk. Az illegális drogok fogyasztása is nehezen mérhető, hiszen a jellegéből adódóan igyekszenek az egyének titkolni a dolgot, tehát egyfelől a rendőrségi statisztikákból, másfelől az önbeszámolós válaszok őszinteségéből következtethetünk a valós adatokra. Egyes esetekben még a viszonylag „objektív” adatok is torzíthatnak: bizonyos kormányoknak, diktatúráknak érdekében állhat irreálisan pozitív képet festeni az adott országról, és emiatt szándékosan „kozmetikázhatják” az olyan információkat, mint a gazdaság teljesítménye, a bűnözés prevalenciája, vagy a pszichopatológiák gyakorisága.

Sok változóról feltételezhetjük, hogy normál eloszlással rendelkezik (pl. Vargha, 2008) – ez azt jelenti, hogy az egyének nagy része a középső tartományban helyezkedik el, míg a szélsőségesebb értékeket kevesebben produkálják, de ez nem minden változóra igaz, sokféle egyéb eloszlási mintázat lehetséges.

4.6.) Globális felmérések, mint adatforrások Több olyan összegző kutatás és index áll rendelkezésre, amik sokféle változót egyesítenek, ezekből is ötleteket merítettem, pár példa erre az alábbiakban a teljesség igénye nélkül: # INDEX 1 Global Report

ÖSSZEGZETTVÁLTOZÓK Competitiveness Intézmények, (World

Economic egészség,

Forum)

infrastruktúra,

felsőoktatás,

makrogazdaság,

piac

hatékonysága,

technológia, kereskedelem, innováció.

2 Global Peace Index (Institute 23 változó, többek között: lezajlott háborúk, of Economics and Peace)

bűnözés, politikai instabilitás, bebörtönzési ráták.

3 Happy Planet Index (New Szubjektív Economics Foundation)

élettel

való

elégedettség,

várható

élettartam, ökológiai lábnyom.

4 Human Development Index Várható élettartam, oktatás, GNI per capita.

(UNDP) 5 Legatum Prosperity Index 89 (Legatum Institute)

változó,

vállalkozások,

8

indexbe

kormányzat,

sorolva:

gazdaság,

oktatás,

egészség,

biztonság, személyi szabadság, társadalmi tőke

25. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése 6 OECD Better Life Index

11

dimenzió:

lakhatás,

oktatás,

jövedelem,

környezet,

állások,

(Organization for Economic

közösség,

kormányzat,

Co-operation and

egészség, életminőség, elégedettség, biztonság,

Development)

munka-magánélet egyensúly

7 White Satisfaction With Life Összegző index: UNESCO, CIA, New Economics index (Adrian G. White)

Foundation,

WHO,

Veenhoven

Database,

Latinbarometer, Afrobarometer, UNHDR 8 World

Happiness

Report GDP,

boldogság,

egészség,

oktatás,

társas

(Earth Institute – Columbia támogatás, szabadság, korrupció, válások University) Az összes rendelkezésre álló index és metaanalízis figyelembevételére nem volt lehetőség a szakdolgozat keretében terjedelmi okok miatt, így aztán próbáltam olyan adatokat kiválasztani, amik alapján a legjobb összehasonlítást tudok tenni az országok között. A fenti indexek közül a Happy Planet Indexet használtam fel, és specifikus skálákkal hasonlítottam össze annak érdekében, hogy világosak legyenek az egyes összefüggések.

A tanulmány több különböző adatbázist hasonlít össze az egyes országok humán tényezői tekintetében. Az alábbiakban felsorolom azokat az egész világra kiterjedő felméréseket, amiket figyelembe vettem a tanulmány során. Ezek között összefüggéseket tárhatunk fel, és ezek alapján is tehetünk következtetéseket arra, hogy milyen utak léteznek a boldogság felé. Manapság hála az internetnek, és a különféle nemzetközi szervezetek munkájának egyre több és több adat áll rendelkezésre arról, hogy globális szinten hogyan is funkcionál az emberi faj, és hogyan érzik magukat az emberek különféle körülmények között.

Feltételezhetjük, hogy egy-egy ország helyzetében bizonyos mértékű kontinuitás figyelhető meg, amennyiben is egyik évről a másikra viszonylag állandóak az egyes tényezők. Ez azért fontos, mert bizonyos adatok nem azonos évben lettek felvéve: a dolgozat felhasznált 2008-as, 2010-es, 2012-es adatokat is, mivel még a legnagyobb nemzetközi szervezeteknek (pl. United Nations, CIA, World Bank) sincsen arra elegendő költségvetése és kapacitása, hogy minden kutatást minden évben megismételjenek. Az állandóság persze nem minden adatra igaz, történhet egy természeti katasztrófa, ami által sokan hontalanokká válnak, esetleg egy gazdasági válság, vagy kitörhetnek fegyveres zavargások, amik sok lakosnak az életébe kerülnek, és sok családot nincstelenné tesznek.

De sok minden nem változik: a relatív technológia fejlettség az országok között általában huzamosabb ideig fennáll, példának okáért Etiópia és Japán között: még ha mind a kettő 26. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése fejlődik is bizonyos mértékben, Japán várhatóan még hosszú évekig, netalán évtizedekig le fog körözni sok-sok országot világszerte, így Etiópiát is. Ugyanígy nem változik nagymértékben pár év alatt általában egy adott ország nyelve, az éghajlat, és még sok egyéb változó sem.

4.7.) Az általam használt skálák A dolgozat több különböző adatbázist hasonlított össze, összesen 20 különböző skálát, alskálát, régiós változót (ezek közül vannak olyanok, amiket összetartozónak is tekinthetünk). Ez annak érdekében történt, hogy széleskörű rálátást kapjunk az egyes országok különbségeire, és ez által az ezekben élő emberek élményeire. A skálák kiválasztása némileg önkényesen zajlott: könnyen belátható, hogy végtelen mennyiségű adat áll rendelkezésre globálisan a különböző nemzetközi szervezetek és az internet által.

A nagymennyiségű adat felhasználásával éppen az volt a célom, hogy minél sokoldalúbban megvizsgálhassam a hipotéziseket, és minél több statisztikailag szignifikáns összefüggésre deríthessek fényt. Sok más skálának az esetleges használata is felmerült a kutatás során, azonban a végső adatelemzéshez terjedelmi okokból kifolyólag ki kellett választani a legrelevánsabbakat. A nyers adatok a dolgozathoz tartozó MsExcel és az SPSS file-okban találhatóak, illetve az interneten is hozzáférhetőek az egyes szervezetek weboldalain.

4.7.1.)

Régió (UNSTAT): merre található az adott ország?

Habár ez nem egy külön felmérés, csupán az az adat, hogy egy-egy ország melyik régióhoz (Afrika, Amerika, Ázsia, Európa, Óceánia) tartozik, de mégis igen fontosnak tekinthető, mert ez alapján is csoportosítani lehet az egyes országokat. Ennél részletesebb régiós adatok használatára (pl. alrégiók, magassági szint, egyenlítőtől való távolság) terjedelmi okokból nem volt lehetőség, habár ezek is érdekes eredményeket hozhatnak egy további vizsgálatban.

4.7.2.)

Happy Planet Index (NEF): fenntartható boldogság

A Happy Planet Index a New Economics Foundation (NET) globális kutatása, amely a világ 151 országát vizsgálja. 3 fő mutatója van: „Experienced well-being” (megélt jóllét), „Life expectancy” (várható élettartam) és „Ecological footprint” (ökológiai lábnyom).

Ezekből alkotja a végső mérőszámát, ami a tényleges Happy Planet Index (HPI, avagy Boldog Bolygó Index). Abdallah, Marks, Thompson, Michaelson, Steuer (2009) „Happy Planet Index” kutatásán alapszik ez az felmérés. A HPI indexet egyébként az alábbi képlet alapján számolhatjuk ki (forrás: New Economics Foundation):

27. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

Az alábbiakban pedig HPI globális megoszlása látható, ezt hasonlítottam össze sok másik pszichológiai és egyéb mutatóval:

4. ÁBRA: Happy Planet Index (forrás: New Economics Foundation)

4.7.3.)

Szubjektív jóllét (Gallup / NEF): mennyire vagyunk boldogok?

A New Economics Foundation a „Megélt jóllét” adatait a „Gallup World Poll” felmérésből vette. Ez egy körülbelül országonként 1000 főre kiterjedő reprezentatív felmérés volt, ami a világ több mint 150 országára terjedt ki, és 15 évnél idősebb személyeket kérdeztek meg. 10 pontos skálán kellett értékelniük a vizsgálati személyeknek, hogy hogyan érzik magukat.

5. ÁBRA: Szubjektív jóllét globális eloszlása (forrás: NEF / Gallup)

4.7.4.)

Várható

élettartam

(UNDP/NEF/CIA/World

Bank):

meddig

élhetünk?

A várható élettartam is egy olyan fontos tényező, aminek központi jelentősége van az egyének életében. Durva egyszerűsítéssel azt is mondhatjuk: az emberek nagy részénél már a világrajövetelekor eldől, hány évet fog élni, attól függően, melyik országban született.

Persze ez annyiban jóval bonyolultabb, hogy az egyének saját maguk is befolyásolják az életüket. Például átköltözhetnek már fiatalon egy kedvezőtlenebb területről (mint Szváziföld, ahol 32 év körüli a várható élettartam) egy olyan régióba, ahol 28. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése kevesebb veszély fenyegeti őket: nincsenek kiterjedt fegyveres konfliktusok, általános az egészségügyi ellátás, kiegyensúlyozott és nyugodt a társadalmi légkör, egészséges ételek és tiszta ivóvíz bőségesen állnak rendelkezésre. És ennek az ellenkezője is elképzelhető: még ha valaki az egyik legkedvezőbb területre is születik (mint például Monaco – 89 év várható élettartam), akkor is elhunyhat fiatalon balesetben, örökletes genetikai betegségek miatt, netalán drogtúladagolás következtében. Mindazonáltal az egyes régiókra jellemző várható élettartam is feltételezhetjük, hogy erőteljesen befolyásolja a boldogságot.

Egyáltalán nem mindegy, hogy 30 – 40 éves korunk körül már mi magunk is beteges „aggastyánok” vagyunk, és több korunkbeli közeli ismerősünk már régen meghalt, vagy pedig még 60-70 évesen is vígan, és viszonylag egészségesen éljük az életünket, legközelibb és legfontosabb barátaink szintén hasonlókat mondhatnak el magukról. A kutatásban a Happy Planet Index várható élettartam skáláját használtam, amelyet egyébként a 2011-es United Nations Development Program kutatásából vettek át; illetve kiegészítettem CIA és World Bank adatokkal.

6. ÁBRA: Várható élettartam globális eloszlása (forrás: NEF / UNDP)

4.7.5.)

Ökológiai lábnyom (NEF / WWF): a környezet elhasználása

Az ökológiai lábnyom a környezetszennyezésről szól, és egy meglehetősen negatív mutatónak számít. Ellentétesnek mondható a fenntartható fejlődéssel, illetve sok betegséghez is elképzelhető a hozzájárulása, mind például a rák vagy egyes allergiás zavarok; a természetes környezet kipusztulása pedig pszichológiailag is negatívan hathat az emberekre.

7. ÁBRA: Ökológiai lábnyom globális eloszlása (forrás: NEF / WWF)

29. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

4.7.6.)

Öngyilkossági ráták (WHO): a végső menekülés

A boldogság és szubjektív jóllét vizsgálata esetén felmerül a kérdés: mi van, ha valaki szélsőségesen boldogtalan? Mi van, ha valaki úgy érzi, hogy teljesen értelmetlen az élete, sőt ráadásul még elviselhetetlen szenvedéssel is jár, és a jövőben várhatóan ez nem is fog javulni, esetleg csak rosszabb lesz? A válasz erre az, hogy sokan tényleg nem bírják, és nem akarják folytatni az életüket, és ilyen esetekben néhányan sajnos öngyilkosok lesznek. Évente több mint 1 millió ember hal még évente öngyilkosság következtében. A World Health Organization becslése szerint ez a 20 leggyakoribb halálok között van világszerte (lásd: WHO Suicide Prevention weboldala). Az öngyilkosság is tekinthető a pszichológiai egyensúly felborulásának és kudarcának. Ha valaki végleg megcsömörlik a léttől, vagy a szenvedés már leküzdhetetlennek tűnik számára, akkor dönthet úgy, hogy eldobja magától az életet. Az öngyilkosság logikailag ellentétes a boldogsággal, ha valaki öngyilkosságot követ el, az értelemszerűen nem boldog a jelenlegi életében, meg akarja azt szűntetni.

Ennél fogva az egyes országokban az öngyilkosságok szintjét is igen érdekes lehet a boldogsággal kapcsolatban megvizsgálni, hiszen azzal sok szempontból éppen ellentétes jelenségnek tekinthető. Az öngyilkosok is meglehetősen kreatívak tudnak lenni, és sajnos szükségük is van rá, amennyiben „sikerrel” akarnak járni. Sokféle módszert választhatnak: fegyverek, magas helyekről való leugrás, gyógyszer-túladagolás, vonat elé ugrás, vízbefulladás, és még sok egyéb. Sok öngyilkosság azonban nem halállal végződik, hanem az öngyilkosjelölt sérülésével, bénulásával, megnyomorodásával, testi és mentális funkcióinak részleges leállásával. Így aztán sajnos sokszor csak még nehezebbé válik az életük az öngyilkossági kísérlet után; bár vannak, akik olyan élményekről számolnak be, hogy ezek után jobban tudják értékelni a mindennapokat. Kézikönyvek íródtak számukra, példa erre Philip Nitschke ausztrál orvos és Fiona Stewart szociológus „A békés tabletta kézikönyve” című munkája (2007), illetve a „Végső kijárat” Derek Humphry angol írótól, és támogató szervezetek is működnek abból a célból, hogy humánusabbá tegyék az öngyilkosok lehetőségeit.

A legtöbb öngyilkosságot támogató szervezet komoly feltételeket szab meg arra, hogy milyen esetben segít véget vetni az életnek: általában csak egy bizonyos életkor felett segítenek ebben, és akkor is csupán a legkomolyabb gyógyíthatatlan betegségek fennállása esetén: kezelhetetlen rákos daganatok, AIDS, izomsorvadás, bénultság, és hasonlók. Azért fontos ez, mert példának okáért egy egyszerűbb kezelhető betegség miatt (terápiával elmulasztható depresszió, gyógyszerrel jól kezelhető skizofrénia, sikeresen eltávolítható

30. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése daganat) nem szabad hagyni, hogy visszafordíthatatlan döntéseket hozzanak a személyek és eldobják maguktól az életet. Már Durkheim (1897) is foglalkozott az öngyilkossággal: szociológiai szempontból összefoglalta az ezzel kapcsolatos jellemzőket, megfigyeléseket, statisztikákat: az öngyilkossági ráta magasabb a férfiaknál, az egyedülállóknál, a katonáknál, a protestánsoknál, a skandináv országokban, és békeidőkben inkább hajlamosak az öngyilkosságra az emberek, mint háborúk alatt. Természetesen ezek nem tekinthetők örökérvényű és tévedhetetlen szabályoknak, mindazonáltal Durkheim műve egy igen érdekes korai összefoglaló munka, és sok meglátása máig releváns.

8. ÁBRA: Az öngyilkosságok világtérképe (forrás: WHO)

4.7.7.)

Gyilkossági ráták (UNODC): ártani másoknak

Az UNODC, avagy teljes nevén „United Nations Office on Drugs and Crime” az UN drogokkal és bűnözéssel foglalkozó részlege, részben ennek a szervezetnek a statisztikáit használtam. A gyilkosságok is fontosnak tekinthetőek, amennyiben a szubjektív jóllétet akarjuk vizsgálni: az emberölések értelemszerűen homlokegyenest szemben állnak a boldogsággal. Az áldozatok szempontjából nézve feltételezhetjük, hogy ha valaki állandó fenyegetettségben él, hogy mikor ölik meg, avagy ha a családjában, ismerősei között többen is gyilkosság áldozataivá váltak, úgy nem lesz könnyű boldogan élnie az életét. Az áldozatok értelemszerűen szenvednek a bűncselekményektől akár enyhe (például egy pénztárca ellopása), akár komoly (például súlyos testi sértés) törvényszegésről van szó. A pszichológiának szinte minden ága, és minden jelentős kutatója kiemeli a szoros emberi kapcsolatok jelentőségét (pl. Freud, Maslow, Rogers, Forgács), és ezek felbomlása (főleg egy gyilkosság következtében) tragikus lehet. Az elkövetők szempontjából nézve is számos negatív hatást lehet felsorolni: a jog minden országban súlyosan bünteti az erőszakos

bűncselekményeket,

mint

maladaptív

mintákat

-

általában

hosszú

börtönítéletekkel, de akár kivégzéssel, kínhalállal, függően az adott kultúra jellegétől.

31. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése A társadalmakban sokféle bűncselekmény előfordul, mint például lopás, betörés, emberrablás, terrorizmus, gyilkosság: a híradóban napi szinten találkozhatunk ezekkel. Az ENSZ bűnözéssel foglalkozó szervezete, az „United Nations Office on Drugs and Crime” (UNODC) statisztikái szerint 2010-ben emberölések következtében körülbelül 468.000 ember halt meg. Mi visz rá vajon valakit arra, hogy szemben menjen a törvényekkel, és olyan cselekményeket kövessen el, ami illegális, és árt vele másoknak? Rengeteg összetevője van ennek, és feltehetően az egyes kultúrák is befolyásolják ennek a prevalenciáját, percepcióját, és ezzel a tagjaik boldogságszintjét is.

9. ÁBRA: Gyilkosságok számának globális eloszlása (forrás: UNODC)

4.7.8.)

Bebörtönzési ráták (World Prison Brief): elzártan a világtól

Ez szintén egy olyan mutató, ami igen jelentős a népesség lelkiállapotát tekintve. Ha valaki börtönbe kerül akár rövidebb akár hosszabb időre, vagy esetleg egy közeli családtaggal, baráttal történik ez, az értelemszerűen pszichológiailag negatívan érinti az egyéneket. A kognitív, emocionális, fizikai, szexuális, szociális izoláció, és a sokszor agresszív börtönkultúra negatív elemei sok problémát okoznak azok számára, akik ezzel kapcsolatba kerülnek. Az használt adattáblákban lévő bebörtönzési rátákat 100.000 főre vetítve kell értelmezni, azt mutatják meg, hogy ennyi emberből hány van aktuálisan börtönben. A börtönök egyfajta mini-társadalmat jelentenek sajátságos szabályokkal. Az egyes országokban más okok miatt lehet börtönbe jutni. Vannak társadalmak, ahol viszonylag elnézőbbek a bűncselekményekkel szemben: még ha el is ítélnek valakit, nem feltétlenül kap hosszú büntetést, és fordítva: más társadalmak a legkevésbé sem elnézőek a bűnökkel szemben, és előszeretettel szabnak ki hosszú börtönbüntetéseket. Az is nagymértékben változik, hogy hol mit ítélnek „bűnnek”: vannak országok, ahol az alkoholfogyasztás, droghasználat, prostitúció, többnejűség, válás, szerencsejáték, egyes vallások vagy politikai nézetek dicsőítése vagy kárhoztatása bizonyos szinten legális – más országokban pedig a legszigorúbb mértékben, börtönnel, vagy akár halállal is büntetik ezeket. A magas

32. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése humanitárius indexéről és kiváló életszínvonaláról híres Norvégiában példának okáért a 21 – 30 év közötti a maximális börtönbüntetés, habár kevesen töltenek le ennyit még gyilkosságért is: 14 év után a legtöbben jó magaviselet esetén már szabadulhatnak.

Kivételes esetnek tekinthető a tömeggyilkos Anders Behring Breivik, aki 77 embert ölt meg 2011-ben - nagy része az áldozatoknak 20 év alatti fiatal - habár 21 évet kapott a tárgyalás végén (ez kevesebb, mint 4 hónapnyi börtön egy-egy áldozatért), de valószínűleg élete végéig hosszabbítják majd a büntetését azzal a teljesen ésszerű indokkal, hogy komoly veszélyt jelentene a társadalomra, ha kiengednék. Ezzel ellentétben, az USA-ban viszonylag könnyű hosszú börtönbüntetést kapni: Floridában például érvényben van egy „10-20-life” (10-20-életfogytiglan) nevű törvény, ami alapján egy Marissa Alexander nevű hölgyet ítéltek 20 év börtönre, miután a levegőbe lőtt, hogy elijessze a fizikailag őt bántalmazó férjét – az eset során senki nem sérült meg. Ha ilyen hatalmas különbségek vannak a jog által javasolt és végrehajtott büntetéseket tekintve az egyes országokban, akkor logikusan feltételezhetjük, hogy mindez szoros összefüggésben van globálisan az emberek boldogságszintjével. Ide kapcsolható Cwir (2011) egyik írása, amely a társas kapcsolatok és a csoportközi empátia jelentőségét emeli ki. A börtönökben ezek természetesen súlyosan sérülnek, és a börtönökből már kiszabadult börtönviselt emberek is sok esetben súlyos diszkriminációt szenvednek. Illetve, ahogy például Philips Zimbardo híres börtönkísérletéből is kiderült (idézi Atkinson, 2001), már egészen rövid idő alatt, csupán „kísérleti” körülmények között is szélsőséges agresszív és szubmisszív viselkedésmintázatok jelennek meg azoknál, akiket a legtöbb börtönhöz hasonló állapotoknak tesznek ki.

10. ÁBRA: Bebörtönzöttek aránya (forrás: UNODC)

4.7.9.)

GDP per capita (World Bank): mennyit is termelünk?

A „GDP per capita” mutató az nemzeti összesített termelésnek az egyénre lebontott értéke. Nagyjából azt mutatja meg, hogy adott ország tagjai egyénenként mennyivel járulnak hozzá az adott nemzet termelékenységéhez. Ez természetesen csupán egy átlag,

33. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése hiszen sokan nem is dolgoznak különböző okokból kifolyólag: még túl fiatalok a munkához, már nyugdíjasok, súlyos betegek, esetleg annyi pénzt örököltek, hogy soha nem is kell dolgozniuk, és még sorolhatnánk a példákat. És természetesen, akik dolgoznak, azok sem egyenlő mértékben járulnak hozzá a gazdasághoz. Mindazonáltal ez a mutató igen sok szempontból érdekes lehet, és jól mutat egyes különbségeket az országok között. GDP statisztikákat több szervezet is készít, példának okáért az IMF és a World Bank. Két idekapcsolható kutatást említenék: Easterlin (2011) is kapcsolatot talált a szubjektív jóllét és a gazdagság között, Clark (2011) pedig a kereset és jóllét kapcsolatát elemezte, és szintén talált összefüggéseket.

11. ÁBRA: GDP per capita (forrás: World Bank)

4.7.10.) Munkanélküliségi ráták (CIA World Factbook): kényszerű tétlenség A munkanélküliség világszintű probléma, és egyáltalán nem új keletű jelenség, minden történelmi korban voltak hajléktalanok, kéregetők. A gazdasági okok mellett többek között Seligman tanult tehetetlenség fogalmát köthetjük ehhez, amennyiben is a magukat tehetetlennek érző emberek nem hisznek benne, hogy képesek megbirkózni egy új munka megkeresésével és megtartásával – és ellenkezőleg, az emberek képesek lehetnek az optimista és boldogságorientált hozzáállást is megtanulni (Seligman, 2004). A munkanélküliség szintén egy olyan tényező, amit fontos figyelembe vennünk a boldogság vagy boldogtalanság vizsgálatakor. A munka több szempontból is „nemesíthet”: strukturálja az időbeosztást, keresetet és megélhetést ad, életpálya modellt állíthat fel, a kollégákkal és ügyfelekkel való kapcsolttartás fontos humán interakcióknak adhat teret, különböző ismereteket és készségeket fejleszthet, hozzájárul az identitás kialakulásához, megerősödéséhez és fenntartásához. Ezzel szemben a munkanélküliségről igen sok elméletalkotó úgy tartja, hogy rendkívül negatív pszichológiai hatással bír az egyénre.

34. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

12. ÁBRA: Munkanélküliség globális eloszlása (forrás: CIA World Factbook) Buda Béla “Munkahely és mentálhigiéné” (1989) című művében rengeteg olyan fontos tényezőt sorol fel, amiket a munkahelyi interakciók során hatnak ránk. Értelemszerűen, aki munkanélküli, az nem profitálhat ezekből se anyagi se pszichológiai szempontból.

A munkahelyi elégedettséget (vagy elégedetlenséget) persze nagyon sok tényező módosíthatja, ahogy Krasz Kata is összefoglalja ezt „A munkahelyi elégedettséget befolyásoló tényezők” (2004) című munkájában: egy rossz munkahely akár több kárt is okozhat, mint hasznot. A munka lehetséges negatív oldalai például a munka-addikció (Sharma, 2011), illetve sok, főleg szegényebb országban gyerekmunka, rabszolgamunka, vagy a rossz munkahelyi körülmények. Összességében nézve mégis valószínűsítő, hogy ha valakinek van egy jó munkája, és ez által stabil megélhetése az igen pozitívan hat a szubjektív jóllétre.

4.7.11.) Nemzeti IQ értékek (Lynn & Vanhanen): értelmi szintek Faragó Klára az intelligencia gyakorlatban érvényesülő szerepét elemzi (Faragó, 2002): habár többféle különböző kognitív torzítás is befolyásolhatja döntéseinket, de mégiscsak központi szerepe van az életben való érvényesülés során. Richard Lynn (az angliai Cambridge egyetem professzora) és Tatu Vanhanen (a floridai Tampere egyetem professzora) a 2002-ben kiadott „IQ és a nemzetek gazdagsága” című munkájukban az egyes nemzetek intelligenciaszintjeit vetik össze egymással. Lynn a saját weboldalán is említi, hogy a könyv címével szándékosan utalnak Adam Smith 1776-os „A nemzetek gazdasága” című klasszikus munkájára, hiszen ők is többek között gazdasági és termeléssel kapcsolatos kérdésekre keresték a választ, csak pszichológiai szempontból.

Valóban, a GPD per capita mutatóval 0,82-es erősségű korrelációt mutattak ki, az egyes országok 1950-1990 közötti növekedésével pedig 0,64-es korrelációt. Érdemes azért fenntartással kezelni ezeket az értékeket: az említett szerzők olyan országoknál, ahol nem állt rendelkezésre tényleges IQ-ra vonatkozó felmérés, ott a környező, gazdasági,

35. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése szociopolitikai

és

egyéb

szempontokból

illeszthető

országoknak

az

átlagos

intelligenciaszintjei alapján kalkulálták az értékeket.

13. ÁBRA: Nemzeti intelligenciaszintek (forrás: Lynn & Vanhanen)

4.7.12.) Internethasználat (ITU): az emberiség információs forradalma Az internethasználat szintje sok szempontból nagyon jól tükrözi egy adott ország technológiájának a fejlettségi szintjét, infrastruktúrájának a kiépültségét; a modern telekommunikáció és média alapvető pillére. ITU adatokat használtam a felmérés során.

14. ÁBRA: Internethasználat országonként a lakosság százalékában (forrás: ITU)

4.7.13.) Vallás fontossága (GALLUP): hitrendszerek befolyása alatt A vallás egy meglehetősen érdekes tényező. Az emberi kultúra több ezer évében a vallás erőteljesen meghatározó szerepet töltött be. Fontos, hogy nem feltétlenül egyezik a spiritualitással: attól még, hogy valaki nem tartozik egy adott felekezethez, ugyanúgy foglalkozhat spirituális kérdésekkel, meditálhat, gondolkodhat az élet értelméről, vagy arról, hogy mi van a halál után. A Gallup csoport felmérését vettem alapul a vallásosság erősségéről a világ egyes országaiban; a vallási hovatartozásról, illetve a vallástól független spiritualitásról ez a skála nem ad információt.

15. ÁBRA: A vallásosság erőssége a világ egyes országaiban (forrás: Gallup) 36. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

4.7.14.) Válási ráták (UNSTAT): amikor a párok szétszakadnak Egy széthullott család azt jelenti, hogy kevesebb emberre számíthatunk, illetve hogy felborul az a szociális rend, amit megszoktunk. Meglehetősen sok házasság végződik válással, és amennyiben már gyerekek is születtek, akkor azok „csonka családban” fognak felnőni. Még ha a szüleik találnak is maguknak másik állandó partnert, mégsem a vérszerinti szüleik fogják nevelni őket. Egyes területeken viszonylag kevés adat áll rendelkezésre, azonban minthogy ez egy meglehetősen fontos mutató, így globálisan célszerű lenne alaposabban monitorozni ezt a jelenséget is. England és Kunz (1975) például a válások kor-specifikus rátáit írták le és kutatták, és egy ehhez kapcsolódó indexet hoztak létre. Két kutatást említenék azzal kapcsolatban, miért fontos vizsgálni a válásokat a boldogság szempontjából. Myers és Diener a „Boldogság keresése” (1997) című művükben több faktor mellett szintén megemlítették, hogy a tendencia szerint legboldogabbak a házasok, a soha nem házasodottak kevésbé boldogok, és az elvált egyének boldogtalanabbak, mint az előző két csoport. Cheah és Tang pedig (2011) maláj lakosok esetében vizsgálták a szociodemográfiai adatok szerepét - ők is azt találták, hogy a házas egyének valószínűbben voltak boldogabbak. Habár más tényezők befolyását is kiemelték, mint a betegségek negatív hatása, de sok nem mutatott kiemelkedő hatást a vizsgálatukban (oktatás, kor, nem, foglalkoztatottság); ebből is arra következtethetünk, hogy a házasság igen fontos a boldogsággal kapcsolatban. A kutatásban UNSTAT adatokat használtam.

16. ÁBRA: Válási ráták (UNSTAT adatok)

37. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

4.7.15.) Alkoholhasználat (WHO): az egyik legális drog Az alkoholhasználatról is a WHO adatbázisából gyűjtöttem adatokat. Egyes kultúrákban elfogadott, máshol szigorúan tiltott tevékenység, és feltehetően kapcsolódik valamennyire a boldogsághoz is, mivel sok társadalom szokásrendszerébe szorosan beépült.

17. ÁBRA: Alkoholfogyasztás globális eloszlása (forrás: WHO)

4.7.16.) Marihuána fogyasztás (UNODC): nagyrészt illegális, de népszerű Habár rengeteg féle illegális drog van (ópiumszármazékok, kokain, ecstasy, LSD, ketamin, metamphetamin, stb.), a jelen vizsgálatban a marihuána-fogyasztás prevalenciáját vizsgálom, elsősorban azért, mivel ennek a szernek a fogyasztása meglehetősen elterjedt, és így sok adat áll róla rendelkezésre. Az UNODC adatai szerint körülbelül 142 – 190 millió ember használt marihuánát a vizsgált időszakban, 2011-ben és az előtte lévő pár évben évente legalább egyszer.

18. ÁBRA: Marihuána-fogyasztás globális prevalenciája (forrás: UNODC)

38. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

4.7.17.) Depresszió (WHO): a kilátástalanság fogságában A depresszió is egy világszerte elterjedt pszichológiai probléma. Habár a depresszió és jóllét ellentétesnek tűnnek, mégis úgy néz ki, hogy a depresszió bizonyos gazdaságilag előnyös helyzetben lévő országokban meglehetősen gyakori. A DALY (DisabilityAdjusted Life Years) egy olyan hasznos mutató, ami az egyes betegségek által érintett életéveket méri, a WHO pszichopatológia skálái (amiket használtam) is erre épülnek.

19. ÁBRA: A depresszió világtérképe (forrás: WHO) Nesse (2000) példának okáért felveti annak a lehetőségét, hogy a depressziónak adaptív vonatkozásai is lehetnek: a negatív érzelmi állapot segíthet eltávolodni az egyéneknek az őket érő maladaptív helyzetektől, és ez által hosszú távon pozitívan átrendezni az életüket.

Habár ez egyes esetekben valóban elképzelhető lehet, mindazonáltal a krónikusan fennálló depresszió semmiképpen sem tekinthető kívánatosnak: a súlyosan depressziós egyének nem képesek aktív és teljes életet élni, rosszul is érzik magukat, sőt akár öngyilkosok is lehetnek.

4.7.18.) Skizofrénia (WHO): hasadt tudattal élni A skizofrénia is egy világszerte előforduló probléma. Érdekes módon ez szinte fordított jelleget mutat a depresszió epidemiológiájával: a magas GDP-vel rendelkező országokban alacsonyabb; a szegényebb, elmaradottabb országokban magasabb az előfordulása; WHO adatokat használtam.

20.ÁBRA: A skizofréniai epidemiológiája (forrás: WHO adatok)

39. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

4.7.19.) Pánikbetegség (WHO): hirtelen félelem és rettegés A pánikbetegség egy olyan zavar, amely időszakosan előtörő extrém félelemmel jár: ezek alatt a szorongási rohamok alatt a beteg nem kap levegőt, halálfélelmet érez, és úgy érzi nincs menekvés ebből az állapotból. WHO adatokat használtam a statisztikához.

21. ÁBRA: Pánikzavar globális eloszlása (WHO adatok)

4.7.20.) Rögeszmés-kényszeres zavar (WHO): muszáj megtenni A rögeszmés-kényszeres zavar, vagy OCD („Obsessive-Compulsive Disorder”) egy másik olyan betegség, aminek a kialakulása egy súlyos probléma lehet. Sokféleképpen megnyilvánulhat: az ebben szenvedők napi szinten több órán keresztül moshatják a kezüket, amíg az már kisebesedik. Kényszeresen visszatérő gondolataik lehetnek.

Néhányan nem képesek addig elindulni otthonról, amíg a küszöböt át nem lépik bizonyos számban. Esetleg kényszeresen gyűjthetnek otthonra értéktelen, mások által sokszor szemétnek tartott tárgyakat (üres üvegeket, régi újságokat, reklámszatyrokat, nem működő elektronikus készülékeket) néha olyan hihetetlen mennyiségekben, hogy már a lakás ajtaját is alig lehet kinyitni tőlük, és szinte lehetetlen miattuk átjutni egyik szobából a másikba. Ez is egy igen komoly mentális zavar, és érdekes kérdés, hogy ez miként függ össze a boldogsággal, és az emberi kultúra egyéb más tényezőivel. WHO adatokat használtam a statisztikához.

22. ÁBRA: OCD globális eloszlása (WHO adatok)

40. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

5.) EREDMÉNYEK „Ha az eredmény igazolja a hipotézist, akkor egy mérést végeztél.

Ha a mérés ellentmond a hipotézisnek, akkor egy felfedezést tettél.”

(Enrico Fermi, fizikus) A vizsgálat eredményeit különböző statisztikai módszerek által kaptam. Egyfelől leíró statisztikákat használtam, másfelől korrelációs elemzést, faktoranalízist és klaszteranalízist. Igyekeztem minél többféle összefüggésre fényt deríteni az adatok között fennálló kapcsolatok alapján. Az eredmények az alábbiakban láthatók. SPSS-ben végeztem az eredmények vizsgálatát, az adatokat MsExcel-ben készítettem elő.

5.1.) Leíró statisztikák Az alábbi leíró statisztikai eredmények jöttek ki. Illetve még a mellékletekben egyes változók tekintetében a régiós eloszlásokat is feltűntettem.

Descriptive Statistics N S02_HAPPY_PLANET_IND

Minimum

Maximum

Mean

Std. Deviation

151

22.6

64.0

42.244

9.1166

151

2.8

7.8

5.398

1.1702

211

47.80

89.63

70.4849

9.53956

151

.5

11.7

3.069

2.1620

99

.1

31.6

9.929

7.2805

186

.2

91.6

10.417

13.4406

205

19

730

170.19

128.772

181

375

89992

15213.14

16950.518

S10_Unemployment

178

.004

.950

.14183

.161372

S11_National_IQ

183

59

107

84.33

11.457

S12_Internet_usage_ITU

189

.01

.95

.3947

.28863

144

16.0

100.0

72.986

25.1955

91

.15

5.57

1.7829

1.08735

EX_TOTAL S03_HAPPY_PLANET_IND EX_WELL_BEING S04_HAPPY_PLANET_IND EX_LIFE_EXPECTANCY_u pdated S05_HAPPY_PLANET_IND EX_ECO_FOOTPRINT S06_WHO_suicide_rates S07_UNODC_Homicide_Sta tistics S08_Incarceration S09_GDP_per_capita_intern ational_dollars_WORLD_BA NK

S13_Importance_of_religion _GALLUP S14_Divorce_rates_UNSTA T

41. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése S15_Alcohol_consumption_

183

.02

18.22

6.6061

4.62935

156

.00

29.50

4.9120

4.82222

S17_Depression_WHO

189

531.252

1454.740

944.70578

192.194346

S18_Schizophrenia_WHO

191

164.255

321.870

243.64653

32.746206

S19_Panic_disorder_WHO

192

96

109

103.09

3.412

191

45

121

98.17

27.554

WHO S16_Marihuana_consumptio n

S20_Obsessive_compulsive _disorder_WHO Valid N (listwise)

60

5.2.) Korrelációk Az alábbiakban a szubjektív jólléttel, öngyilkossággal és depresszióval kapcsolatos Pearson-féle korrelációit soroltam fel, mivel ezek kapcsolódnak talán legerősebben a boldogság fogalmához. használtam az adattábla vizsgálatára. Zöld színnel kiemeltem a pozitív, és pirossal a negatív szignifikáns korrelációkat. A mellékletben helyeztem el a táblázatok többi részét terjedelmi okokból kifolyólag, lévén igen sok oldalt elfoglalnak.

S03_HAPPY

S02_HAPPY_PLANET_INDEX_TOTAL

Pearson Correlation

S06_WHO_

DEX_WELL_

suicide_rate

S17_Depres

BEING

s

sion_WHO

.451

**

-.350

**

.488

**

Sig. (2-tailed)

.000

.001

.000

N

151

91

146

1

.003

S03_HAPPY_PLANET_INDEX_WELL_BEIN Pearson Correlation G

_PLANET_IN

**

.978

.000

151

91

146

**

.049

Sig. (2-tailed) N

.428

.706

.447

**

S04_HAPPY_PLANET_INDEX_LIFE_EXPE

Pearson Correlation

CTANCY_updated

Sig. (2-tailed)

.000

.628

.000

N

151

99

189

**

*

.658

.230

.163

*

S05_HAPPY_PLANET_INDEX_ECO_FOOT

Pearson Correlation

PRINT

Sig. (2-tailed)

.000

.028

.050

N

151

91

146

Pearson Correlation

.003

1

-.191

Sig. (2-tailed)

.978

S06_WHO_suicide_rates

N S07_UNODC_Homicide_Statistics

S08_Incarceration

.061

91

99

97

-.096

-.243

*

-.099

Sig. (2-tailed)

.246

.015

.191

N

149

99

178

*

.037

.185

Pearson Correlation

Pearson Correlation

42. / 68 oldal

.202

*

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése Sig. (2-tailed)

.013

.714

.012

N

150

99

184

**

.146

.166

.692

*

S09_GDP_per_capita_international_dollars_

Pearson Correlation

WORLD_BANK

Sig. (2-tailed)

.000

.153

.028

N

147

97

176

**

-.051

Sig. (2-tailed)

.000

.619

.003

N

132

99

162

.625**

**

S10_Unemployment

S11_National_IQ

S12_Internet_usage_ITU

S13_Importance_of_religion_GALLUP

S14_Divorce_rates_UNSTAT

Pearson Correlation

Pearson Correlation

S17_Depression_WHO

S18_Schizophrenia_WHO

S19_Panic_disorder_WHO

S20_Obsessive_compulsive_disorder_WHO

.371

**

**

.000

.000

.000

N

148

96

178

**

**

Pearson Correlation

.703

.281

.254

**

Sig. (2-tailed)

.000

.005

.001

N

149

99

175

**

**

Pearson Correlation

-.516

-.564

-.232

**

Sig. (2-tailed)

.000

.000

.006

N

139

83

138

**

**

-.045

.008

.000

.694

73

71

80

**

**

.094

Pearson Correlation

N

S16_Marihuana_consumption

.479

-.235

Sig. (2-tailed)

Sig. (2-tailed)

S15_Alcohol_consumption_WHO

-.407

Pearson Correlation

.308

.296

.539

.514

Sig. (2-tailed)

.000

.000

.212

N

148

97

179

Pearson Correlation

.179

*

-.023

-.027

Sig. (2-tailed)

.046

.828

.743

N

125

94

145

**

-.191

1

Sig. (2-tailed)

.000

.061

N

146

97

189

**

**

.044

Pearson Correlation

Pearson Correlation

.428

-.379

-.333

Sig. (2-tailed)

.000

.001

.548

N

149

98

188

**

-.094

-.126

Sig. (2-tailed)

.000

.357

.085

N

149

99

187

**

*

-.127

Pearson Correlation

Pearson Correlation

-.651

-.365

-.206

Sig. (2-tailed)

.000

.042

.084

N

148

97

187

**. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed) *. Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed)

43. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

5.3.) Faktoranalízis Faktoranalízist is végeztem a mintán, és az alábbiakban csatolt eredményeket kaptam. A faktoranalízis azt mutatja meg, hogy milyen háttérkomponensek állhatnak az egyes változók mögött: a dimenziószám lecsökkentését célozza meg. Többféleképpen is el lehet nevezni a faktorokat a bennük szereplő egyes tényezők súlyozása alapján, és a faktoranalízisnek több alkalmazása is lehetséges (rotált komponensmátrix, rotálás előtti).

Az alább látható „scree plot” azt mutatja meg, hogy az egyes faktorok milyen erősséggel függenek össze az egyes változók értékeivel. SPSS-ben a főkomponens analízis opciót („Method: Principal components”) használtam, a korrelációs mátrix elemzését választottam ki („Analyze: Correlation matrix”), és a „Varimax” rotációt végeztem el.

23. ÁBRA: A vizsgálat adatai alapján végzett faktoranalízis scree plot ábrája

44. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése Rotated Component Matrix

a

Component 1 S02_HAPPY_PLANET_IND

2

3

4

5

.090

-.335

.113

-.890

-.056

.888

.034

.200

-.041

-.215

.840

.089

-.349

-.113

.069

.709

.187

-.001

.633

-.107

-.105

.779

-.122

.167

-.146

-.180

-.296

.639

-.291

.043

-.328

.111

.679

.233

.102

.829

.134

-.188

.359

-.215

-.070

-.073

-.037

-.020

.895

S11_National_IQ

.439

.683

-.385

.106

-.046

S12_Internet_usage_ITU

.772

.420

-.205

.272

-.056

-.366

-.784

.039

.034

.041

.226

.745

.114

.370

-.135

.102

.788

-.091

.158

.302

.511

.085

.375

-.013

.384

.149

-.144

.510

-.168

-.286

S18_Schizophrenia_WHO

-.629

-.587

-.005

-.035

-.353

S19_Panic_disorder_WHO

-.870

-.206

-.019

.058

-.252

-.720

-.168

.372

.149

.117

EX_TOTAL S03_HAPPY_PLANET_IND EX_WELL_BEING S04_HAPPY_PLANET_IND EX_LIFE_EXPECTANCY_u pdated S05_HAPPY_PLANET_IND EX_ECO_FOOTPRINT S06_WHO_suicide_rates S07_UNODC_Homicide_St atistics S08_Incarceration S09_GDP_per_capita_inter national_dollars_WORLD_B ANK S10_Unemployment

S13_Importance_of_religion _GALLUP S14_Divorce_rates_UNSTA T S15_Alcohol_consumption_ WHO S16_Marihuana_consumpti on S17_Depression_WHO

S20_Obsessive_compulsive _disorder_WHO

Extraction Method: Principal Component Analysis.

Rotation Method: Varimax with Kaiser Normalization. a. Rotation converged in 13 iterations.

45. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

5.4.) Klaszter analízis A klaszteranalízis azt mutatja meg, hogy milyen módon csoportosulnak a vizsgált elemek a vizsgálatba bevont dimenziók alapján. Jelen esetben ez az országok csoportosulásának a vizsgálatát jelentette az elemzésbe bevont változók szerint. Hierarchikus klaszter analízist használtam SPSS-ben a standard beállításokkal: „Cluster method: Betweengroup linkage”; „Measure interval = Squared Euclidean distance”; „Cluster membership: Single solution = 5”. Ez által a dendrogramot is fel tudtam rajzolni, amit csatoltam is az alábbiakban. Habár az összes vizsgált skála kiválasztása esetén csupán 60 ország esetében volt elég adat az összehasonlításra, azonban így is érdekes eredmények születtek a csoportok feloszlására vonatkozóan. a

Case Processing Summary Cases Valid N

Missing

Percent 60

N

28.4

Total

Percent 151

71.6

N

Percent 211

100.0

a. Average Linkage (Between Groups)

A következő 5 klaszter rajzolódott ki: 1. cluster:

Albania, Armenia, Azerbaijan, Belize, Dominican Republic, El Salvador, Georgia, India, Iran, Jamaica, Uzbekistan, Jordan, Kyrgyzstan, Sri Lanka, Tajikistan, Ukraine

2. cluster:

Australia, Austria, Belgium, Canada, Cyprus, Denmark, Finland, France, Germany, Ireland, Italy, Japan, South Korea, Netherlands, New Zealand, Spain, Sweden, United Kingdom

3. cluster:

Belarus, Bulgaria, Croatia, Czech Republic, Estonia, Greece, Hungary, Israel, Kazakhstan, Latvia, Lithuania, Mexico, Panama, Poland, Portugal, Romania, Russia, Slovakia, Slovenia, Trinidad and Tobago, Turkey

4. cluster:

United States, Switzerland, Kuwait

5. cluster:

Norway, Singapore

46. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

24. ÁBRA: Dendrogram a vizsgált országok adataiból képezve 47. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

6.) MEGVITATÁS, KÖVETKEZTETÉSEK „A kulturális evolúció végső soron apró, de kiemelkedő fontosságú újításokon

alapszik

a

történelem

fordulópontjain.”

(Margaret Mead, kultúrantropológus) Az alábbiakban elemzem a kapott adatokat egyfelől a szakirodalmi ismeretek alapján, másfelől logikai alapon, és összegzem, hogy milyen távlatokat nyithat meg a jelen vizsgálat.

6.1.) A hipotézisek az eredmények fényében A hipotézisek közül volt, ami beigazolódott, volt, amelyik csak részben, és volt olyan is, ahol váratlan eredmény született. Természetesen mindegyik eredményt többféleképpen lehet értelmezni, minthogy a korreláció nem bizonyít oksági kapcsolatot. A kulturális háttértényezők is igen fontos szerepet játszanak az egyes változók alakulásában, mindazonáltal bizonyos fontos összefüggéseket így is meg lehet figyelni, és következtetni egyikből a másikra. A korrelációk oksági kapcsolatot nem jeleznek, mindazonáltal sok esetben érdekes és fontos összefüggésekre lehet általuk fényt deríteni. Habár a tűzesetekhez kiérkező tűzoltók száma is korrelál a tűzkár nagyságával, hibás következtetés lenne azt állítani, hogy biztosan a tűzoltók okozták a pusztítást. Inkább egy összefüggésrendszerről beszélhetünk, ahol a pusztítást természetesen a nagy tűz okozza, a kiérkező tűzoltók pedig hívásra érkeznek (nagy tűzhöz sok tűzoltót küldenek), azért, hogy eloltsák, és ezzel megelőzzék a további károkat – ha nem mennének oltani, akkor a kár még sokkal nagyobb lenne, vagy a tűz akár az egész várost is elboríthatná. Az egyes rendszerek elemei azonban sokszor fraktálszerűen összekapcsolódnak egymással: ha ismerjük pár elemét, akkor bizonyos szinten következtethetünk a többire. Hétköznapi példa erre az, amikor az emberek felkapják a fejüket, ha az utcán elrobog mellettük egyszerre öthat szirénázó és villogó tűzoltó, mentő, vagy rendőrautó: ilyenkor az emberek általában mondják is, biztosan tűzeset, baleset, vagy bankrablás történt, és oda robognak ezek az autók. Persze ez esetenként téves következtetés lehet: például elképzelhető, hogy csak valamilyen gyakorlatozásra mennek. Mindazonáltal megfelelő logikával és bizonyos fenntartásokkal kezelve az adatokat és összefüggéseket sok mindent megtudhatunk a vizsgálat tárgyáról, és több szempontból megvizsgálva az adott témát tisztábban láthatjuk azt át. Minél több elemét ismerjük meg egy rendszernek, annál kisebb lesz a bizonytalanság a működésével kapcsolatban, annál kevésbé az elvárásaink és

48. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése feltételezéseink fogják megfesteni a végső képet, hanem helyettük a tények ismeretében tudjuk leírni a valóságot - ami persze azért mindig fog tartalmazni bizonytalan elemeket.

6.1.1.)

1. HIPOTÉZIS: „Az ország gazdasági-technológiai fejlettsége szorosan kapcsolódik a szubjektív jólléthez”

Ez a hipotézis megerősítést nyert. A GDP per capita mutató pozitív összefüggést mutat a szubjektív jólléttel – szintén érdekes megfigyelni a viszonylag meredek emelkedését, amit talán úgy értelmezhetünk, hogy egy bizonyos létminimum alatt meredeken esik a szubjektív jóllét. Az internethasználat mennyisége szintén pozitívan korrelált a jóléttel.

Az ökológiai lábnyom habár nem egy előnyös mutató (hiszen a környezet szennyezéséről, megterheléséről szól), de szintén pozitívan függ össze a szubjektív jólléttel. A munkanélküliséggel fordított összefüggés volt megfigyelhető.

GDP per capita, Szubjektív jóllét (r= 0,692 ; sig=0,000 ; N=147) 10 9 8 7 Szubjektív 6 jóllét 5 4 3 2 0

20000

40000

60000

80000

100000

GDP per capita

25. ÁBRA: Korrelációs pontdiagram Internethasználat, Szubjektív jóllét (r=0,703 ; sig=0,000 ; N=149) 9 8 7 Szubjektív 6 jóllét 5 4 3 2 0.00

0.20

0.40 0.60 Internethasználat

26. ÁBRA: Korrelációs pontdiagram

49. / 68 oldal

0.80

1.00

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése Munkanélküliség, Szubjektív jóllét (r= -0,407 ; sig=0,000 ; N=132) 9 Szubjektív 7 jóllét 5 3 0

0.1

0.2

0.3

0.4

0.5

0.6

0.7

0.8

0.9

1

Munkanélküliség

27. ÁBRA: Korrelációs pontdiagram

6.1.2.)

2. HIPOTÉZIS: „Az intelligenciaszint és a szubjektív jóllét között pozitív kapcsolat van”

Ez a hipotézis részben beigazolódott: erős pozitív korreláció van az intelligenciaszint és a szubjektív jóllét között. Ebben sok egyéb közvetítő változó is szerepet játszhat: úgy, mint az oktatás fejlettsége, az országok technológiai és gazdasági helyzete, illetve az egészségügy kiépültsége. Az is lehet, hogy magasabb intelligenciaszint esetén az emberek hatékonyabban tudják szervezni az életüket, és emiatt boldogabbak. Az intelligenciaszint és a várható élettartam között is szignifikáns a korreláció: valószínűsíthető hogy egy hosszabb élet alatt több információt sajátíthatunk el; illetve ahol tovább élnek, ott valószínűleg az egészségügy és az oktatás is jobban ki van építve. Paradox módon azonban az intelligenciaszint és a depresszió valami az öngyilkosságok is pozitívan korrelálnak: ez utóbbiak a modern társadalom velejáróinak tűnnek sajnos az adatok alapján.

IQ, Szubjektív jóllét (r = 0,625 ; sig=0,000 ; N=148) 110 IQ 60 2.5

3.5

4.5

5.5

6.5

7.5

Szubjektív jólét

28. ÁBRA: Korrelációs pontdiagram

6.1.3.)

3.

HIPOTÉZIS:

„A

gazdagabb

országokban

kisebb

a

pszichopatológiák prevalenciája” Ennek a hipotézisnek a vizsgálata vegyes eredményeket hozott. 3 előnyösnek mondható kapcsolat állítható szembe 2 hátrányosnak tekinthetővel. A pánikbetegség, skizofrénia, és rögeszmés-kényszeres zavar valóban ritkábbnak tűnnek a gazdagabb országokban; a pánikbetegség esetében a legerősebb az összefüggés.

50. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése Azonban a depresszió esetében megdöbbentő módon éppen a hipotézis ellenkezője bizonyosodott be: a gazdagabb országokban több a depressziós. Meglehetősen érdekes ez az eredmény, és többféleképpen is értelmezhetjük: lehetséges, hogy ezekben az országokban jobban fókuszálnak a „boldogság”, „siker” és „gazdagság”” fogalmaira, és ha nem érzik mindennap szinte tökéletesen magukat, nem a lehető legjobb irányban halad az életük, akkor emiatt letörtté válnak. Míg ezzel szemben egy kevésbé teljesítményközpontú országban ahol akár az élelmiszerek előteremtése is problémát jelent, ott ez nem merül fel problémaként az emberekben. Ide kapcsolódóan Kopp írását, „A kelet-közép-európai egészségparadoxon” (2007) című elemzést is említhetjük, amit a régióban megfigyelhető igen

komoly

egészségpszichológiai

problémákat

elemzi,

a

régió

viszonylagos

egészségügyi lemaradását, a férfiak körében megfigyelhető magas halálozási arányt, és az ezeket potenciálisan ellensúlyozó pozitív érzelmi állapot fontosságát. Ráadásul sok nyugati országban az öngyilkosságok száma is magasabb. Ezt persze igen sokféleképpen lehet értelmezni: kulturális különbségek is belejátszhatnak ebbe az eredménybe: lehetséges például, hogy sok nyugati országban, ha megkérdezik valakitől, hogy boldog –e, akkor csupán a szociális megfelelési kényszer miatt igennel válaszol. Illetve az is lehetséges, hogy a népesség nagy része boldogabb, míg páran nem találják a helyüket, és közülük kerülnek ki az öngyilkosok.

GDP per capita, Pánikbetegség (r= -0,635; sig=0,000 ; N=179) 100000 50000 GDP per capita 0 95

97

99

-50000

101

103

105

107

109

Pánikbetegség

29. ÁBRA: Korrelációs pontdiagram

GDP per capita, Depresszió (r= 0,166 ; sig=0,028; N=176) 100000 GDP 50000 per capita 0 450

650

850

1050 Depresszió

30. ÁBRA: Korrelációs pontdiagram

51. / 68 oldal

1250

1450

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

6.1.4.)

4. HIPOTÉZIS: A bűnözés és a mentális egészség fordított arányban függ össze”

Ez a hipotézis részben nyert megerősítést. A vizsgált pszichopatológiák közül érdekes módon a gyilkosságok egyedül a rögeszmés kényszeres zavarral korrelálnak szignifikánsan. Ez olyan szempontból talán logikusan értelmezhető eredmény, hogy a gyilkosokkal készített interjúkban is sokszor felmerül (Douglas, Olshaker, 1999) a kényszeres motívum, mind a kognitív működés, mind a viselkedés terén: a gyilkosoknál a bűntettel kapcsolatos kényszerképzetek, fantáziák gyakoriak, és gondolatban már a tényleges elkövetés előtt sokszor végigviszik a későbbi cselekedeteiket, esetleg áldozataiktól „trófeákat” gyűjtenek.

A bebörtönzések száma szignifikánsan pozitívan korrelál a szubjektív jólléttel: akiket bebörtönöztek, azok pedig értelemszerűen nem tudnak több bűntényt elkövetni – ezt az adatot úgy is értelmezhetjük, hogy amennyiben a bűnözőket megfelelő mennyiségben kivonják a társadalomból, az talán elősegíti a boldogságot. Persze hosszú távú eredményt a börtönrendszertől csak akkor remélhetünk, ha a kiengedés előtt megfelelő reszocializáció megy végbe. Az is egy alternatív magyarázat persze, hogy a szegényebb régiók egyszerűen nem képesek fenntartani börtönöket; mindazonáltal a kapcsolat mindenképpen létezik.

A gyilkosságok és szubjektív jóllét kapcsolatát tekintve habár logikus összefüggés lenne, ha egy adott régióban jó a közbiztonság, úgy az emberek már csak emiatt is boldogabbak, nyugodtabbak, mint ha az emberölések gyakorisága miatti félelem is megkeserítené az életüket, de a jelen adatok alapján nincs ilyen szignifikáns kapcsolat. Úgy tűnik, bizonyos szinten lehetséges habituálódni akár a sok gyilkossághoz és erőszakhoz is.

Gyilkosságok, OCD (r= 0,373 ; sig=0,000 ; N=180) Rögeszméskényszeres zavar

Gyilkosságok

35 0

20

40

60

80

100

31. ÁBRA: Korrelációs pontdiagram 1000

Bebörtönzés, Szubjektív jóllét (r= 0,202 ; sig=0,13 ; N=150) Szubjektív jóllét

500 Bebörtönzés 0 2.5

3.5

4.5

5.5

6.5

32. ÁBRA: Korrelációs pontdiagram 52. / 68 oldal

7.5

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

6.1.5.)

5. HIPOTÉZIS: „A vallásosabb országokban több társadalmi problémát figyelhetünk meg”

Ez a hipotézis több változó esetében bizonyult igaznak, mint hamisnak: 10 skála esetében negatívabbnak, míg 5 skála esetében pozitívabbak ezek az országok. Tehát részben megerősítést nyert ez a hipotézis, de nem minden skála esetében: ennél árnyaltabb a vallás hatása. A vallásosabb országokban több a gyilkosság, skizofrénia, pánikbetegség, és a rögeszmés kényszeres zavar prevalenciája magasabb, alacsonyabb az intelligenciaszint, alacsonyabb a GDP per capita, kevesebben használnak internetet, magasabb a munkanélküliség, és alacsonyabb a szubjektív jóllét, kisebb a várható élettartam.

A depresszió, öngyilkosságok és bebörtönzés tekintetében kisebb prevalenciát figyelhetünk meg, illetve a vallásosabb országoknak kisebb az ökológiai lábnyoma is, és kevesebb a válás. Összességében tehát több változó tekinthető hátrányosnak a vallásos országokban, mint a kevésbé vallásosakban, de a vallást mégsem érdemes annyival leírni, hogy

„rossz

hatással

van

az

emberiségre”,

ennél

sokkal

komplexebb

a

hatásmechanizmusa; illetve úgy is foglalkozhat valaki a spiritualitással, hogy nem vallásos a hagyományos értelemben. Silton, Flannelly, Galek és Ellison (2013) kutatását említhetjük itt példaként, amelyben az istenhit milyenségét egy „Evolúciós Fenyegetettség Értékelő Rendszer” modell keretében vizsgálták. Azt találták, hogy az ellenséges és büntető istenbe vetett hit pozitívan korrelál több pszichopatológiai skálával is, míg a jóindulatú istenkép negatívan korrelál velük. Cunado, Sison és Calderón a „Hogyan befolyásolja a vallásos hit és gyakorlat a boldogságot?” (2011) című publikációjukban például azt emelik ki, hogy a szociális aspektus és a „valahova tartozás érzése” kiemelkedően fontosak a vallásgyakorlás boldogságra gyakorolt hatása során, és európai mintájukon belül pozitív hatásokat találtak. Tehát egyes esetekben akár pozitív irányban is hathat a vallás az emberek boldogságára.

Vallás fontossága és az IQ (r = -0,735 ; sig=0,000 ; 139) 150 Vallás 100 fontossága 50 0 60

70

80

90 IQ

33. ÁBRA: Korrelációs pontdiagram

53. / 68 oldal

100

110

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

Szubjektív jóllét és a vallás fontossága (r=-0,516; sig=0,000; N=139)

150 100 50 Vallás 0 fontossága

2.5

3.5

4.5

5.5

6.5

7.5

8.5

Szubjektív jóllét

34. ÁBRA: Korrelációs pontdiagram

6.1.6.)

6. HIPOTÉZIS: „A szerhasználat nem kapcsolódik erőteljesen a társadalmi problémákhoz”

Ez a hipotézis részben beigazolódott: az alkohol és marihuána esetében 10 pozitív kapcsolattal 3 hátrányos állítható szembe.

Ami az alkohol előnyös kapcsolatait illeti: szignifikáns pozitív korreláció jött ki a szubjektív jólléttel, a várható élettartammal, az IQ szinttel, a GDP per capita mutatóval és az internethasználattal; negatívan korrelál a skizofréniával és a pánikbetegséggel. A hátrányos oldalát tekintve: az öngyilkossági prevalenciával, a bebörtönzési rátákkal, és a válással is pozitív korrelációt mutat. Megemlítendő még, hogy pozitívan korrelál a marihuána-fogyasztással és negatívan a vallásossággal.

A marihuána pozitív oldalát tekintve: szignifikáns pozitív korrelációt találtam a kutatás során a szubjektív jólléttel, negatívan korrelál a skizofréniával és a pánikbetegséggel. A kapott korrelációs adatok alapján hátrányos szignifikáns összefüggés nem volt megfigyelhető – de mint a legtöbb dolog a világon, feltételezhetően ez is kapcsolódik bizonyos hátrányos tényezőkhöz.

A korreláció természetesen nem okságot jelent, azonban ezek az erős összefüggések mégis jelentéssel bírnak. Elképzelhető például, hogy önmagában az alkohol és a marihuána is meglehetősen káros hatással van az egészségre, azonban az ezeket széles körben fogyasztó országokban olyan jó az egészségügyi ellátás, hogy ezt képes kiküszöbölni. Mégis, ha szélsőségesen súlyos hatásai lennének ezeknek a vizsgált tényezőkre még moderált fogyasztás esetén is, annak az adatokon is ki kellene ütköznie, több

előnyösnek

tekinthető

skálával

kellene

negatívan

korrelálniuk.

Evolúciós

pszichológiai értelemben véve, ha évezredek óta fennmaradt egy olyan viselkedés, mint a különböző kémiai anyagok bevitele a szervezetbe örömszerzés céljából, akkor legalábbis feltételezhetjük, hogy van valamiféle minimális adaptivitása. Természetesen negatív

54. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése dolgok is sokszor fennmaradnak (gyilkosságok, háborúk, rákra való hajlam), azonban a szerfogyasztásnak vannak bizonyos pozitív kulturális elemei is.

Ami az alkohol és az öngyilkosság kapcsolatát illeti, (0,514 korreláció; 0,000 szignifikancia) ez azt mutatja, hogy valamiféle kapcsolat létezik a két jelenség között, ami a korreláció alapján természetesen nem állapítható meg, hogy oksági természetű volna.

Elképzelhető, hogy valamilyen harmadik tényező áll mind a kettő mögött: példának okáért a jelentős mértékű munkahelyi vagy szociális nyomás, ami mind az öngyilkosságok számát, mind az alkoholfogyasztást növeli. A GDP-vel való korreláció egyfajta hedonisztikus életstílust jelez: ahol az emberek megengedhetik maguknak, ott élnek ezeknek a fogyasztásával. Az, hogy a marihuána nem korrelált szorosan sok hátrányosnak tekinthető skálával akár azt is jelentheti, hogy a jogi tiltása nem egy ésszerű attitűd.

Azonban, mind az alkoholról, mind a marihuánáról vaskos tanulmányköteteket írtak, példa erre Mitch Earleywine „Marihuána – a tudomány álláspontja” című munkája (2004), illetve Griffith Edwards „Alkohol – a világ kedvenc drogja” című műve (2000) – és e szerek bonyolult hatásmechanizmusának a részletes tárgyalása túllépi jelen szakdolgozat terjedelmi kereteit.

Szubjektív jóllét, Alkoholfogyasztás (r = 0,296; sig =0,000 ; N=148) 8 Szubjektív 6 jóllét 4 2 0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

Alkoholfogyasztás

35. Korrelációs pontdiagram

6.2.) Egyéb összefüggések 6.2.1.)

Régiók szerinti különbségek

Az egyes kontinensek közötti különbségek a mellékletben lévő ábrákon láthatóak, úgy, mint: Afrika, Amerika, Ázsia, Európa és Óceánia. Ennél sokkal részletesebb felbontásban is lehetne vizsgálni területi megoszlás szerint az egyes változókat (mint például: United Nations felosztás szerinti alrégiók, országok, tartományok), azonban ez már terjedelmileg kívül esik jelen szakdolgozat keretein. A szubjektív jóllétet tekintve kiemelendő, hogy Afrikában a legalacsonyabb, ez értelemszerűen betudható többek között az éhínségeknek, polgárháborúknak, a kiépítetlen egészségügyi ellátásnak. A legmagasabb az Óceániai

55. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése térségben, és Amerikában ahol viszonylag magas társadalmi rendet és jólétet figyelhetünk meg. Az öngyilkosságok furcsa módon Európában a legmagasabbak: ez igencsak váratlan eredmény, hiszen sok humán skála szempontjából vezető helyen áll ez a régió: nincsenek rendszeres háborús konfliktusok, alacsony a gyilkosságok száma, általános az egészségügyi ellátás. Furcsa módon Afrikában van a legkevesebb öngyilkosság. A gyilkosságokat tekintve Amerika és Afrika a vezető a statisztikákat terén, ez értelemszerűen egy igencsak szomorú tény. Még pontosabban az adatok szerint Közép- és Dél-Amerikában történik a legtöbb gyilkosság a világon. Az intelligencia eloszlása is a mellékletekben látható – ez a változó feltehetően nagyrészt az oktatás színvonalát követi.

6.2.2.)

Egyéb korrelációs összefüggések elemzése

Az adattábla méretéből fakadóan minden egyes összefüggés részletes kifejtésére, elemzésére, a lehetséges háttértényezők vizsgálatára sajnos terjedelmi okokból nincsen lehetőség, így igyekeztem a fontosabb összefüggések vizsgálatára szorítkozni. A szubjektív jóllétnek érdekes módon a gyilkossággal és öngyilkossággal nem túl erős az összefüggése. Ezt többféleképpen is értelmezhetjük. Elképzelhető, hogy ha az emberek egy nehéz élethelyzet elé kerülnek (pl. súlyos betegség, közeli hozzátartozó elvesztése, meggyilkolása), akkor egyes kultúrákban könnyebben elszomorodnak és eldobják maguktól az életet a helyi szokások szerint, míg másokban jobban ragaszkodnak hozzá, és nem válnak letörtté nehézségek esetén sem. De az is lehetséges, hogy bizonyos országokban egyszerűen nem őszinték az emberek, amikor a boldogságukról kérdezik őket, és ezért nem erősebb az összefüggés.

Az intelligencia egyéb korrelátumai: az intelligencia még szignifikánsan pozitívan korrelál a várható élettartammal, az ökológiai lábnyommal, az öngyilkosságok prevalenciájával, a bebörtönzések mennyiségével, a GDP per capita mutatóval, az internethasználattal, a válásokkal, és az alkoholfogyasztással. Negatívan korrelál a gyilkosságok számával, a munkanélküliséggel, a vallással. Kapcsolat van az öngyilkosság és az internethasználat prevalenciája között is. Ezek valószínűleg nem csupán közvetlenül hatnak, hanem sok egyéb háttértényező váltja ki őket. Azonban ehhez még hozzátehetjük, hogy sok „problematikus” országnál nem volt adat a technológiai fejlettségről: háború sújtotta, elszegényedett, diktatórikus rendszerekben élő országoknál ez sok helyen hiányzott, példának említhetjük Afganisztánt, Irakot, Észak Korát, Szomáliát. Feltételezhető, hogy ezek még erősebbé tették volna az összefüggéseket, az ezekben uralkodó szélsőséges körülmények és azok negatív hatásai miatt.

56. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése A depresszió a GDP per capita mutatóval, szubjektív jólléttel, várható élettartammal, IQ szinttel is pozitívan korrelál, negatívan a vallásossággal: ez alapján is azt mondhatjuk, hogy a modernebb országokban több a depressziós, miközben paradox módon az átlagos szubjektív jóllét magasabb.

6.2.3.)

Az egyes faktorok elnevezése és értelmezése

Az egyes faktorok elnevezése a legtöbb kutatásban egy „kreatív” és sokféleképpen értelmezhető folyamat: sokszor még ugyanazon adattábla elemzése után is más-más neveket adnak a kutatók az egyes faktoroknak. Ez nem is meglepő, hiszen a komponensmátrixban szereplő értékek súlyai alapján kell valamiféle összefoglaló címkét találni, ami leírja az egyes faktorokat, és minthogy több tényezőt kell így összegezni, így ez nem egy könnyű feladat. Mindazonáltal az alábbi összesítő címkéket hoztam létre a rotálás utáni komponens-mátrixból: 1. Faktor: „Liberális, gazdag kultúra”: magas GDP per capita, magas szubjektív jóllét, magas várható élettartam, nagy ökológiai lábnyom, kevesebb öngyilkosság és gyilkosság, kevesebb bebörtönzés, magasabb IQ, magasabb internethasználat, kevésbé vallásosak, több válás, némileg több alkohol- és marihuána-fogyasztás, több depressziós, kevesebb skizofrén, kevesebb pánikbeteg, kevesebb OCD zavar.

2. Faktor:

„Neurotikus

kultúra”:

sokkal

több

öngyilkosság,

sokkal

több

alkoholfogyasztás, kevéssé vallásosak, sokkal több válás, magasabb intelligencia.

3. Faktor: „Agresszív kultúra”: gyilkosságok és bebörtönzések nagyon magas szintje, kevesebb GDP, magasabb OCD zavar, kevesebb internethasználat, alacsonyabb intelligencia, kevesebb alkoholfogyasztás, kevesebb ideig élnek, sokkal több depressziós.

4. Faktor: „Fejlődő kultúra”: nagy ökológiai lábnyom, némileg magasabb GDP, több válás, magasabb bebörtönzési szint, alacsonyabb várható élettartam.

5. Faktor: „Gyenge társadalmi rend”: nagyon magas munkanélküliség, alacsonyabb GDP per capita, magas alkohol és marihuána fogyasztás.

57. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

6.2.4.)

A klaszter-analízis eredményeinek értelmezése

A klaszter-analízis alapján keletkezett csoportokat az alábbiakban felcímkéztem; az elnevezések persze szubjektívek, mivel körülbelül 20 változó mentén különülnek el, és ezeket a komplex különbségeket nehéz verbálisan röviden megfogalmazni: 1. csoport: Tradicionális országok (pl. India, Irán, Tádzsikisztán) 2. csoport: Fejlett, liberális országok (pl. UK, Kanada, Ausztria, Japán) 3. csoport: Fejlődő országok (pl. Magyarország, Lengyelország, Mexikó) 4. csoport: Gazdaságilag kiemelkedő országok (USA, Svájc, Kuvait) 5. csoport: Társadalmilag stabil országok (Norvégia, Szingapúr) A klaszter-analízis alapján elmondhatjuk, hogy habár minden ország különbözik egymástól, mégis felállíthatunk csoportokat a vizsgált változók szerint. Nem állítható, hogy bármelyik csoport feltétlenül „jobb” vagy „rosszabb” lenne a többinél, mert habár le lehet egyszerűsíteni egy-egy változóra a kérdést, mint a szubjektív jóllét, az öngyilkosságok száma, vagy a depresszió prevalenciája, de a kultúra millió tényezőből áll, és ez által az emberek életélményei is. Inkább különféle kultúrák léteznek, amelyekben különböző szabályok szerint élik az emberek az életüket, és a különböző pszichológiai dimenziók alapján eltérő módon viselkednek, valamint élik meg a mindennapjaikat.

6.3.) Mi következik az eredményekből?

Természetesen nincsen tökéletes ország, tökéletes társadalom, vagy olyan ember, aki élete minden pillanatát boldogan töltené. A történelem során is folyamatosan változik az emberi kultúra, így a téri, idői, technológiai, szociális, jogi és egyéb dimenziókat tekintve dinamikus az a tartomány, amiben az emberi faj érvényesülhet. Mindazonáltal úgy tűnik a

nyugodt,

stabil

kultúrák,

jól

a

működő

gazdaságok,

és

társadalmak

erőszakmentessége pozitívan hatnak a jóllétre. Nem minden tekintetben „jobbak” ezek az országok sem: több a depressziós, az öngyilkos és több alkoholt fogyasztanak (ez utóbbi vitatható, hogy jó vagy rossz dolog). Az egyes egyének kialakítanak maguknak egyfajta strukturált élményrendszert az életükben, és ebben próbálnak meg érvényesülni. Minden egyén különböző, még ha bizonyos összefüggések meg is figyelhetők - ennek megfelelően célszerű őket individuálisan értékelni, ha megpróbálunk együtt dolgozni velük, netalán segíteni nekik az élet valamely területén.

58. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

6.4.) Miért is hasznos kutatni ezt a területet?

Az egyének egymástól rendkívül különböző módon élik az életüket. Célszerű megvizsgálni, hogy vajon a konkrét személyek, akikkel dolgozunk, mitől érzik magukat jól vagy rosszul: legyen akár szó terápiáról, tréningről, kutatásról, szervezetfejlesztésről, vagy akár társadalmi szintű programról. Seligman (2002) az “Autentikus boldogság” című munkájában szintén sok tényező hatását összegzi: a házasságot igen fontosnak jelöli meg a boldogság szempontjából, akárcsak a szociabilitást. A pénz esetében egy szükséges minimum meglétének a fontosságát emeli ki, a vallásosságot hatását pozitívnak értékeli, és a betegségek valamint klíma hatásait elhanyagolhatónak írja le, minthogy az utóbbiakhoz úgy tűnik, hogy az emberek tudnak adaptálódni. Ezek az eredmények részben átfedésben vannak a jelen kutatás eredményével, részben azonban még újabb kérdéseket vetnek fel: mi határozza meg, hogy egy adott csoportnál hogyan működnek ezek, mennyire lehet ezeket az összefüggéseket generalizálni globális szinten, milyen egyéb tényezőkkel függenek még össze, és vajon mit tehetünk, hogy javítsuk ezek tekintetében az emberek életminőségét?

6.5.) Gyakorlati felhasználás: a boldogság elősegítése a valós életben A gyakorlatban igen sokféleképpen lehet felhasználni a boldogságról való ismereteket. A pszichológiának sok alkalmazott területe van, ahogy ezt a Bagdy Emőke és Klein Sándor szerkesztésében kiadott „Alkalmazott pszichológia” című kötet is részletezi (Bagdy, Klein, 2006). Az alábbiakban részben ez alapján igyekeztem rendszerezni a felhasználás lehetőségeit. László és Vincze „Alkalmazott szociálpszichológia” (2006) című írásukban ami egyébként a fentebb említett tanulmánykötet része - többféle gyakorlati területen felsorolnak példákat: ezek között van leánynevelő intézetből való szökések számának lecsökkentése (Moreno), háború alatti élelmiszerhiány miatt az étkezési szokások megváltoztatása (Lewin), szociális készségek fiatalkori tréningje (Cabot), és sok egyéb.

Mindazonáltal fontosnak tartják kiemelni, hogy mindenféle „beavatkozás” esetén lényeges a folyamatos mérés, és az átgondolt, óvatos, logikailag és tapasztalatilag megalapozott hozzáállás, hiszen ellenkező esetben semleges vagy akár a szándékunkkal ellentétes hatást is kiválthatunk. Éppen ez történt szociálisan veszélyeztetett fiatalok tréningje során is a Cabot és munkatársai által vezetett Cambridge-Somerville program esetében: a minimális eltérés inkább a kontrollcsoportnak kedvezett. László és Vincze szerint a külső segítség a fiatalokkal kapcsolatban álló egyes csoportokból negatív attitűdöket válthatott ki, és még jobban gátolhatta a beilleszkedésüket.

59. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

6.5.1.)

Oktatás: boldogság a tudás által?

Az oktatás során is fontos lenne mind a gyerekeket, mind a felnőtteket a dinamikus módon egyénileg alakított boldogság felé irányítani. Egyszerűen nem elég, hogy lexikális tudáshalmazzal tömjük őket. Habár beszélnek a pedagógiai és andragógiai művek rejtett tantervről, ami normákat és értékeket igyekszik átadni, de mint a neve is mutatja, ez sok esetben csak implicit módon van jelen az oktatásban.

Az oktatás szerepének fontosságát Pikó Bettina is kiemeli „A pozitív gondolkodás szerepe az egészség megtartásában” (2007) című munkájában: a pozitív hozzáállást az élethez, az egészséges életvitelt az oktatás során célszerű lenne minél inkább elősegíteni, hiszen a prevenció mindig hatékonyabb, mint az intervenció. Faragó (2002) is arról beszél, hogy rengeteg heurisztika és kognitív torzítás befolyásolja a döntéseinket. Az oktatás egyik legfontosabb célja pontosan az lenne, hogy ezeket a döntéseket támogassa, előkészítse, minél szélesebb körben – szemben a lexikális ismeretek puszta átadásával.

6.5.2.)

Tréningek: készségfejlesztéssel a jobb élet felé

A tréningek is az oktatáshoz kapcsolódnak részben, de inkább intenzívebb, néhány napos programokat érthetünk a legtöbbször ezek alatt. A legtöbbször valamiféle készségfejlesztés céljából tartják őket. A tréningek során sok mindenen lehet változtatni: az emberek tagjainak az attitűdjein, értékítéletén, egymással való viszonyain. A csoportdinamikai folyamatokat is katalizálhatják ezek az ülések. Lényeges, hogy jól legyen kiválasztva a tréning: könnyebb és egyszerűbb valamilyen felszínes programot pár óra alatt összecsapni, mint mélyen belemenni a valódi problémákba. Természetesen az utóbbihoz sok esetben több nap, és megfelelő bevezetés is szükséges. Ezek segítségével is lehet javítani az emberek életminőségén.

Példának okáért Elliot, Sheldon és Church (1997) az elkerülés-orientált magatartás szubjektív jóllétre gyakorolt negatív összefüggését mutatták ki. A pozitív célfelállítás sokkal hasznosabbnak tűnik a jóllét szempontjából, tréningekkel ezt is fejleszteni lehetne.

Peter Salovey beszédes című írását is említhetjük a tréningekkel kapcsolatban: „Alkalmazott érzelmi intelligencia: szabályozzuk érzelmeinket, hogy egészségesek, gazdagok és bölcsek legyünk” (2003). Salovey szerint minden embernek célszerű lenne az érzelemszabályozás készségét fejleszteni a célból, hogy teljes életet élhessünk.

Valószínűleg sok problémát meg lehetne előzni ennek a készségnek az oktatásával, általános tréningjével: erőszakos bűncselekményeket, válásokat, pszichopatológiákat; illetve szerinte az üzleti életben valamint a párkapcsolatok terén is kulcsfontosságú ez a

60. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése készség. Habár némileg túlzónak, szinte már szemfényvesztésnek tűnhet az az állítás, hogy egyetlen készség ennyi mindent jobbá tehet: de ha belegondolunk, az érzelmek mindent áthatnak, már csak az evolúciósan ősi jellegük miatt is - emiatt igenis fontos megtanulni a szabályozásukat.

Az emberek zsigeri megérzést használnak ahhoz, hogy megfelelően tudjanak dönteni az egyes helyzetekben, ahogy erről Mérő László is ír „Az érzelmek logikája” (2010) című művében. Azonban feltételezhetjük, hogy ezt a készséget sem tudja sok mindenki megfelelően kihasználni, így ennek a fejlesztését is valószínűleg hasznos lehetne fejleszteni tréningekkel a boldogság elősegítése érdekében. Bandura (1982) is ír az énhatékonyságról, ez valószínűleg fejleszthető a legtöbb embernél, és erre az oktatás, valamint a különböző képzések során is nagy hangsúlyt kéne fektetni. Seligman (2004) is felveti, hogy a boldogság bizonyos szinten tanítható. Ide kapcsolható Taylor „Alacsony érzelmi intelligenciaszint és lelki betegség” című műve is (2003), amelyben a szerző kifejti, hogy egyfelől általános rossz közérzet, másfelől a legkülönfélébb pszichiátriai zavarok írhatók az érzelmi intelligencia fejletlenségének a számlájára – pedig ezt a készséget sok különféle módon fejleszteni lehetne.

6.5.3.)

Vezetés-szervezés: a megfelelő irányítás

A legtöbb egészséges ember dolgozik, mégpedig nem is keveset. Ha a heti 5 x 8 munkaórás időbeosztást vesszük alapul, akkor a legtöbb ember az aktívan ledolgozott 3040 év alatt több tízezer órát fektet bele az általa választott és művelt területbe. Ennek megfelelően igazán fontos, hogy a vezetők milyen módon képesek elősegíteni a dolgozók boldogságát, figyelembe véve olyan tényezőket is, mint a célorientáltság, áramlat, értékek.

Habár közgazdasági szempontból a profit maximalizálása az elsődleges, hosszú távon ez mégis úgy valósítható meg leginkább, ha a dolgozók elégedettek. Az általános “minden emberre generalizálható” megközelítésmód mellett (kérdés, hogy létezik –e ilyen) egészen specifikus módon is célszerű lehet vizsgálni ezt a problémát. Gamboa, García-Suaza és Rodríguez-Acosta (2011) például a munka és család interferenciáját mutatták ki kolumbiai vizsgálatukban: azt találták, hogy a nők annál elégedetlenebbek a munkájukkal minél több gyerekük van, míg a férfiak esetében az egyedülállók elégedettebbek voltak a munkahelyükön, mint a párkapcsolatban lévők. Susan Abraham (2011) pedig indiai banki dolgozók karrier-menedzsmentjének a specifikumait írja le. Tanulmánya szerint az egyes szervezeteknek fontos lenne tanácsadást biztosítani a dolgozók számára, és fontos, hogy a szervezet, a vezetők, és az egyének céljait megfelelően összehangolják. Jager, Reggiani és

61. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése Schempp (2011) a bérekkel kapcsolatban vizsgálták és vetették fel, hogy egyes esetekben elkötelezettebb dolgozókat lehet toborozni a szervezethez viszonylag alacsonyabb bérek nyújtásával: hiszen ez által az elkötelezettség, mint motivátor erősebben érvényesül – megemlítendő hogy ez szorosan kapcsolódik Leon Festinger kognitív disszonanciával kapcsolatban végzett kísérleteihez. Az említett szerzők környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteket vontak be a kutatásban, amelyek tagadhatatlan, hogy fontosak az emberek globális jólléte szempontjából; de ez a technika hasznos lehet más szervezetek esetében is: úgy, mint politikai intézmények, multinacionális vállalatok felső vezetése, vagy a pénzügyi- és bankszektor. Az elkötelezettség az adott szervezet irányában, akár a közjó felé sokkal fontosabb lehet, mint a rövidtávú, szűklátókörű motiváció, amit a pár évre szóló anyagi bónuszok adhatnak. Klein Sándor „Vezetés és szervezetpszichológia” (2001) című művében rengetegféle ajánlást fogalmaz meg arra nézve, hogy milyen is az ideális vezető – ami természetesen függ a szervezet típusától, a beosztottaktól, a kultúrától, és sok egyéb dologtól. Az emberek globális boldogságához eme tényezőknek az optimalizálása is hozzátartozik.

Ahogyan Mérő is említi a „Mindenki másképp egyforma” (2000) című művében, habár más-más lehet a konkrét tartalma az egyének motivációjának, de a humán-specifikus motivációk végső soron igen hasonlóak az egyéneknél. Egy milliárdost is sokszor viszi előre a versenyszellem, habár annyi pénze van, hogy már régen nem kéne dolgoznia se neki se a családjának; de aki nem ilyen tehetős, az is egyfelől a pénzért, másfelől magáért a tevékenységért is dolgozik, legyen az oktatás, egészségügy, technológia, vagy bármilyen más terület. Meg kell találni, hogy egy-egy konkrét egyént mi motivál a legjobban (amiben remélhetőleg tehetséges is), és azt célszerű ösztönözni. Adkins és munkatársai (1994) hangsúlyozzák, hogy a munkakörnyezet és dolgozó összeillése igen fontos már a kiválasztási folyamat során is, lényeges hogy csak akkor lesznek boldogok az egyének, ha megfelelően illenek az adott szervezethez. Szintén említhető Móra „A gazdasági döntéshozatal” (2003) című írása, melyben azt elemzi, hogy a gazdasági döntések nem minden esetben racionálisak, és valószínűleg ez által is sok problémát okoznak az egyes egyének és társadalmak számára. Ha jobban megértjük a különféle szervezeteket, nagyvállalatokat, gazdaságot mozgató erőket, valószínűleg ez által is hozzájárulhatunk az általános jólléthez.

62. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése

6.5.4.)

Tanácsadás: segítség elakadás esetén

A tanácsadás egy olyan interdiszciplináris tevékenység, amit meglehetősen különböző szakemberek valósítanak meg: pszichológusok, szociális munkások, önkéntesek, kortárs tanácsadók. Általában nem olyan „mély” mint a terápia, inkább konkrét élethelyzetekkel kapcsolatos, mint például munkanélküliség, szakmai teljesítménnyel kapcsolatos szorongás, pályaválasztás. Viszont a hosszú távú hatása felbecsülhetetlen értékű lehet. Ha valaki nem tudja megfelelő módon rendezni az életét, és ebben nem kap segítséget sem, az katasztrofális lehet egy idő után, és ekkor már kénytelen lehet a személy mélyebb terápiához folyamodni, hogy rendbe jöjjön – ha ugyan eljut odáig. Mérei (1989) is beszél arról, hogy igen fontos elterjeszteni a megfelelő pszichológiai kultúrát, és természetesen egyik fontos eleme a tanácsadás: még ha a lelki élet „labirintusokkal és kerülőutakkal” is van tele, valamint sok eleinte megmagyarázhatatlan neurózissal és jelenséggel, de törekedni lehet az életminőség jobbá tételére. A tanácsadás fontos, hogy kiterjedjen a párkapcsolatok, munka, és család kérdéseire is. A pszichológusok, tanácsadók, tanárok, orvosok, edzők, vezetők és politikusok felelőssége, hogy segítsenek a velük kapcsolatban álló személyeknek a legoptimálisabb lehetőségek kiválasztásában. Faragó (2000) szerint döntéspszichológiai

szempontból

van

egy

optimuma

a

választások

előtti

információgyűjtésnek, a szakemberek segítsége ezt felgyorsíthatja. Garman és Forgue (2008) a személyes pénzügyek kezelésének fontosságát, oktatását, az erre való készségek fejlesztését emelik ki tanulmánykötetükben. A túlzott anyagiasság ellenkezhet ugyan a boldogsággal, azonban a pénzügyek kezelése rengeteg szempontból elengedhetetlen: szükséges ez az önképzés biztosításához, a gyerekvállaláshoz, az egészségügyi költségek kezeléséhez, a hobbik és szociális programok megszervezéséhez, és a nyugdíjba vonuláshoz - tanácsadás során erre a területre is figyelmet kell tehát fordítani.

6.5.5.)

Önfejlesztés: megpróbálni jobbá válni

Az önfejlesztés is egy olyan fontos terület, amit érdemes lenne minél inkább támogatnia a pszichológiának. Bauer és McAdams (2004) példának okáért a növekedési célok az érettség és a jóllét kapcsolatát vizsgálták. Fujita és Diener (2005) Németországban végeztek felmérést arra vonatkozóan, hogy vajon milyen mértékben változik a boldogság idővel: létezik –e egyénenként „beállított” érték, ami adott esetben betudható lenne a személyiségnek, genetikának, esetleg valamilyen kora gyerekkori tanulásnak. Érdekes módon azt találták, hogy sok személyes változó sokkal stabilabb volt az élettel való elégedettségnél, mint többek között: személyiségjegyek, vérnyomás, testtömeg-index, míg

63. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése a kereset körülbelül az élettel való elégedettséghez hasonlóan volt stabil. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy az élettel való elégedettség igenis változik idővel. Headey és Wooden (2004) pedig azt mutatták ki ausztrál kutatásukban, hogy a jövedelem is fontos hatással van a jóllétre. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy az egyéneknek fontos arra törekedniük, hogy ezen a téren is stabilitást érjenek el. Peterson, Park és Seligman (2005) a teljes és az üres élet közötti különbséget taglalták. Egy 845 felnőttre kiterjedő kutatásukban a boldogság három vetületét vizsgálták: az élvezetek, az elkötelezettség, és a jelentés által elért boldogságot. Azt találták, hogy ezek mind hatással vannak az egyéni boldogságszintre. A mondanivalója ennek természetesen az, hogy az egyéneknek meg kell találni a személyes jellemzőktől, lehetőségektől és kultúrától függően, hogy mi teszi őket boldoggá. Ryan és Deci (2000) a kompetencia, az autonómia és a valahova tartozás fontosságát emelik ki az önmeghatározási

elméletükkel kapcsolatban.

Ez

az

elmélet egy „organizmikus

metaelméletet” alkalmaz empirikus megfigyelések mellett, és a növekedési valamint fejlődési tendenciák fontosságát emeli ki, melyek kapcsolódnak az extrinsic mind az intrinsic a motivációhoz is. Sonja Lyubomirsky pedig „A boldogság hogyanja” (2008) című művében felveti, hogy vizsgálatai szerint a boldogság körülbelül 50%-ban genetikailag meghatározott, 10%-ban a körülményektől függ, és körülbelül 40%-ban önirányított módon meghatározott: tehát igenis befolyásolható.

6.5.6.)

Pozitív környezet kialakítása

Dúll Andrea „Környezetpszichológia” (2006) című munkájában leírja, hogy milyen hatásokat fejthetnek ki a különböző környezetek: mint például városi, vidéki, modern, elhanyagolt. Értelemszerűen, ha ilyen erős hatással van a környezet az emberekre, akkor fontos megpróbálni olyan formában tervezni azt, hogy pozitív hatásokat váltson ki.

Említhetjük John B. Calhoun klasszikus 1962-es patkánykísérletét is, melyben a túlzsúfoltság és túlnépesedés hatásait szemléltette: devianciákat, szélsőséges mértékű agressziót, kannibalizmust váltott ki. Habár patkánykísérleteket nyilván nem lehet közvetlenül generalizálni emberekre, de mégis azt mondhatjuk, hogy hasonló problémák más fajoknál is elképzelhetőek lehetnek. Marks, Abdallah, Simms és Thompson (2006) kiemelik a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés fontosságát: ha pár évtized vagy évszázad alatt teljesen tönkretesszük a Földet globális szinten, akkor mit hagyunk az utánunk következő generációkra? Cheung és Wells (2004) pedig a természetes környezet, az emberi jóllét és a fraktál-kompozíciók kapcsolatát elemzik: a természetes környezet olyan szintű komplexitást és folyamatos multimodális változatosságot biztosít, ami igen

64. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése fontos az egyének pszichológiai jólléte szempontjából. Fullilove, Lee és Sallis (2011) a közösségek szerepét emelik ki arra nézve, hogy „aktív élettereket” teremtsenek, ez által lehetőséget adva a testmozgásra. Ez természetesen sok összetevős kihívás: másképpen kell megoldani a különböző kultúrákban és életkorokban. Mindazonáltal az tagadhatatlan, hogy a minket körülvevő fizikai élettér testmozgás lehetővé tevő vagy gátoló tényezői is lényeges környezetpszichológiai hatást gyakorolnak ránk.

6.5.7.)

Klinikai és terápiás felhasználás: „mélyvízi mentés”

A klinikai és terápiás alkalmazás egyfajta „mélyvíznek” tekinthető, amennyiben is erre súlyos esetekben van szükség. Szakmailag a legtöbbet klinikai pszichológusok és pszichiáterek találkoznak és dolgoznak a klinikai súlyosságú esetekkel, és ők próbálják visszahozni azokat az embereket a hétköznapi realitásba, akik ebből különféle okok miatt kiestek.

Ehhez kapcsolódik Bertolote és Fleischmann (2002) vizsgálata, ők az öngyilkosságok és pszichiátriai zavarok kapcsolatát elemezték. Mind a prevencióval, a diagnózissal és intervencióval kapcsolatban konkrét ajánlásokat fogalmaznak meg: a különböző mérgező anyagok hozzáférhetőségét, kibocsátását korlátozni kell, a fegyvereket visszaszorítani, a média öngyilkosságokat bemutató szenzációhajhász attitűdjeit inkább felelős ismeretátadással helyettesíteni, a mentális zavarokat pedig meg kell próbálni szűrni, és szükség esetén kezelni. Ez által mind az önrombolást jobban vissza lehetne szorítani, mind az általános boldogságszintet globálisan növelni. Markowitz (1998) felveti, hogy a mentális zavarok esetén a szociális stigma még tovább ronthat a betegek helyzetén. Emiatt fontos lenne, hogy az oktatás és média által ne negatív címkézést kapjanak a mentális zavarok; és akik humán kapcsolaton alapuló vagy gyógyszeres kezelésre szorulnak az életük során: ne „kiközösítendő bolondnak” titulálják őket, hanem pozitív támogatást nyújtsanak a számukra.

6.5.8.)

Transzperszonális pszichológia: a hétköznapi tudatosságon túl

A pszichológia felelősséggel tartozik az emberek mélyebb lelki életéért is. Goleman (2011) is kiemeli a meditáció fontosságát a mentális egészség szempontjából, valamint azt hogy sok ázsiai kultúrában ennek igen mély gyökerei vannak. Minthogy minden társadalomban rengeteg féle mentális betegséggel találkozhatunk (melyek aztán könnyen tragikus kimenetbe torkollhatnak), így aztán minden eszközt célszerű lenne megragadni ezek lecsökkentésére, megelőzésére, a meditációt is beleértve. Az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez ez is egy igen fontos eszköz lehet. Hasnain, Ansari és Samantray (2011) azt

65. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése találták, hogy a spiritualitás, boldogság és vallásosság együtt a jóllét varianciájának 11%-át magyarázták. Ezek a változók összekapcsolódnak egymással és nehezen szétválaszthatóak, mindazonáltal lényeges meghatározói a jóllétnek. A jóllétet úgy definiálták, mint általános elégedettséget az élet különböző területeivel, míg a boldogság alatt specifikusabb, egyéni affektív dimenziónak írták le. Kennedy, Kanthamani és Palmer (1994) is azt találták, hogy a különféle transzcendentális és spirituális élmények pozitívan kapcsolódtak vizsgálatukban a szubjektív jólléttel, tehát ezeket is célszerű lehetne elősegíteni.

6.5.9.)

Politika: a közösség javának a keresése

Vajon a politika milyen formában használhatja fel a boldogsággal, szubjektív jólléttel és áramlatélményekkel kapcsolatos ismereteinket? Az egész régiókra, országokra kiterjedő döntések jelentősen befolyásolják az emberek életét. A politikusoknak célszerű lenne egyre növekvő mértékben figyelembe venni a társadalomtudományok felhalmozott ismereteit, és fordítva, a társadalomtudományok művelőinek is célszerű lenne megpróbálni keresni az kutatások alkalmazott felhasználását is. Dolan, Layard és Metcalfe (2011) a szubjektív jóllét mérésének a fontosságát emelik ki a közösségi programok kezelésének az érdekében: értelemszerűen, ha valamit mérhetővé tesznek, azt jobban kontroll alatt tudjuk tartani.

Frey és Stutzer (2002) azt boncolgatják, hogy a közgazdászok mit tanulhatnak vajon a boldogságkutatásból. Felvetik, hogy habár a szubjektív jóllét nem azonos a „hasznosság” klasszikus közgazdasági koncepciójával, de mégis egy mérhető empirikus változó, ami fontos lenne tesztelni a különböző gazdasági programok hatásainak monitorozása céljából. Lucas, Clark, Georgellis és Diener (2004) a munkanélküliséggel kapcsolatos vizsgálatukban azt találták, hogy az negatív irányban változtathatja meg az élettel való elégedettséget, akár hosszú távon is. Még ha ismét találtak is munkát a vizsgálati személyek, utána nem mind tértek vissza az eredeti elégedettségi szintjükre. Ez természetesesen azt implikálja, hogy a politikának társadalmi szinten minél inkább támogatni lenne érdemes a munkakeresést, az új munkaerő felvételét, és az alkalmazottak leépítését, elbocsátását minél inkább meg kéne próbálni lecsökkenteni. Erre sokféle pszichológiai, emberi erőforrás szemléletű és gazdasági módszer létezik: a foglalkoztatásra vonatkozó adóterhek lecsökkentése, új alkalmazottak felvételének támogatása, állami támogatású képzések indítása, munkapszichológiai tanácsadás. Ahogy Stephenson (1967) is rámutatott rendkívül a szellemes majomkísérletében, a kultúra könnyen átadódik a csoportban az új tagoknak – és emiatt esetenként úgy is fennmaradhatnak

66. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése viselkedésminták, hogy már régen nem adaptívak, egyszerűen csak átvették őket régebbi időkből. Öt majomnak adott büntetést, ha azok megpróbálták megenni a kísérleti teremben lévő banánt, és ezzel el is érte, hogy azok megakadályozzák egymást is a gyümölcs elfogyasztásában. Ezután egyenként lecserélte egyenként a büntetett majmokat újakra, akik nem kaptak semmiféle büntetést. Az eredmény: a csoport még akkor is megtartotta a kialakított normákat, amikor már egy majom sem volt jelen az eredetileg kondicionált csoportból. Ennek a kísérletnek is az a tanulsága, hogy a hibás, idejétmúlt, értelmetlen kulturális és szabályrendszerként működő berögződéseket célszerű elhagyni, felülírni.

6.6.) Korlátok és lehetőségek Az emberi kultúra eddigi, több ezer éves történelme is tele volt egymásnak gyökeresen ellentmondó dolgokkal: békés időszakokkal és háborúkkal, bőséges időszakokkal és éhínségekkel, tudományos felfedezésekkel és értelmetlen pusztítással, tudománnyal és tudatlansággal.

Valószínűleg

a

jövő

is

hasonlóan

változatos

lesz.

A

társadalomtudományoknak azonban aktív szerepet lenne célszerű vállalnia az emberi kultúra alakításában. Nem várhatunk csodát önmagában a pszichológiától, szociológiától, filozófiától, antropológiától, vagy bármely más területtől sem. Azonban apró lépésekben, holisztikus, átfogó és nyitott szemléletmóddal haladhatunk a cél felé, ami végső soron az emberek boldogsága. Más tudományok is aktívan hozzájárulnak az emberi jólléthez: az informatikának többek között a számítógépeket és az internetet köszönhetjük, a mérnöki diszciplínáknak az autókat és repülőgépeket, az orvostudománynak a védőoltásokat és sebészeti beavatkozásokat, az építészetnek a modern hidakat és felhőkarcolókat, és még sok

példát

fel

lehetne

sorolni

a

tudományok

gyakorlati

felhasználására.

A

társadalomtudományok nem hivatkozhatnak a végsőkig arra, hogy csupán puszta kíváncsiságból kutatják az egyének és csoportok működését, a kommunikációt, a társadalmat vagy a boldogságot.

Ide kapcsolható jelenség a Melvin Lerner által leírt „igazságos világba vetett hit illúziója” (Lerner, 1980), amely modell a globális adatok vizsgálatával kapcsolatban még érdekesebbé válik. Az emberek hajlamosak feltételezni különböző kognitív és énvédő torzítások következtében, hogy a világ nem random és kaotikus, hanem kiszámítható és igazságos. Sokkal megnyugtatóbb tudat egy olyan világban élni, ahol nem keveredhetünk bajba, ha nem csinálunk rosszat, és jótett helyébe pedig jót várhatunk. Sajnos nem teljesen ez a helyzet: a különböző pszichés és testi betegségek, a szociális és vagyoni helyzet, az intelligenciaszint, az hogy valaki börtönbe kerül –e az élete során, vagy az hogy az ember

67. / 68 oldal

„Milyen utak vezetnek a boldogság felé?” Globális adatok elemzése egy éhínségben szenvedő országban éli le az életét – ezek nem feltétlenül befolyásolhatók az egyes egyének által. Természetesen megfigyelhetők összefüggések: ha valaki sokat dohányzik, az könnyebben lesz rákos, illetve valószínűbben lesz magas a vérnyomása. De mi a helyzet a különböző örökletes genetikai betegségekkel, azokról is tehetünk?

Nyilvánvalóan nem, és nem tehetnek róla sokan, hogy skizofrének, depressziósak, gazdagnak vagy szegénynek születtek, illetve hogy az ország, amiben élnek milyen gazdasági és politikai helyzetben van: dúlnak –e rendszeres háborúk, netalán nélkülözni kell, esetleg rossz a közbiztonság - vagy pedig egy nyugodt, békés környezetről van –e szó, ahol az emberek teljes életet élhetnek. Pontosan azért kéne nagyobb mértékben támogatni egymást az embereknek, mert sok minket befolyásoló tényezőt nem önkéntesen választunk. Etikailag pedig nem védhető az az álláspont, hogy egyszerűen belenyugodjunk: vannak, akik szerencsésebbek és boldogok, vannak, akik pedig kevésbé, és ők egész életükben boldogtalanságra vannak kárhoztatva. Emberi kötelességünk, hogy segítsünk egymáson minden lehetséges eszközzel. A Magyar Pszichológiai Társaság Etikai Kódexe is említi: a mulasztásból, nemtörődömségből származó emberi károk is etikai vétségnek számítanak. Ez pedig nem csupán egyes terápiás vagy szervezeti szituációkra értelmezhető, hanem akár globális szinten is.

Valószínűleg a jelenlegi problémák nem fognak megoldódni pár év alatt még az összes szakember együttes erőfeszítése által sem. Több tízezer éves viselkedésmintákat nem lehet megváltoztatni rövid idő alatt. Mindazonáltal az emberi kultúra egy olyan tényező, amely komoly befolyást gyakorol a Föld bolygón a legtöbb tényezőre – miért ne lenne képes az emberi faj saját magát fokozatosan jobbá tenni? Még természetesen rengeteg más olyan tényező van, aminek a hatását érdemes lenne figyelembe venni, rendszeresen monitorozni, és

aktív

prevencióval,

készségfejlesztéssel,

oktatással,

a

környezeti

feltételek

szabályozásával és a társadalomi szereplők dinamikus bevonásával irányítani. Ahogy a múltban is és a jelenben, úgy feltehetően a jövőben is egymástól nagyon különböző életet fognak élni az emberek az egyes társadalmakban, csoportokban, rétegekben. Globális szinten kell törekedni arra, hogy javítsuk az általános jóllétet a tudomány, technológia, társadalmi intézmények, szakmai hozzáértés, közösségi támogatás és humanitárius attitűdök által - mindannyiunk érdekében.

68. / 68 oldal

IRODALOMJEGYZÉK

A.) 1.

IRODALOMJEGYZÉK

Abdallah, S., Thompson, S., Michaelson, J., Marks, N., Steuer, N. et al. (2009). The Happy Planet Index 2.0. New Economics Foundation.

2.

Abraham, S. (2011): Individual Career Management and Career Satisfaction among Employees in Indian Banks. International Conference on Technology and Business Management March 28-30, 2011

3.

Adkins, C. L., Russell C. J. (1994): Judgments of fit in the selection process: the role of work value congruence. Journal of Personnel Psychology 1994, 47.

4.

Atkinson, R. L.; Atkinson R. C.; Smith E. E.; Bem D. J.; Nolen-Hoeksema S. (2001): Pszichológia, 2. javított kiadás, Budapest, Osiris kiadó

5.

Babbie, E. (2008): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest.

6.

Bagdy, E.; Klein, S. (2006): Alkalmazott pszichológia. Edge 2000 Kft., Budapest.

7.

Bandura, A. (1982). Self-efficacy mechanisms in human agency. American Psychologist, 37, 122-147.

8.

Bauer, J. J., McAdams, D. P. (2004): Growth goals, maturity, and well-being.

Developmental Psychology, Vol. 40, No. 1, 114–127

9.

Becker, H. S. (1963): Outsiders: Studies in the Sociology of Deviance. New York, Macmillan kiadó.

10.

Berne, E. (2009): Emberi játszmák. Háttér Kiadó Kft, Budapest.

11.

Bertolote, J. M., Fleischmann, A. (2002): Suicide and psychiatric diagnosis: a worldwide perspective. World Psychiatry. 2002 October; 1(3): 181–185. URL link: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1489848 (letöltve: 2013.01.05.)

12.

Brickman, P.; Coates, Dan; Janoff-Bulman, R. (1978): Lottery winners and accident victims: Is happiness relative? Ronnie Journal of Personality and Social Psychology, vol. 36(8), Aug 1978, 917-927.

1. / 9 oldal

IRODALOMJEGYZÉK 13.

Buda, B. (1989): Munkahely és mentálhigiéné. In: Gerevich, J. (1989): Közösségi mentálhigiéné. Gondolat könyvkiadó, Budapest.

14.

Buddeberg-Fischer B., Klaghofer R., Abel T., Buddeberg C. (2006): Swiss residents' specialty choices. Impact of gender, personality traits, career motivation and life goals. BMC Health Services Research 2006, 6:137

15.

Buss, D. M: Evolúciós pszichológia: Új paradigma a pszichológiai tudomány számára. In: Pléh Cs., Csányi V., Bereczkei T. (2001): Lélek és evolúció. Osiris, Budapest.

16.

Calhoun, John B. (1962). "Population density and social pathology". Scientific American 206 (3): 139–148.

17.

Carver, C. S. Scheier, M. F. (2006) : Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó Kft.

18.

Cheah, Y. K.; Tang, C. F. (2011): The role of socio-demographic factors on selfrated

happiness:

the

case

of

Malaysia.

URL:

http://mpra.ub.uni-

muenchen.de/29419/1/MPRA_paper_29419.pdf (letöltve: 2011 április 17) 19.

Cheung, K.; Wells, N.M. (2004): The Natural Environment & Human Well-Being: Insights from Fractal Composition Analysis? Harmonic and Fractal Image Analysis (2004), pp. 76 - 82

20.

Clark, A. E. (2011): Income and happiness: Getting the Debate Straight. URL link: http://www.parisschoolofeconomics.com/clarkandrew/GrahamCommentClarkMar2011.pdf (letöltve: 2011. április. 17.)

21.

Cosmides, L.; Tooby, J.: Evolúciós pszichológia: alapozó kurzus. In: Pléh Cs., Csányi V., Bereczkei T. (2001): Lélek és evolúció. Osiris, Budapest.

22.

Csányi, V. (2002): Etológia. Nemzedékek Tudása Kiadó, Budapest.

23.

Csíkszentmihályi, M. (1990): Flow: The Psychology of Optimal Experience. Harper and Row

24.

Cunado, J.; Sison, A. J. G.; Calderón, R. (2011): How does religious belief and practice

affect

happiness?

URL:

http://www.religionomics.com/asrec/ASREC11_Papers/Sison_Religious_Belief.pd f (letöltve: 2011. március 23.)

2. / 9 oldal

IRODALOMJEGYZÉK 25.

Cwir, D. (2011): The Power of Social Connections: Feelings of Connectedness Result in Sharing Goals, Emotions, and Intergroup Empathy. URL link: http://uwspace.uwaterloo.ca/handle/10012/5838 (letöltve: 2011. április 21.)

26.

Damiani, G. (2010): The Fractal Revolution: To See a World in a Grain of Sand.

Rivista di Biologia / Biology Forum 103, pp. 151-190.

27.

Dolan, P.; Layard, R.; Metcalfe, R. (2011): Measuring Subjective Well-being for Public Policy. Office for National Statistics.

28.

Douglas, J. E., Olshaker, M. (1999): Megszállottak. Gabo Kiadó, Budapest

29.

Dúll A: Környezetpszichológia. In: Bagdy E., Klein, S. (2006): Alkalmazott pszichológia. Edge 2000 Kft., Budapest.

30.

Durkheim, É (1987): Suicide: a study in sociology. The Free Press.

31.

Earleywine, M: (2004): Marihuána - A tudomány álláspontja. Edge 2000 Kiadó

32.

Easterlin, R.A. (2001): Income and happiness: towards a unified theory. The Economic Journal, 111 (July), 465-484.

33.

Edwards, G. (2000): Alcohol: The World's Favorite Drug. NY: St. Martin's Press, 2000.

34.

Elliot A. J., Sheldon K. M., Church M. A. (1997): Avoidance personal goals and subjective well-being. Personality and Social Psychology Bulletin, Vol. 23 No. 9.

35.

Engel, George L. (1977). "The need for a new medical model: A challenge for biomedicine". Science 196:129–136.

36.

England, J. L; Kunz, P. R. (1975), "The Application of Age-Specific Rates to Divorce", Journal of Marriage and the Family (Journal of Marriage and Family, Vol. 37, No. 1) 37 (1): 40–46.

37.

Faragó, K. (2000) A döntéshozatal pszichológiája. In Paprika Zita (szerkesztő) Döntéselmélet 2000, Alinea kiadó, Budapest.

38.

Faragó, K. (2002) Hogyan jut érvényre az intelligencia a gyakorlatban? (a döntéspszichológia nézőpontja) MPSZ, LVII. 1. 229-246.

3. / 9 oldal

IRODALOMJEGYZÉK 39.

Fiske, A.; Kitayama, S.; Markus, H.R.; & Nisbett, R.E. (1998). The cultural matrix of social psychology. In D. Gilbert & S. Fiske & G. Lindzey (Eds.), The Handbook of Social Psychology (4th ed., pp. 915–81). San Francisco: McGraw-Hill.

40.

Forgács, J. (2007): A társas érintkezés pszichológiája. Kairosz Kiadó, Budapest.

41.

Frey, B. S.; Stutzer, A. (2002): What can economists learn from happiness research? Journal of Economic Literature, vol. 40; part 2, pages 402-435. URL link: http://people.ucsc.edu/~jhgonzal/100a/files/0-150.pdf (letöltve: 2013.02.05.)

42.

Fujita, F., Diener, E. (2005): Life Satisfaction Set Point: Stability and Change.

Journal of Personality and Social Psychology, Vol. 88, No. 1, 158–164.

43.

Fullilove, M.; Lee, C.; Sallis, J. F. (2011,): Engaging Communities to Create Active Living Environments. Journal of Physical Activity and Health, , 8(Suppl. 1), S1-S4 URL

link:

http://www.law.berkeley.edu/files/JPAH_-

_Engaging_Communities_to_Create_Active_Living_Environments.pdf

(letöltve:

2013.03.05.)

44.

Galang, M. J. A.; Magno C.; Paterno, V. C., Roldan, A. E. (2011): Meaning in Life, Flow, and Subjective Well-Being: A perspective on Filipino High School Students.

Philippine Journal of Counseling Psychology, Vol. 13. No. 1. 29-45.

45.

Gamboa, L. F., García-Suaza, A., Rodríguez-Acosta, M. (2011): Job satisfaction in a developing country: exploring the work-family rivalry. Serie documentos de trabajo, no. 93.

46.

Garman, E. T., Forgue R. E. (2008): Personal finance. Houghton Mifflin Company, New York.

47.

Goleman, D.: Meditáció és tudat. Egy ázsiai út a mentális egészséghez. In: Bagdy E.,

Mirnics

Zs.,

Nyitrai

E.

(2011):

Transzperszonális

pszichológia

és

pszichoterápia. Kulcslyuk Kiadó Kft., Budapest 48.

Hasnain, N., Ansari, S. A., Samantray, S. (2011): Spirituality and Happiness as Correlates of Well-being in Religious Women. European Journal of Social Sciences – Volume 20, Number 3.

4. / 9 oldal

IRODALOMJEGYZÉK 49.

Headey, B., Wooden, M. (2004): The Effects of Wealth and Income on Subjective Well-Being

and

Ill-Being.

URL

link:

http://melbourneinstitute.com/downloads/hilda/conf-papers/conf-hd02.pdf (letöltve: 2011.03.28.)

50.

Heady, B.; Veenhoven, R.; Wearing, A. (1991): Top-down versus bottom-up theories of subjective well-being. Social Indicators Research, vol. 24. pp. 81-100.

51.

Henrich, J., Heine, S. J., & Norenzayan, A. (2010): The weirdest people in the world. Behavioral and Brain Sciences, 33(2-3), 61-83.

52.

Hofstede, G. (1980): Culture's consequences: International differences in workrelated values (Vol. 5). Sage Publications, Incorporated.

53.

Humphry, D. (1991): Final Exit: The Practicalities of Self-Deliverance and Assisted Suicide for the Dying. Delta Trade Paperback, New York.

54.

Jager, S., Reggiani, T., Schempp, P. (2011): Self-Selection: A Tale of Wages and Job-Specific

Motivation.

URL

link:

http://www.fondazionegiuseppepera.it/upload/file/relazione%20REGGIANI.pdf (letöltve: 2011.03.30.)

55.

Kaushik, V., Jaggi, P. (2011): Predicting Happiness in Urban Males and Females Through Perception of Resource Adequacy. Studies on Home and Community Science, 5(1): 39-44.

56.

Kennedy, J.E., Kanthamani, H., Palmer, J. (1994):

Psychic and Spiritual

Experiences, Health, Well-Being, and Meaning in Life. The Journal of Parapsychology, Vol. 58, pp. 353-383.

57.

Klein, S. (2001): Vezetés- és szervezetpszichológia. SHL Könyvek, Budapest.

58.

Kopp M.: A kelet-közép-európai egészségparadoxon. In: Kállai J., Oláh A., Varga J. (2007) Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina Kiadó, Budapest.

59.

Krasz, K. (2004) A munkahelyi elégedettséget befolyásoló tényezők. Oktatási segédlet. URL link: www.erg.bme.hu (letöltve: 2010. május 5.)

60.

Kuhn, T. (1984): A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest, Gondolat Kiadó.

5. / 9 oldal

IRODALOMJEGYZÉK 61.

László J., Vincze O.: Alkalmazott szociálpszichológia. In: Bagdy E., Klein, S. (2006): Alkalmazott pszichológia. Edge 2000 Kft., Budapest. pp. 141-159.

62.

Lerner, M. (1980). The Belief in a Just World: A Fundamental Delusion. Plenum: New York.

63.

Lorenz, Konrad (1966): On aggression. Bantam Books, New York.

64.

Lucas, R. E., Clark, A. E. Georgellis, Y. Diener, E. (2004): Unemployment alters the set point for life satisfaction. Psychological Science, vol. 15; no. 1, pp. 8-13.

65.

Lynn, R.; Vanhanen, T. (2002): IQ and the wealth of nations. Westport, Praeger Publishers.

66.

Lyubomirsky, S (2008): The How of Happiness. Penguin Press HC, New York.

67.

Mandelbrot, B.B. (1982): The Fractal Geometry of Nature. W.H. Freeman and Company, New York.

68.

Markowitz, F. E. (1998): The effects of stigma on the psychological well-being and life satisfaction of persons with mental illness. Journal of Health and Social Behavior, Vol. 39, No. 4. Pp. 335-347.

69.

Marks, N., Abdallah, S., Simms, A., and Thompson, S. (2006): The Unhappy Planet Index: An Index of Human Well-Being and Environmental Impact. The Happy

Planet.

Accessed

August

29,

http://www.happyplanetindex.org/assets/happy-planet-index-report.pdf

2011. (letöltve:

2013.04.05.)

70.

Markus, H.R.; Kitayama, S. (1991): Culture and the self: Implications for cognition, emotion, and motivation. Psychological Review 98 (2): 224–53.

71.

Maslow, A. H. (1943): A Theory of Human Motivation. Psychological Review, 50, 370-396.

72.

Maslow, A. H. (1954): Motivation and personality. Harper & Row, New York.

73.

Maslow, A. H. (1964): Religions, values, and peak-experiences. Viking, New York.

6. / 9 oldal

IRODALOMJEGYZÉK 74.

Matsumoto (2008): Mapping Expressive Differences Around the World: The Relationship Between Emotional Display Rules and Individualism Versus Collectivism. Journal Of Cross-Cultural Psychology, Vol. 39 No. 1. 55-74.

75.

McHenry, H.M (2009). "Human Evolution". In Michael Ruse & Joseph Travis.

Evolution: The First Four Billion Years. Cambridge, Massachusetts: The Belknap Press of Harvard University Press.

76.

Mérei F. (1989): A pszichológiai labirintus. Fondorlatok és kerülőutak a lelki életben. Pszichoteam Kiadó, Budapest.

77.

Mérő L. (2000): Mindenki másképp egyforma. Tericum Kiadó Kft, Budapest.

78.

Mérő L. (2008): Észjárások – Remix. Tericum Kiadó Kft, Budapest.

79.

Mérő L. (2010): Az érzelmek logikája. Tericum Kiadó Kft, Budapest.

80.

Mérő, L (2007): A pénz evolúciója. Tericum Kiadó Kft, Budapest.

81.

Merton, R. K. (1938): Social Structure and Anomie. In: American Sociological Review,

3

október

1938:

672–82.

URL

link:

http://www.soc.umn.edu/~uggen/Merton_ASR_38.pdf (letöltve: 2013.04.15) 82.

Móra L. X. (2003): A gazdasági döntéshozatal. In Hunyady Gy., Székely M. (szerk.): Gazdaságpszichológia. Osiris Kiadó Kft., Budapest.

83.

Myers, D. G., & Diener, E. (1997): Pursuit of happiness. Scientific American, New York.

84.

Nesse, R. M. (2000): Is depression an adaptation? Archives of General Psychiatry, Vol. 57. part 1, pp. 14-20.

85.

Nitschke, P.; Stewart, F. (2007): The Peaceful Pill Handbook. Exit International US Ltd.

86.

Oishi, S. (2000). Goals as cornerstones of subjective well-being: Linking individuals and cultures. In: Diener, E., Suh, E. M.: Cross-cultural psychology of subjective well-being. Boston: MIT Press.

7. / 9 oldal

IRODALOMJEGYZÉK 87.

Peterson, C., Park, N., Seligman, M. E. P. (2005) Orientations To Happiness And Life Satisfaction: The Full Life Versus The Empty Life. Journal of Happiness Studies, 6:25–41.

88.

Pikó, B.: A pozitív gondolkodás szerepe az egészség megtartásában. In: Kállai J., Oláh A., Varga J. (2007) Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina Kiadó, Budapest.

89.

Raup, D. M. (1991): Extinction: Bad Genes or Bad Luck? W.W. Norton and Company. New York. pp. 3–6

90.

Rogers, C. R.; Skinner, B. F. (1956): Some issues concerning the control of human behavior. Science, New Series, Vol. 124, No. 3231, pp. 1057-1066.

91.

Rokeach, M. (1973): The nature of human values. New York: The Free Press.

92.

Ryan, R. M., Deci, E. L. (2000): Self-determination theory and the facilitation of intrinsic motivation, social development, and wellbeing. American Psychologist.

Vol. 55, No. 1, 68-78.

93.

Ryff, C. D. (1989): Happiness Is Everything, or Is It? Explorations on the Meaning of Psychological Well-Being. Journal of Personality and Social Psychology. Vol. 57, No. 6, 1069-1081.

94.

Ryff, C. D.; Keyes, C. L. M. (1995): The Structure of Psychological Well-Being Revisited. Journal of Personality and Social Psychology, Vol. 69, No. 4,719-727.

95.

Salovey, P.: Alkalmazott érzelmi intelligencia: szabályozzuk érzelmeinket, hogy egészségesek, gazdagok és bölcsek legyünk. In: Ciarrochi, J; Forgas, J. P., Mayer, J. D. (2003): Érzelmi intelligencia a mindennapi életben. Kairosz Kiadó, Budapest.

96.

Scitovsky, T. (1990): Az örömtelen gazdaság – Gazdasági alapvetések, Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1990.

97.

Seligman, M. E. P. (2002): Authentic Happiness. Free Press.

98.

Seligman, M. E. P. (2004): Can Happiness be Taught? Daedalus journal, Spring 2004.

8. / 9 oldal

IRODALOMJEGYZÉK 99.

Seligman, M. E. P., Csíkszentmihályi, M. (2000): Positive Psychology: An Introduction. American Psychologist, Vol. 55(1), 5-14.

100.

Sharma, P., Sharma, J. (2011): Work-Addiction: A Poison by Slow Motion. Journal of Economics and Behavioral Studies. Vol. 2, No. 3, pp. 86-91.

101.

Silton, N. R.; Flannelly K. J.; Galek, K., Ellison, C. G. (2013): Beliefs About God and Mental Health Among American Adults. Journal of Religious Health. 2013 Apr. 10.

102.

Stephenson, G. R. (1967): Cultural acquisition of a specific learned response among rhesus monkeys. In: Progress in Primatology. Starek, D.; Schneider, R.; Kuhn, H. J. (editors); 279-288.

103.

Strack, F., Argyle, M., Schwarz, N. (1991): Subjective well-being an interdisciplinary perspective. Pergamon Press, Oxford.

104.

Szasz, T. S. (1960): The Myth of Mental Illness. Harper & Row. 1974

105.

Szokolszky, Á. (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Osiris Kiadó, Budapest.

106.

Taylor, J. G.: Alacsony érzelmi intelligenciaszint és lelki betegség. In: Ciarrochi, J; Forgas, J. P., Mayer, J. D. (2003): Érzelmi intelligencia a mindennapi életben.

Kairosz Kiadó, Budapest.

107.

Tversky, A., Kahneman, D. (1981): The Framing of Decisions and the Psychology of Choice. Science, New Series, Volume 211., Issue 4481, 453-458.

108.

Vargha, A. (2008): Matematikai statisztika - Pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal. Pólya Kiadó, Budapest.

109.

Watson, J. B. (1913) Psychology as the behaviorist views it. Psychological Review, Vol. 20 (2), pp. 158-177.

110.

White, A. (2007): A Global Projection of Subjective Well-being: A Challenge To Positive Psychology? Psychtalk 56, 17-20.

111.

Zdenek, C. C. (1993): The Fractal Nature of Human Consciousness, The Evolution of the "Global Human," And The Driving Forces of History. URL link: http://www.cejournal.org/GRD/zdenek.pdf (letöltve: 2011. április 26.)

9. / 9 oldal

FÜGGELÉKEK

B.)

FÜGGELÉKEK

B.1: Az idézetek forrásai 

Einstein, Albert (1946): "Atomic Education Urged By Einstein: Scientists in Plea for $200,000 to Promote New Type of Essential Thinking.” New York Times 1946. május 25.



Fermi, Enrico: idézi Jevremovic, T. (2005) Nuclear Principles in Engineering.

Springer Publishing, New York.



Lewin, Kurt (1951). Problems of research in social psychology. In D. Cartwright (Ed.), Field theory in social science: Selected theoretical papers (pp. 155-169). New York: Harper & Row. (p169).



Lorenz, Konrad (1966): On aggression. Bantam Books, New York.



Maslow, Abraham (1954): Motivation and personality. Harper & Row, New York.



Mead, Margaret (1964): „Continuities in Cultural Evolution.” Transaction Publishers, New Jersey.



Rogers, Carl (1961): On Becoming a Person: A Therapist's View of Psychotherapy.

Constable Publisher, London.

1. / 22 oldal

FÜGGELÉKEK

B.2: Használt weboldalak #

1

WEBOLDAL

Mire használtam, milyen

(linkek ellenőrizve: 2013.05.20)

információ található rajta?

Globális eloszlási térképek

ChartsBin térképészeti weboldal

felkutatása és kreálása.

http://chartsbin.com/ 2

A CIA globális adatbázisai.

CIA World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-worldfactbook/

CIA World Factbook - munkanélküliség https://www.cia.gov/library/publications/the-worldfactbook/rankorder/2129rank.html 3

Gallup Organization

A

Gallup

http://www.gallup.com

adatbázisai.

globális

Gallup - What Alabamians and Iranians Have in Common http://www.gallup.com/poll/114211/AlabamiansIranians-Common.aspx 4

Global Competitiveness Report (World Economic

Információk

gyűjtése

Forum)

adott kutatásról.

az

http://www.weforum.org/issues/global-competitiveness 5

Global Peace Index (Institute of Economics and

Információk

gyűjtése

Peace)

adott kutatásról.

az

http://economicsandpeace.org/research/iep-indicesdata/global-peace-index 6

7

8

Google Scholar

Szakirodalmi

www.scholar.google.com

gyűjtése.

Google Search

Eredeti források, és adatok

www.google.com

keresése, felkutatása.

Happy Planet Index (New Economics Foundation)

Információk

http://www.happyplanetindex.org/

adott kutatásról.

2. / 22 oldal

cikkek

gyűjtése

az

FÜGGELÉKEK 9

Human Development Reports

Információk

http://hdr.undp.org/en/

adott kutatásról.

Információk

10 ICPS – World Prison Brief http://www.prisonstudies.org/info/worldbrief

11 Index Mundi térképészeti weboldal

gyűjtése gyűjtése

az az

adott kutatásról.

Globális eloszlási térképek felkutatása és kreálása.

http://www.indexmundi.com 12 International Telecommunication Union hivatalos

Az ITU globális adatbázisai.

weboldala, illetve annak statisztikai része http://www.itu.int/en/Pages/default.aspx http://www.itu.int/ITU-D/ict/statistics/ Információk

13 Legatum Prosperity Index http://www.prosperity.com/

gyűjtése

az

adott kutatásról.

14 Lynn, Richard – National IQs Based on the Results of Intelligence Tests and Estimated National IQs

Információk

gyűjtése

az

adott kutatásról.

http://www.rlynn.co.uk/pages/article_intelligence/t4.as p 15 Magyar Pszichológus Társaság: A Magyar

Pszichológus-etikai elvek.

Pszichológus Társaság Etikai Kódexe. URL link: http://www.mpt.hu/index.php?option=com_content&vi ew=article&id=147&Itemid=23 16 NationMaster statisztikai weboldal http://www.nationmaster.com/index.php

Statisztikai

felmérésekről

információk gyűjtése, eredeti forrásokhoz

linkek

felkutatása 17 New York Times - Norway Mass Killer Gets the Cikk Anders Behring Breivik ítéletéről.

Maximum: 21 Years http://www.nytimes.com/2012/08/25/world/europe/and ers-behring-breivik-murdertrial.html?pagewanted=all&_r=0 18 OECD – Better Life Index http://www.oecdbetterlifeindex.org

Információk

http://www.apa.org/pubs/databases/psycinfo/index.aspx gyűjtése.

3. / 22 oldal

az

adott kutatásról.

Szakirodalmi

19 PsychInfo

gyűjtése

cikkek

FÜGGELÉKEK 20 Science Daily - Psychologist Produces The First-

Összefoglaló

cikk

White

Ever 'World Map Of Happiness'.

szubjektív jóllét kutatásával

http://www.sciencedaily.com/releases/2006/11/061113

kapcsolatban.

093726.htm Szakirodalmi

21 ScienceDirect weboldala

gyűjtése.

www.sciencedirect.com

Statisztikai

22 SPSS hivatalos weboldala http://www-01.ibm.com/software/analytics/spss/

23 The

Huffington

Post

cikkek

-

Marissa

elemzéssel

kapcsolatos információk.

Alexander Cikk

Marissa

Alexander

Sentenced: Florida Mom Who Shot At Abusive ítéletéről.

Husband Gets 20 Years In Prison http://www.huffingtonpost.com/2012/05/11/marissaalexander-sentenced_n_1510113.html 24 UNDP – Human Development Index http://hdr.undp.org/en/statistics/hdi/ 25 United Nations hivatalos weboldala

Információk

gyűjtése

az

adott kutatásról.

United Nations fő weboldala.

www.un.org Az

26 UNOCD - Homicide - 2011 http://www.unodc.org/documents/data-andanalysis/statistics/Homicide/Globa_study_on_homicide _2011_web.pdf

UNODC - Homicide - 2012 http://www.unodc.org/documents/data-andanalysis/statistics/crime/Homicide_statistics2012.xls

UNODC releases global homicide data http://www.unodc.org/unodc/en/frontpage/unodcreleases-global-homicide-data.html UNODC – Marijuana consumption http://www.unodc.org/documents/data-and-

4. / 22 oldal

UNODC

adatbázisai.

globális

FÜGGELÉKEK analysis/WDR2011/StatAnnex-consumption.pdf UNODC – Why should we care about cannabis? http://www.unodc.org/newsletter/en/perspectives/06 01/page011.html Az

27 UNSTAT adatbázisok http://unstats.un.org/unsd/databases.htm

UNSTAT

globális

adatbázisai.

UNSTAT - Divorce demographics http://unstats.un.org/unsd/demographic/products/dyb/d yb2004/table25.pdf

UNSTAT régiós felosztás http://unstats.un.org/unsd/methods/m49/m49regin.htm A WHO globális adatbázisai.

28 WHO hivatalos weboldala http://www.who.int/en/

WHO Suicide Prevention (SUPRE) http://www.who.int/mental_health/prevention/suicide/s uicideprevent/en/

WHO Suicide Rates http://www.who.int/mental_health/prevention/suicid e_rates/en/ WHO – Alcohol consumption http://www.who.int/substance_abuse/publications/glob al_alcohol_report/msbgsruprofiles.pdf WHO – Depression, Schizophrenia, Panic, OCD http://www.who.int/entity/healthinfo/global_burden_di sease/gbddeathdalycountryestimates2004.xls

5. / 22 oldal

FÜGGELÉKEK Egyes

29 Wikipedia www.wikipedia.org

speciális

témák

általános áttekintése, kreatív ötletek

gyűjtése,

forrásokhoz

eredeti

linkek

és

szerzők felkutatása.

30 World Bank hivatalos weboldala http://www.worldbank.org/

A

World

Bank

globális

adatbázisai.

World Bank - GDP per capita adatok http://databank.worldbank.org/data/home.aspx Információk

31 World Happiness Report http://www.earth.columbia.edu/sitefiles/file/Sachs%20 Writing/2012/World%20Happiness%20Report.pdf

6. / 22 oldal

gyűjtése

adott kutatásról.

az

FÜGGELÉKEK

B.3: Ábrák

36. ÁBRA: A szakdolgozatom teljes szövegéből képzett Wordle szófelhő

37. ÁBRA: Az Engel-féle bio-pszicho-szociális egészségmodell

38. ÁBRA: Lyubomirsky szerint a boldogság genetikai és önirányított meghatározottságának aránya (Lyubomirsky, 2008)

7. / 22 oldal

FÜGGELÉKEK

B.4: Grafikonok

Szubjektív jóllét - régiós átlagok 8.00

7.40

6.69 5.80

6.00

4.54

3.99 4.00 2.00 0.00 Afrika

Amerika

Ázsia

Európa

Óceánia

39. ÁBRA: Regionális eloszlási diagram

Öngyilkosság - régiós átlagok (100.000 főre jutó éves ráták) 13.23

15.00 10.00 5.00

11.45

8.68 4.85

6.09

0.00 Afrika

Amerika

Ázsia

Európa

Óceánia

40. ÁBRA: Regionális eloszlási diagram

Gyilkosságok - régiós átlagok (100.000 főre jutó éves ráták) 22.79

25.00 20.00

16.60

15.00 10.00 5.00

3.63

2.24

Ázsia

Európa

3.77

0.00 Afrika

Amerika

41. ÁBRA: Regionális eloszlási diagram

8. / 22 oldal

Óceánia

FÜGGELÉKEK

Internethasználat - régiós átlagok 0.80

0.68

0.60

0.45

0.40

0.36

0.14

0.20

0.11

0.00 Afrika

Amerika

Ázsia

Európa

Óceánia

42. ÁBRA: Regionális eloszlási diagram

Intelligencia - régiós átlagok 120.00 100.00 80.00 60.00 40.00 20.00 0.00

71.33

Afrika

83.74

89.17

Amerika

Ázsia

96.95

Európa

88.00

Óceánia

43. ÁBRA: Regionális eloszlási diagram

Depresszió - régiós átlagok 1122.09

1200.00

1024.46

974.60

913.03

Ázsia

Európa

Óceánia

1000.00 800.00

747.31

600.00 400.00 200.00 0.00 Afrika

Amerika

44. ÁBRA: Regionális eloszlási diagram

9. / 22 oldal

FÜGGELÉKEK

Skizofrénia - régiós átlagok 300.00 250.00

243.39

250.60

271.97

263.23 201.62

200.00 150.00 100.00 50.00 0.00 Afrika

Amerika

Ázsia

Európa

Óceánia

45. ÁBRA: Regionális eloszlási diagram

46. ÁBRA: Az élettel való elégedettség és GDP per capita kapcsolata (forrás: Gallup)

10. / 22 oldal

FÜGGELÉKEK

B.5: Eloszlási térképek

48. ÁBRA: White Subjective Well-Being Skálája (forrás: White, 2007)

49. ÁBRA: Várható élettartam az egyes országokban (forrás: CIA World Factbook)

50. ÁBRA: Legatum Prosperity index (forrás: Legatum Institute)

11. / 22 oldal

FÜGGELÉKEK

B.6: Korrelációs táblák B.6.1: A Happy Planet Index skáláinak korrelációi S04_HAPPY_ S05_HAPPY

S02_HAPPY_PLANET Pearson _INDEX_TOTAL

PLANET_IND

_PLANET_I

S02_HAPPY

S03_HAPPY_PLAN

EX_LIFE_EX

NDEX_ECO

_PLANET_IN

ET_INDEX_WELL_

PECTANCY_

_FOOTPRIN

DEX_TOTAL

BEING

updated

T

1

.451

**

.511

**

-.239

**

Correlation Sig. (2-tailed) N

S03_HAPPY_PLANET Pearson

151 .451

**

_INDEX_WELL_BEIN

Correlation

G

Sig. (2-tailed)

.000

N

151 **

S04_HAPPY_PLANET Pearson

.511

.000

.000

.003

151

151

151

1

**

.706

.658

**

.000

.000

151

151

151

**

1

.706

.610

**

_INDEX_LIFE_EXPE

Correlation

CTANCY_updated

Sig. (2-tailed)

.000

.000

N

151

151

211

151

**

**

**

1

S05_HAPPY_PLANET Pearson

-.239

.658

.000

.610

_INDEX_ECO_FOOT

Correlation

PRINT

Sig. (2-tailed)

.003

.000

.000

N

151

151

151

151

**

.003

.049

.230

.001

.978

.628

.028

91

91

99

91

.091

-.096

**

Sig. (2-tailed)

.270

.246

.000

.000

N

149

149

186

149

.156

.202

*

**

.134

Sig. (2-tailed)

.057

.013

.001

.101

N

150

150

205

150

-.071

**

**

S06_WHO_suicide_rat Pearson es

N S07_UNODC_Homicid Pearson

S08_Incarceration

*

Correlation Sig. (2-tailed)

e_Statistics

-.350

-.374

-.340

**

Correlation

Pearson

.233

Correlation

S09_GDP_per_capita

Pearson

.692

.619

.901

**

_international_dollars_ Correlation WORLD_BANK

Sig. (2-tailed)

.395

.000

.000

.000

N

147

147

181

147

12. / 22 oldal

FĂœGGELÉKEK S10_Unemployment

Pearson

-.305

**

-.407

**

-.527

**

-.300

**

Correlation

S11_National_IQ

Sig. (2-tailed)

.000

.000

.000

.000

N

132

132

178

132

**

**

**

Pearson

.343

.625

.779

.563

**

Correlation Sig. (2-tailed)

.000

.000

.000

.000

N

148

148

183

148

.088

**

**

S12_Internet_usage_I

Pearson

TU

Correlation

**

.000

.000

.000

N

149

149

189

149

-.135

**

**

-.516

-.605

-.524

**

Correlation Sig. (2-tailed)

.113

.000

.000

.000

N

139

139

144

139

*

**

*

Pearson

NSTAT

Correlation Sig. (2-tailed) N

S15_Alcohol_consum

Pearson

ption_WHO

Correlation

-.273

.308

.216

.349

**

.019

.008

.040

.003

73

73

91

73

-.035

**

**

.296

.332

.337

**

Sig. (2-tailed)

.677

.000

.000

.000

N

148

148

183

148

-.100

.179

*

.019

.125

Sig. (2-tailed)

.267

.046

.809

.164

N

125

125

156

125

**

**

**

S16_Marihuana_cons

Pearson

umption

Correlation

S17_Depression_WH

Pearson

O

Correlation

.488

.428

.447

.163

*

Sig. (2-tailed)

.000

.000

.000

.050

N

146

146

189

146

*

**

**

S18_Schizophrenia_W Pearson

.161

-.379

-.238

-.452

**

Correlation Sig. (2-tailed)

.050

.000

.001

.000

N

149

149

191

149

-.033

**

**

S19_Panic_disorder_

Pearson

WHO

Correlation

-.651

-.455

-.641

**

Sig. (2-tailed)

.690

.000

.000

.000

N

149

149

192

149

*

**

**

S20_Obsessive_comp Pearson ulsive_disorder_WHO

.803

.286

S14_Divorce_rates_U

HO

.756

Sig. (2-tailed)

S13_Importance_of_re Pearson ligion_GALLUP

.703

-.165

Correlation

13. / 22 oldal

-.365

-.319

-.278

**

FĂœGGELÉKEK Sig. (2-tailed)

.045

.000

.000

.001

N

148

148

191

148

**. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed) *. Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed)

14. / 22 oldal

FÜGGELÉKEK

B.6.2: Öngyilkosság, gyilkosság, bebörtönzés S06_WHO

S07_UNODC_

_suicide_ra Homicide_Statis S08_Incarcer tes S02_HAPPY_PLANET_INDEX_T

Pearson Correlation

OTAL

Sig. (2-tailed) N

tics

ation

**

.091

.156

.001

.270

.057

91

149

150

-.350

*

S03_HAPPY_PLANET_INDEX_W

Pearson Correlation

.003

-.096

.202

ELL_BEING

Sig. (2-tailed)

.978

.246

.013

91

149

150

**

N Pearson Correlation

.049

FE_EXPECTANCY_updated

Sig. (2-tailed)

.628

.000

.001

99

186

205

*

**

.134

N

-.374

S05_HAPPY_PLANET_INDEX_E

Pearson Correlation

.230

CO_FOOTPRINT

Sig. (2-tailed)

.028

.000

.101

91

149

150

1

*

.037

.015

.714

99

99

99

*

1

.129

N S06_WHO_suicide_rates

Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N

S07_UNODC_Homicide_Statistics

Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N

-.243

-.340

.233

**

S04_HAPPY_PLANET_INDEX_LI

-.243

.015

.084

99

186

181

Pearson Correlation

.037

.129

1

Sig. (2-tailed)

.714

.084

99

181

205

S09_GDP_per_capita_internationa Pearson Correlation

.146

**

.087

l_dollars_WORLD_BANK

.153

.000

.246

97

176

179

-.051

.076

.619

.336

.008

99

162

176

**

**

S08_Incarceration

N

Sig. (2-tailed) N

S10_Unemployment

Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N

S11_National_IQ

Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N

S12_Internet_usage_ITU

Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N

S13_Importance_of_religion_GAL

Pearson Correlation

LUP

Sig. (2-tailed) N

15. / 22 oldal

.479

-.326

-.446

-.198

**

.149

*

.000

.000

.047

96

176

179

**

**

.281

-.396

.215

**

.005

.000

.003

99

178

185

**

**

-.564

.308

-.249

**

.000

.000

.003

83

142

142

FĂœGGELÉKEK S14_Divorce_rates_UNSTAT

Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N

S15_Alcohol_consumption_WHO

Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N

S16_Marihuana_consumption

Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N

S17_Depression_WHO

Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N

S18_Schizophrenia_WHO

Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N

S19_Panic_disorder_WHO

Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N

S20_Obsessive_compulsive_disor

Pearson Correlation

der_WHO

Sig. (2-tailed) N

*

.106

.000

.013

.321

71

81

89

**

-.089

.000

.240

.000

97

178

180

-.023

.026

.150

.828

.754

.063

94

147

155

-.191

-.099

.185

.061

.191

.012

97

178

184

**

.120

-.014

.001

.108

.848

98

181

186

-.094

.053

-.034

.357

.482

.641

99

181

187

*

**

.539

.514

-.333

**

-.206

-.276

.373

.280

.258

**

*

**

.042

.000

.000

97

180

185

**. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed) *. Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed)

16. / 22 oldal

FÜGGELÉKEK

B.6.3: GDP per capita, munkanélküliség, nemzeti IQ, Internethasználat korrelációi S09_GDP_p er_capita_int ernational_d

S02_HAPPY_PLANET_IN Pearson Correlation DEX_TOTAL

ollars_WOR

S10_Unemplo

LD_BANK

yment

-.071

S11_National net_usage _IQ

-.305

**

_ITU

.343

**

.088

Sig. (2-tailed)

.395

.000

.000

.286

N

147

132

148

149

**

**

**

S03_HAPPY_PLANET_IN Pearson Correlation DEX_WELL_BEING

S12_Inter

.692

-.407

.625

.703

**

Sig. (2-tailed)

.000

.000

.000

.000

N

147

132

148

149

**

**

**

S04_HAPPY_PLANET_IN Pearson Correlation

.619

-.527

.779

.756

**

DEX_LIFE_EXPECTANC

Sig. (2-tailed)

.000

.000

.000

.000

Y_updated

N

181

178

183

189

**

**

**

S05_HAPPY_PLANET_IN Pearson Correlation DEX_ECO_FOOTPRINT

S06_WHO_suicide_rates

.901

-.300

.563

.803

**

Sig. (2-tailed)

.000

.000

.000

.000

N

147

132

148

149

**

.146

-.051

Sig. (2-tailed)

.153

.619

.000

.005

97

99

N

99

96

**

.076

**

Statistics

Sig. (2-tailed)

.000

.336

.000

.000

N

176

162

176

178

Pearson Correlation

.087

**

*

Sig. (2-tailed)

.246

.008

.047

.003

N

179

176

179

185

1

**

**

S09_GDP_per_capita_int

Pearson Correlation

ernational_dollars_WORL

Sig. (2-tailed)

D_BANK

N

S10_Unemployment

S11_National_IQ

S12_Internet_usage_ITU

181

Pearson Correlation

-.335

**

Sig. (2-tailed)

.000

N

159 **

Pearson Correlation

.555

-.335

.149

.555

-.396

**

Pearson Correlation

-.198

-.446

.281

S07_UNODC_Homicide_

S08_Incarceration

-.326

.479

**

Pearson Correlation

.215

.798

**

**

.000

.000

.000

159

175

171

1

**

-.539

-.359

**

.000

.000

178

158

164

**

1

-.539

.705

**

Sig. (2-tailed)

.000

.000

N

175

158

183

172

**

**

**

1

Pearson Correlation

.798

-.359

.000

.705

Sig. (2-tailed)

.000

.000

.000

N

171

164

172

17. / 22 oldal

189

FĂœGGELÉKEK

.000

.001

.000

.000

N

138

125

139

141

**

**

**

TAT

Sig. (2-tailed)

-.345

.519

-.703

**

Sig. (2-tailed)

.308

-.735

**

on_GALLUP

Pearson Correlation

.291

**

Pearson Correlation

S14_Divorce_rates_UNS

-.554

**

S13_Importance_of_religi

.481

**

.006

.001

.000

.000

79

85

N

76

-.124

**

Pearson Correlation

n_WHO

Sig. (2-tailed)

.000

.120

.000

.000

N

175

159

175

174

S16_Marihuana_consump Pearson Correlation

.005

-.012

-.103

.113

tion

Sig. (2-tailed)

.949

.888

.224

.178

N

144

144

142

144

*

**

**

-.235

.472

.371

.519

**

S15_Alcohol_consumptio

S17_Depression_WHO

.322

86

**

.254

**

Pearson Correlation

.166

Sig. (2-tailed)

.028

.003

.000

.001

N

176

175

162

178

**

.041

**

Sig. (2-tailed)

.000

.602

.000

.000

N

178

164

180

178

**

**

**

S18_Schizophrenia_WHO Pearson Correlation

-.432

-.635

**

O

Sig. (2-tailed)

.000

.009

.000

.000

N

179

164

181

177

**

*

**

-.452

-.638

**

Pearson Correlation

.164

-.321

-.501

S19_Panic_disorder_WH

-.308

.203

-.303

-.259

**

S20_Obsessive_compulsi

Pearson Correlation

ve_disorder_WHO

Sig. (2-tailed)

.000

.036

.000

.001

N

177

164

179

177

**. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed) *. Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed)

18. / 22 oldal

FÜGGELÉKEK

B.6.4: Vallás fontossága, válások, alkoholfogyasztás, marihuána-fogyasztás korrelációi S13_Importa S14_Divorce S15_Alcohol_c S16_Marihua nce_of_religi _rates_UNS onsumption_W na_consumpti on_GALLUP

on

-.135

-.273

-.035

-.100

Sig. (2-tailed)

.113

.019

.677

.267

N

139

73

148

125

**

**

**

Correlation

S03_HAPPY_PLANET_IN Pearson DEX_WELL_BEING

HO *

S02_HAPPY_PLANET_IN Pearson DEX_TOTAL

TAT

-.516

.308

.296

.179

*

Correlation Sig. (2-tailed)

.000

.008

.000

.046

N

139

73

148

125

**

*

**

.019

S04_HAPPY_PLANET_IN Pearson

-.605

.216

.332

DEX_LIFE_EXPECTANC

Correlation

Y_updated

Sig. (2-tailed)

.000

.040

.000

.809

N

144

91

183

156

**

**

**

.125

S05_HAPPY_PLANET_IN Pearson DEX_ECO_FOOTPRINT

S06_WHO_suicide_rates

-.524

.349

.337

Correlation Sig. (2-tailed)

.000

.003

.000

.164

N

139

73

148

125

**

**

**

-.023

Pearson

-.564

.539

.514

Correlation Sig. (2-tailed) N S07_UNODC_Homicide_

Pearson

Statistics

Correlation

S08_Incarceration

.000

.000

.000

.828

83

71

97

94

**

*

-.089

.026

.308

-.276

Sig. (2-tailed)

.000

.013

.240

.754

N

142

81

178

147

**

.106

**

.150

Sig. (2-tailed)

.003

.321

.000

.063

N

142

89

180

155

**

**

**

.005

Pearson

-.249

.280

Correlation

S09_GDP_per_capita_int

Pearson

ernational_dollars_WORL

Correlation

D_BANK

Sig. (2-tailed)

.000

.006

.000

.949

N

138

79

175

144

**

**

-.124

-.012

S10_Unemployment

Pearson

-.554

.291

.308

-.345

.322

Correlation Sig. (2-tailed)

.001

.001

.120

.888

N

125

86

159

144

19. / 22 oldal

FĂœGGELÉKEK S11_National_IQ

Pearson

-.735

**

.519

**

.472

**

-.103

Correlation

S12_Internet_usage_ITU

Sig. (2-tailed)

.000

.000

.000

.224

N

139

76

175

142

**

**

**

.113

Pearson

-.703

.481

.519

Correlation Sig. (2-tailed)

.000

.000

.000

.178

N

141

85

174

144

1

**

**

-.148

.000

.000

.105

68

139

122

1

**

.192

.000

.092

S13_Importance_of_religi

Pearson

on_GALLUP

Correlation Sig. (2-tailed) N

S14_Divorce_rates_UNS

Pearson

TAT

Correlation Sig. (2-tailed) N

S15_Alcohol_consumptio

Pearson

n_WHO

Correlation

S17_Depression_WHO

-.535

**

.000

-.657

.534

68

91

79

78

**

**

1

.164

-.657

.534

*

Sig. (2-tailed)

.000

.000

N

139

79

183

144

-.148

.192

.164

*

1

Sig. (2-tailed)

.105

.092

.049

N

122

78

144

156

**

-.045

.094

-.027

Sig. (2-tailed)

.006

.694

.212

.743

N

138

80

179

145

**

**

**

S16_Marihuana_consump Pearson tion

144

-.535

.049

Correlation

Pearson

-.232

Correlation

S18_Schizophrenia_WHO Pearson

.626

-.566

-.603

-.226

**

Correlation Sig. (2-tailed)

.000

.000

.000

.006

N

140

80

182

147

**

**

**

S19_Panic_disorder_WH

Pearson

O

Correlation

.505

-.327

-.429

-.187

*

Sig. (2-tailed)

.000

.003

.000

.023

N

140

80

182

147

**

*

-.042

-.159

S20_Obsessive_compulsi

Pearson

ve_disorder_WHO

Correlation

.314

-.220

Sig. (2-tailed)

.000

.050

.574

.056

N

139

80

180

145

**. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed) *. Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed)

20. / 22 oldal

FÜGGELÉKEK

B.6.5: Depresszió, skizofrénia, pánikbetegség, OCD korrelációi

S02_HAPPY_PLANET_I Pearson Correlation Sig. (2-tailed) NDEX_TOTAL N S03_HAPPY_PLANET_I Pearson Correlation Sig. (2-tailed) NDEX_WELL_BEING N S04_HAPPY_PLANET_I Pearson Correlation Sig. (2-tailed) NDEX_LIFE_EXPECTA N NCY_updated S05_HAPPY_PLANET_I Pearson Correlation Sig. (2-tailed) NDEX_ECO_FOOTPRIN N T S06_WHO_suicide_rates Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N S07_UNODC_Homicide Pearson Correlation Sig. (2-tailed) _Statistics N S08_Incarceration

Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N

S09_GDP_per_capita_in Pearson Correlation Sig. (2-tailed) ternational_dollars_WOR N LD_BANK S10_Unemployment

Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N

S11_National_IQ

Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N

S12_Internet_usage_ITU Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N S13_Importance_of_relig Pearson Correlation Sig. (2-tailed) ion_GALLUP N S14_Divorce_rates_UNS Pearson Correlation

S19_Panic

S20_Obsessive_

S17_Depress

S18_Schizop

_disorder_

compulsive_disor

ion_WHO

hrenia_WHO

WHO

der_WHO

*

-.033

-.165

.000

.050

.690

.045

146

149

149

148

**

**

**

.488

.428

**

.161

-.379

-.651

-.365

*

**

.000

.000

.000

.000

146

149

149

148

**

**

**

.447

-.238

-.455

-.319

**

.000

.001

.000

.000

189

191

192

191

*

**

**

.163

-.452

-.641

-.278

**

.050

.000

.000

.001

146

149

149

148

-.191

**

-.094

-.206

.061

.001

.357

.042

97

98

99

97

-.099

.120

.053

.191

.108

.482

.000

178

181

181

180

*

-.014

-.034

.012

.848

.641

.000

184

186

187

185

*

**

**

.185

.166

-.333

-.432

-.635

.373

.258

-.308

*

**

**

**

.028

.000

.000

.000

176

177

178

179

**

.041

**

.003

.602

.009

.036

162

164

164

164

**

**

**

-.235

.371

-.303

.203

-.321

.164

-.452

*

**

.000

.000

.000

.000

178

180

181

179

**

**

**

.254

-.501

-.638

-.259

**

.001

.000

.000

.001

175

178

177

177

**

**

**

-.232

.626

.505

.314

**

.006

.000

.000

.000

138

140

140

139

-.045

**

**

21. / 22 oldal

-.566

-.327

-.220

*

FĂœGGELÉKEK TAT

Sig. (2-tailed) N

S15_Alcohol_consumpti Pearson Correlation Sig. (2-tailed) on_WHO N S16_Marihuana_consum Pearson Correlation Sig. (2-tailed) ption N S17_Depression_WHO

.694

.000

.003

.050

80

80

80

80

.094

**

**

-.042

.000

.000

.574

179

182

182

180

-.027

**

*

-.159

-.226

-.187

.743

.006

.023

.056

145

147

147

145

1

.044

-.126

-.127

.548

.085

.084

188

187

187

1

**

.056

.000

.445

189

S18_Schizophrenia_WH Pearson Correlation Sig. (2-tailed) O N

-.429

.212

Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N

-.603

.044 .548

.787

188

191

189

189

S19_Panic_disorder_WH Pearson Correlation Sig. (2-tailed) O N

-.126

**

1

.082

S20_Obsessive_compul Pearson Correlation Sig. (2-tailed) sive_disorder_WHO N

.787

.085

.000

.265

187

189

192

188

-.127

.056

.082

1

.084

.445

.265

187

189

188

191

**. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed) *. Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed)

22. / 22 oldal