A férfi és a nő, vagy a félelem ? „A férfivé válás kemény meló …amikor valaki megjelenik hogy a többi érezze , hogy ott van, de nem nyitotta ki a száját… ha merek olyan megmérettetésekbe beleugrani érzelmi síkokon értelmi megmérettetésen is amitől iszonyatosan félek …. így kezdődik az erő… kimondani és következetesen betartani …lehet érezni valakiről hogy férfi-e : kézfogás, tekintet, tartás , szemkontaktus, zűrös témákról bele merek-e nézni a másik szemébe? …. Csak ő létezik. ” dr.Csernusz Imre „ Két típusú ember van: az egyik aki szembe mer nézni a félelmeivel és nem hagyja, hogy azok legyőzzék, a másik az aki hagyja…a gyáva nőneműre én nem tudok tisztelettel felnézni az az én szemmebe nem nő az nőnemű… ha valaki belelép az önprostitúció körébe azt gondolják, hogy a természet önmaguk , a szervezetük ezt a sok negatív energiát bűntetlenül megfogja úszni?... nem fogja megúszni ....”dr. Csernusz Imre Az alábbi linkeket hallgattam végig, ahol Csernusz Imre a nőkről és a férfiakról, majd Mark Gundor szintén a férfiről és a nőről és a párkapcsolatról tartott előadásokat. A fenti idézet az alábbi linkekről Csernusz Imrétől van, a két előadásából. http://www.youtube.com/watch?v=HdrhzYOxEC0, http://www.youtube.com/watch?v=p_Jp52bfxxI. http://www.youtube.com/watch?v=E7131iPZCcE&list=PLDF637E887BCCF595 1.
A férfiasság és a nőiesség adottság, vagy feladat ?
Ahogy hallgattam az előadókat egyre világosabb lett az az üzenet hogy a férfi és a nő nem főnév, hanem ige. Látszólag úgy viselkedik mindkettő nyelvtani szerkezetekben mint alany, vagy tárgy különböző ragokkal, képzőkkel lehet jelzős vagy módhatározói szerkezet, de igeként nem igazán használjuk. Ime egy páldamondat:” A férfi a nő társa” Ebben a mondatban, mint kijelentésben, megállapításban a „férfi” és a „nő” az amiről, vagy akiről állítunk valamit ( hogy a társa.. lenni, vagy van...), tehát alanyként, logikai subiectumként ( ha úgy teszik ) viselkedik. Mindkét előadó pedig ezen alanyi fogalmakról azt tanítják, hangsúlyozzák, hogy ahhoz hogy igazán alannyá válljanak, vagy betöltsék azt a jelentést, amit fogalmakként valóban és igazán , akár megegyezés-, akár felismehetőség-, akár valami más közös jelismeret stb-, alapján használni lehet, annak érdekében előtte meg kell történnie valami igen fontosnak, meg kell szülessenek, ki kell formálódjanak, létre kell jöjjenek, be kell töltsék ezt a jelentést, meg kell tötleni tartalommal (tehát történnie kell valami cselekedetnek ahhoz hogy ez a férfi és ez a nő jelentésében, üzenetében az legyen amit a betük egymásmelletti használata üzen, vagy jelöl, vagyis az legyen aminek, amiként érteni, használni akarjuk, tudjuk, vagyis ahogy értelmet, értéket , egzisztenciális valóságot jelöl, vagy jelent). Tehát a férfi és a nő mint , „subiectum” , alany a szó igaz értelmében és jelentésében súly alatt van :”sub iectum”. Ha ezt a súlyt eltudja hordozni és természetessé lesz számára, vagy inkább az által lesz azzá hogy erről ismerekszik meg hogy e súly hordozójává csak az lehet amit, vagy akit nőnek, vagy férfinak nevezünk, ellenkező esetben nem tapad a szó jelentése ahhoz az