Esszé a hűségről és az érdemről

A hűség és az érdem mérlegén ?

Kontextuális lelkigondozói megközelités alapján teszi fel a kérdéseket és adja meg lehetséges válaszokatt: Sándor Szilárd

1. Milyen kérdések tehetőek fel ? Kinek ? Hogyan? Meddig? Mikor? Hol? Miért?

Elmélkedésem címe egy személyes életemben is megtapasztalt kérdés, amelyre igyekszek számomra is elfogadható választ adni. Kérdésemre végleges választ nem találtam, de nem is ez volt a célom. Arra biztatom kedves Olvasó, hogy jöjjön velem arra a szellemi-lelki útra, ahol az isteni gondviselésben megnyúgvást találó lélek békéjével szemlélhető a hűség és az érdem mérlegén a változó egyensúly. Ezt a dőlt betűs kijelentést, szeretném érthetőbbé és a lehető legegyszerűbbé tenni, ami jelen irásnak egyik célja is egyben.

Tehát mind a hűség mind pedig az érdem nem cél, hanem eszköz egy olyan cél megtalálásához, amelyek az emberi kapcsolatokban megtapaszalható bizalmat erősíti.

Mind a hűség, mind pedig az érdem az emberi kapcsolatokon belül szemlélhető is valóság.

A hűség - a lojalitás – két vagy több ember közötti kapcsolati kötelék jellemzője, de meghatározója is egyben. A kapcsolat maga is működhet úgy mint egy mérleg, amelynek több összetevője és összefüggése is lehetséges. Az emberi kapcsolatok mérlegén a hűség lehet az a mértékegységi súly is, amihez igazodhat a mérés kiértékelése (ez általában a normativ etika szabályai alapján történik, viszont a relácionális etikai szempontok egészen más összefüggések alapján "méri" a kapcsolati valóságot).

A hűséget "méri" a két vagy több ember közötti kapcsolati "mérleg", de maga a hűség is lehet e "kapcsolati mérleg" akár különálló akár szerves része is. (Nem a normativ etikai szabályaira gondolok itt elsősorban, hanem arra amikor az emberi kapcsolatokban a döntés alapján történő lojalitás egy felől előnyöket, más felől hátrányokat jelent a diadikus kapcsolatokban1 mindkét személy részére, amikor a döntés egy harmadik 2 ember javára dőlt el. Ekkor maga a hűség "méri" meg a károkat és/vagy az előnyöket. A hűség kötelékének ez a próbája a kapcsolaton belüli bizalmat kárositja.) A relácionális etikai szemlélet alapján a hűség lehet akár a mérlegnek a nyelve is, ami elmozdul annak megfelelően, hogy az adás és az elfogadás serpenyőjében mikor mit és mennyi "súlyt" helyezünk kapcsolataink serpenyőjébe. Ezek a "súlyok" lehetnek a másikat megkárositó cselekedetek, vagy éppen maguk az érdemszerző cselekedetek is.

A fentiek egy ábrán jelmagyarázatot is: 1

a következőképpen érzékeltethetőek, az ábra előtt közlök

Két ember közötti kapcsolat.

A hűség a dilemma megoldásának következménye, amikor a döntés legalább két választási lehetőség közül az egyik javára dől el. Elkerülhetelten a konfliktus felvállalása a döntés helyzetében, ami veszteségekkel és nyereségekkel is jár. A szakirodalom ezt a helyzetet a triadikus viszonyokra és triangulációs kapcsolatokra osztja. Ezek a fogalmak még a későbbiekben előjönnek.

2

A - a mérleg vizszintes ága, ahol a B serpenyők helyezkednek el , a C függőleges száron a D ponthoz rögzítve A mérleg maga az A, B,C, D részeivel összességében tekinthető "kapcsolati mérlegnek" ami az adást és az elfogadást "méri". A, B serpenyőkben helyezhetőek el a hűség és az érdem "súlymértékei", de ők maguk is működhetnek mérlegként. Akár az A, B, C, D részek is tekinthetőek a hűség "kötelékeinek" a mérleg részeként, akár függőleges, vagy vizszintes vagy a mérleg egyensúlyát adó D pontként vagy a B serpenyőként ahova a mérendő dolgokat helyezzük. Ez a mérleg állandó mozgásban, állandó változásban van, mint ahogy maguk az emberi kapcsolatok sem statikusak. Nemcsak állandó mozgásban van ez a mérleg, de ennek részei is változhatnak, kicserélődhetnek a kapcsolati valóság alapján3. Az adás és az elfogadás állandó változást eredményez és amennyiben kapcsolatról van szó itt az egyensúly, vagy az egyensúly felbomlása is állandó változásban van. Cél: a változásban is megtartani, vagy legalább észrevenni az egyensúlyt, amit az olyan "súlyok" arányos elosztása is adhat, amit érdemeknek nevezünk.

A

B B

C

D

3

Ezzel az elmélettel ebben a formában nem találkoztam, de Böszörményi szemléletével megismerkedve egy ehhez hasonló kép ad magyarázatot arra a kapcsolati valóságra ahol a mérleg is állandó változásban van, nemcsak a mérleg egyensúlya. Böszörnényi maga előadásaiban is rajzolta le a mérleget hogy jobban szemléletesse előadásában a változó egyensúlyt, viszont máskor a könyvelésben is használt "főkönyvelői mérlegre utalt" ahol szintén állandó változás, állandó mozgás van és időnként számadást, kimutatást végeznek a könyvelők. A kapcsolatok kiegyensúlyozásának dialógusa könyv borítóján pedig három ágú mérleg grafikájával érzékelteti a kiadó a hármas kapcsolatok alapján a kapcsolati egyensúlyt. Tehát ez a mérleg képe változik ebben a szemléletben és a hűség és az érdem mérlegén kérdésfeltevésben számomra ez az általam készitett kép és személet lett leginkább használható.

"Ez az az érdem, amelyet az ember akkor mondhat magáénak a másik emberrel való kapcsolatában, ha gondoskodott a másikról, figyelt rá, és eleget tett annak a felelősségnek, amelyet a másikkal szemben vállalt."4 Az érdem az emberi kapcsolatokban szintén "mérhető" valóság, mint amit nem valamely külső elvárásra (erkölcsi normának való megfelelés, vagy elvárás valaki(k) részéről) való válaszadás , hanem jogosultság 5 szerzés az adásra. Ez nem az adás kényszeréből adódó tehetetlenség, hanem inkább egy olyan cselekvés6 amelynek gyakorlatához a kontextuális lelkigondozás nyújthat segitséget. Ez a segitség elsősorban annak a jogos igénynek a felismerése majd főleg felismertetése az adni tudó részére, ami őt az adás által szabaddá teszi. Az érdemszerzés ( és ennek elismerése) felszabadit és ez által örömöt okoz. Az érdem értékéből akkor sem veszit, ha a "másik" nem veszi észre az irányába tanusitott gondoskodást 7. Az érdemet nem a "'másik" méri akiről gondoskodik a társa, hanem az a kapcsolati valóság, ami a két ember között van. A kapcsolati mérleg sok összefüggésében és lehetőségeiben található az érdem is, mint mértékegységi súly a mérleg serpenyőjében, máskor pedig mint a mérleg részei is. Ugyanakkor az érdem maga is működhet egyfajta "mérlegként".

Az előbbi ábra, amit a hűség mérlegének a szemléltetéséhez használtam általában érvényes az érdemre vonatkoztatva is. Vagyis: az érdem mint jogosultság lehet a mérleg része különálló ( súlymérték) vagy szerves ( szára, serpenyője, stb) része is, de lehet a mérhető valóság is.

A képszerű szemléltetés után a továbbiakban egy történtet hozok , majd a történet kapcsán feltett kérdésekkel világítok rá az érdem és a hűség mérlegén kérdésre adható válasz-lehetőségekre.

Julianna a család első gyermeke, akit szülei minden gyermekkori csalódástól megszerettek volna óvni, hogy – mint ők gondolták - boldog legyen. Ugyanakkor szülei, a saját meg nem valósított álmaikat kívánták volna gyermekük életében látni.

Elhalmozták szeretetükkel, szigorú erkölcsi normák szerint nevelték, miközben ők maguk sem voltak képesek ezen normákat életükben megvalósítani. ( Járatták templomba, miközben maguk nem jártak még az ünnep alkalmával sem a gyülekezeti alkalmakra. A cigarettázás és az italozás káros hatásairól beszéltek neki, miközben szülei mindketten cigarettáztak és édesapja több alkalommal ivott többet a kelletnél.

Az emberi kapcsolatok szépségéről és az erkölcsi normák szerinti élet boldogságáról beszéltek, miközben házasságuk válságban volt többször is, és az erkölcsi normák szerinti élet sem volt életük iránytűje minden esetben. Szigorú elvárásokat állítottak fel számára , mind a tanulás, mind a viselkedés, a szabad idő eltöltése tekintetében

4

May Michielsen, Wim van Mullingen, Leen Hermkens, Összetartozásban, Exit kiadó Kolozvár 2o1o, 35o oldalon 5 " Morális "garanciát" jelent, amely csak a kapcsolatokon belül jelentkezhet, és amely összegyűjtheti az érdemet az arra érdemes hozzájáruló oldalára" in Böszörményi Nagy Iván, Barbara R.Krasner Kapcsolatok kiegyensúlyozásának dialógusa Coincidencia kiadó Budapest, 2oo1 397 oldalon 6 " Cselekvésnek inkább azt nevezzük, amikor a kliens a terapeuta segitségével munkába kezd azért, hogy mozgásba hozza az adás és az elfogadás különböző mérlegeit, szembesülve, hogy mit adott az embereknek és mit vett el tőlük, és ez elinditja az adást és elfogadást ott ahol elakadt." Lásd az 1 jegyzet 346 oldalát 7 Ezt a gondolatot az előbbi jegyzet forrásanyagából kölcsönöztem.

aminek meg kellett feleljen és csak akkor járt ki neki az elismerés ha az elvárásoknak megtudott felelni.)

Julianna testvére Géza két évvel fiatalabb volt nála, akivel szemben mintha nem lettek volna annyira szigorúak a szülői elvárások. Történetünk szempontjából ez azért fontos, mert Julianna ezt többször szóvá is tette a szüleinek, akit ezért sokszor összeszídták és testvére iránti irigység megjegyzések miatt marasztalták el e miatt.

Julianna érettségi előtt szembesült édesanyja számára igen súlyosnak megítélt hazugságával, amikor letagadta előtte, hogy a harmadik gyerekét - az ő megszületendő második testvérét - művi abortusszal gyilkoltatja le az anyaméhbe.

Addig is szembesült édesanyja kissebb-nagyobb hazugságaival, de ez volt a legmegrendítőbb az egész közül. Sikeres érettségije után következtek az egyetemi évek, amikor megismerkedett Bélával, akivel kölcsönösen szerelemesek lettek egymásba.

Béla szülei nem éltek már ekkor, ösztöndíjból tartotta fel magát és fordítói munkát vállalt, hogy fenntartsa magát. Egy nálanál kissebb húga is volt akiről szintén ő gondoskodott. Juliska villamosmérnöki, Béla viszont orosz-román tanári egyetemen tanult. Béla három évvel hamarabb végezte el az egyetemet és a sikeres mesteri vizsgái után hat havi tanulmányi szabadságra Moszkvában tanult. Ez idő alatt nem találkozott Juliskával, levélben tartották a kapcsolatot. Béla miután hazajött a tanulmányútról összeházasodtak, annak ellenére hogy Júliannának még volt két éve az egyetem befejezéséig. Sikeres vizsgák után végre sikerült, hogy közös hajlékba költözzenek. Ekkor született meg László kisfiuk, majd két év múlva Kamilla kislányuk.

Az életben adódó nehézségekkel megküzdtek. 2O éves házasságban éltek - amikor a gyerekek már benne voltak a serdülőkorban - amikor házaságuk krízisbe került.

Julianna szeretett volna még egy gyereket, Béla viszont már a korukra való tekintettel ezt nem akarta. Ennek ellemnére külsőleg, látszólag minden szép és jó volt a kapcsolatukban viszont kezdtek állandóak lenni a veszekedések, amikor csak ketten voltak. Közben Julianna szerelmes lett egy nálanál hat évvel fiatalabb elvált férfiba, akivel szexuális viszonyba is került. Gyereket viszont a férjétől szeretett volna. A viszonyáról Béla is tudott, hisz a férfit ő is jól ismerte és a férfi el is mondta egy közös poharazgatás közben, hogy miként került viszonyba a feleségével. Béla kérdőre vonta a feleségét miután erről tudomást szerzett, viszont felesége, mindent tagadott. Ezzel a dolog látszólag elévülének látszott. Julianna viszonya megszakadt egy pár futó kaland után és a dolgok látszólag helyre állottak a házasságukban. A válozást az hozta a kettejük kapcsolatában amikor egy nap Béla megtalálta felesége volt szeretőjének a levelét az éjjeliszekrény fiókjában ahol a családi iratokat szokták tartani. Felesége minden erejével igazolta magát, hogy mindennek vége. Béla jelezte, hogy tudott a dolgokról, és a gyerekekre való tekintettel nem hagyta ott Juliannát, de egy pár év múlva úgyis válni készül, ettől a megtalált levéltől függetlenül - jelezte feleségének amit még akkor határozott el miután tudomást szerzett Julianna félrelépéséről,mert nem tud egy hazuggal élni egy fedél alatt, és már nem bizik benne.

A nagy csalódás után ő maga is szerelmes lett egy nálanál tíz évvel fiatalabb özvegybe, aki egyedül nevelte három gyermekét. Viszonyt nem alakított ki vele, de érzelmeit megosztotta vele és az asszony is viszonozta érzéseit. Eljutottak az első csókig - de valami mindig visszahúzta mindkettejüket, amikor a folytatásra kerülhetett volna a sor. Erről az első csókról Béla egy esti beszélgetés közben beszélt Juliannának. A történet itt természetesen nem ér véget, de az előbbi kérdés - a hűség és az érdem, valamint a változó egyensúly - szemléletetéséhez viszont elég.

A kontextuális lelkigondozói szemlélet az emberi kapcsolatokat állandó változó egyensúlyban8 szemléli. Változás és egyensúly – látszólag egymásnak ellentmondó fogalmak, képek, mert hisz ami változik az nem állandó, az egyensúly pedig mintha az állandóságot juttatná eszünkbe. Miképpen lehet valami egyensúlyban miközben valami változik ? A kérdésre adható több lehetséges válasz közül most egy óvódai játéklipinka képét hozom9. Ez a lipinka hasonlit az előbb ábrázolt mérleghez, csak azzal a különbséggel, hogy a függőleges szár elmarad és a vizszintes szárat egy csapágyas szerkezettel egy alapra rögzitik. A lipihinta két végén lipinkázhatnak a gyerekek.

Amennyiben az egyik végén egy nagyobb gyerek, vagy egy felnőtt ülne, annyiban a közepéhez közelebb kell üljön a súlyosabb fél, hogy az egyensúly megmaradjon a játék során. Tehát a változásban is egyensúlynak kell lennie, ahhoz, hogy a működjön.

Ellenkező esetben – egyensúly nélkül nincs változás – nem működik a lipihinta, vagy lupuhinta, lipinka. Aki játszott ilyen hintán annak nem kell ezt különösképpen magyarázni. A hinta mozgása közben szükség van az egyensúlyra, hogy mozgásban maradjon – amit a súlyok elosztásával lehet biztosítani, hogy aki súlyosabb az közelebb ül a közép ponthoz, vagy a másik oldalon kettő ül – ez pedig olyan természetes amiről nem szoktunk különösképpen beszélni. Az emberi kapcsolatok is állandóan változnak és közben egyensúlyban is kell maradjanak. Ha ez nem sikerülne – és valamiért fontos számunkra a kapcsolat - akkor mindent megteszünk, hogy ez létrejöjjön, s ha sehogy sem sikerül, akkor segítséget kérünk.

Az állandó változást az emberi kapcsolatokon belül az adás és az elfogadás mérlege adja, vagyis ki kinek, mit hogyan, mennyit, meddig ad és fogad el. Az adás és az elfogadás a lipihintát mozgásba hozza, ami eképpen mérleggé lesz: egyik végén az amit adunk a másik végén az amit kapunk. Ha nincs egyensúly akkor a mérleg nyelve elmozdul és vagy az adás vagy az elfogadás van lenn vagy fenn. Ha tökéletes az egyensúy akkor pedig nincs mozgás, vagyis nincs kapcsolat. Ezt a lipihintát képzeljük el egy ilyen mérlegnek ami állandó változásban, de közben egyensúlyban is van.

A „mérleg” képe az emberi kapcsolatok szemléltetésére ismerős. A kontextuális lelkigondozás atyja Böszörményi Nagy Iván10 is többször utalt erre a mérlegre. „A kapcsolatok kiegyensúlyozásának dialógusa”11 könyv borítóján a változó kapcsolatok mérlegénél nem kettős, hanem hármas serpenyős mérleg képe látható, mint amire már 8

Lásd Ammy van Heusden – Else-Marie vanden Eerenbeemt A változó egyensúly Coinciencia Kft Bpesten 2oo1-ben megjelent könyvét 9 Kontextuális lelkigondozói képzésen megismert kép.

10 https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%B6sz%C3%B6rm%C3%A9nyi-Nagy_Iv%C3%A1n

utaltam az előbbiekben is. Ez a kép jól szemléleti hogy itt a kapcsolati valóság nemcsak két ember között történik, hanem ott van mindig a harmadik 12 is . Vagyis a mérlegnek nem kettő, hanem legalább három ága van, miközben mind a három ágának ugyanaz a középpontja. Ez a hármas mérleg képe is lehet az alapja, vagy kiindulása annak a szemléletnek, ahol a hűségről és az érdemről a kontextuális lelkigondozás szerint gondolkodhatunk. Ennél a képnél is elidőzve igyekszem választ adni arra a kérdésre, hogy milyen kérdések, kinek és hogyan tehetőek fel akár a hűségre, akár az érdemre vonatkozóan.

A kérdésfelvetés13 felelősséggel jár, hiszen a kérdezésnek a célja lehet vizsgálati-, korrekciós-, serkentő-, vagy explorációs szándékú, amelyeknek természetesen más és más eredményük lehet a válaszadás keresésében már. A lineális kérdések a problémát magyarázzák és így lehetnek ítélkezőek is egyben ( Pld Ki csinálta? Hol? Mikor? Miért ?

- legtöbb interjú így kezdődik.) A stratégiás kérdéseknek kényszerítő hatásuk van ( az „..így kellene csinálni..” nézetet teszi rá a családra. Ezek könnyen ellenkezést váltanak ki mert a befolyolás szándéka nem minden esetben elfogadható. A Reflexív kérdések14 a kérdezett saját problémamegoldó képességeit mozgosítja. Ezen kérdésfelvetés sok bizalmat feltételez a kérdezett felé, mivel megtudja oldani problémáját és a kérdező részéről a válasz „nem-tudását.” A cirkurális kérdések viselkedésre irányulnak, az események lehetséges kapcsolataira kíváncsi és nem a próblémára eképpen lehetnek a különbségekre rákérdezőek, vagy az összefüggést keresőek. Vagyis a mérleg – az egyensúly fenntartása érdekében - a kérdések válasz-keresése révén különböző irányba mozdulhat el.

Tehát a „milyen kérdések tehetőek fel?” kérdés, a „kapcsolatok törvényszerűségeinek” 15 megértése szempontjából, igen fontos. Ezen kapcsolatok törvényszerűségének csupán két fogalmára utaltam a címben a „hűségre” és az „érdemre”, és a "mérleg" is ide tartozik bizonyos értelemben.

Kinek tehetőek fel ezek a kérdések? Egyik lehetséges válasz erre: azoknak akik a mérleg három serpenyőjében „vannak” és meghatározzák az adás és elfogadás révén a kapcsolatokat. Itt nem az embereket, a személyeket mérjük, hanem azokat amit ők adni és elfogadni tudnak egymástól, illetve ahogy ők látják a hűség és érdem kérdéseit. Arra már utaltam, hogy az érdem , de bizonyos értelemben a hűség is nem valószinű hogy helyesen értelemezhető amikor erre a mérésre kerül sor. Hogyan tehetőek fel ezek kérdések? Az előbb említett négy típusú kérdés feltevés lehetőségei szerint. A kontextuális 11

Böszörményi-Nagy Iván , Barbara Krasner „ Between given and take” könyvének magyar fordításában a Coincidencua Kft gondozásában Bpesten 2oo1-ben megjelent könyv borítóján 12 Lásd „ A harmadik akivel nem számoltak” című könyvet Hanneke Meulink-Korf és Aat van Rhjin könyvét , 2oo9-ben megjelent az Exit kiadó gondozásában.

13 Lásd a Családterápiás Olvasókönyv , szerkesztették Dr.Biró Sándor és dr.Komlósi Piroska első kötetében K.Tomm Interventív ( beavatkozó) interjúzás című tanulmányában 14 Lásd a reflexív kérdésekkel kapcsolatosan még a következő linket: http://www.webcreator.hu/tankonyv/pf7.html 15

"A kapcsolatok törvényszerűségeinek tanulmányozása a jövő prevenciós és pszichoterápiás tevékenységének tudományos alapja lehet" (Böszörményi-Nagy Iván, 1989) , In http://www.webcreator.hu/tankonyv/eloszo.html

lelkigondozás négy dimenzióban16 szemléli azt a kapcsolati valóságot, amire segítőn kérdez rá.

Júlianna és Béla története kapcsán a hűség és az érdem szempontjából a következő kérdések tehetőek fel, amelyek után lehetséges választ is adunk.

Kihez, vagy mihez volt hűséges Juliska amikor viszonyba került a nálanál hat évvel fiatalabb férfival ? Lehetséges válaszok: szüleihez való egészségtelenül megmutatkozó hűsége miatt léphetett félre Juliska, vagy talán éppen a szüleivel való kapcsolat rendezetlen volta is lehet erre magyarázat. Ugyanakkor hűséges lehetett a meg nem született testvéréhez is, akit szeretett volna megszülni előrehaladott kora ellenére is.

Milyen hűség volt ez részéről, miközben mégis Bélával maradt és megakarta őt kímélni a kapcsolati fájdalmaitól, amit ő okozott neki ? Lehetséges válasz: a nálanál hat évvel fiatabb szeretővel való hűség milyenségéről a történetből nem tudunk választ találni.

Feltételezhető viszont, hogy valami megszólította Juliskát a fiatalember életéből ami benne is megvolt és az ehhez a megszólításhoz való hűség lehet az ami bizalmat váltott ki belőle a szexuális viszony kialakítására.Talán azért maradt mégis Bélával, mert kapcsolat azután sem szakadt meg vele, csupán átalakult és ezek mellett egy mással is viszonyba került. Akár érzelmi trianguláció17 kialakulása is lehetséges ez esetben, amikor viszont nem beszélhetünk a hűség egyensúlyáról, vagy házastársi testi hűségről sem. A hűség a triadikus18 kapcsolatok esetében érhető tetten. „ Lojalitásban élni azt jeleni, hogy amennyire tőlünk telik, megtanuljuk azt, ami közöttünk helyes és igazságos, és ami a harmadik felé korrekt.”19 Hogyan mutatkozik meg Béla felesége iránti hűsége, amikor közelebbi kapcsolatba kerül a nálanál tiz évvel fiatal özvegyasszonnyal ? Lehetséges válasz: a túlzott empátia a felesége irányába, vagy fúzió miatt, amint Julianna bűntudatát látva ébredt fel benne, hogy ez által „kiegyenlítődjék a számla”.Mindez lehet a feleségének a kinzó bűntudata megmutatkozása utáni lelki viszonyulása is feleségéhez, miután szembesitette a szerelmes levéllel őt és miután közölte vele már korábbi elhatározását a válásával kapcsolatosan.

Julianna felé lehetséges segitő kérdés lehet: Miben látja férje érdemét azok után hogy szembesült azzal a ténnyel, hogy térje tudott a nálanál hat évvel fiatalabb férfivel való viszonyáról, amikor is ő mindent tagadott és ennek nem vált el akkor tőle ? Hogyan látja a hozzá való kötődését férjének abban, hogy a másik asszonnyal való kapcsolat kezdetéről beszélt neki ? Miképpen gondoskodik Béla róla, azzal hogy testi kapcsolatba kiván lépni az özvegyasszonnyal? Hogyan és miben segitheti férjét hogy érdemeket szerezzen nála ( vagyis Juliannánál ) ? Mit jelent számára a család ?

Béla felé feltehető lehetséges segitő kérdések: Mit gondol, hogyan maradhatott hűséges hozza a felesége, miközben testi kapcsolatba lépett egy más férfival és ez időben mindent 16

1 dimenzió: a tények , 2 dimenzió : pszichológiai, 3 dimeenzió : tranzakciók, 4 dimenzió: etikai Lásd a négyes számú jegyzetből a triangulásció fogalmát a 36 oldalon.

18 Mint az előbbi jegyzetben 19 Mint az előbbi jegyzet 17

tagadott a kialakult félrelépése idejében? Hogyan segitheti feleségét abban, hogy további érdemeket szerezhessen nála? Milyen érdemeket kivánna és tudna elfogadni feleségétől?

Milyen további érdemeket tud nyújtani feleségének ? Miképpen kivánja majd megosztani feleségével, ha szexuális viszonyba kerülne a fiatal özvegyasszonnyal? Mit jelent számára a hűség, amikor adja vagy amikor kapja a feleségének vagy a feleségétől ?

Hogyan maradhat hűséges a feleségéhez, miközben szexuális kapcsolatot alakitana ki mással? Mit jelent számára a család?

A kérdéseket nem stratégiai fontossággal, vagy előrelátással, nem lineális kutatás céljából, hanem inkább cirkulárisan vagy - lehetőség szerint - reflexiven fogalmaztam meg.

2. Ha a hűség a válasz - mi a kérdés ?20 Ha a hűség a kérdés - mi a válasz ?

A hűség, mint válasz-lehetőség több kérdésre is adható, sokszor éppen olyan esetben is amelyek egymásnak homlokegyenest ellentmondanak. A hűség, a lojalitás a kontextuális lelkigondozói megközelítésnek „kikerülhetetlen” fogalma. Most abból a szempontból igyekszem megközelíteni, mint ami a címben felvetett érdem fogalmával van összefüggésben. Az érdem lenne a kérdés, ahhoz hogy a válasz a hűség legyen ? Ez a kérdés a lineális ok-okozati összefüggések után kutat, vagyis az érdem következményeként láttatja a hűséget. Ha pedig nem lenne hűség ott nem lenne érdem sem. A kérdés felvetése a kontextuális megközelités szempontjából nem a legszerencsésebb, mert a hűség megkérdőjelezése,illetve az érdemnek való alárendeltetése mindkettő kizárja a kontextuális gondolkodásmódot. A hűség tény és megkérdőjelezhetetlen akár az érdem hiányában is. A hűség és az érdem bár egymást feltételezik, de nem határozzák meg minden esetben egymást. Az már egy másik kérdés lehet, amint a hűség viszonyulására rákérdezhetünk. A hűséget mindig egy dilemma előzi meg, vagyis a hűség egy választásnak, egy döntésnek a következménye. Ahhoz, hogy hűségről beszélhessün ahhoz legalább három ember szükséges és a köztük levő kapcsolati formának a viszonyulása a köztük levő hűségnek a jele. A hűség nemcsak a kapcsolati tényre utal ( de utalhat erre is ) de a kapcsolati formára is amiben a kapcsolat létrejön. A kapcsolati forma nem csupán a két ember közötti történetben, hanem a saját családjához , a küldetéséhez21, vagy a parentifikációjához, önérvényesitéséhez, hagyatékához, forgószámlájához, a belső esüdtszékéhez22 vagy más kötődési formákhoz

20

21

Ezt a kérdést „If yes is the answer, what is the question? “ George K Beach kérdésfelvetése ihlette , további info ezzel kapcsolatosan : http://books.google.ro/books/about/If_yes_is_the_answer_what_is_the_questio.html?id=V9mU9J8-foC&redir_esc=y

Itt az az elvárás amit a szülők támasztanak a gyermekükkel szemben.Lásd a 4 számú jegyzet 351 oldalán a magyarázatot.

22 Ezeknél a felsorolásnál lásd az előző jegyzetet, a szómagyarázatot.

vagy kapcsolódási pontokhoz. Ezen felsorolások közül számunkra most a belső esküdtszéket hozom közelebb, mint ami azt érdemek mérlege alapján, méltányos és igazságos, ami csupán az egymással folytatott párbeszéd alapján működhet. Két ember közötti kapcsolatban nem tudhatja egy haramdik személy, hogy e két ember számára az adás és az elfogadás mérlege hogyan működik a változó egyensúlyban. Igyhát a válasz mindenképpen a hűség, annak ellenére hogy milyen kérdést teszünk fel a kapcsolatok vonatkozásában. Ahol kapcsolat van ott hűségnek is lennie kell. Ahol kapcsolat, ott hűség, ahol hűség ott érdem - talán igy parafrazálhatnánk a jól ismert házi áldást.

Teljesen mindegy tehát hogy mi a kérdés ami a kapcsolatra vonatkozik, mert a válaszban ott van a hűség. Kérdezni a kapcsolatra csak akkor lehet ha kapcsolat van, ha ez létezik, akkor ott a hűség is létezik. Mindegy mit kérdezünk, midegy mi a kérdés ami a kapcsolatra vonatkozik - a válaszokban ott találjuk a hűséget is. Az már egy másik kérdés, hogy ez a hűség egyes esetekben éppen magának a kapcsolatnak a végét is jelentheti, de a hűség nem tagadható le egy esetben sem, ahol kapcsolat van és erre rá lehet kérdezni. A kérdés feltevése kockázattal is járhat. A kérdezőnek és a kérdezettnek is bizalomra és türelemre van szüksége a kérdés megfogalmazásához és a válaszkereséshez. A bizalomnak viszont nincs semmi alapja a türelem pedig egy kétes fogalom23. Igyhát - honnan merithet erőt az aki kérdez ? - tehetjük fel a kérdést, de ez érvényes a kérdezettre is.

A cimben felvetett kérdés kontextuálisan eképpen fogalmazható meg: ha a hűség a válasz, akkor milyen a kérdés ? ha a hűség a válasz, akkor meddig a kérdés ? ha a hűség a válasz, akkor hol van a kérdés ? ha a hűség a válasz, akkor mikor a kérdés ? ha a hűség a válasz, akkor mennyi a kérdés ? ha a hűség a válasz, akkor kinek a kérdés ? ha a hűség a válasz, akkor mire vonatkozik a kérdés ? ha a hűség a válasz, akkor hogyan a kérdés ? ha a hűség a válasz, akkor van-e kérdés ?

Kihez és hogyan volt Julianna hűséges, amikor szexuálisan megcsalta a férjét ?

Hogyan maradt Béla hűséges feleségéhez amikor szerelmi érzései támadtak egy más lány irányába? Melyik családjához volt és miként lehetett Julianna hűséges a szexuális kicsapongásával? Mivel és hogyan maradt hűséges Julianna a férjéhez, amikor megcsalta őt ?

3. Ha az érdem a kérdés - mi a válasz ? Ha az érdem a válasz mi a kérdés ?

Az érdemeket meg lehet kérdőjelezni, attól még nem szűnnek meg. Arra a kérdésre, hogy mi az érdem, arra az előbbiekben már kitértem: másokról való gondoskodás. Az első kérdés arra irányitja a figyelmet, hogy van-e értelme az érdmenek, olyan esetben, amikor ez nincs elismerve. A kontextuális megközelités arról győz meg, hogy értelme és értéke az érdemnek mindenképpen van - csupán kérdés, hogy ezzel az értelemmel vagy értékkel 23

Ezen gondolatokat a 11 számú jegyzetben megjelölt könyvből köcsönöztem, illetve az alapján közelitem meg e kérdésfelvetést.

ki miként tud élni, illetve ki miként tudja elfogadni , illetve miként tud nyújtani értékelés az értelmetlennek látszó tetteket, cselekedeteket amelyekkel érdemeket szerezhetne. Az érdemszerzés értelmét és értékét nem kérdőjelezhetjük meg, viszont az elismerés hiánya nagymértékben "károsítja"24 az emberi kapcsolatokat, aki ebben ( az elismerésben) nem részesülne. Ez a "károsodás" megnyilvánulhat a külső kapcsolati formákban - akár befele irányuló magatartási formákban. Tetten érhető azokban a kapcsolati formákban amelyek meghatározzák az illető viszonyát saját magával (megmutatkozhat ez az önelhatározás és önérvényesítés területén is) amelynek kihatásai vannak társkapcsolataira. Az érdemszerzés elismerés nélkülisége lojalitási konfliktusokhoz is vezethetnek.

A fenti példánkban Juliannának szinte lehetetlen volt elismerést szereznie a szülőktől azon érdemekért, amelyet a szüleinek nyújtott. Ez vezethetett ahhoz a destruktív jogosultsághoz, ahogyan a szülei iránti lojalitás abban nyilvánuljon meg, hogy a meg nem született testvérét - ha kell házasságon kívüli kapcsolat révén is - megszülje, mintegy jóvá téve szülei hibáját. Ennél a példájánál maradva a következőképpen kérdezhetünk rá az érdemre, illetve az érdem felől: Bélának feltehető lehetséges kérdések: Hogy gondolod kinél van az a bizalom, amivel a feleséged még érdemeket szerezhetne nálad? Hogy gondolod, ki és milyen érdemek elismerésével adós a te feleségednek? Amennyiben - úgy érzed. hogy - kétségbe vonhatlan a te érdemed, amit a feleséged irányába gyakoroltál akkor ez az ő részéről hogyan van ? Hogy gondolod miként ismerte el a feleséged a te érdemeid amit nála szereztél és fordítva ( te miként ismerted el amit nálad szerzett) ? Ki és hogyan kellene elismerje az érdemeid ? Mit tudsz tenni ennek érdekében, hogyan tudod majd elfogadni ha erre sor kerülne ? Milyen érdemek elismerését várnád és kiktől?

Juliannnának feltehető kérdések: Milyen érdemeket szereztek nálad a szüleid és hogyan tudtad ezt elismerni nekik ? Milyen érdemeket szerzett nálad a férjed és miként tudtad ezt elismerni neki ? Ki és hogyan kellene elismerje az érdemeid és mit tehetnél, hogy erre sor kerüljön , s ha sor kerülne rá hogyan fogadnád el ? Milyen érdemek elismerését várnád és kiktől?

Honnan és hogyan tudod összegyűjteni azokat a bizalom25 foszlányokat ami összeköt a férjeddel, gyerekeiddel és a szüleiddel is? Ki és hogyan segíthet neked ebben ?

4. A hűség forrása és az érdemek elismerője: Isten „Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged." (Zsolt 89,9) Isten hűségéről, bizonyságtevések, vallomások formájában több helyen is olvashatunk a Szentirásban. A fenti példában a zsoltáros, az isteni erőre, ennek felismerése-, erre való ráeszmélése után kérdez rá. Erő és hűség - ugyanabban a vallomásban - egymást kölcsönösen feltélezeik és meghatátozzák. Ahol az erő ott a hűség és forditva.

24 25

Nem beszélhetünk egyensúlyi állapotról a mérleg összefüggésében.

Jegyzeteimből, olvasmányaimból felhasznált kifejezés.

Másképpen fogalmazva: az isteni erő felismerése után az isteni hűség is nyilvánvalóvá lesz. Kiindulási pont, az isteni teremtő-, és gondviselő erő melyhez nem fér kétség - a hit dimenziójából szemlélve mindkettőt.

Elvonatkoztatva a hit dimenziójától, csupán logikai következetésként is megállapithatjuk, hogy erőt feltételez az élet megteremtése és az erről való gondoskodás. Az ehhez való következetesség, vagyis hűség nélkül megszűnne az erő erőnek lenni és megszűnne az élet és a róla való gondoskodás. Az élet nem egy statikus állapot, hanem inkább állandó mozgásban van, ezért ennek folytonosságához újabb erőre van szükség, ami már maga az élethez való hűség is egyben.

A hit szemszögéből az isteni erő és hűség, már több mint feltételezés, ez maga a bizonyosság. Ebből az is megtanulható, hogy ahol erő van ott hűségnek is lennie kell és forditva. A kettő kölcsönösen nemcsak feltételezi, de ki is egésziti egymást. Ha az emberi élet felől vizsgáljuk ez előbbi kijelentést, akkor is helyes marad az előbbi kijelentés. Akár úgy is foglamazhatnánk, hogy hasznos dolog a hűségnél erőt feltétezni és forditva: aki erős az hűséges, és aki hűséges az erős.

A hűség önmagában semmit sem jelent, ennek iránya nélkül.. Az isteni hűség az isteni szubtanciához, lényegéhez való kötődést jelöli ez esetben. Istennek saját létéhez való hűsége jelenti a teremtő és a gondviselő erőt. Isten nem a világtól és élettől, az emberektől és az emberek közötti kapcsolattól elszigetelt lét és lényeg de erő és hűség is egyben, máskülönben megszűnne Istennek lennie. Mindezek lehetnek csupán teológiai és hit felvetések is, de mindenképpen a hűséget és az az érdemet kereső ember kérdése is ugyanakkor.

Hűséget veszitett ember nincs - csak valami irányába veszitheti el az ember a hűségét.

Hasonlóképpen nem állapithatjuk meg azt sem, hogy Isten ne lenne hűséges, önmagához, mert különben megszűnne saját istensége. Az ember elveszitheti hűségét olyan irányba ahonnan érdemeket várna el, de nem kap. Az érdemek elismerése visszasegitheti a korábbi hűségéhez. Ha ez elmaradna akkor a hűségének iránya változhat és máshol keresi a mindenkori ember az érdemeket, az elismerést, ami életének értelmet és célt és szépséget, örömöt, szabadságot és felelősséget és gazdagságot ad. Az emberi élet értékei adta feladatok elvégzése után, a hiteles elismerője, az érdemek egyedül adója csupán Isten, aki teremtette , teremti és gondviseli az életet. Hasonlóképpen, az élet értékeihez való hűség forrása az emberek számára szintén egyedül Isten.

Az isteni hűséget meglátó szemre, az ezt meghalló fülre és az ezt megszerető szivre, e hűséget megérintő-, és megtartó-, ezért munkálkodó kézre van szükségünk ahhoz, hogy bizó lelkülettel, létünk értelmének a fényénél a homályban is lássunk, e csend és némaság visszhangjában is halljunk, a csalódások és fájdalmak után is szeretni és reménykedni tudjunk, képesek legyünk az értelmes türelem gyakorlatára. Az isteni teremtő és gondviselő erőnek a felismerése, a hitben megélhető életnek, a reménységnek és szeretetnek csodája és gyönyörűsége is egyben.

Az isteni erő valamint az ember irányába megtapasztalható és elfogadható hűség az a bizonyosság és forrás, ahonnan az ember is erőt és hűséget kaphat és ezek után maga is adhat tovább oda ahol a legnagyobb erőtlenség és hűtlenség lenne. Akkor adhatunk, ha nekünk is adatott, de csak akkor kapunk ha megtanulunk elfogadni, hiszen az isteni szubsztancia része az a hűség amelyből erő és élet fakad és a hit drága ajándéka, ránk bizott drága kincse. A hit ajándékának az elfogadása pedig olyan érdemszerző cselekedet amely megerősít abbéli cselekedetünkben, hogy hűségesek maradjunk az élet értékeihez, Istenhez és mindazon emberekhez akikkel kapcsolatban vagyunk.