A halál megállapításának az etikai kérdései Sándor Szilárd 1. A halál ( “tényének” , “értelmezésének”) elkerülhetetlensége A halál tényének a megállapításának témája érdekes és gazdag irodalommal rendelkezik 1. Az embert már a korai időben érdekelte azt, hogy mi a “halál” és ennek ténye (kezdete) hogyan állapítható meg 2. Mindazon túl hogy az ember számára fontos kérdéssel szembesült, ugyanakkor többet szeretett volna megtudni, a “többékevésbé ismerős léten” túli létről is.3 E tudását biológiai ismereteiből merítve, megállapította az élő és halott szervezet közötti különbséget, amelynek célja elsősorban az élő szervezet funkcióinak a jobb megismerése és a különböző betegségekből való gyógyulás titkának a keresése volt. 4 A halállal - mint az elmúlásnak a tényével – szembesül a mindenkori ember. Minél többet tud meg a halál okairól, annál inkább igyekszik ezeket megszűntetni vagy legalábbis is késleltetni a halált, mert az élet él és élni akar.5 Az orvostudomány fejlődésével sok betegség gyógyszere megkerült, de ez még nem zárja ki a halállal-, mint az ember személyes testi biológiai létének a végességével való tény szembesülésének a szükségességét. Tehát a halállal való szembesülés ténye elkerülhetetlen akár deontológikus akár teleologikus érvek mentén gondolkodunk6 is e kérdésről. Vagyis a halál tényével való szembesülés: emberi kötelesség.7 Ez esetben, a halál tényével való szembesüléskor az erre vonatkozó erkölcsi vizsgálatkor - nem a cselekedet a meghatározó 8, hanem a ténynek magának - amit halálnak nevezünk – felismerése, mint amely már önmagában 1
Lásd a következő honlapon az erre vonatkozó adatokat : http://hu.wikipedia.org/wiki/Hal%C3%A1l A görögök a halál beáltát a szív megállásától, míg a zsidók az utolsó lélegzetvételtől számították. 3 A “többé-kevésbé ismerős lét” kifejezés alatt a földi életet értem , az ezen a “léten túli lét” kifejezés a halál utáni “lét” kérdését célozza meg. Ez a kérdésfelvetés szintén gazgad irodalommal rendelkezik. Lásd pld. M.Thész Imre: „Túlvilági kislexikon” , Bpest 1992 – ben megjelent könyvét , de ide sorolható J.C. Hampe: „Hiszen meghalni egészen más” , Bpest 1993 valamint Neville Randall: „Élet a halál után” , Bpest 1993 , vagy Jelenczki István: „Mauzóleum .... Halálirodalom” Borsod 1987 , vagy Howard Muphet: „Túl a halálon” Bpest, 1993, Dr.med.Raymond A Moody: „Élet az élet után” Bpest, 1989 és szintén tőle a „Gondolatok a halál utáni élteről” Bpest 1989-ben megjelent könyveket 4 Természetesen nem csak ez az egyetlen célja volt az élő és halott emberi test különbségeinek a megismerése, gondoljunk Michelangelo Buonarroti képzőművész halottak boncolására, amit szobrászati tanulmányainak része volt. 5 Lásd:a hasonló megnevezésű daganatos gyerekek gyógyításáért létre jött alapítányról és imacsoportról szóló írást: http://ujember.hu/index.php? option=com_k2&view=item&id=19762:%E2%80%9Eaz-%C3%A9let-%C3%A9l-%C3%A9s%C3%A9lni-akar%E2%80%9D 6 A gondolkodáson az elme probléma megoldási képességét értem, lásd ezzelé kapcsolatosan a következő linket: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gondolkod%C3%A1s . A deontologikus érvelés kötelességelvű, vagyis nem a cselekedetek következményei a meghatározóak, hanem a kötelesség teljesítése , a teleologikus érvelés esetében a cselekedet erkölcsi értékét a következményei határozzák meg. A probléma mindkettő esetében a ténnyel való szembesülés ami elkerülhetetlen. A tény Böszörményi-Nagy Iván szemléletében az első dimenzió, ami lehet változtatható de változtathatlan is. A négy dimenzióról és Böszörményi-Nagy Iván kapcsolati etikájáról lásd a „ Kapcsolatok kiegyensúlyozásának dialógusa” Bpst 2oo1, ben a Cioncidencia Kft-nál megjelent könyvet 7 ( A teleologikus szemlélet alapján viszont oda kell figyelnünk a halál megállapításának, mint cselekedetnek az erkölcsi értékére, vizsgálatára, s ennek következményeire is.) 8 Ezek a cselekedetek azokból a mozzanatokból állanak amelyeket a szembesülés során tanusítunk, ami lehet a halál megállapításának az etikai kérdései és/vagy a halál tényének közlésekor a felmerülő etikai kérdések is . 2