VSZK Jubileumi Emlékkönyv 50

Keszthelyi Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi Szakképző Iskola és Kollégium

1964 – 2014

k é k p a z z és s s i l á n o i z s s e f Pro a minőség iskolájában

3

VSZK 50 Jubileumi emlékkönyv

Ez még nem minden!

Szeptembertől elérhető az emlékkönyvünk kiegészítése digitális formában

imaradt, k l ő b v y n el! mlékkö Ami az e n biztosan szerep ebbe

Újabb érdekes cikkek, többszáz fotó és videó az iskola elmúlt 50 évéből, valamint a jubileumi év eseményeinek összefoglalója.

A digitális évkönyv korlátozott számban jelenik meg.

Előjegyzés, információ esetén, vagy ha javaslata van, mi kerüljön be a digitális évkönyvbe, jelezze az alábbi e-mail címen!

vargalaszlo@kvszk.hu

5

VSZK 50

Jubileumi emlékkönyv

Keszthely, 2015

6 Keszthelyi Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi Szakképző Iskola és Kollégium www.kvszk.hu Felelős kiadó: Fisli István igazgató Szerkesztők: Kovács Anita Márkusné Szűcs Marianna Polgárné Varga Erika Tüttőné Boda Orsolya Varga László

ISBN 978-963-12-2175-6

Kreatív munka: Reklámkovács Marketing Kft. Borítóterv: Görcsi Zoltán Tördelés: Scheffer Miklós Nyomda: Nyomdai ötletek Kft., Szekszárd Felelős vezető: Jankovics Zoltán

7

TARTALOM

KÖSZÖNTŐK 7 Ruzsics Ferenc 7 Kajári Attila 8

VSZK történelem az intézményvezetők tollából 9 Komoly kihívások kapujában 9 Harmincöt év – napra pontosan 12 A VSZK története 1977 – 1992 között 15 In memoriam Dr. Horváth József (1916 –1999) 18

Iskolatörténet évszámokban 20

Bemutatkozik a vszk 24 Szakközépiskolai képzéseink 24 Szakképzéseink 26 Gyakorlati képzéseink 28 A Keszthelyi VSZK kollégiumának bemutatása 29 A sportélet 5 évtizede a VSZK-ban 31 Diákönkormányzatunk tevékenységei 34 ECDL vizsgaközpont 36 Jó gyakorlataink 37 eTwinning 38 Önkéntes munka 39 Iskolai rendezvények 41 Kiemelkedő versenyeredmények tanulói szemmel 47 VSZK anziksz 53 VSZK-s emlékeim 53 Jöttek, láttak, győztek...

55 VSZK-s diákként versenyeztem 56 Kollégiumi élet a Facebook előtt 57 Morzsák iskolánk német nyelvű külföldi kapcsolatairól 58 Félpercesek a múltból 60 Emlékeim 61 Pályám a VSZK-ban 62 Az a különös VSZK-s érzés…

64 Ők is VSZK-sok voltak 65 Az 1989-es 4. B 65 1968-tól napjainkig „Mindig magasabbra!”

66 Művelődtünk, művelődünk 67 A sport végigkísér 68 Mit kaphat ez ember?

69 Fél évszázada a vendéglátásban 70 Rákóczi túrós, a Puncs és a diáksport 71 „Kanizsai” esztendők 72

8

Idegenforgalom közép- és felső fokon 73 A VSZK, mint családi hagyomány 74 Egy szerelem kezdete 75 Szerettem VSZK-s lenni 76 Még ma is emlékszem…

77 Mérföldköveink 78 Kitartás és szakmai alázat 79 Generációkon át, csak a VSZK 80 A „pavilonsor”-tól Lyonig 81 Egy svájci gyakorlat margójára 82 Szeretni, amit csinálunk…

83 40 év után is 84 Becsületesen művelni a szakács szakmát 85 „Imádtam a rendezvényeken szavalni ” 86 VSZK emlékek 87 DIÁKSAROK 88 Fénnyel alkotók 88 Könnyűzenei élet a VSZK-ban 91 Kálomista Bence verse 94 „Mi készítettük…”

95 VSZK-sok mondták…

97 A jubileumi tanév 100 Pályázatok az 50 éves VSZK ünnepére 105 Csoportképek 108 Tanári kar 108 Technikai dolgozók 109 Tanulóink 110 A gyakorlati munkahelyek bemutatkozása 123 TÁMOGATÓK 132

9

KÖSZÖNTŐK

Kedves Tanárok és Diákok!

Tisztelt Olvasó!

A magyar oktatás rendszerében sok minden változott az elmúlt néhány évben. Átszervezték a feladatellátást, tankerületek alakultak, az önkormányzatok iskolafenntartói jogosultságai módosultak. Egy ötvenéves iskola életében ez a változás csak néhány a sok közül, melyet megélt a maga mögött hagyott számos tanév alatt. A Keszthelyi VSZK működött Hévízen majd Keszthelyen, nevezték már többféleképpen, igazgatóként több kiváló pedagógus irányította, az évek során képzései igazodtak a munkaerő-piaci igényekhez, állt minisztériumi, megyei és tanácsi fennhatóság alatt, de mindig volt és van, ami állandó: mindezek az intézmény szellemiségén, igényességén mit sem változtattak. Legutóbbi fordulatként 2013-tól az addig az önkormányzathoz tartozó VSZK is állami fenntartásba került, és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működteti. Azonban ez nem akadályoz meg minket abban, hogy továbbra is magunkénak érezzük az iskolát, és büszkék legyünk diákjaira, tanáraira, és minden elért sikerükre.

Keszthely iskolavárosi rangját nem csupán egyeteme, hanem összes oktatási intézménye együttesen adja, mindegyik hozzátéve ahhoz egyéni profilját, sajátosságait és értékét. Az elmúlt évtizedek során biztosított színvonalas képzéseivel a VSZK komoly rangot vívott ki magának mind szűkebb környezetében, mind a tágabb régióban, és ez – az iskoláé mellett – Keszthely város jó hírnevét is messzire repíti. A népszerű idegenforgalmi és vendéglátó szakok lelkiismeretes pedagógiai munkával párosulva garanciát nyújtanak a sikerre. Az intézmény tanárai és szakoktatói minőségi képzést biztosítanak, tanulmányi és szakmai versenyeken egyaránt kitűnő eredményeket érnek el a diákjaik. A későbbi munkavállalás és továbbtanulás során is előnyt jelent az itt szerzett bizonyítvány, hiszen mindig lesz igény a képzett, gyakorlatban is felkészült, szakmájukat ismerő és szerető emberekre. Bízom abban, hogy – a helyi idegenforgalmi és vendéglátó-ipari munkahelyek bővülésével – a közeljövőben egyre több itt végzett szakember találja majd meg Keszthelyen vagy környékén a számítását.

Az elkövetkező évtizedekre is eredményekben gazdag szakmai munkát kívánok a tantestület pedagógusainak, a diákoknak pedig tanulmányi sikereket és feledhetetlen diákéveket a VSZK falai közt.

Ruzsics Ferenc Keszthely város polgármestere

10

Tisztelt Olvasó! „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.”

(Szent-Györgyi Albert) 2014-ben lett 50 éves a Keszthelyi Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi Szakképző Iskola és Kollégium. Tisztelettel köszöntök mindenkit, aki részese volt az iskola 50 évének. Meghajtom fejemet azok előtt, akik mindig többet akartak annál, mint amit a lehetőségekből, az adottságokból megvalósítani lehetett. Már elődeink is tisztában voltak azzal, hogy egy város életében az egyik legfontosabb intézmény az iskola. Az iskola, mely nevelési-oktatási intézményként mindenkor a társadalom integráns részeként, a társadalmi-gazdasági fejlődéssel szoros összefüggésben változik.

Az évfordulók mindig különleges, kitüntetett helyet foglalnak el az ünnepek között. A nagy események, melyek velünk történnek, nagyon fontosak számunkra. Amikor évfordulókat ünneplünk, ezekre a meghatározó pillanatokra gondolunk. Az 50 évről azt tartják, hogy a meglett ember életének az eleje. Az ifjúkor már elmúlt, a középkornak számító évek is elmasíroztak az iskola falai előtt. Megállunk egy pillanatra és megállapítjuk, hogy az idő múlása maga az állandóság, ezért is féltve őriz meg minden eseményt, amely benne született. Fél évszázad önmagában is hosszú idő, majd egy emberöltőt ölel fel. Ennyi év alatt generációk nőnek fel, repülnek útjukra az iskola falai közül. Új pedagógusok jönnek, telve lelkesedéssel, a megfáradtak pedig pihenni térnek. A körforgás folyamatos, nincs megállás! Így van ez az iskola történetében is, hiszen a megállíthatatlan idő ellenére, minden esemény, minden történés megmarad, féltve őrzött emlékeinkben. 50 év különösen hosszú időt jelent egy oktatási intézmény történetében, főleg ha két évszámmal hitelesítjük: 1964-2014.

A két évszám közötti évtizedek felgyorsult történelmi eseményekről, átalakulásokról, fejlődésről és megtorpanásokról vallanak. Az ünnepek, a jeles napok megmérik az idő szüntelen folyását. Pihenőhelyeket jelölnek ki számunkra, ahol végiggondolhatjuk az út folytatását. Akik ebben az intézményben dolgoztak, tanítottak, mindenkor helytálltak, tudásuk legjavát adták át. Ennek legékesebb bizonyítéka az a sok szép eredmény, melyet az egykori és mai tanítványok munkáját követve olvashatott, láthatott, hallhatott az érdeklődő.

Köszöntöm az 50 éves iskolát. Azt kívánom a diákoknak, hogy továbbra is sikeresen „alapozzák meg biztos jövendőjüket” az intézményben. Abban a szakképző intézményben, ahol évtizedek óta folyik a vendéglátó, az idegenforgalmi és kereskedelmi területeken a tanulók képzése. Az intézmény vezetése és a pedagógusok lelkiismeretes, a diákok érdekeit leginkább szem előtt tartó nevelő-oktató munkával sarkallják tanítványaikat a becsületes munkára, a megfelelő szintű tudás megszerzésére, a pozitív jövőkép kialakítására. A hivatástudatból fakadóan e nemes feladatot, az intézményben végzett tanulók nagy többségénél sikerült megvalósítani. Az intézmény vezetőinek, a tanároknak, az intézmény dolgozóinak és a diákoknak is, követniük kell az előttük járókat, megbecsülve az értékeket, ápolva az intézmény hagyományait. Nem feltétlenül hatalmas teljesítmények véghezvitelével, hanem inkább abban, hogy a ránk bízott időt, életünk egyik legnagyobb és legtitokzatosabb kincsét jól használjuk fel és így tudjunk igazi eredményeket elérni. Ezzel is öregbítve az intézmény hírnevét, hogy az utánunk következő nemzedék is büszke lehessen az intézményre. Az iskola tantestületének és valamennyi dolgozójának kívánom, hogy az elkövetkező évtizedekben is az intézményért sikerrel munkálkodjanak, vezesse őket a választott szakma szeretete, ugyanakkor legyenek fogékonyak az újra. Őrizzék és ápolják az iskola szép hagyományait, és szeressék, töretlenül segítsék a felnövekvő nemzedéket!

Kívánom, hogy őszinte örömmel ünnepeljenek, érezzék az összetartozás boldogító élményét, és forgassák szeretettel e könyv lapjait.

Zalaegerszeg, 2015.

Kajári Attila KLIK Zalaegerszegi Tankerülete mb. tankerületi igazgató

11

VSZK történelem

VSZK történelem – az intézményvezetők tollából

az intézményvezetők tollából

Komoly kihívások kapujában „Gyakran csak évek múlva látjuk helyes megvilágításban mások cselekedeteit, sőt néha a magunkéit is.”

(Arthur Schopenhauer) 8 évvel ezelőtt? Pedig mintha csak tegnap lett volna, hogy egykori főnököm, a Keszthelyi VSZK-t 15 évig irányító Muszatics László címzetes igazgató úr bejelentette, nem folytatja tovább. Villámcsapásként ért mindannyiunkat a hír, hogy VSZK-s életünk talán egyik legbiztosabb pontja a tanév végeztével nyugdíjba vonul. Hiába a maradást kérő szavak, a döntés véglegesnek bizonyult.

Laci nem volt egyedül. Az intézmény életét hosszú évtizedekig meghatározó „ikonok” (Kasnyik Györgyné igazgatóhelyettes asszony, Boda Sándor, Kasnyik György, Nagymihály Zsolt tanár urak, Muszatics Lászlóné szakoktató, Kovács Pál kollégiumi nevelő, majd egy tanévvel később Kránicz István gyakorlatioktatás-vezető, Bujáki Tibor tanár úr, Jakócs Józsefné tanárnő) búcsút intettek nekünk. Tudtuk persze, hogy továbbra is számíthatunk rájuk, ha segítségre van szükségünk, és mondanom sem kell, itt vannak ők most is velünk, de ez már nem ugyanaz, ez már más formája VSZK-s létezésüknek.

Nem terhelve senkit a részletekkel, a mára talán begyógyult sebek felszaggatásával, az akkori történésekről álljon most itt csak ennyi: „Nyakamba szakadt” az intézmény.

Tisztában voltam vele, hogy óriási feladat előtt állok, komoly kihívások kapujában. Az informatika szakom, valamint a minőségbiztosítási szakvizsgám okán, számtalan területen segítettem ugyan pedagógusként is az addigi intézményvezetés munkáját, de nem volt különösebb vezetői tapasztalatom, és nyilván nem lehettem minden olyan tudás birtokában, ami egy ilyen hatalmas, komoly hírnevet szerzett intézmény vezetéséhez kell. Vezetőnek azonban senki sem születik, sőt, bármiféle felettes szerv kinevezése sem teszi azzá. Talán csak folyamatos tanulás, megfigyelés, fejlődés során adatik meg az, hogy emberek egy csoportja vezetőként is tisztelje.

Belevágtam. Említett kompetenciáim mellett az a meg�győződés, és tenni akarás vitt előre, amit igazgatói pályázatomban is megfogalmaztam: „Nem gondolom azt, hogy elitgimnáziummá kell formálnunk a VSZK-t. Azt viszont szeretném elérni, hogy az innen kikerülő tanulók sikerrel vegyék fel a versenyt a munkaerőpiacon, önmaguk, szűkebb-tágabb környezetük boldogulása érdekében.

Hiszem, hogy egy jól működő Keszthelyi VSZK motorja a térség, a régió fejlődésének.”

Munkámhoz további erőt, hitet és bátorságot kollégáim segítő hozzáállásából, valamint az elődök biztos alapokat építő példájából meríthettem.

Az igazgatói megbízással küzdelmes, nehéz évek következtek, amelyekben az oktatás területén szinte már menetrendszerűvé vált „átalakításcunami” sem került el bennünket. Különösen igaz ez a szakiskolá-

2007 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

12

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

ra, ahol egy bennfentesnek is nehéz már követni, hogy éppen melyik rendelet, központi program alapján kell a képzéseket megszervezni, vagy éppen a diákokat vizsgáztatni. Modulrendszer, aztán mégsem egészen az, új NAT, új kerettantervek, ismét új helyi tantervet kell írni, nem folytatom…

Gazdasági területen szintén komoly változásokon kellett átesnünk igazgatói működésem alatt. 2007ben, épphogy kineveztek intézményvezetőnek, elvesztettük gazdasági önállóságunkat. A képviselőtestületi döntés Keszthely Város Gazdasági Ellátó Szervezetéhez való csatlakozásról szólt, részben önálló gazdálkodási jogkörrel. Majd minden, korábban önkormányzati fenntartású intézmény életében nagy változást jelentett a 2013-as év januárjától életbe lépett állami átvétel. A szakképző intézmények, így iskolánk esetében is, mind a fenntartás, mind a működtetés állami feladattá vált. Az épület, az ingatlan tulajdonjoga Keszthely Város Önkormányzatánál maradt, az ingyenes vagyonkezelői jog viszont a központi hivatalként működő Klebelsberg Intézményfenntartó központhoz, az ún. KLIK-hez került. Az állami iskolák elvesztették gazdasági önállóságukat is, így nem rendelkeznek sem az állami támogatás (költségvetési előirányzat), sem a bevételeik felett. Úgy gondolom, az átalakítás „sikeréről” sok mindent elmond az, hogy újabb fenntartóváltás előtt állunk. A Nemzetgazdasági Minisztérium egyértelmű szándéka, hogy átvegye a fenntartói feladatokat a szakképző intézmények tekintetében. A tervezetekben szakképzési centrumokról, ill. azok szakmaszerkezetéről olvasok. Aztán hirtelen eszembe jutnak a nemrég süllyesztőbe küldött TISZK-ek (Térségi Integrált Szakképző Központok)…

A több esetben valószínűleg nem teljesen végiggondolt, néhol talán csak a hivatali íróasztalok által indukált változások mellett egyre nagyobb gondot jelent intézményünknek is a csökkenő gyermeklétszám. A két-három évvel ezelőtti 860-870-es tanulólétszámunk az idei tanévre 600 körülire csökkent, és sajnos további létszámcsökkenés prognosztizálható. A nehézségek között kell megemlítenem az általunk képzett szakmák csökkenő presztízsét is.

Jelen visszaemlékezésemben azonban mégsem a keserűség beszél belőlem. Talán kollégáim szemében sem tűnik szerénytelenségnek az állítás, hogy az előzőekben felvázolt nagymérvű változások közepette is számos szép eredmény született. Az elmúlt történések megvilágításának relatív voltára írásom mottójában már utaltam. A „20-25 évvel ezelőtt még minőség volt a VSZK-ban” - meglehetősen leegyszerűsítő ítéletek szorításában mindehhez csak annyit tennék hozzá, hogy életünk lefolyása és eseményei, amíg túl közelről szemléljük őket, durvább mozaikművekhez hasonlíthatók csupán.

Nem vesszük észre sem jelentőségüket, sem szépségüket: mind a kettő csak bizonyos távolságban tűnik szembe.

Ha majd pár évtized elmúltával visszatekint valaki, és mérlegeli azt az időszakot, amikor személyem vezette a VSZK-t, minden bizonnyal az informatika ott lesz valamelyik „serpenyőben”. Úgy gondolom azonban, hogy nem elsősorban az informatikai végzettségemnek köszönhetőek az ezen a területen elért eredmények. Az informatika nőtt fel odáig, hogy megkerülhetetlenné vált, és hiba lett volna nem kihasználni a benne rejlő lehetőségeket. Mára sikerült elérnünk azt, 2007 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

13

VSZK történelem – az intézményvezetők tollából

hogy szinte minden tantermünkben korszerű technikai eszközök állnak a kollégák, diákok szolgálatára. Minden pedagógusnak laptopot tudtunk biztosítani, 190 db tanulói számítógéppel rendelkezünk. Bevezettük az elektronikus naplót, ECDL vizsgaközpontot indítottunk.

Feltehetően megjelenik majd a mérleg serpenyőjében a 2010-ben megvalósított infrastrukturális fejlesztés is, amelyben projektmenedzserként is munkálkodhattam. A „Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése” című nyertes uniós pályázatunknak köszönhetően megtörtént az iskola több épületrészének és a kollégiumnak a felújítása, akadálymentesítése, korszerű sport- és oktatási eszközökkel, valamint esélyegyenlőségi, környezeti nevelést segítő felszerelésekkel bővült az intézmény eszközparkja. A beruházás önkormányzati, intézményi önrésszel együtt közel 250 millió forintból valósult meg.

Olyan mozaikok, mint a kompetenciaalapú oktatás bevezetése, német anyanyelvű vendégtanár fogadása, számos további taneszköz, ill. sporteszköz beszerzése, kollégiumi vizesblokkok teljes felújítása, a kompetenciamérés eredményeinek javítására, valamint a teljesítményértékelési rendszerünk elismeréseként elnyert pályázati pénzeszközök, referenciaintézményi felkészülés, számos sikeres decentralizált pályázat, felnőttképzés újraindítása, a tanfelügyeleti rendszer kipróbálásában való részvételünk, a közösségi munka megszervezésére elnyert uniós pályázatunk, mind-mind valószínűleg már fel sem tűnik az intézmény eredményeit kutató szemlélőnek. Pedig a pályázati munkáról összességében elmondható, hogy csaknem harminc pályázaton, mintegy 330 millió forintot nyertünk el sikeresen az elmúlt időszakban. Mindez természetesen az elkötelezett csapatmunka, a kollégák segítsége, pozitív hozzáállása nélkül nem következhetett volna be.

Azt az ítéletet, hogy végül is milyen megvilágításban összegződjön az elmúlt időszak, meghozza majd az utókor, egy következő nemzedék. Egyébként sem az intézményvezetői pályafutásom teljes számvetésének szántam jelen visszaemlékezést. Mindazonáltal bízom abban, hogy nem felejtetik el: elszántan, sokszor talán kíméletlenül, konfliktusokat is felvállalva dolgoztam - hitem szerint nem magamért, nem egyéni érdekektől vezérelve - az intézményért, a Keszthelyi VSZK-ért. A még előttünk álló időszakra pedig hadd idézzem Babits Mihály gondolatait: „Hiszek a nehézben, hogy nem lehetetlen! Ha nem hinnék benne, magam tenném lehetetlenné.”

Számos hátráltató körülmény ellenére, egy újabb öt évtized küszöbén, megújuló reménnyel hiszem, hogy a Keszthelyi VSZK-nak továbbra is kitörölhetetlen helye van a honi szakképzésben, megkerülhetetlen szerepe a térség, a régió fejlődésében.

Hiszek a VSZK következő sikeres ötven évében!

Fisli István igazgató

2007 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

14

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Harmincöt év – napra pontosan Bercsényi utcai családi házunk, az előtte lévő hatalmas vadgesztenyefa, az árok, a járda mindig adnak munkát. Gyakran fékez le, főleg nyaranta, útbaigazítást kérő érdeklődő azzal a kérdéssel: „Ön biztosan keszthelyi, legyen szíves megmondani, hogy jutok el a Festetics kastélyhoz?” Ilyenkor a válaszadás után mindig felteszem magamnak a kérdést: tényleg keszthelyi vagyok? Vagy talán csak „gyüttment”? Életem főbb állomásai – Kisbucsa, Pacsa, Nagykanizsa, Kalocsa, Budapest – után egy pesti élelmiszeripari szakközépiskolába vitt a sors.

Fizika szakos tanárt kerestek – olvastam az egyetem hirdetőtábláján. „Egy próbát megér.” – gondoltam. Személyesen jelentkeztem az iskola titkárságán. Köszönés és bemutatkozás után egy nyitott ajtó mögül kiszólt valaki. „Te zalai fú vagy, ugye?” „Igen.” – válaszoltam. A következő kérdés az érettségit adó középiskolámra vonatkozott. „Landler (ma Batthyány) Gimnázium.” – feleltem. „Ha sikerrel államvizsgázol, fel vagy véve.” Ez a beszélgetés 1971 májusában zajlott. „Azért gyere be, hadd lássalak.” – szól a hang nyitott ajtó mögül. Kiderült, hogy ő is ugyanott érettségizett. Így ismertem meg Smolcz Lajost, a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskola igazgatóját – és ez volt életem első állásinterjúja. Lehet, hogy a sajátos zalai hanghordozásnak köszönhettem első, egy tanévig tartó állásomat?

Volt persze egy második „interjúm” is állásügyben – ez már a keszthelyi VSZK-ban, szinte pontosan egy évvel később történt. A pesti iskolában jól éreztem magam, ma is szívesen és szeretettel gondolok vissza igazgatómra és kollegáimra. De vidéki gyerek lévén a fővárossal soha nem tudtam kiegyezni. Szerencsére ezt a feleségem elfogadta. Irány a vidék!

Igen, de melyik vidék? Volt egy kedves kolleganőm, keszthelyi család sarja, akinek a testvérével együtt katonáskodtam Kalocsán. Ő a Vajda János Gimnáziumba járt anno, Dr. Horváth József volt az osztályfőnöke. Így aztán – és olvasva a keszthelyi Vendéglátóipari Szakközépiskola kémia-áruismeret tanári szakra vonatkozó álláshirdetését – az ő közreműködésével, kedves ajánlásával 1972 májusának utolsó vasárnapján sor került életem – mint később kiderült, életünk – második állásinterjújára is. Akkor persze még nem így hívták ezt a fontos munkaerő-piaci eseményt. Jól elbeszélgettünk Dr. Horváth József igazgató úrral. Kiderült, hogy keresnek a gyakorlati képzéshez technikus tanárt is. Minthogy a feleségem a Huba utcai Vendéglátóipari Technikumban végzett és négy évet a margitszigeti Nagyszállóban töltött különböző beosztásokban, szóba került az ő alkalmazása is. Így aztán egy-egy nagyobb méretű bőrönddel 1972. augusztus 1-jén felszálltunk a keszthelyi gyorsra…

Volt biztos állásunk, fiatalok voltunk. A többit majd hozza a sors, gondoltuk. És, hála Istennek, hozta. Két hónap kollégiumi vendégszoba és hat hónap albérlet után jutott nekünk egy úgynevezett „tanácsi értékesíté-

1964

1969

1974

1979

1984

1992 1989

1994

1999

2004

2007 2009

2014

15

VSZK történelem – az intézményvezetők tollából

sű OTP öröklakás” Hévízen a Sugár utcában. Ma is azt gondolom, hogy nálunk boldogabb emberpár nem volt 1973 márciusában szerte e hazában.

A VSZK akkor körülbelül harminc-harmincöt fős tanári kollektívájába nem volt nehéz beilleszkedni. Segítőkész, barátságos és kedves volt a csapat, a tantestület nagyrészt fiatalokból állt. Mindjárt volt egy sikeres FAO-fogadás az iskolában, aztán egy lengyel delegáció, közben meg „beúszott” a programba néhány „sarvalyi pisztráng” is. Akkor tanultam meg, hogy egyebek mellett egy munkahelyi kollektíva kialakításához, színvonalas működtetéséhez baráti, szabadidős programok is kellenek. Volt is ilyen bőven a VSZK-ban töltött harmincöt év alatt. Néhány ezek közül, a teljesség igénye nélkül: kirándulás Ausztriába, a kremsi partneriskolába, az Alacsony-Tátrába, Tihanyba, Pogányvárra, Zalakarosra, Lendvára.

Akkoriban a keszthelyi VSZK volt az ország öt vendéglátóipari szakközépiskolájának (Miskolc, Hódmezővásárhely, Budapest, Sopron, Keszthely) egyike. Komoly felvételi procedúra, hatalmas túljelentkezés jellemezte a beiskolázást – öt dunántúli megyéből érkeztek a diákok.

1972 szeptemberében a III/A osztályfőnöke lettem. A tapasztalt, idősebb kollegák nem sok jövőt jósoltak nekem – ez az osztály ugyanis már két osztályfőnököt is „elfogyasztott”. Voltak döccenőink, de végül szépen, simán leérettségiztek. Ekkor debütáltam én is érettségi vizsgajegyzőként és kérdezőtanárként élelmiszer-áruismeretből. Ezzel az osztállyal azóta is, folyamatosan, a mai napig baráti kapcsolatban állunk. Évente találkozunk.

A második osztályom, melynek osztályfőnöke voltam, 1978-ban végzett. Azt hiszem, jó szívvel emlékezünk egymásra. Velük is rendszeresek a találkozások. Közben egy nagy létszámú levelezős osztályt is „adminisztráltam” 1973-tól 77-ig. Külön szakmai kihívás volt nekik kémiát és fizikát tanítani… Ha találkozunk, máig emlegetik az esszenciális aminósavakat meg a transzverzális hullámokat – most már mosolyogva.

Mindezek mellett voltam KISZ-tanácsadó tanár, munkaközösség-vezető, szakszervezeti titkár. 1978-ban igazgatóhelyettessé neveztek ki. Akkor már Dr. Horváth Zoltán volt az igazgató. A megyei tanács berkeiben sok régi ismerősre, volt iskolatársára leltem, így aztán igazgató úr gyakran küldött – maga helyett – megyei igazgatói értekezletekre. Ez kiváló lehetőség, sajátos továbbképzési forma volt a számomra.

Ugyanebben az évben az egyik keszthelyi szakközépiskolában kipróbálhattam magam érettségi vizsgaelnöki szerepkörben is. Nagyon tetszett! Szinten tarthattam – szaktárgyaim mellett – humán ismereteimet is. Különös és felejthetetlen élmény volt számomra 1983 júniusában volt középiskolámban betölteni a vizsgaelnöki tisztet. Egykori tanáraim közül többen ültek a vizsgabizottságban. 2011-ben, harminckét év után köszöntem el ettől a sajátos pedagógusi tevékenységtől.

Igazgatóhelyettesi munkám tizennégy évig tartott.

Sok mindenben volt részem: tantervi reformokban, oktatásszervezésben, órarendkészítésben, az ötnapos tanítási hétre való áttérésben, fegyelmi ügyek rendezésében, rendszerváltásban, igazoló jelentés írásában (amikor egy május 1-i felvonulást szétkergetett a hirtelen kitört vihar), felnőtt szakmunkásképző tanfolyam irányításában, tanulók versenyre való felkészítésében stb. A korábban említett három eseten kívül osztályfőnöki munkakört nem töltöttem be. Átvitt értelemben azonban mindig volt legalább tizenkét osztályom, 350 körüli tanulóval. No meg otthon is volt egy „tanulóm”, hiszen az 1976-ban született

1964

1969

1974

1979

1984

1992 1989

1994

1999

2004

2007 2009

2014

16

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Péter fiunk 1982-től már iskolába járt, előbb Hévízre, majd 1983-tól Keszthelyre. Ekkortól datálódik ugyanis a bevezetőben említett Bercsényi utcai családi ház.

1992-ben pályázati eljárás után a VSZK tantestülete és a város képviselőtestülete bizalmat szavazott nekem. Dr. Szelestey Tamás polgármester úrtól átvehettem az öt évre szóló igazgatói kinevezésemet. Tizenöt évig voltam igazgató. Tevékenységem részleteit a 2004-ben – a negyvenesen – megjelent jubileumi Emlékkönyvünkben már az olvasók elé tártam.

1997-ben az intézmény Pedagógiai Programjában célul tűztük ki a vendéglátó főiskolai képzés indítását.

Negyvenegyedik tanévünkben, 2001 szeptemberében a VSZK dr. Horváth József előadóteremben, a harmadik emeleten helyet foglalt közel száz vendéglátó és szálloda szakos nappali tagozatos főiskolás – közös képzésben a Veszprémi Egyetemmel. Kitűzött célunkat teljesítettük. 2013 júniusáig vettem részt oktatóként, címzetes egyetemi docensként ebben a képzésben.

Szívesen emlékszem vissza a külföldi partnerkapcsolatokra. Szép napokat töltöttek diákjaink és kollegáim egyebek mellett a németországi Warenben és Hirschfeldében, az ausztriai Semmeringen és Kremsben, a franciaországi Besançonban, a hollandiai Deldenben. Szakmai és később baráti kapcsolatokat ápoltunk az ausztriai, fürstenfeldi Hitzl- és a bajorországi, grassaui Sperrer-családdal. Mindkét család szállodájában, éttermében sok tanulónk vehetett részt szakmai gyakorlaton.

Szakképzési szakértőként és szakmai vizsgaelnökként Budapesttől Sopronig, Veszprémtől Kaposvárig számos iskolában fordultam meg, ott szerzett tapasztalataimat napi vezetői munkámban tudtam hasznosítani.

A vége felé mindig illendő visszatérni a dolgok gyökeréhez. Meg egyébként is sokszor elmondtam felsőbb éveseknek és főiskolásoknak, hogy az élethez – egyebek mellett – szerintem két dolog biztosan kell: arányérzék és a tendenciák felismerésének képessége. Közben jogász végzettséget szerzett fiunk, aki végül a filmes területen találta meg önmagát. Sokat töprengett első filmje címén – velünk együtt –, végül A folyamat mellett döntött-döntöttünk. Ebben, véleményem szerint, mindkét korábban említett fontos dolog benne van. Tudnunk kell arányosan viszonyulni az élet jó-rossz dolgaihoz és folyamatként, a tendenciákat felismerve kezelni azokat.

Hálás vagyok mindhárom igazgatómnak, továbbá Puskás István barátomnak (a Danubius Hotels későbbi vezérigazgatójának), és mindazoknak, akikkel a harmincöt év alatt együtt dolgozhattam. Szívesen emlékezem vis�sza arra a több ezer diákra, szüleikre, akikkel összehozott a sors. Ez így együtt mind a keszthelyi VSZK – egy keszthelyi „gyüttment”szívében.

Felejthetetlen a VSZK-tól való elköszönésünk. 2007. július 2-án a teljes közalkalmazotti kör, kollegáim előtt vehettük át feleségemmel – akivel harmincöt évet töltöttünk egy munkahelyen békében és egyetértésben – a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet. 2007. július 31-én átadtam az iskola kulcsait Fisli István kollegámnak – utódomnak. Napra pontosan harmincöt év telt el 1972. augusztus 1. óta, amikor először léptünk be tanárként az iskola kapuján. Egy kör bezárult – de a folyamat nem áll meg. A VSZK most ötven éves.

Gratulálok és sok sikert kívánok az utódoknak!

Muszatics László címzetes igazgató

1964

1969

1974

1979

1984

1992 1989

1994

1999

2004

2007 2009

2014

17

VSZK történelem – az intézményvezetők tollából

A VSZK története 1977 – 1992 között Édesanyám hat éves koromban, 1938-ban íratott be az elemi iskolába. Nyugdíjba vonulásomig, 54 esztendőn át életem része volt az iskola és az oktatásügy. E jó fél évszázadból 24 tanévet töltöttem a VSZK-ban. 1969-től – 23 éven át – feleségem is a tantestület tagja volt, mielőtt 1992-ben együtt vonultunk nyugdíjba. A következő visszaemlékezés az igazgatóként eltöltött utolsó 15 esztendő rövid összefoglalása.

Egy intézmény irányítása komoly kihívás, ezért a felkészülés és a munka már jóval az 1977. szeptemberi tanévkezdés előtt megindult. Nyár közepén indultak a tárgyalásaink az akkori Belkereskedelmi Minisztérium Oktatási Főosztályán azzal a céllal, hogy az iskolai épületünkhöz egy új oktatási kabinetet kapcsolhassunk. A tanév elején csaknem ezer fős volt intézményünk: 917 diák (mintegy fele-fele arányban nappali és levelezős hallgatók), 42 pedagógus és 30 fő a gazdasági és technikai személyzet.

Novemberben a Sepsiszentgyörgyi Magyar Színház művészeit fogadtuk. A jelenlévő kollégák és diákok számára egyaránt feledhetetlen élményt jelentett ez az est, és egyben megalapozta későbbi sokéves baráti kapcsolatunkat.

1977. december 3-án szoboravatáson mondhattam beszédet, Osváth

1977 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1992 1994

1999

2004

2009

2014

18

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Mária alkotásának – ’Leány hallal’ – avatóján. A szobor ma is látható iskolánk udvarán.

1978-ban a szaktanárok önzetlen irányító tevékenységével, jórészt társadalmi munkában megvalósult az iskola sportpályáinak rendszere.

1982 nyarán az országban egyedülálló módon iskolánk telkén, az iskola épületéhez kapcsolódva megnyílt oktatási kabinetünk Juventus néven. A siker mögött a pályázatíráson és a tervek elkészíttetésén kívül sokrétű társadalmi munka is rejlett. Az elnyert 20 millió forintos támogatás így elegendő volt az építkezésre és a modern berendezések beállítására, és megindulhatott diákjaink magas szintű gyakorlati képzése.

Az 1984/85. tanévben nagyszabású rendezvényekkel ünnepeltük Szakközépiskolánk alapításának 20. születésnapját. Ekkor jelent meg iskolánk történetében először és jó háromezres példányszámban az Emlékkönyv a keszthelyi Vendéglátóipari Szakközépiskola alapításának huszadik évfordulójára. A kötetekből nemcsak az iskola diákjai és pedagógusai kaptak, hanem a megye középiskolái, sőt osztrák, német, francia és belga testvérintézmények is.

1985 júliusában az iskola pedagógusainak és alkalmazottainak mintegy negyven fős kiránduló csoportja utazott Er1977 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1992 1994

1999

2004

2009

2014

19

VSZK történelem – az intézményvezetők tollából

délybe. A csoport nem könnyen tette túl magát a Ceauşescu rezsim úton-útfélen megnyilvánuló tettein. Felejthetetlenül szívszorító, egyszersmind felemelő volt Sepsiszentgyörgyön az Állami Magyar Színház művészeivel való találkozás.

1986 februárjában a Belkereskedelmi Minisztérium hivatalos küldöttségével Ausztriába utaztam iskolánk és több osztrák szakképző intézmény közötti kapcsolatfelvétel előkészítése céljából. Májusban hivatalosan is kölcsönös kulturális és szakmai kapcsolatra léptünk az ausztriai Krems és Semmering iskoláival. Ennek eredménye a későbbi évek számos kölcsönös látogatása, szakmai és kulturális programja, bemutatói, amelyek a diákság és a kollégák számára is emlékezetesek maradnak.

Magyarországon szeptember 1-jei hatállyal lépett életbe az 1985. I. sz.

Oktatási Törvény. Ennek egyik következménye, hogy iskolánk eddigi tiszta profilja (csak vendéglátóipari) vegyes profilra változott (vendéglátóipari, idegenforgalmi és kereskedelmi).

1989 számos történelmi változást hozott ország- és kontinens-szerte. Amíg az iskola falain kívül a politika üstjeiben fortyogtak az indulatok és egymásnak feszült a levitézlett múlt és bizonytalan jelen (jövő?), addig a mi iskolánk tette a hozzá egyedül méltó dolgot: nevelt, oktatott, személyiséget fejlesztett, példát mutatott, hagyományt és öntudatot ápolt.

1990. március 30-án jubiláris iskolatörténeti kiállítást és ünnepi műsort szerveztünk a VSZK fennállásának huszonötödik évfordulójára. Ez alkalomból emléktáblát lepleztünk le az ifjúság, a tantestület, valamint hazai és külföldi vendégeink jelenlétében.

A jeles esemény óta újabb 25 esztendő suhant el. 23 év óta nyugdíjasként figyelem az iskola sorsát, életét. Büszke vagyok arra, hogy részese lehettem a VSZK történetének, és további minden jót, szép sikereket kívánok az intézmény összes dolgozójának és tanulójának!

Dr. Horváth Zoltán nyugalmazott igazgató 1977 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1992 1994

1999

2004

2009

2014

20

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

In memoriam Dr. Horváth József (1916 –1999) Tisztelettel és hálával emlékezünk a nagy elődök közül iskolánk alapító igazgatójára.

Oroszlánrészt vállalt intézményünk kialakításában, jó hírnevének megalapozásában, a tisztességes, a pályán helyüket jól megálló szakemberek képzésében, nevelésében. Sajnos már nem lehet közöttünk, de a ránk maradt fekete-fehér képek, dokumentumok sokat elárulnak munkásságáról. Az ő vezetésével indult a hévízi átalakítás és a keszthelyi iskola felépítése is. Emellett meghatározó szerepet töltött be városunk kulturális életében.

1916. november 23-án született Nagykanizsán. Kőszegen tanítói oklevelet, majd a Szegedi Egyetemen magyar-történelem szakos középiskolai tanári diplomát kapott, valamint megszerezte doktori fokozatát. 1952-ben került Keszthelyre, ahol először a Közgazdasági Technikum igazgatóhelyettese lett. Nevéhez fűződik a Dolgozók Közgazdasági Technikumának elindítása. Később a Vajda János Gimnáziumban töltött be igazgatóhelyettesi pozíciót, majd elfogadta a VSZK igazgatói megbízatását. 1964.szeptember 1-jétől 1977. június 30-ig, nyugdíjazásáig látta el az igazgatói teendőket.

1964.szeptember 1-jén Hévízen megkezdte működését az ország első új típusú vendéglátó-ipari szakközépiskolája. Dr. Horváth József, a szakközépiskola első igazgatója a kezdet minden nehézségével dacolva nagy lelkesedéssel indította el az első tanévet maroknyi csapatával.

Céltudatosan megkezdődött az iskola hagyományrendszerének, oktatási filozófiájának felépítése.

1967-ben alakult meg az iskola később jó hírű fúvószenekara. Abban az évben az intézmény tanulóifjúsága dicséretes szervezőmunkát vállalt igazgatója irányításával a Helikon 150. évfordulójának megünnep-

1964 1964

1969

1974

1977 1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

21

VSZK történelem – az intézményvezetők tollából

lésében. 1969-ben sikeresen szerepeltek a növendékek az országos szakmai versenyeken (ez a hagyomány még most is fennáll), s a fiatal iskola ismét vállalta a Helikoni ünnepségek megrendezését.

Az 1969/70-es tanév mérföldkövet jelentett a VSZK történetében. Keszthelyen új, korszerű iskolaépület és diákotthon fogadta lakóit. 1969. szeptember 10-én szólalt meg először az iskolacsengő, és életre kelt az intézmény.

Abban az évben iskolánk adott otthont a Szakma Kiváló Tanulója országos versenynek. A VSZK beiskolázási körzete öt megyére terjedt ki, évről évre a felvehető létszámnál jóval többen jelentkeztek ide továbbtanulásra. A bekerülés rangot jelentett. Az iskolavezető és a tantestület szakmai megfontolásból már a fennállás kezdeti időszakában kapcsolatokat keresett külföldi partneriskolákkal, az akkori lehetőségek keretein belül (NDK, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Románia, Lengyelország). Ekkorra datálódik ausztriai kapcsolataink (Fürstenfeld, Kapfenberg) kezdete is. Megvalósultak az első cseregyakorlatok.

A kulturális élet igen sokszínű volt az intézményben: néptáncegyüttes, fúvós zenekar, énekkar, népi zenekar, diákszínpad kínált lehetőséget a művészeti tevékenységre. Az igazgató szorgalmazta a rendszeres színház-és hangverseny-látogatásokat is. Iskolánk a sport területén is szép sikereket ért el, többek között Veszprém megye legrangosabb iskolai sportelismerését. Megalakult a híres „testnevelés tanszék”.

Dr. Horváth József terve volt a vendéglátó és szálloda szakos főiskolai képzés megteremtése Keszthelyen, ami később meg is valósult. Következetes munkával lefektette a helyi levelező oktatás alapjait. Munkásságáért számos kitüntetést nyert el: 1961-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója címet, 1967-ben és 1970-ben a Veszprém Megyéért kitüntetés arany fokozatát, 1969-ben a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója címet, 1970-ben Művelődési Miniszteri Dicsérő Oklevelet kapott, majd nyugdíjasként, mint országos szakfelügyelő tevékenykedett. 1993-ban Keszthely Város Önkormányzata Pro Urbe kitüntetéssel ismerte el a város kulturális életében végzett munkáját, többek között a Helikoni ünnepségek újjászervezését.

40 év elteltével tanítványa az első, 1964-ban indult osztályból így emlékezik: „Középiskolás lettem egy olyan iskolában, ahol mi voltunk az elsők. Szokásainkat, közösségi életünket magunk alakítottuk ki. Tanáraink sokat segítettek és nagy szeretettel, emberi és szakmai példamutatással neveltek bennünket... A legtöbbet köszönhetjük dr. Horváth József igazgató úrnak, az intézmény létrehozójának, első vezetőjének. Számomra és számunkra Ő volt az IGAZGATÓ ÚR, így, csupa nagybetűvel. Igaz, magunk között egyszerűen csak becenevén emlegettük, de még azt is nagy tisztelettel ejtettük ki. Erőskezű, következetes, nagy tudású, melegszívű ember volt.”

Dr. Horváth József 1999. augusztus 29-én hunyt el. Az intézmény működésének, arculatának kialakításában betöltött szerepét nem feledjük, tisztelettel tekintünk az emberre, vérbeli pedagógusra, emlékét megőrizzük. Munkásságának hálával adózva az iskolabővítés során kialakított harmadik emeleti nagy előadótermünket róla neveztük el 2004-ben.

Márkusné Szűcs Marianna 1964 1964

1969

1974

1977 1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

22

Iskolatörténet évszámokban

1964 Szeptember 1-jén dr. Horváth József igazgatásával Hévízen megkezdi működését az ország első, új rendszerű vendéglátó-ipari szakközépiskolája 1969 Szeptember 10-én hangzik fel először a becsengetés a keszthelyi intézményben

November 1-jén iskolaavató ünnepséget tartunk

A tanév során a Keszthelyi VSZK-ban rendezik – először nem budapesti helyszínen – a Szakma Kiváló Tanulója Verseny országos döntőjét 1972 November 9-én átadják a kollégium épületét 1977 Július 1-jén dr. Horváth Zoltán lesz az intézmény igazgatója Decemberben – szoboravató ünnepség keretében – iskolánk gazdagodott Osváth Mária szobrászművész „Leány a hallal” című alkotásával 1978 Szabadtéri kabinet, sportpályák kerültek kialakításra 1980 A VSZK városi fenntartásba került 1982 Tankonyha, Juventus oktatási kabinet avatása 1984 November 22–24. az intézmény fennállásának 20. évfordulóját jubileumi iskolanapokkal köszöntjük

Megjelenik az Emlékkönyv

Bemutatják a VSZK indulót, amit az intézmény testnevelő tanára, Jánky Miklós komponált 1986 A VSZK képzési struktúrája vegyes profilra változott: vendéglátóipari, idegenforgalmi és kereskedelmi

Testvérkapcsolatok kialakítása Krems, Semmering iskoláival 1988 Sporteszközök, számítástechnikai eszközök beszerzése

Kollégiumi közműrendszer teljes felújítása

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

23

V S Z K t ö r t é n e l e m é vsz á m o k b a n

1990 Az integrált képzés indítása

Márciusban rendezte az iskola negyedszázados fennállására emlékező ünnepi műsorát (VSZK 25).

Emléktábla avatás az első emeleten.

1991 Iskolai menza és menzakonyha került kialakításra, melynek keretében 192 négyzetméterrel bővült az épület alapterülete 1992 Az iskola új igazgatója Muszatics László 1993 Ebben az évben zajlik az utolsó nappalis érettségi-képesítő vizsga középfokú vendéglátó szakképesítéssel 1994 Ünnepélyes körülmények között emlékezünk meg évfordulónkról (VSZK 30) Április 22-én történik meg a Juventus-komplexum átadása

Ez az év az informatikai szaktantermek kialakításának kezdete (203-as terem) 1995 Vendéglátó menedzser post- secondary félfőiskolai képzés indul a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolával együttműködve

Szakközépiskolai sportosztály indítása

Szakmunkások szakközépiskolája 2 éves intenzív nappali tagozat indítása 1996 Az iskola új elnevezései: Keszthely Város Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi Szakképző Iskolája és Kollégiuma, másképpen Keszthelyi VSZK 1998 A BGF-fel kötött megállapodás alapján akkreditált felsőfokú vendéglátó szakmenedzser képzés indítása

A tankonyhai-tanéttermi blokk modernizálásának kezdete, a felszolgáló tanétterem bővítése

Befejeződik az intézmény külső nyílászáróinak cseréje 1999 Az SZKTV országos döntője iskolánkban kerül megrendezésre

A Zala Megyei Közgyűlés Pedagógiai Nívódíjat adományoz az iskolának

A kémia-élelmiszer labor átadása

Kibővül és megújul a könyvtár 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

24

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

2000 Keszthely Város Önkormányzata Keszthely Városért kitüntetést adományoz a VSZK-nak

A Magyar Gasztronómiai Szövetség elismerése a VSZK-nak

Minden tanteremben kiépül a zárt láncú TV-videó rendszer, oktatástechnikusi helyiség kerül kialakításra 2001 Pályázati forrásból számítástechnika termek kialakítása a kollégiumban 2002 Idegenforgalmi szakmenedzser AIFSZ falusi turizmus szakirány indulása

December 2-án a Veszprémi Egyetem szenátusa dönt: Keszthelyen indulhat a vendéglátó és

szálloda szakos főiskolai képzés

Együttműködési megállapodás születik a két intézmény között 2003/2004 A tetőtér (III. emelet) létrehozása 700m2en 5 új tanteremmel, egy 120 fős előadóteremmel, valamint a VSZK-galéria megnyitása

Ez év februárjában vendéglátó és szálloda szakos levelező hallgatók kezdik meg tanulmányaikat a VSZK-ban.

Miniszteri dicséret a Világ- Nyelv Programban való részvételért

Szeptemberben vendéglátó és szálloda szakos nappali tagozatos főiskolások kezdik meg tanulmányaikat a VSZK-ban

Iskolánk alapításának 40. évfordulóján jubileumi iskolanapokat tartunk 2005 Az irodai blokk átadása Átadásra kerül a 205. számítástechnika tanterem

Újra indulhat a szakiskolások szakközépiskolája

Új rendszerű (5 éves = 2+3) szakiskolai képzés indul pincér, szakács, cukrász tanulók számára

Az első, úgynevezett kétszintű érettségi vizsgák megszervezése

Intézményünk ECDL-vizsgahely 2006 Habsburg Ottó látogatása iskolánkban 2007 Az iskola új igazgatója Fisli István

Az élelmiszer-vegyi áru szakképzés modulrendszerű indítása

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

25

V S Z K t ö r t é n e l e m é vsz á m o k b a n

Nyelvi előkészítő osztály, valamint kereskedelem – marketing - üzleti adminisztráció orientációjú szakközépiskolai osztály indítása

2008 A vendéglős szakképzés modulrendszerű indítása Felújításra került a kollégiumi vizesblokk

Teljessé válik a tantermek multimédiás asztalokkal történő felszerelése 2009 Megünnepeljük a VSZK fennállásának 45. évfordulóját.

Újraindul a felnőttképzés a VSZK-ban 2010 A VSZK felújítása: belső nyílászárók, elektromos és kommunikációs vezetékek cseréje, kollégium felújítása, az épület akadálymentesítése

Pályázati forrásból 190 tanulói laptopot, nyolc tanári eszközt, továbbá tárolókat, routert és WiFi eszközöket szereztünk be és magas sávszélességű internetkapcsolatot építettünk ki 2011 A számítógépes tantermek gépparkja teljes egészében lecserélésre kerül

9 tanterembe interaktív táblák kerültek felszerelésre

Minden pedagógus kollégának laptopot tudunk biztosítani

Bevezetésre került az elektronikus napló, ellenőrző 2012 Iskolánk megkezdhette a felkészülést a referencia-intézményi szerepre 2013 Januárjától életbe lépett az állami átvétel.

Az iskola új neve: Keszthelyi Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi Szakképző Iskola és Kollégium, a röviden: Keszthelyi Vendéglátóipari Szakképző Iskola, de nekünk továbbra is VSZK.

Részt vettünk a tanfelügyeleti rendszer kipróbálásában

Elindul az új típusú szakközépiskolai képzés 2014 50. jubileumi tanév

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

26

Bemutatkozik a vszk

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Szakközépiskolai képzéseink 1979-ben magyar-történelem szakon végeztem a szegedi egyetemen.

Különböző okok miatt Budapesten kezdtem el dolgozni egy szakmunkásképzőben, Ferencvárosban, az Illatos úton, a Dzsumbuj mellett. 1200 szobafestő tanult az iskolában, ahol nem egészen a szegedi egyetem gyakorlóiskoláinak a hangulata fogadott. Németh Balázs testnevelő tanár, az iskola későbbi igazgatója volt a mentorom, aki csak annyit mondott: „Tudod, olyan ez, mint a cirkuszban az oroszlán-idomárság. Érezniük kell, hogy te vagy az erősebb, különben megesznek.” Utólag visszagondolva jó alapokat adott a tanításhoz ez az iskola, mert később nem voltak fegyelmezési problémáim, nem kellett állandóan az iskola vezetőihez szaladgálnom a rossz magaviseletű tanulók miatt. Akkoriban persze még más módszerek voltak.

Különösen a szakoktatók le-le kevertek egy- egy pofont, de ezt akkor senki nem vette zokon. Két év után megjegyezték a kollégák, hogy ilyen sokáig nem szoktak közismereti tanárok itt maradni. Nem ezért, hanem családi okok miatt aztán feleségemmel úgy döntöttünk, hogy Keszthelyre költözünk.

1982-ben, mikor óra közötti szünetben először léptem be az iskola kapuján, nagyon meglepődtem, hogy az itteni tanulók a folyosói padokról felkelve hangosan köszöntek, pedig azt sem tudták ki vagyok, mit keresek ott. Éreztem, hogy jó helyre kerülök.

A VSZK-ban először a kollégiumban dolgoztam. Az akkori igazgatónak, dr. Horváth Zoltánnak az volt az elve, hogy mindenki a kollégiumban kezdjen s némi idő eltelte után menjen át az iskolába tanítani.

Keszthelyi Tamás tanár úr betegeskedése miatt történelem óráit gyakran kellett helyettesítenem, majd munkahely-változtatása után át is kerültem az iskolába. Először szakmunkásoknál voltam osztályfőnök, akik 1987-ben végeztek, mint szakácsok és cukrászok, majd a második osztályom 1990-ben vált szakmunkássá, 1993-ban pedig az élelmiszer-eladó osztályom végzett. Utána szakközepes osztályfőnök lettem.

1997-ben IV. B osztályom érettségizett, 2002-ben 12.B osztályom, 2005-ben akkreditált fél-főiskolai osztályom fejezte tanulmányait az iskolában. 2009-ben végzett az az osztályom, melynek osztályfőnöke az érettségikor már nem én voltam. Tanítottam szakmunkásokat történelemre, magyarra, érettségiztettem

1964

1969

1974

1982 1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

27

B e m u t a t k o z i k a V S ZK

magyarból és történelemből. (Különösen emlékezetes számomra a magyar érettségi 1989-ből a IV. A osztályban.) Tanítottam fél-főiskolán és különböző tanfolyamokon, voltam katasztrófavédelmi verseny felelőse, átéltem visszatérő vizsgálatot, szakfelügyeletet, voltam érettségi elnök közép és emelt szinten. Végigcsináltam mindent ebben az iskolában, amit a szakjaimmal és végzettségemmel csak lehetett.

2007 decemberétől igazgatóhelyettes lettem, miután a tantestületből sokan nyugdíjba mentek, köztük Muszatics László igazgató úr és Kasnyik Györgyné igazgatóhelyettes is. Igazgatóhelyettesként a szakközépiskolában segítem elő Fisli István igazgató úr programjának megvalósítását az állandóan változó körülmények közepette.

A rendszerváltozás óta az oktatásban az egyre gyorsuló változás jelentette az állandóságot. Csak ízelítőül: a jelenleg az iskolában lévő szakközépiskolai osztályok közül az idén érettségizők kisebb változtatásokkal a „hagyományos” kétszintű érettségi vizsgát teszik le, ahol szakmai végzettséget nem kapnak. Nekik két évig kell még tanulniuk, hogy szakmai végzettséget szerezhessenek. A jövőre érettségizőknek már 50 óra közösségi munka meglétét kell igazolniuk, hogy érettségi bizonyítványt kaphassanak. A most tizedikesek az ágazati szakképzésnek megfelelően gyakorlati képzésben is részt vesznek és kötelező lesz számukra, hogy a szakmai tárgyukból érettségizzenek, amiről valamilyen szakmai végzettséget is kapnak, de az igazi szakmai végzettségük megszerzéséért még az érettségi után egy évet tanulniuk kell.

Az oktatási rendszer változásai és a helyi elvárások nem hagyták érintetlenül a szakközépiskolát egyéb területen sem. Megszűnik a nyelvi előkészítő és a kereskedelem-marketing osztály. A szakiskolások szakközépiskolája mellett tisztán vendéglátás-turizmus szakközépiskolai képzés lesz két osztályban az eljövendő időszakban.

A változásokhoz való alkalmazkodással remélhetőleg még sokáig szükség lesz iskolánk falai közül kikerülő, magasabb általános műveltséggel és nyelvtudással rendelkező vendéglátós szakemberekre. Így a szakközépiskola Berzsenyivel együtt mondhatja: „A szelek mérgét nemesen kiálltam.

Sok Charybdis közt, Sok ezer veszélyben Izzada orcám.”

Lukács Zoltán igazgatóhelyettes

1964

1969

1974

1982 1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

28

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Szakképzéseink 1979. szeptember 1-jén, mint kollégiumi nevelőtanár kezdtem el dolgozni a Keszthelyi VSZK-ban. 1982. szeptember 1-jétől átkerültem az iskola szakmunkás területére matematika-fizika szakos tanárnak. Szerettem a szakmunkás tanulókat, egyszerű családból, jó nevelést kapott, illemtudó gyerekek voltak, és zömében ma is azok. Sok éven keresztül tanítottam őket, 3 szakmunkás osztálynak voltam az osztályfőnöke. 1994-ben felkérést kaptam, hogy legyek a szakmunkás területen igazgatóhelyettes. Úgy éreztem, hogy elég jól ismerem a szakmunkásképzést, ezért elvállaltam, és azóta is ebben a beosztásban dolgozom. Nagyon hamar rá kellett jönnöm, hogy nem lesz ez a történet olyan egyszerű, hiszen a rendszerváltás után, ez idő tájt került sor az oktatás átalakítására. 1993. évi szakképzési törvény még a nevét is megváltoztatta a szakmunkásképzésnek. Kikerült a „munkás” szó, és a szakiskolai képzés lett az új név. Tartalmi változás a 2+2 éves képzésre történő átállásban volt. Ez azt foglalta magába, hogy 8. osztály után a tanulók 2 éven keresztül zömében közismereti és szakmacsoportos tantárgyakat tanultak, így volt idejük arra, hogy jól meggondolják, és a szívükhöz legközelebb álló szakmát válasszák. A következő 2 évben pedig magára a szakmai képzésre került a sor, ahol a szakmai gyakorlatokat részben iskolai tanműhelyekben, részben üzemekben bonyolítottuk le. A szakmai elméleti képzés iskolánkban zajlott. Az itt végzett szakemberek nem voltak képzettebbek, mint a korábban végzettek, ezért a szakképzésért felelős hatóság bizonyos szakmák esetében 3 évre emelte a szakképzést. Így pl. egy szakács tanuló a 8. osztály után 2+3=5 éven keresztül tanulta a szakmát. Természetesen ettől sem javult sokat a helyzet, vissza is álltunk minden szakma vonatkozásában a 2+2 évig tartó képzésre. Ez a szakképzési forma 2014-2015-ös tanévben befejeződik. Úgy mondhatnám, hogy leírtunk egy nagy kört, és visszajutottunk oda, ahonnét a 90-es évek közepén elindultunk, ugyanis 2012. január 1-jén hatályba lépett a 2011. évi új szakképzési törvény, valamint a 2012ben átalakításra került Országos Képzési Jegyzék, amelynek a rendelkezésihez igazodva ismételten nagy változás következett be a szakképzésben. Útjára indult a 3 éves duális szakképzés. A 2012-2013-as tanévtől kezdődően a 8. osztályból iskolánkba jelentkező alapfokú (cukrász, pincér, szakács, eladó, vendéglátó eladó) szakmát tanulni szándékozó diákokat már duális szakképzésre vettük/vesszük fel. Ők a szakmai gyakorlatukat üzemi munkahelyeken szerzik meg, itt az iskolában az elmé-

1964

1969

1974

1979 1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

29

B e m u t a t k o z i k a V S ZK

leti képzés valósul meg. Természetesen a szakmai – és elméleti tantárgyak mellett – ugyan kisebb számban-, de közismereti tantárgyakat is tanulnak a 3 év alatt. Nekünk, a VSZK-ban már a 2014-2015. tanévben vannak utolsó éves duális szakképzésben tanuló diákjaink, ők 2015. május-júniusi vizsgaidőszakban komplex szakmai vizsgát tesznek.

A középfokú (érettségi utáni) szakképzés története is leírta a maga kis körét az elmúlt évtizedben. Hosszú éveken keresztül az érettségire történő felkészülés ideje alatt szakmai elméleti, illetve gyakorlati képzésben is részesültek a tanulók. Ennek beszámításával az érettségi vizsga után, 1 év alatt vendéglátó technikus szakmai vizsgára készítettük fel a jelölteket. 2007-től kezdődően aztán nem volt lehetőség az érettségi előtti tanulmányok során szakmai gyakorlatokra, így nem volt mit beszámítani és a vendéglős szakképzést nem sikerült egy évre lerövidíteni. A fentiekben már említett 2011. évi szakképzési törvény a középfokú szakképzésre is vonatkozik. Ennek köszönhetően a 2013-2014-es tanévtől kezdődően ágazati szakképzésre iskolázzuk be a 8. osztály után hozzánk jelentkezőket. Ismételten van gyakorlati képzés is az érettségire felkészítő 4 éves időszakban, így ismét egy évre fog rövidülni azon tanulóknak a képzése, akik a szakmához kapcsolódó ágazati szakképzésben vesznek részt.

Reméljük, a duális képzési forma meghozza azt az eredményt, hogy intézményünkből olyan szakembereket engedhetünk ki mind az alapfokú, mind a középfokú szakmák vonatkozásában, akik magukénak vallják Széchenyi István gondolatait: „Csak ott mennek jól a dolgok, ahol pl.: a szabó, szappanfőző, a cukrász és mindenki más is meg van győződve róla, hogy az ő iparán, az ő területén fordul meg az állam sorsa.”

Menyhárt László igazgatóhelyettes

1964

1969

1974

1979 1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

30

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Gyakorlati képzéseink Iskolánkban 5 évtizede folyik a környék, a régió szakemberellátását segítő színvonalas képzés.

Adottságaink, tárgyi feltételeink a XXI. század követelményeinek megfelelő szakmai oktatást tesznek lehetővé.

Intézményünkben a gyakorlati képzés több színtéren zajlik. A szakmai ismereteket a VSZK korszerűen felszerelt tanműhelyeiben, valamint az iskolával szerződéses kapcsolatban lévő éttermekben, szállodákban, kereskedelmi egységekben sajátítják el tanulóink.

Az iskolában megújultak a tankonyháink, új munkaterületek jöttek létre.

Részt vállalunk városi, városkörnyéki fogadások magasszintű megrendezésében is.

Tankonyháinkban szakács tanulóink sokféle étel elkészítését gyakorolhatják csoportbontásban, így lehetőség nyílik a főzés minden fázisának megtanulására.

Külön szakmai kabinet áll cukrász tanulóink rendelkezésére, akik a cukrászati készítmények, díszítőelemek előállítását, alkalmazását sajátítják el.

Az iskola felszolgáló tanéttermében a köznapi terítési módoktól az egészen különleges alkalmak felszolgálási, terítési szokásaiig sok ismeret elsajátítása történik meg. A képzés az első pillanattól kezdve életszerű szituációban zajlik, s ehhez persze hozzátartozik az öltözködési és udvariassági szabályok ismerete, alkalmazása is.

Kereskedelmi tanulóink gyakorlati felkészítésében külső cégekre is támaszkodunk.

Márkusné Szűcs Marianna

1964 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

31

B e m u t a t k o z i k a V S ZK

A Keszthelyi VSZK kollégiumának bemutatása Kollégiumunk idegenforgalmilag frekventált környezetben, a vendéglátás és a kereskedelem szakembereinek képzésére szakosodott iskola, a Keszthelyi VSZK részeként épült, szép környezetben a Balatonhoz és a városhoz egyaránt közel.

1969-ben, az újonnan felépített iskola avatásakor, csak a mi diákjaink felvételére volt lehetőség. 1988-ban felújították a teljes közműrendszert, majd 2010-ben az épületet is, azóta a jelenlegi formájában fogadja a keszthelyi középiskolák diákjait. 2012-től a város középiskolás diákjainak kollégiumaként működünk, így valamennyi intézmény diákjai képviseltetik magukat nálunk. Kezdetben nem volt egyszerű a különböző iskolák tanulóinak békés együttélése, de rövid idő alatt alkalmazkodott mindenki a helyzethez, és ma már ebből nincs probléma. 240 férőhelyre tudunk felvenni diákokat, kollégistáink étkezéséről a keszthelyi GESZ konyha dolgozói gondoskodnak.

A kollégium célja, hogy az iskolától távol lakó tanulók számára biztosítsa a mindennapi iskolábajáráshoz szükséges lakhatási, tanulási és egyéb feltételeket. Ebből következnek feladatai is: • megőrizni és továbbfejleszteni a családból hozott értékeket • kialakítani és pótolni ezeket ott, ahol erre van szükség.

A nevelő feladatai két nagy csoportba sorolhatók (sok egyéb mindennapi „apróság” mellett): 1. A tanulás, felzárkóztatás, fejlesztés feladatköre.

2. A szabadidős tevékenységek szervezése, irányítása.

Mivel a tanulók jóval több időt töltenek a kollégiumban, mint otthon — a problémáik megoldásában is fontos szerep jut a nevelőnek.

A kollégisták életét a házirend és a napirend szabályozza.

Ezek kialakításában az elmúlt évek tapasztalatai adnak számunkra sok segítséget, valamint a Diáktanács véleményét is figyelembe vesszük.

A kollégiumi élet a 14-23 éves korosztályba tartozó fiatalok társas együttélése a diákévek alatt. Az itt eltöltött időben jelentős testi, értelmi, esztétikai és erkölcsi fejlődésen mennek keresztül. Fejlődésük irányát jelentősen befolyásolja a kollégium szellemisége, légköre, hagyományrendszere, hiszen ugyanazok a diákévek eltelhetnek gyermekmegőrzőként funkcionáló, vagy az egész embert kiteljesíteni akaró felfogásban működő intézményben is.

A kollégiumi nevelők szinte valamen�nyi tantárgyból tudják korrepetálni a 1964 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

32

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

hozzájuk forduló, segítségre szoruló diákokat, és rengeteg szabadidős programot is szervezünk a tanév folyamán. A kollégiumba kerülő új kollégistánk bemutatkoznak az ismerkedési esten, a felsőbb évesek „felavatják” őket. Halloween alkalmából, mikulás napon, karácsonykor, Valentin napon az alkalomhoz illő programokat szervezünk, vetélkedőkkel, sportversenyekkel, illetve az ünnepi karácsonyi műsor és az utána következő svédasztalos ünnepi vacsora is felejthetetlen élményt jelent diákjaink számára. Rendszeresek a sportfoglalkozások, a filmklubok, és a különböző zenei rendezvények, amelyeket jelenlegi kollégistáink, illetve már végzett tanulóink jóvoltából tudunk megrendezni.

Mi olyan kollégiumot szeretnénk • ahová hazamegy a tanuló iskola után • amely a jó családhoz hasonlóan szigorúan követel, tudja értékelni a teljesítményt, a nevelő következetessége szeretettel párosul • igyekszik többletlehetőséget nyújtani a tudás gyarapításához • amely érdekes lakóhely, tele tudásszerzési és képességfejlesztési alkalmakkal, kapcsolatteremtési lehetőséggel • ahol elsajátíthatják a diákok az érdekkifejezés, ütköztetés, érvényesítés demokratikus technikáit és a kulturált együttélés szabályait.

Ezt a feladatot vállalja fel a jelenlegi nevelőtestület, és törekszik a minél jobb színvonalon történő megvalósítására.

Szakácsné Dévényi Márta intézményegység-vezető

1964 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

33

B e m u t a t k o z i k a V S ZK

A sportélet 5 évtizede a VSZK-ban „A sport nemcsak a testnevelés, hanem a léleknek is a legerőteljesebb és legnemesebb nevelő eszköze.”

(Szent-Györgyi Albert) Büszkeséggel tölt el, hogy ebben a tanévben a negyedik jubileumi rendezvénysorozatot élhetem meg egy olyan iskolában, amely lehetőséget adott szakmai és pedagógusi életcélom megvalósítására. A testnevelő tanári pálya nemcsak hivatás, de egy életforma is, hisz a szerteágazó feladatok, a mozgástanítás megannyi problémáját, sikerét, kudarcát rejtő élethelyzetek, mindennap más‐más feladat elé állítanak bennünket. Ezért különbözünk a többi kollégától, hisz a siker és a kudarc, az eredmények növelése mindennap újabb önmegvalósításra sarkallja a testnevelőket.

Az elmúlt évtizedek sporteredményeiből, történeteiből sokat lehetne válogatni, de erre nem vállalkozom, mert biztos valami kimaradna, viszont akiknek köszönhetők ezek az eredmények – ők a VSZK testnevelő tanárai – őket említeném meg elsőként.

Dr. Gyene István, Fertői Pál, Bujáki Tibor, Gellei Imre a 70-es évek erős csapata volt. Igazi egyéniségek, szakemberek, pedagógusok, akik elsőként indították útjára a VSZK sportéletét. Hosszú távra meghatározták az iskola sportarculatát, létrehozták azokat a sportlétesítményeket, amelyeket a mai napig is használunk. Mint például a salakos atlétikapálya, dobó-, kézilabda-, tenisz- és szabadtéri tornapálya rengeteg sporteseménynek adtak otthont.

A VSZK Ifjúsági Parkra ma már csak a nyugdíjas kollégák és a 40-50 éves érettségi találkozóra összejött volt diákok emlékeznek.

1979-ben Fertői Pál távozása után gyakorlatilag kezdőként kerültem a VSZK-ba, Bujáki Tibor és Gellei Imre testnevelők mellé. Az újrendszerű oktatási forma, a leány kézilabda ‐ és atlétika csapat, a moderntánc oktatás mind új kihívást jelentett számomra. Azt hiszem, gyorsan felvettem a ritmust, nem volt idő a körülményeskedésre, sikerült beilleszkednem, köszönhetem mindezt az említett kollégáimnak.

Bujáki Tibor emberi, pedagógiai és szakmai értékei felejthetetlenek. Céljait mindig a pontos és következetes munka, óraterv vagy éppen edzés határozta meg. Rengeteg kézilabdást nevelt, akik megkapták a sportági ismereteken kívül az emberi tartást, sportág iránti elkötelezettséget, a sikerorientált gondolkodást. Egyik hitvallása ma is a testnevelő tanáriban olvasható: „Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk, mint az, hogy hogyan tanítjuk.” (Eötvös J.) Gellei Imrével sajnos nem sokáig dolgoztam együtt, mert a labdarúgás igényelte szakmai tudását, a nemzeti válogatott edzőjeként a legmagasabb szintre jutott. Ma is meghatározó egyénisége a magyar labdarúgásnak. Kiváló tanár és

1964 1964

1979 1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

34

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

pedagógus volt, és azt gondolom, mindig az is maradt.

Malasits István is testnevelés munkaközösséghez tartozott néhány évig.

Mindig büszkén vállalta, hogy tagja lehetett ennek a „csapatnak”, hogy őt idézzem.

Aztán eltelt néhány év, és érkeztek az új kollégák: Molnár Anna, Jánky Miklós, Faragó Csilla. Rövid ideig volt kollégánk Juhász Mónika, Scher Ildikó, Pintér Ákos, Bartos Noémi. A felsorolt tanárok közül ma már csak Faragó Csilla a munkaközösség tagja.

Jánky Miklós kollégám nem tartozott a kezdő testnevelők közé. Keszthelyre labdarúgó edzőként került, az iskolai munkából is kivette részét. Sőt, talán sokan nem tudják, hogy az iskolai rendezvényeken felcsendülő VSZK induló az ő nevéhez fűződik. A 20. jubileumi év programját és műsorait állítottuk össze, amikor felvetődött, hogy kellene az iskolának egy induló. Rövid idő alatt megkomponálta a mai formájában is hallható zeneszámot. Nagyon sok kulturális rendezvényen dolgoztunk együtt, mint például a Helikoni ünnepség, sportgála, iskolai rendezvények, de még Ausztriában is szép sikereket értek el a VSZK művészeti csoportjai.

E helyen is emlékeznem kell egy olyan emberre, edzőre, aki nem volt a VSZK dolgozója, de éveken keresztül rendszeresen készítette fel a szombathelyi dobóatlétákat. Ő nem volt más, mint Németh Pál, a „dobópápa”. Gécsek, Németh, Pars, – olimpiai és világbajnok kalapácsvetők – valamennyien a VSZK dobópályáin készültek a versenyidőszakra. Edzéseiket látva, tanulóink betekintést kaptak a sikerhez vezető út gigantikus munkájába.

A 90-es évek végén sporttagozatos osztályok indultak. Megalakult a VSZK Diáksport Egyesülete azzal a céllal, hogy a tehetséges sportolók kiválasztásával, az egyesület önálló gazdálkodásának támogatásával még magasabb szintre emeljék az iskola sportéletét. Tehetséges tanulók érkeztek és felvételiztek testnevelésből a Dunántúl szinte bármely megyéjéből. Akik bekerültek, azok a heti két testnevelés órán kívül kötelező sportági versenyzéssel és edzés látogatással rendelkeztek, a harmadik testnevelés órájuk pedig a sportági táborok voltak. Évfolyamonként az egyhetes sí-, vízi – és lovas tábor teljesítése jelentette a továbblépést a tanulók számára.

Sikeres érettségi bizonyítvány mellé egy tanúsítványt kaptak a sporttagozatos végzősök. Azt gondolom, hogy akkor már előrevetítettük a mindennapos testnevelés lehetőségét.

Lassan elérkezve az utolsó évtizedhez, ebben a szakaszban azokról a személyi, tárgyi és törvényi feltételekről szeretnék néhány gondolatot megosztani, amelyek ma meghatározzák a VSZK testnevelés munkaközössé-

1964 1964

1979 1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

35

B e m u t a t k o z i k a V S ZK

gének oktató-nevelő munkáját.

Igaz, hogy a tanulók létszáma az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, viszont a testnevelés óraszámok növekedtek, ezért szükségessé vált a testnevelő tanárok létszámának bővítése. Jelenleg öt tagú a munkaközösség: Faragó Csilla, Selmeczy Zsuzsanna, Németh Gyula, Kiss Balázs és Csíkos László látják el az iskola testneveléssel és sporttal kapcsolatos feladatait. Munkánkat a Testnevelés és Sport Helyi Tanterve alapján végezzük, melynek törvényi háttere a 190/2011. sz. törvény 27. §-a, amely a mindennapos testnevelés bevezetését határozta meg. 2012. szeptember 1-jétől kezdődően az évfolyamoknak felmenő rendszerben heti öt testnevelés óra van beépítve, amelyből három óra tanórai foglalkozás, két óra pedig szervezett úszásoktatást vagy sportköri foglalkozást jelent. A versenyszerűen sporttevékenységet folytató, versenyengedéllyel rendelkező tanulók a 4. és 5. óra részvételéről felmentést kapnak. A VSZK fedett sportlétesítménye ezen órakeret kivitelezésére nem felelt meg, ezért szükségessé vált a korábban kialakított kondicionáló terem mellé egy osztályteremből létrehozott tornaszoba megvalósítása. Átmeneti megoldásnak jelenleg jó, alkalmas csoportbontásban résztvevő tanulók torna, gimnasztika, tánc gyakorlására és egyes felmérések elvégzésére. A többszöri sikertelen tornacsarnok építési pályázatok után remélem, az 50. jubileumi év elindít egy sportcsarnok építést Keszthely városában, reményeink szerint talán a VSZK-ban.

Az elmúlt években folyamatosan emelkedik a testnevelésből középszintű érettségizők száma. A szakirányú továbbtanulókat pedig emelt szintre készítjük fel. Nagyon jó döntés volt néhány éve az iskolában bevezetett e-napló. Gyors, átlátható, az adatok és eredmények rögzítése, kezelése tökéletesen segíti a testnevelők munkáját. A VSZK mint intézmény, és valamennyi testnevelő tanára regisztrálta magát az MDSZ online adatkezelő rendszerbe, amely kezeli a Nemzeti Egységes Fittségi Teszt/NETFIT/ adatait. Lehetőség nyílik a tanulók, szülők, testnevelők számára a mérési eredmények megismerésére. Ezen adatok birtokában kidolgozhatjuk a tanulók fizikai fejlődésének legfontosabb irányelveit.

A sportköri foglalkozások továbbra is a hagyományokra épülve működnek. Kézilabda, atlétika, kosárlabda, röplabda, labdarúgás, úszás és aerobik sportágak közül választhatnak a tanulók. A felsorolt valamen�nyi sportágban nevezünk az MDSZ által kiírt Diákolimpiákra. Legutóbb az Országos Területi Döntőbe a VI. korcsoportos fiú kézilabdázókkal képviseltük Zala megyét. Itt a 3. helyet tudtuk megszerezni. Az utóbbi évek többi sporteredményei megtalálhatók a jubileumi kiadvány DVD mellékletében.

Az öt évtized iskolai sportjának összefoglalása, részletes bemutatása természetesen egy önálló kiadványnak is megfelelne. Ez a rövid visszaemlékezés, amit írtam, kevés információt ad a múltról, de akik VSZK-s családba tartoznak - legyenek azok tanárok vagy diákok és olvassák ezeket a sorokat, remélem nagyon sok történet, sportsiker jut majd eszükbe és valósággá válnak újra a szép emlékek.

A tornaterem ajtaja fölött olvasható Hemingway idézettel tisztelgek jubiláló iskolám előtt. „A sport arra tanít, hogy becsületesen győzzünk, vagy emelt fővel veszítsünk, a sport tehát mindenre megtanít.”

Csíkos László testnevelés munkaközösség-vezető

1964 1964

1979 1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

36

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Diákönkormányzatunk tevékenységei

Engem ért az a megtiszteltetés, hogy bemutassam az iskolánkban működő Diákönkormányzat munkáját.

A DÖK feladata képviselni a diákok érdekeit, szükséges esetben védeni jogaikat, és megszervezni a diákok szórakozására szolgáló programokat, amikkel egy kicsit közelebb kerülhetnek egymáshoz, ezáltal szorosabb közösséget hozhatnak létre.

Hogy lehet valaki tagja a DÖK-nek? Nagyon egyszerűen. Minden évben az osztályok megválasztanak két-két képviselőt, akik majd az osztályuk által összegyűjtött ötleteket továbbítják a DÖK gyűlésekre, ahol az ötleteket összegezve szervezzük a programokat, hogy ezzel is élvezetesebbé, sokszínűbbé tegyük az iskolai életet.

A gyűlések előre kijelölt időpontban vannak, előre megbeszélt helyen, ahol kényelmesen elfér mindenki, ahol, mint egy előadást vezeti le a megbeszélést a jelenlegi elnök és a segítő tanár. Feladataink közé tartoznak például az iskolarádió üzemeltetése, az iskolai diákújság szerkesztése, és a közösségi programok megszervezése.

Ilyen program például a gólyaavató vagy a diáknap.

Mivel a szerevezés sok időt és energiát igényel, mindig kellő időben kell elkezdenünk az előkészületeket és elkészíteni a költségvetést.

DÖK-ösnek lenni nem csak az órákról való

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

37

B e m u t a t k o z i k a V S ZK

lógásról szól (habár valljuk be, van élvezeti oldala ennek is) hanem arról is, hogy ha valaki egyszer kiérdemli osztálya bizalmát, akkor azt meg is kell tartani, kitartással és rengeteg kreativitással. Fő az ambíció!

Az évek alatt, amit a VSZK falai között töltöttem DÖK-ösként, rengeteg jó programot éltem meg, vehettem részt a szervezésében, remek társaságban, kitűnő hangulatban. Ha valaki úgy érzi, hogy szeretne tenni az iskoláért, és közben jól is akarja magát érezni, mindenképpen ajánlom neki a tagságot, mivel ezzel csak nyerhet: élményeket, tapasztalatot és nem utolsósorban barátokat.

Figder Dezső 13. A osztály

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

38

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

ECDL vizsgaközpont Kedves érdeklődő Olvasó, aki ezt a fejezetet sem hagyod ki emlékkönyvünk lapozgatása közben!

Nem célom, hogy magát a vizsgarendszert részletesen bemutassam, erről mindenki tájékozódhat például a program weboldalán (www.ecdl.hu). Csak azok kedvéért, akik tanácstalanul állnak a betűszó mibenlétéről elmélkedve, három mondatban foglalnám össze a lényegét. Az ECDL egy nemzetközi (magyar-angol kétnyelvű) bizonyítvány, amely számítógépes felhasználói ismeretek meglétét bizonyítja, alapvetően hét területen. Azaz ennyi úgynevezett modulból kell sikeres vizsgát tenni a rendelkezésre álló három év alatt.

Mindezt itt helyben, immár 10 éve, a VSZK-ban is megteheti minden tanulónk, vagy külsős érdeklődő is.

Intézményünk 2005. szeptember 23-án lett akkreditált ECDL vizsgaközpont, akkor két vizsgáztatóval, ami mára három főre bővült. A hosszas és költséges eljárás során nekünk vizsgáztatóknak is vizsgáznunk kellett a különféle feladatok javításából. Volt helyszíni bejárás, ahol a terem, a géppark, a szoftverek jogtisztaságát vizsgálták. Ezek a minőségellenőrző látogatások azóta is rendszeresek, és mindig sok pozitív visszajelzést kapunk a körülményekről, adminisztrációról, vizsgafeladatok javításairól.

A kezdetek még a mai napig is mosolyt csalnak arcomra. Az újszerűség, hiánypótló ismeretek nyújtása és nem utolsósorban az igény ezek elsajátítására, több külsős és iskolai csoport felkészítését is lehetővé tette. Az estig tartó baráti hangulatú tanfolyamokon igyekeztünk tudásunk legjavát adni, a feladatok megoldásának tipikus eseteit bemutatni. A vizsgák persze mindig külön kihívást jelentettek, természetesen nemcsak a vizsgázóknak. Voltak és vannak a mai napig is, akinek nem sikerült elsőre minden modul vizsgája, jó néhányuk sajnos idő előtt fel is adta, nem szerzett bizonyítványt. A számok nyelvén: eddig 189 hallgató regisztrált vizsgaközpontunkban, akik összesen 226 vizsgán, 1106 vizsgadolgozatban adtak számot felkészültségükről, aminek eredményeként összesen 85 bizonyítványt sikerült kiadnunk.

Az elmúlt 10 esztendő során a vizsgarendszer is többször megújult, mindig igazodva az aktuális informatikai ismeretekhez, trendekhez. Sajnos tanfolyamok már nem indulnak, a külsős érdeklődők is elmaradoznak. A vizsgaközpont hallgatói bázisát saját tanulóink adják, akik a tanórákon szerzett ismereteiket önálló gyakorlással kiegészítve készülnek fel a vizsgákra. Ezt nagyban megkönnyíti az immáron ingyenesen elérhető (letölthető), nyilvános feladatbank, amely feladatai közül kapnak egy véletlenül kiválasztottat a vizsgákon. Szerencsés helyzetben lévő intézménynek tartjuk magunkat, ahol is az informatika oktatása kiemelt figyelmet kap. Célunk, hogy az eddig népszerű informatika érettségi vizsgák vis�szaszorulása miatt minél több tanulónkat az ECDL felé irányítsunk. Így a megszerzett tudásukat „papírral” is bizonyítva, nagyobb eséllyel induljanak a munkaerőpiacon itthon és szerte a világban.

Végezetül, ajánlom mindenki figyelmébe azt a mottót, melyet majd 10 évvel ezelőtt, Fisli István fogalmazott meg vizsgaközpontunk számára: „Mi nem csak halat adunk, hanem megtanítunk halászni!”

Varga László ECDL kapcsolattartó

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2005 2004

2009

2014

39

B e m u t a t k o z i k a V S ZK

Jó gyakorlataink Előminősített referencia-intézményként célunk egyrészről a középiskolai évek alatt a tanulók közösségi-, szociális-, kulturális kompetenciáinak fejlesztése, a megfelelő értékrend kialakulásának elősegítése, IKT széleskörű alkalmazása. Olyan tanári-tanulói együttműködés, melyben diákjaink önismerete fejlődik, kezdeményező és vállalkozói készségük, felelős társadalmi magatartásuk kialakul. Mindezen célokat szolgálják jó gyakorlataink: 1. „Jó gyakorlat” címe: A Balaton-régió kulturális élete, különös tekintettel Keszthely környékére „Jó gyakorlat” célja, hogy a tanulók megismerjék a Balaton-régió kultúráját, együttműködési, önismereti, önértékelési ismeretek elsajátítására tegyenek szert, tudatos, szervezett munkát végezzenek. Olyan produktumok elkészítése, amik kreativitást, kommunikációt, IKT ismereteket igényelnek. „Jó gyakorlat” kidolgozója, gazdája: Kósa Erika tanárnő 2. „Jó gyakorlat” címe: Koordinátageometria tanítása GeoGebrával „Jó gyakorlat” célja, a matematika ismeretanyagának szemléltetése az ingyenes, mindenki által elérhető GeoGebra programmal. Cél az alapvető gondolkodási műveletek, problémamegoldó gondolkodás, vizualitás és térszemlélet fejlesztése. Összességében a digitális kompetencia, a matematikai kompetencia, a logikus gondolkodás kompetenciájának fejlesztése. „Jó gyakorlat” kidolgozója, gazdája: Varga-Vertkovci V. Cecília tanárnő 3. „Jó gyakorlat” címe: Tanulmányi kirándulások személyiségfejlesztő hatása „Jó gyakorlat” célja, a középiskolai évek alatt a tanulók közösségi-, szociális-, kulturális kompetenciáinak fejlesztése. A megfelelő értékrend kialakulásának elősegítése. A személyes, közvetlen kapcsolat fontosságának előtérbe helyezése. Egészséges testmozgás igényének kialakítása. „Jó gyakorlat” kidolgozója, gazdája: Papp Andrea tanárnő Varga-Vertkovci Veronika Cecília

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2005 2009

2014

40

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

eTwinning

Iskolánk kapcsolódott a nemzetközi eTwinning hálózathoz, melynek célja segíteni a diákok és tanárok külföldi és belföldi kapcsolatainak kialakítását. Az eTwinning segítségével az európai tanárok könnyen kapcsolatba léphetnek egymással, fejleszthetik szakmai tudásukat, inspirációt szerezhetnek, illetve a diákjaikat bevonva működhetnek együtt különböző projektekben, melyhez egy biztonságos online felület is rendelkezésükre áll.

Már lezárult projektünk: Produktive Mathe-Aufgaben címmel indítottuk, melyben projektpartnerünk volt Törökországból, Izmir város magángimnáziuma, Özel Gelişim Koleji.

Két aktív projektünk van, melyek a 2014. május 23-i törökországi partnertalálkozó hozományai. Iskolánk képviselője nyerte el a részvétel jogát a következő projekttel: Hidden treasures of our city (alcíme: GeoCityTour), melyet mi indítottunk és csatlakoztak hozzánk hazai és külföldi iskolák: Budapestről, Törökországból, Olaszországból. Ez a projekt az Activities szellemiségét követő városismereti verseny, melyben a résztvevő diákok mobiltelefonjuk segítségével tájékozódnak és dokumentálnak. Célunk, hogy hatással legyünk a diákok gondolkodására, pozitív irányba befolyásoljuk a mobileszközök használatát és olyan turistákká váljanak, akik szívesen látogatják a múzeumokat. Ez a városismereti verseny szakmai szempontból is fontos, turisztikai szemléletváltást is rejt. Megrendezése a VSZK 50 jubileumi héten történik hazai projektpartnerünk, a Budapesti Közgazdasági Politechnikum részvételével, melynek tanárnője szintén tagja volt Isztambulban a magyar csapatnak.

Partnertalálkozón kötött személyes ismeretségek következménye, hogy mi is csatlakoztunk más iskolák által indított nemzetközi projekthez, címe: Math PowerLessons, melyben a matematika elsajátítását segítő digitális anyagokat hoznak létre a partnerek szerte Európában. A digitális tananyag�gyűjtemény egy mindenki számára elérhető weblapon jelenik meg, ezzel is segítve a természettudományos oktatást.

Iskolánkból több pedagógus is csatlakozott az E3 aktív projekthez, melynek célja egy eTwinning Pedagógiai Műhely létrehozása, ahol a résztvevők egy projektötlet kidolgozásán munkálkodnak.

Varga-Vertkovci Veronika Cecília 2012 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

41

B e m u t a t k o z i k a V S ZK

Önkéntes munka Az évfolyamom számára az önkéntes munka már kötelező feltétele az érettségi megszerzésének. Első hallásra furcsának találtuk ezt az előírást, aztán fokozatosan hozzászoktunk a gondolathoz.

Osztályfőnöki órán többször beszéltünk ennek jelentőségéről, majd a 9. évfolyam második félévében nekiálltunk megszervezni, 10. évfolyamban pedig teljesíteni az előírt feladatokat.

A osztályunk három helyen teljesített szolgálatot. A Helikon Kastélymúzeumban teremőrként, segítőként, takarítóként, a faültetés, padfestés területén a városi GESZ-nél, valamint az Egry József Általános Iskolában dolgoztunk. Én az önkéntes munka több területén is részt vettem. Kicsit belekóstoltam mindenbe, érdekelt, hol mit tanulhatok, hogyan segíthetek másoknak. Három helyen dolgoztam, voltam a Kastélymúzeumban, ültettem fát, és segítettem általános iskolásoknak, játszottam velük. Mindhárom „munkának” megvolt a maga varázsa.

Először nagyon furcsa volt belépni a kastély kapuján, tudván, hogy nem vendégként jöttünk, hanem önkéntes segítőként. Fogalmunk sem volt, mit kell majd csinálni, hogyan reagál a sok látogató arra, hogy mi leszünk azok, akik segítenek nekik. Attól is tartottunk, hogy meg fogunk-e felelni az elvárásoknak.

Aztán minden jól alakult. Bemutatkoztunk, segítőkészen fogadtak bennünket a kastély munkatársai, elmondták, mi lesz a munkánk, mit hol találunk, ha valami gond van, kitől kérhetünk segítséget. Elmesélték azt is, hogyan tájékoztassuk az érdeklődő látogatókat a kiállítások anyagáról, milyen ismeret az, amit hozzátehetünk a kiállított tárgyakhoz. Arról, hogy miként kell viselkednünk, osztályfőnöki órán már beszéltünk, de egészen más volt ezt átélni élesben.

Mosolyogni, segíteni, odavezetni valakit a mosdóhoz, vagy a következő kiállítási helyre.

Azt gondolom, mindannyiunk nevében kijelenthetem, hogy jól éreztük magunkat, szívesen mentünk a Kastélyba. Megcsapott bennünket kicsit a történelem levegője is, hisz rejtekajtókat, ősrégi könyveket is láttunk, olyan dolgokat, ami a hétköznapi látogató számára láthatatlanok. A segítségünkre beosztott nénik is nagyon kedvesen fogadtak bennünket. Jól éreztük magunkat, olyan ismereteket tanultunk, amit másutt nem találhattunk volna meg.

A falültetésben az volt jó, hogy kicsit megmozgattuk

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2011 2009

2014

42

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

az izmainkat, amikor ki-be ugráltunk a kiásott gödörből, vagy öntöztünk, talicskáztunk. Nagyon jó lesz látni azoknak a fáknak a növekedését, amit mi ültettünk. És akkor még nem említettem a környezetvédelmet!

Legjobban azonban talán az iskola, a gyerekek fogtak meg. Nagyon kíváncsi voltam arra, mit tudunk segíteni nekik, milyen lehet az, amikor kicsit idősebben felelősséget kell vállalnunk a „kicsikért”... hogyan fogadnak szót, nem lesznek-e szemtelenek, egyáltalán mit kezdünk majd velük. Izgultam, amikor az osztályfőnökkel beléptünk az általános iskola kapuján, és a tesiterem felé indultunk. Aztán ez az izgalom feloldódott. Kedvesen fogadott bennünket Milus Lajos tanár úr, kaptunk labdát, csocsót, tollaslabdát, és rövid bemutatás után „bedobtak” bennünket a gyerekek közé.

Megtapasztaltam, hogyan tudunk gyerekként szemtelenek lenni az ismeretlenekkel, hogy milyen együttműködni, egymást segíteni az osztálytársaimmal, hogyan „zárjunk össze”, ha el akarunk érni valamit. Az általános iskolások rövid méricskélés után elfogadtak, befogadtak bennünket, szívesen játszottak együtt velünk. Volt olyan csapatverseny, ahol az ő csapatuk játszott a miénk ellen, volt, ahol vegyesen játszottunk, és volt olyan is, hogy mi csak irányítottuk a játékot. Mindannyian szívesen mentünk játszatni. Megtapasztaltam azt is, milyen nehéz összefogni őket, ránk irányítani figyelmüket.

Sokat tanultam. Remélem, lesz még lehetőségem segíteni máskor is, másokon is. Ónya Balázs 11. A osztály

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2011 2009

2014

43

B e m u tatkoz i k a V S Z K

Iskolai rendezvények Az 50. szalag „Gyere! Gyere már, nem lesz így helyetek! Igen, van ruhatár is, csak gyertek már, a mamának muszáj jól látnia engem.” A parkolási nehézségek után talán többel nem is kellett megküzdenie kedves családomnak, a 2014. november 28-án megrendezésre kerülő szalagavató ünnepségen. Aztán elkezdődtek az izgatott „mikor jöttök ti?” kérdések. Megnyugtattam mindenkit, hogy nagyon ráérünk, még így öt órakor, mert 11 műsorszámmal készültek a végzősök. Apukám kíváncsian megkérdezte: „És hányadik produkció is a tiétek?”

– Hát…a 11.

Az arcán láttam, hogy elfogadta sorsát, és azt is, hogy hét óránál előbb nem fogja elhagyni az épületet, majd féltve őrzött kis kameráját gondosan visszapakolta a tokjába. A későbbiekben megkaptuk kék szalagunkat drága osztályfőnökünktől, és még rózsát is adtunk át jelképesen szüleinknek, mellyel megköszöntük eddigi támogatásukat. A táncok közötti várakozás közben a folyosót villogó vakuk fényei világították meg. Tömegesen készültek a fényképek a családi albumokba. Természetesen ezek a képek már aznap este megtalálhatóak voltak az interneten – nehogy valaki véletlenül lemaradjon róla. Az öltözőben kis túlzással káosz alakult ki. Azt hiszem, ez a lányok egyik nagy estéje, amikor a legszebbek, és a „leghercegnőbbek” szeretnének lenni. (Én is!)

Tátárárá! Következik a 12. B osztály bécsi keringője. A közönség tekintete az „ó ha már végig ültem, akkor ez az egy már olyan mindegy” volt. Ismét előkerültek a fényképezőgépek, a telefonok és a nővérem „Nézz már ide, mosolyogj a kamerába!” rossz szokása. (És kiabál… szerinted?!)

A csarnokot elárasztotta az édes női parfümtől átitatott levegő, a büszke szülők elismerő bólintása, a nagymamák szemét pedig a könny. Úgy tartják, hogy akire feltűzik a szalagot, annak már benőtt a feje lágya, és érett. Nálam várhatnak erre még vagy 50 évet…

Fábián Rebeka 12. B osztály

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

44

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Ballagás Mikor visszagondolok a ballagásomra, még mindig elönt egy szívmelengető boldog érzés: mosolyogva, meghatottan gondolok vissza az utolsó pillanatokra. A ballagás napja már reggeltől izgatottan telt, hiszen az egész család nagy örömmel várta ezt a napot.

Az osztály, mint mindig, most is az iskola előtt gyűlt össze, ahol már mindenki találgatta, hogy milyen élményekkel fogunk gazdagodni, hiszen ez az életünk egy meghatározó pillanata. Szívünk kicsit hevesebben kezdett dobogni, amikor meghallottuk az „utolsó” osztályfőnöki órára a becsengetést. Újból felelevenítettük az elmúlt évek legjobb és kevésbé jó pillanatait. Osztályfőnökünk, mint mindig, most is kicsit poénosra vette a búcsúzást, de azért mindenkinek könnyek szöktek a szemébe, mindenkit meghatott ez az érzés, hogy életünk egy korszaka lezárult. Az 5 év alatt átélt megpróbáltatások után, utoljára vagyunk így együtt.

Ezután az egész végzős évfolyam elindult énekelve, hogy hivatalosan is búcsút vegyünk nemcsak egymástól, hanem tanárainktól és iskolánktól is. A búcsúbeszédek után Igazgató Úr átadta a megérdemelt dicséreteket és jutalmakat, amire mindenki büszke volt. Számomra is nagy megtiszteltetés volt, hogy elismerték eddigi munkámat. Mivel ilyen csak egyszer történik az életünkben, ezért egy örök emlék marad.

Stankovics Edina 13. A osztály (2014)

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

45

B e m u t a t k o z i k a V S ZK

Ünnepeink A hagyományok ápolása, a munkahelyi közösségépítés, a kapcsolatok megőrzése fontos szerepet tölt be intézményünk dolgozóinak életében. Sok évre, évtizedre visszatekintő rendezvényeinkről szeretnék néhány gondolatot közreadni.

A tanévnyitó gulyáspartin kötetlen keretek közt, egy vidám ebéd közben élhetjük újra nyári élményeinket, ismerhetjük meg az új kollégákat, hangolódhatunk az új feladatokra. Az eseményt régebben a szabadtéri kabinet árnyas fái alatt tartottuk, manapság az ebédlő étterem ad neki helyet.

Nem igen múlik el év őszi és tavaszi, testületi kirándulás nélkül. Ezek többnyire 1 napos rendezvények, ahol szűkebb hazánk természeti, kulturális, szakmai értékeit fedezhetjük fel. Az évek során jártunk üzemekben, megmásztunk sok hegyet, kóstoltunk finom borokat és persze nagyon jól éreztük magunkat a vacsorát követő táncos esteken.

A karácsonyi közös ünnepvárás során nyugdíjas dolgozóinkkal együtt meghitt keretek közt, egy színvonalas karácsonyi műsor és ebéd közben idézzük fel a múltat, emlékezünk meg azokról, akik már nem lehetnek köztünk. Egy pohár pezsgővel kívánunk egymásnak áldott ünnepeket és boldog új esztendőt.

A farsang időszakában tartjuk a lelkes szülői munkaközösséggel karöltve alapítványi bálunkat. Az esten a szülők és tanárok kötetlenebb keretek közt is megismerhetik egymást, és nem utolsósorban kellemesen szórakoznak egy vidám táncos esten.

A tavasz közeledtével nem maradhat el hölgy kollégáink felköszöntése. Március nyolcadikára köszöntővel, versekkel, és dalokkal készül a tantestület férfikara. Az énekkar idővel zenekarral is kiegészült.

A tanév végét nemcsak a diákok, mi is nagyon várjuk. A tanévzáró értekezlet után, egy közös ebéddel búcsúztatjuk az évet. Ezen események közeli éttermekben zajlanak, és nem nyúlnak az éjszakába, hiszen már lélekben mindenki a szabadságát tölti.

A VSZK-ban még egy nevelési értekezlet is lehet ok ünneplésre. Egy-egy értekezlet előtt gyakran elhangzik a kérdés: „Pogácsás értekezlet lesz?”

Ilyenkor a szünetben friss pogácsa és ásványvíz vár bennünket. Ez – és minden más rendezvényünk – elképzelhetetlen lenne szakoktatóink és az általuk irányított tanulók áldozatos munkája nélkül. Legyen az alapítványi bál, állófogadás, kirándulás vagy csak egyszerűen „pogácsás értekezlet”.

Varga László

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

46

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Európa-hét WArenben 2011-ben négy társammal lehetőséget kaptam, hogy eltölthessek egy hetet Németországban. Hihetetlenül örültünk a lehetőségnek és természetesen éltünk is vele. Hozzáteszem, azóta is gyakran emlegetjük a felejthetetlen hetet. Azt hiszem, mindannyiunk nevében mondhatom, hogy minden várakozásunkat felülmúlta. Lengyel, litván, bolgár társainkkal már az első perctől kezdve jól kijöttünk. Mai napig tartó barátságok köttettek meg Warenben, amely egy gyönyörű város. Nem csak társainkkal, de a kísérő tanárokkal is jó – és azt hiszem fogalmazhatók így – felhőtlen hangulatot alakíthattunk ki. Külföldi társainkkal a munka is buli volt. A kirándulások, a bobozás, a hajókázás örök élmények maradnak! A jól ismert mondat, amely mai napig mosolyt csal az arcomra : Wir waren in Waren!

Ferenczi Dominika 13. A osztály

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

47

B e m u t a t k o z i k a V S ZK

Erdélyi körutazás

Sikeres pályázatainknak köszönhetően az elmúlt évek során több alkalommal sikerült a szomszédos országok magyarlakta területeire tanulmányi kirándulást szerveznünk, így jutottunk el Szlovéniába és Romániába. A jubileumi tanévben ismét Erdély volt az úti cél. A Rákóczi Szövetség támogatása lehetővé tette, hogy tanulóink kedvező áron, egy öt napos, négy éjszakás kirándulás keretében ismerjék meg a történelmi Magyarország e különleges táját.

A csoport zömét VSZK-s tanulók adták, és néhány külsős vendég is velünk tartott. A 49 személyes autóbuszt teljesen megtöltöttük. Szemes Péterné tanárnő és férje, Szemes Péter tanár úr (az Asbóth Sándor Szakközépiskola nyugalmazott igazgatója) látták el a kísérő tanár, ekkora csoportnál komoly odafigyelést igénylő munkáját. Rendkívül tájékozott sofőrünk, Petőfi Attila is közreműködött az idegenvezetésben.

Október 1-jén, az esti órákban indultunk Keszthelyről, hogy a hosszú út nagy részét éjszaka tudjuk megtenni. A diákok nagy része először járt Erdélyben, de voltak páran, akik már korábban eljutottak oda. Az útvonalat úgy állítottuk össze, hogy természeti, történelmi és kulturális látványosságokban a lehető leggazdagabb legyen. Első állomásként megtekintettük Kolozsvár belvárosát, benne a Mátyás-szoborral és nagy királyunk szülőházával. Korondon mindenki beszerezhette az ízlésének megfelelő székely vásárfiát. Következő úti célunk a csíksomlyói apátság és kegyhely volt, amely vallástól és világnézettől függetlenül nagy hatással volt a csoportra. Ezután elfoglaltuk tavalyról már jól ismert csíkszeredai szállásunkat.

Másnap a Kájoni János Szakközépiskolában tettünk látogatást, ahol az intézmény vezetői fo-

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

48

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

gadtak bennünket, majd a turizmus szakos tanulók egy, a várost bemutató előadással és rövid, de annál színvonalasabb műsorral kedveskedtek nekünk. A Gyilkos-tóhoz és a Békás-szoroshoz vezető kirándulásunkon partnerintézményünk földrajz szakos tanára, Májai Csaba kísért el bennünket. A Keleti-Kárpátok monumentális domborzati formái lenyűgözték a dombságokhoz és középhegységekhez szokott dunántúli fiatalokat. Csíkszeredára visszaérkezve a helyi jégcsarnokot, a Mikó-várat és a Makovecz-templomot tekintettük meg.

A következő napon Torockó felé vettük az irányt, de hogy ne unatkozzunk, útközben felmásztunk a Madarasi Hargita tetejére, ahol kövekből kiraktuk a VSZK rövidítést, elénekeltük a székely himnuszt és gyönyörködtünk a csodálatos kilátásban. Több órás utazás után megérkeztünk a Tordai-hasadékhoz, ahol ismét egy kellemes túra várt ránk, majd ezután torockói szállásunkon kedves háziasszonyunk, Marika várt minket. Kirándulásunk negyedik napján a tordai sóbányát kerestük fel, ahol nyolcemeletnyi mélységben egy hatalmas, kivilágított teremben még csónakázni is lehetett. Délután a csapat nagy része a Szemes házaspár vezetésével fakultatív programként a Torockó felett magasodó Székelykőre tett hegymászással felérő túrát.

Utolsó erdélyi napunk már a hazautazásról szólt, azonban volt még két fontos feladatunk. Déván átadtuk adományainkat a Böjte Csaba testvér által vezetett alapítványnak. Tanulóink több zsáknyi játékot, ruhaneműt és édességet gyűjtöttek össze a nevelőotthonban élő gyerekeknek. Nemzeti gyásznapunk, október 6. alkalmából pedig megkoszorúztuk Aradon a tizenhárom vértanú emlékművét. Fáradtan, de élményekkel gazdagon érkeztünk meg késő este Keszthelyre.

Elmondhatjuk, hogy tanulmányi kirándulásunk elérte célját, hiszen diákjaink olyan ismeretekkel gyarapodtak, melyekre könyvekből és filmekből nem tudtak volna szert tenni. Jó hangulatú utazó közösségünkben számos barátság született, és többen is jelezték, hogy a jövőben is szívesen vennének részt hasonló kiránduláson.

Molnár Tibor

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

49

B e m u t a t k o z i k a V S ZK

Kiemelkedő versenyeredmények tanulói szemmel Helikoni hangulatban Ez az a hely!

A 2012. és 2014. évben megrendezett Helikoni ünnepségeken komolyzene, hangszerszóló kategóriában vettem részt. Nagyon jól éreztem magamat mindkét Helikonon. Hangulatomat a következő írással szeretném megjeleníteni: A diákoktól hangos utcákon, rendezvényekkel teli épületekben, elragadó hangulatú koncerteken, a Balaton parton, a végigizgult zongora előadásokon töltöttük diákéveink múló perceit. Kinek új szerelmet, kinek lehetőséget a teljesítésre, kinek pedig egy életérzést adott a „Helikon”. Úgy gondolom, gazdagodtam vele, ezért mindenkinek ajánlom, aki kiemelkedő bármiféle kulturális tevékenységben.

Dóber László 2/14. A osztály Komolyzene hangszerszóló kategória, zongora 2012. bronz minősítés, 2014. bronz minősítés „Cigánytánc egy keserves hajnalon” Visszaemlékezés a 2012-es Helikonra A versenyt a Nagyváthy Szakközépiskola tornatermében tartották. Megérkezésem után az öltöző felé megpillantottam pár ismerős táncost. Miután átöltöztem, beültem a terembe és megnéztem az előttem lévő fellépők műsorát. Jó érzés fogott el, hogy mennyi nagyszerű ember, táncos, zenész és együttes van jelen szerte az országból, a sok középiskolából. Nagyszerű érzés volt találkozni az ismerős fellépőkkel.

Hamarosan az én műsorszámom következett. Amikor a színpadon táncoltam, akkorra már az a kis drukk is elmúlt, ami egyébként volt.

Műsorom, a „Cigánytánc egy keserves hajnalon”, véleményem szerint nagyon tetszett a nézőknek. Sok idegen táncos is odajött és gratulált. Jólesett, hogy ennyi embernek tetszett a produkcióm. Két nappal később tartották meg az eredményhirdetést és a díjkiosztó gálát. Háromtagú zsűri értékelte a táncosokat. Ezüst minősítést kaptam.

Mikor kihívtak, hogy vegyem át a minősítésemet, nagyon büszke voltam, hogy azok között lehetek, akik jó eredményt értek el.

Az átadó után a bírálók elmondták építő jellegű véleményüket a műsorról, mind a pozitívumokat, mind a negatívumokat. Esetemben kiemelték, hogy tetszett nekik az előadás módja és a viselet, valamint az, hogy egymagam betöltöttem a színpadot.

Farkas Ádám 11. S osztály Néptánc szóló kategória, 2012. ezüst minősítés

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2012 2009

2014 2014

50

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Jöttem… láttam… országosra jutottam…

Kedves Olvasó!

Ha továbbjutsz a „nagyképű” címnél és elvonatkoztatsz tőle, megismerheted egy kicsit azt a személyt, aki bennem lakozik.

A verseny a 2011/2012 tanévben volt. Nem szerettem volna indulni, mégis úgy döntöttem, hogy belevágok. Kíváncsi voltam, milyen eredményt érhetek el egy ilyen versenyen. Tanáraim maximálisan támogattak, így elkezdtem a felkészülést.

Gondolom, felmerül a kérdés, hogy miért éppen a történelem az a tárgy, amit választottam. Sokan ugyanis unalmasnak és könyvszagúnak tartják ezt a tantárgyat. Nekem a történelem nagyon sokat jelentett (jelent). Egyszer egy bölcs ember azt mondta: „A történelem mondja el, kik vagyunk, honnan jöttünk és hová tartunk!” Számomra a történelem az, ami megmutatja, hogy érdemes élni és miért. Arra tanít, miért érdemes harcolni és miért nem; hogyan kell bánni embertársainkkal, s hogyan sohasem. Ez a tárgy az, ami elmondja, mi alakított, formált minket, kultúránkat, mindent, amitől mi mi vagyunk.

A verseny rengeteg tanulást igényelt, mert három fordulójával felölelte a középkori Magyarország megalakítását és a huszadik századi történelmet is.

Az első forduló a magyarok Európába történő bejövetelével kezdődött, és az Árpád-ház kihalásáig tartott.

István király, László királyunk, II. András, IV. Béla királyunk munkássága szerepelt ebben a fordulóban.

A közép, vagyis a regionális döntőt Győrben, a „vizek városában” rendezték meg. Ez a rész az újkorral foglalkozott. Angliát és a gépek forradalmát vette górcső alá.

Az országos döntőt Szegeden rendezték meg. Felkészítő tanárommal, Molnár Tibor tanár úrral még utazás közben is átismételtünk a szóba jöhető témaköröket. Az első napon a szóbeli verseny zajlott. Balszerencsémre, az általam kihúzott tétel messze elkerülte a begyakoroltakat. A második forduló írásbeli részében a Horthy korszak gazdaságára, a kubai rakéta válságra, a hideg-háborúra, napjaink globális problémáira vonatkozó kérdéseket kellett megválaszolni.

Bár a döntőn elért eredményemmel nem vagyok igazán elégedett, büszke vagyok arra, hogy az Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Versenyen az ország legjobb húsz diákja között lehettem történelemből. Jó küzdelem volt.

Szeretném megköszönni azoknak, akik mögém álltak (tanárok: Jordánné Törzsök Eszter, Molnár Tibor) a támogatást és természetesen magának a VSZK-nak, ennek a csodás iskolának.

Molnár Viktória 11. S osztály

2012 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

51

B e m u t a t k o z i k a V S ZK

Országos Protokoll Verseny 2014. április 9-én részt vettünk a XII. Országos Protokoll Versenyen, melyen csapatunk (Geiger Dóra, Horváth Tamás, Kiss Tamás) 3. helyezést ért el Kustos Eszter tanárnő támogatásával.

Különösen nagy élményt jelentett, hogy országos verseny lévén a fővárosban vehettünk részt a megmérettetésen. Először jutottunk el ilyen volumenű versenyre. A téma Ybl Miklós élete és munkássága volt, melyet minden csapatnak fel kellett dolgoznia saját elképzelése szerint. Majd különböző felszolgálási és viselkedéskultúrát érintő és ügyességi feladatok következtek. Délelőtt 9-től egy rövid ebédszünetet kivéve egész nap zajlott a verseny 14 iskola részvételével.

Csapatunk visszarepült az időben és korabeli ruhákba öltözve Ybl Miklóst, fiát és feleségét jelenítettük meg és bemutattuk az építész életét. Nagy élmény volt számunkra testközelből kipróbálni az akkor szokásos viseletet, a földig érő ruhát, hatalmas kalapot vagy Tamásnak a cilindert és a sétapálcát. Ez is segített abban, hogy előadásunk nagyon jól sikerüljön. Ez az ötletes megoldás különösen tetszett az amúgy szigorú zsűrinek.

Kellemesen érintett, hogy nem kellett nagyon izgulni a verseny folyamán, segítőkészek voltak a felügyelő tanárok is, ha esetleg valamit nem értettünk.

A verseny hangulata nagyon jó volt, javarészt szóban kellett a feladatok megoldását prezentálni, mely ennyi ember előtt mikrofonba beszélve nem mindig volt könnyű. Különösen a villámkérdéseknél volt szükség bátorságra és határozottságra a szakmai tudást illetően. Úgy gondolom, a feladatok sikeres megoldása, a versenyre való készülés, de az esetleges rossz megoldásokból levont tanulság is nagy segítséget jelentenek majd életünk során az álláskeresés, munkahelyi protokoll, és helyes viselkedéskultúra kialakítása terén. Összességében egy élménydús, de fárasztó nap volt, ha nem érünk el dobogós helyezést, akkor is rengeteg tapasztalatot szerzünk, de így hab volt a tortán a 3. hely.

Geiger Dóra 2/14. I–V. osztály (2014) 2014 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

52

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Szakmacsoportos érettségi tantárgyak versenye 5 év hosszú idő. Mégsem tűnik távolinak. Talán azért, mert a szép emlékek sosem vesznek el az ember emlékezetében. Ilyen szép élmény volt számomra a 2010-es SZÉTV döntője Veszprémben.

Hónapokkal – sőt, évekkel – korábban készültem rá. Dancs József tanár úr már 10. osztályos koromban felhívta rá a figyelmemet, hogy ha később is ilyen szépen tanulok a szakmai órákra, érdemes lenne a tanulmányi versenyen is kamatoztatni a tudásom. Így végzősként nem volt kérdés, hogy megmérettetem-e magam. A házi verseny feladatait nem éreztem nehéznek és kellő pontom lett az elődöntőhöz. Komolyan vettem a felkészülést, mégis meglepett, mikor kiderült, harmadikként jutottam be az országos döntőbe.

Irány Veszprém, ahova évfolyamtársammal, Kiss Annával és felkészítő tanárommal, Dancs tanár úrral utaztunk.

Nagy izgalommal és nem kevés tanulással vágtam neki az útnak, családom, osztálytársaim, barátaim és tanáraim jókívánságaival, bíztatásával kísérve.

Még az indulás előtt kaptam egy hetet, amit otthon tölthettem a versenyre való készüléssel. Szükségem is volt rá, hiszen több év tananyagát kellett átvennem, kiegészítve emelt szintű tudnivalókkal. Tanár úr jócskán ellátott könyvekkel és feladatsorokkal.

Március 29-én reggel, busszal indultunk a „királynék városába”. Útközben megnyugtatóan hatott ránk a Balaton-felvidék látványa. Taxival mentünk a verseny helyszínére a Jendrassik-Venesz Középiskolába. Kis pihenés, tájékoztatás, sorszámhúzás és némi ebéd után (amelyből sokat nem evett egyikünk sem az izgalom miatt), délután kettőkor írtuk az írásbelit. Este fáradtan mentünk a szállásra, miközben összeismerkedtünk a többi résztvevővel is. Furcsa volt ennyi versenyző között lenni. Az ország minden pontjáról érkeztek, nemcsak vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportból.

Másnap reggel került sor a szóbelire, ha lehet, még jobban izgultunk, mint előző nap. Még a szóbeli előtt közölték az írásbeli eredményét, a 100 pontból 95 pontot sikerült elérnem, így eléggé izgultunk mindannyian a felelet miatt. A dél­ előtti csoport utolsójaként mentem be, addigra ezer halált haltam, de mikor odakerültem a zsűri elé, megszűnt ez az idegesség. A zsűritagok kedvesek, mosolygósak voltak, és ez nagyon megnyugtatott. A fárasztó délelőtt után kellemesen telt a délután, amelynek során szabad program keretében bejárhattuk Veszprém csodás, történelmi belvárosát, este pedig egy lazító buli várta bennünket. Másnap reggel eredményhirdetés. A rövid műsor és az ünnepi beszédek alatt a feszültség szinte tapintható volt, mindenki találgatta, hogy vajon sikerült-e elérnie azt az eredményt, amelyet szeretett volna. Ha jól emlékszem, még a szám is tátva maradt, amikor meghallottam, hogy első lettem. Számítottunk rá, hogy az első ötben benne leszek az írásbeli miatt, de hogy első legyek! Fantasztikus érzés volt!

Boldog és büszke voltam, hogy képviselhettem iskolámat, hogy talán egy kicsit „öregbítettem” a hírnevét.

Arra a három napra örömmel gondolok vissza, az oklevél ma is a falamon lóg, a VSZK előtt pedig mindig mosolyogva megyek el. Olyan emlékeket kaptam, amelyeket soha nem fogok elfelejteni. Abban a három napban, míg Veszprémben voltam, sőt abban a négy évben, míg a VSZK diákja voltam egy életre szóló „tanácsot” kaptam: merjek hinni magamban és mindenre képes lehetek.

Rógán Edina Anna 12.C osztály (2010.)

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2010 2009

2014

53

B e m u t a t k o z i k a V S ZK

Szótlan generáció Hétfő van, utolsó óra, társadalomismeret.

Téma: a jog szerepe a társadalomban. Mindenki fáradt, menne már haza, mikor a tanárnő figyelmünkbe ajánl egy netes versenyt. Mi ez? Óra végén aztán csak annyit oszt meg velünk, hogy másnap 2. óra után meglátogat minket, és pontos részletekkel fog szolgálni.

Másnap, második óra után. Áldott tanárnőnk ígéretéhez híven megjelenik, és nagy vonalakban elmondja a feltételeket: 5 fő + 1 mentor, logó, idézet és demokratikus példakép. Majd a becsöngetés után továbbáll, nekünk irodalom óránk lesz. Hurrá.

Kedd, harmadik óra után.

Gyors szervezkedés után megalakult a csapatunk: Zsemberi Fanni, Polgár Kata, Tóth Szimonetta, Szabó Levente, Kulcsár Patrik – a 11. B színe-java. Első utunk az osztályfőnökünkhöz vezetett, aki áldását adta a kémiaórára szervezett megbeszélésünkre. SIKER. Mentorunk, segítőnk Czimondor-Stejer Tímea tanárnő lett.

Kedd, negyedik óra.

Egy kávé és két tea mellett aztán eljutottunk odáig, hogy nagy vonalakban kirajzolódott a csapatunk neve. Iskolánk könyvtárába betérve elolvastuk a pályázati kiírást. És újra.

Meg újra. Egészen addig olvastunk, míg végül teljesen tanácstalanok nem lettünk. A kisebb problémákat átugorva (jóleszazmajdmáskor) tervezni kezdtük a logót. Így visszagondolva talán ez okozta a legnagyobb fejtörést, hisz, ahogy belemelegedtünk, egyre jobb, menőbb és sajnos megvalósíthatatlanabb ötletek születtek, míg ki nem lyukadtunk oda, hogy majd lesz valami – a VSZK-s mentalitást bebizonyítva. És bizony lett is. A jelentkezés beadása után sikeresen teljesítettük az első fordulót, majd a másodikat, és egészen a célegyenesig fej-fej mellett haladva végül elsőként értünk be az Online Demokrácia Acitvity 2.0 céljába.

A verseny igazán sokoldalú, sokrétű - összetett volt. Megismertük a látáskárosultak világát, lehetőségünk volt, hogy belelássunk a „nagyok” dolgaiba. Fejleszthettük Keszthelyt, találkozhattunk fontos emberekkel (még ha napokig is kellett zaklatnunk, hogy szánjon ránk egy kis időt), szerepeltünk a 2013 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014 2014

54

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

tévében, az újságban és a rádióban, vágtunk videót és plakátot is terveztünk. Három hónapig majdnem minden délutánunkat az iskolai könyvtárban töltöttük, szabadidőnk nagy részét arra fordítottuk, hogy a maximumot tudjuk kihozni magunkból, és meglett az eredménye. Úgy gondolom, hogy ez a verseny nemcsak rengeteg tapasztalatot és élményt adott, hanem megtanított minket arra, hogy hogyan lehetünk kitartóak és magabiztosak. Kicsit mindannyian felnőttünk.

Bár Brüsszelig nem jutottunk el, azt hiszem, megkaptunk mindent. A baráti kötelékek erősödtek, és hát az sem utolsó, hogy majd elmesélhetjük az unokáknak, hogy a papi egy kínai lánynak öltözött azért, hogy megdobálhassák papírgalacsinokkal - szigorúan a verseny kedvéért.

Szekeres Levente Sebestyén 12 B. osztály

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

55

VSZK anziksz

V S Z K a n z i ksz – v i ssz a e m l é k e z é s e k

visszaemlékezések

VSZK-s emlékeim Eredetileg nem tanárnak készültem. Kaposváron végeztem a Mezőgazdasági Főiskolán és termelőszövetkezetekben dolgoztam 8 évig.

Még a tsz. munkám idején vezető társaimmal Keszthelyen építettünk egy társasházat. Így érkeztem ide. Keszthely viszonylagos közelsége munkahelyemhez megengedte a napi kijárást. Már ekkor felvetődött bennem a pedagógia gondolata, de munkakört váltani, és egy teljesen új területre lépni abban az időben nem volt könnyű dolog.

Szerencsém volt, hogy 1977-ben megjelent egy olyan miniszteri rendelet, amelynek értelmében agrár – vagy bármilyen más – mérnökként, pedagógiai végzettség hiányában is kinevezhető volt valaki tanárnak.

El sem tudom mondani, milyen boldogság volt, amikor 1977. augusztus 16-án felvettem a munkát a Kisgörbői Körzeti Általános Iskolában.

Nagyon szép három év következett, ami sikert és elégedettséget hozott számomra. Reggelente, amikor a busszal munkahelyemre mentem, láttam a VSZK-s diákokat, amint a kollégium folyosóján a reggeli tornát végezték 6 óra 10 perckor.

Aztán 1980. április 1-jétől a Keszthelyi Járási Hivatalban dolgoztam tovább, mint közművelődési felügyelő. A művelődési ház és könyvtár igazgatókkal nagyon baráti kapcsolatot ápoltam, és örömmel vettem részt az általuk szervezett kulturális eseményeken, rendezvényeken. A közigazgatás átszervezése után megszűnt a Járási Hivatal, és az ott dolgozókat különböző beosztásokba helyezték el. Akkor hallottam egyik ismerősömtől, hogy a VSZK-ban megüresedett egy kollégiumi nevelői állás. Amikor a megyeieknek elmondtam, hogy kollégiumi nevelőnek jövök a VSZK-ba, nagy szemeket meresztettek rám, és más állásokat ajánlottak. Én azonban kitartottam a VSZK mellett, mert a hivatali munkából visszamehettem tanítani, és újra az ifjúság között élhettem. Nem volt könnyű a váltás. Furcsa volt az ötvenfős tantestület, a kisgörbői kilenc főhöz viszonyítva. A kollégiumi munka, a tanulókkal való együttlét, a nevelés folyamata azonban kielégített, boldog emberré tett.

1984-ben, a VSZK fennállásának 20. évfordulóján nagyszabású ünnepségsorozattal és emlékkönyvvel tisztelgett a tanári kar és tanulóifjúság az intézmény előtt. Nagyon sok tanuló mutatkozott be kulturális műsorral, verssel, néptánccal, és nagy sikerrel mutatták be a Keszthelyi Városi Moziban megtartott ünnepségen.

A kollégiumban elkezdtük tanulni karácsonyra a Vajda Józsi bácsi által gyűjtött „Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek” című könyvből feldolgozott zalai betlehemest. A tornaterem zsúfolásig megtelt a kollégistákkal, és nagy örömmel hallgatták az előadást.

A 20 éves évforduló műsorából és a betlehemesből összeállítottunk egy egész estét betöltő előadást, 1983 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2008 2009

2014

56

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

amellyel sikeresen turnéztunk a Keszthely vonzáskörzetében lévő falvakban: Esztergályhorváti, Zalaapáti, Kallósd, hogy csak a legemlékezetesebbeket mondjam.

Olyan fantasztikus hangulat volt ezeken az estéken, hogy a résztvevők biztosan máig emlékeznek az ott történtekre. Aztán a kollégiumból átkerültem tanítani.

Az első osztályom egy szakács-cukrász osztály volt 26 fővel. Nagyon jó emlékeim vannak róluk. Máig is sokukkal mély barátság fűz össze, és van olyan köztük, akinek a lánya a közelmúltban érettségizett a VSZK-ban.

Amikor a végzősök befejezték a tanulmányaikat, mindig hatalmas ürességet éreztem. Szerettem volna, ha még maradnak a banketten. Mindig azt szoktam nekik mondani, hogy „gyerekek, maradjatok, ne siessetek el, mert az életben így együtt már soha nem fogtok találkozni”. Nehezen sikerült egyben tartani őket, mert várta őket a buli, az ifjúság pörgése. Én a sóhaj allén elindultam hazafelé, és búsultam, hogy végzett az osztályom, ennyi volt. Szeptember elsején aztán az alakuló téren felálltak az új első osztályosok, és elvonulva az osztályba, megkezdődött az újabb négy vagy öt évig tartó időszak. Jöttek az osztályok egymás után. Jobbak, kevésbé jobbak, de egy közös volt bennük, hogy mindannyiukat nagyon szerettem. Észrevettem folyosói ügyelet alatt sétálgatva a radiátoron ülő, magába zuhant gyermeket és beszélgetni kezdtem vele. Előjöttek a lelki problémák, családi nehézségek, amelyek nekik mind nagy problémát jelentettek. Egy más látószögből megvilágítva az idősebb, tapasztaltabb segítségével sok esetben lehetett vigaszt nyújtani. Az illetőben felerősödött probléma a külső szemlélő által tisztábban volt látható, és sok esetben sikerült a csőlátástól felszabadítani a beszélgető partnert.

Ha jó idő volt, egy nagy sétát tettünk a futópályán és közben megbeszéltünk egy nehezen érthető történelmi témakört. Ez különösen az érettségi előtt állóknak volt nagy segítség. Mások vagyunk mindannyian, és máshogyan reagáljuk le a bennünket körülvevő dolgokat. Sokaknak sokat adtam, másoknak kevesebbet. Most az egyre távolodó időben nem biztos, hogy azoktól kapom vissza a legtöbbet, akiknek a legtöbbet tudtam adni. De hát ilyen az emberi természet, ezt tudomásul kell venni.

A 20 éves évforduló előtt egy évvel érkeztem a VSZK-ba. Most az 50. évforduló következik. Előttem peregnek az akkori ünnepség képei, és bízom benne, hogy a mostaniak is méltóan megünneplik iskolánk fél évszázados fennállását. Azt kívánom a mostani kollégáknak, iskolavezetésnek, tanulóknak, hogy elégedett, boldog emberek legyenek, és vigyék előre a VSZK zászlóját, hogy ez az iskola még nagyon sokáig fennmaradjon mindannyiunk és az egész magyar haza javára.

Boda Sándor nyugalmazott tanár 1983 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2008 2009

2014

57

V S Z K a n z i ksz – v i ssz a e m l é k e z é s e k

Jöttek, láttak, győztek...

Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk, mint az, hogy hogyan tanítjuk !”

(Eötvös József)

...és elmentek. Sietve, többnyire fájó szívvel, büszkén. Reménykedem, hogy a Keszthelyi VSZK alapításának 50. évfordulójára sietve, örömmel és büszkén látogatnak vissza volt iskolájukba végzett diákjaink.

Mert róluk kell hogy szóljon minden, és a jelenlegiekről, és a jövő diákjairól.

A VSZK tizedik tanévnyitó ünnepségén nem kisebb várakozással kutattam a jövőt, mint a felsorakozott első éves tanulók. Aztán hamar világossá vált számomra, hogy egy rendkívül hatékony iskolai testnevelés és sport szervezeti keretei között fogok oktatni, nevelni, edzősködni. A szervezeti kereteket Fertői Pál és dr. Gyene István, az iskola testnevelő tanárai – a szakma kiváló pedagógusai – dolgozták ki, hosszú időre megalapozva az iskolában folyó testnevelés és sporttevékenységet.

Reménykedem, hogy az iskolában végzett 34 tanévnyi munkálkodásom során szervezeti, módszertani nevelési területeken kezdeményezéseim bővítették a szakmai örökséget, amelyek segíthetik a jelen oktató-nevelő munkáját és kívánom, hogy a hozzáadott érték tovább növekedjék.

Az iskola tanulói jól motiváltak voltak a kimagasló sportteljesítmények iránt, képesek voltak áldozatot hozni a sikerért. Szerencsésnek mondhattam magam, hogy velük hozott össze a sors, és ez így volt három és fél évtizeden keresztül.

Az iskola általában biztosítani tudta az alapvető feltételeket a rendszeres és eredményes munkához. Az eredmények pedig jöttek rendesen: atlétika, fiú kézilabda megyei bajnokságok, területi, országos döntők egész sora. Azért becsúsztak csalódások, de ezeket feldolgoztuk és inkább inspiráltak. Voltak, akik játékos pályafutásukat NBI-es csapatoknál folytatták (pl. Básti Gyula, Lantos József, Ambrus László) vagy alacsonyabb osztályban játszottak tovább. Voltak, akik kézilabda edzőként kötelezték el magukat (pl. Pintér Károly, Nemes Roland, Iványi Bálint).

A szocializációnak, a siker-kudarc feldolgozásának, a rendszeres munkának, általában a személyiség fejlesztésének jó terepei voltak az edzések, mérkőzések és természetesen a testnevelés órák, a sikeresen működő sportosztályok sí-, vitorlás-, lovas-táborai.

Számtalan tanítványom választotta sikeresen a testnevelő tanári pályát – nagy örömömre –, az ő felvételi felkészülésüket igyekeztem segíteni.

Máig nem tudom eldönteni, hogy tanulni vagy tanítani a jobb. Az biztos, hogy pályafutásom során nagyon sokat tanultam tanítványaimtól is, sok örömteli pillanatot szereztek, hálával gondolok mindannyiukra.

Abban csak reménykedem, hogy ez fordítva is igaz.

Eredményes tanulást és tanítást kívánok! Üdvözlettel: Bujáki Tibor nyugalmazott testnevelő tanár

1964

1969

1974 1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2008 2009

2014

58

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

VSZK-s diákként versenyeztem Egykori VSZK-s diákként és jelenlegi tanárként tisztelettel és szeretettel köszöntöm a jubileumi emlékkönyv olvasóit!

Diákkori versenyélményemet szeretném megosztani e könyvet kézbe vevőkkel. A versenyre (OSZTV) több mint 30 évvel ezelőtt került sor, az 1982/83as tanévben Miskolcon. Egy meglehetősen összetett, komplex tantárgyból, élelmiszerismeret és gyakorlatból versenyeztem. Az iskolai házi versenyen és az elődöntőn sikeresen túljutottam, így hát készülnöm kellett a döntőre.

Felkészítőm, egykori kedves, felejthetetlen tanárom és egyúttal osztályfőnököm, Záborszky Sándor Tanár Úr volt. Sándor bácsival és feleségével, Ida tanárnővel is készültem a döntőre. Alig múlt el úgy hét, hogy ne mentem volna fel az élelmiszerlaborba gyakorolni, mivel a döntőn sok laborfeladat is volt. A tanár úr szenvedélyesen, kitartóan minden gyakorlatot – ahogy ő mondta – „átvett velem”. Az elméleti tételeket is alaposan kikérdezte, a hibákra felhívta a figyelmemet.

A döntőre vonattal mentünk, ahova elkísért Tanár Úr a feleségével együtt. Az úton végig bátorított, viccelődött velem, s mondta: „ugye fiam, tudsz mindent”. „Azt éppen nem mondom, hogy mindent, de az alapozás jó volt, így csak nyerhetek” – feleltem.

A döntőn az írásbelim a legjobb lett, ezt Tanár Úrtól tudtam meg utólag, a gyakorlatnál kisebb pontatlanságok voltak csupán, így végeredményben harmadik lettem, ami nagy dolog volt, hiszen felvételt nyertem a Vendéglátó Főiskolára, és érettségi mentesség is járt a tantárgyból.

Azóta is hálával és szeretettel gondolok Tanár Úrra és feleségére, a felkészítést megköszöntem nekik és Sándor bácsitól méltó módon vettem végső búcsút ravatalánál, felelevenítve egyéniségét, emberségét.

Tanítványaim közül az évek során néhányan szépen megállták helyüket szakmai tanulmányi versenyeken, rájuk nagyon büszke vagyok, ugyanúgy, ahogy a Tanár Úr volt büszke rám egykoron.

Dancs József

1964

1969

1974

1979

1984

1990 1989

1994

1999

2004

2009

2014

59

V S Z K a n z i ksz – v i ssz a e m l é k e z é s e k

Kollégiumi élet a Facebook előtt A kollégium mindig is szerves részét képezte a VSZK-nak. A mai fiatal lakókban felmerülhet a kérdés: Milyen is volt egy kollégista élete, napirendje a 80-as, 90-es években? Mit jelentett számára a rend, fegyelem? Hogyan élt, épített kapcsolatokat, töltötte szabad idejét a digitális kor beköszöntése előtt?

A szigorú napirend: A kollégiumi ügyeletes diák 6:00-kor hos�szú csengőszóval ébresztette a lakókat. A sorakozó előtt fél órás kötelező tanulás is belefért a napirendbe (reggeli szilencium). Az emeleti ügyeletesek vezényletével, a folyosókon az összes lakó sorfalat állva megkezdte az 5 perces reggeli tornát.

Ezt követte a reggeli szobaszemle, amit a nevelőtanárok és a DÖK választottjai tartottak. A szoba rendjét pontozták (összbenyomás mellett az asztalok, polcok, szekrények, ágyak, mosdók rendje, a szobai dekoráció is számított). Az emelet és a kollégium legszebb szobáit rendszeresen díjaztuk, jutalmaztuk.

7:45-ig mindenki elhagyta a kollégiumot, ahol csak az ügyeletes tanuló és az elkülönített beteg diákok tartózkodhattak. Tanítási időben a kollégiumba nem mehetett fel senki. A délutáni szabad kimenő alatt sem hagyhatták el a város területét a kollégisták.

16:15-kor a létszámellenőrzés után elkezdődött a délutáni szilencium, amikor is mindenki csendben tanult a szobájában az asztala mellett ülve. Az emeleti tanulószobákban pedig lehetőség volt csoportos tanulásra, tehetséggondozásra és felzárkóztató foglalkozásokra a nevelőtanárok irányítása mellett.

A szabadidő eltöltése A vacsorát követően, a tévénézés mellett többféle fakultatív foglalkozáson is részt lehetett venni: a tornateremben vagy az udvaron sportolhattak a diákok, de népszerű volt az énekkar, a színjátszó kör, a néptánc, a citera kör, a rajz, a kézimunka, a kerámia, a barkács és a gyöngyfűző szakkör is, vagy később a videomagnók megjelenésével a filmklub.

Az esti időszakot használtuk fel, hogy felkészüljünk az éppen következő kollégiumi rendezvényre is: ismerkedési est, Mikulás est, karácsony, Valentin nap, farsang, nőnap, kollégiumi ballagás, kollégiumi diszkók, sportvetélkedők… Mindig nagy sikert arattak a kollégiumi nevelőtanárokból verbuválódott amatőr színjátszó kör által előadott vidám kollégiumi történetek az akkori hétköznapokról.

Ma már el sem tudják képzelni a fiatalok az életet mobil nélkül. Annak idején jelentős előrelépésként éltük meg, amikor a MATÁV a kollégium földszintjére 1 db pénzbedobós telefont szerelt fel. Később jöttek a barangoló kártyás telefonok: minden szobába került egy vezetékes készülék, amellyel viszonylag kedvező áron tudtak telefonálni diákjaink. Ezekre az eszközökre ma már csak mosolyogva gondolunk, de anno nagy dolgoknak számítottak.

Persze mi, nevelőtanárok is tudtunk élni, próbáltuk jól érezni magunkat a rendezvényeken is, valamint hagyománnyá vált, hogy a tanév végeztével szebbnél szebb helyeken jöttünk össze, hogy „kiengedjük a gőzt”, bút-bánatot elfeledve csak a szépre emlékezzünk. Zártuk a tanévet patinás egregyi borospince teraszán, a diási horgásztanyán és vitorláskikötőben is. Sokféle finomságot sütöttünk, főztünk, csónakáztunk, vitorláztunk, fürödtünk.

Most is szívesen gondolok vissza ezekre a szép élményekre kollégáimmal és a diákokkal a kollégiumban.

Kovács Pál nyugalmazott nevelőtanár 1988 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2008 2009

2014

60

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Morzsák iskolánk német nyelvű külföldi kapcsolatairól 50 év… milyen gyorsan elszállt! Mégis mennyi kedves emlék, mennyi munka, öröm! A tengernyi emlékből valóban csak morzsákat lehet csipegetni, hisz iskolánk német nyelvű kapcsolatait több mint 4 évtizeden keresztül szerveztem.

A 60-as évek közepén külföldre utazni – pláne Nyugatra a „vasfüggöny” mögé – nem volt egyszerű. Sok adminisztratív kötöttség, vízumok beszerzése, stb. nehezítette. Nekem 3 útlevelem is volt: egy piros a szocialista, egy kék a kapitalista országokba és egy barna szolgálati.

Ez utóbbit mindig a Belkereskedelmi Minisztériumban kaptam, amikor hosszabb tanulmányúton vettem részt.

Ausztriával az első lépéseket Hans Meister vadász kolléga segítette megtenni, aki akkor (1969) a fürstenfeldi zeneiskola igazgatója volt.

Az ő meghívására jutott ki iskolánk fúvós zenekara Ausztriába, ahol több fellépésünk volt, és szép kirándulásokat tettünk, például Bécsbe is. Ezen barátság révén a környék legismertebb vendéglátós családjával, a Hitzl famíliával is gyümölcsöző szakmai kapcsolat alakult ki. Ők sok kulturális, szakmai bemutatót, szimpóziumot, továbbképzést szerveztek, melyeken úgy vehettünk részt, hogy ők „gyártották” a meghívókat, hisz erre akkor még feltétlen szükség volt. Az ő közreműködésüknek köszönhetően vehettünk részt többször is – 1974-től – az osztrák rádió „Quiz nach Recept” című nemzetközi műsorában. Az együttműködésnek köszönhetően lehettünk dr. Horváth József igazgató úrral együtt a helsinki Vendéglátó Főiskola vendégei, ahol nagyon sok élménnyel gazdagodtunk. De rajtuk keresztül ismertük meg a régi vendéglátós bajor Sperrer családot a Chiemsee mellett, ahol nagyon sok tanulónk végezhette a nyári szakmai gyakorlatát, illetve dolgozhatott itt később; akkor még engedéllyel.

Hans Meister révén jutottunk el Kapfenbergbe, ahol Dr. Helmut Brass Stadtamtsdirektornak köszönhetően nemcsak iskoláink, hanem a két város közt is baráti kapcsolat alakult ki.

1981-ben sikeres magyar napokat rendeztünk, de állandóan kaptuk a meghívásokat a város különböző rendezvényeire is.

Dr. Horváth Zoltán igazgató úr és Dkfm. Mag. Heinz Boyer egy bécsi szakmai tanácskozásán 1986-ban indult a kremsi, és a semmeringi vendéglátós iskolákkal egy nagyon intenzív szakmai és kulturális kapcsolat.

Németországgal először – akkor még NDK-val 1965 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2006 2009

2014

61

V S Z K a n z i ksz – v i ssz a e m l é k e z é s e k

– Puskás István a Hungar Hotels Balatoni Önálló Egységének igazgatója révén indult meg a kapcsolatfelvétel. Tíz éven keresztül utazott 15 tanuló és 2 kísérő Rostockba, illetve Warnemündébe, ahol 2 hetet dolgoztak. A munka mellett a sok kirándulás (Berlin, Rügen szigete stb.) tette még élménygazdagabbá ezeket a cseregyakorlatokat. Az utazás akkor vonattal, átszállásokkal több, mint egy napig tartott. De ezek is jó hangulatúak voltak. Egy alkalommal az egyik tanulólány látva a Bratislava táblát, megkérdezte: „És mikor érünk Pozsonyba?” Vagy: az egyik német tanulólány túl gyorsan hadart, erre a magyar fiú megkérdezte tőle: „Was makogst du?”

1995-ben Dietmar Soentgerath úr hirschfeldei gyakorlati oktatás vezető kereste fel iskolánkat tanulócsere céljából. A megkeresést a delegációk kölcsönös látogatása követte, aminek köszönhetően a tanulók szakmai-gyakorlat cseréje éveken keresztül olajozottan zajlott. A sok program közül is kiemelkedik az ottani iskola 10 éves jubileumi ünnepségsorozata, melyen tanulóink főztjének és a folklórcsoportunknak is óriási sikere volt. A szakmai munka mellett itt is volt mindig országismereti kirándulás (Drezda, Meissen, Görlitz, Thüringer Wald …).

A másik ilyen kapcsolatunk az egyik tanítványom – Kereki Miklós – a wareni ÜAZ pincér szakoktatójának javaslatára jött létre. Ez a kapcsolat két szálon is folyt: részt vettünk a május eleji Európa Héten, valamint: a Leonardo program keretében szakmai tanulócserék is folytak.

E kapcsolatok szakmai és kulturális rendezvényei – különösen az utóbbi időben – nem lettek volna megvalósíthatók a különböző támogatások, pályázatok, projektek nélkül. Mivel Brüsszel szívesen támogatta a többoldalú partnerkapcsolatok projektjeit, így sikerült például a hirschfeldei és semmeringi iskolákkal az „Auf den Spuren der Habsburger in unserer Region” témában tartalmas rendezvényeket szervezni és egy közös könyvet is kiadni 2002-ben. Hasonló módon siker koronázta a négy iskola - Hirschfelde, Keszthely, Waldegg (Alsó-Ausztria), Varnsdorf (Cseh Köztársaság)- szakmai pályázatát „Kulinarisch Kalender” címmel.

A német nyelvű kapcsolatok mellett meg kell említenem Toplak József szállodaigazgató barátomat is, aki az iskolához érkezésem évében (1965) felkeresett bennünket, és hosszú évtizedeken keresztül motorja volt szlovéniai kapcsolatunknak.

Szervezte tantestületi kirándulásunkat (Ljubljana, Bled stb), meghívására vettünk részt nemzetközi szakmai versenyeken (Bled, Radenci).

50 év… még mennyi-mennyi emléket lehetne felidézni!!!

Külföldi kapcsolatok, utazás, ma nem kell vízum, meghívólevél, sőt már útlevél se (pénz kell!), utazhat mindenki szabadon. Más lett a világ, előnyére változott? Nem is tudom! Akkor fiatalok voltunk!

Fél évszázad?! Hajrá VSZK - további sikeres évszázadokra fel!

Malasits István nyugalmazott tanár 1965 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2006 2009

2014

62

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Félpercesek a múltból Rég volt, talán igaz sem volt….

Irodalom óra. A diák szótlanul, könyörgő tekintettel áll az osztály előtt. A felelet témája Szophoklész: Antigoné. Már a tanár is szenved, próbál segíteni: – Beszélj Antigoné családjáról!

A diáknak felcsillan a szeme, végre!

– Antigoné férjes asszony volt, férjét úgy hívták, hogy Antigo.

V. László avagy hogy kerül egy macska az Arany-balladába?

Kollégiumi farsang, a vállalkozó szellemű tanárok Hardy Mária rendezésében parodizálják a balladát. A szerepek nagyon kelendőek, mindenki akar egy kicsit „játszani”.

Azért, hogy a hangulat még kísértetiesebb legyen, egy macska is bevonul. Kárász tanár úr négykézláb, pamlagnak álcázva jön be, a macska pedig kéjesen elnyúlik rajta, nyávog, miközben néhány tanár, mint érckakas csikorog, a dühöngő déli szél is átviharzik a színpadon. A közönség dől a nevetéstől.

Abban az évben irodalom órán is nagy sikere volt ennek a balladának. A macska-álarcot még ma is őrzöm.

Tisztító vagy tiszti klub?

Az egyik kollégának este szüksége lett volna a kitisztított zakójára, de a hosszúra nyúlt értekezlet miatt már nem tudott érte menni. Megkérte az egyik diákot, hogy hozza el a tisztítóból.

A diák zavartan jött vissza néhány óra múlva, zakó nélkül.

– Sajnálom tanár úr, de a tiszti klubban nem találták az ön zakóját…

Dr. Nagy Pálné nyugalmazott tanárnő

1973 1964

1969

2009 1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

63

V S Z K a n z i ksz – v i ssz a e m l é k e z é s e k

Emlékeim 50 éves a VSZK! Szinte hihetetlen! Nekem olyan, mintha mindig lett volna!

De hogyan is kezdődött? Jól emlékszem egy beszélgetésre férjemmel, amikor egy nyári szezon után ezt mondta: „Nem megoldás, hogy a nyári szezonban Budapestről jönnek szakemberek!

Lélektelenül dolgoznak, nem érzik magukénak az üzleteket. Saját nevelésű szakember gárda kell, olyanok, akik itt élnek, vagy a Balaton mellett. Nem csak szakmunkások, hanem magasabban képzett emberek is.” És a gondolat – sok segítséggel, harcokkal – megvalósult. Az akkori HungarHotels Vállalat két kisebb hévízi szállodájában elindult a munka. Az egyik szálloda iskola lett, a másik kollégium. A vendégszobákból tantermek, tanári szoba, igazgatói iroda lett, az alagsorban egy kis gyakorló konyha és étterem. Én akkor a hévízi Palatinus Szállodában dolgoztam, mint üzletvezető-helyettes. Az iskolának gyakorlati helyekre volt szüksége, így „külső” oktatóként vezettem a szálloda éttermében a felszolgáló és szállodai gyakorlatokat is. Nagyon szerettem azt a munkát, a tanulók is szívesen dolgoztak a vendégek között, sok öröm és persze gond is volt. Rövidesen átkerültem az iskolába, mint felszolgáló szakoktató.

Közben elkezdődött az építkezés Keszthelyen. Az új iskola birtokba vétele nagy öröm és sok munka volt.

Különböző vállalatoktól, de elsősorban a keszthelyi üzletekből sok felszerelési tárgyat kaptunk. Lassan kialakult az új élet! Akkor már gyakorlatioktatás-vezetőként dolgoztam. Nagyon jó szakember gárda volt a miénk, olyanok voltunk, mint egy nagy család. Együtt dolgoztunk azért, hogy az új iskola jó hírneve messzire eljusson, de ez volt a célja a közismereti tárgyakat tanító kollégáknak és természetesen az iskola vezetőinek is.

Munkánknak lassan beérett a gyümölcse. Az Országos Szakmai Versenyeken minden évben nagyon jól szerepeltek tanulóink. Az első tíz helyen – gyakran első, második, harmadik helyen – minden évben volt keszthelyi tanuló! Új színt hoztak az iskola életébe a külföldi kapcsolatok.

Az akkori NDK-ban, Rostockban voltunk nyaranta, és német gyerekek jöttek hozzánk. A munka mellett sok szép kulturális program is volt, nem is beszélve a szakmai tapasztalatokról és a nyelvgyakorlás lehetőségéről. A festői szépségű ausztriai Krems volt a másik külföldi partner. A gyakorlati munka utolsó napján sikeres és szép magyaros estet rendeztünk vendéglátóinknak, nem csak finom magyar vacsorával, de népi tánccal is fűszerezve azt.

Nagyon sok szép emlékem van még. Az iskola második otthonom volt, mindig örömmel mentem dolgozni.

Hálás vagyok Istennek, hogy ilyen munkahelyet és ilyen kollégákat kaptam.

Végezetül sok sikert, örömteli munkát és sok szeretetet kívánok „régi iskolám” minden lakójának!

Puskás Istvánné nyugalmazott gyakorlatioktatás-vezető 1968 1964

1989 1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

64

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Pályám a VSZK-ban

avagy, hogyan lettem a VSZK- ban tanár és igazgató helyettes Írásomban nem a teljességre törekedtem, inkább a számomra maradandó élményeket elevenítem fel.

Szüleimmel 1953-ban költöztem Keszthelyre. Az egyetemek elvégzésével agrármérnöki és később középiskolai tanári diplomát szereztem.

1973-ban 32 évesen vehettem át a Doktori Oklevelemet, mely e cím viselésére jogosít.

Tanári pályafutásomat a nagykanizsai Landler Jenő Gimnáziumban kezdtem, amit a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Nagykanizsai Főiskolai karán folytattam. Múltak az évek és én egyre nagyobb honvágyat éreztem Keszthely és a Balaton iránt. Döntöttem… Keszthelyre vissza kell jönnöm!

1973-ban elindultam állást keresni, a sors keze a VSZK –ba vezényelt.

Nem véletlen! Az akkori Igazgató Dr Horváth József szívélyesen fogadott és azonnal tanári állást ajánlott.

Legközelebbi találkozásunkkor már jelen volt Juhász Zoltán a Belkereskedelmi Minisztérium Oktatási Főosztályának Osztályvezetője. Ők hosszasan kérdeztek és én próbáltam jól felelni. Ez valószínüleg sikerült, mivel Osztályvezető Úr a megüresedett. Általános Igazgató helyettesi státuszt is felajánlotta, kinevezésemet 1974. év augusztus 1-i hatállyal megkaptam.

Nagy öröm és megtiszteltetés volt, hogy az ország legrangosabb Vendéglátó Szakközépiskolájának 32 évesen egyik vezetője és tanára lehettem. Nem tudtam, hogy mi vár rám! Ez így volt jó!

Igazgató Úr betegsége miatt egy számomra vadonatúj feladat hozta az első meglepetést! Egyedül kellett az új tanévet előkészítenem. Tájékozódnom kellett a hivatalos ügyekben, ügymenetekben. Segítséget Körmendi Mária iskolatitkártól kaptam. Kezembe nyomott egy Művelődési Közlönyt és azt mondta: „Tanuld meg gyorsan a közlönyt és mindent tudni fogsz!” és ez valóban így is lett. (Megjegyzem: ma már ez elképzelhetetlen lenne.)

Második meglepetés: A Tanévnyitó ünnepség megszervezése és az ünnepi beszéd megtartása volt.

Ebben segítséget kaptam Malachovsky László kollégiumi Igazgató helyettestől. Záró versidézetem szavalása közben diákkorom jutott eszembe és belülről jót kuncogtam magamon magamban…

Gőzerővel indult a tanév és én, mint ifjú titán harcoltam a rendért a fegyelemért. Megszüntettem a becsengetés utáni kávéfőzést és fésülködést. Hozzászoktattam a kollegákat a kiírt feladatok elolvasásához és végrehajtásához.

Egy-két ajtót becsaptam, 1-2 írásbeli figyelmeztetést kiosztottam és hamar rend lett!

Később egy különleges feladat megoldása várt rám, az nekem és általam az első Szalagavató megszervezése és lebonyolítása volt. Mivel 3. és 4. osztályokban tanítottam, így közvéleménykutatásba kezdtem arról, hogy mit is szeretne az ifjúság. Hamar jött a válasz: Szépet, elegánsat egy színvonalas helyen! – ezt én is így gondoltam.

Adott volt a Balaton partján az újonnan épült Hotel Helikon. Felkerestem a szálloda igazgatóját és ő lehetővé tette, hogy e jeles eseményt minden túlzás nélkül igazán pompás és fényűző módon ünnepelhessük. A tanárok valamennyien és a vendégek estélyi ruhákban jelentek meg. Köszöntő beszédem után a végzősök a szép egyenruhájukban várták a szalagok feltűzését. Ezután az iskola néptánccsoportja a Palotással nyitotta meg a bált, ami fergeteges sikert aratott. A táncokat a balatonfüredi Anna bálok tánctanárnője és

1964

1969

1974 1974

1979

1984

1989

1994

1996 1999

2004

2009

2014

65

V S Z K a n z i ksz – v i ssz a e m l é k e z é s e k

Fertői Pál testnevelő tanár tanították be. A kuriózumnak számító korhű ruhákat Budapestről kölcsönzőből hoztuk. A Palotást Bécsi keringő követte, mikor az egyik táncos fiú táncba hívott, 1 pár taktus után a táncosok felkérték a tanárnőket és a tanár urakat. Az étteremben terített vacsorához a fiatalok is már estélyi pompában érkeztek. A bárban élő tánczene az étteremben cigányok húzták a mulatóst és a talp alá valót. Ez a fergeteges emlékezetes este hagyományt teremtett az iskola történetében és híre fél országot bejárta. Vendéglátóink is elégedettek voltak, mivel a báli szezonban a Vszk-sok bálja hozta a Vállalatnak a legtöbb árbevételt.

A nívós munkához sok és még több pénzre volt szükség, amit a Belkereskedelmi Minisztérium finanszírozott. Adódott olyan helyzet, hogy ez sem volt elég! Ekkor én 33 évesen és a gazdasági vezetőnő HamarJánosné Margitka 43 évesen gondoltunk egyet. Pénz… akkor Pénzügyminisztérium! Hivatlanul, bejelentkezés nélkül belevágtunk! Ott előadtunk kérésünket és úgy meglepődtek, hogy nem kevés pénzzel érkeztünk haza! Ez egy szép igaz történet! Tanulság belőle: Aki mer, az nyer!

Ami a tanárságomat illeti: Mindig nagy súlyt fektettem arra, hogy a legjobb tanítványaimat maximálisan felkészítsem az országos tanulmányi versenyekre élelmiszerismeret tantárgyból. A kitartó tanulás meghozta gyümölcsét. Szinte minden alkalommal 1. 2.

3. helyezésekkel tértek vissza, ami jeles eredményt jelentett az érettségi vizsgán. E sikerek örömöt és dícsőséget hoztak az iskolának. Nem szerénytelenségből írom, de az egyik versenyen, ahol diákom 1. helyezést ért el én is , mint felkészítő országos elismerésben részesültem.

A fő feladataim mellett a hosszú évek során egyéb munkákat is végeztem. Voltam az Érettségizettek Levelező Tagozatának vezetője, a Félfőiskolai Tagozat vezetője és a Szakmai Tanfolyamok szervezője és írányítója. Úgy érzem szólnom kell igazgatóimról is , hiszen 22 évig 3 igazgató mellett dolgoztam segítettem munkájukat. Dr. Horváth József, Dr. Horváth Zoltán, Muszatics László. Bizalmon alapuló munkakapcsolataink korrektek és megbizhatóak voltak.

Nevelő, oktató munkám elismeréseként 1979-ben „Kiváló munkáért” kitüntetést vehettem át a belkereskedelmi minisztertől..

Nyugdíjba menetelem után még 10 évig tanárként dolgozhattam, aminek örültem! Mikor új igazgatót neveztek ki az iskola élére Fisli István személyében, ő továbbra is igényt tartott a munkámra és megadta a lehetőségét annak, hogy én mondjam ki a végét! Köszönöm e szép gesztust neki! Így megelégedve felszabadulva hagytam abba e szép hivatás gyakorlását és mondtam búcsút 32 év után szeretett iskolámnak, melyet második otthonomnak tekintettem.

Még most is, nem tudok egy olyan napot megélni, hogy ne kerülne szóba! De ez nem baj, sőt ez a jó!

Dr. Szabadi Ágnes nyugalmazott igazgatóhelyettes, tagozatvezető

1964

1969

1974 1974

1979

1984

1989

1994

1996 1999

2004

2009

2014

66

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Az a különös VSZK-s érzés…

40 évvel ezelőtt kezdődött…

Szemet szúrt nekem, hogy anyukám addig soha nem látott ragyogással az arcán indul reggelente új iskolájába, azt igazgatni… Rajongása soha sem csillapodott.

Kíváncsi lettem erre a híres helyre, ami attól kezdve belépett az életembe. A szóbeszéd a keszthelyi VSZK-t az ország egyik legrangosabb vendéglátós iskolájának tartotta.

Miben rejlett és rejlik nagyszerűsége?

Egy olyan iskola volt, ahol minden együtt volt: becsülete volt – és van a mai napig is – a rendnek, a tudásnak, a tisztességnek, az elegáns viselkedésnek, a sportnak, a művészetnek. S mindehhez egy pezsgő, vidám, izgalmas, fergeteges hangulatú közösségi élet párosult. Én is diákja, majd később tanára lettem, és tagja maradtam ennek a közösségnek.

Diákként tudtuk, hogy a szigor szeretetből van. Szégyen volt a hiányzás, mint a 3-as vagy annál rosszabb osztályzat! Tanár közeledtén vigyázzba vágtuk magunkat a folyosón és kórusban köszöntünk. Nagy divatja volt az igazi tanításnak, amit imádott tanáraink nagy szeretettel műveltek.

Ittuk Kasnyik Klárika tanárnő szavait irodalom órán, aki fantáziánkat messze repítette. Néha fetrengve nevettünk Záborszky tanár úr sajátos humorán, főleg mikor a Varga Ica fekete fogakat imitálva állt ki felelni. A tanár úr vette a lapot: Ica így is, úgy is 1-est kapott! Malasits tanár úr német órán csak úgy dobálta a kérdéseket, mi meg úgy ugráltunk, mint a nikkel bolhák. Játszva tanultunk!

Berta tanár úr tudásánál csak szigora volt nagyobb, ezért gyakran megköszöntöttük mondvacsinált okra hivatkozva. Bejött! PR-ban se voltunk utolsók, csak akkor még ezt a kifejezést nem ismertük. De a módszert igen! Klucsarits Iván ételkészítési gyakorlatain olyan precizitás és rend volt, mintha a katonaságnál lettünk volna. Tőle tudjuk, ahogy az élet, úgy az étel is csak ízesen jó!

Imádtuk és várva vártuk a táncos összejöveteleket: októberben iskolai ismerkedési bállal kezdődött, decemberben mikulásbál, majd februárban a bálok királya, a Helikon szállodában megrendezett fényűző szalagavató bál követett. Év közben az osztályok 1-1 diszkós estére meghívták egymást.

Rettenetesen szerettük az egy hetes alma- vagy szőlőszüreteket. Oda és visszaúton hihetetlen lelkesedéssel üvöltöttük a magyar népdalok néhol kissé átköltött változatát. Kúsztunk, másztunk honvédelmi napon, és a kézicsapat megvert mindenkit! Tornász múltam miatt én a szabadidős tevékenységek közül népi táncot választottam. Az első próbára belépve leesett az állam, mikor a „nagyok”, Baranyai Böbe, Birkás, Iller és az Anna úgy ropták, hogy majd szétesett az épület. Nagy boldogságomra félév múlva Szentesi Ferivel első párként táncoltuk a palotást. A táncversenyeken mindig nyertünk, és a Helikonon is aranyérmesek lettünk.

Az országos tanulmányi versenyeken az iskola hozta a dobogós helyezéseket. Szégyellem, de kedvenc tantárgyamból: üzemgazdaságtanból – amit ma is tanítok – csak az országos 4. helyezést szereztem meg.

Drága jó Pataki Tóni bácsi, kiváló tanárom nem volt mérges, csak annyit mondott: „Nem baj Linda, én vagyok a hibás, mert nem ismételtük át az elszámoltatást!” Persze ebben nem volt igaza!

Köszönet mindenkinek, legfőképpen anyukámnak (Dr. Zombory Tamásné, később Dr. Szabadi Ágnes), aki idevezetett, és akiről 35 éves VSZK-s múltját tekintve is csak a „legekben” lehet beszélni! A VSZK-s érzést Ő is ismeri, azt, ami nekem még ma is az erőt adja, súgja a gondolatokat és mutatja a helyes utat!

Paskuné Zombory Melinda

1964

1969

1974

1979

1984

1988 1989

1994

1999

2004

2009

2014

67

Ők is VSZK-sok voltak

Ő k i s V S Z K- s o k vo lta k

Az 1989-es 4. B Az 1989-ben érettségizett 4. B osztály dupla jubileumot ünnepel: az 50.-et és a 25.-et. A 25 éves találkozón vége-hossza nem volt az emlékezésnek. Felidéztük életünk igen jelentős élményekkel és tapasztalatokkal teli négy évét.

VSZK-snak lenni csodálatos volt, egy külön életérzés, ami életünk végéig elkísér bennünket. A mi osztályunk egy olyan közösség volt az információs forradalom előtti időszakban, amelyet a közös programok, barátságok, első szerelmek, egymás támogatása, szeretete és a bajtársiasság jellemzett.

Nekünk nagyon sokat jelentenek a keszthelyi évek, csak felsőfokban beszélhetünk róluk mint életünk egyik legmeghatározóbb szakaszáról.

Felnőttként mindannyian megálljuk a helyünket az életben, bár távol sodródtunk egymástól. Megvalósítottuk karrier-álmunkat, megalapoztuk egzisztenciánkat és szülővé váltunk.

Ennyi év után is van igényünk egymás társaságára, vágyunk rá, hogy találkozzunk, és ott folytassuk az élmények megbeszélését, ahol 5 évvel azelőtt abbahagytuk. Számunkra a város, a kollégium örök szerelem marad.

A jelenkor diákjának üzenjük: Az életben a tudatosság és a bátorság számít. Merd megvalósítani álmaidat!

Baranyai Szilvia és Kardos Orsolya

1964

1969

1974

1979

1985 1984

1989 1989

1994

1999

2004

2009

2014

68

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

1968-tól napjainkig „Mindig magasabbra!”

47 évvel ezelőtt, még a Deák Ferenc utcai kihelyezett iskolában kezdődött számomra a keszthelyi VSZK története.

Cserszegtomajról naponta bejárva rácsodálkozni egy akkor újra formálódó szakma – a turizmus – újraindítására, felemelő érzés volt. 1969-től már az új csodaszép iskolában kezdtük a tanévet a pincér-szakács osztállyal. Szakmunkás tanulóként könnyen szívtam magamba az iskola jól felkészült, igényes tanárainak óráin a tananyagot, hiszen a gyakorlati munkahelyen rögtön élesben is kipróbáltuk a tanultakat. Keményen és határozottan egymásra épült az elmélet és a gyakorlat.

Az iskola a VENDÉGLÁTÁS-t tanította professzionálisan, komoly szaktekintélyekkel, kellő empátiával. Megkövetelték a folyamatos tanulást, de ennek megvolt az eredménye is. Országos szakmai versenyeken általában tarolt a keszthelyi VSZK. Az 1971-es soproni Szakma Kiváló Tanulója Verseny országos döntőjén mondták: „a keszthelyieknek nem csak az anyagot kell tudni, hanem azt is, hogy hányadik oldalon van a könyvben” – ez járta akkor az iskoláról!

Kemény következetességgel tanítottak, neveltek, formáltak bennünket a nagybetűs VENDÉGLÁTÓS életre.

Lehetne mondani, akkor más időket éltünk, más volt az „ember anyag”, de a későbbi sikerek alapját – tanár és diák – akkor rakták le, és ez egy életen át elkíséri a keszthelyi volt VSZK-s diákokat. Jelenlegi munkahelyemen a szakszemélyzet 90%-a a VSZK-ban végzett, 15 – 20 éve dolgozom némelyikükkel együtt, működik a dolog, higgyék el!

1971-ben nyílt a Helikon Szálló Keszthelyen, itt már szakácsként dolgoztam, de a munka mellett levelezőn érettségiztem 1973-ban. A 70-es években a külföldi turisták már felfedezték a Balatont, akkor már a vendég előtt szervíroztunk ételeket, flambíroztunk, próbáltunk a külföldi vendégek elvárásainak is megfelelni. A fizető pincér a „főúr”, a konyhafőnök a „séf úr” még akkor is, ha ez nem mindenkinek tetszett! Csírájában megjelent a piacgazdaság, ha néha hiánygazdálkodás is volt. Az iskola is bővült oktató termekkel, kabinettel, oktatókkal és sok-sok diákkal, hiszen továbbra is rangja volt annak, ha valaki a többszörös túljelentkezés mellett be tudott kerülni a VSZK-ba. Kellett a jó szakember az újonnan nyíló szállodákba, a VENDÉGLÁTÓS szakma népszerű volt, már néhányan külföldi utakra is kijutottak.

A Budapesti Vendéglátóipari Főiskolán tanultam 1977 – 1980 között, jó volt a keszthelyi alap, simán ment.

Néhány év múlva óraadó szakoktatónak hívtak volt iskolámba. Nagy kihívás volt, hiszen „Ők” még engem is tanítottak, meg még tegezzem is Őket, de megvolt a MINTA. Szakmai alázat, a vendég tisztelete és megbecsülése, valamint a szakma csínjának-bínjának a megtanítása következetesen.

Ezektől az évektől aztán már folyamatosan újból együtt futott az életem a keszthelyi VSZK-val. Szakmunkásvizs­ gák, érettségik, szintvizsga bizottságok tagjaként, elnökeként szívesen mentem, megyek vissza.

Teljesült a közös nagy álom is, a VSZK-ra építve elkezdődhetett a felsőfokú képzés, a régióban már régen szükség lett volna erre. Egy új szint az iskolán és egy új kihívás a szállodaismeretek oktatása volt kollegáknak és VSZK-soknak. „Ha annyira hajtottad, akkor most segíts!” mondta a professzor úr, mit lehet erre válaszolni: OKÉ !

Végezetül jó látni az iskolában a régi – új arcokat, akiknek a szülei, sőt már a nagyszülei is itt végeztek. Így aztán gyakori, hogy az autópálya büféjében, a legjobb éttermekben vagy szállodákban többet időzünk a tervezettnél, hiszen a személyzet közül valaki biztosan a keszthelyi VSZK-ban végzett, és akkor erről beszélni kell!

Bangó László próbaidős szakács tanuló – címzetes egyetemi docens

1964

1968 1969

1971 1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

69

Ő k i s V S Z K- s o k vo lta k

Művelődtünk, művelődünk „Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”

Weöres Sándor Ezt próbáltam én megérteni a 4 középiskolai évemben és azóta is…

1978-ban kezdtem a VSZK-t Keszthelyen. Megszeppent elsősként új élmény volt kollégiumban lakni és a szeretteimtől egy hónapra búcsút venni, hiszen akkor havonta egyszer utazhattunk haza. Nagyon gyorsan megtaláltam Csaszi (Császár Miklós) segítségével a könyvtárat, ami a kedvenc helyem lett a következő években. A kollégiumban lehetőséget kaptam, hogy ott készüljek fel az órákra, ennek nagyon örültem. Néha úgy éreztem, hogy nem vagyok eléggé lelkes a tojáskocsonya és a besamel mártás elkészítésében és a hasonló szakmai tantárgyak iránt. A magyar és a történelem tantárgyakat jobban szerettem, és a Sümegi tanár úr vezette kirándulásokat, aki az osztályfőnökünk volt. Nagyon szívén viselte a lelki fejlődésünket, az osztályfőnöki órákon hosszú beszédeket tartott az egészséges életmódról, és a friss levegő előnyeiről. Nagy bulikat csaptunk, amikre szívesen emlékszem vissza, ezen jókat derülünk azóta is az osztálytalálkozókon, felemlegetve a közös csínytevéseket. Nagyon megszerettem a várost a négy év alatt, minden zegzugát megismertem. Az összes múzeumot többször bejártam , cserepet és csontot mosogattam a Balatoni Múzeumban, nagy boldogsággal vállaltam házigazdai munkát a Helikoni ünnepségeken. Szívesen emlékszem vissza Markos Éva nénire, aki esténként a kollégiumban lelkesen tanította a csuhébaba készítését, versenyre készülve bevitt az egyetemi könyvtárba. Azóta is jó kapcsolatban vagyunk, sokszor beszélgetünk.

A vendéglátásban valóban nem dolgoztam, az érettségi után továbbtanultam, mert jobban vonzott a pedagógus pálya, majd a népnevelés-népművelés, amiben jelenleg is dolgozom. Kisebb - nagyobb vargabetűvel 1994-ben költöztünk Keszthelyre 3 gyermekemmel és férjemmel. Jó volt az ismerős házakat látni, ismerősökkel találkozni, és ismét otthon érezni magam itt, úgy éreztem: hazaértem. Szívesen vállalom azóta is az 5 évenkénti osztálytalálkozó megszervezését és akkor megnézzük, hogy mennyit fejlődött, változott a régi alma mater, megállunk a tablók előtt, ki van még a régi tanáraink közül itt.

Szeretettel emlékezem vissza a középiskolás évekre, azt mondják, az ember fejlődésében nagyon meghatározóak a középiskolás évek, én is így érzem, nagyon jó barátságokat köszönhetek annak a 4 évnek.

Itt tapasztalhattam meg, hogy nekem kell kiállnom a saját igazamért, senki nem véd meg, és kialakult egy olyan személyiség belőlem, aki elkötelezett a tanulás mellett.

Izgalmas, szép diákévek voltak, szívesen átélném még egyszer!

Csengei Ágota a Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatója

1964

1969

1974

1978 1979

1982 1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

70

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

A sport végigkísér Keszthelyen születtem és itt éltem családommal együtt. Nagyon eleven, sokat mozgó gyermek voltam, imádtam a természetben játszani. Szüleimnek sokat segítettem az építkezésben, mezőgazdaságban, méhészkedésben. Édesanyám mellett gyakran megfordultam a konyhában és segítettem neki a főzésben, sütésben. Az iskola jó hírneve, a szakma megszerzésének vágya volt a fő oka, hogy 1977-ben a Szendrey Júlia Általános Iskolából ide felvételiztem, a Vendéglátóipari Szakközépiskolába.

A sport már korán meghatározta életemet, általános iskolában röplabdáztam, atletizáltam – Vörös Béla tanár úrnál – és imádtam focizni. A VSZKban híresen nagy volt a sportélet, olyan kiváló testnevelők tanítottak, mint Fertői Pali bácsi, Bujáki Tibor,Csíkos László, és Gellei Imre. Mindannyian magas színvonalon oktattak és edzősködtek is. Kézilabdában több első osztályú játékost nevelt az iskola, rendszeresen részt vettek az országos diákolimpiai versenyeken. Az iskolai sportélet meghatározója volt az osztályok közötti foci és kézilabda házibajnokság, vagy március 15-én a Helikon ligeti pályán és a hazain rendezett labdarúgó kupa, amelyet az osztályunk is megnyert.

Az osztályfőnököm két évig Keszthelyi Tamás, majd utána Kasnyik Gyuri bácsi volt. Szép emlékek az osztálykirándulások: a Duna-kanyar, az Északi Középhegység, a Hortobágy, Debrecen, mind felejthetetlen élményt nyújtottak. A heti tanrendben egy nap szakmai nap és 5 tanítási nap szerepelt. A szakmai napon ételkészítés, felszolgálás valamint cukrászat alapjaival ismerkedhettünk meg. Az ételkészítés fortélyait Szabó József, Bagladi Sándor, Klucsarits Iván tanár uraktól, a felszolgálásét Puskás Éva nénitől, a cukrászatét Drexler Tóni bácsitól leshettük el Sajnos mint keszthelyi nem vehettem részt a kollégiumban zajló élménygazdag életben, csak az osztálytársak elbeszélései alapján irigyelhettem őket. Több kiváló tanuló volt osztályunkban, akik közül Kiss Laci, Örményi Jani, Skoda Miki tanulmányi versenyeken értek el jó eredményeket. Én a sportban jeleskedtem: a Keszthelyi Haladás atlétájaként – Dr. Kertész Tibor irányításával – a harmadik évfolyamon, Szegeden hármasugrásban 7., negyedikben Győrben 14,46 m-rel a 6. helyet szereztem az Országos Atlétikai Diákolimpián. Negyedik évfolyamon, mint ifjúsági válogatott kerettag 8-10 edzésen vettem részt hetente és reggelente 7 órakor készültem tornából a felvételire testnevelőimmel. 1981-ben érettségiztem, majd szombathelyi és hódmezővásárhelyi katonaévem után 1984 és 1988 között a Testnevelési Főiskolára jártam. 1988-tól tanítok a testnevelést, és 1990-től a Vajda János Gimnáziumban a tanítás mellett az atléták nevelésével foglalkozom.

Jó szívvel gondolok osztályfőnökeimre, testnevelőimre, akik sokat segítettek és példát mutattak a sport területén. Gellei Imre labdarúgót szeretett volna belőlem faragni. Máig emlékezetesek az osztályomban lezajlott két állandó csapatos foci osztálybajnokság mérkőzései, amelyet játszottunk esőben, fagyos hóban, kánikulában, számoltuk a gólkülönbséget, és a gólkirályi címet megszerezni külön dicsőség volt.

Csíkos László tanár úrral azóta is jó kapcsolatot ápolunk, többször csaptunk össze kézilabda mérkőzéseken és együtt cserélünk eszmét a méhészkedésről. Bujáki Tibor tanár úrral, aki már nyugdíjas, gyakran beszélgettem a strandon. Berta Géza tanár úrral az egyetem kondicionáló termében, később az atlétikai pályán találkoztunk, edzettünk együtt. Osztályfőnököm, Kasnyik Gyuri bácsi és felesége az osztálytalálkozók rendszeres résztvevője, és örökös fiatalságukkal elbűvölnek mindannyiunkat.

Kívánom, hogy a továbbiakban is sok ilyen kiváló tanár tanítsa az ifjúságot, és minél több olyan diák hagyja el az iskolám falait, akikre méltán lehet büszke a VSZK! Csikós József testnevelő tanár 1977 1964

1969

1974

1979

1981 1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

71

Ő k i s V S Z K- s o k vo lta k

Mit kaphat ez ember?

1992-ben kezdtem meg tanulmányaimat a keszthelyi VSZK-ban. Számos kitűnő tanár tanított. Ilyen volt például a maximalista Karancz tanár úr, az óráira precízen felkészülő Dancs tanár úr, a szigorú Kárász tanár úr, vagy a csupa szeretet Markos tanárnő.

Mikor eszembe jutnak a VSZK-s éveim, és azon gondolkodom, kik voltak azok a tanárok, akik a mai napig legnagyobb hatással voltak rám, a munkásságomra, akkor egyértelműen három név jut eszembe.

Az ételkészítés ismereteket tanító Klucsarits Iván tanár úr, aki hihetetlen kitartással, szakmaisággal és szakmaszeretettel oktatott, azt láttatta meg velünk, hogy érdemes tanulni, mert amennyit elsajátítunk, annyival ügyesebben mozgunk ebben a szakmában. Kellő szigorúsággal, de jó kedvvel, szerethetően adta át tudását nekünk.

Az iskola legszigorúbb matematikatanára Bőr József tanár úr volt. Nála még az egy pontos egyesért is komolyan kellett dolgozni. Ő volt az, aki azt tanította meg nekünk, hogy az életben mindig többek akarjunk lenni, ne elégedjünk meg azzal, amik vagyunk, hanem tanuljunk. Minden rajtunk múlik, mi alakítjuk életünket. Szerinte az ember szülessen bárhova is, ha tanul és keményen dolgozik, figyel a lehetőségeire, akkor sikeres lesz az életében. Talán harmadikos voltam, amikor Bőr tanár úr átlapozva a naplót minden névnél megállt, és mindenkitől megkérdezte, mi a terve az iskola befejezése után. Amikor megállt a nevemnél elmosolyodott jellegzetes nevetésével, és jó kedélyével a következőt mondta: „Fodor úr – sokunkat úrnak szólított a maga vicces stílusában – magában benne van egy főiskola, ugye azt tudja?”

Ez az egy apró kis mondat elkísért eddigi egész életemben, az iskolát követő 6-8 évben, amikor nem sikerült az első felvételim, vagy amikor szigorlatra, államvizsgára készültem. Bármennyire nehéz is volt az az időszak, amiben voltam, mindig átlendített ez az egy mondat: „magában benne van egy főiskola”. Sokat köszönhetek neki: nyitott szemléletemet, látásmódomat, de ezt az egy mondatot, amit kaptam tőle útravalónak jó időben, olyan erővel, őszinteséggel és jó szándékkal mondta, hogy a szívem mélyén hordom, s máig erőt ad, ha erőre van szükségem.

A harmadik tanárom – aki egész életemre kiható útravalót tett lelki tarisznyámba – Kósa Erika tanárnő volt. Ő kellő időben ébresztett rá, hogy nekem saját magamnak kell felállítanom céljaimat, értékrendemet és saját magamnak kell megfelelnem. Sok diáknál kemény munkával érte el, hogy higgyen saját magában. Négy éven keresztül volt a történelem tanárom, és közéleti szerepvállalásomat, emberi tartásomat, elvhűségemet alakította ki. Örök vitában álltunk a történelem térképe előtt, de mindig elfogadta azt, ha az ember saját véleményét tényekkel megvédte, alátámasztotta.

Feltehetem a kérdést, kaphat-e az ember egy szakiskolában többet tanáraitól, mint szakmaiságot, önbizalmat, hitet és széles látkört? Köszönettel felelek erre a kérdésre, hogy szerintem ez a legtöbb, amit egy diák megkaphat; és én ezt megkaptam.

Nem is a diákoknak, mint inkább a tanároknak szánom ezeket a gondolatokat, hogy van értelme kemény, hosszú munkával a diákoknak hitet adni saját magukban, és felébreszteni a bennük szunnyadó tehetséget, akaratot.

Fodor Márk a Zenit Hotel Balaton ügyvezetője 1992 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1996 1999

2004

2009

2014

72

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Fél évszázada a vendéglátásban Az ELSŐK között1967-ben lettem szakács, de az iskolát azóta sem hagytam el. Hol a katedra egyik, hol a másik oldalán álltam mind a mai napig is. Visszatérve a VSZK-ba 1976-ban érettségiztem, immáron Keszthelyen, amit vendéglátó üzemgazdász diploma is követett a Vendéglátó Főiskolán 1982-ben.

Szakmai pályafutásom során nagyon sok helyen és pozícióban megfordultam. Hollandiában, Angliában, Németországban a tanulmányutakon sokszínű, korszerű konyhatechnológiai ismeretekre tehettem szert. Dolgoztam szakácsként, majd konyhafőnökként a Danubius Vállalatnál Keszthelyen, Hévízen, 1975-től a Hotel Helikon konyhafőnöke, majd 1983-tól a Termál Hotel Aqua étteremigazgató-helyettese, 1986 tól a keszthelyi Holsten Söröző üzletvezetője, üzemeltetője voltam.

1991-ben nagy fába vágtam a fejszémet, megnyitottam a vonyarcvashegyi Janika Panzió-Éttermet, melynek vezető tulajdonosa vagyok.

Az évek során sok közéleti tisztséget is betöltöttem. Voltam a Keszthely-Hévíz Gasztronómiai Társaság elnöke (1974-85), a Szakács Mesterbizottság elnökhelyettese (1997), a Kereskedelmi és Iparkamra Vonyarcvashegy és Térsége Gasztronómiai Tagozatának elnöke (1997), az Országos Kereskedelmi és Iparkamara oktatási tanácsadója, Vonyarcvashegyi Sport Egyesület elnöke (2002-2005).

Mindeközben régi iskolámmal, a VSZK-val sem szakadt meg a kapcsolatom, hiszen 1998-tól az iskola oktatója lehettem. 2002-től – szinte minden évben – pedig már szakmai vizsgaelnöki teendőket látok el szakmunkásvizsgától a menedzser szintig. Az évek során több száz pincér, cukrász, szakács, vendéglős vagy menedzser tanuló vizsgáján keresztül, részese lehettem az új generáció szakmaszerzésének. Láttam, kóstoltam sokféle ételt, meghallgathattam szép és kevésbé felkészült szóbeli feleletet. A vizsgazárókon mindig elmondtam a következőket: Csak úgy érdemes ezt a szakmát űzni, hogy ami kikerül a kezünk közül, arra mindig mint mesterműre gondolhassunk.

Szakmai életutam során jómagam is mindig ezt tartottam szem előtt, hogy úgy éljem napjaimat, hogyha majd éltes koromban, családom körében egy pohár bor társaságában leülök, akkor elmondhassam, hogy „ez mestermunka volt”.

Hegyi János mesterszakács a Janika Panzió Étterem tulajdonosa 1964 1964

1967 1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

73

Ő k i s V S Z K- s o k vo lta k

Rákóczi túrós, a Puncs és a diáksport A keszthelyi VSZK-nak 1973-77-ig voltam tanulója. A cukrász szakmát középiskolai tanulmányaim alatt Bálint Tanár Úr szerettette meg velem, azóta sem ettem olyan Rákóczi túróst, amit Ő készített. Sümegi Béla tanár úr volt az osztályfőnököm. Ő vezette a fotószakkört is, amelynek tagja voltam, és ennek köszönhetően mai napig sokat fényképezek. Tagja voltam a néptánccsoport mellett fellépő énekkarnak is, akikkel 1976-ban Ausztriában Kapfenbergben képviseltük iskolánkat és Keszthely városát. Az iskola elvégzése után a Zala Megyei Vendéglátó Vállalatnál helyezkedtem el. Az első években pincérként dolgoztam, majd üzletvezető helyettes lettem.

1985-ben nyitottam meg Nagykanizsán üzletemet, a Puncs fagyizót. Az üzlet családi vállalkozásban működik, velem dolgozik feleségem és fiam is. Nagy hangsúlyt fektetünk a kiváló minőségre. A tejes fagyikat főzzük, a gyümölcsfagylaltokat természetes alapanyagból készítjük. 2011-ben Zala megye Legjobb fagyizója lettünk.

2014-ben a NÉBIH által meghirdetett versenyen az Ország Kedvenc Fagyizója címet nyertük el. Az üzlet szezonálisan üzemel, így télen hódolhatók hobbimnak, a fafaragásnak.

Keszthelyi középiskolai tanulmányaim alatt Kocsis Ferenc edző szerettette meg velem a labdarúgást. S bár „nagy” focista soha nem lett belőlem, a sportág iránti alázatot és az általa is képviselt szellemiséget igyekeztem átültetni a saját tanítványaim fejébe. Fontosnak tartottam, hogy a sporton keresztül emberré váljanak. 1985 és 2010 között Nagykanizsán utánpótlás edzőként vezettem a serdülő és ifjúsági csapatokat, sőt 1991-től két éven keresztül a megyei serdülő válogatott élén is álltam.

A tréneri feladatok mellett vállalkozóként anyagilag is segítettem a fiatalok boldogulását.

A szívem egyik csücske a foci, a másik a fagylalt. Az előző év mindkét területen sikeres volt, hiszen márciusban a Magyar Diáksport Szövetségtől az utánpótlás munkám elismeréseként a legújabb címeres melegítőt kaptam meg, majd áprilisban Nagykanizsa Sportjáért díjat vehettem át. Ezt követően az ország kedvenc fagylaltozója címet nyertem el, melyben szintén óriási segítséget jelentett sportoló barátaim és idős szüleim támogatása. 2015 szintén jól kezdődött, hiszen – a sportolók szavazatai alapján – az év férfija lettem, ami bevallom, jólesett a hiúságomnak.

Horváth „Mákos” Ferenc a Puncs Fagyizó tulajdonosa 1973 1964

1969

1974

1977 1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

74

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

„Kanizsai” esztendők Bátyám, Roland 1999-2005 között volt a KVSZK diákja, ahol nem csak az alapképzést, hanem a szakmenedzseri képzést is elvégezte. Az iskolában sokan megjegyezték Rolandot, ugyanis egy sikeres csontvelő transzplantáción esett át a harmadik évfolyam során.

Az életbevágó műtéthez én voltam a donor. Az iskola pozitív hozzáállásának és támogatásának köszönhetően Rolandnak nem kellett évet ismételnie az intézményben. Én 2004-2010 között végeztem tanulmányaimat a KVSZK-ban. Vagányságom, pozitív hozzáállásom, humorom miatt nemcsak osztálytársaim, tanáraim, hanem az iskola többi tanulója és oktatója is ismert. Utána a Pannon Egyetem vendéglátás-turizmus szakának hallgatója voltam. Édesanyám, Kanizsai Tiborné Ágnes több mint 10 éven át vezette az iskola Szülői Munkaközösségét. Nevéhez fűződik az SZM-bál indítása, és sok-sok éven át tartó szervezése. Időt és energiát nem kímélve fáradozott azon, hogy támogatókat szervezzen a rendezvény sikeres lebonyolításához, a munkaközösség intézményfejlesztési céljainak megvalósításához.

Mindketten rendszeresen dolgoztunk a család éttermeiben már tanulmányaink alatt, különösen a nyári szezonban. Roland 2006-ban a Mixer Világbajnokságon I. helyet szerzett. Ezután mindketten a család éttermeiben folyamatos és kitartó munkával a koktélok népszerűségének emelésén fáradoztunk, sikerrel.

Mindketten már 23 éves korunkban átvehettük a családi szezonális éttermek üzemeltetését és irányítását, Roland a Paprika Csárdát Balatonfenyvesen, én az Ági`s Steak House-t Balatonkeresztúron vezetem évek óta, melyek összesen 1000 fő befogadására képesek és több mint 60 alkalmazottat foglalkoztatnak.

A két éttermet erős és stabil lábakon álló, neves étteremmé fejlesztettük rövid időn belül, a balatoni hullámzó vendégforgalmak ellenére. Mindig sikerült megújulni, lendületet vinni az üzletekbe.

Roland, 2010-ben az egyik családi étteremtől mindössze 80 méterre felépítette luxus apartmanjait, melyek azóta is, folyamatosan 100%-os kihasználtsággal üzemelnek. Egy ideje ő már nemcsak sikeres üzletember és vezető, hanem tisztelettudó férj és családapa is egyben. Teljes mértékben beágyazta magát a balatoni életbe és hozzáértő szakemberré vált mind a vendéglátás, mind az idegenforgalom területén.

Engem nem elégít ki a balatoni idegenforgalom, ezért részt veszek az édesanyám által alapított luxus magyar márka, a Silka továbbépítésében és divatszalonjaink irányításában, mint tulajdonostárs. A grafikai feladatok megoldása, továbbá a cég informatikai illetve technikai hátterének megtervezése és kivitelezése egyaránt az én feladatom.

Mindketten lelkes igyekezettel és töretlen ambícióval szeretnénk céljainkat megvalósítani, eredményes és kiemelkedő példájává válni a keszthelyi VSZK-nak.

Kanizsai Tibor az Ági’s Steakhouse vezetője

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999 1999

2004 2004

2010

2005 2009

2014

75

Ő k i s V S Z K- s o k vo lta k

Idegenforgalom közép- és felsőfokon 2001-ben tizennégy évesen valószínűleg azon kevesek közé tartoztam, akik tudták, mihez szeretnének kezdeni az életükkel, mivel akarnak foglalkozni. Tudtam, hogy emberekkel szeretnék dolgozni, s legszívesebben az idegenforgalomban helyezkednék el. Ezért is választottam a VSZK-t. Nem is igazán gondoltam bele, hogy ezzel továbbviszek egyfajta családi hagyományt, hiszen szüleim is VSZK-sok voltak.

Egy évfolyamonként 12-16 főt számláló falusi iskolából bekerülni egy több száz fős középiskolába nem volt könnyű, eleinte nehezen találtam a helyem. De a hetek, hónapok múlásával egyre mélyebben ivódott belém a VSZK kultúra: az óra elejét és végét jelző csengő hangja, a buszpályaudvar melletti testnevelés órák hangulata, az iskolai rendezvények és versenyek, a hangosbemondó, a zöld mellény és a VSZK induló. Az első év végére már büszke voltam arra, hogy VSZK-s vagyok, s ma már tudom, az az igazán jó közösség, amely identitást ad a tagjainak.

A második és harmadik év végére arra is rájöttem, hogy egy 16-18 éves fiatalnak pontosan egy ilyen színes, rendkívül különböző emberekkel teli környezetre van szüksége, mint amit a VSZK nyújt. A VSZK megtanított arra, hogyan nézzek szembe a bizonytalansággal és miképp kezeljem a felmerülő nehézségeket annak érdekében, hogy a kitűzött célokat elérjem. Azt hiszem, valamennyi kortársam nevében mondhatom: a felnőtté válás küszöbén épp erre van szükségünk.

Nagyon sokat tanultam emberi viselkedésről, problémakezelésről, alkalmazkodásról és barátságról. Közhely, de a középiskolában kötött emberi kapcsolatok valóban meghatározóak lehetnek az ember életében. Nagyon örülök annak, hogy a kamaszkorom ezen kételyekkel és bizonytalanságokkal teli időszakában a VSZK színes forgatagában én is barátokra találtam, akikkel a mai napig jó a kapcsolatunk.

Mindemellett hálás szívvel gondolok valamennyi osztály- és évfolyamtársamra, kedves oktatóinkra, hiszen általuk váltam azzá az emberré, aki most vagyok. Az érettségi óta többször jártam a VSZK épületében, s valahányszor akarva-akaratlanul is mosolyra nyílt a szám és dobbant a szívem, mikor meghallottam a csengőt, megláttam egy-egy zöld mellényt, vagy épp a büfé felé igyekvő fiatalokat.

Goethe szerint az ember csak két dolgot adhat gyermekének: én a VSZK-tól gyökereket és szárnyakat kaptam.

Miután elköszöntem a VSZK-tól, Nagykanizsán kezdtem meg egyetemi tanulmányaimat, az előre kijelölt utat folytatva turizmus-vendéglátás szakon, majd vezetés-szervezés mesterszakos diplomát szereztem Veszprémben. Ezen időszak alatt már egyre jobban belefolytam az egyetemi munkába, egyre nagyobb és komplexebb feladatokat kaptam. Jelenleg is a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának nemzetközi pályázatokért felelős munkatársa, doktorandusza vagyok, de a mai napig sokszor fülembe cseng az ismerős nóta, „Szeretnék újra visszajönni, mint vendéglátós kisdiák….”

Kaszás Nikoletta PhD hallgató, pályázati referens

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

2001 1999

2004

2005 2009

2014

76

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

A VSZK mint családi hagyomány Kiss György vagyok 1980-84-ig tanultam a VSZK-ban. Osztályfőnököm Malasits István tanár úr volt. Visszaemlékezve arra a néhány évre és az azt követő időszakra, úgy gondolom, hogy esetemben igaz a mondás, amit annak idején mosolyogva hallgattunk: „Az iskola a második otthonunk”. A tananyag elsajátításával néha voltak problémáim, hiszen annyi minden más jobban érdekelt: a sport, a pavilonsor, a „mozdonybár” és a kézen fogós séták. Az iskolás évek meghatározó élménye Ács József tanár úr felszolgáló szakköre volt. Érdeklődésem azóta is töretlen, folyamatosan képezem magam. Több hazai és nemzetközi mixer versenyen vettem részt. A magyar csapat tagjaként szép eredményeket értem el. Jelenleg zsűrizéssel segítem a Magyar Bármixer Unió munkáját. Közben elvégeztem a főiskolát, ahol gyakorlati tapasztalataimat számos elméleti ismerettel egészítettem ki. Muszatics László igazgató úr biztatására kezdetem el tanítani. Második éve Zalaegerszegen tanítok szakács és pincér elméletet.

A VSZK-ban a mester pincérek elméleti és gyakorlati felkészülését segítem. A VSZK-s fiatalok tudásáról, tehetségéről pedig a szakmai vizsgákon kapok nagyon pozitív képet. Az iskolai évek óta másik nagy „szerelmem” a kézilabda. Bujáki Tibor és Csikos László tanár uraktól nemcsak a sport szeretetét, hanem fegyelmezetten, csapatban dolgozni és gondolkodni is megtanultam. Csapatvezetőként és edzőként irányítom a keszthelyi kézilabda csapatot, ahol folyamatosan játéklehetőséget kapnak a VSZK-s fiatalok is. Feleségemet a diákéveim alatt a VSZK-ban ismertem meg: „1986-ban érettségiztem a VSZK-ban. A mai napig szeretettel gondolok osztályfőnökeimre – Börzsei tanár úrra és feledhetetlen angol óráira, Józsa Sándorné tanárnőre és az emlékezetes osztálykirándulásokra, és nem utolsó sorban Kasnyik Györgyné tanárnőre, aki végigkísért minket az utolsó évben.”

Gyermekeink révén évek óta folyamatosan kötődünk az iskolához, hiszen ők is a VSZK-ban tanultak: Gergely 2003-2007-ig tanult sporttagozatos osztályban, így a vendéglátó szakma mellett megtanulta a síelés, lovaglás és vitorlázás alapjait is. A kézilabdacsapatnak is tagja volt. Érettségit követően 2008-ban technikusi végzettséget szerzett a VSZK-ban.

– Anna 2006-ban szintén sporttagozatos osztályban kezdte meg tanulmányait. Szakmai versenyen is indult és szép eredményt ért el. Most a Pannon Egyetemen tanul Veszprémben.

– Veronika 2013-ban érettségizett. Jelenleg is az iskola tanulója, Hetényi Tamás tanítja a cukrászat mesterségére.

Kívánom, hogy a VSZK még hosszú évtizedekig adjon otthont a vendéglátó szakma elsajátítására törekvő ifjúságnak, akik a kiváló szakmai képzések mellett számos szép élménnyel és emlékkel gazdagodva fejezzék be tanulmányaikat, mint ahogy rajtunk kívül az elmúlt 50 évben oly sokan tették.

Kiss György

1964

1969

1974

1980 1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

77

Ő k i s V S Z K- s o k vo lta k

Egy szerelem kezdete Gyakorló szállodaigazgatóként, több mint egy évtizedes vezetői tapasztalattal, 2014. év legjobb vidéki szállodáját irányítva gyakran eszembe jutnak a kezdetek. Honnan jött ez a szakma, hol tanultam meg a stabil alapokat, kik szerettették meg velem a vendéglátást, hol nyílt ki a világ számomra. A válaszom mindig ugyanaz, rövid és tömör, VSZK. Az ember akkor járt abba az iskolába a kilencvenes évek első felében, amikor koránál fogva a legnagyobb az érdeklődése a világ dolgai iránt. 1991-ben úgy léptem be a nagybetűs VSZK-ba, hogy mindenki irigyelt, hogy „bekerülhettem”, kemény felvételi megpróbáltatások után. Emlékeztek a fűszerek felismerésére? Persze vaktesztben? Mai napig élénken él a fűszerek illata az emlékezetemben, a nyári melegben, vakító napsütésben, bizottság előtt izgulva.. Érettségi mellé gondoltam lesz egy normális szakmám, szakács szerettem volna lenni.

Ez a románc hamar elmúlt, az első szakmai gyakorlat maradandó károkat okozott és ráébredtem, hogy 600 adag galuska szaggatása nem az én világom lesz. Kimentem hát a vendégtérbe és elkezdtem nyelveket tanulni, mert hogy a VSZK akkor messze földön híres volt a nyelvi képzésről. A német nyelv szeretete az intézményhez köthető, kiváló tanáraim kreatív és hatásos módszerrel megtanítottak és megadták a lehetőséget, hogy tanuljak. Fantasztikus osztályunk, sőt évfolyamunk volt, ezt most már mindenképp kijelenthetjük, hiszen idén tartjuk a 20 éves érettségi találkozónkat és a legtöbben megtalálták a számításukat, mindenki hasznos alapokat kapott a sulitól az életre még akkor is, ha nem a vendéglátás lett a szakmai végállomás.

Nos, igen, kevés buli, sok tanulás, erős matek, néha rettegett szakmai tárgyak, felejthetetlen biológia órák, némi stressz a nem nekem kitalált testnevelés órákon. Mai szememmel nézve minden emlék kellemes, persze a sok tanulás mellé kell a mázli faktor is. Hol van a neved a naplóban, miért hagytam otthon a késeket egy ÉKT gyakorlat előtt, miért gyűrött a fekete nadrág a felszolgálás gyakorlatnál, ezek sok mindent eldöntöttek a szorgos hétköznapokon. És azt már mondtam, hogy történelem érettségin az egyes tételt húztam? Na és a főzés hétfőnként? Emlékeztek? „Emberek megfőtt a fakanál! Találkozás a sarki teremben!”

17 évesen többen nekivágtunk nyári gyakorlatra Németországba, örök hála érte a sulinak. Kinyílt a világ és rájöttem, hogy világpolgár lehetek és erre már megérett bennem, hogy ez egy szakmai szerelem lesz, a szakmából hivatás lett. És, hogy megéri nyelvet tanulni? Az én pályám rá a bizonyíték. Rámenős tanáromnak köszönhetően, aki bízott bennem és beíratott az OSZTV nyelvi körére, a suli után az Alkotmány utcai Vendéglátó Főiskola padjaiban találtam magam, miután közel 600 indulóból országos első lettem. És igen, ne legyen szerénytelen az ember, jóleső érzés volt, hogy a VSZK-ban ezt akkor nagyra értékelték és elismerték, végső soron a suli hírnevét is öregbítettük. A VSZK-s alapok robbantották be a rakétáimat, így főiskolai éveim előtt, alatt és után egy-két évet töltöttem Németországban, Angliában, Egyesült Államokban, hogy elsajátítsam új hivatásom alapjait, stabil nyelvtudással. Ez kellett ahhoz, hogy 27 évesen átvegyem a hévízi Hotel Európa fit**** vezetését, 2004-ben, alig 10 km-re a valamikor Alma Mater-től.

Mindenki, aki bátor és lép egy merészet, legyen az egy nyelvi verseny, egy vívó világkupa, szavalóverseny, szakácsverseny, szakma kiváló tanulója, vagy elindul a világba szerencsét próbálni, egyedülálló lehetőséget kap az élettől. Csak rajta múlik, hogy akar-e vagy tud-e vele élni, de a legtöbben be akarjuk bizonyítani, hogy olyan iskolából indultunk útnak, ahol jól felkészítettek bennünk az életre. Köszönöm!

Könnyid László szállodaigazgató Hotel Európa fit

1964

1969

1974

1979

1984

1991 1989

1994

1995 1999

2004

2009

2014

78

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Szerettem VSZK-s lenni Lendvai Bianka vagyok, bár most már inkább csak Lendvai Bia. Rádiós műsorvezetőként dolgozom immár 3 éve a Helikon Rádióban. De mint az ebben a könyvben összegyűjtött emberek, egyszer én is VSZK-s voltam.

2004 egy fordulópont volt az életemben, hiszen nyolcadikas diák lévén, választanom kellett, hogy hol szeretném folytatni tanulmányaimat. Akkor én a VSZK-t választottam, hiszen 14 éves fejjel úgy gondoltam, talán az idegenvezetés nekem való lenne.

A mai napig emlékszem a felvételire. Vis�sza kellett mondanom a „rendelést”. 2 erőleves, 2 bécsi szelet, egy narancs juice, egy szénsavmentes ásványvíz és 2 szelet lúdláb torta.

Izgatottan vártam az első napot, és hogy kik lesznek az új osztálytársak. Nem volt okom panaszra, jó csapat jött össze, és nagyon sokat köszönhettünk osztályfőnökünknek, Kósa Erika tanárnőnek, akire minden esetben feltétel nélkül számíthattunk.

Folytatva az általános iskolai hagyományomat, a VSZK-ban is több dologban részt vettem. A Diáktanács tagja voltam minden évben, az összes iskolai ünnepségen közreműködtem verssel, énekkel, versenyekre jártam, és a női futballcsapatban is védtem. Az ezekre való felkészülésben is számíthattam tanáraimra, Novák Katalin tanárnőre, Márkusné Szűcs Mariann tanárnőre, Dancs József tanár úrra vagy éppen Bujáki Tibor tanár úrra, akiknek köszönöm, hogy időt szakítottak rám.

A legkedvesebb emlékeim közé rengeteg esemény tartozik: az ételkészítés órák, amik mindig jó hangulatban teltek, az, hogy volt szerencsém kétszer Németországba utazni Kránicz és Malasits tanár urakkal, az érettségim, a bolondozások, hiszen tanáraink tudták, hogy néha arra is szükség van, és még sorolhatnám hosszas sorokon keresztül.

Ha valaki megkérdezi, hogy megbántam-e ezt a döntést, én azt válaszolom, hogy nem. Szerettem VSZK-s diák lenni. Sokat tanultam, és olyan dolgokat tapasztalhattam meg, amelyek nem adatnak meg minden középiskolásnak. Ez az iskola olyat adott nekem, amit fel tudok használni a mindennapjaimban, amik segítettek akár az egyetemi éveim alatt is, hiszen érettségi után sikeres felvételt nyertem a Pécsi Tudományegyetem kommunikáció-média szakára. Ha visszarepülhetnék a múltba és újrakezdhetném, akkor is így döntenék, hogy itt alapoznám meg a későbbi jövőmet. Nem maradtam a szakmában, nem lettem idegenvezető, és ez egy jó döntésnek bizonyult, mert a rádiózás a mindenem, a vendéglátásban nem tudtam volna így kiteljesedni. De örülök, hogy innen indultam.

Lendvai Bianka rádiós műsorvezető, Helikon Rádió

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2006 2004

2008 2009

2014

79

Ő k i s V S Z K- s o k vo lta k

Még ma is emlékszem… … az augusztusi délutánra. Meleg volt, rövidnadrágosan, nagytáskásan, kissé megszeppenve szálltam ki a családi Zsiguliból, és vettem szemügyre a kicsit már ismerős épületegyüttest. Először voltam olyan helyzetben, hogy őseim elhoztak, s maradnom kell, nem megyek velük haza. És nem olyan érzés fogott el, mint táborozáskor, mikor tudtam, hogy móka meg kacagás meg miegymás… Valahogy úgy éreztem, valami nagyon végleges dolog van kialakulóban. Önállóság!!! Ez volt az első, ami eszembe jutott.

Mostantól csak magam vagyok magamnak, nincs a biztos szülői felügyelet, nincs, aki gondolkodik helyettem. Felnőtt lettem! Ez volt a második! És ez máris nyakamba varrta a felelősséget!

Kissé komolyabb ábrázattal indultam meg a kapu felé, drága szüleim gondterhelt arccal követtek. Valószínűleg hasonló gondolatok motoszkálhattak az ő fejükben is. Jó lett volna akkor hallani azokat a gondolatokat…Talán könnyebb lett volna minden… De nem hallottam, csak a saját gondolataim hallatszottak. És a kapun beérve diákok fogadtak, akik elmagyarázták, merre kell menni a kolesz felé, és kit keressünk. Találomra kerültünk a szobákba, négyesével.

Furcsán vizsgálgattuk egymást, lassan átöltöztünk, évnyitó, elköszönés, szülők haza, ránk pedig várt a nagybetűs kollégiumi élet. Első este, vicces így utólag, ágyazni a nagyobbaknak, lefutni „az árrésbe felhozni a haszonkulcsot”. Aztán alvás előtt hosszan dumáltunk arról, ki honnét jött, mit szeret, minek fog tanulni. És a másnap! Osztályok, Osztályfőnök! Malasits Tanár Úr! Már akkor fogalom volt! Míg élek, el nem felejtem. Akkor, azon a napon kötöttem életre szóló barátságot Vele, bár akkor még nem tudtam, de ittam a szavait, öröm volt hallgatni, és ma is, ha csak eszembe jut, jó érzés fog el. Sajátos stílusa megfogott, és bár voltak jó és kevésbé jó időszakok kettőnk kapcsolatában, mindig felnéztem Rá, mindig Rá akartam hasonlítani! Az hogy ma már én is a „Tanarak” közé tartozom, nagyban Neki köszönhetem. És teltek az évek, kisdiákból ballagókká váltunk, megismertük a szakma rejtelmeit, kiválóbbnál kiválóbb tanáraink, oktatóink mindent megtanítottak nekünk, amit csak lehetett. Ma furcsán hangzik ez, tudom, de akkor megtiszteltetés volt oda járni. VSZK… Ha kérdezték, hol tanulok, boldogan húztam ki magam, és vágtam rá azonnal. Négy év alatt milliónyi élmény, kirándulások, iskolai bulik, sítáborok, klubdélutánok, szüretek, pavilonsor, kastélypark, különmunka… És ami ma szintén furcsán hangzik, mindent mindig együtt csináltunk. Jól éreztük magunkat egymással, és bár sok éve nem találkoztunk, biztos vagyok benne, hogy újra egy asztalnál ülve minden úgy lenne, mint azelőtt. A megkezdett beszélgetéseket is ott folytatnánk, ahol abbahagytuk.

Emberekké váltunk az akkor még fiatal falak között, és azt hiszem, jó emberekké. Megfertőződtünk a szó legjobb értelmében. Kaptunk valamit, ami egy életre szól, a szakma szeretetét, az elhivatottságot, a kitartást, az emberséget. Tisztelni egymást és az embereket, odafigyelni a másikra, és ez mindent meghatároz egy ember életében. A VSZK-s diák örökre VSZK-s diák marad. Az életem talán legfontosabb és legjobb döntése volt, hogy ebbe a csodás iskolába jelentkeztem, s a sors a legjobbat tette velem akkor, mikor úgy döntött; ott a helyem.

Ennyi év elteltével is állíthatom, igaz a mondás: „Csak a szépre emlékezem”. Így van, s lehet ez azért is, mert rossz nem nagyon történt velünk. Szerelem, Barátság, Siker, Boldogság… Ezek a szavak jutnak eszembe, és csakis ezt a jól ismert indulót dúdolgatom napok óta: „Szeretnék újra visszajönni, mint vendéglátós kisdiák, s újra együtt énekelni, hogy hív a VSZK!” Drága, kedves Iskolám, mindent-mindent köszönök!

Matting Norbert tanár

1964

1969

1974

1979

1984

1992 1989

1994

1996 1999

2004

2009

2014

80

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Mérföldköveink Ezúton szeretnék gratulálni a VSZK-nak, fennállása 50. évfordulója alkalmából.

Ezek a mérföldkövek nagyon jó lehetőséget adnak arra, hogy megálljunk és emlékezzünk, mit jelent nekünk a „VSZK”. Ezen sorokat egy távoli országból írom, mégis a VSZK-hoz kapcsolódó szép emlékeim élénken villannak fel előttem.

Ahogy kinézek az ablakon, az itteni fák susogása az iskolát körülvevő parkra, a munkahelyi kihívások az érettségire és a szakmai vizsgák feszült hangulatára emlékeztetnek.

A VSZK számomra a munkát jelentette, ami sosem volt szégyen, és mi, VSZK-sok büszkék lehetünk az iparágra, aminek tiszteletére, szeretetére és művelésére az iskola tanított bennünket.

Bár nem a vendéglátóiparban dolgozom, ám nap, mint nap találkozom elhivatott és munkájukat szerető emberekkel. Szeretném hinni, hogy az élet sok diáktársamnak megadta, amit nekik; - a hivatásuk szeretetét és a környezetük megbecsülését.

Zárszóként hadd meséljek el egy történetet.

Kollegáimmal néztük a 2015-ös Bocuse D’Or döntőjét, ahol is felvillant a magyar zászló, és a magyar csapatot mutatta a kamera. Egyik munkatársam rámutatott a magyar zászlóra, és kérdezte, tudok-e valamit a magyar versenyzőkről. Mondtam, hogy igen, és amikor Molnár Gábort mutatta a kamera, azt mondtam, hogy „őt nem ismerem, de ott végezte a középiskolát, ahol én”.

Mit éreztem akkor? Azt, hogy bárhová vessen minket a sors, mi, VSZK-sok megálljuk a helyünket, mert jól tudjuk a leckéket, amikre az iskola megtanított minket. Köszönet illeti tanárainkat, és az iskola vezetését, és hadd emlékezzek iskolatársaimra, akik szerte a világban öregbítik az iskola jó hírét.

Mátyás Marianna Dóra pszichológus Dublin, 2015. 02. 22.

1998 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2002 2004

2009

2014

81

Ő k i s V S Z K- s o k vo lta k

Kitartás és szakmai alázat A keszthelyi VSZK (ahol 1976-ban végeztem) a hetvenes években nagyon híres és népszerű középiskola volt, ahová nem lehetett kön�nyen bekerülni. Dél-Dunántúl minden részéről érkeztek diákok, akiknek kemény felvételi rostán kellett megküzdeniük a bekerülésért.

Sokan jelentkeztünk és érkeztünk kitűnő tanulóként. Évfolyamunk három osztálya közül talán mi voltunk a legösszetartóbb és legvidámabb csapat, ahol „az egy mindenkiért és mindenki egyért” elv működött. Osztályfőnökünk Berta Géza tanár úr sokszor szigorúan terelgetett bennünket és megpróbálta történelmi évszámok bevésése mellett az orosz nyelv szépségét megszerettetni velünk. Természetesen mindenkinél másképp sikerült és sokan rettegve várták, hogy az órát megússzák felelés, vagy dolgozatírás nélkül.

Az érettségi találkozóinkon mindig felidézzük ezeket a nehéz helyzeteket és mindannyian úgy gondoljuk ma már, hogy jót tett nekünk az a szigorúság.

Az iskola modern és jól felszerelt intézménynek számított, közvetlen a mellette lévő kollégiummal együtt. Tanulás mellett egy nagy családként éltük az életünket. A kollégium igazgatójára, Malachovszky Laci bácsira úgy tekintettünk, mint pótapánkra. Akivel megbeszélhettük gondjainkat, aki tudott mindenki szerelmi kapcsolatáról és bánatáról, de ugyanakkor a rendet nagyon megkövetelte.

A versenyszellem már akkor is része volt az oktatásnak. Rendszeresen készültünk tanulmányi-, sport- és kulturális versenyekre, ami részben jó előkészítés volt számunkra a továbbtanuláshoz és az életben a helytálláshoz.

Gyakorlati szakmai képzés az iskolai tanműhelyben zajlott, mellette minden nyáron egy hónap szakmai gyakorlatot kellett eltöltenünk egy-egy vendéglátóhelyen. Akkor ezt az időt soknak tartottuk, de ma már úgy gondolom, hogy jól megalapozta további döntésünket, életünket. Akarunk-e ebben a szakmában dolgozni, vállaljuk-e a velejáró feladatokat. Úgy gondolom, hogy középiskolánk jó alapot biztosított és adott számunkra a kezdéshez. Én szerencsés ember vagyok, mert a szakmám, a munkám a hobbim. Szeretek emberekkel, a vendégekkel foglalkozni annak ellenére, hogy a feladat sokszor nem könnyű. Szüleim is a vendéglátásban dolgoztak, bár az ő példájukon keresztül nem akartam először ebben a szakmában dolgozni. A sors mégis úgy hozta, hogy a keszthelyi VSZK lett a középiskolám. Az volt a célom, hogy minél magasabb szinten tudjam a szakmát művelni. A főiskola befejezése után a Danubius Thermal Hotel Hévíz szállodában kezdtem dolgozni, jelenleg üzemeltetési igazgatóként vezetem a Hévíz és Aqua szállodákat. A vezető pozíció elérése és megtartása sok munkával, kitartással és folyamatos szakmai önképzéssel jár. A nyelvtudás és a jó kommunikációs készség ma már alapfeltételnek számít. Fontos még azt is tudnunk, hogy a szakmánkban csak akkor lehetünk sikeresek, ha van bennünk kitartás és egy nagyfokú szakmai alázat.

Mészárosné Sallai Hilda a Hévíz és Aqua szállodák üzemeltetési igazgatója

1964

1972 1969

1974

1976 1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

82

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Generációkon át, csak a VSZK 1967-től 1971-ig voltam a VSZK diákja. Az első két osztályt még Hévízen, majd a harmadikat és negyediket Keszthelyen végeztem. Életem egyik legszebb élménye volt ez a négy év. Hévízen, az első osztályban Olasz Ferenc volt az osztályfőnökünk, aki egy igazán kiváló és nagyszerű tanár volt. Ő később operatőr, fotóművész lett. Őt követte Nemesházi Gizella, a mi Gizkénk, aki érettségiig kísért bennünket, a IV.B osztályt. Számomra Ő és Malasits István, „Mala” voltak és hála istennek vannak is, a legkedvesebb, legnagyszerűbb tanárok életemben.

1967-ben nagyon nagy szó volt bekerülni a VSZK-ba. Igazán rangos és jó nevű szakközépiskola hírében állt és ezt a rangját úgy érzem, meg is tartotta napjainkig.

Dr. Horváth József az iskola első igazgatója rengeteget dolgozott azért, hogy a VSZK-ból jól képzett szakemberek kerüljenek ki.

Még Hévízen alakult meg az iskola fúvószenekara, melynek tanulmányaim befejezéséig tagja voltam. Érettségi után évekig visszajártam játszani klarinétosként. Karnagyunk, Garanvölgyi Tibor zenetanár egy kiváló együttest hozott létre, köszönet érte. Rengeteg élményt, sok sikert adott számomra a négy év alatt.

Talán a mi családunk az egyedüli a VSZK történetében, ahol édesanyám még Hévízen végezte el a Vedéglátóipari Üzletvezetői iskolát, aztán következtem én 1967-1971-ig. Évit, feleségemet – számomra a legdrágább kincset – is a VSZK-nak köszönhetem, hiszen itt ismerkedtünk meg egy középiskolai Helikoni ünnepség alkalmából (ő, Mangra Éva 1971 és 1975 közt koptatta az iskola padjait). Két gyönyörű leánygyermekünk Réka, 1992-1996-ig, Dóra pedig 1996-2000-ig volt az iskola tanulója. Egész családunk ennek az intézménynek köszönheti jövőjét a szállodaiparban.

Magamról annyit, hogy az érettségi után az újonnan nyitott Helikon szállodába kerültem szállodai recepciósnak, majd szobafőnökként, később pedig szállodavezető helyettesként is dolgoztam. 1986-tól kineveztek a hévízi Aqua szálloda általános igazgatóhelyettesének és párhuzamosan a Béta Hotel Napsugár szállodaigazgatójának. 8 évvel később az Aqua szálloda megbízott igazgatója voltam egy évig. 1997-től a keszthelyi Abbázia Club Hotels szállodacsoport üzemeltetési igazgatója lettem Keszthelyen, Hévízen és Cserszegtomajon. 2000-től egy privát cégnél dolgoztam szintén szállodacsoport igazgatóként Alsópáhokon, Zalacsányban és Zalaegerszegen. Külön öröm volt számomra, hogy feleségem, Éva végig velem dolgozott.

2002-ben nagy fordulatot vett életpályám. 4 évig, 2006-ig Keszthelynek – ennek a csodálatos városnak – lettem polgármestere, majd 2006-2010 közt országgyűlési képviselő voltam. Nagyon büszke vagyok rá, hogy ez idő alatt is sokat segíthettem a VSZK-nak a fejlesztésekben, működésben.

Muszatics László korábbi és Fisli István jelenlegi igazgató urakkal igazán jó munkakapcsolatot alakítottam ki. Jelenleg a keszthelyi Önkormányzat képviselője vagyok nyugdíjasként. A VSZK-val továbbra is tartom a jó kapcsolatot és azon dolgozom, hogy az iskola továbbra is megőrízhesse jó hírnevét és kimagasló szakmai színvonalát.

Szívből gratulálok az intézmény 50 éves jubileumához, köszönet minden pedagógusnak, intézményvezetőnek és nagy Tisztelet és köszönet a már nem élőknek.

További sok sikert a VSZK-nak! Üdvözlettel: Mohácsi József tiszteletbeli tanár 1967 1964

1969

1971 1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

83

Ő k i s V S Z K- s o k vo lta k

A „pavilonsor”-tól Lyonig Nagy megtiszteltetés ért, amikor megkértek, hogy írjak a jubileumi évkönyvbe. Örömmel teszek eleget ennek a felkérésnek, hisz az ember életében a középiskola az az állomás, ahol megkapja azokat az alapokat az élethez, melyeket a későbbiekben továbbfejleszthet, és ezekben kiteljesedhet.

VSZK … mit is jelent ez a szó számomra? Talán egy márkajelzést, egy olyan unikumot, mellyel annak idején, és gondolom napjainkban is mindenki tisztában van. Egy intézmény, amely olyan embereket nevel, akik nemcsak a szakmai szférában, hanem a civil életben is tökéletesen megállják a helyüket. Legendás hely volt ez számunkra a szó szoros értelmében.

Emlékképeim, melyek örökre emlékezetesek maradnak a teljesség igénye nélkül: osztálykirándulásaink Nagymihály tanár úrral, franciaországi nyári gyakorlat Kasnyik tanár úr szervezésében, Lukács tanár úr speciális feleltetési módszere, Bujáki tanár úr tornaórái, délutáni edzések az iskolai konditeremben, Zombory tanárnő elhíresült „szigora”, mellyel tanulásra ösztönzött minket. Az ő előadásában még a „legszárazabb” témákat is képesek voltunk befogadni. Szívesen gondolok vissza a szakmai gyakorlatokra, ahol Vörös Ernő tanár úr óráin a petrezselymet az ő szóhasználatával élve „bolhavese nagyságúra” kellett darabolni. A pavilonsoron a jéghideg hosszúlépések elfogyasztása egy-egy meleg tavaszi délutánon… és még hosszasan sorolhatnám. Miközben egyre több emlékkép előjön bennem, nagyon jó érzés kerít hatalmába, boldogság tölt el és örülök, hogy részese lehettem ennek a „legendának”. Köszönöm!

Molnár Gábor mesterszakács, chef Geisel’s Vinothek München Molnár Gábor 2006-ban szakács szakoktató diplomát szerzett a budapesti Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolán. Először egy franciaországi nyári gyakorlat során tágult ki számára a világ. Véglegesen a Takács Lajos vezette Jankó konyhájában kötelezte el magát a szakma magas szintű művelése mellett, „ott gondolkodni kellett a konyhán, tudni, hogy mit miért, és miért úgy, és mindez miért jó”.

A Jankó, a Vörös és Fehér, illetve a Klassz bisztró után a pécsi Enoteca Corso étterem konyháját vezette. Jelenleg a müncheni Geisel’s Vinothek szakácsa.

2015-ben a rangos Bocuse d’Or szakácsverseny döntőjében képviselte hazánkat. 24 nemzet legjobb szakácsai között Molnár Gábor és csapata a 13. helyen végzett. A legjobb plakátért járó különdíjat Magyarország kapta.

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1995 1994

1999 1999

2004

2009

2014

84

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Egy svájci gyakorlat margójára Nagyon nagy megtiszteltetés számomra, hogy az 50 esztendős VSZK jubileumi emlékkönyvében szerepelhetek.

Először is Papp Andrea tanárnőnek szeretném megköszönni, hogy gondolt rám, és megkért, hogy írjak pár sort a VSZK-ban eltöltött esztendőkről és az azóta eltelt időről.

Hol is kezdjem? Valójában már óvodás koromban eldöntöttem, hogy szakács szeretnék lenni. Mindig kíváncsian figyeltem édesanyámat és a nagymamáimat, amint a konyhában serénykedtek. Persze mindig segíteni is akartam, és természetesen szabadott is. Ekkor szerettem bele a főzésbe. Szerencsére nagyon korán rájöttem a világ legfontosabb dolgára is: Teljesen mindegy mit, csak szeresd, amit csinálsz! A véleményem pedig az, hogy nincs is szebb dolog annál, mint amikor valakinek örömet szerezhetünk a munkánkkal.

Az általános iskola elvégzése után nem is volt kérdéses, hova tovább, 2003-ban felvettek a keszthelyi VSZK-ba. Az intézmény falain belül eltöltött 6 évről egy egész könyvet lehetne írni, de rövidre fogva, nagyon jó időben, nagyon jó helyre (osztályba és évfolyamba) kerültem. Rengeteget tanultunk a vendéglátásról és nagyon jó tanáraink, szakoktatóink voltak, akiknek így utólag visszaemlékezve a kisujjában volt a szakma minden egyes mozdulata. Aki erre nyitott volt, és egy kicsit odafigyelt, nagyon sokat elleshetett tőlük. Életem egyik fordulópontja egy péntek reggel volt. Konyhai gyakorlat, Kránicz István tanár úr odajött hozzám és megkérdezte, hogy nincs-e kedvem a nyáron Svájcba menni, szakmai gyakorlatra. Természetesen azonnal igent mondtam. Hetekkel később, egy nagyon komoly szóbeli és írásbeli felvételi után, ahol 80ból 7-diákot vettek fel, már indulhattam is Svájcba. Az úti cél Passugg volt, Svájc egyik legjobb vendéglátós iskolája. Az itt látottakra és a szerzett tapasztalatokra is felbecsülhetetlen értékként gondolok. Modern eszközök és tankonyha, patika rend és tisztaság, és úgyszintén nagyon jó tanárok. Egy szakácstanulónak maga a mennyország! A tanfolyamot sikeresen elvégeztem, aminek kifejezetten örültem, hogy egyedüliként kaptam a többtucat szakácstanonc közül 6-os, azaz kitűnő gyakorlati jegyet. Az iskola után kiközvetítettek a gyakorlati helyemre, ami egy kis hegyi étterem volt. Itt is apait-anyait beleadva teltek a hetek-hónapok. És olyan dolgokat tanult az ember, amit egyik iskolában sem tanítanak. A vendéglátás minden terén kipróbálhattam magam, mosogatás, hidegkonyha, melegkonyha, pincérkedés. Az étterem tulajdonosával olyan jól kijöttünk, hogy lassan 6 éve nála dolgozom. Igaz, már sokat változott a munkaköröm.

Jelenleg egy nagyon szép borétterem és vinotéka sommelier-je vagyok. Nyaranta szívesen megyek haza Keszthelyre, és segítek szüleimnek a családi vállalkozásunkban, és mindig örömmel gondolok a VSZK-s évekre, és az ott tanultakra.

Pampetrics Milán sommelier 2003 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2007 2009

2014

85

Ő k i s V S Z K- s o k vo lta k

Szeretni, amit csinálunk… „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett mun ka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

(Szentgyörgyi Albert) Nekem ez sikerült, mivel a VSZK megtanította szeretni azt, amit csinálok és megtaláltam azt, amit szeretek csinálni. Igaz, 1987. szeptember 1-jén félve és izgatottan léptem át a bejárat küszöbét, megszeppent arccal hallgattam végig az első osztályfőnöki órákat. A tanárok kedves fogadtatása és osztálytársaim közvetlen viszonya már az első félévben meggyőzött arról, hogy a pályaválasztás sűrű erdejéből kivezető legjobb utat választottam. Az elméleti órák sokszínűsége, Muszatics László tanár úr szigora, mely révén a mai napig nem felejtettem el a fermentáció fogalmát. Bőr József tanár úr frappáns tanácsai, amelyek a matematikai példák megoldásán keresztül rávezettek bennünket arra, hogy mindig józan paraszti ésszel gondolkodjunk. Abban szilárdított meg, hogy nekem itt a helyem ebben az iskolában. A gyakorlati órák, ahol sikerült megismerkednem a főzés és felszolgálás különös fortélyaival, ezt a tényt csak tovább erősítették bennem. Minden gyakorlati órát élményként éltem meg, főleg amikor a pirosra festett aszpik Klucsarits Iván tanár úr feje felett a plafonon landolt. Szeretnék ezúton is köszönetet mondani Kasnyik Györgyné tanárnőnek, aki négy éven keresztül kiállt mellettünk és kitartó munkájával segítette fejlődésünket. Nem utolsó sorban köszönöm Kasnyik György tanár úrnak a színes osztálykirándulások szervezését és hogy sikerült megismertetni Szeged idegenforgalmi nevezetességeit.

1991-ben sikeres érettségi vizsgát tettem és egy év katonai szolgálat után sikerült a hévízi Badacsony étteremben elhelyezkednem. Mindig fő céljaim között szerepelt, hogy szállodában dolgozzam. Ez a vágyam 1994 márciusában teljesült, és sikeres felvételt nyertem a szintén hévízi Danubius Thermal Hotel Aqua felszolgáló csapatába. Az igazi kiképzés itt kezdődött és a VSZK kitűnő alapot biztosított, hogy a rám bízott gyakorlati feladatokat maradéktalanul teljesíteni tudjam.

1996 augusztusában az újonnan nyíló Rogner Hotel Lotus Therme nyitó csapatában folytattam munkámat. Az évek múlásával végigjártam a szakmai fejlődést jelentő ranglétrát és 10 éve az étterem igazgatói posztot töltöm be a mára már Lotus Therme Hotel & Spa néven működő szállodában.

Közel hatvan kollégát irányítva birkózunk meg a vendéglátás szövevényes kihívásaival, ahol biztosan állíthatom, nincs két egyforma nap. Tehát, aki szereti az élet sokszínűségét, a megoldandó feladatokat és nem utolsó sorban a vendéget, bátran választhatja ezt a szakmát.

Az élethosszig tartó tanulás vágya számomra is fontos érték. Ennek köszönhetően ismét sikerült átlépnem a VSZK küszöbét és újra beülni az iskolapadba, hogy ez év júniusában mesterként távozhassak szeretett iskolámból.

Köszönöm VSZK! Szita Zsolt a Lotus Therme étterem igazgatója 1987 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1991 1994

1999

2004

2009

2014

86

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

40 év után is 1976-ban végeztem, abban az időben nagyon népszerű iskola volt a VSZK. Ötszörös túljelentkezéssel kellett megbirkózniuk a jelentkezőknek, jellemzően 4,5-ös átlaggal lehetett bekerülni. Osztályfőnökünk Berta Géza tanár úr volt, aki történelmet tanított nekünk és kemény kézzel tartotta össze a 24 fős osztályt.

Az érettségi tantárgyakon kívül többféle szakmai tantárgyat is tanultunk: felszolgálást, ételismeretet, idegenforgalmat, cukrászatot, mindenbe belekóstoltunk egy kicsit. Szigorú szakmai vizsgákon kellett megfelelnünk. Havonta egyszer külső gyakorlaton vettünk részt, a nyári gyakorlat kötelező volt. Gyakorlati helyként általában a Helikon és a Thermál hotel szolgált. Akkoriban nem volt jellemző, hogy a diákok családjukkal együtt szállodában pihennek pár napot. Számunkra a gyakorlat adott csak lehetőséget arra, hogy megismerkedjünk a szállodai környezettel, ez a minőségi környezet maga volt az elismerés. Örültünk, hogy csodás környezetben gyakorolhatunk, tanulhatunk. Ez vonatkozott az iskolára és a kollégiumra is, akkoriban vadonatúj épület volt, minden csillogott, felszereltsége minőséget képviselt, sőt az új tornateremmel modernnek számított.

Ha újra kezdeném az iskolai tanulmányokat, ismét ide iratkoznék. Szülőfalumban, Csömödéren a kocsmáros fiától hallottam, hogy milyen jó dolog pincérnek tanulni, az ő hatására jelentkeztem a VSZK-ba, így utólag is örülök, hogy ezt választottam. A kollégiumban négyszemélyes szobákban laktunk. Olyan minőséget és színvonalat képviselt, mint a szállodák. Élmény volt ide járni és a kollégiumban lakni.

1991 óta az általam működtetett étterem bérlemény volt, majd 2012 óta saját éttermet üzemeltetek. Mint vállalkozó, azoknak a diákoknak ajánlom ezt a szakmát, akik nem csak a pénzt látják benne, hanem a szakma szeretetét is alázattal tovább tudják vinni. Emberekkel bánni nemcsak a ma pincérének kihívás, hanem mindig is ez volt. A mai megváltozott vendégkör igényli a stressztűrő képességet, a magas fokú problémamegoldást és nem utolsó sorban a fizikai állóképességet.

Rendszeresen megrendezzük az osztálytalálkozónkat.

Osztálytársaink közül többen napi kapcsolatot tartunk, bár többen már nem a szakmában dolgoznak.

Tompos Miklós a Tompos Étterem tulajdonosa

1972 1964

1969

1974

1976 1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

87

Ő k i s V S Z K- s o k vo lta k

Becsületesen művelni a szakács szakmát Az eltelt évek során sokszor és sok helyre írtam már receptúrát, javaslatot, hozzászólást, kritikát és véleményt. Ez a mostani egyedi alkalom. Az én életemben is, nemcsak volt iskoláméban. Az ötvenedik bizony szép szám, és itt jöhetne a közhelyek felsorolása egymás után, szép sorjában, de szerintem ez nem így volt, főleg egy szakács életében nem!

Azt gondolom, hogy az életben nagyon sok múlik a szakmai alapokon.

A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség szakács alelnökeként többször gondoltam vissza életem ezen időszakára.

Akkori nagy tapasztalatú és tudású tanáraim, mint Klucsarits Iván, Bálint István, Bagladi Sándor, és Fonnyadt Imre már tudták és tanulmányaim során többször is szóvá tették: „Ez egy bizonyos szint, amit el kell érned ahhoz, hogy becsületesen elkezdd művelni a szakács szakmát.”

Pontosan tudták, ahogy elkezded a szakmai életed, állandóan tanulni fogsz! Akkor csak mosolyogtam, lehet, hogy legyintettem is, de erre már nem emlékszem pontosan. Ma is mosolygok, azért, mert tökéletesen igazuk volt.

Szakmai pályafutásom során a legegyszerűbben dolgozó kollégától is tanultam, nem is akármilyen fogásokat. Ez lehetett a közeli Ausztria, ahol előbb lettem konyhafőnök, mint itthon, vagy a távoli Bangkok, Sri Lanka, amit szintén szakmámnak köszönhetően jobban megismertem, mint egy átlagos turista.

Felejthetetlen volt nyitó konyhafőnökként a Rogner Hotel Lotus Therme Hévíz, mert mindig izgalmas kihívás egy vadonatúj szálloda szívét, a konyhát életre kelteni. Nekem az Európa Fitben is sikerült ez. Majd jöttek a főzőműsorok a különböző tévécsatornákon. Ez volt a következő lépcsőfok, elérni azt, hogy mások is „rákapjanak a főzés ízére”.

Ezután – jóval korát megelőzve – létrejött egy convenience-kényelmi termékeket gyártó élelmiszeripari cég – a Star menü –, ahol egy eddig nem létező új iparágat hoztunk létre kollégáimmal Magyarországon.

Ennek lehettem szakmai igazgatója. Rengeteget tanultam, sok tapasztalatot szereztem! Tőlünk nyugatabbra közel 40 éve virágzik ez az iparág, nálunk sajnos ez még nem volt életképes.

Közben eltöltöttem 32 évet a szakmában. Most is tanulok, nyitott vagyok az új technológiákra és trendekre.

Hiszek az alapokban, abban, hogy belém nevelték az iskolai évek alatt, ez a tudás csak alap. Erre kell, hogy épüljön a gasztronómia állandó változásaiból, színes kavalkádjából a tapasztalat, a stílus, a trend.

Hiszem azt is, ha valaki igényes magára, igényes a környezetére, csak akkor tud igényes lenni a szakmájára is. A VSZK-s évek akkori légkörére, hangulatára visszagondolva, a legjobb megfogalmazás talán az, hogy lazán volt elegáns és igényes!

Ez az igényesség nem egy, vagy két évig kell, hogy tartson, hanem addig, amíg valaki be nem fejezi a szakmáját. A szakácsnak különösen nagy felelőssége van. Az ő szakmája különleges és lényeges. Kevés ilyen szakma van, ami ennyire „intim” helyeken is meg tudja érinteni az embert, a VENDÉGET! Erre kell rájönni, ráérezni a jövő szakembereinek és ennek tudatában elsajátítani a szakma alapjait. Az ok egyszerű: a munkája gyümölcsét szó szerint elfogyasztják, megeszik!

Ehhez fogható érzés nincs… Ezt garantálom Önöknek!

Tóth Endre mesterszakács

1964

1969

1974

1980 1979

1983 1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

88

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

„Imádtam a rendezvényeken szavalni” Akkoriban légi utaskísérőnek készültem. Belevetettem magamat a középiskolai életbe minden értelemben. Az első szerelem megélésének élménye is a keszthelyi VSZK-hoz köt, végigkísérve azt a négy évet.

Azóta számtalan alkalommal lehettem büszke arra, hogy a VSZK-ban végeztem! A munkámban, gazdasági újságíróként kamarai rendezvényeken, szállodai díjátadókon, vagy akár jogszabálytervezetek ismertetésekor is hasznát vehetem mindannak a tudásnak, amit ott megszereztem. Elég csak a közétkeztetési szakácsversenyre gondolnom, ahol szülőhelyem csapatának sikerét tudósíthattam. Vagy beszámolhattam élelmiszeripari cégek fejlesztéseiről, új termékeikről legyen az egy joghurt vagy éppen a magyar gluténmentes tészta nemzetközi bevezetése.

A versek, irodalom szeretetét is a VSZK-ban mélyíthettem el. Minden érzéshez meg VAN a vers, azóta sem múlik el nap, hogy ne olvasnék verset. Imádtam a rendezvényeken szavalni.  Íme egy aktuális kedvenc: Jónás Tamás, Falfordulás Gyűlnek, egyre többen, néznek-mosolygnak ránk az önmagukat fényképezők. Kicsit alulról, eltartott gépükbe néző magányosai a technikának, fiatalok, betegek és szépek, jobb kedvet hazudva könyörögnek értünk, némaságban fuldokló szégyentelenek, akik még a gépeknek sem mernek meztelenre vetkőzni, igyekeznek megtéveszteni az objektívet, mert már eleget tudnak ízlésről, magányról, zsák a foltjátról: talán éppen te leszel, akinek beragyogom majd magányát, vagy akit különösebb büntetés nélkül unottá használhatok, és talán te is engem az üzleti korrektség nem vitatható szellemében, s még az is lehet, történetekké sűrűsödnek az alkuk, s egybe terel minket a kialkudott múlt az elkerülhetetlen végső falfordulásban, s talán megérti Isten is, miért vigyorgunk akkor csapatostul, hiénái a szeretetnek, nem térdenállva, nem könyörögve, de felbátorodva, miért nem imát, miért csak mondókát vinnyogunk: aki múlt, aki nem, jövő!

Gyűlnek és gyűlölnek.

Vámos Kamilla MTI hírszerkesztő

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994 1994

1998 1999

2004

2009

2014

89

Ő k i s V S Z K- s o k vo lta k

VSZK emlékek Nagyon szép emlékeket őrzök a VSZK-ban eltöltött évekről. Az integrált rendszerben való tanulás komoly alapokat adott a későbbi tanulmányok folytatásához. Az ötéves technikusi képzés alatt szerzett tudást később a Szent István Egyetemen tudtam kamatoztatni. Az egyes tantárgyakban tanult dolgok sokszor visszaköszöntek, segítettek a diploma megszerzésében. Rendkívül büszke vagyok arra, hogy az intézmény diákja lehettem. Mindvégig jó volt a kapcsolatom a tanárokkal, és az oktatás magas szinten folyt. Az élsportolói pályafutásom alatt több mint 50 országban jártam és sokféle különböző színvonalú étteremben és szállodában fordultam meg. Sydneytől Buenos Airesig. Az ezeken a helyeken tartott díszvacsorák, fogadások során szakértő szemmel figyeltem a szervírozás munkafolyamatát. Amit mi tanultunk, az a követelményszint és szakmai igényesség kevés helyen köszönt vissza. Ebből azt tudom leszűrni, hogy tanáraink komoly, magas szintű képzésben részesítettek bennünket. Emellett nagyon megszerettem Keszthely városát. Nagyon sok barátot szereztem a diákéveim alatt. Nemegyszer találkoztam bel- és külföldi utazásaim során volt VSZK-s diákkal. Ha a környéken járok, akkor a Balaton part, a móló szép emlékeket idéz bennem.

Köszönöm VSZK!

Boczkó Gábor Olimpiai ezüstérmes, Világ és Európa bajnok párbajtőröző

1964

1969

1974

1979

1984

1991 1989

1995 1994

1999

2004

2009

2014

90

DIÁKSAROK

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Fénnyel alkotók A 2015. február 25-én nyílt kiállításon mutatkoztak be iskolánk jelenlegi és volt tanulói, akik a fotózáshoz nemcsak mobiltelefonjuk kameráját használják. Őket, tevékenységüket szeretnénk saját szavaikkal bemutatni ebben a kis írásban.

Soós Veronika (3/11. D osztályos tanuló) Hatodikos koromban készítettem első képeimet úgy, hogy a gépen nem az automata üzemmódot választottam ki. Unokabátyám instrukcióit követve, azóta egyre többféle témakörben készültek képeim. Kedvenc témáim: az épített környezet (város, ház, sikátor, hidak…), az emberek ábrázolása ezekben a terekben. Szívesen fotózok fekete-fehérben, ami jobban visszaadja a hangulatot, érzéseket. Terveim közt szerepel, hogy a szakmai vizsga után ilyen irányban tanulok tovább, amihez először érettségizni szeretnék.

Rokon területen, filmkészítéssel is próbálkozom. A 2014-es Helikoni Ünnepségeken különdíjat kaptam „Flower On The Field” című alkotásomért.

Bogdán Ibolya Vivien (11. A osztályos tanuló) 2012. június 30-án készítettem az első fényképemet. Vizuális embernek tartom magam, szeretem megörökíteni a szép pillanatokat. A fényképezőgépemet a szüleimtől kaptam ballagásra, azóta én vagyok a család fotósa.

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

91

Diáksarok

Nem szeretek fényképezkedni, viszont annál szívesebben készítek képeket a családomról, portrékat, természetfotót.

Imádok fényképezni és megörökíteni a szép pillanatokat.

Szekeres Levente Sebestyén (12. B osztályos tanuló) Körülbelül 3 éve estem a fényképezés világának fogságába, és végigjártam azt az utat, amit ilyenkor mindenki.

Ami az érdeklődésemet mozgatja, az a portrékészítés, szinte bármilyen formában. Úgy gondolom, hogy mindenkiben megtalálható a szép. Egészen idáig nem volt lehetőségem arra, hogy a képeimet megmutassam a nagyvilágnak.

Fosztó Krisztián (13. S osztályos tanuló) A fotózás iránt néhány éve érdeklődöm komolyan. Korábban is szívesen töltöttem a szabadidőmet a természetben, szerettem gyönyörködni az ott zajló különös jelenségekben. Örömet jelent számomra, ha sikerül megörökíteni ezt a csodás világot.

Legkedvesebb időtöltésem azóta a fényképezés, a természet változásának nyomon követése, a színekkel való „játék”.

Kollár Barbara (2014-ben végzett a 13. A osztályban).

13 éves korom óta fotózok.

2008-tól kezdve tagja voltam a Keszthelyi Fotóklub csapatának, általuk volt lehetőségem életem első kiállításán is részt venni 2009-ben a Balaton Színház falai között. 2013-ban első helyezett lettem egy hévízi fotópályázaton, majd a 2014-es Helikon napok keretein belül arany fokozatot értem el fotómmal a képzőművészeti alkotások kategóriában. 2014 őszén lehetőségem nyílt bemutatni fotóimat Budapesten is.

Sóstai Ádám (2010-ben végzett a VSZK-ban) Régóta szeretem a pillanatokat megörökíteni, de csak 4 éve foglalkozom vele komolyabban. Hobbimat sikeresen összekötöttem egy másik szenvedélyemmel, a hegymászással (Via Ferrata-val) illetve a magashegyi túrázással.

Sok helyen megjelentek képeim, így a National Geographic-ban, a Képguru hivatalos online felületén is többször elnyerte a nap képe, utóbbinál a hónap képe címet is. Az eddigi legnagyobb megtiszteltetés, hogy a Turista Magazin 2013-as év szeptemberi számában a hónap legjobb fotósának választottak.

A fotózással az a célom, hogy olyan dolgokat tudjon megmutatni az embereknek, amiket ők nem látnak, vagy csak szimplán nap, mint nap elsétálnak mellette. Mottóm: „Az alkotás nem ismer kényszert – a művészet szabad”.

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

92

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Adorján Péter (1986-ban végzett a VSZK -ban) Az egyszerű hobbin már túlmutató szenvedélyemmé vált a természetfotózás. Az elkészített képek segítségével próbálom felhívni környezetem figyelmét a körülöttünk lévő természet alkotta értékekre és azok megóvásának fontosságára. Rendszeresen tartok ismeretterjesztő előadásokat, bemutatókat iskolákban, különböző klubokban. „Természetfotós” hitvallásom: Szeretném bemutatni azt a csodát, amely körülvesz minket! Csodálatos, semmihez sem fogható érzés, amikor a les sátorban ülve körülöttem éli az életét az erdő, a mező, a nádas, rólam tudomást sem véve, „elfogadva” ottlétemet.

Sári Zoltán (1992-ben végzett a VSZK-ban) 2002-ben hobbiként kezdtem el természetfotózással foglalkozni, amely aztán szép lassan hivatássá nőtte ki magát és az állatok helyett az emberábrázolás került a középpontba. Fotós tanulmányaimat Budapesten végeztem, utána szabadúszó fotósként dolgoztam. 2014. január óta vezetem a Keszthely sétálóutcáján található dArt fotóstúdiót.

Hogy mit jelent nekem a fényképezés? Talán Henri Cartier-Bresson szavaival tudnám legkönnyebben elmondani. „Fényképezni annyit jelent, mint visszatartani a lélegzetet, amikor az illékony valóság pillanatában minden képességünk egyesül. Akkor a fej, a szem, a szív is ugyanazért működik. A fényképezés egyfajta kiáltás, de nem azért, hogy eredetiséget bizonyítsunk. A fényképezés az élet egyik formája.”

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

93

Diáksarok

Könnyűzenei élet a VSZK-ban Iskolánk komoly zenei hagyományokkal rendelkezik, korábban fúvós - és rockzenekar, valamint énekkar is működött falai között. Amikor 2010 elején megkezdtem munkámat a VSZK-ban, éppen semmilyen zenei tevékenység nem folyt itt. Egy, az iskolai újságnak adott interjú során fény derült rock­ zenész múltamra, és a diákújságíró, Sóstai Ádám felvetette, hogy alapítsunk zenekart, melyet én patronálnék. A faliújság és a tanár kollégák segítségével hamarosan sikerült tagokat toboroznunk, és úgy alakult, hogy végül Pintér Ákos kollégámmal együtt mi is a fiatalok között találtuk magunkat a próbateremben. A VSZK Band névre keresztelt csapat első, klasszikusnak tekinthető felállása ez volt: Lovász Gergő - basszusgitár; Kálmán Tamás (Jesus) - gitár, kongadob; Kulcsár Alex - dob; Molnár Tibor - gitár, ének; Pintér Ákos - billentyűs hangszerek; Sóstai Ádám - gitár, ének.

A frissen alakult zenekar néhány próba után rögtön a mélyvízben találta magát, mivel a tavaszi diáknapon adtunk nagy érdeklődés mellett koncertet. A repertoár elsősorban a magyar és angolszász klasszikus rockzene könnyen megtanulható darabjaiból állt, megtűzdelve napjaink alternatív slágereivel. Ezt a fellépést Ádám aktív szervezői tevékenységének köszönhetően továbbiak követték, elsősorban lakóhelyén, Sü-

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

94

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

megen, de játszottunk a Művészetek Völgyében, a keszthelyi 512 Klubban és a Balaton-parti szabadtéri színpadon is. Az iskolai rendezvényeken is rendszeresen szerepelt a VSZK Band.

Természetesen az évek során, tanulmányaik befejeztével többen elhagyták a zenekart és helyükre új tagok érkeztek, így került a csapatba az énekesnő Dóra Krisztina, a basszusgitáros Széles Árpád, a billentyűs Dóber László, a dobos Toncsenka Máté és a kitűnő szólógitáros Szalai Dániel, aki kollégiumunk lakójaként kiérdemelte a tiszteletbeli VSZK-s titulust. Mivel dobost nem találtunk iskolánkon belül, vendégzenészként a balatonberényi Németh József (és barátnője, az énekesnő Varga Boglárka), valamint az immár országosan ismert Néhai Bárány zenekar tagja, Burucs Szabolcs segített ki bennünket. 2013-ban a VSZK Band képviselte Keszthely városát Csurgón a Festetics Városok Találkozója gálaműsorában.

A „hivatalos” VSZK Band mellett több önálló könnyűzenei formáció és énekes is tevékenykedik iskolánkban. Közülük kiemelkednek az énekes Déghy Norbert által szervezett produkciók, a Room 204 és a PSN. Ez utóbbiban a zenekarvezető mellett Szikora István és Ihász-Kovács Tamás gitározik, Lovász Krisztián dobol,

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

95

Diáksarok

Ónya Balázs és Tokaji Kitti pedig énekel. Szeibert Evelin rendkívül tehetséges énekesnő, több televíziós tehetségkutatóba kapott már meghívást. Bödő Éva is több alkalommal énekelt már iskolai ünnepségeken. A rap műfajban Tombor Róbert (Rob) és Nyerges Csaba (Székely MC) számítanak ígéretes tehetségnek. Fiatal zenészeink rendszeres résztvevői a Helikoni Ünnepségeknek és a kollégium zenés estjeinek. Ma már rangot jelent az iskolai zenekarban játszani, színpadon énekelni.

Amellett, hogy kulturális rendezvényeinket színesebbé teszik a különböző könnyűzenei produkciók, az együtt zenélés közösségformáló, személyiségfejlesztő hatása sem lebecsülendő. Remélhetőleg a jövőben is sokan választják majd iskolánkban az önkifejezésnek ezt a formáját.

Molnár Tibor

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

96

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Kálomista Bence verse

Fantomfájdalmak Már csak megszokásból szeretlek, a részem lettél, létfontosságú páratlan szerv egy örökké beteges testben, mióta kettényíltunk, a lélek rúgkapál bennem reményvesztetten.

A mihaszna ész belefáradt a lázadásba, fertőtlenítette alkohollal az amputált szerelem helyét isten se tudja már hányszor - a fantomfájdalmakba beletörődni nem maradt más választásom...

Talán negyvenhét év múlva is rólad mesélek a világnak két kétségbeesett lerészegedés között, büszkén mutogatom a csonka lélekrészeket, ami maradt, miután szerelmed szikéjének ütközött.

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

97

Diáksarok

„Mi készítettük…” diákjaink művészeti alkotásai az irodalomtól a zenén át a képzőművészetig 2015. március 18-án nagysikerű kiállításon mutatták be diákjaink különböző alkotásaikat. Saját szavaikkal így vallanak tevékenységükről.

Kálomista Bence 13. S 2012 telén kezdtem először leírni a gondolataimat és az érzelmeimet. Az volt a célom, hogy rendszerezzem a történteket az életemben, kiutat találjak a gyerekkori kríziseimből, és máig egyfajta terápiaként tekintek az írásra. A legelső próbálkozásaim tele voltak nyers felháborodással, indulattal, a társadalom éles kritizálásával és valamiféle belső összhang keresésével. Ezek a kezdeti vonások csillapodtak, formálódtak, de úgy érzem, most is jelen vannak, végigkísérik a műveimet. Elsősorban magamnak írok magamról, hogy átláthatóbbá tegyem az életemet, s ne lepjenek el túlságosan az érzelmeim. Nem bízom abban, hogy művészetből megélhetek, de ha mégis úgy alakul, elmondhatom magamról, hogy a legkedvesebb kikapcsolódásom a hivatásommá nőtte ki magát.

Nagy Dominik 11. A 10 éve kezdtem a zenével komolyabban foglalkozni. Tanulmányaimat a Festetics György Zeneiskolában kezdtem. A legelső hangszerem a trombita volt. A szüleim minden segítséget megadtak a zenéléshez.

Sajnos hatodik osztályos koromban felkerült a fogszabályzó, emiatt abba kellett hagynom a trombitá-

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

98

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

lást. A zenei pályafutásomat nem szerettem volna befejezni, ezért hangszert váltottam. Új hangszerem a te­norkürt lett. Hetedik osztályos koromban bekerültem a Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekarba. A zenekarban megtetszett a harsona is. Önszorgalomból mind a két hangszeren játszom a mai napig. A zenének köszönhetően olyan helyeken jártam, ahova zene nélkül valószínűleg soha nem jutottam volna el.

Tarsoly Georgina 11. A Általános iskolás koromban öt évig jártam délutánonként kézműves különfoglalkozásra. Abban az időben szerettem meg igazán kézzel alkotni, bármilyen alapanyagból.

Volt olyan eset, hogy kis kézműves csoportunk támogatásaként vásárra is alkottunk különféle papír díszeket. Mikor elkerültem az általános iskolából, hobbiként folytattam tovább, például otthonunk és a kollégium kicsinosításakor. Családban is sokan kértek fel esküvő, vagy különféle események dekorációjának tervezésekor. Számomra ez az egyik legjobb kikapcsolódás.

Péringer Martina 11. A Elsős korom óta vagyok a Balatonfelvidéki Szín-vonal Alapfokú Művészeti Intézmény diákja.

Több fajta alkotásmóddal ismerkedtem meg, közülük a tűzzománcozást emelném ki. Azért szeretem, mert egy ilyen alkotás elkészítése sok időbe telik, és nem lehet elrontani, mert az előző rétegekre mindig lehet újabb és újabb réteget felvinni, ráégetni. Éppen attól lesz különleges az alkotás, hogy a színek egymásba folynak.

Sok országos versenyen voltam, ahol 3. 2. 1. vagy éppen különdíjas helyezést értem el. Azt gondolom, nincs jobb érzés, mint mikor valaki értékeli a munkámat és a belefektetett rengeteg energiát.

Nagy Ivett 11. B Édesapám festőművész, így én is már korán elkezdtem érdeklődni a festészet iránt. Első képeimet kisgyerekként festettem. Az évek során sok segítséget kaptam szüleimtől. Főként tájképeket festek, legkedvesebb témám a Balaton.

Pintér Katalin 13. S Gyerekkorom óta érdekel a sütés és a cukrásztermékek díszítése. Édesanyám grillázstorták készítésével foglalkozik, így már korán találkoztam a sütemények varázsával.

6 éve tanulok a KVSZK-ban, az első négy évben tanultam a cukrász szakmát. Hobbiként szeretném megőrizni ezt a szép szakmát.

Soós Viktória 13. S 8-10 éves koromban már érdeklődtem a sütemények készítése iránt. Később a cukrász szakmával foglalkozó TV műsorok csak megerősítették elhatározásomat, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Új ötleteim formába öntésével szívesen töltöm a szabadidőmet. Nagy álmom, hogy egyszer saját cukrászdám legyen!

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

99

Diáksarok

VSZK-sok mondták…

A helyzet az, hogy égek…

Szerinted ez így van? Mármint most itt a jelenben?

Német: Ich gehe meine Schwester kaufen…

Ich fahre nach Wein…

Wir trinken Wien.

Wir gehen in die Kirsche.

Angol: A healthy diet should contain paradise.

I love summer because I can go disco tonight.

In winter I can go sky.

You can manager.

I go at the disco, I dancer, I like dancer…

We are amateur sports.

I started in two thousand vier.

This is entertainment children.

Andre Agassi is professional sport.

A kitchen és a toilet Jam mit Brot My favourite team is Ferenc city.

We celebrate Christmas Birthday Történelem: Rákosi 60 éves korában érte el csúcspontját.

Németország a hajókat tengeralattjárókkal bombázta.

Politikai fogoly áldozata mindkettő. Általában állva, énekelve vonultak ki.

Voltak a külügyek és a magánügyek A szomszédos országokból települtek be a szomszédok.

A papok világi élvezetekbe hajszolták magukat.

A parasztoknak több száz kilométert kellett gyalogolniuk a munkahelyükre.

Milyen munkát végzett a kubikos? Ásó.

Caesar a”kocka el van vetve” mondással vetette el a sulykot Rómában.

A vármegyék élére Istvánokat nevezett ki.

Legalul voltak a szolgák, de már ők feltörekvőben voltak.

Kossuth Lajos elsősorban miniszterelnök volt. Nem volt! De mintha az lett volna…

Az emberek megválasztották Rooseveltet, aki inflációt gerjesztett.

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

100

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i e m l é kk ö n y v

Vendéglátás: Az emeletnek a szinten tartás a feladata.

Az előtérből belépve kitárul elénk az ágy.

A szállodai főorvos a „sales manager”.

A dolgozók max. két idegen nyelvet beszéljenek, ez a minimum.

Fontos a vizesblokk, ahol a vendégek fürödhetnek, és egyéb tevékenységüket elvégezhetik.

Csárdában ellenszolgáltatás pl. egy vonósnégyes.

A recepciós felveszi a vendég nevét.

A liftek a vendégek gyorsaságát segítik.

A középkorban már voltak kocsmák, ahol lehetett enni, de nem olyan sokat.

A szobaasszony a szobalány alá tartozik.

Termelési eszközök gépek, ilyenek a fazék, lábos, fakanál.

Milyen helyiségek vannak a szállodában? Előcsarnok, recepció, van a londíner is.

A Bt. = baráti társaság Élelmiszerismeret: A borkősavnak a bor aszalásánál van szerepe.

A barna kenyér kockás csíkozású.

Azt a lisztet meg kell mosni, mielőtt használjuk, hogy ne ragadjon. (a rizs) A liszthez vizet kell adni, mert ki van szárítva.

A gyümölcsteát a gyümölcsfák leveléből készítjük.

A fehér cukor és a barna cukor között az a különbség, hogy a cukor nincs meghámozva.

A halak: édesvízi, tengeri és szárazvízi.

Irodalom: A felvilágosodást a magyar testőrök hozták létre.

Az eddigi 60 ezres példányszámot megemelte 52 ezres számra.

Radnóti az első világháború után már érezte, hogy a második világháború nagyon közel van.

A romantika egzotikus vadregényeken játszódik.

Babits halála utolsó évében…

Kreón elment a börtönbe, és öngyilkosan látta meg Antigonét. Önmegszólító vers. A költő saját magát szólítgatja fel.

Mi az a hitves? Aki hisz valamiben.

Magyar nyelv: Óracsörgés: Ez egy hallás alapján történő vizuális jel.

Az izgalom, jó, ha van egy kicsit, mert fokozza az előadásmódot.

A nyelv látható, tapintható, érinthető dolog.

Főnév, ige, névmutatók.

Demagógia, amikor gyengén kezdi a beszédet, és folyamatosan erősödik.

Ha nem gondolkodunk, akkor romlik az agyunk.

A levélnél fontos, hogy ne tegyünk bele helyesírási hibákat.

A szónoki beszédnek hangosnak kell lennie, hogy felkeltse az érdeklődést a hallgatóság iránt.

A „t” képző, jel vagy rag? Képzőjel.

A „training”-re van valami idegen szó is…

Különböző grimaszokkal, ráncokkal közölni lehet információt emberekkel.

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

101

Diáksarok

Magas és alacsony magánhangzók.

A TV az embereket hipnózisba hozza.

Földrajz: Túlnépesedés egy globális probléma, mert elfogy a szárazföld.

Miért mondjuk: Latin-Amerika? Latinul beszélnek.

Svájcban francia, német, olasz és talán az osztrák nyelven beszélnek.

Születéskor várható halálozás.

Az árapály-dagály oka a nap, amit a kutyák is ugatnak.

Magyarország nyugati részén van az Északi-középhegység.

Informatika: Mi köti össze a gépeket? Vezeték.

A Széchényi Könyvtárban nem lehet odamenni a polcokhoz.

Hogy néz ki egy e-mail cím? Mi kell bele? Hát a kukac!

Matematika: Minek nevezzük a derékszögű háromszög oldalait? „a”oldal, „b”oldal, „c” oldal.

Miért szoroztad össze? Mert össze kellett.

Kémia A biogáz egy szerves folyadék.

A kénes sav havas esőt okoz.

Mi kell a beton megkötéséhez? Talicska.

Mit öntünk a vízkőre? Háztartási kekszet.

Biológia Az amőba biokajákat eszik.

Na, végeztünk? Sajnos igen.

Van-e még valami? Hát nem hinném.

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

102

A jubileumi tanév

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i é vk ö n y v

A jubileumi év megnyitása 2014. szeptember 1.

Muszatics László címzetes igazgató úr és Fisli István igazgató úr közösen nyitották meg az 50 éves VSZK jubileumi tanévét. (A programsorozat egészen a tanév végéig tart.)

Borkóstolóval egybekötött borbemutató és bortörténeti kiállítás 2014. október 8.

A tárlat ötletgazdája és főszervezője Dancs József szaktanár volt. A kiállításon a kollégák tulajdonában lévő, örökségként őrzött és gyűjtő munkájuk révén megmentett darabok kerültek a közönség elé. A tárgyak számos érdekességet mutattak meg a szakma múltjából. Bemutatásra kerültek a ma már szinte ereklye értékű korsók, szódásüvegek, csatos üvegek is.

A megnyitó után Pampetrics Milán, a VSZK 2008-ban végzett diákja a keszthelyi családi borkereskedés képviseletében hozott kóstolót, és tartott előadást a magyar borokról és a borminősítésről.

Nosztalgiadélután 2014. november 10.

A múltidéző nosztalgia délutánon a már nyugdíjas és még aktív kollégák közösen emlékeztek vissza az elmúlt öt évtizedre: fotókat, albumokat nézegettek, felidézték a régi történeteket és emlékezetes anekdoták is elhangzottak.

Az esemény zárásaként az elhunyt munkatársak tiszteletére gyertyát gyújtottak a Szent Miklós temetőben. Élet a kollégiumban régen és ma Boda Sándor előadása 2014. november 11.

Boda Sándor tanár úr 1983. 08. 16-án került a Keszthelyi VSZKba, mint kollégiumi nevelő. 3 évig töltötte be ezt a munkakört, majd 1986-tól történelem szakos tanárként folytatta pályafutását. A múltidéző beszélgetésen mesélt a diákoknak a 30 évvel ezelőtti kollégiumi életről. A kora reggeli ébresztőkről, a reggeli szilenciumokról, az esti beszélgetésekről, amik nagyon jó hangulatban teltek.

Fagylalttörténeti kiállítás Jónás Tamással 2014. december 3.

Az iskola egykori tanulója, Jónás Tamás állított össze egy kiállítást a fagylalt történetéről.

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

103

A j u b i l e u m i ta n é v

Jónás Tamás jelenleg egy fagylaltkészítő és kereskedelmi cég vezetője, korábban bűvészversenyeket nyert, valamint egy alkotása egy amatőr filmverseny első díját nyerte el.

A kiállítás több ezer évet ölelt fel. A fagylalt múltján kívül fotókkal, eszközökkel mutatta be gyártásának történetét is. A megnyitót Tamás bűvészmutatványokkal tette igazán szórakoztatóvá és természetesen a fagylaltkóstolás sem maradt el.

Adventi Koncert – Dalok hitről, szeretetről és reményről 2014. december 3.

Molnár Tibor és két diák vendége: Tokaji Kitti és Ihász-Kovács Tamás, iskolánk tanulói tanulói léptek fel.

Karácsonyi köszöntő és ebéd 2014. december 18.

A karácsonyi ebéden jelenlegi dolgozók és nyugdíjas kollégák vettek részt. Fisli István igazgató úr és Horváth Zoltán nyugalmazott igazgató úr köszöntője után iskolánk tanulói tartottak színvonalas műsort. Az ízletes ünnepi ebédet követően minden vendég ajándékba kapott egy 2015 évi naptárt, a VSZK elmúlt 50 évében készített képekkel.

A burgonya világa – TEMATIKUS KIÁLLÍTÁS 2015. január 16.

A burgonya világa című kiállításon a résztvevők Dr. Polgár Zsolt, a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központ igazgatója jóvoltából megismerhették a burgonya ABC-t.

Gombkötő János mesterszakács és az iskola szakmai csapata diákok közreműködésével bebizonyította, hogy burgonyából a számtalan köretvariáción túl, levest, előételt, főfogást és akár befejező fogást is lehet készíteni. E gondolat jegyében több mint 10 féle burgonyafajtából készült ételt mutattak be: a burgonyakrémlevestől, a krumplifelfújton keresztül a bardírozott túrós burgonyáig.

Kustán Ádám volt VSZK-s kollégista zenés estje 2015. január 20.

Kustán Ádám egy sokoldalúan tehetséges egykori diákunk (2011-ben érettségizett iskolánkban) adott blues koncertet a kollégiumi társalgóban. Közismert számokon kívül saját megzenésített verseivel színesítette az estét.

Kasnyik Györgyné, a VSZK nyugdíjas igazgatóhelyettesének visszaemlékezése 2015. január 22.

Január 22-én a kollégiumban jó hangulatú nosztalgia délutánon vehettek részt az érdeklődők. Kasnyik Györgyné Klári mint Bodor Ildikó tanárnő volt osztályfőnöke emlékezett vissza a

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

104

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i é vk ö n y v

„régi szép időkre”. A jelenlévő diákok, a 2/10.E osztály érdeklődve hallgatták Klári visszaemlékezését, kérdéseik arról tanúskodtak, hogy fontos számukra, hogy képet kapjanak a régi idők VSZK-járól .

Frech Ádám kiállításának megnyitója 2014. február 5.

Frech Ádám 1991-ben szakácsként végzett és közel 20 éve merült el a művészet világában. Az alapokat a helyi Dore Nagy Aladár által vezetett szakkörben sajátította el, akit azóta is mesterének és példaképének tekint Egry József mellett.

Kedvelt témái a csendéletek mellett a balatoni tájak, környező falvak és minden, ami ideköti Keszthelyhez. Képei vízfestékkel, szénnel és tintával készülnek.

A tárlatot Lukács Zoltán igazgatóhelyettes köszöntő szavai után dr. Cséby Géza művelődéstörténész ajánlotta a megjelentek figyelmébe.

Alapítványi Bál a VSZK 50 jegyében 2015. február 14.

A bálon számos jelenlegi és volt kolléga, iskolai dolgozó vett részt. Az igazgatói köszöntő és az új SZM-elnök bemutatkozása után a 13.A osztály tanulói keringővel nyitották meg a bált.

Ezután Szeibert Evelin tanulónk énekelt, valamint a Rezidance Táncegyüttes adott elő egy musical revüt. Az est további részében a Gin Tonic, Babai Norbi zenekara emelte az est hangulatát. A vacsorán a diákok és szaktanárok által készített ínyencségeket szolgáltak fel felszolgáló tanulóink. A tombolán értékes ajándékokat sorsoltak ki.

Anti Valentin napi koncert 2015. február 18.

Molnár Tibor tanár úr és vendégei: Tokaji Kitti és Ihász-Kovács Tamás, iskolánk tanulói részvételével.

A koncerten a fogyasztói társadalom által favorizált divatjelenségek helyett a Valentin nap igazi üzenetét próbálták meg tolmácsolni, igazi szerelmes dalok hangzottak el.

Fotókiállítás 2015. február 25.

A VSZK jelenlegi és volt tanulói, dolgozói által készített fotókból nyílt kiállítás, amit Havas Bálint, a Balaton Múzeum igazgatója nyitott meg. Gyönyörű tájképekben, művészi emberábrázolásokban és állatokról készült csodálatos fotókban gyönyörködhettünk. Megcsodálhattunk a régi fényképezőgépeket és egy filmelőhívó labor kellékeit is.

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

105

A j u b i l e u m i ta n é v

Déghy Norbert és barátai 2015. március 4.

Az iskolába nap, mint nap bejáró diákok nem is sejtik, mennyi klassz program zajlik a kollégiumban! Nagy élmény volt Déghy Norbert vezetésével a PSN együttes koncertje, ahol mai magyar alternatív rock zenekarok dalait hallottuk. Norbi 2013-ban érettségizett iskolánkban és már régóta a zene szerelmese.

Koncertjükön Tokaji Kittivel, Ónya Balázzsal és Ihász-Kovács Tamással énekelt. Tamás, Szikora Istvánnal együtt gitáron, Lovász Krisztián cajónon, Őri Csaba tanár úr pedig zongorán kísérte őket.

Nőnap 2015. március 6.

A férfi dolgozók zenés műsorral lepték meg, majd virággal, pezsgővel és süteménnyel köszöntötték az iskola hölgy dolgozóit.

Kiállítás jelenlegi diákjaink iparművészeti, képzőművészeti és irodalmi munkáiból 2015. március 11.

A kiállításon bemutatkozott: Péringer Martina 11. A tűzzománc, rajz; Bogdán Vivien 11. A fotó; Tóth Sára 11. A csipkeverés; Tarsoly Georgina, Kovács Nikoletta, Marton Dzsesszika, 11. A origami; Nagy Dominik 11. A harsona, tenorkürt; Kálomista Bence 13.

S versek; Molnár Viktória 11. S üvegfestés; Bíró Vivien 11. B grafika; Nagy Ivett 11. B festmény; Soós Viktória 13. S cukrász; Fosztó Krisztián 13. S fotó; Tóth Roland 9. A vers; Szeredai Péter 13.

S grafika; Pintér Katalin 13. S cukrász; Kollégium batikmunkák; Ihász-Kovács Tamás és Tokaji Kitti ének-zene 10. B Török Csilla és Horváth Ferenc kiállítása 2015. március 31.

Kiállítás Török Csilla (2002-ben érettségizett) festményeiből és Horváth Ferenc (1977-ben érettségizett) fafaragásaiból. Élménybeszámoló 2015. március vége - április eleje Élménybeszámoló Papp Andrea 2007-ben érettségizett 12.C osztályának tanulói részvételével.

A volt diákok elmesélik, hogy az elmúlt 8 év alatt milyen hatások érték őket a vendéglátásban Magyarországon és külföldön. Hogyan változott a gondolkodásmódjuk, miután kikerültek a nagybetűs Életbe.

Sporttörténeti kiállítás Kis Balázs szervezésében 2015. április 14.

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

106

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i é vk ö n y v

VSZK 50 Jubileumi hét programtervezete (Április 13.-18.) ÁPRILIS 13. (hétfő) Sportnap A diákok kézilabda, röplabda, labdarúgó, illetve kosárlabda mérkőzéseken mérik össze a tudásukat.

Flash mob a jubileumi hét beharangozásaként ÁPRILIS 14. (kedd) Szakmai nap Meghívott vendégek – iskolánk egykori tanulói – tartanak előadásokat: Molnár Gábor, mesterszakács, aki a 2015. évi Bocuse d’Or világversenyen 13. helyezést ért el Könnyid László, a hévízi Hotel Európa Fit igazgatója Visontai Béla, a gyenesdiási Zöldház Egészségcentrum tulajdonosa Fodor Márk, a vonyarcvashegyi Zenit Hotel Balaton ügyvezetője Bíró Lajos, a Bock Bisztró Étterem séfje Kalla Kálmán, mesterszakács, szakoktató és szakíró Fekete György, nyugalmazott szállodaigazgató Bangó László, a balatongyöröki Hotel Panoráma ügyvezető igazgatója Szakmai vetélkedők, ügyességi versenyek, szituációs játékok. ÁPRILIS 15. (szerda) Tantárgyi versenyek, vetélkedők Városismereti verseny a turizmus jegyében ÁPRILIS 16. (csütörtök) Diáknap Városismereti verseny a turizmus jegyében ÁPRILIS 17. (péntek) Ünnepi szentmise a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplomban Stifter Gergely atya, 1999-ben végzett egykori VSZK-s diák celebrálásában.

Gálaműsor a Balaton Színházban több mint 400 meghívott vendég részvételével.

Iskolatörténeti kiállítás megnyitója és diákjaink dicsőségtáblájának felavatása. Évfolyam és osztálytalálkozók, majd közös VSZK-s eskütétel. ÁPRILIS 18. (szombat) Borverseny, termékbemutatók, kóstolók.

Szakmai kiállítások, zenei- kulturális programok, a gálaműsor megismétlése az iskolában. Zenés műsorok: néptánc, népdal, kórus, iskolánk volt és jelenlegi dolgozói és diákjai fellépésével.

Jubileumi kézilabda torna: jelenlegi és volt VSZK-s csapatok, valamint a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium csapatának találkozója.

Június 19. (péntek) A jubileumi tanév lezárása, időkapszula elhelyezése az iskola udvarán Barcsai Zsuzsanna és Kovács Anita 1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

107

A j u b i l e u m i ta n é v

Pályázatok az 50 éves VSZK ünnepére A VSZK 50 éves jubileumával kapcsolatban több pályázatot is kiírt iskolánk. Ezekre sok pályamű érkezett. A helyezettek díjazásban részesülnek és két alkotás érdemelte ki, hogy az emlékkönyvbe is bekerülhessen. Általános iskolai rajz pályázat: Vendéglőben voltam 1. helyezett: Farkas Korina Kíra, Csány-Szendrey Általános Iskola 6. osztály 2. helyezett: Bányácski Angéla, Csány-Szendrey Általános Iskola 5. osztály 3. helyezett: Vasas Heléna, Csány-Szendrey Általános Iskola 3. osztály Különdíj: Lenner Boglárka 7.A Eötvös Károly Általános Iskola Vonyarcvashegy A magyar és idegen nyelvű esszépályázatok témakörei: • A VSZK elmúlt 50 éve (Miért szeretem a szakmát? Milyennek látom a VSZK-s életet? Szeretem a szakmámat, mert…)

• Vendéglőben jártam • A VSZK elmúlt 50 éve (Milyennek látom a szakmámat, az iskolámat 50 év múlva? A 100 éves VSZK) Általános iskola idegen nyelvű esszé: 1. helyezett: Rákóczi Bence 7. A (angol nyelvű) Egry József Általános Iskola Általános iskola magyar nyelvű esszé: 1. helyezett: Balassa Albin 6. o. Eötvös Károly Általános Iskola Vonyarcvashegy 2. helyezett: Péter Fruzsina 5. o. Eötvös Károly Általános Iskola Vonyarcvashegy 3. helyezett: Salamon Ádám 6. o. Eötvös Károly Általános Iskola Vonyarcvashegy Középiskola idegen nyelvű esszé: 1. helyezett: Vajda Bettina 1/13. A (német nyelvű pályázat) 2. helyezett: Bakos Attila 11. B (angol nyelvű pályázat) 3. helyezett: Vass Tamara 2/14. A (német nyelvű pályázat) Középiskola magyar nyelvű esszé: 1. helyezett: Ónya Balázs 11. A 2. helyezett: Péringer Martina 11. A

Milyennek látom én a VSZK-s életet? „Milyen szép, ha minden tengerhez, mely ránk vár, van egy folyó számunkra.” Mindannyiunk tudásának bölcsője, tanulmányaink gyökere az iskola. Azokat az élményeimet, tapasztalataimat és jellemváltozásomat szeretném leírni pár oldalban, amit a keszthelyi VSZK-ban éltem meg, illetve a VSZK-nak köszönhetek.

Nyolcadik osztályos koromban makacsul a fejembe vettem, hogy édesapám nyomdokaiba lépve én is a vendéglátással szeretnék foglalkozni felnőttként. Ezért választottam továbbtanulásom teréül a keszthelyi VSZK-t.

Elsősorban a szakács szakma tetszett, és ha rajtam múlt volna nem is jelentkeztem volna a szakközépiskolás osztályba.

Utólag persze nagyon örülök, hogy a szüleim azt szerették volna, ha érettségit szerzek, ugyanis a mai koncepciómhoz már elengedhetetlen az érettségi. Így kerültem először a 9/C osztályba és az iskola kollégiumába, a 102-es szobába. Itt rendkívül jó szobatársakat kaptam, és annak ellenére, hogy már elballagtak volt szobatársaim, a mai napig legjobb barátaimnak tekintem őket.

Első tanítási napon az évnyitó után, mikor bementünk az osztályterembe és mindenki elfoglalta a számára kedves helyet, kicsit meg voltam illetődve. Az elején még nem találtam a „helyem”, nem ismertem senkit.

Eltelt pár nap és még akkor is feszélyezve éreztem magam. Körülöttem mindenki barátkozott, ismerkedett az osztályban, de én kevésbé voltam erre fogékony. Már egészen rezignált állapotban voltam, mikor az egyik osztálytársam mellém ült, és úgy tűnt, szeretne megismerni.

Pár perc beszélgetés után teljesen feloldódva és bizalmasan kezdtük beszélgetni. Ez így ment napokig, majd szépen lassan a többi osztálytársammal is jóba lettem. Bár a társaság nagyon sokszínű volt és a legtöbbjük unszimpatikus volt számomra, de kölcsönös alkalmazkodással mindig elkerültük a komolyabb konfliktusokat.

Soha nem tartoztam a legjobb tanulók közé se általános iskolában, se itt, de az általános iskolai eredményeimet tartva itt is 3-as/4-es tanuló voltam egészen decemberig.

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

108

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i é vk ö n y v

Ahogy teltek a hetek-hónapok, kezdtem egyre jobban érezni magam az osztályban és a kollégiumban egyaránt. Úgy éreztem, hogy szabad vagyok és elindultam a felnőtté válás útján. Ezért sajnos/nem sajnos sok olyan dolgot tettem, ami a háttérbe szorította a tanulást. Egyre kevesebbet foglalkoztam az iskolával. Úgy éreztem ki kell élnem pillanatnyi vágyaimat, buliznom kell, szerelmesnek kell lennem, kalandokat kell megélnem, csínytevéseket kell elkövetnem.

Közben a kollégiumban is sok barátot szereztem, és kezdtem szocializálódni a kollégium „csapatába”. Velük szintén nagyon sok időt töltöttem, ami még inkább hátráltatott a tanulásban, viszont számos olyan élményt szereztem, amit tanulással nem kaphattam volna meg. Ez volt a helyes? Nem tudom.

Mindenesetre ezek a délutáni fakultatív programok, amit a tanulás helyett tettem, megmutatkoztak az év végi érdemjegyeimben is. A megszokottól eltérő rossz jegyekkel zártam a tanévet.

A következő évben a hozzáállásom pozitív irányba nem változott, sőt egyre inkább a barátoknak szenteltem a szabadidőmet. Az osztályközösségünk kezdett összekovácsolódni, bár nekem még mindig voltak fenntartásaim az osztálytársaim nagy részével. Ebben az évben tanulmányilag egyre inkább hanyatló tendenciát mutattam. Ebben nyilvánvalóan a nem tanulás illetve az iskolához való viszonyom volt a „hunyó”. Félévkor megbuktam két tantárgyból. Hatalmasat csalódtak bennem a szüleim, és én is magamban.

Ettől függetlenül továbbra is folytattam azt az életmódot, amit előtte, pedig tudtam mi lesz az eredménye. Az eredmény nem volt meglepő. Év végén is elégtelent kaptam. Felelőtlenül cselekedtem, nem gondoltam bele abba, mekkora traumaként érhet egy osztályismétlés, mennyire nehéz lesz újra beilleszkedni egy közösségbe és azt, hogy mennyit jelent egy év ennyi idős korban.

Egész nyáron matematika és német korrepetálásra jártam. Elérkezett a pótvizsga matematikából. Sok barátom elkísért, és a nővérem is velem volt, hogy támogasson, ugyanis akkora már szembesültem azzal, miként pocsékoltam el egy évet. Nagyon örültem mikor megtudtam, hogy sikerült, de még tudtam, hogy másnap a német pótvizsgának is sikerülnie kell, mert ha nem, akkor ez a sok tanulás nem érte el az igazi célját. Másnap már nem kísért el senki. Megírtam a pótvizsga dolgozatot. Már a dolgozat közben valami rossz érzés sújtott le rám. Nagyon nehéznek éreztem. Végül megtudtam, hogy nem lett sikeres a dolgozatom és osztályt kell ismételnem. Első pillanatban szörnyen éreztem magam. Szégyelltem magam, és legszívesebben nem mondtam volna el senkinek, csak menekültem volna a „világból”. Majd pár perc elmélkedés után elhatároztam, hogy többet soha nem követem el ezt a hibát és ilyen megalázó helyzetbe sose hozom magam.

Felkészültem az új osztálytársakra, az új tanárokra, sérelmekre és arra a sok emberre, akik egy rossz év alapján megbélyegezték a jövőmet ebben az iskolában, még ha ezt jogosan is tették is.

Az új tanéven elhatározásomhoz híven, próbáltam a lehető legtöbbet kihozni magamból minden téren. Fakultatív iskolai tevékenységekben, tanulásban, közösségi és kulturális életben. A hegy lábánál álltam, az út elején. Még semmi nem volt veszve. Fel akartam építeni egy olyan személyt magamban, aki teljes mértékben elhatárolódik az előző énjétől. Úgy érzem többé-kevésbé sikerült is. Mentálisan és lelkileg egyaránt átszellemültem és a tanáraim visszaigazolásából, akik azt mondták jó úton járok, merítettem erőt a további fejlődésemhez. Szerencsére, annyiszor orra bukva, helybenhagyva, helyreigazítva, annyiszor széttrancsírozva nem voltam, s most is úgy érzem, még minden lehet, és nem kell, hogy egy múltbéli baklövés meghatározó legyen az elkövetkezendő időkben.

A mai napig érnek sérelmek, sokszor becsmérelnek amiatt, hogy az előző években hogyan teljesítettem, ami nem is baj, mert mindig emlékeztetnek egy elrettentő példára, amit soha nem szabad követnem sem nekem, sem másnak. Volt rá példa, hogy egy iskolában betöltött státusz megszerzésére illetve annak alkalmasságára azért nem tartottak ideálisnak, mert megbuktam és nem kéne egy „bukott szamárnak” példát statuálnia egy iskolában. Attól tartok, hogy ezek az ítélkezések nem fognak megszűnni, legalábbis addig biztosan nem, amíg középiskolás vagyok.

Ezt a pálfordulást sok tényező és szempont között elsősorban a VSZK-nak köszönhetem. Köszönhetem mindazoknak, akik negatívan minősítettek, kritizáltak, szidtak, sokszor talán meg is aláztak, de ma már tudom, mindezt konstruktív kritikának szánták és nem a megszégyenítés volt a céljuk, még ha néha úgy is éreztem. És köszönhetem mindazoknak a tanároknak, akik bíztattak, motiváltak, erőt, energiát fektettek belém, hogy a későbbiekben sikeres eredményekkel végezzem el az iskolát és beteljesíthessem vágyaimat.

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

109

A j u b i l e u m i ta n é v

Sok ismerősömön, osztálytársamon, barátomon látom, hogy életükben jelenleg abban a stádiumban vannak, amiben én voltam, és „harcolnak a világ ellen”. Sokszor próbálok barátaimnak segíteni, hogy könnyen áthidalják ezt az időszakot anélkül, hogy olyan drasztikussá fajulna, mint az én esetemben. Emiatt rendre ér a vád, hogy miért akarom megváltoztatni (?), hagyjam majd tanul a saját hibájából, manipulálom, nem hagyom kibontakozni és szabadon élni stb… Örömmel tölt el, hogy van olyan közeli hozzátartozóm, akinek segítettem átvészelni egy ilyen időszakot, és emiatt rendkívül hálás. Hiszen mi az egyik legfőbb dolgunk, ha nem az hogy saját hibáinkból tanulva másokon segítsünk?!

Remélem, a többiek is belátják idő előtt, hogy a pedagógusok, szülők és a valódi barátok nem rossz szándékból mondják, amit mondanak, hanem építő jellegű kritikaként, ami csak a javukra fog válni.

Nem szeretnék megváltót játszani, szimplán szolidaritásból szólók a hozzám közelállóknak, hogy nem feltétlen jó az, amit jelenleg tesznek.

Mindezen kívül milyennek látom a VSZK-s életet? Életem meghatározó részévé vált, és nem csak az új eszmék, elvek, erkölcsi értékrendek, ideológiák miatt, hanem a számtalan igaz barát miatt. Mind az iskolában, mind a kollégiumban olyan embereket ismertem meg, akik nélkül nem sikerült volna ilyen mértékben a változásom. Szimpatikus és kevésbé szimpatikus tanárokat, diákokat, szobatársakat, nevelőtanárokat.

Mára az érdemjegyeim kevésbé rosszak, mint az eddigi években, próbálok aktívan részt venni az iskola és kollégium életében és próbálok tenni azért, hogy olyan jegyeket tudjak majd produkálni az érettségin, amik elegendőek lesznek ahhoz, hogy elinduljak azon az úton, amit valóban a felnőtté válás útjának nevezünk.

Visszatérve a gondolataim elejére, úgy érzem megtaláltam azt a folyót, ami elvezet az én tengeremhez, a boldoguláshoz, az élethez, a boldogsághoz. Ezt a folyót VSZK-nak hívják. Kívánom, hogy még sok ember a VSZK-ban találja meg ezt a folyót és segítsen nekik eljutni a saját tengerükhöz. Ónya Balázs 11. A osztály

1. helyezett: Farkas Korina Kíra, Csány-Szendrey Általános Iskola 6. osztály

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

Tanári kar

Hátsó sor: Egyed Krisztián, Varga László, Csíkos László, Bedő Csaba, Nyisztorné Ferenczi Erzsébet, Szemes Péterné, Márkusné Szűcs Marianna, Dr. Kiss Zsoltné, Csepregi Zoltán, Dancs József, Molnár Tibor, Őri Csaba, Belovári László, Kiss Balázs, Hosszú Ignác Középső sor: Dr. Vértesaljai József, Kocsis Rita, Versné Varga Beáta, Szabó Melinda, Kósa Erika, Szabó Szilárd, Varga-Vertkovci Veronika Cecília, Fődi Nóra, Novák Katalin, Polgárné Varga Erika, Selmeczy Zsuzsanna, Ragasits Nóra, Czimondor-Stejer Tímea, Maczkó Kornélia, Barcsai Zsuzsanna, Juhász Mónika, Kovácsné Scher Ildikó, Kovács Anita, Kováts Zsolt, Tóth Dénes Első sor: Jordánné Törzsök Eszter, Papp Andrea, Józsáné Szántó Alexandra, Tüttőné Boda Orsolya, Puskás István, Bodor Ildikó, Aczélné Hogyor Zsuzsanna, Karancz Róbert, Menyhárt László, Fisli István, Lukács Zoltán, Szakácsné Dévényi Márta, Kepli-Meliorisz Andrea, Ács Klára, Kis Tar Ilona, Horváthné Moór Mária, Kustos Eszter, Fuchs Adrienn A képről hiányzik: Egyedné Molnár Eszter, Faragó Csilla, Hetényi Tamás, Németh Gyula, Németh-Savanyó Szilvia, Paskuné Zombory Melinda

2014

2009

2004

1999

1994

1989

1984

1979

1974

1969

1964

110

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

A képről hiányzik: Bertáné Pántler Márta, Horváth Lászlóné, Nagy Alexandra Júlia

Csákányi Ilona, Rajkai Lászlóné, Udvardi Zoltánné, Szabó Istvánné, Sárközi Terézia, Salamon Lászlóné, Dézsenyi László Vincéné, Pálfiné Oláh Erika, Kállai Mónika, Tamásné Gasparics Adrienn, Karancz Róbertné

Hátsó sor: Sólyom Gyula, Kovacsics Gizella, Porkoláb Andrásné, Horváthné Büki Szilvia, Lakos Teréz, Szmatona Judit, Barta Bianka, Sótonyi Alexandra, Kiss Lászlóné, Szűcs László Első sor: Kovacsics Lászlóné, Szekeresné

111

TECHNIKAI DOLGOZÓK

2014

112

TANULÓINK

9/A Hátsó sor: Varga Szabolcs, Nagy Gergő, Völgyi Máté, Lázár Áron, Rózsa Erik, Domián Boldizsár, Katona Bálint, Domján Richárd Dominik Középső sor: Vida Imre, Brassó Sára, Lutor Cintia, Kerék Regina Melani, Farkas Dzsenifer, Köcski Regina, Horváth Barbara Enikő, Horváth Gábor Első sor: Gelencsér Renáta, Gelencsér Beáta, Oláh Vanessza, Szabó Otília, Ács Klára osztályfőnök, Lengyel Valentina, Bódis Adrienn, Kerpács Anasztázia, Fekete Brigitta A képről hiányzik: Brodarics Martina, Halasi Nikolett, Tislér Viktória, Tóth Roland, Visi Gergő

9/B Hátsó sor: Papp Dominik, Druskóczi Dániel János, Simon Norbert László, Sabján Csaba István, Bicsérdi Bence Levente, Kocsis Péter, Szilágyi Marcell Középső sor: Vizdák Fanni, Alexovics Dóra, Horváth Naómi, Kuti Adrienn Erzsébet, Tóth Klaudia, Orsós Valéria, Vajai Dzsenifer, Horváth Nikoletta, Vajai Kitti Első sor: Mayer Vivien, Friebert Krisztián, Balogh Balázs, Franek Milán, Versné Varga Beáta osztályfőnök, Tóth Ákos, Bedő István, Vajda Bence, Tirpák Noémi A képről hiányzik: Bogdán Cintia Melánia, Hosszú Dávid, Kovács Fanni, Nyárádi Milán, Pozsgai Vanessza, Schumacher Vanda, Solymosi Valentina

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

113

J u b i l e u m i t a n é v – C S O P O R T K ÉpE K

1/9. D Hátsó sor: Kovács Krisztián, Fenyvesi Tibor, Fűzfa Konrád István, Nyári Balázs, Marton Barnabás, Máté Gergő Péter, Micheller Márk, Pécz Máté, Szakonyi Bence István, Középső sor: Fliszár András, Szollár Cintia, Lukács Gergely, Tóth Dénes osztályfőnök, Koloszár Nikoletta, Bogdán Bernadett, Novák Vivien, Orsós Klaudia Kármen, Első sor: Horváth Dominika, Takács Karolina, Nagy Marianna Pálma, Gerecs Klaudia, Pocsai Mercédesz, Táncos Nikoletta, Orsós Ágnes, Kis Dorina Veronika, Lakatos Kíra, A képről hiányzik: Ignácz Milán

1/9. E Hátsó sor: Horváth Gergely, Pasztusics Máté Milán, Ughy Péter, Barbalics Martin, Farkas Péter Milán, Demeter Krisztofer, Huszár Balázs, Rosta Sándor, Végler Dániel Péter Középső sor: Kovács Zoltán, Kósa Alex Ferdinánd, Ács Kristóf, Trpik Regina, Méri Zsófia Dóra, Czimondor-Stejer Tímea osztályfőnök, Varga Evelin, Balázs Valentina, Kulánda Dóra, Szilukács Renátó, Trejer Bálint Első sor: Bojtor Bettina, Pesti Nikoletta, Horváth Zsófia, Kismika Noémi, Bognár Imelda, Hosszú Enikő, Farkas Amarilla, Lugosi Petra, Kósa Rebeka Renáta A képről hiányzik: Pupos Árpád, Talabér Alexandra

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

114

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i é vk ö n y v

1/9. F Hátsó sor: Kocsis Szabrina, Rauch Klaudia, Csillag Ramóna, Futó Petra, Bajsz Kinga Lilla, Orsós Ramóna Mária, Czafit Leona, Orsós Anita, Komáromi Nikolett, Bogdán Anett Középső sor: Krásovics Márk, Nagy Bence Róbert, Sebestyén Márkó, Magyar Balázs, Bogdán Roland, Szakonyi Patrik Tamás, Riba Dominik, Koczor Máté Első sor: Szabó Daniella, Németh Henrietta, Tóth Bianka, Bertók Tünde, Szabó Szilárd osztályfőnök, Bogdán Erika, Varga Eszter, Horváth Szimonetta Csilla, Lendvai Roberta A képről hiányzik: Horváth Zoltán, Kiss Alexandra, Sütő Dóra, Szeibert Evelin Mária

10. A Hátsó sor Szentes Martin, Farkas Tamás, Matus Ticián József, Pirzsók Norbert, Tóth Álmos Középső sor: Nagy Ádám Gábor, Gazda Richárd, Gál Tamás, Hosszú Olivér József, Babati Gergely Első sor: Bek Karolina Nikolett, Kurentás Erika, Sifter Kinga, Bedő Csaba osztályfőnök, Bokányi Bianka, Ignácz Nikoletta, Tóth Bettina A képről hiányzik: Fölföldi Zsuzsanna Anikó

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

115

A j u b i l e u m i ta n é v

10. B Hátsó sor: Lukács Benjámin Péter, Szokol Dávid, Steffel Dániel, Fujsz Patrik, Ihász-Kovács Tamás, Kertész Sándor, Gombócz Krisztián Középső sor: Orsós János, Nyerges Csaba, Rajkai Gábor, Novák Katalin osztályfőnök, Bogdán Eszter Mónika, Borbás Bálint, Huber Zoltán Első sor: Cseke Csilla Leila, Takács Andrea, Tokaji Kitti, Bolla Annamária Lea, Böröcz Bianka, Kardos Rebeka, Sárzó Brigitta

2/10. D Hátsó sor: Lorencsics Marcell, Fenyvesi Gergő, Horváth Balázs, László Szilveszter, Máté Patrik, Somogyi Márió, Beck Krisztián, Bojtor Dániel Középső sor: Teglovics Dávid László, Nagy Márk, László Norbert, László Teréz, Timina Mónika, Czirbus Szabolcs, Jancsik Ákos Első sor: Puskás István osztályfőnök, Pál Dániel, Kutassy Alexandra, Fatér Bence, Kondor Ádám, Horváth Soma, Tóth Gergő, Dr. Vértesaljai József osztályfőnök A képről hiányzik: Pápai Roland Szilárd

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

116

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i é vk ö n y v

2/10. E Hátsó sor: Vásárhelyi Mátyás Sebestyén, Fehér Bence, Balog Bence, Csik Barbara, Pánczél Roland Zoltán, Janku Martin, Szabó Szeverin György Középső sor: Varga Annamária, Laczi Ivett Erika, Pomozi Máté Róbert, Mércz Martin, Sinkó Cintia Első sor: Balogh Zsófia, Kovács Vivien, Bakos Boglárka, Bodor Ildikó osztályfőnök, Gyarmati Réka, Rózsa Dominika Anna, Orsós Jázmin, Domók Lilla A képről hiányzik: László Barbara

2/10. G Hátsó sor: Lutor Dóra, Egyed Alexandra, Pál Emese Krisztina, Fuchs Adrienn osztályfőnök, Orsós Alexandra, Fekete Beatrix, Farkas Gergő, Kuti Szabolcs Első sor: Horváth Adrián Péter, Bolla Vanessza, Tamás Veronika, Kis Brigitta, Millei Valentina, Kustos Zoltán A képről hiányzik: Pál Veronika, Sárközi Barbara, Turzó Ádám

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

117

A j u b i l e u m i ta n é v

11. A Hátsó sor: Parti József, Kamal Amira, Kiss Boglárka, Koller Mónika, Bogdán Ibolya Vivien, Volner Kitti, Péringer Martina Középső sor: Rozs Krisztián, Nagy Dominik, Pintér Sándor Máté, Bődör Kristóf, Pusztai Roland, Teissl Dániel, Dormány Dominik Gábor, Ónya Balázs Első sor: Bihary Ágnes Petra, Marton Dzsesszika, Kovács Nikoletta, Strelicz Barbara Anna, Kósa Erika osztályfőnök, Tóth Sára Katalin, Szabó Fruzsina, Takács Virgínia, Darmai Vivien A képről hiányzik: Sovák Mercédesz, Tarcsa Krisztina, Tarsoly Georgina

11. B Hátsó sor: Bándi Dániel, Rostás Márk Péter, Ember Ádám, Pintér Dániel, Skriba Márk, Hegedűs Bendegúz, Somogyi Ágoston Középső sor: Tüttő Balázs Péter, Madáchy Fanni, Tóth Glória, Palánki Viktória, Dancs Klaudia Anna, Nagy Ivett, Biró Vivien, Tölli Adrienn, Mátyás Bence Tamás Első sor: Pap Melánia, Kovács Evelin, Horváth Vivien, Fődi Nóra osztályfőnök, Bödő Éva, Morvai Réka, Joó Melánia A képről hiányzik: Simon Bálint

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

118

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i é vk ö n y v

11. S Hátsó sor: Hetesi Zoltán, Csiza Roland István, Huszár Péter, Nagy Patrik, Trackl Miklós, Tóth Dávid Középső sor: Ángyán Balázs, Szepeshegyi István András, Csönge Dóra, Molnár Viktória, Zombori Roland, Fülöp Maximilián Első sor: Porkoláb András, Stefanics László, Pandur Georgina Mária, Molnár Tibor osztályfőnök, Bertók Julianna, Fésüs Lajos, Farkas Ádám A képről hiányzik: Cseh Viktória

1/11. D Hátsó sor: Mózer Márk, Vajda Miklós Gábor, Hosszú Barna, Sutina Krisztián, Kozma András, Kalamár Máté, Babina Máté Bálint, Németh Márk Középső sor: Horváth Martin, Fáncsi Balázs, Kovács Regina Anna, Vizsi Nikolett, Koller Krisztina, Vincze Teodóra, Gárdonyi Laura, Németh Nóra, Dobosi Veronika, Horváth Dóra, Vizsi Anett Ibolya, Németh Ádám, Tóth Péter Első sor: Fehér Alexandra, Müller Nóra Lili, Szabó Tímea, Ferencz Tímea, Kocsis Rita osztályfőnök, Tóth Kinga, Novozánszki Zsuzsanna Sára, Nagy Viktória, Bolla Dzsenifer A képről hiányzik: Bogdán Norbert, Vas Norbert

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

119

A j u b i l e u m i ta n é v

3/11. D Hátsó sor: Antal Patrik, Kardos Zsolt Ákos, Pivonka Richárd Rajmund, Borbély János Márk, Bogdán Zoltán, Lengyel Olivér József, Sütő Márk Középső sor: Végvári Renáta, Molnár Ádám, Dóczi Szabina, Németh Dávid, Soós Veronika, Nyári Marcell, Galyas Katalin Első sor: Sutyor Rajmund, Ferenczi Márk, Nagy Jusztina Ildikó, Dr. Vértesaljai József osztályfőnök, Horváth Csilla, Koloszár Dániel, Tankó Imre

3/11. E Hátsó sor: Balogh Dávid, Burka Gyöngyi, Koltai Zsolt Dávid, Baráth Balázs, Kalapács Krisztofer, Gyarmati Alexandra, Bagyó Zsófia Rita Középső sor: Czimondor Viktória, Bicsérdi Regina, Zrinyi Melinda, Pápai Vivien, Filipánics Loretta, Orsós Noémi Bianka, Tekenyős Petra, Karácsony Eszter Első sor: Zarka Tifani Dzsenifer, Csendes Katalin, Pirity Renáta Tímea, Polgárné Varga Erika osztályfőnök, Leposa Barbara, Virág Alexandra, Recsetár Dóra

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

120

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i é vk ö n y v

3/11. G Hátsó sor: Hosszu Richárd, Árvai Petra, Torda Dominik Gyula, Horváth Szabina Lilla, Deli Martin Első sor: Orsós Helga, Szücs Kamilla, Gubics Vivien Dóra, Nyisztorné Ferenczi Erzsébet osztályfőnök, Galambos Dzsenifer, Varga Vivien, Kovács Mónika A képről hiányzik: Bella Gergő Péter

12. B Hátsó sor: Szekeres Levente Sebestyén, Kulcsár Patrik, Kottán Márk, Katona Dániel, Hosszú Erik, Szabó Viktor, Pék Kornél, Sámel József Gellért, Szenecsár Krisztián Középső sor: Polgár Kata, Nyitrai Natali, Zsemberi Fanni, Kassai Dorina Veronika, Varga Teodóra, Horváth Barbara, Kolesznyikov Tamara, Smidhoffer Eszter Szandra, Csik Noémi Csilla, Balaton Bianka, Hildesheim Barbara, Kelemen Dóra Első sor: Szindekovics Dóra, Csiszár Piroska, Nagy Ramóna, Kovács Krisztina Timea, Tóth Szimonetta, Dr. Kiss Zsoltné osztályfőnök, Marton Laura, Kovács Klaudia, Vasvári Anna, Fábián Rebeka, Orbán Laura A képről hiányzik: Kocsis Martina, Libinyi Tamara

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

121

A j u b i l e u m i ta n é v

12. C Hátsó sor: Krokker Szilveszter Ferenc, Bognár Benjámin Zoltán, Gulyás Alex, Dudás Olivér, Varga Bálint Erik, Pál Roland, Balogh Bálint, Hosszú László Középső sor: Balogh Nikolett, Bogdán Szabolcs, Kövér Dániel, Lukács Dávid, Finta Bálint, Gyalog Bálint, Babati Botond, Zsobrák Brigitta Első sor: Góczán Szimonetta, Kovács Anita, Kertész Viktória, Márkusné Szűcs Marianna osztályfőnök, Bándi Vivien Polett, Süle Barbara, Stankovics Beáta Szilvia A képről hiányzik: Sabján Zsolt

2/12. D Hátsó sor: Sali Cristopher, Szabó Richárd, Koloszár László, Mozsdényi Bence, Horváth Attila Máté, Varga Gábor, Péter Roland, Rózsa Viktor Középső sor: Bogdán Roland, Varga Bence, Tombor Róbert, Horváth Ádám, Nagy Péter Márk, Bokor Richárd István, Balázs Márk, Simon Henrik, Sági Benító Első sor: Major Tamás, Kónya Bence, Bor Beatrix, Erdei Eszter, Varga László osztályfőnök, Dóczi Diána, Máté Nikolett, Czobor Zoltán, Zsohár József A képről hiányzik: Borbás Bence, Lőrincz Nikolett, Sós Richárd

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

122

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i é vk ö n y v

2/12. E Hátsó sor: Hardi Erik, Izsák László, Balogh László Renátó, Huszár Bence György, Pál Bence, Mércz Patrik, Csendes Dávid Középső sor: Plajbász Eszter, Heidinger Nikolett Katalin, Kiss Veronika, Kollár Nikolett, Sóstai Franciska, Porkoláb Andrea, Kiss Balázs osztályfőnök Első sor: Rédei Beatrix Alexandra, Kremonás Lúcia, Komoróczi Zsanett, Tóth Petra, Török Elvira, Czverencz Friderika, Dér Patricia Szimonetta A képről hiányzik: Böde Renáta

13. A Hátsó sor: Székely Dávid Imre, Domokos Szabolcs Attila, De Francesco Dániel, Barcsai Zsuzsanna osztályfőnök, Gatsó Krisztián, Süte Valentin, Figder Dezső, Pleszkán Ádám Első sor: Nagy Roxána Simonetta, Tóth Ramóna, Bődör Violetta, Farkas Beatrix, Orsós Veronika, Svéninger Dóra, Barka Martina, Ferenczi Dominika

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

123

A j u b i l e u m i ta n é v

13. S Hátsó sor: Szeredai Péter, Kollár Dávid Ferenc, Fehér András Gábor, Szollár Balázs, Kálomista Bence, Pálla Gábor, Antal Mátyás, Lovász Krisztián Gábor, Fosztó Krisztián Első sor: Bogdán Katalin, Páli Leila, Pintér Katalin, Varga-Vertkovci Veronika Cecília osztályfőnök, Beke Patrícia Zsuzsanna, Soós Viktória

1/13. A Hátsó sor: Takács Gergely, Karácsony Kristóf, Kocsis Attila, Németh Péter, Nagy Balázs, Huszti Richárd Ernő, Zerényi Richárd, Németh Roland, Gelencsér Richárd Középső sor: Zsiga Bálint, Bokányi Roland, Györei Dávid, Brassó Bernadett, Pintér Virág, Aczélné Hogyor Zsuzsanna osztályfőnök, Klenner Daniella, Talabér Ádám, Ternák Attila, Ili Endre, Dencs Dániel Első sor: Boncz Barbara, Gyalog Eszter, Zombory Regina, Kovács Réka, Ujlaki Nóra, Karancz Lilla, Belovári Bianka, Vajda Bettina, Németh Enikő A képről hiányzik: Halász Leonóra, Setler Alex, Szrapkó Dániel Mihály

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

124

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i é vk ö n y v

2/14. A Hátsó sor: Tüttő Balázs, Soós László, Valla Zsolt, Cser Roland, Szikora István József, Bokányi Martin Középső sor: Tóth Bence, Vasas Kristóf, Dóber László, Dávid Péter, Pék Gergely Első sor: Lukács Nikolett, Vas Tamara, Lakesz Gergő, Pakusné Zombory Melinda osztályfőnök, Gaál Gergő, Horváth Fanni, Nagy Melinda, Szalai Cintia A képről hiányzik: Fodor Dániel

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

125

a gyakorlati

A j u b i l e u m i ta n é v

munkahelyek bemutatkozása Borostyán Vendéglátó Ipari KFT. 8300 Tapolca, Vasút u. 1.

Telefon, fax: 06 87 322540 Email: borostyan.cukraszda@gmail.com

1989. évben alakult a Kft. Töreky Pálné (Novák Márta) vagyok, az ügyvezető igazgató. Én is a keszthelyi VSZK tanulója voltam, 1971- ben érettségiztem. Fiam Töreky Pál, aki jelenleg Kft. egyik ügyvezetője szintén a VSZK- ban végezte tanulmányait.

100%-os magyar tulajdonban lévő cukrászdánk és műhelyünk van, Tapolca, Vasút u. 1. szám alatt, termékeinket nemcsak saját üzletünkben értékesítjük, kiszállítunk a város és a környék üzleteibe is.

Folyamatosan foglalkozunk szakmunkás tanuló képzéssel, évente 10-14 fő gyakornoki munkahelyét biztosítjuk. Cukrászainknak is itt volt a gyakorlati helyük, és azóta is együtt dolgozunk. Tagjai vagyunk a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének, valamint az Iparkamarának.

2015. évben egyik kollégánk mestercukrász képesítést szerzett.

Továbbra is várjuk olyan tanulók jelentkezését, akik a cukrász szakmát szeretnék megtanulni.

Bíró Géza

Balatonmáriafürdő www.biropanzio.hu E-mail: gezabiro@gmail.hu Telefon: +36 30 997 6333 Bíró Géza 1985-ben végzett a keszthelyi VSZK-ban felszolgáló szakon kiváló eredménnyel. A Juventus Oktatási Kabinetben Kis Béla gyakorlati oktatásvezető és Puskás Istvánné osztályfőnök irányításával sajátította el a szakma alapjait.

Pályafutását a Helikon Szállóban kezdte mint éttermi felszolgáló, abban az időben Hévíz és Keszthely patinás hoteljei szívesen választották munkatársul a VSZK-ból kikerülő tehetséges fiatal szakembereket.

1989-től hat éven keresztül az ausztriai Seefeld-en egy öt csillagos szállodában dolgozott, ahol a legalacsonyabb beosztástól (Commis de Rang) a legmagasabbig (Chef de Service) vitte.

1995-től Balatonmáriafürdőn egyéni vállalkozóként vezeti kiváló éttermeit: a központban lévő Steak House éttermet, Koktélbárt, Sörözőt és a hajókikötőnél a megújult, gyönyörű Promenád komplexumot.

Az elmúlt 30 évben kiváló kapcsolatot ápolt régi iskolájával, kapcsolatot tart az iskola tanáraival, szakoktatóival és folyamatosan segíti a hozzá kerülő tanulók szakmai fejlődését, a vendéglátós szakma színvonalas elsajátítását.

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

8380 Hévíz, Jókai u. 3. sales@europafit.hu www.europafit.hu

Hotel Európa fit fifififi superior

az „Év szállodája”!

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

2004

2009

2014

127

a g ya ko r l at i m u n k a h e ly e k b e m u tat ko z á s a

Egyedülálló Danubius élmények várják Hévízen!

Danubius Health Spa Resort Aqua (korábbi Termál Hotel Aqua) Hévíz első ALL INCLUSIVE egészség és wellness szállodája!

8380 Hévíz, Kossuth L. u. 13-15.

Tel: + 36 83 889 401 aqua.sales@danubiushotels.com danubiushotels.hu/aqua Danubius Health Spa Resort Hévíz (korábbi Termál Hotel Hévíz) Tradíció és több évtizednyi tapasztalat 8380 Hévíz, Kossuth L. u. 9-11.

Tel: + 36 83 889 403 heviz.sales@danubiushotels.com danubiushotels.hu/heviz A két wellness és gyógyszálloda Hévíz festői környezetében várja a pihenésre és feltöltődésre vágyókat. Akár kikapcsolódna, akár az egészségéért szeretne tenni, nálunk a család minden tagja megtalálja a megfelelő helyszínt, a termálfürdőtől az uszodán át az élményfürdőig. Lazuljon el a nyugtató vízben, és élvezze jótékony hatását! Kényeztető masszázsok, wellness, fitness és szépségprogramok várják!

Hosszú távú együttműködés a keszthelyi VSZK-val A Danubius szállodavállalat alapvető filozófia célkitűzés közé tartozik, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk tanulóink, munkatársaink személyes és szakmai fejlődésére, hiszen így tudjuk a legmagasabb szolgáltatási színvonalat biztosítani vendégeink számára.

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i é vk ö n y v

128

NaturMed Hotel Carbona**** superior A NaturMed Hotel Carbona**** superior Hévízen, a fürdőváros központjában, egy 4,6 hektáros arborétumszerű parkban, csodálatos környezetben várja vendégeit. A többszörösen díjnyertes szálloda mintegy 1000m2 felületű fürdőparadicsoma gondoskodik arról, hogy vendégeink feledhetetlen élményben részesüljenek. A hévízi gyógyvíz jótékony hatását vendégeink a római korok hangulatát idéző termálfürdőben és a pezsgőfürdőkben élvezhetik.

A tradicionális termálvizes balneológiai kúrák mellett a wellness és szépészeti kezelések óriási választéka vehető igénybe a szállodában. A wellness szolgáltatásokat a különböző masszázsok, kényeztető pakolások, keleti mozgásterápiák és meditációs programok teszik teljessé.

A spa kultúra és életmód-terápiák legjavát gyűjtöttük össze a világ minden tájáról.

A szálloda éttermében helyi és nemzetközi ételspecialitásokat fogyaszthatnak a vendégek, illetve nagy szerepet játszik a gazdag regionális gasztronómia bemutatása. Mint minden területen, itt is különös figyelmet kap az egészséges életmódra szoktató kínálat.

A szállodánkban gyakorlatot teljesítő diákoknak ezt a szemléletet szeretnénk átadni, a vendég centrikus hozzáállás és minőségi kiszolgálás szellemiségében.

További információk a NaturMed Hotel Carbonáról: www.carbona.hu hotel@carbona.hu Tel: +36 83 /501 500 Fax: +36 83 /340 468

Hotel Helikon*** – Sport és Konferencia Szálloda 8360 Keszthely, Balaton Part 5.

06 83 889 600 reservation@hotelhelikon.hu www.hotelhelikon.hu Legyen szó egy kellemes családi hétvégéről, vagy nyaralásról, ünnepekről, a családok apraja-nagyja folyamatosan keresi a kedvére való kikapcsolódási formát.

A keszthelyi Balaton partján található egy szálloda, amely a vendégek minden igényét a legmesszemenőbbig hívatott megvalósítani. Nem feledkezik meg az aktív programokat kedvelőkről, hiszen mérhetetlen sok sport programot biztosít vendégeinek, mint a kerékpározási lehetőség, a teniszpályák, a nordic walking túrák, a sportmedence, de nem merül feledésbe a gasztronómia sem. A szálloda étterme remek fogásokkal, magyaros és nemzetközi ételekkel, szakképzett konyhai személyzettel, szakácsokkal és mesterszakácsok odaadó munkájával vívta ki a vendégek elismerését és vonzza vissza a már egyszer ide látogatókat. Ez a szálloda a Hotel Helikon Sport és Konferencia szálloda.

Kiváló elhelyezkedés, a napfelkelte csodás látványa a Balaton tükrén megcsillanva, saját strandsziget, 232 szoba, saját tekepálya, 10 teniszpálya… és még sorolhatnánk azokat a vonzerőket, amelyek miatt sokak választása esik szállodánkra. Bár nem a legmodernebb és a leginkább – mai divatos kifejezéssel élve wellness és spa szállodának aposztrofálható a hotel, mindezt tökéletesen ellensúlyozza munkatársaink vendégszeretete, szakmaisága, hozzáállása, a kiváló gasztronómiai élmények biztosítása és a keszthelyi Balaton közvetlen közelsége, a Helikon természeti környezete és természetesen ár-érték aránya.

129

a g ya ko r l at i m u n k a h e ly e k b e m u tat ko z á s a

Hubertus-Hof Szálloda*** és Étterem www.hubertushotel.hu

Felejtse el a hétköznapokat nálunk, a Hubertus-Hof Szálloda*** és Étteremben, Balatonfenyvesen!

Ezt a lehetőséget kínálja Önnek a balatonfenyvesi Hubertus-Hof Szálloda*** és Étterem, ahol minden nap ünnep!

• Igényes környezet • Aktív pihenés: kajak – kenu túrák a Nagyberekben • Igazi rekreáció / wellness • Gasztronómiai élmények • Természetközelség

Ahol jó tanulni, ahol jó pihenni…

www.karos-spa.hu H-8749 Zalakaros, Alma str. 1. · Tel.: +36 93 542 550 E-mail: sales@karos-spa.hu

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i é vk ö n y v

130

Kolping Hotel**** Spa & Family Resort Kolping csapat 1996-ban a szállodának 30 dolgozója volt, ma 142-en vannak. Míg régebben 220an, addig ma már egy időben akár 500 vendég is pihenhet itt. És hogy ezt kényelmesen tehessék meg vendégeik, a hagyományos szállodai csapatot programszervezők, óvónők, gyerekanimátorok, edzők egészítik ki. A szállodában ezen kívül gyakornokképzés keretében több középiskolás, egyetemista és főiskolás is szakmai gyakorlatát tölti.

A Kolping Hotel elismerő oklevelet vehetett át Családbarát vállalat pályázaton elért különdíjáért 2014-ben. A pályázat azokat a cégeket jutalmazta, amelyek vállalták, hogy családbarát, munka és magánélet egyensúlyát támogató működésükkel segítik a társadalom családbarát gondolkodásának kialakítását, és ezt a szellemiséget beépítik a vállalatvezetési módszerekbe. Érdemes a csapathoz tartozni!

8394 Alsópáhok, Fő út 120.

Tel.: (06) 83 344-143 Fax: (06) 83 344-142 www.kolping.hotel.hu facebook.com/kolpinghotel youtube.com/kolpinghotel

Lotus Therme Hotel & Spa*****, Hévíz

A Lotus Therme Hotel & Spa***** Hévíz egyetlen ötcsillagos wellness – szállodája, ahol minden dolgozó küldetésének és hivatásának is érzi, hogy a jövő generációját, az utánpótlásának számító diákokat segítse tanulmányaiban, a szakma elsajátításában.

Gyakorlati helyként a fiataloknak alkalma nyílik egy olyan tudás és rutin megszerzésére, melyet egy jól koordinált csapatmunka eredményez és ami mögött lassan 2 évtizedes múlt áll. A szállodai szolgáltatások széles skálája lehetővé teszi, hogy folyamatosan újabb szinteken ismerkedjenek meg a diákok a vendéglátás és az idegenforgalom rejtelmeivel, szépségével, mindezt az alapvető elvek megtartásával, melyet a szálloda a mindennapokban képvisel. Munka iránti elhivatottság, tisztelet és rugalmasság. Ezek az irányelvek ihlették a szálloda szlogenjét, Vendéglátás ötcsillagon túl! www.lotustherme.net

131

a g ya ko r l at i m u n k a h e ly e k b e m u tat ko z á s a

8360 Keszthely, Alsópáhoki út tel: 83 / 515-130, fax: 83/ 515-131 weboldal: www.hotelovit.hu e-mail: hotelovit@t-online.hu

Amit kínálunk: gyerekes családok, rendezvényhelyszínt keresők, gyógykezelést igénylők számára: •klímatizált, tágas szobák, széles választékkal rendelkező étterem és drinkbár •konferencia rendezés 100 főig •májustól októberig kültéri medence-, pezsgőfürdő használat •komplex egészségügyi mozgásszervi rehabilitációs kezelés •(tangentor, iszapkezelés, elektroterápia, gyógymasszázs)

V S Z K 5 0 – J u b i l e u m i é vk ö n y v

132

Zenit Hotel Balaton****

Bock Bisztró Balaton és Festetics Helikon Taverna Múzeum A 2000-es évek közepén a Festetics Helikon Taverna műemléki 200 éves épületének felújításával, majd 2011-ben a Zenit Hotel Balaton**** megépítésével a szálloda tulajdonosai komplex, értékmentő és egyben értékteremtő turisztikai fejlesztést hajtottak végre Vonyarcvashegyen. Ennek eredményeképpen egy egyedi, a környéken hiánypótló, minőségi szolgáltatásokat nyújtó, a Balaton mára egyik legkedveltebbé vált 47 szobás szállodakomplexumát hozták létre, mely több, mint 40 környékbeli, köztük sok egykori VSZK-s diáknak ad munkát.

Szállodánkat és éttermünket a környék egyik legelismertebb szakmai munkát végző komplexumává fejlesztettük közösen. ,,Büszkék vagyunk rá, hogy szakmai tudásunk alapjait a keszthelyi VSZK-ban szereztük meg, és bízunk benne, hogy a jövőben sok-sok VSZK-s diák fogja szállodánkat és Bock Bisztró Balaton éttermünket választani a szakma gyakorlati tapasztalatainak elsajátítására.”

Fodor Márk, tulajdonos, ügyvezető igazgató Lóránt Nárcisz értékesítési vezető Ács István konyhafőnök Seffer András étteremvezető

Öreg Harang Borozó 8380 Hévíz, 2830 hrsz.

Tel: 06 30 9279011 email: gabca32@gmail.com web: www.oregharang.hu

Örömünkre szolgál, hogy vendégül láthatjuk Hévíz napsütötte szőlőhegyén található, különleges specialitásokat kínáló, családias borozónkban. Az autentikus hangulat mellett különös figyelmet fordítunk egyedi ételkínálatunkra, amihez a szükséges alapanyagokat minden esetben környékbeli tenyésztőktől és termelőktől szerezzük be. Éttermünk hírnevét a kizárólag magyar specialitásokból készülő ételek adják, melyek többek között a kecske, szürke marha, vízi bivaly, szamár, gyöngytyúk, nyúl és mangalica. A hévízi szőlősgazdák által termelt borok széles választékával szolgálhatunk, így biztosítva a tökéletes kísérőt.

Tegyen egy kellemes sétát az Árpádkori templomhoz, majd költsön el egy hangulatos vacsorát nálunk, és élvezze a falusi idill utánozhatatlan hangulatát! A csendes, meghitt környezet, a rusztikus fabútorzat, az egyedi kerámia kiegészítők, mind a régmúlt nyugalmát idézik.

Legyen szó egy csendes, meghitt, kettesben eltöltendő romantikus vacsoráról; egy nagyobb, családi ös�szejövetelről; osztálytalálkozóról vagy esküvőről, az Öreg Harang Borozó minden esetben kiváló választás!

Az Öreg Harang Borozó Hévíz szívét jelentő egregyi hegyen található, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a belvárosra, valamint a környező vidékre. Éttermünk nem áll módunkban bankkártyát elfogadni. Csak készpénzes fizetés lehetséges.

133

a g ya ko r l at i m u n k a h e ly e k b e m u tat ko z á s a

További gyakorlati képzőhelyeink Hotel Kapitány 227. Coop (Mecsek Füszért Zrt.) 8710 Balatonszentgyörgy, Berzsenyi u. 56. 8330 Sümeg, Tóth Tivadar u. 19.

Pálma Cukrászda 8360 Keszthely, Vaszary K. u. 6/D

303. sz CBA 8360 Keszthely, Kossutl L. u. 82.

Hotel König 8800 Nagykanizsa, Űrhajós u. 1.

Patyi Étterem és Hotel 9675 Bögöte, Főút

Anna Grand Hotel Kft 8230 Balatonfüred, Gyógy tér 1.

Huber Presszó és Cukrászda 8330 Sümeg, Flórián tér.8

Peppino Pizzeria 8300 Tapolca, Kisfaludy u. 7.

Bacchus Hotel és Étterem 8360 Keszthely, Erzsébet királyné útja 18.

Hunguest Hotels Helios 8380 Hévíz, Vörösmarty u. 91

Rózsa Cukrászat Kft. 9700 Szombathely, Éhen Gyula tér 2.

Interspar Áruház 8360 Keszthely, Tapolcai út 37

Salamon Söröző 8960 Lenti, Táncsics M.út 5.

Jóbarát Vendéglő 8360 Keszthely, Martinovics u. 1.

SPAR Szupermarket 8360 Keszthely, Bercsényi u. 65/A

John’s Pub & Restaurant 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 46

Süsside Sütőipari és Ker. Kft. 8360 Keszthely, Csapásúti ipartelep

Kati Bisztró 9919 Csákánydoroszló, Vasút utca 67.

Szent Domonkos Vendéglő 8316 Várvölgy, Kossuth L. u. 40

KÉRI Bt 8380 Hévíz, Kossuth Lajos u. 5

Szentgyörgy Panzió 8300 Tapolca, Kisfaludy u. 1.

Kétmester Marcali Kft. 8700 Marcali, Rákóczi u. 6-10.

Szőlőskert Fogadó 8800 Nagykanizsa, Kaposvári út 106.

Kisfaludy Vendégház 8330 Sümeg, Kossuth L.u. 13.

Tavírózsa ABC 2. sz.

8380 Hévíz, Tavirózsa u. 34.

BM Szanatórium 8380 Hévíz, Kossuth Lajos u 7/A Csicseri Csárda 8790 Zalaszentgrót, 13771/5 hrsz.

Denis Étterem és Panzió 8960 Lenti, Táncsics M. u. 18-20.

Fiáker Kisvendéglő 8790 Zalaszentgrót, Eötvös K. u. 14.

Főnix Fogadó 8960 Lenti, Akácfa út 17.

Friskó Panzió Étterem 8749 Zalakaros, Szőlő út 4.

Gambrinus Étterem 8500 Pápa, Árok u. 20 GELETA Cukrászda 8638 Balatonlelle, Rákóczi utca 269.

Kis-Korona Étterem, Pizzéria és Panzió Tesco Keszthely Hipermarket 8790 Zalaszentgrót, Eötvös K. u. 4.

8360 Keszthely, Csapás u. 27

GESZ Konyha 8360 Keszthely, Kossuth Lajos u. 42.

Kistücsök Étterem 8636 Balatonszemes, Bajcsy-Zsilinszky utca 25.

Grót- Gastro Kft. 8790 Zalaszentgrót, Platán tér 4 1/3.

Kocsi Csárda 8380 Hévíz, Autóparkoló

Gulya Csárda 8710 Balatonszentgyörgy

Korona Panzió és Étterem 8380 Hévíz, Széchenyi u. 43.

Gyöngyvirág Étterem 8380 Hévíz, Rákóczi u. 12-14.

Korzó Café 8360 Keszthely, Kossuth Lajos u. 7.

Hargita Panzió és Étterem 8360 Keszthely, Mély u. 5.

Kottán Cukrászda 8713 Kéthely, Balaton u. 39.

Helvécia Étterem 8700 Marcali, Bizei u. 36.

Lóki Csárda 8700 Marcali, Lókpuszta u.

Horváth-Borongics Kft. 8314 Vonyarcvashegy, Rákóczi u. 50/1.

Magyar Csárda 8380 Hévíz, Tavirózsa u. 2.

Hotel Ágnes 8380 Hévíz, Honvéd u. 7.

MenDan Magic Spa és Wellnes Hotel 8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 8.

Hotel Aquamarin 8380 Hévíz, Honvéd u. 14.

Mézes Mackó Cukrászda és Vendéglő 8700 Marcali, Rákóczi u. 20.

Hotel Freya 8749 Zalakaros, Tremál u. 7.

Muskátli Étterem 8749 Zalakaros, Napnyugat köz 2/A

Tesco Tapolca Hipermarket 8300 Tapolca, Veszprémi út 5.

Thirty’s Étterem Pizzéria 8330 Sümeg, 84-es fő út Tó ABC 8380 Hévíz, Petőfi Sándor u. 14.

Tompos Étterem 8360 Keszthely, Pázmány Péter u. 56-60.

Vadászcsárda Zalacsány 8782 Zalacsány, Arany János u. 1.

Vándorbab Étterem 8784 Kehidakustány, Malombokrai u. 12.

Varjú Fogadó 8300 Tapolca, Arany János u. 14.

Vásártéri ABC Georgikon Coop Zrt. 10 sz.

8360 Keszthely, Rákóczi tér 13.

Vencel Söröző Étterem 7500 Nagyatád, Szent István park 1.

A Jubileumi rendezvények támogatói

Egyedi készítésű fűszerek, lekvárok, ízesítők, melyek adalék, aroma, tartósítószertől és íz-fokozótól mentesek. Igazi kézműves minőség, több éves tapasztalatok felhasználásával készült termékek, melyeket frissen ké- MAX Gastro Group Kft. szítek el, törekedve az aromák és ízek frissességének info@maxgastro.hu megőrzésére. http://max-gastro.blogspot.hu/

Szekérderék Simon Dániel és Szekeres Katalin Sümegprága, Fő út 26/A Tel.: +36(30) 712-6898

Autentikus erdélyi ízek, hagyományok Szekeres Katalintól és Simon Dánieltől

Németh Attila „Királyi főszakács”

H- 8372 Cserszegtomaj, dr.Bakonyi Károly utca 5.

Telefon:+36 70 3351456 E-mail: reneszanszlakoma@citromail.hu www.reneszanszlakoma.hu

Vizes Tamás

Marcali, Zöldfenyő Vendéglő 8700 Marcali, Boronkai u. 17.

Tel.: 85/314-060

Bognár György Somogyfajsz (VSZK 1972)

dArt Fotostúdió Cégünk alkalmazott fotográfiai feladatok ellátását és lakossági fotószolgáltatást végzünk (fotóelőhívás digitális és filmes adathordozóról, keretek, fotóalbumok széles választékban) legyen szó minőségi reklámfotózásról, kreatív esküvőfotózásról, iskolai fotózásról vagy meghitt családi felvételek készítéséről, munkatársaim és én mindent megteszünk, hogy az elvégzett munkával minden szempontból elégedett legyen.

Sári Zoltán fotográfus dArt Fotóstudió 8360 Keszthely Kossuth u. 28.

Tel/fax: 83/311-685 Mobil: 30/520-2041 www.dartfoto.eu info@dartfoto.eu

Keszthely Város Önkormányzata

Hévíz Város Önkormányzata

Greenfield Hotel Golf & Spa****superior

A Greenfield Hotel Golf & Spa az ország nyugati csücskében, a gyógyító forrásairól híres termálrégió szívében, Bükfürdőn található. A szálloda a wellness és a golf szállodák egyedi kombinációját kínálja, hogy Ön idilli környezetben töltődjön fel.

Spa világunk 3500 m2-en, több mint 100 különböző trandícionális, gyógy-, egzotikus és kényeztető wellness és kozmetikai kezeléssel várja az aktív és passzív pihenés kedvelőit egyaránt. Gyermekbarát szállodaként animátoraink és gyermekeknek szóló szolgáltatásaink a mai napig töretlen népszerűségnek örvendenek.

A golf és wellness birodalma Bükfürdőn!

9740 Bükfürdő, Golf út 4. Tel.: 06 94 801 600, Fax: 06 94 801 601 E-mail: reservation@greenfieldhotel.net Web: www. greenfieldhotel.net

Lugosi Rendezvénysátrak

www.lugosi-sator.hu Cégünk több mint egy évtizede foglalkozik különböző típusú sátrak és rendezvénytechnikai eszközök bérbeadásával, valamint események szervezésével,- kivitelezésével. Sok éves működésünk során szerzett tapasztalatunknak köszönhetően több ezer sikeres rendezvényt tudhatunk a hátunk mögött.

Eszközkészletünk immáron lehetővé teszi, hogy külföldön is jelen legyünk, így Ausztriában és Szlovákiában is.

Amit kínálunk: • Kiváló minőség • Precíz kivitelezés • Folyamatos rendelkezésre állás • Azonnali segítségnyújtás Mindezt a legkedvezőbb áron!

Partnereink elégedettségét bizonyítja, hogy évről-évre egyre több megrendelésünk érkezik, így újabb és újabb rendezvényeken képviseltethetjük magunkat.

A Pampetrics Borkereskedés Kft 2005-ben alakult. Már a 90-es évek eleje óta ital és borkereskedéssel foglalkozuk, de 2005-től mint családi vállalkozás működünk. Fő célunk, hogy a borászok által termelt borok a lehető leggyorsabban és kitűnő minőségben eljussanak a fogyasztókhoz. Természetesen előnyben részesítjük a magyar borokat, de külföldi borok is megtalálhatóak a polcainkon. Választékunkban a kis kézműves pincészetek és a nagyobb modern borászatok termékei egyaránt fellelhetőek. A borászokkal jó baráti és munkakapcsolatot ápolva, boraink jelentős részét személyesen szerezzük be a pincészetektől.

Jelenleg több mint 1400 féle bor található meg szortimentünkben.

Pampetrics Borkereskedés KFT. Telephely és borszaküzlet: 8360 Keszthely, Rezi út 2.

Belvárosi Vinotéka: 8360 Keszthely, Kossuth u. 22.

Telefon: 83/312-551 E-mail: pampetricsbor@freemail.hu Internet: www. pampetricsbor.hu