Széles Szabolcs, Szemánné Kozma Krisztina, gyülekezeti képek, www.reformatus.hu
Facebook: Református Szatmár Instagram: reformatus_szatmar
NYOMDA: PRINTART-PRESS KFT. MEGJELENIK 2000 PÉLDÁNYBAN.
Szalay Kont, esperes
„BOLDOG A NÉP, AMELY TENÉKED ÖRVENDEZ, MINDEN DOLGÁT, URAM, EZ VISZI JÓ VÉGHEZ.” (89. zsoltár 7. vers régi énekeskönyv)
A minap rátévedt a tekintetem az irodában lévő polcra, és jóleső érzés töltött el. Ugyanis most is ott sorakoznak szépen egymás mellett azok a meghívók, amiknek meg kellett felelni az elmúlt időszakban.
Igényes külsővel hívogattak örömteli eseményekre, melyeknek szívesen tettünk eleget az egyházmegye közösségével: hálaadó istentisztelet Kölcsén, Rozsályban, Tisztaberken, Nagyhódoson és Túrricsén, ahol együtt köszöntük meg Istennek gondviselő szeretetét, és azt, hogy az elmúlt években cselekvő emberi akaratot is adott, hogy megújuljanak, megszépüljenek a gyülekezetek épületei.
Együtt imádkoztunk Fehérgyarmaton, Milotán, Tiszabecsen a gyülekezet és a beiktatott lelkipásztorok közös szolgálatáért, a megújulásért, megmaradásért.
A tömött templomokban vendégként vagy odavalóként megérezhettük a zsoltár igazságát: „Boldog a nép, amely Tenéked örvendez, Minden dolgát, Uram, ez viszi jó véghez.”
Valóban boldog ember az, aki tud Istennek ujjongani, benne örvendezni, akinek a Szentlélek által adatik a hit ajándéka; mert a hit képes meglátni Isten arcát, megérezni fényét és melegét, felfedezni kegyelmes tetteit, mindenható jelenlétét az életben, a teremtett világ e szép sarkában, Szatmárban is.
„Fényes orcád előtt ezek járnak merészen, és a Te nevedben örvendeznek szüntelen.”
Boldog, aki tud örvendezni, és meg is teszi!
Különösen annak fényében jó ezt tudni, hogy a 89. zsoltár a babiloni fogság idején született, olyan atyafi írhatta, akinek nem örvendezésre, hanem panaszra, kesergésre lett volna oka csupán. Országát ellenség pusztította el, templomát lerombolták, felégették, népét messze földre fogságba hurcolták, és akkor még nem lehet tudni, lesz-e valaha szabadulás.
Igaz a régi mondás: „Árnyék mögött fény ragyog, amire nézek, az vagyok!” Amit meg tudok,
vagy meg akarok látni, az formál engem. Ezért érdemes és kell Istenre nézni, az Ő fényes orcája előtt járni, nála keresni és megtalálni az örömöt, akármilyen körülmények vagy események között élünk. Érdemes volt ezt tenni régen, és érdemes ma is.
Ézsaiás próféta mondja (35,10): „Örök öröm lesz fejükön”. Az „akádia” (csüggedtség, kedvetlenség, jóra való restség, a szív szomorúsága), a keresztyén egyházban régi időktől fogva a halálos bűnök közé sorolandó. Ezzel szemben így szól hozzánk a Biblia (Zsoltárok 100,2): „Szolgáljatok az Úrnak örömmel!”
Ezért adatott nekünk az életünk, és ezért tartatott meg ezidáig. Az öröm Istennél lakozik, fentről jön, áthatja a lelkünket, és ahol ez az öröm, boldogság átjárja az embert vagy közösséget, ott tovaterjed, magával ragad és zárt ajtókat is képes feltörni.
Ez az öröm tud a szív fájdalmáról, az élet szükségéről, az ember félelméről is; de – „mivel Isten öröme a jászol szegénységén és a kereszt nyomorúságán jött a világra, ezért legyőzhetetlen és megcáfolhatatlan.” (Bonhoeffer)
Ezt az Istentől jövő örömet érezhettük, amikor az Élő ige évében, a kora nyári evangelizáción Kocsordon, Fehérgyarmaton, Penyigén és Matolcson Isten igéje elégítette meg igazságra éhező és szomjúhozó lelkünket. Ezt az örömöt láttam az arcokon, színpompás padelő lapok között, Istennek kölcsei népén, mely szívből énekelt és szépen. És ott volt a folytatás reménye is az arcokon, nemcsak a templomra értve. Így lehetett boldog az Erdőhát összetartó népe Rozsályban, Tisztaberken, Túrricsén, amikor lezárt, hosszú, nehéz utakat, és szívét-lelkét beleadta az ünneplésbe. Így lehettek együtt többen, mint a falu lakossága, a szép Isten házában Nagyhódoson.
Örvendező gyülekezet él Fehérgyarmaton, mely a sok próba után talpára állt újra, erőt mutatott két ereje teljében lévő lelkipásztor vezetésével. Jó volt látni, hogy megújulnak a végek, és tehetséges fiatalok jöttek haza, vagy éppen egészen messziről hirdetni Isten igéjét a Tiszahátra, és teszik ezt örömmel. Aki szépen énekel, az kétszeresen imádkozik, tapasztalhattuk meg Tiszakóródon, és nemcsak a huszonöt évre viszszatekintve, hanem a mában is. Hiszem, hogy ez az öröm fogja áthatni életünket és szolgálatunkat és őszi eseményeken is. Előttünk a sonkádi beiktatás, a vámosoroszi hálaadó istentisztelet, a Szatmár Határok Nélkül, regionális evangelizáció, evangelizációs pihenőhét Berekfürdőn, kórustalákozó, a reformáció ünnepe. Tavasz óta divatos lett közegyházi és világi fórumokon válságról, krízisről, hitelesség-romlásról, összeomlásról beszélni. Nagy bölcsességeket hallottunk, megoldást kevesebbet. Pedig az is ott van az igében. Pákozdy László Márton a múlt század közepén készített egy bibliai szószedetet, és ez alapján szerinte a Szentírás legfontosabb szavai a következők: heszed, cödáká, mispát – magyarul: hűség, igazság és jogszerűség. A Bibliát tanulmányozva azt is láthatjuk, hogy nemcsak az Ószövetség, hanem az Új is (evangéliumok és apostoli levelek) központi helyre teszik ezeket a fogalmakat. A már említett 89. zsoltár 25. verse ezt mondja: „Igazság és jogosság a Te királyi székednek alapja; kegyelem és hűség jár a Te orcád előtt.” János evangéliuma pedig így foglal állást: „A törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jelent meg.” (,1,17)
Hűség: előző döntéseinkkel való folytonosság, ami önmagunkra is vonatkozik. Ma igen haladó gondolkodás az, hogy valaki folyamatosan változtatja a pozícióját. Látjuk ezt a versenyszférában és máshol is. Nem a változással van a baj, hanem a hűtlenséggel, tönkre tett emberi kapcsolatokkal, szétszakított közösségekkel, cserbenhagyással. A heszed szót megbízhatóságnak is lehet fordítani.
Igazság: ez a bibliai fogalom kifejezetten a megbízható valóságot, erkölcsileg pedig a hazugságmentes életet jelenti. Gondoljuk csak végig, nemcsak egymásnak, hanem legtöbbet önmagunknak szoktunk hazudni. Isten maga az egyetlen kétségbevonhatatlan valóság, minden máshoz emberi értelmezések, magyarázatok és
ideológiák tapadnak. Egyedül Ő mondhatja el magáról Jézus Krisztusban: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” (János 14,6)
Jogszerűség: a szó eredetije azt jelenti, hogy valaki a helyén van, a helyét nem hagyta el, és teljesíti a kötelezettségét. Ha anya vagy apa, fölneveli a gyermekeit, ha király, akkor gondoskodik a népéről, ha lelkész, hirdeti Istennek igéjét, ha református egyháztag, presbiter, gondnok, akkor hitvallásosan és hitelesen él. Erre van a legnagyobb szükség.
Megváltónk érkeztével telt meg valódi, elveszett tartalmával mindez: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy eltöröljem a törvényt vagy prófétákat: nem eltörlésükért jöttem, hanem, hogy betöltsem azokat.” A Róma 13,10 pedig így foglalja össze: „A törvény betöltése a szeretet”. Mit tegyünk tehát, mi a feladat? Dietrich Bonhoefferrel értek egyet, újra hadd idézzem őt zárásként kicsit hosszabban, és ez válasz ma is a válság teóriákra.
„Megtenni azt, ami szükségszerű
Mivel a felelős cselekvés nem egy eszméből, hanem a valóságból ered, ezért csak ennek a valóságnak a keretei között cselekedhetünk. A felelősségünk mind a mértékét, mind a lényegét – tehát a mennyiségét és a minőségét tekintve korlátozott. Ezen határ bármely átlépése katasztrófához vezet. Nem az a feladatunk, hogy kifordítsuk sarkaiból a világot, hanem hogy megtegyük azt, ami az adott helyen tárgyilagosan, a valóságot figyelembe véve szükségszerű – és azt valóban megtegyük. De ha az adott helyen felelősen is cselekszünk, akkor sem vagyunk képesek mindig azonnal a végső lépést megtenni, hanem fokról fokra kell haladnunk, keresnünk kell, hogy mi lehetséges, és az utolsó lépést és vele együtt a végső lehetőséget egy másik kézbe kell letennünk. Mivel Isten emberré lett, ezért felelős cselekvésünkkel az emberi hatáskörön belül kell mérlegelnünk, ítélnünk és értékelnünk, s ezért kell cselekedetünk következményeit is komolyan meggondolnunk és a közeli jövőbe is tekintenünk – felelős cselekedetünk nem lehet elvakult. Mivel azonban Isten emberré lett, ezért – tudta, hogy döntésünk emberi – felelős cselekvésünknek és következményeinek megítélését teljesen Isten kezébe kell letennünk.”
Ennyi és nem több! Ugye, milyen egyszerű? Vagy mégsem?
TALÁLKOZÁSOK JÉZUSSAL
JAIRUS LEÁNYÁNAK FELTÁMASZTÁSA
LUKÁCS EVANGÉLIUMA 8: 4O-56
Gacsályi Gyula lelkipásztor Kisar, Nagyar
40Amikor Jézus visszatért, a sokaság örömmel fogadta, mert mindnyájan várták őt. 41Ekkor egy Jairus nevű ember jött hozzá, aki a zsinagóga elöljárója volt, és Jézus lába elé borulva kérlelte, hogy jöjjön el a házába, 42mivel egyetlen leánya, aki mintegy tizenkét éves volt, halálán van. Menet közben a sokaság minden oldalról szorongatta Jézust. 43Ekkor egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásos volt, és minden vagyonát az orvosokra költötte, de senki sem tudta meggyógyítani, 44odament, hátulról megérintette a ruhája szegélyét, és azonnal elállt a vérzése. 45Jézus ezt kérdezte: Ki érintett engem? Amikor mindnyájan tagadták, Péter ezt mondta: Mester, a sokaság szorongat és tolong körülötted! 46De Jézus ezt mondta: Valaki megérintett, mert észrevettem, hogy erő áradt ki belőlem. 47Mikor az asszony látta, hogy nem maradhat észrevétlen, remegve előjött, leborult előtte, és elbeszélte az egész nép előtt, hogy miért érintette meg őt, és hogy miként gyógyult meg azonnal. 48Jézus pedig ezt mondta neki: Leányom, hited megtartott téged, menj el békességgel!
49Még beszélt, amikor jött valaki a zsinagógai elöljáró házától, és így szólt: Meghalt a leányod, ne fáraszd tovább a Mestert! 50Amikor Jézus ezt meghallotta, így szólt az apához: Ne félj, csak higgy, és meggyógyul. 51 Amikor bement a házba, senkit sem bocsátott be, csak Pétert, Jánost, Jakabot meg
a kislány apját és anyját.
52Mindnyájan sírtak, és gyászolták a leányt, de Jézus így szólt hozzájuk: Ne sírjatok, nem halt meg, csak alszik! 53De kinevették, mert tudták, hogy meghalt. 54Ő azonban megfogta a leány kezét, és szólította: Leányom, ébredj! 55Ekkor visszatért belé a lelke, és azonnal felkelt. Jézus pedig meghagyta, hogy adjanak neki enni. 56A leány szülei elcsodálkoztak, ő pedig megparancsolta nekik, hogy senkinek ne mondják el, ami történt.
Ebben a történetben sok ember találkozik Jézussal különböző módon. Jönnek hozzá hittel és hitetlenül, névvel és névtelenül, férfiak és nők. Van, aki érinti, és van, aki lökdösi. Van, aki könyörög Jézushoz, és van, aki kineveti. Életünk döntő kérdése, mi melyik csoporthoz tartozunk, hogyan járulunk Jézus elé. Az örök életünk múlik rajta! Mindhárom szinoptikus evangéliumban megtalálható ez a történet, legrészletesebben Lukács evangélista írja le.
Kedves Testvéreim! Ezt megelőzően a gadaraiak elküldik Jézust. Ezzel szemben Kapernaumban várják őt. A gadaraiak nem tudnak örülni egy ördöngős meggyógyulásának, nem kíváncsiak arra, hogy kicsoda Jézus. Nem viszik elé a betegeiket, hogy őket is gyógyítsa meg, nem kérik tőle: taníts minket. Anyagi veszteség érte őket a disznónyájuk pusztulása miatt. Reakciójuk az, hogy távozz innen. Ezzel szemben Kapernaumban nagy sokaság várja őt. A Genezáreti-tó két partján feküdt ez a város, de két külön világ volt. Hasonlóképpen van ez ma is, Testvérek! Vannak ma is, akik elküldik Jézust, nem kell nekik. És vannak, akik várják őt. Van két testvér: az egyik hívő, a másik hitetlen. Két szomszéd: az egyik hisz, a másik nem. Egy házaspár egyik tagja hívő, a másik hitetlen. Apa-fia, anya-lánya. Lehetne folytatni tovább a sort. Melyik parton vagy? A gadarai vagy a kapernaumi parton? Elküldöd, nem kell Jézus, vagy várod Őt?
Legjobban talán egy apa várta Jézust, akinek a lánya halálán volt. Neki minden perc egy örökkévalóság lehetett. Ő névvel szerepel a történetben, híres ember volt abban a korban Kapernaumban. Jairus volt a zsinagógai elöljáró. Komoly, jómódú, tanult, közmegbecsülésnek örvendő ember volt. Ilyenek tölthették be ezt a posztot. Egy sikeres ember, akinek egy szempillantás alatt ment tönkre az élete. A lánya halálán van. Nem segít a pénz, a pozíció, az elismertség. Tehetetlen a betegséggel, a halállal szemben. Nagyon rossz az,
ha betegek vagyunk, de a legrosszabb, amikor a gyermekünk beteg. Amikor a szülő átvállalná, ha lehetne, de nem lehet. Jairus egyetlen reménysége Jézus marad. Vannak ma is ilyen emberek Jézus körül, akik a bajok idején mennek hozzá és találkoznak vele. Korábban talán nem ment volna, féltette volna a pozícióját. Mit szóltak volna az írástudók, a farizeusok? De a nyomorúság odahajtotta őt. Ma is mennek emberek nyomorúság idején segítséget kérni Jézushoz. Kedves Testvéreim! Nem hiábavaló a prédikálásunk akkor sem, ha látszólag hitetlen az a gyermek, az az unoka. Úgy tűnik felesleges a feléjük tett bizonyságtétel. De nem tudhatjuk. Lehet nyomorúság esetén legalább tudni fogja, kihez kell menni! Jairus is hallott Jézusról, és a baj idején tudta, hová kell menni, kitől kell segítséget kérni.
Aztán ott van a tömeg, oklosznak írja a biblia görögül. Fegyelmezetlen, rendezetlen sokaságot jelent ez a szó. Lökdösik Jézust, szenzációt akarnak látni, csodát. Erre éhesek, nem a tanításra. Nem is kapnak Jézustól semmit. Velük kapcsolatban nem olvasunk gyógyulásról, nem láthatják a feltámadást. Kizárja őket ebből az Úr. Van ma is egy ilyen sokaság, akik hívőknek vallják magukat, csak templomba ne kelljen menni, csak egyházfenntartást ne kelljen fizetni, és meg is tudják mondani, hogy miért, ki miatt. Kívülről kritizálnak, ők mindent jobban tudnak, bírálják a keresztyéneket. Jézus nem foglalkozott különösképpen ezzel a réteggel. Nem derül ki semmi különös Jézus és a tömeg viszonylatában ebben a történetben.
Foglalkozott ellenben a vérfolyásos asszonynyal, aki hittel érintette őt. Ő is találkozott Jézussal. Titokban vegyült el a tömegben, mert szégyenletes dolog volt a betegsége. Kellemetlen is, ráadásul tisztátalannak számított a zsidók hite szerint. Nem mehetett vallási közösségbe, nem érintkezhettek vele az emberek. Ezért közeledett észrevétlenül Jézushoz. Az Úr érezte, erő áradt ki belőle, mert hittel érintették őt.
Szeretett testvérem! Abba a csoportba tartozol, aki hittel járul Jézushoz? Tapasztaltad már életed folyamán, hogy erő áradt ki belőle? Meggyógyított testileg vagy lelkileg, megvigasztalt, erőt adott a nyomorúság idején?
De Jézus nem egy akkumulátor! Rácsatlakozunk, mint ahogyan a telefont rárakjuk a töltőre, és jön az erő. Felkötünk egy piros madzagot a csuklónkra, és akkor nem fog baj érni. Automati-
kus a segítség. Hittel érinti az az asszony Jézust! Ez a kulcs. Hittel kell rácsatlakozni Jézusra, és akkor erőt ad. Személyes viszonyba kell kerülni vele. Előhívatta Jézus az asszonyt, személyesen beszél vele, lányomnak szólította őt. Igét kapott az Úrtól: a hited megtartott téged, eredj el békességgel!
Még beszélt Jézus, amikor jött a rossz hírt hozó. Közbevág Jézus szavának: ne fáraszd a Mestert! Ez is tipikus. Egy másik emberi csoportot jelöl, akik a rossz hírt szeretik hurcolni, közbevágnak Jézus szavába is. Pletykálnak, fontoskodnak. Jézus hozzá sem szól. Ő sem kap semmit. Miért nem bízta Jézusra ezt a dolgot? Korábban Nainban már feltámasztott egy ifjút. Bízhatott volna benne, hogy képes most is csodát cselekedni. De nem tette.
Az apát megnyugtatja Jézus: ne félj, csak higgy! Ő is igét kap az Úrtól. A halállal szemben ezt üzeni nekünk is: ne félj, csak higgy! A halál legyőzetett. Alvásnak nevezi Jézus a történetben. Egy időleges dolog, alszunk majd felkelünk. Fel is kelti a leánykát az Úr. Vannak, akik kacagnak ezen. A siratók kacagtak Jézus szaván. Ma is vannak, akik a feltámadással nem tudnak mit kezdeni. Hisznek ők Istenben. Amíg él valaki, addig segíthet, de azt mondják, onnan a temetőből még nem jött vissza senki. Kiküldi őket onnan Jézus, ők sem lehetnek tanúi a feltámadásnak. Csak Péter, Jakab és János, a lány apja és anyja. Ők a tanúk. Jézus szavára feltámad a kislány. Keresztyén hitünk középpontjában a feltámadás áll! Ez az egyetlen vigasztalásunk életünkben és halálukban. Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk. Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, zsengéjük lőn azoknak, akik elaludtak. – írja Pál apostol a korinthusiaknak. A mi végső reménységünk sem lehet más, minthogy Krisztusba vetett hit által, örök életre támadunk fel. A történet végén feladatot ad Jézus. Adjanak neki enni! A hívő élet nem tétlenség, feladatunkat, szolgálatunkat el kell látni. A kislánynak szüksége volt ennivalóra, szüksége volt arra, hogy egyen, megerősödjön. Kedves Testvéreim! Hittel járuljunk Jézus elé, mint Jairus! Hittel érintsük őt, mint ez a beteg asszony! Tegyük azt, amit mond nekünk! Szolgáljunk neki, életünk dolgait bízzuk az Úrra! Ámen!
MILOTAI REFORMÁTUS NŐSZÖVETSÉG
„A VIDÁM SZÍV A LEGJOBB ORVOSSÁG, A BÁNATOS LÉLEK MÉG A CSONTOKAT IS KISZÁRÍTJA.”
(PÉLD. 17,22)
Paládiné Petruska Ágnes a Milotai Nőszövetség vezetője
Milotán a nőszövetségi mozgalomnak nincs hagyománya. Az itt élő asszonyok, presbiterfeleségek viszont mindig is közel álltak az egyházhoz, a mindenkori papjukhoz. Ösztönösen érezték, hogy nekik segíteni kell a lelkészüket, az egyházban folyó munkákat.
Nt. Szalayné Gacsályi Dóra tiszteletes asszony jól tudja mindezt, hiszen tíz évig élt közöttünk. Több alkalommal felvetette, hogy alakítsunk nőszövetséget, hiszen minden feltétel adott a mi kis falunkban.
Végül is 2023. október 25-én került sor az alakuló gyűlésre. Év végére 47-en csatlakoztak a Milotai Református Nőszövetséghez. Célul tűztük ki, hogy jó gazdasszonyként fogunk munkálkodni az egyházban, segítve a presbiterek mellett fiatal lelkészünk, Nt. Szalay Kont András munkáját, akinek szintén szívügye volt a megalakulásunk. Presbiterjeink főleg férfiak, akik másképpen gondolkodnak, mint mi, asszonyok, így együtt jól kiegészítjük egymást.
Gyűléseinken éneket tanulunk, igehirdetést hallgatunk, s megbeszéljük a ránk váró feladatokat. El tudunk mélyedni egy-egy bibliai szakasz tanulmányozásában, meg tudunk állni a hétköznapok rohanása között, és lelkileg is fel tudunk töltődni, abban a néhány órában, amit együtt töltünk. Ezenfelül a nőszövetség közössége lehetőséget ad arra, hogy a gyülekezettől talán távolabb álló asszony és nőtestvérek is bekapcsolódjanak a gyülekezet életébe. Decemberben sok mézeskalácsot sütöttünk. Jutott belőle az iskolai adventi vásárra, a gyerekek kézműves foglalkozására, az év végi adventi koncertre is. A hagyományos református bálunkra mi készítettük el a dekorációt krepp-papírból. Az imaheti alkalmakra finom vacsorát főztünk az itt szolgáló lelkészeknek.
Alakítottunk egy közös Messenger csoportot, ahol kapcsolatban vagyunk egymással, s tájékoztatni tudom a tagokat az előttünk álló feladatokról, összejöveteli alkalmakról. Belevágtunk a csigatészta-készítésbe is. Egyik este saját magunknak is főztünk belőle paprikást, megkóstoltuk, hogy milyen tésztát tudunk gyártani. Mindannyian meg voltunk elégedve a munkánkkal. Készült már slambuc, lángos is a konyhában. Munka után a közös vacsorákon jókat nevetünk, önfeledten szórakozunk. Nőnap alkalmából tiszteletes úr egy-egy szál virággal köszönte meg eddigi munkánkat, s ez a gyűlés finom hurkavacsorával zárult. Már társasjátékoztunk is a magunk örömére. Activityzés közben sokat kacagunk, amíg kitaláljuk a feladványt. Május éjszakájának estéjén szalonnát sütöttünk, ahol a helyi Népdalkör férfi tagjai szerenádot adtak nekünk. Május utolsó vasárnapján egyházi biciklitúrán vettünk részt. Július 28-án beiktattuk Nt. Szalay Kont András fiatal lelkészünket, s a megújult gyönyörű mű-
emlék templomunkért is hálát adtunk Istenünknek ezen a napon. A nőszövetség tagjai mind a tornaterem berendezésében, mind a vendégvárásban egyöntetűen kivették a részüket. Finomabbnál finomabb süteményeket készítettek az idelátogató vendégeknek. „mert tudjátok, hogy ha valaki valami jót tesz, visszakapja az Úrtól”. (Efezus 6,8)
A milotai asszonyok nagyon különlegesek. Jó velük lenni, lelkesek, tettre készek. Együtt, közösen minden egyszerűnek tűnik. Boldog vagyok, hogy ennek a nőszövetségnek az alapítója lehettem. Mindenért legyen Istené a dicsőség!
Csigatészta készítése a milotai református imaházban
Közel 10 év után újra a kocsordi református templomban köszöntötte Szalay Kont esperes úr az evangelizációra érkező gyülekezetet. Kérdésére, - hogy ki volt itt akkor - többen is felnyújtották a kezüket.
Az igehirdető újra Takaró Tamás lelkész volt, aki evangelizációs sorozatának most a „Hitelesség” címet adta. „Ha most körbeadnánk egy papírdarabot, és le kellene írni rá, hogy milyennek ismered az Istent, akkor mit írnál?”- tette fel a kérdést az első alkalmon Kocsordon. A következő beszámolóban a négy alkalom rövid összefoglalását olvashatják el.
A TÉKOZLÓ FIÚ (LK 15) - KOCSORD HITELES ISTENKÉP.
HADD LÁTLAK TÉGED, Ó, SZÍVEM URA!
EGYHÁZMEGYEI EVANGELIZÁCIÓ –HITELESSÉG
Szabó Béla
lelkipásztor
Evangelizáció a penyigei református templomban
„Átölelte, nyakába borult és csókolgatta.” Isten pont olyan, ahogy itt a fiú elmondja. A tékozló fiúra árad az Atya tékozló szeretete. Csak arra vár az Atya, hogy mozduljon meg bennem valami, és akkor már fut is elém. Örökkévaló szeretettel szeret!
„Hadd látlak téged, ó, szívem Ura…” énekeltük a 763. dicséretben és testben-lélekben is igyekeztünk oda Isten elé, hogy megismerhessük őt még jobban. Június 30. és július 3. között szervezte meg egyházmegyénk négynapos evangelizációs istentiszteleteit, és minden este több százan gyűltünk össze Isten Igéje köré. Az evangelizáció
Fehérgyarmat egyházmegyei missziói referens
egyházunk küldetése! Vinni, hirdetni az evangéliumot, az örömhírt, miszerint Isten úgy szereti ezt a világot, hogy a fiát küldte el, az Úr Jézus
Krisztus jött el ebbe a világba a mi megmentésünkre. Feláldozta önmagát, keresztfára szegezték, meghalt és harmadnapra feltámadt. Aki hisz az Úr Jézus Krisztusban, annak örök élete van!
Senki nem tudja megmondani, hogy milyen a hiteles istenkép. Mert ha valaki megpróbálja, az máris egy saját, hamis istenképet alkot. Ha valaki kíváncsi erre, az kutassa azt, aki az Atyától jön. Ezért egyedül Jézus tudja, hogy milyen az Isten, és ő el is mondta nekünk a példázatokban. Mert Jézus mondta, hogy: Ő és az Atya egy! Aki látta Őt, az látta az Atyát is.
A tékozló fiú példázatában Jézus elmondja, hogy milyen az Atya.
„Messziről meglátta!” Először is azt kell megállapítani, hogy Isten lát! Amikor a fiú megmozdult, akkor látta meg az Atya! Nem a bűneit, a mocskos ruháját látta meg rögtön, hanem őt látta meg. A fiút látta meg először az Atya, és így van velünk kapcsolatban is. Minket lát meg először! Amikor messze vagyunk Istentől, akkor is minket lát meg, látja az elrontott életünk is, de még így is fontosak vagyunk a számára.
„Megesett rajta a szíve és megszánta!” Van szíve az Istennek! Nem kioktatta, nem elítélte, nem a parancsolatokat olvasta a fejére. Nem számonkérte, nem kérdezte, hogy hol van a pénz, hol van a szép ruha. Nem ezeket kérdezte, mert az Isten nem ilyen, hanem inkább szánakozik! Az eredeti szöveg szerint beleremegett, annyira fájt neki. Nincs káröröm benne, hogy mire jutott nélküle. Isten kezében nincs korbács, száján nincs korholás.
„Elébe futott!” Amikor közeledünk Isten felé, akkor mindig ez történik: meglát, megszán, és elébed fut! Az eredeti szövegben az van írva, hogy lihegve fut, erőt kifejtve siet felé. Hitünk futása nem más, minthogy Isten fut felénk!
„Ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott.” Mit csinált a fiú? Nem sok mindent csinált, de kimondott egy szót: vétkeztem! Nem másra kente, hanem bűnvallást tett. Nem más a felelős az elrontott dolgaimért, hanem én. Ki tudod mondani? Én vagyok a vétkes! És ennyi elég? Ha őszinte és nem kényszerből tett bűnvallás, és belátjuk, hogy ez az igazság: én vétkeztem, akkor elég. Személyes felismerésből jön a bűnvallás, a helyes, hiteles önismeretből. Az Atya megbocsátott a tékozló fiúnak, új ruhát, új gyűrűt, új sarut ad neki, lakomát rendez. Ilyen az Isten! Ismered Őt így? Semmit nem vár tőled, csak egy szót vár, hogy: vétkeztem! Ő kész eléd futni, átölelni, megbocsátani, mert szeret téged!
JÉZUS ÉS A HÁZASSÁGTÖRŐ
ASSZONY (JN 8) - FEHÉRGYARMAT HITELES JÉZUS-KÉP.
„Szerte járt és jót cselekedett!” Van, akinek nem kell Jézus jót cselekvése, nem kell sokaknak a mentő-szeretete!
Viszik a házasságtörő asszonyt Jézus elé, mivel a mózesi törvények szerint meg kell kövezni. De hol van a férfi, akivel elkövette a házasságtörést? Két ember kell a házasságtöréshez, és a mózesi törvény rá is vonatkozik. Valamiért viszont csak a nőt viszik, nem tudjuk, hogy miért, csak azt tudjuk, hogy így volt. Az írástudók és a farizeusok viszik magukkal az asszonyt és a köveket, de előtte még tőrbe akarják csalni az Úr Jézust. János evangéliumának 8. részében, a 12. versben Jézus azt mondja, hogy: „Én vagyok a világ világossága!” és itt a farizeusok, írástudók, az asszonyt és az Őt hallgatók – így mi is - megtapasztalhatjuk, hogy valóban ő a világosság! A farizeusok tudták, hogy Jézus szereti az embereket, és ezzel az esettel, úgy gondolták, hogy megfogják Őt, aki csak lehajolva a porba írt valamit. Egyszer csak felegyenesedik és azt mondja, hogy: „aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ.” És egyszersmind a farizeusok vádlókból vádlottakká válnak. Jézus, a világ
MISSZIÓ
világossága bevilágított a bűnös szívükbe, és elkezdte őket a lelkiismeret vádolni. Nem Jézus vádolja őket, hanem a saját lelkiismeretük, és velünk is ezt teszi. Jézus nem vádol minket, nem olvassa a fejünkre a bűneinket, hanem belevilágít a szívünkbe és a lelkiismeretünk kezd vádolni bennünket a házasságtörés miatt, a hazugságok, a csalás miatt.
Ez bárkivel megtörténhet, akivel Jézus beszélget, hogy belevilágít a lelkébe, és akkor egyszer csak elkezdi a lelkiismerete vádolni. Fontos kérdés, hogy azután ott maradunk Jézus előtt vagy eloldalgunk. A farizeusok és írástudók nem tudtak ott maradni Jézus előtt, hanem elmentek onnan, pedig Jézus nem vádolta őket. Jézus a mentő szeretetével jön, és a világosságával belevilágít a lelkünkbe, de nem fog vádolni és nem fogja a bűnöket sorolni. A lelkiismeret vádolja az embert! És abban a pillanatban, amikor vádol, vajon ott tudsz maradni Jézus előtt vagy elmész? Ott tudsz maradni a templomban?
Mindenki számára el van készítve Isten bocsánata, csak el kell kérni azt. Az asszony vádolói elmennek, de a vádlott ott marad. Pedig Jézus nem mondja az asszonynak, hogy maradjon, mégis ott van. Ott maradt az asszony, mert vádolta a bűne és várta, hogy Jézus levegye róla a kárhozat terhét.
A Jézussal való találkozás sohasem marad nyom nélkül! Akkor sem marad nyom nélkül, ha megmarad a bűnvád, és akkor sem, ha Jézus leveszi azt. Maradj addig Jézus előtt, mint ez az asszony, és engedd, hogy Jézus levegye rólad a bűn terhét! Jézus megkérdezi az asszonytól, hogy hol vannak a vádolóid, mert nem voltak ott, elmentek. Nincs már senki, aki vádolja az aszszonyt, mert Jézus levette róla a bűn és kárhozat átkát. De akkor a bűn következmény nélkül marad? Nem! Azért nem, mert Jézus nemcsak elveszi a bűn terhét, hanem magára veszi, és Ő hordozza a bűneink következményét. Az asszony elkövetett halálos bűnét Jézus veszi magára, és Ő halt meg helyette. Mert a bűn miatt valakinek meg kell halnia. Jézus az, aki meghalt a mi bűneink miatt. Adjunk hálát ezért a megváltásért!
A GAZDAG ÉS LÁZÁR (LK 16) - PENYIGE HITELES HALÁL UTÁNI ÉLETKÉP.
Mi van a halál után? Óriási zavar van e tekintetben az emberek fejében, még a keresztyének kö-
Takaró Tamás igehirdetése a penyigei református templomban
zött is. Ezért figyeljünk arra, aki nagyon jól tudja, hogy mi van a halál után. Azt mindenki tudja, hogy van halál, de hogy mi van utána, azt csak egyvalaki tudja, és az pedig Jézus Krisztus. Két ember rövid életrajzával kezdődik Jézus példázata. A gazdag ember minden nap dúsan vigadozott, Jézus nem mondja azt, hogy boldog is lett volna. A Hegyi Beszédben Jézus elmondja, hogy kik a boldogok, azok, akikben már ott van a mennyország. Közöttünk is csak azok a boldogok, akár gazdagok, akár szegények, akiknek a szívében már ott él az Isten országa. De nem véletlenül mondja az ige, hogy: „Minden rossznak gyökere a pénz szerelme.” (1Tim 6)
A koldusnak nem volt semmije és senkije. Koldulnia kellett, abból élt meg. Mégis volt valamije ennek a koldusnak, ami a gazdagnak nem volt, mégpedig neve volt a mennyben. Jézus ismerte a nevét a koldusnak, Jézus tudta, hogy Lázárnak hívták. A gazdagnak nem volt neve.
A koldus Lázár és a gazdag is meghal. A koldust az angyalok viszik Isten országába, a gazdagról pedig annyit olvasunk, hogy eltemették, és a lelke a pokolba jut. És itt olvashatunk arról, hogy mi van ott. Elmondja Jézus, hogy a gazdag a pokolban kínok között van, látja Lázárt, és meglát mindent, látta mindazt, amiben addig nem hitt. Mi is mindent fogunk látni, a saját életünket, és a szeretteinknek az életét is!
A gazdag elkezd könyörögni Ábrahámhoz, kéri, hogy engedje oda Lázárt, aki hűsítheti a nyelvét. De Ábrahám elmondja, hogy nincs átjárás, ott, akkor már nem lehet átjárni a két világ között. Átjárni a két világ között csak itt lehet ezen a földön, ebben a kegyelmi időszakban. Átmenni az elveszettek közül az üdvözültek közé csak itt ebben a földi életben lehet. Átjárás csak addig van, amíg itt élsz ezen a Földön, ott, a túlvilágon már nem lehet. A gazdag küldené Lázárt, hogy hadd menjen ő vissza a szeretteihez, hogy figyelmeztesse őket, de erre már nincs lehető-
Szalay Kont esperes köszöntése a penyigei református templomban
sége. Ezért kell komolyan venni, hogy addig foglalkozzunk a szeretteinkkel, ameddig van idő rá. Addig imádkozzunk a szeretteink megtéréséért, ameddig itt élünk ezen a Földön, mert az csak itt történhet meg.
A gazdag úgy látszik, mintha egész komoly hitre jutna ott a pokolban, imádkozik, közbenjár és dolgozik. De nem hívővé lett, nem megtért, hanem valami más dolog történt. Látott! A látáshoz nem kell hit, ez nem megtérés! Megtérni csak itt lehet, ebben az életben, a pokolban nem. Megtérni csak a hit világában lehet, a látás világában nem. Itt hinnünk kell, amit Isten mond, ott látnunk kell, amit Isten megmondott! A gazdag elkésett.
Imádkozzunk azért, hogy Jézus írja be a nevünket az örök élet könyvébe!
A HIT ÉS PÉLDAKÉPEI A VILÁG TEREMTÉSE
ÓTA (ZSID 11; FIL 1) - MATOLCS
HITELES IGAZ HIT-KÉP.
Megszólítanak az emberek és azt mondom hívő vagyok. De vajon a Biblia szerint hiteles hitem van? A hitem üdvözítő hit? Vagy csak hitem van, de nem üdvözítő?
A hit az ember válasza az Isten kezdeményezésére. Nem én vagyok a kezdeményező, mert erre képtelenek vagyunk. A hit az ember igenlő válasza Isten megszólítására. A keresztyén élet akkor kezdődik, amikor valaki először válaszol Isten kezdeményezésére, megszólítására. Addig, amíg csak hallgatja valaki az Isten Igéjét, addig nem hívő még, csak hallgató. Amikor meghallja az ember az Isten megszólítását, és válaszol rá, akkor kezdődik a hívő élet. „A hit halott cselekedetek nélkül!” (Jak 2) – az nem hit, amikor nincs válaszom, amikor nincs cselekedet. A hit az mozgás is!
Vigyük Isten elé imádságban a kéréseinket, és higgyünk benne, hogy nem hullik a porba. Min-
den elmondott imádság ott van Isten előtt. A teérted elmondott imák is, amiket elmondtak a szüleid és a nagyszüleid, azok is ott vannak. Te is imádkozz a szeretteidért!
Azért van kevés hívő ember, mert nem vagyunk készek igent mondani arra, amit Isten üzen nekünk, és nem mozdulunk aszerint. Forgassuk a szívünkben Isten kijelentéseit. Van-e két ige, amit tudsz kívülről? Van-e egy bibliai ige, amit elraktároztál? Emlékszel a konfirmációi igédre, amit kaptál? Nagyon sokan nem emlékeznek rá, és nem tudják, hogy milyen nagy ajándékoknak a birtokosai, mekkora áldásnak a tulajdonosai. Van úgy, hogy valaki mindennap Bibliát olvas, de amint befejezi, nem hoz változást az életébe. Vajon mit ér az a bibliaolvasás, ami után nem történik semmi? Semmit nem jelent! Isten kijelentésére mindig mozdulni kell!
A hit az csodálatos eszköz, amely áthidalja a látható és a láthatatlan világ közötti szakadékot. Aki hisz, az már tapasztalásból tudja, hogy a láthatókkal együtt itt létezik a láthatatlan világ valósága is. A hit által áramlik be az Isten ereje az életünkbe. Hadd épüljön meg a hit hídja, hogy a látható életedbe beáradhasson a láthatatlan világ - Isten világának - minden ereje. Ha sose árad be, az mindig árulkodik valamiről, arról, hogy nem ismerem az átjárót. De lehet valami újat kezdeni! Kérd azt, hogy Uram, könyörülj rajtam. Áldalak és magasztallak Uram, hogy olyan régóta beszélni akarsz velem, de a lelki hallójáratomat a bűn eldugítja. Kérd az Urat, hogy: szeretnélek hallani Téged.
Abban a reménységben köszöntünk el az utolsó alkalom után, hogyha Isten kegyelmes mihozzánk, az Ő segítségével folytatni fogjuk az evangelizációs sorozatot. Adja meg a Mindenható Isten, hogy így legyen!
Evangelizáció a kocsordi református templomban
SzIRT TÁBOR NAGYHÓDOSON
A SZATMÁRI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYE
ISMÉT MEGSZERVEZTE A SZIRT TÁBORT
Zsákai Norbert
lelkipásztor
Rozsály egyházmegyei ifjúsági referens
Tíz év után július 22-25 között ismét Nagyhódoson került megszervezésre a Szatmári Református Egyházmegye támogatása által a Szatmári Ifjú Református Találkozója (rövidítve SzIRT). Erre az alkalomra több mint tíz gyülekezetnek ifjai jöttek el, ami létszámban 65 ifjút jelentett. Ebben az évben a Túr-túra tábor területén, valamint a Nagyhódosi Református Templomban zajlottak a foglalkozások. Az idei tábor fő témái az „Angyalok, démonok – Menny és pokol” voltak, amikből a résztvevők előadásokat hallgathattak meg Marosvölgyiné Buczkó Tünde és Ujlaky Máté lelkészek által. De nemcsak előadások formájában kerülhettek közelebb az ifjak a
témákhoz, hanem voltak olyan előadók (Csáky László és fia Soma, Dókus Levente és felesége, Lívia) is, akik egy sajnálatos baleset folytán még a mai napig is hordozva testükön a nyomokat az élet és a halál mezsgyéjére kerülve Istentől egy újabb esélyt kaptak az életre. Az előadások interaktív mivoltában megmutatkozott az ifjak érdeklődése a kérdések által. Egyházi tábor lévén nemcsak előadások által kerülhettek közelebb Istenhez az ifjak, hanem minden reggel és este áhítatok által hallgathatták az Isten Igéjét a megyében szolgáló fiatal lelkészek igehirdetései által, ezen alkalmakra a táborban szolgáló több mint tíz lelkész és családjaik mellett más a megyében szolgáló lelkészek az esperessel és helyi lelkésszel egyetemben csatlakoztak az Igei szolgálat által. Mindezekhez a lelkészekből összeállt zenekar a „Lelkészband” szolgáltatta a zenei aláfestést és énektanulási lehetőséget.
SzIRT nyitóalkalma a nagyhódosi református templomban
Szabadidős foglalkozás a Túr-túra kempingben
De a táborozás nemcsak áhítatok és előadások hallgatása, hanem rengeteg szórakozás is! Ebben sem szenvedtek hiányt az ifjak, hiszen volt itt íjászat, falutúra, különböző kézműves foglalkozások, filmest, kvíz, karaoke, szórakozás és persze rengeteg sportolási lehetőség is (csocsó, pingpong, sakk, röplabda, foci, biliárd). Ezek mellett kenu és bicikli túrák is voltak szervezve. Mindezek nemcsak az ifjak szórakozására voltak megszervezve, hanem az éjszakai felügyeletet vállalók segítésére is, hiszen jócskán lefáradtak az ifjak, és így csendesebbek voltak az éjszakák. Mindezek mellett Isten is megáldotta a tábort, hiszen végig nagyon szép nyáriasan meleg időben telt a tábor, és így kihasználva a helyi adottságokat, a Túrban való fürdést is meg lehetett tartani két alkalommal is, amit felettébb nagy örömmel díjaztak az ifjak. A tábor egy úrvacsoraosztással egybekötött istentisztelettel záródott, ahol részesülhettek az
úrvacsora szentségében az ifjak, mindezek után az ifjak lélekben épülve és tisztulva sok élménnyel gazdagodva térhettek haza, hogy folytatva a vakációt további élményeket szerezhessenek. Végezetül hadd köszönjük meg Istennek az alkalmat és azok áldásait, az Egyházmegye támogatását, a helyi gyülekezet és lelkésze vendégszeretetét, a Túr-túra tábor tulajdonosainak szíves hozzáállását, a szolgáló és táborban munkát vállaló lelkészek segítségét, valamint az ifjak részvételét, hiszen mindez most már a szép emlékek közé lépő alkalom csak együttesen jöhetett létre. JÖVŐRE ISMÉT TALÁLKOZUNK!!!
SzIRT nyitóalkalma a nagyhódosi református templomban
REFORMÁTUS OKTATÁS, AHOL A TUDÁS AZ ÉRTÉK
MINŐSÉGI OKTATÁS, MODERN
KÖRNYEZET, ÉRTÉKÁLLÓ ERKÖLCSI ÉS HITBELI NEVELÉS A FEHÉRGYARMATI KÖLCSEY ISKOLÁBAN
Farkasné Kiss Krisztina oktatási irodavezető Szatmári Református Egyházmegye
Sokak számára ismert a fehérgyarmati Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola és Óvoda. A modern épületben folyó nevelő-oktató munka feltételiről és eredményeiről kérdeztem az intézmény főigazgatóját.
Interjú Szarkáné Balogh Katalin főigazgató asszonnyal.
FARKASNÉ KISS KRISZTINA: Kívülről egy ultramodern építmény látszik. Mikor vették birtokba az épületet? Kérem jellemezze a sajátosságait!
SZARKÁNÉ BALOGH KATALIN: 2020 őszén nyitotta meg ajtaját a diákok előtt a Sport utcán a fehérgyarmati Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola és Óvoda általános iskolai épülete. A modern iskola ezáltal a város szélére, az erdő ölelésébe költözött az egykori, elődjének számító belvárosi épületből. A városból biztonságos gyalog- és kerékpárút vezet az iskoláig. A csaknem nyolcezer négyzetméternyi hasznos alapterületű iskolában 16 tantermet és 5 szaktantermet alakítottak ki, köztük vegyi fülkével és energiablokkokkal felszerelt fizika- és
Szarkáné Balogh Katalin főigazgató asszony
kémia-, természettudományi, és nyelvi labort, informatika-, valamint művészeti termet. A második emeleten található a könyvtár, a foglalkoztató termek, a jól felszerelt szaktantermek, és a gyönyörű mennyezetű díszterem, ahol a megvilágított kazettákon az ismert bibliai történetek láthatók. Udvarunkon játszótér, sport- és futópályák szolgálják a sporttagozatos örökséget tovább vivő intézmény diákjainak órák közötti kikapcsolódását és sportolási lehetőségét. Saját főzőkonyha és a hozzá tartozó, üvegfalú ebédlővel szemben a rendezvények megtartására is alkalmas aula található. A földszintről érhető el a lengőpadlóval borított tornacsarnok is, amelyben a térelválasztó rendszernek köszönhetően egyszerre három osztálynak is tarthatunk testnevelésórát.
Az intézmény hosszútávú fenntarthatóságát, energiaellátását megújuló energiaforrások biztosítják. Geotermikus energia fűti télen és hűti nyáron az épületet. A tetőn napelemek elhelyezésére került sor.
FKK: Milyen felszereltséggel és oktatástechnikai eszközökkel rendelkezik az iskola?
SZBK: Az új helyen óriási lépést tettünk az eszközellátottságot illetően is. Minden pedagógus, évfolyam és tantárgy számára új, izgalmas, mo-
dern, digitális és egyéb oktatási eszközök, szemléltetések állnak rendelkezésre. Törekszünk a szakmai munka megfelelő támogatására, a pedagógusok munkájának megkönnyítésére, a tanulás érthetőbbé, egyszerűbbé, érdekesebbé, szemléletesebbé tételére.
Természettudományi laborunk és felszereltsége kivételes a környéken az általános iskolák körében. Az egyszerű, különleges és ritka sporteszközeink az egészséges életmód, a testkultúra, a sport megszerettetésére, az egész életen át tartó művelésére ösztönöznek.
Az intézményünknek XXI. századi, legmodernebb informatikai felszereltsége, infrastruktúrája van, ez megteremti a magas szintű informatikai oktatás alapjait. Az informatikai és digitális oktatási hálózatunk korszerű kiépítettsége, magas színvonala különlegesen egyedülálló a térségben. Minden tanteremben és szaktanteremben interaktív tábla biztosítja a digitális nemzedék fejlesztését. A digitális kultúra oktatásának részeként előtérbe került a programozás és a robotika oktatása is a Kölcseyben: Lego-robotokat és „padlórobotokat” programozhatnak a diákok, fejlesztve a logikai gondolkodásukat. Felső tagozatra a drónok irányításával is megismerkedhetnek.
FKK: Az intézmény fenntartója a Szatmári Református Egyházmegye képviseletében Szalay Kont esperes úr. Mit jelent az egyházmegyei fenntartás?
SZBK: A Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola és Óvoda 2011-ben került át Fehérgyarmat Város Önkormányzatának fenntartásából a Fehérgyarmati Református Egyházközség kötelékébe. A 2021/22-es tanévtől kezdve pedig már a Szatmári Református Egyházmegye az intézmény fenntartója. Az egyházmegye célja, hogy megerősítse a református oktatást a szatmári térségben, és minél többeknek lehetőséget teremtsen arra, hogy gyermekük a kiváló szakmai feltételekkel rendelkező református iskolába, óvodába járhasson. A hármas határ közelében bázisa lehetünk a szatmári és a határon túlra került magyarság összekovácsolásának is.
FKK: Milyen beiskolázási és beóvodázási adatok jellemzik az intézményt?
SZBK: A Kölcseybe több mint négyszáz diák jár, jelenleg mintegy ötven településről. Mindkét intézményegységünk népszerű nemcsak Szatmárban, hanem a Beregben is. A fehérgyarmati járáson kívül vannak tanulóink a csengeri, mátészalkai, vásárosnaményi járásból is szép számmal. Beiskolázási és beóvodázási adataink is kiválóak. Sajnos már nem mindenkit tudott fogadni az óvodánk, maximális férőhely kihasználtsággal 90 gyermek kezdi meg a nevelési évet. Iskolánk évről évre egyre népszerűbb. Az iskolapadba 61 első osztályos fog beülni, és kezdi meg a tanévet a két osztályban.
FKK: Milyen pedagógiai elvek és értékek mentén irányítja az iskola életét?
SZBK: A református Szatmárban, a hármas határ közelségében történelmi kötelességünk és felelősségünk van. Célunk és feladatunk, hogy korszerű tudást adjunk növendékeinknek a keresztyén értékrend szerint, valamint gyermekeink művelt, jellemes, hitben élő keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőivé, a magyar haza és nemzet hűséges, áldozatra kész alkotó tagjaivá váljanak. Mindezt a Szentírás tanítása alapján kívánjuk megalapozni és megvalósítani.
Az iskola ennek szellemében ösztönzi az önálló gondolkodás kialakulását, a kezdeményezőkészséget, ugyanakkor tudatosítani kívánja diákjaiban kötelességeiket is.
Oktatási feladatainkat életkori sajátosságokhoz és egyéni adottságokhoz illesztett korszerű ismeretanyag közlésével, magyar és református kultúrkincsünk örök értékeinek tanításával valósítjuk meg. Oktatási célunk elsődlegesen a stabil alapkészségek kialakítása, a tanulási szokások, az önművelési igény megalapozása, sikeres felkészítés a középiskolai tanulmányokra.
FKK: Mely oktatási feladatoknak van kiemelt szerepe?
SZBK: Minden oktatási feladat kiemelt szereppel bír. Nincsenek nálunk kevésbé fontos feladatok, hiszen minden feladat fontos valakinek. Különbséget nem szabad és nem lehet tenni. Mivel nem vagyunk egyformák, ezért mindenkinél más élvez prioritást. Minden oktatási feladat mellett találunk olyan érveket, amelyek fontossá teszik.
A társadalmi elvárások és a kor kihívásai az iránymutatóak túlnyomó részben. A mesterséges intelligencia hódítása, a világ pontjainak könnyebb elérhetősége a digitális kultúrát, a nyelvismeretet nélkülözhetetlenné teszi. A megfelelő középiskolába jutáshoz elengedhetetlen a matematika, a magyar magas szintű ismerete. Az egészséges életmódhoz a mozgás megszerettetése, a biológiai, kémiai tudás szükségeltetik. Az általános műveltségünk alapjának pillérei a különböző művészetek. A jövőt a múlt történelmének ismeretére lehet tervezni.
FKK: Milyen eszközökkel mérik a tanulók teljesítményét, a hozzáadott pedagógiai értéket?
SZBK: Intézményi belső és országos külső beés kimeneti méréseken (kompetencia-, DIFER-, fizikai fittség mérés) vesznek részt tanulóink a tanév során. A tantárgyi méréseken túl figyelmet fordítunk a tanulási motiváció, a matematika tehetségazonosító, a műveleti sebesség mérésére. A megnövekedett számú országos digitális mérések elvégzéséhez rendkívüli módon több termet is a mérés szolgálatába tudunk állítani. A mérések eredményeiből következtetve tervezzük a további szakmai munkánkat.
FKK: Hogyan alakulnak a továbbtanulási mutatók, mely iskolákat választják szívesen a kölcseys diákok?
SZBK: Tanítványaink 97%-a érettségit adó középiskolában folytatja tanulmányait. 64%-uk gimnáziumban, 33%-uk technikumban tanul tovább. A végzősök nagyrésze sikerrel felvételizett olyan országosan elismert, nagy múltú, neves gimnáziumokba, mint például a Sárospataki, illetve a Debreceni Református Kollégium, a Fazekas Mihály, a Csokonai Vitéz Mihály vagy a Tóth Árpád Gimnázium, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, az Esze Tamás Gimnázium… stb. Tanulóink 95%-a az első helyen megjelölt intézménybe nyert felvételt. Büszkén, magabiztosan engedjük a középiskolába tanítványainkat, mert biztosak vagyunk benne, hogy a refis diákok megállják a helyüket, nem torpannak meg a kihívások előtt, tudásuk legjavát adják, tisztelettel, szorgalmasan folytatják tanulmányaikat. Bízunk benne, hogy sikeres életutat fognak bejárni.
FKK: Mely iskolai eredményekre a legbüszkébb?
SZBK: Szinte naponta vesznek részt tanulóink különböző szintű tanulmányi, sport-, művészeti versenyeken, ahonnan mindig dobogós helyezéssel térnek haza. Nagyszerűen látszanak azok az oktatásba befektetett energiák, amelyek a szülők, a diákok és a zsűri körében is elismerésre kerülnek. Bármelyiket is kiemelni közülük vétek, összehasonlítani lehetetlen lenne, hiszen a maga területén minden elért eredmény elégedettségre, büszkeségre ad okot.
Arra a szakmai munkára vagyok a legbüszkébb, amely eljuttatja tanítványainkat idáig, a siker felé mutat utat, az egyéni képességeket fejleszti, a tehetséget azonosítja és kimunkálja.
FKK: Milyen eseményre, helyzetre, díjra a legbüszkébb személyesen?
SZBK: Az intézménynek számos kihívással kellett szembenéznie az elmúlt öt évben: iskola, óvoda építése, költözések, Covid ’19 járvány, digitális oktatás, fenntartóváltás. A háború kirobbanása a szomszédos országban, a Magyar Honvédség katonáinak ellátása. Tartalmi szabályzók változása: 2020 NAT – helyi tanterv, munkavállalói jogállásváltozás (Púétv.), KRÉTA, pedagógus teljesítményértékelés bevezetése stb. Ezek mindegyike önmagában is elegendő lett volna egy-egy igazgatói ciklusra. Intézményünk öt év alatt töményen kapta a feladatokat.
Arra vagyok büszke, hogy ezekre a jelentős kihívásokra nem megoldhatatlan problémaként, hanem feladatként befogadóan tekintettünk, amelyet rugalmasan meg is oldottunk, helytálltunk. Az intézmény valamennyi dolgozójával együtt munkálkodva értük el céljainkat, lett az intézményünk a térség legelismertebb, legnépszerűbb intézménye.
FKK: Hogyan mutatná be az intézmény nevelőtestületét, szakmai apparátusát?
SZBK: Tantestületünket tekintve szerencsések vagyunk, hogy a nevelőtestület közel negyede férfi kolléga. Intézményünk szakos ellátottsága 100%-os. Nevelőtestületünk nagy része összeszokott, jó munkabírású, az új kollégákat befogadó, segítő közösség, mely szakmailag képzett, munkájukat és a gyerekeket szerető, megúju-
lásra képes, együttműködő emberekből áll. A csapaton belül mindenki megtalálja a profiljának, képességeinek, érdeklődésének megfelelő helyet. Rugalmasan, innovatívan alkalmazkodnak a változó világ kihívásaihoz úgy, hogy közben az értékekhez ragaszkodnak, a folyamatos fejlődésre, a szakmai színvonal emelésére törekszenek.
Oktató, nevelő munkánkat segítik, kiegészítik a Református EGYMI munkatársai a gyógypedagógusok. Katolikus felekezetű tanulóink hitoktatását a katolikus egyház alkalmazásában álló katolikus hitoktató végzi. A Nyíri Alapfokú Művészeti Iskola néptánctanára és a Fedics Mihály Alapfokú Művészeti Iskola társastánctanára gyermekeink művészeti nevelésében vesz részt.
FKK: Milyen kiemelkedő eseményei vannak az intézménynek?
SZBK: A tanév során nincs olyan hét, hogy ne történne valami. Hagyományápoló és hagyományteremtő rendezvényeink méltán híresek, nagy népszerűségnek örvendenek tanulóink és a szülők körében egyaránt. Nemzeti ünnepek és egyéb emléknapok, megemlékezések (az aradi vértanúk napja, 1956-os, 1848-49-es forradalom és szabadságharc, a nemzeti összetartozás napja… stb) az iskolai élethez kapcsolódó ünnepek (tanévnyitó, tanévzáró, ballagás… stb), egyházi ünnepek (karácsonyi-, húsvéti-, pünkösdi kibocsájtó istentiszteletek), az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai, iskolai nyílt napok (Magvető, Kölcsey-vár) stb. teszik színessé a hétköznapokat. Az őszi diákpresbitériumi napunk -„Őszi kavalkád” - és a tavaszi pályaorientációs napunk a diákok szervezésében kerül megrendezésre. A szülőket szívesen látjuk a vidám farsangunkon, a híres, szórakoztató Kölcsey-bálunkban.
FKK: Az egyházi nevelés milyen erkölcsi és nevelési többletet ad az iskolai közösség és a tanulók számára?
SZBK: Az intézményben a nap reggel a csendes percekkel kezdődik. Ilyenkor a gyerekek elcsendesednek, ráhangolódnak a napi munkára. Ebben a néhány percben a lelküket, viselkedésüket, a hozzáállásukat megérintő történetek, bibliai idézetek formálják a viselkedésüket. Sikerül a felmerülő konfliktusokat is megnyugtatóan meg-
oldani, hogy a nap nyugalomban, békességben, eredményesen teljen. A heti két hittanórán a hitoktatók segítségével keresztyén nevelés zajlik a korosztálynak megfelelően. Évfolyamaink évente egyszer szolgálnak a Fehérgyarmati Református Műemlék Templomban, ahová a szülőket is szeretettel várjuk, és ahonnan meghatódva, feltöltekezve tér haza a család.
Hitéleti nevelésünk meglátszik tanítványaink viselkedésén, emberi tartásán, az élethez, feladatokhoz, a sikerekhez, a buktatókhoz való hozzáállásán.
FKK: Szerencsés helyzet, hogy az óvodások 2022 őszén a Kossuth parkba, korszerű óvodaépületbe költöztek, és ezzel egyidőben három csoportra bővült az ellátás. Hogyan jellemezné a református óvodai életet?
SZBK: A Magyarországi Református Egyház Országos óvodaprogramjának köszönhetően a 2022-es nevelési év szeptemberétől intézményünk elfoglalhatta új helyét a Műemlék templom szomszédságában. A templom melletti üres terület, a régi református iskola lebontása után évek óta kereste a méltó funkcióját. Ezen a telken évszázadokon át oktatás-nevelés folyt, így különösen jó érzés, hogy új köntösbe öltöztetve, a nemes feladatot visszakapva, az 500 éves templommal harmóniában az óvodánk éke lett a városközpontnak. A 3 csoportosra bővült Csillagvilág Óvodai Tagintézmény XXI. századi igényeket kielégítő eszközökkel, berendezésekkel van felszerelve. Tágas, interaktív táblával felszerelt klimatizált csoportszobák kaptak helyet az épületen belül, amelyekhez külön-külön tartoznak mosdóhelyiségek is. Nagy tornaszoba biztosítja a mindennapos testneveléshez, illetve a nagymozgáshoz szükséges teret, illetve eszközöket.
Az udvaron helyet kapott a gyerekek számára nagy örömmel használt, 3 tornyos mászókakomplexum és több más kültéri játék is. Óvodapedagógusaink nyitottak, fogékonyak az újra, innovatívak, folyamatosan keresik mindazt, amivel egy kis pluszt csempészhetnek be a heti tevékenységekbe, a rájuk bízott gyermekek nevelésébe, oktatásába. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára építik munkájukat, azt kiegészítve a református hitben való neveléssel.
A 2022/2023-as nevelési év elején óvodánkban Tehetséggondozó műhelyek indultak. Vizuális nevelés / Élményfestés, Robotika, Anyanyelvi nevelés / Ének–zene, Ovi foci / mozgásos játékok, valamint Népi játékok területén folyik a tehetséggondozás. Heti rendszerességgel foglalkoznak óvodapedagógusaink kis létszámú csoportokban a tehetségígéretekkel. Tanév végén számot adnak a megszerzett tudásukról, bemutatják alkotásaikat a nagyközönségnek az ovisok.
Az óvodai nevelés során projektmódszerrel dolgoznak az óvónénik. Tevékenységeik során egy adott témát dolgoznak fel a hét folyamán. A közös élmény erejével megteremtik a hagyományokat, és közel hozzák a szűkebb és tágabb környezetünk eseményeit. Az ünnepekkel közvetítik az egyetemes és nemzeti kultúránk értékeit, a jeles napok kapcsán felidézik a népi hagyományokat. Kiemelten fontos szerepet szánnak az óvodai nevelés során a hagyományápolásnak.
FKK: Milyen karitatív és segítő tevékenységeket végeznek?
SZBK: Igyekszünk diákjainkat érzékenyíteni embertársaink, illetve egy-egy probléma iránt. A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Egyesületének munkatársai meghívásunkra szemléletformáló tevékenységet végeznek, iskolai érzékenyítő órákat tartanak diákjainknak. Számos gyűjtést, karitatív feladatot vállalnak tanulóink: kupakgyűjtés, adománygyűjtő cipősdoboz akció, támogató mézeskalácsok vásárlása, „Szeretetdoboz” – tartós élelmiszergyűjtés, adventi vásár, téli ruhagyűjtés, tanszergyűjtés… stb. Örülünk, hogy ezekbe a tevékenységekbe sikerrel vonjuk be a szülőket, közelebbi és távolabbi támogatóinkat.
FKK: Végezetül, hogyan ajánlaná az intézményt a fehérgyarmati járásban élő tanköteles korú gyermekek szüleinek?
SZBK: Bibliai gyermekképünkből és gyermeklátásunkból következik, hogy olyan intézményt szeretnénk, amely családias légkörű, a családokért van, amelyben a szülő és a pedagógus együtt gondolkodva vállal felelősséget a gyermek keresztyén nevelésében.
Intézményünkben a tanulás, a tudás, a szorgalom, a tisztelet, a kitartás, az illem évszázados érték, melyek mellett következetesen kitartunk. Azoknak a szülőknek ajánlom intézményünket, akik azonosulni tudnak mindezekkel, maguk is azon fáradoznak, hogy gyermekeiknek az időtálló értékeket adják át, a legjobbat szeretnék nyújtani. Akik elfogadják, hogy tanulás nélkül nincs tudás, tudás nélkül nincs sikeres karrier.
Tanulóink az itt töltött évek alatt elsajátítják a tudásuk biztos alapjait, amire szilárdan építeni tudnak. Kapnak lelki erőt, hitet, mely az őket körülvevő igen változékony világban mindig kapaszkodó, helyes irányba terelő, útba igazító, emberi tartást, becsületet adó mérték lesz.
FKK: Gratulálok a tartalmas szakmai munkához, az elért eredményekhez, a megvalósított számos feladathoz. Isten gazdag áldása legyen az intézmény közösségének életén!
Köszönöm az interjút.
MENNY VAGY POKOL
Kósa János lelkipásztor Túristvándi
„Mihez hasonló az Isten országa, mihez hasonlítsam? Hasonló a mustármaghoz, amelyet egy ember fogott, és elvetett a kertjében. Azután felnövekedett és fává lett, úgyhogy az égi madarak az ágai közt fészkeltek. Aztán így folytatta: Mihez hasonlítsam Isten országát? Hasonló a kovászhoz, amelyet fogott az asszony, belekeverte három mérő lisztbe, amíg az egész meg nem kelt. Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet az ember, miután megtalált, elrejt, majd örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet.
Hasonló a mennyek országa a kereskedőhöz is, aki szép gyöngyöket keres. Amikor egy nagy értékű gyöngyre talál, elmegy, eladja mindenét, amije van, és megvásárolja azt.
Hasonló a mennyek országa a tengerbe kivetett hálóhoz is, amely mindenféle halat öszszegyűjt. Amikor megtelik, kivonják a partra, és nekiülve a jókat edényekbe gyűjtik, a hitványakat pedig kidobják. Így lesz a világ végén is: eljönnek az angyalok, és kiválogatják a gonoszokat az igazak közül, és a tüzes kemencébe vetik őket, ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.”
Lukács 13, 18-21; Máté 13, 44-50
Mindannyiunkat érdekel, kíváncsiak vagyunk rá, hogy milyen is lehet az Isten országa? A kérdésfelvetésből látszik, hogy így volt ez már akkor is, amikor Jézus emberi testben a földön volt. Így volt az a későbbiekben is, hisz mennyi festmény, mennyi vers készült arról, hogy milyennek is képzeli el az ember a mennyországot. Sokan sokféleképpen próbálták már elképzelni, sokféle színben és formában. Kis gyermekszerű angyalkákkal, akik egész nap hárfákon játszadoznak angyali muzsikát, miközben mindenki feje fölött glóriák lebegnek. Ilyen és hasonló elképzeléseink vannak, az embereknek Isten országáról. De ezekhez a fantáziálásokhoz képest Jézus valami földhöz ragadottat mond. Jézus a pél-
dázataiban, a mi földi világunkra vonatkoztatva beszél a mennyek országáról, hogy már itt megjelenik. Az Isten országa a mustármaghoz, valamint a kovászhoz hasonló. Milyen érdekes, hogy az, aki tudja, milyen is valójában az Isten országa, nem arról mesél, hogy ott minden színaranyból, hogy ott az angyalkák gyönyörű dallamokat játszanak. Hanem azt mondja először, hogy az Isten országa hasonló a mustármaghoz. A mustármaghoz, amely akkorka, mint egy gombos tűnek a feje. Apró, picike magocska, amely mégis különleges. Különlegessé pedig növekedése teszi. Ugyanis ez apró mag egy évszak alatt több méter, a lexikonok szerint akár 10 m magasra is képes megnőni. Egy évszak alatt. Növekedése mindent felülmúló növekedés. Vagyis mozgásban van. Isten országának dinamizmusa van. Növekedése van. Nem egy állapotban van állandóan, nem ugyanolyan örökké, hanem változik, növekszik, és mindent felülmúl a növekedése. „Hasonló a kovászhoz…” Amit a liszthez adnak, hogy megkeljen a tészta és finom ehető legyen. Ezek alapján, egészen kicsiben kezdődik a megismerése számunkra. Egy igével, vagy egy ilyen alkalommal, ami aztán hatással lehet ránk, fontossá, értékké válik mindaz, amit Isten kínál. Mit kínál Isten? Ő maga a szeretet, ahogyan János írja az 1. levelében. Szeretetéből kínál és ad életet, bűnbocsánatot, megváltást és örök életet. Kínálja a lélek gyümölcseit, amikről Pál apostol ír a Gallatákhoz írt levelében: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség. Így lesz minden földi drágakőnél értékesebb a mennyek országa. Míg e földi dimenzióban vagyunk, együtt élnek jók és rosszak, amikor pedig ez a világ véget ér számunkra (meghalunk), szétválogatódnak a jók és a rosszak.
De mi lesz azután, az érdekel jobbon minket. Sokszor kérdezik ezt hittanórán is a fiatalok. Erre is választ ad Jézus és a Biblia.
Az Istennel való örök együttélést Jézus a nagy vacsora példázatával mutatja meg (Luk 22,1-13). Ez alapján Isten örök országában olyan lesz, mint amikor egy nagy ünnepségen vesz részt az ember. Mi szokott lenni egy-egy ünnepségen? Örömteli találkozások, jó beszélgetések, jókedv, szeretetvendégség. A Jelenések könyve így ír:
„Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga Isten lesz velük, és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiál-
Református Általános Iskola épülete
Református Óvoda épülete
tás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak” (Jel 21,3-4). Az Isten végtelenségében, örök szeretet, boldogság, öröm és megelégedettség vár ránk, minden olyan jónak a több milliószorosa, amit csak el tudunk képzelni. Hogy fogunk kinézni? Fogunk-e találkozni egymással? Megismerhetjük egymást?
A válasz ezekre a kérdésekre, hogy olyan lesz a mennyei feltámadt testünk, mint Jézusé volt a feltámadása után. Hasonló, mint a mostani, felismerhető, hiszen Jézust is látták, felismerték tanítványai. Tudtak vele beszélni, megérinteni. De mégis más, mert örök életű, mert nincsenek földi korlátai. (Lásd, amikor a zárt ajtókon keresztül jelenik meg!) A Jelenések könyve azt írja, hogy a megváltott emberek fehér ruhába öltöztetve, az angyalokkal együtt vesznek részt az örök ünnepi istentiszteleten. A temetések alkalmával is a Biblia alapján, úgy szoktunk vigasztalni, hogy lesz boldog találkozás az előre ment szeretteinkkel. Milyen a pokol? A mennyország hiánya, annak ellentéte. Jézus úgy beszél róla a példázataiban, mint külső sötétségről, ahol sírás és fogcsikor-
gatás van. Nem az, amit gondolnak sokan, hogy nagy üstökben főzik az ördögök az elkárhozottakat, hanem az a hely, ahol nincs ott Isten, a maga dicsőségének fényével, a szeretetével. Ott minden lelki rossz található: bánat, félelem, harag, düh, szeretetlenség, rettegés.
A kérdés adott! Menny vagy pokol?
A döntés a miénk! Mindkettőnek van előképe e földön. A mennyországból kapunk ízelítőt akkor, amikor boldogok vagyunk, amikor öröm ér minket, és szeretettel vesznek körül.
A pokol vagy kárhozat előképe mindaz a rossz, amitől szomorúak vagyunk, amikor magányosnak érezzük magunkat, és csak a bajok vesznek körül, amikor a lelkünk fáj, amikor csupa békétlenség vesz körül.
Melyiket szeretnétek? Ha a mennyet, akkor csak annyit kell tenni, hogy figyelünk Isten igéjére, hogy megismerjük Atyánkat és Jézus Krisztust. Engedjük, hogy a Szentlélek erősítse hitünket. Valljuk, hogy Jézus a megváltó, aki életét adta értünk, így lehet miénk is Isten országa! Így legyen! Ámen
LELKÉSZKIRÁNDULÁS AUSZTRIÁBAN
AVAGY
SZATMÁRI PAPOK
KALANDOS ÚTJA
A SÓGORÉKNÁL.
Július 29-én egyházmegyénk vezetősége, lelkészek és hozzátartozóik a kora hajnali órákban indultak el, hogy egy jó hangulatú kiránduláson vehessenek részt, melynek fő úticélja Innsbruck volt.
Útközben megtekintettük a melki bencés apátságot - melynek könyvtáráról mintázta Umberto Eco A rózsa neve című művében a központi könyvtárat, ahol megtapasztaltuk, milyen szeretettel fogadnak bennünket szomszédaink… Az apátság impozáns épületei és gondozott környezete nagy hatással voltak mindnyájunkra.
A közel 15 órás út után jólesett megpihenni a hegyek lábánál Innsbruckban. Szállásunkról a környező hegyekre fantasztikus kilátás nyílt, különösen a 13. emeleten található reggelizőteraszról, innen minden nap feltöltődve indulhattunk kalandjainkra.
Marosvölgyi Péter és
Marosvölgyiné Buczkó Tünde
lelkipásztor házaspár
Vámosoroszi, Csaholc, Kisnamény
A második napon Innsbruck nevezetességeit tekintettük meg. Első megállónk a Szent Jakab Székesegyház volt, amit alaposan szemügyre vettünk. Megcsodáltuk a barokk építészet remekeit, különösen a templom orgonája nyűgözött le sokunkat. A főtéren található az úgynevezett aranytető, mely a város legfőbb jelképe, egy díszes aranyzsindelyes terasz, melyet első Miksa német-római császár építtetett esküvője alkalmából. A városban még kimentünk a híres Ambrass kastélyhoz, bejártuk annak csodás parkját, ezt követően a szomszédos Schwaz középkori jellegű óvárosában is tettünk egy rövid látogatást. Este még felmentünk a téli olimpiáknak is helyszínt adó síugró sánchoz a város felett, ahonnan szintén csodálatos panoráma nyílt a völgyön végighúzódó Innsbruck városára. A harmadik napon déli irányba vettük utunkat, és a ma Olaszországhoz tartozó dél-tiroli Bozent, avagy Bolzanot ismerhettük meg. Első úticélunk az ősöreg vadász ötzi meglátogatása volt. A városban pihen, miután 1991. szeptemberében az Ötz-völgyi gleccserből kiolvadva találtak rá. Múmiája speciális körülmények között egy üvegezett hűtőkamrában tekinthető meg. A kiállításon betekinthettünk a rézkori élet viszontagságaiba. Ezt követően önállóan fedeztük fel a várost, a sétálóutcát és bazárokat járva. A város dómjának monumentális bronzkapuját két faragott oroszlán őrzi, belső tereiben a gótika építészetének újabb gyöngyszemével találkozhattunk. A negyedik napon a bátrabbak fellibegőztek a „Nordkette felvonóút”-on a 2300 méter magasságban található hegyi kilátóba, ahol tekintetün-
ket a hegyekre vetve csodálhattuk a teremtett világ nagyságát és magunk parányi voltát. Innen Kufsteinbe vitt utunk, hogy a híres-hírhedt várbörtönben adózhassunk mindazok emlékének, akiket a Habsburg birodalom önkénye börtönbe vettetett. A városi kalandozásunkat egy hirtelen leszakadó zivatar zavarta meg, de kedvünk és lelkesedésünk töretlen maradt. Az este egy közös vacsorával zárult, melyen jó hangulatban anekdotázva magyar kiszolgálás mellett többek között már azt is tervezgettük, hova utazzunk a következő nyáron.
Hazaúton még megálltunk Saltzburg városában, de az idő hiányában csak a katedrálisra és Mozart szülőházára vetettünk néhány röpke pillantást. Hazafelé tartó utunk nem csupán az élmények végigbeszéléséről és a fáradalmak kipihenéséről szólt, ugyanis az egyik kisbuszunk technikai problémáit többszöri átvizsgálás és segítségkérés mellett sem sikerült maradéktalanul megoldani, de a kora hajnali órákra mindenki biztonságosan, maradandó benyomásokkal és tapasztalásokkal érkezhetett otthonába. Ez az öt nap megannyi élményt, jobban öszszekovácsolódott barátságot, sok beszélgetést és nevetést szerzett mindannyiunknak, miközben megtapasztalhattuk a teremtett és épített szépségek lélekemelő fenségességét. Ezekre a helyekre egyszer mindenkinek el kell jutnia. Próbáják ki mindenképp!
Csoportkép Kufstein vára alatt
HÁLAADÓ ÉS ÜNNEPI ISTENTISZTELET MILOTÁN
,,BOLDOG NÉP AZ, AMELYNEK ÍGY MEGY A SORA. BOLDOG NÉP AZ, AMELYNEK AZ ÚR AZ ISTENE!”
(ZSOLT 144,15)
Szalay Kont András lelkipásztor
Milota, Uszka, Magosliget
2024. július 28-án hálaadó és lelkészbeiktató ünnepi istentiszteleten gyűlt össze a Szatmári Református Egyházmegye lelkésztestülete és számos gyülekezete a milotai református templomban. A nagy meleg ellenére több mint háromszázan lehettünk együtt a határszélen. Hálaadó szívvel állhattunk meg a mindenható Isten színe előtt, hiszen az ünnepséggel lezárult egy 2016 óta tartó hosszú folyamat: a templom külső és belső megújulása. A megújulás 2016tól egészen 2024-ig tartott. A munkálatok során megújult a templomtorony héjazata, ami azt jelenti, hogy a régebbi horganyzott lemez rézlemezre lett cserélve. Kicserélésre kerültek a régi nyílászárók, mind a torony, mind pedig a templomhajó esetében, a korábbi fémkeretes ablakok faablakokra lettek cserélve. Megújult a templom bejárati ajtaja is. Mindezeken felül korszerűsítésre kerültek a templom világítástechnikai berendezései, valamint a fűtéstechnika is, mivel padfűtés lett beszerelve az első padsorokba. Több évtizedes munkálatok is lezárultak az utóbbi években, hiszen a templom teljeskörű restaurációja is a végéhez ért, így templomunk eredeti állapotban tündököl. A restauráció során a végső fázist a mennyezet rendbetétele jelentette. A felújítási munkálatok utolsó szakaszát – idén tavasszal – az évek során elhasználódott harangok húzóberendezésének kicserélése, valamint a harangok javítása és megtisztítása je-
lentette. A harangok hangjára azóta rá sem lehet ismerni.
Az elmúlt évben a már-már műemléknek tekinthető parókia épülete is megújult. Szobák javítására, festésére, a villamostechnika szükségszerű korszerűsítésére került sor. A felújítási munkálatok nem valósulhattak volna meg Magyarország Kormánya és a Szatmári Református Egyházmegye támogatása nélkül.
Az előbb felsoroltakért adtunk hálát július 28-án az örökkévaló Istennek. Hála legyen neki mindazért, hogy templomépítő és -újító időket élhettünk, valamint élhetünk meg. De mindezek mellett hála legyen neki a hazaérkezésért is, hiszen a beiktatással én magam közel 20 év elteltével visszatérhettem oda, ahol gyermekkorom első 6 évét töltöttem. Ahogyan azt egy barátom mondta, hitelt kaptam az Istentől, hiszen jó helyre, jó emberek közé kerültem, és ezt a hitelt kezdhetem most már hivatalosan is törleszteni. Minden reménységem szerint egy életen keresztül. Az ünnepi istentiszteleten ft. Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke is hirdette isten igéjét. A beiktatás szolgálatát nt. Szalay Kont Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye esperese végezte. Az ünnepi alkalom után szeretetvendégségre került sor, ahol vendégeink megtapasztalhatták a milotaiak méltán híres vendégszeretetét is. Köszönet illeti mindazokat, akik bármilyen formában hozzájárultak ahhoz, hogy hálaadó alkalmunk ékes, szép rendben mehetett végbe. Végül, de nem utolsó sorban köszönet a milotai, uszkai és magosligeti gyülekezeteknek, hogy szeretettel fogadtak.
HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT NÁBRÁD
Koós Ákos
lelkipásztor Nábrád, Kérsemjén
A Nábrádi Református Egyházközségünkben 2011. június 1-től működik a Házi Segítségnyújtó Szolgálat. Egyházközségünk azután döntött úgy, hogy elindítja a szolgálatot, miután a faluban két idős embert is, a házukban életjelek nélkül találtak meg. Eldöntöttük a gondnokkal és presbitériummal együtt, hogy mindez a faluban nem történhet meg, ráadásul az egyház feladatai közzé is tartozik a diakónia. IGEI ALAPVETÉSÜNK a Máté evangéliuma 25. részének 36. versében van megírva: „Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam és felruháztatok, beteg voltam és meglátogattatok…” Legfőbb célunk és feladatunk, hogy az idős ember a lehető legjobb körülmények között, a lehető leghosszabb ideig egyéni szükségleteinek megfelelően otthonában maradhasson, és a számára szükséges mértékű segítség biztosítva legyen.
Az idősek számában és arányában bekövetkezett változások, a nők fokozott munkába állása az elmúlt évtizedekben kedvezőtlenül hatottak az idős emberek helyzetére. A többgenerációs családrendszert felváltotta a különélés állapota. A modern családok ma már nem igazán igénylik az idősek aktív részvételét, kevés olyan család van, ahol a szülő, gyerek, unoka együtt él. A mai családokból kiszorulnak az idősek. Az idősek többsége saját lakásában egyedül él. Amíg szellemi, fizikai állapotuk jó, önálló életvitelre alkalmasak, erejük függvényében ők segítenek a gyerekeiknek. Abban az esetben azonban, ha az idős, egyedül élő ember megbetegedik, rokonai felelősséget éreznek irántuk, igyekeznek viszonozni mindazt a támogatást, amit ők kaptak
korábban tőlük. Az idős ember ápolása azonban komoly megterhelést jelent a családnak, mivel mindenki dolgozik, és így nem tudnak folyamatos felügyeletet, gondozást biztosítani számukra, mert ezzel saját megélhetésüket is veszélyeztetnék. Ezekben az esetekben van különösen nagy jelentősége az idősek ellátásával, gondozásával foglalkozó ellátórendszernek. Mindezek a településünkön is egyre inkább megjelenő és megfigyelhető jelenségek egyértelművé teszik, hogy miért is van fontos szerepe és létjogosultsága a házi segítségnyújtás intézményének. A házi segítségnyújtásban részesülők száma, illetve az igénybe vett gondozási órák száma a szolgáltatásunknál stabil.
A házi segítségnyújtás szolgáltatásának biztosításával egyrészt megnőtt az esélyük az otthonmaradásra azoknak az idős embereknek, akik megfelelő és szakszerű segítséggel saját lakókörnyezetükben még elboldogulnak, másrészt pedig a család válláról is levesz egy kis terhet abból, amit az idős ember gondozása, ápolása jelent a számukra.
A házi segítségnyújtással meg lehet hosszabbítani, hogy az idős ember minél tovább maradhasson megszokott, saját környezetében, és így kitolódik - jó esetben teljesen elkerülhető a bentlakásos intézménybe kerülés ideje.
Színházban Budapesten: Csapatépítő program a gondozónőkkel
Ünneplő gyülekezet a milotai református templomban
Paládi László, egyházmegyei főgondnok (középen)
(FŐ)GONDNOKI ÜGY: SZOLGÁLNI
ALÁZATTAL ÉLETHOSSZIG
HITTEL ÉS HŰSÉGGEL: A KÖZÖSSÉGMEGTARTÓ MILOTAI EMBER
„MINDENRE VAN ERŐM A KRISZTUSBAN, AKI MEGERŐSÍT ENGEM.” (FIL 4,13)
Széles Szabolcs sajtóreferens
Emlékeimben hosszasan kutatva a „honvágy” érzés mindig akkor tört elő belőlem, amikor elhagytam szűkebb otthonomat, egészen pontosan szatmári térségünk Fehérgyarmati járását. Sokszor úgy véltem, hogy ilyen gondolataim biztosan csak nekem vannak, és mások bizonyára megmosolyognák, ha elmondanám őszintén nekik, miként vélekedek még felnőttként is érzéseimben a szülőföldemről. Hála a Mindenhatónak, hogy interjúim közben számos olyan emberrel sikerült találkoznom, akikben ez a kötődés talán még erősebb, mint bennem.
Egy ilyen közösségépítő és -szerető személyt sikerült megismernem Paládi László főgondok úrban, aki nemcsak egyházmegyei vezetőként, hanem milotai gondnokként, vagy pedagógusként és családapaként, de immár nagyapaként is tudja és vallja, hogy szatmári ember. „Sokfelé jártam az országban, de ettől szebbet még sehol sem láttam. Arról nem beszélve, hogy az itt élők még igazi emberi tulajdonságokkal felvértezett barátságos, segítőkész, tisztelettudó, jóindulatú, vendégszerető emberek. Évente egyszer kirándulás miatt néhány napra elutazom innen, de mindig hazavágyok. Szatmárhoz ragaszkodom, nincs az az ígéret, nincs az a körülmény, amiért itt hagynám. Minden ide köt!” – büszkén mondta el a riportban számomra mindezt főgondnok úr. Ám, honnan eredhet ez az erős ragaszkodás és hit, ami jellemzi őt, ha Szatmárt említem?! Ma már olyan újfajta jelzőket kapnak az ilyen értékrendűek, mint lokálpatrióta, viszont amikor Paládi Lászlónak indult az életútja és szolgála-
ta, akkor még ezzel a kifejezéssel igencsak nem éltek az egyszerű parasztemberek, feltehetőleg most sem használják.
Paládi László 1963. július 1-én született Tiszacsécsén. Szülei hitben élő egyszerű parasztemberek, akik közül sajnos már csak 84 éves édesanyja van az élők sorában. Az általános iskolai tanulmányainak a befejezése után elvégezte Mátészalkán a Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskolát, majd a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola tanítói szakát választotta.
1984-ben kötött házasságot Petruska Ágnessel, aki szintén tanítóként fejezte be a főiskolát. Ez év augusztusában kaptak végzettségüknek megfelelő pedagógusi állást Milotán, ahol azóta is élnek, és úgy érzik, hogy a település tisztelt, megbecsült polgáraivá válhattak az elmúlt 40 esztendőben.
A valódi közösségépítés viszont csak a sorkatonai szolgálatot követően indulhatott el Paládi László életében, ugyanis a rendszerváltás idején, egészen pontosan 1990-től 1995-ig az általános iskola igazgatójaként tevékenykedett, amivel egyidőben a református egyházközség presbitereként is elkezdte szolgálatát.
Egy emberöltő idő alatt - persze az aktív szolgálatok mellett - szerető családot is sikerült alapítania gondnok úrnak.
„Három gyermekünk született, egy lány és két fiú. Felnőttként mindhárom egyetemet végzett, többdiplomás ember. Isten ajándékai ők számunkra, csakúgy, mint az időközben megszületett négy unokánk. Mindhárom fiam presbiter a Milotai Református Egyházközségben.” – újságolta kitörő örömmel Paládi tanár úr, aki a milotai gondnoki megbízatására 2007-ben kapott felkérést Nt. Pálinkás Gyula lelkipásztortól.
„Az eltelt 17 esztendő alatt hála Istennek, sok mindent sikerült megvalósítani korábbi elképzeléseink közül. Teljes arculatváltáson ment át a parókia és a templom környezete, külső és belső felújítás történt a templomban. Elégedettséggel tölt el, hogy az egyház tulajdonában lévő épületek állapota és azok környezete irigylésre méltó, és az, hogy akár országos hírű rendezvényeket is sikerült lebonyolítanunk a gyülekezettel közösen. Ettől még fontosabb, hogy megújult a Presbitérium, nem csökkent a templomba járók száma, és ami külön kiemelendő, Krisztusra néző, benne bízó közösség a miénk. Ha a mindenható Isten megengedi számomra, szeretném
ezt a megbízatást mindaddig végezni, amíg ezzel a gyülekezet javát szolgálom” – összegezte gondnok úr a Milotán végbement lelki és fizikai munkálatokat.
A XXI. század rohanó világában tapasztalhattuk már sokan, hogy közösségeket megtartani még olykor nehezebb, mint megteremteni, éppen ezért fontos az, hogy református értékeink alapjainak legyenek olyan támpillérei, akik lelkészként, gondnokként, presbiterként, vagy gyülekezeti tagként is az egyház érdekeit és ügyeit tekintik elsődlegesnek.
Mindezt Nt. Szalay Kont esperes úr is így vélte, amikor a Szatmári Református Egyházmegye vezetőjeként felkérte Paládi Lászlót, hogy szolgáljon mellette az egyházmegye koordinálásában 2021-től főgondnokként.
„Isten útjai kifürkészhetetlenek”, mint tapasztalhattuk már számtalanszor életünk során, mert ekkor még egyikőjük sem tudhatta, hogy 2024-ben már Ifjabb Nt. Szalay Kont András lelkipásztor ünnepélyes beiktatására gyűlhetünk majd össze több százan a református templomban Milotán, ahol Paládi gondnok úr csak annyit kért a hazatért fiatal szolgálattevőtől, hogy lehetőleg „nyűje el szolgálatában, mint gondnokot!” Jelenkorunkban egyre kevesebb a példaértékű ember, így kifejezetten boldog vagyok, hogy ismerhetem Paládi Lászlót, akinek hite erőt adhat, gondolkodása szorgalomra buzdít, akarata pedig kisebb–nagyobb református közösségeink megmaradásának a jövőbeni záloga lehet.
A milotai szószék terítőjére a Jelenések könyvéből az alábbi idézet van hímezve: „Légy hív mindhalálig és néked adom az életnek koronáját.” Főgondnok úr életútja és záró gondolata is jó példaként szolgálhat számunkra: „Hit és hűség egy tőről fakad a magyar nyelvben. Hiszem, hogy megmaradásunk titka Istenben van, és a hit az az ajándék, ami hozzá kapcsol minket, hogy Krisztusban megerősödve tudjuk szolgálni hűségesen az Ő ügyét, s ha végül ennek jutalma lesz, akkor is azt kell mondjuk: »Haszontalan szolgák vagyunk, azt tettük, ami kötelességünk volt.«” (Lukács 17,10)
ERDŐHÁTI NAPKÖZIS HITTANTÁBORNAGYHÓDOS, JÚLIUS 19-23.
A tábor minden napjára sok játék, kaland és jókedv jutott minden részt vevő gyermek számára. Kerékpározás, kézműves foglalkozás, sportolás és a nagy kedvenc, a vízzel megtöltött lufival való „röplabdázás” mellett, napról napra nyomon követhettük Sámuel történetét is, aki a nép makacssága miatt királlyá kente Sault. Pedig Isten kell, hogy Ura legyen népének, ahogy Isten kell, hogy Ura legyen szívednek.
„Gondolj gyülekezetedre, amelyet hajdan létrehoztál, örökségedre, a törzsre, amelyet megváltottál, a Sion hegyére, amelyen laktál!” (Zsolt 74, 2) 2024. július 7-én istentiszteleti alkalmon vehetett részt a Szatmári Református Egyházmegye népes gyülekezete, melyen egyfelől a megújult műemlék templom felújításért, másrészt Dajka Csaba és Szabó Béla lelkipásztorok beiktatásáért adott hálát a gyülekezet közössége.
Az alkalmon a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Dr. Fekete Károly hirdette az igét, az Apcsel. 3.1-10 versei alapján (Péter és János története). Elmondta, hogy ritkán adatik meg, hogy egyszerre két lelkipásztort iktatnak be egy gyülekezetben (házaspároktól eltekintve). Noha most nem házastársakról volt szó, mégis a 22 éves barátság a lelkipásztorok között, azt példázza, hogy a közösen megélt múltbeli dolgok, gyümölcsözővé tehetik a jövőben elérni, megvalósítani kívánt eredményeket.
Az igehirdetést követően a Szatmári Református Egyházmegye esperese, Szalay Kont iktatta be a lelkipásztorokat.
A beiktatott lelkészek közös igei szolgálatát és bizonyságtételét versek, köszöntések és az újonnan megalakult énekkarnak a „Mennybéli Melódiáknak” a szolgálata követte. Az istentisztelet keretében a résztvevők egy rövidfilmet
megtekintve betekintést nyerhettek a templomfelújítás, valamint a gyülekezet történetébe. S.D.G.
2024. július 21-e ünnepnap volt gyülekezetünk életében, hiszen ezen a napon iktatták be hivatalába Nt. Ujlaky Mátét, gyülekezetünk új lelkipásztorát. Az istentiszteleten több, mint 320 fő volt jelen. A jelenlévők közül 30-nál is több volt a lelkipásztorok száma. Isten Igéjét Ft. Dr. Fekete Károly püspök úr végezte Máté evangélista beiktatásának története alapján (Mk 2,14.21–22), majd Nt. Szalay Kont esperes úr beiktatta hivatalába a lelkipásztort. A beiktatott lelkész az 1Kor 12,12–14.27 alapján végzett igehirdetésében kiemelte annak a fontosságát, hogy a gyülekezet nem élhet meg egy ember szolgálatából, annak csapatmunkának kell lennie, és ebben a munkára mindenkire szükség van. De ehhez összefogásra, „együtt evezésre” van szükség. A lelkészbeiktatás után szeretetvendégségen vettek részt a jelenlévők. Isten áldja a beiktatott lelkipásztor és a gyülekezet közös útját és életét!
MI LEHETÜNK GYÖNGÉK, DE A MI URUNK ERŐS
Jelentős ünnepségre és hálaadásra került sor 2024. május 12-én délután a tisztabereki református templomban. Az istentiszteleten Fekete Károly püspök, pünkösd közeledtével, a Szentlélek által Istentől kapott erőről beszélt.
Az egyházközség hálaadásának oka nem más volt, minthogy megújult a templom külső része. Ezen munkálatok során a tetőszerkezet, a torony, a nyílászárók, a vízelvezető csatornák, a templom külső homlokzata újult meg, és a templom köré egy teljesen új kerítés került megépítésre.
Az ünnepségen a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét az ApCsel első fejezete alapján. Igehirdetésében kiemelte, hogy azt az erőt, amelyre mindannyiunknak szüksége van, megkapjuk a Szentlélek által, minden időben. „A legalkalmasabb hely, hogy ezt elkérjük,
a templom” – hangzott Fekete Károly üzenete. Ezután Gonda Viktor helyi lelkipásztor köszöntötte az egyházi, világi meghívottakat és megjelenteket, illetve az ünneplő gyülekezet tagjait. Az alkalom a helyi Idősek klubjának udvarán szeretetvendégséggel zárult.
Írta: Gonda Viktor lelkipásztor, Tisztaberek
„Én, az Úr vagyok a te Istened.” 2Mózes 20:2
REFORMÁTUS SZATMÁR
A SZATMÁRI REFORMÁTUS
EGYHÁZMEGYE INGYENES IDŐSZAKI KIADVÁNYA
Várjuk a gyülekezeti beszámolókat az alábbi címre: e-mail: sajtorefszatmar@gmail.com
Megjelenik évente több alkalommal. Keresse gyülekezete lelkészi hivatalában!
