Rajkó Krisztina PORTFOLIO 2021

RAJKÓ KRISZTINA PORTFÓLIÓ 2021

TALÁLKOZÓ A PILVAXBAN- HÍREK 1848-BÓL

2018

A projekt a Magyar Nemzeti Múzeum és MOME TechLab együttműködésében valósult meg.

ötletgazda, tartalomfejlesztő: Rajkó Krisztina projektvezetők: Ruttkay Zsófia, Bényei Judit (MOME TechLab) szakmai konzulensek: Simonovics Ildikó, Sóti Lajos, Serfőző Szabolcs, Bayer Árpád (MNM) software fejlesztő: Karasz Dániel (MOME TechLab) grafika: Krizbai Gergely arculat: Kántor Attila

A Magyar Nemzeti Múzeum állandó tárlatában helyet kapó applikáció az 1848-as eseményeket kívánja közelebb hozni a kiállítás látogatóihoz, akik korabeli újságcikkek segítségével fedezhetik fel, hogy hogyan is élték meg az akkori emberek a híres történelmi eseménysorozatot. A kezdőképernyő színes, a Pilvaxban időző, beszélgető karakterei különböző témaköröket jelölnek (politika, társasági élet, divat, adok-veszek, pénzvilág, stb.), kiválasztva őket pedig az újságok fejlécéhez jutunk, amik segítségével, mint az újságos standon kirakott lapokból válogathatunk a cikkek közül.

KÓROKOZÓK TESTKÖZELBŐL

2019

témavezető: Keszei István (MOME)

konzulensek: Ruttkay Zsófia, Bényei Judit (MOME)

Az interaktív installáció tervezett helyszíne a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum. Célja, hogy testközelbe hozzon négy kórokozót, segítse megismerésüket, tudatosítsa veszélyességüket és a megelőzés, higiénia fontosságát. Az alkalmazás központi motívuma a kézfej, ezzel kiemelve a kézmosás jelentőségét a megelőzésben és egyben utalva a múzeum névadója, Semmelweis Ignác korszakalkotó tevékenységére. A négy kórokozót (baktériumot és vírust) a kör alakú interaktív felületen, mintegy a mikroszóp alatt vizsgálhatjuk, itt ismerkedhetünk meg a legjellemzőbb tünetekkel és a megelőzés módjaival is. A megjelenített kórokozók kiválasztásánál a fő szempont az állandó kiállításban betöltött fontos szerepük volt, ahol azonban kevés felület áll rendelkezésre a részletesebb bemutatásukra.

Az alkalmazás használata:

IDŐVONAL: A TÖRÖK KOR MAGYARORSZÁGON

2017

ötletgazda, tartalomfejlesztő: Rajkó Krisztina, Tick Flóra projektvezetők: Ruttkay Zsófia, Bényei Judit (MOME TechLab) software fejlesztő: Falvai Olivér, Hornyan Gergely (BME) grafika: Dósa Zsófia, Lengyel Anna (MOME)

Az applikáció a Nándorfehérvári csata (1521) és a Karlócai béke (1699) közötti időszak legfontosabb történelmi eseményeit mutatja be Magyarországon. Alapja egy, az ekkoriban folyton módosuló országhatárok miatt időrendben változó térkép, mely segítségével megismerkedhetünk a kor fontos csatáival, uralkodóival A térképen szereplő események ikonjaira kattintva az adott esemény részleteit fedezhetjük fel. A csaták megismerését mozgó animáció segíti. Az interaktív térképet a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításának kiegészítésére, a kor mélyebb megismerésére, az események közti könnyebb tájékozódás segítésére terveztük.

HÉTBÜKKFA – TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS RENDSZER

2016

témavezető: Máthé Katalin (AMI) konzulens: Barka Ferenc (AMI)

Az ismeretterjesztő és információs rendszer helyszíne, a Soproni-hegység erdeje változatos élővilágú, izgalmas kulturális, történelmi és helytörténeti vonatkozásokkal rendelkező, frekventált kirándulóhely. Ezzel a sokoldalú környezettel kihelyezett modulokon keresztül ismerkedhetünk meg, melyeket kiegészít a helyben használható (az út bejáratánál letölthető) applikáció virtuálisan megjelenő tartalma. A meglévő turistautak mentén kialakított új túraösvény egy bejáratul szolgáló kapu-elemből és négy állomásból áll.

A kapunál köszöntőszöveget és általános tájékoztatást kapunk. Az első állomáson, a Szent György-forrásnál, Lőverekbeli nyaralási élményeket hallgathatunk, a Várhelyen kelta régészeti emlékekkel ismerkedhetünk meg. A Hétbükkfánál a hely ihlette vers olvasható, míg a Szalamandra-tónál az erdőben jellemző erdőtársulásokról, fafajokról szerezhetünk hands-on ismeretet.

A telefonos applikáció azon túl, hogy térképként funkcionál, kiegészítő ismeretet nyújt az egyes állomások témájával kapcsolatban. A kiterjesztett valóság segítségével a tájra „vetíti“ rá a grafikai elemeket, megmutatva a már elenyészett múltat, illetve vizuálisan segíti az ismeretek átadását.

MÉZESBÁBOSOK ÉS GYERTYAÖNTŐK – ÜTŐFORMÁK

2015

A projekt a Ferenczy Múzeum Mézesbábosok és gyertyaöntők című kiállítására készült.

illusztráció: Rajkó Krisztina kurátorok: Szabó Magdolna, Sz. Tóth Judit múzeumpedagógus: György Gabriella

A korabeli ütőformákról készült részletes, vonalrajzos illusztrációk a kiállításhoz tartozó múzeumpedagógiai játékhoz készültek. Összesen 18 darab rajz készült, pontosan követve az eredeti mintákat.

A RÓMAI ÉREM KÉT OLDALA – TALÁLD MEG A PÁRJÁT!

2020

A projekt a Ferenczy Múzeum Szentendre, a kereskedőváros című kiállítására készült.

koncepció, illusztráció: Rajkó Krisztina közművelődési szakértő: Krizbainé Szabó Éva kurátorok: Fábián Laura, Ottományi Katalin, Sz. Tóth Judit a kiállítás koordinátora: Lauter Éva

A kiállításon szereplő római kori érmékhez készült múzeumpedagógiai játék során a látogatók az összetartozó előlap (a császár arcképe) és hátlap (közlemény) párokat keresik. A játék célja, hogy a részletes illusztrációk segítségével jobban megismerjék a korban propagandaeszköz szerepét is betöltő, üzenetet hordozó pénzérméket, a párok keresése során elmélyedjenek a kiállításon szereplő eredeti érmék nézegetésében.

pecunia maiorina, Vetranio

solidus, II. Valentinianus

Siscia, Kr. u. 334–335

Siscia, Kr. u. 350

KERESKEDŐHÁZ – KINEK A CÉGÉRE?

A projekt a Ferenczy Múzeum Szentendre, a kereskedőváros című kiállítására készült.

koncepció, illusztráció: Rajkó Krisztina közművelődési szakértő: Krizbainé Szabó Éva

kurátorok: dr. Fábián Laura, dr. Ottományi Katalin, dr. Sz. Tóth Judit a kiállítás koordinátora: dr. Lauter Éva

A szentendrei Kereskedőházban az elmúlt két évszázad során sok-sok üzlet váltotta egymást. A kiállításhoz készült interaktív elem segítségével az épületben működő boltokat, tulajdonsokat ismerheti meg játékosan a látogató. Az oldalsó kerék tekerésével kiválasztott évszám alapján a cégéreken az akkori tulajdonosok nevei, üzletei jelennek meg.

ILLUSZTRÁCIÓK, RAJZOK

A bal oldali kép a Szentendre és Vidéke című újság húsvéti, tavasz-várós számába (2020) készült mint illusztráció, a zoknit szárító jak egy téli kedvesség, a kék kitűzők pedig a tejfogyasztás, tárolás és termelés témakörét dolgozzák fel.

ABC-S KÖNYV – Ű, MINT ŰRZAJ

2015

Az egyetemi feladat keretében, az évfolyam által közösen szerkesztett ABC-s könyv Ű betűjéhez én az űrzaj fogalmát választottam. Az átlátszó fóliára nyomtatott sávok a fólia forgatásakor eltérő módon kerülnek fedésbe a háttér sávjaival, ezáltal izgalmas moire-hatást létrehozva. Az interakció során a változó fekete tömegek között időnként láthatóvá válik a Rosetta űrszonda rajza.

KIADVÁNYTERVEZÉS

Egyetemi tanulmányaim során kezdtem el foglalkozni kiadványtervezéssel. Mindig is izgalmas kihívásnak tartottam az információk összerendezését, egy témakör szerkesztett bemutatását, legyen az saját munka, vagy megrendelői projekt, s jelenjen meg akár prezentációként, akár fizikai hordozón, kiadványként.

KÖNYVKÖTÉS

2014 óta keresem, tanulom és workshopok keretében szívesen tanítom is a különböző, kevés eszközzel is jól megvalósítható könyvkötési módszereket, az irkafűzéstől a nyitott gerincű, keménytáblás, díszes kopt kötésig.

A fotókon Krizbai Gergely Krizbo Napiszörny I. és Napiszörny II. című, kopt kötéssel kötött gyűjteményes kötete látható.

NEM SZEMÉT, ROBOTRÉSZ! – WORKSHOP

2014

Apró, kidobásra szánt, vagy utcán talált rossz alkatrészek, csavaranyák, alátétlemezek felhasználásával jópofa robotokat, marionett-figurákat készíthetünk a workshop alatt. Ehhez készültek a plakátok, egy, a workshopot reklámozó kisfilm és ha már éppen karácsony időszaka közeledett, egy másik rövid animáció, amely csavaranya-karácsonyfát állító robotokkal kíván boldog ünnepeket.

MENZA+

2018

projektvezetők: Csernátony Fanni, Németh Zsófia, Pais Panni, Orlai Balázs projekt résztvevők, feladatok kidolgozása: Balajti Tímea, Németh Dóra, Sárközy Helga, Rajkó Krisztina

A projekt során budapesti általános iskolákban elemeztük az iskolai étkeztetés helyzetét a design kutatás eszközeivel. Terepkutatások, interjúk, kérdőívek és a gyerekeknek tervezett játékok, közös foglakozások segítségével arra kerestük a választ, hogy hogyan segíthető a jelenlegi helyzet a design eszközeivel.

4.3

Fájdalompontok

Legfőbb gondok a stakeholderek közt az interjúk alapján és a kutatócsoport véleménye szerint:

KONYHÁSOK*

*Nem PENSIO alkalmazottak.

Konyhások és a Közétkeztető cég közötti fájdalompontok (a konyhai dolgozók nem a közétkeztető cég alkalmazottai!)

Közétkeztető cég szerint - fluktuáció

- alkalmazotti munkamorál

Konyhások szerint

- kevés a panasz - egyedül az étkeztetés körülményeivel van gondjuk (időhiány, kialakítás)

MENZA+ kutatók szerint

- kapcsolattartás alacsony szintje - különálló egységként léteznek és ekként tekintenek magukra - képzés hiánya

Gyerekek és a Közétkeztető cég közötti fájdalompontok

Közétkeztető cég szerint - irreális elvárások - családi háttér - alaphozzáállás: utáljuk a menzát

KÖZÉTKEZTETŐ CÉG

Az Iskola és a Közétkeztető cég közötti fájdalompontok

Közétkeztető cég szerint - nem veszik komolyan a kéréseiket - nem működnek együtt - csak panaszok érkeznek

Az iskola szerint - kereskedelmi érdek elsőrendűsége - monopol helyzet - empátia hiánya - alulmotiváltság

MENZA+ kutatók szerint - kommunikációs gondok - rossz beidegződések - időhiány - monopol helyzet

A gyerekek szerint - körülmények -ízek -higiénia / tisztaságérzet / jó szagok hiánya

MENZA+ kutatók szerint - személytelenség - kizárólag a kirívó viselkedést látják (pl.: rongálás, komolytalan hozzáállás a gyerekek részéről). - nincs valódi visszacsatolás a gyerekek felől (egy uniformizált 5 pontos értékelő lap nem ad valódi megerősítést). - a nem megfelelő körülmények miatti ellenérzés az egész iskolai étkeztetéssel kapcsolatban (étkezők kialakítása, környezete, időbeosztás)

GYEREKEK

PENSIO ISKOLA

A FELS Ő NYILAKKAL ÁTLAPOZHAT A KÖVETKEZ Ő NAP

A MOSTANI HELYZET

IGÉNY TÁJÉKOZÓDÁS IDŐPONT FOGLALÁSA

ODAJUTÁS VÁRAKOZÁS VIZSGÁLAT TOVÁBBI TEENDŐK

FÉLELMEK

NEGATÍV ELŐÍTÉLETEK

KISZÁMÍTHATATLANSÁG

IGÉNY TÁJÉKOZÓDÁS IDŐPONT FOGLALÁSA

ODAJUTÁS VÁRAKOZÁS VIZSGÁLAT TOVÁBBI TEENDŐK FÉLELMEK

AZ AJÁNLOTT MEGOLDÁS NEGATÍV ELŐÍTÉLETEK

SERVICE DESIGN – LÁTOGATÁS A HÁZIORVOSNÁL

2017

konzulensek: Csernátony Fanni, Pais Panni projekt résztvevők: Győre Máté, Koncz Gergő, Péni Brigitta, Rajkó Krisztina

A csoportmunka keretében a háziorvosi látogatással és az ehhez kapcsolódó rendelőbeni várakozással foglalkoztunk. Célunk a témakör feltérképezése, a nehézségek, kritikus pontok megtalálása volt a service design és a design kutatás eszközeivel. A kutatást egyedi folyamatábrák, mock-upok, perszónák felállítása, patient journey-k, terepkutatás és kérdőívezés segítette. Az így begyűjtött adatok rendszerezése után tettünk design javaslatokat a folyamat segítésére.

ÖVEG – ÖKO TEJESÜVEG

Tejautomatához való, újrahasználható tejesüveg, 1 és 1,5 literes kiszerelésben. Több üveget is összeilleszthetünk a fémkupak tetején és az üvegek talpán található menet segítségével, így egyszerre akár négy üveget is szállíthatunk. Fontos szempont volt a tisztíthatóság; az üveg kupakját a talpára csavarva felakaszthatjuk a kitisztított üveget a mosogató fölé, hogy kellően kicsepegjen.

DINGE – FŐZŐEDÉNY

2013

Háromlábú kerámia edény, mely egyaránt alkalmas szabadtűz feletti főzéshez és hagyományos konyhai tűzhelyhez, sütőhöz. Készülhet benne leves, de sülhet benne kenyér is. A fedél vágódeszkaként is funkcionál (a szabadban az edény tetején is felvághatóak a hozzávalók), a belseje pedig tányérnak használható.

A tárgyat az ősi kínai Ting (Ding), Li, illetve Dui edények inspirálták, melyek szintén lábakon álltak és ceremoniális célokra, ételáldozatokhoz használták őket.

GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉG TARTÓ

2016

Piacra járáshoz, zöldségeshez, leginkább azonban a kosár rendszeren keresztül hetente megrendelt termények átvevő pontról való hazaszállításához tervezett zsebes táska. Öt különböző méretű rekeszből áll, kézben és biciklivel is szállítható. Újrahasznosított anyagból, használt plakátmolinóból készült. Ez az anyag igen strapabíró, vízhatlan, könnyen mosható. Szellőzéséről a perforációk gondoskodnak, melyek együtt tágulnak a tartalommal.

OnaBona ÖSSZMŰVÉSZETI WORKSHOP – SZÍNPAD

2017

főszervező: Pipei Borbála projekt résztvevők: Balogh Nina, Kovács Gabriella, Krizbai Gergely Krizbo, Litauszki Ágnes, Pipei Borbála, Rajkó Krisztina, Toldi Miklós

A Csongrádi Művésztelepen szervezett OnaBona Összművészeti Workshop keretében a művésztelep kertjébe terveztünk és építettünk színpadot az itt megrendezésre kerülő színházi produkciók számára. A tervezés és a kivitelezés is csapatmunkában, közösen zajlott, a munkára a megtervezéstől a befejezésig egy hét állt rendelkezésre. A színpadot a helyi amatőr színtársulat produkciója avatta fel a workshop utolsó estéjén.

OnaBona ÖSSZMŰVÉSZETI WORKSHOP – GYÖKEREK ÉS SZÁRNYAK

2018

főszervező: Pipei Borbála projekt résztvevők: Kovács Gyula, Póth Rebeka, Rajkó Krisztina a fa hangja: Lanstyák Ildikó

A Csongrádi Művésztelepen szervezett workhsop alatt készített audiovizuális projekt. A környező árterek inspirálta alkotás a kivágott fatönk mementója – a tönkre vetítve a hajdanvolt fa emlékei jelennek meg: a szélben susogó lombok, zizegő levelek, az ég végtelenje. A képeket és az ambientális zajokat Póth Rebeka verse teszi teljessé. A csapatmunkát segítette, hogy a résztvevők különböző művészeti háttérrel érkeztek (képzőművészet, alkalmazott művészet, intermédia, színészet, irodalom).

ÉPÍTS SZAVAKAT! – BETŰKIRAKÓ TÉGLADARABOKKAL

2015

A soproni DesignHét Tértipo című kiállítására készült interaktív munka. A városban talált tégladarabokra magyar betűtervezők betűi kerültek, melyekből a látogatók térben és síkban építhettek szavakat.

A felhasznált metszetek tervezői, többek között: Misztótfalusi Kis Miklós, Bikfalvi Falka Sámuel, Streibig József, illetve a pozsonyi nyomda 17. századi könyvdíszei.