Page 1

KÖVETKEZŐ KONCERTJEINK:

Fotó: Horváth Péter Gyula

DECEMBER 12. CSÜTÖRTÖK 18:00 Szent Margit Gimnázium Díszterme Adventi hangverseny Vezényel: Körber Katalin, Jakub Klecker és Dinyés Soma Magyar Rádió Gyermekkórusa, Brnói Filharmónia Kantilena Gyermek- és Ifjúsági Kórusa

Oláh Vilmos Liszt Ferenc-díjas hegedűművész. Szólistaként négy földrészen játszott. Számos fesztivál és zenei főváros mellett olyan különleges helyeken képviselte a magyar kultúrát, mint Kuba, Vietnam, Katar, India, Thaiföld, Libanon, Kína, Tajvan. Vendégprofesszorként kurzusokat vezetett Peking, Tajpej, Havanna, Saigon, Hanoi, Bangkok, Delhi, Kalkutta és Montana zenei intézményeiben. Koncertmesterként 1990-től kezdve tevékenykedik. 2010 óta első koncertmesterként irányítja a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Siam Filharmonikus Zenekart. Az elmúlt években három nagy múltú ázsiai zenei szervezet is tiszteletbeli tagjává választotta a hegedűművészt. Számtalan hazai és külföldi koncert mellett Oláh Vilmos az Auervonósnégyessel lemezre vette Lajtha László 10 kvartettjét és zongora-kamarazenéjét is. Gyakorta játszik együtt Vásáry Tamással, Eötvös Péterrel, Fischer Ádámmal, Jurij Szimonovval. Kitüntetései: Lajtha-díj (2010), Dohnányi-díj (2013), Liszt Ferencdíj (2018). A The Violin Alone című életrajzi filmje, mely a PBS amerikai csatorna gondozásában, 2017ben jelent meg, hat Emmy-díjat kapott.

DECEMBER 15. VASÁRNAP 16:00 Zeneakadémia Nagyterem Jubileumi hangverseny a Magyar Rádió Gyermekkórusa alapításának 65. évfordulóján Vezényel: Körber Katalin, Jakub Klecker, Dinyés Soma és Michal Jančik Magyar Rádió Gyermekkórusa Brnói Filharmónia Kantilena Gyermek- és Ifjúsági Kórusa DECEMBER 17. KEDD 19:30 Pesti Vigadó Sapszon bérlet 2. Vezényel: Pad Zoltán Magyar Rádió Énekkara JANUÁR 7. KEDD 19:30* Zeneakadémia Nagyterem Schumann-ciklus 2. Vezényel:Vásáry Tamás Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Devich Gergely (gordonka) *A hangverseny előtt 18.30-tól 19.00-ig Vásáry Tamás az elhangzó művekről és Robert Schumannról mesél.

MAGYAR RÁDIÓ MŰVÉSZETI EGYÜTTESEI Szimfonikusok/Énekkar/Gyermekkórus ELÉRHETŐSÉGEK honlap: radiomusic.hu Facebook.com/MagyarRadioMuveszetiEgyuttesei Instagram.com/magyarradiomuveszetiegyuttesei

VÁSÁRY BÉRLET – SCHUMANN 1. 2019. DECEMBER 10. KEDD 19.30 ZENEAKADÉMIA NAGYTEREM


VÁSÁRY BÉRLET SCHUMANN 1. A Schumann-bérlet minden hangversenye előtt 18.30-tól 19.00 óráig Vásáry Tamás az elhangzó művekről és Robert Schumannról mesél. Részvétel az aznapra érvényes jeggyel. Szeretettel várjuk kedves közönségünket!

MŰSOR

Manfred - nyitány, op. 115 d-moll hegedűverseny, WoO 23 I. In kräftigem, nicht zu schnellem Tempo II. Langsam III. Lebhaft, doch nicht schnell

SZÜNET 1. szimfónia, B-dúr, „Tavaszi”, op. 38 I. Andante un poco maestoso – Allegro molto vivace II. Larghetto III. Scherzo. Molto vivace IV. Allegro animato e grazioso Vezényel: Vásáry Tamás Közreműködik: Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Oláh Vilmos (hegedű) Manfred – nyitány, op. 115 Byron drámai költeménye természetcsodálatból és világfájdalomból szőtt vadregényes filozófiai mese. A költő a Manfrédban esszenciális módon ragadta meg mindazokat az ellentmondásokat, melyek a koraromantika életérzését táplálták. „Byron Manfrédjét olvastam lefekvés előtt az ágyban – szörnyű éjszakám volt” – jegyezte fel a fiatal Schumann (1810-1856) még 1829-ben. Közel két évtized múlva, 1848-ban fogott hozzá, hogy kísérőzenét komponáljon a drámához, három hosszabb tételt, néhány kórust és szólószámot. A művet 1852-ben mutatták be, Lipcsében, Liszt Ferenc betanításában. „Nem operaként, nem

daljátékként, nem is melodrámaként kellene beszélni róla, egyfajta zenével kísért drámai költeménynek mondanám, ami teljességgel előzmények nélküli” – mondta Schumann a karmester Lisztnek, aki nem sokkal később, Weimarban is műsorra tűzte a darabot. Schumann kompozíciójából a nyitány vált repertoárdarabbá, a zene vad kromatikája, a rövid lélegzetű zenei gondolatok rögeszmeszerű ismétlődései rendkívüli közvetlenséggel adják vissza a dráma alaptónusát, a nyugalom csak múló pillanat, mintha egy álom visszaidézhetetlen mozzanata volna. Robert Schumann: d-moll hegedűverseny, WoO 23 Schumann egyetlen hegedűversenye, kései alkotókorszakának egyik legjellegzetesebb darabja, mely a komponista halála után több mint nyolcvan évig csak egy egészen szűk kör számára volt ismert. Első (szonáta formájú) tétele a Rajnai szimfóniával, lassú tétele kései zongoradarabjával (Geistervariationen, WoO 24) mutat rokonságot. A D-dúr hangnemre váltó, szonáta-rondó finálé táncos ritmikájával (polonéz) marad emlékezetes. A darabot Joseph Joachim számára írta, igen rövid idő alatt, 1853. szeptember 11-től október 3-ig. A zárótétellel mindössze három nap alatt végzett. Joachim soha nem játszotta el a darabot nyilvánosság előtt, a mű kéziratát viszont gondosan megőrizte (helyesebben: elrejtette). Egy levelében a darab néhány ihletett részletéről elismerően nyilatkozott, ugyanakkor úgy vélte, hogy a mű a kreatív szellem kétségbeesett erőpróbája, a lelkierő maradékainak felemésztéséről árulkodik. E véleményt osztotta Schumann özvegye és Johannes Brahms is, így a zeneszerző műveinek kritikai kiadásából ki is hagyták a darabot. Joachim a kéziratot a Porosz Állami Könyvtárban helyezte el és úgy rendelkezett, hogy a művet ne adják elő és a kottáját se jelentessék meg; erre csak a zeneszerző halála után száz évvel, azaz 1956 után kerülhet sor. A kompozíció utóéletében 1933-ban kalandos fordulatot hozott egy londoni spiritualista

szeánsz, melyen Schumann szelleme megszólította a társaságban helyet foglaló Arányi nővéreket, Adilát és Jellyt, hogy kutassák fel egyik művét, majd egy másik szeánsz alkalmával Joachim (a lányok nagybátyja) szelleme elárulta, hogy hol találják meg a kéziratot. 1937-ben Yehudi Menuhin tett döntő lépéseket a darab bemutatásáért, ám Arányi Jelly úgy érezte, hogy az első előadás joga őt illeti meg. Mivel a kézirat Németországban volt, a náci kultúrpolitika úgy döntött, hogy a darabot német hegedűsnek, Németországban kell bemutatni. Robert Schumann: 1. (B-dúr, Tavaszi) szimfónia, op. 38 „Már oly sokszor mondták a zeneszerzők bosszantására: Beethoven után fel kell hagyni a szimfonikus tervekkel” – írta Schumann 1839-ben, a Neue Zeitschrift für Musik hasábjain. A cikk annak hatására született, hogy a zeneszerző Bécsben meglátogatta Schubert még élő bátyját, Ferdinandot, aki megmutatta neki testvére kéziratban maradt C-dúr szimfóniáját. Schumannt lenyűgözte a darab, mely bátorítást jelentett számára: Beethoven után is van tere a szimfóniaírásnak. A Tavaszi szimfónia fiatalos lendületére jellemző, hogy Schumann-nak mindössze négy napra volt szüksége a mű felvázolásához, és kevesebb, mint egy hónappal később már készen is állt a teljes partitúra. A cím Schumanntól ered, akit Adolf Böttger költeményének utolsó sora inspirált: „Im Thale blüht der Frühling auf!” (A völgyben kivirul a tavasz!). Schumann eredetileg mindegyik tételt címmel látta el (Frühlingsbeginn – Abend – Frohe Gespielen – Voller Frühling), azonban a mű mégsem tekinthető programzenei alkotásnak: „Ábrázolni, festeni nem akartam” – írta egy levelében.

Profile for radiomusic6

Magyar Rádió Művészeti Együttesei, Vásáry Tamás Schumann-ciklus 1.  

2019. december 10., Zeneakadémia Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Oláh Vilmos (hegedű) Vezényel: Vásáry Tamás

Magyar Rádió Művészeti Együttesei, Vásáry Tamás Schumann-ciklus 1.  

2019. december 10., Zeneakadémia Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Oláh Vilmos (hegedű) Vezényel: Vásáry Tamás

Advertisement