{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade.

Page 1

KÖVETKEZŐ KONCERTJEINK: MÁRCIUS 10. KEDD 19:30* Zeneakadémia Nagyterem • Schumann-ciklus 4. • Vezényel: Vásáry Tamás Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Zemlényi Eszter, Horti Lilla, Kissjudit Anna, Kertész Mónika, Pataky Dániel (ének) MÁRCIUS 18. SZERDA 19:30 Pesti Vigadó • Sapszon-bérlet 3. • Vezényel: Pad Zoltán Magyar Rádió Énekkara és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának tagjai

Carlo Montanaro életrajzában fontos szerepet játszik, hogy Zubin Mehta volt az, aki felfedezte az eleinte vonós muzsikusként tevékeny olasz karmestert. A magyar közönség a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon ismerkedett meg vele, majd a Nemzeti Filharmonikusok alakítottak ki gyümölcsöző együttműködést az energikus és szuggesztív művésszel: előbb Verdi ritkán hallható operáját, A kalózt vezényelte az együttes élén, majd Verdi Requiemjét hallhattunk tőle 2014 novemberében, később 2015 áprilisában Verdi Quattro pezzi sacrijából szólaltatta meg a Stabat Matert – Rossini azonos szövegre komponált művével egy estén. A közelmúltban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara többször is vendégkarmesternek hívta Carlo Montanarót, így legutóbb 2018 novemberében Weber Oberon-nyitánya után Schumann a-moll gordonkaversenyét és Brahms 2. szimfóniáját vezényelte a Zenekar élén.

MÁRCIUS 27. PÉNTEK 19:30 Batthyány téri Szent Anna templom Vezényel: Dinyés Soma Magyar Rádió Gyermekkórusa Szabó Balázs (orgona) ÁPRILIS 6. HÉTFŐ 19:30 Zeneakadémia Nagyterem • Dohnányi bérlet 4. • Vezényel: Vajda Gergely Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Sümegi Eszter (ének) * A hangverseny előtt 18.30-tól 19.00-ig Vásáry Tamás az elhangzó művekről és Robert Schumannról mesél.

* MAGYAR RÁDIÓ MŰVÉSZETI EGYÜTTESEI Szimfonikusok / Énekkar / Gyermekkórus Elérhetőségek: honlap: radiomusic.hu facebook.com/MagyarRadioMuveszetiEgyuttesei instagram.com/magyarradiomuveszetiegyuttesei

DOHNÁNYI 3. 2020. FEBRUÁR 14. PÉNTEK 19.30 ZENEAKADÉMIA NAGYTEREM


DOHNÁNYI 3. MŰSOR: Boccherini: Éjjeli őrjárat Madridban I. Le campane de l’Ave Maria – Ave Maria imára hívó harangszó II. Il tamburo dei Soldati – A katonai dobszó III. Minuetto dei Ciechi – A vak koldus menüettje IV. Il Rosario (Largo assai, allegro, largo come prima) – Rózsafüzér V. Passa Calle (Allegro vivo) – Az utcai énekes VI. Il tamburo – A dob VII. Ritirata (Maestoso) – Éjjeli őrjárat Mozart: A-dúr klarinétverseny – eredeti változat, K 622 I. Allegro II. Adagio III. Rondo - Allegro SZÜNET

Mozart: c-moll mise, K 427 I. Kyrie II. Gloria Laudamus te – Gratias – Domine Deus – Qui tollis – Quoniam – Jesu Christe III. Credo – Et incarnatus est IV. Sanctus – Benedictus Vezényel: Carlo Montanaro Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) Varga Gábor (basszetklarinét) Ducza Nóra, Balga Gabriella, Megyesi Zoltán, Bakonyi Marcell (ének) Luigi Boccherini: Éjjeli őrjárat Madridban Az eredetileg vonósötösre írt kompozíció (Musica notturna delle strade di Madrid – A madridi utcák éjszakai ze-

néje) 1780 körül született. Az olasz származású zeneszerző ekkor már két évtizede a spanyol királyi udvar szolgálatában állt. A különleges felépítésű, szvitszerű kompozíció minden tétele jellegzetes zsánerképet villant fel, egy mediterrán város nyüzsgő éjszakai életének pillanatait. A darab már Boccherini életében nagyon népszerű volt, a Ritirata tételt egy zongorás és egy gitáros kvintettjében is felhasználta. Ugyanakkor a mű kottája a zeneszerző életében nem jelent meg, Boccherini azt mondta kiadójának, hogy Spanyolországon kívül nem értenék meg, könnyen nevetségessé is válhat, ráadásul a zenészek sem tudják, hogy miként játsszák. Wolfgang Amadeus Mozart: A-dúr klarinétverseny, K 622 A klarinétot a 18. század második feléig nem használták szóló feladatok ellátására, s zenekarban sem gyakran írtak szólamot számára. Mozart mintaképei a hangszer használatát tekintve nyilvánvalóan a mannheimi mesterek lehettek. A hangszer szólisztikus adottságainak felfedezésében és kiaknázásában azonban élen járt. Utolsó versenyműve a bécsi udvari opera klarinétművésze, Anton Stadler számára készült élete utolsó évében, 1791-ben. Az időbeli közelség és a hangnem azonossága kapcsolatba hozza az ugyancsak Stadler számára komponált klarinétötössel. A koncert eredetileg ugyan nem A-klarinétra, hanem a Stadler által kifejlesztett baszszetklarinétra készült, mégis vérbeli klarinét-kompozíció, a virtuóz finálé a szólóhangszer valamennyi regiszterét kihasználja. Molnár Antal a versenymű hangulatát, érzelmi körét, „tartalmát” A varázsfuvola közelsége miatt a daljátékkal állította párhuzamba. Az utóbbiban szöveg és cselekmény kapcsolódik a zenéhez, így viszonylag könnyen kitalálhatjuk, hogy milyen „emberi motívumok kötötték le abban az időben legszorosabban Mozart kedélyvilágát. Röviden szólva: az örök jóság, a tiszta megbocsátás, a napsugaras életöröm, a minden emberiben föllelhető hajlam az odaadásra a végtelen világegyetem iránt. Mindez magas ünnepélyességgel párosul a színpadi műben; a klarinétverseny azonban nem fesztivál-hangú, hanem olyan, mint a fenségesből kiszűrt, tiszta párlata

az életörömnek.” A mű egységének titkát igazán költői hasonlattal érzékelteti Molnár Antal: „A nyitó Allegrónak, a középen helyezkedő Adagiónak és a záró Rondónak olyan a kezdő, meghatározó témája, mintha családi hasonlóságot akarnának példázni. A három testvér közül az első szorgos, rendes, komoly-kellemesen beszédes; a lassú testvér áradozó, álmodozó; a harmadik – a Rondó – szemfényvesztő, tréfás, komoly arccal derültséget keltő.” Wolfgang Amadeus Mozart: c-moll mise, K 427 „Minden vasárnap tizenkettőkor Gottfried van Swieten báróhoz megyek, s ott mást sem játszunk, mint Händelt és Bachot” – írja Mozart (1756–1791) egy édesapjának címzett levelében. A zenei múlt e két óriásának művei rendkívüli hatást gyakoroltak Mozartra, ebből az időszakból több barokkos ihletésű ellenpontos műhelydarab került ki Mozart műhelyéből. Sajátos módon a legtöbbjük töredékes, miként az 1783-ban írt c-moll mise is az. E nagyszabású torzó azon kevés Mozart-mű egyike, melynek nincs megrendelője, s miként szintén egy másik levélből tudjuk „belső indíték” vezette a megírásában. „Szívem mélyén megfogadtam, hogy megírom, és remélem, hogy be is fogom tartani. Amikor elszántam magam rá, a feleségem még hajadon volt, mivel azonban szilárdan elhatároztam, hogy gyógyulása után feleségül veszem, könnyen tehettem ezt a fogadalmat. Ígéretem komolyságának bizonyítékaként egy félig elkészült mise partitúrája szolgálhat, amely még a legszebb reményekre jogosítva itt fekszik”. A miséből elkészült a Kyrie és a Gloria teljes tételsorozata, a Sanctus a Benedictus-szal; a hosszú szövegű Credóból „mindössze” két tétel, s teljesen hiányzik az Agnus Dei. Ebben a formában vitte magával 1783 nyarán, mikor – hosszú távollét után – először ment vissza Salzburgba, hogy feleségét, Konstanzát bemutassa apjának és nővérének. A művet – Mozart a hiányzó részeket régebbi misékből kölcsönzött tételekkel pótolta – októberben adták elő a salzburgi Szent Péter templomban, a szopránszólókat Konstanza énekelte.

Profile for radiomusic6

Magyar Rádió Művészeti Együttesei Dohnányi bérlet 3.  

2020. február 14. Zeneakadémia Vezényel: Carlo Montanaro Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zolt...

Magyar Rádió Művészeti Együttesei Dohnányi bérlet 3.  

2020. február 14. Zeneakadémia Vezényel: Carlo Montanaro Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zolt...

Advertisement