Könyves Kálmán Gimnázium Évkönyv 2021/2022

Búcsúzások

Tartalom

Buda Tibor / Szentes János

Monoki Ádám / Farkas Péter Nekrológ

Sárossy Istvánné / Szakonyiné Cseri Bogáta

Bölcskey Gábor / Szakonyiné Cseri Bogáta

Zalayné Füles Márta / Németh-Bihari Rita ÖKOISKOLA lettünk

Bevezető / Hankó Lászlóné

Az ökoiskola flórája / Baráth Csaba

Szigetelés itt – szigetelés ott / Pusztai Ágnes

Planet 21 Fenntarthatósági Expón jártunk / Pusztai Ágnes

Sulizsák-akció / Hankó Lászlóné

Projekt-verseny a Biodiverzitás csökkenés témájában / Csikós Judit

Siker a Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon / Csikós Judit

Trash Art pályázat és kiállítás-

A „Zöldülj, Könyves!” Erasmus+ pályázat keretében/ Hortobágyi Bozsóka Waste Wise – Water Wise! Erasmus+ projekt beszámoló / Ágoston Éva Karitatív tevékenységek a Könyvesben

Karácsonyi Cipősdoboz-akció Adományok a defibrillátorra Határokon átívelő segítség - DÖK-ösök levelei Beregszászra Adománygyűjtés az Ukrajnából menekült családok részére Kultúra a Könyvesben

Balog Otilia – a Könyves legfiatalabb doktora Irodalmi kirándulás 3.0 / Bolla Dorina Jada 10.b Alkotói pályázat 2022 / Kiss Anikó Zenei élet a Könyvesben / Németh Flóra 9.d Interjú a kisbetűs ünnepnapokkal / Dudás Zita 11.d Valentin-napi angol nyelvű szavalóverseny / Csernus Anna Tanári kiállítás / Farkas Rita

Fizikus Show / Gollob Imola 8.d DExam nyelvvizsga /Széplakiné Kocsis Éva Sport a Könyvesben

Házi bajnokságok / Szentes János Versenyeredmények Tantestület Osztályaink

Buda Tibor

Szentes János, testnevelés szakos tanár

Buda Tibor Tanár Úr 1957. április 12-én született Budapesten. Idén nyugdíjba vonul. Nagyon nehéz ezt leírni, de a tények makacs dolgok. Egy hosszú és gyönyörű pályafutás vége ez. Megtisztelő, hogy feladatul kaptam, hogy megírjam ezt a kis összegzést kedves kollégámról, egy kiváló pedagógusról, egy csodálatos életútról.

Tibor az egyetem elvégzése után 1978 és 1985 között a Kavicsos közi Általános Iskolában kezdett tanítani, majd egy évig vállalkozóként dol gozott. 1986-ban elfogadta barátja invitálását, ugyanis Daróczi Bertalan Tanár Úr hívta a Könyvesbe dolgozni, egy megüresedett álláshelyre. Ti bor hivatalosan 1986. augusztus 26-tól a gimnázium testnevelő tanára lett, és ezzel elkezdődött a 36 évnyi munka, 36 évnyi hűség. Milyen fel adatoknak kellett megfelelnie?

Volt ő gimnáziumi testnevelő tanár, osztályfőnök, síoktató, a Könyveses vízi túrák és sítáborok szervezője, édesapa, férj, munkaközösség vezető, szaktanácsadó sport területen, házibajnokságok szervezője, az iskola ké zilabda csapatainak vezetője, a Testnevelési Egyetem vezető tanára. Amit vállalt, szerette végigvinni, maga megoldani, profin, pontosan. Sikerült!

Összesen 6 osztályt kísért el az érettségiig, azaz 28 évig volt osztályfőnök, ez pontosan 4 négyévfolyamos és 2 hatévfolyamos osztályt jelent, segítette őket, példamutatóan kiállt a rábízott gyermekekért. Diákok százait tanította meg síelni, szerettette meg velük ezt az életformát, a vízi táborok alkalmával a természe tet, több mint egy évet, azaz nettó 365 napnál is többet töltött táborokban, az összes Könyveses táborban aktívan vett részt, őszintén el sem tudom képzelni a táborokat, a hétköznapokat nélküle. Nagy példakép, döbbenetes hatással tudott lenni a gyerekekre, hozzájuk tudott fiatalodni, a tekintetéből tudta mindenki, mi is fog következni, ugyanakkor a nehezebb pillanatokban is mindig jelen volt vele a humor, a jókedv, a csibészség. Első közös vízi táborunk alkalmával tapasztaltam meg, hogy a tábor nyitása során, vagy ép pen amikor a gyerekek nem viselkedtek annyira jól, összehívta őket, és rendkívül nyugodtan, kedvesen, de megfelelő határozottsággal és szigorral magyarázta el nekik, hogy mit is vár el egy Könyveses diáktól. Műveltsége igen széleskörű, szakmáját, a szaknyelvet a mai napig pontosan használva, a testnevelés érett ségire készülő diákoknak is mindig a naprakész ismereteket adta át, gyakran fordultak meg a tanáriban „renitens” diákok, akik számot adhattak az emberi test izmaiból. Mai napig hobbija a történelem, különö sen a fáraók világa, imádja Párizst, az utazást, a teniszt, de a legfontosabb mindig is a családja volt! Kivá lóan beszél németül, de nem volt ritka, hogy olaszul, oroszul, franciául szólalt meg! Szerintem ismerősek az alábbi mondások:

Mitakarsznemlehet?! (ez így egyben hangzott mindig jól) Délolasz! Was?

Ki vagy rúgva!

мои советские друзья (moi sovetskiye druz’ya)

Na, kuk mal?

Az úgy jó fog lenni!

És persze egy örök igazság, hogy ideális futóidő van!

Mindenképpen fontosnak tartom, hogy leírjam, hogy Tibor utolsó tanévében állt talán élete legnehezebb feladata előtt. Ő volt az a Testnevelő Tanár, aki egy decemberi napon iskolánk tornaterme előtt újra élesztett egy fiatalembert, Debreczeni Ákost, akinek sikerült esélyt adnia, hogy a mentők és az orvosok segítségével felépülhessen. Sajnos Ákos szervezete pár nappal később feladta az életért folytatott harcot…

Talán legjobb barátja, legkedvesebb kollégája, Daróczi Tanár Úr az alábbi gondolatokat fogalmazta meg, mikor Tiborról kérdeztem: „Mindig pozitív energiát sugárzott, lelki támasz volt. Tibiben azt értékeltem a legjobban, hogy mindig megbízható, magabiztos és határozott volt. Házat is építettünk együtt, olyan dolgokat is csináltunk, amit azelőtt egyikőnk sem, mégis valahogy megoldotta. Mindig lehetett számítani rá, elhittem neki, hogy vele egy táborban nem eshet az eső, vele nem lehet eltévedni. Nem volt baj, de vele valahogy azt éreztem, nem is lehet baj! Ha egy vonat 2 perc múlva indult, mi pedig 5 percre voltunk az állomástól, csak annyit mondott, hogy biztosan elérjük, mert késni fog. És elértük!”

Végül idén ballagó utolsó osztálya (12.D, 2016-2022) azt kívánja szeretett osztályfőnökének, hogy minden évben nézze meg a Karácsonyi Vakáció filmet és nyaranta nagyon jó pihenést kíván Nagyvisnyón.

Tibornak nagyon boldog és aktív nyugdíjas éveket, jó egészséget kívánunk, legyen minden napja ideális futóidő és Délolasz, találkozzunk még sokszor rendezvényeken, közös programokon, köszönjük mind a 36 évet, örülök, hogy pályafutásod utolsó 4 évében együtt dolgozhattam Veled! Várunk vissza mindig sok szeretettel!

Ádámka, egy dolgot kértem…

Farkas Péter, öregdiák, tanárjelölt, szabadidőszervező-helyettes

Itt van ez az ember, aki maga a Könyves. Ott van a hangulatban, ott van a vörös téglákban, akkor is ott van, ha nincs itt. Esetleg akkor te hetett volna többet értünk, ha ő veti fel a községi képviselőtestületnek az iskolaalapítást 1905-ben, vagy az 1956-os ágyúzás után maga építi vissza az északi szárnyat. Mert nagyjából ezekkel volt egy súlyú az ő munkássága.

Onnan lehet tudni, hogy letett valamit az asztalra, hogy amikor az év könyv főszerkesztője, P. Szabó Melinda tanárnő először felvetette nekem, hogy én búcsúzzak az iskola legendás szabadidőszervezőjétől, Monoki Ádámtól, az első pár percünk alkudozással telt. Férjek bele egy oldalba? Vagy kettőbe? Vagy ötbe? Vagy ebbe az évkönybe? Hogyan? Nem lehet.

Ádámka, Mono, Főni, Speed, Öreg Szafa. Mindet jól lehetett kántálni, de a nap végén, amikor az ember egyedül marad, amikor már nem vezeti a lépteinket a jól megszokott ritmus, akkor felvetődik egy problé ma. Mert amikor a végzősök elballagnak, van az az érzés, hogy most akkor ki lesz a nagy? Eltűntek, akiket követni lehet, eltűntek a vezetők. De aztán mindig, évről évre újratermelődnek, mert vannak bizonyos keretek, amik a következő generációt vezetőkké formálják. Felnőnek a feladathoz. De veled nem a vezető tűnt el, hanem maga a keret, a gerinc. A talaj, a biztonság. Ez nem termelődik újra csak úgy.

Ehhez a feladathoz ki nőjön fel? Meg fogjuk próbálni, minden erőnkkel ezen leszünk, de te is tudod, én is tudom, hogy ez nem így megy. Mert ki más képes olyan közeget formálni egy iskolából, mint amilyet te tudtál? Mi már nem más gimnáziumokkal versenyzünk: egyetemek nyúlják le az ötleteinket, keres kedelmi televíziók műsorai versenyeznek értünk. Ádám, tudod, mi jelezte a legjobban, miről szólt ez a kis birodalmad? Azt hiszem, amíg élek, nem felejtem el, ahogyan a 2020 márciusi, COVID-fémjelezte, talajvesztett állapotban az egyik este, amikor nyolc órakor a lakótelepek népe országszerte, de lehet, hogy világszerte kinyitotta az ablakokat, és tapsolni kezdett az egészségügyi dolgozók tiszteletére, egy munká val töltött nap végén gondoltunk egyet, kivittük a csillagvizsgálóba a rendezvényeken használt nagytel jesítményű hangtechnikát, és a tapsolásra időzítve, a hangszórókat a lakótelep felé fordítva indítottuk el teljes hangerőn a Halott Pénz „Én ott leszek, mikor feladnád…” kezdetű dalát – a lakótelepen tapsolók a telefonjaikkal világítva integettek nekünk, a szám végén hatalmas ovációba kezdtek, és úgy érezhettük, többek vagyunk, mint amire egy gimnázium eddig képesnek tűnt – Újpest szíve együtt dobban, ennek epicentruma pedig a Könyvesben van. A Könyves szívdobbanásait pedig te diktáltad.

Amikor néhány éve a DÖK-ről kellett írnom az aktuális évkönyvbe, az alapján kategorizáltam egy DÖKös fejlődésének szakaszait, hogy Ádám éppen hogyan köszön neki. Mert annál nem jelentett többet sem mi a ballagás napján, mint amikor a rituális, rövidke, utolsó DÖK-ön az életükben először egy kézfogással és egy puszival üdvözölted a végzősöket, a korábbi esetleges távolságtartás után. Ha Ádám így köszön, ak kor elértünk valamit. És persze, Gyuri mindig piszkált, hogy ez egy személyi kultusz, amiben akár lehetett is valami, de ezt nem te építetted – te felépítettél valamit, és az általad létrehozott dolgok emeltek fel téged. Te pedig a dolgok közepén megbújva ugyanaz a vigyorgós srác voltál, aki hetedikes korában az asztal tetején táncolt az első biciklis táborában. Mindig elviccelted a saját szerepedet, mindig minden dicsőséget az aktuálisan veled dolgozó csapat munkájának tulajdonítottál, de ezt, ami miatt tízszeres a túljelentkezés a Könyvesbe, ezt, ami miatt mindig elmondjuk, hogy aki nem volt Könyveses, nem tudja, miből marad ki, ezt te hoztad létre. És közben felneveltél minket.

Ádámka, én egy dolgot kértem. Hogy érezzem magam jól a sulimban. Erre te mit csináltál? Alapjaiban határoztad meg az elmúlt tíz év Könyveseseinek életét. Tudjuk, értünk csináltad De miért kell szó szerint érteni a Kelemen-szá mokat? Változzunk lézerré, majd irány az uni verzum. Te megváltoztattál mindent, és most irány a csillagos ég.

Elnézést, bemondhatok négy szót? Köszönöm, embert faragtál belőlünk.

DÖK éves naptár 2021-22

Augusztus 29-30-31. Gólyatábor a Balaton partján, Pálkövén, 214 résztvevővel

Október 5-6-7. DÖK tábor Tatán, 128 résztvevővel, öregdiákokkal és tanárokkal

Október 26-29. Őszi Túra Tábor Pilisszentlászló-Nógrád: minden idők legnépesebb Könyveses tábora, 258 résztvevővel, három szálláshelyen

November 5. GólyaSziget a Business jegyében a Margitszigeten

November 28. rendhagyó módon vasárnapi GólyaEst az ifjúsági házban, a szülők és rokonok előtt

December 3. Mikulás-Számháború különkiadás

December 6. Könyves Mikulás a különleges Mikulással

December 17. DÖK Karácsony, mikor már nem fértünk el a Pince Klubban

Január 21. Újra Szalagavató a káposztásmegyeri Jégcentrumban

Február 14-17. Farsangi hét, győztes a 7.c osztály

Február 18-20. Téli Túra Tábor Nógrád-Romhány, 47 túrakilométer, 187 résztvevővel

Február 28 – március 5. 270 névre szóló levelet és ajándékcsomagot küld a DÖK a kárpátaljai Bethlen Gábor Líceum magyar diákjainak a háború sújtotta Ukrajnába

Március 24. Pályaválasztási nap a Könyvesben Április 13. Az amerikai filmekből ismert zenés-táncos Könyves nap

Szkenneld be és nézd a videót!

Április 28.

Bolond ballagás és fáklyás ballagás hajókirándulással összekötve a Dunán Április 30. Ballagás

Május 20 – 22.

Tavaszi Túra Tábor Romhány –Hollókő 51 túrakilométer, 120 résztvevővel

Június 14. VégreVége Nap a Könyves udvarán

Szkenneld be és nézd a videót!

Szkenneld be és nézd a videót! →

Április 1-én, Bolondok napján Táskátlan pénteket tartottak a diákok Ötletekben nem volt hiány….

A Gólyaszigeten a felsőbb évesek szórakoztatták az új Könyves diákokat

A 2022-es filmes témájú farsangi hét diákok százainak nyújtott felejthetetlen, vidám pillanatokat

Monoki Ádám és Farkas Péter kihirdetik a farsangi hét győzteseit

Nekrológ

Három régi tanárát veszítette el idén a Könyves Kálmán Gimnázium. A most ide járó diákok nem ismer hették őket személyesen. Sok kolléga sem találkozott már velük.

Sárossy Istvánné (1929-2022) a biológia tagozaton volt a szaktanárom. Fehér köpeny ben fogadott bennünket. A szó legszorosabb értelmében. Minden óránk (heti 5) a bio lógia előadóban volt. A tért ajtók jelezték, beléphetünk a szentélybe. Ő maga mindig az előadóból nyíló tanáriból lépet a terembe. És leesett az állunk: lebilincselően érdekes, tempós órákat tartott. Laborgyakorlaton segített ( tanácsokkal), de magunk kínlódtuk ki a megfelelő mozdulatokat ( mikroszkópos preparátum készítése, boncolás). Megköny nyeztük, amikor más munkahelyet választott magának.

Bölcskey Gábor (1930-2022) oroszt, majd a rendszerváltás után angolt tanított nálunk. Diákként csak látásból ismertem, de az „ott a Bölcskey” respektjét pontosan érzékeltem. Szigorúnak képzeltem a folyosón megtapasztalt tekintélye és jellegzetes kimért járása alapján. Aztán az orosztagozatosok történetei meg is erősítettek ebben az elképzelésem ben. Félték, tisztelték, de hihetetlenül alapos nyelvtudással vértezte fel tanítványait. Sze rencsésnek érezték magukat, hogy őt kapták tanáruknak. Később, már kollégájaként a barátságos, támogató arcát ismertem meg. Egy-egy jókor érkező mondata a „nagy öre gek”, a „legendák” támogatását adta nekem.

Szakonyiné Cseri Bogáta

1990 szeptember, ének óra. Zalayné Füles Márta (1947-2021) tanárnő kisugárzása , ze nei tehetsége, humora nagy hatással volt rám. Akkor még nem sejtettem, hogy a zenei pályát fogom választani, és ezt a Tanárnőnek köszönhetem. Az ének terem az alagsorban volt, kórus kedden 15 órától kezdődött, akit a Tanárnő kiválasztott, annak kötelező volt próbára járnia, esetleges hiányzás esetén, ami nagyon nagy problémának számított, és az illető nem szeretett volna az igazgatói irodában kikötni, egy tábla csokoládéval jóvá tehette bűneit. Szólamvezetők segítették és tartották az énekkart, én is közéjük tartoz tam. A Könyvesben eltöltött évei alatt, több növendéket is sikeresen készített fel a zenei pályára. Életét a tanításnak és a zenének szentelte. Olaszországi kórus - kirándulások, zenei versenyek, éneklő ifjúság, Karácsonyi koncert, iskolai rendezvények, és a katalinpusztai zenetábor (nagyon fontos nak tartotta), mind a gimnázium zenei életéhez tartoztak. A Tanárnő orgonaművész és a Budaörsi kórus másodkarnagya is volt. Nekem mindig azt mondta, ülj le a hangszer mögé, ne szólj semmit, csak játssz. Különböző gondolatok kavarognak bennem, nehéz írnom róla, csak a zongora mögött ülve, és a hangsze ren zongorázva tudnám kifejezni mit jelentett.

Tanár, példakép, pótanyuka. Valószínű nekem mindent. Köszönöm!

Nyugodjatok békében. Emléketek a Könyvesben tovább él.

Németh-Bihari Rita

Ökoiskola lettünk

Hankó Lászlóné, matematika-fizika szakos tanár, az öko-munkaközösség vezetője

Egy évvel ezelőtt még kíváncsian vártuk, hogy az Ökoiskola címért benyúj tott pályázatunk milyen elbírálás alá esik. Tanév végére kiderült, hogy sike resen pályáztunk és Ökoiskola lettünk. Ez azonban újabb kihívásokat jelent, hiszen még nagyobb figyelmet kell fordítanunk a környezettudatosabb élet vitel kialakítására, amivel hozzájárulunk a környezeti válsággal való meg küzdéshez.

Továbbra is kiemelt feladatunknak tartjuk az energia- és víztakarékosságra való törekvést, valamint a szelektív hulladékgyűjtést. Ennek jegyében még a fűtési szezon kezdete előtt tanáraink lelkes részvételével megtörtént a leghu zatosabb ablakok szigetelése, és diákjaink körében energiajárőr szolgálatot indítottunk.

Újabb szelektív kukákat szereztünk be, amiket a tantermekben, folyosókon helyeztünk el. Egyik diákunk szülei megajándékozták iskolánkat egy óriási, KKG-s PET-kupak gyűjtővel, amit iskolánk bejáratánál he lyeztünk el. Diákjaink, tanáraink és sok más iskolánkba látogató szorgos gyűjtésének köszönhetően már többször is megtöltöttük és két beteg kisgyermek gyógykezelésének támogatásához is hozzájárultunk.

Februárban egy nagyszabású használtruha gyűjtést szerveztünk a Sulizsák programon keresztül. A 8. évfolyamosok részt vettek a Fővárosi Csatornázási Művek Észak-pesti Szennyvíztelepén szervezett nyílt napon, ahol megismertük azt a folyamatot, amelynek során a szennyvízből ismét tiszta, a folyókba vissza engedhető víz lesz, és azt, hogy a környezetre káros szerves anyagok felhasználásával hogyan állítható elő megújuló energia. Mintegy húsz fős diákcsoportunkkal részt vettünk a Budapest Planet kiállításon, annak is a Heroes of the Future ifjúsági élményprogramján.

Ősszel megújítottuk az utcafronti virágoskertet, és újabb fákat ültettünk az iskolaudvaron, amelyek mos tanra el kezdték lombjukat növeszteni.

Az ökoiskola flórája

Baráth Csaba, földrajz-történelem szakos tanár

Hazánk kedvező éghajlati adottságai, a Főkert Zrt. támogató hozzáállása, és a Könyves diákjainak lelkese dése következtében megkezdődhettek az idei tanév kertészkedési műveletei.

Október 13-án hetediktől tizedik évfolyamig minden osztályból legalább egy 3-4 fős csoport képviseltette magát az első össznépi, irigylésre méltó hangulatban eltelt kertészkedésen. Amíg egyesek az ásó használa tát sajátították el, addig mások kapáltak, kavicsot szedtek, óriási bokrokat távolítottak el vagy éppen Cseri

Bogáta tanárnő tanácsait követve metszették a cserjéket. A statisztikák szerint a legnépszerűbb eszköz ezen a napon a gereblye volt. Voltak kezdők, voltak profik, voltak, akik a végére elfáradtak, de mindenki megmutatta, hogy egy kis összefogással mekkora eredményt lehet elérni.

Hankó Klára tanárnő vezetésével a későbbi hetekben is to vább folyt az udvar növényvilágának felpezsdítése. Immár a 11. és 12. osztályból is érkeztek munkára kész fiúk és lányok, akik tanítás után is végeztek tereprendezést az ed dig ki nem használt zöld területeken. Tanítványaink a soksok tennivalóba egyáltalán nem fásultak bele, ám ugyanez már nem mondható el az iskola udvaráról: vöröstölgyek, mogyorófák, illetve kőrisek találták meg végső lakhelyüket. Szinte minden hétre jutottak lelkes önkéntesek, akik egyre ügyesebben, egyre nagyobb szak értelemmel fogták meg a kerti szerszámok végét. Kikerültek a Főkerttől kapott kecskerágók és árvalány hajak, de Pej Zsuzsa és Hankó Klára tanárnő is bőszen dugdosta a föld alá a tulipán- és nárciszhagymákat.

A Könyves szabadtéri zöld felületeinek megújítása tehát kezdetét vette. A kezdeményezésben részt vállaló diákok azért is jelentkeztek önként a feladatra, hogy az iskola udvarát és környezetét szebbnek láthassák. A virághagymák már tavasszal meg fogják hálálni a törődést, a fák kibontakozására pedig még egy kicsit várni kell, de majd pár osztálytalálkozóval odébb a mostani kis kertészeink is büszkén emlékezhetnek meg róla, hogy „Ezeket a hatalmas tölgyeket még én ültettem ide az osztálytársaimmal!”.

Szigetelés itt – szigetelés ott

Pusztai Ágnes, magyar-történelem szakos tanár

Amikor annak idején elkezdtük összeállítani a Könyves öko-iskolai pályázatának anyagát, és eljutottunk a saját vállalásokról szóló részig, két témában rögtön egyetértés volt közöttünk: energiatakarékosság és szigetelés. Az első ügyében hamar tettünk lépéseket( lásd energia-járőrök), de a szigetelés már nagyobb feladatnak bizonyult. Konkrétan a tanári, a kistanári és az igazgatóhelyettesi iroda ablakainak szigeteléséről volt szó. Egyrészt nem kis pazarlás minden évben tiszta erőből fűteni a külvilágot, ráadásul mindeközben a tanári lakói kockásra fagynak, és ehhez nem is kell közvetlenül az ablakok mellett ülni. Az ablakok szigetelése jó megoldásnak tűnt, de ehhez egyrészt anyagi segítség kellett, másrészt egy csapat, aki megoldja a problémát.

November 6-án aztán felvirradt a nagy nap. Miközben a gólyák és ofőik a Margit-szigeten vetélkedtek („szige telés ott”), a többi osztály pedig múzeumi programon vagy kiránduláson vett részt, a tanári kar minden fenti jóból kimaradó tagjai az ablakokat vették kezelésbe („szigetelés itt”).

Remek kis csapat jött össze, tele energiával, így aztán a végére nemcsak szigetelés lett a dologból, hanem füg gönymosás, ablaktisztítás is. A hangulat fokozásához néhány tucat palacsinta is hozzájárult, így aztán nem csoda, ha majdnem teljesen sikerült is befejezni a munkát a nap végére.

Hogy komolyra fordítsuk a szót: reméljük, hogy a szombati munkának érezhető lesz a hatása. Mi már ma is úgy tapasztaltuk, hogy nem süvít a szél, ahogy korábban, de lehet, hogy csak elfogultak vagyunk. Ezúton köszönjük az Észak-Budapesti Tankerületi Központnak és a Könyves Kálmán Gimnázium Alapítványának az anyagi támogatást, valamint minden kollégánknak, akik részt vettek a nagy vállalkozásban, a munkájukat, a lelkesedésüket és a jókedvüket.

Planet 21 Fenntarthatósági Expón jártunk

Pusztai Ágnes, magyar-történelem szakos tanár 2021 decemberében vettünk részt a Könyves-diákok egy válogatott társaságával a Planet 21 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó programján. Az interaktív színházi előadás, ami a központi része volt a napnak, a méhek ökológiai feladata, jelentősége köré épült. A látványos elemeket egyáltalán nem nélkülöző „műsor” során szí nészek kísérték végig a gyerekeket az egyes állomásokon, s miközben zajlott a „dráma” (Sikerül-e megmenteni a méheket a jövőnek? Sikerült.) a diákok minden állomáson feladatokkal, kérdésekkel kerültek szembe. Az egész „előadás” tulajdonképpen a mieinknél kisebb diákokra volt eredetileg kitalálva, de a színészek, látva, hogy

Volt egy pár felejthetetlen pillanata a napnak, az biztos. Például, amikor Kevin tanár úr (érthető módon) ango lul könyörgött az ablaknak, hogy ugyan hagyja már magát leszedni, vagy amikor az Igazgató úr és Gyuri kala páccsal estek az ablaknak, hogy be lehessen csukni, vagy amikor Szuetta tanárnő a nagy létra tetején tornázott örömében, miután leszedtük az össze függönyt.

lettünk

hetedikesek, sőt tizedikesek is vannak a csoportban, igyekeztek a tőlük elvárható szinthez igazodni a „játékban”, s ez mindenféleképpen elismerést érdemlő teljesítmény volt. A program végén ebéd várta a méhek megmenté sében elfáradt diákokat, s ajándékot is kaptak. A hatalmas kiállító térben, ahol az előadásra vártak a csoportok, közben különböző témájú, fenntarthatósággal, környezetvédelemmel, szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos bemutatókat lehetett végignézni, vagy részt venni bennük. A legnagyobb sikere kétségtelenül a környezetbarát közlekedési eszközöknek volt: az egész banda ott száguldozott a gokartokkal, rollerekkel, amíg csak lehetett. Végül még egy másik kiállítótérben is barangoltunk egy kicsit, ahol például körbe lehetett sétálni egy úton, hogy megtapasztald, milyen más érzés avarban, köveken vagy faforgácsban lépkedni.

Sulizsák akció

Hankó Lászlóné, matematika-fizika szakos tanár, az öko-munkaközösség vezetője

A Sulizsák-akció újdonság volt számunkra. Kicsit ké telkedtünk a sikerében, mivel elég rövid volt a határidő. Könyves Kálmán birodalma azonban most sem oko zott csalódást. Enyhe túlzással azt lehetne mondani, hogy reggel 7 és 10 óra között folyamatosan érkeztek az adományok, s végül az eredmény minden várakozá sunkat felülmúlta.

1155 kg ruhát gyűjtöttek össze Könyves Kálmán hű alattvalói (tanár és diák egyaránt), szüleik és még ki tudja, ki mindenki segítségével.

Köszönjük mindenkinek a ruhákat, a szervezést, a 10. A és a 8. C diákjainak pedig a pakolást és a zsákok ci pelését.

Projekt-verseny a Biodiverzitás csökkenés témájában

Csikós Judit, német-média tanár, munkaközösségvezető

Februárban ismét megrendeztük az idegen nyelvi projekt-versenyt, melyre plakáttal, prezentációval vagy kisfilmmel lehetett nevezni. Az idei verseny témája: A biodiverzitás csökkenése, avagy az emberi tevékenységek hatása a fajok kihalására és élőhelyeik átalakulására

A kisfilmek egyrészt rámutattak arra, hogy a biológiai sokféleség elengedhetetlen az élethez, és ha ez a komplex rendszer felborul, annak komoly következményei lehetnek az életünkre, másrészt öröm volt látni azt is, hogy a diákok munkái nem nélkülözték a humort és a feladat kreatív megoldásának sokféleségét sem…

Ezúton is szeretnénk gratulálni a nyertes alkotásokhoz!

1. helyezett: 10.C osztály (1.nyelvi német csoport)

2. helyezett: 12.D osztály (2.nyelvi német csoport)

3. helyezett: 10.C osztály (2.nyelvi német csoport)

Siker a Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon

Csikós Judit, német-média tanár, osztályfőnök

Kriska Ferenc 10. a osztályos diákunk rendezésével készült Édesvízi gerinctelenek című film II. díjat kapott a VII. Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Kárpát-medence természeti értékei kategóriában. A díjat a 2021. szeptember 10–12. között Gödöllőn megrendezett nemzetközi filmfesztivál ünnepélyes gáláján adták át. Az Édesvízi gerinctelenek című film látványos áttekintést nyújt a vizes élőhelyek gerinctelen állatvilágáról. Ezek az állatok az édesvízi ökoszisztéma és táplálékhálózat fontos részét képezik. Életciklusuk legalább egy részét édes vízben, folyóban, patakban, tavakban töltik. Az édesvízi gerinctelenek létfontosságú szerepet játszanak vizünk minőségének fenntartásában, segítenek lebontani a holt szerves anyagokat és táplálékforrást nyújtanak a halak nak, madaraknak és emlősöknek.

A 10.A osztály tanulói elkísérték Ferit Gödöllőre, ahol a filmje bemutatásra került, hogy együtt örüljenek Feri sikerének.

A filmvetítésen kívül az osztály megtekintette újrahasznosított termékekből készült Trash Art szoborkiállítást, a Nemzeti Parkok bemutatóit, valamint az „Érzékeny bolygó” című szabadtéri kiállítást.Néhány gondolat az osztály tanulóitól:

„Jó volt a program. Nagyon tetszett Feri filmje. Érdekesnek találtam a témaválasztását. Hatalmas élmény volt a nap.” (Pátrovics Máté)

„Egy szép szeptemberi napon volt szeren csénk ellátogatni Gödöllőre, hogy megte kintsük a legjobb barátom, Kriska Ferenc természetfilmjét. Bátran állítom, hogy Feri a Nat Geo-t megszégyenítő kisfilmet készí tett. Nagyon nagy tehetsége van hozzá, csak gratulálni tudok neki. Sok sikert kívánok a további munkájához. Összességében egy fantasztikus napban lehetett részem hála neki és a tanáraimnak.” (Tóth Zsombor)

„Feri a Netflixet lenullázta.” (Tomola Máté)

„Az egész osztály örült Feri sikerének. A film fantasztikus volt, büszkék vagyunk arra, hogy egy ilyen tehetséges osztálytársunk van.” (Bíró Zsófia)

„Szerintem a program jól összehozta az osztályközösséget. Tetszett, hogy Feri filmjét ott néztük meg együtt. Nagyon jó volt, hogy a film után beszélgetni tudtunk Ferivel a film elkészítésének titkairól.” (Türk Roland)

„Nagyon szépen, gondosan, profin megcsinálták a szobrokat, lehetett látni bennük a sok munkát, erőfeszítést és időt. Mindegyik nagyon szép volt, nekem ez maradt az egyik legkedvesebb emlékem.” (Horváth Viktória)

„A mindenféle újrahasznosított műanyagból készült szobrok nagyon jól néztek ki. Jó volt látni, hogy az embe rek milyen kreatívan használták fel a különböző anyagokat. A kedvencem az autógumiból készült bika volt.” (Kiss Laura)

„Nagyon tetszett a kastély, és különösen a parkja. Sok-sok program közül lehetett választani, melyek változato sak és érdekesek voltak.” (Kovács Zsuzsi)

Trash Art kiállítás – Erasmus Day 2021

Hortobágyi Bozsóka, matematika szakos tanár Van úgy, hogy az ember csupán egyetlen lendülettel felvázol egy ötletet, mégis nagyot szóló iskolai program kerekedik ki belőle. Persze ehhez a zseniális Könyves-lakókra és a lelkes kollégákra van szükség! Az úgy kez dődött, hogy mi, a “Zöldülj, Könyves” Erasmus pályázaton részt vevő tanárok úgy éreztük, illő és hasznos lenne csatlakozni a nemzetközi Erasmus Days programsorozathoz. Adtuk-vettük az iskolánk ÖKO címéhez is méltó program megvalósításának ötleteit, mire segítőnk, Farkas Rita tanárnő lecsapott a Trash Art kiállítá séra, és azonnal előkészületekbe fogott az osztályokkal. Segítségével napokon belül elkészítettétek a programot népszerűsítő plakátokat is, amit ezúton is köszönünk. Helyes – gondoltam – dolgozzanak csak a diákok, mi pedig gyönyörködünk majd a munkájukban és zsűrizünk, nyereményeket osztunk! Az osztályokat képviselő

csapatok feladatául azt tűztük ki, hogy két óra leforgása alatt maradandó alkotást hozzanak létre a helyszínen, újrahasznosítható háztartási hulladék ból. Azért munkába fogtam jómagam is: a program előtti napokban min den, az otthonomban termelődő hulladékot behordtam, és egy hirdetőfe lületként is szolgáló hatalmas csonkagúla alakú tárolót készítettem, amibe töltögettem az újrahasznosítandó papír és műanyag szemetet, textíliát. Az osztályfőnökeitek is segítettek az ötletelésben, az alapanyagok gyűjtésében: fogyott a lom a Könyves falain belül is. P. Szabó Melinda tanárnő nagyszerű kézműves ajándékokat kutatott fel, és alig vártuk, hogy melyik csapat fogja majd elnyerni ezeket, illetve az osztálynévre szóló facsemetéket.

Minden várakozásunkat felülmúlta az összesen 15 osztályt képviselő vi dám, lendületesen és főként fantáziadúsan alkotó csapat. A rendelkezés re álló rövid idő ösztönzőleg hatott, a legtöbb csapatnak azonban még a romeltakarításhoz is elegendő volt. Nagy élmény volt figyelemmel kísérni lázas munkátokat, fotózni a kezetek alatt kerekedő műalkotásokat! Aho gyan azt az eredményhirdetésen is kiemeltük: még két hasonló kiinduló gondolata sem volt az alkotóknak, az elkészült művek formagazdag ságára pedig önmagában büszkék lehettek! 14h körül jöttek a gondok, megjelentek a zsűritagok és ráébredtek, itt lehetetlen lesz a hat győztest, köztük a dobogósokat kiválasztani. Mindegyikünk minden pályaművet egyből a maximális 20 pontra értékelt. Azután – jócskán megvárakoztat va szegény csapatokat – mindent meghányva-vetve kisajtoltuk magunk ból a minden bizonnyal igazságtalan ítéletet. Hiszen a gyönyörű tojás tartó rózsacsokor, a Van Gogh festmény kupak parafrázisa, a szenzációs nejlonzacskó portré, a nagy műgonddal készülő PET palack medúza, a világszép Angry Birds-ös zöld malacka és fémdoboz társasága, a csodás Könyves makett, a színpompás gombák, és az ennél is színesebb ‘There is no Planet B’ című mű, vagy a míves hulladék fa megalkotóinak sajnos nem jutott a nagyobb díjakból. A csapatok jópofa bemutatója, rövid mű elemzése sem könnyítette meg az alábbi végeredmény felállítását:

1.hely: 12. c „Világnak világa, virágnak virága”

2.hely: 7. c „Isten tervrajza”

3. hely: 10.c Védjük meg az óceánok világát”

4.hely: 12.d „Fast fashion”

5. hely: 10.a „Utópia falu”

6. hely: 8.c „Senki sem tökéletes – George, a háromlábú varánusz”

Köszönöm a zsűritagok, Farkas Rita tanárnő és a mindannyiunk mun káját koordináló P. Szabó Melinda tanárnő odaadó segítségét! Remélem minden résztvevőnek akkora élmény és olyan örömteli tanulás volt ez a program, mint e sorok írójának! Valamennyi Könyves-lakó nevében kö szönöm az alkotók fáradozását!

Waste Wise – Water Wise!

Erasmus+ projekt beszámoló

Ágoston Éva, magyar-angol szakos tanár, a projekt koordinátora Erasmus + iskolai partnerségek (K229) program a ciprusi Gymnasio Polemiou diákjaival

Ciprus Aphroditénak, a szerelem istennőjének szülőhelye a görög mitológiában. A Könyves Kálmán Gimnázium diákjai abban a szerencsében részesülhettek, hogy a ciprusi Gymnasio Polemiou diákjaival együttműködve fog lalkozhatnak a környezetvédelem témájával egy kétéves bilaterális iskolai partnerség keretében, melyet az Európai Unió finanszíroz az Erasmus+ iskolai partnerségek program keretében.

A projekt 2020 szeptemberében indult, de a Covid világjárvány miatt egy évig csak online tarthattuk a kapcsolatot, a tényleges találkozásra várnunk kellett. Végül intenzív előkészületi munkák után 2021. szeptember 23-án útnak indulhatott a 21 diákból, három tanárból és egy kísérő szülőből álló magyar csapat. Már az utazást is izgatottan vártuk, mert többen most utaztak először repülővel, és még senki sem járt a csapatból Cipruson.

A járvány miatt kicsit aggódtunk, hogy minden rendben legyen, de a repülőtéri gyors és szervezett regisztrálás, tesztelés után már roboghattunk is bérelt buszunkon az iskolába. Nem kisebb szorongást jelentett a tudat, hogy soha nem látott partnerekkel kell majd együtt dolgozni. Azonban elképzelni sem lehetne zökkenőmentesebb is merkedést, mint amit Polemiben tapasztaltunk. A ciprusi diákok és tanárok nagyon felkészültek a fogadásunkra. Rövid ismerkedés után a nyelvi nehézségeket – mint annyiszor – a közös sportolás oldotta spontán szerezett röp labdázás formájában az iskola tornatermében.

Szállásunk a hegyek között megbúvó Panagiában lévő Környezetvédelmi Oktatóközpontban volt. A központ lelkes munkatársai sokat segítettek az utazás szakmai programjának megvalósításában, és mindent megtettek a kényelmünk érdekében. Két éjszakát Paphosban is töltöttünk, a körzeti pedagógus nyaralóban.

A hét nap alatt tartottunk prezentációkat Magyaror szágról, Budapestről, az iskolánkról, a magyarországi vízgazdálkodásról és szemétkezelésről. Vittünk ma gunkkal kiállítást is ezekben a témákban. Ismerked tünk a ciprusi vízgazdálkodással, melynek mottója a függetlenné válás óta, hogy „Egy csepp édesvíz se jusson a tengerbe.” Cipruson kevés eső esik, több ségében nyáron kiszáradó folyók vannak, ezért óri ási víztározókat építenek, hogy minden csepp vizet összegyűjtsenek. Két ilyen gátnál is jártunk, egyiknél méréseket is végeztünk. A víztározók vizét modern víztisztító telepeken teszik ivásra alkalmassá. Egy ilyen telepet is megtekintettünk. A témában legizgalmasabb látogatás a sótalanító üzembe vezetett, ahol tengervízből készítenek ivóvizet. Az üzem mérnökei türelmesen magyarázták kiváló angolsággal, hogyan megy át fordított ozmózissal 60 bar nyomás alatt a víz a féligáteresztő

membránon, és még utána napokig próbáltuk megfejte ni, hogyan nyerik vissza átfordítással az energiát a folya mat végén. Történelmi betekintésként megnéztünk egy régi vízimalmot is.

A szemétkezelés Cipruson óriási probléma. A témával részletesebben majd a ciprusi csoport magyarországi lá togatása alatt fogunk foglalkozni. Ebbe a hét napba egy tengerparti szemétgyűjtés fért bele. Köztudott, hogy a Földközi-tengerben rengeteg szemét úszkál. Összegyűj töttük egy partszakaszon a hulladékot, szétválogattuk, lemértük, rögzítettük, hogy milyen anyagból mennyit találtunk, majd a szelektív kukákhoz helyeztük a hulla dékot. Az akció célja az volt, hogy a résztvevőkben tu datosuljon, mennyire helytelen eldobálni a szemetet. Az utazás turisztikai élményekkel is szolgált.

Fürödtünk a gyönyörű tengerben, elzarándokoltunk egy görög ortodox kolostorba (Chrysoroyiatissa kolos tor), ahol a legenda szerint még Jézus Krisztus életében készült ikonon szemlélhettük meg a Megváltó arcképét. Megcsodáltuk az UNESCO világörökség részét képe ző II. századi páfoszi mozaikokat, sőt még egy néprajzi gyűjteményt is megmutattak nekünk.

Vendéglátóink minden percünket gondosan kitöltöttek, teljes ellátásunkról gondoskodtak. Az együttműködést egy közös kerti partival ünnepeltük meg, eszem-iszom mal, ciprusi és magyar dalokkal, fergeteges közös tánc mulatsággal. Vittünk egy magyar népviseleti ruhát is, és két diákunk eltáncolt egy csárdást. Az iskola falára készített falfestményekkel örökítettük meg az együtt működést. Jó érzés tudni, hogy az udvari csapok fölötti festményen ott lebeg barátságunk jelképeként a ciprusi és a magyar zászló.

A program a következő találkozásig online folytatódik hivatalosan az eTwinning felületen. A diákok megismer ték egymást, így nem hivatalos csatornákon közvetlenül is folytathatják a barátságok elmélyítését.

A ciprusi csoport látogatását márciusra tervezzük, mely re hasonlóan tartalmas programmal készülünk.

a

Karitatív tevékenységek a Könyvesben

A Könyves ebben a tanévben is támogatta a Baptista Szeretetszolgálat által életre hívott Cipősdobos Akciót. Idén a 10.A és a 7.C osztály volt ennek a szervezője. Több mint 60 szépen becsomagolt, ajándékkal teli cipősdoboz gyűlt össze, ami remélhetőleg 60 kis és nagyobb gyerek számára tette szebbé, emlékezetesebbé a karácsonyt.

Decemberben megtanultuk, hogy minden perc, minden pillanat számít. Minél előbb érkezik a segítség, annál nagyobb az esély az életre. Szülői kezdeményezésre gyűjtés indult egy iskolai defibrillátor beszerzésére. Az ado mányokat az egyik kezdeményező, a Fóti Aqua Önkéntes Tűzoltó Egyesület és az iskola Alapítványa gyűjtötte. Nagyon rövid idő alatt összegyűlt a szükséges 1.000.000,-Ft a készülékre. Ezúton is köszönjük minden adományo zónak a gyors segítséget!

2022. februárjában megrendítő hírek érkeztek az Ukrajnában kitört háborúról. Sokan úgy éreztük, tennünk kell valamit a háború elől menekülő, vagy éppen a tragikus körülmények között otthon maradó emberekért, gyereke kért. A Könyveses DÖK-ös diákok a beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium 230 tanulójának írtak névre szóló leveleket, amit egy kis ajándékcsomag kíséretében az Állatvédők Érdekvédelmi és Szakmai Szövetségének képviselője, Kodolányi Endre és Felméry Anna, a Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és gim názium egyik szülője vitt el személyesen Kárpátaljára. Kolléganőnk, Hortobágyi Bozsóka tanárnő pedig gyűjtést szervezett a már itt tartózkodó, szegénysorból jövő menekült gyermekek és családjuk számára. A tisztítószerből, babaápolási és higiéniás termékből álló adománycsomagot a kőbányai Wesley János iskolába juttatták el. Néhány diákunk önkéntes munkával is segíti – főként az Oltalom Egyesületen keresztül – az ukrán háború menekültjeit.

Szkenneld be és nézd a videót!

→

Simon Márton volt a vendégünk a Rendhagyó Irodalomóra keretében

a

Népmese

Doktori disszertáció a felvilágosodás korának magyar nőíróiról

Balog Otilia, magyar-angol szakos tanár

A 2021 novemberében megvédett doktori disszertációmban (melynek címe: A nőkép és a nőszerzővé válás alak zatai a felvilágosodás korának magyar irodalmában) a XVIII–XIX. század fordulójára jellemző nőképpel, a ma gyar nyelven publikáló nőírók alkotótevékenységével, szövegeik elemzésével, azok kulturális beágyazottságával foglalkoztam. A női reprezentációhoz a kor irodalmi szövegein keresztül közelítettem, ám nem hagyhattam fi gyelmen kívül azt a történelmi, eszmetörténeti, társadalmi, kulturális közeget, melyben ezek a művek keletkeztek. A női szereplehetőségeket a nők által és a nőkről írott szövegekben elemeztem.

Az értekezés célja összességében az (volt), hogy hozzájáruljon a tárgyalt időszak irodalmáról létező kép árnyalá sához, a női alkotókat illető tudásanyag bővítéséhez. A fejezetekben arra világítottam rá, hogy léteztek nők, akik magyar nyelven foglalkoztak írással, irodalommal, azaz nemcsak passzívan, múzsákként, mecénásokként vagy közönségként, hanem aktívan, alkotókként voltak jelen a formálódó irodalmi intézményrendszerben. Kiindu lópontom az Uránia (1794–1795) folyóirat nőképének vizsgálata, melyet nemcsak a célzott női olvasóközönség, hanem a lapban megjelenő sokféle női karakter és a hozzájuk kapcsolódó problémafelvetések is indokolnak. Az ebben a periodikában megjelent Fanni hagyományai című szöveg emberképét új kontextusból közelítettem meg.

A további fejezetek négy korabeli nőszerző – Dukai Takách Judit (1795–1836), Fábián Julianna (1765–1810), Molnár Borbála (1760–1825) és Újfalvy Krisztina (1761–1818) alakjára és munkásságára fókuszálnak. Molnár Borbála önéletírásá val (Molnár Borbála Életének Tüköre, 1794) kapcsolatban egyrészt arra koncent rálok, hogyan viszonyul a szöveg a Molnárról írt életrajzokhoz, másrészt pedig arra, hogyan konstruálja meg költőnői identitását a szerző. Molnár episztolaköl tészetét vizsgálva kiemelt figyelemmel fordultam a levelezésekben fellelhető kö zösségteremtő, erkölcsnemesítő részletek felé, kíváncsi voltam a köznemesi réteg társadalmi (ön)reprezentációjára. A PhD dolgozat következő „hősnője” Fábián Julianna, akinek Gvadányi Józseffel közös episztolakötetét (Verses levelezés, a’ mellyet folytatott gróf Gvadányi József Magyar Lovas Generális Nemes Fábián Ju liannával…, 1798) elemzem. Ez a rész azért izgalmas, mert kiderül belőle, hogyan járult hozzá a költőnő legitimálásához az 1763-as földrengés megverselése és miért olyan jelentős esemény a női írók történetében, hogy éppen ez a téma lett a mestermunka alapja. A következő egység az Újfalvy Krisztina nevé vel fennmaradt érzékenyjáték-fordítás, A máriavári hajadon (1799) nőképét és interpretációs lehetőségeit tartal mazza. Katinkáról, a főhősről a kitartó erkölcsösségének eredményeképpen megvalósuló diadala szempontjából írok. A jelenetek közül kiemelném azt, melyben a főszereplő nőként uralkodói szerepkörben képzeli el magát. Az utolsó elemző fejezet (VII.) Dukai Takách Judit folyóiratokban megjelent verseivel foglalkozva mutatja be szemé lyét példaként arra, hogy XIX. század első évtizedeiben, szerencsés összjáték következtében, neki már lehetősége volt az irodalmi nyilvánosságban, férfiszerzők között megjelennie és a korszak elit irodalmi műfajaiban alkotnia.

A disszertáció tehát – nőkről és nők által írt szövegek interpretálásával – rámutat a XVIII–XIX. század fordulójára jellemző nőképek és női szerepek jellemző vonásaira.

Irodalmi kirándulás 3.0, avagy Mikszáth Kálmán és Madách Imre nyomában a Felvidéken Bolla Dorina Jada, 10.b

2022. május 7-én Mikszáth Kálmán és Ma dách Imre nyomába eredhettünk az idei Irodalmi Kirándulás keretein belül. Egy csodálatos napot tölthettünk együtt, sok új ismeretet szerezve. Első állomásunk Balas sagyarmat volt, ami a két író életében egy közös pont, mivel mindketten itt ismerték meg a feleségüket. Itt megtekinthettük Ma dách Imre szobrát és az ő és Mikszáth Kál mán emléktábláját. Sétálhattunk a Civitas Fortissima téren, Balassagyarmat legjelen tősebb terén.

A következő hely, ahol megálltunk Mikszáth Kálmán szülőfaluja, Szklabonya – amit egyébként egy időben az ő tiszteletére Mikszáthfalvának hívtak – éspedig a család háza, ahol gyermek- és ifjúkorát élte. Itt megtekinthettük az interaktív kiállítással berendezett kis házacskát, Mikszáth gyerekszobáját, ahol az akkori játékokkal is talál kozhattunk. Sok mindent megtudhattunk Mikszáth gyerekkoráról, többek között, hogy beteges gyerek volt és a falubeli nénik jártak hozzá mesélni. Megismerhettük Szepi bácsit is, akit a gyerekek nagyon szerettek, mivel saját gyermek híján nekik vett mindenféle játékot, falovacskákat. Azt is megtudhattuk milyen hatással volt rá a házzal szemben lévő temető. Felnőttkoráról is megtudtunk érdekességeket, a pályakezdésétől kezdve a lányszöktetésen át a tragikus eseményekig. Mindamellett, hogy sok új ismerettel bővült a tudásunk, korabeli játékokkal is játsz hattunk, többek között a mindenki által ismert gólyalábbal. Végül pedig megkoszorúztuk a ház előtti Mikszáth szobrot. Természetesen útközben sem unatkoztunk, hiszen a beszélgetések mellett minden egyes állomásra meg volt adva egy feladatlap, aminek a legjobb kitöltői jutalomban is részesültek. Madách Imrét a Madách-kastélyban ismerhettük meg jobban. Láthattuk az egykori szobaberendezést, a hallt a billiárdasztallal. Azt is megtudhattuk, hogy Madách környezetét gyakran rendezetlenül hagyta, mivel, miután a kis céduláit szanaszét szórta az asztalon és még a földre is. A gyermekeiről is hallhattunk és a sajnos nem éppen boldog házasságáról, aminek válás is lett az eredménye. Mindemellett kicsit elmélyülhettünk Madách legjelentősebb művében, Az ember tragédiájában is, a művet feldolgozó kiállítás segítségével. Ezután sétáltunk a kastély szép zöld parkjában és megnéztük Madách szob rát, ahol egy verset is meghallgattunk és megkoszorúztuk a szobrot. Utolsó állomásunk a Füleki vár volt, ahol a vár történetét ismerhettük meg, az akkori életmódot és ahol utolért minket az eső, így kicsit megáztunk, már aki ki merészkedett a vár védett részeiből. Körbejárhattuk a várat és nagyon szép kilátás nyílt a környékre az eső ellenére is. Emellett egy kiállítást is megnézhettünk egy légoltalmi óvóhelyen Fülek második világháborús vonatkozásairól.

Szerintem mindenki kellemesen elfáradt ezen a kiránduláson és szép emlékekkel ment haza. Nekem nagyon tet szett, nagyon hasznos volt és örültem, hogy mindkét írót az alkotói környezetében ismerhettem meg. Ha majd tőlük olvasok valamit, biztosan más szemmel fogom nézni a műveiket. Ha legközelebb lesz Irodalmi kirándulás, én biztosan menni fogok és mindenkinek jó szívvel ajánlom.

Alkotói pályázat 2022

Kiss Anikó, magyar-francia tanár, a zsűri elnöke

Az idei évben több szempontból is változtattunk a versengésen: Nemcsak novellákkal, hanem versekkel is lehetett pályázni. Név nélkül kapta meg a zsűri a pályamunkákat, így nem figyeltünk az alkotók személyiségére, csupán a munkák ötletességét, eredetiségét, stílusát vettük alapul, illetve azt, hogy mennyire igazodnak a kiírt témához, a Rejtélyes világhoz. Illusztrátori pályázatot is hirdettünk. A tanári, négytagú zsűri mellett az idén létrejött egy diák zsűri is, akik külön értékelték az írásokat. Így az idei évben a diákzsűri különdíja is kiosztásra került.

A novellák igen változatosak voltak. Az árván maradt Simonnal besétálhattunk az erdőbe, hogy felfedezzük a kastély titkát. Egy tárlatvezető végigvitt bennünket egy emberi lelken. Találkoztunk egy fiúval, aki az egyik éb redés után egy sakktáblán találta magát, figuraként nézett szembe önmagával. Más oldaláról ismerhettük meg az oly hétköznapi Újpest-központ metróállomást. A sivatag megőrizte a titkát. A kastélybeli kép és a titkos napló újabb története olyan titkot rejt, amelyre reméljük, jövőre fény derül. Szembetaláltuk magunkat a tinédzserkor lelki problémáival, Dóri történetén keresztül. Végigkövethettük, hogyan tudott összebarátkozni egy megszökött embergyerek egy kecskefiúval Végül az is kiderült egy emeletes vonaton, hogy milyen kicsi a világ. A versek sok féle módon közelítették meg a témát: gondolatok, érzések, kérdések kavalkádja mellett egy macska szeszélyibe is betekinthettünk. Az illusztrátori pályázatok esetében az értékelés elsődleges szempontja volt, hogy a pályamunka felidézte-e bennünk az olvasott alkotást. Érdekes volt látni, hogy kit melyik történet, gondolat, érzés ihletett meg. Természetesen az alkotások művészi értéke, kidolgozottsága, eredetisége is számított.

Az irodalmi pályázaton a harmadik helyezést elért munka alkotója elgon dolkodott azon, hogy mi van az ég felett, mit rejt a mélység, hogyan alakul ki a lélek világa, mi a félelem, a gyűlölet és maga az ember. A Rejtélyes min denség Bolla Dorina 10.b osztályos tanuló verse. A második díjat egy sajátos atmoszférájú, igényes stílusban megírt kriminek ítéltük, mely egzotikus tájra kalauzolt bennünket. A sivatag titka Molnár Csenge, 11.c osztályos tanuló no vellája, aki elnyerte a diákzsűri különdíját is. A 2022. évi alkotói pályázat győz tese rámutatott arra, hogy a metró a végállomáson túl is vihet bennünket, és ha bekerül valaki a fekete emberek világába, onnan nincs kiút. A Metró Gollob Imola, 8.d osztályos tanuló novellája. Az illusztrációs pályázat harmadik he lyezettjét az Alkotói tér c. vers ihlette meg – gratulálunk Bencs Luca, 9.b osztá lyos tanulónak! A második helyezett alkotás szintén egy vershez kapcsolódik. A Gondolatok az aluljáróban nyertes illusztrációját Nagy Zsófia, 10.a osztályos tanuló készítette. A zsűri bírálata alapján a legjobbnak ítélt illusztráció a vízfestékkel aprólékosan kidolgozott, a Metró című novella lényegét legjobban visszaadó alkotás, mely Pintér Hanna, 8.c osztályos tanuló munkája. Az illusztrációs pályamunkák közül kettő - Farkas Rita tanárnő bírálata alapján - különdíjat nyert: Papp Csenge, 11.c osztályos tanuló az Alkotói tér című vershez készített alkotása, illetve Neugebauer Kinga, 11.d osztályos tanuló Metró illusztrációja.

Szeretném megköszönni minden résztvevőnek, hogy hozzájárultak munkáikkal az idei alkotói pályázatunkhoz. Buzdítok mindenkit arra, hogy ne adja fel, alkosson tovább, hiszen mindenki nyer, aki alkotni képes. Remélem, találkozunk jövőre is!

Zenei élet a Könyvesben

Németh Flóra, 9.d

A mi kis tevékenységünk július végén a zenetáborban kezdődik. Ez a tábor most több szempontból is meghatá rozó volt, a covid miatt újra kellett éleszteni a zenei életet a gimnáziumban. Katalinpusztán most nem egy össze szokott társaság énekelt és zenélt együtt, hanem egy teljesen új csapat, akik a tábor végére kovácsolódtak baráttá és kórussá. Az évnyitó műsorán kívül, amit ebben a táborban tanulunk meg, lehetőségünk volt több éneket, zenekari darabot kipróbálni. Bihari tanárnő mellett Szentes tanár úr felügyelt minket, és hozzájárult ahhoz, hogy a tábor ban éhező gyerek ne legyen. Vendégeink is voltak, Farkas Rita tanárnő szívesen énekelt velünk, és az utolsó estén Monoki Ádám és Zobory György is meglátogatott minket.

Az évnyitó után a nagykoncertre készültünk, ami ebben a tanévben márciusban került megrende zésre. Közösen választottuk ki a műsorszámokat, és mindig valami újjal próbálkozunk. A tavaszi koncerten fellépett Kevin tanár úr és zenekara, valamint a kisbetűs ünnepnapok zenekar. A kon cert után részt vettünk a Könyves bálon, ahol a báli hangulatnak megfelelő műsort igyekeztünk előad ni. A ballagás szép, de egyben szomorú esemény is, több énekkarostól is búcsúzni kellett, talán ezért is ez volt a legnehezebb rendezvény számunkra. A tanév utolsó fellépése az évzáró ünnepély.

Lelkes, zenekedvelő csapatunk egész tanévben igyekszik a Könyves rendezvényeit előadásaival színesíteni.

Interjú a kisbetűs ünnepnapokkal

Dudás Zita, 11.d

A kisbetűs ünnepnapok nevű együttes 2018 októ berében alakult a Könyves falai közt. A három alapí tótag -Velek Domonkos, Torda Barnabás és Gollob Márton - osztálytársak voltak az akkori 9.d-ben és az elkövetkezendő években rengeteg időt szenteltek a közös zenélésnek és a zeneszerzésnek. Ma már talán nincs is olyan könyveses diák, aki ne ismer né őket, és ne hallotta volna valamelyik számukat. A fiúk az itt töltött hat évüket rendkívül pozitívnak írták le; kissé humorosan, de úgy fogalmaztak, hogy számukra ez a „hőskor”. Ez volt az az időszak, ami kor rendszeres résztvevői voltak a vízi táboroknak, gyakran eljártak a kéktúrákra; tagjai voltak a 2020ban megalakult könyves operatív törzsnek és részt vettek különböző zenei és tanulmányi versenyeken. Ám azt mondják, hogy voltak ennél fontosabb dolgok is; barátaikkal rengeteget fociztak és métáztak kinn az udvaron, az esős napokon pedig előszeretettel pingpongoztak az osztálytermükben sárgacsíkos példatáraikkal. Elmondásuk szerint még egy „új sportot” is kitaláltak maguknak, a „körözést.” Azért az egyetemi éveiket is mindhárman na gyon várják, hisz azt szokás mondani, hogy „ha azt hiszed, hogy a gimis éveid voltak a legjobbak, meglátod, hogy az egyetem majd még jobb lesz”. A következőkben az alapító tagokkal, Domival, Barnussal és Marcival fogunk beszélgetni arról, hogyan is indult a zenekaruk, és arról, hogy ők hogyan emlékeznek a Könyvesben töltött éveikre. Általános iskolában a gyerekek legnagyobb dilemmája a gimnáziumválasztás. Ti miért pont a Könyvesbe sze rettetek volna bekerülni; mi volt az, amiért ezt a gimit választottátok?

Barnus: Nekem a nővérem járt ide, és igazából én úgy emlékszem, hogy ezért nem is jött képbe másik gimi, ahova felvételizhettem volna. De igazából azt hiszem, hogy ez nem baj, mivel nagyon jól éreztem magamat itt és nem bántam meg, hogy nem jelentkeztem máshova.

Marci: Én nagyon közel lakom a sulihoz, úgyhogy ez egy fontos szempont volt a választásnál, de szerintem az nyomósabb indok volt, hogy a szüleim, illetve a nagyszüleim is a Könyvesbe jártak. És természetesen én is nagyon szeretem az iskolát.

Domi: Nekem igazából senkim se járt ide, viszont Gödhöz ez a legközelebbi jó suli, így választottunk ki igazából a Könyvest. Én nyílt napon nem voltam, így az évnyitón láttam először élőben az iskolát. És én is csatlakozom a többiekhez, mivel én is nagyon szerettem idejárni ez alatt a hat év alatt.

Hogyan alakult a zenekarotok? És honnan jött a kisbetűs ünnepnapok név?

Domi: Igazából valahogy kipattant a fejemből, hogy szeretnék egy zenekart, így meginvitáltam ehhez Barnust, aki már akkor is jóbarátom volt. Aztán mivel a mi osztályunkból, aki igazán jól tudott zenélni, az egyedül Marci volt, így próbáltam magamat felé pozícionálni; több-kevesebb sikerrel. Végül pedig a véletlennek köszönhetően összekerültünk így hárman, aztán így is maradtunk.

Barnus: A nevünket illetően sokat vitatkoztunk, volt rengeteg ötletünk, viszont ez volt az, ami mindannyiunknak tetszett, mert a kisbetűs az alázatosságot és a szerénységet hivatott jelképzeni, az ünnepnapok pedig az ünnepélyes séget és az elhivatottságunkat szimbolizálja.

Marci: Legalábbis mi ezt magyarázzuk bele a nevünkbe.

Kik azok a sulihoz köthető személyek - osztálytársak, barátok és tanárok - akiknek úgy érzitek sokat köszönhet a zenekar?

Domi: A zenekar elindulásánál talán Bihari tanárnőnek köszönhetjük a legtöbbet. A tanárnő sokat segített ne künk, ő volt az, aki áldását adta a zenekarra. A zenei dolgainkba így konkrétan nem nyúlt bele, hagyott minket kibontakozni, és segített egy jó hozzáállást kialakítani bennünk a zenekar felé. Kezdetben pedig nála, az énekte remben próbáltunk.

Marci: Az a helyzet, hogy még nagyon sok ember segített nekünk, például a már korábban elballagott Grodvalt Csabi. Csabi közös jóbarátunk volt, és végül úgy alakultak a dolgok, hogy még mai napig is sokat segít a zene karnak; gyakran hangosít vagy épp beszerez nekünk ezt azt. Az osztálytársaink közül talán Mezei Bendegúzt és Menyhárd Levit tudnánk még kiemelni, akik szintén hangosításban voltak a segítségünkre. A könyveses tanárok közül is sokan támogattak minket, mint például az osztályfőnökünk, Buda Tibor vagy Berecz tanárnő, az Igazgató Úr vagy épp Monoki Ádám.

Domi: Igen, és igazából még azt is szeretnénk hozzátenni, hogy az iskolatársaink és az osztálytársaink támogatása nekünk olyan nagy segítség volt, hogy anélkül szerintem nehezen tudtunk volna elindulni. Ez volt az alapja min dennek, annak, hogy beinduljunk mint zenekar. Úgyhogy nagyon köszönünk mindent :).

Mikor volt az a pont az együttes életében, amikor már egy komoly zenekarként definiáltátok magatokat?

Domi: Ha azt nézzük, hogy honnantól tudjuk magunkat komolyan venni, és merünk teljes mellszélességgel a projektünk mellé állni, az igazából 2021 augusztus vége. Több változás is történt akkor a zenekarban, és onnantól kezdve lettünk jóval magabiztosabbak.

Barnus: Több oka is van ennek, én is például azóta veszem igazán komolyan az egészet.

Domi: Igen, és ezután már nem egy iskolai zenekarnak éreztük magunkat, akik csak úgy összeverődtek zenélni. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy profik lettünk, hanem azt, hogy a hozzáállásunk lett sokkal komolyabb.

Az elkövetkezendő években milyen terveitek vannak a zenével és a zenéléssel kapcsolatban? Szerves része lesz az életeteknek a zenélés?

Barnus: Hát szerintem határozottan része lesz az életüknek. Én őszintén szólva nem tudom elképzelni, hogy abba hagyjuk ezt, és azt se, hogy egy héten ne lenne próbánk.

Domi: Ezzel én is egyetértek, és szerintem ez igazából egy komoly dilemma, amikor az embernek vannak más céljai is az életben, de valójában a zenét sokkal jobban élvezi; legalábbis én így vagyok ezzel. Szóval elképzelhetetlen számomra is - nem azt mondom, hogy ne zenéljek, hanem hogy - ne zenéljünk. Persze vannak egyéb terveink is a zenéléssel kapcsolatban, de ezt is ugyanúgy vinnénk tovább.

Marci: Talán nekem van a legerősebb elhatározottságom azzal kapcsolatban, hogy zenével szeretnék foglalkozni, mivel ez lenne az álmom. Van is egyébként egy, a sulihoz köthető projektem, amit szeretnék megcsinálni; ezzel búcsúznék az iskolától. Ez igazából valami olyasmi lenne, hogy felvenném az iskola hangjait, az ikonikus hangjait. Felvennék mindent ajtó csapódást, a folyosók zsivaját, az atmoszféra hangait, és ebből csinálnék egy ilyen különös

Kultúra a Könyvesben

zenei művet, ez lenne a búcsúdalom.

És mi az, amit üzennétek a Könyves ifjú zenészpalántáinak?

Domi: Még mielőtt akármit is mondanánk, azt szeretném hangsúlyozni, hogy NE kisbetűs ünnepnapok akarja nak lenni. Legyenek nagyon jók, alkossanak valami újat és egyedit. Nagyon fontos az is az, hogy összeszokjanak. Biztosan lesznek majd kezdeti nehézségeik és csalódásaik, de ezek normális dolgok, és valahol szükséges is. Egy idő után át fog alakulni az, hogy barátok és ezért jó együtt zenélniük. Egyszer csak minden a zenéről fog szólni, és hálásak lesznek majd akkor, ha egyébként jó barátok is eközben. Ez a folyamat járhat tagváltozásokkal is, ez a velejárója a dolognak.

Terveztek-e visszajönni a suliba zenélni, ha visszahívunk titeket?

Barnus: Hát, ha visszahívtok, akkor persze igen. Egy karácsonyi koncertre vagy egy Könyves-bálra például szíve sen eljövünk és fellépünk. :D

Domi: Egyébként is tervben van az, hogy különböző iskolákban lépjünk fel, volt is már ősszel néhány ilyen koncer tünk. Sok új hallgatóra tettünk szert ezeken az eseményeken, és persze élveztük is őket. Úgyhogy a saját sulinkat is természetesen majd felvesszük a sulis-turnés-listánkra.

Ők tehát a kisbetűs ünnepnapok. Köszönjük nekik azt a sok-sok ünnepi élményt, amelyeket kisbetűkkel a Könyves be tudtak varázsolni. Ezeket mind megőrizzük, hogy „szépen maradjanak meg örökre az emlékeinkben”.

Valentin-napi angol nyelvű szavalóverseny

Csernus Anna, angol-spanyol tanár

Február 14-én megrendezésre került az Újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban a Valentin-napi angol nyel vű szavalóverseny. Az eseményen két iskola diákjai vettek részt, az Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium és a BKSZC Kozma Lajos Faipari és Kreatív Technikum diákjai. Az angol munkaközösség tagjai alkották a zsűrit, kiegészülve Sánta Ágnessel, a kerületi idegennyelvi munkaközösség-vezetőjével. A verseny két fordulóban zaj lott: a versenyzők egy kötelező és egy szabadon választott verset szavaltak el, melyeket a zsűritagok külön-külön értékeltek.

A kötelező vers Robert Burns ”A Red, Red Rose” című verse volt. A szabadon választott versek a következőek vol tak: Sylvia Plath: Mad Girl’s Love Song, Ron Padgett: Glow, Love Poem; Thomas Hardy; Edgar Allan Poe: Annabel Lee; William Butler Yeats: When You Are Old, He wishes for the Cloths of Heaven; Geoffrey Chaucer: Rondel Of Merciless Beauty, Wallace Stevens: Restatement of Romance, Christopher Marlowe: The Passionate Shepherd to His Love; Percy Bysshe Shelley: Love’s Philosophy; Robert Frost: To Earthward; Elizabeth Barrett Browning: How Do I Love Thee? (Sonnet 43); Lord Byron: She Walks in Beauty. A versenyzők a megadott művek mellett más költe ményt is választhatnak a szerelem témakörből.

Az első helyezett Eperjessy Zita (Kozma) lett, aki választott versként Edgar Allan Poe: Annabel Lee versét szavalta. A második helyezett Kuzmi Hunor (Könyves) lett, aki Ron Padgett: Love Poem című versét szavalta. A harmadik helyezésért holtverseny alakult ki Tamás Barnabás (Könyves), aki választott műként Shakespeare XVIII. szonettjét

adta elő, és Takács Fruzsina (Kozma) között, aki a William Butler Yeats: When You Are Old vers mellett tette le a voksát szabadon választott versként. A harmadik helyezett címet mindkét diák megszerezte.

A szavalóversenyen részt vevő diákok mindegyike kapott oklevelet. A zsűri által legügyesebbnek ítélt szavalók emellett értékes könyvnyereményekkel gazdagodtak. Reméljük, hogy a jövő évi Valentin-napi angol szavalóver senyen is hasonlóan lelkes és ügyes szavalók vesznek majd részt.

Tanári kiállítás

Farkas Rita, rajz - etika tanár

Idén ismét megrendezésre került a Tanári ki állítás, ahol a Könyves diákjai tanáraik alkotói oldalát is megismerhették, és mi is rácsodálkoz hattunk egymás tehetségére. Köszönet kiállító Kollégáimnak a részvételért és a gyönyörű, iz galmas alkotásokért! Ezúton szeretném meg köszönni Szepesváry László igazgató úrnak is a kedves megnyitó beszédet, és Németh-Bihari Rita tanárnőnek a gyönyörű zongorakíséretet. A 10.c osztálynak és a 10.d, 8.d csapatainak pe dig a kiállítás rendezésben nyújtott segítségét. Tizennyolcan vettünk részt, és remélem ez a létszám jövőre még bővülni fog.

A kiállításon láthattunk rajzokat, festményeket, fotókat, hímzett párnákat és terítőket, nemez alkotásokat, faragást és fa használati tárgyakat, gyöngy fűzött ékszereket, csodálatos jelmezeket, plüssöket, gyermekjátékokat (plüs sök, textil kocka, interaktív foglalkoztató és fejlesztő textil könyv). Fotókon és írásokon keresztül beleláthattunk, ki mit dolgozott, mielőtt a tanári pályá ra lépett (kirakatrendezés, fodrász modell) vagy épp a tanítás mellett mivel foglalkozik még (Kegyelem Alapítvány tábora). A diákok napról napra bir tokba vehették a Dísztermet és körbejárva felfedezhették tanáraik egy másik arcát. Némelyik alkotást pedig ki is próbálhatták. Így például a játékokat, plüssöket és a textil könyvet (Winkler Ágnes készítette unokájának), mely ről kiderült, hogy kortalan, nem csak a kisgyermeknek okoz örömet. A kiál lításon számos olyan darab szerepelt, melynek elkészüléséhez temérdek idő kellett. Volt olyan diák, aki megjegyezte, hogy nem is gondolta volna, hogy ennyi ideje van a tanároknak. Valójában általában nincs sok. Sok kiállítási tárgy régebben készült, de ugyanakkor a kevés idő ellenére is fontos az alkotás, és hogy szánjunk rá időt. Az alkotás kikapcsol, feltölt, örömet okoz és nemcsak az alkotónak, hanem - ahogyan láthattuk - a befogadónak is. Minden Kollégámnak további örömteli alkotást kívánok és remélem, jövőre újra szervezhetünk egy Tanári kiállítást!

A kiállítók névsora: Asztalos Krisztina, Ágoston Éva, Balogh Andrea, Bóta Henrietta, Csernus Anna, Csikós Judit, Farkas Rita, Hortobágyi Bozsóka, Kovács Csaba, Matejka-Bodnár Anikó, Pohlné Simon Pálma, Pusztai Ágnes, Schmidt András, Tasi Irén Adél, Udvardi Imre és a Csillagász csapat, Vasváriné Vida Mária, Winkler Ágnes, Zobory György

Fizikus Show a Könyvesben

Gollob Imola, 8.d

A Könyves élete során idén, 2022-ben rendez ték meg a harmadik Fizikus Show-t. Március 30-án kettő órára a Könyves díszterme már annyira tele volt, hogy sokan a folyósóról néz ték a történteket.

És elkezdődött a műsor. A zene felharsant, lát ványos fények kavarogtak a teremben. A diákok és a tanárok egyre jobban várták a kísérleteket. A további két órában láthattuk, ahogy az Igaz gató Úr hátán fát vágtak. Készítettek sült kol bászt, de nem ám akárhogy, hanem elektromos árammal. Meghallgathattuk a theremin nevű hangszer hangját, és a bátrabbak a főtt struccto jást is megkóstolhatták. A kémikusok lávalám pát és elefánt fogkrémet is készítettek. A show utolsó, számomra leglátványosabb mutatványa egy fantasztikus hanghullámot bemutató kísér let volt.

Kultúra

Nagyon nagy élmény volt látni és átélni ezt a fenomenális Fizikus Show-t. Reméljük, hogy a jövőben is újra részesei lehetünk ehhez ha sonló izgalmas eseményeknek.

Résztvevők:

Bori Márta, Frontóné Szigeti Zsuzsanna, Handbauerné Kishonti Emília, Hankó Lász lóné, Himber Katalin, Ivacsné Müller Anna, Kovács Csaba, Neugebauer György, Szász fai-Földes Dóra, Szedő Ágnes, Szepesváry László, Udvardi Imre és Monoki Ádám, Far kas Péter, valamint a Hangosfényes csapata.

DExam nyelvvizsga a Könyvesben

Széplakiné Kocsis Éva

Iskolánkban 2019. októberétől lehet DExam nyelvvizsgát tenni. Néhány diákunk így számolt be a vizsgán szerzett élményeikről:

„A DExam, a Debreceni Egyetem nyelvvizsgája, amely államilag elismert. Ez a nyelvvizsga volt számunkra a legmeg nyerőbb, mert sok pozitívum van benne. Az egyik előnye a sok közül, habár számunkra nem a legfontosabb, a helyszín volt. Számos vizsgahely közül lehet választani, ami között ott van a Könyves is. Természetesen mi ezt választottuk, mert az ismerős környezet miatt már alapból kevesebb stresszel mentünk vizsgázni. A DExam vizsgázóbarát, ami abból is látszik, hogy a vizsgázók választhatnak érdeklődési körüknek megfelelően. Mi is tetszés szerint választhat tunk humán vagy reál feladatsort az alapján, hogy milyen beállítottságúak vagyunk. Nem akartuk több napon át elhúzni a vizsgát, mert az csak plusz stressz, emiatt nagy megkönnyebbülés volt, hogy saját magunk választhattuk ki az időbeosztást. Mi dönthettük el, hogy egy vagy külön napokon szeretnénk megcsinálni a szóbeli és az írásbeli részt. Ezen a nyelvvizsgán, a szóbeli részen a vizsgázók párosával vesznek részt és nagy részben egymással beszélgetnek. Lehetőségünk nyílt arra is, hogy megjelölhessük a párunkat így mi is együtt mentünk be szóbelizni. Ez az opció nagy megkönnyebbülést hozott, mert mind a ketten eléggé izgultunk.

Széplakiné Kocsis Éva és Szabó Mónika tanárnők, akik az iskolában szervezik a vizsgát minden kérdésünkre vá laszoltak, segítettek, ha elakadtunk. A vizsgabizottság tagjai is kedvesek, barátságosak voltak. Nekünk csak pozitív tapasztalataink vannak a DExam nyelvvizsgával kapcsolatban, így mi csak ajánlani tudjuk nektek!”

Nagy Vivien és Takács Szonja, 11/b

„Nem sok nyelvvizsgán voltam ez előtt, konkrétan egyen se, úgyhogy sok tapasztala tom nem volt nyelvvizsgákkal. Őszintén azért választottam a DExamot, mert nem kellett egy teljesen új helyre menni, itt volt az iskolában, és az ismerős környezet vala

mennyit segített. Egy későbbi nyelvvizsgámmal összehasonlítva, annyi észrevételem lett, hogy az egésznek a menete egyértelműbb volt, minden utasítás követhetőbb volt. Szerintem jó volt, hogy az írásbelik után haza se kellett mennem, mert utána egyből túl lehettem a szóbelin is.”

Anonim

„Több ismerősöm és tanárom is mind a DExam nyelvvizsgát javasolták nekem, amikor mondtam, hogy angol B2re készülök, ezért ezt a lehetőséget választottam. Hatalmas szerencse hogy itt a suliban, egy ismerős környezetben nyelvvizsgázhattam. Az írásbeli feladatok egyáltalán nem voltak nehezek, sőt kifejezetten könnyűek is voltak köztük, a szóbeli feleleten meg a kedves vizsgáztatók mellett szinte egy mindennapi társalgáson vettem részt. Természetesen a vizsgám sikeres lett. Mindenkinek ajánlom a DExam nyelvvizsgát!”

Kabai Kolos Ákos 12.a

Házi bajnokságok a Könyvesben

Szentes János, testnevelő tanár

Rövid beszámolómmal szeretném összegezni az idei tanévtől induló, osztályok közötti házibajnokságokat. Min denképpen szerettem volna ezt a régi hagyományt újraindítani, hiszen tapasztalataim szerint ezek a sportesemé nyek minden iskola esetében nagy népszerűségnek örvendenek. Lehetőséget adnak a tanulóknak arra, hogy az osztályukat képviseljék, hogy osztálytársaiknak szurkolhassanak, hogy szervezett keretek között, az iskolában sportolhassanak. Mindig nagy presztízse van, komoly elismertséget tud kivívni magának egy közösség, ha akár egyszer is megnyeri, vagy helyezést ér el valamely sportágban.

Lehetőséget ad nekünk testnevelő tanároknak, osztályfőnököknek, és minden kollégának, hiszen egy teljesen más helyzetben láthatjuk tanítványaikat, osztályunk tanulóit, olyan tulajdonságaikat fedezhetjük fel, amik sokszor több év alatt sem derülnek ki. De lehetőségünk nyílik nekünk, tanároknak is arra, hogy egy-egy bajnokságban elindul junk, összemérjük ügyességünket a diákokkal.

Szeptembertől elsőként a labdarúgással kezdtünk, majd röplabdában és kosárlabdában próbálhatták ki magukat a jelentkezők, 32 csapat 187 versenyzője összesen 56 mérkőzést játszott le, 143 gólnak, 46 játszmának és 810 pontnak tapsolhattunk, de jöjjenek a részletek, végeredmények.

LABDARÚGÁS

Bajnok: NER LOVAGOK, 12.A (Bíró Richárd, Brein teinstein Keve, Brezán Bence, Füzéry Levente, Krekó Csaba, Nagy Tamás, Rigó Dávid, Rigóczki Gergely, Sza bó Bálint)

2. helyezett: 10.B, 3. helyezett: 10.C, 4. helyezett: 9.C Gólkirály: Loch Márton (12.C), 19 gól, 2. Székely Zsolt (12.D), 16 gól, 3. Velek Domonkos (12.D), 10 gól

RÖPLABDA

Bajnok: 11.D (Binder Eszter, Debreczeni Dóra, Andriska Balázs, Kubinyi Ádám, Ladányi Bálint és Varga Dániel)

2.helyezett: 11.B, 3.helyezett: 10.B, 4.helyezett: 10.C

KOSÁRLABDA

Bajnok: 10.B (Szlama Barnabás, Szlama Botond, Rageh Abdul, Szeghalmi Benedek, Fehér Soma)

2.helyezett: 12.D, 3.helyezett: 11.B, 4.helyezett: 12.B

Legjobb dobók: Csikós Judit Tanárnő 34 pont és Szlama Barnabás (10.B) 104 pont

Legjobb 3 pontos dobó: Nagy Milán (12.D) 82/24 pont (azaz 8 db tripla)

AZ ÉV LEGEREDMÉNYESEBB OSZTÁLYA A 2021/2022-ES TANÉVBEN A 10.B (OF.: FALNAGY ÁGNES) LETT, MINDEN SZÍNŰ ÉREMBŐL BE GYŰJTÖTT EGYET!

Lapzárta után érkezett a hír: A 7-8. évfolyam házi baj nokságát a 8. c osztály ( of. Hankó Lászlóné) nyerte, gratulálunk!

Gratulálunk a bajnokcsapatoknak és minden indulónak, köszönöm a osztályoknak, a szurkolóknak, a lebonyolí tásban segédkezőknek a segítséget és a részvételt, remé lem, a következő tanévben újra találkozunk!

Rekord létszámú Kék-Túra tábor, 285 fővel

Sítábor Ausztriában

A vízi tábor a nyár egyik kedvenc Könyveses eseménye

Bata Julianna (8.c) , az októberi Spar Budapest Maraton egyik lelkes résztvevője

Dobány

Sólyom

Biciklistábor

Dr. KÖNYVES cím birtokosa 2022-ben

Bolla Dorina Jada 10.b osztályos tanuló

Versenyeredmények 2021/2022

Országos versenyek

OKTV

Második fordulóba jutott: matematikából: Vizsy Domonkos 12.c (Gellén Gabriella) Walter Bence 12.d (Hortobágyi Bozsóka) biológiából: Schmieder Sztella Eszter 12.c (Tasi Adél)

Zrínyi Ilona Matematikaverseny

Országos döntőbe jutott: Bencze Anna 7.c (Asztalos Krisztina)

Pintér Dalma 9.c (Bori Márta és Hortobágyi Bozsóka)

Kosáry Domokos Országos Történelem Verseny

5. hely Gönczi Balázs 10.c (dr. Baranyi Beatrix)

Béke a nemzetek felett

1. hely Beke Marcell, Kormos Dávid (11.b) és Jaksa Dávid (11.d) csapata (Baráth Csaba)

National Debate and Video Competition

4. hely: Szabó Janka 11.d Vályi-Nagy Virág 11.d Szakál Tamara 11.c csapata (Kevin Shopland)

Barcsi Országos Angol Nyelvi Verseny

1. hely Tamás Barnabás 9.b (Széplakiné Kocsis Éva)

Kajak 1000m négyes, serdülő OB

1. hely Kerekes László (11.c)

Országos Diákolimpia atlétika: Majoros Ádám (11.c) futás 200m - 8.hely, 400m – 11.hely sakk: csapatban 10. hely – (Szabó Ábel, Bolyki István, Defend Bálint, Balázs Sztella, Sólyom-Nagy Dávid) tollaslabda: Ilcsik Ivett (8.d) 6.hely vívás: Kaszab Nándor (9.c) kard egyéni – 13.hely Sólyom Nagy Dávid (7.d) - 6.hely

Akrobatikus rock and roll Fórián Kata (11.a) párosban Világkupa 5.hely, Euró pa-bajnoki 3.hely

Kadler Gusztáv Maraton Magyar Bajnokság Dobány Dénes (7. d) kajak K2 (páros) Férfi Kölyök U13 10 km – 1. hely

Regionális fordulók, fővárosi versenyek

Arany Dániel Matematikaverseny

2. fordulójába jutott

Pintér Dalma 9.c ( Bori Márta és Hortobágyi Bozsóka)

Blahut Botond 10.a ( Hortobágyi Bozsóka)

Kiss Boglárka 9.c ( Hortobágyi Bozsóka)

XXXII. Herman Ottó Kárpát-medencei Biológiaverseny Budapesti döntő

17. hely Sisák Attila 8.c (Frontóné Szigeti Zsuzsanna)

19.hely Bata Julianna 8.c (Frontóné Szigeti Zsuzsanna)

XXXIII. Hevesy György Kárpát-medencei Kémiaverseny Budapesti döntő

37. hely Bencze Anna 7. c (Ivacsné Müller Anna)

47.hely Bata Julianna 8.c (Himber Katalin)

54. Irinyi Dániel Középiskolai Kémiaverseny Fővárosi forduló

10. hely Pintér Dalma (9.c) (Ivacsné Müller Anna)

41. Mikola Sándor Országos Középiskolai Tehetségkutató Fizikaverseny

2. fordulóba jutott: Karádi Zalán 9.c, Pintér Dalma 9.c, Soós Patrícia 9. c ( Bori Márta)

XXV. Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny 77. hely Ernszt László levente 7.d ( Kiss Anikó) 83.hely Dálnoki Liliána 7.c ( Pusztai Ágnes)

Varga Tamás Matematika Verseny

2. fordulóba jutott: Szász András 7.c ( Gellén Gabriella)

Amatőr középiskolai strandröplabda verseny Párosban 1 hely: Seprős Eszter (11.c) és Varga Dániel (11.d) Csapatban 3. hely: Seprős Eszter (11.c), Varga Dániel (11.d), Ladányi Bálint (11.d), Kovács Zsuzsanna (10.a), Paku Botond (9.c)

Kerületi fordulók, versenyek

Babits Kupa

Informatika

2. hely BLOGnyolultak csapata - Lastóczi Diána, Lotz Gréta, Szirányi Hanna, 8.d (Szuetta Judit)

Bolyai Anyanyelvi csapatverseny

4.hely 7.c Veremásók csapata - Wittmann Veronika, Oláh Emese, Tomola Sára, Szász András (Pusztai Ágnes)

5.hely 7.d Farkas Ibolya csapata - Bodó Kincső, Dobos Fanni, Erdélyi Zsófia, Nagy Dorka (Kiss Anikó)

6.hely 7.d Nemeuklideszi handaBanda csapataErnszt László Levente, Hetesi Vilmos, Menyhért Mar cell, Schittler Henrik) (Kiss Anikó)

Bolyai Matematikai Csapatverseny

4.hely 7.c Guruló dobókockák csapata - Oláh Emese, Wittmann Veronika, Tomola Sára, Bencze Anna) (Asztalos Krisztina és Gellén Gabriella)

6.hely 8.c Csipet csapat - Dudás Kornél, Garda-Farczá di Gellért, Pintér Hanna, Varga Sándor Dániel) (Hankó Lászlóné)

36.hely 9.c csapata - Kiss Boglárka, Pintér Dalma, Karádi Zoltán, Furka Tamás) (Bori Márta és Horto bágyi Bozsóka)

Kazinczy-verseny

5.hely Galambos Ádám 7.d ( Kiss Anikó)

Kerületi matematika verseny

2. hely Bencze Anna Borbála 7.c ( Asztalos Krisztina)

3. hely Emdadi Aryan 7.d (Zsitnyánszi Réka)

Komplex Kerületi Képzőművész Verseny

1.hely Bencs Luca 9.b (Farkas Rita)

Iskolánk által szervezett versenyek, pályázatok

Dr. Könyves - díj

1. hely Bolla Dorina 10.b 2.hely Kriska Ferenc 10.a 3. hely Pintér Blanka 11.c

Alkotói pályázat 2022 Irodalom kategória

1.hely Gollob Imola (8.d): Metro 2.hely Molnár Csenge (11.c): A sivatag titka 3.hely Bolla Dorina (10.b) A rejtélyes mindenség Diákzsűri különdíj: Molnár Csenge (11.c): A sivatag titka Illusztrációs pályázat

1.hely Pintér Hanna 8.c 2.hely Nagy Zsófia 10.a 3.hely Bencs Luca 9.b Különdíjasok: Papp Csenge 11.c és Neugebauer Kinga 11.d

Helyesírási verseny

1.hely Bolla Dorina 10.b ( Winkler Ágnes)

2.hely Bodó Gitta 9.d ( Berecz Andrea)

3.hely Bacsa Noémi 9.b ( Winkler Ágnes ) és Szilágyi Anita 9.a (Balog Otilia)

Nádas József Szavalóverseny

I.kategória:( 13-14-15 évesek)

1. hely Sütő Sára - KKG 8.d

2. hely Kenderes Lilla - KKG 9. a 3. hely Wakai Zente - KKG 9. c

II.kategória: (16-17-18 évesek)

1. hely Berecz Kristóf Uwe - Bródy Gimn.11. évf.

2. hely Decsi Milán - Bródy Gimn.10. évf.

3. hely Kékesi Laura - Babits Gimn.10. évf. és Kovács Benedek - KKG 10. d

Valentin – napi angol nyelvű szavalóverseny

1.hely Eperjessy Zita (Kozma Lajos Faipari és Kreatív Technikum)

2. hely Kuzmi Hunor (Könyves Kálmán Gimnázium 8.d)

3 hely Tamás Barnabás (Könyves Kálmán Gimná zium 9.b), Takács Fruzsina (Kozma Lajos Faipari és Kreatív Technikum)

Szepesváry László igazgató Csaba Lászlóné igazgató-helyettes Ostorics Júlia igazgató-helyettes Ágoston Éva Asztalos Krisztina Balla Réka Balog Edit Otilia Balogh Andrea Dr. Baranyi Beatrix Baráth Csaba Berecz Andrea Bori Márta Bóta Henriette Buda Klaudia Buda Tibor Csabai Attila Csernus Anna Csiki-Faludi Andrea Csikós Judit Dudásné Somodji Mónika

Falnagy Ágnes

Farkas Rita

Frontóné Szigeti Zsuzsanna Gáspár Brigitta Gellén Gabriella Handbauerné Kishonti Emília Hangené Csuhaj Katalin Hankó Lászlóné Himber Katalin Hortobágyi Bozsóka Horváth László Horváth Katalin

Ivacsné Müller Anna Kapitány-Völgyes Dorottya Keszthelyi Marianna Kiss Anikó Kovács Csaba Márton-Takács Mária Matejka-Bodnár Anikó Monoki Ádám Németh-Bihari Rita Neugebauer György

P. Szabó Melinda Pálinkásné Litovszky Erzsébet Pej Zsuzsanna Percze Annamária Pusztai Ágnes Shopland Kevin Sinka Imre Szabó Mónika Szakonyiné Cseri Bogáta Szászfai-Földes Dóra Szedő Ágnes Szentes János Széplakiné Kocsis Éva Szigeti Erika Szuetta Judit Tasi Irén Adél Udvardi Imre Vasváriné Vida Mária Végvári Veronika Winkler Ágnes Zobory György Zsitnyánszki Réka

A Könyves fenekestől felforgatta mindannyiunk életét. Új barátokat szerez tünk, új arcokat ismertünk meg, és új tanárokat kaptunk, de mindenkiben megmaradtak a régi emlékek. A lehető legtöbb táborba elmentünk, és sok ver senyre is beneveztünk. Mi, a 30 kisgólya egyszerre csodálkoztunk rá a Köny veses életre. Igaz, hogy a kis- és nagyépület közötti átjárás néha nehézkes volt, de Pusztai Ágnes tanárnő mindig segítette a dolgunkat. Hagyta, hogy együnk pár falatot az óráin, sőt a telefonos dobozát is nekünk ajándékozta. Farkas Rita és Bihari Rita tanárnők tökéletes osztályközösséggé kovácsoltak minket, akár milyen kevés óraszámban is találkoztunk velük, mindent megtettek értünk.

Hihetetlen élményekkel gazdagodtunk, például mikor a téli túratáborban csú szós sárban gyalogoltunk, amit utána nem tudtunk letakarítani a cipőnkről, vagy amikor a gólyatáborban sorra estünk le a lépcsőkről. Az is felejthetetlen élmény számunkra, mikor a gólyabálon végtelennek tűnő ideig álltunk féllá bon a gólyaeskü letétele közben. Sokat köszönhetünk a DÖK-nek, akik ezeket a programokat szervezték és emlékezetessé tették az első évünket. Váratlanul ért bennünket év közben a hír, hogy új osztálytárssal gazdago dunk. Következő héten már 31-en voltunk, hisz Attila megérkezett közénk. Reméljük, jól érzi magát velünk, és nem idegesíti a szünetben megrendezett célbadobó verseny vagy a fiúk üvöltése. Idén több versenyen is részt vettünk , a Gólyalimpián sajnos utolsók lettünk, a Gólyaszigeten viszont már fölkerül tünk a dobogó legalsó fokára. A Trash Art versenyen másodikak lettünk, és a 7.c GYŐZEDELMESKEDETT A FARSANGON! A farsangi hét hihetetlenül szórakoztató volt, nemcsak a győzelem, de a saját és a többi osztály jelmezei miatt is. Sokan ott voltunk a KKG bálon is, ahol szintén nagyot buliztunk. Mindenki bebizonyította, hogy van helye itt, még akkor is, ha egy-két kettes becsúszott az év folyamán. Különböző iskolákból, különböző emberek, külön böző személyiséggel… Lehet, hogy kicsik és tapasztalatlanok vagyunk még, de a 7.c tőlünk olyan, amilyen, és ez a legfontosabb!

Wittmann Veronika, 7.c

Farkas Rita osztályfőnök

Balázs Sztella Anna Balogh Dániel

Bencze Anna Borbála

Czibula Dorka Georgina

Csák Simon Máté

Dálnoki Liliána Dányádi Laura Dolhay Tünde Kamilla Eckl Dóra

Ferencz Dávid Marcell

Forgács-Milus István Garda-Farczádi Vince

Gyenes Ádám Márk Homok Zsombor Homoki Márk Zoltán

Jánosi Emília

O’Halloran Sinéad Enikő

Oláh Emese

Rittinger Márk

Sinka Fanni Viktória

Sólyom-Nagy Dávid Szabó Bátor Szász András Szász Fruzsina Szocsák István

Tomola Sára Zepjur

Tóth Alina

Tóth Barnabás Kristóf

Tóth Tília Wittmann Veronika

7.d

Kiss Anikó osztályfőnök

Alpár Lili Anna

Bodó Kincső Flóra

Dobány Dénes

Dobos Fanni Emese

Dóra Lajos István

Emdadi Aryan Davron

Erdélyi Zsófia

Ernszt László Levente

Fáry Botond

Felföldy Réka Zsuzsa Galambos Ádám

Hetesi Vilmos

Jobbágy Csenge

Kolláth Gergely

Menyhért Marcell

Mezei Lili

Nagy Dorka

Pap Krisztina Judit

Pecze Kincső Flóra

Schittler Henrik János

Szabados Fanni Lilla

Szabó Benedek

Szabolcs Olivér Ferenc

Székely Liza

Szentes Száva Hanna Szöllősi Levente

Takács Lara

Torjai Dorottya

Tóth Milán

Tóth Viola

Walter Bálint

2021. augusztus 29.-e. Ezzel a nappal vette kezdetét a ‚Nagy kaland’. Az olimpia témájú gólyatáborban megismerhettük az osztályfőnökünket, az iskola idősebb vagy épp öreg diákjait, és persze egymást. Nagyon nagy köszönettel tartozunk a segítőinknek, akik nélkül valószínűleg alig beszéltünk volna egymással a három nap során. A gólyatábor ban harmadik helyen végeztünk, így bronzérmes gólyalimpikonok lettünk. Amint vé get ért ez a hatalmas buli, robbantunk az iskolába. Először meg kellett barátkoznunk a kicsi és a nagy épülettel, a kettő közötti ingázással, de egész jól teljesítettük a feladatot. Természetesen elsőre mindenkinek szokatlan volt a teljesen új tanári kar, de idővel bel erázódtunk. Az ősszel együtt érkeztek a további gólyaprogramjaink. A biznisz témájára épülő gólyasziget nagy élmény volt, negyedikek lettünk. Azonban a gólyaest még hátra volt. A segítőinkkel karöltve ötleteltünk, és októberben elkezdődtek a táncpróbák és a forgatások. A tanáraink sokkal elnézőbbek voltak velünk; kérdezték, hogyan állunk, vagy éppen elengedték az óráikat, hogy tudjunk gyakorolni. Végül kicsit sem egyszerű folyamat árán kész lettünk. A videót nagyon köszönjük Kormos Dávidnak, Beke Mar cellnak és Jaksa Dávidnak, a táncot pedig Varga Vivinek és Farkas Ildinek. Olyan mű sorunk lett, amire büszkén emlékszünk vissza. Ráadásul a kemény munka meghozta a gyümölcsét, ugyanis megnyertük a gólyaestet (de ez titok).

Az élet ezután sem állt meg, sőt most már igazi könyveses diákokként folytathattuk a ta nulást. Decemberben egy csendes hét után az osztálykarácsony alkalmából mi is meg ajándékoztuk egymást. Az első félévünk nagyrészt a gólyaprogramokról szólt, azonban még így is teljesen jó osztályátlagot produkáltunk a félévi bizonyítványainkban. A ka rácsonyi szünet után folytatódott a könyveses életünk. Több osztályprogramunk is volt, és persze túra táborban is jártunk páran. Az osztályunk néhány tagja lelkesen látogatta a DÖK gyűléseit. Tavasszal Martonvásáron kiderítettük az Agroverzumban, hogy ki gyilkolta meg a gyümölcsöskertben a ribizlit.

Áprilisban első alkalommal került megrendezésre a Könyves bál, ami szintén hatalmas élmény volt. Május elején jött az osztálykirándulás. Itt már természetesen ismertük egy

mást és teljes mértékben feloldódva töltöttünk el két napot együtt. Nagymarosról átmentünk a Duna alatt egy alagúton Visegrádra, megmásztuk a hegyet a Fellegvárba, és másnap ellátogattunk a szentendrei Skanzenbe. Nagyon hamar eltelt a gólyaévünk, mégis rengeteg élménnyel lettünk gazdagabbak. Lehet, hogy valaki egy egysze rű gólyaosztálynak titulál minket, vagy ennyit sem foglalkozik velünk, de mi, akik benne vagyunk, tudjuk, hogy ez sokkal többről szól. Harmincegy történet, melyek most részben vagy egészben összefonódtak. A Könyves és a közösségünk ad otthont a közös történetünknek, amire a következő években nagyon izgalmas folytatás vár.

Bodó Kincső Flóra, 7.d

8.c

Hankó Lászlóné osztályfőnök Balog Dániel Bárány Nikolett Réka Bata Julianna Benedek Léna

Csapó Adrienn Dalma Dudás Kornél Földes Gergely Garda-Farczádi Gellért Harhai-Tóth Zsófia Holló Marcell Csanád Hományi András József Horváth Dóra Piroska Hun Eszter Izabella Kovács Erik Dávid

Lakcsik Vivien Molnár Borbála Georgina Nagy Bercel Pataki Vera Péterfi Orsolya Réka Pintér Hanna Rita Pusztai Fruzsina Izóra Rác Kolos Örs Sesztakov Bálint Sisák Attila Szabó Erik Szilvási Richárd Levente Szövényi Boglárka Ida Tüttő Soma Sándor Varga Sándor Dániel Vass Luca

Vu Quang Minh

Van egy osztály a Könyvesben, amiről már mindenki hallott…vagy jót vagy kevésbé jót! Mert ebben az osztályban mindig történik valami, aminek híre megy. Mert ez egy rendkívüli, sokszínű osztály sokoldalú, különleges egyé niségekkel.

Van egy osztály a Könyvesben, amely megmutatta tehetségeit a március 15-i megemlékezés alkalmával, amikor színészpalántáink, táncosaink, kiváló rajzolóink, kézműveseink estébe nyúló fáradozásaikkal mindent megtettek azért, hogy műsorunk a lehető legszínvonalasabb legyen, és nemzeti ünnepünkről méltó módon megemlékez zünk. Van egy osztály, ami megmutatta kreativitását és összetartását a farsangi héten is: minden nap szinte teljes létszámmal vonultunk fel ötletes jelmezeinkben, aminek harmadik helyezés és egy finom torta lett az eredménye.

Van egy osztály, ami szeret izgalmasan élni! Egy többnapos osztálykirándulás alapból rengeteg kalandot hordoz magában, de ha az ebben az osztályban történik, annyi izgalmat és meglepetést tartogat, ami még a sokat látott és tapasztalt osztályfőnök várakozásait is felülmúlja. Az osztály egyik tanulója, Hun Eszter Izabella ezt így látja: „ a mi osztályunkkal nincs olyan, hogy tökéletes osztálykirándulás, de nem is baj, ezek a kis „bakik” sokat segítenek abban, hogy jobban összekovácsolódjunk, az emlékek meg később úgyis megszépülnek.”

Van egy osztály, ahová a Könyves legélénkebb tanulói gyűltek össze, akiknek nem elég a szüneteken át tartó focizás vagy röpizés, óriási energiákat összpontosítanak arra, hogy minél változatosabb csínytevésekkel hívják fel maguk ra a figyelmet, akarva akaratlanul felbosszantva az 1-es teremben tanító tanárokat (akiktől ezúton is, még egyszer elnézést kérünk) és persze nem kis kihívást okozva osztályfőnöküknek, akinek a kukák borogatása, az üdítők szét fröcskölése, virágcserepek és egymás fogainak törögetése között kell rendet teremteni, igazságot keresni. Egy óriási energiabomba lakozik az 1-es teremben, ami persze akkor is robban, amikor Bolyai versenyen, vagy kémia, bio lógia, történelem tanulmányi versenyeken, vagy éppen az illusztrátori pályázaton indulnak legjobbjaink és kiváló eredményeket érnek el.

Van egy osztály 31 diákja, akik még keresik a helyüket a csapatban, keresik egymást, keresik a barátságot, egymás elismerését, megbecsülését, és egyre nyitottabbak lesznek egymás iránt. 31 kiskamasz, akik keresik a céljaikat, a kibontakozás lehetőségeit, sikerre, elismerésre vágynak!

Ez a 8. C OSZTÁLY!

Az osztály, aminek tagjai mára ízig-vérig könyveses diákokká lettek, amiről Bella a következőket írja: „Az egyik pillanatban még a bodajki gólyatáborba vezető úton bámultam ki a vonatablakon, és azon gondolkoztam, vajon kik is az osztálytársaim, most meg már nem is tudnék meglenni nélkülük. Amióta ide járok, rengeteg minden történt, a túratáboroktól kezdve, az osztálykirándulásokon át a Könyves-bálig minden, amiről csak ábrándozni tudtunk. A Könyves nem csupán egy iskola. A Könyves egy érzés, egy élet. Mi vagyunk a Könyves. Félek, hogy a hátralévő négy év is ilyen gyorsan fog eltelni, de azt is tudom, hogy aki egyszer könyveses, mindig az is marad.”

Hankó Lászlóné, osztályfőnök

8.d

Pej Zsuzsanna, osztályfőnök

Almási Viktória Diána Burányi Lili

Dohány Botond

Duleba Emma

Falnagy Antónia

Falnagy Péter Gollob Imola Hammer Natasa Zorka Hevesi Róza Horváth Liza Ilcsik Ivett

Kiss Jagoda Anna Kuzmi Hunor Láncz Róbert Lasztóczi Diana

Lénárd Hanna Lotz Gréta Németh Fanni Hajnalka Papp Szilvia Pintér Vince Posta Árpád Ruzsicska Petra Smohay Erzsébet Stankóczi Csanád Sütő Sára Szántó Boglárka Zsófia Szirányi Hanna Torjay Zita Mariann Valachi Málna Panna Varga Marcell Vass Péter

Kréta a békában!

Hogy őszinte legyek, az idei év olyan volt, mint a sivatagban közlekedni. Egy kenuval. A furcsa, csak általunk érthe tő hasonlatokat most hagyom egy kicsit pihenni, inkább belevágok a történet legelejébe. Szeptember 3.- mindenki izgatott, aztán amikor megláttuk egymást, felderültünk, és egymás szavába vágva kezdtünk el a nyáron történtek ről beszélni. A varázslat abban a pillanatban megtört, ahogy realizáltuk, hogy idén már nyolcadikosok vagyunk, ami egyenlő volt a tanév viszontagságaival, és a nyilvánvaló év végi vizsgákkal.

Jó, bevallom, hazudtam, a varázs sosem tört meg, csak a nehezebb idők alatt néha elhalványult, utána pedig ismét erősödött.

Azt hiszem, abban mindenki egyet ért, hogy év elejétől kezdve nagyon keményen dolgoztunk. De miért is? Először a biosz ötöst említeném, a hatalmas kincset, de emellett azért feltűnik néhány (kevésbe fontos és jelentős) dolog is, mint például a jövőnk, az elismerés, és persze a jó osztályközösség (az utóbbi már eleve megvolt, szerencsére csupán egy pár kátyút kellett kikerülni az M3-as útnak mondható évben).

Szerencsére nagyjából sikerült megtartanunk a pozitivitásunkat, így büszkén mondhatjuk el magunkról, hogy ezt is túléltük egymás támogatásával. Fontosak lettünk egymásnak, és ezáltal már nem tehernek, hanem egy közösen átélt izgalmas történetnek hatott az iskola. Innentől pedig megéltük az összes (igazán félelmetes) felelést, a kalan dokkal teli osztálykirándulást (aminek során majdnem Romániában kötöttünk ki, rögtön egy nappal az után, hogy meghódítottuk a Csaba Centert), a csodálatos Könyves Bált (ahonnan sajnos sokan elszállingóztak, pedig valami elképesztő volt), és most nemrég az irodalmi kirándulás, ami hihetetlenül érdekes volt.

Igazából ezek vagyunk mi. Viki, aki rengeteget fejlődött, Lili, akinek tökéletes a stílusa, Boti, aki valószínűleg a jövő egyik nagy tudósa lesz, Emma, aki tulajdonképpen az osztályunk anyukája, Nina, akinek a rajzstílusa felülmúlha tatlan, Petike, aki nagyon-nagyon vicces, Imola, aki a feltörekvő novellistánk (eddig már kettő díjnyertes művel),

Nati, aki egy hihetetlenül szórakoztató személyiség (és ha kell, mindig van nála szigszalag), Róza, aki egy komplett energiabomba és szuper beszélgetőtárs, Liza, aki minden tantárgyból tökéletes, emellett pedig irtózatosan jófej, Ivett, akivel bármit megbeszélhetsz, és mindig jót nevethetsz (plusz infó: ezt kakaóval tudod meghálálni, imádja!), Jagoda, aki amellett, hogy okos, nagyon jó verseket ír, még stílusos is, Hunor, aki az egyik legjobb és legviccesebb beszélgetőpartner (meg aki egyben szuper szomszéd is), Robi, aki irtózatosan szellemes és segítőkész, Dia, aki a legkitartóbb ember, akit ismerek, és akire mindig számíthatok, Husi, aki egy konkrét áldás, hogy itt van nekem, és aki mindig képes felvidítani, Gréti, akivel bármikor lehet fangörcsölni még a legapróbb dologról is, és aki soha nem fogja feladni a harcot az emberek szabadságáért, Szilvi, aki (amellett, hogy nagyon szép) biztosan korunk egyik legnagyobb képzőművésze lesz (komolyan mondom, nagyon tehetséges), Vince, akinek az őrült humorán nem lehet nem röhögni, Árpi, aki a legaranyosabb padtárs, akit kaphatsz magad mellé, Petra, akinek a személyiségét nem lehet nem szeretni a csodás vele váltott beszélgetések után, Mici, aki tehetséges horgoló és novellista, Csanád, aki bár egy kicsit szétszórt, ennek ellenére nagyon jólelkű, Sári, aki a legaranyosabb lány akit ismerek, Bogi, aki na gyon önzetlen és mindig vidám (és bármit megosztasz vele, arról nagyon jól tudtok majd diskurálni), Hanna, aki még a legabszurdabb helyzetet is el tudja úgy mesélni, hogy utána a hasunkat fogjuk a nevetéstől, és aki bármilyen krízishelyzetben segíteni tud neked, Zita, aki nagyon szórakoztató padtárs tud lenni, és aki egy nagyon értékes em ber, Málna, aki hihetetlenül kedves és segítőkész , csak jobban meg kell ismerni őt, Marci, aki nagyon intelligens, és akiből egy nap biztosan sikeres úszó lesz, Péter, aki egy igazi úriember, és akinek a türelme nem ismer határokat és persze én, aki valószínűleg most rengeteg jó pontot szerzett sok embernél ezzel a bekezdéssel.

Még így a legvégén megköszönném mindenki nevében a tanáraink törődését, és az osztályfőnökünk, Pej Zsu zsanna tanárnő kemény munkáját, amivel egyben tartott minket, illetve amivel a csodás kirándulásokat szervezte.

Németh Fanni Hajnalka, 8.d

9.a

Balogh Edit Otilia, osztályfőnök

Balázs Olivér

Balogh Bettina Balogh Brigitta Balogh Kincső

Czigli Dániel Gyula

Dömök Ákos Zsolt

Erdélyi Barnabás Faragó Kincső

Farkas Endre Milán Gremsperger Tamás Márk

Hamvas Luca Regina

Hermann Péter Hunor

Karika Noémi Szilvia Kenderes Lilla Kerényi Csenge

Koplányi Emil Endre

Láng Anna Szilvia Ludányi Bálint

Márton Levente Bálint Matusek Attila Mezei Bence

Miskolczi Melinda

Oláh Bertalan Oláh Gábor Piczil Alexa Pörös Zalán Rigó Mariella Schiszler Panna Szilágyi Anita Szlaukó Dávid

Szvedovicz Lea Júlia Tarpay Patrik

Vályi-Nagy Dániel Vas-Lőrincz Kitti

A 2021 tavaszán a Könyves Kálmán Gimnázium négyévfolyamos képzésére felvételt nyert 68 tanulóból 34 azt az értesítést kapta: szeptembertől a 9. A osztályban kezdheti meg gimnáziumi pályafutását. Ez a 16 lány és 18 fiú a 2021/22-es tanév során (reményeim szerint) „gyerekseregből” osztállyá vált. Ennek a folyamatnak szerves elemei voltak a tradicionálisan nekik, gólyáknak szervezett programok. A kezdet kezdete a Balaton festői környezetében, Pálkövén megvalósult gólyatábor, melynek három napja alatt született közös dal, koregográfia, megkaptuk a sö tétkék színű, egységet szimbolizáló Könyves-pólót is. A táborban bimbót vetett kreatív energia az őszi gólyaesten kibontakozva borult virágba, hiszen rendhagyó módon önállóan írt jelenettel és klasszikus páros tánccal léptek fel a Gyerekek. A színpadon némi vesződség után megtalálták Aranyhajat, aki sikeresen eljutott a táncmulatság ba. A tavaszi hónapok osztályprogramjai közül kiemelném a Tomori Pál Általános Iskola 1956-os eseményekhez és a demokrácia megértéséhez kapcsolódó szabadulószobájában tett látogatást, valamint a május eleji debreceni osztálykirándulást. A kétnapos, kelet-magyarországi együttlét nemcsak a Munkácsy-trilógia vagy a Református Kollégium Nagykönyvtárának különleges terme, hanem a somlói galuska, az esti vetélkedő, a főtéri együttlét miatt is emlékezetes marad. Mindezek mellett a maguk izgalmait rejtő szünetek, szakórák, feleletek, dolgozatok, ebédek, az iskola két épülete között megtett séták, beszélgetések, azaz a közösen átélt iskolai hétköznapok is hozzájárultak a gimnazista léthez. A gólyaévét 1905 óta sok-sok diák (és tanár) élte már meg a Könyvesben, ám az idei tanév a fentebb említett 16 lánynak és 18 fiúnak, és igen, nekem is azért megismételhetetlen, mert mindez éppen most velünk történt. Folytatása szeptember 1-jén (a főépület 24-es termében) következik.

Balog Otilia, osztályfőnök

9.b

Széplakiné Kocsis Éva Andrea osztályfőnök Bacsa Noémi Bagi Marcell

Bencs Luca

Bicskei Janka Börcsök Soma Darvai Nimród Farkas Dóra Anna Fülöp Eszter Fülöp Hanna Helyi Regina

Janka András Jankó Ádám Jurecska Rajmund Kálmán Anna Károlyi Réka Kárpáti Árpád Álmos Kerekes Balázs Imre Kerényi Zsombor Koncz Liliána Kovács-Márkosi Liza László Miklós Majoros Lilla Nógrádi Benedek

Palicz-Sziklai Kata Rafaez Kata Rozsos Dominik Rozsos Gergő Soós Kitti Noémi Szabó Domonkos Sándor Szász Boglárka Tamás Barnabás Ursitz Barnabás Vághy Emma Várady-Sziklai Kíra Sára

Egy új kezdet, új helyen, új emberekkel: ez volt legtöbbünknek, amikor a Könyvesbe jöttük. Még idegenekként vágtunk neki ennek a tanévnek, nem tudván, milyen lesz majd itt tanulni, vagy kik lesznek a barátaink. Az eltelt hónapok egyszerre tűnnek soknak és kevésnek, valahogy alig ismerjük egymást, de közben mégis nagyon jól. Szeptember óta sok minden történt, gólya- és sulisprogramok, táborok és még egy bál is megrendezésre került. Ennyi idő alatt megannyi dolog változott, sőt bár még nem látjuk, valószínűleg mi magunk is változtunk. És ez még csak az utazás kezdete. Nem tudjuk az összes választ, nem láthatjuk előre, milyen ellentétekkel vagy akadá lyokkal kerülünk szembe még, akár mint diákok, akár egy közösség... de nem is kell. Elég, hogy tudjuk, érettségig együtt vagyunk: egy osztály. És ha valami félrecsúszik, dolgoznunk kell, hogy kijavítsuk. Együtt.

Soós Kitti 9. b

Idén végre két év után először olyan dolgokat tudtunk megtapasztalni a Könyvesben, mint például: a Bolondok napjai tanár- szívatások, a Könyves-napi Bál és az érettségi szünet alatt történő osztálykirándulások. Ellátogattunk Győrbe a Mobilis születésnap jára. Elmentünk Gödöllőre, ahol megcsodálhattuk a szépen felújított Sziszi kastélyt. Itt a sikeres kútmerénylet után a karma is utolért minket, egy hatalmas zápor formájá ban. Csuromvizesen tértünk haza. Másnap Esztergomot jártuk be, a Babits háztól, a Bazilikán és a Duna Múzeumon át, egészen (az osztályunk nagy örömére) a fürdőig. A városban rendkívül meleg volt, de a kilátás kellőképpen kárpótolt minket.A tan évben azonban nem csak szórakoztunk, hiszen a versenyek sem kerültek el minket. Először a házi matekversenyen mérettettük meg magunkat, ahol az osztály csapata (Furka Tamás, Karádi Zalán, Kiss Boglárka, Pintér Dalma Mária) egy előkelő első helyezést tudott megszerezni. Ezután ezzel a jól összeszokott csapattal a Bolyai Ma tekversenyen is próbára tettük magunkat, ahol a legjobb 15%-ba kerültünk. Termé szettudományi osztály lévén, akkor sem fordítottuk el a fejünket, amikor csillagászati versenyről volt szó, így az Irány az Űr! fantázianévvel ellátott próbatételen is szíve sen részt vettünk. Itt csapatunk (Kiss Boglárka, Pintér Dalma Mária, Soós Patrícia) három fordulón keresztül megállíthatatlanul menetelt, e közben igen neves iskolák csapatait is maguk mögött tudva. Nemcsak csapatversenyeken vettünk részt, esélyt adva ezzel mindenkinek, hogy egyénileg is képes legyen bizonyítani. Az Arany Dániel Matekversenyen második fordulóba jutott: Kiss Boglárka és Pintér Dalma Mária, a Zrínyi Ilona Matekversenyen döntőbe jutott: Pintér Dalma Mária, a Mikola Sándor Fizikaversenyen második fordulóba jutott: Karádi Zalán, Pintér Dalma Mária és Soós Patrícia és az Irinyi János Kémiaversenyen második fordulóba jutott: Pintér Dalma Mária (egy hajszál választotta el a döntőbe jutástól). Végül, de nem utolsó sorban, megmutattuk, hogy nem csak reál tárgyakban vagyunk kiemelkedőek , hiszen a Ná das József Szavalóversenyen Wakai Zente harmadik helyezést ért el, Kiss Boglárka pedig különdíjban részesült.

Kiss Boglárka, Uzoni-Kovács Eszter 9.c

9.c

Bori Márta osztályfőnök Barna Péter

Bata Levente Berecz Bianka Adrienn Deme Kinga Dóra Zsuzsánna Zita Furka Tamás Grőber Franciska Virág Horváth Gergely Ádám

Höflinger Gergő Jakab Kinga Mariann Jándi Kristóf Karádi Zalán Kaszab Nándor Kiss Boglárka Kiss Bulcsú Kovács Tamás Molnár Márton Nagy Attila Oláh Dániel Paku Botond Vince Pethő Anna Klára Pintér Dalma Mária Pintér Olivér Retzer Regina Soós Patrícia Tamás Réka Kira Tesbér Botond Tóth Menta

Uzoni-Kovács Eszter Várszegi Miklós Wakai Zente Zhang Junqing

9.d

Berecz Andrea Anna osztályfőnök

Biró Gergely

Bodó Gitta Bernadett

Borsányi Enikő Lilla

Dudás Viktória Emese

Garasos László Márk

Horváth Petra Andrea Ibolya Gréta Mária

Ibolya Nóra Lídia

Ispán Júlia

Jánosi Boróka

Kovács Ádám

Laczkó Lívia Macz Bernadett Madarász Ábel Major Domonkos Máriási Viktor Béla Mészáros Angéla Nagy Szabina Anna Németh Flóra Alexa Oláh Benedek

Pados Benedek Phan Trong Nhan

Puskás Kinga

Schindler Anna Sipos Flóra Mária Szabó Emese Szabó Flóra Szekeres Lilla Szügyi Zsófia Tóth Levente Túri Jázmin Turiák Imola Boróka Varga Levente Vigh Botond

Megint eltelt egy év, ami sok szempontból meghatározó volt. Hivatalosan is gimisek lettünk és eltöltöttük az első teljes évünket karantén nélkül. Ez azt jelentette, hogy meg kellett birkózni minden nehézséggel, együtt egy csapat ként. Átformálódtak a baráti körök, Nóri, a jövőbeli Doktor Szöszi iskolát váltott, új konfliktusok szövődtek, de mindenen túlléptünk egy osztályként. Mert nem lenne ugyanaz az osztály Gigi beszólogatásai nélkül a 70 perces matekórákra, Lilla és Flóra egész órás traccspartyai nélkül, Bori nélkül, aki több könyvet olvasott, mint ameddig el tudok számolni, Márk az udvariasság mintapéldája nélkül és még sorolhatnám.

Nem mondanám magunkat a legpéldamutatóbb és a legjobb osztálynak, mert annyi kibontakozóban lévő színes egyéniségek csoportja vagyunk mi, ami sok konfliktust, de sok előnyt is kovácsol nekünk. Ott van Angi, akire mindig lehet számítani, ha szervezni kell valamit, és persze én is, ha nem órán kell megcsinálni, mert akkor éppen a reggelimet fogyasztom. Ott van Eni, Jázmin és Viki, akik az összes táborban részt vesznek, Ábel és Tóth Levi, akik mindenkinek mosolyt csalnak az arcára egy rossz nap után. Petra, Zsófi és Emese, akik padjánál min den szünetben teadélután van a Forma1ről, Erikáról, a szinkronúszó edzőről vagy éppen Emese sakkórairól. A két legjobb barát, Kinga és Berni és az örök kedvenc streak alanyuk, a híres Ádám, az elsőnek visszahúzódó nak tűnő Livi, Juli és a mindenkivel kedves Imola, akik nem a hangjukkal, de a tudásukkal és sokszor ki nem mondott erős véleményükkel foglalják el a helyüket az osztályban. Viktor és Varga Levi, akik szerint Abdulnál a hús a buszmegállóban pedig a gyros a jobb, Geri, aki tökéletesítette a nyitott szemmel alvást, Beni, akinek nem szabad, hogy megtévesszen ártatlan külseje, Domi, a focirajongó. Nem lennének ugyanazok a hétköznapjaink Flóra nélkül, akinek 0-24 fülhallgató van a fülében vagy Oláh Beni nélkül, aki helyettünk is figyel az órán. Nem is beszélve Nándiról, aki még a tanár helyett is rendet tart az órán, vagy Boti, aki azóta nem ír be az osztálycso portba, mióta véletlen összekeverte a sima osztálycsoportot az osztályfőnökössel (de shh erről nem beszélünk), Németh Flóra, aki minden nap szebbnél szebb ruhakölteményekben jelenik meg. És ne feledkezzünk meg a két legjobb szívű és legsegítőkészebb emberről Szabináról és Annáról se.

Mint mondtam, mind különlegesek és egyediek vagyunk, de az ember, aki segít ezt az egészet összetartani és nem engedi kicsúszni a kezei közül a dolgokat, az az osztályfőnökünk, Berecz tanárnő. Ezt az is megmutatja, hogy idén második éve szervezte és vezényelte le a felvételiztetést az osztályunk, és a szalagavatónak is a mi osztályunk volt a szervezője. Telnek az évek, és egyre több mondanivalóm van az évkönyvbe, mert 3 napos osztálykirándulásról, a hajnalig tartó bulikról iskolai szünetekben, a közös szalámiszeletelésről igenis megéri új patront venni a nyomtató ba, amit a kissé hosszúra sikeredett történetem után cserélni kell.

Ibolya Gréta 9.d

10.a

Csikós Judit osztályfőnök Bíró Zsófia Blahut Botond Chiellini Anna Czita Donát Dobosy Máté Fekete Dániel Aramisz

Gyevát Ottó Zsolt Happ Gergő Horváth Viktória Kiss Laura Réka Kovács Emma Zsuzsan na

Kovács Máté Gábor Kriska Ferenc Limbach Tibor Mészáros Marcell

Nagy Ádám Nagy Júlia Nagy Zsófia Natasa Neuhold Kamilla Ida Paluska Henrietta Pátrovics János Máté Pintér Beáta Preisinger Emili Lilien Réti Renáta Szilvia Simon Marcell

Skriba Zoltán Dávid Szepesi Lóránt Szluha Dorina Dorka Tomola Máté Tóth Zsombor Türk Roland Ujvári Bálint Vas Bereniké Zingale Lena Lidia

Nagyon örülök, hogy a 10.A tanulói ebben az évben végre igazán Könyves diákká tudtak válni, és megismerhet ték, hogy milyen is egy majdnem Covid-mentes, programokkal teli Könyveses tanév. Az osztály tanulói nemcsak a Könyves-lét felejthetetlen pillanatait élhették át, hanem végre igazi osztállyá és közösséggé válhattak, melyben barátságok, szerelmek születtek.

Miért szeretnek a 10.A-sok a Könyvesbe járni? A programok és a színes diákélet mellett éppolyan nagy érték számukra a tudás, a magas szintű oktatás, melyet tanáraiktól kapnak. Amellett, hogy az órákon figyelnek, a dol gozatokra és a vizsgákra lelkiismeretesen készülnek, tanulópárokban és csoportokban segítik egymás munkáját, nagyon szívesen vesznek részt az iskolai programokon és táborokban. Éppolyan jól tudnak matekot-fizikát-kémiát együtt tanulni, mint együtt főzni, evezni, kerékpározni, kastélyt-várat nézni, csapatépülni, jakuzzizni, focizni, pin pongozni vagy meccset nézni…Amit még külön is szeretnék kiemelni, hogy tudnak egymás sikerének örülni és egymást abban segíteni, hogy ezek a sikerek megvalósulhassanak!

Csikós Judit, osztályfőnök

10.b

Falnagy Ágnes osztályfőnök

Adorján Domonkos

Bablena Bálint

Bárdos Andor

Bercsi Laura Krisztina

Berta Zoltán

Bolla Dorina Jada

Czobor Petra Judit Fábián János

Fehér Soma

Györkös Panna

Hajdu Diána Hamvas Kornél Dániel Horváth Míra Horváth-Tőkés Konrád Kató Amira Koblencz-Pitti Barnabás Máté Nagy Rebeka Anna Orosz Tímea

Patocskai Letícia Magdolna Pichler Ágnes Polonkai Dorka Radácsy Gergő

Rageh Abdulrhman Samir Szabó Ábel Szabó Anna Gréta Szeghalmi Benedek Milán Szél László Szépvölgyi Bulcsú Szlama Barnabás Szlama Botond

Szokolics Jázmin Tóth Lili Viktória Vadas Hanna Bianka Végh Soma

Nagy szerencsénkre az idei tanév során megtapasztalhattuk végre, milyen is igazán könyvesesnek lenni. Véglege sen beköltözünk a nagy épületbe, rácsodálkoztunk, ki mennyit változott a nyári szünet alatt, és reménykedtünk, idén 3 hónapnál többet lehetünk együtt. Idei első programként a bowlingozást választottuk, ami elsőre nem tűnt osztályunk rejtett tehetségének, de a végére mindenki belejött. Októberben nagy dicsőség volt, amikor az 1956-os megemlékezés miatt tartott vetélkedőn másodikak lettünk és tortát kaptunk nyereményként. A hónap végén az őszi túra táborban is képviselték az osztályt néhányan osztályfőnökünk kíséretében. Novemberben ellátogattunk a Szamos csokoládé múzeumba, ahol megtudhattunk érdekességeket a cég eredetéről és a csokoládé manufaktú ráról. A legjobban természetesen mindenki azt élvezte, amikor elkészíthettük saját bonbonunkat. Decemberben pedig mindenki nagy örömére lézerharcozni is elmentünk. Ez az a program volt, amit kivétel nélkül mindenki élvezett, stratégiát dolgoztunk ki, és közelebb kerültünk egymáshoz, hisz mindannyian az osztály narancssárga sisakos tagjai elől menekültünk, néhol fedezve egymást vagy önfeláldozó módon megküzdve velük. Az osztály másik fele pedig rettegett, hogy egyik pillanatban szembe találja magát egy zölddel.

Idén végre rendes időpontban tudtuk megtartani az osztálykarácsonyt is. Ezen a napon nem csak annak adtunk ajándékot, akit kihúztunk, de tombolát is tartottunk régi apróságokkal, amiket mi hoztunk. Mindenki lélegzet visz szatartva várta a saját számát, amikor egy régi pónifigura vagy egy focilabdás radír volt a nyeremény. A karácsony

10.b

közeledtével mi is segíteni szerettünk volna másoknak, így az ünneplés végével összegyűjtöttük régi játékainkat egy óvoda számára. Másnapra korcsolyázást szerveztünk, kisebb-nagyobb nehézségek és némi átszervezés árán, de végül eljutottunk a Városligetbe is. Februárban a farsangi héten mi voltunk az az osztály, akik minden óra elején feltették azt a fontos kérdést, van e kedve a tanárnőnek/tanárúrnak beöltözni kalóznak, esetleg szuperhősnek. Sajnos annak ellenére, hogy a fél tanári kart sikerült meggyőzni, nem nyertünk, de majd jövőre jobb stratégiát dolgozunk ki. Ebben az évben nagy hangsúlyt fektettünk a továbbtanulásra is. Részt vettünk egy a Fáy András Ala pítvány által szervezett kurzuson, ahol tágabb képet kaphattunk a jövőnket illetően. Márciusban a pályaorientációs napon ellátogattunk a Richter Gedeon gyógyszergyárba is. Egy hónappal később a bál Tőled Könyves a Könyves tehetségkutatójának keretein belül végre nagy nyilvánosság előtt is bemutathattuk a tavalyi gólyavideónkat. Ezek után sajnos egyre közelebb kerültek azok a rettegett tizedikes kisvizsgák is. Pislogtunk egyet és már itt is volt az április közepe és egymás kezét fogva izgultunk hol a töri, hol a matek vizsga előtt. A magyar szóbeli előtt pedig félretettünk minden nézeteltérést, hogy a már levizsgázott osztálytársainkat kifaggassuk, milyen tapasztalatokkal gazdagodtak. A májust Zánkán, az Erzsébet táborban kezdhettük. Elmentünk hajókázni a Balatonra, ismételten lézerharcoztunk egyet, íjászkodtunk, kutyabemutatót néztünk meg és megmásztuk a Hegyestűt is. Természetesen a Balaton sem volt elég hideg ahhoz, hogy ne használjuk ki, pár száz méterre van a strand. Annak ellenére, hogy csak a térdig érő vízbe voltunk beengedve szinte mindenki nyakig vizesen mászott ki a partra, hogy a szép napos délutánon megszárítkozzon. Nagy dicsőségünkre sportolás terén is nagy sikereket ért el osztályunk, fociból má sodik, kosárból első, röplabdából harmadik helyezést értek el a csapatok. A legjobb dobó is tőlünk került ki és a legeredményesebb osztály címét is mi nyertük el.

Idén még összetartóbb lett osztályunk a sok programnak, de legfőképp Falnagy tanárnőnek köszönhetően. Tud juk, nem csak a hiányos jegyzetek pótlásában számíthatunk egymásra, hanem életre szóló barátságok is köttettek. A maradék két évünket pedig kihasználjuk, hogy később minél több kedves emléket vihessünk magunkkal, útra valóként a nagybetűs életbe.

Bercsi Laura 10.b

10.c

Dr. Baranyi Beatrix osztályfőnök

Bárány Vivien Éva

Barcsik Hanna

Bátorfi Lili

Bencze Noémi

Tizedik cé

Bokros Bercel Csonka Attila Árpád

Csótya Zita Farkas Erik Farkas Zsófia Fekete Gábor Dániel

Fekete Kata Furák Dénes

Gönczi Balázs Kiss Lili Emma Kocsy Emese Dóra Kun Lilla László Borbála Mester Franciska Molnár Bence Nyakas Lili

Pálinkás Barnabás Papp Dorottya Pártos Enikő Péterfy Sára Saád Anna Sándor Eszter Sándor Tamara Adrienn

Sándor Vince Seprős Anikó Soha Dóra Petra Szakács Barnabás Szász Blanka Ujvári Lujza Varga Lívia Wittmann Péter

Mindenki elvesz belőle egy betűt, ami persze nem lehetséges, mert 36-an vagyunk. Mit jelentünk mi? Egyének egy csoportban. Mindenkinek megvan a maga külön személyisége, de valahogy mind kapcsolódunk egymáshoz. Máshogy kapcsolódunk, mint más diákokhoz az iskolában? Persze, mert amikor egy csokitortáért versenyzünk, akkor a többieknek nem szurkolunk, de az osztálytársainknak igen. Amikor pedig egy tanárról beszélünk, akkor az osztályból mindenki pontosan tudja, mire gondolunk és mi történt már megint. A 6 évünk egy közös dolog lesz, és ha visszagondolunk, mindenkinek adni fog valamit. Legalább egy pillanatot. Mit adott nekünk ez az év? Ne, ne állj meg annál a gondolatnál, hogy szörnyű dogákat és stresszt! Összefogtunk egy megoldandó feladatban. Közös kiabálás, úgy, hogy zengett a folyosó, egy kahoot megoldása közben. Rémlik? Vicces órai megszólalások, amik földobták a napunkat. Túratáborok. Biciklis tábor, egy kitartó résztvevővel tőlünk. Együtt ebédelések, vo natozások. Ikonikus villamosozások. Versengés egy biosz projektfeladatért. Rájönni, hogy milyen érdekes a bi okémia, valaki meg már 8. óta szereti, innen is elismerésem! Valószínűleg ezzel most sokan nem értettek egyet. A beöltözés hete, Loki és Thor, a tavaszi bál élményei. Fagyizgatások az udvaron. Lassan itt a nyár, és mindenki visszagondol valahogy az évre. Visszatesszük a betűket a helyére és odateszünk a felirat mellé egy rózsaszín lámát is. Aki érti, az érti.

Saád Anna, 10.c

10.d

Balogh Andrea osztályfőnök Ábrahám Csaba

Alpár Eszter Janka Barta Eszter Bujdosó Enikő Bundik Anna

Defend Bálint Kolos

Fáry Réka Fleishaker Milán

Fónad Eszter Flóra

Gulyás Bence Béla Harkai Dóra Anna Harmati Anna Janka

Hederics Márton Sándor

Horváth László Attila

Horváth Tünde Noémi

Jankovic Mirjána Kapi Boróka Petra Kincses László Milán Kiss Laura

Kovács Bálint Lajos Kovács Benedek Máté Fruzsina Luca Németh Péter Oravecz Ádám Csaba Pálinszki Enikő Papp Miklós Rácz Lujza Sándor Mátyás Tamaska Noémi

Urbán Zita

Vályi-Nagy Eszter Varga Eszter Sára Vérten Boglárka Walter Máté

Két év után az idei tanév végre a megszokott módon zajlott, online oktatás nélkül. Az év megnyitása után, szeptember kilencedikén osztályunk elutazott Balatonfüredre, hogy a tavalyi osztálykirándulást bepótoljuk. Két nap alatt rengeteg minden történt, ellátogattunk a Jókai Mór emlékházba, ahol számtalan érdekességet megtudtunk, voltunk sétahajózni és a Tapolcai tavasbarlangba is ellátogattunk. Természetesen a megszokott programok mellett arra is volt lehetőségünk, hogy csak beszélgessünk, sztorizgassunk és jókat nevessünk együtt. Ezután az év a megszokott módon foly tatódott, de az állandó tanulás mellett részt vettünk néhány, az iskola által szerve zett programon, ilyen volt a Nyelvek napja és a túratábor is. Februárban még egy rendhagyó, iskolában bemutatott, interaktív színházi előadás megtekintésére is volt lehetőségünk. Ezt követően már a vizsgákra kezdtünk el készülni, hiszen vészesen közeledett az április. Mindenki szorgalmasan dolgozott a tételein, hogy a legjobb tudása szerint tudja megírni a dolgozatokat. A tanév legstresszesebb időszakának mondható ez, hiszen nekünk még nem volt részünk hasonló élményben. Összessé gében egy pozitív tapasztalatnak tudható be, az egész osztály helyt állt ezen a meg mérettetésen a belefektetett energiánknak köszönhetően. A vizsgák után végre volt időnk kicsit lazítani. Az érettségi szünetben egynapos osztálykirándulásra mentünk Egerbe. Először megismerkedtünk a várossal egy idegenvezető segítségével, majd volt egy kis szabadidőnk, amit mindenki azzal töltött, amivel szeretett volna. Ebé deltünk, beszélgettünk, fagyiztunk. Délután pedig elindultunk az Oxygén Adrenalin Parkba, ahol rengeteg program közül válogathattunk. Az idő sajnos nem kedvezett, sokat esett az eső. Az osztály nagy részét még ez sem állította meg abban, hogy bo bozzon vagy trambulinozzon, de voltak akik inkább mással ütötték el az időt, és in kább felfedezték a büfében kapható nasikat. Igaz, hogy ez egy rövid kirándulás volt, de mindenkinek pozitív élményként fog megmaradni.

Rácz Lujza, 10. d

Végre volt egy vírusmentes teljes évünk. Hurrá!! Taps!! Idén az órarendünk a fakultációk miatt teljesen felborult. Ezért kevesebb órán van együtt az egész osztály, emiatt is jó, hogy az órarendünkbe, bár nem hivatalosan, de bekerült egy második ofő óra, ami papíron énekórának van feltüntetve. Az első programunk a Nagy Imre em lékházban volt, ahol kisfilmekkel és kreatív feladatokkal ismerhettük meg a kort. Aztán, hogy még művelődjünk kicsit, elutaztunk három napra Egerbe, amit kedves osztályfőnökünk lehet, hogy egy kicsit megbánt. Viszont mivel annyira szeret minket, egy idő után szemet hunyt bizonyos dolgok felett. Idén végre decemberben tarthattuk meg az osztálykarácsonyt (és nem júniusban), ami családias hangulatban telt. Egészen márciusig tippelgettünk, hogy mikor megyünk vissza online oktatásba, de ez szerencsére nem következett be.

Egy szürke márciusi napon, miután minden nap valamelyik tanár szóvá tet te, hogy törött az óránk és nem is jár, az egyik tanár fogta és megjavította nekünk kb 2 perc alatt. Szóval a tavaly óta rossz óránk már működik, bár még mindig törött. Nem úgy, mint az ablakunk, amit ki kellett cserélni, mert a szél becsap ta és összetört, de legalább aznap volt miről streak-et csinálnunk.Reméljük, hogy mindenki, aki érettségizik, annak jól sikerült, mi pedig kétes érzelmekkel fordulunk be az utolsó évünkbe, ami a négy közül a legizgalmasabb lesz.

Deák Eszter és Tornyi Laura, 11.a

11.a

Szentes János osztályfőnök Baranyi András Barsi Levente Boltresz Virág Bonnyai Lilla Zoé Borsy Laura Szonja Bulther Levente

Gergely Czigler Bianka Deák Eszter Fábián Barnabás Bence

Fórián Kata Gedó Luca

Gergely Szilárd Granát Kornél Hajnal Viktória Juhász Laura Anna Kálmán-Gál Maja Kelemen-Pesti Lili Kovács Balázs Krisztián Kovács Mirtill Lakics Gergő Liszka Beáta Izabella Nagy Balázs

Nógrády Zalán

Nyergesi Dominik

Pataki Napsugár Pintér Alida Pleva Panna Viola Szabó Bulcsú Szentirmai Petra Takács Marcell

Teleky Domonkos András

Tornyi Laura Viktória Varga Zsombor Vincze Balázs Iván

11.b

Baráth Csaba osztályfőnök

Bácsi Lilien

Bárdos Bendegúz

Beke Marcell

Branyiczky Fanni

Emődi Virág Blanka

Endrődi Bálint Nándor

Frey Bálint

Gönczöl Zsófia

Görgényi Áron Imre

Hollósi Viktória Tünde

Hős Péter

Juhász Rebeka Anna Jurgut Dávid Kállay Zoltán

Kiss Gábor Szilárd Kormos Dávid Kovács Fédra

Lőrik Anna Boglárka Nagy Vivien

Németh Máté Bence

Pályi Zoltán Balázs

Pásztor Alexandra Pethő Máté Gábor

Pintye Barnabás

Rákosi Zsófia

Simon Dorottya Zsófia

Solymosi Ábel Szabó Áron Szilágyi Zsófia

Takács Szonja

Varga-Nagy Kata

Történeteinket ismét egy nyári osztálykirándulással kezdtük, aminek most éppen Eger városa esett áldozatul. A túratáborokból már jól ismert “Pista” és az ő hőn szeretett 10 ezer köbcentis paripája másfél órán belül repített el Demjénbe, ahol a csúszda-szauna-lángos szentháromságból nem nagyon sikerült kiszakadnunk. Ezután sikeresen elfoglaltuk a panorámával és medencével egyaránt rendelkező takaros kis szállásunkat. Másnap feltett szándékkal visszafoglaltuk Eger várát, ahol részt vettünk fegyverbemutatón is. Harmadnap pedig a csodálatos Szalajka-völ gyi vízeséshez látogattunk, ahol a kisvasutazás és osztályfoci után visszafelé megcsodálhattuk a patakban úszkáló pisztrángokat. Páran meg is mártóztunk velük a jéghideg vízben, persze szigorúan csak térdig! Szeptember elsején ismét fehér ingesek serege tódult be a Könyves falai közé, és kezdetét vette a 2021/2022-es tanév. Az első köszöné

sek, pacsik és puszik után hamar ráeszméltünk, hogy az idei tanév már „nem babra megy”. Tizenegyedik osztály ba érvén választottunk fakultációt, valaki egyet, sokunk kettőt, egyesek számomra érthetetlen módon hármat is, de ők kétségkívül meg is birkóznak vele. Élmények szempontjából sem volt hiány, az ősz folyamán. Október 23-ára tankokat építettünk az iskolának, ”Molotov-koktélokat” kóstoltattunk és a Sztálin szobrot is újra ledöntöttük a többiekkel. Novemberben osztálykísérőként Marcival a Gólyaszigeten segítettük a 7.D osztályt, a 11.B DÖK-ön kívüli része pedig egy kisebb kültéri szabadulószoba-jellegű kincskereséses játékkal birkózott meg azon a napon. December folyamán a Városligeti műjégpálya jegét örömmel koptattuk, kergetőzéses fogócskák, botorkálós esés-kelések, forró habos kakaók egyaránt szerves részét képezték az év utolsó osztályprogramjának. Az új év va lamivel csendesebben kezdődött. Januárban a szebb félévi jegyekért, tavasszal pedig a sikeres érettségikért küz döttünk. Viszont most májusban Szegedről visszatérve utólag úgy gondolom, a várakozásokon felül teljesített ez a rövidke egyéjszakás hétvégi osztálykirándulásunk. Háromórás vonatút és egy jegybírság után ledobtuk a bő röndjeinket, és habozás nélkül útra is keltünk az ópusztaszeri labirintushoz. Szerintem ahányan voltunk, annyiféle emléket hagyott bennünk az útvesztő, páran, beleértve engem is, elég rövid idő alatt eltaláltunk a közepén található kilátóba, mások sokat törték a fejüket a helyes útvonalon, de akadtak olyanok is, akik egy Monty Pythonba illő ker getőzést bonyolítottak le a sövények között. Este a szállásunk közösségi helyén megismerkedtünk egy német cse rediák osztállyal, akikkel a Könyves színvonalas idegennyelv-oktatásának köszönhetően könnyen szót értettünk. A történések elmesélését a saját véleményemmel zárnám az osztályról. Sajnos a covid miatt sok időt töltöttünk egymástól távol, de ez idén szerencsére nem volt így. Ez jót tett a közösségnek, mindenki kialakította a baráti bu borékait, mint minden másik osztályban persze, de ha a helyzet úgy hozza, képesek vagyunk egy nagy buborékká formálódni a Tanár úr kezei alatt. Remélem az utolsó évünket is így kiélvezzük, bár efelől kétségeim nincsenek. Ahogy a gólyahimnuszunkban is elhangzott: „Mégsincs már gond, együtt minden szép.”

Kormos Dávid 11.b

11.c

Szászfai-Földes Dóra Irén osztályfőnök Balázs Barnabás György Debreczeni Ákos

Filep Csilla

Frajnovics Luca Csenge Furka Elemér Dávid Gaugecz Adél Gréta Gergely Botond András Gulyás Botond László Jenei Kata Kerekes László

Kiefer Gergely Árpád Kiss Dorina Anna Kiss Réka Emma Knotz Hajnalka Luca Kövesi Botond Bence

Majoros Ádám Molnár Csenge Dorottya Nagy Emese Sára Ostorics Márton Gyula Pagony Attila Levente Papp Csenge Pethő Levente Marcell

Pintér Blanka Ilona Prezenszki Zalán Raikovich Levente Raikovich Tibor Schmidt Martin András Seprős Eszter Szabó-Zillich Zénó Szakál Tamara Gréta

Szemán Szabina Szűcs Bíbora

Ujvári Bianka Zibura Blanka

Az idei 2021/22-es tanévben is sok minden történt. Az év kezdetén megismertük az új fakultációs taná rainkat, véglegesítettük a faktos tárgyakkal kapcsola tos döntéseinket és el is mélyedtünk bennük. Ez volt az utolsó tanév az érettségik előtt és az első a covid miatti online oktatás után.

Sok minden történt idén, íme a leltár: Szeptember elsején bementünk az évnyitóra és végre találkozhat tunk rég nem látott barátainkkal. Ősszel még voltak megbetegedések, oltással, második oltással kap csolatos intézkedések, de azért már felcsillant némi remény, hogy újra a régi életünket élhetjük. Októ berben újra többnapos Kék túrán vehettünk részt. Ezek után megváltóként jött egy rövid őszi szünet. Az előző évek tábori hiányosságait bepótlandó, novemberben is osztálykirándultunk. Tahitótfalun töltöttünk egy hétvégét, és itt újra egymásra tudtunk hangolódni. Fontos volt, jó volt.

Kis szünet után, a tél beköszöntével eljött a Karácsonyi Könyves Kupa. Megtörtént, amit sem kimondani, sem megérteni nem lehet. Rendkívüli hirtelenséggel vesztettük el Debreczeni Ákost. Nehéz volt ettől fogva bármi más ra gondolni. Emlékhely a díszteremben, gyertyák, mindennap friss virág. Kevés gyász után vissza kellett rázódni a hétköznapokba. Elérkezett a Szalagavató bál, amin a mi osztályunk már rendezőként szerepelt, és mindenki megnézhette mi vár rá jövőre. Március 15.-i ünnepség, sztrájk. Ha a nézetek nem is egyformák, a tanárokkal való szolidaritás mindenki számára egyértelmű. Április végén volt a ballagás, még sose érződött ennyire a gimnáziumi évek végének közelsége. Májusban ismét osztálykirándulásra mentünk, ezúttal Orfűre, bár a programok jó része Pécsett volt. Itt is jól éreztük magunkat, Marci sérülésének ellenére is, itt is örültünk a vízparti szállasnak. Most, az év végén pedig már írjuk az előrehozott érettségiket, készülünk az év utolsó nagy dolgozataira, utána pedig az utolsó vízitáborunkra.

Az idei tanév elég sűrű volt, ez részben a táborok miatt volt, amik nagyon jól sikerültek, részben a sok tanulnivaló miatt, és részben Ákos miatt, aki hatalmas űrt hagyott maga után.

Gergely Botond, 11.c

11.d

Winkler Ágnes Mária osztályfőnök Adámi Dalma Andriska Balázs Bencze Nikolett Ilona Berki Dóra Binder Eszter Brigitta

Borsányi Filoména Veronika Dalnoki Áron Daróczy Laura Debreczeni Dóra Dudás Zita Mónika Erőss Máté Grósz Julianna Horváth Péter Jaksa Dávid Keresztesi Zsombor Kertész Lili Jamka Kis Mátyás Viktor Kubinyi Ádám Laczka Gréta Sára Ladányi Bálint András Long Molika

Neugebauer Kinga Barbara Rezács Liliána Szabó Barnabás Szabó Csenge Szabó Janka Szabó Tímea Szikszai Gergely Vályi-Nagy Virág Varga Ákos Varga Dániel Varga Kolos János Vincze Kristóf Péter

Idén így emlékeztünk vissza az elmúlt időkre:

„Örülök, hogy idén nem volt online-tanítás és az idei évet végig jelenléti tanítás ban töltöttük” – Sz.Cs. - D.Z.

„A fakultációkon még több érdekes dolgot tanultunk” – B.F.

„ Biológia fakultáción a gyakorlati órák nemcsak hasznosak, de nagyon szóra koztatóak is voltak” – D.D.

„E szenzációs kísérletekkel, kellemes meglepetésekkel és érdekfeszítő órákkal telt év maradandó élményeket hagyott bennem,” - Sz.T.

„Szórakoztató, érdekes, testközeli fizikai és kémiai kísérletek a Fizikus-Show-n” – B.E.

„Hány molt tanultunk eddig?” - D.Á.

„ Boldog vagyok, hogy véget ér számomra a fizika-oktatás.” - V.K.

„Az osztállyal megnyertük a röplabdabajnokságot!” - V.D.

„Három napig korlátlan mennyiségben ehettünk fagyit…” - A.B.

„ Mi leszünk a legnagyobbak a vízi-táborban, ezért nálunk lesz a legnagyobb B U L I !!!” - K.Á.

„ Az évet majd az agárdi kirándulásunk után tekintjük lezártnak.” - Sz.J. - L. G.

„ Az osztályunk olyan, mint egy pikáns étel – a megadott ízeket kell hogy élvezd!” - K. M.

„ Az osztály az évek alatt egyre közelebb került egymáshoz, így sokkal szíveseb ben járunk suliba, mert jó a hangulat.” - L.M.

„Ez az osztály az, ami beragyogja az életünket.”

„ Olyanok vagyunk, mint egy Rubik-kocka …. műanyag és sokszínű…!” - D.Á., E.M., Sz.G., N.K., K.Zs., V.Á., V.N.V., B.N. , K.L. „……………….mint ez a kis visszaemlékezés!” - O.F.

12.a - Búcsú az Osztálytól

2018 januárjában felkértek az osztályfőnökségre. Nem készültem rá, de álmomban nem gondoltam, hogy ez ek kora tapasztalás lesz. Minden elvárásomat felül-, néha alulmúlta. Tanultunk együtt, egymástól, egymásról. Én tü relmet, elfogadást, együttműködést. A beiratkozáson nem találkoztunk, mert érettségiztettem. Augusztusban így utaztunk el Tatára, a gólyatáborba. A legnagyobb problémám a vonaton az volt, hogy tanulok meg ennyi nevet viszonylag gyorsan. Távoliak voltatok, nem ismertük egymást, bele sem tudtam gondolni, hogyan leszünk egy osztály. A DÖK-nek hála, ti 3 nap alatt valamelyest egységgé kovácsolódtatok, én kívülről figyeltem. Elnyertétek a legjobb gólya-osztály címet még Rigóczki Gergő Hubertusával is, és innen nem volt megállás, ha közösségi ese ményről volt szó. Szinte mindent megnyertetek. A Gólyaestre Dóri tanított minket táncolni, még a két Gergőt is – nem kis feladat volt. Ilkei Bence nélkül nem lett volna gólyafilm. Kis késéssel megjött Géza is. Általában félünk az új gyerekektől, de jó helye lett itt. Megtanultam tőle a neonszínt és adhattunk a véleményére. Lehet, hogy csak egy szó, de az őszinte volt. Február: megjött a táncos lányunk is, „tancinéni” lettem. Azóta ő is nyelvvizsgás németből. Megvolt az első és majdnem az utolsó osztálykirándulásunk is. Debrecen, Aranybika. Hangzatos név, poloskás szobák. A földszinti lépcsőfordulóban iszonyú büdös volt, emlékeztek? Rettenetes eső és hideg volt, de szerintem kihoztátok belőle, amit lehetett. Esténként játszottunk. Anna dobblézós hangja felejthetetlen. Zsengellér Nóri és Angi olyan gyorsan pakolták a franciakártyát, hogy csak ők tudták követni. Arra nem emlékszem, hogy a fiúk már ott is pókereztek-e. (Igen) Mentünk kutyamenhelyre. Dia majdnem elrepült egy borjú méretű kutya miatt, de valaki a segítségére sietett. Mekkora utat tett meg ő is ezalatt a négy év alatt! Tizedikben beköltöztünk a 24-es terembe, és én rögtön háklisan szedtem a szemetet. Könyörögtem a babafotóitokért. Kevének hiába. Úgy nem hozta, mint az érettségi-leveleket.

2020-ban forgattatok filmet a Földről az idegennyelvi projektversenyre, és nyertetek egy hatalmas tortát a március 15-i vetélkedőn, amit Balogh Csengével majdnem egyedül ettünk meg. Aznap este érkezett a hír: a koronavírus miatt jó ideig nem jöhetünk iskolába. Elmaradnak a programok, nem látjuk egymást. Megkezdődött egy nagyon furcsa, online-lét. Kávéztunk együtt a monitorok előtt, beszélgettünk, tervezgettünk, hangoskodtatok, panasz kodtatok, ahogy élőben szoktatok. 2020 szeptemberében visszaülhettünk az iskolapadokba (én az asztalra), de éreztük, hogy ez csak rövid időre szól. Megtanultunk maszkban létezni, de legalább együtt lehettünk. Boboztunk Visegrádon (Olinda is!:)), és végül Lili is bejött a várba. Jól szórakoztunk, bár 2 nap múlva Dávid már covidos volt. (Az igazolásodat őrzöm, egyszer sokat fog érni! Majd osztozunk.) Novemberben újra otthon találtuk magunkat, az online-oktatásban. Fél évre a Teams lett a tantermünk. Egyszer Lulut, az angol kecskét is vendégül láttuk. A ka ranténnaplót is őrzöm. Az osztálytalálkozókra viszem. Év végére csak a Rám-szakadék maradt. Hiába beszéltem a túracipőről, Vera Converse-e majdnem a sárban maradt. Szerencsére Csabi sem törte el semmijét. Akkor.

Köszönöm, hogy a problémamegoldó-képességemet ilyen mértékben fejlesztettétek: ha valakit át kell tenni egyik csoportból a másikba, megoldottam. Elkértem, igazoltam, átírtam, javítottam, meghallgattam, vígasztaltam, ag gódtam, kiabáltam, csendben voltam, győzködtem, elengedtem. Nem minden sikerült sajnos. De mindenből ta nultam. A konfliktuskezelési technikám határozottan tovább romlott. Ezért külön hálás vagyok. Nagy szerencsénk volt, hogy az utolsó évünket újra együtt tölthettük. Szeptemberben feledhetetlen 4 napot töltöttünk Prágában. Mindenki eljött!!:) Szegény buszsofőr azóta is fájlalja a derekát, miután megemelte Kolos bőröndjét. Gyalogoltunk, felfedeztük a várost, sört kóstoltatok, metróztunk, a Károly hídon megsimogattuk a szobrot, hogy még egyszer visszatérjünk oda. A „Négyesnek” visszaadtam a pezsgőket, amit Vida tanárnővel az orrunk előtt akartak bevinni a szobába. Dorka és Levi úgy könyörgött az éjjel fél egyes kimenőért, mintha az anyukájuk lennék. :) Dorka tényleg a legflegmább. Meg Anna. Jó tulajdonság. :)

12. osztály. Feledhetetlen élményt jelentettek az osztálytánc próbái (köszönjük, Széll Tami) a vasárnapi korán kelés, a palotás és a keringő alaplépései. Mindannyiunk meghatározó élménye volt a januári szalagavató, nagyon boldogok voltunk, hogy részesei lehettünk. Végül mégis csak férjhez mentem. Nem semmi. Februárban a farsangi hétbe min dent beleadtatok, ti lettetek a legkreatívabb osztály. Azért végül jó, hogy Brezán Bence és Levi nem sírták el magukat a 2. hely miatt. Hiányozni fogtok. Petra mosolya, mikor rászólok, hogy ne dumáljon. Óra 25-kor már hiába készülök Bius tüsszentésére, amitől mindenki felébredne. Berni nem fog szólni, hogy lenne még jobb. Kóka Zsófi nem fizet miattunk többet a kimaradt röpiedzésekért. Tomi nem lesz nyers, mert rájön, hogy nem ér célt vele. Kristófról nem az jut elsőként eszembe, hogy nem akar meghívni az esküvőjére. Hanem a zseniális humora, amit én csak így a vége felé tapasztaltam meg. Kár. Nádasy az Nádasy. A higgadt, talpig úriember. Azért Prágában ő sem bírt egyenesen menni. Brigi olyan, mint Kolos, csak lányban. Nem lehet nem szeretni. A legnagyobb gyászomban, a kutyám elvesztésekor tudtátok, mire van szükségem. A sajttortára.:) Farkas Csenge, Dóri, Nórik, „Cili”.. köszönöm. Szívből. Legyen szó Karácsonyi Könyves Kupáról, informatikaversenyről, házi focibajnokságról – a fiúk nem tudtak veszíteni, minden gól betalált a kapuba. Ricsi, Levi, Szabó Bálint, Csabi, Keve, Tomi… köszönjük a Kupát! Én vagyok az egyetlen ember, akinek legalább 4 jobbkeze van.. Dóri, Kolos, Prondvai Nóri és Vida Marcsi! Nagyon köszönöm! Ha film kellett, írni kellett, ötlet kellett, program kellett, gyalogolni kellett, kísérni kellett.. Ott voltatok. Marcsi.. a tanárok közül csak veled szeretnék újra egy ágyban aludni! Nem lehetek elég hálás neked – mindenért. Két nagyon fontos dolog a végére. Ne felejtsétek el az önvédelmi fogásokat! És tartsátok meg ezeket az ifjúkori kap csolataitokat lehetőleg olyannak, amilyenek azok most. Mert a gyerekkori barátaink ismernek minket a legjob ban. Velük csak röhögni lehet és kell 20 év után is, szavak nélkül, emlékezve. Semmi szükség sallangra, megjátszás ra. Legyetek ott egymásnak mindig. Én is itt leszek nektek. Aztán találkozunk az Orlojnál. Sok sikert, Bogárkák! Gáspár Brigitta, osztályfőnök

12.b

2022…Jézusom. Biztos, hogy már ennyi az idő? Máris elrepült ez a négy év? Kérlek ne engedj még ki minket a felnőttek világába! Még maradni akarunk Pusztai Tanárnővel Kahoot-ozni, meg akarjuk tud ni, hogy Attila talált-e jobb megoldást az ország-városban. Baráth Csaba Tanár úr még mindig oreóval magyarázza-e el a Hold fázisait. Neugebauer Tanár úrnak még mindig van-e vicc a tarsolyában. Bóta Tanárnőnél még mindig tilos-e jógázni. Szuetta Tanárnő még mindig csönddel bünteti-e a diákokat. Vé gül drága osztályfőnökünk, Ostorics Tanárnő még mindig kiakad-e, ha Matyi Julinak becézi. Remélem emlékeztek, hányszor halasztottuk el azt a fizika dolgozatot a kis épületben és mennyi ideig hallgattuk a mesét, csak hogy ne kelljen kémiáznunk. Amikor 9. májusában még a monszun sem mosott el minket és vadul nyomtuk a Just Dancet, valaki még a vérét is adta érte. Hogy hányszor vettük ki a vízi biciklit, hogy a Velencei-tó közepén énekeljük az ABBA-át. Mennyi gyönyörű helyet látogattuk meg Prágában. Pusztai Tanárnő, ahogyan beavatott minket a jegesmedvék világába. Vagy amikor Ostorics és Szuetta Tanárnőék kel vívtunk harcot a laserforce-ban. Számomra az egyik legemlékezetesebb közös pillanatunk, mikor a szalagavatón együtt üvöltöttük a BÉS valóságot, amiről még 9.-ben nem is hittük, hogy ekkora sláger lesz. Egy biztos, a magunk módján összetartóak voltunk. Nem voltunk különösebben másabbak, de pont ez tett minket különlegessé. Anélkül írtunk bele a Könyves történetébe, hogy észrevettük volna. Mind-mind olyan emlék, melyek közül ha nem is mindenre, de a BÉS VALÓSÁGRA örökké emlékezni fogunk.

Torgyik Melissza, 12.b

12.c

2021 szeptembere az utolsó könyveses év kezdetét jelentette a 12.C osztály életében. Aggódva vártuk, vajon élő ben vagy online kell megbirkóznunk az érettségire készüléssel, és miközben ballagási ruhaszínt kellett választani, döntést kellett hozni, ki készítse a tablónkat, mi legyen az osztálytánc, utolsó percig bizonytalan volt, vajon el tudunk-e menni Ciprusra. Az európai uniós Erasmus iskolai partnerségi program keretében az osztály kétéves bilaterális diákcserében vesz részt egy ciprusi iskolával. Szerencsére, a vírus engedékeny volt, és szeptemberben 21 diák Ágoston Éva, Bori Márta és Pej Zsuzsanna tanárnők, valamint „Maja anyu” vezetésével felejthetetlen napokat töltött Polemiben a ciprusi diákokkal együtt dolgozva a vízgazdálkodással és hulladékkezeléssel foglal kozó projekten. Gyűjtöttünk szemetet a tengerparton, megnéztük a víztározókat, egy sótalanító üzemet, festet tünk faliképet az iskola falára, fürödtünk, táncoltunk, és aktívan használhattuk az angol nyelvet a mindennapi kommunikációban cserepartnereikkel, bár az ő nyelvtudásuk messze elmaradt a könyveses színvonaltól. Az év tanulmányi sikereket is hozott. Vizsy Domi a matematika OKTV második fordulójába maximális pontszámmal jutott tovább. Schmieder Sztella biológiából jutott az OKTV második fordulójába. Utolsó pillanatig dolgoztunk a nyelvvizsgákon, még várjuk a fiúk eredményeit a középfokú német nyelvvizsgáról. Szerencsére ez az év már nem a lezárásokról szólt, és ha maszkban is, de a legtöbb programot megtarthattuk. A DÖK-ösök sokat dolgoztak a gólyáik bemutatkozó programján. A karácsonyt másodjára ünnepeltük vidéki helyszínen. Ebben a tanévben Esztergomban karácsonyoztunk, és ha az ehetetlen pizzát nem számítjuk, minden szuper volt. Február 15-re kialakultak az érettségi tantárgyak, és az egyetemi jelentkezések is, bár egy részéről már kiderült, hogy „talán nem is”, vagy „nem ilyen sorrendben”, de ilyen az élet! Végül elkészültek a csodálatos piros ruháink, a tablóképek is meglettek a szalagavatóra, sőt a tabló is megérkezett néhány perccel a ballagás kezdete előtt.

Elbúcsúztunk. Először szerenáddal a legközelebb állóktól, aztán ajándékokkal a tanárainktól, végül végigballag tunk az iskolán kicsit sírva, kicsit nevetve. Vivi elmondta a beszédét, Attila gitározott, Lina és Orsi énekeltek, és Viola és Ádám is felkötötték az osztály szalagját a zászlóra. A hat év, amit a Könyves falai között töltöttünk, életünk eddigi legmeghatározóbb és legeseménydúsabb időszaka volt. Az egyik osztálytársunk (Zalán, vagy más néven Sanyi) hetedikben 5 forintosokat kezdett el gyűjteni. A gyűjtemény a ballagás napjára már 13,4 kg-ot nyomott! Ahogy Sanyi az 5 forintosokat gyűjtögette, úgy lett gazdagabb az egész osztály is a rengeteg élménnyel és tapasz talattal, amit a hat év során megéltünk. Egymás mellett nőttünk föl kis hetedikesekből nagy tizenkettedikesekké. Ez idő alatt barátságokat kötöttünk, szerettünk és összevesztünk, fejlődtünk mint közösség és mint emberek egyaránt. A tanárainknak hála rengeteg tudásra tettünk szert, amit - ahogyan ők azt már az elején megmondták - tényleg senki sem vehet el tőlünk. Ágoston Éva tanárnővel nagyszerű osztálykirándulásokra mentünk, amik mindig egyre inkább összekovácsolták az osztályközösséget. Még egy ciprusi csereutazást is szervezett nekünk, ami minden résztvevő számára egy életre szóló élményt jelentett. Ugyan a karantén nagy hézagot szabott közénk, mégis sikerült egy (többnyire) összetartó közösségként befejeznünk a könyveses életünket. Mint végzősöknek, természetesen ebben az évünkben az érettségi játszotta a legnagyobb szerepet, és ez volt az, ami mindenre ráve tette a baljós árnyékát. Azonban ahogyan közeledtünk megpróbáltatásaink időpontja felé, úgy változott meg a hangulat az osztályban. Már nem csak a félelem volt vennünk. Kezdtük megérteni, hogy valójában mit is jelent az érettségi és befejezni a gimnáziumot.

Most szétszéledünk a szélrózsa minden irányába, de egy biztos: mindannyian gazdagabbak lettünk 13,4 kilónyi 5 forintossal.

Könyves, mindent köszönünk.

Ágoston Éva osztályfőnök és Szlamka Miléna, 12.c

A 12.D osztály rövid története 2016-2022

2016-ban a tatai gólyatáborban mutatta meg először az osztály, hogy milyen ügyesek, milyen kreatívak. A szokásos tréfás feladatok, versenyek után még csak reménykedtek egy jó helyezésben a gólyák versenyé ben. A Gólyasziget és a Gólyaest után bizonyossá vált, hogy abban az évben ők nyerték el a vándorserleget. Óriási volt az öröm. Már ekkor látszott, hogy ezeknek a programoknak milyen erős a közösségformáló hatása. A győzelem után elmentünk a Mátyás-barlangba túrázni, aminek a fedezetét az iskola alapítványa biztosította.

Rövidesen következett a Nyelvek napja rendezvény, melyet az idegennyelvi munkaközösség szervez min den évben. Az osztályok képviselői kihúznak egy országnevet. Néhány nap felkészülés után be kell mu tatniuk az adott nép nyelvét, szokásait, kultúráját. Az osztály Olaszországot kapta. Azonnal remek ötletek születtek. A tantermet egy olasz pizzázóvá alakították át, felszolgálókkal, étlapokkal, plakátokkal, sőt a pontozásra érkező zsűrit igazi finom pizzával fogadták. Persze minden tanuló is ehetett belőle. Nagy siker volt, ismét győzelem!

De az osztály megmutatta, hogy nem csak a tanórákon kívül képes kiemelkedő teljesítményre. Tanulmá nyi téren is remek eredmények születtek, mint:

Vadász Dénes Országos Informatikai Verseny 5. hely (Mezei Bendegúz) Estöri Országos Történelemverseny 7. hely (Velek Domonkos, Szabó Milán, Dobner Máté) Festival d’Italiano Országos Olasz Zenei Verseny 2. hely (Velek Domonkos, Torda Barnabás, Gollob Márton)

Matematika OKTV-n továbbjutás (Walter Bence) 2 tucat nyelvvizsga

Iskolán kívüli rendezvények, mint a táborok, kirándulások, túrák szintén népszerűek voltak. Osztálykirán duláson többfelé jártunk, a legemlékezetesebb a nagyvisnyói volt, katasztrofális körülményekkel, hideggel, szakadó esővel. Kényszerűségből időnk nagy részét meleg fürdőkben töltöttük. A későbbiekben szerencsé sebbek voltunk, Velencén, Pécsett már minden remek volt.

És akkor jött a Covid-járvány…

Az 2019-20-as tanévben az osztály elvállalta a március 15-i ünnepély rendezését. Sok-sok munka után el készült a műsor. Az igazgatóság is megtekintette a főpróbát, elégedettek voltak. Azonban az aznap délután született rendelet szerint megtiltották a nagy, csoportos iskolai rendezvényeket… Egyetlen éjszaka alatt alakították át a megemlékezést online változatra, olyan informatikai háttérrel, technikával, amit még soha nem próbáltunk. És működött! Remekül sikerült!

Március 16-tól jöttek a lezárások…

Nagyon megviselte az osztályt a személyes találkozások hiánya. A korlátozások adta lehetőségeken belül elvonatoztak ide-oda, közben beszélgettek, élvezték egymás társaságát. A Margitszigeten volt egy „osztály találkozó” is persze betartva a szabályokat. Az egész ország, az iskola, a tanárok, a diákok olyan helyzettel

szembesültek, amilyennel még soha. Online oktatás. Az mi? Hogyan kell, milyen felületen, milyen esz közökkel? Megannyi kérdés! Három nap múlva az osztály megalakította a Könyves Kálmán Gimnázium Operatív Törzsét. (Dobos Nóra, Balogh Réka, Szabó Milán, Kulánda Áron, Széll Dorina, Madarász Blan ka, Szendi Szonja, Velek Domonkos, Lajcsik Bende, Bokor Ádám, Mezei Bendegúz) Ők komoly informati kai ismerettel rendelkeztek, úgy gondolták, hogy segíthetnek mindenkinek. 0-24-ig bármelyik tanár, diák fordulhatott hozzájuk kéréssel, kérdéssel. Hatalmas munkát végeztek a gyerekek, mindezt a tanulás mellett tették! Ismét köszönjük az iskola nevében!

A zárlatok enyhítése után kezdett visszatérni az iskolai élet a normális mederbe. Indultak a bajnokságok, táborok, egyéb programok. A foci-, a kosár- és röplabdabajnokságokban is döntőbe jutottak. Az énekkar ban szereplők (Sándor Csenge, Madarász Blanka) is újra bekapcsolódtak a munkába. Nyitottak a világra, más kultúrák megismerésére. Decemberben saját szervezésben többen elmentek Párizsba. Muszáj a tá borokról külön szót ejteni. Mindenütt nagy létszámban, lelkesen vettek részt. A Kék-túrán, a sí- és vízi táborban találkozhattunk velük (síelni 16-an, vízi táborba 28-an jöttek)

Különleges színfoltja az osztálynak a Kisbetűs Ünnepnapok nevű zenekar (Velek Domonkos, Torda Bar nabás, Gollob Márton). Méltán népszerűek az iskolában, de már a You Tube-on számos követőjük van, saját CD-t is megjelentettek. Színesítik az iskolai rendezvényeket, önálló koncerteket adtak. És végül Me zei Bendegúz. Intézménnyé vált a Könyvesen belül. Akár tanár kolléga, akár a DÖK, akár valamelyik tanulótárs elakadt az informatika útvesztőjében, a megoldás: Kérdezd meg a Mezeit! Bendegúz motorja az osztálynak, az iskolának. Végtelen türelemmel, szakértelemmel segített. Remek szervezőkészségének köszönheti az osztály az utolsó közös karácsonyt Mohácson. Életre szóló élmény volt mindenkinek!

Mint az a hat év, amit a Könyves Kálmán Gimnázium falai között tölthettek… Ez a beszámoló a teljesség igénye nélkül készült, mivel a terjedelme meghaladná a kereteket…

Buda Tibor of Sajnos mi nem tartoztunk azon osztályok közé, akik hetedikben időkapszulát csináltak, hogy majd ké sőbb, tizenkettedik osztályban ráeszmélhessenek fiatalkori gondolatiak gyakran a nevetségesség határát súroló szellemességére. De sosem késő, az ilyet bármikor el lehet kezdeni. Csak az évek múltak, a határról egyelőre még nem sikerült odébb táncolnunk.

Még mielőtt bármi emlékserkentő információt közölnénk, fontosnak érezzük megemlíteni, hogy három darab utolsó osztálykirándulásunk volt végzősként. Ez még gombócból is sok!!! Amiből szintén sokat sikerült összehozni a hat év alatt, az a becenevek száma – fejenként legalább három akadt ebből is, néhány jobban kiművelt, például a Gyurigúz és Gúz-társai, Cence, Cupi, Husi, pár a költőiség és az erőltetettség határán húzódó, mint a BEE, a Biztonsági őr, a Fej vagy a Bossocska. Aztán ott van még a Kapitány és a Padlizsán – ami a hátsó padok tájékán Mangóként ismert –, ezeket ezen sorok írása közben sem tudjuk megfejteni, és halandó életünk során talán erre már nem is lesz lehetőségünk.

Az Attila Bundik Aranycsulái gyűjteményhez hasonló jellegű könyvet kéne írni a Lajcsik-vers szerzőjéről, a királyról és a hozzá kötődő Szabózás történetéről is, nem csak egy szinte méltatlanul rövid átvezető mondatot érdemelne.

Bár éveken át minden szünetben ment a foca, a Semsey-feelingből senki sem maradhatott ki az osztályból. Talán magunk számára is meglepő módon tartottunk össze minden szándékosan generált dráma ellenére is – a jövőbeli énüknek érvként szolgálhat emellett, hogy még cések közül is sokan inkább a mi party buszunkat választották az amúgy lehengerlő teljesítményünktől emlkékezetes szalagavatónk után. Annyi mindenkit lehetne kiemelni az osztályból, hogy valójában senkit sem. Mintha a Pin Art táblával formákat próbálnánk készíteni, de inkább fejjel lefele fordítanánk. Talán így fordul majd feje tetejére a világ Buda tanár úrral is, aki szavakba is alig ölthető módon mutatott nekünk utat egészen a kezdetek óta – ilyen példaképpel az ember jó, ha egyszer találkozhat az életében. Most ő is velünk együtt ballag el az iskolából. Mi a nagybetűs életbe, ő talán a kisbetűs ünnepnapokba.

De ki fogja még érteni ezt a viccet tíz év múlva?

Torda Barnabás, Velek Domonkos, 12.d

Amikor jelenleg Mária Terézia rendeletei, a valószínűségszámítás és Radnóti Eclogái foglalkoztatják az agyam felhasznált 10 százalékának (remélem megvan annyi) kétharmadát, nem is annyira könnyű fela dat felidézni, hogy mit is csináltunk az elmúlt évben. Ha nagyon töröm a fejem, akkor először a Március 15. tér jutna eszembe…, de ezt most inkább nem írnám ide le, vagy a Mori2, amikor..., jaj inkább ezt is hagyjuk, de e helyett a két osztálykirándulásunkat mindenképpen megemlítenem Pécsett és Mohácson, például amikor a Mezei... na jó, ezt is fedje homály. Eszembe jut még az is, amikor a szalagavató-próbán Csilla néni harmadjára rohant ki a teremből, és a fél csapat még a fellépés előtt sem tudta a táncot, de azóta ez az emlék is megszépült.

Most itt vagyunk, Ti és én is, a végén, az utolsó megmérettetés előtt, 6 év után. Igazából az, aki majd ezt olvassa- lehet, hogy csak évek múlva-, aki nem volt ebben benne, aki nem velünk csinálta ezt végig, nem tudhatja, hogy nekünk miért volt ez fontos, miért volt így jó, miért sajnálom már most is, hogy ilyen gyor san eltelt, hogy csak ennyi volt, így, együtt. Veletek.

Szabó Milán (a Szabó) 12.d

Breitenstein Keve Brezán Bence László Csányi Zsófia

Erős Bernadett Farkas Csenge Kíra Frank Bianka Fűzéry Levente Zsolt Gáspár Angéla Ilkei Bence Kabai Kolos Ákos

Kóka Zsófia Kollár Lili Krekó Csaba Megyeri Dóra

Nádasy Bálint Tamás Nagy Tamás

Gáspár Brigitta osztályfőnök Balogh Csenge

Bereczki Petra Anna Biró Richárd Botond

Prondvai Nóra Rigó Dávid Péter Rigóczki Gergely Sin Diána

Szabó Bálint Kristóf Szent-Iványi Géza Takács Kristóf Vavrik Dorottya

Oberle Olinda Hanga

Oláh Gergely Pásztói Vera Praznovszky-Kiss Anna

Zordon Brigitta Zsengellér Nóra Vasváriné Vida Mária osztályfőnökhelyettes

Broszmann Zsófia Czibók Balázs Ferenci Ádám

Fodor Dávid Tibor Gál Nóra Laura

Gömöri András Géza Herbert-Juhász Norbert Hirmann Mátyás

Holicza Zsófia Laura Horváth Levente Imre

Jankó Julianna

Jármer Martin Róbert

Kardos Nikolett Keindl Balázs

Klippel Máté Előd

Komarovszky Lilla Andrea

Ostorics Júlia osztályfőnök Balázs Rita Balogh Fanni Belák Attila

Pilter Zsófia Reményi Gábor Reményi Péter Simon Kinga

Tell Anna Boglárka Torgyik Melissza

Tóth Boglárka Ilona Türk Adrienn Varga Kornél

Lengyel Attila

Nick Máté Gábor Ozsvár Dzsenna Pálfi Anna

Dalmadi Ákos Diaz Solis Alexander Ernesto Ferenczy Tímea

Hartmann Levente Bálint Hermann Ádám Kácsor Liliána Kerekes Kende Kovács Martin Kovács Petra Brigitta Loch Márton

Madarász Attila Ármin

Makó Andrea Sarolta

Nagy Karolina Anna Orosz Ákos

Ostorics Borbála Rozália

Őzse Gergely Pál

Ágoston Éva osztályfőnök

Andó Bese Bálint

Besze Viola Zelmira Biró Levente

Simon Péter Storcz Vivien Zsuzsanna Szlamka Miléna Tóth Maja Zsófia

Vizsy Domonkos Wilhelm Ádám Bendegúz

Papp Marcell Jenő

Puskás Orsolya Sándor Zalán

Schmieder Sztella Eszter

Bundik Attila Csongor Alexandra Csordás Luca

Dobner Máté Ábris Dobos Nóra

Erdődy Balázs Gollob Márton Horváth Fanni Erzsébet

Kaposvári Gergő János Kiss Vivien Anna

Kocsy Réta Anna Kulánda Áron

Lajcsik Lénárd Bende Madarász Blanka

Maklári-Klekner Albin

Menyhárd Levente

Buda Tibor osztályfőnök

Balogh Réka Bokor Ádám Bolyki István

Soós Márton Szabó Milán Székely Zsolt Szelezsán Dorka

Széll Dorina Szendi Szonja Rita

Mezei Bence Bendegúz

Nagy Milán Gergő

Radics Evelin Éva

Sándor Csenge Anna

Torjay Anna Veronika

Velek Domonkos János

Vendrei Dániel Walter Bence

Torda Barnabás

Az évkönyv a Könyves-diákok támogatásával jött létre.

©Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium, 2022

Felelős kiadó: Szepesváry László igazgató Szerkesztő: P. Szabó Melinda Borító: Zobory György Nyomdai előkészítés: Siegler Anna Nyomta és kötötte: Biro Family Nyomda és Könyvkiadó

Köszönjük mindazok segítségét, akik ötlettel, képpel, írással hozzájárultak e könyv elkészítéséhez. Köszönjük a fotókat: Balogh Andreának, Mezei Bendegúznak, Monoki Ádámnak, Pej Zsuzsannának, Pusztai Ágnesnek, Jaksa Dávidnak, Hankó Lászlónénak