ProArt Zeneipari Jelentés 2019

PROART

ZENEIPARI JELENTÉS A ZENEIPAR 20 SZÁMOKBAN 19

Készítette:

Virágh Enikő I Főző Zsolt

HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ “A használható tudásért” Cím: 1051 Budapest, Október 6. u. 19. IV/2.

Telefon: +36 30 730 6668, Fax: +36 1 700 2257 E-mail: info@hetfa.hu, www.hetfa.hu

A kutatás a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért megbízásából készült

www.proart.hu Design_Parádi Kriszta Budapest, 2019. 10. 15.

TARTALOMJEGYZÉK 1

GLOBÁLIS HANGFELVÉTEL-IPARÁG

2

HAZAI HANGFELVÉTEL-IPARÁG

1 7 10

1 1

3 ZENÉSZEK

13

3.1 Kik a zenészek?

13

3.2 Új regisztráló szerzők, előadók

15

3.3 Szerzői, előadóművészi jogdíjak,

19

hangfelvételek jövedelmezősége 4 SZERZEMÉNYEK

33

33

4.1 Szerzemények jogdíjbevételei

5 HANGFELVÉTELEK

36

5.1 Hangfelvételek kiadása

36

5.2 Hangfelvételek regisztrálása

38

5.3 Fizikai értékesítés

39

5.4 Digitális értékesítés

42

5.5 Rádiós sugárzás

43

5.6 Televíziós sugárzás

48

5.7 Egyedi jogosítás

51

5.8 Háttérzene

52

5.9 DJ, gépzenés rendezvények

58

5.10 DJ, gépzenés rendezvények

58

településtípus szerint 6 ÉLŐZENE

61

6.1 Koncertek

61

6.2 Fesztiválok

68

6.3 Élő háttérzene

73

1

1

RÖVIDEN A 2019. ÉVI IDŐKÖZI JELENTÉSRŐL A ProArt Zeneipari jelentésének 2019. évi időközi kiadásában a hangsúlyt a legfontosabb számok és a legfrissebb adatok kapták. Célunk az volt, hogy bemutassuk a 2018. év meghatározó iparági eredményeit egy időközi jelentés formájában.

Ezek az időközi jelentések kevésbé részletesen tárgyalják az iparág működését, mint a 2 évente megjelenő ProArt Zeneipari jelentések, mégis alkalmasak arra, hogy a nagyjelentések között képet adjanak az iparág éppen aktuális állapotáról és folyamatairól.

A jelentés szerkezete alapvetően a tavalyi ProArt Zeneipari jelentés 2018 struktúrájának felel meg. A nemzetközi és hazai zeneipari áttekintés után a szerzeményektől a hangfelvételeken át a közönséghez való eljutás különböző csatornáin megy végig az anyag. Az adatok megjelenítésekor törekedtünk a vizualitásra, ahol ez lehetséges, grafikonok megjelenítésével.

A jelentés forrásai az IFPI Global Music Report, az Artisjus, az EJI és a Mahasz saját adatai, valamint a nyilvánosan elérhető rádióhallgatottsági adatok voltak.

5

1. ZENEIPAR SZEGMENSEI – HANGFELVÉTEL-KIADÓK GLOBÁLIS BEVÉTELEI • A hangfelvétel-iparág 9,7%-ot nőtt 2018-ban, ez az IFPI által mért legnagyobb éves növekedés eddig.

• A folyamatos növekedés immáron 4 éve tart.

• A digitális és a jogkezelési szegmens nőtt, a fizikai szegmens tovább csökkent.

Hangfelvétel-kiadók globális bevételeinek alakulása (milliárd dollár) 25 0.6 0.7 20

0.8

0.9 0.4

0.9 1.1

1 2.1

1.2 2.9

15

1.3 3.7

23.8

23.3

23

21.4

10

19.8

19.2

17.9

16.3

14.1

5

11.9

1.3 4.1

10.4

1.4

1.4

1.6

4.3

4.9

5.4

8.9

8.2

7.6

2.2

2.4

2.7

1.9

2

6

6.6

7.8

9.4

11.2

6.8

6.1

5.8

5.5

5.2

4.7

2013

2014

2015

2016

2017

2018

1.7 5.7

0 1999

2000

Fizikai

2001

2002

Digitális

2003

2004

Jogkezelés

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Egyedi engedélyezésből származó bevételek

Forrás: IFPI riport (2019)

7

2012

2. A ZENEIPAR SZEGMENSEI – HAZAI HANGFELVÉTEL-IPARÁG A hazai hangfelvétel-iparág (benne a hangfelvétel-kiadói bevételeken túl a releváns szerzői és előadói jogdíjakkal) komoly növekedést mutatott az előző években, hiszen a 2017-es évhez viszonyítva valamivel több mint 1 milliárd forinttal magasabb eredménnyel zárta a 2018-as évet, ami 5,6%-os növekedést jelent 2017-hez viszonyítva. Ennek a növekedésnek legnagyobb része a digitális értékesítések emelkedéséhez köthető, amely érték 0,8 milliárd forinttal nőtt egy év alatt, ami több mint 50%-os növekedést jelent.

Magyar hangfelvétel-iparág alakulása (milliárd Ft)

20

15

10

14.7

14.5

15.1

15.7

0.7 1.6

1.1 1.2

1.3 1.3

1.4 1.2

2014

2015

2016

2017

15.8

5

0

Fizikai

Digitális

Jogkezelés

Egyedi engedélyezésből származó bevételek

Forrás: Artisjus (zenei+irodalmi jogkezelés élőzenei jogdíjak nélkül), EJI (csak zenei jogkezelés), Mahasz.

Fizikai szegmens: nagykereskedelmi érték, digitális szegmens: kereskedelmi érték, jogkezelés: felosztott jogdíjak.

10

2.2 1.4 2018

2. A ZENEIPAR SZEGMENSEI – HAZAI HANGFELVÉTEL-IPARÁG A jogkezelési szegmens szintén növekedett az előző évhez képest, bár csekélyebb mértékben, mint az értékesítési oldal – összesen 0,15 milliárd forinttal –, ami körülbelül 1%-os növekedést jelent. Ez is javarészt az Artisjus által kezelt jogdíjak közel 3%-os növekedéséhez köthető, hiszen az EJI és a Mahasz által kezelt jogdíjak összege kismértékben, de csökkent.

Jogdíjkezelési szegmens alakulása, Magyarország (milliárd Ft) 18 15 1.68 12

2.00

1.82

2.06

1.83

2.17

2.01

2.21

1.74

1.72

9 6

11.17

10.42

11.03

11.74

12.07

2014

2015

2016

2017

2018

3 0

Artisjus

EJI

Mahasz

Forrás: Artisjus (zenei+irodalmi jogkezelés, élőzene nélkül), EJI (csak zenei jogkezelés, audiovizuálist nem tartalmazza), Mahasz.

A jogdíjak mind a három jogkezelő esetében a felosztott jogdíjakat mutatják.

11

3.1 KIK A ZENÉSZEK? Az Artisjus által közvetlenül képviselt, még élő szerzők száma kb. 30 ezer fő. Az EJI által közvetlenül képviselt, közel 9500 előadóművész közül 5268 rendelkezik magyarországi lakcímmel.

A regisztrált zenészek között erősen felülreprezentáltak a férfiak: a szerzők 83%-a, az előadóművészek 79%-a férfi. Életkorukat tekintve pedig a zenészek 55%-át a 30–50 év közöttiek adják mind a szerzők, mind az előadók között.

Nem

17%

Életkor

21%

61+ 51–60

Nő

41–50 Férfi

83%

17%

11%

11%

27%

27%

28%

28%

17%

16%

Szerzők

Előadók

31–40

79%

21–30 0–20

Szerzők

16%

Előadók

Forrás: Artisjus (élő szerzők), EJI, csak magyarországi állandó lakhellyel rendelkezők.

13

3.1 KIK A ZENÉSZEK? Budapestről valószínűleg könnyebb elindulni zenészként: a szerzők 42%-a, az előadóművészek 44%-a Budapestet jelölte meg szülővárosaként. Emellett a fővárosnak a vonzó ereje is igen erős: jelenleg a képviselt szerzők 48%-a, az előadóművészek 55%-a budapesti címen él (miközben a magyar lakosságnak mindössze 18%-a lakik a fővárosban.)

Születési hely

29%

Lakhely

27%

38%

Egyéb

Egyéb 29%

Budapest

12%

25%

Megyeszékhely

Megyeszékhely

42%

48%

Szerzők

Előadók

Budapest

18%

44%

Szerzők

Forrás: Artisjus (élő, ismert és magyarországi születési hellyel rendelkező szerzők), EJI (csak magyarországi állandó lakhellyel rendelkezők).

14

33%

55%

Előadók

3.2 KIK A ZENÉSZEK? – ÚJ REGISZTRÁLÓ SZERZŐK DEMOGRÁFIÁJA Az Artisjusnál évente kb. 1200 új szerző regisztrál. Az új regisztrálók között évről évre egyre több a nő, 2018-ban már 21%. Emellett az új regisztrálók között többségben vannak a 30 alattiak, ráadásul a regisztrálási életkor egyre korábbra tolódik. Mind a huszonévesek, mind a 20 év alattiak aránya évről évre nő.

Nem

17%

19%

Életkor

20%

16%

21%

11% 27% Férfi

81%

80%

6%

5%

3% 5%

16%

14%

14%

17% 2016-ban regisztráltak

2017-ban regisztráltak

41–50

27%

26%

21%

31–40

79% 28%

Összes képviselt szerző

4%

51–60

Nő

83%

61+

4%

2018-ban regisztráltak

Összes képviselt előadó

Forrás: Artisjus

15

21–30

45%

46%

48%

3%

4%

9%

2016-ban regisztráltak

2017-ban regisztráltak

2018-ban regisztráltak

0–20

3.2 KIK A ZENÉSZEK? – ÚJ REGISZTRÁLÓ SZERZŐK DEMOGRÁFIÁJA A szerzők között a fővárosiak erősen felülreprezentáltak: a képviselt szerzők 33%-a budapesti születésű, 43%-a budapesti lakos, az elmúlt három évben a regisztráltak között közel 40% az arányuk.

A regisztráló szerzők 8-9%-a külföldi születésű, míg azoknak az aránya, akik jelenleg külföldön élnek, jóval kevesebb, vagyis valószínűleg vándorlás van a határon túli magyarlakta területekről az országba, illetve az országon belül Budapestre.

Születési hely

Lakóhely 2%

8%

16% 6% 22%

NA Külföld Falu

23%

Egyéb város

26%

31%

8% 27%

30%

9%

11%

25%

28%

Összes képviselt szerző

Budapest

23%

Külföld

18%

Falu Egyéb város

Megyeszékhely 33%

NA

34%

35%

37%

2016-ban regisztráltak

2017-ban regisztráltak

2018-ban regisztráltak

43%

Forrás: Artisjus

17

3%

3%

13%

16%

15%

29%

29%

27%

18%

17%

17%

36%

35%

38%

2016-ban regisztráltak

2017-ban regisztráltak

2018-ban regisztráltak

Megyeszékhely Budapest

Összes képviselt szerző

4%

3.2 KIK A ZENÉSZEK? – ÚJ REGISZTRÁLÓ ELŐADÓK DEMOGRÁFIÁJA Az EJI-nél évente 300 körüli az új regisztráló, magyarországi lakcímmel rendelkező előadóművészek száma. A nemek tekintetében nincs olyan egyértelmű trend, mint ami a szerzők esetében látszik: bár 2017-ben különösen sok női előadó regisztrált, 2016-ban és 2018-ban az átlag alatt maradt az arányuk. Életkor tekintetében hasonló a helyzet, mint a szerzőknél: az új regisztrálók túlnyomó többsége legfeljebb 40 éves, ezen belül is jelentős számot képviselnek a 21 - 30 évesek. 2018-ban ugyanakkor szokatlanul sok 60 feletti előadó regisztrált.

Nem

18%

21%

Életkor

27%

17%

19%

11% Nő 27% 79%

Férfi

82%

73%

16% 2016-ban regisztráltak

2017-ban regisztráltak

4%

6%

5%

17%

51–60 41–50

12% 30%

33%

21% 6% 10% 21%

31–40

81% 28%

Összes képviselt előadó

61+

5%

2018-ban regisztráltak

Összes képviselt előadó

Forrás: EJI. Megj: csak magyarországi lakcímmel rendelkezők.

18

21–30 0–20

37%

45%

38%

2%

4%

4%

2016-ban regisztráltak

2017-ban regisztráltak

2018-ban regisztráltak

3.3 SZERZŐI JOGDÍJAK A 2018-as évben kb. 20%-kal nagyobb jogdíjtömeg került felosztásra a szerzők között, mint az előző években. Közel 9000 szerző számára állapított meg az Artisjus legalább 1000 forintos éves jogdíjat. Az 1 milliós vagy nagyobb jogdíjú szerzők száma 588-ról 684-re nőtt, 127-en pedig legalább 5 milliós szerzői jogdíjra számíthattak. A 127 közül 10 már nem élő szerző, az élők átlagéletkora 52 év, vagyis jellemzően idősebb, és 94%-ban férfi szerzőkről van szó.

2017-2018 során jogdíjat kapott szerzők száma

2017

3130

3012

2018

3062

3191

0

1000 1–10 ezer Ft

2000 10–100 ezer Ft

3000

4000

1902

2003

5000

100 ezer–1 millió Ft

488

1–5 millió Ft

6000

7000

100

557

8000

127

9000

Több mint 5 millió Ft

Forrás: Artisjus Megjegyzés: az azonosítatlan jogdíjak felosztása év végén történik, ezért azok hiányoznak mind a 2018-as, mind – az összehasonlíthatóság kedvéért – a 2017-es adatokból.

19

3.3 SZERZŐI JOGDÍJAK A jogdíjak óriási szórása annak is tulajdonítható, hogy a (regisztrált) szerzemények számában szintén hatalmas a szórás. Bár vannak olyan szerzők, akik egyetlen szerzeménnyel is be tudtak kerülni a legalább 1000 forintra jogosultak közé, nem ez a jellemző: még az éves szinten 1-10 ezer forint közötti jogdíjat keresők is átlagosan 19 regisztrált szerzeménnyel rendelkeznek, a művek száma pedig a jogdíjjal együtt meredeken nő: a legjobban kereső (5 millió forint fölötti jogdíjra jogosult) szerzők körében a regisztrált szerzemények átlagos száma 380, ami azt mutatja, hogy a magas jogdíjak mögött rengeteg munka, a legmagasabb jogdíjak mögött pedig egy egész életmű van.

Regisztrált szerzemények átlagos száma a különböző mértékű jogdíjat kapó szerzők csoportjaiban (2018) 1 ezer és 10 ezer Ft között

19

10 ezer és 100 ezer Ft között

33

100 ezer és 1 millió Ft között

76

1 és 5 millió Ft között

162

5 millió Ft vagy több

380 0

50

100

150

200

Forrás: Artisjus Megjegyzés: az azonosítatlan jogdíjakat nem tartalmazza a 2018-as adat, mivel azok felosztása év végén történik.

21

250

300

350

400

3.3 SZERZŐI JOGDÍJAK A szerzői jogdíjak jelentős része idősebb szerzők művei után kerül kifizetésre: mintegy negyede 60 év fölötti, több mint 70%-a pedig 40 évesnél idősebb szerzőkhöz kerül minden évben. A 21-30 évesek számarányuknál jóval kevesebb jogdíjban részesülnek, ami természetes, hiszen az idősebb szerzőknek jellemzően jóval több szerzeményük van. Az elmúlt 4 évben ugyanakkor azt látjuk, hogy a felosztott jogdíjak egyre nagyobb hányada landol huszonéves szerzőknél: 2015-ben még csak 3,6%, 2018-ban már 6,7%.

Jogdíjak megoszlása életkor szerint

Regisztrált szerzemények átlagos száma

Jogdíjak megoszlása életkor szerint 15% 12%

61+ 51-60

29%

16% Képviselt szerzők

26%

24%

25%

25%

15%

16%

15%

16%

41-50 31-40

27%

Regisztrált szerzemények átlagos száma

51-60 41-50

33%

33%

31%

31%

21-30 0-20

61+

83

31-40 56

21-30 22%

22%

23%

22%

4%

4%

6%

7%

2015

2016

2017

2018

Forrás: Artisjus, csak élő szerzők. *Megjegyzés: A jogdíjjogosultak itt a legalább 1000 forint szerzői jogdíjra jogosultakat jelentik.

22

0-20 6

11

19

25

33

Képviselt szerzők

66

39

36 9

19 Jogdíjjogosultak*2018

3.3 SZERZŐI JOGDÍJAK A képviselt szerzők 83%-a férfi, de a szerzői jogdíjakból jóval nagyobb, 93%-os arányban részesednek, és ebben nem is látszik elmozdulás az elmúlt 4 évben. Ez, ahogy az életkornál is láttuk, a szerzemények számával van összefüggésben: a képviselt és jogdíjakra jogosult női szerzők jóval kevesebb regisztrált szerzeménnyel rendelkeznek, mint férfi szerzőtársaik. 2018-ban egy jogdíjjogosult* női szerző átlagosan 29, míg egy jogdíjjogosult férfi szerző átlagosan 55 szerzeményt jegyzett. Ugyanakkor mind a férfiak, mind a nők esetében egy átlagos jogdíjjogosultnak* több mint kétszer annyi műve van, mint egy átlagos képviselt szerzőnek.

Képviselt szerzők és jogdíjak megoszlása

7.5%

17%

Regisztrált szerzemények átlagos száma

7.2%

7.1%

92.8%

92.9%

7.5%

nő 83%

férfi

nő 92.5%

92.5%

55

férfi

29

25 14 Képviselt szerzők megoszlása

2015

2016

2017

2018

Jogdíjak megoszlása

Forrás: Artisjus, csak élő szerzők. *Megjegyzés: A jogdíjjogosultak itt a legalább 1000 forint szerzői jogdíjra jogosultakat jelentik.

23

Képviselt szerzők

Jodíjjogosultak* 2018

3.3 SZERZŐI JOGDÍJAK A képviselt szerzők között a budapestiek erősen felülreprezentáltak, a felosztott jogdíjaknak pedig több mint fele kerül hozzájuk, és ebben nem látszik elmozdulás. A szerzemények száma itt is döntő szerepet játszik: egy jogdíjjogosult* budapesti zenész átlagosan 60 regisztrált szerzeménnyel rendelkezik, míg egy megyeszékhelyen élő társa 37-tel. Az aktív szerzők zöme így a fővárosban összpontosul.

Képviselt szerzők és jogdíjak megoszlása

11.1% 22.8% 18%

NA Külföld Falu

Regisztrált szerzemények átlagos száma

13.7%

14%

13.4%

13.5%

19.1%

20%

20.6%

21%

Megyeszékhely

8.1%

8.5%

8.5%

8%

Város

Város 43%

Megyeszékhely

60

Falu 56.7%

54.9%

54.8%

54.8%

46 37

Külföld 22

Budapest

Képviselt szerzők megoszlása

Budapest

2015

2016

2017

2018

Jogdíjak megoszlása

Forrás: Artisjus, csak élő szerzők. *Megjegyzés: A jogdíjjogosultak itt a legalább 1000 forint szerzői jogdíjra jogosultakat jelentik.

25

14

16

18

Képviselt szerzők

49

41

25

Jogdíjjogosultak* 2018

3.3 ELŐADÓMŰVÉSZI JOGDÍJAK Az előadóművészek hazai közös jogkezelő szervezete az EJI, amely 2016-ban 56 ezer, 2017-ben 59 ezer, 2018-ban már 61 ezer zenei előadóművész számára állapított meg jogdíjat. Közülük az EJI által közvetlenül – tehát nem külföldi közös jogkezelő szervezet útján – regisztrált művészek aránya viszonylag alacsony, de 2018-ban arányaiban is nőtt: 10%-ról 12%-ra. A legalább 1000 forint jogdíjra jogosult előadóművészek száma szintén évről évre nő, 2018-ban már 24 ezren vannak, közülük 22% az EJI által közvetlenül képviselt jogosult előadó, akikre a felosztott jogdíjak 64%-a jutott.

Legalább 1 Ft jogdíjra jogosult zenei előadóművészek száma 65000 60000 55000 50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0

50542

52937

54001

5579

6373

7167

2016

2017

2018

Legalább 1000 Ft jogdíjra jogosult zenei előadóművészek száma 65000 60000 55000 50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0

Felosztott jogdíjösszeg (millió Ft) 1000 900 800 700

300

354

327

495

495

542

2016

2017

2018

600 500 400 300 17561

18735

4274

4816

5429

2016

2017

2018

15056

200 100 0

Egyéb jogkezelő által képviselt

Egyéb jogkezelő által képviselt

Egyéb jogkezelő által képviselt

EJI jogosult

EJI jogosult

EJI jogosult

Forrás: EJI

26

3.3 ELŐADÓMŰVÉSZI JOGDÍJAK A 2018-as évben 2,5%-kal nagyobb jogdíjtömeg került felosztásra, ha pedig csak az EJI-jogosult művészeket nézzük, a számukra felosztott jogdíjtömeg 9,5%-kal nőtt 2017-hez képest. A legalább 1000 forintra jogosultak száma 4816-ról 5429-re nőtt. Az előadóművészi jogdíjaknál a legfelső kategória az 1–5 millió közötti jogdíj: 2017-ben 80, 2018-ban 89 előadóművész kapott 1 millió forint fölötti összeget.

2017-2018 során jogdíjat kapott előadók száma

2017

1729

2018

2020

868

2162

0

1000 1–10 ezer Ft

10–100 ezer Ft

2141

2000

3000

100 ezer–500 ezer Ft

Forrás: EJI, csak EJI-jogosult művészek.

27

500 ezer–1 millió Ft

119

80

898

4000

5000 Több mint 1 millió Ft

139

89

3.3 ELŐADÓMŰVÉSZI JOGDÍJAK Ahogy a szerzői jogdijaknál, úgy az előadóművészi jogdíjak esetében is van összefüggés a regisztrált felvételek száma és a jogdíjak összege között (bár a regisztrált felvételek száma nagyságrendileg nagyobb). A legalább 1000, legfeljebb 10 ezer forint jogdíjban részesedő előadók átlagosan 140 regisztrált felvétellel rendelkeznek, míg az 1 és 5 millió forint közötti jogdíjra jogosult előadók regisztrált felvételeinek száma átlagosan 613.

Regisztrált felvételek átlagos száma a különböző mértékű jogdíjat kapó előadók csoportjaiban (2018) 140

1 ezer és 10 ezer Ft között

10 ezer és 100 ezer Ft között

252

100 ezer és 500 ezer Ft között

389

500 ezer és 1 millió Ft között

417

1 és 5 millió Ft között

613 0

100

200

300

400

Forrás: EJI Megjegyzés: csak EJI-jogosult művészek. A nagylétszámú zenekarokat (pl. szimfonikus zenekar) az EJI egy egységben kezeli.

28

500

600

700

3.3 ELŐADÓMŰVÉSZI JOGDÍJAK Az EJI-jogosult művészek jogdíjainak 94%-a sugárzási jogdíjból, 4%-a háttérzenei jogdíjból, a maradék 3% pedig kiegészítő jogdíjból származik. A minimum 1000, maximum 10 ezer forintos sugárzási jogdíjak mögött átlagosan 9 hangfelvétel van, és a hangfelvételek száma a jogdíjösszeggel együtt nő: az 1 és 5 millió forint közötti sugárzási jogdíjra jogosultak átlagosan 124 hangfelvétel után kapták a sugárzási jogdíjat. A háttérzenei jogdíjak összege jóval szerényebb, különösen akkor, ha hangfelvételenként nézzük: a 500 ezer és 1 millió forint közötti háttérzenei jogdíjak mögött átlagosan 463 hangfelvétel van, míg a sugárzási jogdíjaknál 90.

Az egy jogosult által készített hangfelvételek száma és a megállapított sugárzási jogdíj összefüggése

9

1 ezer és 10 ezer Ft között

10 ezer és 100 ezer Ft között

Az egy jogosult által készített hangfelvételek száma és a megállapított háttérzenei jogdíj összefüggése

34

10 ezer és 100 ezer Ft között

100 ezer és 500 ezer Ft között

82

100 ezer és 500 ezer Ft között

500 ezer és 1 millió Ft között

90

500 ezer és 1 millió Ft között

1 millió és 5 millió Ft között 100

20

152

463

1 millió Ft fölött

124 0

7

1 ezer és 10 ezer Ft között

200

300

400

500

Forrás: EJI, csak EJI jogosult művészek jogdíjai.

29

0

100

200

300

400

500

3.3 ELŐADÓMŰVÉSZI JOGDÍJAK Az előadói jogdíjak a szerzői jogdíjakhoz hasonlóan nagyobb arányban kerülnek idősebb előadókhoz. Az 50 éven felüli előadók számarányuknál fogva magasabb mértékben részesednek a 2018-ban felosztott előadóművészi jogdíjakból, míg az 50 alattiak kisebb mértékben. Különösen igaz ez a 30 évnél nem idősebb előadókra. Az előadóművészekre ugyanakkor nem jellemző, hogy az életkorral nőne a regisztrált felvételek száma: a 2018-as jogdíjjogosultakat nézve az látszik, hogy minden jogdíjjogosult korcsoport 220-260 közötti regisztrált felvétellel rendelkezik.

Jogdíjak megoszlása életkor szerint

61+ 51–60 41–50

16%

0–20

300

26%

11% 27%

250 15%

245 219

240

Jogdíjjogosultak*2018

Forrás: EJIMegjegyzés: a halottak, a 95 év felettiek és az egy egységként kezelt nagyzenekarok nincsenek benne. *A jogdíjjogosultak itt a legalább 1000 forint szerzői jogdíjra jogosultakat jelentik.

30

31-40

61+

0

2018-ban feloszlott jogdíjak megoszlása

21-30

51-60

50

11%

258

41-50

100 23%

Képviselt előadók megoszlása

266

260

150

28%

17%

0-20

200

25%

31–40 21–30

Regisztrált szerzemények átlagos száma

3.3 HANGFELVÉTELEK JÖVEDELMEZŐSÉGE A 8 vizsgált hangfelvételtípusból a top előadó új dala hozta a legtöbb jogdíjat 2018-ban, több mint kétszer annyit, mint a top előadó korábbi slágere. A 2. legmagasabb jogdíj a népszerű új előadó mindenhol forgó slágere után került megállapításra. A korábbi slágerek szintén komoly jogdíjra számíthatnak, amennyiben befutott külföldi vagy hazai előadókról van szó. A népszerű előadó új dala kevesebb jogdíjat termelt, mint a top előadó korábbi slágere. A retro sláger és az elsősorban klubokban, DJ-k által, illetve a Rádió 1-en játszott sláger pedig ennek a sornak a végén helyezkedik el, 2 millió forint körüli összesített jogdíjösszeggel.

8 kiemelkedő dal jövedelmezősége, típus szerint 2018-ban (összes jogdíjbevétel, millió Ft) Top előadó, új dal

5.13

Népszerű új előadó, mindenhol forgó nagy sláger

3.8 3.32

Befutott külföldi előadó, korábbi sláger

2.99

Befutott hazai előadó, korábbi sláger

2.49

Top előadó, korábbi sláger

2.32

Népszerű előadó, új dal Klasszik, 80-as /90-es évekbeli sláger

2.02

Kifejezetten klubokban DJ-k és Rádió 1 játszotta sláger

2.02

Forrás: Artisjus, EJI, Mahasz 31

4.1 SZERZEMÉNYEK UTÁN JÁRÓ JOGDÍJAK Az Artisjus által képviselt több mint 500 ezer szerzeménynek csak kisebb része, kb. 90-100 ezer termel jövedelmet. A 2018-as évben 99 ezer szerzemény után állapítottak meg legalább 500 forintos jogdíjat, ami 4,5%-kal több, mint egy évvel korábban.

Látszik, hogy a szerzemények legnagyobb része legfeljebb pár ezer forint jogdíjat termel évente. A minimum évi 100 ezres jogdíjat érő szerzemények száma már csak 7-8000.

2017-2018 során jogdíjat kapott szerzemények száma

42209

2017

13318

43393

2018

0

10000 500–5 ezer Ft

20000

25718

13825

30000

5–10 ezer Ft

40000

50000

10 ezer–50 ezer Ft

6255

26185

50000

60000

50 ezer–100 ezer Ft

7173

6735

70000

80000

8763

90000

Több mint 100 ezer Ft

Forrás: Artisjus Megjegyzés: az azonosítatlan jogdíjak felosztása év végén történik, ezért azok hiányoznak mind a 2018-as, mind – az összehasonlíthatóság kedvéért – a 2017-es adatokból.

33

4.1 SZERZEMÉNYEK UTÁN JÁRÓ JOGDÍJAK A jogdíjra jogosult szerzemények kb. 30%-a 5 évnél nem régebbi szerzemény, a felosztott jogdíjakból pedig 40-43%-os arányban részesednek, ami arra enged következtetni, hogy a szerzemények jelentős részének – amelyek nem válnak örökzölddé – a megjelenése után pár évig van csak esélye jogdíjat termelni.

5 évesnél nem régebbi szerzemények

50% Számaránya a szerzői jogdíjra jogosult szerzemények között

40%

30%

Részesedése a felosztott szerzői jogdíjtömegből

20% 30%

40%

28%

42%

29%

41%

29%

43%

10%

0% 2015

2016

2017

2018

Forrás: Artisjus Megjegyzés: az azonosítatlan jogdíjak felosztása év végén történik, ezért azok hiányoznak mind a 2018-as, mind – az összehasonlíthatóság kedvéért – a 2015-17-es adatokból.

34

5.1. HANGFELVÉTELEK KIADÁSA A Mahasz nyilvántartása alapján 2018-ban komolyan megnövekedett azok száma, akik részesültek a hangfelvételi jogdíjakból: több mint duplájára nőtt a hangfelvételi jogdíjban részesülő kiadók és egyéb jogosultak száma. Ennek hátterében részben az áll, hogy számos, korábban inaktív jogosult elkezdte komolyan venni a jogdíjakat és az ehhez kapcsolódó adminisztratív kötelezettségeket.

Hangfelvételi jogdíjak jogosultjai 900

600

300

677

842

802

736

553

202

57

57

0 2015 Regisztrált jogosultak

216

206

57

2016 Adott év jogdíjaiból részesült jogosultak

2017 Mahasz-tagok

Forrás: Mahasz

36

60 2018

5.1. HANGFELVÉTELEK KIADÁSA A hangfelvételek értékesítésének növekedése kismértékben együtt járt a kiadói piac átrendeződésével. A fizikai szegmensben tovább növekedett a hazai kiadók részesedése: a Mahasz-tag hazai kiadók részesedése 52%-ról 58%-ra nőtt, míg a többi hazai kiadó is növelte részesedését 3%-kal. Ez együtt járt a major kiadók részesedésének 4%-os csökkenésével (a tavalyi eredményeikhez képest).

A digitális értékesítés egésze 52%-kal növekedett. Továbbra is a major nemzetközi kiadók hangfelvételeit értékesítik a legnagyobb arányban, ezekhez a kiadókhoz köthető az értékesítés 70%-a, ami viszont 4%-os csökkenés az előző évi részesedésükhöz képest (74%). A különbségen a többi kiadótípus osztozik, a nem Mahasz-tag hazai kiadók részesedése például 2%-ról 4%-ra növekedett a tavalyi évhez képest.

Magyarországi értékesítés a különböző típusú kiadóknál 2018-ban Fizikai értékesítés

17%

Digitális értékesítés

5%

21%

4%

Mahasz-tag külföldi (major) kiadó

4%

21%

Mahasz-tag hazai kiadó Egyéb külföldi Egyéb hazai

70%

58%

Forrás: Mahasz

37

5.2 HANGFELVÉTELEK REGISZTRÁLÁSA Az előadóművészek átlagosan 11-12 hangfelvételt regisztrálnak évente. A magyar és külföldi lakcímmel rendelkező előadók között 2016-2017-ben nem volt különbség, de 2018-ban kinyílt az olló: míg egy regisztráló magyar előadóművész átlagosan 11 hangfelvételt jegyeztetett be, egy külföldi 14-et. A regisztrált albumok számában pedig eddig is volt különbség, szintén a külföldiek javára: ők átlagosan 3,5 albumot regisztrálnak egy évben, míg a magyarok 2,1-et.

Regisztrált felvételek átlagos száma

Regisztrált albumok átlagos száma

16

16

14

14

12

12

10

10

8

8

6

11.8

11.6

11.9

11.5

10.9

6

14.2

4

4

2

2

0

0 2016

2017 Magyar

2018

3.4

2.0 2016

Egyéb

3.4

2.1 2017 Magyar

Forrás: EJI

38

3.5

2.1 2018

Egyéb

5.3 FIZIKAI ÉRTÉKESÍTÉS A fizikai szegmens növekedését leginkább a vinyl hanglemezek okozták, amelyek értékesítése 32%-kal nőtt az előző évhez képest. Emellett a CD-eladások is kismértékben (4%-kal) nőni tudtak. A vinylhanglemez-eladások a folyamatos dinamikus növekedésnek eredményeképpen már a fizikai szegmens 28%-át teszik ki értékben, mennyiségben ugyanakkor csak 12%-ot.

Ennek oka, hogy a vinyl hanglemezek ára jóval magasabb: egy eladott vinyl korong átlagára 2018-ban 5000 Ft, míg egy CD-é 1600 Ft volt. Mindkét átlagár nagyjából stabil maradt 2017-hez képest, ami azt jelenti, hogy az értékbeli növekedés egyben mennyiségbeli növekedés is (vinyl +35%, CD +7%).

Fizikai szegmens alakulása, Magyarország (millió Ft) 2,000

1,500

1,000

107

233 307

405

VIDEO Egyéb album Vinyl album

500

SINGLE összes 1,041

1,034

852

884

2016

2017

2018

0 2015

Forrás: Mahasz, nagykereskedelmi érték (nettó).

Egyéb album: A nagy része DVD audio, mellette kisebb számban SACD, Pendrive, Mini Disc, kazetta.

39

CD album

5.3 FIZIKAI ÉRTÉKESÍTÉS SZEGMENSEI – ÁRAK A vinyl- és a CD-szegmens az átlagáron kívül a nemzetközi – hazai kiadás arányában is markánsan különbözik egymástól.

Az eladott vinyl hanglemezek 95%-a nemzetközi album volt 2018-ban, míg a CD-ken belül csak 18% az arányuk. Az eladott CD-k kétharmada hazai zenei CD. A CD-piacon belül a nemzetközi eladások folyamatosan csökkennek, a hazai a 2017-es nagy visszaesés után 2018-ban stabil maradt. A nem zenei szegmens folyamatosan nő, a CD-eladások kismértékű növekedése ennek köszönhető. Ha csak a zenei CD-ket néznénk, 10%-os csökkenést látnánk.

Vinylhanglemez-értékesítés (millió Ft)

CD-értékesítés (millió Ft)

1200

1200

1000

1000

800

Nem zenei Klasszikus

600

77 91

84 78 78 74

123 63

374

378

380

326

319

2016

2017

2018

800 600

452

492

Hazai 400

Nemzetközi

200 0

105 2015

222

297

400 200

384

422

0 2016

2017

2018

2015

Forrás: Mahasz, nagykereskedelmi érték (nettó).

41

5.4 DIGITÁLIS ÉRTÉKESÍTÉS A digitális értékesítés növekedését az audio- és videostreaming együtt hajtja: az audiostreaming 57%-ot, a videostreaming (YouTube) pedig 59%-ot nőtt 2017-hez képest.

Digitális szegmens bevételeinek alakulása Magyarországon (millió Ft)

2,500 2,000

233

1,500 1000 500

0

238 143

548

Videostreaming

180

Reklámalapú audiostreaming

345 73

Előfizetéses streaming 1,296

718

866

147

124

116

2016

2017

2018

Mobil Letöltések

Forrás: Mahasz, kereskedelmi érték.

Mobil: csengőhang, ringback stb.

42

5.5 RÁDIÓS SUGÁRZÁS – HALLGATOTTSÁG A Class FM megszűnése utáni vákuumot egy ideig a Petőfi Rádió töltötte ki, 2017 utolsó negyedévére 1,8 milliónál is több hallgatóval rendelkezett egy átlagos napon. 2017 decemberében azonban elindult a Retro Rádió, ami egy évvel később már az ország leghallgatottabb országos rádióadója lett, a Petőfi pedig a második helyre szorult. A Retro Rádió megjelenésével minden rádió veszített hallgatókat, a Petőfi, a Rádió 1 és a Music FM 25–30%-ot, a Sláger FM azonban közel a felére esett vissza.

Országos napi hallgatottság (ezer fő): 2017. október–december

Országos napi hallgatottság (ezer fő): 2018. október–december

2,000

2,000

1,750

1,750

1,500

1,500

1,250

1,250

1,000

1,000

1,809

750

1,321

500

750 1,206

1,332 997

500 670

250

1,382

617

989

250

445

474

327

0

0 Petőfi

Rádió 1

Kossuth

Music FM

Sláger FM

Dankó

Retro

Forrás: Kantar Hoffmann-Mediameter. http://radiosite.hu/category/hallgatotts/ 43

Petőfi

Kossuth

Rádió 1

Music FM

Sláger FM

5.5 RÁDIÓS SUGÁRZÁS – HALLGATOTTSÁG 2018 végén a médiatanács úgy határozott, hogy nem hosszabbítja meg a Music FM és a Sláger FM médiaszolgáltatási jogosultságát. A Retro Rádió (valószínűleg ennek köszönhetően) még tovább tudta növelni hallgatóinak számát: 2019. második negyedévében naponta átlagosan már 1,75 millió hallgatót tudhatott magáénak.

Országos átlagos napi hallgatottság (ezer fő)

Retro

2,000

Petőfi Kossuth

1,500

Rádió 1 Music FM

1,000

Sláger FM 500

Dankó

0 2017 II. negyedév

2017 III. negyedév

2017 IV. negyedév

2018 I. negyedév

2018 II. negyedév

Forrás: Kantar Hoffmann-Mediameter. http://radiosite.hu/category/hallgatotts/ Megjegyzés: A Retro Rádió 2018 IV. negyedéve előtt nem járult hozzá adatai közléséhez.

45

2018 III. negyedév

2018 IV. negyedév

2019 I. negyedév

2019 II. negyedév

5.5 RÁDIÓS SUGÁRZÁS – REPERTOÁROK ÉS ELHANGZÁSOK A legnépszerűbb országos rádiók közül a legtöbb zenét a Petőfi és a Dankó Rádió játszotta. Ami a repertoárokat illeti, a Dankó Rádió játszotta a legtöbb különböző felvételt 2018-ban is, a főáramú zenét játszó rádiók közül pedig a Music FM-en volt a legnagyobb a zenei változatosság, ahogy 2017-ben is. A Petőfi Rádión a repertoár mérete, és ezzel a zenei változatosság tovább csökkent: míg 2017-ben a legalább egyszer játszott felvételek száma az 5 ezret közelítette (2015-ben pedig 11 ezer felett volt), 2018-ban 4 ezer alá csökkent. Ezzel párhuzamosan, amíg 2017-ben átlagosan 26-szor, 2018-ban már átlagosan 34-szer játszottak le egy repertoárba bekerült felvételt. A Retro, a Rádió 1 és a Sláger FM ugyanakkor még szűkebb repertoárból még kisebb változatossággal dolgozik: a Retro és a Rádió 1 átlagosan 44-szer, a Sláger FM átlagosan 52-szer játszott egy felvételt 2018-ban.

A legnépszerűbb rádióadók repertoárja és elhangzási adatai (2018)

Teljes repertoár Elhangzások száma Elhangzások / művek

2 646

3 952

5 794

2 966

4 658

1 981

10 698

116 368

134 572

13 674

129 938

72 986

103 309

137 500

44,0

34,1

2,4

43,8

15,7

52,1

12,9

Forrás: Artisjus

46

5.5 RÁDIÓS SUGÁRZÁS – MAGYAR REPERTOÁROK ÉS ELHANGZÁSOK Bár a főáramú zenét játszó rádiók közül a Music FM-en volt a legnagyobb a változatosság, a Rádió 1 mellett itt játszották a legkevesebb magyar zenét. Mind a magyar repertoár abszolút méretét, mind arányát tekintve a Petőfi Rádión találjuk a legtöbb hazai felvételt. Az elhangzásokon belül ugyanakkor mindössze 33% a magyar felvételek aránya a Petőfi Rádión. A Retro Rádión ennél magasabb (37%), a Sláger FM-en pedig jóval magasabb: közel minden második elhangzó felvétel magyar volt 2018-ban.

Ez a szűk magyar repertoár miatt azt jelenti, hogy egy átlagos magyar felvétel 86-szor ment le.

A legnépszerűbb rádióadók repertoárja és elhangzási adatai – magyar dalok* (2018)

Magyar repertoár

640

1 684

2 987

318

482

578

7 746

Magyar repertoár aránya

24%

43%

52%

11%

10%

29%

72%

Magyar elhangzások

43 024

44 487

6 590

38 477

21 699

49 499

108 242

Magyar elhangzások aránya

37%

33%

48%

30%

30%

48%

79%

Magyar elhangzások/művek

67,2

26,4

2,2

121,0

45,0

85,6

14,0

Forrás: Artisjus Megjegyzés: magyar műnek itt az Artisjus által képviselt műveket tekintjük.

47

5.6 TELEVÍZIÓS SUGÁRZÁS – REPERTOÁROK ÉS ELHANGZÁSOK A legnépszerűbb zenei TV-k közül a legnagyobb repertoárral a HIT Music Channel rendelkezik, és a legtöbb zene is ugyanezen a csatornán volt hallható. A Muzsika TV és a Sláger TV repertoárja még 5000 fölötti, és a zenei változatosság is ezen a két csatornán a legnagyobb a legnépszerűbb zenei TV-k közül: a Muzsika TV 16,5-szer, a Sláger TV átlagosan 18,6-szor adott le egy videóklipet. Az MTV és a Music Channel viszonylag szűk repertoárral és alacsony változatossággal dolgozik.

A legnagyobb zenei TV-k repertoárja és elhangzási adatai (2018)

Teljes repertoár Elhangzások száma Elhangzások / művek

6 188

1 412

2 227

5 720

5 262

136 114

75 623

111 024

94 224

98 044

22,0

53,6

49,9

16,5

18,6

Forrás: Artisjus

48

5.6 TELEVÍZIÓS SUGÁRZÁS – MAGYAR REPERTOÁROK ÉS ELHANGZÁSOK A legnépszerűbb zenei TV-k közül a magyar repertoár mind abszolút méretét, mind arányát tekintve a Muzsika TV-n a legnagyobb, és az elhangzásokat tekintve is itt adtak teret a legtöbb magyar zenének. A Sláger TV a másik magyar profilú zenei TV: a repertoár több mint fele magyar dalokból áll, az elhangzásoknak pedig 71%-a volt magyar. A HIT, az MTV és a Music Channel csatornákon ehhez képest a magyar elhangzások vannak kisebbségben, és a repertoárban is csak 14-31%-ban vannak képviselve.

A legnagyobb zenei TV-k repertoárja és elhangzási adatai – magyar dalok* (2018)

Magyar repertoár

875

262

682

4 676

2 866

Magyar repertoár aránya

14%

19%

31%

82%

54%

Magyar elhangzások

18 957

11 138

34 399

82 444

70 059

Magyar elhangzások aránya

14%

15%

31%

87%

71%

Magyar elhangzások/művek

21,7

42,5

50,4

17,6

24,4

Forrás: Artisjus Megjegyzés: magyar műnek itt az Artisjus által képviselt műveket tekintjük.

49

5.7 EGYEDI JOGOSÍTÁS Az egyedi jogosítások után kifizetett összegek is megemelkedtek, ami igaz mind a hazai, mind a nemzetközi tartalmakra.

A növekedés nagy részét a nemzetközi tartalmak egyedi jogosítása után realizált jövedelem adta, hiszen a 2017-es értékéhez képest több mint duplájára növekedett.

Egyedileg jogosított felhasználások értéke (millió Ft)

120 100

7.5 233

548

80

44.9 3.7

60 33.5 40 20 0

44.0

6.6

Nemzetközi 51.5

13.3

18.6

22.7

2015

2016

2017

Forrás: Mahasz

51

Klasszikus Hazai

40.2

18.0

Nem zenei tartalom

2018

5.8 HÁTTÉRGÉPZENE – HELYEK SZÁMA Az Artisjus által jogosított háttérgépzenés helyek száma évről évre nő, 2018-ban 36,5 ezer volt, 4%-kal több, mint a megelőző évben. Ez a bővülés a kereskedelmi üzleteknek (pl. boltok, benzinkutak) köszönhető, amik most már a háttérgépzenés helyek közel 30%-át teszik ki.

A háttérgépzenés helyek nagyobbik része szolgáltatóhely, ezek elsősorban (35%-ban) alsó kategóriás éttermek, bárok, kávézók, további 23%-ban pedig kocsmák, italboltok, büfék.

Háttérzenés helyek számának alakulása

Háttérzenés szolgáltatóhelyek kategóriánként

40,000

30000

35,000 30,000 25,000 20,000

Egyéb vagy hiányzó besorolás

25000

25,447

25,580

26,007

Szolgáltató

20000

Kereskedelmi 15000

8269

8413

8568

Italbolt, kocsma

6139

5985

6078

15,000 10,000 8,990

9,766

10,599

0

5000

0 2016

2017

2018

Forrás: Artisjus

52

Alsó (3.) kategóriás étterem, bár, kávézó Közép (2.) kategóriás étterem, bár, kávézó

10000

5,000

Cukrászda, fagyizó

9036

8975

9142

1289

1394

1441

2016

2017

2018

Felsőbb (1.) kategóriás hotel, étterem

5.8 HÁTTÉRGÉPZENE – HELYEK MEGOSZLÁSA

A TELEPÜLÉS JOGÁLLÁSA SZERINT Háttérgépzenés kereskedelmi profilú helyek a fővárosban, megyeszékhelyeken és egyéb városokban találhatóak, falvakban nem jellemzőek. A szolgáltatóhelyek ezzel szemben jóval kevésbé koncentrálódnak a nagyobb városokra, 24% falvakban, 37% kisebb (nem megyei jogú) városokban található.

Háttérgépzenés kereskedelmi helyek megoszlása

32%

32%

Háttérgépzenés szolgáltatóhelyek megoszlása

Község

Egyéb város

Egyéb város 34%

33%

25%

24%

38%

38%

37%

19%

19%

19%

17%

18%

19%

2016

2017

2018

32%

Község

Megyeszékhely, megyei jogú város

25%

33%

Megyeszékhely, megyei jogú város

Budapest

Budapest 29%

29%

29%

2016

2017

2018

Forrás: Artisjus

53

5.8 HÁTTÉRGÉPZENÉS SZOLGÁLTATÓHELYEK – TOP 10 VIDÉKI VÁROS A legtöbb háttérgépzenés szolgáltatóhely Budapesten található, 2018-ban 4876 ilyen helyet jogosítottak az Artisjusnál.

A vidéki városok közül Hajdúszoboszló az első, amit Szeged, Győr, Debrecen és Pécs követ. A top 10-ben a legnagyobb vidéki városok (kivéve Nyíregyháza) és turisztikai szempontból fontos városok (Hajdúszoboszló, Hévíz, Sopron, Eger) vannak.

Háttérgépzenés szolgáltatóhelyek száma a háttérgépzene szempontjából legfontosabb 10 vidéki magyar városban 750 2016

2017

2018

500

250 711 679 657

390 443 455

404 406 426

384 396 402

310 311 336

322 322 324

249 246 300

254 256 276

272 258 271

260 243 271

Ke

Forrás: Artisjus

54

ko lc is M

cs ke m ét

er Eg

pr on So

Hé víz

s Pé c

br ec en De

Gy őr

d eg e Sz

Ha

jd

ús zo bo

sz ló

0

5.8 HÁTTÉRGÉPZENE – MI SZÓL? – KERESKEDELMI ÜZLETEK, TREND A kereskedelmi üzletekben a rádió még mindig a leggyakrabban előforduló géptípus, de népszerűsége évről évre csökken, hasonlóan a CD-hez, míg a számítógép és a háttérzene-szolgáltatók egyre népszerűbbé válnak.

Kereskedelmi üzletekben háttérgépzenét szolgáltató eszközök típusa 50% 2016

40%

2017

2018

30%

20%

10% 44%

42%

40%

16%

18%

22%

20%

19%

21%

17%

15%

13%

8%

10%

13%

14%

13%

12%

0% Rádió

Számítógép

TV

CD

Forrás: Artisjus

55

Háttérzene-szolg.

Music Center

5.8 HÁTTÉRGÉPZENE – MI SZÓL? – SZOLGÁLTATÓHELYEK, TREND A TV viszonylag stabilan őrzi domináns pozicióját az elmúlt három évben mint a szolgáltatóhelyek legjellemzőbb zeneszolgáltató eszköze. A rádió és a CD ugyanakkor évről évre veszít a népszerűségéből, csakúgy, mint a kereskedelmi üzletek esetében. A zenegép hasonlóképpen, évről évre kopik ki a vendéglátóhelyekről. A számítógép és a specifikus háttérzene-szolgáltatás itt is egyre elterjedtebb, de kevésbé jelentős, mint a kereskedelmi üzleteknél.

Szolgáltatóhelyeken háttérgépzenét szolgáltató eszközök típusa

80% 70%

2016

2017

2018

60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

74%

72% TV

72%

31%

30% Rádió

29%

12%

14%

16%

Számítógép

12%

12%

11%

Music Center

Forrás: Artisjus

57

12%

11% Zenegép

10%

11%

10% CD

9%

4% Háttérzene szolgáltatók

5.9 DJ 2018-ban több mint 1500 DJ kért jogosítást a Mahasznál, számuk a tavalyi évhez képest nem változott.

A jogosítások összesített száma 2018-ban valamelyest tovább emelkedett 2017-hez képeset, de jóval elmarad a 2014-es csúcstól.

A példányonkénti jogosítások és a jogosítást kérők száma egyaránt csökken (az utóbbi 2018-ban 57 személy).

Az alkalmi jogosítók és jogosításaik száma viszont nőtt.

Jogosítást kérő DJ-k számának alakulása

Jogosítások számának alakulása

2018

855

601

57

2018

855

2017

864

574

75

2017

864

2016

942

1617

2015

933

1643

2014

999

2013

947

2016

942

2015

933

2014

641

611

999

2013

151

658

947

Általánydíjas

113

548

Alkalmi

229

201

Példányonkénti

Általánydíjas

Forrás: Mahasz

58

1699

1531

111

144

222

338

1781

1428

Alkalmi

Példányonkénti

504

425

5.10 GÉPZENÉS RENDEZVÉNYEK – TELEPÜLÉSTÍPUS SZERINT A gépzenés rendezvényhelyszínek 42%-a Budapesten és megyei jogú városokban található. A fővárosban és a megyeszékhelyeken található rendezvényhelyszínek egyre nagyobb hányadát teszik ki az összes gépzenés rendezvényhelyszínnek.

Gépzenés rendezvényt tartó helyek száma

1400 1200

441

354

313

507

455

446

304

296

221

255

258

2016

2017

2018

1000 Község Egyéb város Megyeszékhely, megyei jogú város Budapest

800 600 400

283

200 0

Forrás: Artisjus

59

6.1 KONCERTEK Az Artisjus nyilvántartása szerint 2018-ban összesen 48,2 ezer koncert volt Magyarországon. Ezek túlnyomó többsége (ahogy 2017-ben is) könnyűzenei koncert (45,2 ezer). A további adatok csak ezekre vonatkoznak.

Koncert alatt a jelentésben élőzenés fellépést értünk, a kettőt szinonimaként használjuk. Ebben az adatban csak az Artisjushoz bejelentett rendezvények vannak benne, továbbá a DJ-fellépéseket, családi rendezvényeket és irodalmi esteket nem vettük itt számba.

Könnyű- és komolyzenei koncertek aránya (2018)

6%

Komolyzenei Könnyűzenei

70% 94%

Forrás: Artisjus

61

6.1 A KÖNNYŰZENEI KONCERTEK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA A könnyűzenei fellépések száma 2017-hez képest 10,5%-os csökkenést mutat. Ez a csökkenés túlnyomórészt a belépőjegy nélküli koncertekből származik.

Az ingyenes koncertek csökkenését a legnagyobb mértékben a falunapok fellépőszámának csökkenése okozza.

Belépős és ingyenes koncertek száma

Ingyenes koncertek típus szerint

55,000

35000

50,000 45,000

Egyéb ingyenes koncert

40,000 35,000

30,030

30,000

Koncert falunapon (önkormányzati szervezés) 25,709

25,000

Műsor élőzenével (vendéglátóhely)

20,000 15,000 10,000

Koncert majálison (nem önkormányzati szervezés)

20,531

19,541

Könnyűzenei koncert belépő nélkü

5,000 0

30000 25000

10,541 8,625

20000 15000 10000

4,252

3,496

8,355

7,874

4,654

4,128

2017

2018

5000 0

2017

2018

Forrás: Artisjus

62

6.1 KONCERTEK SZEZONALITÁSA A könnyűzenei koncertek erősen szezonálisak: a koncertszezont elsősorban a nyár jelenti. A legerősebb hónapok az augusztus, a július és a június, majd a május (augusztusig minden hónapban nő a koncertek száma). A tél ezzel szemben koncertekben szegényebb időszak, kivéve a decembert, akkor ismért megugrik az élőzenés fellépések száma.

Élőzenés fellépések száma (2018)

6000

4500

3000 4,404 1500 1,890

2,352

2,658

5,002

6,159

5,612

4,104

3,382

3,767 2,620

2,559

Forrás: Artisjus Megjegyzés: becsült számok.

63

be r ce m De

be r N

ov em

r tó be Ok

r te m be ep Sz

Au gu

sz t

us

s Jú liu

us Jú ni

us áj M

is ril Áp

s M ár ci u

r ru á Fe b

Ja

nu

ár

0

6.1 KONCERTEK – TELEPÜLÉSTÍPUS SZERINT Budapesten az ország lakosságának 18%-a él, mégis itt volt a könnyűzenei koncertek (fellépések) 32%-a. A megyeszékhelyek szintén felülreprezentáltak valamelyest, a koncertek további 23%-ára megyeszékhelyeken vagy más megyei jogú városokban került sor.

Könnyűzenei koncertek településtípus szerint (2018)

19% 32% Budapest Megyeszékhely, megyei jogú város Egyéb város 70%

26%

Község 23%

Forrás: Artisjus

64

6.1 KONCERTEK – BELÉPŐJEGY SZERINT A koncertek többsége ingyenes Magyarországon, mindössze 43%-ért kellett fizetnie a közönségnek. Budapesten ugyanakkor a koncertek több mint fele, a megyeszékhelyeken épp a fele fizetős. A községekben a koncertek 72%-a ingyenes volt, ami jórészt a falunapok keretén belül rendezett koncerteknek tulajdonítható.

Belépőjegyes és ingyenes koncertek aránya (2018)

100%

80%

46%

57%

50% 65%

Ingyenes

60%

72%

Belépős 40%

20%

43%

54%

50% 35%

28%

0% Magyarország

Budapest

Forrás: Artisjus

65

Megyeszékhely, megyei jogú város

Egyéb város

Község

6.1 KONCERTEK – HOL VAN A LEGTÖBB KONCERT? Magyarországon koncertek szempontjából a legkiemelkedőbb város Budapest: 2018-ban 14,6 ezer koncert helyszíne volt a főváros, 1000 lakosra 8,3 koncert jutott.

Budapest után a legtöbb koncertet Szegeden tartották (lakosságarányosan ugyanannyit, mint Budapesten), majd Győr, Debrecen és Pécs következik. Lakosságarányosan Veszprém, Sopron, és persze Siófok kiemelkedő, ami kisvárosként a 10. helyre került.

Élőzenés fellépések a koncertek szempontjából legfontosabb 10 vidéki magyar városban (2018)

20

1500 1250

15 1000 10

18.9

5

8.3

500

11.0

8.2

9.4

5.1

4.4

750

250

5.1

4.5

3.7

0

1000 lakosra jutó koncertek száma

Koncertek összesen

Forrás: Artisjus, KSH. 67

óf ok Si

ék es fe h

ér

vá r

ét Sz

Ke

cs ke m

is ko lc M

So pr on

ré m Ve sz p

Pé cs

br ec en

Gy őr

De

Sz

eg

ed

0

6.2 FESZTIVÁLOK Fesztiválok alatt azokat a többnapos rendezvényeket értjük a jelentésben, amelyeken minden nap volt élőzene. A fesztivál definíciójába így a több napon át tartó falunapok beleszámítanak, az egy napos fesztiválok (nevükkel ellentétben) nem.

E szerint a definíció szerint 2017-ben és 2018-ban is kb. 1150 fesztivál számolható össze országszerte, ahol összesen 11,6 ezer élőzenés fellépés volt: az összes koncert 26%-a.

Koncertek megoszlása aszerint, hogy fesztiválon hangzottak-e el vagy sem (2018)

26%

Fesztiválon elhangzó koncert Nem fesztivál keretében elhangzó koncert

74%

Forrás: Artisjus Megjegyzés: az Artisjus nyilvántartásában 20 napnál húztuk meg a határt: tehát a legalább 2, de legfeljebb 20 napig tartó élőzenés rendezvények lehettek fesztiválok.

68

6.2 FESZTIVÁLOK SZEZONALITÁSA A fesztiválok a könnyűzenei koncerteknél is erősebb szezonalitást mutatnak és elsősorban nyáron kerülnek megrendezésre. A legkiemelkedőbb hónapok az augusztus és a július voltak. A fesztiválok 80%-a május elejétől szeptember végéig tartó időszakra esett.

Fesztiválok és fesztiválkoncertek száma (2018) Fesztiválok száma

300

Fesztiválkoncertek száma

3500 3000

250

2500

200

2000 150 260

1500

213

100

162

50

78

1000

152

126 43

33

Forrás: Artisjus

69

r ce m be De

be r N ov em

er tó b

te m ep Sz

Ok

be r

s tu Au gu sz

s liu Jú

us Jú ni

us M áj

ril

is

0

Áp

M ár ci

ár Fe br u

ár nu Ja

us

20

0

500

48

6.2 FESZTIVÁLOK – BELÉPŐJEGY SZERINT 2018-ban a fesztiválok 73%-át ingyen, további 4%-át részben ingyen lehetett látogatni, ami azt jelenti, hogy az itt elhangzó koncertekért sem kellett fizetni a közönségnek. A belépős és ingyenes fesztiválok között ugyanakkor nagy a különbség a koncertek számát tekintve: mivel a zenei fesztiválok, ahol sok koncert van, jellemzően inkább belépődíjasak, a fesztiválkoncertek megoszlása már más képet mutat: mindössze a fesztiválkoncertek 56%-a volt ingyenes fesztivál keretében látogatható.

Fesztiválok megoszlása belépőjegy szerint (2018)

Fesztiválkoncertek megoszlása belépőjegy szerint (2018)

4%

4% 23% Fizetős Ingyenes Vegyes

73%

Forrás: Artisjus

71

40% 56%

6.2 FESZTIVÁLOK – HOL VAN A LEGTÖBB FESZTIVÁLKONCERT? Ha a fesztiválokon elhangzó koncertek szerinti toplistát nézzük, azt szintén Budapest vezeti (pl. Sziget), de ezúttal a legfontosabb városok között megtaláljuk Zamárdit (Balaton Sound, B My Lake, Strand), Veszprémet (pl. Utcazene Fesztivál), Siófokot (pl. Samsara), Sopront (pl. Volt), Bánkot (Bánkitó Fesztivál) és Ceglédet (pl. Reggae Camp) is.

A legtöbb fesztiválkoncertnek helyet adó magyar városok 1800 1600

Fesztiválkoncertek száma 2017

Fesztiválkoncertek száma 2018

1400 1200 1000 800

1503

1602

600

Forrás: Artisjus

72

264 173

m

170 168

Ce gl éd

126 176

Es zt er go

152 195

Bá

br ec en

265 220

Gy őr

312 242

De

zp ré m Ve s

m ár di Za

ed eg Sz

Bu

da

pe

st

0

200 253

So pr on

254

nk

651 409 363

óf ok

658 580

200

Si

400

6.3 ÉLŐZENE – ÉLŐ HÁTTÉRZENE Az élő háttérzene fő célja a hangulat biztosítása. 2018-ban 433 helyen szólt élő háttérzene, ami összesen több mint 45 ezer élő háttérzenés napot jelentett.

Az elmúlt két évben az élő háttérzenés helyek száma folyamatosan csökken, míg a napok száma folyamatosan nő, vagyis egyre kevesebb helyen, de egyre gyakrabban lehet az országban élő háttérzenét hallani. Egy élő háttérzenés helyen 2018-ban egy hónapban átlagosan közel 9 nap szólt élő háttérzene.

Élő háttérzenés napok száma

50,000

40,000

Élő háttérzenés vendéglátóhelyek száma

Élő háttérzenés napok száma egy átlagos helyen egy átlagos hónapban

600

12

500

10

400

8

300

6

30,000

20,000

41,041

42,899

45,331

200

10,000

471

452

433

100

2016

2017

2018

7.3

7.9

8.7

2017

2018

2

0

0

4

0 2016

2017

Forrás: Artisjus

73

2018

2016

6.3 ÉLŐZENE – ÉLŐ HÁTTÉRZENE Élő háttérzene szempontjából a főváros kiemelt jelentőségű: az élő háttérzenés helyek 35%-a, a napok több mint fele itt található, és a növekedés is a fővárosi helyeknek köszönhető elsősorban.

Élőzenés fellépések száma (2018)

50000

500 73

40000

30000

400 11,817

5,442

12,218

5,430

12,647

5,605

20,898

22,333

Egyéb város Megyeszékhely, megyei jogú város

20000

10000

Község

24,188

300

200

63

58

166

150

78

79

71

153

160

152

2016

2017

2018

152

Budapest 100

0

0 2016

2017

2018

Forrás: Artisjus

74

6.3 ÉLŐZENE – ÉLŐ HÁTTÉRZENE – TOP 10 VIDÉKI VÁROS Élő háttérzene szempontjából az erős turizmussal rendelkező városok tűnnek kiemelkedőnek, különös tekintettel a fürdővárosokra: Budapest után Hévíz az a magyarországi város, ahol a legtöbb élő háttérzenét hallani, amit Hajdúszoboszló és Bükfürdő követ, de Zalakaros is benne van a top 10 vidéki városban.

Hévízen az egy átlagos napra jutó élő háttérzenés események száma 9, vagyis egy átlagos napon 9 különböző helyen hallható a városban élő háttérzene, ami ráadásul növekvő trendet mutat. (Ez a szám Budapest esetében 66, de Hévíz látványosan megelőzi a többi vidéki várost e tekintetben.)

Egy napra jutó élő háttérzenés napok száma az élőzene szempontjából legfontosabb 10 vidéki magyar városban 10 2016

2017

2018

8

6

4

2

Ha Forrás: Artisjus 75 75

1.9

1.9

1.9

2.1

1.9

1.3

1.3

1.3

1.4

1.6

er

2.2

Eg

1.9

s

1.3

Pé c

1.2

ka ro s

2.1

la

1.5

Za

1.5

ed

2.2

Sz eg

1.4

br ec en

1.1

De

2.2

Gy őr

2.4

pr on

sz bo zo ús

2.4

jd

3.6

So

3.5

rd ő

3.8

fü

9.1

Bü k

8.9

ló

8.4

Hé víz

0

1.1