Cigánybűnözés Magyarországon újra
Bakos Gergő
néhány százalékos csökkenés vagy növekedés az egyén számára egyszerűen érzékelhetetlen. Michael Moore 2002-es Bowling for Columbine című filmjében arra keresi a választ, hogy miért magasabb jóval a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok száma az Amerikai Egyesült Államokban, mint más „nyugati” országokban. Az a válasz elsőre kézenfekvőnek tűnik, miszerint a szabad lőfegyverviselés miatt magasabb, de Kanadában – ahol a gyilkosságok száma az egyik legalacsonyabb a világon – több lőfegyver jut százezer emberre, mint az Egyesült Államokban. Egyetlen dolog mutat komoly eltérést, hogy az emberek biztonságban érzik-e magukat. Az Egyesült Államokban pedig ez az érzet évről évre romlott annak ellenére, hogy a bűnesetek száma közben folyamatosan csökkent. A film szerint a magyarázat erre az, hogy az egyén valójában a bűnesetekről csak hírműsorokból tud. A híradókban bemutatott bűncselekmények száma pedig tíz év alatt harminc százalékkal nőtt. Természetesen egy ilyen jellegű dokumentfilm nem tekinthető hiteles forrásnak, ám felhívja a figyelmet egy nagyon fontos jelenségre. A magyarországi helyzet az utóbbi tíz évben nagyon hasonló tendenciákat mutat. A Médaitanács 2009-ben megjelent tanulmányában egyértelműen megfigyelhető a magyar média pauperizálódása. 1998-tól 2008-ig a hírműsorokban bemutatott erőszakos riportok aránya folyamatosan nőtt, több mint a duplájára. (Médiatanács 2009)2 Az adatok alapján a köztévé híradójában az emelkedés nagyobb, mint a kereskedelmi csatornáknál. Ez valószínűleg a magyarországi média bulvarizálódásának köszönhető, amely miatt az MTV1 híradójának struktúrája is egyre hasonlóbb a kereskedelmi csatornákéhoz. A tendencia viszont még rosszabb, ha az előbb említett statisztikát együtt értelmezzük az erőszakos hírek megoszlásáról szólóval. Az erőszakos hírek többfélék lehetnek: a kategória magában foglalja a társadalmi konfliktusokat, természeti katasztrófákat és baleseteket is a bűncselekmények mellett. A vizsgált 1998–2008 időszakban ebben a kategóriában a bemutatott bűncselekmények aránya megduplázódott, és ha figyelembe vesszük, hogy a kategória híreinek bemutatott száma is a duplájára nőtt, akkor megkapjuk, hogy a bemutatott bűncselekmények száma összességében a négyszeresére nőtt átlagban, a köztévéknél ez az arány pedig közel ötszörös. A korábban hivatkozott felmérés alapján, mely szerint az ábrázolt bűnesetek 92%-a romákhoz kötődik, egyértelművé válik, hogy mi okozza azt az érzetet a társadalom tagjainak egy részében, hogy már az utcára is csak félve lehet kilépni, és szükség van a Magyar Gárdához hasonló szervezetekre. 2010-től nem lelhető fel még átfogó tanulmány, pedig körülbelül egy éve a kereskedelmi tévék híradói drasztikus változáson mentek át. A váltást a TV2 kezdte, mivel a nézettségi adatok alapján minden este csak második lett 2 A 2001-es kiugró érték a statisztika szempontjából azért nem releváns, mert az lényegében csak a szeptember 11-i terrorcselekményeknek köszönhető.
FÓKUSZ 2. szám.indd 41
41 2013.06.30. 22:09:51