ELNÖKJELÖLTI VITA Gacs Bálint írása 2018. november 19-én került sor a Hallgatói Önkormányzat elnökjelölti vitájára. Idén négy jelölt vitatkozott egymással, melyre régóta nem volt példa. A jelöltek: Szabó Tamás jelenlegi HÖK elnök; Póti Botond, az Oktatási Bizottság tagja; Pap Péter, az EHÖK Ellenőrző Bizottságának egykori elnöke és volt diákmentor; valamint Furkó Dániel, a 2017ben kezdett jogászévfolyam évfolyamképviselője. A vita moderátora Gáspár Kristóf politikatudomány mesterszakos hallgató volt. A tematika szerint a jelöltek először egyenként négy perces nyitóbeszéd során röviden ismertették pályázataikat, majd öt téma – tanulmányi ügyek; ösztöndíjak és gazdaság; rendezvények és kultúra; integráció és utánpótláskezelés; egyebek – részletesebb tárgyalásával volt lehetőségük reflektálni a többiek elképzeléseire, ezután a közönség kérdéseire adhatott választ a négy elnökjelölt, majd egy-egy rövid zárszóval ért véget a vita. Szabó Tamás jelenleg regnáló HÖK elnök nyitóbeszédében három célt emelt ki, melyeket megválasztása esetén el akar érni. Az első, hogy meg kell mutatni a HÖK munkáját a hallgatóknak, ugyanis szerinte nem elég jó a kapcsolat a szervezet és a kar hallgatói között. A második az utánpótlásképzés fejlesztése: itt kifejtette, hogy a tisztségviselőváltás nem megy elég gördülékenyen, és ez minden választás alkalmával hátráltatja a HÖK munkáját. A harmadik pedig a további hibák kijavítása, gondolt itt a tanulmányi érdekképviselet hatékonyabbá tételére és a választások tavaszi időszakra való visszaállítására. A tanulmányi ügyek kapcsán elmondta, hogy szerinte a tanulmányi érdekképviselet alapvetően jól működik, és csak kisebb reformokra van szükség, ugyanis a jelenlegi problémák csupán eseti 1
jellegűek, valamint, hogy az egyik fő problémája a többi jelölt pályázataival az, hogy megfeledkeznek a tanszéki autonómiáról. Ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy a probléma forrása inkább ott keresendő, hogy a hallgatók nem veszik kellően igénybe a kar honlapján található „kisokosokat”. Az ösztöndíjak és gazdaság kapcsán elmondta, hogy az ösztöndíjkeretet bővíteni kell, szükség van egy tudományos ösztöndíj létrehozására, illetve hangsúlyozta, hogy a költségek pontosabb nyilvántartása és a gazdasági ügyek nyilvánosabbá tétele is szükséges. Ezen felül kiemelte a pusztafalui mentortábort, mely végül súlyos anyagi veszteség volt a HÖK számára. Szerinte a tábor megrendezése és helyszínválasztása az igényeknek megfelelő volt, ennek ellenére felelősséget vállal a történtekért. Rendezvények és kultúra kapcsán megtartaná az eddigi irányvonalat az Orientációs Napokkal és a Szabadegyetemmel kapcsolatban, és rámutat, hogy annak ellenére, hogy van egy lélektani határ (körülbelül húszezer forint) a részvételi költségekben, az eddigi Szabadegyetemek sikeresek voltak. Az integráció és utánpótlás ügyében elmondta, hogy a Mentorprogram jó kezekben van a HÖK alatt, illetve célja, hogy a szervezetnek nagyobb befolyása legyen az Orientációs Napokra, ezzel buzdítva az új évfolyamokat a HÖK megismerésére. Az „egyebek” témában fontosnak tartotta megemlíteni a kreditdíjakkal kapcsolatban a kancelláriával közösen elért sikert. Furkó Dániel nyitóbeszédében kifejtette pályázatának háromszintes voltát. Ezek a kari szint, országos szint és nemzetközi szint. Célja a joghallgatók hatékony érdekképviselete mindhárom szinten. Nyitóbeszéde és a vita egésze során nem igazán tért ki a kar politológus és kriminológus hallgatóira. A tanulmányi ügyek kérdésében a legnagyobb problémának azt tartja, hogy az ezzel kapcsolatos ügyek eljutnak-e egyáltalán az elnökhöz, ezen felül az új tanrend szerinte hibás és negatív diszkrimináció az újakkal szemben. Ösztöndíjak és gazdaság kapcsán kiemeli, hogy a hallgatók nincsenek tisztában a lehetőségeikkel, ezért szükség van egy tájékoztató programra az első éveseknek, de nem az Orientációs Napokon, hogy ne zavarják még jobban össze az újonnan érkezetteket. Gazdasági ügyekben legfontosabbnak a Pusztafaluhoz hasonló ügyek elkerülését tartja. Rendezvények és kultúra terén a Filmklubok létrehozását
szorgalmazza,
emellett
a
Bibó
és
a
JÖSZ
által
alkalmazott
kerekasztalbeszélgetések átvételét tervezi a HÖK-ben a hatékony véleménynyilvánítás érdekében, valamint a Szabadegyetemen egy napot a költészetnek és az irodalomnak szentelne. Utánpótlásképzés és integráció kapcsán a vezetőképzést tartja fontosnak, hogy gördülékenyebb legyen a tisztségviselőváltás. „Egyebek” témában a BTK-t hozza fel példának, ugyanis szerinte az ÁJK-nak hasonló intézményeket kellene felállítania, mint az
2
Országos Bölcsész Konferencia. Nemzetközi szinten együttműködést javasol a V4 országok Hallgatói Önkormányzataival. Póti Botond a nyitóbeszédében inkább a bemutatkozásra és saját érdemeinek felsorolására helyezte a hangsúlyt. Kiemelte a HÖK „munkafrontjában” végzett feladatait (karszalagozás, a „B” épület udvarában található kertibútorok összeszerelése, B Klub kialakítása), és elmondta, hogy az Oktatási Bizottság tagja, ebből vezette le motivációját is, miszerint „szürke háttérhivatalnokból” akar előlépni. Fő célként itt a tanulmányi érdekképviselet fejlesztését említette meg. A tanulmányi ügyekben fontosnak tartotta hangsúlyozni az évfolyamképviselők és az évfolyamok között fennálló kommunikációs nehézségeket, szerinte szabályozni kell az évfolyamképviselők munkájának befejezésére szánt időt, és a kérdőíveket szabadabbá kell tenni. Beszélt az „előadások válságáról” és annak reformálhatóságáról, és az előrehozott vizsgák általánossá tételét is szükségesnek tartja. Ösztöndíjak és gazdaság kapcsán elmondta, hogy az ösztöndíjrendszer egyelőre jól működik, és reformokra nincs szükség. Gazdasági ügyekben úgy véli, hogy a Pusztafalui mentortábor egy hiba volt, de konkrét reformelképzelések itt nem hangzottak el. Rendezvények és kultúra ügyében a nagy vitaeseményeket támogatja, és konkrét elképzelésként kiemelte, hogy havonta lehetne költőket, írókat hívni az egyetemre. Integráció és utánpótlásképzés kérdésében a jelenlegi integrációs rendszerrel meg van elégedve, de fontosnak tartaná egy a gólyáknak szánt kisokos bevezetését, továbbá egy a HÖK-kel kapcsolatos tematikus nap létrehozását, mely az elsőéveseknek mutatná be a szervezet működését és céljait. Az „egyebek” kérdéskörben felhívta a figyelmet a tankönyvellátás szervezetlenségére és az akadálymentesítés hiányára, és elmondta azt is, hogy szerinte a Neptunnal vannak hibák, de a rendszer lecserélése szükségtelen és rossz ötlet. Itt még megemlíti a kreditdíjakkal kapcsolatos kommunikációs problémák megoldásában vállalt szerepét. Pap Péter a nyitóbeszéde elején fontosnak tartotta kiemelni, hogy Sólyom Lászlót tartja példaképének. Összességében meg van elégedve a HÖK és különösen Szabó Tamás munkájával, nem ért egyet azzal, hogy a HÖK munkájának eredményei nem észrevehetők. Problémaként csak azt vetette föl, hogy a szervezet nem foglalkozik eléggé az integrációval és az utánpótlásképzéssel, valamint azt is, hogy fennáll a veszély a jövőben arra, hogy a HÖK nem lesz képes ellátni kellő mértékben a tanulmányi érdekképviseletet. A tanulmányi ügyekben szükségesnek tartaná a tanszékek közötti kommunikációt, hogy amit egy tanszék elkezd és véghezvisz, azt vegyék át más tanszékek is, illetve szerinte a vizsgák kiértékelésekor nincs meg a kellő szubjektivitás a tanszékek részéről. Ösztöndíjak és
3
gazdaság kapcsán egyetértett mindenben Botonddal és Dániellel, ennél a résznél (humorosan) megemlítette, hogy a vírusírtó neki letiltja a Neptunt. Rendezvények és kultúra témakörben egy dolgot emelt ki, hogy kerüljenek megrendezésre „batyusbálok” igényfelmérés alapján. Integráció és utánpótlásképzés kérdéskörben egyetért Dániellel, ezen kívül fontosnak tartja, hogy az újonnan hivatalba lépő HÖK elnök ne felejtse el elődei intézkedéseit és azzal összhangban hozza meg döntéseit. Az „egyebek” kapcsán a jelölt kissé összeszedetlen volt, de azt elmondta, hogy szerinte két nagy baj van a HÖK-ben: az emberhiány és a jelenlegi választási rendszer, melyet szerinte nehéz fenntartani és levezényelni. Az utóbbi pár hétben aktuálissá vált és igen komoly visszhangot keltő ügyben, miszerint a Jurátus maradjon-e egy HÖK által fenntartott szervezet vagy függetlenedjen-e attól, továbbá több más a szervezettel felmerülő kérdésben egyik jelölt sem adott konkrét választ. Ezek alapján úgy tűnik, a kari újságot érintő témák egyelőre megoldatlanok maradnak, meg kell tehát várnunk a választások végét, ahhoz, hogy választ kapjunk a sokakat foglalkoztató kérdésre: Mi lesz a Jurátussal?
4