Page 1


KAMPÁNY 2018. A Politológus Műhely elemzőkötete

Szerkesztette: Gáspár Kristóf Írta: Baráth Krisztina Boda Emma Cseh Barnabás Csomai József Ditzendy Arisztid Gáspár Kristóf Gebei Tamás Góth Mária Gőgös Flóra Hajnal Boglárka Heller Zoltán Péter László Tamás Mező Réka Oláh Márton Sárkány Soma Simon Kristóf Tóth-Kaszás Bálint Török Olivér András Felelős kiadó: Nánási Levente, a Politológus Műhely elnöke Lektor: Boda Emma, Török Olivér András Borítóterv: Juhász Vanessza Elérhetőség: politologusmuhely@gmail.com www.facebook.com/polimuhely A mű a szerzők szellemi tulajdonát képezi. Minden jog fenntartva. Készült a Politológus Műhely gondozásában. Budapest, 2018. március-június

2


Tartalom ELŐSZÓ............................................................................ 4 A KAMPÁNY KRÓNIKÁJA.................................................6 Első hét..........................................................................6 Második hét..................................................................10 Harmadik hét...............................................................13 Negyedik hét................................................................13 A FIDESZ-KDNP KAMPÁNYA.........................................21 A JOBBIK KAMPÁNYA....................................................27 AZ MSZP-PÁRBESZÉD KAMPÁNYA...............................34 AZ LMP KAMPÁNYA.......................................................39 A DK KAMPÁNYA............................................................46 A MOMENTUM KAMPÁNYA...........................................50 AZ EGYÜTT KAMPÁNYA.................................................58 ZÁRSZÓ..........................................................................62

3


ELŐSZÓ 2018. április 8-án ismételten az urnákhoz járult a magyar választópolgárok többsége: újabb négyéves, kétharmados parlamenti többséget biztosító bizalmat szavaztak a Fidesz-KDNP szövetségnek és a miniszterelnöknek, Orbán Viktornak. A történelminek kikiáltott győzelmet az egyik oldalon – érthetően – kitörő lelkesedéssel, míg a másikon depresszív hangulattal és belső elszámoltatással fogadták: pártelnökök mondtak le, pártok szűntek meg vagy alakultak át gyökeresen a választásokat követő néhány hétben. Egyelőre azonban nem látni, hogy mit hoz a következő négy esztendő hazai politikában, várható-e szöges iránymódosítás a kormány részéről, meddig lesz tartható a kétharmad, mely erők és politikusok lehetnek képesek az ellenzék arcaivá és vezető erejévé válnia. Jelen kötetben nem vállalkoztunk a fenti – jövőbelátás tehetségét is igénylő

kérdések

megválaszolása.

Vizsgálódásunk

egy

sokkal

kézzelfoghatóbb, emiatt pontosabban és mélyebben leírható téma köré szerveződött:

mi

vezetett

a

2018-as

választási

eredményekhez?

Kutatásunk során a meghatározó, a választásokon jó eséllyel parlamenti mandátumhoz jutó (itt az eredmények ismeretében kivételt képez a Momentum Mozgalom) pártok – Fidesz-KDNP, Jobbik, MSZP-Párbeszéd, LMP, DK, Momentum, Együtt – kampánytevékenységét vizsgáltuk. A

vizsgálat

során

a

legfőbb

hangsúlyt

a

pártok

kampányeszközeinek és kampánycéljainak azonosítására és bemutatására helyeztük

az

egyes

szervezeteknél.

Célunk

egy

átfogó,

egységes

módszertan alapján, de a Politológus Műhely tagjaiból álló szerzők egyéni megfontolásait, illetve az adott párt specialitásait tiszteletben tartó elemzőkötet elkészítése volt. A Politológus Műhely tagjai úgy gondolják, hogy a tények ismeretén túl, a megértés és a komplex gondolkodás egyik legfontosabb összetevője a miért? és hogyan? kérdésekre való válaszadásban rejlik. Az ezekhez vezető út egyéni és csoportos feldolgozása számunkra az egyetemi tanulmányokon túlmenő értéket jelent, éppen emiatt tartjuk fontosnak, hogy ez jelen kötetünkben is megjelenjen.

4


A kötet elején fontosnak tartjuk leszögezni, hogy ahogy az egyes elemzések, úgy az egész kötet nem a hazai politikatudományi diskurzusba szeretne bekapcsolódni, pusztán a választásokat megelőző néhány hét történéseinek

és

támpontokat

adni

belpolitikája

iránt

folyamatainak

megértéséhez

elsősorban

egyetemi

érdeklődők

az

számára.

próbál

hallgatók A

és

hasznos hazánk

tájékoztatáson

túl

természetesen céljaink között kiemelt helyet foglal el a „vitagenerálás”, a folyamatok más szempontú értelmezésének ütköztetése, a véleménycsere, amely szerveztünk egy újabb alapvetéseként szolgál. Mindezek fényében elemzőkötetünk valamennyi szerzője és az egész Politológus Műhely csapata nevében jó olvasást és jó gondolkozást kívánunk a kötet egészéhez!

Budapest, 2018. június 2.

Gáspár Kristóf a kötet szerkesztője

5


GŐGÖS FLÓRA – HAJNAL BOGLÁRKA – HELLER ZOLTÁN PÉTER – TÖRÖK OLIVÉR ANDRÁS: A KAMPÁNY KRÓNIKÁJA Írásunkban a 2018-as országgyűlési választást megelőző négy hét eseményeit mutatjuk be, elemezzük az egyes hetek fő változásait, a politikai napirendet meghatározó legfontosabb történéseket. Célunk egy egységes keretben leírni a kampány hajrájának fő tanulságait, ezzel „megágyazva” az egyes pártokat bemutató munkáknak a következő

fejezetekben.

Az

egyes

heteket

bemutató

írások

elkészítésénél törekedtünk arra, hogy még a vizsgált hét lezárultával elkészüljenek, elkerülve így a későbbi történések – különösen a választási eredmények – torzító, az „akkori valóságot” megmásító hatást.

ELSŐ HÉT (Török Olivér András) Ez a hét volt az április 8-ai országgyűlési választásokat megelőzi pár hét egyik legjelentősebbike a március 15-ei nemzeti ünnepnek

hála.

Az

ünnepi

megemlékezés

ugyanis

tökéletes

környezetet nyújt a választók mozgósításának próbájához, a választók és a

média

fokozott

fgyelme

pedig

a

kampány legfontosabb

üzeneteinek kihangsúlyozására és a szavazók megszólítására ad lehetőséget. Idén különösen fontos volt március 15-e, az ellenzék és a kormánypártok számára egyaránt. A Fidesz és a KDNP is jelezte részvételét a Békemeneten, az ő kampányuk szempontjából azért volt különösen fontos az esemény, mert a hódmezővásárhelyi időközipolgármester választást az összes ellenzéki párt támogatását élvező független jelölt nyerte az előzetes felméréseknek ellentmondva. Ezért volt szükség arra, hogy a Békemeneten a kormánnyal szimpatizálók minél nagyobb mértékű mozgósításával megnyugtassák saját szavazói bázisukat és közben demonstrálják a politikai közösségük erejét. Ez sikerült is, minden más ellenzéki felvonulás és tüntetés elmaradt a résztvevők számát tekintve a kormánypártokétól. A menetre sokan 6


érkeztek Lengyelországból, aminek amellett, hogy március 15-e mindkét nép történelme számára fontos, az is az oka, hogy Orbán Viktor

üzenetének

nem

csak

hazánkban

vannak

támogatói.

A

Békemenetet csak néhány apróbb esemény zavarta meg, a 888.hu újságíróinak tábláját eltörték, a Magyar Nemzet újságíróját pedig a biztonsági őrök lökdösték, állítása szerint meg is ütötték. A DKSzolidaritás

a

menet

útjának

közelében

felállított

színpadjáról

rákosista indulókat játszott, ami komoly ellenérzéseket váltott ki a menet résztvevőiből. A Békemenet végállomása és a kormánypárti megemlékezés csúcsa Orbán Viktor beszédje volt a Kossuth téren. A miniszterelnök beszédjében a választás tétjére hívta fel a fgyelmet, a „vérszegény ellenzék” helyett a Soros birodalmat jelölte meg, mint fő ellenfelet, emellett kitért a migrációra is. Beszédjének legfontosabb momentuma az volt, mikor azt mondta „A választás után elégtételt veszünk, erkölcsit, politikait, jogit.” ennek a mondatnak a jelentősége abban áll, hogy az ellenzék olyan saját kontextusba helyezte, amivel a szavazóit mozgósíthatja, az ellenzéki értelmezés szerint Orbán szavai ugyanis megtorlást vetítenek elő. Az egész hetet meghatározta, hogy az ellenzék ezt a narratívát próbálta erősíteni. A baloldali ellenzék közös megemlékezést tartott a Fővám téren, a felszólalók között volt Gyurcsány Ferenc, Kunhalmi Ágnes, Karácsony Gergely, Szabó Szabolcs az Együtt képviselőjelöltje, Bősz Anett a Liberálisok ügyvivője és Balázs Péter volt külügyminiszter, a V18 csoport alapítója. Gyurcsány Ferenc arra használta a lehetőséget, hogy az ellenzéki összefogás vezetőjének szerepét öltse magára, azzal ragadta meg a kezdeményezést, hogy bejelentette a DK-s jelölt visszalépését Szél Bernadett javára, és tárgyalásra hívta az ellenzéki pártokat, köztük a Jobbikot is. Az összellenzéki összefogás realitását kérdésessé tette az MSZP-P politikusainak beszéde, Kunhalmi szerint „Minden a Jobbikra leadott szavazat a kukába megy” Karácsony pedig azt mondta, hogy „Ha Vona nyeri a választást, az is Orbán győzelme lesz.”. A szocialisták miniszterelnök-jelöltjének egy másik kijelentése a kormányközeli médiában keltett nagyobb visszhangot: „Ha április 8án olyan többség lesz, ami engem választ meg miniszterelnöknek, én nem esküszöm fel erre az alaptörvényre.”

7


Az LMP külön ünnepelt a Benczúr hotel dísztermében, felszólalt Gerő András történész, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, a V18tól Bod Péter Ákos, valamint az LMP politikusai, Hadházy Ákos és Szél Bernadett. Szél az összefogást szorgalmazó baloldali ellenzéket is

kritizálta

„Elég

együttműködést”

–,

abból, de

hogy

nem

furkósbotnak

zárkózott

el

használják a

az

lehetséges

együttműködéstől. A Jobbik megemlékezésére a Batthyány örökmécsesnél került sor, Volner János, Z. Kárpát Dániel, Mirkóczki Ádám és Vona Gábor is a felszólalók között volt. A beszédek középpontjában a kormányzati szereplők

korrupciós

ügyei

álltak,

de

elégtételt

ígértek

a

devizakárosultaknak is. Vona Gábor beszédének retorikája beleillett a párt néppártosodó imázsába, nem akar más jobb- vagy baloldali emberrel harcolni csak a korrupcióval. Kitért Orbán Viktor beszédjére is: „Orbán azt mondta, elégtételt vesz rajtunk. Megfenyegette Magyarországot, de mi nem félünk tőle.” A Momentum az előző évhez hasonlóan most is egy kevésbé politikai töltetű, fatalos jellegű megemlékezést tartott, a piknikre a Városháza parkban került sor. A párt aktivistái pedig az ünnep előtti estén, a Békemenet útvonalán festett az aszfaltra Bayer Zsolt idézeteket. Meglepő módon az Békemeneten kívül az MKKP viccpártnak és a Független Diákparlamentnek sikerült a legnagyobb tömegeket megmozdítania. A Kétfarkú Kutyapárt saját békemenetet szervezett a CÖF rendezvényének kifgurázására, a párt elnöke, Kovács Gergely beszédjében ilyen mondatok hangoztak el: „Azért vagyunk ma itt, mert jó irányba tart az ország! Még mindig van oktatás, még mindig nem

romboltak

le

minden

kórházat,

és

még

mindig

vannak

választások!” „Rend, szolgaság, egyformaság! Éljen a kormány!”. A diákok pedig az oktatás megreformálásáért tüntettek, 12 pontjukat a lezárt Nemzeti Múzeumhoz bejutva is felolvasták. A hét március 15-ét leszámítva sem volt eseménytelen, sok dolga akadt a Kúriának és a NVB-nak. Mind a 13 kisebbségi önkormányzat országos listáját nyilvántartásba vették. Idén 29948 német nemzetiségi szavazó jelezte, hogy a nemzetiségi listára szavaz az országos helyett, ez azt jelenti, hogy német nemzetiségi mandátum 8


születhet, ami 92-re csökkentené a pártok között kiosztandó listás mandátumok számát. A német nemzetiségi lista vezetője Ritter Imre a Fidesz-KDNP volt képviselője. A választási bizottságok a legfrissebb vasárnapi adatok alapján 1679 jelöltet vettek nyilvántartásba (1630 pártjelölt és 45 független), a legtöbb jelölt (33) Salgótarjánban lesz a szavazólapon. Az eredetileg nyilvántartásba vett 40 pártból csak 23 maradt. Az Összefogás Párt jogorvoslatért a Kúriához fordult, mely végül nyilvántartásba vetette a pártot. A párt vezetőjének, Szepessy Zsoltnak a NVB felfüggesztette a mentelmi jogát, a testület ugyanígy járt el a Minden Szegényért Párt egyik képviselőjelöltjének esetében is. A NVB jogsértést állapított meg a kispesti önkormányzat plakátátragasztásos ügyében és eltiltotta az önkormányzatot és Gajda Péter polgármestert a további jogsértéstől. Ezen kívül jogellenesnek nyilvánították a Jobbik mobilplakátjainak eltávolítását Kaposváron. A Kúria Simonka György fdeszes képviselő óvodai pólóosztását találta jogsértőnek. A Csongrád Megyei Választási Bizottság szerint Soros és Orbán neve miatt a Márk-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester által kitett migránsszámláló kampányplakátnak minősül, ezért el kell távolítani azt. A közbeszédet és a kormánykritikus híroldalak hasábjait Orbán Viktor ünnepi beszéde mellett továbbra is a múlt héten kirobbant Kósa ügy uralta, Kósa Lajos zavaros nyilatkozatai sem segítették az ügy leülését. Az ellenzéki pártok is az elmúlt hetek korrupciós ügyeit próbálták

napirenden

tartani,

Semjén

Zsolt

vadászata

miatt

vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményeztek és feljelentést tettek, Kósa Lajos ügye miatt pedig a nemzetbiztonsági bizottságot hívta össze annak szocialista elnöke. Több új vagy újrahasznosított, a kormánypártokat

kellemetlenül

érintő

ügy

is

felszínre

került

(Matolcsy villája, Szita Károly ügynök múltja, földügyek), de ezek nem váltottak ki az előző esetekhez hasonló érdeklődést, nem maradtak meg sokáig a közbeszédben. Bár a hét jól indult az ellenzéki összefogás szempontjából, hiszen a főváros 5-ös számú körzetében az Együtt jelöltje visszalépett az esélyes DK-s jelölt javára, valamint Juhász Péter is felajánlotta visszalépését, Gyurcsány Ferenc együttműködési kezdeményezése 9


nem hozott eredményt, nem született megállapodás az LMP-vel, a Jobbik pedig még a tárgyalást is elutasította. Ezek ellenére a kormánypártok stratégiája a héten Gyurcsány összemosása volt az ellenzéki pártokkal, Gulyás Gergely Gyurcsányt a baloldal igazi miniszterelnök-jelöltjének

nevezte,

a

Gyurcsány-Vona paktumról cikkeztek.

kormánypárti

lapok

pedig

A hír, hogy Szijjártó Péter

állítása szerint hangfelvétel bizonyítja, hogy a Soros-szervezetek kormányokat akarnak egymásnak ugrasztani, azt mutatja, hogy a kormány kampányának stratégiája nem változott, továbbra is a legnagyobb

hangsúlyt

a

Soros

elleni

küzdelemre

helyezik.

A

kormánypárti médiában a Jobbik elnökének egy korábbi, az iszlám vallást méltató beszédje miatti bírálata folytatódott, ennek újabb állomásaként

Vona

orosházi

utcafórumának

„imaszőnyegárusok”

általi megzavarásáról tudósítottak. Hidvéghi

Balázs,

a

Fidesz

kommunikációs

igazgatója

bejelentette, hogy több száz fórumot fognak tartani és új választási plakátokat mutatott be, az egyik típuson Orbán Viktor a Fidesz-KDNP listavezetője, a másikon az egyéni képviselők lesznek láthatóak. Érdekes eleme a kampánynak, hogy nem politikai szereplők is egyre erősebben jelen vannak benne. Az RTL Klub Fluor Tomival, Ulmann Mónikával, Pataki Ágival és a pannonhalmi főapáttal buzdít a választáson való részvételre. „Tibi atya” online infuenszer és mémoldal a kormány ellen, a Hit Gyülekezetének vezetője pedig mellette érvel. Szerda óta az Origo hírportál is ismeretlen eredetű videókkal kampányol a migráció ellen, melyek politikai üzenete a kormánypárt bevándorlás ellenes retorikáját idézi. A hét legmeghatározóbb szereplője Orbán Viktor volt, aki beszédével témát biztosított az ellenzéknek, saját táborának viszont irányt mutatott és új lendületet adott a hódmezővásárhelyi vereség után. A hét nyertese a Fidesz, hiszen sikerült rengeteg embert mozgósítani a Békemenetre, az ellenzéki pártok pedig nem kerültek közelebb

a

megállapodáshoz,

mindemellett

a

Publicus

Intézet

kutatása szerint még az elmúlt hónapban is sikerült növelnie a táborát. A hét vesztese ennek ellenére Kósa Lajos akinek az ügyét az ellenzéki médiának sikerült a közbeszéd részévé tennie és napirenden tartania, Kósa csak rosszul jöhet ki a történetből, akár a korrupciós 10


akár az átverős szál bizonyul igaznak, ez a téma pedig kellemetlen terhet jelent a pártjának a kampány hajrájában.

MÁSODIK HÉT (Heller Zoltán Péter) Túl vagyunk a kampány hatodik hetén is. Első ránézésre nem tűnt olyan sűrűnek, de ha jobban megvizsgáljuk a történéseket azért alkottak maradandót a jelöltek. Mik is történetek a héten? Volt itt minden, mint a búcsúban, ahogy a mondás tartja. Vesztegetési botrány,

visszalépések

sokasága,

erős

kampány

események,

hackelések, kínos magyarázkodások és persze köztévés szereplések csirke jelmezben vagy nélküle. A hét erősen indult ugyanis kikerült egy hangfelvétel, amelyen Farkas Gergely (Jobbik) beszélget a körzetében ellene induló Midi Melániával (LMP), hogy lépjen vissza a javára és hogy ne legyen veszteséges ellenfele kampánya, felajánlja, hogy kifzeti az eddig elköltött mintegy 600.000 Ft-ot. Több szempontból is érdekes ez az esemény. Jól mutatja be egyrészt, hogy egy kisebb parlamenti párt 5 hét alatt mekkora összeget költ egy jelöltre. Így új megvilágításba kerülhetnek visszaléptetések a billegő körzetekben, ahol pont ennek okán jóval nagyobb összegekről beszélhetünk. Nem tisztem megítélni, hogy itt lefzetést próbáltak-e véghez vinni vagy, ahogy Farkas Gergely mondta, ez csak egy poén volt. Mindenestere érdekes tanulságokkal szolgált. A pártok is érzik, hogy közeledik a választás és fogy a megegyezésekre szánható idő, így több komolyabb (vissza)lépés is volt a héten. A leglátványosabb talán az Együtt „frontemberének” Juhász Péter visszalépése az V. kerületben. Ugyan nem mondta meg, hogy kinek a javára, mégis nagy jelentőséggel bír maga a lépés. Ugyan lehet, hogy ehhez a lépéshez nyíltan nincs köze, de a Momentum is tett gesztust az Együtt javára méghozzá Csepelen léptették vissza jelültjüket dr. Szabó Szabolcs javára. Ha már Momentumnál tartunk ők még egy komoly körzetben a XVIII. kerülteben léptek vissza az LMP-vel karöltve Kunhalmi Ágnes (MSZPP) javára, ezzel megteremtve a teljes baloldali ellenzéki koordinációt és elég komoly esélybe hozva az ellenzéki jelöltet, aki 2014-ben mindössze 50 szavazattal maradt alul a Fidesz-KDNP jelöltjével 11


szemben. Itt az LMP visszalépése különösen meglepő, mivel a visszalépéssel egyidőben jelentette be Szél Bernadett (LMP), hogy pártja befejezte a koordinációt és továbbiakban nem léptetnek vissza jelöltet,

ugyanis

állítása

szerint

a

pártok

nem

értették

meg

Hódmezővásárhely üzenetét. „Politikai trash”, ami valamilyen szinten ugyan járhat előnnyel, de a módszer vagy maga az akció egy bizonyos tekintetben nem méltó a kampányhoz. Ide tartozik például Vágó Gábor (LMP) kínos bocsánat kérése Gyurcsány Ferenctől (DK), amiért részegséggel vádolta előző héten, pedig elmondása szerint ő csupán „szellemi részegségre” gondolt a volt miniszterelnökkel kapcsolatban. Valamivel komolyabb a Momentum mostanra megszokottá vált plakát hackelése. Az elmúlt héten ragasztották át a Fidesz-KDNP Orbán Viktor arcképével ellátott „Nekünk Magyarország az első!” szövegezésű plakátjait. A módosított plakátokon így „nekünk a stadion építés az első!” vagy épp „nekünk a vejem az első!” szöveg szerepel. Ezeket is „überelte” a Miniszterelnök: Orbán Viktor óvodai látogatása, amelynek a videót látva csupán az óvodavezető és Orbán Viktor örült. (Ők ketten mosolyognak a videóban.) Ez több ponton is kellemetlen

szituációt

okozott,

ugyanis

egy

óvoda

köznevelési

intézménynek minősül, ahol tilos kampányolni. Erről az NVB elnöke Patyi András is tett közzé nyilatkozatott korábban egy másik politikus (Simonka György, Fidesz) óvodában történő kampányolásakor.

A

sajtóban nagy port kavart az esemény, de az óvodát vezető Csillag Istvánné elmondta, az óvodában történt látogatás nem tervezett kampányesemény volt, csupán egy véletlen. Mindezek feledésbe is merültek már a héten, ugyanis a kampányt ebben az időszakban, a Közmédiában 5-5 percet kapó országos listát állító pártok produkcióira fogunk emlékezni. Nem csak most, de évek múlva is elő-elő fognak kerülni ezek az emlékezetes pillanatok. Elsőnek Mirkóczi Ádám (Jobbik) került képernyőre. Ő pontosan

kihasználta

az

5

perces

időkeretet.

Láthatóan

egy

begyakorolt műsort adott elő, mely a közmédia elfogultságára volt kihegyezve. közmédiában

„példátlan, folyik

a

felháborító

és

Fidesz-KDNP

12

elfogadhatatlan, nyomására,

ami

hatására

a és


eszközeként.” – mondta a szóvivő. Ezzel magasra tette a mércét a többi párttal szemben. Másodikként a Momentum mutathatta be programját. Őket Hajnal Miklós képviselte. A műsorvezetőt ő sem hagyta szóhoz jutni. Ehelyett sérelmezte, hogy a párt megalakulása óta egyszer sem volt meghívva a közmédiába majd a hátralévő időben a kormánypárti médiákban nem szereplő kínos ügyekről sorolt fel kérdéseket. Érdekesség, hogy a kérdések nagyrésze a Facebook oldalukon közzétett felhívás alatti kommentekből származott. Ő viszont nem használta ki a teljes időkeretet. A fent maradó 30 másodpercben elegánsan felállt és távozott a stúdióból. A sorban Juhász Péter az Együtt politikusa következett, aki a kapott 5 percből kicsúszva, a tőle megszokott karakán stílusában sorolta a Fidesz és főleg

Orbán

Viktor

gazdagodásokat.

és

családja

Próbálta

körében

előadását

A4

történt

méretű

gyanús

képekkel

is

színesíteni, de ezek többsége a képernyőn lévő szalagcím miatt nem látszott. Pénteken a Magyar Kétfarkú Kutya Párt alkotta meg, valószínűleg az egész kampány legerősebb műsorát. Őket ugyanis Tichy-Rács József képviselte, aki csirkeként indult a körzetében. Ő az összes kérdésre kotkodácsolással felelt. Az 5 perces performance csúcspontja az volt, mikor felvette szemüvegét és felolvasta a párt bináris kódolással írt programját, (szintén kotkodácsolva) mely az „ingyen soer” volt. A program bemutatásának méltó lezárása volt az utolsó másodpercekben pohárból való szürcsölés beszűrődő hangja. A hetet a közmédiában a Szegény Emberek Magyarországért Párt zárta. Őket egyesek kamupártnak nevezik, ugyanis a társadalomba nincsnek beágyazódva és a kampány időszakra jöttek létre. Horváth Gábor becsületére

legyen

szó

elképesztő

tájékozatlanság

és

felkészületlenség ellenére be mert jönni a stúdióba és megpróbálta bemutatni pártja programját. Az számukra biztosított 5 percben több tévedés is szerepelt. Csakhogy egyet említsek: ők két kulcsos adórendszert egykulcsossá változtatnák. Ezzel egy probléma van, hogy kormánypárt ezt már évekkel ezelőtt megtette. Összefoglalva a hét győztese a Magyar Kétfarkú Kutyapárt az öltönyös csirke emberükkel, ugyanis napok óta ők vezetik a youtube „felkapottak”

-kategóriát.

Ezzel

a

legnézettebb

magyar

videót

könyvelhetik magukének. A csirke szereplése évekig elő-elő fog

13


kerülni még asztaltársaságok beszélgetései során vagy épp internetes művészek feldolgozásában.

HARMADIK HÉT (Hajnal Boglárka) Túl vagyunk a kampány 7. hetén, amely hét március 26-tól április 1-éig tartott. Kampány szempontjából ez a hét nem annyira volt izgalmas, mint az előző, erre rányomta a bélyegét a nagypéntek, illetve húsvét vasárnap, ezzel együtt pedig a hosszú hétvége is erre a hétre

esett.

Így

erről

a

hétről

nehezebb

olyan

kiemelkedő

eseményeket találnunk, amelyek szorosan a kampányhoz köthetők, de azért akad néhány nagyobb jelentőségű hír is. Hétfőn a Jobbik bejelentette, hogy jogi lépéseket tesz az FKGP alelnökének nyilatkozatai után, aki azzal vádolta meg a pártot, hogy visszaléptetésekért cserébe pénzt ajánlottak. Paulina László szerint az FKGP

13

jelöltjének

visszaléptetéséről

a

Jobbik

anyagi

ellenszolgáltatást ígért. Azért lényeges a kampány szempontjából ez a hír, mert egy héttel korábban kikerült egy felvétel, amelyen Farkas Gergely jobbikos jelölt felajánl 600.000 Ft-ot Midi Melánia LMP-s jelöltnek, ha az visszalép a választókerületben. Kedden a kormánybarát média egy újabb iszlám vonalat fedezett fel Vona Gábor körül, szerintük jó barátok Musa Serdar Celebivel, aki részt vett a II. János Pál pápa elleni merényletben. A Fidesz

eközben

rejtélyes

telefonhívásokkal

kereste

meg

a

választópolgárokat, hogy minél pontosabb tájékoztatást adjanak Vona Gábor kétes iszlám kapcsolatairól. Időközben a Kúria 6 millió forint büntetés kifzetésére kötelezte a TV2-t, a Jobbik feljelentése alapján, mert szerintük a csatorna évek óta

nem

engedi

be

őket

a

stúdiójába,

és

minden

reggel

„kormánypropagandát” sugároznak. Emellett a Jobbikot be kell hívniuk ezután a műsorokba, hogy ne legyen túl egyoldalú a tájékoztatás. Az Együtt és az MKKP közösen WC papírokat csempésztek a Szent István és Szent László Kórházba, ezzel hívva fel a fgyelmet az egészségügy egyre romló állapotára. Vasárnap aztán egy újabb akció keretében szappant is juttattak be. 14

Ezzel egy időben Karácsony


Gergely

sajtótájékoztatóján

50

%-os

béremelést

ígért

az

egészségügyben, ezután pedig Szekszárdon tartott beszédében azt mondta, programjuk egyszerű: „nem fogunk lopni”. Pár nappal később Vona Gáborhoz hasonlóan ő is közvetetten reagált azokra a vádakra, melyek szerint az ellenzéki pártok lebontanák a kerítést és bevándorló országgá

alakítanák hazánkat, ha ők nyernének a

választásokon. Karácsony azt mondta, ő személy szerint nem építette volna meg a kerítést, de lebontani semmiképp nem szeretné. Barta János (LMP) egy rádióműsorban ismerte be, hogy fdeszes aktivisták adtak az LMP-nek már kitöltött ajánlóíveket, habár ő ezt nem kérte és szerinte ezekre nem is volt szükség, mert az LMPnek addigra már magától is sikerült a megfelelő számú aláírást összegyűjtenie abban a körzetben. Barta szerint a Fidesz célja ezzel az, hogy a kisebb pártok mindenképpen elinduljanak a választáson, ezzel

aprózva

szavazatokat. szerintük

szét Később

Barta

az

ellenzéki

Bartát

ezekről

a

az

oldalon LMP

kitöltött

a

pártokra

felfüggesztette,

ajánlóívekről

nem

leadott ugyanis szólt

a

pártvezetésnek, és azt csak a rádióműsorból tudták meg, így Zuglóban nincs LMP-s jelölt. A Fidesz később cáfolta, hogy bármilyen módon megpróbáltak volna segíteni az LMP-nek. Szél Bernadett szerint egy esetleges ellenzéki győzelem után választási rendszert kell majd módosítani és előrehozott választásokat kell tartani. Juhász Péter többször is feltűnt a színen: először legújabb videójában, semlegesíti

melyben a

„Berni

egy

makacs összefogást”,

mosószer, másodszor

amely

hatékony

pedig

azzal az

állításával került be a hírekbe miszerint kapott egy felvételt Orbán Ráhelről, melyen állami pénzekről tárgyal. Volner János felszólította, hogy hozza nyilvánosságra a felvételt ,ám Juhász a rossz minőségre hivatkozva ezt nem tette meg. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a nyugdíjasok körében kampányolt, nyírségi nyugdíjasokat hívott meg a Fővárosi Nagycirkuszba, a látogatás természetesen ingyenes lesz. Orbán Viktor Szabadkán beszélt arról, hogy ha a Fidesz elveszti a választást, akkor abból „nagy baj lesz”,

illetve szerinte „a magyar egy

veszélyeztetett „faj”. Orbán Viktor kedden Szirmabesenyőn továbbra

15


is azt hangsúlyozta,

hogy az ellenzéki pártok minden anyagi

erőforrást a bevándorlásra fogják fordítani, és Magyarországot bevándorló országgá alakítják. Az LMP reakciója: Orbán Viktor hazudott, hazudik és hazudni is fog. Keddre pártlogó nélküli plakátok lepték el az utcákat, melyeken egy stoptábla látható, mögötte pedig vonuló migránsáradat. A plakátokat már megjelenésük pillanatában a kormányhoz kötötték. Szerdán Németh Sándor, a Hit Gyülekezetének vezetője jelentette ki, hogy szerinte a jelenlegi miniszterelnök a legalkalmasabb az ország irányítására. A Fidesz szerint a Helsinki Bizottság migránsokat telepítene üresen álló budapesti lakásokba. Csütörtökön ismét felpörgött a kampány, a XV. kerületben ingyen krumplit

osztott

a

terület

fdeszes

képviselőjelöltje.

Közben

a

nemzetbiztonsági bizottság továbbra is határozatképtelen volt, mert a Fidesz nem volt hajlandó részt venni az ülésen.

Orbán Viktor

nagykanizsai nyugdíjasoknak mesélte el, hogy mi vár rájuk, ha nem a Fidesz győz: a környező laktanyákba migránsokat fognak telepíteni. Bayer Zsolt szerint meg kell védeni a „fehéreket”, mondta ezt csütörtökön, ugyanazon napon amikor pert vesztett Hadházy Ákossal szemben személyiségi jogok megsértése miatt, illetve amely napon váratlan fordulat állt be

a kampányban;

a Nemzeti Választási

Bizottság megbírságolta Orbán Viktort, ugyanis

nem volt jogszerű,

ahogy a miniszterelnök kisgyermekekkel kampányolt. Lázár János ezen a napon arról beszélt, hogy a cigányokat sem sikerült a magyar társadalomba integrálni, így a bevándorlókat sem sikerül majd. Ennek hatására Setét Jenő jogvédő roma aktivista a Facebook-on tett közzé egy videót, amelyben kiosztja a minisztert és kéri, hogy vonja vissza ezt

a

megállapítását,

mert

ezzel

az

egész

roma

etnikumot

megsértette. Roma hírességek videóban buzdítottak arra, hogy a roma emberek is éljenek demokratikus jogaikkal, menjenek el szavazni, de szavazatukat ne adják el. Nagypénteken a kormányfő a közrádió reggeli adásában beszélt arról, hogy a kormány kétezer ellenséget

tart

név

szerint

nyilván,

mire

Szigetvári

Viktor

bejelentette, hogy feljelentést fog tenni személyes adattal való visszaélés gyanúja miatt. Szombaton Morvai Krisztina, jobbikos EPképviselő közleménnyel támogatta meg a Fidesz kampányát. Április 1én enyhén kormánykritikus istentiszteletet adtak le a Kossuth Rádión.

16


Ezen a héten árasztották el a belvárost azok a pártlogó nélküli szórólapok is, amelyen terroristák a környéken kiadó lakást keresnek. A szórólapok alkotóit azóta is keresik. A Momentum bemutatta nagydobását, a Momentour nevű telekocsi alkalmazást, amely lehetővé teszi, hogy külföldön élő magyarok könnyebben juthassanak el szavazni, és megoszthassák az útiköltségeket. Kecskeméten leszedték a Momentum plakátjait, végül a tetteseknek fél millió forintot kellett fzetni az ottani választási bizottságnak. Március 31-én a Mozgalom nyilvánosságra hozta a Medgyessy-bizottsági

titkosított

jegyzőkönyveit,

amivel szerintük

többet tesznek az ügynökakták tisztázásáért, mint az összes többi párt együttvéve. Kikerült Bödőcs Tibor legújabb videója, amelyen Orbán Viktort játssza el. A videó 1 hét alatt 1 milliós megtekintést produkált, és sokak számára ezzel a videóval egy hiteles Hof Géza utód született. Kicsit félresikerült kampányfogásként Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselőjelöltje fél millió forintot ajánlott fel a Szent László Kórház gyerekosztályának, ha a magyar csapat megveri a skót válogatottat. Meglepő módon a magyar válogatott nem nyert, így ez a felajánlás is tárgytalan lett. Az RTL Klub összehozta a miniszterelnök-jelölti vitát, amelyre április 5-én fog sor kerülni Baló György vezetésével. Szél Bernadett, Karácsony Gergely és Vona Gábor jelezte részvételét. Közben kiderült, hogy Gyurcsány Ferencet is meghívták, de Vona Gábor kijelentette, hogy ha a DK listavezetője is elmegy, akkor ő nem. Orbán Viktor nem reagált a megkeresésre.

NEGYEDIK HÉT (Gőgös Flóra) Csendesen indult a 2018-as választási kampány utolsó hete. Na nem

a

lassan

lecsillapodó

kedélyek

vagy

az

egymással

való

megbékélés sarjadó csírái, csupán csak az ünnepek miatt. Keddtől aztán mindenki újult erővel vetette bele magát az „elmúlt évtizedek legdurvábbika” titulussal illetett kampányba. Kijöttek az utolsó felmérések és becslések, felkerültek (vagy le) az utolsó plakátok, az

17


indulatok pedig – ahogy ilyenkor megszokott – a tetőfokára hágtak. De mi is történt pontosan? A kampány szempontjából kissé álmos húsvét hétfő nem csak azért volt érdekes, mert erre a napra esett Schmitt Pál volt köztársasági elnök lemondásának hatodik évfordulója. Orbán Viktor (a Nemzeti Választási Bizottság elmarasztaló határozata ellenére) ismét kisgyereket használt a kampányban, az erről készült videót pedig Facebook-oldalán is megosztotta. Mindeközben egy évekkel ezelőtt elhunyt szocialista képviselő, Kiss Péter plakátját helyezték ki ismeretlenek Újpesten, majd a meglehetősen ízléstelen húzás után arról faggatták a járókelőket, mi a véleményük arról, hogy a párt halott képviselővel kampányol. A nap csúcspontja talán az volt, amikor Fekete-Győr András, a Momentum elnöke bejelentette, visszalép az V. kerületben Naszályi Márta, az MSZP-P jelöltjének javára. A nap zárásaként Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje arról

számolt

be

Facebook-oldalán,

hogy

egy

drón

készített

felvételeket kisfáról. Az eset kapcsán ezt üzente ellenfeleinek: „Sem megvásárolni, sem megfélemlíteni, sem megtörni nem tudtok. Április 8.” Ezzel a mondattal mintegy megnyitotta a kampányidőszak utolsó hetét. A keddi nap Gyurcsány Ferenccel indult. A DK miniszterelnökjelöltje

egy

az

Indexnek

adott

interjúban

arról beszélt,

hogy

meglátása szerint Putyin elnök zsarolja Orbánt, bár arra már nem tudott választ adni, hogy mivel. Kicsit később kijött a Nézőpont Intézet egy friss felmérése. A válaszadóknak az alábbi kérdésre kellett válaszolniuk: „Ha ma Ön dönthetné el, hogy ki legyen Magyarország kormányfője,

kit

választana?”,

melynek

alapján

Orbán

Viktor

toronymagasan veri riválisait, akik közül Karácsony a második, Szél a harmadik, Vona pedig csak a negyedik helyen állt. A felmérés egyébként a Magyar Idők számára készült. A Magyar Turisztikai Ügynökség is megjelent a kampányban, Guller Zoltán vezérigazgató ugyanis kijelentette, ha bevándorlás van, vége a turizmusnak. Bayer Zsolt is hallatta a hangját: annyira megbotránkozott a Kossuth Rádió által sugárzott, a kormány nézeteivel csak nehezen összeegyeztethető istentiszteleten, hogy ő a maga részéről inkább kilép az evangélikus egyházból. Bokros Lajos visszalépett a DK-s Oláh Lajos javára a VII. 18


kerületben. Bitay Márton sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a Nemzeti Földalapkezelő az ügyészséghez fordul az LMP-s Hadházyval kapcsolatban felmerült aggályok miatt. Közben fordulat következett visszaléptetések kapcsán is: a belvárosban az LMP-s, Csepelen viszont az MSZP-s jelölt állhat ki a Fidesz ellen. Április 4-én számos újabb visszalépésről született döntés, a legfájdalmasabb pofon azonban Németh Szilárdot érhette, hogy az LMP jelöltje Csepelen visszalépett az Együtt jelöltje, Szabó Szabolcs javára. Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója arról beszélt, hogy a baloldal és a Jobbik bevándorlással kapcsolatos politikája

között

tulajdonképpen

semmi

különbség

nincs.

Mindeközben Orbán Viktor levélben biztosította a kistelepülések polgármestereit arról, hogy a kormány nem készül a kistelepülési önkormányzatok felszámolására. Az MKKP megerősítette, hogy senki javára nem lépnek vissza, ezt pedig azzal indokolták, hogy nem azért csinálták a pártot, hogy akár a Jobbik, akár Gyurcsány javára visszalépjenek. Közben Kubatov-lista jutott a Hír Tv kezébe, amely elvileg még 2014-ben készült, és a Sopronban és környékén élő fdeszeseket

listázza.

A

VII.

kerületben

beazonosíthatatlan

„migránsozó” szórólapok kezdtek terjedni, ezek Oláh Lajos ellenzéki politikust vették célba. A VSZ (Vállalkozók Szövetsége) az Együtt mellett lépett be a kampány harcmezejére. Orbán Facebook-oldaláról eltűnt

az

óvodai

kampányvideó.

Este

Gyurcsány

Ferenc

Baló

Györggyel beszélgetett az RTL Klub műsorában. A nap fénypontjaként Lil Frakk új kampánydalt tárt a nyilvánosság elé, melynek címe „Írj már vissza Gyurcsány Feri”. Április 5-én megszólalt Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, a Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora is. Megítélése szerint az országban másfél éve látszatkormányzás folyik, és szerinte az átlagember sem érezheti biztonságban magát egy olyan országban, ahonnan nemzetközi cégeket elüldöznek, a miniszterelnök pedig nyilvánosan

fenyegetőzik.

Varga

Mihály

mindeközben

egészen

máshonnan közelítette meg a dolgot, szerinte akkor nem lesz biztonság, ha bevándorlóország leszünk. Sőt, ha ez megtörténik nem, hogy biztonság, hanem semmi sem lesz (sem új életpályamodellek, sem

ÁFA-csökkentés,

sem

jövedelemadó-mérséklés). 19

Az

Együtt


hatalmas molinót feszített ki a Lánchídra, mely szerint Orbán nem az országot, csupán a zsákmányt védi. Az OLAF sem tétlenkedett, Orbán Viktor fogorvosának a neve is szerepel egy jelentésben, vele szemben költségvetési csalás gyanúja áll fenn. Lázár János nagy bejelentésre készült, ami (igaz kisebb késéssel) meg is történt: átadta egy Makó környéki vállalkozás új telephelyét.

Orbán a Figyelőnek

adott

interjúban – korábbi kommunikációjának ellentmondva – arról beszélt, hogy nem szabad lebecsülni ellenfeleit, az ellenzék talán mégsem annyira inkompetens. A Politico, Európa legolvasottabb hetilapja szókimondó

címlappal

jelentkezett,

Orbán

Viktort

és

Jaroslaw

Kaczynskit nyíltan lekommunistázták. Kelemen Anna is beszállt a kampányba, egy szerencsés voksolónak ajándékvacsorát ígér. Török Gábor

megtippelte

a

választások

eredményét,

nem

volt

nagy

meglepetés, hogy a Fideszt hozta ki győztesnek. Ő maga az abszolút többséget tartja valószínűnek, de az sem kizárt, hogy a Fidesz újabb kétharmados győzelemmel örvendezteti meg szavazótáborát. Közben Gulyás Gergely elvállalt egy vitát momentumos ellenfelével, amelyben meglepő

módon

megtalálták

a

közös

nevezőt:

együtt

utálták

Gyurcsány Ferencet. A Nézőpont Intézet nem számol kétharmaddal, viszont „kényelmes Fidesz-többségre” számít. A Republikon szerint a Fidesznek 113 képviselője lesz a parlamentben (76 egyéni és 37 listás). A nap zárásaként a Momentum is új hírrel rukkolt elő: ha nem jutnak be a parlamentbe, lemond az egész elnökség. Erősen indult a péntek, ez elsősorban az MSZP-s Török Zsoltnak köszönhető, aki a Fidesz kommunikációját (egyébként elég kreatív formában) Ceausescu beszédével hozta összefüggésbe. Persze a fdeszesek sem voltak tétlenek: Szijjártó az ENSZ migrációs tervét nevezte abszurdnak, Gulyás pedig negatív képes festett egy olyan Magyarországról, amelyben esetleg az ellenzék kerül hatalomra, s kezdetét veszi a bevándorlás, a káosz és a gazdasági hanyatlás. Ismét megindult a hadjárat Kunhalmi ellen, akiről ezúttal az derült ki, hogy muszlim – legalábbis ezt állítják a Budapest 15-ös választókerületben terjedő szórólapok. A telefonokra megérkeztek a fdeszes kampánySMS-ek újabb hadai. Ezek az események azonban eltörpülnek a nap igazi csúcspontjai, a kampányzárók mellett, Orbán, Gyurcsány, Szél és Karácsony is beszédet mondott. Orbán beszédének legfőbb elemei

20


a migráció és Soros György voltak, de arra is fgyelmeztetett, hogy a kampánynak még nincs vége. Az eseményen kisebb rendbontások is voltak, például jobbikos lufk és Putyint Magyarország elnökének kívánó, cinikus hangvételű transzparens. A DK kampányzáróján Gyurcsány arról beszélt, hogy ideje lenne félretenni, mi volt 2010 előtt, és azzal foglalkozni, ami utána történt. Szél Bernadett arról beszélt, hogy ma már nem demokráciában élünk, de ez nem ok arra, hogy feladjuk a demokráciáért folytatott küzdelmet. Épp ezért szavazni nem jog, hanem kötelesség. Karácsony Gergely is a szavazás fontossága mellett érvelt, mondván, Orbán Viktor egyetlen embertől tart, ez pedig a változást akaró választópolgár. Április 7. A nagy nap előtti utolsó 24 óra. A Daily Beast, a BBC és a Vice is Magyarországgal foglalkozik. Farkas Sándor négy perces videót készített, amely arra igyekszik rámutatni, hogy az ország tényleg veszélyben van, mondjon bármit is az ellenzék. A Facebook közösségi alapelvekre hivatkozva eltávolított néhány posztot Orbán Viktor

oldaláról.

Megszületett

az

újabb,

meglehetősen

harcias

hangvételű kampánydal is, ezúttal a hip-hop műfajában. A dal címe “Tanulni akarunk”, az előadó pedig a noÁr művésznevet viselő Molnár Áron. Kövér László lesújtó véleményt közölt az ellenzék rágalmazással és vádaskodással teli propagandájáról. Szerinte éppen emiatt ők a felelősek a kampány silány, az elmúlt nyolc év ügyeivel egyáltalán nem foglalkozó kampányért. Csepelen és a XVI. kerületben is aránytalanul sokat szerepeltették a fdeszes jelölteket, ez mindkét kerületben büntetést vont maga után. Megtörténtek az utolsó visszalépések is, ezúttal az MSZP-s Harangozó Tamás adta át a terepet Hadházy Ákosnak. Az orvosok közben lepontozták a Fidesz egészségügyi programját: egészen pontosan nulla pontra értékelték. Juhász Péter egy Facebook-os élő bejelentkezés során megadta a telefonszámát, amelyen elérhetik a bizonytalan szavazók. Egy újpesti posta előtt kézzel készített, kormányellenes molinót helyeztek el. Sor került a Momentum kampányzárójára is, ahol Fekete-Győr azt mondta, a Fideszt nem ígéreteket, hanem tettekkel lehet legyőzni. Eközben Deák Bill Gyula támogatásáról biztosította a Fideszt és György

Istvánt,

Orbán

Viktor

pedig

személyesen

hívja

fel

a

szavazókat. Sor került a kormányváltó karneválra is, de az igazat

21


megvallva ezen nem túl sokan jelentek meg, amelyhez Karácsony Gergely is csatlakozott, Szél viszont inkább a Blahán kampányolt. Kijött a Medián utolsó felmérése, akik szerint a Fidesz nem lesz túl messze a kétharmadtól, annak ellenére sem, hogy az emberek 48 százaléka kormányváltást akar. Miután Karácsony „kikarneválozta magát”, Molnár Gyulával karácsonyfát állított a Kossuth téren. Orbán Viktor a Müpában zárta a napot, ahol videóüzenetben köszöntötte fel az 50 éves Ákost. Április 8-án a választópolgárok a szavazófülkékbe járultak, ahova már – Karácsony Gergely szavaival élve – „nem hallatszik be a hazug

propaganda”.

Ezeknek

a

szavazófülkéknek

a

magányos

csendjében dől el az is, hogy a magyar nemzet kit tekint egy rendkívül mozgalmas,

váratlan

fordulatokkal

teli

hét

győztesének

(természetesen az Evangélikus Egyház mellett), a magam részéről tehát elzárkóznék az “eredményhirdetéstől”, az ügyben ugyanis a Nép lesz a döntőbíró.

22


DITZENDY ARISZTID – TÓTH-KASZÁS BÁLINT: A FIDESZ-KDNP KAMPÁNYA Elemzésünkben a választás eredményét tekintve legsikeresebb kampányt mutatjuk be, a kétharmados parlamenti felhatalmazást eredményező Fidesz-KDNP kampányát. A

Fidesz

tevékenységének

(hivatalosan gyökerei

annak

egészen

nem a

minősülő)

2015-ös

kampány

menekültválságig

vezetnek vissza. Az ekkor lezajlott események jelentették azt az alapot, amire a kormányzópárt a rákövetkező években, egészen a választásokig folyamatosan épített, és amely kommunikációjának elsődleges és már-már kizárólagos alapját jelentette. A menekült (vagy migrációs) válság, mint folyamatos „veszélyforrás” napirenden tartása, új elemekkel való bővítése révén a választásokig alkalmasnak bizonyult

a

fenntartására

választásra és

a

jogosult

Fidesz

állampolgárok

szavazótáborának

fgyelmének

egyben

tartására,

aktivizálására és bővítésére. A

2018-as

választási

kampány

elsődleges

és

lényegében

kizárólagos vezérfonalának tehát a menekültválság és az ezzel kapcsolatba hozható események, valamint személyek és szervezetek tevékenységei jelentették. Olyannyira, hogy ezen téma hangsúlyozása mellett más, esetleges gazdasági, társadalmi és politikai eredmények megjelenítésére egy-két kivételtől eltekintve csak periférikus szinten került sor a kormánypártok részéről. Ezt tükrözte az a tény is, hogy a mérhető támogatottságú frakcióval nem, vagy rendelkező pártok közül egyedül a Fidesz nem készített és tett közé külön választási programot, amely a párt konkrét és átfogó gazdasági és politikai célkitűzéseit tartalmazta volna. A Fidesz választási kampánya fokozatosan – a kormányzati kampánytevékenységből kiindulva, és azt folytatva – épült fel, az évek alatt új elemekkel bővülve, valamint folyamatos átalakulásokon is átesett, de alapvető vonásait mindvégig megőrizte. Az alapot, a már korábban említett 2015-ben kirobbanó menekültválság jelentette, 23


melynek

egyik

csúcspontjának

a

Keleti-pályaudvaron

lezajlott

menedékkérők által szervezett demonstrációt tekinthetjük (ez az esemény még a választásokat megelőző napokban is a kampány meghatározó részének volt tekinthető). Ehhez szorosan kapcsolódott az Európai Bizottság által kidolgozott kvótarendszer és az azzal szemben álló, kormányzat által elindított országos plakátkampány, mely a menekültválságot és a többségében Brüsszelben található EU-s döntéshozatali szerveket kapcsolta össze egymással. Az Európai Unió által javasolt és elfogadásra benyújtott – a menekültek egy részét az EU-s tagállamok között kvóta alapján elosztani kívánt – tervezet tartalmának „veszélyei” mindvégig hangsúlyos elemét jelentette a kormányzati kampány tevékenységnek. A kormány által képviselt erős álláspont és annak kommunikálási módja következtében felerősödtek az azt kritizáló és bíráló nemzetközi és hazai hangok is. Ezek közé tartoztak

a

menekültek

befogadását

támogató

és

szorgalmazó

különböző civilszervezetek is. Ennek

és

az

EU-s

nyomásgyakorlás

hatására

került

a

migrációskampány fókuszába a spekuláns Soros György és az alapítványa által támogatott szervezetek. Soros György neve innentől a

kormánypártok

kampánytevékenységének

központi

és

legmeghatározóbb elemét jelentette. Ez új „színt” és löketet adott a kormányzati kommunikációnak, mely a STOP SOROS nevezetű, immár második

plakátkampány

megindításában

csúcsosodott

ki.

Soros

György jelentette a kormány kommunikációjában az összekötő kapcsot a „brüsszeli bürokraták” és a Fidesz hazai, belső ellenzékét képező parlamenti és parlamenten kívüli pártok között. Az ellenzéki pártok és Soros György személye közötti kapcsolatot igyekeztek hangsúlyozni a 2018. januárjában a Fidesz által megrendelt újabb plakátozással, melyeken az ellenzéki pártok vezetőit és Soros Györgyöt olyan kontextusban tüntetik fel, mintha a kormány által hangsúlyozott egyik legfontosabb

az

illegális

bevándorlást

megakadályozó

intézkedésének visszavonására, a határzár lebontására készülnének. Ezen kampánytevékenység utolsó felvonásának az ENSZ keretében folytatott

tárgyalássorozat

jelentette

az

alapját.

A

kormányzati

propaganda a maga javára fordította a szervezeten belül zajló folyamatokat és igyekezett azt úgy beállítani, mint aki az illegális

24


migráció

legalizálására

készülne,

és

a

bevándorlók

kötelező

betelepítését írná elő Magyarország számára is. Az utolsó, még a választások előtt megvalósuló plakátkampány keretében ezt az üzenetet próbálták eljuttatni a kormánypártok a szavazópolgárok számára. A Fidesz, valamint a kormány propaganda tevékenységei közül a leglátványosabbnak tekinthető kommunikációs eleme volt tehát a több

hullámban

megjelenő,

folyamatos

„vérfrissítésen”

átesett

plakátkampány sorozat. A kampány tevékenység során a kormány és a Fidesz, mint kormányt adó párt kommunikációs elemei, azok tartalma és üzenete folyamatosan egymásba mosódott. Ez tette lehetővé, hogy a

kormánypártok

folyamatosan

el

a

hivatalos

tudták

kampányidőszakot

juttatni

üzeneteiket

a

megelőzően

is

választópolgárok

számára. A plakátok üzeneteit tömören, lényegre törően fogalmazták meg, hogy minden társadalmi réteg számára könnyen megérthetőek és emészthetők legyenek, így törekedve a társadalom minél szélesebb rétegeinek

elérésére.

Emellett

fontos

hangsúlyt

helyeztek

a

kampányban célkeresztbe került személyek megjelenítésére is a plakátokon,

így

„veszélyforrásnak

megkönnyítve titulált

a

választópolgárok

személyek”,

számára

politikusok

a

vizuális

beazonosítását. A Fidesz kampánytevékenysége azonban más kommunikációs eszközöket

és

csatornákat

is

felhasznált

üzeneteinek

célba

juttatásához. A párt és kormányközeli, velük szimpatizáló újságok, napilapok (Lokál), televíziós csatornák (Echo TV, TV2), online hírportálok (Origo, 888.hu, Pesti srácok) és rádiók (Kossuth Rádió) szerepe és hatása szintén nélkülözhetetlen kommunikációs eszköznek bizonyult. Emellett a kormányzat és a Fidesz által képviselt álláspont népszerűsítésének és annak bebizonyításának eszközeként funkcionált a közszolgálati (M1) csatorna is. Mindezeken felül a megyei napi és heti lapoknak – mint a saját piacukon monopolhelyzetben lévő kommunikációs szereplőknek - is fontos szerep jutott a kormányzat és Fidesz által megfogalmazott üzenetek célba juttatásában. Legfőbb üzeneteiket

és

témájukat

és

azok

tartalmát

tekintve

teljesen

megegyeztek egymással, lényegében a plakátokon megfogalmazottak részletesebb kifejtésének voltak tekinthetők. Ennek köszönhetően a 25


különböző médiumok által eljuttatott üzenetek jelentősen erősítették egymást. A kampány során megfogalmazott üzeneteknek egyik legfőbb célja volt, hogy a Fideszt, mint kormányzó pártot az egyedüli erőként, politikai entitásként tüntesse fel, amely képes az általa beazonosított és folyamatosan napirenden tartott veszélyforrások semlegesítésére és mindennapok biztonságának garantálására. Ennek hatékony

igazolására

látható

és

könnyen

beazonosítható

ellenségképet teremtettek elsősorban Soros György és az ellenzéki pártok személyében, akiknek vezetőségét és vezetőit befolyásolható, gyenge, külföldről irányított személyekként igyekeztek feltüntetni. A kampány témáit, üzeneteinek tartalmát és megfogalmazását tekintve is erősen a negatív kampányok kategóriájába sorolható, melyben az esetlegesen elért gazdasági és politikai eredmények kommunikálását

szinte

teljesen

háttérbe

szorította

az

illegális

bevándorlásra épített kampány stratégia. Ennek elsődleges célja a bizonytalanság és félelemkeltés kiváltása és fenntartása volt, amely alkalmasnak

bizonyult

a

fgyelemelvonására

az

egyéb,

a

társadalomban napi szinten jelenlévő, megoldatlan problémákról. Koncentráltságának és témáját tekintve egy dimenziós mibenlétének köszönhetően

a

kampány

rendkívül

hatásosan

érte

el

a

választópolgárok különböző rétegeit, így fenntartva, aktivizálva és bővítve választóinak bázisát. Mindezen célok elérése érdekében a politikai kommunikációs közeget is egy negatív „csatatérré”, káosz uralta politikai mezővé változtatták. A Fidesz igyekezett magát – a „Nekünk Magyarország az első!” típusú szlogenek segítségével – annak a politikai erőként feltüntetni, amely egyedül képes a fennálló és a jövőben megjelenő kihívások kezelésére és a kiszámíthatóság és biztonság garantálására. A Fidesz-KDNP kampányát lokális szempontból vizsgálva azt láthatjuk, hogy a kampány országos szinten homogén, és semmi esetre sem lokális. Pár kivétellel, bizton állíthatjuk, hogy a legtöbb kampány során felhasznált eszköz ugyanúgy érvényesült vidéken, mint

például

Budapesten

(itt

talán

az

egyetlen

kivételnek

a

miniszterelnök vidéken tett látogatásait tekinthetjük), így például a kampány

legfontosabb

elemeként

megnevezhető

plakátok,

ugyanolyan módon és minőségben jelentek meg vidéken, mint a 26


fővárosban. Ez nem is csoda, hiszen ezen kampány célja a tömeges mozgósítás és emóciós befolyásolás volt, aminek alanyai a nemzet „fai és lányai” voltak, lakóhelytől függetlenül. Ez azért is lehetett rendkívül sikeres hiszen nem az ország lokális problémáira fókuszált (egészen

pontosan

teljesen

fgyelmen

kívül

hagyta

ezeket

a

kérdéseket), hanem egy olyan multifunkcionális és kollektív üzenetet fogalmazott meg, ami nemtől, kortól és sok más szemponttól függetlenül minden állampolgárra hatni tudott. A Fidesz-KDNP kampányának kategorizálásánál több szempont szerint

is

besorolhatjuk

elkülönülő

típuscsoportokba.

Szisztematikusan haladva és szemlélődve megállapíthatjuk, hogy a kampány: 

Ügycentrikus: a bevándorlás, a migráció és Soros György káros tevékenységének „rémképével” hat érzelmileg az állampolgárra, célja a félelemkeltés és a nemzeti tudat felfokozása ezen „láthatatlan”

ellenséggel

szemben.

Maga

az

ügy,

amiért

mozgósítja az állampolgárokat nem más, hogy azok ezen befolyás hatására a pártra szavazzanak, hiszen ők az egyetlenek ebben a harcban, akik meg tudják védeni az országot ezektől a külső fenyegető erőktől (Soros György, migránsok, Brüsszel), valamint meghatározza a belső ellenséget is (így megnevezi azokat akikre nem érdemes szavazni) az ellenzék vezetőinek személyében

akik

célja

„Soros

Györggyel

szövetkezve

lebontani a kerítést, elfogadni a kötelező migránskvótát, és illegális bevándorlókat telepíteni az ország területére, ezzel mintegy lerombolva a haza és a nemzet szuverenitását”. 

Szemléletformáló: abból a szempontból, hogy célja a társadalom egészének „megtérítése” vagy meggyőzése arról, hogy a fent említett veszélyek igenis reálisak és súlyosak.

Konfrontatív: az alapján, hogy kijelöli az általános politikai elit két szegmensét és ezzel magát a frontvonalat is meghúzza – „mi” akik megakadályozzák, hogy ezen veszélyek csorbíthassák a haza szuverenitását, és csak a nép javát szolgáljuk, valamint élesen és kollektívan kijelöli az „ők” -et mint az ellenzéket, akik mindezt megakadályoznák.

27


Online: sok más kampányeszköz igénybevétele mellett a Fidesz nagy

hangsúlyt

fektetett

az

internetes

felületeken

való

hirdetésre is, főleg Facebookon és a YouTube-on. Ezeket

fgyelembevéve

kijelenthetjük,

hogy

a

Fidesz

2018-as

kampánya sokkal aktívabb és radikálisabb volt a 4 évvel ezelőttihez képest, amely fő szlogenje, a „Folytatjuk!” volt. A kampány arcát keresve egy meglehetősen érdekes helyzettel találkozhatunk: egyoldalú,

ki/kik

azonban

maradhattak

el

voltak

két

az

ez/ezek?

pólusú.

egyéni

A

válasz

Mindazok

meglehetősen

mellett,

választókerületekben

hogy

nem

kihelyezett

képviselőjelöltek arcképei, és itt-ott megjelent egy-egy plakát Orbán Viktorról mint „Magyarország miniszterelnöke”, a feltett kérdésre valószínűleg a legtöbben azonnal rávágnák, hogy Soros György. Igen, a kampány fő arca, és egyben ellenségképe Soros György volt. Ennek oka, hogy a kampány mozgatórugója nem a párt tagjainak, vagy valamely tagjának a népszerűsítése volt, hanem az elrettentés, a fgyelem felhívása az említett személy kapcsán felmerülő veszélyre. Soros György arcképe országos szinten ismertté vált, és ő maga vált a kampány

üzenetét

megtestesítő

személlyé,

így

magává

a

megtestesült veszélyforrássá. Orbán Viktor, mint karizmatikus vezető arca eddig is ismert volt. Az elmúlt nyolc évben különböző szinteken, de

minden

választópolgár

találkozhatott

vele,

ha

nem

is

a

mindennapok során, de jeles alkalmak adtán, így például ünnepi beszédein,

vagy

azok

közvetítésein

láthatták

és

hallhatták

a

miniszterelnököt. Orbán Viktor az elmúlt két parlamenti ciklus alatt olyan tekintélyt alakított ki személye körül, amely nem csak a párton belül, de a legtöbb állampolgár számára is elfogadottá, ismertté vált. Vezetőségének karizmatikus jellegéből adódóan szükségtelenné vált, hogy a Fidesznek több „arca” legyen, éppen ezért nagyon sokan azonosítják a pártszövetséget magával Orbán Viktorral. Adott volt tehát a párt, és annak a mindenki által ismert és sokak által nagy becsben tartott arca, Orbán Viktor, így illogikus lett volna a már így is kitűnő pozícióban lévő miniszterelnököt tovább népszerűsíteni a kampány során, így erőforrásaikat arra tudták felhasználni, hogy a legtöbb hirdetőfelületet a már megnevezett „közellenség” képeivel

28


fedjék be, amire szükség is volt, hiszen ez az arc, a kampányt megelőzően a legtöbb ember számára ismeretlen volt. A kampány nem rendelkezett titkolt vagy kódolt üzenettel, célját teljesen egyértelművé tette: a cél domináns pártnak lenni, ehhez kérik a választópolgárok bizalmát és segítségét, hogy megvédhessék az országot az ismertetett (és a kampány hatására mindenki által megismert) ellenséggel/ellenségekkel szemben. Ennek sikere abban rejlik, hogy a választópolgár megérti az üzenetet és örömmel reagál rá (leginkább pozitívan) mert érzékeli, hogy ezen egyszerű kérdés mögött nincs „hátsó szándék” a kérdés egyértelmű: megvédjük a hazát, vagy nem? A választási eredményeket vizsgálva utólag kijelenthetjük, hogy a

Fidesz

kampányának

sikeressége

ezen

egyszerű

„kérdés”

megfogalmazásában rejlett. A magas részvételi arány is azt jelzi, hogy ez a tét, annyi és olyan szavazópolgárokat is megmozgatott, akik talán az eddigiek során (pl. 2014-ben) nem érezték úgy, hogy közük lenne a politikához, így nem is kívántak annak alakításában részt venni. Az pedig, hogy a parlamenti mandátumok kétharmadát megszerezte a pártszövetség, csak ezen állítást igazolja, legitimálja. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a társadalom döntő része fogékony volt a Fidesz-KDNP üzenetére, valódi felhatalmazást adtak a polgárok az ország megvédésére a fennálló veszélyekkel szemben.

29


OLÁH MÁRTON – SÁRKÁNY SOMA: A JOBBIK KAMPÁNYA Hivatalosan az országgyűlési választások kampányidőszaka a szavazás napját megelőző 50. napon kezdődik, ez 2018-ban február 17-ére esett. Nem szokatlan azonban, hogy a nagyobb pártok már hónapokkal ezelőtt megkezdik a politikai kampányukat különböző formában.

A

Jobbik

Magyarországért

Mozgalom

gyakorlatilag

elsőként fogott hozzá a választási verseny előkészítéséhez. Ennek oka, hogy a 2018-as választásokon a céljuk nem csak a kormányváltás, hanem határozottan a legerősebb kormánypárttá válás volt. Ehhez olyan lépeseket kellett megtenniük és tettek is meg, amelyek közvetlenül

járultak

hozzá

a

párt

választási

sikeréhez

vagy

sikertelenségéhez. A kampány elemzéséhez első szempontként fgyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a közhangulatra továbbra sem tudott hatással lenni a Jobbik. A Fidesz által kreált migrációs téma továbbra is a közhangulat legfőbb eleme maradt. Mit tehetett volna ez esetben a Jobbik? Alapvetően két út állt a párt előtt: vagy találnak egy olyan témát, amivel uralhatják a közhangulatot, vagy a Fidesz által teremtett közhangulatot próbálják meg a saját javukra fordítani. E két lépés közül egyet sem láthattunk, nem vetődött fel sem új téma, sem pedig bármiféle reakció a migrációs tematikára. Ráadásul az utolsó hetekben a Jobbik a Fidesztől még az „Orbán vagy turbán?” szójátékra hajazó mondatokat is megkapta, és mivel erre sem érkezett a kampány során semmilyen reakció, csak még inkább kiüresedett a plakátötletekben nem újító Jobbik kampánya. Saját ellenségkép gyártással azonban próbálkozott a Vona Gábor vezette párt. A pártközeli sajtóorgánumok sorra cikkeztek a fdeszes oligarchák mindennapjairól, ám ez a korrupciós téma mégsem fogta meg az átlag magyar választópolgárt. Mi lehet az oka annak, hogy a korrupciós téma mégsem talált halló fülekre, és ezzel a Jobbik alapvetően elvesztette a „Mi-Ők” közötti

szakadék

választópolgárok

mélyítésének siketsége

a 30

egyik politikai

lehetséges

módját?

A

kultúrában

gyökerezik.


Magyarországon trendszintűvé vált az a sztereotípiánk a politikusok felé, hogy az uralkodó elit eredendően lop, csal és dőzsöl. Sok választói érvet hallhattunk amellett, hogy csak azért szavaznak a jelenleg kormányon lévő pártra, mert ők már eleget loptak. Valahogy azt érezhetjük, hogy a társadalom legitimitást is ad a lopásra a szavazatával egyetemben. Talán ezért nem volt sikeres a Jobbik lejárató, Fidesz-oligarcha ellenes kampánya. Fontos szempont a politika személyközpontúvá válása. A perszonalizált politikai életben természetesen a legnagyobb szerepe a pártvezérnek van. Az emberek manapság nem egy pártot látnak maguk előtt, hanem egy személyt keresnek, akibe bizalmukat fektethetik, illetve akivel több tekintetben is azonosulhatnak. Vona Gábor egy személyben próbált kihívója lenni Orbán Viktornak. A pártelnök tökéletesnek mondható transzformáción ment át az elmúlt években. A gárdista proflú személytől eljutottunk a mérsékeltebb, emberközeli, konszolidálódott politikusig. A 2018-as kampány olyan szempontból lett speciális, hogy jelentős része online platformokon zajlott. A politikusok facebook oldalai közül Vona Gábor közvetlenül Orbán Viktor mögött állt akár lájkok, illetve specializálódott posztok tekintetében. Vona mind Facebookon, mind az Instagramon jelen volt. Az Instragamot a fatal médiafogyasztók miatt fontos kiemelnünk, hiszen Vona, Orbánnal ellentétben a fatalokat is meg akarta szólítani. Vona Gábor egy személyes brandet épített ki magának, a kampány alatt egy egyedi „VG” logót is kreáltak számára. Érdemes továbbá kitérnünk a politikus kinézetére, hiszen ezt arcot láthatjuk a plakátok döntő többségén, ezt az arcot társítja a névvel és a párttal a választópolgár. A bizonytalan szavazók utolsó impressziójánál

is

döntően

befolyásolhatja

egy

politikusarc

a

szavazófülke magányában meghozott választást. Egy politikus külső megjelenése is rengeteg információt hordozhat egy kampány során. Nem szabad ilyen szempontból elmennünk Vona Gábor stílusváltása mellett sem. A Jobbik pártelnöke közvetlenül a kampányidőszak előtt döntött úgy, hogy arcszőrzetet növeszt. Mi is lehet ennek pontosan az üzenete? Vona mindenképpen egyfajta „antiorbánként” próbálta defniálni magát a kampány során. És hát mi is lenne jobb mód az antiorbánságra, mint a fatalkori Orbán Viktor arcának a megidézése, 31


hiszen magát Orbánt gyakran érte a vád az ellenzék részéről, hogy mit szólna fatalkori énje jelenlegi politikájához. Lehet, hogy ez pusztán véletlen egybeesés, de ugyanezen a módon tematizálhatták például Fekete-Győr Andrást is. Mi lehet még a szakáll? Egy válaszreakció a vádakra. A Fidesz lejárató, karaktergyilkos kampánya természetesen Vona Gábort sem kímélte. Vonát többször titulálták homoszexuálisnak. Nyilván a pártelnök is megérezte a vádak egyre elburjánzóbb szelét, így hát kénytelen volt stílust váltani egy macsós, érett heteroszexuális verzióra. Végül egy harmadik indok: vissza a gyökerekhez. Vona szakálla nem csak antiorbáni fordulatként, illetve nemiidentitás-beli megerősítésből születhetett. Egyfajta konzervatív, eltökélt minta politikust is jelenthet ez esetben a szakáll. Egyszerre konzervatív és jobboldali,

archaikus

és

tiszteletet

parancsoló.

Visszanyúlik

a

kilencvenes évek magyar politikusi mintájáig, illetve természetesen a magyar parlamentarizmus születésénél és első száz événél is csak szakállas férf politikusokkal találkozhattunk. Ezek után feltehetjük a kérdést: min csúszott akkor el a „szakállprojekt”? Egyfelől a Fidesz kitűnően reagált. Vona stílust váltott, ám a Fidesz ismételten karaktert gyilkolt azzal, hogy a „lemelegezés” helyett már muszlimnak állította be Vonát. A szakállas Vonából így kreáltak „migránspárti”, iszlámbarát Vonát. Másfelől az emberekben szintén keletkezhetett egy zavar, Vona Gábor ugyanis az összes

plakáton

borotvált

arccal

szerepelt,

így

felvetődhet

a

választópolgárban, hogy akkor most ez a Vona, vajon ugyanaz a Vona. Az identitásválságban szenvedéssel megvádolt Jobbikot pedig elég könnyű volt fejben összekötni egy többszörös identitásválságban szenvedő Vona Gáborral. Meg kell vizsgálnunk a kampány során felhasznált legfőbb eszközöket, üzenetközlő formákat. A Jobbik február 20-án mutatta be részletes 2018-as választási programját, viszont több felületen is intenzív hadjáratot folytatott már 2017-ben is, így például majdnem egy

évvel

a

kormánykritikus

hivatalos

kampányidőszak

plakátkampányukat,

és

előtt

megkezdték

előkészítették

a

választásokat megelőző tematizálást. A Jobbik kampánystratégiája már az elejétől fogva egy nyíltan antiorbánista, kormányváltó 32


hangulatot

megalapozó

kommunikációs

irányba

mozdult

el.

Elmondható, hogy a párt kampánystratégiája részletesen kidolgozott és előre megtervezett volt. A kormánypártokhoz hasonlóan a Jobbik is kreált magának egy ellenségképet, ez pedig a Fidesz lett, illetve a Fideszes oligarchák. Ezzel a szlogennel sikerült elhelyezniük magukat a politikai palettán, nyíltan szembeállítva magukat a Fidesszel. A

2017

áprilisában

kikerülő

óriásplakátok

fgyelmesen

kidolgozott illusztrációk voltak, jól olvasható, lényegre törő és könnyen értelmezhető üzenetekkel, valamint fgyelemfelkeltő és hatásos, de egyszerű vizuális elemekkel. Ezek a tényezők a kampány során a párt összes plakátjára igazak. Első ízben mindegyik plakát a „Ti dolgoztok. Ők lopnak” feliratot tartalmazta, fehér háttér elé rakva az üzenet első felét, alatta a párt neve és „a nép pártján” szlogen voltak elhelyezve. A mondat második fele mögött sötét háttér látható, ahol Orbán Viktor, Rogán Antal, Habony Árpád, valamint további kormányközeli személyek állnak kettesével, alattuk pedig egy Fidesznarancssárga sávon egy második üzenet (pl. „Ezért nincs pénz az oktatásra.” vagy „Ezért alacsonyak a bérek.”) található. A kép kihangsúlyozza a „Ti” és az „Ők” szavakat, ezzel is erősítve kiemelt szerepüket a retorikában. A közvetlen, személyes „Ti” (az „Ön” helyett) megpróbál egy bizalmas viszonyt felépíteni a választókkal, ezzel nyerve el szimpátiájukat az idegenkedő „Ők”-kel – valamilyen külső hatalmak, akik nem illenek ide – szemben. A kampány során a Jobbik egyik legfontosabb célja egyértelműen a néppártosodás tényének megerősítése volt, ennek az eszköze volt a személyes hangvétel is. Ráadásul a Jobbik a fatalok és a középkorúak körében népszerű, a néppártosodás során is leginkább innen szerzett új szavazókat, semmint az idősebb korosztályból. Ezt felismerve a tegeződés célja az is volt, hogy ezeket a korosztályokat szólítsák meg. Pár héttel később indult meg az „Ők lopnak. Mi visszavesszük” szlogenű plakátok kihelyezése. Az előzőhöz nagyon hasonló a stílus, azonban a narancssárga sáv a vádakkal eltűnt, helyette a másik oldalra olyan üzenetek kerültek, mint „az egészségügyre fordítjuk” vagy

„béremelésre

fordítjuk”.

Ezzel

a

plakátok

gyakorlatilag

válaszolnak elődjeikre: a korábbi üzentek kritikák voltak, melyek problémákat fogalmaztak meg, a mostaniak pedig a megoldást 33


kínálják. Itt kerül be a retorikába harmadik szereplőként a „Mi”, azaz maga a párt. A „Mi” mint a „Ti” szövetségese, egyenlő partnere segít az „Ők” elleni harcban. Fontos részlete a retorikának, hogy nem csak a gyakran használt, ellenségeskedő „Mi és Ők” leosztást alkalmazzák, ahol két szembenálló fél van – az adott párt és szavazói, valamint a kormánypárt és szavazói –, hanem a három szereplő említése által a választók egy saját szerepkört kapnak. A pártok ezen kívülálló elemek, akiknek nem „részei” a szavazók, őket el kell nyerniük a „Ti” és a „Mi” szövetsége által. A következő plakátkampány üzenete az előzőkre építve „Mi veletek leváltjuk őket” volt. Immáron a korábbi retorika mindhárom szereplője

megtalálható

egyetlen

mondatban,

beigazolva

a

„szövetség” eddig csak feltételezett ajánlatát, melyekre az eddigi szlogenek is utaltak. A képen a kormány arcainak már jól ismert sötét fekete-fehér képeit középről tépi szét Vona Gábor, a párt elnöke és miniszterelnök-jelöltje, mögötte pedig nem további politikusok, hanem civilek állnak a társadalom minden részéből – ismét utalva a néppártiságra. Vona megjelenése a plakátokon fontos lépés, hiszen ezzel

megkezdődött

a

„karizmatikus

vezető”

bemutatása,

aki

alternatívát nyújt Orbánnal szemben. Az ezt követő hónapokban számtalan különböző típusú plakát jelent meg a párt jóvoltából: kampányígéretek Vona képe mellett, pártszlogenek a nemzeti trikolor színei előtt, vagy éppen a Fidesz vezérkarát kritizáló plakátok, gyakran a Jobbik logója és neve nélkül. Az ekkor megjelenő „Magyar szívvel, józan ésszel, tiszta kézzel” kampányszlogen később a párt választási programjának is címe lett. Februárban, a program megjelenésével egy időben indult el a párt

utolsó

előtti

(és

egyben

első

hivatalos

választási)

kampányhadjárata, melynek üzenete „Mi győzünk. Ti nyertek”. Az új plakátok piros-fehér-zöld színekben „harcra hívták” a szavazókat. Az alapüzenet és a szlogen („Jobbik – a nép pártján”) mellett egy „április 8” felirat vagy helyette a „Ti nyertek” valamilyen folytatása (pl. „Korrupciómentes közéletet”) látható, valamint középen a szintén fontos szlogenné vált „Kormányváltást most!” felirat fekete betűkkel. A retorikában érdekes fordulatot jelentett, hogy eltűnt az ellenség, azaz az „Ők”. Talán nehezen is értelmezhető, miért fordult át a 34


szlogen egy másik kontextusba, ahol a mindkét tagmondat ugyanarra a táborra vonatkozik. Ez okozhat egyfajta logikai megcsúszást. Hiszen egészen idáig másokról is beszéltek, másokat állítottak szembe önmagukkal, éppen ezért furcsa, hogy most csak a Jobbik tábora van egyedül a plakáton feltüntetve. Ez a kommunikációs fordulat abból a szempontból

volt

kockázatos,

hogy

a

pozitív,

egyoldalú

kampányüzenetek általában sokkal nehezebb jutnak el az emberekig, és itt olyan érzésünk támadhat, mintha eltűnt volna a politikai ellenség a színtérről, pedig a párt feltehetőleg arra alapozott, hogy az ellenség ismertetésére már nincs a továbbiakban szükség, mindenki tisztában van annak kilétével – ez könnyen lehet, hogy hiba volt. A Jobbik a jelöltjeit hirdető plakátokon is magát, mint a „győzteseket” hirdette, ezzel is próbálva fokozni a harcias hangulatot a választásokra. A kampány utolsó heteiben megjelentek a legutolsó fajta plakátok. Zöld háttér előtt, ezüst betűkkel szerepelt a „JOBBIK” felirat. Alatta egy vörös sávban fehérrel írva a „Légy részese a győzelemnek!” és az „április 8” volt olvasható. Ezek a plakátok nyilván abból a gondolatból indultak ki, hogy már minden üzenetüket elmondták, akit lehetett, azt meggyőztek, és már nincs más céljuk, csak bíztatni lehetséges szavazóikat, hogy menjenek el választani, és megerősíteni bennük azt, hogy kire szavazzanak. A Jobbik legnézettebb 2018-as kampányflmje a „Ne bízd a véletlenre”

alcímet

viseli,

melyet

TV-spotként

és

internetes

hirdetésként is alkalmaztak. A reklámflm során a választók a rendszerváltás óta eltelt választások „kaparósorsjegyeit” kaparják, melyek mindig az adott választás győzteseinek (MDF, MSZP, Fidesz) színét viseli. A sorsjegyek sosem hoznak szerencsét, nem lehet nyerni velük, a választók egyre csalódottabbak. 2018-ban azonban már nem sorsjegyet kaparnak, hanem a szavazólapon x-elnek a Jobbikra, ami elhozza a várt örömöt. A szereplők közt minden társadalmi csoport megtalálható, és nem szerepelnek politikusok a flmben: a videó minden szavazót megpróbál megszólítani. A flm nem beszél konkrét programpontokról, helyette a csalódottaknak ígéri a régóta várt „megoldást”,

akik

„egy

jobb

Magyarországról

álmodtak”.

A

reklámszöveg szerint „se a bal, se a jobb nem volt jó irány”, de a Jobbik „egy új erő”, mely mindenkinek a pártja kíván lenni. A 35


szavazásra buzdítás – „Ne bízd a véletlenre a sorsodat!” – után megjelenik a plakátokról már jól ismert „Mi győzünk. Ti nyertek” kép és végül a párt logója is. A flm során kizárólag a narrátor beszél, a szereplőknek a non-verbális kommunikációjából ismerjük meg az érzéseit. Az üzenet egyértelmű: a párt szerint az elmúlt huszonnyolc év nem hozott javulást, ezért ők kívánják azt elhozni az egész társadalom számára. A párt már a kampányidőszakot megelőzően is a néppárt jelzővel fémjelezte magát, azonban felvetődhet bennünk a kérdés, hogy

mennyiben

is

számít

tényleges

néppártnak

a

Jobbik.

A

szavazótábor összetételéből döntő következtetéseket vonhatunk le egy

adott

párt

tényleges

társadalmi

támogatottságának

megoszlásából. A Jobbik, bármennyire is néppártnak nevezte magát, továbbra is egy maszkulin, katonás párt maradt. Hiába kampányolt női politikusokkal, a női szavazók külön megszólítása kimaradt a kampányból. „Férfas” harcot láthatunk a Fidesz ellen, harcra hívó pátoszos mondatokat, azonban a Jobbik táborát egy nagy egészként értelmezték a kampány során, és a női szavazótábor nem kapott külön fgyelmet, holott valószínűleg szükség lett volna rá. A Jobbik továbbra is egy erősen a férf szavazótáborra alapuló párt, amely jelentős fatal bázissal is rendelkezik, azonban női szavazókkal nem igazán. Addig nem lehet néppártnak nevezni a Jobbikot, amíg meg nem hódítják a társadalom női szegmensét is. A néppártiság mellett döntő jelentősége van még a párt helyi szinteken

való

megszólításának.

megjelenésének, Vona

Gábor

a

illetve

a

választópolgárok

miniszterelnökjelölti-vita

során

nyilatkozta, hogy a Jobbik vidéken is mozgósított, ezért fog sikerülni a kormányváltás, hiszen az üzenetük eljutott a legkisebb településekig. Ha

vidéki

szavazóköri

eredményeket

vizsgálunk,

akkor

azt

tapasztalhatjuk, hogy a vidéki nagyvárosokban valóban erősödött a Jobbik, hiszen a Fideszt követően a második legerősebb párt, azonban a vidéket, mint nagy egészet nem sikerült megszólítaniuk. A falvakat, községeket továbbra is a migráció okozta aggodalom uralta, így hát természetes volt, hogy a nagyvárosokat leszámítva a vidéket a Fidesz szerezte meg. A Jobbik szemmel láthatóan tovább gyarapította szavazótáborát, de mégsem rendelkezett olyannyira szervezett helyi 36


szinttel, mint a Fidesz és a KDNP, emiatt a végső győzelem is elmaradt

vidéken.

Mindössze

egyetlen

egyéni

választókerületet

sikerült megszerezniük. Az időközi választáson megszerzett tapolcai kerületet visszahódította a Fidesz, továbbá Borsodban sem jött az Iránytű Intézet által jósolt eredmény. A

Jobbik

Magyarországért

Mozgalom

a

2018-as

magyar

országgyűlési választások egyik vesztese lett. Hiába szereztek több mandátumot,

mint

négy

évvel

korábban,

az

egyéni

választókerületeket továbbra sem tudták hozni (mindössze egyetlen egy EVK-t sikerült megszerezniük), és Vona Gábor is egyértelművé tette már a választások előtt, hogy kizárólag abban az esetben tekintik magukat a választás győztesének, ha legerősebb kormánypárt válhat

belőlük.

Kiderült,

hogy

a

néppártosodási

stratégia

sikertelennek bizonyult, nem sikerült annyi új szavazót megszólítani, hogy azzal kompenzálja az így elvesztett régebbi szavazók számát. Annak ellenére, hogy a párt folytatta a legintenzívebb ellenzéki kampányt, még csak megközelítenie sem sikerült a Fidesz-KDNP szövetséget támogatottságban. Ugyan megerősítették pozíciójukat, mint a legerősebb ellenzéki párt, a kampány alatt történt irányváltás és

annak

sikertelensége

kiszámíthatatlan

indíthat el a párton belül.

37

eróziós

folyamatokat


BODA EMMA – GÓTH MÁRIA: AZ MSZP-PÁRBESZÉD KAMPÁNYA Elemzésünkben

az

MSZP-Párbeszéd

pártszövetség

kampánytevékenységét mutatjuk be, vizsgálva annak hatékonyságát és a választási eredményre gyakorolt hatását. A

pártszövetség

kampánytevékenysége

már

a

hivatalos

kampányidőszak előtt elstartolt, kezdve azzal, hogy Botka László 2017. októberi lemondása után, decemberben nem csak arról határoztak az MSZP-nél, hogy a kampány hivatalos arca Kunhalmi Ágnes, a párt budapesti elnöke legyen, hanem az elnökség a programbemutató nagygyűlésen kifejezte támogatását Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke mellett, aki így a pártszövetség miniszterelnök-jelöltjeként folytatta tevékenységét. Ezt a döntést később az MSZP februárra eltolt jelöltállító kongresszusa is elfogadta. A kampány fő üzenetei a „Változást! Most!” szlogen köré szerveződnek. Ahogy a legtöbb ellenzéki párt programjában, itt is hangsúlyos szerepet kap az egészségügy és az oktatás, a szociális háló rendbetétele, valamint a jelenleg regnáló kormánypárt leváltása és elszámoltatása. Hangsúlyt fektet a passzív, illetve a bizonytalan szavazói bázis mozgósítására, ezt a stratégiát az „elszántság” és a „tegyünk igazságot” szlogenek tükrözik (ez utóbbi Botka László idejéből lehet ismerős). Az üzenetek egyenrangúnak tekinthetőek, mindegyik egyaránt fontos szerepet kap a kampány során és a fő üzenet, a változás lehetősége felé mutat. Magát a változást a pártszövetség az összefogásban és az aktív szavazói részvételben látja megvalósíthatónak, ennek érdekében a választópolgárként igénybe vehető lehetőségek széles körű kihasználására buzdít, valamint nyomatékosítja a tényt, hogy mindez csak együtt sikerülhet. A pártszövetség kampánya tehát összességében pozitívnak tekinthető, némi negatív érával, amit a kormánypártot kritizáló tevékenység eredményez. A kampány fordulópontjaként említhető a hódmezővásárhelyi időközi választások eredménye, ahol Márki-Zay Péter független jelölt győzelmét az ellenzék sajátjaként könyveli el és akként is kezeli a 38


későbbiekben. Ez az esemény erősen hozzájárult ahhoz a retorikához, amellyel

erőteljesebben

megkezdődhetett

az

összefogás

lehetőségének nyomatékosítása a többi ellenzéki párt felé, valamint a különböző koordinációs tárgyalások megszervezése. A szavazatmaximalizálásra való törekvés megköveteli, hogy a pártok a legkülönfélébb módokon alakítsanak ki kapcsolatot a választópolgárokkal. Az általunk vizsgált pártszövetség a Maarek-féle tipológia1 szerint mind a hagyományos, mind az audiovizuális és a direkt

marketing

Párbeszéd

eszközeit

beleépíti

pártszövetség

kampányeszközök

a

által

direkt

kampányába. alkalmazott

marketing

tárházába

Az

MSZP-

legfontosabb tartoznak.

A

kommunikációnak ezen típusa az üzleti marketing területéről emeli át a

jól

bevett

fogásokat

a

politikai

marketing

világába.

A

kampányeszköz különlegessége, hogy megteremti a kommunikáció kétirányú kapcsolatának látszatát; azt az illúziót, hogy szavazó és politikus közvetlen összeköttetésben állnak egymással. Ehhez adott állandó és biztos felületet az internet, valamint a legnépszerűbb közösségi portál, a Facebook. A hazai kampányok történetében kifejezetten új elem a pártok folyamatos kommunikációja a csatornán, illetve a pártpolitikusi proflok megjelenése és aktivizálódása. A kommentárok,

vélemények

kifejtésének

lehetősége,

a

szavazók

egymás közötti kommunikációja megteremti a közösségi élményt a fzikai

jelenlét

összehangoltan

biztosítása alakítja

nélkül.

proflját

Az a

MSZP virtuális

és

a

Párbeszéd

világban

is:

a

hagyományos eszközök elérését is könnyíti a pártok és politikusaik Facebook-, illetve weboldaluk felülete: megjelennek a lakossági fórumokkal, valamint a kitelepülésekkel kapcsolatos információk, a pártok támogatóinak szervezett találkozók. Azon szavazók elérését is lehetővé teszi az online tartalom, akik körében már népszerűségét vesztette a nyomtatott tartalom, mint az információszerzés egyik lehetősége. Szintén forradalmian új kampányeszköznek számít az Instagram felhasználása, ahol könnyű szerrel formálható az egyes politikusok

imázsa

a

kampány során.

Az

elsősorban

telefonos

applikáción keresztül elérhető tartalom a fatal szavazókat igyekszik 1 A Mareek-féle tipológia a kampányokat három fő típusra osztja a felhasznált eszközök szerint (hagyományos, audiovizuális, direkt marketing eszközök). 39


megnyerni: a politikusok mindennapjait bemutatva, közvetlenségét hangsúlyozva a miniszterelnök-jelölt Karácsony Gergely, valamint a Budapest 15. választókerületében induló Kunhalmi Ágnes igyekezett meggyőzni Instagram-profljával a legújabb generáció tagjait. A hagyományos kampányeszközök között a 2018-as kampány során is nagy szerepet kapnak a plakátok, tájékoztató kiadványok, amelyek igyekeznek a hivatalos pártprogramon túl további célkitűzések üzenetét is eljuttatni a választókhoz, úgymint a Szociális Demokrácia Tíz Pontja, amely Karácsony miniszterelnöki vállalásait foglalja magában. Az ellenzéki szórólapok nyomtatását nagyban megnehezíti a

kampány

során

a

koordinált-jelöltállítás

kiegyensúlyozatlan

folyamata: a folyamatos visszalépések az egyes választókerületben ellehetetlenítik, hogy az efajta nyomtatott eszközökön megfelelő, teljeskörű információt szolgáltassanak a pártok jelöltjeikről. A direkt marketing és az audiovizuális eszközök nagyobb arányban történő alkalmazása a korábbi évekhez képest lecsökkenti a különböző reklámtermékek, ajándéktárgyak alkalmazását a kampány során: az online világban a szavazók csupán elvétve fejezik ki a pólókhoz, matricákhoz, kitűzőkhöz hasonló tárgyakkal politikai szimpátiájukat. A 2018-as kampányidőszakot megelőző évekhez hasonlóan, továbbra is

nagy

hangsúlyt

audiovizuális

fektet

eszközökre:

az a

MSZP-Párbeszéd legnagyobb

elérést

szövetsége a

az

televíziós

megjelenések biztosítják. Erre a jelen kampány során is legfontosabb lehetőség a televíziós híradóban való megjelenés, a miniszterelnökjelölti vita sugárzása, illetve a politikai talkshowk-ban való részvétel. A hivatalos kampányidőszak kezdetét megelőzve indult az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje országjáró körútra, amely a nagyobb városok, megyeszékhelyek érintése mellett Erdély területét is

érintették,

amely

többek

között

a

határon

túli

magyarok

választójoga melletti kiállást szimbolizálja. A lakóssági fórumok fővároson

túli

kiterjesztése

alapján

valódi

országos

kampányt

folytatott a pártszövetség. A kampány központi üzenete a kormányváltás megvalósítása; proaktív üzenetei elsősorban az ellenállást szorgalmazza, a kormány elleni kiállásra, a fennálló rendszer kritikájára, a változás sürgető szükségességére helyezi a hangsúlyt, a szavazók kezébe adva a 40


hatalmat az egyéni döntésük fontosságára hivatkozva. A kampányban reaktív elemek is szerepet kaptak: elsősorban az Elios-ügy, valamint Kósa Lajos, Semjén Zsolt és Seszták Miklós miniszterek botrányainak kiemelésével.

A különböző sajtóorgánumok tényfeltáró anyagait

felhasználva igyekeznek tematizálni a közhangulatot. A kampány két központi személye a miniszterelnök-jelölt, Karácsony

Gergely,

valamint

Kunhalmi

Ágnes,

országgyűlési

képviselő. A kettős hangsúly megjeleníti a pártok közötti szövetséget, mint a Párbeszéd poltikusának, illetve az MSZP képviselőjének egyenrangúságát. A két szereplő együttes megjelenése a nyilvános platformokon

azt

törvényhozásban

hivatott is

éreztetni

hasonlóan

a

szavazóval,

kiegyensúlyozott

hogy

a

dinamikával,

egyetértésben fog részt venni a pártszövetség. Molnár Gyula mint pártelnök a háttérben marad, a változás lehetőségét és annak előmozdítását a két fatalos megjelenésű politikus jeleníti meg leginkább. A pártok

által

kifelé közvetített

kampánycél a kormány

leváltása. Azonban a kampányidőszakot megelőző elemzések alapján az MSZP olyannyira vesztett népszerűségéből, hogy az öt százalékos bejutási küszöb elérése is megkérdőjeleződött a szélsőségesebb mérési adatok esetében. A nagy hagyománnyal rendelkező párt szereplése

a

kiábrándult

választóik

bizalmának

visszanyerésén,

valamint a baloldali ellenzéki szavazók meggyőzésén múlik. A legfontosabb cél az MSZP-Párbeszéd számára, hogy a jobboldali ellenzéki pártot, a Jobbikot túlszárnyalva, visszatérjen a leginkább releváns

ellenzéki

párt

szerepébe.

A

Fidesz

népszerűségét

megközelítő politikai szereplővé kell válnia a következő parlamenti ciklus

kezdetéig,

hogy

kampányidőszakban

a

a

kifelé

2022-es közvetített

választást

megelőző

kampánycél

a

reális

kampánycéllal megegyezzen: az MSZP-Párbeszéd kormányváltásra alkalmas szavazóbázissal rendelkezzen. A kampány nem érte el célját, a szavazatok hűen tükrözik a legnagyobb

baloldali

csökkenését.

Míg

a

szövetség Jobbik

népszerűségének

erősödött

a

2014-es

folyamatos választáshoz

viszonyítva, az MSZP-Párbeszéd a vártakhoz képest elenyészően

41


kevés támogatót tudhat maga mögött. A kampány nem volt képes tematizálni a közvéleményt, nem emelt ki olyan ügyet, amely a szavazók többségét mozgósítani tudná. A pártszövetség a DK-val való megegyezésével, az összefogás fontosságának hangsúlyozásával, a koordinált jelöltállítással és a visszaléptetésekkel képes volt elérni, hogy a választók higgyenek abban, hogy ténylegesen az Orbánkormány leváltásán dolgoznak. Azonban a profljuk kialakítására nem helyeztek nagy hangsúlyt. Nem jutott el a szavazókhoz az üzenet: mit ígérnek a kormány leváltása után, mi határozná meg a következő négy

évet,

milyen

fontos

változtatásokat

eszközölnének,

és

legfőképpen ki számára jelentene egy jobb korszakot a következő ciklus, ha ők kerülnének hatalomra? A kampány során a választókat foglalkoztató migrációs kérdések köre háttérbe szorult, az Európai Unióval való viszony fenntartására nem hoztak olyan alternatívákat, amelyek úgy kerültek megfogalmazásra, hogy az minden választó számára jelentőségteljes legyen. A Fidesz kampányának kritikája megfogalmazódott általuk: a kormánypárt kizárólag a félelemkeltésre épít. Azonban a kézzelfogható alternatívák hiánya következtében a szavazók nem kaptak biztosítékot arra, hogy a félelem csupán a szembenálló párt által generált jelenség.

42


CSEH BARNABÁS – SIMON KRISTÓF: AZ LMP KAMPÁNYA Elemzésünkben

a

kampánytevékenységét

Lehet

mutatjuk

Más be,

a

Politika

elsősorban

a

párt

felhasznált

eszközök tartalmi jellemzők és célok tekintetében, az elért választási eredménnyel összefüggésben. A Lehet Más a Politika és az Új Kezdet közös programját 2017. december 14-én mutatta be, ezzel gyakorlatilag két hónappal a hivatalos kampányidőszak kezdete előtt kezdték meg a kampányolást. Az LMP ezzel egyidejűleg a politikusai által végrahajtott országjárás keretein belül közvetlen interaktív eszközökkel próbál kapcsolatba lépni a választópolgárokkal. Az utcai jelenlétet 2018. januárjától igyekeztek fokozni, a pártlistájuk első 15 helyezettje különböző helyszíneken mutatta be a párt programját. Az LMP programja ökológiai alapon állt, ezt maga a párt miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett is ökopolitikai programnak nevezte. Ennek központjában a jövő nemzedéke örökségének építése áll, amelynek megfelelően az LMP ügycentrikus-kampányt folytatott. A

párt

a

jogállamiság

ellensúlyok

elvének

rendszerének

érvényrejuttatása,

helyreállítása,

illetve

a ezek

fékek

és

konkrét

gyakorlati megvalósítását emelte ki programjában. A gazdaság területén

a

multinacionális

középvállalkozásokkal

való

cégek

helyett

partnerségre

a

épült.

hazai

kis-

Emellett

és

nagy

hangsúlyt fektettek az oktatásra, valamint az egészségügyre. A tudás alapú

társadalom

létrehozásának

elősegítése

érdekében

az

oktatásügy részesedését 20%-ra kívánták emelni a költségvetésben. Továbbá a köz- és felsőoktatásban dolgozók bérének emelése és a pedagógusokra nehezedő terhek enyhítése is fontos üzenetük. Az egészségügy területének kezelésére önálló minisztérium létrehozását helyezték kilátásba. A jövedelemmel nem rendelkezők számára nyújtandó, a központi költségvetés által fnanszírozott alapszíntű biztosítása mellett komoly hangsúlyt kapott a béremelés, valamint a munkakörülmények javítása. A társadalompolitika területén jelentős szerep jutott a munkával szerzett jövedelmnek. Az LMP programjában 43


az igazságosabb közteherviselés érdekében többkulcsos adórendszer bevezetését szorgalmazza, amelynek keretein belül a minimálbér adómentessé válik. Mindezek mellett kampányukban a politikai kapcsolati

tőke

előrehaladásban

domináló

szerepének

visszaszorítására tesznek ígéretet. Ezen programpontok közül a választási kampány során az oktatás-

és

egészségügy

fejlesztése,

valamint

a

korrupció

visszaszorítása voltak leginkább mellérendelt viszonyban, a többire kisebb hangsúly helyeződött. Az

LMP

kampánya

során

közvetített

néhány

negatív

üzenetet, ilyen volt az, hogy „...az elmúlt években Orbán Viktor ellopta a jelenünket... Most arra készülnek, hogy ellopják a jövőnket is". Azonban az ehhez hasonló, bíráló jellegű megnyilvánulások mellett

nagyobb

szerepet

kaptak

a

pozitív

üzenetek.

Ennek

megfelelően a kampányukban igyekeztek a jövő felé tekinteni, új alternatívákat

kínálni

a

problémák

megoldására,

amelyek

megvalósításáért mindent meg fognak tenni. Ezzel összefüggésben természetesen megjelent az üzeneteik között az, hogy az előbbiek véghezviteléhez politikai irányváltásra van szükség. A kampányban igen gyakran ismételt szolgenjük, a „Most mi jövünk!" is igazodik ehhez. A kampány során a jelenlegi helyzet bírálatát igyekeztek kihangsúlyozni, és annak visszáságaiból próbálták levezetni az általuk kínált

megoldások

szükségességét.

A

vezérfonal

az

ország

,,

huszonegyedik századi pályára állítása" volt, amelyen belül az oktatás és

az

egészségügy,

valamint

a

gazdaság

bírt

kiemelkedő

jelentősséggel. A párt alapvetően ezt a kommunikációt követte végig a kampány során. Még annak a Ron Werbernek a távozása sem okozott stratégiai

változást,

akit

sokan

az

egyik

legmeghatározóbb

szereplőnek tartottak az LMP kampánystábjában. Az eszközök különböző fajtáit alkalmazták az üzeneteik választópolgárokhoz

való

eljuttatása

céljából.

A

leginkább

alkalmazottak a közvetett interaktív eszközök, ezen belül is a 44


lakossági fórumok voltak, illetve például a párt miniszterelnökjelöltjével, Szél Bernadettel való közös futásra is lehetősége nyílt a választóknak. Valamint nagy szerep jutott a külső használatra adott szövegeknek is, az LMP plakátokon hirdette a pártot, illetve annak politikusait, továbbá ingyenes pártújságot is osztottak. Kevésbé jelentős szerepe volt a 2018-as kampányukban az audiovizuális eszközöknek, ezen belül leginkább az oktatásról szóló, 2018. március 12-én

rendezett,

valamint

a

2018.

április

5-én

megtartott

miniszterelnök-jelölti vita kapott komolyabb fgyelmet. A direkt marketing eszközök közül a párthonlapon való tájékoztatásnak volt bizonyos mértékű súlya. Ha

az

LMP

kampány

során

megtartott

rendezvényeit

szeretnénk értékelni, érdemes egy lépés távolságból szemlélni az eseményeket,

hiszen

kiegyensúlyozott

volt

a

párt

a

honlapját

kampány

vidék

vizsgálva és

úgy

főváros

tűnik, között.

Nyilvánvalóan minden pártnak rengeteg eseménye van a választások előtti pár hónapban, nekünk azonban különbséget kell tennünk a 2030-as csoportok előtt megtartott utca-fórumok és a komoly média visszhangot kiérdemelt események között. A kampányidőszak gerincét képző események általában olyan rendezvények, amelyek az adott párt szimpatizánsainak szólnak, ez lehet nagygyűlés, felvonulás, tüntetés stb. Ezeket az eseményeket erődemonstrációként is fel lehet fogni, hiszen egy pár ezres tömeg már kifejezetten jól mutat a fotókon. Érdekes, hogy az LMP nem élt ezzel az eszközzel, hiszen a kampányindítóját, a március 15-i rendezvényét és a kampányzáróját is zárt teremben tartotta. A kampányindító rendezvény egy XIII. kerületi hotelben került megrendezésre. Az LMP-rendezvényt egy szűk teremben tartották, ahol közel kétszázan zsúfolódtak be az alagsori terembe úgy, hogy a középen felszólalót három irányban fogták körbe a széksorok. A

következő

meghatározó

rendezvény

március

15.

Megfgyelhetjük, hogy szinte az összes párt komoly politikai töltettel ruházta fel a nemzeti ünnepet és a megtartott beszédek főleg a választási mozgósításról szóltak. Az LMP ezúttal is egy Hotelt

45


választott, a szintén Budapesten található Benczúr Hotel dísztermét. A helyszínválasztás rengeteg oldalról kifogásolható, hiszen egy szűk díszterem

teljességgel

megmozdulásra.

Az

alkalmatlan

esős

nap

láttán

egy

komolyabb

lelkesítő

gondolhatnánk

rá,

hogy

mégiscsak jó ötlet volt beltéren tartani a rendezvényt, de ha más pártok

felé

fordulunk

rögtön

láthatjuk,

hogy

az

emberek

mozgósításában nem okozott problémát a mostoha időjárás A kampányzáró rendezvény szintén Budapesten, a Park Inn by Radisson nagytermében lett megtartva. Ezzel a lépéssel az LMP nagy rendezvényeinek sormintája szinte tökéletesnek mondható, hiszen

minden

komolyabb

rendezvénye

egy

szűkösebb

beltéri

helyszínen (javarészt Hotelben) lett megtartva. Így a párt az utolsó hajrában sem élt a nagygyűlés típusú rendezvény előnyeivel. Ugyan Szél Bernadett folytatott országjárást a kampány során,

olyan

fontos

állomások

maradtak

ki

az

LMP

rendezvényhelyszínek sorából, mint például Pécs, Székesfehérvár, Szolnok vagy éppen Eger. Sok vidéki kerületbe nem ment el az LMP, ezzel lényegében magára hagyva több helyi jelöltet, akik alig tartottak rendezvényt választókerületeikben. Ha értékelnünk kell az párt országos kampányát, megállapíthatjuk, hogy az főleg Budapesten zajlott és néhány vidéki város kivételével elkerülte az ország további részeit. Az LMP kampányát egy konfrontatív gerinc jellemezte, hiszen fő üzenete a jelenlegi kormánnyal való szembehelyezkedés volt, amely megpróbálta a jó és a rossz közötti küzdelemként beállítani a mandátumokért folyó harcot. Ennek egyértelmű jele a párt szlogenje: „Most mi jövünk!”. A konfrontatív kampány mellett az LMP igyekezett információs kampányt is folytatni, ennek gerincét képezte Széll Bernadett országjárása és a párt vezetőinek lakossági fórumai is. Ha

egészében

szemléljük

az

LMP

ténykedését,

rögtön

egyértelművé válhat számunkra, hogy a párt kampányának komoly szemléletváltó céljai is vannak. Már a név is árulkodik: Lehet Más a Politika. A párt ezzel azt a komoly célt tűzi ki maga elé, hogy meg szeretné változtatni a magyar emberek politikához való viszonyát és 46


meg akarja mutatni, hogy a politika nem mindenféleképpen az a sárdobáló,

korrupt,

megfoghatatlan

világ,

amitől

az

emberek

próbálják minél távolabb tartani magukat. Az LMP 2014-es és 2018-as kampánya között két óriási különbséget fgyelhettünk meg: az egyik egy személyi változás, a másik pedig a felvett imázs különbsége. Mivel Schifer András, a párt 2014-es listavezetője és társelnöke 2016-ban elhagyta az LMP-t, helyét Hadházy Ákos vette át, a miniszterelnök jelölt pedig Széll Bernadett lett (2014-ben az LMP nem nevezett meg miniszterelnök jelöltet). Ez a változás sok mindenben megmutatkozott, hiszen Schifer a párt alapítója volt, távozásával egy új szemléletmód, egy új önmeghatározás kaphatott teret. Ebben rejlik a másik nagy változás az utóbbi választáshoz képest: a párt politikai üzenete és a politikai palettán meghatározott helye. Míg 2014-ben nagyon erős volt a hagyományos zöld párti tematizálás, addig 2018-ban sokkal több szó esett a jó kormányzásról, az előző kormány elszámoltatásáról és az alkotmányos keretek helyreállításáról. A különbségeket jól mutatja az is, hogy 2014-ben a párt nem állított miniszterelnök jelöltet és vállaltan ellenzéki politizálásra készült, 2018-ban azonban komoly kampány épült a miniszterelnök jelölt köré és meghatározó téma volt a kormány leváltása. Ahogy az az ellenzéki oldalon megfgyelhető volt, az LMP kampánya inkább reaktív elemekre épült. Ahogy azt korábban is megállapítottuk, fontos szerepe volt az Orbán-kormány bírálatának és a folyamatos konfrontatív politikának. A párt rengeteget foglalkozott azzal, hogy a kormány korrupciós botrányait valamelyest láthatóvá tegye.

Ezentúl

hangsúlyos

szerepe

volt

a

gyűlöletkampány

elítélésének és a Fidesz nemzetbiztonsági politikája felé intézett kritikáknak. Meglehet, hogy a párt szűk támogatói körében előtérbe tudott hozni új, nekik fontos ügyeket, de a közvéleményt nem sikerült számottevően tematizálnia. A

2018-as

választási

kampányban

az

LMP

tudatosan

használta fel az erős, határozott vezető megnevezése által nyújtott lehetőségeket. Ellentétben a ’14-es választásokkal, már bőven a kampányidőszak

előtt

megnevezték

47

miniszterelnök-jelöltjüket

és


elsőként

jelentették

be

országos

listás,

valamint

egyéni

választókerületekben induló jelöltjeiket. Szél Bernadettet szeptember 30-án választotta miniszterelnök-jelöltnek az LMP kongresszusa, ezzel a mozzanattal Szél a párt hivatalos arcává is vált. Megfgyelhettük, hogy

az

LMP

által

közreadott

plakátokon,

videókon

és

szóróanyagokon szinte kizárólag Szél Bernadett arca látható. Nagy számú elefántfül típusú plakátot (lámpaoszlop tetején két oldalt lelógatott plakát) helyeztek ki szerte az országban, melyeken nem a megszokott igazolványkép szerű paraméterekkel látható a politikus, hanem az egyik oldalon kizárólag a miniszterelnök-jelölt arca foglalja el a rendelkezésre álló felületet, a plakát másik oldalán pedig az olyan egyéb információk láthatók, mint a jelölt neve, pártja és a választás időpontja. Úgy tűnik, hogy az LMP tudatosan használta a női miniszterelnök-jelölt által nyújtott lehetőségeket: az ország számos helyén jelenik meg a jelölt arca mely gondoskodást, gyengédséget, mégis határozott nőiességet sugall. A magyar politika jelenlegi korszakában nem volt még komolyanvehető női miniszterelnökjelölt, a Fidesz kormányában pedig egyáltalán nem találunk hölgyeket, így igazán korszakváltó, kormányváltó hangulatot kelthet Szél Bernadett ilyenfajta megjelenése. A miniszterelnök-jelölt országjáró kampányt is folytatott, melynek fontos üzenete lehet, hogy a politikus helyben van, meghalja

a

helyi

problémákat,

nehézségeket

és

segít

azok

megoldásában. Az elsődleges kampánycél az Orbán-kormány leváltása és a megkopottnak vélt demokrácia helyreállítása. Talán kijelenthetjük, hogy jó esetben minden pártnak, amely indul a választásokon célja a győzelem. Mindez fokozottan igaz az LMP esetében, hiszen a párt minden választókerületben képes volt jelöltet állítani és konkrét tervvel készült a hatalomátvételre, mindezt egy előre kiválasztott miniszterelnök-jelölttel

megtámogatva.

Szél

Bernadett

elmondta

azonban, nem az a legfőbb célja, hogy miniszterelnök legyen, inkább a kormányra kerülést tartja elsődlegesnek (a Fideszt természetesen ki van zárva a lehetséges szövetségesek soraiból). Az LMP szerint, ha az ellenzék kormányt alakíthatna bármilyen összefogás keretében, át kellene alakítani a választási rendszert és új, szabad választások kiírását kellene megcélozni. A párt tehát mindenféle együttműködésre

48


nyitott volt, ezek azonban nem jöhettek létre, Szél Bernadett szerint azért mert minden ellenzéki párt saját stratégiát folytatott. Ha a párt reális célkitűzéseit vizsgáljuk egyértelműen lemondhatunk az önálló kormányalakításról, de még az összefogásos győzelemről is. Ha a taktikaiszavazas.hu oldal információiból indulunk ki, összesen három olyan vidéki választókerület volt, ahol az LMP politikusa volt a potenciális ellenzéki jelölt. Ha a választások előtti számokat nézzük, egyik kutatóintézet felmérésében sem emelkedett 6% fölé a párt teljes népesség körében mért népszerűsége. Ezek tudatában talán megfogalmazhatjuk, hogy az LMP reális célja a törvényhozásba való bejutás, valamint parlamenti frakció létrehozása volt. Ez sikerült is, sőt növelni tudták a frakció létszámát. Ha a párt kampányának hatékonyságát szeretnénk értékelni, fgyelembe kell vennünk az eddig leírtakat. Össze kell vetnünk az eredményt a tervezett célokkal, továbbá fel kell tennünk a kérdést: mit gondoltak a választók az LMP kampányáról és milyen mértékben járult

hozzá

a

kampány

a

szavazatok

számához?

Az

LMP

7

képviselővel vehet részt az országgyűlés munkájában, ebből 6 listás és 1 egyéni mandátum. Az ellenzéknek összesen 15 darab egyéni mandátumot sikerült szereznie, ebből csak 1 darab LMP-s. A párt nem járt jól egyéniben, hiszen lényegében szinte teljesen kimaradt egy lehetséges

kordináció

tárgyalásokra,

előnyeiből.

érdemben

mégsem

Ugyan sikerült

nyitottak

voltak

megegyezni

a

sem

a

baloldallal, sem a Jobbikkal. A számok azt mutatják, hogy a kampánystratégia nem volt megfelelő, nézzünk ennek a mélyére! Ahogy azt már korábban is említettük, a párt eseményei főváros centrikusak voltak és rengeteg vidéki körzetbe nem jutott el a párt

híre

annak

ellenére,

hogy

mindenhol

volt

LMP-s

evk

képviselőjelölt. Az eredmények jól mutatják a különbséget vidék és főváros között: Budapesten a 18 választókerületből 12-t hozott az ellenzék (egyet az LMP), vidéken azonban 88 választókerületből csak 3-t tudtak szerezni a kormánypárttal szemben. Teljesen egyértelmű, hogy a győzelem egyik kulcsa a vidéki választók megszólítása ez az, ami egyik ellenzéki pártnak így az LMP-nek sem sikerült igazán. A

másik

komoly

probléma

49

a

kampánystratégiában


keresendő:

az

LMP

komoly

konfrontatív

stratégiát

folytatott,

igyekezett rávilágítani arra, hogy a jelenlegi kormány felelőtlenül herdálja el a közpénzeket és gyűlöletkampánnyal félemlíti meg a választókat. Úgy tűnik, hogy ezek az üzenetek nem érték el a választók ingerküszöbét. Mind ehhez hozzátartozik, hogy az LMP-nek fokozottan nehéz dolga volt a kormány szócsöveivel szemben. Ha el is jutottak

egy

vidéki

településre,

először

a

róluk

felépített

kormánypropagandát kellett ledönteniük miszerint ők Soros György ügynökei

és

tönkre

akarják

tenni

az

országot.

Csak

ezután

következhetett a kampány, amely főként a kormány bírálatából állt és ha ez is megvolt, jöhetett a párt programja. Értelemszerűen ezt a folyamatot nem sikerült túl sok helyen véghez vinni. A párt egyéni képviselőjelöltjei helyi szinten sem voltak kifejezetten

ismert

fgurák,

szemben

a

kormánypárttal,

ahol

többségében köztiszteletnek örvendő politikus szálhatott harcba a mandátumért. További hiba lehetett a migrációs stratégia. A Fidesz tematizációjának köszönhetően az emberek kiemelt fgyelemmel követték a bevándorlással kapcsolatos politikákat: megvédi-e az adott párt Magyarország határait, vagy sem? Ugyan az LMP-nek voltak javaslatai a helyzet kezelésére, ezek messze nem voltak olyan határozott és egyértelmű lépések, mint a Fidesz migráns-politikája. Kimondhatjuk, hogy a kampány kevéssé érte el célját. Ugyan sikerült önálló frakciót létrehozni és növelni a képviselők számát, nem született közös, ellenzéki megállapodás, nem sikerült leváltani az Orbán-kormányt és a Fidesz helyreállította kétharmados többségét a parlamentben.

50


MEZŐ RÉKA: A DK KAMPÁNYA Jelen elemzésben a Demokratikus Koalíció választásokat megelőző kampánytevékenységét mutatom be egy több szempontú megközelítés segítségével, illetve értékelem a párt által kitűzött célok és a választási eredmény függvényében. A Demokratikus Koalíció a törvényi kereteket betartva február 17-én kezdte meg a kampányát. A párt tehát az 50 napos hivatalos időintervallumot töltötte ki kampányával. A párt a kampány során több főbb üzenetet fogalmazott meg a plakátjain, sajtótájékoztatókon és egyéb fórumokon.

„Új, jóléti

Magyarországot!”

választási

címmel

indították

útjára

a

rövid

programot, ez felölelte a dolgozók munkabérének emelését, a gyermekek ingyenes étkeztetését, az euró bevezetését. Továbbá tartalmazta az idősek megbecsülését, egy biztos megélhetésért a nyugdíj emelését kívánták volna elérni, valamint kihagyhatatlan láncszemként az egészségügy felzárkóztatását is szem előtt tartották. A jövő generációjára támaszkodva az oktatást is fejleszteni kívánták, ez tartalmazta azt, hogy visszaállították volna 18 éves korig a tankötelezettséget,

valamint

decentralizálni

kívánták

az

iskolarendszert a jelenlegi intézményfenntartó megszüntetésével, az iskolák irányítását visszaadták volna az önkormányzatoknak. A program végén „Egy okos, igazságos európai Magyarországot!” című függelékben láthatjuk, hogy a DK hol látja Magyarország jövőjét. Fejleszteni kívánták az energiaforrásokat, valamint internet-alapú szavazásokat láttak célszerűnek bevezetni. Utolsó pontban pedig kihangsúlyozták, hogy a 2014-2018-as Orbán-kormány ideje alatt létrejött „mafiaállamot” független bíróságok elé kívánják állítani, valamint visszavennék a vezetők által ellopott közvagyont. A kampány főbb üzeneteit hierarchikus sorrendbe állíthatjuk. A hierarchia tetején az „Orbán-rezsim” elszámoltatása áll, ez a legfőbb üzenete a pártnak a választók felé. A létrán lefelé haladva megtaláljuk az egyéb szociális ígéreteket,

amelyek

viszonylag

egyenrangúak.

Itt

egy

megkülönböztetést tehetünk, miszerint megállapíthatjuk, hogy mi a 51


nem kívánatos a mostani rendszerben és hogyan változtatnák meg ezt ők, mit csinálnának másképpen. Ez az ellentétpár egymást erősíti. Ugyanis, a pontokból kiolvasható, hogy azt próbálják erősíteni, ami a mostani rendszerben nincs meg. Összességében tekintve a párt üzenete pozitívnak mondható, ám a fennálló jelenlegi rezsim irányában negatív hangvételt vesz. A választók felé egy szebb jövő és jobb Magyarország víziót tár. Ez mutatkozik abban is, hogy a kampány során megpróbáltak integratív eszközöket használni, olyan célokat kitűzni, amiben a társadalom minden szegmense érdekelt. A kampány során a párt és maga Gyurcsány Ferenc is különböző típusú kampányeszközöket használt fel a szavazópolgárok bizalmának elnyerése érdekében. Interaktív eseményeket szerveztek, de ezek inkább közvetettek voltak mintsem közvetlenek. Eltérően voltak lakossági fórumok, illetve tömeggyűlések. Ezek a „Találkozzon velünk személyesen kitelepüléseinken, fórumainkon!” címet kapták, amiket április 7-ig, több helyszínen tartottak országszerte, valamint megemlíthető, hogy a párt elnöke, Gyurcsány Ferenc az éjszakai klubokat látogatta, hogy kapcsolatot tartson a fatalabb generációval is, hozzájuk is eljusson a párt és annak üzenetei. Az egyirányú kommunikáció is számottevő volt a párt életében a kampányidőszak alatt.

Főként

találkozhattak

plakátokkal, a

választók.

szórólappal A

SOMA

és

(Sokak

programfüzetekkel Magyarországa

Országos Választási Program) volt az egyik leglátványosabb elem ebben a konstrukcióban. Megjelentek audiovizuális reklámok is, köztük Gyurcsány Ferenc nőnapi köszöntő videója, a „Csak a szeretet kell!” című DK-s kampánydal, ezek mellett a párt vezetője több közéleti vagy háttérműsorban is feltűnt. Megtalálható az eszközök soraiban a direkt marketing is, ezt régebben – még 2014-ben is – a telefonhívások és a direkt e-mailek merítették ki, azonban ahogyan a technika fejlődik, úgy idomul hozzá a közélet, a politika is. A párt egyedülálló módszere volt az ún. chatbot, ahol a választópolgár a Facebook-on tudott kommunikálni „Gyurcsány Ferenccel”. Ez a módszer a tapasztalatok alapján kiemelkedően sikeres volt, rengeteg embert,

különösen

sok

fatalt

52

elért

az

„Írj

rám!”

üzenet.

A


kampányeszközök összességét tekintve, a chatbot és a plakátok, valamint a lakossági fórumok bizonyultak a legsikeresebbeknek. A DK esetében nem beszélhetünk országos kampányról, ugyan voltak vidéki lakossági fórumaik azonban ezek nem voltak számottevők. A kampány inkább Budapestre és annak környékére koncentrálódott, itt próbáltak meg mozgósítani is. Ennek hátterében a Magyar Szocialista Párttal kötött megállapodás állhat, a koordináció miatt nem indítottak egyéni választókerületekben jelölteket, de a szűkös erőforrások is problémát jelenthettek. A kampány során a párt meghatározó eseménye volt, az a kampánynyitó, ahol Gyurcsány Ferenc egy nem megszokott belépővel érkezett és tartott beszédet, ebben meg is hirdette a 12 órás programját, ami főként a mostani „államgépezet” megváltoztatását jelentette. A DK már 2016. január 29-én bemutatta a 43 oldalas Sokak Magyarországa című programját. Ezen alapul a frissített, 8 oldalba sűrített és a választók számára könnyebben befogadhatóvá tett, „Összehozzuk Magyarországot” című dokumentum. Később a Demokratikus Koalíció információs kampányt indított, amelyben arra kérte a választókat, hogy listán csak a bejutásra esélyes demokrata pártokra szavazzanak, egyéniben pedig a legesélyesebb demokratikus ellenzéki jelöltet támogassák. Ez egy fordulat volt a párt kampányának során, ugyanis itt a szavazóikat arra kérték, hogy a 2018-as országgyűlési választáson „taktikai szavazást” hajtsanak végre. Végül pedig ott volt a kampányzáró, ahol Gyurcsány Ferenc tartott beszédet, és arra szólított fel mindenkit, hogy április 8án menjen el szavazni, mert ez állampolgári kötelessége annak, aki élhet vele. A „Gyere bátran Magyarország!” című eseményen azt hangsúlyozta a pártelnök, hogy az ellenzéknek együtt kell működnie, legyenek akármilyen meggyőződésűek is. A kampány tipizálását tekintve elmondható, hogy a 2018-as kampány során a Demokratikus Koalíció leginkább az „ügycentrikus kampányt” használta, ugyanis a kampány középpontjában egy ügy, egy cél állt. A cél megvalósításának érdekében különböző attitűdmodelleket propagál: hogyan kell a választónak cselekednie ahhoz, hogy elérjék közösen ezt az áhított célt. A DK-nál ez a cél a kormány leváltása, egy „jobb Magyarország” létrehozása. Azonban ezzel szemben ott az elrettentő példa is, ami nem kívánatos, ami ellen 53


igyekszünk tenni. Esetünkben ezt érthetjük a regnáló kormányra. Próbál az érzelmekre hatni és mindig az ügyet tartja szem előtt. Más szempontokat

fgyelve

megállapíthatjuk,

hogy

a

kampány

egyértelműen beleillik az „online” típusba is. Ennek a lényege, hogy az emberek minél több időt töltenek képernyő előtt, ezért ha ott jelenik meg a hirdetés vagy reklám, akkor nagyobb eséllyel találkozik a két éra. Ide soroljuk a YouTube videókat, a chatbotot, a különböző közösségi

médiában

megjelenő

hirdetéseket

és

posztokat.

Kis

mértékben igaz a pártra a „szemléletformáló” kampánytípus is. Leginkább egy társadalmi csoportra próbál támaszkodni és annak teljes támogatottságát elnyerni. Ez pedig az idősebbek csoportja, azonban a technológia és technikai fejlesztéseik azt mutatják, hogy az időseken túl, a fatalok szimpátiájára is próbálnak szert tenni. A 2014es országgyűlési választások kampányától eltérően nem hangzottak el trágár szavak, illetve jellemző volt a higgadtság, és inkább az érzelmekre próbáltak hatni ebben a ciklusban. Általános megállapítás, hogy ha valaki meghallja a párt nevét, rögtön egy név jut eszébe: Gyurcsány Ferenc. A közéletben úgy, mint a politikában a személye már-már branddé nőtte ki magát. Általánosságban elmondható, hogy inkább az eseményekre reagáltak és nem irányították a híreket, azonban Gyurcsány Ferencnek volt néhány olyan megmozdulása, megszólalása, ami a közbeszédben felkapott lett. Tehát elmondható, hogy ő volt az, aki az egész kampány arca volt, rá építették a programokat és a stratégiát. A párt által kifelé közvetített cél az volt, hogy minél nagyobb tömeget megnyerjenek, és nagy támogatottságot szerezzenek, olyan társadalmi

csoportokhoz

támogatóbázisukba

elérjenek,

tartoztak

bele.

akik Végső

eddig

nem

artikulált

az

ő

cél

a

kormányváltás volt a választók felé. Ahogyan a plakátokon is olvasható volt: „Gyurcsánnyal megcsináljuk!”, tehát elmondható, hogy kifelé azt kommunikálták, hogy van olyan támogatottsága a pártnak, hogy kormányváltó erő legyen. Úgy gondolom, hogy a párt kampánya az ellenzék megosztottságának és kaotikusságának ellenére sikeres volt. Racionális belső cél az 5%-os bejutási küszöb elérése volt, de a 2018-as választások

a

DK

számára

meglepően

eredményesnek

bizonyultak, még akkor is, ha nem sikerült a baloldal vezető erejévé 54


válnia a választások során. Ha reálisan nézzük az eseményeket és a pártok megoszlását, akkor véleményem szerint egy olyan eredményt várhatott a párt, amilyet elért. A nagyobb részvételi arány nekik is kedvezett, valamint a „taktikai szavazás” és visszaléptetések ellenére (és részben hatására) is jól szerepelt Gyurcsány Ferenc pártja. Ennek ellenére azt nyilatkozták, hogy mélységesen le vannak sújtva és a választás elcsalásában bíztak. Összefoglalva,

a

Demokratikus

Koalíció

a

2018-as

választásokon a saját támogatottságához képest jól szerepelt. A 2014es 4 mandátumhoz után most elnyertek 9-et, ami azt jelenti, hogy saját frakciót is alakíthatnak a következő parlamenti ciklusban. Ezzel az egyik legnagyobb baloldali párttá váltak. Felmerül a kérdés, hogy az MSZP-től elnyert szavazatoknak köszönhetően vajon dominanciája kiterjedhet-e olyan mértékűre, hogy a DK legyen az egyébként szétzilált MSZP utódja a magyar baloldal élén A párt kampánya sikeresnek

mondható,

azonban

nem

használtak

ki

minden

kampányeszközt ahhoz, hogy mindenkihez eljusson az üzenetük, viszont az online teret az egész kampány időszak alatt dominálták. A Demokratikus Koalíció egy sikeresnek mondható kampányidőszakon van túl.

55


BARÁTH KRISZTINA – GEBEI TAMÁS: A MOMENTUM KAMPÁNYA Elemzésünkben

a

legfatalabb

politikai

alakulat,

a

Momentum Mozgalom 2018-as parlamenti választásokon produkált kampánytevékenységét vizsgáljuk. Elsőként érdemes megjegyezni, hogy honnan indult a kezdeményezés, amelynek aktivitása messze túl mutat

annak

adminisztratív,

pártként

történő

bejegyzésén.

A

Momentum egy 1-3%-ra mért párttá nőtte ki magát 1 év alatt. Az idevezető utat mindenféleképpen érdemes szemügyre venni, még mielőtt elmélyedünk a párt 2018-as választási kampányában. 1. 2017

január-februárjában

sikeresen

tematizálta

a

közéletet

Budapesten az olimpia ellen kiírt helyi népszavazási kampányával és így robbant be a köztudatba. 2. 2017 áprilisában megrendezték első jelentős tömegrendezvényüket az Európai Unióhoz való csatlakozás 13. évfordulóján. 3. 2017 áprilisában elindították első plakátkampányukat az ,,Indítsuk be Magyarországot” jelmondattal. 4. 2017

nyarán

beindította

országos

hálózatépítését,

vagyis

a ,,Cselekvés Köreit”. 5. 2017 őszén ugyanakkora erővel kezdtek neki a korrupció ellenes népszavazásuk véghezvitelének, mint a Nolimpia kampánynál; ennek szimbolikus pillanata volt, amikor a parlament előtt álltak pultjaikkal. 6. 2017 telén a Momentum választási programja összeállt: 12 fejezet 364 oldalban. 7. A választáson 97 egyéni választókerületi jelöltet indítottak. Valamennyi pártnak voltak olyan kifejezései, kulcs szavai, amelyekre

felépítette

saját

képét,

amivel

kialakította

önmeghatározását. A Momentum a következő szavakkal kampányolt: Generációs

párt

A

kommunikációjában

messze

a

leggyakrabban használt kifejezés a ,,generáció” szó. E köré építik fel identitásukat és jelmondataikat, mint; Momentum Generáció. A szónak tág értelmezése van. Legkézenfekvőbb lehet az, hogy önmagukat egy fatalos és modern pártnak defniálják mind 56


megjelenésükben, mind pedig gondolkodásukban. Március 15-én Fekete Győr András pártelnök beszédében több mint hat alkalommal használta a generáció szót. Ez azoknak a szavazóknak szólhat, akiket meg szeretnének szólítani, mint a fatal pályakezdő értelmiségiek. Van remény – A 2018-as választásra szánt szlogenjük a ,,Van Remény”, aminek üzenete az, hogy ez a választás egyáltalán nem reménytelen és kemény munkával el lehet érni a kormányváltást. Erről szól a Momentum kampányflmje is, amely a Nike-Adidas cipők reklámjait idézi. Európa – A Momentum szimbólumrendszerének nagyon fontos része az Európai Unió. Ezt sokféleképpen kifejezik. Mint szimbólum általában úgy jelenik meg, hogy európai uniós zászlókkal párosítják megjelenéseiket a médiában, mint ezt kampányflmjükben is teszik. Cselekedj – A Momentum mozgalmi politizálást hirdetett. Ezt a ,,Cselekvés, Remény – Momentum Generáció”, illetve a ,,The Wake” című kampányvideóikban is erősen közvetítik. A párt országos szervezetét is a cselekvés köreinek nevezi, amely a klasszikus szervezeti funkcióin túl az adott település problémáit próbálja felkarolni. Se nem bal se nem jobb – A párt elutasítja, hogy bármely címke alá besorolják. Ám programjuk és eszmerendszerük alapján, ha a bal és jobb értékduálba nem is lehet őket besorolni, a konzervatív – liberálisba annál inkább. A párt amikor defniálja magát, sokszor van egy hiányérzet, hogy nem hangsúlyozzák liberális arculatukat. Ez lehet tudatos is építkezésükben. Összefüggés az üzenetek között – Valamennyi üzenetüket az köti össze, hogy ők egy tenni akaró, fatalos, progresszív politikai alakulat, akik önmagukat elhatárolják mind a 2010 előtti politikai elittől, mind a jelenlegi ellenzéktől. Előbbiek esetében Magyarország felemelkedésének

az

elmulasztását

vetik

a

szemükre,

míg

az

utóbbiaknak azzal tépázzák meg a hitelességét, hogy 8 éve nem képesek legyőzni a kormánypártot.

57


Az üzenetek tisztázását követően érdemes szemügyre venni, hogy

milyen

előjelű

üzenetekkel élt

a

párt.

A

Momentumnál

összességében elmondható, hogy egyáltalán nem egyoldalúan fejezete ki önmagát. Kritikáik

döntően

a

kormánypártra

irányulnak,

ahol

a

korrupció – oktatás – egészségügy hármasságát ugyanúgy forgatják, mint minden más ellenzéki párt. A korrupció külön pontot jelent a Momentum programjában. A korábbi 27 év politikájával szakítani akarnak és ebben nem csak a kormányt, hanem az ellenzéket is górcső alá veszik. Tehát árnyalt a viszonyuk az ellenzéken belül és az ellenzék – Fidesz relációjában. A Momentum világlátásában ők a fatal – európai – progresszivitás pártja, akik érdemi innovációt tudnának hozni a magyar közéletbe és kormányon pedig az ország számára, szemben az elmaradott – korrupt – inkompetens korábbi magyar elittel. Korszerűséget és innovációt hirdetnek; a digitalizációt és más modern szakpolitikai megoldások implementálását akarják az élet számos területén. A fatalság – generációs identitás nem csupán annyit

jelent

náluk,

hogy

csak

a

fatal

választókat

akarják

megszólítani, hanem azt is, hogy valamennyi választó - legyen az éppen idős vagy középkorú - helyezze a bizalmát a fatalok kezébe. A

Momentum

programját

a

legjobb

és

legnagyobb

programnak tartja, amelyet változatos ideológiai nézetű szakértők bevonásával készítettek el. A párt önmagát a hagyományos bal és jobboldali dimenzión kívülinek gondolja. Át akarja szakitani ezt a besorolást, mert a szavazók széles spektrumát szeretné elérni. Ugyan a Momentum kritikus a kormány és az ellenzék felé, mégis azt lehet mondani, hogy nagyobb számban közvetítenek pozitív üzeneteket, mint negatívakat. Első plakátkampányuk 2017 áprilisában ,,Indítsuk be Magyarországot!” címmel indult. A párt szlogenje pedig az, hogy ,,Van Remény”. A kampányuk technikai oldalát tekintve, a párt youtube csatornáján az április 8-át megelőző három hónapban 75 videóból, közeledve

17

tartalmazott

április

8-hoz

egyértelműen

negatív

inkább

olyan

58

egy

üzenetet.

Sőt,

tendencia

volt


megfgyelhető, hogy nőtt a pozitív üzeneteket tartalmazó anyagok aránya, amelyek a társadalmi problémák megoldását és programjuk ismertetését foglalták magukba. A párt kampányában ugyanakkor a fő vezérfonál a következő volt:

a

párt

által

defniált

,,Momentum

generációval”

azt

kommunikálták, hogy meg lehet haladni a korábbi kormányok reménytelen teljesítményét. Ez a politikai csoportosulás egy fatal, cselekvő és modern jövőképet tálal a választópolgároknak, amelyet aktív mozgalmi politizálással kíván elérni. Egy

párt

kampányában

fontos

sorra

venni

azokat

a

történéseket, amelyek arra kényszerítették az adott pártot, hogy az változtasson stratégiáján. A Momentum Mozgalom kezdeti harmadik utas felfogását több tényező is felborította: A következő két dolog az, ami megváltoztatta a Momentum kampányának kommunikációját: 1.) A február 25-ei időközi hódmezővásárhelyi polgármesterválasztás valamennyi ellenzéki pártban feltüzelte a koordinált jelöltállítás lehetőségét. Több párt is elkezdett a magához képest ellenpólusú párttal érintkezni. A Momentum eddig – az LMP-hez hasonló – elzárkózó stratégiájához képest ez nagy változtatást hozott; a Jobbik és

az

MSZP

között

akart

vállalni

közvetítő

szerepet.

2.) A választások előtt pár nappal a Momentumot még mindig nem mérték a közvélemény-kutatások a parlamenti bejutáshoz szükséges 5% fölé. Emiatt a pártnak fel kellett hagynia a külön utas politikát és az ellenzéki koordináció lehetőségét kellett mérlegelnie. A budapesti első választókerületben eleinte karakán módon kiálló Fekete-Győr András végül visszalépett a baloldali jelölt számára. A választási kampányoknak van egy sokkal mindennapibb oldala is. Fontos, hogy egy párt milyen eszközökkel képes magát megjeleníteni, milyen plakátokat használ, van-e Youtube csatornája, megjelenik-e a tévében. Itt a kreativitás sok pénzt meg tud spórolni. Érdemes az MSZP ún. „köteles beszéd” felvételére gondolni, amely fllérekbe került, mégis igen erős hatást tudott elérni 2002-ben. A Momentum a kampányidőszakban a következő eszközöket vette igénybe: 59


Hagyományos eszközök terén a Momentum igen aktív, hiszen ehhez kevésbé kell nagyobb anyagi forrásokat biztosítani, sokkal inkább nagy aktivista szám szükséges. A párt számos lakossági fórumot tartott az országban, leginkább Budapesten. A kitelepülés is – csak úgy, mint más pártoknál – része a Momentum kampányának. Az írott sajtó tekintetében a populárisabb hírportálokon jelent meg a Momentum Mozgalom (például az Index-en külön Momentum tematikában is kereshetünk a párt után). Plakátok terén a párt

kisméretű,

többnyire

oszlopokra

felfűzhető,

az

adott

választókerület jelöltjét ábrázoló plakátokat helyezett ki. E mellé párosultak Momentum fémjelzett, nagyméretű falragaszok. Audiovizuális eszközök tekintetében a Momentum az ATV-nél és a Hír Tv-nél kapott több lehetőséget arra, hogy jelöltjeit megjelenítse. A pártelnök, Fekete-Győr András jelent meg a legtöbb alkalommal a tv-ben, csakúgy, mint Orosz Anna, Soproni Tamás, illetve Hajnal Miklós. Direkt

marketing

eszközök

jelentették

a

Momentum

kampányának, kommunikációjának a gerincét; Youtube csatornájukon (Momentube) a már említett tárgyidőszakban a videók tematikája a kamupártokról, választási programjukról és a jelölt visszalépésekről szólt. A Facebook egyértelműen egyik főcsatornája a pártnak, amely követőik számát tekintve közel akkora, mint az LMP oldala. A továbbiakban a kampányeszközök hatékonyságát vesszük számba. Tanulságos lehet a Momentum számára, hogy milyen szempontokból kell még fejlődnie: A párt a Youtube lehetőségeit jól aknázta ki. Valamennyi aktív párt közül a Momentum Youtube csatornájának van a második legtöbb feliratkozója 9500 fővel, ennél csak a Jobbiknak több, amely 10.000 feliratkozóval áll az első helyen. Az anyagok társadalmi problémákról,

programismertetésről

és

akcióiikról

szólnak

többségében. Érdemes megemlíteni a kampányvideóikat, amelyekből kettő van: „Cselekvés, Remény – Momentum Generáció”, illetve a legújabb ,,The Wake” című videó. Ezek professzionális videók, ahol a

60


Momentum

legfőbb

üzeneteit

jeleníti

meg

gazdag

képi-

és

hangvilággal. A párt utcai felületek terén nehéz helyzetbe került, mert a plakátpiacot a nagyobb politikai formációk szinte teljes mértékben uralták.

Emiatt

inkább

a

hagyományos,

kisebb

plakátokat

matricákat kellett használnia. Ez azért nagy veszteség a Momentum számára, mivel az óriásplakátokkal a jelenlétét tudja érzékeltetni a választókkal egy párt. A párt Facebook oldala kevésbé aktív, mint ellenfeleié. Ez betudható annak, hogy saját markáns témája nem volt a pártnak, mint a határontúliak szavazatmegvonása a DK részéről. A párt Facebook posztjainak

csúcsa

januárban

mutatkozott

majd

ezt

követően

folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott. Ez pedig nagy hiba, mert a kisebb pártok remekül érvényesülhetnek egy olyan szabad és ingyenes platformon, mint az internet. A

magyar

parlamentarizmus

története

során

számos

alkalommal voltak és lesznek budapesti pártok, ugyanakkor érdemes szemügyre venni azt, hogy mennyire csak fővárosi pártnak számít a Momentum Mozgalom. A főváros az, ahol a párt leginkább aktív volt, de korántsem kijelenthető, hogy csak ott létezik a Momentum, hiszen a párt kampányát Kecskeméten kezdte meg, amely hagyományosan erős kormánypárti város. A kampánynyitó rendezvényük február 16-án úgy bonyolódott le, hogy a pártelnök, Fekete-Győr András Szegeden tartotta beszédét, amelyet párhuzmosan Budapesten is vetítettek. Korábban

fel

lettek

sorolva

azok

a

kampányeszközök,

amelyekkel élt a Momentum Mozgalom. Most érdemes szemügyre venni, hogy milyen kampánytípusokat használt a párt. A

Momentum

kampányának

fontos

pillére

az

online

kampány; Youtube csatornájukon, amelyet Momentube-nak hívnak, változatos

tematikában

tettek

ki

videókat.

Az

országban

lévő

problémákat tárják fel, programjukat mutatják be közérthetően és kampányvideóikat teszik közzé. Másik fontos platformjuk a Facebook. Itt a Momentum a kampányidőszak során kevésbé tudott olyan 61


tartalmakat közzé tenni, amelyre más pártokhoz képest nagyobb reakciószámot tudott elérni. Az egyes tartalmakra adott reakciókkal ellentétben,

a

Momentum saját Facebook oldalának követőinek a növekedése, sokkal jobb versenyhelyzetet mutat, mint a reakciók terén. Az utolsó vizsgált időszakban olyan professzionális pártok növekedési szintjét is meghaladták, mint az MSZP vagy a DK. Talán a választópolgároknak eddig egy teljesen új köre ismerkedett meg a Momentummal. Az

online

típus

mellett

a

Momentum

Mozgalom

a

kampányidőszak során számos fgyelemfelkeltő akcióval élt. Erre rengeteg példa van március 15-én; a békemenet útvonalánál az aszfaltra Bayer Zsolt idézeteket festettek, Orbán Viktor beszédénél egy szarvast engedtek a levegőbe, amely Semjén Zsolt vadászatának a kifgurázása volt, később pedig Orbán Viktor háza elé vonultak a Momentumnak frontemberei és egy focimeccsre akarták kihívni a kormányfőt. A kampány során a pártoknak ugyan saját stratégiájukat be kell tartaniuk, de fontos az, hogy a stratégia ne legyen rideg, tehát ha szükséges mégis legyen tér a manőverezésre. A Momentum ez alapján a proaktív magatartás és a reaktív magatartás közül inkább az utóbbit képviselte. Nem volt a pártnak egy olyan saját témája sem, amelyet folyamatosan tudott volna sulykolni, mint más pártok; külhoni szavazatok – DK, migráció – Fidesz. Megfgyelhető volt a kispártokra (és így a Momentumra is) jellemző stratégia, hogy egyes jelöltjeik visszaléptetéseivel próbáltak médiafgyelmet szerezni maguknak, hogy a választók összefogás-pártiságára apelláljanak. Először 3 jelöltjük visszaléptetésével mutatták azt meg, hogy ők igenis a rendszer leváltásáért dolgoznak, majd a budapesti első kerületben a pártelnök, Fekete-Győr András lépett vissza április 3-án. A pártok a választáshoz egy előre megtervezett hosszútávú tervvel állnak neki. A kampány ennek a csúcsa, a mindent eldöntő összecsapás. A stratégiának, mint korábban említve volt, olykor

62


változnia kell. Ez az ellenzéknél abszolút kitapintható volt, s így a Momentumnál is. A párt a kampányidőszakot megelőzően az LMP-hez hasonló, külön utas politikát tűzte ki célul, vagyis senkivel se kívánt összefogni és

egyedül

akarta

megmérettetni

magát

a

választásokon.

A

kampánynyitón azonban már ,,agresszív ellenzékiség” -et hirdettek. Ez egyértelmű manőver volt egyik álláspontról a másikra, amely tudatos volt, hiszen a párt – csak úgy, mint minden más ellenzéki párt – a hódmezővásárhelyi eufóriára reagálva változtatta meg taktikáját. Továbbá a közvélemény-kutatások is azt sugallták, hogy a párt nincs bent a parlamentben, így a bejutás egyedüli lehetősége csak az lehet, ha másokkal kooperálnak. És így érdemes feltenni azt a kérdést is, hogy mi lehetett a reális választási eredmény a párt számára? Fontos megjegyezni, hogy a

Momentum

ellenzékiséget

hirdető

kommunikációjával,

sokkal

inkább a realitások talaján állt, mint más pártok. A Momentum számára reálisan a választásokon kitűzhető cél a parlamentbe való bejutás volt. A mozgalom a közéletbe a Nolimpia kampányával robbant be 2017 januárjában-februárjában, majd ez év márciusában alakult párttá. Az új formáció számára körülbelül 1 év állt rendelkezésre a parlamenti választásokra való felkészüléshez. Fontos megjegyezni, hogy a Momentum teljesen mozgalmi alapú párt volt

ebben

az

intevallumban,

amely

így

például

nélkülözi

a

professzionális fzetett szakemberi gárdát, sokkal inkább lelkes pártszimpatizánsok menedzselték a párt működését. Végül az új politikai formáció 175 ezer szavazót volt képes megszólítani a választások alkalmával, amely időarányosan jobb eredményt jelent, mint azoknál a pártoknál, akiknek az egész ciklus a rendelkezésére állt, hogy építkezzenek. A Momentum kampányát tekintve, fontos számba venni több szempontot is. Révén, hogy a párt ciklus közben lett bejegyezve, általános párttámogatást nem kaptak, így a kampányidőszakra szóló kampánytámogatás

volt

hátrányt

a

jelentett

csak ma

segítségükre,

már

erősen

amely

nagy

tőkeigényes

anyagi

választási

kampányokban. Ugyan csak a rendelkezésre álló idő szabott gátat 63


annak, hogy a párt saját kommunikációját képes legyen sulykolni. Általánosan elmondható, hogy egy üzenetet legalább 1 évig kell tartani, hogy az kellőképpen megmaradjon a választók fejében. Az összefogás gondolata további akadályt jelentett a párt számára, hiszen, ha részt vesznek valamely pártkoalícióban, akkor önálló arculatukat nem lesznek képesek megjeleníteni. A hódmezővásárhelyi választást

követő

összefogás-eufória

végleg

arra

a

pályára

kényszerítették a pártot, hogy az egység mentén kommunikáljanak. A Momentum Mozgalom számára a 2018-as parlamenti választások egy száz méteres gyors futáshoz voltak hasonlíthatóak, ahol a korlátozott idő és források közepette kellett egy gyors és könnyen implementálható akciótervet kidolgozni. Ugyan nem sikerült a kitűzött parlamentbe jutást elérni, de korántsem eredménytelenül zárták a választásokat. A hatályos párttámogatási szabályok alapján a Momentum megugrotta az 1%-ot, ezért új források állnak a párt rendelkezésére, amellyel lehetőségük van önmaguk építésére. Az elkövetkezendő

időszak,

amely

egy

EP

és

önkormányzati

választásokkal fog kezdődni, először fog a fatal csapat számára valódi töréstesztként funkcionálni.

64


CSOMAI JÓZSEF – LÁSZLÓ TAMÁS: AZ EGYÜTT KAMPÁNYA Jelen elemzésünkben az Együtt – a Korszakváltók Pártja választásokat megelőző kampánytevékenységét mutatjuk be különös tekintettel a felhasznált eszközökre és kitűzött célokra, valamint ezek hatásaira a választási eredmények fényében. A jelenleg vizsgált párt a kampányidőszak során különböző akciókkal hívta fel magára a fgyelmet a választók körében.

Többek között a kampány fniséhez

érkezve április 5-én spontán akció keretei között terítettek ki egy óriási molinót a Lánchídon, amelyet Orbán Viktor kritikájaként szántak „Orbán nem Magyarországot, csak a zsákmányát védi”. Másnap, április 6-án pedig a Legfőbb Ügyészség épülete előtt helyeztek el három óriás plakátot. Az egyik legkisebb ellenzéki pártként, az Együtt számára különösen nagy kihívást jelentett a kampány időszaka. Elmondhatjuk, hogy a szervezet helyt állt, viszont a céljait nem tudta maradéktalanul elérni. A Juhász Péter vezette párt a jogszabály által meghatározott időpontnál

lényegesen

korábban

hirdette

meg

a

200

napos

programot. A január 27-én tartott kampánynyitó rendezvényen Szigetvári Viktor, a párt miniszterelnök-jelöltje úgy fogalmazott „az Orbán-rezsimet a '89-'90-esnél sokkal keményebb rendszerváltással kell leváltani”. A párt saját táborának defniálásakor kifejtette, hogy a szavazólapon az Együtt lesz az egyetlen olyan párt, amely nem „néphülyítéssel” akar szavazatot szerezni. A párt által meghirdetett program első és legfontosabb pontja a kormányváltás volt. Bár egyértelműnek hangzik, de sok esetben az ellenzéki pártok számára (leginkább, ha a hazaihoz hasonló, erős kormánypárttal állnak szemben) a minősített többség megakadályozása, vagy a választáson való derekas helytállás a cél. A kormány váltás érdekében a szervezet az ellenzéki pártokkal a lehető legszorosabb együttműködését vizionálta, amelyet feltétel nélkül létre kívántak hozni a siker érdekében. Ebből kiindulva a választási győzelem utáni hatalom megosztásra is kitértek, ennek során a koalíciós kormányzás szükségességét emelték ki, amely visszaadhatja 65


a jogállamba vetett hitet. A politikai ígéretek között természetesen találunk szakpolitikai témákat is. Ezekben elsősorban az oktatás és az egészségügy

kérdésére

helyezték

a

hangsúlyt.

Többek

között

szerepelt benne a felsőoktatási tandíj és a Diákhitel2 tartozások eltörlése. Az egészségügyi reformok orvosi béremelést, és a várólisták idejének csökkentését tartalmazták. Kommunikációjukban a Paks II. projekt

azonnali

környezetvédelmet

leállítása a

21.

is

meghatározó

század

egyik

szerepet

legfontosabb

kapott.

A

ügyeként

determinálták, Baranyi Krisztina beszédében kritikával illette a beruházást „Nem tudom, hogy felmérte-e bárki ennek a veszélyeit.”. A kampány egyes üzenetei leginkább horizontális viszonyban állnak egymással. Ez alól a kormányváltás, mint elsődleges cél, illetve az ellenzéki pártok összefogásának kérdése emelkedett ki és élvezett első számú prioritást. De alapjában véve úgy defniálták az egyes pontokat,

hogy

azok

kiegészítik

egymás

és

nélkülük

nem

megvalósítható az ország fejlődése. Kampányukat tekintve elsősorban a kormánykritikus, negatív üzenetek kerültek előtérbe. Ezek során az a politikai ellenfelek aktorainál felmerülő egyes ügyeket dolgozták fel és közvetítették a szavazók felé. Leginkább Orbán Viktor kritikája „a tettes Orbán Viktor veje” kapott központi szerepet, de emellett Szél Bernadett is célkeresztbe került az összefogás kérdése kapcsán „Berni mosószer, hatékonyan semlegesíti a makacs összefogást”. Semleges politikai üzenetekről az Együtt kapcsán ritkábban beszélhetünk. Ehhez a kategóriához elsődlegesen az egyes szakpolitikai kérdésekre adott válaszokat, illetve a választásra való mozgósítást „Szavazzon a bátrakra!”

lehet

sorolni.

Annak

ellenére,

hogy

jól

kidolgozott

vállalásokat alkottak meg a programjukban, ez mégsem kapott akkora szerepet a kommunikáció során. A pozitív kategóriát a már említett pártok közötti összefogás uralta „Egy, csak egy jelölt kell a fdeszes ellen!”. Emellett a pozitív üzeneteket a saját politikai tábor defniálása és az elért politikai sikerek jelentik (l. „Mi vagyunk a legtöbbet visszaléptetett párt” jelmondat). Az Együtt kampányában nem figyelhető meg gyökeres fordulat, mely mutatja, hogy a választói véleményeket, reflexiókat nem sikerült becsatornázni a párt kommunikációjába. Kisebb váltást jelentett azonban a választásokhoz közeledve, hogy a 66


korábbi, általánosságban a politikusok világát, illetve kizárólag a kormánypártot célzó üzenetek egyre inkább az ellenzék, illetve az ellenzéki összefogás kritikáját is magukban hordozták. Minden bizonyára a koordináció akadozása, illetve kölcsönös voltának hiánya idézte elő a fordulatot. Legszembetűnőbb megnyilvánulása a mosószer reklámként feltűnő bírálata Szél Bernadettnek, valamint az LMP politikájának. Az Együtt kampányát főként az online felületeken, elsősorban a Facebookon, illetve a YouTube-on, megjelenő kisfilmjeik dominálták. Ezeken a felvételeken a párt politikusai mindennapi cselekvések (például beágyazás, fogmosás, zöldségpucolás, vasalás) elvégzése közben beszélnek alapvető emberi értékekről, illetve feltárják a politikusi hivatás visszásságait, saját nehézségeiket említik. Ezek mellett ugyanakkor kifejtik véleményüket a magyarországi politikai rendszerről, egyúttal megfogalmazva a kormány politikájának bírálatát is. A kisfilmek ezen eszközök segítségével igyekeznek az Együtt politikusait mindennapi emberként, a társadalom problémáit megértő politikai szereplőként feltüntetni őket. Audiovizuális eszközöket is felhasználtak a kampány során: a párt elnöke, Juhász Péter többször szerepelt a politikus magánéletét bemutató, valamint a választópolgárokkal való közvetlen érintkezést szolgáló televíziós show-kban. Az Együtt viszonylag gyakran alkalmazott külső használatú szövegeket. Plakátjaik a többi pártéhoz viszonyítva kisebb számban jelentek meg, rajtuk az Együtt elnöke, Juhász Péter, az alelnök, Dr. Hajdu Nóra, valamint Szigetvári Viktor voltak láthatók. Megemlíthető, hogy a Lánchídra kifüggesztett, a forgalmat akadályozó óriásmolinó sikeresen elérte a sajtó ingerküszöbét. Az Együtt Budapest több pontján is kitelepülést rendezett a helyi jelölt, illetve a párt népszerűsítése céljából. Továbbá országos telefonos kampányt is indítottak, melynek

keretében

Juhász

Péter,

a

párt

elnöke,

illetve

egyéni

parlamenti

képviselőjelöltek hívták fel telefonon az állampolgárokat minden megyében és a fővárosban. Az Együtt kampánya alapvetően a kormány bírálatára fókuszált, merőben kevesebb energiát fordítottak saját arcélük megmutatására, a párt karakterének tudatosítására. A kisfilmek ugyanakkor megismertették a választópolgárokkal a szűk pártvezetést, a televíziós show-kban pedig Juhász Péter mutathatta meg egyéniségét. A politikai vezetés kritikájában feloldódó politikusok azonban ezen eszközök által sem tudtak kellő közelségbe kerülni a választókhoz. Az Együtt kampányában alapvető jelentőséggel bírtak a rendszeresen megjelenő kisfilmek, az egyes egyéni körzetekbe történő kitelepülés, valamint a párt óriásmolinója a Lánchídon. Nagy visszhangot keltett az összefogás hatékonyságát bíráló hangvétel, mely szintén rövid videókban tűnt fel. Emellett a párt közmédiában történő öt 67


perces bemutatkozása is viszonylag nagy érdeklődésre tartott számot. Nem beszélhetünk azonban valódi országos kampányról, az Együtt erőforrásait Budapesten koncentrálta. A kitelepülések során vidéken azokra a területekre fókuszáltak, ahol indult egyéni jelöltje a pártnak. Kizárólag a telefonos kampány öltött valóban országos méreteket. Az Együtt ügycentrikus kampányt folytatott a korrupció folyamatos hangoztatásával,

annak

visszaszorítását

célzó

megnyilvánulásokkal

(például

„PolitikusDoktor” videó). A Facebook-on, illetve YouTube-on terjesztett kisfilmek az online kampánynak voltak a részei. A párt gerillaakciója keretében kihelyezett óriásmolinójával

figyelemfelkeltő,

akcióorientált

kampányt

folytatott,

melynek

következményeként a médiában átmenetileg nagyobb szerephez jutott. A választásokon a párt a várt eredményt alulteljesítette, az állami kampánytámogatás visszafizetésére jelenleg is adománygyűjtő kampányt folytat. Az Együttnek a kampány során nem sikerült tematizálnia a közvéleményt, alapvetően mindvégig a kormányzati intézkedések bírálatára építkezett. A párt kampányának arca az elnök, Juhász Péter volt mindvégig, elsősorban személyes aktivizmusa miatt. Hajdu Nóra, a párt alelnöke mérsékeltebb szóhasználata, gondolkodásmódja miatt maradhatott a háttérben, továbbá Szigetvári Viktor sem tudta megmutatni karakterét a kampány során. A párt valószínűsíthetően a korrupció témájával kívánta tematizálni a közvéleményt, mindeközben az Együtt politikusait becsületes közemberként bemutatva. Ez a cél azonban nyilvánvalóan nem valósult meg, a kampánystratégián azonban ennek ellenére sem változtattak. A kampány kifelé közvetített célja az ország megvédése a korrupciótól, vagyis ellenzéki koordinációval megvalósítandó kormányváltás volt. A reális cél azonban az egy százalékos küszöb megugrása, ezáltal pedig az állami támogatás megtartása lehetett, hiszen a választások előtt még ez sem tűnt biztosítottnak, ezt végül az eredmények is igazolták. Emellett a párt fejlődése szemszögéből egy egyéni mandátum megszerzése jelentett volna áttörést, ezt a feladatot a sikeres visszalépések miatt sikerrel abszolválták. Az Együtt a kampányával nem tudta érdemben befolyásolni a közbeszéd alakulását, időközben az eredmények elmaradásának ellenére sem változtatottkampánystratégiáján, így a választópolgárok előtt egy a kormányt bíráló, ugyanakkor saját karakterrel nem rendelkező pártként jelent meg, amely nem tudott kellő bizalmat kiharcolni a választásokon. Emellett a pártelnök kétes ügyleteinek híre, és az arra adandó érdemi válasz elmaradása is elriaszthatta a választókat.

68


69


ZÁRSZÓ Kötetünkben a 2018-as országgyűlési kampány látható és láthatatlan bemutatni.

történéseit A

igyekeztük

láthatóakat;

legkülönfélébb

a

megérteni,

pártok

feldolgozni

kampánytevékenységeit,

kampányeszközök,

kommunikációs

és a

formulák

igénybevételét, az elmondott beszédeket, kiragasztott plakátokat, megjelenő interjúkat szerettük volna egy egységes keretben, a teljes hazai

politikai

eszközökkel,

a

láthatatlanokat;

palettán

értelmezni

és

túlnyomórészt

közérthetőséget

szem

a

politikai

pártok

és

előtt

tartva

kvalitatív

elemezni.

szereplős

A

kimondatlan

kampánycéljait, a háttérben húzódó, a pártokon belüli és pártok közötti

folyamatok

feltérképezésére

vállalkoztunk

a

választások

eredményeivel összefüggésben. Nem egy megdönthetetlen, a kormánypártok sikerét és egyben a teljes ellenzék „sikertelenségét” magyarázó elméletet próbáltunk megalkotni,

„csupán”

a

választópolgárok

által

is

jól

látható

folyamatokat kíséreltük meg rendszerbe foglalni és akár egyszeri olvasásra is befogadható formában az Olvasó elé tárni. Kutatásunk ezáltal inkább tekinthető a 2018. évi magyar országgyűlési választást megelőző időszak politikai történéseinek elemzésének, semmint a tudományos feltételrendszereknek megfelelni akaró értekezésnek.

A kutatásban a politológiai, vagy éppen jogászi szakma legelején tartó, döntőrészt első- és másodéves hallgatók vettek részt, az ő szorgalmukat és odaadásukat dicséri a kötet közel 60 oldala. Szervezetünk nevében köszönjük nekik és a Tisztelt Olvasónak is, hogy létrejöhetett kötetünk!

70

Kampány 2018 - A Politológus Műhely elemzőkötete  

2018 áprilisában országgyűlési választást tartottak Magyarországon. A voksolás napját viszont egy intenzív 50 napos kampányidőszak előzte me...

Kampány 2018 - A Politológus Műhely elemzőkötete  

2018 áprilisában országgyűlési választást tartottak Magyarországon. A voksolás napját viszont egy intenzív 50 napos kampányidőszak előzte me...

Advertisement