Magyarország legjobbjai - vállalati körkép a TOP100 kutatás alapján
MAGYARORSZÁG LEGJOBBJAI
Vállalati körkép a TOP100 kutatás alapján
Kiadja:
Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara
Felelős kiadó: Rabb Szabolcs főtitkár
Felelős szerkesztő: Sebők Orsolya
Szerzők:
Bodonyi Andrea
Farkas Sára
Horváth Anna
Lits Benedek
Rabb Szabolcs
Rabb Olivér
Rosanics Robin
Szabó Dorottya
Trautmann László
Külön köszönetünket fejezzük ki a Neumann János Egyetem Gazdálkodástudományi Kar I. évfolyamos hallgatóinak.
ISBN 978-615-02-6287-1
A kiadvány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával jelenik meg. 2026.
Összefoglalás – TOP7 üzenet
1. Magyarország vállalatainak gazdasági teljesítménye területileg és ágazatilag is erősen koncentrált: Jóllehet az Országos Fejlesztéspolitikai és Területfejlesztési Koncepció (OFTK, 20142030) kifejezett célként fogalmazta meg a Budapest-központúság oldását és a többközpontú térszerkezet kialakítását, a vállalati árbevétel és gazdasági súly napjainkban is erőteljesen Budapest-centrikus. A TOP100 vállalatokba való bekerülés alsó árbevételi küszöbe Budapesten 88 239 millió Ft, míg Nógrád vármegyében 463 millió Ft (közel 190-szeres különbség), a TOP100 összárbevétele Budapesten pedig 130-szorosa a nógrádi értéknek.
2. A TOP100 vállalatok a foglalkoztatásban is meghatározó súlyt képviselnek: A TOP100 vállalatok összesen 739 ezer főt foglalkoztatnak, ami az országos foglalkoztatottság közel 16%-át jelenti. A TOP100 alkalmazottainak 22%-a Budapesten dolgozik (162 542 fő), további 10% Pest vármegyében, míg Nógrád vármegyében 5 849 fő, ami 1% alatti részesedés. A feldolgozóipari központok (Győr-Moson-Sopron, Fejér és Bács-Kiskun) mérsékeltebb, de stabil foglalkoztatási súlyt képviselnek.
3. Az exporttevékenység szűk vállalati és területi bázison nyugszik: A TOP100 vállalatoknál az export az árbevétel átlagosan 40%-a, míg a nem TOP100 vállalatoknál ez 15%. Heves vármegyében a TOP100 exportintenzitása 74%, a nem TOP100-é 2%. Budapest exportvolumene 8 285 milliárd Ft, de exportaránya 22%. Mindeközben országosan a vállalatok csupán 5%-a exportál.
4. Az export döntően külföldi tulajdonú feldolgozóipari vállalatokhoz kötődik: A TOP100 exportárbevételének országos átlagban 85%-át külföldi tulajdonú vállalatok adják; Komárom-Esztergomban 98%, több vármegyében 90% felett, Budapesten 55%.
A magyar gazdaság „duális” szerkezete és a külföldi tulajdon súlya régóta a gazdaságfejlesztési politika homlokterében van. Az OFTK (2014) alapján a külföldi érdekeltségű vállalatok 2009-ben a nem pénzügyi vállalatok körében a hozzáadott érték 49,1%-át és az export „több, mint 80%át”, továbbá a feldolgozóipari termelés kétharmadát állították elő. Ezért az OFTK magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket és erősebb hazai beszállítói láncok kialakítását ösztönzi.
5. Jelentős bérszakadék húzódik a TOP100 és a többi vállalat között: Országos átlagban a TOP100 vállalatoknál az egy főre jutó havi személyi ráfordítás 935 352 Ft, míg a nem TOP100 vállalatoknál 741 688 Ft; Tolnában a TOP100 költés közel kétszeres. A 4. ponthoz kapcsolódva e bérszakadék a duális gazdaság egyfajta munkaerőpiaci lenyomata, a nagyvállalati bérprémium erősítheti a képzett munkaerő áramlását a TOP100 felé, ami tovább gyengítheti a KKV-k felzárkózási esélyeit.
6. A nagyvállalatok több hozzáadott értéket termelnek, de kevésbé hatékonyan: A TOP100 árbevétel-arányos hozzáadott értéke országosan 19%, míg a nem TOP100 vállalatoké 30%; Csongrád-Csanádban a különbség 20 százalékpont. Vagyis a nagyvállalati, exportorientált modell önmagában nem garantál arányosan magas hazai hozzáadott értéket.
7. A pénzügyi stabilitás nem a legnagyobb vállalatoknál a legerősebb: A score index alapján a TOP100 átlaga 0,42–0,51, míg a nem TOP100 vállalatoké 0,50–0,55. Nógrád vármegyében a TOP100 vállalatok magas szolvenciával, de alacsony likviditással működnek, míg Budapesten a magas nagyvállalati arány ellenére is viszonylag kedvező pénzügyi mutatók figyelhetők meg, ami a pénzügyi ágazati szerkezet meghatározó szerepére utal.
Módszertani bevezető
Az elemzésünk részletes módszertanát a kiadvány 1. mellékletében (136. oldal) mutatjuk be, azonban pár hasznos információt az anyag érthetősége miatt az elemzés elején is felsoroljuk.
1. A 11 fő feletti és rendezett pénzügyekkel rendelkező (bővebben a 2.számú mellékletben) vállalatokra vonatkozó beszámolókat és feldolgozott adatokat az OPTEN vállalati adatbázisából kértük le 2025. szeptember 25-én. A későbbi adatközlések miatt lehetnek olyan hiányzó adatok egyes elemzésekben, amelyek az év folyamán később elérhetővé váltak az OPTEN adatbázisában. Az ilyen hiányokat jelöltük, ahogyan azokat a helyeket is, ahol más szempontok alapján lettek kizárva vállalatok.
2. Az OPTEN-től lekért vállalati lista 31 117 vállalatot tartalmazott. A TOP100 és nem TOP100 vállalatcsoportok közti összehasonlítás alapját ezek a vállalatok képzik. Fontos tehát, hogy amikor a nem TOP100 vállalatcsoportról beszélünk, az nem fedi le a nemzetgazdaságban öszszesen regisztrált, vagy működő vállalkozások számát, hanem az adatbázisunkban elérhető, a TOP100 listákon nem szereplő vállalatok csoportjára utal. Hasonlóan, amikor a TOP100 vállalatok vármegyei szintű részesedését vizsgáljuk például az exportárbevétel esetében, a részesedést nem a teljes vállalati sokaság által megtermelt exportárbevételhez mérjük, hanem csak az adatbázisunkban szereplő vállalatok aggregált értékeihez.
3. Egyes ágazati és vármegyei átlagok nem a vállalati szintű teljesítmények átlagaként lettek kiszámolva, hanem ágazati és vármegyei szinten összevonva. Ez azt jelenti, hogy a súlyozatlan átlagok helyett olyan mutatóknál, mint az egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítás, vagy az árbevétel-arányos hozzáadott érték, a vállalatok létszámával, illetve árbevételével súlyoztuk az átlagokat. Ezzel a nagyobb vállalatok nagyobb súlyt kaptak az ágazati és vármegyei átlagok kiszámításánál.
4. A score módszertan egy relatív értékelési módszer, ami tíz mutató (ROE – tőkeáttétel, ROS - bevétel arányos nyereség, EBIDTA fedezet, Tőkeerősség, Hosszú távú működésbiztonsági mutató, Hitelállomány-arányos árbevétel, Likviditási ráta, Cash-flow fedezet, Készlet forgási sebesség, Dinamikus áttétel) összetett értékelésével mutat egy egységes, minőségi képet a vállalatok teljesítményéről. A módszertan kiindulópontja a tíz mutató mentén való rangsorolás volt, az egyes mutatók alapján kialakított indexeknek pedig a súlyozatlan átlagát vettük az aggregált score index megalkotásához.
1. TOP100 vállalatok elemzése
Tanulmányunkat a vármegyei szinten kiválasztott TOP100 vállalatok elemzésével kezdjük, amely értékes áttekintést nyújthat az egyes területi egységek gazdasági szerkezetéről. Ezek a vármegyei TOP100 vállalatok bár kiválasztási módjukban kapcsolódnak a területi iparkamarák által meghatározott TOP100 (50/3001) vállalatok listáihoz, a korábban bemutatott módszertani sajátosságokból következően az általunk elemzett vállalatok köre valamelyest eltér a 2025 végén az iparkamarák által közzétett listákban szereplő vállalatokétól.
Ugyan a Magyarországot jellemző jelentős területi fejlettségi különbségekből következik, hogy a vármegyei szinten kiválasztott TOP100 vállalatok tulajdonságai lényegesen eltérnek, a TOP100 vállalatok kiválasztása, mint csoportképző eljárás minden vármegyében hozzájárulhat a gazdaság- és területfejlesztési politika összhangjának megteremtéséhez.
Habár az itt bemutatott elemzésünk egy évre vonatkozik, érdemes rámutatni az egyes területi egységek legnagyobb vállalatainak dinamikus elemzésében rejlő potenciálra. Míg a TOP100-ak között a legnagyobb vállalatok köre jellemzően akkor változik, ha egy nagyobb volumenű külföldi beruházás során új szereplő jelenik meg a gazdasági térben, vagy ha egy vállalat jelentős visszaesést tapasztal, a TOP100 lista alsó felében, harmadában elhelyezkedő vállalatok cserélődésének két fő oka lehet:
1. egyes vállalatok átlagon felüli növekedési pályája vagy
2. egyes ágazatok más szektorokkal szemben való pozícióvesztése (-nyerése).
Ezek a dinamikák fontos információkat nyújthatnak a gazdaságpolitika számára. Ezen felül a TOP100 vállalati kör ismerete lehetőséget teremt a területi iparkamaráknak arra, hogy támogassák a vertikális és horizontális tudásátadást ezen vállalatok körében, elősegítve a vállalatok közti együttműködést. Ez az együttműködés túlmutathat az egyébként kiemelkedő jelentőséggel bíró piacismeretek, knowhow vagy innovációs tapasztalatok átadásán, és lehetőséget teremthet arra, hogy az egyes vármegyék legnagyobb gazdasági aktorai közös kihívásaik és tapasztalataik megosztása révén támogassák a térség fejlesztéspolitikai célkitűzéseinek elérését.
1 Egyes vármegyei kamarák nem TOP100, hanem TOP50 (pl. Nógrád), vagy éppen TOP300 (pl. Veszprém) listákat készítenek.
1. Fejezet: Top100 vállalatok elemzése
1.1. A TOP100-ak az árbevétel, foglalkoztatottság és vállalatméret tükrében
A TOP100 vállalatok közé való bekerülés alsó határa jelentős vármegyei különbségeket mutat. Míg Nógrád vármegyében a legalacsonyabb árbevétel 463 millió Ft, addig Budapesten ez a szám nem kevesebb, mint a Nógrád vármegyei érték 190-szerese, 88 239 millió Ft. Bár a budapestitől jelentősen elmarad, a Pest vármegyét jellemző 27 208 millió Ft-os bekerülési küszöb is nagymértékben meghaladja a többi vármegyében mért alsó határt. Míg a vármegyék többségében a bekerülési küszöb 2 000 millió és 5 000 millió Ft közé esik, az erős gépjárműipari szektorral rendelkező vármegyék valamelyest kilógnak az 5 000 millió Ft-ot meghaladó alsó határaikkal.
1.1. ábra: A TOP100 vármegyei listákba való bekerülés alsó határa vármegyénként (millió Ft, 2024)
e
A TOP100 vállalatok által összesen realizált árbevétel tekintetében a területi különbségek valamelyest enyhébbek, amikor a szélsőségeket elemezzük. Az összárbevételt vizsgálva Budapest teljesítménye 130-szorosa Nógrád vármegye teljesítményének, miközben Pest vármegye elszakadása is mérsékeltebb. A többi vármegyét tanulmányozva azonban az összárbevétel színesebb képet mutat, mint a belépési küszöb. Az összárbevétel alapján elmondható, hogy Nógrád vármegye mellett Baranya, Békés, Tolna és Zala vármegyék is jelentősen elmaradnak a középmezőnytől, amit olyan – erős feldolgozóipari alappal rendelkező – vármegyék alkotnak, mint Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, GyőrMoson-Sopron és Komárom-Esztergom.
1.2. ábra: A TOP100 vállalatok által összesen realizált nettó értékesítési árbevétel vármegyénként (milliárd Ft, 2024)
A TOP100 vállalatok összesen 739 345 főt alkalmaztak 2024-ben, ami a Magyarországon összesen foglalkoztatottak számának nagyjából 16%-a. Ezen alkalmazottak 22%-a Budapesten koncentrálódik (162 542), Pest vármegye pedig további 10%-ot tesz ki (73 667). A feldolgozóiparra erősebben támaszkodó vármegyék itt is egyfajta középmezőnyt alkotnak, 40 ezer és 55 ezer fő közti alkalmazotti létszámmal, miközben a legtöbb vármegyében a TOP100 vállalatok 30 ezer vagy annál kevesebb főt alkalmaznak, így mindössze 2-3%-kal járulnak hozzá a TOP100-ak által összesen alkalmazottak számához. Nógrád vármegye hozzájárulása a legalacsonyabb, az itt alkalmazott 5 849 fő az összes TOP100 alkalmazott mindössze 0,8%-a.
1.3. ábra: A TOP100 vállalatok körében alkalmazottak létszámának vármegyei megoszlása (%, 2024)
1. Fejezet: Top100 vállalatok elemzése
A TOP100 vállalatok többsége kkv, de jelentős számmal képviselik magukat a mid-cap vállalatok 2 is. Ha a vállalatméret kialakításánál figyelembe vesszük az árbevételt is a létszám mellett, Budapest összes TOP100 vállalata nagyvállalatnak tekinthető. A mid-cap kategória beemelésével azonban sok vármegye esetében lecsökken a nagyvállalatok száma, amelyek ehelyett mid-capként jellemezhetők. Nógrád esetében például mindhárom létszám alapján nagyvállalatként definiálható vállalat mid-capnek számít az alternatív, árbevételt és létszámot is figyelembe vevő megközelítés alapján. A mid-capek száma Pest vármegyében a legmagasabb (51), de Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun és Komárom-Esztergom vármegyében is erős a jelenlétük.
1.4. ábra: A TOP100 vállalatok száma kkv méretkategória szerint vármegyénként (%, 2024)
1.2. Sikertényezők
Korábbi kutatásaink során3 több olyan sikertényezőt azonosítottunk, amelyek jellemzőek a magas teljesítményt nyújtó vállalatokra. Bár a sikertényező megnevezés sugallhat egyfajta egyirányú ok-okozati kapcsolatot, fontos kiemelni, hogy a sikertényezőkként bemutatott jellemzők a kiemelkedő teljesítmény tünetei és okai egyszerre. Ez azért lehetséges, mert ezek a tényezők megkövetelnek a vállalatoktól egy eleve magasabb fejlettségi szintet, alkalmazásuk viszont nemcsak fenntarthatja, de meg is erősítheti ezen vállalatok teljesítményét.
2 Az Eurostat és KSH által is használt kkv definíciók alapján a vállalatméret nem egyszerűen a létszám függvénye, hanem az árbevétel is meghatározza azt. Ebben a keretrendszerben azok a vállalatok számítanak mikrovállalatnak, melyek alkalmazotti létszáma 10 főnél alacsonyabb, árbevétele pedig 2 millió euró, vagy annál alacsonyabb. Kisvállalatoknak azon vállalatok tekinthetők, melyek 50 főnél kevesebbet alkalmaznak, és 10 millió eurónál nem nagyobb az árbevételük. A középvállalatok határai rendre 250 fő és 50 millió euró. Az Európai Bizottság által javasolt, közép- és nagyvállalatok közé beemelt új vállalatméret kategória a mid-cap vállalat, amely 750 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, árbevétele pedig nem haladja meg a 150 millió eurót. Ezen javaslat fényében a jövőben várhatóan ezek a mid-cap-ek külön vállalatkategóriaként fognak megjelenni mind a szabályozások, mind pedig a pályázatok terén.
Fontos tehát, hogy a gazdaságpolitikának az exportot, a digitalizációt, vagy az alkalmazottak tudásának kimagasló bérezését úgy kell előmozdítania, hogy a vállalatokat felkészítse ezen sikertényezők önálló alkalmazására. Az exportpiacra lépés támogatása például csak akkor vezethet a várt termelékenységjavuláshoz, ha olyan vállalatokat céloz, amelyek fejlettségi szintje eleve exportképessé teszi őket. Az ezzel a képességgel még nem rendelkező vállalatokat először abban a folyamatban kell támogatni, hogy nemzetközileg is versenyképes terméket állítsanak elő, és hogy a vállalatmenedzsment megoldásaik alkalmassá tegyék őket a nemzetközi piacokon való sikeres jelenlétre, vagy éppen a megfelelő pénzügyi eszközök alkalmazására.
Export
Az export tipikusan olyan tevékenység, amelyet a vállalatoknak tudatosan fel kell építeniük. A nemzetközi piacokra való kilépés megköveteli, hogy az adott vállalat eleve magasabb termelékenységi szinten, szabályozottabban és tudatosabban működjön, mint belföldi versenytársai, és hogy termékét és/ vagy szolgáltatását magas minőségen és költséghatékonyan állítsa elő. Emiatt a vállalatok eleve egy önszelekciós mechanizmust alkalmaznak, az exportpiacra lépéskor a vállalatok általánosságban magasabb termelékenységgel rendelkeznek, mint azon társaik, amelyek csak belföldre termelnek.
Ugyanakkor az is széleskörűen dokumentált megfigyelés, hogy az exporttevékenységnek további hatékonyságnövelő hatása van, amit általában a nemzetközi verseny nyomásával szokás magyarázni. Ez rákényszeríti a vállalatokat a folyamatos fejlődésre. Emellett a nemzetközi jelenlét magasabb szintű tudástranszfert is lehetővé tesz, ami nem egyszerűen a versenytársak jó gyakorlatainak alkalmazását, hanem a velük való együttműködést is jelentheti.
Magyarországon a vállalatok körülbelül mindössze 5%-a végez exporttevékenységet, a kis- és középvállalatok körében pedig az exportáló vállalatok több, mint kétharmada alacsony, 25% alatti exportintenzitással4 rendelkezik 5. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a magyarországi vállalatok körében jelentős tér van az exportpotenciál kiterjesztésére, és a kihasználatlan exportpotenciál is magas, hiszen sok olyan vállalat van, akik bár képesek voltak belépni a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe, az árbevételüknek csak alacsony százalékát realizálják export útján.
A TOP100 vállalatok körében a nemzetgazdasági átlagnál jelentősen magasabb az exportintenzitás. Az 1.5. ábra azt mutatja meg, hogy az adott vállalatcsoporton belül (TOP100 vagy nem TOP100) összesen realizált exportárbevétel hány százalékát teszi ki az összárbevételnek, ami 74% (Heves) és 13% (Tolna) között mozog, és 40%-os átlagos értéket vesz fel a TOP100 vállalatok esetében. Ez az átlag a nem TOP100 vállalatok körében mindössze 15%. Budapest kivételével minden vármegye esetében 10%-pontnál magasabb a két vállalatcsoport közti különbség a TOP100 vállalatok javára. Heves vármegyében például az exportárbevétel az összárbevételnek csaknem 74%-át teszi ki a TOP100 vállalatok körében, míg ez az arány a nem TOP100 vállalatok esetében mindössze 2%. Miközben az átlagos vállalati exportintenzitás Heves vármegyében 53% (lásd lejjebb: 1.1. táblázat), az itt bemutatott, vármegyei szinten aggregált exportárbevétel 74%-os részesedése az összárbevételből arra utal, hogy ebben
4 Exportintenzitás alatt az exportárbevétel teljes árbevételből való részesedését értjük.
a vármegyében általában a magasabb árbevételű vállalatok rendelkeznek erős exportintenzitással. Ezzel szemben Budapest 46%-os átlagos vállalati exportintenzitása, és a vármegyei szintű exportárbevétel 22%-os aránya a teljes árbevételen belül azt jelzi, hogy a budapesti TOP100 vállalatok közül inkább az alacsonyabb árbevételű vállalatok támaszkodnak erősebben külkereskedelemre.
1.5. ábra: Az exportárbevétel a teljes árbevétel arányában a TOP100 és nem TOP100 vállalatok körében vármegyénként (%, 2024)
A vármegyéket jellemző átlagos exportárbevétel 111 milliárd Ft (Nógrád) és 8 285 milliárd Ft (Budapest) között mozog a TOP100 vállalatok körében. A jelentős feldolgozóipari szektorral rendelkező vármegyék, mint például Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron és KomáromEsztergom 2 500-5 500 milliárd Ft közti exportárbevétellel rendelkeznek, a vármegyék többségében viszont az exportárbevétel nem haladja meg a 2 000 milliárd Ft-ot. Az azonban Budapest és Pest vármegye (részleges) kivételével minden vármegyéről elmondható, hogy a TOP100 vállalatok teszik ki az adott vármegye exporttevékenységének oroszlánrészét, hiszen a vármegyei szinten mért exportárbevétel több, mint 90%-át a TOP100 vállalatok realizálják.
A TOP100 listákat alkotó 2 000 vállalat 41%-a, 818 vállalat nem végez exporttevékenységet. Az exportárbevételt egyáltalán nem realizáló TOP100 vállalatok száma Nógrád vármegyében a legmagasabb (76) és Győr-Moson-Sopron vármegyében a legalacsonyabb (20). A 41%-os átlagos aránynál alacsonyabb a nem exportálók aránya Bács-Kiskun, Fejér, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Veszprém vármegyékben.
Az exporttevékenységet folytató TOP100 vállalatok körében változatos exportintenzitás figyelhető meg vármegyei szinten. Az átlagos exportintenzitás Baranya megyében a legalacsonyabb (36%) és Győr-Moson-Sopronban a legmagasabb (64%). Megemlítendő továbbá Nógrád vármegye példája, ahol ugyan a legmagasabb a nem exportáló vállalatok aránya, az exportáló vállalatok exportintenzitása a negyedik legmagasabb a vármegyék között. Ez arra utalhat, hogy bár az exportpotenciál kibővítésére jelentős tér van a TOP100 vállalatok körében, a már exportáló vállalatok kihasználatlan exportpotenciálja alacsony más vármegyékhez viszonyítva. Ezzel szemben bár Hajdú-Bihar vármegyében viszonylag
1. Fejezet: Top100 vállalatok elemzése
alacsony az exporttevékenységet egyáltalán nem végző vállalatok aránya, az exportáló vállalatokat jellemző exportintenzitás alacsony. Ebben a vármegyében tehát kevesebb olyan TOP100 vállalat van, amelyeket az exportpotenciál kialakításában szükséges támogatni, de aránylag magas a kihasználatlan exportpotenciál a már exportáló vállalatok körében.
Megjegyzés: A vármegyéket az átlagos exporthányad alapján rendeztük sorba.
A TOP100 vállalatok körében az exportárbevételt a vármegyék többségében elsősorban a feldolgozóipari vállalatok realizálják. Bár Budapest esetében a feldolgozóipar az exportárbevételnek mindössze 19%-át állítja elő, a többi vármegyében ez az arány 69% és 98% közötti értéket vesz fel. A mezőgazdaság hozzájárulása mindössze 7 vármegye esetében éri el az 1%-ot, Baranya és Zala vármegyék esetében azonban a 3%-ot is meghaladja.
1. Fejezet: Top100 vállalatok elemzése
Az ipar részesedése az exportárbevételből Budapest, Nógrád, Pest és Zala vármegyékben haladta meg az 1%-ot. Nógrád és Zala vármegyékben emögött elsősorban a vízellátás ágazat, Pest vármegye és Budapest esetében az energiaszektor végez jelentős exporttevékenysége. Utóbbiak esetében a teljes ipar exportrészesedése rendre 19% és 44%, ami kiugróan magas a más vármegyékben mért arányokhoz képest. A kereskedelmi szektor exporthoz való hozzájárulása a vármegyék többségében meghaladja az 1%-ot, és 5 vármegye esetében – Budapest, Csongrád, Hajdú-Bihar, Tolna és Zala – a 10%-ot is. A szolgáltatói szektorok szerepe az exportárbevételben a legtöbb vármegyében a kereskedelmi szektorokénál valamivel kisebb, azonban Baranya, Nógrád és Veszprém vármegyékben fordított a helyzet.
1.6. ábra: Az ágazatok részesedése az exportárbevételből a TOP100 vállalatok körében vármegyénként (%, 2024)
Megjegyzés: A jobb átláthatóság érdekében itt nem ábrázoltuk a feldolgozóipar részesedését az exportárbevételben, az ábrán nem látható, fennmaradó hányadokat azonban ez a szektor tesz ki. Az ipar kategória magában foglalja a bányászat, kőfejtés, az építőipar, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, valamint a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ágazatokat.
A feldolgozóipari szektorok közül a gépjárműgyártásnak kiemelkedő szerepe van az exportban a legtöbb vármegye esetében. Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron vármegyék esetében a gépjárműipar az exportárbevétel több, mint háromnegyedét realizálja, Nógrád vármegyében több, mint hétharmadát, Vas vármegyében nagyjából a felét, miközben Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Heves, KomáromEsztergom és Veszprém vármegyékben nagyjából egyharmadát. A gépjárműgyártás mellett több vármegyében is kiemelt szerepe van a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának (például Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy) és a vegyiparnak (például Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg). Az egyes vármegyék sajátosságait a kiadvány 2. fejezetében részletezzük.
1.7. ábra: A feldolgozóipari szektorok részesedése az exportárbevételből a TOP100 vállalatok körében vármegyénként (%, 2024)
Megjegyzés: Az egyes ágazatkategóriák által lefedett szektorok kétszámjegyű TEÁOR-kódjait a 3. melléklet táblázata foglalja össze.
Az exportárbevétel a TOP100-on belül is erős koncentrációt mutat. Az exportárbevétel TOP100 vállalati körön belül mért Gini-indexe 80% (Budapest) és 93% (Heves, Nógrád és Somogy) között mozog. Ez azt jelenti, hogy az egyes vármegyékben az exportárbevétel jelentős része 3-5 vállalatnál öszszpontosul, míg a maradék exportáló vállalatok abszolút értékben elenyésző exporttevékenységgel rendelkeznek. Ez az esetek többségében abból adódik, hogy a legnagyobb árbevételű vállalatok, azaz a lista első pár helyezettje, jellemzően nagymértékben elszakad a többi vállalattól, jelentősen magasabb árbevételt realizálva. Általában ezek a vállalatok elsősorban exportra termelnek magas exportintenzitással, így méretükből és külpiaci fókuszukból fakadóan dominálják a TOP100 vállalati kör exporttevékenységét.
1. Fejezet: Top100 vállalatok
1.8. ábra: Az exportárbevétel Gini-indexe a TOP100 vállalatok körében vármegyénként (%, 2024)
A TOP 100 vállalatok exportteljesítményében meghatározó szerepet tölt be, hogy a vállalat külföldi (rész- vagy teljes) tulajdonban van-e. Komárom-Esztergom vármegyében a nem hazai tulajdonban lévő vállalatok a TOP100 vállalatok összes exportárbevételének nem kevesebb, mint 98%-át realizálták. További 7 vármegyében haladja meg ez az arány a 90%-ot, másik 6 vármegyében pedig a 80%-ot, ami mögött alapvetően a jelentős exporttevékenységgel rendelkező külföldi feldolgozóipari nagyvállalatok állnak. Az országos átlag a mediánnál (89%) alacsonyabb értéket, 85%-ot vesz fel, nagyrészt Budapest torzító hatása miatt.
Budapest TOP100 vállalatai realizálják a legtöbb exportárbevételt (8 285 milliárd Ft) területi összehasonlításban, így országos szinten kiemelt súlya van ennek a területi egységnek, miközben a külföldi tulajdonú vállalatok exportárbevételből való részesedése itt a legalacsonyabb (55%). Bár a hazai szektor viszonylag erős budapesti exporttevékenységére kézenfekvő magyarázat lehetne a szolgáltatásexport, az adatok azt mutatják, hogy a budapesti hazai tulajdonú energiaszektor magas exportárbevétele áll a jelenség mögött, miközben a kereskedelemben és a szolgáltatási ágazatokban, köztük a pénzügyi és biztosítási tevékenységben, a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységben és az infokommunikációban is a külföldi tulajdonú vállalatok dominálják az exporttevékenységet.
1.9. ábra: A külföldi tulajdonú vállalatok részesedése az exportárbevételből a TOP100 vállalatok körében vármegyénként (%, 2024)
Emellett a TOP100 vállalatok jelentősen magasabb valószínűséggel vannak külföldi tulajdonban, mint a nem TOP100 vállalatok. A külföldi tulajdonú vállalatok arányának átlaga 39% a TOP100 és 12% a nem TOP100 vállalatok között, de 5 vármegyében ez az arány az 50%-ot is meghaladja az előbbiek, miközben a vármegyék többségében (17) nem éri el a 10%-ot az utóbbiak esetében. Ezek az adatok rámutatnak Magyarország gazdaságának erős külföldi kitettségére, ami nem csupán országos szinten merül fel, de az egyes vármegyéken belül is megfigyelhető.
1.10. ábra: A külföldi tulajdonú vállalatok aránya a TOP100 és nem TOP100 vállalatok körében vármegyénként (%, 2024)
1. Fejezet: Top100 vállalatok elemzése
A külföldi tulajdonú vállalatok kiemelkedő teljesítménye megkérdőjelezhetetlen, amit az is mutat, hogy a TOP100 vállalatok körében jelentősen magasabb az átlagos árbevételük a hazai tulajdonú vállalatokéhoz viszonyítva. Az 1.11. ábrán Budapestet a kiugró átlagos árbevétel értékei miatt nem ábrázoltuk, de ez az egyetlen olyan területi egység, ahol a hazai vállalatok átlagos árbevétele (620 milliárd Ft) messze meghaladja a külföldi tulajdonú vállalatok átlagos árbevételét (277 milliárd Ft). Ez jelentősen meg is emeli a hazai vállalatoknál mért országos átlagot (51 milliárd Ft), amit Budapest mellett egyedül Pest vármegye teljesített felül. Ezt Budapest mellett csak Pest vármegye haladja meg. Azokban a vármegyékben, ahol erős a külföldi feldolgozóiparok jelenléte, a hazai vállalatok átlagos árbevétele jellemzően nagyon alacsony a külföldi vállalatok árbevételéhez viszonyítva, azok 15-35%-át teszik csak ki. Ez a jelenség nagymértékben magyarázható a külföldi vállalatok erős exportorientáltságával, így a magyar gazdaságpolitikának kiemelt feladata a hazai vállalatok felzárkóztatása ezen a területen. Nem kétség, hogy a külföldi tulajdonban lévő vállalatok fontos alapkövei a területi gazdaságoknak, mind GDP, mind pedig foglalkoztatás szempontjából. Fontos azonban, hogy a nemzetközi nagyvállalatok lokális döntéseit sok esetben az adott vállalatok külföldi székhelyein hozzák meg, ami együtt járhat azzal, hogy a helyi társadalmi és környezeti szempontok nem érvényesülnek ezekben a döntéshozatali mechanizmusokban. A lokális terület- és gazdaságfejlesztési érdekképviselet megteremtése, ezzel párhuzamosan pedig a hazai vállalatok exportpotenciáljának bővítése tehát kiemelt fontossággal bír a magyar gazdaság stratégiai fejlesztésének szempontjából.
1.11. ábra: Az átlagos értékesítési árbevétel a külföldi és hazai tulajdonú TOP100 vállalatok körében (milliárd Ft, 2024)
1. Fejezet: Top100 vállalatok
Megfizetett tudás
A munkavállalók megbecsülése alapvető jelentőséggel bír a tudásalapú gazdaságban. A tisztességes és inspiráló munkakörnyezet biztosításának ebben kiemelt szerepe van, ahogy a teljesítményalapú, olykor kimagasló bérezésnek is. A megfizetett tudásként megnevezett sikertényező alatt két kulcsfontosságú tényezőt értünk:
1. a meglévő munkaköröket betöltő alkalmazottak anyagi megbecsülését, valamint támogatásukat abban, hogy továbbképezzék magukat; illetve
2. az olyan magas bérezésű, tudásalapú munkakörök kialakítását, amik támogatják a vállalatokat abban, hogy magas hozzáadott értéket teremtsenek elő. Ezek a magas hozzáadott értékű tevékenységek általában az értékláncok upstream és downstream szakaszain jelennek meg olyan funkciók formájában, mint a K+F tevékenység vagy tervezés (upstream), valamint a marketing és értékesítés (downstream). A magas hozzáadott értékű tevékenységek és az ehhez kapcsolódó munkakörök kialakítása különösen fontos az olyan feldolgozóipari vállalatoknál, amelyek jellemzően beszállítói funkciót látnak el a nemzetközi értékláncokban.
A következőkben a vállalatok személyi ráfordítását vizsgáljuk meg különböző szempontok mentén. A személyi ráfordítások elemzése során kizártuk azokat a vállalatokat az elemzésből, amelyek esetében az OPTEN adatbázisban nem ismert (NA), 0 vagy negatív értékeket találtunk. Emellett kivettük a vizsgálatból az iskolaszövetkezeteket, amelyek személyi ráfordításként számolják el tevékenységük lényegét, a diákmunkák kifizetését is. Mivel a diákok száma viszont nem jelenik meg a létszámadatokban, ezek a vállalatok kiugróan magas egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítási adatokkal rendelkeznek, figyelembevételük pedig jelentősen torzítaná az eredményeinket.
A TOP100 vállalatok átlagosan többet költenek személyi ráfordításokra, mint a nem TOP100 vállalatok minden vármegye esetében. Az egy alkalmazottra jutó havi személyi ráfordítások országos átlaga a TOP100 körében 935 352 Ft, míg a nem TOP100 vállalatok esetében 741 688 Ft. Összesen 5 vármegye TOP100 vállalatainak személyi ráfordítása haladja meg az országos átlagot: Budapest, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, és Tolna vármegyékben. A két vállalatcsoport közti különbség Tolna vármegye esetében a legnagyobb, ahol a TOP100-ak átlagosan közel kétszer annyit költenek személyi ráfordításokra, mint a nem TOP100 társaik. Győr-Moson-Sopron és Heves vármegyékben ez az arány hasonló. Ez foglalkoztatáspolitikai szempontból jelentős kihívás, hiszen a nem TOP100 vállalatok gyenge bérversenyképességére utal, ami a munkavállalók kitörési lehetőségeit is nagymértékben korlátozhatja, és így a legmagasabb képzettséggel rendelkezők “agyelszívását” (brain drain) eredményezheti.
Fontos hangsúlyozni, hogy az itt bemutatott átlagok a vármegyékben összesen kifizetett személyi ráfordítások egy alkalmazottra jutó értékét mutatják, nem pedig a vállalati szinten mért egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítások súlyozatlan átlagát. Ebből az is következik például Tolna és Heves vármegyék esetében, hogy az átlagos egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítások az országos átlag fölötti értéket vesznek fel azért, mert egy-egy jelentős számú alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalat, amely viszonylag magas személyi ráfordítással operál, súlyából adódóan felfele húzza a vármegye átlagát.
1. Fejezet: Top100 vállalatok
1.12. ábra: Az egy alkalmazottra jutó havi ráfordítás értéke a TOP100 és nem TOP100 vállalatok körében vármegyénként (Ft, 2024)
A legtöbb vármegyében a személyi ráfordítások erős koncentrációja figyelhető meg. A TOP100 vállalatok részesedése a vármegyei szinten összesen kifizetett személyi ráfordításokból Budapest és Pest vármegye kivételével minden vármegyében több, mint 50%. Ez az arány Heves és Nógrád vármegyékben a legmagasabb, ahol a 80%-ot is meghaladja. Bár a TOP100 vállalatok jelentős hozzájárulása a vármegyei szintű személyi ráfordításokhoz szorosan összefügg azzal a ténnyel, hogy ezek a vállalatok a vármegyei szintű foglalkoztatásban is kiemelt szerepet játszanak, a személyi ráfordítások koncentrációját tovább erősíti, hogy a TOP100-ak jellemzően magasabb szintű anyagi juttatást biztosítanak, mint a nem TOP100 társaik, ahogy azt fent már bemutattuk.
1.13. ábra: A TOP100 vállalatok vármegyei szinten kifizetett személyi ráfordításokból való részesedése (%, 2024)
1. Fejezet: Top100 vállalatok elemzése
Vármegyei szinten a magasabb személyi ráfordítás közepes erősségű pozitív kapcsolatban áll az egy alkalmazottra jutó hatékonysággal 6 a TOP100 vállalatok körében. Az egyes vármegyék TOP100 vállalatait vizsgálva továbbá kiderül, hogy a vállalati szinten mért személyi ráfordítás és hatékonyság között a vármegyék túlnyomó többségében csak gyenge pozitív kapcsolat áll fent. Ez arra utalhat, hogy a TOP100 vállalatok körében a magasabb személyi ráfordítások nem egyszerűen a magasabb munkaerőhatékonyságból fakadnak, hanem további olyan szempontok is meghatározzák azt, mint például az ágazat.
1.14. ábra: Az egy alkalmazottra jutó árbevétel és a havi egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítások kapcsolata vármegyei szinten a TOP100 vállalatok körében (Ft, 2024)
Ahogy az az 1.15.-ik ábrán jól látszik, jelentős ágazati különbségek vannak a TOP100 vállalatok körében megfigyelhető egy alkalmazottra jutó havi személyi ráfordításokban. A legmagasabb havi egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítás 1 738 467 Ft (kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás), miközben a legalacsonyabb a vendéglátást jellemző 551 228 Ft. A 700 000 Ft-nál alacsonyabb személyi ráfordítással működő ágazatok közé tartozik még továbbá a textilipar, a szálláshely-szolgáltatás, a humánegészségügyi, szociális ellátás és az egyéb szolgáltatás. Eközben az skála másik végén a 1 200 000 Ft-nál magasabb havi személyi ráfordítással olyan ágazatok operálnak, mint a művészet, sport, szabadidő, az infokommunikáció, a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység, valamint a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás.
Közelebbről megvizsgálva az adatokat kiderül, hogy a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek esetében a vállalatokat hasonlóan magas személyi ráfordítás jellemzi, míg az infokommunikációs szektorban erősebb a vállalati szintű értékek szóródása. A művészet, sport, szabadidő szektor szélsőséges eset, ahol a szerencsejátékkal és sporttevékenységgel foglalkozó vállalatok kiugró adatai
6 A hatékonyságot az egy alkalmazottra jutó értékesítési árbevételben mértük.
1. Fejezet: Top100 vállalatok elemzése
jelentősen eltorzítják az ágazati átlagot. A kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás ágazatban három vállalat működik, ezek egy alkalmazottra jutó személyi ráfordításai minden esetben magasak egyéb vállalatokhoz viszonyítva. Ezek a példák rámutatnak, hogy az ábrán látható ágazati átlagok értelmezésekor figyelembe kell vennünk egyrészt a vállalatok számát az adott ágazaton belül, másrészt pedig az egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítások értékének ágazaton belüli szóródását.
1.15. ábra: Az egy alkalmazottra jutó havi személyi ráfordítások értéke ágazatonként a TOP100 vállalatok körében (Ft, 2024)
Megjegyzés: A *-gal jelölt ágazatokban kevesebb, mint 10 vállalat működik a TOP100-ak körében.
Digitalizáció – online jelenlét
A vállalatok digitalizáltsága egy összetett szempont. Egyszerre utal az üzleti és bizonyos esetekben a termelési folyamatok digitalizáltságára, a vállalat által használt digitális eszközök szofisztikáltságára, az alkalmazottak digitális készségeinek fejlettségére, vagy éppen a vállalatok online jelenlétére és értékesítésre. A digitális átállás EU-s szinten is meghatározó fejlesztéspolitikai célkitűzés, a vállalatok esetében ez az átállás a termékek és szolgáltatások minőségének javulását, a folyamatok hatékonyabb szervezését, és így magasabb versenyképességi szintet eredményezhet.
A magyarországi vállalatok digitális mutatói általában alacsonynak tekinthetők EU-s összehasonlításban. Az EU által mért Digitális Intenzitás Index (Digital Intensity Index, DII), amely 12 különböző digitális technológia alkalmazását méri vállalati szinten, a vállalatok 42%-a körében nagyon alacsony Magyarországon, ami a harmadik legmagasabb arány ebben a kategóriában az EU tagállamok között.
A digitális technológiák alacsony elterjedtsége mellett az is elmondható az EU-s adatok alapján, hogy Magyarország az e-értékesítés mentén is viszonylag gyengén teljesít más tagállamokhoz képest, a vállalatoknak csupán 23%-a értékesít online. Mindemellett a vállalatok mindössze 48%-ának van közösségi média jelenléte, ami 13%-pontos lemaradást jelent az EU-átlaghoz viszonyítva.
Tanulmányunkban a digitalizációt az online jelenlét szempontjából vizsgáltuk meg. Ezen elemzés fontos eredménye, hogy a teljes vállalati sokasághoz képest jelentősen magasabb arányban vannak jelen a TOP100 vállalatok a közösségi média terében. Az EU által mért 48%-kal szemben a TOP100-ak 77%-a rendelkezik valamilyen közösségi média platformmal. Habár ezek alapján nem tudunk a digitalizáltságra vonatkozó általános következtetéseket levonni, feltételezhetjük, hogy más szempontból is magasabb digitális intenzitás jellemzi a TOP100 vállalatokat a nem TOP100-akhoz képest. Ezen egyéb szempontok feltárása azonban további kutatást igényel.
A TOP100-ak online jelenléte jelentős területi különbségeket mutat. Az egyes vármegyékre online digitális indexeket számoltunk, amelyeket az egyes platformokon - honlap, Facebook, LinkedIn, Instagram, TikTok - való jelenlét súlyozatlan átlagából adódik. A legmagasabb, 0,66-os online jelenléti indexszel rendelkező vármegye Bács-Kiskun, a vármegyei listát pedig Nógrád zárja 0,34-es indexszel. A vállalatok többsége rendelkezik honlappal minden vármegye esetében, így Bács-Kiskun előnyét alapvetően a vállalatok kiemelkedően erős Facebook és LinkedIn jelenléte adja. Ezeket a közösségi platformokat elsődleges közösségi média felületeknek, ezzel szemben az Instagram-ot és TikTok-ot másodlagos közösségi média felületeknek tekintjük. Az minden vármegye esetében elmondható, hogy az elsődleges közösségi média platformokon erősebb a TOP100 vállalatok jelenléte, habár például Budapest esetében az Instagram jelenlét vetekszik a Facebook jelenléttel, és a TikTok is viszonylag sok, 28 vállalat által használt felület.
A területi különbségek mellett fontos ágazati eltérések is megfigyelhetők az online jelenlét terén. A mezőgazdasági vállalatok kilógnak alacsony online jelenlétükkel minden platform esetében. Ezzel szemben a honlap és Facebook jelenlét terén csak marginális különbség figyelhető meg az ipar7, a feldolgozóipar, a kereskedelem és a szolgáltatás esetében. Jelentősebb azonban a különbség más közösségi platformok vonatkozásában.
Míg a LinkedIn jelenlét a feldolgozóipar és a szolgáltatások terén erősebb, a másodlagos közösségi platformok használata a kereskedelmi és szolgáltatóipari vállalatokra jellemzőbb. Ez utóbbi nem meglepő eredmény, hiszen ezekben az ágazatokban jellemzőbb, hogy a vállalatok végfelhasználóknak értékesítenek, akiknek elérését nagyban segítheti a másodlagos közösségi platformokon való jelenlét.
7 Az ipar kategória magában foglalja a bányászat, kőfejtés, az építőipar, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, valamint a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ágazatokat.
A vállalatok egymást kölcsönösen kizáró kategóriákba sorolva azt is láthatjuk, hogy a kereskedelmi és szolgáltatási vállalatok a másodlagos közösségi platformokat alapvetően más online jelenléttel együtt használják. Míg az ipari és feldolgozóipari vállalatok nagyjából fele anélkül rendelkezik honlappal és elsődleges közösségi média felülettel, hogy másodlagos közösségi felületen jelen lennének, a kereskedelem és szolgáltató ágazatokban jelentősen kisebb különbséget láthatunk. Az elsődleges és másodlagos közösségi média platformmal is rendelkező vállalatok aránya az ipar és feldolgozóipari ágazatokban 27% és 31%, míg a kereskedelem és a szolgáltató ágazatokban körében 39-39% volt. A mezőgazdasági vállalatok, ahogy korábban is rámutattunk jelentősen elmaradnak az online jelenlét tekintetében egyéb vállalatoktól, ezen vállalatok közel egyharmada egyáltalán nincs jelen az online térben. Az ágazatban mért átlagos 0,3-as online jelenléti index is nagymértékben elmarad az egyéb szektorokban megfigyelhető értéktől.
1. Fejezet: Top100 vállalatok elemzése
1.18. ábra: A TOP100 vállalatok online jelenléte egymást kölcsönösen kizáró kategóriákba rendezve ágazati bontásban (%, 2024)
1.3. Egyéb szempontok a vállalatok teljesítményének megítéléséhez
Ahogy azt korábban bemutattuk, az elemzésünk tárgyául szolgáló vállalati köröket árbevétel alapján definiáltuk. Míg az árbevétel egy könnyen értelmezhető, a vállalat méretével és a termék iránti kereslettel szorosan összefüggő mutató, a vállalat tágabb értelemben vett teljesítményének vizsgálatakor érdemes ennél összetettebb mutatókat is bevonni az elemzésbe. A következőkben olyan különböző szempontokból vizsgáljuk meg a TOP100 és nem TOP100 vállalatokat, amelyek segítenek abban, hogy átfogóbb képet kapjunk ezen vállalatcsoportok működéséről.
Hozzáadott érték
A hozzáadott érték fontos szempont mind a vállalatok számára, mind pedig nemzetgazdasági szempontból. Azok a vállalatok, amelyek a termelési és értékesítési folyamataik során nagyobb mértékben tudják növelni a beszerzett (alap)anyagaik értékét, azaz nagyobb hozzáadott értéket teremtenek elő, nagyobb „tortát” oszthatnak szét a személyi ráfordítások, valamint a profit között. Ezzel együtt a nemzetgazdaságban is kiemelt szerepet töltenek be, hiszen a hozzáadott érték egy fontos indikátora egy gazdaság nemzetközi értékláncokban elfoglalt pozíciójának. Nemcsak Magyarország, hanem a régiónk számára is elsőrendű gazdaságpolitikai kihívás az értékláncokban betöltött szerepünk megerősítése, és így a nemzetgazdasági szinten elállított hozzáadott érték relatív bővítése.
1. Fejezet: Top100 vállalatok
Az elemzésben a hozzáadott értéket a nettó árbevétel és az aktivált saját teljesítmény értékének összegének anyagjellegű ráfordításaival csökkentett értékeként definiáltuk és számoltuk ki, ami összhangban van a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) definíciójával. A következőkben a hozzáadott értéket, valamint az árbevétel százalékában mért hozzáadott érték arányt mutatjuk be TOP100 és nem TOP100, valamint területi bontásban.
Az átlagos hozzáadott érték tekintetében nagymértékű különbségek figyelhetők meg területi összehasonlításban a TOP100 és nem TOP100 vállalati körök között. A hozzáadott érték a TOP100 vállalatok körében 44 milliárd Ft (Budapest) és 0,7 milliárd Ft (Nógrád) között mozog, ami a fent bemutatott TOP100-ba való belépési küszöbben mért területi különbségnél jóval mérsékeltebb szakadékra utal Budapest és Nógrád vármegye között. Míg az árbevétel küszöb esetében a különbség 190-szoros volt, Budapest átlagos hozzáadott értéke „csupán” 63-szorosa a Nógrád vármegyei átlagos hozzáadott értéknek. Budapest mögött a második legmagasabb átlagos hozzáadott értékkel rendelkező Pest vármegye is jelentősen elmarad a 24 milliárd Ft-os értékével. Pest mellett Győr-Moson-Sopron és Fejér vármegyék emelkednek ki a területi egységek sorából, de a többi vármegyében az átlagos hozzáadott érték nem haladja meg a 10 milliárd Ft-ot.
Ezzel együtt a TOP100 és nem TOP100 vállalatok közt is éles különbségeket láthatunk minden vármegye esetében. Budapest esetében például a nem TOP100 vállalatok átlagos hozzáadott értéke mindössze 2%-a a TOP100 vállalatok körében mért átlagos hozzáadott értéknek. Budapest mellett további 9 vármegyében nem haladja meg ez az arány az 5%-ot. Nógrád vármegye valamelyest kilóg a sorból, ahol a nem TOP100 vállalatok átlagos hozzáadott értéke 14%-át teszi ki a TOP100 vállalatokénak. Budapest és Nógrád vármegye a területi összehasonlítás két szélső értékét képviseli, azonban általánosságban is elmondható, hogy azokban a megyékben, ahol a TOP100 vállalatok átlagos hozzáadott értéke magasabb, a TOP100 és nem TOP100 vállalatok vármegyén belüli különbségei nagyobbak. Ebből az is következik, hogy a nem TOP100 vállalatok körében mért hozzáadott érték esetében kisebbek a területi különbségek.
1.19. ábra: Az átlagos hozzáadott érték a TOP100 és nem TOP100 vállalatok körében vármegyénként, (millió Ft, 2024)
1. Fejezet: Top100 vállalatok elemzése
Bár abszolút értékben vizsgálva a TOP100 vállalatok hozzáadott értéke jelentősen túlszárnyalja a nem TOP100 vállalatokét, a hozzáadott értéket az árbevétel arányában vizsgálva azt láthatjuk, hogy a nem TOP100 vállalatok a vármegyék mindegyikében erősebb teljesítményt mutatnak. A nem TOP100 vállalatok körében mért árbevétel-arányos hozzáadott érték országos szinten 30%, ezzel szemben a TOP100 vállalatok körében mindössze 19%. A TOP100-ak körében a hozzáadott érték aránya 32% (Békés) és 14% (Csongrád) között mozog. A TOP100 és nem TOP100 vállalatcsoportok közti különbség Békés vármegyében a legkisebb, 1%-pont, míg Csongrád vármegyében a legmagasabb, 20%-pont. A TOP100-ak hozzáadott érték aránya olyan gazdaságilag fejlettebb területi egységek esetében is viszonylag alacsony, mint Budapest, Komárom-Esztergom, vagy Pest vármegye. Ezzel szemben Fejér és Győr-Moson-Sopron vármegyék a középmezőnyben helyezkednek el. Ezek az eredmények rámutatnak arra, hogy a TOP100 vállalatok hozzáadott értékben mért abszolút előnye alapvetően a méretükkel és magas árbevételükkel van összefüggésben, miközben a nem TOP100 vállalatokat, vagy az általánosságban kisebb vállalatokat tömörítő TOP100 vállalatokat sok esetben hatékonyabb értékteremtés jellemzi.
1.20. ábra: Az árbevétel-arányos hozzáadott érték a TOP100 és nem TOP100 vállalatok körében vármegyénként (%, 2024)
A TOP100 vállalatok viszonylag alacsony hozzáadott érték aránya részben magyarázható azok ágazati összetételével. Az 1.21. ábrán jól látható, hogy a TOP100 vállalatok árbevételből való részesedése alapján kiemelt jelentőségű gépjárműgyártás, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása szektor a viszonylag alacsony, 25% alatti hozzáadott érték aránnyal jellemzett ágazatok közé tartoznak a TOP100-ak körében. Ezen feldolgozóipari húzóágazatok alacsony hozzáadott érték aránya nemcsak Magyarország, de más térségbeli országok meghatározó gazdaságpolitikai kihívása is. A húzóágazatokkal szemben olyan szolgáltatóipari ágazatok, mint a művészet, sport és szabadidő, a kiadói tevékenység, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, vagy a szálláshelyszolgáltatás 50%-ot meghaladó hozzáadott érték aránnyal bírnak. Ezek a szektorok azonban kisebb súllyal képviseltetik magukat a TOP100-ak körében, és általában az ezen tevékenységeket végző vállalatok mérete is kisebb, ami tovább csökkenti a súlyukat.
1.21. ábra: A hozzáadott érték arány a TOP100 vállalatok körében ágazatonként (%, 2024)
ESG
Az ESG keretrendszer a vállalatok környezeti (E), társadalmi (S) és vállalatirányitási (G) teljesítményét méri, ami fenntarthatósági és etikai szempontokra is kiterjed. Ezek a szempontok túlmutatnak a vállalatok szűken értelmezett profitmotívumán, viszont egyre inkább előtérbe kerülnek mind a vállalatvezetés, mind pedig a gazdaságpolitika terén. A vállalatok számára az ESG fontossága abban áll, hogy teret ad egy holisztikusabb vállalatvezetésnek és a hosszú távú stratégiai gondolkodásnak egyaránt, ami a
1. Fejezet: Top100 vállalatok elemzése vállalat eredményességét támogathatja. Eközben a gazdaságpolitika számára kiemelt jelentősége van annak, hogy a vállalatok elmozduljanak a rövid távú profitfókusztól és integrálják a környezeti fenntarthatóság és a társadalmi kohézió szempontjait, amelyek elősegítése egy társadalom kollektív céljaként és feladataként értelmezhetők.
A TOP100 vállalatok átlagos ESG indexe minden vármegyében magasabb a nem TOP100 vállalatok körében mért átlagos indexnél, annak ellenére, hogy a TOP100 vállalatok ágazati szerkezetéből kiindulva ezzel ellentétes eredményekre számíthatnánk. A TOP100-ak körében a feldolgozóipari vállalatok erősen felülreprezentáltak, míg olyan, általában magasabb átlagos ESG indexszel rendelkező szektorok, mint az adminisztratív és szolgáltatást támogató, vagy a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek alulreprezentáltak.
Az 1.23. ábrán azonban jól látható, hogy a TOP100 vállalatok az ágazatok túlnyomó többségében magasabb átlagos ESG-indexszel rendelkeznek. Kivételt csupán a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, valamint az infokommunikáció képez, amely szektorokban a nem TOP100 vállalatok átlagosan jobb ESG teljesítményt produkálnak. Közelebbről megvizsgálva az adatokat azt is megfigyeltük, hogy az E-alindex alacsonyabb a TOP100-ak körében, annak ellenére is, hogy ágazati szinten közel azonos átlagos E-indexeket láthatunk a TOP100-ak és nem TOP100-ak körében. Ez arra utal, hogy a TOP100-ak környezeti fenntarthatóság mentén gyengébb teljesítményt nyújtanak, mint nem TOP100 társaik, de emögött alapvetően az ágazati struktúrájuk áll. Ezt a kedvezőtlen ágazati szerkezetet ellensúlyozza, hogy a G-index mentén viszont ágazattól függetlenül jelentősen jobban teljesítenek a TOP100-ak a nem TOP100-akhoz képest, ami végül az ESG-index szintjén is a TOP100-ak felé billenti a mérleget.
1.22. ábra: A TOP100 és nem TOP100 vállalatok átlagos ESG-indexe vármegyénként (2024)
1.23. ábra: A TOP100 és nem TOP100 vállalatok átlagos ESG-indexe ágazatonként (2024)
A G-indexnek a TOP100 vállalatok körében megfigyelhető területi különbségekben is jelentős szerepe van. Az 1.24. ábrán látható, hogy a fő- és alindexek közül a G-index esetében a legnagyobb a vármegyék közti szórás, míg az E-index mentén alig figyelhető meg különbség. Ebből, illetve a fentiekben bemutatottakból arra következtethetünk, hogy a magyarországi vállalatok általánosságban nem követnek a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó stratégiát, az E-indexüket alapvetően az határozza meg, melyik ágazatban működnek. Ezzel ellentétben viszont a vállalatvezetési tudatosságban (G-index) felfedezhetők különbségek, ami ki is emeli a TOP100 vállalatokat a nem TOP100 vállalatok közül. Ugyan a
1. Fejezet: Top100 vállalatok elemzése
vállalatvezetésnek kétségkívül fontos szerepe van egy vállat sikerességében, a környezet- és társadalmi tudatosság (további) erősítése hozzájárulhat a vállalatok hosszú távú eredményességéhez, TOP100 és nem TOP100 vállalatok esetében egyaránt.
1.24. ábra: Az ESG-alindexek átlagos értékei a TOP100 vállalatok körében vármegyénként (2024)
A pénzügyi teljesítmény mutatója - score
A vállalatok pénzügyi teljesítményének és stabilitásának vizsgálata szintén fontos szempont. A vállalati pénzügyi mutatók alapvető mankót nyújtanak a vállalati döntéshozás és a befektetők számára egyaránt. Míg a jövedelmezőség egy vállalat eredményességét méri a nyereség és a befektetések öszszehasonlítása alapján, a szolvencia a vállalatok hosszú távú, a likviditás pedig azok rövid távú fizetőképességét jelenti. Az elemzésünk során létrehozott score kompozit indexünk ezen három, valamint a dinamikus áttétel mutatóját bevonva az adósságszolgálat szempontokat aggregálja. A score érték 0 és 1 között mozog, és a magasabb score érték jobb pénzügyi teljesítményt jelent.
Az átlagos score kompozit index minden vármegye esetében magasabb a nem TOP100 vállalatok körében, mint a TOP100-ak esetében. A TOP100-ak körében az átlagos score 0,42 (Borsod-Abaúj-Zemplén) és 0,51 (Nógrád) között mozog, míg a nem TOP100 vállalatok esetében 0,5 (Békés) és 0,55 (Budapest) között. A nem TOP100 és a TOP100 vállalatok átlagos score értékei közti különbség általában annál nagyobb, minél kisebb a TOP100-ak körében mért érték. Ez azt jelzi, hogy a területi különbségek a pénzügyi teljesítményben alapvetően a TOP100-aknál van, a nem TOP100 vállalatok esetében kisebb területi szórást figyelhetünk meg.
1. Fejezet: Top100 vállalatok elemzése
A score-t a három fő pillére – jövedelmezőség, szolvencia, likviditás – alapján vizsgálva az is kiderül, hogy a nem TOP100 vállalatok általánosságban a jövedelmezőség és a szolvencia területén mutatnak magasabb indexeket, míg a TOP100 vállalatok likviditása erősebb, ami alapvetően a legnagyobb árbevételű vállalatokat tömörítő TOP100 vállalatok méretéből és jellegéből fakadhat. A nagyvállalatok jellemzően alacsonyabb haszonkulccsal működnek, mivel tevékenységük volumene nagy, költségszerkezetük összetett, és gyakrabban támaszkodnak külső finanszírozásra, ami rontja a tőkeerőre vonatkozó mutatókat. Ezzel szemben a kisebb vállalatok gyakran hatékonyabbak és tőkeerősebbek, ugyanakkor szűkebb likviditási mozgástérrel rendelkeznek. Eközben a nagyvállalatok magasabb likviditása inkább méretgazdaságosságukból és stabilabb pénzáramlásukból fakad, nem feltétlenül jobb jövedelmezőségi helyzetükből.
1.25. ábra: A score kompozit index átlagos értéke a TOP100 és nem TOP100 vállalatok körében vármegyénként (2024)
A TOP100 vállalatok körében a vármegyei átlagos score, jövedelmezőségi, szolvencia és likviditás indexek hasonló képet mutatnak. A vármegyék többségében az átlagos likviditási index a legmagasabb, míg a szolvencia és jövedelmezőség terén gyengébb teljesítményt mutatnak, ami összhangban van a fentebb leírtakkal. Kivételt képez Nógrád vármegye esete, ahol a TOP100 vállalatok kiemelkedően szolvensek, és jövedelmezőségük is viszonylag magas a többi vármegyei átlaghoz viszonyítva, likviditásuk azonban a legalacsonyabb. Emögött alapvetően az állhat, hogy Nógrád vármegyében mindössze három nagyvállalat került be a TOP100-as listára, a vállalatok többsége pedig kisvállalat, tükrözve a vármegye gazdasági szerkezetét. Kiemelendő azonban, hogy Budapesten az átlagos score, jövedelmezőség és szolvencia indexek értékei annak ellenére magasak, hogy itt a legmagasabb a TOP100-ba bekerült nagyvállalatok száma (60). Ez rámutat arra, hogy a pénzügyi mutatók alakulása nem csupán a vállalatmérettől függ
1. Fejezet: Top100 vállalatok
1.26. ábra: A score, jövedelmezőség, szolvencia és likviditás indexek a TOP100 vállalatok körében vármegyénként (2024)
A TOP100-ak körében jelentős ágazati különbségek is felfedezhetők a pénzügyi mutatókat tömörítő indexek mentén. A legjobb átlagos indexek elsősorban szolgáltatói szektorokban figyelhetők meg, miközben a mezőgazdasági, feldolgozóipari és kereskedelmi szektorok vállalatai átlagosan gyengébb teljesítményt nyújtanak. Ez részleges magyarázatot nyújt arra – ágazati szerkezetéből kiindulva -, hogy Budapest TOP100 vállalatai miért mutatnak relatíve jó pénzügyi teljesítményt annak ellenére, hogy zömében nagyvállalatokról van szó. A score alapján kialakított ágazati sorrend erősen korrelál a jövedelmezőség és a likviditás indexei alapján felállítható sorrendekkel, míg a szolvencia gyengébb kapcsolatot mutat. Így vannak olyan ágazatok, melyek a szolvencia indexük alapján jóval hátrébb lennének a rangsorban, mint például az infokommunikáció, a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás, vagy éppen a szálláshely-szolgáltatás.
1. Fejezet: Top100 vállalatok
1.27. ábra: A score, jövedelmezőség, szolvencia és likviditás indexek a TOP100 vállalatok körében ágazatonként (2024)
2. Vármegye-profilok
2.1. Bevezető
A vármegyei profilokat áttekintő fejezetben minden egyes vármegye, illetve Budapest TOP100 vállalatait azonos szempontok alapján vizsgáljuk meg. Ez magában foglalja elsősorban a TOP100 vállalatok ágazati és vállalatméret szerinti elemzését. Bemutatjuk, hogy egyes teljesítménymutatók mentén (pl. árbevétel, exportárbevétel és hozzáadott érték) milyen arányban járulnak hozzá a TOP100-ak vármegyei szintű teljesítményéhez az egyes szektorok és egyes vállalatméret-csoportok.
Az egyes vármegyei profilok továbbá tartalmaznak egy táblázatot, amely az árbevétel és a score alapján kiválasztott TOP100 vállalatokat hasonlítja össze az adott vármegyén belül, illetve az országos átlagok viszonylatában, különböző teljesítménymutatók mentén. Az előző fejezetben már bemutattuk, hogy a TOP100 vállalatok az általunk kialakított, pénzügyi mutatókat tömörítő score mérőszám alapján általánosságban gyengébben teljesítenek, mint az egyes vármegyék nem TOP100 vállalatai. A score listák kialakítását ezért tartottuk érdekes vállalkozásnak.
Az ebben a fejezetben országos átlagként említett viszonyítási pont minden esetben arra az átlagra utal, amelyiket a 2000 darab, területi egységenként kiválasztott TOP100 vállalatok (súlyozott) átlagaként kaptunk. Az itt bemutatott adatpontok egyike sem értelmezendő tágabb értelemben, a számok nem tartalmaznak olyan vállalatot, amelyik nem került fel valamelyik vármegye TOP100-as listájára. A számolt átlagok továbbá súlyozottak, aminek az arányszám-jellegű teljesítménymutatók esetében van jelentősége. Ez a módszer azt eredményezi, hogy például az exportintenzitás esetében Budapest és Pest vármegye kisvállalatai, amelyek árbevétele általánosságban kimagasló más területi egységek kisvállalatainak árbevételéhez képest, jelentősen felhúzzák az országos átlagot. Az átlagok súlyozását azonban mindvégig indokoltnak tartottuk, mert ez a módszer árnyaltabb adatábrázolást tesz lehetővé.
2. Fejezet: Vármegye-profilok
A score lista alapján kiválasztott vállalatokról a 2.1. ábra ad egy területi áttekintést az átlagos score és az átlagos árbevétel számok alapján. Az átlagos score érték 0,68 (Nógrád) és 0,93 (Budapest) között mozog. A legmagasabb átlagos score-ral rendelkező területi egységek Budapest mellett Pest, HajdúBihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye. A területi ranglista végén olyan vármegyék foglalnak helyet, mint Nógrád, Tolna, Somogy, Békés és Vas. Nincs kapcsolat ugyanakkor a score alapján kiválasztott vállalatok területi átlagos score indexe és átlagos árbevétele között. A score TOP100-ak átlagos árbevétele Fejér vármegyében a legmagasabb, amit Vas, Pest, Komárom-Esztergom vármegye és Budapest követ. A legalacsonyabb átlagos árbevételek Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Somogy és Nógrád vármegyéket jellemzik.
2.1. ábra: A score index alapján kiválasztott TOP100 vállalatok átlagos score indexe és átlagos árbevétele vármegyénként (2024)
Fontos információ még, hogy a legtöbb vármegyében találtunk olyan vállalatot, amely mind az árbevétel, mind a score alapján kiválasztott TOP100-as listára felkerült. Ezen vállalatok száma azonban az esetek többségében alacsony, 5 alatti. Budapesten és Bács-Kiskun vármegyében egyáltalán nem volt átfedés a két lista között, Nógrád és Tolna vármegyékben azonban igen jelentős egyezést találtunk a két listát öszszehasonlítva. Míg az előbbi esetben a mindkét listán szereplő vállalatok száma 41, addig az utóbbi esetben ez a szám 18. Ez egyrészt adódhat abból is, hogy ezekben a vármegyékben eleve kisebb a merítési lehetőség, kevesebb vállalat működik ezeken a területi egységeken, és az alapadatbázisunkba is kevesebb vállalat került be ezekről a helyekről. Szintén magyarázó erővel bírhat az, hogy ezekben a vármegyékben az árbevétel alapján kiválasztott TOP100-ak is jellemzően kisebb vállalatok voltak, amelyeknek általánosságban véve jobb score indexeik vannak. A kisvállalatok dominanciáját is jelzi, hogy a score TOP100 listákra felkerülő 2000 vállalat 92%-a kisvállalat. Ebből következik, hogy a score index, mint kiválasztási szempont merőben más típusú vállalatokat talál meg az egyes vármegyékben. Annak megértése, hogy ezek a vállalatok pontosan milyen potenciállal rendelkeznek növekedés, exportpiacra lépés vagy versenyképes bérek biztosítása szempontjából, nem tárgya ennek a tanulmánynak, azonban úgy gondoljuk, hogy értékes információkkal szolgálhat egy ilyen irányú kutatás.
2. Fejezet: Vármegye-profilok
2.2. ábra: Azon vállalatok száma, melyek mind az árbevétel, mind pedig a score index alapján kialakított TOP100 listákra felkerültek az egyes vármegyékben
2.2. Vármegyei elemzések
Bács-Kiskun vármegye
Bács-Kiskun vármegye 2024-ban országos szinten a kilencedik legmagasabb egy főre jutó GDP-t (6 251 ezer Ft) termelte meg, ezzel a dél-alföldi régió gazdaságilag legerősebb teljesítményét nyújtotta. A vármegye TOP100 vállalata körében összesen realizált 4 197 milliárd Ft árbevétel a hetedik legmagasabb összeg volt területi összehasonlításban, miközben a bekerülési küszöb tekintetében Bács-Kiskun a negyedik helyet foglalta el 7 708 millió Ft-tal. Ennél magasabb minimum értékesítési árbevétel csak Budapest, Pest és Komárom-Esztergom vármegyékben volt megfigyelhető.
A gépjárműgyártásban működő nyolc vállalat több szempontból is dominálja a vármegye TOP100 vállalatait. Az összárbevétel közel felét és az exportárbevétel háromnegyedét ez a szektor állítja elő. Kiemelkedő exportorientáltságot jelez, hogy az ágazati árbevétel 98%-a exporttevékenységből származik. A szektor továbbá fontos foglalkoztató, a TOP100-ak által alkalmazott 29 989 főnek egy negyedét foglalkoztatja, és a személyi ráfordítások 34%-át adja. Ugyan a TOP100-ak által elállított 800 milliárd Ft-os hozzáadott érték közel egynegyedét a gépjárműgyártás termelte, ez a szektor hozzáadott értékének magas abszolút értékéből adódik, miközben a hozzáadott érték aránya ágazati összehasonlításban alacsony, mindössze 10%.
2. Fejezet: Vármegye-profilok
Bács-Kiskunban területi összehasonlításban jelentősen magasabb az élelmiszeripar súlya a TOP100 vállalatok körében. A 100-ból 23 vállalat működik ebben a szektorban, az összárbevételnek 15%-át adják, az exportárbevételnek pedig közel 10%-át, és az exportárbevétel aránya eléri a 40%-ot. Emellett az alkalmazottak közel egynegyede az élelmiszeriparban dolgozik, akikre a személyi ráfordítások 14%-a esik. Jelentős a szektor hozzáadott értékből való részesedése, 30%, amely a legmagasabb ágazati öszszehasonlításban. A hozzáadott érték aránya ebben a szektorban a harmadik legmagasabb, elmaradva a fafeldolgozás és gépgyártás mögött.
Emellett az építőipar súlya is jelentős mind árbevétel (10%), foglalkoztatás (9%), személyi ráfordítás (11%) és hozzáadott érték (13%) tekintetében is, habár a hozzáadott érték aránya mindössze 24%, ami a legtöbb ágazatban mért aránynál alacsonyabb.
2.1. táblázat: Bács-Kiskun vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
Ágazatok Vállalatok
és
Országos összehasonlításban a kisvállalatok aránya jelentősen alacsonyabb Bács-Kiskun TOP100 vállalatai körében. A vármegyei listán 15 kisvállalat, 56 középvállalat és 29 nagyvállalat található. A nagyvállalatok az árbevétel 71%-át realizálták, ami közel azonos az országos átlaggal a TOP100-ak körében. A foglalkoztattak létszáma, a személyi ráfordítás és a hozzáadott érték mentén is hasonló részesedéssel bírnak a nagyvállalatok, ezen szempontok mentén azonban súlyuk elmarad az országos arányoktól a középvállalatok javára. Ezzel szemben az exportnak 88%-át tették ki a nagyvállalatok, ami az országos átlagnál 11%-ponttal magasabb arány.
A nagyvállalatok kiemelkedő exportteljesítményét az is mutatja, hogy ezen vállalatok körében az árbevétel háromnegyede exporttevékenységből származik, míg a kis- és középvállalatok esetében ez az arány rendre 21% és 27%. A bács-kiskuni TOP100 nagyvállalatok exportintenzitása a TOP100-ak országos átlagát jelentősen, 34%-ponttal meghaladja. A hozzáadott érték arány tekintetében a nagy- és középvállalatokról is elmondható, hogy az árbevétel körülbelül egynegyedét teszi ki a hozzáadott érték, míg a kisvállalatok körében 6%-ot mértünk, ami elmarad a TOP100 kisvállalatok 10%-os átlagától. A személyi ráfordítások terén hasonlóan viszonyulnak egymáshoz a vállalatméret-kategóriák, míg a kisvállalatok árbevételük mindössze 2%-át költik személyi ráfordításokra, addig a közép- és nagyvállalatoknál mért arány valamivel magasabb, rendre 8% és 7%. Ezek az arányok követik az országos átlagot.
2.3. ábra: Bács-Kiskun vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat. Míg a kékkel körvonalazott kör a kisvállalatok arányának felel meg, addig a zölddel körvonalazott kör a közép- és nagyvállalatok részesedéseit határolja. Következésképp a két fehér kör közötti terület a középvállalatok részesedését, a zölddel körvonalazott körtől jobbra eső terület pedig a nagyvállalatok részesedését jelöli.
2.4. ábra: Bács-Kiskun vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat.
A 2.2. táblázat alapján jól látható, hogy az árbevétel alapján kiválasztott TOP100 vállalatok jelentős méretelőnnyel rendelkeznek. Az árbevétel TOP100-as vállalatok átlagos árbevétele például 41 975 millió Ft, míg a score TOP100 vállalatoké 714 millió Ft. Az átlagos alkalmazotti létszám hasonló képet mutat, az árbevétel TOP100 vállalatok átlagosan 300 főt foglalkoztatnak, ezzel szemben a score TOP100-ak 28 főt. Az exportintenzitást tekintve szintén jelentős előnye van az árbevétel TOP100 vállalatoknak, amelyek az árbevételük 62%-át exportból nyerik, szemben a score TOP100-ak körében mért 9%-os aránnyal. Hozzáadott érték arány tekintetében azonban fordított a helyzet. A score TOP100-ak hozzáadott értéke az árbevétel 58%-át teszi ki, míg az árbevétel listán szereplő vállalatok esetében ez az arány 19%. A score listán szereplő vállalatok továbbá árbevételük arányában mérve viszonylag sokat költenek személyi ráfordításokra, ami jelzi azt az általános megfigyelést, hogy a kkv-k egyik jelentős versenyhátránya, hogy kisebb terük van a bérek növelésére.
Bács-Kiskun helyzete az országos szinten összesített TOP100-akhoz képest különböző képet mutat az árbevétel és a score lista esetében. Az árbevétel listát tekintve Bács-Kiskun közepes teljesítményű vármegyének tekinthető. Bár árbevétel, létszám és személyi ráfordítás terén mutat némi lemaradást az országos átlaghoz képest, exportárbevételben jelentősen túlteljesít, amit a jelentősen magasabb exportintenzitás is jelez, átlagos hozzáadott értéke pedig közel azonos az országos körben mért átlaggal. Ezzel szemben a score TOP100-ak több teljesítménymutató mentén is jelentősen elmaradnak az országosan összesített score TOP100 vállalatoktól. A lemaradás különösen erős az export esetében, a score lista vállalatainak átlagos exportárbevétele Bács-Kiskunban 63 millió Ft, míg az országos átlag ennek közel ötszöröse, 298 millió Ft. A hozzáadott érték arányát tekintve Bács-Kiskun score TOP100 vállalatai az országos átlaghoz hasonlóan teljesítenek, az árbevétel arányában mért személyi ráfordítások pedig jelentősen meghaladják azt.
2.2. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Bács-Kiskun vármegyében
Teljesítménymutatók (átlagos értékek)
Megjegyzés: Az “Országos” ebben a kontextusban az országos szinten összesített TOP100 vállalatokat jelenti, azaz 2000 vállalatot mind az árbevétel, mind a score lista esetében.
Baranya vármegye
Baranya vármegye egy főre jutó GDP-je 5 712 ezer Ft volt 2024-ben, amivel a 14. helyet foglalta el a 20 területi egység sorában. Régiós szinten Tolna vármegye egy főre jutó GDP-jétől ugyan elmarad, de Somogyét meghaladja. A baranyai TOP100 vállalatok által megtermelt 1 103 milliárd Ft-os összárbevétel a negyedik legalacsonyabb, csupán Békés, Nógrád és Zala vármegyéket megelőzve. Ezzel szemben a minimum árbevétel tekintetében a 3 022 millió Ft-os belépési küszöbével a középmezőnyben foglal helyet a vármegye.
Baranya TOP100 vállalatai között az átlagosnál jelentősen nagyobb súllyal szerepel a mezőgazdaság, melyet 11 vállalat képvisel. Ez a 11 vállalat az árbevételnek és a foglalkoztatottaknak a 9%-áért, a hozzáadott értéknek pedig a 13%-áért felel. Az ágazat exporttevékenysége limitált, mindössze 10%os exportintenzitás jellemzi, miközben a 40%-os hozzáadott érték aránnyal középmezőnyt foglal el az ágazatok körében. A mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódik az élelmiszeripar, amely mind árbevétel (14%), mind pedig exportárbevétel (16%) terén nagyobb részesedéssel rendelkezik, mint a TOP100-ak körében az élelmiszeripari vállalatok általában.
Kiemelt szerepe van továbbá a baranyai TOP100-ak körében a közműszolgáltatásoknak. A négy energiaszektorban és négy vízellátás-, hulladékgazdálkodásban működő vállalat a TOP100-ak árbevételének 15%-át realizálták, míg a létszám, személyi ráfordítások és hozzáadott érték területeken a TOP100-ak egynegyedét adták. Utóbbi esetében úgy is jelentős a szektor súlya, hogy az itt mért a 32%-os hozzáadott érték arány közel sem kiugró az ágazatok körében.
2. Fejezet: Vármegye-profilok
Baranyában fontos exportágazat a fafeldolgozás, a gépipar, és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, amely szektorok ugyan magas exportintenzitással rendelkeznek, de nem képesek pótolni a nemzetgazdasági szinten meghatározó gépjárműipari exportot. Nem meglepő tehát, hogy a baranyai TOP100 vállalat által realizált 295 milliárd Ft-nyi exportárbevétel az ötödik legalacsonyabb a vármegyék körében.
2.3. táblázat: Baranya vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
Ágazatok
A Baranya vármegyei TOP100-ak többsége középvállalat (56), és az átlagnál magasabb arányban képviselik magukat a kisvállalatok (30) is, míg a nagyvállalatok (14) súlya fele az országos átlagnak. A középvállalatok árbevételben és exportárbevételből való részesedése ebben a vármegyében kiemelkedő, rendre 44% és 41%. Ebből az is következik, hogy Baranya esetében a nagyvállalatok dominanciája gyengébb, mint más vármegyékben. Az árbevételnek 42%-át, az exportárbevételnek pedig 54%-át realizálták ezek a vállalatok. Az alkalmazottak 55%-át foglalkoztatják nagyvállalatok, és a személyi ráfordítások 59%-áért felelnek. A hozzáadott érték tekintetében a középvállalatoknak van abszolút előnye, megtermelve annak 53%-át - amely a legnagyobb arány területi összehasonlításban -, míg a nagyvállalatok 40%-kal járulnak hozzá, amely arány jelentősen alacsonyabb, mint az országos szinten mért 79%.
Az exportintenzitást tekintve Baranya vármegye elmarad az országos átlagoktól mindhárom vállalatméret esetében. A kisvállatok erős lemaradást mutatnak ezen a területen a közép- és nagyvállalathoz képest, ami csak részben ad magyarázatot a vármegye TOP100-ainak viszonylag alacsony értékű aggregált exportárbevételére. Az emögött meghúzódó alapvető ok az igazán kiemelkedő árbevételű, magas exportintenzitású nagyvállalatok hiánya
Relatíve magas azonban a hozzáadott érték arány mindhárom vállalatkategóriában, kiváltképp a középvállalatok körében. Ennek a jelenségnek elsősorban ágazati összefüggése van, hiszen a legnagyobb árbevételű középvállalatok – melyek nagyobb súllyal szerepelnek a vállalatméret szintjén mért átlagban – olyan szektorokban működnek, mint a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, vagy egyes szolgáltatói ágazatok, melyeket magasabb hozzáadott érték arány jellemez, mint azokat a feldolgozóipari vállalatokat (pl. gépjárműgyártás, vegyipar), amelyeknek több vármegyében is meghatározó szerepe van ebben a vállalatméret-kategóriában.
vesznek fel a baranyai TOP100-ak körében. Ez nem egyszerűen a Baranya vármegyét jellemző alacsony árbevétel szinttel magyarázható. Ahogy azt korábban bemutattuk (1.12. ábra), a TOP100-ak körében mért átlagos egy alkalmazottra jutó havi személyi ráfordítás terén Baranya vármegye a 12. helyet foglalja el a területi rangsorban, ami jelentősen magasabb pozíció, mint az összárbevétel mentén elfoglalt 17. helye.
2.5. ábra: Baranya vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat. Míg a kékkel körvonalazott kör a kisvállalatok arányának felel meg, addig a zölddel körvonalazott kör a közép- és nagyvállalatok részesedéseit határolja. Következésképp a két fehér kör közötti terület a középvállalatok részesedését, a zölddel körvonalazott körtől jobbra eső terület pedig a nagyvállalatok részesedését jelöli.
2.6. ábra: Baranya vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat.
Fejezet: Vármegye-profilok
Az árbevétel alapján kiválasztott TOP100 vállalatok Baranya vármegyében is jelentősen nagyobbak, mint az ugyanezen vármegyében a score index alapján kiemelkedő vállalatok. Amíg az előző listán szereplő vállalatok átlagos árbevétele 11 033 millió Ft, ez az érték a score TOP100-ak körében mindössze 574. Hasonlóan, egy átlagos árbevétel alapján kiválasztott TOP100 vállalat 162 főt alkalmaz, ezzel szemben egy score TOP100 vállalat 22 főt. Az árbevétel TOP100 vállalatok továbbá több, mint tízszer magasabb átlagos személyi ráfordítás összeget fizetnek ki és közel tízszer magasabb átlagos hozzáadott értéket teremtenek. A hozzáadott érték arány és az árbevétel arányos személyi ráfordítások terén a score lista vállalatait magasabb arányok jellemzik.
Baranya vármegye az árbevétel és a score alapján kiválasztott vállalatok esetében is leszakadó területnek tekinthető, bár az utóbbi kiválasztási kategória mentén vizsgált vállalatok országos átlagtól való lemaradása enyhébb. Baranya árbevétel alapú TOP100 vállalatainak átlagos árbevétele mindössze 22%-a az országos átlagnak, az exportárbevétel esetében ez az arány 14%. A score TOP100-ak vármegyei átlaga viszont közel fele az országos átlagnak, az export terén viszont itt is erős a lemaradás. Ami az átlagos alkalmazotti létszámot illeti, Baranya vármegye az árbevétel listák alapján nem éri el az országos átlag felét sem, a score listák alapján viszont közel négyötödét teszi ki. A személyi ráfordítások és a hozzáadott érték átlagos értékeinek összehasonlítása alapján is hasonló képet kapunk. A hozzáadott érték arány és az árbevétel arányában mért személyi ráfordítások terén a baranyai árbevétel alapú TOP100-ak kiugróan magas, az országos átlaghoz képest másfél- és kétszeres arányokat produkálnak. A score listák alapján ez a különbség mérsékeltebb.
2.4. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakít ott TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Baranya vármegyében
Teljesítménymutatók
Megjegyzés: Az “Országos” ebben a kontextusban az országos szinten összesített TOP100 vállalatokat jelenti, azaz 2000 vállalatot mind az árbevétel, mind a score lista esetében.
Békés vármegye
Békés vármegye 4 873 ezer Ft-os egy főre jutó GDP-je messze a legalacsonyabb volt 2024-ben a dél-alföldi régióban, és a második legalacsonyabb országos összevetésben. A vármegye TOP100 vállalatai összesen 808 milliárd Ft-nyi árbevételt realizáltak, amivel Békés a 19. helyre szorult, azonban a századik TOP100 vállalat árbevétele 2 106 millió Ft volt, amivel Nógrád mellett Heves, Tolna és Vas vármegyéket is megelőzte.
Békés vármegye TOP100 vállalatai körében fontos szerepe van a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatoknak. A mezőgazdaságban 18 TOP100-as vállalat működik, ami a legmagasabb arány területi összehasonlításban8. Számosságukhoz képest viszonylag alacsony ezen vállalatok hozzájárulása az árbevételhez (10%), az exportárbevételhez (2%), a foglalkoztatottak létszámához (10%) és a személyi ráfordításokhoz is (11%). A hozzáadott érték terén a legerősebb a mezőgazdaság súlya, az összesen megtermelt 223 milliárd Ft-os hozzáadott érték 13%-át adja. Az élelmiszeripar ezzel szemben kevesebb, kilenc vállalattal képviselteti magát a TOP100-as listán, ez a kilenc vállalat azonban az árbevétel 15%-át, az exportnak 20%-át, a hozzáadott értéknek pedig közel egyharmadát adja. Ez utóbbi abból is következik, hogy a Békés vármegyei vállalatok átlagos, 54%-os hozzáadott érték aránya az országos szinten mért 32%-nál magasabb (lásd 1.21. ábra), ami arra utalhat, hogy a békési élelmiszeripari TOP100 vállalatok hatékonyabban állítanak elő hozzáadott értéket.
A gépjárműgyártást Békés vármegyében egy vállalat reprezentálja, ez azonban az első a listában, a második helyezett vállalatnál jelentősen magasabb árbevételt realizálva. Ezt a kiugró teljesítményt az is jelzi, hogy a vállalat egyedül 12%-kal járult hozzá a TOP100-ak összárbevételéhez, a foglalkoztatottaknak pedig 17%-át alkalmazza. A vállalatra vonatkozó információink azonban erősen hiányosak, amit nem tudtunk hivatalos forrásból pótolni, így a vállalat export-, személyi ráfordítások és hozzáadott érték adatait nem tudtuk figyelembe venni. Tekintve, hogy messze a legnagyobb árbevételű vállalatáról van szó, ez az adathiány jelentősen torzíthatja a vármegyei szinten aggregált értékeinket. Ennek ellenére megbízható információ hiányában nem éltünk az adatinputáció lehetőségével, amely minden esetben csak durva becsléseken alapulhat, ami egy vállalat éves teljesítménymutatóinak vonatkozásában jelentős tévedésekhez vezethet.
2.5. táblázat: Békés vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
és
8 Somogy vármegye TOP100-ai között szintén 18 darab mezőgazdasági vállalat van.
ásványi termék
tudományos, műszaki
Békés vármegyében jelentős számmal (38) képviselik magukat a kisvállalatok, habár a középvállalatok így is abszolút többségben vannak (51) a TOP100-ak körében. Mindössze 11 nagyvállalat került fel a békési listára, ez az országos TOP100 viszonylatban mért 27%-os aránynál jelentősen alacsonyabb. A kisvállalatok árbevételből, személyi ráfordításból és hozzáadott értékből való részesedése eléri rendre a 20%, 9% és 10%-ot, amelyek mindhárom mutató esetében a második legmagasabb arányok területi összehasonlításban. A nagyvállalatok alacsony számának ellenére az exportárbevétel és a létszám terén abszolút dominanciával rendelkeznek a kis- és középvállalatokkal szemben, míg az exporthoz 61%-kal járulnak hozzá, az alkalmazottaknak 57%-át adják a TOP100 vállalatok körében. Ezek az arányok azonban így is jelentősen elmaradnak a TOP100 nagyvállalatok országosan mért részesedésétől.
A békési TOP100-ak körében mindhárom vállalatméret-kategóriában az országosan mértnél alacsonyabb az exportintenzitás, a kisvállalatok lemaradása jelentős, 25%-pontos. Ezzel szemben a hozzáadott érték arány terén Békés vármegye TOP100 vállalatai jelentősen magasabb arányokat érnek el az országos átlagnál, kiváltképp a közép- és nagyvállalatok körében. Emögött részben ezen vállalatok ágazati szerkezete állhat, mivel Békés vármegyében a TOP100-ak nagyobb arányban tevékenykednek olyan - más ágazatokhoz viszonyítva - magas hozzáadott értékű ágazatokban, mint például az élelmiszeripar vagy a mezőgazdaság.
Az árbevétel-arányos személyi ráfordítások terén a békési TOP100-akat szintén magasabb arányok jellemzik. Az előző fejezetben láthattuk, hogy Békés vármegyében a második legalacsonyabb az egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítások összege (1.12. ábra), ami azt sugallja, hogy az árbevétel-arányosan magas személyi ráfordítások a békési TOP100-ak körében a vállalatok feszes büdzséjére utalhat, semmint magas személyi ráfordítás szintre. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a TOP100-aknak igen limitált a tere a további béremelésekre Békés vármegyében. Ennek orvoslása kiemelt gazdaság- és területfejlesztési feladat lehet.
2.7. ábra: Békés vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat. Míg a kékkel körvonalazott kör a kisvállalatok arányának felel meg, addig a zölddel körvonalazott kör a közép- és nagyvállalatok részesedéseit határolja. Következésképp a két fehér kör közötti terület a középvállalatok részesedését, a zölddel körvonalazott körtől jobbra eső terület pedig a nagyvállalatok részesedését jelöli.
2.8. ábra: Békés vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat. Békés vármegyében jelentős méretbeli különbségeket figyelhetünk meg az árbevétel, valamint a score index kialakított listákon szereplő vállalatok között. Az árbevétel TOP100 vállalatok 8 076 millió Ft-os átlagos árbevétele és 2 096 millió Ft-os átlagos exportárbevétele mellett eltörpül a score TOP100-ak 975 millió Ft-os átlagos árbevétele és 17 millió Ft-os átlagos exportárbevétele. A létszám, személyi ráfordítások és hozzáadott érték tekintetében hasonló képet kapunk, a score TOP100-ak átlagai nagyjából 15%-át teszik csak ki az árbevétel alapján kiválasztott TOP100 vállalatok átlagának ezen teljesítménymutatók esetében. Bár ez a szakadék jelentős a két vállalatcsoport között, mégis elmondható, hogy területi összehasonlításban a score TOP100-ak méretbeli elmaradása relatíve kicsi Békés vármegyében. Ezzel együtt pedig az is megállapítható, hogy a score lista vállalatai a többi vármegyében megfigyelthez képest kevésbé teljesítik túl az árbevétel TOP100-akat a hozzáadott érték arány és az árbevétel-arányos személyi ráfordítások terén.
Az országos szinten összesített TOP100-akkal összehasonlítva Békés vármegyében az árbevétel lista vállalatai messze elmaradnak mind árbevétel, exportárbevétel, létszám, személyi ráfordítások és hozzáadott érték tekintetében. Ezek közül talán az árbevétel a legsokatmondóbb, amelynek békési átlaga mindössze 16%-a az országos szinten mért átlagnak. Az árbevétel listák alapján ítélve tehát Békés vármegye egy erősen leszakadó területi egység, ahonnan hiányoznak a magas hozzáadott értéket előállító, magas árbevételű és jelentős foglakoztatóként megjelenő vállalatok.
A score alapján kiválasztott TOP100-ak összehasonlításakor már valamivel árnyaltabb képet kapunk. Habár a békési vállalatok átlagai itt sem haladják meg egyik mutató mentén sem az országos átlagot, a szakadék jelentősen kisebbnek tűnik. Kivételt képez az export. A békési score TOP100-ak átlagos exportárbevétele mindössze 6%-a az országos szinten mért átlagnak, miközben exportintenzitásuk is
2. Fejezet: Vármegye-profilok
nagymértékben, 21%-ponttal marad el az országos szinten mért exportintenzitástól. A gazdaságpolitikának tehát érdemes lehet ebben a vármegyében – habár ez a megállapítás általánosan, más vármegyék esetében is igaz - a kiemelt pénzügyi stabilitással rendelkező vállalatokat abban támogatni, hogy exportpiacra lépjenek, vagy növeljék exportintenzitásukat
2.6. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Békés vármegyében
Teljesítménymutatók
Megjegyzés: Az “Országos” ebben a kontextusban az országos szinten összesített TOP100 vállalatokat jelenti, azaz 2000 vállalatot mind az árbevétel, mind a score lista esetében.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye egy főre jutó GDP-je 5 342 ezer Ft volt 2024-ben, az ötödik legalacsonyabb az országban. Régiós összehasonlításában Heves vármegyétől ugyan elmarad, de Nógrád vármegye egy főre GDP-jét meghaladja ez az összeg. A vármegye TOP100 vállalatai összesen 5 012 milliárd Ft árbevételt realizáltak 2024-ben, ami a hatodik legmagasabb összeg területi összehasonlításban, míg a listába való bekerülés alsó küszöbe 3 770 millió Ft volt, ami a kilencedik helyre volt elég. Az összárbevétel és a minimum árbevétel szempontjából elért különböző pozíciók sejtetik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplénben a lista tetején szereplő vállalatok elszakadnak az alsóbb helyezéseket elérő vállalatoktól a TOP100-ak körében. Ezt megerősíti, hogy az árbevétel Gini-indexszel mért koncentráció ebben a vármegyében az egyik legmagasabb, 76%
A borsod-abaúj-zempléni TOP100-ak ágazati szerkezete a klasszikus, országos szinten is kiemelt jelentőséggel bíró feldolgozóipari szektorok köré épül. A vegyiparnak kimagasló szerepe van, a TOP100-ak körében 14 vegyipari vállalat képviseli magát. Ez a 14 vállalat realizálta az árbevétel és az exportárbevétel egyharmadát, ami rendre 1 655 milliárd és 915 milliárd Ft-ot jelent. Ezek az összegek messze a legmagasabbak ebben a szektorban területi összehasonlításban, utóbbi terén annak ellenére is, hogy a szektor exportintenzitása nem kiemelkedő a más vármegyékben mérthez képest. A vegyiparnak a
2. Fejezet: Vármegye-profilok hozzáadott értékhez való hozzájárulása is jelentős, annak 20%-át teszi ki. Számosságukhoz képest a foglalkoztatottak számából való részesedésük viszonylag alacsony, 11%, de ezeknek a munkavállalóknak a személyi ráfordítások 23%-át fizetik ki, amiből az átlagnál magasabb személyi ráfordításokra következtethetünk a szektorban.
A kiemelkedő exportintenzitású gépjárműgyártásban három TOP100-as vállalat működik, ezek azonban az árbevétel 16%-át, az exportnak nem kevesebb, mint 29%-t - összesen 779 milliárd Ft-ot, ami a negyedik legmagasabb érték ebben a szektorban területi összehasonlításban -, a hozzáadott értéknek pedig 19%-át termelik meg. Jelentős foglalkoztatók is, hiszen a TOP100-ak körében alkalmazott 54 856 főnek 10%-a dolgozik ezeknek a vállalatoknak. Ezzel együtt a személyi ráfordítások terén is jelentős súllyal rendelkeznek, 16%-át adják a TOP100-ak által összesen kifizetett ráfordításoknak.
A számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása szektorból két vállalat került be a TOP100 vállalatok közé Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. Ez a két vállalat azonban az árbevétel, a személyi ráfordítások és a hozzáadott érték terén is 10-10%-át adja a TOP100-aknak. Az exportból való részesedése magasabb, 17%.
Mindhárom kiemelt szektorról elmondható, hogy az alacsony hozzáadott érték aránnyal rendelkező ágazatok körébe tartozik. A borsod-abaúj-zempléni vegyiparról továbbá megállapítható, hogy a 14%os hozzáadott érték arányával jelentősen elmarad a TOP100-ak körében országos szinten mért 24%-os vegyipari hozzáadott érték aránytól (lásd 1.21. ábra). Ebből arra következtethetünk, hogy belföldi összehasonlításban is van tér a borsod-abaúj-zempléni vegyipar hozzáadott érték intenzitásának növelésére.
2.7. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
és szolgáltatást támogató tevékenység
Számítógép, elektronikai, optikai termék
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei TOP100-ak vállalatméret szerinti összetétele hasonlít az országos mintához, bár a kisvállalatok (21 db) súlya enyhén kisebb, a nagyvállalatoké (30 db) pedig nagyobb. A vállalatok számosságában megfigyelhető minimális eltérések a teljesítménymutatók szintjén már nagyobb különbségeket mutatnak. A nagyvállalatok a vármegyében az árbevétel 78%-át, az exportárbevételnek pedig 87%-át teszik ki, ezek az arányok országos szinten rendre 71% és 77%. Ezzel szemben azonban megállapítható, hogy a nagyvállalatok hozzáadott értékből való részesedése 6%-ponttal alacsonyabb Borsod-Abaúj-Zemplén TOP100-ai körében, ami mögött a már fent tárgyalt ágazati öszszefüggés állhat. A vármegye legnagyobb TOP100 vállalatai jellemzően alacsony hozzáadott értékű ágazatokban tevékenykednek.
Ezt támasztja alá az is, hogy a nagyvállalatok körében az országos átlagnál alacsonyabb a hozzáadott érték arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. Ezzel szemben a középvállalatoknak előnye van ezen a téren, a kisvállalatok hozzáadott érték aránya pedig egybeesik az országos átlaggal. Exportintenzitásukat tekintve a borsod-abaúj-zempléni TOP100 közép- és nagyvállalatok meghaladják az országos átlagokat, a kisvállalatok azonban jelentős lemaradást mutatnak. A kisvállalatok exporttevékenységének támogatása tehát fontos gazdaságpolitikai feladat lehet, amit a már a vármegyében felhalmozott export know-how nagyban segíthet. A vármegye TOP100 vállalatainak árbevétel-arányos személyi ráfordításai az országos átlaggal nagyjából egybeesnek mindhárom vállalatméret-kategóriában.
2. Fejezet: Vármegye-profilok
2.9. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat. Míg a kékkel körvonalazott kör a kisvállalatok arányának felel meg, addig a zölddel körvonalazott kör a közép- és nagyvállalatok részesedéseit határolja. Következésképp a két fehér kör közötti terület a középvállalatok részesedését, a zölddel körvonalazott körtől jobbra eső terület pedig a nagyvállalatok részesedését jelöli.
2.10. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat.
2. Fejezet: Vármegye-profilok
Az árbevétel és score index alapján kialakított TOP100-as listák vármegyén belüli összehasonlításából
Borsod-Abaúj-Zemplén esetében is jól látszik, hogy az árbevétel alapú TOP100 vállalatok jelentősen nagyobbak. Míg ezen vállalatok körében az átlagos árbevétel 50 115 millió Ft, létszámuk pedig átlagosan 549 fő, a score lista alapján kiválasztott vállalatok átlagos árbevétele 1 257 millió Ft, létszámuk pedig átlagosan 30 fő. Exportintenzitásukat tekintve azonban a score lista vállalatai nem mutatnak jelentős lemaradást, szemben a más területeken megfigyelt trendekkel.
Az adatokat közelebbről megvizsgálva azonban kiderül, hogy emögött egy egészen torz ok áll: a score listába bekerült egy kiemelkedő árbevételű, az árbevétel TOP100 listán is szereplő vállalat, melyet 88%-os exportintenzitás jellemez. A score listán ez az egyetlen exporttevékenységet végző vállalat, viszont mivel – ahogy azt fentebb már többször hangsúlyoztuk - az ilyen típusú vármegyei arányszámokat súlyozva átlagoljuk, a kiemelkedő árbevételének köszönhetően ez az egy darab vállalat jelentős súllyal került be az átlagszámításba. Az elemzés során bár tisztában voltunk az ilyen típusú torzítási lehetőségekkel, a módszertani konzisztencia mellett döntöttünk.
Borsod-Abaúj-Zemplén TOP100 vállalatainak teljesítménye az árbevétel és a score lista alapján kiválasztott vállalatok esetében is átlag körüli, vagy átlagon felüli az egyes teljesítménymutatók mentén. Az export terén kiemelkedő a vármegye előnye, habár a score TOP100-ak körében ez a fentebb említett torz jelenségből ered. Emellett Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye TOP100-ai általában véve nagyobb foglalkoztatóként vannak jelen mind az árbevétel, mind pedig a score vállalatok körében. A vármegye vállalatainak hozzáadott értéke és hozzáadott érték aránya a TOP100-ak országos szinten mért átlagához közeli értéket vesz fel, a score vállalatok körében enyhe lemaradást figyelhetünk meg.
2.8. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
Teljesítménymutatók
Megjegyzés: Az “Országos” ebben a kontextusban az országos szinten összesített TOP100 vállalatokat jelenti, azaz 2000 vállalatot mind az árbevétel, mind a score lista esetében.
Budapest
Budapest 2024-es egy főre eső GDP-je 18 807 ezer Ft volt, ami a második legmagasabb egy főre eső GDP-nek is több, mint kétszerese területi összehasonlításban. Ennek fényében az sem meglepő, hogy Budapest TOP100 vállalatai kiemelkedő, 37 325 milliárd Ft-os összárbevételt realizáltak, ami a második helyezett Pest vármegye összárbevételének közel háromszorosa, az utolsó helyezett Nógrád vármegye összárbevételének pedig 130-szorosa. A minimum árbevétel tekintetében hasonló módon elrugaszkodnak a Budapestet jellemző adatok, a 88 239 millió Ft-os budapesti bekerülési küszöb a második helyezettének több, mint háromszorosa, az utolsó helyezett területi egységének 190-szerese. Ezeket az információkat kiegészítve azzal a megfigyeléssel, hogy a Gini-indexszel mért árbevétel koncentráció Budapesten az egyik legalacsonyabb, megállapíthatjuk, hogy Budapest TOP100 vállalatainak túlnyomó része országosan is kiemelkedő teljesítménnyel rendelkezik.
Nem meglepő módon Budapest TOP100 vállalatainak ágazati összetétele jelentősen eltér a legtöbb vármegyében megfigyelhető erős feldolgozóipari jellegtől. Budapesten a TOP100 vállalatok több, mint egynegyede, 28 vállalat a nagykereskedelemben működik. Ezen ágazatnak jelentős az árbevételhez, az exportárbevételhez és a hozzáadott értékhez való hozzájárulása is, mindegyik teljesítménymutatónak nagyjából egynegyedét adja. A nagykereskedelem súlya az exportárbevételben annak ellenére jelentős, hogy az ágazat exportintenzitása viszonylag alacsony, 21%. Ugyanez a megfigyelés elmondható a hozzáadott érték esetében is.
Kiemelt jelentősége van továbbá az energiaszektor által dominált közműiparnak, amelyet 12 vállalat képvisel Budapest TOP100 vállalatai körébe - ebből 11 az energiaszektorban működik. Ez a 12 vállalat az árbevételnek több mint egyötödét, az exportárbevételnek pedig 44%-át adja. A szektor negatív hozzájárulása a hozzáadott értékhez abból fakad, hogy három vállalat esetében is meghaladták az anyagi jellegű ráfordítások az árbevételt 2024-ben, az egyik vállalat esetében a különbség olyan mértékű volt, hogy a mérleg a szektor szintjén is negatív irányba billent. Ezzel magyarázható a negatív hozzáadott érték arány is. Az energiaszállítással és -kereskedelemmel foglalkozó vállalatok hozzáadott érték aránya jellemzően alacsony (egyes esetekben negatív), azonban az energiaelosztás esetében magasabb, 40% körüli hozzáadott érték aránnyal működnek a vállalatok.
Bár a fentiekben kiemelt két szektor hozzájárulása az árbevételhez és az exportárbevételhez jelentős, ezek a vállalatok jellemzően kevés főt alkalmaznak. Budapest TOP100-ainak jelentős foglalkoztató a kiskereskedelemben, de még inkább a pénzügyi, biztosítási tevékenységek, illetve a szállítás, raktározás szektorokban működnek, melyek az alkalmazottak létszámának rendre 10%, 11% és 30%át adják. A személyi ráfordításokból való részesedés tekintetében hasonló arányokat kapunk, rendre 10%, 10% és 27%-ot.
Érdemes megemlíteni továbbá a művészet, sport és szabadidő ágazatot, amelyet ugyan csak egy vállalat képvisel, ez a vállalat a hozzáadott érték 30%-át teszi ki kiugróan magas, 90%-os hozzáadott érték aránnyal. Ez egy emblematikus példája a gazdasági statisztikák és mutatók korlátainak. A magas hozzáadott érték arányt alapvetően kívánatosnak tartja a szakma, ez jelzi egy vállalatról, hogy viszonylag alacsony ráfordítások mellett jelentős gazdasági értéket teremt elő a vállalat szintjén. Ez a vállalati szintű megközelítés azonban nem foglalja magában a kritériumot, hogy a szóban forgó vállalat fontos előre- és hátra mutató kapcsolatokat létesítsen a tágabb gazdasági ökoszisztéma szereplőivel, amelyek multiplikátorhatásokat hozhatnak létre, és szektorokon átívelve ösztönözhetik a növekedést.
2. Fejezet: Vármegye-profilok
Az itt tárgyalt szerencsejáték és fogadás területén működő vállalatnak ilyen multiplikátor hatása nincs, a megtermelt értéket talán érdemesebb pénzügyi értékként felfogni, semmint gazdaságiként. Fontos tehát, hogy amikor hozzáadott értékről beszélünk, az érték természete nem másodlagos, a gazdaságpolitikának pedig tekintettel kell lennie arra, hogy olyan magas hozzáadott értékű tevékenységeket támogasson, amelyek a társadalom széles köreinek nyújtanak valós értéket akár foglalkoztatotti, akár fogyasztói minőségükben.
2.9. táblázat: Budapest TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
Ágazatok Vállalatok száma
Adminisztrativ és szolgáltatást támogató
Budapest TOP100 vállalatai között található területi összehasonlításban a legtöbb, 60 nagyvállalat, ami kétszer több, mint a 27-es országos átlag. Ezzel szemben a kisvállalatok száma itt a legalacsonyabb, csupán 6. Ennek ellenére a nagyvállalatok részesedése az árbevételben és az exportárbevételben nem haladja meg az országos átlagokat Budapesten, a kisvállalatok ráadásul nagyobb arányban járulnak hozzá az exporthoz, mint a TOP100-ak körében országosan: míg Budapest kisvállalatainak részesedése az exportárbevételből 9%, ez az arány országos szinten mérve 6%. A középvállalatok esetében ugyanezek az arányok rendre 41% és 17%, ami jelzi a budapesti középvállalatok kimagasló exporttevékenységét, annak ellenére is, hogy exportintenzitásuk nem magasabb az országos átlagnál.
Az exportintenzitás a nagyvállalatok körében 16% Budapesten TOP100 vállalatai körében, ami jelentősen, 27%-ponttal elmarad az országos átlagtól. A kisvállalatok ezzel szemben az országos átlaghoz képest nagyobb arányban realizálják árbevételüket külkereskedelem útján, exportintenzitásuk eléri a 44%-ot. Hozzáadott érték arányukat tekintve a kis- és nagyvállalatok az országos átlaggal nagyjából megegyező teljesítményt nyújtanak, a középvállalatokat jellemző 4%-os arány azonban jelentősen elmarad a TOP100 körében országosan mért 14%-os aránytól. Emögött részben egy ágazati összefüggés áll, a már fentebb tárgyalt közműipari szektor több középvállalata - magas árbevételéből kifolyólag - jelentős súllyal szerepel a vállalatméret-kategóriára számolt átlagban, és valamelyest lehúzzák más középvállalatok általában magasabb hozzáadott érték arányát. Az árbevétel-arányos személyi ráfordítások terén szintén a középvállalatok lógnak ki valamelyest, ami jelezheti ezen vállalatok jellemzően alacsony árbevételhez mért bérszintjét.
2.11. ábra: Budapest TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat. Míg a kékkel körvonalazott kör a kisvállalatok arányának felel meg, addig a zölddel körvonalazott kör a közép- és nagyvállalatok részesedéseit határolja. Következésképp a két fehér kör közötti terület a középvállalatok részesedését, a zölddel körvonalazott körtől jobbra eső terület pedig a nagyvállalatok részesedését jelöli.
2.12. ábra: Budapest TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat.
Budapest esetében az árbevétel és a score lista alapján kialakított TOP100 vállalatok között szélsőségesen széles méretbeli szakadék figyelhető meg. Az árbevétel TOP100 vállalatok átlagosan 373 254 millió Ft árbevételt realizálnak és 1 625 főt alkalmaznak, ezzel szemben a score listán szereplő TOP100 vállalatok átlagos árbevétele 1 994 millió Ft, átlagos alkalmazotti létszámuk pedig 23 fő. Hasonlóan szélsőséges a score vállalatok elmaradása az exportárbevétel és a személyi ráfordítások terén is, míg a hozzáadott érték esetében valamivel árnyaltabb a kép. Ez utóbbi részben abból fakad, hogy a score listán szereplő vállalatok átlagos hozzáadott érték aránya 71%, ami jelentősen meghaladja az árbevétel TOP100-akat jellemző 12%-ot . Ahogy azt már a Budapest alfejezet bevezető bekezdései is sugallták, Budapest árbevétel TOP100-ai messze túlteljesítik a TOP100-ak körében mért országos átlagokat minden abszolút értékben mért teljesítménymutató mentén. Az átlagos budapesti árbevétel az országos átlagnak több, mint hétszerese az árbevétel TOP100-ak körében, az átlagos hozzáadott érték több, mint ötszöröse, míg az exportárbevétel, létszám és személyi ráfordítások terén több, mint négyszerese. Nincs ilyen típusú kiemelkedő teljesítménye azonban a budapesti vállalatoknak az árbevétel-arányos mutatók tekintetében. A budapesti árbevétel TOP100-k exportintenzitása, hozzáadott érték aránya és árbevétel-arányos személyi ráfordításai is alacsonyabbak az országos átlagnál.
A score alapján kialakított listákat tekintve Budapest TOP100 vállalatai közel sem mutatnak olyan nagyarányú kiugrást, mint az árbevétel TOP100-ak. Habár az átlagos árbevételt és átlagos hozzáadott értéket tekintve jóval túlteljesítik az országos átlagot, a budapesti score TOP100-ak exportteljesítménye mind abszolút értékben, mind exportintenzitásban messze elmarad a score TOP100-ak országos átlagaitól. Annak ellenére, hogy a budapesti score TOP100-ak az országos átlagnál alacsonyabb alkalma-
2. Fejezet: Vármegye-profilok
zotti létszámmal jellemezhetők, az átlagos személyi ráfordítási összeg a fővárosban átlag feletti, ami a budapesti score vállalatok bérversenyképességét jelezheti, annak ellenére is, hogy ezek a vállalatok az átlagosnál alacsonyabb árbevétel-arányos személyi ráfordításokat eszközölnek.
2.10. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Budapest esetében
Teljesítménymutatók (átlagos értékek)
Megjegyzés: Az “Országos” ebben a kontextusban az országos szinten összesített TOP100 vállalatokat jelenti, azaz 2000 vállalatot mind az árbevétel, mind a score lista esetében.
Csongrád-Csanád vármegye
Csongrád-Csanád vármegye egy főre jutó GDP tekintetében a középmezőnybe tartozó területi egység, 6 179 ezer Ft egy főre jutó GDP-je a tizedik legmagasabb volt 2024. A dél-alföldi régión belül ez összeg ugyan Bács-Kiskun egy főre jutó GDP-jétől valamelyest elmarad, de Békését jelentősen meghaladja. Ezt a területi összehasonlításban megfigyelhető pozícióját a TOP100-akat jellemző alapvető mutatók mentén is tartja, a csongrád-csanádi TOP100-ak 2 773 milliárd Ft-os összárbevétele a kilencedik legmagasabb, 3 770 millió Ft-os belépési küszöbe pedig a tizedik a területi egységek rangsorában. Csongrád-Csanád vármegye TOP100-ainak jelentős része a kereskedelemben tevékenykedik, 12 a kiskereskedelemben, 28 pedig a nagykereskedelemben. A nagykereskedelmi vállalatok a TOP100-ak által megtermelt árbevételnek több, mint felét teszik ki, ami erős ágazati koncentrációt jelez. Az ágazat hozzáadott értékhez, exporthoz, létszámhoz és személyi ráfordításokhoz való hozzájárulása azonban a vállalatok számosságához mérten igen alacsony, rendre 19%, 9%, 17% és 16%. Ezek az alacsony arányok utalhatnak a nagykereskedelemben, mint húzóágazatban rejlő alacsony potenciálra, amit a rendkívül alacsony, 3%-os exportintenzitás és 5%-os hozzáadott érték arány is jelez.
2. Fejezet: Vármegye-profilok
Kiemelt jelentőségű ágazat továbbá az élelmiszeripar, amelyet 12 vállalat képvisel a csongrád-csanádi
TOP100-ak körében. Az ágazat az árbevétel 15%-át adja, és bár exportintenzitása nem kiemelkedő, 48%-os, az exportárbevételhez 38%-kal járul hozzá. Az élelmiszeripar létszámhoz és személyi ráfordításokhoz való hozzájárulása is relatíve magas, rendre 26% és 24%. Ugyan az ágazat hozzáadott érték aránya viszonylag alacsony, 17%-os, az összesen elállított hozzáadott értéknek 19%-át adja. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a TOP100-ak körében országosan mért élelmiszeripari hozzáadott érték arány 31% (lásd 1.21. ábra), amiből arra következtethetünk, hogy a csongrád-csanádi élelmiszeripar az országosnál hatékonytalanabbul állít elő hozzáadott értéket. Ezzel szemben a vármegye vegyipari TOP100 vállalatai az országos TOP100 átlagnál magasabb hozzáadott érték aránnyal operálnak. Ez a szektor ki is emelkedik, mint másodlagos exportágazat az élelmiszeripar mellett.
2.11. táblázat: Csongrád-Csanád vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
Ágazatok Vállalatok száma Árbevétel, % Export,
és
Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
Csongrád-Csanád vármegye TOP100 vállalatainak körében az országos átlagnál enyhén nagyobb a kisvállalatok (28 db), és valamivel kisebb a nagyvállalatok (21 db) aránya. Az egyes vállalatméret-kategóriák teljesítménymutatókhoz való hozzájárulása ennek megfelelően alapvetően hasonló trendeket mutat, habár a csongrád-csanádi TOP100 nagyvállalatok árbevételből való részesedése 74%, 3%-ponttal magasabb az országos átlagnál. A létszámhoz való hozzájárulás terén a középvállalatoknál figyelhető meg viszonylag erős térnyerés a vármegyében, az országos 16%-os átlaggal szemben Csongrád-Csanádban ezek a vállalatok az alkalmazottak 30%-át adják. A személyi ráfordítások és a hozzáadott érték mentén a csongrád-csanádi TOP100 középvállalatoknak hasonló, 10%-pont körüli előnye van az országos szinten mért középvállalati részesedésekhez képest.
Az árbevétel-arányos teljesítménymutatók terén kiemelendő, hogy Csongrád-Csanád vármegyében a TOP100 körben mindhárom vállalatméret-kategória alacsonyabb exportintenzitással tevékenykedik, mint a TOP100-ak körében mért országos átlagok. A legmarkánsabb lemaradás a nagyvállalatok körében figyelhető meg, amelyeket a vármegyében 18%-os árbevétel arányos exportárbevétel jellemez, míg az országos átlag 43%. A nagyvállalatok exporttevékenységének elősegítése tehát fontos gazdaságpolitikai feladat lehet ebben a térségben.
A csongrád-csanádi TOP100 nagyvállalatok azonban a hozzáadott érték arány tekintetében is elmaradnak az országos átlagtól, ami azt is aláhúzza, hogy az exporttevékenységet olyan szektorokban szükséges támogatni melyek magasabb hatékonysággal képesek hozzáadott értéket teremteni. Az árbevétel-arányos személyi ráfordítások értéke a középvállalatok körében magasabb, a nagyvállalatok körében enyhén alacsonyabb az országos átlagnál, a kisvállalatoknál azonban egybeesik azzal.
2.13. ábra: Csongrád vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat. Míg a kékkel körvonalazott kör a kisvállalatok arányának felel meg, addig a zölddel körvonalazott kör a közép- és nagyvállalatok részesedéseit határolja. Következésképp a két fehér kör közötti terület a középvállalatok részesedését, a zölddel körvonalazott körtől jobbra eső terület pedig a nagyvállalatok részesedését jelöli.
2.14. ábra: Csongrád vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat.
2. Fejezet: Vármegye-profilok
Csongrád-Csanád vármegye sem kivétel a már eddig is megfigyelt jelenség alól: az árbevétel alapján kiválasztott TOP100 vállalatok itt is lényegesen nagyobbak a score alapján kiválasztott TOP100-aknál. Ez a különbség azonban Csongrád-Csanád esetében inkább tízszeres (az árbevétel esetében inkább húszszoros) nagyságrendű, nem pedig százszoros, ahogy azt más területi egységek esetében láthattuk. Míg az árbevétel TOP100-ak körében az átlagos árbevétel 27 734 millió Ft, addig a score TOP100-ak körében ez az érték 1 325 millió Ft.
Az átlagos létszám hasonló képet mutat, egy átlagos csongrád-csanádi árbevétel TOP100 vállalat 213 főt foglalkoztat, ezzel szemben egy score TOP100 vállalat 27-et. Exportintenzitásukat tekintve a score listán szereplő vállalatok látszólag jelentősen túlteljesítik az árbevétel alapján kiválasztott társaikat, azonban ez már egy korábban is bemutatott jelenségből fakad: a score listára bekerült négy olyan vállalat is, amelyek az árbevétel alapján is TOP100 vállalatok, és ezen vállalatok exporttevékenysége magas árbevételüknek köszönhetően jelentős súllyal szerepelnek az itt számított súlyozott átlagban. A magas exportintenzitás tehát alapvetően ennek a négy kimagaslóan magas (export) árbevételű vállalatnak köszönhető. A hozzáadott érték arány esetében ez a torz hatás nem áll fent, a score TOP100 vállalatok általánosságban jelentősen magasabb árbevétel-arányos hozzáadott értéket állítanak elő, mint az árbevétel TOP100 vállalatok a vármegyében.
Csongrád-Csanád vármegye TOP100 vállalatai területi összevetésben ugyan a középmezőnyben vannak, az országos átlagtól nagymértékben elmaradnak az abszolút értékben mért teljesítménymutatók mentén. Ez alapvetően azért van, mert Budapest kiugró értékei jelentősen felhúzzák az országos átlagot, így a középmezőnybe tartozó vármegyék TOP100-ainak teljesítmény mutatói is a lemaradás hatását keltik. Az árbevétel listát tekintve tehát a csongrád-csanádi TOP100-ak az országos átlag körülbelül 50%-án teljesít több mutató mentén is, köztük az árbevétel, a létszám, a személyi ráfordítás és a hozzáadott érték is.
Ennél jelentősebb az exportárbevételben mutatott lemaradásuk, a Csongrád-Csanádot jellemző 5 302 millió Ft-os átlagos exportárbevétel mindössze 26%-a az árbevétel TOP100 vállalatok körében mért országos átlagnak. Az a jelenség, hogy pont az export terén teljesítik jóval túl a score alapján kiválasztott csongrád-csanádi TOP100-ak az országos átlagot, szintén azért figyelhető meg, mert a vármegyei score listába olyan jelentős exportárbevételű vállalatok is bekerültek, amelyek árbevételük alapján is a legjobb vállalatok közé tartoznak. Ez a négy vállalat jelentős szerepet játszik abban is, hogy Csongrád-Csanád vármegye score TOP100-ai árbevétel, létszám, személyi ráfordítások és hozzáadott érték terén is közel egybeesnek az országos átlaggal.
2.12. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Csongrád vármegyében
Teljesítménymutatók (átlagos értékek)
Megjegyzés: Az “Országos” ebben a kontextusban az országos szinten összesített TOP100 vállalatokat jelenti, azaz 2000 vállalatot mind az árbevétel, mind a score lista esetében
Fejér vármegye
Fejér vármegye egy főre jutó GDP-je 7 471 ezer Ft volt 2024-ben, területi összehasonlításban ez volt a negyedik legmagasabb érték az országban. A közép-dunántúli régióban a második helyre volt elegendő Komárom-Esztergom vármegye mögött. A vármegye TOP100-ainak 5 143 milliárd Ft-os összárbevétele alapján ötödik helyezést ér el a területi rangsorban, minimum árbevétele, ami elérte 5 241 millió Ft-ot, pedig a hetedik legmagasabb belépési küszöbnek számít.
A Fejér vármegyei TOP100-k körében kiemelkedő az országosan is meghatározó szereppel bíró gépjárműgyártás és számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása feldolgozóipari szektorok súlya, emellett pedig a vármegye sajátossága a kiskereskedelmi ágazat jelentős hozzájárulása egyes teljesítménymutatókhoz.
A gépjárműgyártás szektorban nyolc Fejér vármegyei TOP100 vállalat tevékenykedik, amelyek az árbevételnek 16%-át, kiemelkedő exportintenzitásukból és méretükből fakadóan az exportárbevételnek pedig 29%-át realizálják. Jelentős foglalkoztatók is a vármegyében, a TOP100-ak által alkalmazottak 18%-a ebben a szektorban dolgozik és a személyi ráfordítások 19%-a is itt koncentrálódik. A vármegye
TOP100 vállalatainak körében a gépjárműgyártás hozzáadott érték aránya 26%, ami valamivel magasabb, mint a TOP100-ak körében országosan mért arány, de így is aránylag alacsony ágazati összehasonlításban. Ennek ellenére a hozzáadott érték abszolút értékének közel egyötödét adja ez a szektor.
A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása szektort ugyan csak négy Fejér vármegyei
TOP100-as vállalat képviseli, a teljesítménymutatókhoz való hozzájárulásuk kiemelkedő. Az árbevételnek ők is 18%-át adják, az exportárbevételnek pedig több, mint egyharmadát. A szektor szinte kizárólag külpiacra termel, árbevételének 98%-át realizálja export útján. A foglalkoztatottak és a személyi ráfordítások körülbelül egytizede koncentrálódik ebben az ágazatban, míg a hozzáadott értéknek 19%át adja, 26%-os hozzáadott érték arány mellett.
2. Fejezet: Vármegye-profilok
A TOP100-ak között négy kiskereskedelmi vállalatot találhatunk, amelyek az árbevétel 18%-át adják. Az ágazatnak ugyan nincs exporttevékenyége, a foglalkoztatásban jelentős szerepet játszik: az alkalmazottak 24%-át, a személyi ráfordításoknak pedig 20%-át adják. A három kiemelt ágazat közül a kiskereskedelem esetében a legalacsonyabb a hozzáadott érték arány, mindössze 16%, a teljes hozzáadott értékhez való hozzájárulása pedig 12%. Fontos azonban kiemelni, hogy ezek az arányok gyakorlatilag egy vállalatnak köszönhetők, amelynek árbevétele - kerekítve - önmagában is 18%-át adja a vármegye TOP100 összárbevételnek.
2.13. táblázat: Fejér vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
Ágazatok Vállalatok száma Árbevétel,
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
Vármegye-profilok
tudományos, műszaki tevékenység
Számítógép, elektronikai,
A Fejér vármegyei TOP100-ak vállalatméret-kategória szerinti összetétele viszonylag kis mértékben tér el a TOP100-ak körében országosan mért átlagoktól. Ugyan a nagyvállalatok száma (32 db) némileg magasabb, míg a középvállalatoké enyhén alacsonyabb (21 db), ezek a különbségek nem számottevőek, foglalkoztatás terén pedig a részesedések eltérése ennek megfelelően alakul. Az árbevétel esetében a középvállalatok hozzájárulása 14%, ami 6%-ponttal alacsonyabb az országos átlagnál, emellett pedig az exportértékesítés terén is jelentősen kisebb a középvállalatok szerepe a vármegyében az országos szinthez viszonyítva. Érdemes még kiemelni, hogy annak ellenére, hogy a kisvállalatok aránya kisebb Fejér vármegyében, a hozzáadott értékhez való hozzájárulások enyhén, 1%-ponttal nagyobb az országos átlagnál.
Az árbevétel-arányos teljesítménymutatókat vizsgálva elmondható, hogy a Fejér vármegyei TOP100 nagyvállalatok az átlagosnál nagyobb, míg a kis- és középvállalatok az átlagosnál kisebb exportintenzitással rendelkeznek. A lemaradás különösen jelentős a kisvállalatok körében, melyek többsége egyáltalán nem exportál, az exporttevékenységgel rendelkezők pedig alacsony intenzitással teszik azt a vármegyében. Hozzáadott érték arány terén viszont a középvállalatok az országos átlaghoz képest jóval magasabb aránnyal rendelkeznek annak ellenére is, hogy az ágazati összetételből ez nem következik egyértelműen. A Fejér vármegyei TOP100 középvállalatok többsége a nagykereskedelemben tevékenykedik, amely ágazatban nem kiemelkedően magas az országos szinten mért hozzáadott érték arány. Az árbevétel-arányos személyi ráfordítások mindhárom vállalatméret-kategóriában az átlaghoz hasonló arányokat mutatnak.
2. Fejezet: Vármegye-profilok
2.15. ábra: Fejér vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat. Míg a kékkel körvonalazott kör a kisvállalatok arányának felel meg, addig a zölddel körvonalazott kör a közép- és nagyvállalatok részesedéseit határolja. Következésképp a két fehér kör közötti terület a középvállalatok részesedését, a zölddel körvonalazott körtől jobbra eső terület pedig a nagyvállalatok részesedését jelöli.
2.16. ábra: Fejér vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat.
2. Fejezet: Vármegye-profilok
Ahogy a többi területi egység, úgy Fejér vármegye esetében is jelentős méretbeli eltéréseket figyelhetünk meg az árbevétel alapján kiválasztott, illetve a score alapján kiválasztott TOP100 vállalatok között. Míg előbbiek átlagos árbevétele 51 430 millió Ft, utóbbiak esetében ez az összeg 2 907 millió Ft. Hasonló, nagyságrendileg húszszoros a szakadék az átlagos létszám tekintetében is. Míg egy árbevétel TOP100 vállalat átlagosan 527 főt foglalkoztat a vármegyében, egy score TOP100 29 főt. Az exportárbevételben mért szakadék kiugró, az árbevétel TOP100-ak exportból származó átlagos árbevétele 370-szerese a score listán szereplő legjobb vállalatokénak, ami egyszerre fakad az előbbiek átlag feletti, és az utóbbiak szélsőségesen alacsony exportintenzitásából. Hozzáadott érték arányuk alapján azonban jobban teljesítenek a score vállalatok, míg az árbevétel-arányos személyi ráfordítások a két csoportban hasonlóan alakulnak.
Fejér vármegye TOP100 vállalatai az árbevétel alapján kialakított listákat vizsgálva az országos átlagnál jobban teljesítenek minden teljesítménymutató mentén: ezek a vállalatok az országos átlagnál több exportárbevételt termelnek magasabb exportintenzitáson, több főt foglalkoztatnak nagyobb személyi ráfordítási összeg és személyi ráfordítási arány mellett és hozzáadott értékük is magasabb mind abszolút, mind árbevétel-arányos értékben. A score listák összehasonlításakor azt láthatjuk, hogy a Fejér vármegyei score TOP100-ak árbevétele több, mint kétszerese az országos átlagnak, illetve a hozzáadott érték összegét tekintve is közel kétszeres a különbség. Ezeket az adatokat látva fontos kiemelni, hogy Fejér vármegyében is volt átfedés a két lista között, a score listára hét olyan vállalat került fel, amelyek árbevételük alapján is a 100 legjobb vállalat közé tartoznak a vármegyében. Ez a hét vállalat árbevétel alapján inkább a középmezőnybe tartozik, ezért nem látunk ennél szélsőségesebben kiugró teljesítményt az országos átlaghoz képest, illetve nagyon limitált exporttevékenységük miatt a vármegyei átlagos exportmutatókat sem képesek felhúzni.
2.14. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Fejér vármegyében
Teljesítménymutatók (átlagos értékek)
Megjegyzés: Az “Országos” ebben a kontextusban az országos szinten összesített TOP100 vállalatokat jelenti, azaz 2000 vállalatot mind az árbevétel, mind a score lista esetében
2. Fejezet: Vármegye-profilok
Győr-Moson-Sopron vármegye
Győr-Moson-Sopron 8 612 ezer Ft egy főre jutó GDP-t termelt 2024-ben. Területi összehasonlításban ennél nagyobb egy főre jutó GDP csak Budapestet jellemzi, a nyugat-dunántúli régióban kiemelkedő ez az érték. A TOP100 vállalatok teljesítményét tekintve szintén előkelő helyet foglal el a vármegye, 6 923 milliárd Ft-os összárbevétele a negyedik legmagasabb Budapest, Pest és Komárom-Esztergom vármegye után. 7 711 millió Ft a vármegye TOP100 vállalatai körében mért bekerülési küszöb, ez a harmadik legmagasabb minimum árbevétel összeg. Az árbevétel Gini-indexszel mért koncentrációja ebben a vármegyében az egyik legmagasabb, 76%-os, az első öt helyezett vállalat pedig a TOP100-ak által megtermelt összárbevétel nem kevesebb, mint 64%-át adja. Ez az arány csak Heves vármegyében magasabb.
Az eddig bemutatott vármegyékhez képest Győr-Moson-Sopron sajátossága, hogy egyetlen ágazat, a gépjárműgyártás, több teljesítménymutató mentén is abszolút dominanciával rendelkezik a TOP100ak körében. A 10 gépjárműipari vállalat 61%-kal járul hozzá az árbevételhez, 78%-kal pedig az exportárbevételhez. A foglalkoztatottak létszámából való részesedésük 40%, a személyi ráfordításoknak viszont 47%-át adják, ami az átlagosnál magasabb egy alkalmazottra jutó személyi ráfordításokat jelent ágazati szinten. Az adatokat közelebbről megvizsgálva azonban elmondható, hogy a 10 gépjárműipari vállalat közül egy esetében figyelhető meg az átlagosnál jelentősen magasabb egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítás, ez a vállalat viszont messze a legmagasabb alkalmazotti létszámmal rendelkezik, súlya tehát jelentős az ágazati súlyozott átlagban. A Győr-Moson-Sopron vármegyei gépjárműipari TOP100 vállalatok az országos szinten mérthez (lásd 1.21. ábra) közel azonos, 18%-os hozzáadott érték aránynyal rendelkezik, a szektor vállalatainak jelentős méretéből fakadóan azonban az összesen megtermelt hozzáadott értéknek kicsivel több, mint felét adják.
Az alacsony hozzáadott érték aránnyal működő gépjárműipari vállalatok tehát alapvető motorjai Győr-Moson-Sopron vármegye gazdaságának, amely olyannyira sikeres modell, hogy a vármegye gazdasági fejlettség tekintetében is kiemelkedő teljesítményt nyújt. Ez azonban azt is jelentheti, hogy az útfüggőség ebben a vármegyében jelentős kockázat, amit a gazdaságpolitika stratégiai szemlélettel kezelhet. Két alapvető, általánosított megoldás a gépjárműipari tevékenységek hozzáadott érték intenzitásának növelése a
1. K+F vagy a marketing és értékesítési tevékenységek meghonosítása révén, vagy
2. egyéb húzóágazatok kiválasztása és támogatása a vármegyében rendelkezésre álló humán tőke készségeinek, illetve az eleve felhalmozott tudástőke függvényében.
A vármegyében például a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet végző TOP100 vállalatok bár az árbevételhez csak limitált mértékben járulnak hozzá és méretüket tekintve sem kirívóan nagyok, a személyi ráfordításoknak a 15%-át, a hozzáadott értéknek pedig 12%-át adják. Ezek a vállalatok mind magas egy alkalmazottra jutó havi ráfordításokkal rendelkeznek, és 56%-os hozzáadott érték arányuk is magas ágazati összehasonlításban. Ez az ágazat azért is fontos példa, mert a hat vállalat között található olyan, amelyik közvetlenül kapcsolódik a gépjárműiparhoz a beszerzés, IT és pénzügyi szolgáltatásai révén (fenti i) alternatíva), de olyan is, amely más szektorhoz kapcsolódik mérnöki tevékenységével és műszaki, vagy üzleti tanácsadásával (fenti ii) alternatíva). Az ilyen típusú szolgáltatások skálázása (scale-upja), exportintenzitásának növelése egy hosszú távon előremutató fejlesztéspolitikai cél lehet a vármegyében.
2.15. táblázat: Győr-Moson-Sopron vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
tudomá
Fejezet: Vármegye-profilok
Győr-Moson Sopron vármegyében a TOP100-ak körében jelentősen nagyobb a nagyvállalatok (43 db), és jelentősen kisebb a kisvállalatok száma (10 db) a TOP100-ak országos átlagához képest.
A középvállatok száma (47 db) közel azonos, azonban a nagyvállalatok Győr-Moson-Sopron vármegyei relatíve erős dominanciája a középvállalatok teljesítménymutatókból való részesedését is elnyomja, kiváltképp az árbevétel és az exportárbevétel esetében: a vármegyei középvállalatok 8%-8%-ponttal alacsonyabb arányban járulnak hozzá ezekhez a mutatókhoz az országos átlaghoz képest. A nagyvállalatok részesedése rendre 84% és 90%. Hasonlóan magas a a nagyvállalatok részesedése a többi teljesítménymutató mentén is, a létszámnak a 85%-át, a személyi ráfordításoknak és a hozzáadott érteknek pedig 89%-89%-át adják.
A Győr-Moson-Sopron vármegye TOP100 közép- és nagyvállalatai az átlagosnál jelentősen magasabb exportintenzitással működnek, azonban a kisvállalatok árbevételük mindössze 18%-át realizálják exportból, ami 14%-ponttal kevesebb az országos átlagnál. Tekintve a vállalatméret-kategóriák kiemelkedő exportintenzitását, a vármegyében felhalmozott tudástőkét érdemes lehet a kisvállalatok külpiaci terjeszkedésének támogatására használni. Az árbevétel-arányos hozzáadott érték és személyi ráfordítás tekintetében Győr-Moson-Sopron vármegye mindhárom vállalatméret-kategóriában közel egybeesik az országos átlaggal.
2.17. ábra: Győr-Moson-Sopron vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat. Míg a kékkel körvonalazott kör a kisvállalatok arányának felel meg, addig a zölddel körvonalazott kör a közép- és nagyvállalatok részesedéseit határolja. Következésképp a két fehér kör közötti terület a középvállalatok részesedését, a zölddel körvonalazott körtől jobbra eső terület pedig a nagyvállalatok részesedését jelöli.
2.18. ábra: Győr-Moson-Sopron vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat.
Az árbevétel és a score alapján kiválasztott TO100 vállalatok Győr-Moson-Sopron esetében is jelentős méretbeli különbségeket mutatnak, amely különbségek a szélsőségesebb példákhoz tartoznak területi összehasonlításban. Egy átlagos árbevétel TOP100 vállalat 71 650 millió Ft-os árbevételt termel, egy átlagos score TOP100 vállalat árbevétele pedig 1 144 millió Ft, és míg az előbbiek átlagosan 510 főt foglalkoztatnak, addig az utóbbiak 30 főt. Nem meglepő módon a két vállalatcsoport közti szakadék export szempontjából a legnagyobb, az árbevétel alapján kiválasztott 100 legnagyobb vállalat 51 252 millió Ft-os átlagos exportárbevétele 135-szöröse a score vállalatok átlagénak, ami alapvetően az árbevétel TOP100-ak kiemelkedő exportintenzitásából fakad. Hozzáadott érték arányban ebben a vármegyében is a score vállalatok teljesítenek jobban 58%-os arányukkal, szemben az árbevétel TOP100akat jellemző 21%-kal.
Győr-Moson-Sopron vármegye vállalatai mindkét lista alapján az országos átlagot meghaladó teljesítményt mutat, azonban a score vállalatok körében kisebb előnnyel rendelkezik más területi egységekhez képest. Az árbevétel listák összehasonlításából kitűnik, hogy Győr-Moson-Sopron TOP100-ainak elsősorban az export terén van kiemelkedő teljesítménye, átlagos exportárbevételük két és félszerese az országos átlagnak. Fontos előnye van továbbá a győr-moson-soproni vállalatoknak a személyi ráfordítások és a hozzáadott érték tekintetében is, közel kétszeres átlagos értékekkel, míg az árbevétel és létszám adatok „csak” durván másfélszeresei az országos átlagnak. A vármegye előnye a score TOP100 vállalatok teljesítménye alapján már nem ennyire drasztikus, sőt, az árbevétel tekintetében nem éri el az országos átlag értékét. A vármegye score alapján kiválasztott vállalatai azonban exportárbevételüket és exportintenzitásukat tekintve is jelentősen meghaladják az országos átlagot, valamint a személyi ráfordítások átlagos szintje is magas ebben a vármegyében, ami részben annak is köszönhető, hogy az árbevétel-arányos személyi ráfordítások is magasabbak az országos átlagnál.
2.16. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Győr-Moson-Sopron vármegyében
Teljesítménymutatók (átlagos értékek)
Megjegyzés: Az “Országos” ebben a kontextusban az országos szinten összesített TOP100 vállalatokat jelenti, azaz 2000 vállalatot mind az árbevétel, mind a score lista esetében
Hajdú-Bihar vármegye
Hajdú-Bihar vármegye az észak-alföldi régióban a legmagasabb, országos szinten pedig a nyolcadik legmagasabb egy főre jutó GDP-t (6 341 ezer Ft) tudhatta magáénak 2024-ben. A vármegye TOP100 vállalatainak összárbevétele, ami elérte a 3 075 milliárd Ft-ot, szintén a nyolcadik helyre volt elég területi összehasonlításban, azonban az itt mért 5 637 millió Ft-os minimum árbevétel a hatodik legmagasabb az országban. Ez az árbevétel-küszöb magasabb, mint a Fejér és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei belépési küszöbök, annak ellenére, hogy ezekben a vármegyékben a hajdú-biharinál magasabb a TOP100-ak összárbevétele. A vármegyék “felső-középmezőnyében” - az árbevétel alapján hatodiktól tizedik vármegyéig 9 - Hajdú-Bihar vármegye viszonylag alacsony árbevétel koncentrációt mutat a Gini-index alapján, valamint a TOP5 vállalatok árbevétel részesedése is itt a legalacsonyabb, 40%.
Hajdú-Bihar vármegye TOP100-ainak ágazati összetételét vizsgálva három feldolgozóipari szektor is kiemelendő: az élelmiszeripar, a gépjárműgyártás, valamint a vegyipar. Az élelmiszeripart 12 vállalat képviseli a TOP100-as listán, amelyek az árbevétel 9%-át, viszonylag alacsony, 38%-os exportintenzitás mellett az exportárbevétel 8%-át, a létszámnak 10%-át, a személyi ráfordításoknak pedig az 5%-át adja. Ez az utóbbi két arány sejteti, - és a vállalatok egyedi adatait vizsgálva megerősíthető -, hogy az élelmiszeripari vállalatok által kifizetett alkalmazott-arányos személyi ráfordítások összege jellemzően alacsonyabb, mint más szektorokban. Magas, 18%-os azonban a szektor hozzáadott értékhez való hozzájárulása, amely mögött részben meghúzódó ok, hogy a hajdú-bihari élelmiszeripart magas, az élelmiszeripari TOP100-ak körében országosan mért átlagnál (lásd 1.21. ábra) jelentősen magasabb hozzáadott érték arány jellemzi.
9 rendre Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Csongárd és Veszprém vármegye
2. Fejezet: Vármegye-profilok
A gépjárműgyártás szektorban ugyan csak három TOP100 vállalat működik, árbevételük az összárbevétel 14%-át, exportjuk pedig az összes exportárbevétel egyharmadát teszik ki kiemelkedő exportintenzitásuknak köszönhetően. A személyi ráfordításokat tekintve 19%-os a hozzájárulásuk, az alkalmazottaknak pedig 9%-át foglalkoztatják a vármegyei TOP100-ak körében, amely arányok mögött mindhárom vállalat aránylag magas egy foglalkoztatottra jutó személyi ráfordítása áll. Az összesen megtermelt hozzáadott értékhez való hozzájárulásuk 9%, amit úgy kaptunk, hogy az egyik vállalat esetében negatív előjelű hozzáadott értéket kalkuláltunk - a vállalat anyagjellegű ráfordításai meghaladták az árbevételt -, ami kioltotta egy másik vállalat hasonló nagyságrendű, pozitív előjelű hozzáadott értékét. Ez a hozzájárulás tehát tulajdonképpen egy gépjárműipari vállalattól származik.
Az öt vegyipari TOP100 vállalat Hajdú-Bihar vármegyében az árbevételnek 10%-át, az exportárbevételnek pedig közel egynegyedét adja. A TOP100-ak által összesen foglalkoztatott 32 331 főnek 9%-át alkalmazza, akikre a személyi ráfordítások 11%-a jut. Bár a hozzáadott érték arány ebben az ágazatban viszonylag alacsony, 28%-os – ami nagyjából megfelel a TOP100-ak között országos szinten mért aránynak (lásd 1.21. ábra) -, a vegyipar 11%-kal járul hozzá az összesen elállított hozzáadott értékhez. A fent kiemelt feldolgozóiparok mellett érdemes még szót ejteni a nagykereskedelmi szektorról, amelyet összesen 21 vállalat képvisel a TOP100-ak körében Hajdú-Bihar vármegyében. Ez a 21 vállalat az árbevételnek a 26%-át adja, illetve foglalkoztatóként is jelentős szerepük van, az alkalmazottak 15%a dolgozik ebben a szektorban, a személyi ráfordítások 16%-a esik rájuk. Alacsony viszont a szektor export- (16%) és hozzáadott érték intenzitása (9%) is, így az exporthoz és a hozzáadott értékhez való hozzájárulása vállalatainak számosságához mérten viszonylag alacsony, rendre 10% és 9%.
2.17. táblázat: Hajdú-Bihar vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
Hajdú-Bihar vármegye TOP100 vállalatai között 10 kisvállalatot, 51 középvállalatot és 39 nagyvállalatot találhatunk, ezzel szemben az országos átlagok rendre 25, 48 és 27 az egyes vállalatméret-kategóriákban. Az exportárbevétel esetében meg is jelenik a nagyvállalatok országos átlaghoz viszonyítva erősebb dominanciája 91%-os hozzájárulásukkal, szemben az országosan mért 77%-kal. Hasonló kép rajzolódik ki az árbevétel tekintetében is, a nagyvállalatok által nyert tér azonban itt kisebb, csak 7%-ponttal haladja meg az országos átlagot, elérve a 78%-ot.
Más teljesítménymutatók mentén azonban a nagyvállalatok relatíve magas számosságának ellenére nem látunk ilyen megnövekedett dominanciát, a vállalatméret-kategóriák hozzájárulása a létszámhoz, a személyi ráfordításokhoz és a hozzáadott értékhez az országos szinten mért arányokhoz hasonló képet mutat. Kivételként említhető a középvállalatok létszámhoz való hozzájárulása, ami Hajdú-Bihar vármegyében 22%, 6%-ponttal magasabb, mint az országos átlag. Ezek az arányszámok összességében arra engednek következtetni, hogy a Hajdú-Bihar vármegyei TOP100 nagyvállalatok hiába képviselik magukat viszonylag magas számmal, általánosságban véve alacsonyabb teljesítményt nyújtanak országos összehasonlításban.
Az egyes vállalatméret-kategóriákban megfigyelhető exportintenzitás eltérő képet mutat. A hajdú-bihari TOP100 kisvállalatok exportintenzitása jelentősen elmarad az országos átlagtól, illetve a középvállalatok is gyengébb teljesítményt mutatnak ezen a téren, míg a nagyvállalatok valamivel magasabb arányban realizálják árbevételüket export útján. A hozzáadott érték arány tekintetében mindhárom vállalatméret-kategóriában átlag fölött teljesítenek a Hajdú-Bihar vármegyei TOP100-ak, a legnagyobb előnnyel a középvállalatok rendelkeznek. Hasonló trendeket figyelhetünk meg az árbevétel-arányos személyi ráfordítások esetében is, itt azonban a kisvállalatokat jellemző arány egybeesik az országos átlaggal.
2.19. ábra: Hajdú-Bihar vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat. Míg a kékkel körvonalazott kör a kisvállalatok arányának felel meg, addig a zölddel körvonalazott kör a közép- és nagyvállalatok részesedéseit határolja. Következésképp a két fehér kör közötti terület a középvállalatok részesedését, a zölddel körvonalazott körtől jobbra eső terület pedig a nagyvállalatok részesedését jelöli.
2.20. ábra: Hajdú-Bihar vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat.
2. Fejezet: Vármegye-profilok
Az árbevétel és a score alapján kiválasztott TOP100 vállalatok között Hajdú-Bihar vármegyében is jelentős méretbeli különbségeket figyelhetünk meg. Az árbevétel TOP100-ak 30 753 millió Ft-os átlagos árbevétele közel negyvenszerese a score TOP100-ak 774 millió Ft-os átlagának. Eközben egy átlagos árbevétel TOP100 vállalat 323 főt, míg egy átlagos score TOP100 vállalat 23 főt alkalmaz. Egészen extrém a két vállalatcsoport közti különbség az exportárbevétel terén. A score TOP100-ak exporttevékenysége marginális, mindössze 244 480 Ft, ami összesen 0,002%-át adja az árbevétel TOP100-ak exportárbevételének. Ahogy azt más vármegyék esetében is megfigyeltük, itt is elmondható ugyanakkor, hogy a score lista alapján kiválasztott vállalatok hozzáadott érték aránya jelentősen, ebben az esetben 35%-ponttal magasabb az árbevétel vállalatokéhoz képest. Ezzel együtt az árbevétel-arányos személyi ráfordítások összege is nagyobb a score vállalatok körében. Hajdú-Bihar vármegye esetében egyedinek mondható, hogy az exporttal kapcsolatos teljesítménymutatóktól eltekintve a két különböző lista alapján kiválasztott vállalatok az országos átlaghoz mérten nagyon hasonló vármegyei teljesítményt mutatnak . A két hajdú-bihari TOP100 csoport átlagos árbevétele az országos szinten mért TOP100 átlagok 60% és 61%-ának felel meg rendre az árbevétel és a score listák esetében. A létszám tekintetében ez az arány 87% és 83%, a személyi ráfordítások esetében 75% és 70%. A hozzáadott érték valamelyest kilóg a sorból, az árbevétel lista alapján kiválasztott vállalatok átlaga az országos átlagnak a 87%-át érik el, míg a score vállalatok esetében ez az arány csak 66%. Ennek ellenére azonban a hozzáadott érték arány mindkét lista esetében átlag feletti Hajdú-Bihar vármegyében.
2.18. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Hajdú-Bihar vármegyében
Megjegyzés: Az “Országos” ebben a kontextusban az országos szinten összesített TOP100 vállalatokat jelenti, azaz 2000 vállalatot mind az árbevétel, mind a score lista esetében
Heves vármegye
Heves vármegye egy főre jutó GDP-je 6 045 ezer Ft volt 2024-ben, amely az Észak-Magyarországi régióban a legmagasabb értéknek számított, országos összehasonlításban pedig a 12. helyre volt elég. A TOP100 vállalatok összárbevételét tekintve szintén a 12. helyen végzett Heves vármegye, a 100 kiválasztott vállalat összesen 2 282 milliárd Ft-nyi árbevételt realizált. A TOP100-ak minimum árbevételét tekintve már más képet kapunk, Heves vármegyében a belépési küszöb 2 039 millió Ft volt, amely a negyedik legalacsonyabb árbevétel-küszöb területi összehasonlításban. Ez a diszkrepancia sejteti, az adatok pedig meg is erősítik, hogy Heves vármegyében erősen koncentrálódik a TOP100 vállalatok csoportján belül az árbevétel: a Gini-index és a TOP5 vállalatok részesedése is itt a legmagasabb, rendre 79% és 67%
A TOP5 vállalat dominanciájából az is következik, hogy a kiemelkedő hozzájárulással bíró ágazatok képviselik magukat a lista legtetején. A közműiparból összesen hét vállalat került fel a TOP100-as listára, amelyek bár az árbevételhez való hozzájárulásuk arányaiban véve nem kiemelkedő, 9%, létszámukat (13%) és a személyi ráfordításokat (14%) tekintve már fajsúlyosabbak. Kiemelkedő az ágazati szintű hozzáadott értéke a szektornak, 62%-os, ami az országos átlagnak sokszorosa. Emögött alapvetően egy vállalat kiemelkedő teljesítménye áll, amely nem megújuló forrásból való villamosenergia-termeléssel foglalkozik. Ez szintén rámutat a gazdaságstatisztikák egyik korlátjára, nevezetesen a természeti tőke értékének integrálásának hiányára. A természeti tőke felélése nem jár anyagjellegű költséggel a vállalat számára, így értéke nem jelenik meg a vállalati szintű eredménykimutatásban, azonban a folyamat kétségkívül társadalmi szintű költségekkel jár, ami nem csak csökkentheti, de radikális esetben ellensúlyozhatja is egy vállalat által megtermelt, vállalati szinten mért gazdasági hozzáadott értéket. Heves vármegye TOP100 vállalatai között hat gépjárműipari vállalat található, amelyek az árbevételnek 29%-át, 100%-os exportintenzitás mellett pedig az exportárbevétel 39%-át adják. Emellett a gépjárműipar jelentős foglalkoztató is, a vármegye TOP100-ai által foglalkoztatott 23 427 főnek a 18%-a dolgozik ebben a szektorban, akikre a személyi ráfordítások 21%-a esik. A vármegyében elállított hozzáadott értékhez 17%-kal járul hozzá ez a hat vállalat, azonban a szektort jellemző 13%-os hozzáadott érték arány meglehetősen alacsony, bár a TOP100-ak körében országos szinten mért ágazati arány ehhez hasonló értéket mutat (lásd 1.21. ábra).
Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásával csupán csak három vármegyei TOP100 vállalat foglalkozik, ez a három vállalat azonban az árbevétel 38%-át adja, az exportárbevételnek pedig közel felét, 48%-át. A gépjárműgyártáshoz hasonlóan ez a szektor is kizárólag külpiacra termel. A tárgyalt ágazat részesedése a foglalkoztatottak létszámából 23%, a személyi ráfordításokhoz pedig 29%-kal járul hozzá. A hozzáadott érteknek több mint egynegyedét, 27%-át adja, azonban erről a szektorról is elmondható, hogy alacsony a hozzáadott érték intenzitása.
2.19. táblázat: Heves vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
Ágazatok
Heves vármegye TOP100-ai körében a nagyvállalatok száma (19 db) ugyan alacsonyabb az országos átlagnál, a teljesítménymutatókból való részesedése viszont több esetben is magasabb, ami a nagyvállalatok kimagaslóan erős dominanciájára utal. Az árbevételnek például a 81%-át adják, az exportárbevételnek nem kevesebb, mint 93%-át, a hozzáadott értéknek pedig a 81%-át. A középvállalatok (50 db) azonban az átlagosnál magasabb részesedéssel bírnak a létszám és a személyi ráfordítások terén, ezen teljesítménymutatóknak rendre a 25% és 20%-át adják.
Az exportintenzitást tekintve a Heves vármegyei TOP100 kisvállalatok teljesítménye jelentősen elmarad az országos átlagtól a 15%-os arányukkal, azonban a nagyvállalatok messze túlteljesítik azt. A 87%-os exportintenzitási arány ezen vállalatok körében 44%-ponttal magasabb, mint a TOP100 nagyvállalatok országos szinten mért átlaga. A Heves vármegyei kisvállalatok körében az átlagnál valamivel magasabb a hozzáadott érték arány, és az árbevétel-arányos személyi ráfordítás is. A középvállalatok esetében hasonló trendeket látunk, habár a Heves vármegyei értékek és az országos átlagok közti különbségek itt valamelyest élesebbek. Az országos átlaggal egybeesnek továbbá ezek a mutatók a nagyvállalatok körében.
2.21. ábra: Heves vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat. Míg a kékkel körvonalazott kör a kisvállalatok arányának felel meg, addig a zölddel körvonalazott kör a közép- és nagyvállalatok részesedéseit határolja. Következésképp a két fehér kör közötti terület a középvállalatok részesedését, a zölddel körvonalazott körtől jobbra eső terület pedig a nagyvállalatok részesedését jelöli.
2.22. ábra: Heves vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat.
Heves vármegyében is egyértelmű az árbevétel alapján kiválasztott TOP100 vállalatok méretbeli előnye a score alapján kiválasztott TOP100 vállalatokkal szemben. Az előbbiek körében az átlagos árbevétel 22 831 millió Ft, az átlagos létszám pedig 234 fő, míg az utóbbiak esetében ezek a számok rendre 927 millió Ft és 25 fő. Jelentős, nagyságrendileg százszoros a különbség a két vállalatcsoport exportárbevételében, ami nemcsak a vállalatcsoportok méretbeli eltéréséből fakad, hanem az eltérő exportintenzitásukból is. Míg az árbevétel TOP100 vállalatok árbevételük 76%-át realizálják export útján Heves vármegyében, addig a score TOP100 vállalatok esetében ez az arány csak 19%. A hozzáadott érték esetében a szakadék már inkább csak tízszeres, és itt is megfigyelhető, hogy a score TOP100 vállalatok átlagosan magasabb árbevétel-arányos hozzáadott értéket érnek el, mint az árbevétel TOP100-ak. Ezzel együtt az árbevétel-arányos személyi ráfordítások is magasabbak az előbbiek körében.
Heves vármegye árbevétel és score TOP100 vállalatainak teljesítménye valamelyest eltérő képet mutat országos összehasonlításban. Árbevétel tekintetében az árbevétel TOP100-ak ugyan jelentősen elmaradnak az országos átlagtól, annak csak 44%-át érik el, export terén megközelítik az országos átlagot. A létszám, személyi ráfordítások és hozzáadott érték esetében a Heves vármegyei árbevétel TOP100-ak teljesítménye az országos átlag 60-70%-os szintjén mozognak. Magasabbak az országos átlagnál azonban ezen vállalatok körében az arányszám-jellegű teljesítménymutatók. A score TOP100 vállalatok a létszám és a személyi ráfordítások terén közelítik meg a leginkább az országos átlagot, annak rendre 89%-át és 84%-át érik el. Az export tekintetében egy markánsabb lemaradást láthatunk, a Heves vármegyei score TOP100-ak exportszintje 58%-a az országos átlagnak. Továbbá ezek a vállalatok csak az árbevétel-arányos személyi ráfordítások tekintetében mutatnak az országos átlagnál magasabb átlagos arányszámot.
2.20. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Heves vármegyében
Teljesítménymutatók (átlagos értékek)
Megjegyzés: Az “Országos” ebben a kontextusban az országos szinten összesített TOP100 vállalatokat jelenti, azaz 2000 vállalatot mind az árbevétel, mind a score lista esetében
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 2024-ben az összes vármegye közül a 15. helyen végzett az egy főre jutó GDP alapján (5 419 ezer Ft) – az észak-alföldi régióban ezzel a másodikként teljesítő vármegye Hajdú-Bihar után. A vármegye TOP100 vállalata körében összesen realizált 2 572 milliárd Ft árbevétel alapján a 14. helyen áll területi összehasonlításban. A bekerülési küszöb tekintetében ennél némileg rosszabbul teljesít – 2 735 millió Ft-tal a 13. helyet foglalja el.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye TOP100 vállalatát a mezőgazdaság és élelmiszeripar, a feldolgozóipar oldaláról pedig a gép-, gépjármű- és elektronikai gyártás dominálja. A térség megkerülhetetlen szereplője a jászfényszarui elektronikai üzem, ami jelentősen torzítja mind az árbevétel, mind az export adatokat az elektronikai ágazat irányába. Bár a szektor nem termel arányaiban jelentős hozzáadott értéket, mindösszesen 18%-ot az árbevétel arányában – ezen az összegen osztoznak a gyár munkásai személyi ráfordítás és tulajdonosai profit formájában - méretéből fakadóan mégis kiemelkedik: a listán szereplő vállalatok hozzáadott értékének negyede a szektorban tevékenykedő három vállalathoz, de ezen belül is leginkább Jászfényszaruhoz köthető. A vármegyei TOP100 2 573 milliárd forintos árbevételének 34%-a, míg az 1 294 milliárd forintos exportárbevétel 44%-a kötődik az elektronikai iparhoz. A megye másik kiemelt ágazata a gép- és gépjárműgyártás, ezen ágazatok az elektronikánál kevésbé koncentráltak, a TOP100 vállalat körébe kilencen kerültek be, hozzáadott értékük arányaiban magasabb. Összesen az export több, mint 23%-áért felelnek, míg a teljes árbevételt tekintve arányuk meghaladja a 14%-ot. Bevételük 97%, illetve 77%-a külpiacokról származik. Emellett jelentős foglalkoztatási hatás is megfigyelhető ezen két ágazat esetében, a TOP100 vállaltoknál elhelyezkedett közel 28 ezer munkavállaló 16%-a dolgozott itt.
2. Fejezet: Vármegye-profilok
Mint fontos foglalkoztató még mindenképpen említésre méltó a Jász-Nagykun-Szolnok megyei villamos berendezés ipar, valamint a kiskereskedelem, előbbinek exportárbevételhez való hozzájárulása is jelentős, közel 10%. Fontos szereplő még a szolnoki ipari parkban található textilipari óriás, ami prémium kategóriás autóipari bőrbeszállítóként jelentős, 37%-os árbevétel-arányos hozzáadott értékkel és 93%-os exportaránnyal egészíti ki a vármegye ipari mixét.
A magasabb hozzáadott értékkel bíró ágazatok, mint például az adminisztráció vagy az energiaszektor kis súllyal szerepel csak a megye TOP100 vállalata között, ebben a kategóriában egyedül a vegyipar nyolc vállalata jelenik meg szemmel látható árbevétellel és exporttal, ez 3,6% mindkét mutató esetében.
2.21. táblázat: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
Ágazatok
és szol
Hozzá
2. Fejezet: Vármegye-profilok
A vállalati létszámkategóriákat megvizsgálva Jász-Nagykun-Szolnok megye átlagos szinten áll.
A TOP100 vállalat közé létszám alapján kerültek be kisvállalatok is, azonban ezek árbevétele és legfőképp exportárbevétele elenyésző volt. A legtöbb vállalat a vármegyei TOP100-ból középvállalat volt, árbevételük meghaladta a 20 százalékot, a külpiacokon azonban közel sem jelentek meg akkora súllyal, mint a nagyok, a megyei exportvétel nagyságrendileg egytizedéért voltak felelősek 2024-ben.
A foglalkoztatotti létszám és a személyi ráfordítások tekintetében a középvállalatok súlya az árbevétel arányában alakult. Azonban a hozzáadott érték tekintetében árbevétel-arányosan a nagyoknál jobban teljesítettek, a TOP100 közel 30 százalékát érték el a kicsikkel együtt.
A fenti diagramon már említett hozzáadott-érték-többlet árbevétel-arányos kimutatásban is tetten érhető, míg a kisvállalatok átlagosan 17%-ot, a közép- és nagyvállalatok 23%-ot termeltek meg.
Az árbevétel-arányos export tekintetében viszont a személyi ráfordítások különbségénél még nagyobb különbséggel találkozunk. Míg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei nagyvállalatok árbevételének 60%-a származik külföldről – mindezt úgy, hogy a már említett elektronikai üzem „csupán” 65 százalékot exportál, lévén a vállalatnak vannak még Magyarországon működő egységei –, addig a kicsik és közepesek esetében ez az arány 17%, illetve 23% volt 2024-ben. És ezen értékek nem a megyei átlagos exportteljesítményre, csupán a megyei TOP100 vállalatok teljesítményére vonatkoztak, az ezen körül kívül eső vállalatok még ennél is alacsonyabb export-aránnyal rendelkeztek: Jász-Nagykun-Szolnok megyének földrajzi fekvéséből kifolyólag nincs természetes exportpiaca, az iparpolitikai sikerek itt a meghatározó ágazatokban a beszállítói láncok alacsonyabb szintjein érthetőek tetten, adott esetben közvetett exportőrként.
2.23. ábra: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat. Míg a kékkel körvonalazott kör a kisvállalatok arányának felel meg, addig a zölddel körvonalazott kör a közép- és nagyvállalatok részesedéseit határolja. Következésképp a két fehér kör közötti terület a középvállalatok részesedését, a zölddel körvonalazott körtől jobbra eső terület pedig a nagyvállalatok részesedését jelöli.
2. Fejezet: Vármegye-profilok
2.24. ábra: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében az árbevétel és a score lista alapján kiválasztott vállalatok méretbeli szakadéka a kevésbé szélsőséges esetekhez tartozik. Az árbevétel alapján kiválasztott TOP100 vállalatok átlagos árbevétele 25 729 millió Ft, átlagos alkalmazotti létszámuk 278 fő. Ezzel szemben a score alapján kiválasztott TOP100-ak átlagosan 1 499 millió Ft árbevételt realizálnak, és 38 főt foglalkoztatnak. A score vállalatok a hozzáadott érték mentén maradnak el a legkevésbé az árbevétel TOP100-aktól, az utóbbiak 5 885 millió Ft-os hozzáadott értéke azonban így is ötszöröse az előbbiek körében mért értéknek. A viszonylag moderált különbségeket részlegesen magyarázza, hogy Jász-Nagykun-Szolnok esetében nyolc olyan vállalat van a score TOP100 listán, amelyek az árbevétel listára is felkerültek, ami területi összehasonlításban az átlagosnál nagyobb átfedést jelent.
Ebből az is következik, hogy amíg Jász-Nagykun-Szolnok árbevétel TOP100 vállalatainak teljesítménye elmarad az országos átlagtól az abszolút értékben mért teljesítménymutatók mentén, addig a score TOP100 esetében több mutató is az országos átlagnál jelentősen nagyobb értéket vesz fel. A jász-nagykun-szolnoki árbevétel TOP100-ak az országos átlag 50-75%-át érik el mind árbevétel, mind exportárbevétel, mind létszám, mind személyi ráfordítások, mind pedig hozzáadott érték tekintetében. Ennek ellenére ezek a vállalatok átlagon felüli árbevétel-arányos mutatókkal rendelkeznek. A score TOP100-ak esetében viszont Jász-Nagykun-Szolnok vármegye rendre az átlagon felül teljesít a személyi ráfordítások abszolút és árbevétel-arányos szintjétől eltekintve. A vármegye előnye kimagasló az exportárbevétel és az exportintenzitás esetében, ami mögött szinte kizárólag az árbevétel TOP100 listán is szereplő vállalatok teljesítménye áll.
2.22. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
Megjegyzés: Az “Országos” ebben a kontextusban az országos szinten összesített TOP100 vállalatokat jelenti, azaz 2000 vállalatot mind az árbevétel, mind a score lista esetében
Komárom-Esztergom vármegye
Komárom-Esztergom vármegye 2024-ben az összes vármegye közül a harmadik helyen végzett az egy főre jutó GDP alapján (8 134 ezer Ft) – a közép-dunántúli régióban ezzel az elsőként teljesítő vármegye. A vármegye TOP100 vállalata körében összesen realizált 7 475 milliárd Ft árbevétel alapján a harmadik helyen áll területi összehasonlításban. A bekerülési küszöb tekintetében ennél némileg rosszabbul teljesít – 5 908 millió Ft-tal az ötödik helyet foglalja el.
Komárom-Esztergom vármegye TOP100 vállalatainál a gép és gépjárműgyártás mellett hangsúlyos szerepet kap a nagykereskedelem, ami az árbevétel 26%-áért felel. A TOP100-ba 10 élelmiszeripari és 9 vegyipari vállalat is bekerül. A vármegye hozzáadott értéke jelentős, az árbevétel 31%-át adja. Bár két ágazat esetében, ami két vállalatot jelentett, adathiány miatt nem tudtunk hozzáadott értékeket számolni, a többi ágazat esetében érdekes mintákat figyelhettünk meg. A TOP100-ba bekerült például egy adminisztratív és szolgáltatástámogató ágazatba tartozó vállalat, ami a gyakorlatban csomagolással foglalkozik, és ami szinte kizárólag exportpiacokra értékesít, jelentős, 54%-os hozzáadott értékkel – bár súlya a teljes vármegyei árbevételben nem szignifikáns. Nem úgy, mint a gépjárműgyártás, ahol a vármegyei TOP100-ak árbevételének közel egyötödét adó 10 vállalat átlagos hozzáadott érték aránya alacsony, 11%, mégis az összesen elállított hozzáadott értéknek egyötödét adja.
A Komárom-Esztergom vármegyei számítógép ágazat is jelentős, az 1000 milliárd forint fölötti exportértékesítést elérő elektronikai gyártó és 4 kisebb társa a vármegye teljes árbevételének 17%-át adta. A gépjármű és a számítógép ágazata összesen a vármegyei export kétharmadáért volt felelős 2024-
2. Fejezet: Vármegye-profilok
ben, ezeken felül jelentős exportkapacitást csupán a vegyipar tudott felmutatni, az összesen elállított exportárbevétel 11%-át elállítva. Ez az ágazat továbbá jelentős foglalkoztatóként – a vármegye TOP100 alkalmazottainak 17%-a dolgozik ebben az ágazatban – jelentős hozzáadott értéket is termel: árbevétel-arányosan 25%-ot, a vármegye hozzáadott értékének egyötödét.
2.23. táblázat: Komárom-Esztergom vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
Ágazatok
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
tudományos, műszaki tevékenység
2. Fejezet: Vármegye-profilok
Komárom-Esztergom vármegye gazdasági szerkezetét jelentősen dominálják a nagyvállalatok: a gépipari, számítógépes és vegyipari kapacitások nem csak az árbevétel és az export, de a létszám, személyi ráfordítások és még a hozzáadott érték szempontjából is kiemelkedik. A kisvállalatok teljesítményüket tekintve meg sem közelítették a Komárom-Esztergom vármegyei ipari komplex teljesítményét.
Egy szempontból kiemelkednek a helyi vállalatok az országos társaikhoz képest, ez pedig az export: a határ közelsége miatt mind a három vállalati csoportban jelentős külpiaci értékesítés zajlik. A hozzáadott értékek megoszlása a három vállalati csoport között a természetes mintát követi: a legmagasabb ilyen értékekkel a középvállalatok működnek, utánuk következnek a nagy- és végül a kisvállalatok.
Ez a mintázat a szektorális megoszláson túl annak is köszönhető, hogy míg a kisvállalatok a magas költségeik, valamint alacsony béreik és profitjuk miatt nem képesek magas hozzáadott értéket létrehozni, addig a nagyvállalatok a jelentős beruházási igényük és beszerzett szolgáltatásaik miatt nem rendelkeztek kellő hozzáadott érték potenciállal, holott egy vállalatra jutóan magasabb személyi ráfordításokkal képesek dolgozni, mint a közepes vagy a kisvállalat társaik. Ebből következik az is, hogy a legjobb megtérüléssel tőke és árbevétel-arányosan a közepes vállalatok rendelkeznek, ez Komárom-Esztergom vármegyében sincs másképp.
2.25. ábra: Komárom-Esztergom vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat. Míg a kékkel körvonalazott kör a kisvállalatok arányának felel meg, addig a zölddel körvonalazott kör a közép- és nagyvállalatok részesedéseit határolja. Következésképp a két fehér kör közötti terület a középvállalatok részesedését, a zölddel körvonalazott körtől jobbra eső terület pedig a nagyvállalatok részesedését jelöli.
2.26. ábra: Komárom-Esztergom vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat.
Komárom-Esztergom vármegyében az árbevétel TOP100-ak előnye a score TOP100 vállalatokkal szemben igen jelentős az árbevétel és az exportárbevétel terén. Az árbevétel TOP100-ak átlagos árbevétele 74 755 millió Ft, a score TOP100-aké 1 897 millió Ft, ami közel negyvenszeres különbség. Az exportárbevétel terén ez a különbség több, mint ötvenszeres. Nagyságrendileg “csak” tízszeres a két vállalatcsoport közti különbség létszám, személyi ráfordítások és hozzáadott érték tekintetében. Ahogy más vármegyékben, úgy Komárom-Esztergomban is az árbevétel TOP100-ak rendelkeznek magasabb exportintenzitással, azonban a hozzáadott érték és az árbevétel-arányos személyi ráfordítás a score TOP100-ak körében magasabb.
Komárom-Esztergom vármegye TOP100 vállalatai mindkét kiválasztási szempont mentén az országos átlagnál jellemzően magasabb teljesítményt mutatnak. Az árbevétel TOP100-ak az országos átlagos árbevételnek 146%-át realizáljak, az exportárbevételnek pedig közel kétszeresét. Kisebb körükben azonban az átlagos foglalkoztatotti létszám és a hozzáadott érték arány tekintetében is az országos átlag alatt teljesítenek. A score lista alapján kiválasztott TOP100-ak teljesítménye körülbelül másfélszerese az országos átlagnak árbevétel és hozzáadott érték tekintetében, azonban több mint kétszerese annak az exportárbevétel és a személyi ráfordítások mentén.
2.24. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Komárom-Esztergom vármegyében Teljesítménymutatók
Megjegyzés: Az “Országos” ebben a kontextusban az országos szinten összesített TOP100 vállalatokat jelenti, azaz 2000 vállalatot mind az árbevétel, mind a score lista esetében
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye 2024-ben az összes vármegye közül az utolsó helyen végzett az egy főre jutó GDP alapján (3 894 ezer Ft). A vármegye TOP100 vállalata körében összesen realizált 283 milliárd Ft árbevétel alapján is az utolsó helyen áll területi összehasonlításban. A bekerülési küszöb tekintetében szintén, 462 millió Ft-tal.
Nógrád vármegyében képviselteti magát a legtöbb ágazat a TOP100-ak körében, ami utal a húzóágazatok hiányára. Ezt megerősíti, hogy csupán két ágazat szerepel árbevétele szerint nagyobb súllyal a TOP100 vállalat között, mint 10%, a nagykereskedelem és a gépjárműgyártás. A gépjárműgyártással foglalkozó három legnagyobb vállalat a vármegyei TOP100 árbevételének 29%-át adta. Ők hárman a vármegye exportjának kétharmadáért felelősek, de nem csak a bevételeik tekintetében emelkednek ki a mezőnyből: ők felelnek a személyi ráfordítások közel egynegyedéért a TOP100 vállalatok között, valamint a hozzáadott érték 15%-áért, ami kiemelkedik a többi ágazat teljesítménye mellett. Mindezt annak ellenére, hogy árbevétel-arányosan csupán 12% hozzáadott értéket termeltek. Emellett az export 90%-át adja a három vállalat árbevételének.
A fenti vállalatokon túl nehéz megnevezni Nógrád vármegye húzóágazatát, a többi ágazat a megyei átlagoknak megfelelően közepes súlyokkal szerepel mind árbevétel, mind export szempontból. Hozzáadott érték tekintetében említésre méltó lehet a vármegye mezőgazdasága, ám ezen ágazat esetében mindig kérdéses a hozzáadott érték számítása és értelmezése, lévén egy versenyképességében kérdéses, támogatásra szoruló szektorról beszélünk, ahol a hozzáadott érték mértéke –
2. Fejezet: Vármegye-profilok
egyszerűsítve és elméleti keretben értelmezve a munkások bérének és a vállalati profitoknak az összege – a piaci mechanizmusoktól részben elszakad: az állami és EU-s források megléte és hiánya is hozzájárul ehhez. A fentiek mellett azonban fontos erőssége az ágazatnak, hogy 17% fölötti árbevétel-arányos exporttal rendelkezik.
2.25. táblázat: Nógrád vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
Nógrád TOP100 vállalata közül 69 kis-, 28 közép-, és 3 nagyvállalat. A nagyvállalatok az árbevétel 28%át realizálták, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól a TOP100-ak körében. A foglalkoztattak létszáma, a személyi ráfordítás és a hozzáadott érték mentén közel azonos részesedéssel bír, ezen szempontok szerint országos szinten a nagyvállalatoknak szintén nagyobb súlya van. Az export 61%-át tették ki a nagyvállalatok, ami az országos átlagnál 16%-ponttal alacsonyabb arány.
A nagyvállalatok körében az árbevétel 86%-a exporttevékenységből származik, míg a kis- és középvállalatok esetében ez az arány rendre 4% és 36%. A hozzáadott érték arány tekintetében, habár vannak különbségek, azok viszonylag kiegyensúlyozottak: a hozzáadott érték aránya az összárbevételhez képest a nagyvállalatok esetében 13%, a középvállalatoknál kiemelkedő, 33%, míg a kisvállalatok körében 25%-ot mértünk. A személyi ráfordítások terén a kisvállalatok árbevételük 12%-át költik személyi ráfordításokra, míg a közép- és nagyvállalatoknál mért arány valamivel magasabb, rendre 19% és 14%.
2.27. ábra: Nógrád vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat. Míg a kékkel körvonalazott kör a kisvállalatok arányának felel meg, addig a zölddel körvonalazott kör a közép- és nagyvállalatok részesedéseit határolja. Következésképp a két fehér kör közötti terület a középvállalatok részesedését, a zölddel körvonalazott körtől jobbra eső terület pedig a nagyvállalatok részesedését jelöli.
2.28. ábra: Nógrád vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat.
Nógrád vármegye sajátos eset abból a szempontból, hogy a vármegye árbevétel TOP100 és score TOP100 vállalatai közel 50%-os arányban átfednek. Összesen 41 olyan vállalat van a vármegyében, amely mindkét listán szerepel. Ebből adódik, hogy a két nógrádi vállalatcsoport abszolút értékben mért teljesítménye között közel sem látunk olyan szélsőséges eltéréseket, mint más vármegyék esetében. Az árbevétel TOP100-ak átlagosan 2 839 millió Ft árbevételt termelnek, és 58 főt alkalmaznak. Ezzel szemben a score TOP100-ak esetében ezek a számok rendre 750 millió Ft és 26 fő. Kivételt képez az exportárbevétel, ahol az árbevétel TOP100-ak teljesítménye közel negyvenszerese a score vállalatokénak. Az exportorientációban való eltérés az exportintenzitásban is megjelenik, az árbevétel TOP100-ak az árbevétel jelentősen magasabb arányát realizálják külkereskedelem révén, azonban a score TOP100 vállalatok körében itt is magasabb a hozzáadott érték arány és a személyi ráfordítások árbevételben mért aránya is.
A nógrádi árbevétel TOP100-ak teljesítményét az országos átlaghoz mérve egyértelműnek tűnik Nógrád leszakadó helyzete. Az átlagos nógrádi árbevétel az árbevétel TOP100-ak körében összesen 6%-a az országos átlagnak, az exportárbevétel esetében ez az arány 5%, és a hozzáadott érték esetében is csak 9%. A személyi ráfordítások árbevétel arányos szintje duplája az országos átlagnak, ami mögött valószínűsíthetően jelentős bérversenyképességi kihívások állnak. A probléma nemcsak abban áll, hogy a nógrádi TOP100 vállalatok rendkívül alacsony átlagos egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítással operálnak, hanem abban is, hogy ennek ellenére az árbevételük kiemelkedő arányát személyi ráfordításra költik, így terük is rendkívül szűk a személyi ráfordítások növelésére. A score TOP100-ak országos átlaghoz mért teljesítménye annak ellenére is átlagon aluli, hogy 41 vállalat árbevétel szempontjából is kiemelkedő a vármegyében. A score vállalatok az országos átlagos árbevételnek így is csak 59%-át érik el, az exportárbevételnek pedig mindössze 10%-át. Ezen nógrádi vállalatok teljesítménye a hozzáadott érték tekintetében is jelentősen elmarad az országos átlagtól, nemcsak abszolút, de árbevétel-arányos értékben is.
2.26. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Nógrád vármegyében
Teljesítménymutatók (átlagos értékek)
Megjegyzés: Az “Országos” ebben a kontextusban az országos szinten összesített TOP100 vállalatokat jelenti, azaz 2000 vállalatot mind az árbevétel, mind a score lista esetében
Pest vármegye
Pest vármegye 2024-ben az összes vármegye közül az ötödik helyen végzett az egy főre jutó GDP alapján (7 164 ezer Ft). A vármegye TOP100 vállalata körében összesen realizált 13 123 milliárd Ft árbevétel alapján a második helyen áll területi összehasonlításban. A bekerülési küszöb tekintetében szintén második helyen áll 27 207 millió Ft-tal.
A Pest vármegyei TOP100 vállalati kör árbevétel-szerkezete egyszerre kereskedelem-központú és néhány nagy ipari ágazat által dominált. A teljes árbevétel közel felét a kiskereskedelem (23%) és a nagykereskedelem (20%) adja, a vállalatszám is itt a legmagasabb. Emellett kiemelkedik a villamos berendezés gyártása (14%) és az energia–víz–hulladékgazdálkodás (10%). Foglalkoztatásban különösen erős a kiskereskedelem (43%).
Exportoldalon az ipar erősebb: a kivitel döntően a villamos berendezés gyártásában koncentrálódik (az összes export 33%-a, 99,6%-os exporthányad), emellett számottevő az energia, víz, hulladékgazdálkodás exportteljesítménye (19% export-részesedés, 80% exporthányad). Közepes súllyal, de magas exportintenzitással kapcsolódik be a számítógép, elektronikai gyártás (10% export-részesedés, 97% exporthányad) és a gép, gépi berendezés gyártása (9% export-részesedés, 98% exporthányad), míg a kereskedelmi ágak exportja jellemzően alacsonyabb.
A hozzáadott érték alapján kétpólusú szerkezet rajzolódik ki. Abszolút hozzájárulásban a kiskereskedelem (19%) és a villamos berendezés gyártása (18%) a két legnagyobb tétel, de az árbevételhez viszonyított hozzáadott érték alacsonyabb ezekben az esetekben, mint az ipari és tudásintenzív területekhez képest (pl. élelmiszeripar: 65%, egyéb feldolgozóipar: 59%, infokommunikáció: 44%, elektronikai gyártás: 30%), még ha az árbevételi súlyuk nem is mindig kiugró.
2.27. táblázat: Pest vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
Pest TOP100 vállalatai közül 10 kisvállalat, 34 középvállalat, és 56 nagyvállalat. A nagyvállalatok az árbevétel 72%-át realizálták, ami nagyjából megegyezik az országos átlaggal a TOP100-ak körében. A foglalkoztattak létszáma, a személyi ráfordítás és a hozzáadott érték mentén magasabb részesedéssel bír, ezen szempontok szerint országos szinten a nagyvállalatoknak kisebb súlya van. Az export 71%át tették ki a nagyvállalatok, ami az országos átlagnál 6%-ponttal alacsonyabb arány.
A nagyvállalatok körében az árbevétel 42%-a exporttevékenységből származik, míg a kis- és középvállalatok esetében ez az arány rendre 55% és 31%. A hozzáadott érték arány tekintetében a nagyvállalatok járnak élen 22%-kal, a középvállalatoknál 13%, míg a kisvállalatok körében 6%-ot mértünk. A személyi ráfordítások terén a kisvállalatok árbevételük rendkívül alacsony hányadát, 0,4%-át költik személyi ráfordításokra, míg a közép- és nagyvállalatoknál mért arány valamivel magasabb, rendre 4% és 7%.
2.29. ábra: Pest vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat. Míg a kékkel körvonalazott kör a kisvállalatok arányának felel meg, addig a zölddel körvonalazott kör a közép- és nagyvállalatok részesedéseit határolja. Következésképp a két fehér kör közötti terület a középvállalatok részesedését, a zölddel körvonalazott körtől jobbra eső terület pedig a nagyvállalatok részesedését jelöli.
2.30. ábra: Pest vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat.
2. Fejezet: Vármegye-profilok
Pest vármegyében a megszokott nagyságrendű különbségek fedezhetők fel az árbevétel TOP100 és score TOP100 vállalatokat jellemző abszolút értékben mért teljesítménymutatók mentén. Az árbevétel TOP100-ak átlagos értékeinek a score TOP100 vállalatok átlagos értékei csak 2-5%-át teszik ki. Az árbevétel esetében a legélesebb a különbség , az előbbiek 131 234 millió Ft-os átlagos árbevétele több, mint hatvanszorosa az utóbbiak 2 075 millió Ft-és átlagának. Eközben egy árbevétel TOP100 vállalat átlagosan 737 főt foglalkoztat, míg egy score TOP100 vállalat 31 főt. A score TOP100 vállalatok azonban jelentősen, 46%-ponttal magasabb hozzáadott érték aránnyal rendelkeznek a Pest vármegyei árbevétel TOP100-akkal szemben.
Pest vármegye mindkét kiválasztási szempont szerint kialakított lista alapján jelentősen túlteljesíti az országos átlagot minden mutató mentén, leszámítva az árbevétel-arányos személyi ráfordításokat. Az árbevétel TOP100-ak körében a Pest vármegyei vállalatok átlagos mutatói kétszeresét-háromszorosát teszik ki az országos átlagnak. A vármegye előnye a hozzáadott érték terén a legnagyobb mértékű, de az exportárbevétel terén is közel háromszoros értéket ér el. Az abszolút értékben mért teljesítménymutatók annak ellenére is messze meghaladják az országos átlagot, hogy az árbevétel-arányos mutatók nagyjából megfelelnek az országos átlagnak.
A Pest vármegyei score TOP100-ak teljesítménye szintén kimagasló. Bár Pest vármegyében egyetlen olyan vállalat volt, amelyik mindkét listán szerepel, ez a vállalat árbevétel alapján a 25. legnagyobb Pest vármegyei vállalat, amelynek árbevétele, exportja és hozzáadott értéke jelentősen felhúzza a vármegye score vállalatainak átlagos teljesítményét. A score listán ez az egyetlen exporttevékenységgel rendelkező vállalat (amely egyébként 100%-ban külpiacra termel), azonban méretéből fakadóan a súlyozott átlagként számolt érték eltorzul és vármegyei szinten 74%-os exportintenzitást mutat. A hozzáadott érték arány esetében nincs ilyen szélsőségesen torzító hatása ennek az egy vállalatnak, az átlagot a súlyozatlan átlaghoz képest némileg lefelé húzza. A Pest vármegyei score vállalatok tehát általánosságban is hatékonyabban állítanak elő hozzáadott értéket, mint az országos átlag.
2.28. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100
mutatóinak összehasonlítása Pest vármegyében
Teljesítménymutatók (átlagos értékek)
Megjegyzés: Az “Országos” ebben a kontextusban az országos szinten összesített TOP100 vállalatokat jelenti, azaz 2000 vállalatot mind az árbevétel, mind a score lista esetében
Somogy vármegye
Somogy vármegye 2024-ben az összes vármegye közül a 17. helyen végzett az egy főre jutó GDP alapján (5 114 ezer Ft) – a dél-dunántúli régióban ezzel az utolsóként teljesítő vármegye. A vármegye TOP100 vállalata körében összesen realizált 1 715 milliárd Ft árbevétel alapján a 15. helyen áll területi összehasonlításban. A bekerülési küszöb tekintetében szintén 15. helyen áll 2 305 millió Ft-tal.
A Somogy vármegyei TOP100 vállalati körben árbevétel alapján kiemelkedik a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártása, amely önmagában a teljes árbevétel 39%-át adja, így a vármegyei toplista fő húzóágazatának tekinthető. Ezt követi a nagykereskedelem (12%), az élelmiszeripar (12%) és a szállítás-raktározás (7%). A vállalatszámot vizsgálva elmondhatjuk, hogy a vármegyére jellemző a koncentráltság: az árbevételhez legnagyobb mértékben hozzájáruló ágazatokban jellemzően kevesebb vállalat működik.
Exportoldalon még markánsabb az ipari orientáció, a külpiaci teljesítmény döntően a számítógép, elektronikai iparhoz kötődik, amely a teljes export 67%-át adja, miközben exporthányada rendkívül magas (98%). Emellett a gépipar (91%), a fafeldolgozás (99%), a fémfeldolgozás (78%) és a villamos berendezés gyártása (72%) is erősen exportorientáltak, bár árbevételi súlyuk kisebb.
A hozzáadott érték szempontjából kiemelkedő, hogy a szállítás-raktározás a hozzáadott érték 25%át adja, ami mögött részben a szektor kiemelkedően magas hozzáadott érték aránya áll (76%). A számítógép, elektronikai ipar szintén meghatározó. Ezzel szemben a kereskedelmi szektorok – különösen a nagykereskedelem alacsonyabb hozzáadottérték-hányaddal működnek.
2.29. táblázat: Somogy vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
Ágazatok
és szol -
Somogy TOP100 vállalatai közül 27 kisvállalat, 57 középvállalat, és 16 nagyvállalat. A nagyvállalatok az árbevétel 65%-át realizálták, ami kicsivel elmarad az országos átlagtól a TOP100-ak körében. A foglalkoztattak létszáma, a személyi ráfordítás és a hozzáadott érték mentén közel azonos részesedéssel bír, ezen szempontok szerint országos szinten a nagyvállalatoknak nagyobb súlya van. Az export 86%át tették ki a nagyvállalatok, ami az országos átlagnál 9%-ponttal magasabb arány.
A nagyvállalatok körében az árbevétel 74%-a exporttevékenységből származik, míg a kis- és középvállalatok esetében ez az arány rendre 36% és 17%. A hozzáadott érték arány tekintetében a közép- és nagyvállalatok járnak élen: a hozzáadott érték aránya az összárbevételhez képest előbbi esetében 23%, utóbbiaknál 24%, míg a kisvállalatoknál ez az arány 10%. A személyi ráfordítások terén a kisvállalatok árbevételük 3%-át költik személyi ráfordításokra, míg a közép- és nagyvállalatoknál mért arány valamivel magasabb, 12-12%.
2.31. ábra: Somogy vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat. Míg a kékkel körvonalazott kör a kisvállalatok arányának felel meg, addig a zölddel körvonalazott kör a közép- és nagyvállalatok részesedéseit határolja. Következésképp a két fehér kör közötti terület a középvállalatok részesedését, a zölddel körvonalazott körtől jobbra eső terület pedig a nagyvállalatok részesedését jelöli.
2.32. ábra: Somogy vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat.
Somogy vármegyében az árbevétel TOP100 és a score TOP100 vállalatok teljesítményében megfigyelhető különbségek az export terén radikálisak, más abszolút értékben mért mutató alapján pedig illeszkednek azokhoz a trendekhez, amit a vármegyék többségében láthatunk. Az árbevétel TOP100-ak 17 155 millió Ft-os átlagos árbevétele nagyságrendileg hússzorosa a score TOP100 vállalatok körében mért átlagnak, ez az arány az exportárbevétel esetében azonban 155-szörös. A létszám, személyi ráfordítások és a hozzáadott érték esetében a különbség nagyságrendje inkább tízszeres. Ahogy az más vármegyékről is elmondható, Somogyban is magasabb a score TOP100-ak körében mért árbevétel-arányos hozzáadott érték és személyi ráfordítás, mint az árbevétel TOP100-akat jellemző értékek. Somogy vármegye mind az árbevétel TOP100-ak, mind pedig a score TOP100-ak teljesítményét tekintve jelentősen elmarad az országos átlagtól az abszolút értékben mért teljesítménymutatók alapján. Az árbevétel TOP100-ak gyenge pontja az árbevétel, az országos átlagnak csak 33%-át teszi ki a somogyi átlagos érték. Ezzel szemben a score TOP100 vállalatok az export terén mutatják a legnagyobb lemaradást, átlagos exportárbevételük az országos átlag alig több, mint egyötödének felel meg. Magas azonban a somogyi árbevétel TOP100-ak exportintenzitása, hozzáadott érték aránya és árbevétel-arányos személyi ráfordítása is. A score vállalatokról ez már nem mondható el, az exportintenzitás terén jelentős lemaradást mutatnak, a hozzáadott érték arányuk is alacsonyabb az országos átlagnál, személyi ráfordításaik árbevétel-arányos értéke azonban magasabb.
2. Fejezet: Vármegye-profilok
2.30. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Somogy vármegyében
Teljesítménymutatók (átlagos értékek)
Megjegyzés: Az “Országos” ebben a kontextusban az országos szinten összesített TOP100 vállalatokat jelenti, azaz 2000 vállalatot mind az árbevétel, mind a score lista esetében
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 2024-ben az összes vármegye közül a 18. helyen végzett az egy főre jutó GDP alapján (4 930 ezer Ft) – az észak-alföldi régióban ezzel a leggyengébben teljesítő vármegye, illetve országosan is csak két vármegyénél – Békés és Nógrád – teljesített jobban. A vármegye TOP100 vállalata körében összesen realizált 1 921 milliárd Ft árbevétel alapján a 13. helyen áll területi összehasonlításban. A bekerülési küszöb tekintetében ennél némileg magasabb helyet foglal el – 4 318 millió Ft-tal a nyolcadik helyet foglalja el.
A vármegye TOP100 vállalatai közül a legtöbb vállalat a nagy- és kiskereskedelemben működik (22, illetve 17 db vállalat, amely az összes vizsgált vállalat 40%-a) – azonban a vállalatok számossága nem követi azok árbevételi súlyát – ez a súlypont inkább az ipari ágazatok felé tolódik. Kiemelkedő ebből a szempontból a vegyipar, amely a vármegye összárbevételének negyedét adja úgy, hogy mindössze 9 vállalat tartozik ebbe a szektorba. Emellett viszonylag nagyobb súllyal jelenik meg a vármegye gazdaságában az élelmiszeripar (12 vállalat, 16%-a az összárbevételnek) és a nagykereskedelem (22 vállalat, 16%-a az összárbevételnek).
A TOP100 vállalatok bevételének 39%-a származik exportból, de ez döntően feldolgozóipari és gépgyártással kapcsolatos ágazathoz köthető. Mind az egyéb feldolgozóipar, mind a gép, gépi berendezés gyártása és a gépjárműgyártás alacsony részesedéssel rendelkezik az összes exportárbevételből, úgy, hogy saját exporthányaduk valamennyi esetben 90% felett van – tehát ebben a három szektorban működő vállalatokra jellemző, hogy szinte teljesen a külpiacra termelnek.
2. Fejezet: Vármegye-profilok
A hozzáadott érték vármegyei átlagban a teljes árbevétel 24%-a, azonban az ágazatok között jelentős eltérések vannak. Az egyéb feldolgozóiparban működő vállalatok hozzáadott érték-hányada kiemelkedően magas, 51%, különösen árbevételi részesedésükhöz képest (10%). Ilyen, magas hozzáadott értékkel rendelkező szektor még a mezőgazdaság és az ingatlanügyek, azonban ezek összsúlya kicsi. A másik véglet a kereskedelem, amely jellemzően alacsonyabb hozzáadottérték-hányadú (nagykereskedelem: 9%; kiskereskedelem: 13%). Foglalkoztatás tekintetében a vegyipar (15%), élelmiszeripar (13%), kiskereskedelem (11%) és az egyéb feldolgozóipar (18%) a fő munkaerő-felszívók – amelyek jellemzően a legnagyobb arányban részesülnek az összes személyi ráfordításból is. Ezen adatok fényében a vármegye versenyképessége két fő kérdéssel néz szembe: (1) mennyire stabil a külpiacra termelő nagy foglalkoztatók exporttevékenysége, illetve (2) felzárkóztathatók-e a magas árbevételi részesedéssel rendelkező vállalatok termelékenység és hozzáadott érték terén.
2.31. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
Ágazatok
2. Fejezet: Vármegye-profilok
Szabolcs-Szatmár-Bereg TOP100 vállalatai közül 30 kisvállalat, 46 középvállalat, és 24 nagyvállalat.
A nagyvállalatok az árbevétel 61%-át realizálták, ami elmarad az országos átlagtól a TOP100-ak körében. A foglalkoztattak létszáma, a személyi ráfordítás és a hozzáadott érték mentén magasabb részesedéssel bír, ezen szempontok szerint országos szinten a nagyvállalatoknak szintén nagyobb súlya van. Az export 74%-át tették ki a nagyvállalatok, ami az országos átlagnál 3%-ponttal alacsonyabb arány.
A nagyvállalatok körében az árbevétel fele exporttevékenységből származik, míg a kis- és középvállalatok esetében ez az arány rendre 14% és 30%. A hozzáadott érték arány tekintetében, habár vannak különbségek, azok viszonylag kiegyensúlyozottak: a hozzáadott érték aránya az összárbevételhez képest a nagyvállalatok esetében 30%, a középvállalatoknál 18%, míg a kisvállalatok körében 11%-ot mértünk. A személyi ráfordítások terén a kisvállalatok árbevételük mindössze 4%-át költik személyi ráfordításokra, míg a közép- és nagyvállalatoknál mért arány valamivel magasabb, rendre 8% és 12%.
2.33. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat. Míg a kékkel körvonalazott kör a kisvállalatok arányának felel meg, addig a zölddel körvonalazott kör a közép- és nagyvállalatok részesedéseit határolja. Következésképp a két fehér kör közötti terület a középvállalatok részesedését, a zölddel körvonalazott körtől jobbra eső terület pedig a nagyvállalatok részesedését jelöli.
2.34. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében egy átlagos árbevétel TOP100 vállalat 19 215 millió Ft árbevételt termel, míg egy átlagos score TOP100 vállalat esetében ez az érték 598 millió Ft. Hasonlóan, míg az előbbi vállalatok átlagosan 242 főt foglalkoztatnak, az utóbbiak csupán 18 főt. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye sajátossága, hogy a score alapján kiválasztott TOP100 vállalatoknak egyáltalán nincs exporttevékenysége, annak ellenére sem, hogy az egyik vállalat az árbevétel TOP100 listán is szerepel. A korábban megfigyelt trendeknek megfelelően azonban a score TOP100 vállalatok magasabb hozzáadott érték intenzitás és árbevétel arányos személyi ráfordítások mellett működnek, mint árbevétel TOP100 társaik.
A szabolcs-szatmár-beregi TOP100 vállalatok abszolút értékben mért teljesítménymutatói alapján mind az árbevétel, mind a score lista esetében azt mondhatjuk, hogy a vármegye nagyjából az országos szint felét éri el. Az árbevétel TOP100-ak az országos átlagnak a 37%-án teljesít mind az árbevétel, mind az exportárbevétel tekintetében, és a hozzáadott érték is csak 47%-át teszi az országos átlagnak, annak ellenére, hogy a szabolcs-szatmár-beregi vállalatok általánosságban magasabb hozzáadott érték arány mellett működnek.
Árbevétel szempontjából valamivel jobb a score TOP100-ak relatív teljesítménye, átlagos árbevételük 47%-a az országos átlagnak, a hozzáadott érték azonban hasonló 45%-os szintet ér el. Exporttevékenység híján a vármegye score vállalatai értelemszerűen messze elmaradnak az országos szinten megfigyelhető átlagos exportteljesítménytől. Az országos átlaggal egybeesik viszont a Szabolcs-SzatmárBereg vármegyében megfigyelhető hozzáadott érték arány és árbevétel-arányos személyi ráfordítás a score TOP100-ak körében.
2.32. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében Teljesítménymutatók
Megjegyzés: Az “Országos” ebben a kontextusban az országos szinten összesített TOP100 vállalatokat jelenti, azaz 2000 vállalatot mind az árbevétel, mind a score lista esetében
Tolna vármegye
Tolna vármegye 2024-ben az összes vármegye közül a 11. helyen végzett az egy főre jutó GDP alapján (6 087 ezer Ft) – a dél-dunántúli régióban ezzel a leggyengébben teljesítő vármegye. A vármegye TOP100 vállalata körében összesen realizált 1 235 milliárd Ft árbevétel alapján a 16. helyen áll területi összehasonlításban. A bekerülési küszöb itt a második legalacsonyabb – 1 597 millió Ft.
A Tolna vármegyei TOP100 vállalati kör árbevétel szerkezete erősen koncentrált, míg a vállalatok száma alapján jóval diverzebb a kép. Három ágazat teszi ki a bevételek több, mint felét: építőipar (21%), energia-, vízellátás, hulladékmenedzsment (20%), illetve az élelmiszeripar (16%). A vállalatszám alapján ugyanakkor a nagykereskedelem, az építőipar, a kiskereskedelem és a mezőgazdaság a leghangsúlyosabb, a legmagasabb bevételeket mégis néhány nagy szereplő húzza. Ez a kettősség tipikusan arra utal, hogy a megyei toplistában kevés, nagy árbevételű vállalat formálja az összképet, miközben sok ágazat inkább kiegészítő szerepet vesz fel.
Exportoldalon összességében mérsékelt a külpiaci kitettség: a teljes körre az exportbevétel-hányad csupán 13%, vagyis a TOP100 bevételeinek túlnyomó része belföldről jön. Az export néhány, erősen külpiacra termelő ipari ágazatban koncentrálódik: a textilipar a teljes export 22%-át adja úgy, hogy az exporthányada 88% - tehát szinte tisztán exportprofilú -, a fémfeldolgozás exportrészesedése 18% és exporthányada 64%, a villamos berendezés gyártása 17% exportrésszel és 85% exporthányaddal rendelkezik. Az élelmiszeripar összes exportrészesedése magas, azonban 24%-os exportaránya azt jelzi, hogy a belföldi piac is fontos a szektor számára.
2. Fejezet: Vármegye-profilok
Az energia-, vízellátás és hulladékgazdálkodás ágazat kiemelkedő súlyt képvisel a foglalkoztatás, a személyi ráfordítások és a hozzáadott érték alapján is, ugyanakkor a kiemelkedő teljesítmény hátterében egy domináns, nagyobb szereplő áll. A hozzáadott érték arányát tekintve – jóllehet összesített részesedésük mérsékelt – az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (76%), valamint a művészet, sport és szabadidő (73%) ágazatok az árbevételükhöz viszonyítva kimagasló értékteremtési intenzitást mutatnak.
2.33. táblázat: Tolna vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
Fejezet: Vármegye-profilok
Tolna TOP100 vállalatai közül 46 kisvállalat, 40 középvállalat, és 14 nagyvállalat. A nagyvállalatok az árbevétel 60%-át realizálták, ami elmarad az országos átlagtól a TOP100-ak körében. A foglalkoztattak létszáma, a személyi ráfordítás és a hozzáadott érték mentén magasabb részesedéssel bír, ezen szempontok szerint országos szinten a nagyvállalatoknak szintén nagyobb súlya van. Az export 51%-át tették ki a nagyvállalatok, ami az országos átlagnál 26%-ponttal alacsonyabb arány.
A nagyvállalatok körében az árbevétel csupán 11%-a származik exporttevékenységből, míg a kis- és középvállalatok esetében ez az arány rendre 9% és 21%. A hozzáadott érték arány tekintetében, habár vannak különbségek, azok viszonylag kiegyensúlyozottak: a hozzáadott érték aránya az összárbevételhez képest a nagyvállalatok esetében 33%, a középvállalatoknál 24%, míg a kisvállalatok körében 16%ot mértünk. A személyi ráfordítások terén a kisvállalatok árbevételük mindössze 5%-át költik személyi ráfordításokra, míg a közép- és nagyvállalatoknál mért arány valamivel magasabb, rendre 13% és 17%.
2.35. ábra: Tolna vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat. Míg a kékkel körvonalazott kör a kisvállalatok arányának felel meg, addig a zölddel körvonalazott kör a közép- és nagyvállalatok részesedéseit határolja. Következésképp a két fehér kör közötti terület a középvállalatok részesedését, a zölddel körvonalazott körtől jobbra eső terület pedig a nagyvállalatok részesedését jelöli.
2.36. ábra: Tolna vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat.
Tolna vármegyében az árbevétel és a score alapján kiválasztott TOP100 vállalatok közti méretbeli különbség nem olyan szélsőséges, mint a legtöbb vármegye esetében, ami részben azzal magyarázható, hogy 18 olyan vállalat van ebben a vármegyében, amely mindkét listán szerepel. Az árbevétel TOP100 vállalatok 12 358 millió Ft-os átlagos árbevétele nagyjából tízszerese a score TOP100-ak átlagának. Az exportárbevétel tekintetében ez a különbség hússzoros, a létszám és személyi ráfordítások esetében azonban enyhébb, ötszörös. Tolna vármegyében nemcsak az árbevétel TOP100-ak előnye enyhébb az abszolút értékben mért teljesítménymutatók terén, a score TOP100 vállalatok hozzáadott érték arány terén mutatott teljesítménye sem többszöröse az előbbiek átlagának.
Tolna vármegye árbevétel TOP100 vállalatainak a teljesítménye alapján messze elmarad az országos átlagtól, egyik abszolút értékben mért teljesítménymutató mentén sem éri el annak 50%-át. Különösen elmarad a vármegye az árbevétel és az exportárbevétel tekintetében, átlagos értékei az országos átlagnak rendre a 24%-át és a 8%-át adja. A hozzáadott érték és a személyi ráfordítások esetében is csak 43% és 49% ez az arány, annak ellenére, hogy az árbevétel TOP100-ak árbevétel-arányos mutató messze meghaladják az országos átlagot. A score alapján kialakított TOP100 lista vállalatainak teljesítménye már jobban illeszkedik az országos átlaghoz, leszámítva az exportárbevételben mért teljesítményt, ami csak 27%-a az országos átlagnak. A Tolna vármegyei score TOP100-akat emellett az átlagnál jelentősen alacsonyabb exportintenzitás jellemzi.
2.34. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Tolna vármegyében
Teljesítménymutatók (átlagos értékek)
Megjegyzés: Az “Országos” ebben a kontextusban az országos szinten összesített TOP100 vállalatokat jelenti, azaz 2000 vállalatot mind az árbevétel, mind a score lista esetében
Vas vármegye
Vas vármegye 2024-ben az összes vármegye közül a hatodik helyen végzett az egy főre jutó GDP alapján (6 791 ezer Ft) – a nyugat-dunántúli régióban ezzel Győr-Moson-Sopron vármegye mögött, a második helyen teljesítő vármegye. A vármegye TOP100 vállalata körében összesen realizált 1 831 milliárd Ft árbevétel alapján a 14. helyen áll területi összehasonlításban. A bekerülési küszöb a harmadik legalacsonyabb – 2 023 millió Ft.
Vas vármegye TOP100 vállalati körének szerkezetére erősen jellemző az ipari jelleg, az export-orientáltság, illetve az ágazati koncentráció. Árbevétel alapján magasan vezet a gépjárműgyártás (közel 32%), ezt követi a nagykereskedelem (16%) – előbbit kevés vállalatszám és magas értékteremtés, utóbbit sok vállalat, azonban alacsonyabb értékteremtési intenzitás jellemzi. Fontos továbbá megemlíteni árbevételi szempontból a vegyipart (11%) és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártását (9%). Összességében tehát jellemzőbb a kevés, nagy méretű ipari szereplő teljesítményétől függő árbevétel, a kereskedelmi és szolgáltató tevékenységek inkább kiegészítő szerepet játszanak.
A TOP100 egészében az exportbevétel aránya 57%, amely döntően a gépjárműgyártásban koncentrálódik (az exporthányad 92%, így főként exportprofilú vállalatokról beszélhetünk). Tovább erősíti a vármegye exporttermelését a gépjárműgyártáshoz szervesen kötődő számítógép és elektronikai ipar (az exporthányad 97%) és a gép- és berendezésgyártás (az exporthányad 86%). Ismerve a magyarországi export szerkezetét nem meglepő, hogy a szolgáltatások exportja nem jellemző a TOP100-ak körében.
2. Fejezet: Vármegye-profilok
Az ipar adja a foglalkoztatás gerincét: a gépjárműgyártás a létszám 25%-át, a személyi ráfordítások 31%-át adja – emellett a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása és a vegyipar a legfontosabb foglalkoztató, illetve a személyi ráfordítások is itt a legmagasabbak. A kereskedelem közül a nagykereskedelem ugyan nagy árbevételt képvisel, de rendkívül alacsony hozzáadottérték-hányaddal (3%) működik. Érdekes, hogy több kis súlyú szolgáltató ág (pl. adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 68% hozzáadottérték-hányaddal) nagyon magas értékteremtési intenzitást mutat, így a vármegye versenyképessége egyszerre múlik az exportáló ipar stabil működésén és azon, hogy a helyi szolgáltatások/kereskedelem mennyire tud termelékenységben és hozzáadott értékben felzárkózni.
2.35. táblázat: Vas vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
Adminisztrativ és szolgáltatást támogató tevékenység
Vas vármegye TOP100 vállalatai közül 38 kisvállalat, 43 középvállalat, és 19 nagyvállalat. A nagyvállalatok az árbevétel 68%-át realizálták, ami kevéssel elmarad az országos átlagtól a TOP100-ak körében.
A foglalkoztattak létszáma, a személyi ráfordítás és a hozzáadott érték mentén magasabb részesedéssel bírnak ugyanakkor a nagyvállalatok, ezen szempontok szerint országossal közel azonos súlya van ennek a vállalatméret-csoportnak. Az export 92%-át tették ki a nagyvállalatok, ami az országos átlagnál 25%-ponttal magasabb arány.
A nagyvállalatok körében kiemelkedő módon az árbevétel 77%-a származik exporttevékenységből, míg a kis- és középvállalatok esetében ez az arány rendre 5,5% és 27%. A hozzáadott érték arány tekintetében, habár vannak különbségek, azok viszonylag kiegyensúlyozottak: a hozzáadott érték aránya az összárbevételhez képest a nagyvállalatok és középvállalatok esetében is 28-29%, míg a kisvállalatok körében 13%. A személyi ráfordítások terén a kisvállalatok árbevételük mindössze 1%-át költik személyi ráfordításokra, ami a középvállalatoknál jóval magasabb, 34%, a nagyvállalatoknál pedig 16%.
2.37. ábra: Vas vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat. Míg a kékkel körvonalazott kör a kisvállalatok arányának felel meg, addig a zölddel körvonalazott kör a közép- és nagyvállalatok részesedéseit határolja. Következésképp a két fehér kör közötti terület a középvállalatok részesedését, a zölddel körvonalazott körtől jobbra eső terület pedig a nagyvállalatok részesedését jelöli.
2.38. ábra: Vas vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat.
Vas vármegyében az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 listák vállalatai között nincs annyira radikális méretbeli eltérés, mint a legtöbb vármegyében, amit részben magyaráz, hogy a vármegye TOP100 vállalatai is viszonylag kicsik. Egy Vas vármegyei árbevétel TOP100 vállalat átlagos árbevétele 18 316 millió Ft, és átlagosan 219 főt foglalkoztat. Míg az előző nagyjából hétszerese, addig az utóbbi körülbelül hatszorosa a score TOP100 vállalatok körében mért átlagos értékeknek. Ennél jelentősebb az exportárbevétel esetében megfigyelhető szakadék, az árbevétel TOP100-ak 10 365 millió Ft-os átlagos exportárbevétele körülbelül húszszorosa a score TOP100-ak átlagos exportárbevételének. Ahogy azt már megszokhattuk, a score TOP100-ak Vas vármegyében is az árbevétel TOP100-akénál magasabb hozzáadott érték arány mellett működnek. Vas vármegye az árbevétel TOP100 lista alapján jelentősen elmarad az országos átlagos teljesítménytől az abszolút értékben mért teljesítménymutatók mentén. Az árbevétel TOP100-ak átlagos árbevétele csupán 36%-a az országos átlagnak, az exportárbevétel, létszám és hozzáadott érték esetében ez az arány 51-59% között mozog. Valamivel jobb a vármegye pozíciója a személyi ráfordítások tekintetében, ami az országos átlag 64%-át éri el. A Vas vármegyei árbevétel TOP100-ak az országos átlagnál jelentősen magasabb árbevétel-arányos személyi ráfordításokat is eszközölnek.
A score TOP100-akat vizsgálva egy eltérő képet kapunk. A Vas vármegyei score vállalatok az országos átlagnak közel a dupláját érik el árbevétel, exportárbevétel, személyi ráfordítások és hozzáadott érték terén is. Mindezt annak ellenére, hogy az árbevétel-arányos teljesítménymutatókban az országos átlagnál valamivel alacsonyabb arányokat érnek el. Vas vármegyében a score TOP100 listán nyolc olyan vállalat szerepel, amelyek árbevétel alapján is a 100 legnagyobb vállalat közé tartoznak, ez részleges magyarázatot ad arra, miért van a vármegyének jelentős előnye több teljesítménymutató mentén is az országos átlaghoz képest.
2.36. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Vas vármegyében
Teljesítménymutatók (átlagos értékek)
Megjegyzés: Az “Országos” ebben a kontextusban az országos szinten összesített TOP100 vállalatokat jelenti, azaz 2000 vállalatot mind az árbevétel, mind a score lista esetében
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye 2024-ben az összes vármegye közül a hetedik helyen végzett az egy főre jutó GDP alapján (6 463 ezer Ft) – így a közép-dunántúli régióban az utolsó helyen teljesítő vármegye. A vármegye TOP100 vállalata körében összesen realizált 2 664 milliárd Ft árbevétel alapján a 10. helyen áll területi összehasonlításban. A bekerülési küszöb tekintetében is a középmezőnyhöz sorolható, szintén a 10. helyen áll 3 252 millió Ft-tal.
Árbevétel alapján a két legerősebb pillér a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása (27%) és a gépjárműgyártás (26%), amelyek együtt a teljes bevétel több mint felét adják. Jelentős elmaradással, de ezeket követi a vegyipar (10%) és a fémalapanyagok gyártása, fémfeldolgozás (8%), a kereskedelem és a szolgáltatások összességében ennél is kisebb súllyal vannak jelen a vármegyében.
A vállalatszám megoszlása ugyan sokszínű, de a bevétel koncentrációja azt jelzi, hogy a vármegye teljesítményét döntően nagy, ipari szereplők határozzák meg.
Az exportoldal még inkább ráerősít erre a profilra: a teljes körben az exportbevétel aránya 64% A külpiaci teljesítmény motorja elsősorban a számítógép, elektronikai ipar (a teljes export 37%a, exporthányad 86%) és a gépjárműgyártás (teljes export 32%-a, exporthányad 79%), amelyek együtt az export közel kétharmadát adják. Emellett több közepes súlyú, de rendkívül exportintenzív ágazat is megjelenik: a fémfeldolgozás (exporthányad 93%) és a villamos berendezés gyártása (99%). Vegyes profilú ágazat a vármegyében a vegyipar: aránylag jelentős árbevétel-súlya mellett az exporthányada 35%, ami erősebb belföldi értékesítési lábat valószínűsít.
2. Fejezet: Vármegye-profilok
A gépjárműgyártás és a számítógép, elektronikai ipar magas árbevételhez való hozzájárulása mellett a legnagyobb foglalkoztatók is a TOP100 vállalatok között: a létszám 18, illetve 19%-át, a személyi ráfordítások 16% és 25%-át. A hozzáadott érték 16% és 27%-a koncentrálódik ezekben a szektorokban, vagyis jelentős értéktermelő funkciójuk is van. A gépjárműgyártás kisebb hozzáadottérték-hányadából arra következtethetünk, hogy az árbevételhez képest nagy az anyag- és beszállítói hányad. Ezzel szemben több kisebb árbevételű ágazat kifejezetten magas hozzáadottérték-intenzitást mutat, melyek közül kiemelkedik a mezőgazdaság, 57%-kal.
2.37. táblázat: Veszprém vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
Ágazatok Vállalatok száma Árbevétel, %
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevé
Létszám, % Személyi ráfordítás,
Veszprém TOP100 vállalatai közül 16 kisvállalat, 53 középvállalat, és 31 nagyvállalat. A nagyvállalatok az árbevétel 81%-át realizálták, ami meghaladja az országos átlagot a TOP100-ak körében. A foglalkoztattak létszáma, a személyi ráfordítás és a hozzáadott érték mentén alacsonyabb részesedéssel bír, ezen szempontok szerint országos szinten a nagyvállalatoktól kis mértékben elmarad. Az export 91%át tették ki a nagyvállalatok, ami az országos átlagnál 24%-ponttal magasabb arány.
A nagyvállalatok körében kiemelkedő módon az árbevétel 72%-a származik exporttevékenységből, a kis- és középvállalatok esetében ez az arány szintén kiemelkedő, rendre 20% és 31%. A hozzáadott érték arány tekintetében, habár vannak különbségek, azok viszonylag kiegyensúlyozottak: a hozzáadott érték aránya a középvállalatoknál a legmagasabb, 30%, míg a kis- és nagyvállalatok esetében 17, illetve 23%.
A személyi ráfordítások terén a kisvállalatok árbevételük 4%-át költik személyi ráfordításokra, ami a középvállalatoknál jóval magasabb, 15%, a nagyvállalatok esetében azonban csak 10%.
2.39. ábra: Veszprém vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat. Míg a kékkel körvonalazott kör a kisvállalatok arányának felel meg, addig a zölddel körvonalazott kör a közép- és nagyvállalatok részesedéseit határolja. Következésképp a két fehér kör közötti terület a középvállalatok részesedését, a zölddel körvonalazott körtől jobbra eső terület pedig a nagyvállalatok részesedését jelöli.
2.40. ábra: Veszprém vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat.
Veszprém vármegyében az árbevétel TOP100 és score TOP100 vállalatok között a megszokott nagyságrendű méretbeli különbségeket figyelhetünk meg. Míg az előbbiek átlagosan 26 645 millió Ft árbevételt realizálnak és 304 főt foglalkoztatnak, addig az utóbbiak átlagos árbevétele 984 millió Ft, átlagos foglalkoztatotti létszáma pedig 25 fő. A hozzáadott érték terén a különbség nagyjából tízszeres az árbevétel TOP100-al javára, a személyi ráfordítások esetében tizenötszörös. Ennél is nagyobb az exportárbevételben mért különbség, az árbevétel TOP100-ak átlagos exportárbevétele több, mint 200-szorosa a score lista vállalatainak exportárbevételének. Míg az export esetében a score vállalatok exportintenzitása is jelentősen elmarad az árbevétel TOP100-aké mögött, az árbevétel-arányos hozzáadott érték és személyi ráfordítás a score TOP100-ak körében magasabb.
Veszprém vármegye árbevétel TOP100 vállalatainak abszolút értékben mért teljesítménye enyhén elmarad az országos átlagtól, ami többnyire a score TOP100-akról is elmondható. Ugyan a Veszprém vármegyei TOP100-ak átlagos árbevétele az országos átlagnak csak az 52%-át éri el, egyéb mutatók mentén a lemaradás kisebb mértékű. Az exportárbevétel terén például a vármegyei átlag az országos átlag 83%-a, a hozzáadott érték esetében ez az arány 72%. Az árbevétel-arányos mutatók átlagos értéke a vármegyében jelentősen meghaladja az országos átlagokat. A score TOP100-ak teljesítménye alapján a vármegye hasonló pozícióban van az országos átlaghoz képest, kivéve az exportot, amin belül nagymértékű lemaradást mutat mind abszolút, mind árbevétel-arányos értelemben. Közel esnek a Veszprém vármegyei átlagok az országos átlaghoz a létszám, a személyi ráfordítások, a hozzáadott érték, de még az árbevétel esetében is. Hasonlóan, az árbevétel-arányos hozzáadott érték és személyi ráfordítás értékek az országos átlagnak megfelelően alakulnak.
2.38. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Veszprém vármegyében
Teljesítménymutatók (átlagos értékek)
Megjegyzés: Az “Országos” ebben a kontextusban az országos szinten összesített TOP100 vállalatokat jelenti, azaz 2000 vállalatot mind az árbevétel, mind a score lista esetében
Zala vármegye
Zala vármegye 2024-ben az összes vármegye közül a 13. helyen végzett az egy főre jutó GDP alapján (5 779 ezer Ft) – így a nyugat-dunántúli régióban az utolsó helyen teljesítő vármegye. A vármegye TOP100 vállalata körében összesen realizált 909 milliárd Ft árbevétel alapján a 18. helyen áll területi összehasonlításban. A bekerülési küszöb tekintetében a 14. helyen áll 2 305 millió Ft-tal.
A vármegye TOP100 vállalatainak árbevételének fele négy ágazatban realizálódik: a legnagyobb súlyú ágazat az építőipar (15%), ezt követi a gép-, gépi berendezés gyártása (15%), valamint a nagykereskedelem (11%) és az élelmiszeripar (10%). Ezzel szemben a foglalkoztatás döntően egyetlen ágazatban összpontosul: az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység a létszám 30%-át és a személyi ráfordítások 29%-át adja úgy, hogy az árbevétel-részesedése 6%, illetve csupán egyetlen vállalat tartozik ebbe a kategóriába.
A vármegye TOP100 vállalatainak exportbevétele az összes árbevétel arányában viszonylag alacsonyabb, 28%, mely a vállalatok egy szűkebb köréhez köthető. A teljes exporton belül kiemelkedik a gép-, gépi berendezés gyártása (export-részesedés 45%, exporthányad 82%), amely az exportbevételek fő forrása. Emellett a villamos berendezés gyártása, a fafeldolgozás, valamint több közepes súlyú feldolgozó ágazat erősíti a külpiaci jelenlétet. A nagy árbevételű építőipar és a kiskereskedelem exportja ugyanakkor elhanyagolható.
A hozzáadott érték megoszlásában az adminisztratív és szolgáltatást támogató ágazat (17%) és az építőipar (14%) a legnagyobb szereplő, mellettük a gépgyártás (11%), az élelmiszeripar (8%) és az energia–víz–hulladékgazdálkodás (8%) is fontos szereplő. Külön figyelemre méltó, hogy több ágazat árbevétel-arányosan kimagasló hozzáadott értékkel rendelkezik (pl. adminisztratív szolgáltatások, energia-, vízellátás, hulladékmenedzsment, mezőgazdaság, szálláshely-szolgáltatás).
2.39. táblázat: Zala vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
Fejezet: Vármegye-profilok
Zala TOP100 vállalatai közül 26 kisvállalat, 64 középvállalat, és 10 nagyvállalat. A nagyvállalatok az árbevétel 35%-át realizálták, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól a TOP100-ak körében. A foglalkoztattak létszáma, a személyi ráfordítás és a hozzáadott érték mentén valamivel magasabb részesedéssel bír, ezen szempontok szerint országos szinten a nagyvállalatokhoz képest szintén jelentősen elmarad. Az export 38%-át tették ki a nagyvállalatok, ami az országos átlagnál 39%-ponttal alacsonyabb arány.
A nagyvállalatok körében csupán az árbevétel 31%-a származik exporttevékenységből – a kis- és középvállalatok esetében ez az arány nem marad el jelentősen, rendre 22% és 27%. A hozzáadott érték arány tekintetében azonban a nagyvállalatok jobban teljesítenek (41%), míg a kis- és középvállalatok esetében ez az arány 18%, illetve 28%. A személyi ráfordítások terén a kisvállalatok árbevételük 6%-át költik személyi ráfordításokra, ami a középvállalatok esetében 15%, a nagyvállalatok körében pedig 25%.
2.41. ábra: Zala vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat. Míg a kékkel körvonalazott kör a kisvállalatok arányának felel meg, addig a zölddel körvonalazott kör a közép- és nagyvállalatok részesedéseit határolja. Következésképp a két fehér kör közötti terület a középvállalatok részesedését, a zölddel körvonalazott körtől jobbra eső terület pedig a nagyvállalatok részesedését jelöli.
2.42. ábra: Zala vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
Megjegyzés: Az ábrán fehér pontokkal jelöltük a TOP100 körében országosan mért arányokat.
Zala vármegye azon területi egységek közé tartozik, ahol az árbevétel TOP100 és score TOP100 vállalatok közti különbségek aránylag enyhék. Ennek ellenére az árbevétel TOP100-ak átlagos árbevétele, ami 9 096 millió Ft, valamint 2 532 millió Ft-os exportárbevétele rendre több mint tíz- és ötvenszerese a score vállalatok körében mért áltagos értéknek. A létszám, a személyi ráfordítások és a hozzáadott érték terén tízszeresnél kisebb a szakadék. Miközben az exportintenzitás az árbevétel TOP100-ak körében magasabb, a hozzáadott érték arány és a személyi ráfordítások aránya az árbevételben a score TOP100 vállalatok esetében mutat nagyobb átlagos értéket.
A Zala vármegyei TOP100 vállalatok országos átlaghoz viszonyított teljesítményét vizsgálva eltérő képet kapunk az árbevétel lista és a score lista alapján. Az árbevétel TOP100 vállalatok átlagos abszolút értékben mért teljesítménymutatóinak egyike sem éri el az országos átlag 50%-át, annak ellenére sem, hogy az árbevétel-arányos hozzáadott érték és személyi ráfordítás az országos átlagnak közel kétszerese az előbbi, illetve két és félszerese az utóbbi esetben. Ezzel szemben a score lista alapján kiválasztott Zala vármegyei TOP100 vállalatok teljesítménye nem marad el radikálisan az országos átlagtól az exportárbevételtől eltekintve.
Az árbevétel és a hozzáadott érték terén a zalai átlagok az országos átlagnak rendre 64%-át és 62%-át érik el, a létszám és személyi ráfordítások esetében ezek az arányok 90% és 87%. Érdemes kiemelni, hogy a zalai score vállalatok annak ellenére mutatnak rendkívül alacsony exportintenzitást, hogy a score TOP100-ak között hét olyan vállalat szerepel, amely az árbevétel TOP100 listára is felkerült . Hozzáadott érték arány tekintetében a score vállalatok teljesítménye megfelel az országos átlagnak, az árbevétel arányos személyi ráfordítások viszont jóval meghaladják azt.
2.40. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Zala vármegyében
Teljesítménymutatók (átlagos értékek)
Megjegyzés: Az “Országos” ebben a kontextusban az országos szinten összesített TOP100 vállalatokat jelenti, azaz 2000 vállalatot mind az árbevétel, mind a score lista esetében
3. TOP2000 elemzés
A TOP100 kiadvány fejezeteként külön elemzésre kerülnek Magyarország TOP2000 vállalatai is, azaz az ország 2000 legnagyobb árbevételű vállalata. Ennek az elemzői döntésnek két oka volt:
1. szerettük volna elemezni azokat a vállalatokat is, amelyek az ország sikeresebb régióiban nem tartoznak a legjobb 100 vállalatba, de országosan magas szinten teljesítenek
2. a gazdaságilag elmaradottabb régiókból csak azokat a vállalatokat szerettük volna bevonni az elemzésbe, amelyek országos szinten is felveszik a versenyt a legnagyobb árbevételű vállalatokkal.
Előzetesen készítettünk számításokat arra vonatkozóan, hogy a budapesti és a nem-budapesti vállalatokat egységesen kezeljük-e a 2000 vállalatot tartalmazó listán, vagy külön elemezzük őket. Az egységes lista mellett szólt, hogy a TOP100 kutatás részeként így hasonló méretű sokaságokkal dolgozhatnánk. Ez azonban egy 8,15 milliárd Ft-os árbevétel-küszöböt jelentett volna Budapest és Pest vármegye kiugró értékei miatt, ami nem tette volna lehetővé kiinduló szempontjaink megtartását. Emiatt két sokaság mellett döntöttünk: budapesti és nem-budapesti, 2000-2000 vállalatot tartalmazó listát elemeztünk. Ha megtartottuk volna az egységes, országos 2000 vállalatot tartalmazó listát, akkor ebbe a listába 844 budapesti és 282 Pest vármegyei vállalat került volna be a 2024-es adatok alapján. A két 2000-es lista alapján a budapesti küszöb 2,7 milliárd Ft, a nem-budapesti 4,3 milliárd Ft volt. Több mint 4,3 milliárd Ft árbevétellel Pest, Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun, Komárom-Esztergom, Hajdú-Bihar és Fejér vármegyékből több mint 100 vállalat rendelkezett 2024-ben, így ezen megyékből több vállalat került be a mintába a TOP100 vállalati listához képest. Ugyanakkor nem volt olyan vármegye, ami ne képviseltette volna magát ezen a nem-budapesti listán legalább 10 vállalattal, a legalacsonyabb számú Nógrád vármegyéből is 13 a küszöb fölött teljesített 2024-ben. A budapesti kétezres lista továbbá lehetőséget ad mélyebb betekintésre Budapest gazdasági szerkezetébe, amit eredményesen össze is hasonlíthatunk a nem-budapesti területi egységek gazdasági teljesítményével.
Az előzetes szűrési feltételek után (lásd 1. melléklet) a Pest vármegyei vállalatok közel 11%-a, a Komárom-Esztergom vármegyei vállalatok 14%-a, míg a Győr-Moson-Sopron vármegyei vállalatok közel 13%-a került be a TOP2000 vállalat körébe. Ez az érték folyamatosan csökken a fejlettség függvényében, az utolsó három vármegyében ez mindösszesen 6-7%. Budapesten az adatbázisunkban szereplő vállalatok 21%-át elemeztük.
3.1. Alapadatok
A kétezer legnagyobb nem-budapesti vállalat 68,6 ezer milliárd Ft árbevételt ért el 2024-ben, ez a budapesti 60,1 ezer milliárd Ft-nál 14%-kal több. Az árbevétel fele a legjobban teljesítő 4 vármegyéből érkezett, a kevésbé fejlett vármegyék (Jász-Nagykun-Szolnokkal kezdve) az összes árbevétel kevesebb mint 20%-át adták. A vállalatok fele a legjobban teljesítő 5 vármegyéből érkezett.
Az egyes vármegyék TOP2000-be bekerülő vállalatainak átlagos árbevétele jelentős különbségeket mutat. Például Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből 100 vállalat szerepel a listánkon, melyek öszszárbevétele 1 921 milliárd Ft. Ezzel szemben az 52 Heves vármegyei vállalat ennél magasabb, 2 144 milliárd Ft-os összárbevétellel rendelkezik. Az egy vállalatra jutó legmagasabb árbevételt a KomáromEsztergom vármegyei vállalatok érték el, közel 62 milliárd Ft-ot, innen összesen 123 vállalat került az elemzésbe, a 13 Nógrád vármegyei vállalat esetében ez az érték a 13 milliárd Ft-ot sem érte el. Emellett Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye emelkedik ki még a sorból, ahonnan csupán 91 vállalat került a TOP2000-be, de összesen 4 975 milliárd Ft-os összárbevétellel: ez 2024-ben átlagosan vállalatonként közel 55 milliárd Ft-os forgalmat jelentett.
3.1. ábra: A TOP2000 vállalatok által összesen realizált nettó értékesítési árbevétel vármegyénként (milliárd Ft, 2024)
A TOP2000 vállalat ágazati megoszlását régiós szinten bontottuk ki, vármegyei szinten elaprózódtak volna az eredmények. A vármegyék ágazati bontása a kiadvány vármegyei fejezeteiben található.
Az általunk használt ágazati bontásban a feldolgozóipart – mérete és jelentősége miatt – részágazatokra bontottuk. A nem-budapesti listában szereplő vállalatok a gépjárműgyártásban, a számítógépgyártásban és a villamos berendezések gyártásában emelkedtek ki, ezen területeken a nem-budapesti vállalatok sokszoros teljesítményt nyújtottak. A budapesti vállalatok leginkább az energetika és kőolaj-feldolgozás, a nagykereskedelem és az adminisztrációban értek el magasabb árbevételt.
A gépjárműgyártás két központja nem meglepő módon a Nyugat- és a Közép-Dunántúl volt 2024-ben is, de jelentős termelés zajlott a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon is. A nagykereskedelem jelentősebb térségei Budapest mellett a közép-magyarországi és a közép-dunántúli régió voltak. A számítógépgyártás központja szintén a Közép-Dunántúl volt, ahol jelentős vegyipari kapacitások is megjelentek. A vegyipar fontosabb térségei még Észak-Magyarország és Budapest voltak. Pénzügyi, olajipari, turisztikai, egészségügyi, és oktatási tevékenység számottevően egyedül Budapesten volt jelen, míg textilipar szinte kizárólag Budapesten kívül, ezen belül is jellemzően az Észak-Alföldön. Villamos berendezések gyártása Közép-Magyarországon volt a legjelentősebb. Összességében a legnagyobb árbevételt a TOP2000 vállalat közül Közép-Magyarországon és KözépDunántúlon érték el, a harmadik helyen, jelentős lemaradással Nyugat-Dunántúl állt.
3.1. táblázat: Egyes ágazatok TOP2000 vállalati árbevétele régiók szerint (milliárd Ft, 2024)
Kiadói tevékenység, műsor- és tartalomszolgáltatás
3. Fejezet: Top2000
biztosítási tevékenység
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
Számítógép, elektronikai, optikai
3.2. Sikertényezők
Export
Budapesten a TOP2000 vállalat a teljes export 98,5%-áért felel, ami jelentősen magasabb arány, mint a budapesti TOP100 esetében mért 62%, de ez nem meglepő, hiszen itt a vállalatok árbevétel szerinti felső 20 százaléka az elemzés körébe került. A mintázat Budapesten kívül nagyon hasonló: a TOP2000 vállalatok nem csak méretükben, de exportteljesítményükben is dominálják a vármegye gazdaságait. Budapesthez hasonló aránnyal – 98% és 99% között – hat vármegye, Komárom-Esztergom, Győr- Moson-Sopron, Heves, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun rendelkezett, Jász-Nagykun -Szolnok vármegye mögöttük szorosan lemaradva közel 98%-kal a hetedik. 90% alatti aránnyal csak pár határmenti, iparilag kevésbé koncentrált vármegye, Békés, Baranya, Zala és Nógrád rendelkezik.
A fejlett feldolgozóiparral rendelkező vármegyék esetében, amelyek jellemzően 100-nál több vállalattal képviseltetik magukat a TOP2000 listában, a TOP2000 vállalatok exportból való részesedése nem számottevően magasabb a TOP100-akéhoz viszonyítva. Az olyan vármegyék esetében, mint Baranya, Nógrád vagy Zala, a TOP100 vállalatok jelentősen magasabb részesedéssel rendelkeznek, ami arra utal, hogy ezekben a vármegyékben a vármegyei TOP100-ak az országos TOP2000-ből kiesett vállalatai is a vármegye számára fontos exporttevékenységet folytatnak.
3.3. ábra: A TOP2000 vállalatok részesedése a vármegyében összesen realizált exportárbevételből (százalék, 2024)
A TOP2000 vállalatok csoportjai nem csak az export volumenében, de annak arányában is kiemelkednek az országos átlagból. A nem-budapesti TOP2000 lista Heves vármegyei vállalatainak árbevétele közel 80%-ban jött exportértékesítésből, Győr-Moson-Sopron vármegyében ez az érték 72% volt a vármegyei nem-TOP2000 vállalatok 6% és 7%-os értékeihez képest. 60% fölött még Veszprém, Somogy és Vas vármegyék teljesítettek, a legalacsonyabb exportrátával Tolna vármegye TOP2000-hez tartozó vállalatai bírtak, 14%-kal, de itt a nem-TOP2000 vállalatok exportaránya is meglehetősen alacsony, 4,5% volt. Ennél csak Bács-Kiskun vármegye nem TOP2000-hez tartozó vállalatai exportáltak árbevétel-arányosan kevesebbet, 4%-ot.
Érdekesség, hogy a nem-TOP2000 vállalatok közül a legmagasabb exportarány Nógrád vármegyében volt, 13%. Ez a határ közelségén túl azzal is magyarázható, hogy innen csak relatíve kevés vállalat került fel a listára. Budapesten a TOP2000 vállalat árbevételének 22%-a keletkezett exportból, a nemTOP2000 vállalatok körében ez csupán 4% volt.
Egyes vármegyék esetében a TOP2000 körében mért exportarány magasabb, mint a TOP100 vállalatokra jellemző arány. Ez szintén abból adódik, hogy ezekből a vármegyékből a TOP2000 listára csak az árbevétel alapján legkiemelkedőbb vállalatok kerültek be, amelyek export szempontjából is erősebb teljesítményt mutatnak. Ennek a jelenségnek a legszembetűnőbb példája Nógrád vármegye, ahol a 13 TOP2000 vállalat exportaránya 55%, míg a TOP100 vállalatok esetében ez az arány 39%.
3.4. ábra: Az exportárbevétel a teljes árbevétel arányában a TOP2000 és nem TOP2000 vállalatok körében vármegyénként (%, 2024)
Az exportáló vállalatokat a TOP2000 elemzésben is két részben elemeztük. Az első ábra nem tartalmazza a feldolgozóipart, a diagramot 100%-ra a feldolgozóipar exportja egészíti ki. A feldolgozóipart leszámítva a legmagasabb exportteljesítményt Pest vármegyében találtuk, itt volt a legjelentősebb, az országban szinte egyedül számottevő a szolgáltatások exportja is. A további vármegyékben – Baranya vármegyét leszámítva – a mezőgazdaság és a kereskedelem exportjának alakulásából, illetve az export mértékéből fakadt a feldolgozóiparon kívüli export sorrendje. Zala vármegye jelentős mezőgazdasági teljesítményével került a lista második helyére, míg Csongrád-Csanád vármegyében a kereskedelem volt export szempontból kiemelkedően erős.
A feldolgozóipar szempontjából leginkább kitett megyék Heves és Vas vármegyék voltak, itt a 3 százalékot sem érte el a mezőgazdaság, az ipar, a szolgáltatások és a kereskedelem exporthányada. A kereskedelem exportja Nógrád, Veszprém és Heves vármegyékben volt a legalacsonyabb.
3.5. ábra: Az ágazatok részesedése az exportárbevételből a TOP2000 vállalatok körében vármegyénként (%, 2024)
Megjegyzés: Pest vármegye esetében a jelentős közszolgáltató (energia, víz) vállalatokat a Szolgáltatás kategória helyett – a vármegye egyéb szolgáltatói exportját szemléltetendő – az Ipar kategória alá csoportosítottuk.
A feldolgozóipari export ágazati megoszlása vármegyei szinten jelentősen eltér. Trend-szerűen azonban megállapítható, hogy a jelentős feldolgozóipari exporttal bíró vármegyék ezen kitettségüket két szektornak, a gépiparnak és az elektronikai iparnak köszönhetik. A jelentős szolgáltatásexportőr Pest vármegyében ezek nem kiemelkedő szektorok, itt a villamos berendezések gyártása játszik fontos szerepet, Zala vármegyében a gépgyártás, míg Csongrád vármegyében az élelmiszeripar a húzóágazat. Jelentős élelmiszeripari exportőr még Tolna vármegye, ahol a fémipari és kőolaj-exportra támaszkodik a külkereskedelmi kivitel.
Érdekes adat még Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéé, ahol az egyéb feldolgozóipari cikkek jelentik az élelmiszeripar mellett a fő exportterméket. A vegyipari export Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye mellett még Békés és Hajdú-Bihar vármegyékben jelentős. Ezek az eredmények a TOP100 vállalatok esetében megfigyelhető trendekéhez nagyon hasonló képet mutatnak.
3.6. ábra: A feldolgozóipari szektorok részesedése az exportárbevételből a TOP2000 vállalatok körében vármegyénként (%, 2024)
A nem, vagy csak alig exportáló vállalatok aránya (0-25% közti árbevétel-arányos export) Baranya vármegyében volt a legmagasabb, 73%, amit Békés és Tolna vármegye követett 69%-kal. A nem exportáló vállalatok 50% alatti arányával Győr-Moson-Sopron és Nógrád vármegyén kívül nem találkozhatunk vármegyei bontásban a TOP2000 vállalat között. A 75% fölött exportra termelő vállalatok közül Heves vármegye volt a legkiemelkedőbb 36,5%-kal. A többségében, tehát 50% fölött exportra termelő vállalatok aránya egyedül Győr-Moson-Sopron vármegyében lépte át a 60%-ot
Az itt bemutatott adatok és a 3.4. ábrán ábrázolt arányok együttes vizsgálata érdekes vármegyei jellegzetességekre mutatnak rá az export vállalati koncentráltsága tekintetében. Például Somogy vármegyében az exportárbevétel összesen a teljes árbevétel 60%-át teszi ki, ami területi összehasonlításban a negyedik legmagasabb arány. Ugyanakkor a vármegye vállalatait exporthányad-csoportokba rendezve látható, hogy ez a kiemelkedő vármegyei szintű exportintenzitás csupán a vállalatok export-fókuszú kisebbségének köszönhető, hiszen a Somogy vármegyei vállalatok 60%-a nem, vagy csak alig (maximum 25%) exportált. Másik példaként említhető Tolna vármegye, ahol az exportárbevétel a teljes árbevétel mindössze 14%-át teszi ki, a vállalatok többsége, 56%-a egyáltalán nem exportál.
3.7. ábra: A TOP2000 vállalatok aránya exporthányad-csoportok szerint az egyes vármegyékben (%, 2024)
Az exportárbevételben jelentős ágazati és területi egyenetlenségek figyelhetőek meg. Budapest és a nem-budapesti vármegyék exportprofiljának összehasonlítása alapján kiemelhetünk pár lényeges különbséget.
Egyes ágazatok, melyek a vármegyék exportjában jelentős súllyal szerepelnek, például a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása és a vegyipar, valamelyest erősebb exportfókuszt mutatnak Budapesten kívül, mint Budapesten. Ezzel szemben a gépjárműgyártás vagy a villamos berendezések gyártása hasonlóan export-intenzív mindkét területi kategóriában, viszont súlyuk a főváros teljes exportárbevételében ennek ellenére is jelentősen alacsonyabb, mint vidéken.
Ezzel szemben azok az ágazatok, amelyek a budapesti vállalatok körében kiemelkedő exportárbevételt mutatnak, mint az energia, vízellátás, hulladékmenedzsment, az infokommunikáció, a nagykereskedelem vagy a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység, bár különböző mértékben, de általában magasabb exportintenzitást mutatnak a fővárosban a vidékhez képest. Fontos azonban kiemelni, hogy ezek az ágazatok többnyire Budapesten is belföldre termelnek.
Emellett vannak olyan ágazatok, melyek export-intenzitása nagymértékben eltér a nem-budapesti és a budapesti vállalatok körében. Például az egyéb feldolgozóipar, a fafeldolgozás és a gépgyártás terén a nem-budapesti vállalatok alapvetően külpiacokra termelnek, a budapesti vállalatok azonban nem. Érdemes még kiemelni a szálláshely-szolgáltatást, ami Budapesten 21%-ponttal export-intenzívebb, mint ugyanez az ágazat Budapesten kívül.
3.2. táblázat: A budapesti és nem-budapesti TOP2000 vállalat árbevételének és exportjának alakulása az egyes ágazatokban
Ágazatok
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
A. A teljes árbevétel összege az egyes vármegyékben összesen (Budapesten kívül)
B. Az exportárbevétel összege az egyes vármegyékben összesen (Budapesten kívül)
C. Az exportárbevétel aránya a teljes árbevételben a Budapesten kívüli területi egységeken (B/A)
D. A teljes árbevétel összege Budapesten
E. Az exportárbevétel összege Budapesten
F. Az exportárbevétel aránya a teljes árbevételben Budapesten (E/D)
G. A nem budapesti árbevétel összege a budapesti árbevétel arányában (A/D)
H. A nem budapesti exportárbevétel összege a budapesti árbevétel arányában (B/E)
I. Az exportárbevétel arányának különbsége a nem budapesti és budapesti területek között (C-F)
Megfizetett tudás
Ahogy a TOP100, úgy a TOP2000 vállalatok személyi ráfordításainak elemzése során is kizártuk azokat a vállalatokat az elemzésből, amelyeknél az OPTEN adatbázis alapján NA, 0 vagy negatív értékeket találtunk. Ezek mellett három nem-budapesti és egy budapesti iskolaszövetkezet kizárása mellett is döntöttünk.
Ahogyan azt a módszertani bevezetők részeként már kiemeltük, amikor vármegyei szintű teljes sokaságról beszélünk, mint például az összes személyi ráfordítás esetében is, csak az elemzésünk körébe eső 11 fő fölötti, pénzügyileg rendezett vállalatokról beszélünk. Ebből következően csupán a nagyjából 30 ezer elemzésre alkalmas vállalat kifizetéseihez viszonyítunk az elemzésben, ami így is fontos következtetések levonására ad lehetőséget. Például egyes vármegyékben a TOP2000-be tartozó vállalatok személyi ráfordításai a vármegyei szinten mért személyi ráfordítások 75% körüli arányát teszik ki. Ez egyértelműen a megfizetett tudás jelentős koncentrációját jelenti. Komárom-Esztergom, Fejér és Győr-Moson-Sopron vármegyék tartoznak ebbe a kategóriába.
A koncentráció a TOP2000 nem-budapesti vállalatba csupán 13 vállalatot adó Nógrád vármegyében is megfigyelhető, ahol ezen foglalkoztatók 2 447 munkavállalója a teljes vállalati kör személyi kifizetésének több mint 36%-át kapta meg. Érdekesség, hogy a TOP2000 vállalatok jelentős részét adó Pest vármegyei foglalkoztatók közel 125 ezer fős létszáma személyi ráfordítás tekintetében nem tér el az országos átlagtól, 64%-os kifizetési arányt mutat.
Azokban a vármegyékben, ahonnan több, mint 100 vállalat került be a TOP2000 listákba, a vármegyei szinten kifizetett személyi ráfordításokhoz való hozzájárulás jellemzően csak pár %-ponttal nagyobb, mint a TOP100 vállalatok részesedése. Ezzel szemben azokban a vármegyékben, amelyek 100-nál jelentősen kevesebb vállalattal kerültek be a TOP2000-be, a személyi ráfordításokból való részesedés olykor 10%-ponttal is alacsonyabb, mint TOP100-ak esetében. Ilyen vármegye például Heves, vagy Baranya. Nógrád esetében a különbség számottevő, a TOP100-ak 80%-os részesedésével szemben a 13 TOP2000 vállalat csupán a fent már említett 37%-kal járul hozzá a vármegyei szinten aggregált személyi ráfordításokhoz.
3.8. ábra: A TOP2000 vállalatok vármegyei szinten kifizetett személyi ráfordításokból való részesedése (%, 2024)
Az egy alkalmazottra jutó havi ráfordítás a TOP2000 vállalatok körében jelentősen magasabb, mint a nem TOP2000 vállalatok körében. Az ezt ábrázoló 3.9. ábrán a vármegyék a két érték (TOP2000 és nem TOP2000 vállalatok átlagai) hányadosa szerint lettek sorba rendezve, ezen az ábrán már Budapest TOP2000 vállalati arányait is feltüntettük.
A személyi ráfordítások tekintetében a legnagyobb különbséget Győr-Moson-Sopron, KomáromEsztergom, és Tolna vármegyékben figyelhettük meg. Az átlagos személyi ráfordításokban kimutatható különbségek elemzése fontos strukturális egyenlőtlenségekre és problémákra hívhatja fel a figyelmet. Az előbb említett három vármegye esetében a kiugróan magas különbséget úgy értelmezhetik a környék munkavállalói, családtagjaik, és a tágabban értelmezett társadalom, hogy kitörési pontokat kizárólag az elemzésbe foglalt TOP2000 vállalat és annak szűkebb ökoszisztémájában érhet el egy munkavállaló, ha (a magánszférában) ezen a körön kívül helyezkedik el, az a kereseti és a karrierlehetőségeinek a jelentős beszűkülésével járhat.
Ezzel szemben a Baranya, Nógrád és Zala vármegyékben megfigyelhető nagyon szűk különbség a TOP2000 és nem TOP2000 vállalatok átlagos személyi ráfordításai között a húzóágazat hiányára és a helyben megtalálható TOP2000 vállalatok alacsony hozzáadott értékére utalhat, ami a helyi munkaerő és a helyi társadalom szempontjából még a fenti, nagy szakadéknál is súlyosabb problémát jelenthet: nem, vagy csak alig kínál fel a magánszektor kitörési pontokat.
A budapesti, illetve az ehhez hasonló esetekben jól megfigyelhető a húzóágazat szerep, ami adott esetben felfelé húzhatja a régió vállalatait és munkavállalóit, de nem okoz a győri helyzethez hasonló vízfejűséget. Ha megfigyeljük Győr-Moson-Sopron és Tolna vármegyékben a TOP2000 vállalatokat, ezek a budapesti TOP2000 vállalat személyi ráfordításainál többet költenek alkalmazottanként, fejlettségük összességében mégis jelentősen elmarad a főváros fejlettségéhez képest.
3. Fejezet: Top2000 elemzés
A budapesti TOP2000 esetében megfigyelhető éles különbség az országos átlaghoz képest, illetve a TOP100 elemzésnél megfigyelt kisebb különbség együtt arra utalhat, hogy Budapesten van egy olyan vállalatréteg, amely ugyan a TOP100 listára nem került fel, de jelentősen elválik a budapesti vállalatok sokaságától bérversenyképesség szempontjából. Ezzel szemben olyan vármegyékben, mint Nógrád vagy Zala, a TOP2000 vállalatok körében mért egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítás annak ellenére sem válik el az országos átlagtól, hogy csak a legkiemelkedőbb árbevételű vállalatok kerültek fel erre a listára.
3.9. ábra: Az egy alkalmazottra jutó havi ráfordítás értéke a TOP2000 és nem TOP2000 vállalatok körében vármegyénként (Ft, 2024)
Az előzőekben tárgyalt fejlettség-személyi ráfordítás összefüggést egy olyan pontábrán is ábrázoltuk, amelyen az egy főre jutó árbevétel és az egy főre jutó személyi ráfordítás látható. Itt is megfigyelhető az ipari ökoszisztéma fejlettségéből és koncentrációjának erősségéből fakadó dilemma: a magasabb egy főre jutó árbevétel nem jelent minden esetben magasabb személyi ráfordítást . Ezen összefüggést befolyásoló fontos faktor az ágazati megoszlás, a tőke- és a munkaintenzív vállalatok összetételének vizsgálata.
Az ábrán látható, hogy Csongrád-Csanád vármegye „kilóg”: miközben jelentős egy főre jutó árbevétel jellemzi, a személyi ráfordításai vármegyei szinten a középmezőnybe tartoznak. A fentiekben már tárgyalt Tolna és Győr-Moson-Sopron vármegyék itt is külön klasztert alkotnak. Egyes leszakadó régiók, köztük Békés, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegyék mind az egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítások, mind pedig az egy alkalmazottra jutó árbevétel szempontjából elmaradnak a többi vármegyétől. Borsod-Abaúj-Zemplén helyzete sajátos, hiszen bár az egy alkalmazottra jutó árbevételt tekintve ez a vármegye a középmezőnybe tartozik, az egy alkalmazottra jutó havi személyi ráfordítás értéke itt a legalacsonyabb. Ezt már nem lehet egyértelműen leszakadóként jellemezni, hiszen az alacsony személyi ráfordítás versenyképességi tényező is lehet, ami várhatóan nem lehet tartós. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye TOP2000 vállalataiban akár bérkonvergenciát is láthatunk majd a következő években
3.10. ábra: Az egy alkalmazottra jutó árbevétel és a havi egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítások kapcsolata vármegyei szinten a TOP2000 vállalatok körében (Ft, 2024)
A személyi ráfordítások helyzetét tekintve (a fent már ismertetett nemzetgazdasági ágakat a feldolgozóipar alábontásával kibővített) ágazatonként a vármegyei trendek és a nem-budapesti-budapesti összehasonlítás szempontjából is izgalmas eredményeket találhatunk. Az ágazatok konkrét értékeinek összehasonlításakor azonban fontos, hogy az egyes ágazatokban tevékenykedő vállalatok száma és a relatív szórás figyelembe vételével értelmezzük az eredményeket: a koksz és kőolaj ágazata például kiemelkedően jól fizet, átlagosan közel 1,8 millió Ft-os havi egy főre jutó ráfordítást találtunk a TOP2000 vállalat között, ez azonban mindösszesen két vállalat 4800 munkavállalójához kerül, amiből vállalati szintű következtetéseket ugyan levonhatunk, ágazati szintűeket aligha.
Hasonló helyzetben van Budapesten a kimagasló átlagos egy alkalmazottra jutó havi személyi ráfordítással jellemezhető oktatás ágazata, amelyből mindösszesen két darab, összesen 144 főt alkalmazó vállalat került a TOP2000-es mintába. Az itt kapott eredményeket ennek fényében szükséges értékelni, tekintetbe véve, hogy az ágazati szintű következtetések nem egyértelműek. A nem-budapesti TOP2000 vállalatok körében jelentősen alacsonyabb, a 2024-es bruttó minimálbért alig meghaladó egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítást látunk. Plasztikus példa továbbá a művészet, sport és szabadidő ágazat, ahol egy-két nagyobb, jelentős támogatásban részesülő sportklub ráfordításaiból adódik össze a havi szintű 1,4 millió Ft-os ráfordítás.
A lista másik fontos összetevői az ágazati relatív szórások, ami az egyes vállalati szintű ráfordítások eltérését mutatja az ágazati átlagtól. A közel 50 ezer főt foglalkoztató szakmai-tudományos ágazat szórása például kiemelkedően magas, az itt foglalkoztatott munkaerő szuper-bruttó bevételei elérik fejenként a havi 1,4 millió Ft-ot, azonban mind fölfelé, mind lefelé jelentősen eltérnek. Ez a jelenség figyelhető meg a nem-budapesti szállítás-raktározás ágazat munkavállalói esetében is. Ezzel szemben például a vendéglátás területén arányaiban sokkal kisebb eltéréseket láthatunk.
3. Fejezet: Top2000 elemzés
A nem-budapesti-budapesti személyi ráfordítás-különbség nem csak a vármegyei bontásban, de az ágazatok szintjén is megmutatkozik. A nem-budapesti munkavállalók szempontjából legjövedelmezőbb ágazat, az infokommunikáció személyi ráfordítása Budapesten a top10 ágazat közé sem férne be. Budapesten a legkevésbé jövedelmező ágazat, a vendéglátás, havi egy főre jutó ráfordítása Budapesten kívül a mezőny közepén helyezkedne el. A TOP2000 nem-budapesti és TOP2000 budapesti vállalat munkavállalói létszámai és annak ágazati megoszlása is érdekes megfigyelési szempont az alábbi táblázat alapján.
3.11. ábra: Az egy alkalmazottra jutó havi ráfordítás ágazatonként a TOP2000 vállalati listák körében (Ft, 2024)
3. Fejezet: Top2000
3.3. Egyéb szempontok a vállalatok
teljesítményének megítéléséhez
Külföldi tulajdon
Elemzésünk ezen részében külön szempontként kezeltük a külföldi tulajdon meglétét az egyes vállalatoknál. A TOP2000 vállalatok sokaságában a külföldi vállalatok aránya jelentősen magasabb a vármegyék egyéb vállalataihoz képest. A dobogó első két helyén már nem okoz meglepetést KomáromEsztergom és Győr-Moson-Sopron vármegye, a budapesti 2000 vállalatot tartalmazó átlagnál viszont magasabb értéket ért el Vas, Pest és Fejér vármegye is. A legkevesebb külföldi vállalat Somogy, Baranya és Békés vármegyékben található.
3.12. ábra: A külföldi tulajdonú vállalatok aránya a TOP2000 és nem TOP2000 vállalatok körében vármegyénként (%, 2024)
Ha azonban a teljesen vagy részben külföldi tulajdonú vállalatok árbevételének arányait vizsgáljuk meg, sokkal izgalmasabb – jobban szóródó – eredményeket találunk. Az alábbi ábrán a külföldi és a kizárólag magyar tulajdonú vállalatok árbevételei mellett a két érték arányát is feltüntettük, ami öszszességében a vármegye TOP2000 vállalatainak árbevételével ellentétesen korrelál. Az egyedüli kivétel Vas vármegye, ami kis mérete ellenére jelentős külföldi tulajdonosi és árbevétel aránnyal rendelkezik. A hazai vállalatok által leginkább dominált Tolna vármegyében a külföldi vállalatok árbevételének közel dupláját realizálták a hazai tulajdonú vállalatok, míg Komárom-Esztergomban ez az arány a 10%-ot sem érte el. Míg Pest vármegye a hazai vállalataival továbbra is a legeredményesebb vármegye lenne a TOP2000 vállalat elemzés szempontjából, ez a Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron párosról már korántsem mondható el. Náluk többek közt a középmezőnyben helyet foglaló Hajdú-Bihar vármegyében is nagyobb a hazai TOP2000 vállalatok árbevétele.
3. Fejezet: Top2000
3.13. ábra: Az átlagos értékesítési árbevétel a külföldi és hazai tulajdonú TOP2000 vállalatok körében vármegyénként (Ft, 2024)
A külföldi tulajdon hányada nem csak a vármegye TOP2000 vállalatainak árbevételével áll kapcsolatban, de az exportképességgel is. Ezt az összefüggést a 3.3. táblázatban foglaltuk össze ágazati bontásban, ami alapján jól látható, hogy minél magasabb értékben exportál egy adott ágazat, ezen export annál nagyobb része kötődik külföldi vállalatokhoz. A kis- és nagykereskedelem egyértelmű kivételein túl az élelmiszeripar jelenik meg még, mint a hazai vállalatok által befutható piac, itt nagyjából az exportárbevétel fele köthető külföldi tulajdonú vállalatokhoz. A „legmagyarabb” ágazat a mezőgazdaság volt, ami méretét tekintve viszont nem jelentős exporttényező, ennél a magyar textilipar is magasabb külpiaci árbevételt ért el. Ezzel szemben a lista végén megjelenő export-koncentráció kifejezetten extrémnek mondható, az elektronikai eszközök és gépjárműgyártás piacain 99% fölötti értékeket is láthatunk, de az öt legnagyobb exportágazat mindegyikében 93% fölött volt a mutató.
Érdekesség, hogy a nemzetgazdasági szempontok szerint fontos tudásexport ágazataiban, a szakmai, tudományos szolgáltatások és az adminisztráció területein is meghatározó szereplők a külföldi tulajdonú vállalatok, 70% fölötti részesedével rendelkeznek.
3.3. táblázat: A külföldi és hazai tulajdonú TOP2000 vállalatok exportárbevétele ágazatonként (milliárd Ft, 2024)
Ágazatok
A külföldi tulajdonú vállalatok részesedése az ágazati exportbevételből
és szolgáltatást támogató
Megjegyzés: Az ágazatokat a TOP2000 vállalatok teljes exportárbevétele alapján rendeztük növekvő sorrendbe. Hozzáadott érték
A TOP2000 elemzés részeként a vállalatok hozzáadott értékeinek alakulását is megvizsgáltuk vármegyei, valamint ágazati bontásban. Ahogy azt korábban már említettük, a hozzáadott értéket a nettó árbevétel és az aktivált saját teljesítmény értékének összegének anyagjellegű ráfordításaival csökkentett értékeként definiáltuk és számoltuk ki. A hozzáadott érték számításainkat tehát a TEIR definíciójához hasonlóan végeztük el, elméletibb megközelítésben pedig a profit és a munkabér összegének tekintettük. A vármegyei és ágazati adatokat vármegyénként és ágazatonként kumuláltuk, nem az egyes vállalati értékek átlagát vettük, hanem azok összegét osztottuk el az egyes vármegye vagy ágazat vállalatainak számával, vagy árbevétel adataival, ezáltal a nagyobb hozzáadott értékű vállalatok nagyobb súlyt kaptak.
3. Fejezet: Top2000 elemzés
A fenti módszertan alapján kiemelkedik Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Az adatok értelmezésében itt fontos megjegyezni, hogy továbbra is a TOP2000 alapján választottuk ki a vármegyéket reprezentáló vállalatokat, darabszámuk vármegyei szinten különbözik. Komárom-Esztergom esetében a legnagyobb a hozzáadott érték, de ez a vármegye csak 66 vállalattal van jelen a 2000es mintában, míg Borsod-Abaúj-Zemplénben ez 119 vállalat. Természetesen Budapest a legnagyobb, 2000 vállalatos, önálló listájával. Az egy vállalatra jutó hozzáadott érték Baranya, Békés és Nógrád vármegyékben volt a legalacsonyabb, utánuk szorosan következett Zala vármegye.
3.14. ábra: Az egy vállalatra jutó hozzáadott érték a TOP2000 vállalatok körében vármegyénként (millió Ft, 2024)
Megjegyzés: a csillaggal jelölt vármegyékben nem állt minden vállalat hozzáadott értéke rendelkezésre. Ezeket a vállalatokat az elemzés ezen részéből kihagytuk.
A hozzáadott érték abszolút értékeinek elemzésénél árnyaltabb képet mutat az árbevétel-arányos hozzáadott érték vizsgálata. A 3.15. ábrán a TOP2000 és a nem TOP2000 vállalatok körében mért hozzáadott érték arányok különbségét mutatjuk be területi összehasonlításban. Minden vármegye esetében elmondható, hogy a nem TOP2000 vállalatok magasabb átlagos hozzáadott érték aránnyal rendelkeznek. A két vállalatcsoport (TOP2000 és nem TOP2000) között Budapest mellett Fejér, Heves és Komárom-Esztergom vármegyékben figyelhetünk meg 2%-pontnál alacsonyabb különbséget, miközben a nem TOP2000-ek előnye Csongrád és Nógrád vármegyékben a legjelentősebb, meghaladva az 5%-pontot.
Fontos figyelembe venni a költségszinteket és ezáltal a beszállítói láncban elfoglalt szerepet a hozzáadott érték/árbevétel arányok értelmezése során. Amennyiben egy nagyvállalat több kicsi, a TOP2000 listára fel nem kerülő vállalattal áll beszállítói kapcsolatban, vagy pusztán magas beszerzési és anyagköltségekkel termel, mint például a feldolgozóipar, akkor az anyagköltség magas szintje miatt alacsony hozzáadott értéket fog csak előteremteni. Éppen ezért ezen diagramokat mind az ágazati, mind a személyi ráfordítások alfejezetben tárgyaltakkal együttesen érdemes értelmezni.
3. Fejezet: Top2000 elemzés
Ezen kontextus figyelembevétele mellett is kijelenthető, hogy a legnagyobb magyarországi vállalatokat alacsony hozzáadott érték arány jellemzi. Ez korántsem újszerű megfigyelés, azonban a nem TOP2000 vállalatokkal való összehasonlítás rámutat ezen gazdaságpolitikai kihívás súlyosságára. Az országos szinten meghatározó jelentőséggel bíró, a gazdaságpolitikában jelentős lobbierővel rendelkező vállalatok az ország minden területén abban érdekeltek, hogy a gazdaság- és területfejlesztés az alacsony, legjobb esetben közepes hozzáadott értékű tevékenységeket, ezzel pedig egy versenyképtelen gazdasági szerkezetet támogasson és tartson fenn. A közepes jövedelmi csapdából való kiszabadulásnak tehát alapfeltétele ezen gazdasági szereplők érdekeinek és motivációinak gazdaságpolitikai eszközökkel való olyan irányú befolyásolása, ami teret ad a magasabb hozzáadott értékű teljesítménynek a vállalaton belül és azon kívül is.
3.15. ábra: A TOP2000 és nem TOP2000 vállalatok körében mért árbevétel-arányos hozzáadott érték különbsége vármegyénként ( százalékpont, 2024)
Megjegyzés: a csillag adathiányt jelöl, lásd: módszertani bevezető.
A regionális és ágazati összefoglaló tábla a hozzáadott értékek árbevétel-arányos értékeit mutatja.
A vállalatok darabszáma itt is torzít bizonyos esetekben (koksz- és kőolajfeldolgozás, sport) összességében mégis fontos következtetések levonására lehet alkalmas.
A TOP2000 vállalatok elemzésen is látszik, hogy a magas hozzáadott értékkel bíró ágazatok, mint például az adminisztráció, a szakmai, tudományos tevékenységek vagy a pénzügyi szolgáltatások regionális egyenlőtlensége jelentős. A faipar esetében például az ágazati közel 25%-os országos átlaga regionális szinten 50% és 14% között mozog. Ez az ágazaton belül működő beszállítói láncokkal, az azon belüli munkamegosztással és a lánc tagjai közötti árazási politikával is összefügg. A hozzáadott értékek mélyebb elemzése a TOP2000 elemzés kereteit szétfeszítené, de legalább ennyire érdekes további szempont lehet az egyes régiók és ágazatok eredményeinek összehasonlítása a régiók és ágazatok teljes hozzáadott értékével, valamint az egyes vállalatok tulajdonosi viszonyaival (hazai-külföldi), méretével, egyéb tulajdonságaival.
3.4. táblázat: A TOP2000 vállalatok árbevétel-arányos hozzáadott értékei ágazati és régiós bontásban (%, 2024) Ágazatok
és
3. Fejezet: Top2000 elemzés
Megjegyzés: a csillag adathiányt jelöl, lásd fent.
ESG
Az OPTEN-adatbázis adatai tartalmaztak a vállalatokra vonatkozó ESG értékeket, amiket röviden a TOP2000 lista viszonylatában is feldolgoztunk. Az ESG egyes értékeit mind a nem-budapesti, mind a budapesti lista esetében Kernel-sűrűségfüggvényeken ábrázoltuk. A sűrűségfüggvények értelmezéséhez a tengelyek ismerete a kiindulópont. A vízszintes tengelyeken a score index lehetséges értékeit ábrázoljuk, míg a függőleges tengely az egyes score értékek előfordulási gyakoriságát jelzi. Minél magasabb pont társul a függőleges tengely mentén egy adott score értékhez, annál több vállalat rendelkezik ezzel az adott score indexszel. Ahol tehát a görbéink kicsúcsosodnak, a vállalatok száma nő, ahol ellaposodnak, ott pedig csökken.
A nem-budapesti TOP2000 vállalat E (környezeti fenntarthatóság) eredményeiről elmondható, hogy az országos értékek alatt helyezkedik el, a négyes érték volt a leggyakrabban előforduló, ami mögött ágazati és méret hatások is állnak. Hat fölötti eredményei a TOP2000 vállalatoknak Budapesten kívül arányaiban jelentősen kevesebb volt, mint az országos átlag. Ez összességében azt jelenti, hogy környezetszennyezőbb működés jellemzi ezeket a vállalatokat.
Az S (társadalmi fenntarthatóság) eredményeit tekintve a nem-budapesti TOP2000 vállalat az országos átlagnál jobban teljesített, de nem jelentősen jobban. Nem úgy, mint a G (vállalatvezetési fenntarthatóság, átláthatóság) esetében, ahol szemmel látható a különbség , az TOP2000 vállalat leggyakoribb értéke ezen szempont alatt a maximális, kilenc pont volt.
3. Fejezet: Top2000 elemzés
3.16. ábra: A vidéki TOP2000 és az országosan elemzett vállalatok ESG mutatóinak Kernelsűrűség-diagrammjai
A budapesti vállalatok esetében azonban már más képet láthatunk. A TOP2000 fővárosi vállalat mind a három tényező szerint túlteljesíti az országos átlagot. Többek közt ezen eredmény mögött is az ágazati megoszlásokat tekinthetjük kiváltó oknak.
3.17. ábra: A budapesti TOP2000 és az országosan elemzett vállalatok ESG mutatóinak Kernelsűrűség-diagrammjai
A pénzügyi teljesítmény mutatója – score
Ahogyan azt a módszertani bevezetőben bővebben kifejtettük, a TOP2000 vállalatokat egy összetett score-rendszer alapján is értékeltük, annak érdekében, hogy az árbevételen túl pénzügyi szempontrendszer bevonása mellett is áttekinthessük ezek eredményességét. Az alábbiakban a 10 mutatóból álló score mellett 4 alábontást is bemutatunk, amik 3-3-3, illetve 1 mutatóból állnak. A mutatók szerint az adatbázisban megtalálható vállalatokat sorrendbe állítottuk, így kaptuk meg a relatív scoreokat. Egy adott változó szerint a legjobban teljesítő vállalat egy, a legrosszabb nulla pontot kapott. A score-okat és az alábontásokat Kernel-sűrűségfüggvényeken ábrázoltuk.
Az összetett score-ok tekintetében a TOP2000 nem-budapesti vállalat tekintetében az országos átlagnál rosszabb teljesítményt láthattunk, mind az eloszlás átlagának, mind móduszának, mind a gyenge oldali sűrűségének tekintetében. A legjellemzőbb érték 40% alatt volt, a vállalatok 50% körüli sűrűsége még meghaladja az országos átlagot, de afölött már alacsonyabb sűrűséget mértünk. Ez többek között a vállalatméretnek és az ágazati eltolódásnak volt köszönhető: magas feldolgozóipari arány, alacsony hozzáadott érték, tőke és árbevétel arányosan alacsonyabb profitok.
A budapesti TOP2000 sűrűségfüggvénye az országos átlagnál az 55 százalékos értéknél csúcsosabb, 65% fölött már arányaiban kevesebb vállalat található ebben a mintában az országos átlagnál. Méretében és ágazati megoszlásában a budapesti vállalatok az országos TOP2000-nél közelebb vannak az országos átlaghoz, a szignifikánsabb jobb eredmény mögötti tényezőket az alábbi rész-diagramok magyarázzák.
3.18. ábra: A vidéki, budapesti TOP2000 és az országos vállalatok score eredményeinek sűrűségfüggvényei
3. Fejezet: Top2000 elemzés
A jövedelmezőség tekintetében mind a nem-budapesti, mind a budapesti TOP2000 vállalat jelentősen rosszabbul teljesít az országos átlagnál, a jobbra ferde sűrűségfüggvények hasonlóan csúcsosak a két TOP2000 vállalat esetében, Budapest azonban nagyjából 10%-ponttal jobbra helyezkedik el. A jövedelmezőség vizsgálatakor a tőkeáttétel (ROE), a bevétel arányos nyereség (ROS) és az EBIDTA fedezet mutatóival dolgoztunk, ezek kiválasztásáról a 2. mellékletben írtunk hosszabban. A három mutatószám miatt a nagy tőkebefektetéssel, alacsony bevételarányos nyereséggel és magas operációs költségekkel dolgozó szektorok jellemzően alacsonyabb értékeket értek el, míg a magasabb hozzáadott értékkel bíró szektorok magasabbakat. Ezen szempontokkal, vármegyei és ágazati megoszlásaikkal az elemzés egyéb fejezeteiben részletesebben foglalkozunk.
3.19. ábra: A vidéki, budapesti TOP2000 és az országos vállalatok jövedelmezőség eredményeinek sűrűségfüggvényei
A szolvencia esetében a két TOP2000 vállalati kategória a jövedelmezőségnél jelentősebb eltéréseket mutat. Míg a vidék legnagyobbjainak módusza az országos és budapesti lokális maximumnál, 36% körül figyelhető meg, addig az utóbbi két csoport eredménye a nem-budapesti lokális maximum körül, a 70% környezetében éri el móduszát. A vállalati csoportok „klasztereinek” köszönhetően az értékek átlaga is eltér: Budapest minden szempontból a sokaság között helyezkedik el, ez a sűrűségfüggvényeken is megfigyelhető. A szolvencia esetében a három mutatószám a tőkeerősség, a hosszú távú működésbiztonsági mutató és a hitelállomány-arányos árbevétel voltak. Ezen mutatók sok szempontból a jövedelmezőség tükörképét mutatják, ágazati és méretbeli sajátosságokat azonban itt is megfigyelhetünk: a nagyobb feldolgozóipari vállalatok sok esetben kevésbé szolvensek, mint a kisebb, munkaintenzívebb társaik.
3.20. ábra: A vidéki, budapesti TOP2000 és az országos vállalatok szolvencia eredményeinek sűrűségfüggvényei
A legkevésbé eltérő eredményeket a három sokaság között a likviditás mutatóinak vizsgálatakor tapasztaltuk. A normális eloszlást közelítő három sűrűségfüggvény átlagai nem térnek el jelentősen, különbségeik a ferdeségükben és csúcsosságukban érhető tetten. A nem-budapesti TOP2000 vállalat többségében 50% körül helyezkedik el arányaiban kisebb szórással. A budapesti vállalatok a jobb oldali, erősebb vége vastagabb, likviditás szempontjából itt találunk arányaiban több jól teljesítő vállalatot.
A likviditás vizsgálatakor a három kiválasztott mutató a likviditási ráta, a cash-flow fedezet és a készletek forgási sebessége volt.
3.21. ábra: A vidéki, budapesti TOP2000 és az országos vállalatok likviditás eredményeinek sűrűségfüggvényei
3. Fejezet: Top2000 elemzés
A score módszertanának tizedik mutatója az adósságszolgálat témakörében a dinamikus áttét volt. Itt az országos eredményeket nem ábrázoltuk, lévén az a relatív mutatóértékelés módszertanából kifolyólag egy vízszintes vonalként jelent volna meg. Itt a két sokaság esetében minimális eltérést tapasztaltunk a nem-budapesti TOP2000 vállalat javára, 45% fölött a budapesti társaikénál végig magasabb sűrűséget láttunk. És bár relatíve az erősebb oldalon helyezkedtek el a nem-budapesti és budapesti TOP2000 vállalatok az országos értékekhez képest a dinamikus áttétük alapján, így sem találtunk kiemelkedően sok 1 körüli értéket.
3. 22. ábra: A vidéki, budapesti TOP2000 és az országos vállalatok dinamikus áttétének sűrűségfüggvényei
Adatbázis
A 2025 évi TOP100 kutatás alapját az OPTEN-től megvásárolt vállalati adatbázis adta. Az elemzés elején – a TOP100, TOP2000 vállalati listák, valamint az országos vagy vármegyei benchmark átlagok elkészítése előtt – egy szűrési kritériumrendszer került meghatározásra, amit a teljes elemzés alatt alapvetőnek vettünk, ez alapján is került lekérésre a vállalati adatbázis 2025 szeptember 25-én. Szűrési kritériumrendszerben kizártuk:
1. az eljárás alatt álló vállalatokat,
2. a konszolidáltbeszámolókat,
3. azon vállalatokat,
• amiknek a 2024-es beszámolója szerint nincsen legalább 11 fős létszáma,
• ha nincs 2024-es beszámolója, akkor a 2023-as beszámolóban nincsen legalább 11 fős létszáma, 1. azon vállalatokat, amiknek
• a 2024-es és 2023-as árbevétele nem éri el a 20 milliárd Ft-ot és az adózott eredménye negatív vagy,
• a 2024-es és 2022-es árbevétele nem éri el a 20 milliárd Ft-ot és az adózott eredménye negatív vagy,
• a 2023-as és 2022-es árbevétele nem éri el a 20 milliárd Ft-ot és az adózott eredménye negatív vagy,
• a 2024-es és 2023-as sajáttőkéje negatív vagy,
• a 2024-es és 2022-es sajáttőkéje negatív vagy,
• a 2023-as és 2022-es sajáttőkéje negatív.
Azon vállalatok, amik nem érik el a 20 milliárd Ft-os árbevételt, nem negatív az adózott eredményük és nem negatív a sajáttőkéjük nincsenek kizárva. A szűrés után vármegyei bontásban a lekérdezett vállalatok darabszáma a következőképpen alakult:
0. 1. táblázat: Az elemzés részét képező vállalatok darabszáma vármegyénként
A fenti listából azok száma, akiknek a lekérdezés pillanatában még nem volt 2024-es beszámolója, de volt 2023-as beszámolója és a kritériumoknak megfelelt:
0. 2. táblázat: 2024-es beszámolóval nem rendelkező, de az elemzés részét képező vállalatok darabszáma vármegyénként
Az elemzés alapjául szolgáló adatbázis 31 127 vállalat
1. mérleg és eredménykimutatás adatait a beszámoló leadásának függvényében a 2024-es és/vagy a 2023-as év(ek)re,
2. a két év exportárbevételét,
3. az elérhető létszámadatokat,
4. a végső tulajdonos nevét,
5. a tulajdonos kötődését (magyar vagy külföldi, önkormányzati, állami tulajdon),
6. a vezető tisztségviselők alapadatait,
7. az OPTEN kockázati besorolását (A-D),
8. az OPTEN ESG indexét, valamint, az E, S, és G indexek értékeit,
9. a székhely és telephely adatokat,
10. az ágazati besorolást TEÁOR szerint,
11. továbbá a vállalat alapításának évét tartalmazza.
Az adatbázisban megtalálható vállalati adatok mellett az egyes fejezetekben tárgyalt szempontok szerint további értékeket és mutatókat használtunk fel az elemzéshez, amiket az adatbázis beszámoló adataiból számoltunk ki (pl. árbevétel-arányos hozzáadott érték, egy főre jutó havi személyi ráfordítás, tőkeáttétel, címadatokból vármegye és járás kategóriák létrehozása). Az adatbázis adatait, valamint az ebből számolt értékeket és mutatókat további adatgyűjtéssel egészítettük ki a digitalizáció sikertényezőjének elemzésekor.
A vármegyei TOP100 listákat, valamint a nem-budapesti és budapesti TOP2000 vállalati listát, amik az elemzésünk két fontos blokkját adják, a 2024-es nettó árbevétel értékei szerint készítettük el. Módszertani döntésünk alapján a legnagyobb vármegyei 100 és kétszer-kétezer vállalat lehet az, ami az adott vármegye, valamint az ország nemzetgazdasága szempontjából megkerülhetetlen. Méretükből és foglalkoztatotti létszámukból kifolyólag az ő helyzetük jelentősen befolyásolja az adott járás, vármegye, régió és az ország működését. A TOP100 és TOP2000 listákat tehát mennyiségi, árbevétel alapú szűrés mentén készítettük el.
Score módszertan
Az adatbázis elsődleges (beszámolóadatok), másodlagos (beszámolóadatokból számolt mutatók és arányszámok) és utólag felvett (digitalizációs) adatai mellett egy relatív score-rendszerrel is bővítettük az elemzést, hogy a szűrt, nagyságrendileg 30 ezer vállalatot tartalmazó sokaság közül a mennyiségi szűrés és elemzés mellett egy minőségi szempontrendszer bevonásával megkereshessük a legjobban teljesítő vállalatokat. A vállalati score egy relatív mérési eszköz, ami négy kategória szerint kiválasztott tíz mutató bevonásával készült el.
A score tíz mutatóját egy 23 mutatóból álló mutatókészletből választottuk ki. A kiválasztás elsődleges szempontja az volt, hogy a vállalatok pénzügyi mutatóinak négy kategóriája (jövedelmezőség, szolvencia, likviditás, adósságszolgálat) reprezentálva legyen, az első három kategória három darab, az adósságszolgálat pedig egy darab mutatóval. Az alábbi táblázatban látható 23 mutató csoportosítása után a kiválasztás másodlagos szempontjára, a függetlenségre tekintettel, korrelációs táblázatokat készítettünk, amiknek az eredményei alapján határoztunk meg három-három mutatót kategóriánként, amiket a táblázatban (X)-szel jelöltünk.
0.3. táblázat: Pénzügyi mutatók (pool)
Megnevezése
Jövedelmezőség
ROE – tőkeáttétel (X)
ROA - eszközarányos megtérülés
ROS - bevétel arányos nyereség (X)
EBIDTA fedezet (X)
Működő tőkére vetített adózott eredmény
Szolvencia
Tőkeerősség (X)
Tőkeellátottság
Tőkeáttétel
Eladósodottság
Árbevétel arányos eladósodottság
Idegen forrás-arányos árbevétel
Befektetett eszközök fedezete
Hosszú távú működésbiztonsági mutató (X)
Hitelállomány-arányos árbevétel (X)
Likviditás
Likviditási ráta (X)
Likviditási gyors ráta
Készpénz likviditás
Cash-flow fedezet (X)
Nettó forgótőke
Számítása
AUE (adózás utáni eredmény) /Saját tőke
AUE/Összes eszköz
AUE/Árbevétel
EBITDA / Operációs költségek
AUE / (Forgóeszközök - Rövid lejáratú kötelezettségek)
Saját tőke / Összes forrás
Saját tőke / Eszközök összesen
Idegen tőke (Rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek, hitelek) / Saját tőke
Kötelezettségek / Eszközök
Rövid és hosszú lejáratú hitelek / Árbevétel
Árbevétel/Rövid lejáratú kötelezettségek
Saját tőke / Befektetett eszközök
(Saját tőke + hosszú lejáratú kötelezettségek) / Rövid lejáratú kötelezettségek
(Saját tőke + hosszú lejáratú kötelezettségek) /Befektetett eszközök
Hitelállomány / Árbevétel
Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek
(Forgóeszközök - Készletek) / Rövid lejáratú kötelezettségek
Pénzeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek
(Adózott eredmény + Amortizáció) / Árbevétel
Forgóeszközök - Rövid lejáratú kötelezettségek
Készlet forgási sebesség (X)
Adósságszolgálat
Adósságszolgálat 1
Adósságszolgálat 2
Dinamikus áttétel (X)
(Átlagos készletérték * Időszak napjainak száma) / Nettó árbevétel
EBIDTA / (tőke + kamat)
(EBIDTA - beruházás) / (tőke + kamat)
Kötelezettségek/EBIDTA
Az adósságszolgálat kategóriájában egy mutató, a dinamikus áttétel található, amire praktikus okból esett a választásunk: a három lehetőség közül a dinamikus áttétel adott a legtöbb vállalat esetében értelmezhető eredményt.
Miután kiválasztottuk a kategóriánkként megfelelő számú, egymással a lehető legkevésbé korreláló mutatót, a vállalatokat a mutatók szerint sorrendbe helyeztük, majd a sorrendben betöltött helyét megjelölendő egy három tizedesjegy hosszú értéket rendeltünk hozzá nulla és egy között. A legroszszabbul teljesítő vállalat nullát, a legjobban teljesítő vállalat egyes, a medián vállalat 0,500-ös értéket kapott. Ezen értékekre adott helyzetekben százalékként is hivatkozunk, tehát, ha egy vállalat ROS tekintetében 50 százalékon áll, az azt jelenti, hogy a szűrt, nagyságrendileg 30 ezer vállalat közül pontosan középen helyezkedik el, nála a vállalatok fele magasabb, fele alacsonyabb ROS mutatóval bír.
Az így kapott értékeket előbb kategóriánkként átlagoltuk, ezen értékekre is olykor százalékos formában hivatkozunk, tehát, ha egy vállalat likviditása 75 százalékon áll, az azt jelenti, hogy nála a teljes sokaságban a vállalatok 25 százaléka likvidebb, 75 százaléka pedig kevésbé likvid.
Ezt követően a négy kategória értékeit 30-30-30-10 arányban átlagoltuk, ez az az érték, amit az elemzés folyamán score-nak nevezünk. Ezt az értéket is olykor szám szerint három tizedesjegyre kerekítve (pl. 0,955), olykor százalékos formában mutatjuk be, a fenti példákhoz hasonlóan. Amennyiben egy mutató vagy kategória esetében a hiányos adatok miatt nem kaptunk eredményt, akkor a vállalat azon mutatójának értékeként nullával számoltunk, ezt az adathiányt a végső átlag megvonásakor nem kompenzáltuk. Ezt abból a megfontolásból tettük, hogy a minőségi szempontok szerint ne kerüljön be a legjobban teljesítők közé olyan vállalat, amiről az adathiány miatt nem tudjuk megállapítani, hogy a kiválasztott mutatók szerint hogyan teljesítene. Ezzel biztosítottuk, hogy ne fordulhasson olyan elő, hogy egy vállalat néhány mutató szerint kiemelkedően jól teljesít, néhány mutatója a hiányos beszámoló-adatok miatt nem elérhető, és ez a tény őt a legjobbak közé sorolja. Miután minden vállalathoz minőségi score-t rendeltünk, az eredményeket hisztogramon ábrázoltuk.
A kategóriákon belüli függetlenség és a kategóriák egymást kiegészítő tulajdonsága miatt a vállalati score-ok hisztogramja közel normális eloszlást mutat.
0. 1. ábra: Az elemzés részét képező vállalatok score-jainak hisztogramja
Ágazati csoportosítás TEÁOR bontásban
Ágazat Az ebbe az ágazatba sorolt szektorok 2-számjegyű TEÁOR kódja
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 77, 78, 79, 80, 81, 82
Bányászat, kőfejtés 05, 06, 07, 08, 09
Egyéb feldolgozóipar (bútor, ékszer, hangszer, játék gyártása, berendezések javítása) 31, 32, 33
1.6. ábra: Az ágazatok részesedése az exportárbevételből a TOP100 vállalatok körében vármegyénként (%, 2024) 15
1.7. ábra: A feldolgozóipari szektorok részesedése az exportárbevételből a TOP100 vállalatok körében vármegyénként (%, 2024) 16
1.8. ábra: Az exportárbevétel Gini-indexe a TOP100 vállalatok körében vármegyénként (%, 2024) 17
1.9. ábra: A külföldi tulajdonú vállalatok részesedése az exportárbevételből a TOP100 vállalatok körében vármegyénként (%, 2024) 18
1.10. ábra: A külföldi tulajdonú vállalatok aránya a TOP100 és nem TOP100 vállalatok körében vármegyénként (%, 2024) 18
1.11. ábra: Az átlagos értékesítési árbevétel a külföldi és hazai tulajdonú TOP100 vállalatok körében (milliárd Ft, 2024) 19
1.12. ábra: Az egy alkalmazottra jutó havi ráfordítás értéke a TOP100 és nem TOP100 vállalatok körében vármegyénként (Ft, 2024)21
1.13. ábra: A TOP100 vállalatok vármegyei szinten kifizetett személyi ráfordításokból való részesedése (%, 2024) 21
1.14. ábra: Az egy alkalmazottra jutó árbevétel és a havi egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítások kapcsolata vármegyei szinten a TOP100 vállalatok körében (Ft, 2024) 22
1.15. ábra: Az egy alkalmazottra jutó havi személyi ráfordítások értéke ágazatonként a TOP100 vállalatok körében (Ft, 2024) 23
1.18. ábra: A TOP100 vállalatok online jelenléte egymást kölcsönösen kizáró kategóriákba rendezve ágazati bontásban (%, 2024) 27
1.19. ábra: Az átlagos hozzáadott érték a TOP100 és nem TOP100 vállalatok körében vármegyénként, (millió Ft, 2024)
1.20. ábra: Az árbevétel-arányos hozzáadott érték a TOP100 és nem TOP100 vállalatok körében vármegyénként (%, 2024)
1.21. ábra: A hozzáadott érték arány a TOP100 vállalatok körében ágazatonként (%, 2024)
1.22. ábra: A TOP100 és nem TOP100 vállalatok átlagos ESG-indexe vármegyénként (2024)
1.23. ábra: A TOP100 és nem TOP100 vállalatok átlagos ESG-indexe ágazatonként (2024)
1.24. ábra: Az ESG-alindexek átlagos értékei a TOP100 vállalatok körében vármegyénként (2024)
1.25. ábra: A score kompozit index átlagos értéke a TOP100 és nem TOP100 vállalatok körében vármegyénként (2024)
1.26. ábra: A score, jövedelmezőség, szolvencia és likviditás indexek a TOP100 vállalatok körében vármegyénként (2024)
1.27. ábra: A score, jövedelmezőség, szolvencia és likviditás indexek a TOP100 vállalatok körében ágazatonként (2024)
2.1. ábra: A score index alapján kiválasztott TOP100 vállalatok átlagos score indexe és átlagos árbevétele vármegyénként (2024)
2.2. ábra: Azon vállalatok száma, melyek mind az árbevétel, mind pedig a score index alapján kialakított TOP100 listákra felkerültek az egyes vármegyékben
2.1. táblázat: Bács-Kiskun vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
2.3. ábra: Bács-Kiskun vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
2.4. ábra: Bács-Kiskun vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
2.2. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Bács-Kiskun vármegyében
2.3. táblázat: Baranya vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok
2.5. ábra: Baranya vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
2.6. ábra: Baranya vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
2.4. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása
Baranya vármegyébe 47
2.5. táblázat: Békés vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
2.7. ábra: Békés vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint 50
2.8. ábra: Békés vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
2.6. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása
Békés vármegyében
2.7. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
2.9. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
2.10. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
2.8. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
2.9. táblázat: Budapest TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
2.11. ábra: Budapest TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
2.12. ábra: Budapest TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
2.10. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása
Budapest esetében
2.11. táblázat: Csongrád-Csanád vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
2.13. ábra: Csongrád vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
2.14. ábra: Csongrád vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
2.12. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása
53
55
55
56
58
59
60
61
62
64
64
Csongrád vármegyében 65
2.13. táblázat: Fejér vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint 67
2.15. ábra: Fejér vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint 69
2.16. ábra: Fejér vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint 69
2.14. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Fejér vármegyében 70
2.15. táblázat: Győr-Moson-Sopron vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
2.17. ábra: Győr-Moson-Sopron vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
2.18. ábra: Győr-Moson-Sopron vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
2.16. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Győr-Moson-Sopron vármegyében
2.17. táblázat: Hajdú-Bihar vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
2.19. ábra: Hajdú-Bihar vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
2.20. ábra: Hajdú-Bihar vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint 78
2.18. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása
Hajdú-Bihar vármegyében
2.19. táblázat: Heves vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint 81
2.21. ábra: Heves vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint 82
2.22. ábra: Heves vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint 83
2.20. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása
Heves vármegyében 84
2.21. táblázat: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
85
2.23. ábra: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint 86
2.24. ábra: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint 87
2.22. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 88
2.23. táblázat: Komárom-Esztergom vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint 89
2.25. ábra: Komárom-Esztergom vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
90
2.26. ábra: Komárom-Esztergom vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint 91
2.24. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Komárom-Esztergom vármegyében 92
2.25. táblázat: Nógrád vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint 93
2.27. ábra: Nógrád vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint 94
2.28. ábra: Nógrád vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint 95
2.26. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Nógrád vármegyében 96
2.27. táblázat: Pest vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint 97
2.29. ábra: Pest vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint 98
2.30. ábra: Pest vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
2.28. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása
Pest vármegyében 99
2.29. táblázat: Somogy vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
2.31. ábra: Somogy vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
2.32. ábra: Somogy vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
2.30. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása
Somogy vármegyében
2.31. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
2.33. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint 105
2.34. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint 106
2.32. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 107
2.33. táblázat: Tolna vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
2.35. ábra: Tolna vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
2.36. ábra: Tolna vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint 110
2.34. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Tolna vármegyében 111
2.35. táblázat: Vas vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint 112
2.37. ábra: Vas vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint 113
2.38. ábra: Vas vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint 114
2.36. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása
Vas vármegyében 115
2.37. táblázat: Veszprém vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint
2.39. ábra: Veszprém vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint
2.40. ábra: Veszprém vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint
2.38. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása
Veszprém vármegyében
2.39. táblázat: Zala vármegye TOP100 vállalatainak teljesítménymutatói ágazatok szerint 120
2.41. ábra: Zala vármegye TOP100 vállalatainak alapvető teljesítménymutatói vállalatméret szerint 121
2.42. ábra: Zala vármegye TOP100 vállalatainak arányszám-jellegű teljesítménymutatói vállalatméret szerint 122
2.40. táblázat: Az árbevétel és a score index alapján kialakított TOP100 vállalatok átlagos teljesítménymutatóinak összehasonlítása Zala vármegyében 123
3.1. ábra: A TOP2000 vállalatok által összesen realizált nettó értékesítési árbevétel vármegyénként (milliárd Ft, 2024)
3.1. táblázat: Egyes ágazatok TOP2000 vállalati árbevétele régiók szerint (milliárd Ft, 2024)
3.3. ábra: A TOP2000 vállalatok részesedése a megyében összesen realizált exportárbevételből (százalék, 2024)
125
126
127
129
3.4. ábra: Az exportárbevétel a teljes árbevétel arányában a TOP2000 és nem TOP2000 vállalatok körében vármegyénként (%, 2024) 130
3.5. ábra: Az ágazatok részesedése az exportárbevételből a TOP2000 vállalatok körében vármegyénként (%, 2024)
3.6. ábra: A feldolgozóipari szektorok részesedése az exportárbevételből a TOP2000 vállalatok körében vármegyénként (%, 2024)
131
3.7. ábra: A TOP2000 vállalatok aránya exporthányad-csoportok szerint az egyes vármegyékben (%, 2024) 133
3.2. táblázat: A budapesti és nem-budapesti TOP2000 vállalat árbevételének és exportjának alakulása az egyes ágazatokban
3.8. ábra: A TOP2000 vállalatok vármegyei szinten kifizetett személyi ráfordításokból való részesedése (%, 2024) 136
3.9. ábra: Az egy alkalmazottra jutó havi ráfordítás értéke a TOP2000 és nem TOP2000 vállalatok körében vármegyénként (Ft, 2024) 137
3.10. ábra: Az egy alkalmazottra jutó árbevétel és a havi egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítások kapcsolata vármegyei szinten a TOP2000 vállalatok körében (Ft, 2024) 138
3.11. ábra: Az egy alkalmazottra jutó havi ráfordítás ágazatonként a TOP2000 vállalati listák körében (Ft, 2024) 139
3.12. ábra: A külföldi tulajdonú vállalatok aránya a TOP2000 és nem TOP2000 vállalatok körében vármegyénként (%, 2024) 140
3.13. ábra: Az átlagos értékesítési árbevétel a külföldi és hazai tulajdonú TOP2000 vállalatok körében vármegyénként (Ft, 2024) 141
3.3. táblázat: A külföldi és hazai tulajdonú TOP2000 vállalatok exportárbevétele ágazatonként (milliárd Ft, 2024) 141
3.14. ábra: Az egy vállalatra jutó hozzáadott érték a TOP2000 vállalatok körében vármegyénként (millió Ft, 2024) 143
3.15. ábra: A TOP2000 és nem TOP2000 vállalatok körében mért árbevétel-arányos hozzáadott érték különbsége vármegyénként ( százalékpont, 2024) 144
3.4. táblázat: A TOP2000 vállalatok árbevétel-arányos hozzáadott értékei ágazati és régiós bontásban (%, 2024)
3.16. ábra: A vidéki TOP2000 és az országosan elemzett vállalatok ESG mutatóinak Kernelsűrűség-diagrammjai
3.17. ábra: A budapesti TOP2000 és az országosan elemzett vállalatok ESG mutatóinak Kernelsűrűség-diagrammjai
3.18. ábra: A vidéki, budapesti TOP2000 és az országos vállalatok score eredményeinek sűrűségfüggvényei
3.19. ábra: A vidéki, budapesti TOP2000 és az országos vállalatok jövedelmezőség eredményeinek sűrűségfüggvényei
3.20. ábra: A vidéki, budapesti TOP2000 és az országos vállalatok szolvencia eredményeinek sűrűségfüggvényei
3.21. ábra: A vidéki, budapesti TOP2000 és az országos vállalatok likviditás eredményeinek sűrűségfüggvényei
3. 22. ábra: A vidéki, budapesti TOP2000 és az országos vállalatok dinamikus áttétének sűrűségfüggvényei
0. 1. táblázat: Az elemzés részét képező vállalatok darabszáma vármegyénként 153
0. 2. táblázat: 2024-es beszámolóval nem rendelkező, de az elemzés részét képező vállalatok darabszáma vármegyénként
0.3. táblázat: Pénzügyi mutatók (pool) 156
0. 1. ábra: Az elemzés részét képező vállalatok score-jainak hisztogramja
