Dél előtt, dél után úsztam”

„dél előtt, délután úsztam”

avagy Wesselényi úszta át először a Balatont vagy nem?

Nyaranta az egyik legjelentősebb eseményünk a Balaton-átúszás. Bármelyik távról is legyen szó, szép teljesítmény. De ki volt, aki először ekkora távolságokkal kacérkodott a magyar tengeren?

aBalatonfüreden 1992-ben felavatott, de később eltűnt Wesselényi Miklós emléktáblán az alábbi felirat volt látható: „Wesselényi Miklós /1796 – 1850/ emlékére, aki a hagyomány szerint elsőként úszta át a Balatont Tihany – Balatonfüred között 1836-ban.”

Számtalan forrás áll rendelkezésre Wesselényi Miklós báró balatoni úszásairól, talán több is, mint kellene, mert ezek a feljegyzések sokszor ütik egymást.

A báró nagyon szerette a Balatont, ez tény, naplójában számtalan helyen említi, hogy az 1835-1837-es időszak között rendszeresen járt a füredi Anna-bálra és a fürdőhelyre regenerálódni, egyúttal úszni. A témában kutatók között van, aki 1835-re datálja, a többség 1836-ot ír, de olyan is akad, aki szerint csak 1837-ben történt átúszás Füred és Tihany között. Bodrossy Leó „A Balaton regénye” c. munkájában így számolt be: „Wesselényi Miklós báró … július 23-án érkezett Füredre, ... Másnap, július 24-én Wesselényi olyan tettre szánta el magát, amire az egész ország felfigyelt, elsőként átúszta a tavat Balatonfüred és Tihany között, ami légvonalban mintegy 4 kilométernek felel meg.”

Jászai Mari apjával kapcsolatos emlékeiből származik az alábbi feljegyzés: „A nagy Wesselényi néha két-három óra hosszat is töltött a Balaton vizében, hol úszva, hol pihenve a felszínen,...”

Mivel a megidézett írók némelyike korábbi íróktól, naplófeljegyzésekből, megfigyelésekből idéztek, sok bizonytalanság van a dologban. Schleicher Vera írása a következő: „A füredi öbölben kilométereket úszó Wesselényi 1836-ban még megbotránkoztatta a gyógyfürdő köznemesi közönségét, ... Majd fél évszázaddal később azonban Szekrényessy Kálmán dsidáskapitányt, aki öt óra ötvenkét perc alatt tette meg úszva a Siófok – Almádi távolságot, már hősként ünnepelte a nyaralósereg.”

A legautentikusabb forrás persze a báró naplója lenne, de ott konkrétan nem találunk leírást

a nagy hőstettről, amely mindenképpen fura, mert miért pont erről ne írna az árvízi hajós?! 1835. aug. 14-i és 15-ei napló bejegyzésében így emlékszik vissza Wesselényi, például: „A nagy melegben s a sok por után felséges érzés volt a Balaton vizében úszkálni … Hajóval Tihanyba, ott jó sokat járkáltam. Visszajövet újra sokat úsztam.” „Három óráig úsztam, de. és du. viszont egy órát.” 1837. évi feljegyzései között ez szerepel: „Dél előtt, dél után úsztam.”

Érdekesség az alábbi idézet egy újságból: „A Honti jelzésű tudósító sétacsónakázáson vett részt, amikor a vízben egy embert úszni, Tihany hegyét és a füredi partokat pedig sokaságtól ellepni látja. „Ki lehet ezen ember – kérdezte az újdondász –, akinek a hatalmas elem is meghajolni látszatik? S nemes-e a lélek, melly e hatalmas karokat kormányozza? Szóval ki lehet ő? Siessünk felé! … A hatalmas úszó – az árvízi hajós volt.” Ekkortájt Wesselényi már viszont több egészségügyi problémával is küzdött, tehát nem valószínű, hogy abban az évben megúszta volna ezt a távolságot.

További érdekesség az 1880-as Vasárnapi Ujság idézet: „A Balatont 1837-ben báró Wesselényi Miklós úszta át, de nem Füred és Siófok közt, hanem Füredtől Tihanyig, körülbelül a tihanyi templom alján érvén a száraz földet. Wesselényi a vízi utat, mely körülbelül 1 mértföldnyi távolság, 3 óránál valamivel több idő alatt tette meg.” Két dologgal zárnám írásomat: az biztos, hogy báró Wesselényi Miklós sokat úszott a Balatonban, és nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. E kettő birtokában mindenki döntse el magában, miként gondol Wesselényi Balaton-átúszására.

az eredeti cikk szerzője tóth-Bencze tamás Füredi história Xvi. évf. 3. szám

2021. július 31. (esőnapok: augusztus 1., 7., 8., 14., 15 )

Távok: 5,2 km

rajt: Révfülöp cél : Balatonboglár

2,6 km

rajt és cél : Balatonboglár