Ügyvédek Lapja 2025/6

LXIV. évfolyam 6. szám

2025 november–december

A CCBE elnöke Budapesten

Dr. Thierry Wickers:

Az európai ügyvédek hangjának erősnek és magabiztosnak kell lennie

Tartalom 2

Miként lehet az ügyvédi munka eszközévé szelídíteni a mesterséges intelligenciát?

CCBE nyilatkozat: Az ügyvédek jogainak védelmét és a jogállamiság alapjainak megóvását szorgalmazzák Az UIA új elnökének célkitűzése: A jogállamiság védelme, az ügyvédi függetlenség és szabadság előmozdítása Amikor a konfliktusfeloldás konfliktusokat teremt

3 6 8

Dr. Grád András PhD

12

Ügyvédi közreműködés az Alkotmánybíróság előtti eljárásban – ügyvédi aspektusból I. rész

18

Szankciók csapdájában?

21

A visszaélésektől mentesebb, igazságosabb világ alakításának reményében

25

Nyilatkozat a technológiai fejlődés által a jogászság elé állított kihívásokról

28

A helyettes ügyvéd

35

A mentális jóllét és a szakmai minőség kéz a kézben jár

36

Fókuszban a kriptoeszközök

39

A bizalmi vagyonkezelők felelőssége

42

Ikon Kódex – a GDPR szerinti tájékoztatás új formája

46

Éltető erejű múlt – A Debreceni Ügyvédi Kamara kiállítással emlékezett elődeire

Dr. Kadlót Erzsébet Dr. Czine Ágnes

Dr. Tóth Mihály

Dr. Ungváry Botond Dr. Hidasi Gábor

Dr. Logemann-Molnár Zsófia Dr. Magyar Csaba Dr. Illés István

Dr. Dékány Dóra

Ritka lehetőség

Palotanegyedben, egyetem szomszédságában eladó 74 nmes első emeleti, felújítandó lakás. Tágas előtérből nyílik két ön­ álló szoba, fürdőszoba, WC, konyha. József körúti szépen kar­ bantartott, liftes házban van, az ablakok csendes mellékutcára nyílnak. Irodának is kiváló elrendezésű. 78,9 M Ft. Érdeklődni: khanusk@gmail.com, +36-30-924-7228 (x)

Ügy­vé­dek Lap­ja Folyóirat a Magyar Ügyvédi Kamara tagjainak Meg­je­le­nik: kétha­von­ta Pél­dány­szám: 15 300 Főszer­ kesz­tő: Dr. Havasi Dezső Főmunkatárs: Dr. Hidasi Gábor Rovatvezető: Dr. Bálint Szilvia, Dr. Becker Tibor A szer­ kesz­tő­ség cí­me: Ma­gyar Ügy­vé­di Ka­ma­ra, 1054 Bu­da­ pest, Szemere u. 8. Ki­ad­ja: PanPress Kft. Fe­le­lős kiadó: a Panpress Kft. ve­ze­tő­je. Lap­igaz­ga­tó: Kom­lós At­ti­la Szerkesztőség: ugyvedeklapja@panpress.hu Te­le­fon: (+36-1) 633-3366 Fax: (+36-1) 700-1987 Lap­nyil­ván­tar­tás­ba vé­te­li szám: 163/0594-1/2007 (Kul­tu­rá­lis Örök­ség­vé­del­mi Hi­va­tal) ISSN 1216-9102 Hir­de­tés­fel­adás: www.panpress.hu/hirdetes Fotók: Panpress archív, Panpress saját és Adobe Stock

Lássuk a fejlődést a változásokban Nagy a csábítás ilyenkor, év végén, hogy egyfajta mérleget készítsünk. Meg­ próbálunk ennek ellenállni. Összegzésként mégis csak azt mondhatjuk: a 2025. esztendő a hazai ügyvédség számára egyfajta történelmi tanulság megfogalma­ zása, egyidejűleg egyfajta önazonosság, önértelmezés, egyben a jövő kihívásai­ val való szembenézés is volt. A kamarai lét 150. évfordulójának ünnepi esemé­ nyei és a nagyszerű kiállítások nem csak az emlékek, hanem az új erőforrások áttekintését is szolgálták. Önkritikusan kell megállapítanunk, hogy lapunkban mindezen közben keve­ sebb teret tudtunk szentelni annak a nemzetközi kontextusnak, amely az ügy­ védség életében is egyre nagyobb szerepet játszik. Lásd csak jelen lapszámunk­ ban a nemzetközi kapcsolódású írásokat és főként a CCBE elnökének címla­ punkra is kiemelt megállapítását: az európai ügyvédek hangjának erősnek és magabiztosnak kell lennie... Ez a felismerés – gondoljuk – nem igényel bővebb magyarázatot a lapunkat olvasó hazai ügyvédségnek.

Mindazonáltal néhány jelentősebb mozzanat erejéig mégis csak fontosnak tartjuk, hogy ha bár nagyon vázlatosan is, de kitekintsünk azon nemzetközi ügyekre – kifejezetten kerülve a politikai, társadalompolitikai természetű kér­ désköröket, feltételezzük, olvasóink e téren is kellő tájékozottsággal bírnak -, amelyek hosszabb távon jelenthetnek hatást az ügyvédségre.

A nemzetközi jogi normarendszer, különösen a környezet- és klímajog terén, új felelősségi kérdésekkel bővült. 2025. július 23-án a Nemzetközi Bíróság (ICJ) kibocsátotta Az államok klímaváltozással kapcsolatos kötelezettségei című ta­ nácsadói véleményét, amelyben kimondta, hogy az államoknak nem csak poli­ tikai, hanem jogi kötelezettségeik is vannak a klímaváltozás elleni fellépésre: ideértve a közösségi jogforrásokat, a szerződéseket (pl. Párizsi egyezmény), a szokásjogot és emberi jogi kötelezettségeket is. Mindez az ügyvédség számára új dimenziót ad: az államok klímafüggő felelőssége miatt megnőhetnek a nem­ zetközi peres és jogi tanácsadási lehetőségek, így fontos lehet a szakmai felké­ szülés ezen új jogterületeken.

A 2025-ös évben több olyan fejlemény is történt, amelyek az ügyvédi szakma működését, szabályozását vagy etikai kereteit érintik. Az Európa Tanács 2025. március 12-én aláírásra megnyitotta az Európai Egyezmény az ügyvédi hivatás védelméről című dokumentumot, amelynek célja az ügyvédi szakma alapérté­ keinek – főként a joghoz való hozzáférés, az ügyvédek függetlensége – védelme nemzetközi szinten. (Lásd a dokumentumot jelen lapszámunk belső oldalain.)

Mindezek arra mutatnak rá, hogy az ügyvédség függetlensége és etikai mű­ ködése globális ügy: a nemzetközi jog és az ügyvédek szerepe között növekvő kapcsolat van; a jogi tanácsadás modellje változóban van; az ügyvédségnek ké­ szülni kell az új követelményekre (eti¬kai, technológiai, működési) és a globális trendekre; a nemzetközi szakmai fórumok egyre inkább nemcsak tudományos eszmecserék, hanem gyakorlati lehetőségek a jövő ügyvédi praxisához való al­ kalmazkodásra. (Lásd a Közép- és Kelet-Európai ügyvédi kamarák vezetőinek legutóbb éppen Budapesten tartott éves fórumáról a beszámolónkat ugyancsak jelen lapszámunkban.)

Talán ugyancsak fontos a sok közül még kiemelni ezeket a nemzetközi ese­ ményeket is: a Európai Nemzetközi Jogi Társaság (ESIL) 2025. szeptember 11–13-án rendezett éves konferenciája, amelynek témája: A nemzetközi jog rekonstrukciója. Aztán a Nemzetközi Ügyvédi Kamara (IBA) 2025. november 7-i Jogállamiság szimpóziuma, amely a többoldalú együttműködés, nemzetközi jogi intézmények és ügyvédi szerepek kérdését bocsátotta vitára.) Úgy véljük, hogy az ilyen és hasonló nemzetközi fórumok lehetőséget biztosí­ tanak arra, hogy az ügyvédi szakma és a nemzetközi jogtudósok közösen dol­ gozzanak a jogi fejlődés kérdésein. Az ügyvédségnek pedig fontos, hogy részt vegyenek ilyen nemzetközi szakmai hálózatokban, mert így tudják nyomon kö­ vetni a globális trendeket és tudnak alkalmazkodni a szakmai kihívásokhoz.

Még ha olykor nem is úgy tűnik, bizton mondhatjuk: márpedig a világ igenis efe­ lé halad. Ha nem is a politikailag agyonterhelt globalizmus, hanem inkább az emberiség univerzális fejlődésének irányába. Márpedig aki erről lemarad ahogy szokták mondani -, az kimarad...

Miközben tehát búcsút intünk a mögöttünk hagyott gazdag évnek és sorra vettük néhány tanulságát, tekintsük bizakodással az előttünk álló új esztendőre: a kihívásokat nem holmi nyűgnek, különösen is nem valami gonosz erők machi­ nációinak, hanem a pozitív változásokkal való élés lehetőségeinek tekintve.

Komlós Attila

Nemzetközi­kapcsolatok

Közép­­és­Kelet­Európai­ügyvédvezetők­konferenciája­Budapesten

Miként lehet az ügyvédi munka eszközévé szelídíteni a mesterséges intelligenciát?

A Magyar Ügyvédi Kamara volt október második felében a házigazdája az évente ősszel, de változó helyszíneken megrendezésre kerülő hagyományos Közép-és Kelet-Európai Ügyvédi Kamarai Elnökök Találkozójának. A találkozó idei témái egyrészt a régió ügyvédi praxisaiban jelentkező legújabb változásokról történő véleménycsere és kölcsönös tájékoztatás, másrészt annak megtárgyalása volt, hogy miként tudnak a kamarák előnyt kovácsolni a jogi területen a mesterséges intelligencia alkalmazásából és miként tudják azt megfelelően ellenőrizni. A két téma magyar előadója dr. Jásdi Attila és dr. Homoki Péter volt. Szinte valamennyi szomszédos ország kamarája, továbbá Németország és Franciaország is elküldte képviselőjét a tanácskozásra, többnyire a nemzeti kamarák vezetői voltak a MÜK vendégei ­ miként arról a hazai szakmai nyilvánosságot dr. S. Szabó Péter, a BÜK elnökhelyettese, a magyar CCBE (Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa) delegáció tagja, konferencia egyik szervezője és moderátora tájékoztatta.

Megnyitó beszédében dr. Havasi Dezső, a MÜK elnöke, úgy is mint házigazda, vitaalapként felvázolta a konferencia témái által nyújtott legfontosabb kérdéseket. A konferencia kiemelt vendége volt a CCBE elnöke, dr. Thierry Wickers, francia ügyvéd, aki a CCBE új stratégiai kihívásairól és feladatairól beszélt, kiemelve azt, hogy ezek közt első helyen áll a CCBE és tagkamarák kapcsolatának erősítése, a nemzetközi szervezet tapasztalatainak a mindennapi praxisokban való minél hatékonyabb megjelenítés elősegítése.

Jó alkalom volt a tanácskozás erre, hiszen összesen kilenc európai ügyvédi kamara vezetői voltak jelent Budapesten. A Magyar Ügyvédi Kamara különös megtiszteltetésnek tekintette a CCBE elnökének jelenlétét ezen a rendezvényen, hiszen legutóbb tizenöt éve járt Magyarországon az aktuális elnök. A jó hangulatú találkozást, amely természetesen alkalmat nyújt a kamarai vezetők közti személyes kapcsolatok erősítésére, egy a MÜK által adott vacsora zárta. A jövő évi tanácskozás házigazdája a szlovák kamara lesz.

A tanácskozás után a CCBE elnökét fogadta dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter is, aki tájékoztatást adott az ügyvédek védelméről szóló, az Európa Tanács által tető alá hozott konvencióhoz történő mielőbbi magyar csatlakozás folyamatáról és az ez évi jogállami jelentésben foglalt megállapításokkal kapcsolatos tervezett magyarországi intézkedésekről.

(Ez utóbbi fontos dokumentumot jelen lapszámunkban adjuk közre. A Közép- és Kelet-Európai ügyvédvezetői konferencia érdemi, tartami ismertetésére lapunk következő, 2026/1. lapszámában viszszatérünk. – A szerk.)  2

Dr.­Thierry­Wickers,­a­CCBE­elnöke,­dr.­Havasi­Dezső,­a­MÜK­elnöke,­ dr.­S.­Szabó­Péter,­a­BÜK­elnökhelyettese,­a­magyar­CCBE­delegáció­tagja

A­CCBE­elnök­nyilatkozata

Az­európai­ügyvédek­hangjának­erősnek­ és­magabiztosnak­kell­lennie Az Európa Tanács által tető alá hozott, az ügyvédek védelméről szóló konvenciót, amelyért a CCBE több mint tíz éven át dolgozott, dr. Thierry Wickers, a CCBE elnöke (francia ügyvéd) egy közelmúltban megjelent nyilatkozatában 2025 legjelentősebb eseményének nevezte. Ennek az egyezménynek az elfogadása óriási előrelépés. Az egyezmény a CCBE elsődleges prioritása lesz. Ez egy jogilag kötelező erejű eszköz, amely biztosítani fogja az ügyvédek biztonságát, függetlenségét és képességét arra, hogy teljes mértékben elláthassák hivatásukat – nyomatékosította az elnök.

2025­ben tovább folytatták munkájukat a mesterséges intelligenciának a jogi mun­ katerületen történő integrálása érdekében is. Az elnök szerint a mesterséges intelligencia használata forradalmi változást jelent a joghoz való hozzáférésben és az igazság­ szolgáltatás működésében. Elengedhetetlen és kikerülhetetlen, hogy munkájuk során az ügyvédek is alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. Ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásának az ügyvédi etikai elvek és alapvető értékek messzemenő tiszteletben tartásával kell együtt járnia.

A CCBE – az európai ügyvédek hangja – 2025-ben továbbra is azon fog dolgozni, hogy megerősítse saját munkaterveit és munkahatékonyságát. „Az európai ügyvédek hangjának erősnek és magabiztosnak kell lennie. Ezt a CCBE és az európai ügyvédi kamarák szoros együttműködése, valamint szakértőink elkötelezett munkája teszi lehetővé. Meggyőződésem, hogy közösen képesek leszünk megfelelni az előttünk álló kihívásoknak” - hangsúlyozta dr. Thierry Wickers, a CCBE elnöke. Ügyvédek Lapja 2025 | 6

Globális érdekvédelem

CCBE nyilatkozat az Európai Ügyvédek Napja alkalmából

Az ügyvédek jogainak védelmét és a jogállamiság alapjainak megóvását szorgalmazzák Európa Tanács-egyezmény az ügyvédi hivatás védelméről

Az ügyvédek alapvető fontosságúak a jogállamiság és az emberi jogok védelme szempontjából – állapítja meg a CCBE a 2025. október 25-én megtartott Európai Ügyvédek Napja alkalmából. – Az ügyvédek kiemel­ kedő szerepet játszanak az igazságszolgáltatás fenntartásában, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosításában és mindenki jogainak védelmében. Az ügyvédek biztonsága és függetlensége azonban Európa különböző részein és a világban egyre nagyobb fenyegetés alatt áll. Az ügyvédeket gyakran támadják szakmai kötelességeik teljesítése miatt. Legyen szó fizikai támadásról, fenyegetésről, zaklatásról vagy jogi korlátozásról, a hivatás számos kihívással néz szembe. Egyes országokban az állami hatóságok az ügyvédek és szakmai egyesületeik függetlenségének aláásására törekedtek, ami alapvetően sérti az ügyfelek jogainak védelmét, a jogrendszer integritását és a jogállamiságot. Annak biztosítása érdekében, hogy az ügyvédek továbbra is zaklatás, megtorlás vagy nem megfelelő beavatkozás félelme nélkül végezhessék a munkájukat, elengedhetetlenné vált Az ügyvédi hivatás védelméről szóló egyezmény létrehozása.

Amint azt már ismert lehet a magyar ügyvédtársadalom előtt is, az Európa Tanács keretei közt 2025 májusára megszületett a fenti egyezmény végső szövege és megnyílt az aláírás lehetősége a csatlakozni kívánó államok számára. A CCBE kiemelten szorgalmazza a tagállami delegációkat, hogy minden lehetőt tegyenek meg a saját államukban annak érdekében, hogy az adott állam is aláírja, majd ratifikálja az egyezményt. (Ismereteink szerint jelen lapszámunk lezárásáig – 2025. november 5. – Magyarország a dokumentumot nem ratifikálta, ennek előkészítő folyamata még nem zárult le. – A szerk.) Ennek érdekében a CCBE az ügyvédek védelmét és a az egyezmény népszerűsítését választotta a 2025-ös Európai Ügyvédek Napja témájául, mivel biztosítani kívánja, hogy az egyezményt – elfogadása után – minél több ország írja alá és ratifikálja Európában és azon kívül is. A népszerűsítés megkönnyítése érdekében készített a CCBE egy olyan könnyen érthető magyarázó dokumentumot is az egyezményről, amelyet terjeszteni javasol minden lehetséges és releváns fórumon A dokumentumot az ügyvédi kamarák és ügyvédek számára készítették, hogy átfogó tájékoztatást nyújtson az egyezményről, és eszközként szolgáljon az elÜgyvédek Lapja 2025 | 6

fogadás, aláírás és ratifikálás széles körű támogatásának elősegítésére.

A CCBE és tagkamarái, valamint jogi társaságai szerepe

Az ügyvédi hivatás védelmét szolgáló egyezmény gondolata eredetileg a CCBE-n belül merült fel, válaszul a jogi szabadság és függetlenség eróziójával kapcsolatos növekvő aggodalmakra. Az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE), amely 46 ország ügyvédi kamaráit képviseli, és rajtuk keresztül több mint egymillió európai ügyvédet, kulcsszerepet játszott az egyezmény létrehozásának szorgalmazásában. A CCBE vezető szerepet játszott egy kötelező erejű nemzetközi egyezmény támogatásában, amely fenntartja az ügyvédek függetlenségét, és garantálja, hogy üldözéstől vagy indokolatlan befolyástól való félelem nélkül tudják ellátni szakmai feladataikat.

Az Ügyvédek Védelmével Foglalkozó Szakértői Bizottság (CJ-AV) megfigyelő tagjaként – amelynek feladata volt az egyezmény megfogalmazása – a CCBE aktívan hozzájárult a tartalmának alakításához.

A CCBE biztosította, hogy az egyezmény összhangban legyen az Európa különböző jogrendszereiben az ügyvédi hivatásra

vonatkozó alkalmazandó gyakorlatokkal és szabályokkal. A tagkamarákkal szoros együttműködésben a CCBE aktívan együttműködött az Európa Tanács különböző szerveivel az egyezmény kialakítása érdekében. Erőfeszítéseiket arra összpontosították, hogy az egyezmény kezelje az ügyvédek előtt álló legsürgősebb kihívásokat, beleértve a fenyegetéseket a fizikai biztonságuk ellen, szakmai függetlenségük megsértését és az ügyfelek hatékony képviseletének akadályait.

Mi a jogi kötőerővel rendelkező eszköz hozzáadott értéke?

Ez mérföldkőnek számító eredmény, mivel ez lesz az első kötelező erejű nemzetközi jogiegyezmény, amely kifejezetten az ügyvédek jogainak védelmére szolgál, ami azt jelenti, hogy az azt aláíró országok jogi kötelezettséget vállalnak rendelkezéseinek betartására. Ez biztosítja az ügyvédek jogainak hatékony védelmét.

Végrehajtásának támogatására az egyezményt monitoringmechanizmus kíséri, ami biztosítja a rendelkezéseinek végrehajtását és betartását. Az Ügyvédi Hivatás Védelmével Foglalkozó Szakértői Csoport (GRAVO) két különböző eljárással fogja nyomon követni az egyezmény végrehajtását.

3

Globális érdekvédelem

A Deák Ferenc Díj idei ügyvéd kitüntetettje a MÜK főtitkára

Dr. Holczer Ferenc

A Deák Ferenc Díjat, a Magyar Jogász Egylet legmagasabb kitüntetését ebben az évben – az ügyvéd kategóriában – dr. Holczer Ferencnek, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkárának ítélték oda kiemelkedő ügyvédi, valamint országos hivatás­ rendi-kamarai munkájának elismeréseként. A díjat 2025. november 17-én adták át a különböző szakmai kategóriák kitüntetettjeinek a házigazda szerepét válla­ ló Magyar Tudományos Akadémia székházában.

A végrehajtható kötelezettségek megállapításával erős jogi keretet kínál olyan helyzetek kezelésére, ahol az ügyvédeket szakmai tevékenységük miatt veszik célba a polgárok védelmében és oltalmában. Az ügyvédek különösen hivatkozhatnak az egyezményre mint referenciadokumentumra jogi érvelésükben nemzeti vagy nemzetközi eljárásokban, amikor az egyezmény által védett jogokról van szó.

Az egyezmény hatása függ a ratifikálásától és hatékony végrehajtásától az egyes államok által. Az, hogy a nemzeti jogrendszerek mennyire integrálják ezeket az új normákat, és befolyásuk az ügyvédek mindennapi gyakorlatára, még meghatározandó.

Mit véd az egyezmény?

Dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke átadja a díjat dr. Holczer Ferencnek (Fotó: Magyarország Ügyészsége)

A Deák Ferenc Díjat az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyész, Magyar Jogász Egylet, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, a Magyar Közigazgatási Kar, a Magyar Ügyvédi Kamara, valamint a Magyar Tudományos Aka­ démia Jogtudományi Bizottsága 2003-ban alapította azzal a céllal, hogy minden év­ ben kitüntessék azon szakembereket, akik kiemelkedő jogászként életútjuk alapján a deáki hagyományok méltó utódai.

A jogászság mindenkoron összefonódott a deákos műveltséggel: Deák Ferencet politikusként, igazságügy-miniszterként, táblabíróként, tiszti ügyészként a közjogi meggyőződése vezette, s a haza bölcseként az általa a kiegyezéssel megteremtett soknemzetiségű állam mintha az Európai Unió sokszínű Európáját vetítette volna előre – állapítja meg a díj-alapító indoklásában a kuratórium.

Gratulálunk dr. Holczer Ferencnek az egyik legrangosabb hazai szakmai elismeréshez.

A standard értékelési folyamat az egyezmény általános végrehajtásának nyomon követésére szolgál. Az értékelés körökben történik, olyan eszközök használatával, mint a kérdőívek és az országlátogatások.

A GRAVO több forrásból gyűjt adatokat, beleértve az államokat, a szakmai egyesületeket, az NGO-kat és a nemzetközi szerveket. Az összegyűjtött információk alapján elemzéseket, javaslatokat és ajánlásokat tartalmazó tervezeteket készít, amelyeket megosztanak észrevételezésre az értékelt állammal. A végleges jelentést a következtetésekkel és az esetleges észrevételekkel együtt nyilvánosságra hozzák, és elküldik az érintett szerveknek. A felek bizottsága, 4

amely az egyezményben részes államok képviselőiből áll, ajánlásokat tehet a megfelelő végrehajtás támogatására.

A sürgősségi eljárást az azonnali figyelmet igénylő esetekre hozták létre az egyezmény súlyos megsértésének megelőzése vagy mértékének, számának korlátozása érdekében. A GRAVO különjelentést kérhet az érintett államtól, vizsgálatokat folytathat, esetleg látogatást tehet (a részes állam hozzájárulásával).

A megállapításokat áttekintik és megosztják az érintett szervekkel, észrevételekkel és ajánlásokkal együtt. A jelentést és a következtetéseket szintén nyilvánosságra hozzák.

A sürgősségi eljárás azonban nem jelenti azt, hogy lehetőség lenne egyéni kérelmekre.

Az egyezmény célja az ügyvédek és szakmai jogaik védelmének megerősítése, elismerve alapvető szerepüket az egyéni jogok védelmében, az igazságszolgáltatás fenntartásában és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosításában a társadalom minden tagja számára. Ennek elérése érdekében az egyezmény a következő kulcsfontosságú elveket és kötelezettségeket állapítja meg az aláíró államok számára: 1. Függetlenség és autonómia • A szakmai egyesületek, mint az ügyvédi kamarák és jogi társaságok függetlenségének és autonómiájának garantálása, biztosítva, hogy hatékonyan képviselhessék az ügyvédek és a nyilvánosság érdekeit, miközben fenntartják a szakmai magatartási normákat.

• Tartózkodás olyan cselekedetektől, amelyek aláássák az ügyvédek vagy a szakmai egyesületek függetlenségét.

2. Ügyvédi kamarák és jogi társaságok (szakmai egyesületek) • A szakmai egyesületek felhatalmazást kapnak az ügyvédek érdekeinek képviseletére, függetlenségük védelmére, szakmai magatartási normák kidolgozására és betartásának előmozdítására, a hivatáshoz való hozzáférés biztosítására, az ügyvédek képzésének támogatására, jogi ügyekben kormányközi és nem kormányzati szervezetekkel való együttműködésre, valamint az ügyvédek jólétének előmozdítására.

• A kormányoknak haladéktalanul és hatékonyan konzultálniuk kell a szakmai Ügyvédek Lapja 2025 | 6

Globális érdekvédelem

egyesületekkel az ügyvédeket vagy hivatásukat érintő jogszabályi vagy szabályozási változásokról.

3. Ügyvédek jogai • Az ügyvédek hatékonyan tudnak jogi tanácsot, segítséget és képviseletet nyújtani, beleértve az emberi jogok védelmét, és szabadságuk van ügyfélkapcsolatok elfogadására, elutasítására vagy megszüntetésére (az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés garantálásához szükséges kivételekkel).

• Az ügyvédek gyors hozzáférést kapnak ügyfeleikhez, még azokhoz is, akik meg vannak fosztva a szabadságuktól.

• Az ügyvédek hatékony hozzáférést kapnak a közhatóságok és bíróságok által birtokolt releváns anyagokhoz, valamint korlátlan kommunikációt a bíróságokkal vagy törvényszékekkel, ahol fellépésre jogosultak.

4. Titoktartás • Az ügyvéd-ügyfél kommunikáció titkosságának védelme, ami az ügyvédi hivatás sarokköve, hogy az egyének félelem vagy megtorlás nélkül kérhessenek jogi tanácsot és képviseletet.

5. Védelem jogellenes cselekedetektől és fenyegetésektől • Az ügyvédek védelme jogellenes cselekedetektől – mint támadás, fenyegetés, zaklatás, megfélemlítés vagy igazságtalan fegyelmi eljárás – szakmai tevékenységeikkel összefüggésben.

• Az ügyvédek véleménynyilvánítási szabadságának védelme, különösen ügyfeleik ügyeivel kapcsolatos kérdésekben, a határozott képviselet biztosítása érdekében.

• Annak biztosítása, hogy az ügyvédeket ne büntessék meg olyan egyének vagy ügyek képviseletéért, amelyek ellentmondásosak vagy politikailag érzékenyek lehetnek, mivel ez aláásná a hozzáférést az igazságszolgáltatáshoz és a jogok védelmét.

• Az ügyvédek jogi képviselethez való hozzáférésének garantálása, ha meg vannak fosztva a szabadságuktól.

• Biztosítékok nyújtása a házkutatás és lefoglalás alá vont ügyvédek számára.

• Hatékony vizsgálatok lefolytatása az ügyvédek elleni támadások vagy fenyeÜgyvédek Lapja 2025 | 6

getések ügyében, hogy felelősségre vonják az elkövetőket.

6. Hozzáférés a hivatáshoz • Annak biztosítása, hogy az ügyvédi hivatásba való felvétel, megtartás és újrafelvétel objektív, releváns és átlátható kritériumokon alapuljon, diszkrimináció nélkül.

• Annak megkövetelése, hogy a felvételi döntéseket független szerv hozza meg, és fellebbezhetők legyenek, biztosítva a tisztességet és átláthatóságot.

7. Tisztességes fegyelmi eljárások • Tisztességes, pártatlan és átlátható eljárások kialakítása fegyelmi ügyekben, biztosítva az ügyvédek jogainak védelmét és az ügyvédi hivatás függetlenségének megőrzését.

Az ügyvédek védelme, az igazságszolgáltatás megerősítése mindenki számára

Az egyezmény nemcsak kötelező erejű jogi normákat és monitoringkeretet hoz létre az ügyvédi hivatás függetlenségének és integritásának megerősítésére, hanem javítja a polgárok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését is.

Az ügyvédek szakmai jogainak védelmével javítja az ügyfelek jogainak védelmét és megerősíti a jogállamot az aláíró országokban.

Gyakorlati példák: • Az egyezmény egyik fontos szempontja, hogy biztosítja, hogy az ügyvédek személyesen találkozva magánban jogi tanácsot adhassanak ügyfeleiknek vagy leendő ügyfeleiknek, bizalmasan kommunikálhassanak velük bármilyen eszközzel vagy formában, és ne legyenek kényszeríthetők arra, hogy felfedjenek, átadjanak vagy bizonyítékot szolgáltassanak az ügyfelektől vagy leendő ügyfelektől kapott információkról vagy anyagokról, beleértve az ezekkel az információcserékkel vagy jogi eljárásokkal kapcsolatban készült anyagokat. Továbbá – annak biztosítása érdekében, hogy az ügyfelek jogai hatékonyan védve legyenek – az egyezmény kiterjeszti az ügyvéd-ügyfél titoktartási elv védelmét azokra a személyekre is, akiket az ügyvédek alkalmaznak vagy megbíznak szakmai tevékenységeik ellátásának segítésére.

• Az egyezmény azt is biztosítja, hogy az ügyvédek gyors és hatékony hozzáférést kapjanak ügyfeleikhez és leendő ügyfeleikhez, még akkor is, amikor azok meg vannak fosztva a szabadságuktól, biztosítva, hogy jogaik hatékonyan védhetők legyenek.

• Az egyezmény továbbá garantálja, hogy az ügyvédek indítványokat vagy kérelmeket nyújthassanak be ügyfeleik nevében, beleértve a kizárási kérelmet vagy a bírói vagy ügyészi pártatlanság kifogásolását, és biztosítja hatékony részvételüket minden eljárásban ügyfeleik nevében.

Ha ezeket az elveket megsértik, az ügyvédek az egyezményre hivatkozhatnak referenciaként jogi érveléseikben nemzeti vagy nemzetközi eljárások során, különösen az általa védett jogok tekintetében. Ismételt jogsértések esetén az egyezmény feljogosítja a monitoringszervet (GRAVO) intézkedések megtételére ezek kezelése és orvoslása érdekében.

Következtetés

Lényegében az egyezmény nem kizárólag az ügyvédek jogainak védelméről szól; a jogállamiság alapjainak megóvásáról van szó.

Amikor az ügyvédek félelem vagy indokolatlan beavatkozás nélkül tudják ellátni a feladataikat, képessé válnak az egyének jogainak védelmére, az igazságszolgáltatás fenntartására és a jogrendszerhez való hozzáférés biztosítására mindenki számára. Ez létfontosságú a demokratikus társadalmak működéséhez, ahol minden ember jogait tiszteletben kell tartani és védeni kell. Az ügyvédi hivatás megóvásával az egyezmény biztosítja az igazságszolgáltatáshoz való folyamatos hozzáférést és a jogállamiság megőrzését.

Európán túl?

Az egyezmény lehetőséget biztosít azon államok számára is, amelyek nem tagjai az Európa Tanácsnak, a csatlakozásra és aláírásra, kiterjesztve védő hatókörét Európán túlra.

Bár az egyezmény csak azokra az országokra lesz kötelező, amelyek úgy döntenek, hogy magukra nézve kötelezőnek fogadják el, erős modellként szolgál az ügyvédi hivatás és a jogállamiság hatékony védelmére, hasonló kezdeményezéseket inspirálva világszerte.

További információk a 2025-ös Európai Ügyvédek Napjáról a www.ccbe.eu oldalon.  5

Globális­érdekvédelem

Az­UIA­új­elnökének­célkitűzése

A jogállamiság védelme, az ügyvédi függetlenség és szabadság előmozdítása Fernando Hernández Gómez mexikói ügyvéd a világszervezet élén Megválasztását követően 2025. november 2-án, a Guadalajarában (Mexikó) tartott kongresszus zárásakor vette át az Union Internationale des Avocats (UIA – Nemzetközi Ügyvédi Szövetség) elnöki tisztségét.

Fernando Hernández Gómez elismert jogi szakember, több mint három évtizedes tapasztalattal a vállalati jog, fúziók és felvásárlások, kereskedelmi jog, nemzetközi kereskedelem, bank­ és pénzügyi jog, ingatlanjog, szellemi tulajdon és megfelelés területén.

Az elismert szakembert a Best Lawyers is jegyzi. Közjegyzőként és hivatalos jogi fordítóként is tevékenykedik hazájában.

Pályafutása során több vezető pozíciót is betöltött. Számos multinacionális vállalatnak nyújtott tanácsadást nagy értékű, határokon átnyúló ügyletekben az Amerikai Egyesült Álamokban, Európá6

ban és Ázsiában, különösen a tequilaipar, az ingatlanfejlesztés és a pénzügyi szolgáltatások területén.

Elkötelezett híve a jogász-oktatásnak és a társadalmi felelősségvállalásnak: aktívan támogatja a hátrányos helyzetű diákokat segítő ösztöndíjprogramokat és pro bono kezdeményezéseket.

2011-ben vett részt először az UIA kongresszusán, ahol – mint annak személyesen is hangot adott - első kézből tapasztalta meg a szervezet közösségi erejét és hogy a barátság, a kollegialitás az UIA tagjai között nem pusztán az alapszabályban szereplő szavak, hanem valóban megélt értékek. Az UIA-ban számos vezető szerepet töltött be.

Meggyőződése – hangsúlyozta egyik nyilatkozatában, hogy az UIA nyitott a kezdeményezésekre, és elismeri azoknak a munkáját, akik elkötelezetten hozzájárulnak a közös célokhoz. Tiszteli és nagyra becsüli kollégái elhivatottságát, és úgy véli, az UIA világszinten is kulcsfontosságú szerepet játszik a jogállamiság védelmében, valamint az ügyvédi függetlenség és szabadság előmozdításában.

Hernández Gómez célja – miként arról megválasztása után nyilatkozott -, hogy „megerősítse az UIA-nak, mint a világ első számú nemzetközi jogi szervezetének vezető szerepét, amely szervezet aktívan védi a jogállamiságot, előmozdítja az igazságosságot, és küzd az egyenlőtlenség ellen”.

Meggyőződése, hogy „az UIA-nak proaktív szerepet kell vállalnia a globális kihívások kezelésében, és fel kell hatalmaznia az ügyvédeket, hogy változásformáló szereplőkké váljanak”.

E célok elérése érdekében elkötelezett az UIA nemzetközi befolyásának erősítése mellett, különösen: szorosabb együttműködés kialakításával más ügyvédi kamarákkal és nemzetközi szervezetekkel, valamint a tagok oktatási és szakmai fejlődési lehetőségeinek bővítésével.

Tervei között szerepel, hogy „az UIA tevékenysége még relevánsabb, hatékonyabb és befogadóbb legyen”.

Célja, hogy „több lehetőséget biztosítson a vállalati jogászok számára az UIA programjaiban való részvételre, és hogy a bizottságok és nemzeti bizottságok stratégiai szerepet kapjanak a szervezet jövőjének alakításában”.

Emellett dolgozni kíván az új üzleti együttműködések előmozdításán az ügyvédi irodák között.

Az­UIA­ról

Az Union Internationale des Avocats (UIA) egy világszintű, multikulturális szervezet, amely a jogászi hivatást képviseli.

1927-ben alapították, ma már 110 országban rendelkezik tagokkal. Az UIA célja a szakmai fejlődés elősegítése, a nemzetközi információ- és tudáscsere, a jogállamiság védelme, valamint az ügyvédi függetlenség és szabadság védelme világszerte. A szervezet különös hangsúlyt fektet a barátságra, a kollegialitásra és a szakmai hálózatépítésre.

(További információ: www.uianet.org – uiacentre@uianet.org)  Ügyvédek Lapja 2025 | 6

ANYAJEGYSZŰRÉS FOTOFINDER®

ELŐNYEINK: Korai felismerés – életmentő pontossággal.

Teljes testtérkép készítés

A legmodernebb FotoFinder® technológia mesterséges intelligenciával elemzi anyajegyeit, hogy időben kiszűrjük a bőrrák legkisebb jeleit is.

AI-alapú elemzés Precíz összehasonlító nyomon követés Gyors, fájdalommentes vizsgálat Bőrgyógyász szakorvosi leletezés

ANTI-AGE INFÚZIÓS KEZELÉS Sejtszinten ható regeneráció, amely visszaadja a szervezet vitalitását és lassítja az öregedés folyamatait.

100%-os hasznosulás, szemben a szájon át szedett vitaminokkal.

Sejtszinten ható regeneráció

Orvosi kontroll alatt

Javítja a bőr állapotát

NAD+ és Glutation

Stressz & alvás támogatás Magnézium • B-vitaminok Anti-Age & regeneráció Glutation, NAD+, koenzim Q10 FOGLALJON IDŐPONTOT MOST!

+36 20 344 3733

1132 Budapest, Visegrádi u. 40.

visegradi40.hu

Nagyító alatt

Amikor a konfliktusfeloldás konfliktusokat teremt A hazai bíráskodás kontraproduktív sajátosságai

Az igazságszolgáltatás fogalmát kicsit absztrahálva azt mondhatjuk, hogy itt igazából a közhatalom és a magánszféra közérdekű találkozása zajlik. A büntetőügyekben ez meglehetősen kézenfekvő, az elkövető meg­ büntetése tipikusan közérdek. A polgári perekben pedig adva van két ellenérdekű magánfél, akik valamilyen konfliktusukat képtelenek voltak egymás között megoldani, ezért a közhatalom segítségére szorulnak. Normális esetben ha megveszek egy holmit, kifizetem, hazaviszem, és használom, ameddig lehet. De mi történik, ha az értékes holmi hamar elromlik? Jó esetben érvényesítem a garanciális jogaimat, és vagy megjavítják, vagy kicse­ rélik, ehhez sincs szükség bíróságra. Néha azonban megesik, hogy vagy a vevő is közrehatott a meghibásodás­ ban, vagy a kereskedő/gyártó szeretne kibújni az indokolt panasz orvoslása alól. Ilyenkor a történet tipikusan a bíróságon fog folytatódni.

Dr. Grád András PhD ügyvéd, egyetemi tanár, ELTE1

Problémás szolgáltatás

Ha absztraháljuk a polgári pereket, a kivételeket leszámítva a cél a konfliktusfeloldás lenne, hiszen a birtokperektől a kötelmi jogi és tulajdoni pereken át a családjogi perekig stb. arról szól egy per, hogy a két érintett természetes vagy jogi személy nem képes egy közöttük kialakult konfliktust békésen, peren kívül megoldani, ezért kényszerültek arra, hogy a bíróság segítségét kérjék, ami an�nyiban evolúciós fejlődésként könyvelhető el, hogy valaha szimplán agyonütötték volna egymást. Ez tehát a bíróság oldaláról egy szolgáltatás az állampolgárok/ jogi személyek irányába, már a nevében is szerepel a szolgáltatás szó: ez nem más, mint az igazságszolgáltatás. Ezért a szolgáltatásért az érintettek pont ugyanúgy fizetnek, mint bármely más szolgáltatásért az életben, nem is keveset, mégpedig bírósági illetékek formájában, vagyis megvan az ellenszolgáltatás is, nem szívességet vesznek igénybe.

Ennek ellenére ha megkérdeznénk az utca emberét, miként végzik a bíróságok ezt a szolgáltatást, valószínűleg legtöbbször olyan választ kapnánk, amelyet egy nyomdafestéket igénylő írásban nem lehet elismételni. Nézzük meg kicsit közelebbről, mi lehet az oka annak, hogy ez a szolgáltatás mifelénk olyan sok problémával jár!

8

Tudomásul kell vennünk, hogy a bíróságok hatékony konfliktusfeloldó szerepét számos egymástól független, de egymást átszövő, párhuzamosan jelentkező nehézség akadályozza.

Mindjárt ilyenek a feudális hagyományok, amelyek Magyarországon meglepően sok területen a mai napig jól megfigyelhetők.

Hogy szándékosan más területről hozzak példát, gondoljunk csak arra, tipikusan hogyan fest a kórházakban egy úgyneve-

zett nagyvizit. Elöl megy a főorvos, nyomában az időnként kórházanként is változó elnevezésű, rangsor szerinti slepp egészen a sor végén található rezidensekig és nővérekig. Mindez a középkori hűbéri láncnak mintegy leképeződése, és tökéletesen kifejezi az osztályon belüli hatalmi viszonyokat.

A feudális hagyományok persze a bíróságokon is igen sok tekintetben továbbélnek a mai napig mind az írott jogban, Ügyvédek Lapja 2025 | 6

Nagyító alatt

mind az íratlan hagyományokban. Az írott szabályokat ismertnek tételezem, ezért csak egyetlen példa: az egészen a közelmúltig hatályban lévő régi Pp. 173. § (3) bekezdése azt tartalmazta, hogy a tanút a tanács elnöke hallgatja ki, de kérésükre a feleknek megengedheti, hogy közvetlenül is kérdéseket intézhessenek hozzá. Mégy egyszer: MEGENGEDHETI! Vagyis a peres félnek – alig pár évvel ezelőttig – deklaráltan még ahhoz sem volt joga, hogy alanyi jogon kérdést intézhessen a saját maga által megidézni kért tanúhoz (még ha ezt normális esetben a bírók eleve engedélyezték is).

nem inge, ne vegye magára, a lényeg csak az, hogy ing nélkül ne maradjon senki!

Hasonlóképpen szimpla feudális hagyomány, hogy a bíróságnak pulpituson, a feleknél magasabban kell elhelyezkednie, lehetőleg a tanácselnöknek azon belül is egy dobogóval magasabban. Már az ókori fáraók is tudták, hogy azé a fölérendelt helyzet, akinek magasabban van a feje, ezért ültek már ők is kifejezetten magas trónuson. A fölérendeltségi helyzetnek a térbeli elhelyezkedéssel való szoros kapcsolatát már maga a nyelv is kifejezi: felettesként a fölérendelt személynek a többiek az alattvalói voltak, ma már „csak” az alá-

A perekben mindez akként jelentkezik, hogy mire egy per megindul, az érintettek általában már „szívük minden melegével” gyűlölik a másikat.

Az íratlan szabályok azonban messze túlmutatnak az írottakon. Az egyetemen annak idején például mindig azt mondtam a hallgatóimnak, hogy egymillió forintot fizetek annak, aki megmutatja nekem, hol van leírva, hogy a peres feleket állva kell meghallgatni. Valaha az úriszéknél a parasztoknak magától értetődően állniuk kellett a rangban toronymagasan felettük álló nemes úr, szolgabíró előtt. Napjainkban azonban az égvilágon semmi nem indokolja, hogy a peres feleknek fel kelljen állniuk; ez tőlünk nyugatabbra nagyjából magától értetődő, a leghülyébb amerikai filmben is azt látjuk, hogy az ügyfelek akkor is ülnek, ha meghallgatják őket, még a hierarchikus hagyományokban éppenséggel nem szűkölködő Japánban is így történik. Ha már itt tartunk, jelzem, hogy ugyanez a tanúkra is érvényes. A tanúk nem túlélési gyakorlatra érkeznek, ahol az számít, mennyi ideig képesek középen mozdulatlanul állni, hanem azért, hogy számot adjanak az üggyel kapcsolatos ismereteikről. Nem ismerek olyan pszichológiai kutatást, amely igazolná, hogy az emlékezőtehetség álló helyzetben javul az ülőhelyzethez képest. Esetleges félreértések elkerülése érdekében jelzem, hogy szerencsére mind több bíróságon találkozom olyan gyakorlattal, hogy a felek és/vagy a tanúk ülve maradhatnak a meghallgatásuk alatt, úgyhogy akinek Ügyvédek Lapja 2025 | 6

rendeltjei. Felívelt a karrierje, ezért fennhordja az orrát, és azért tartja így a fejét, hogy megváltozott szemhelyzete folytán lenézhessen a többiekre, akik levitézlettek stb. stb. A pulpituson ülő bíróság tulajdonképpen egy metakommunikációs csapdahelyzet; akkor is fölérendeltséget sugall, ha az adott bíró teljesen normális, demokratikus légkörben vezetné a tárgyalásait. Hasonlóképpen metakommunikációs csapda az is, hogy a felek asztalai igen gyakran egymással szembe vannak fordítva a tárgyalóteremben. Ez az elrendezés ugyanis eleve konfrontációt, ezáltal ellenségeskedést sugall, ha netán a felek addigra még nem utálnák egymást kellőképpen. Ismét nem véletlen, hogy ezt a helyzetet más országokban igyekeznek elkerülni, a már hivatkozott USA-ban például az ügyfelek egymás mellett elhelyezett asztalok mögött ülnek (bár a bíróság ott is pulpitus mögött), Japánban viszont egy kerek asztal körül.

A konfliktusok feloldását tovább nehezíti egy sereg pszichológiai jelenség. Mindjárt ilyen az attribúció, magyarul tulajdonítás, amelynek az a lényege, hogy nem rendelkezünk valamivel kapcsolatban tényleges ismeretekkel, de eleve feltételezünk valamit, gyakran az előítéleteink mentén.

Aronson A társas lény című könyvében azt a példát hozza fel, hogy ha Mr. Fehér Angolszász egy másik Fehér Angolszász kapuja előtt egy felborított kukát lát, azt

gondolja, hogy biztosan a kóbor kutyák tették. Ha ugyanezt a felborult kukát egy Puerto Ricó-i bevándorló háza előtt látja, azt mondja, hogy ezek a Puerto Ricó-iak úgy élnek, mint a disznók. „A perekben mindez akként jelentkezik, hogy amikor egy per megindul, a konfliktus általában már legalább hónapok, de nem ritkán évek óta fennáll az érintettek között.

Ez azt is jelenti, hogy mire a per megindul, általában már »szívük minden melegével« gyűlölik a másikat. Éppen ezért amikor a felperes megírja/megíratja a keresetlevelét, eleve abból indul ki, hogy az általa hőn utált másik fél csalni, hazudni fog, ezért ha a jobb tudomása szerinti követelése X lenne, arra számítva, hogy a másik úgyis csalni, hazudni fog, a biztonság kedvéért eleve 2X-et követel, mondván, hogy ha a bíróság valahol középen ítél, akkor is megkapja, ami neki jár.”

Ez azonban a valóságban az önbeteljesítő jóslat iskolapéldája, mert mi történik ilyenkor? Az alperes megkapja a keresetlevet, jól tudva, hogy amivel a valóságban is tartozik, az X. Mit lát ehhez képest? Ennek a kétszeresét követeli rajta az az alávaló, na, hát aztán EZ jár neki! És szépen kifejti az ellenkérelmében, hogy nem tartozik ő semmivel, még örüljön az a másik, hogy nem terjeszt elő viszontkeresetet vele szemben!

Amikor pedig a felperes megkapja az ellenkérelmet, elégedetten konstatálja: Nem megmondtam előre? Milyen jó, hogy a dupláját követeltem ettől a gazembertől, lám, mindent tagadni szeretne!

Egy másik, de ezzel persze összefüggő pszichológiai jelenség a kognitívdisszonancia-feloldás. Azok kedvéért, akik nem ismernék ennek a jelenségnek a mibenlétét, a lényege: amikor két, egymással ös�sze nem egyeztethető tudattartalom egyszerre van jelen a fejünkben, erős késztetést érzünk a feloldására, ezért meggyőzzük magunkat a számunkra valamiért vonzóbb tudattartalom igazáról, és a másikat kirekesztjük a gondolkodásunkból.

Például dohányzom, miközben mindenhonnan azt hallom, hogy a dohányzás káros az egészségre. A dohányosok tipikusan mégsem a dohányzást hagyják abba, hanem meggyőzik magukat arról, hogy az orvosok alaposan eltúlozzák a dohányzás ártalmait, ott van például Pista bácsi, aki már ötven éve dohányzik, és lám, még mindig egészséges – száműzve 9

Nagyító alatt

a gondolkodásukból a dohányzás valós ártalmait bizonyító orvosi beszámolókat, a halálozási statisztikákat stb.

A perekben ez olyan módon jelentkezik, hogy például egy bontóperben gyakran mindkét fél meg van győződve arról, hogy a másik fél nem is szereti valójában a közös gyermeküket, csak azért kéri a szülői felügyeleti jogra történő feljogosítását, hogy ezzel is őt bosszantsa/ellehetetlenítse/

ni, pedig alig egy hétről van szó, nem hónapokról vagy évekről. Ezek azok a helyzetek, amikor – persze tudattalanul – a segítségünkre siet a jó egészre törekvés jelensége. Nem emlékszünk már pontosan, mi történt, de újraalkotjuk a hiányzó mozaikokat. Mondjuk anyu évekkel ezelőtt spiccesen és kicsit ziláltan jött haza egy céges buliból, apu pedig lekevert neki az ajtóban egy pofont. Egyikük sem emlékszik már igazá-

A bíróságokon a felek között gyakran úgynevezett pszichológiai játszmák zajlanak. Mindez tudattalan, ugyanakkor mindegyiküknek van pszichés hozama. bosszút álljon rajta stb. A felek ilyenkor úgy „működnek”, hogy mivel gyűlölik a másik házastársat, elfogadhatatlan tudattartalom számukra, hogy a másik ettől még őszintén szeretheti a közös gyermeküket. A kognitívdisszonancia-feloldás gyakran nem hagy számukra más választást, mint hogy meg�győzzék magukat arról, hogy a másik nem is szereti valójában a gyermeket, és a gyermek sem kötődik hozzá. Fontos hangsúlyozni, hogy ezekben az esetekben tehát nem valamiféle színészi alakításról van szó, ezek az emberek ezt teljes egészében megélik, és legtöbbször kizökkenthetetlenek e hiedelmükből.

ból arra, hogy pontosan mi történt, de évek múltán mindez anyu elmondásában úgy fog hangzani, hogy hazajött a céges rendezvényről színjózanul, és apu agyba-főbe verte, csak nem akart látleletet vetetni; apu elmondása szerint viszont anyu hullarészegen érkezett haza, és nekiesett az ajtófélfának, úgy kellett elkapnia. Vagyis nem történt más, mint hogy az emlékezetükből ennyi idő után már kihullott részleteket kipótolták, és a kerek világukba nem vagy csak kevésbé illeszkedő jelenségeket, eseményeket egyszerűen újraalkották, így „minden a helyére került”.

A szorongás keltette regresszió

A csudába a részletekkel!

A fentieket tovább erősíti az úgynevezett jó egészre törekvés pszichológiai jelensége. Ez azt jelenti, hogy hajlamosak vagyunk a világot minél kerekebb egészként látni, ezért az emlékezetünkből kihulló részleteket a fentiek (tulajdonítások, kognitívdisszonancia-feloldás) segítségével a világról alkotott képünkkel kongruens módon újraalkotjuk. Mindez a perekben úgy jut jelentőséghez, hogy a már jelzett módon a perekre általában a konfliktusok keletkezését követően minimum hónapokkal, de sokszor inkább évekkel később kerül sor.

Az emberi emlékezet meglepően gyarló.

Annak idején az egyetemen ennek demonstrálására meg szoktam kérdezni a hallgatókat, emlékeznek-e rá, mit ebédeltek előző nap. Ezt a legtöbben még tudják.

Rendben, és mit ebédeltek előtte? Na, ezt már jó, ha a fele tudja. Na és mit ebédeltek egy héttel ezelőtt? Jószerével még nem akadt hallgató, aki meg tudta volna monda10

További pszichológiai probléma a perekben az úgynevezett regresszió. Amikor valaki szorong, hajlamos lesz a regresszióra, ami azt jelenti, hogy úgy viselkedik, ahogy fiatalabb korában teljesen normálisnak számított, mára, felnőttként azonban már nagyon nem az. Például ha kisgyermekkorban valaki nem kaphat meg valamit, amit szeretne, mondjuk elfogy a fagylalt, teljesen normális, ha sírva fakad.

Amennyiben azonban felnőttként fogy el a fagylalt, és ezért fakad sírva, az már regresszió. A szorongást keltő élethelyzetek, mint tudjuk, előszeretettel hívják elő a regressziót az arra kicsit is hajlamos embereknél. Márpedig a bíróság előtti megjelenés, a tárgyalás gyakran feszült légköre, a per bizonytalan kimenetele, az ebből fakadó kockázat stb. mind-mind szorongást keltő helyzet. Ilyen élethelyzetekben az emberek gyakran mutatnak normális esetben tipikusan óvodáskorra jellemző tüneteket. Gyakran látok felnőtt, diplomás em-

bereket úgy megszólalni a bíróság előtt, hogy ha az általuk elmondottakat „lefordítanám”, az valahogy úgy hangzana, hogy „Bíró néni/báci, nem tetszik látni, hogy bánt? Cúnya, pfúj!” Ha erre még rátevődik az eljáró bíró ezt elősegítő tornatanári stílusa – „Leül! Ott marad!” –, a jelenség tovább erősödik. Ezzel az a legnagyobb probléma, hogy az amúgy is paternalizmusra hajlamos bírák számára ez a fajta viselkedés mintegy megerősítést ad: lám, ezekkel az emberekkel csak így lehet bánni. Ez az ördögi kör, egy igazi circulus vitiosus megteremtője, hiszen minél jobban szorong az ügyfél, és ezzel összefüggésben minél jobban regrediál, annál hajlamosabb lesz a bíró szorongást keltően, paternalisztikus módon vezetni a tárgyalást, ami csak tovább erősíti a regressziót.

Nagy tétre menő játszmák

Mindezt tovább színezi, hogy a bíróságokon a felek között gyakran úgynevezett játszmák zajlanak. A pszichológiai értelemben vett játszmák közös jellemzője, hogy a résztvevők számára mindez tudattalan, ugyanakkor mindegyiküknek megvan benne a saját pszichés hozama. Egy ilyen terjedelmű írás kereteit messze meghaladná a valaha Eric Berne által felfedezett jelenség kicsit is részletesebb ismertetése, pláne példákkal illusztrálása, érjük be itt annyival, hogy a játszmák leépítése eleve csak az érintett résztvevők bevonásával lehetséges.

Erre egy bírósági eljárás keretében értelemszerűen nincs lehetőség, azonban már az is jelentősen megkönnyíti a helyzet kezelését, ha kívülállóként legalább felismerjük a játszmát. Ez azonban az ezzel kapcsolatos ismereteket igényelné, amelyek akár önképzéssel, könyvek útján, akár – uram bocsá’ – posztgraduális képzés keretében megszerezhetők. A játszmák felismerésének hiányában ugyanis sajnos éppen a lényeg vész el a konfliktusfeloldás szempontjából: annak megértése, hogy a felek miért működnek, viselkednek úgy, ahogy teszik.

Meghatározó örökségeink

A fenti problémák és játszmák kialakulását sokban segíti a transzgenerációs elméletben leírtak gyakorlati érvényesülése. A transzgenerációs elmélet ismertetésére jelen keretek között természetesen szintén nincs lehetőség. Érjük be a lényegével, miszerint a felmenőink akár általunk nem is ismert trauÜgyvédek Lapja 2025 | 6

Nagyító alatt

mái, illetve sorsa, viselkedése tudattalanul erősen befolyásolja a saját életünket. Ahogy Newton felfedezéséig legfeljebb megállapíthattuk, hogy az alma lefelé esik a fáról, de nem ismertük az okát, a tudósok értetlenül álltak például az előtt, hogyan lehetséges, hogy a holokauszttúlélők azon gyermekei, akiknek erről fogalmuk sem volt, ugyanazokat a szorongásos és egyéb tüneteket mutatták, mint azok a leszármazottak, akik ezzel tisztában voltak.

Az utóbbi egy-két évtizedben a kutatások egyértelműen igazolták, hogy örökletes módon magunkban hordozzuk a felmenőink általunk akár nem is ismert traumáit, az sokban befolyásolja tudattalanul a saját sorsunkat. Ha ráadásul még ismertek is előttünk ezek, tovább nő annak a valószínűsége, hogy magunk is aszerint fogunk eljárni életünk során. A perekben ezeknek az ismereteknek a hiánya azért probléma, mert a bírák a perek eldöntésénél tipikusan nem tulajdonítanak jelentőséget még annak egyértelmű bizonyítottsága esetén sem, ha valamelyik félről kiderül, hogy már a kedves édesanyja és nagymamája is úgy vált el, hogy a másik szülőt kirekesztette a gyermek életéből, aki így nőtt fel. Amennyiben ezen ismeret birtokában és családterápia igénybevétele nélkül ez a szülő kapja a szülői felügyeleti jogot, szinte teljes bizonyossággal megjósolható, hogy ő is ugyanígy fog eljárni, és perek, végrehajtási eljárások, illetve büntetőeljárások (elsősorban kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása, Btk. 210. §) tömkelege fog indulni a kapcsolattartás akadályozása miatt, illetve hogy további gyermekek élete fog félresiklani.

Lövészárkokból lövöldözve

A fenti mechanizmusok intenzív működésének közepette a felek tipikusan már a perek legelején beássák magukat a kereseti követelésük, illetve ellenkérelmük és viszontkeresetük lövészárkaiba, ahonnan a per további részében már csak lövöldözni fognak egymásra, és amiből nagyon nehéz kimozdítani őket. Gyakran hiába próbálunk a perben kompromisszumot, egyezséget létrehozni közöttük, a feleket jól tudottan igazmondási kötelezettség terheli, vagyis amennyiben eltérnének korábbi állításaiktól, az az énképükön kívül a jóhiszemű pervitelükről alkotott illúziót is megtörné. A háborúskodás legfőbb eszközei a tanúk, akik tipikusan olyan embeÜgyvédek Lapja 2025 | 6

rek, akik az őket beidézni kérő fél közeli hozzátartozói, kedves barátai, szomszédai, munkatársai, vagyis csupa olyan ember, aki közel áll az illetőhöz, és pontosan tudja, mi a neki kedves vagy nem kedves fél perbeli érdeke. Egyfelől Damoklész kardjaként lebeg a fejük fölött a hamis tanúzás büntetőjogi következménye (aminek a gyakorlati érvényesítése ritkább a fehér hollónál), másrészt értelemszerűen szeretnének megfelelni az őket beidézni kérő közeli rokon, barát stb. jobb esetben csak kimondatlan, rosszabb esetben szájba rágott elvárásainak.

Talán mondanom sem kell: a felekre jellemző pszichológiai mechanizmusok, a tulajdonítás, a kognitívdisszonancia-csök-

Perszaporodás

Annak idején a hadseregben a parancsnokaim gyakran mondogatták: A paranccsal ne közösülj, mert szaporodik! (Ők persze nem pontosan a közösülés kifejezést használták.) Sajnos a perekre ez annyiban érvényes, hogy amennyiben a konfliktusok feloldása helyett a felek nyaka közé csördítünk egy ítéletet, szinte biztosra vehetjük, hogy a per szaporodik. Ha mondjuk bontóperről van szó a konfliktusok feloldása nélkül, akkor – családterapeuta, illetve bérgyilkos igénybevételének hiányában – záros határidőn belül számíthatunk házastársi közös vagyon megosztási, szülői felügyeleti jog újrarendezési, gyermektartásdíj-felemelési, -leszállítási, kapcsolat-

A konfliktusok feloldásának elmaradása a felekre további elhúzódó konfliktusokat, a bíróságra pedig felesleges, elkerülhető pereket ruház. kentés, a jó egészre törekvés stb. náluk is pontosan ugyanúgy működni fog: amit előadnak, annak kölcsönösen nem sok köze lesz a valóságban megtörténtekhez, viszont nagyon fogják hinni, hogy igazat beszélnek és segítenek. Ennek egyenes következményeként a per végére immár nemcsak a peres felek, de a felek és a túloldali tanúk, sőt maguk a lövészárok két oldalán álló tanúk is esküdt ellenségeivé válnak egymásnak; immár mindenki gyűlöl mindenkit.

Emlékezzünk arra, miért is került sor a polgári perre: a felek a konfliktusuk feloldásához kértek segítséget, ezért „fizettek be” a bíróság szolgáltatására. A fenti mechanizmusok eredőjeként azonban a perekben sajnos meglehetősen ritkán sikerül ezeknek a konfliktusoknak a feloldása, ehelyett kapnak egy ítéletet a nyakuk közé. Fontos, hogy lássuk: a jogerős ítélet a per befejezéséről szól, és egyáltalán nem feltétlenül a konfliktus feloldásáról. Félreértések elkerülése érdekében jelzem, hogy a bíró értelemszerűen nem terapeuta, aki a feleket vagy patológiás kapcsolatukat kvázi „meggyógyítaná”.

Ez eleve nem várható el tőle. Az azonban igen, hogy felismerje, mi zajlik a valóságban a tárgyalótermében, és ennek megfelelően legalább törekedjen arra, hogy feloldja a felek konfliktusát.

tartás újraszabályozása iránti stb. perekre.

Ha birtokháborítási pert tételezünk fel, a konfliktusok feloldása hiányában szinte biztosan további szomszédjogi, netán tettleges becsületsértési, könnyű testi sértési, zaklatás miatti stb. eljárások lehetnek kilátásban.

Vagyis a fentieket összegezve leszögezhetjük, hogy a konfliktusok feloldásának elmaradása a felekre további elhúzódó konfliktusokat, a bíróságra pedig felesleges, elkerülhető pereket ruház. Holott kellő odafigyeléssel, az ehhez szükséges ismeretek elsajátításával mindez elkerülhető, de legalábbis számottevően javítható lenne. 

Jegyzet 1

A szerző tíz évet töltött bíróságon zömmel családjogi és polgári jogi bíróként, két évig pszichológusként is az Aszódi Javítóintézetben, majd két évet Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Tizenhárom éven át az Alkotmánybíróságon dolgozott.

2006 óta ügyvéd, emellett az ELTE-n egyetemi tanár. A Magyar Pszichológiai Társaság elnökségének tagja, számos szakkönyv és tanulmány szerzője. Egy­ kori bíróként és másoddiplomás pszi­ chológusként azt vallja: a legrosszabb egyezség is jobb, mint a legkiválóbb bírósági ítélet, valamint hogy nem elég tisztességesnek lenni, de a tisztessé­ gesség látszatát is fenn kell tartani.

11

Jog és gyakorlat

Ügyvédi közreműködés az Alkotmánybíróság előtti eljárásban – ügyvédi aspektusból I. rész Az Alkotmánybíróság előtti eljárás nem tartozik az ügyvédek kedvencei közé. Ennek okai között a kollégák gyakran hivatkoznak arra, hogy alkotmányjogi panaszt írni nem rentábilis, mi több, aránytalanul sok munka, rengeteg bizonytalansági tényezővel, az eredmény pedig sokszor érthetetlen okból marad el. A bírák (nem reprezentatív felmérés) tapasztalata, hogy – ha a perben felvetődik a bírói kezdeményezés lehetősége – a jogi képviselők a közreműködés törvényi lehetősége ellenére az átlagnál inaktívabbak, a megszokottnál kevésbé innovatívak.

Szakmai tanácskozásokon magam is azt tapasztalom, hogy egy-egy jogintézmény, jogi jelenség körüli anomália megoldásának eszközeként csak ritkán merül fel az Alkotmánybíróság előtti eljárás lehetősége, az alkotmányjogi panasz jogorvoslati jellege pedig alig-alig kerül napirendre. A közjogi pereskedés ezen eszközének háttérbe szo­ rulása viszont – leginkább a jogkereső közönség szempontjából – igen kedvezőtlen jövőképet sugall. A jelenség mögött meghúzódó szakmai, jogpolitikai és jogon kívüli okok számosak, önállóan is tüzetes vizsgálatot, többsze­ replős szakmai párbeszédet igényelnének, egy edukációs anyagban nem kerülhet napirendre komplex elemzé­ sük. Mindössze arra van módom, hogy egy segédletet kínáljak azon érdeklődő kollégáknak, akiknek a motivációs rátája – minden kedvezőtlen körülmény ellenére – még „ébreszthető” állapotban van.

Dr. Kadlót Erzsébet ügyvéd, c. egyetemi docens, Szegedi Tudomány Egyetem

I. Képviselet az alkotmányjogipanaszeljárásban 1. A panaszeljárások típusai

A panaszeljárás szabályait az Alaptörvény az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.), az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013. (II. 27.) AB Tü.-határozat (a továbbiakban: Ügyrend) mellett (vagy inkább főként) az esetjog tartalmazza.

A leggyakoribb az úgynevezett valódi (más megnevezés szerint: klasszikus, tipikus, szokásos, individuális, vagy „mélységi” alkotmányjogászok szerint „nem kelseni”1) panasz. Előterjesztésének az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja és az Abtv.

27. § (1) bekezdése alapján az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet részéről, a jogorvoslati lehetőségek kimerítését követően, Alaptörvény-ellenes, érdemi bírói döntéssel szemben van helye.

Ennél jóval ritkább, az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontjára alapított, az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerint az egyedi ügyben érinett személy vagy szervezet részéről előterjeszthető, úgynevezett nor12

matív (más megnevezésben közvetlen, illetve „régi típusú”) az alapügyben alkalmazandó jogszabály Alaptörvény-ellenességének megállapítását célzó panasz. Benyújtására, alapjogi sérelem orvoslása érdekében, szintúgy a jogorvoslat kimerítését követően vagy jogorvoslat hiányában van mód. Bizonyos értelemben ez tekinthető az utólagos absztrakt normakontroll

amely a bírói döntést támadó alkotmányjogi panasz esetén lehetővé teszi a jogszabály Alaptörvény-ellenessége megállapításának kezdeményezését is. Ez a vegyes típusú panasz nem kivételes, minthogy közkeletű vélekedés szerint a kettős támadáson nem lehet veszíteni.

Ez tetszetős gondolat, ám a precedensek alapján a vegyes panasz esetén a kétirá-

Az Alkotmánybíróság előtti eljárás, az alkotmányjogi panasz jogorvoslati jellegének háttérbe szorulása igen kedvezőtlen jövőképet sugall. „utódjának”, ám – a benyújtás időbeli korlátja mellett – jelentős különbség, hogy az egyedi érintettséget ebben az esetben is igazolni kell. Az alkotmányjogi panaszt illetően éppen az volt az Abtv. egyik legnagyobb újítása, hogy intézményesítette az érdekeltség igazolását, és kiiktatta a „bárki” által bármikor előterjeszthető utólagos normakontroll lehetőségét.

Az Abtv. 27. § (1) és a 26. cikk (1) bekezdését összeköti az Abtv. 28. §-a,

nyú támadás alapját külön-külön kell indokolni, minthogy a két eltérő típusú alkotmányossági vizsgálat módszertanilag sem csereszabatos.

A negyedik, legritkább típusú, úgynevezett kivételes (más elnevezés szerint 180 napos) panasz – ugyancsak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja szerint – az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerint bírói döntés hiányában is a jogsérelem közvetlen bekövetkezésére hivatkozva előterÜgyvédek Lapja 2025 | 6

Jog és gyakorlat

mányjogi panasz megalapozásában; mi több, már annak eldöntésében is, hogy a konkrét esetben észszerű-e egyáltalán az alkotmányjogi panasz igénybevétele.

Túldimenzionált elképzelés, hogy az anyagi jogi feltételek végső jegyeire bontását tükröző precedensek teljeskörűen, napra készen bemutathatók. A gyakorlat alapján az azonban célszerűnek tűnik, hogy a feltételrendszer alkalmazásával összefüggő leggyakoribb hibákat, az alkotmányjogi panasz előterjesztését kizáró esetköröket, általános tilalmakat vázlatosan áttekintsem.

4. Nemzetközi szerződésbe ütközés

jeszthető, a jogszabály Alaptörvény-ellenességének megállapítását célzó, a jogorvoslati lehetőség kimerítését követően vagy annak nem létező volta esetén benyújtható panasz. Az egyedi érintettség igazolása ebben az esetben is kívánalom.

(3369/2017. [XII. 22.] AB-végzés, 3256/2015. [XII. 22.] AB-végzés, 3104/2012.

[VII. 26.] AB-végzés.)2 2. Az indítvány anyagi jogi keretei

Az indítványok tartalmával szemben – túl a különböző típusú panaszok feltételeinek meghatározásán (Abtv. 26., 27. §) – a tételes jog látszólag kevés anyagi jogi követelményt támaszt. Az Abtv. 29. §-a szűkszavúan csupán annyit tartalmaz, hogy a bírói döntést érdemben befolyásoló Alaptörvény-ellenességet vagy a felvetett kérdés alapvető alkotmányjogi jelentőségét indokolni kell. Ügyvédek Lapja 2025 | 6

A feltételek vagylagosak, de a precedensek azt mutatják, hogy ennek az indokolási kötelezettségnek nem is olyan könnyű eleget tenni. Az Alkotmánybíróság honlapján elérhető tájékoztató ugyan tartalmaz arra vonatkozó összegzést, hogy az Abtv. 29. §-a szerinti kívánalmak alatt mit kell érteni, s léteznek erre magyarázatok az oktatást célzó irodalomban, miként alapos okfejtés található az Abtv. kommentárjában3 is, de valójában olyan, tételes jogi definíció nem áll rendelkezésre, amely megspórolná az esetjogban való tájékozódást.

3. A keretek értelmezése negatív dimenzióban

A feltételek tisztázását azért indokolt a nemleges kontextusokkal kezdeni, mert a kizáró klauzulák ismerete már a gondolkodás során sokat segíthet az alkot-

Az indítványok alkotmányon, alaptörvényen átívelő állandósult hibája a nemzetközi szerződésbe ütközésre való hivatkozás. Sem bírói döntés, sem jogszabály Alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló panasz nem terjeszthető elő az Alaptörvény Q) cikkére, nemzetközi szerződésbe ütközésre hivatkozással.

(3190/2022. [IV. 22.] AB-végzés, 3472/2020.

[XII. 22.] AB-végzés, 3066/2015. [IV. 10.]

AB-végzés.)

Ugyanakkor az alapjogi sérelem kiemelésének egyik eszköze, hogy az indítványozó felhívja a nemzetközi szerződés konkrét rendelkezését, esetleg a hozzá tartozó nemzetközi bírósági gyakorlatot. Az okfejtést azonban ezeknek az Alaptörvény konkrét rendelkezésével való összevetésével legitimálni kell.

Az Alkotmánybíróság több ízben kifejtette, hogy az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés f) pontja – az alkotmányjogi panasz elbírálására irányadó hatáskörétől elkülönítve, privilegizált indítványozókhoz kötötten (vagy hivatalból engedve) – tartalmazza a jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára vonatkozó hatáskörét.

A bírói döntést támadó alkotmányjogi panasz esetén így részint emiatt, részint a döntés kontextusának túlnyomó személyhez kötöttsége révén többszörösen kizárt, hogy az egyedi indítványozó a Q) cikkre alapítsa az Alaptörvény-ellenességet.

Van azonban olyan (új), szakirodalomban megjelent, illetve indítványban is körülírt álláspont, amely szerint az Abtv. 26. §-án alapuló (jogszabályt támadó) panasz esetén az intranzigens elutasító álláspont „tűri a vitát”. Való igaz, hogy pusztán az elkülönült hatáskörre vonatkozó érvelés 13

Jog és gyakorlat

még nem lehet abszolút kizáró ok, minthogy az Alkotmánybíróság hivatalból való eljárása más kontextusban sem ismeretlen (soha nem is volt az). Így a kérdés az, hogy a testület hajlandó-e olyan indítvány befogadására, amely az alapjogi kérdésre vonatkozó okfejtés mentén azt szorgalmazza, hogy az Alkotmánybíróság hivatalból folytassa le a Q) cikkre vonatkozó vizsgálatot.

A válasz még várat magára, noha küszöbön áll a probléma élesedése. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/D §-a bevezette ugyanis a jogegységi hatályú jogegységi panasz határozat kategóriáját, ami nem egészen képmása a jogegységi döntésnek. Utóbbi az Alaptörvény közvetlen védelme alatt áll, míg a Bszi. 41/D §-a szerinti közeli rokona nem, így az alkotmányossági felülvizsgálatára vonatkozó határok sem tisztázottak. Nem téveszthető szem elől, hogy a jogegységi panaszosból válhat alkotmányjogi panaszos, mely státusz már távolodik a klasszikus, a bírói döntést támadó alkotmányjogi panaszosétól, közelebb kerül a jogszabályt támadó panaszos helyzetéhez.

Továbbá ha a Bszi. 41/D §-a szerinti döntés nem is osztja egészen a jogegységi panasz értékét (súlyában nem tekinthető jogszabállyal egyenértékűnek), az Abtv.-ben szintúgy detektálható, hogy az Alkotmánybíróság jogosult a szervezetszabályozó eszközök nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára (37. § (2) bekezdés). Ennél kevesebbet viszont a Bszi. 41/D §-án alapuló határozat sem érhet. A probléma már megjelent a IV/01830/2023. AB-döntésben, és az ott közölt elutasító álláspont ellenére nem tűnik úgy, hogy a testület a kérdést végérvényesen eldöntötte. a) Az Európai Unió jogába ütközés A rendszeres indítványozói hibák másik „posztergyereke” a bírói döntésnek vagy a jogszabálynak az Alaptörvény E) cikkére hivatkozással való támadása. A 2/2019.

(III. 5.) AB-határozat – félreérthetetlenül – leszögezte, hogy az Európai Unióról, az Európai Unió működéséről szóló szerződések és az Alapjogi charta az Alkotmánybíróság hatásköreinek gyakorlása szempontjából nemzetközi szerződésnek minősülnek. Ekként az alkotmányjogi panasz szempontjából ugyanaz az automa14

tizmus érvényesül, mint a Q) cikk esetében, noha az Alkotmánybíróság a 22/2016. (XII. 5.) AB-határozatban (úgynevezett identitáshatározat) saját helyzetét érintően is elhatárolta a Q) cikk és az E) cikk szerinti lehetőségeket (előzetes kérdéssel az EUB-hez fordulás). Hozzáadva ehhez a Kúria azon törekvéseit, amelyek az EUB előzetes döntéshozatal kapcsán született határozatainak „megértelmezésére” irányulnak, s ezt szembesítve a 26/2020. (XII. 2.) AB-határozat azon megállapításával, mely szerint előzetes döntéshozatal esetén az európai uniós bíró is törvényes bírónak minősül, és nem figyelmen kívül hagyva egyes „tömeges” EUB-s döntést kiváltó esetköröket (devizahiteles ügyek), az E) cikk kategorikus kizárása a panaszeljárásból egyelőre prolongálja a feszültséget.

Ez így már csak azért sem kedvező megoldás, mivel a panaszindítványok kizárásával az Alkotmánybíróság elzárta annak lehetőségét, hogy tudomást szerezzen például egy kötelezettségszegési eljárás lehetőségéről, azt saját hatáskörében nem-

zeti jogon belül eljárva, a külső következményt hárítva orvosolja (a probléma megoldását itthon tartsa). A potenciális panaszosoknak persze ez is kedvezőtlen. Ennek ellenére a 3488/2022. (XII. 20.) AB-határozat – lényegében a 26/2015. (VII. 21.)

AB-határozat és a 3268/2012. (X. 4.)

AB-határozat nyomvonalán – az alapjogi érintettség hiányát hangsúlyozva deklarálta, hogy az Alaptörvény E) cikke szerinti integrációs klauzulából még nem következik, hogy az EUB gyakorlatának figyelmen kívül hagyása alapjogsérelmet okozhat. b) Mulasztás kérdése Az előző két kategóriával közel azonos népszerűsége van az Alaptörvény-ellenes mulasztás (Abtv. 46. §) megállapítása indítványozásának; még annak ellenére is, hogy ebben a körben a testület működésének kezdetétől töretlenül csak elutasító döntések születtek. (3143/2013. [VII. 16.] AB-végzés, 18/2018. [XI. 12.] AB-határozat.)

Ennek magyarázata egyszerű. A mulasztás megállapítása az Alaptörvény-ellenességet még nem orvosolja, csupán deÜgyvédek Lapja 2025 | 6

Jog és gyakorlat

tektálja és deklarálja. A megoldás nem is az Alkotmánybíróságon múlik, annak sem tartalmára, sem időpontjára nincs ráhatása. A későbbi rendezés alapján az alapügyet újraindítani semmiképpen nem lehet, hiszen a jogviszonyok alakítására, az abban érinettek szándékaira, magatartására, jogaira, joggyakorlásuk megítélésére a később alkotott jogszabály nem lehet semmilyen kihatással. Ráadásul a jogalkotó nem feltétlenül együttműködő, az időbeni megoldás mindig bizonytalan. (Jelenleg 14 mulasztásos Alaptörvény-sértés vár megoldásra; a legrégebbinek a teljesítési határideje már 2013-ban lejárt.) c) Az Alaptörvény Preambuluma és az Alapvetés fejezete Sok esetben vonzó gondolat az alkotmányjogi panaszt az alapjogok érvényesülési kereteit támogató, az aktuális problémával érintkező, de alapjognak nem minősülő alaptörvényi deklarációkra, az egyes intézményekre, működési követelmények, elvek rendszerére, definíciókra alapítani. A következetes gyakorlat szerint azonban ezeket nem lehet „alapjogiasítani”, és így nem is alkotmányjogi panasz alapjai. (3234/2021.

[VII. 4.] AB-végzés.) Csupán a gyakrabban előforduló eseteket kiemelve: nem alapoz meg alkotmányjogi panaszt – a C) cikkre (hatalommegosztás) hivatkozás (3458/2020. [XII. 14.]

AB-végzés); – az N) cikk (fenntartható költségvetési gazdálkodás) (20/2018. [XI. 14.]

AB-határozat); – az R) cikk (Alaptörvény-értelmezés) (3383/2021. [IX. 24.] AB-végzés); – a T) cikk (jogforrások rendszere) (5/2025. [VI. 30.] AB-határozat); – az I) cikk (Magyarország jelképei) (3234/2021. [VI. 4.] AB-végzés); – az L) cikk (házasság fogalmi definíciója, családpolitika) (3075/2017. [IV. 18.]

AB-végzés); – az U) cikk (politikai deklaráció) (3234/2021. [VI. 4.] AB-végzés); – a P) cikk (természeti erőforrások, termőföld védelme) (3234/2021. [VI. 4.]

AB-végzés). d) A B) cikk speciális helyzete A jogállamiságra, jogbiztonságra való hivatkozás bármilyen kontextusban és szinte bármely alapjoggal összefüggésÜgyvédek Lapja 2025 | 6

ben – vagy ahelyett is – állandó hivatkozása az alkotmányjogi panaszoknak.4 Ezt a jogalanyok kezdettől fogva panaceának tartják, és az Alkotmánybíróság a korábbi Alkotmány hatálya idején erősen táplálta is ezt a hitet. A korábbi rezsimben azonban a jogállamiság eszméje és gyakorlata elsősorban az utólagos absztrakt normakontroll egyik alkotmányos pilléreként, és nem – az eleve meglehetősen vérszegényre tervezett – alkotmányjogi panasz intézményének alapjaként futott be karriert. Minden esetre a 724/B/1994. AB-határozat az Alkotmány 2. §-át beemelte az alkotmányjogi panasz hivatkozási alapjainak sorába is, majd ezt a pozíciót az 540/D/2002. AB-határozat még megerősítette. A 76/D/2004. számú döntéstől kezdve azonban változott a helyzet, és a korábbi testület is eljutott annak kimondásáig, hogy a jogbiztonsághoz való jog nem alapjog.

Az Alaptörvény hatálybalépését követően már a kezdeti határozatok leszögezték, hogy a B) cikk – fő szabályként – nem lehet az alkotmányjogi panasz alapja (3268/2012. [X. 4.] AB-végzés, 3323/2012.

[XI. 12.] AB-végzés, 4/2018. [IV. 27.]

AB-határozat). Ez alól három esetben tehető kivétel: a kellő felkészülési idő hiányára, a visszaható hatályú jogalkotás vagy jogalkalmazás tilalmára hivatkozás megfelelő indokolás mellett befogadhatóvá és vizsgálhatóvá teszi a panaszt.

Hangsúlyozandó, hogy az Alkotmánybíróság nem végzi el hivatalból a kellő felkészülési időre vonatkozó vizsgálatot, az indítványozó feladata a tartalmi súly és következmények bemutatása. (32/2015. [XI. 19.] AB-határozat, 3002/2019 [I. 7.]

AB-határozat, 3247/2012. [X. 25.] AB-határozat, 3327/2022. [VII. 21.] AB-határozat.) Fontos körülmény lehet például az új kötelezettségek tartalmának az indítványozóra gyakorolt hatása. Ilyen értelemben a bizalomvédelem elve maradékának tekinthető azon hivatkozások befogadása, amelyek a panaszos által az új helyzetben elszenvedett hátrányos következmények visszafordíthatatlan voltára utalnak. (3111/2013. [VI. 4.] AB-határozat, 3022/2020. [II. 10.]

AB-határozat, 3047/2016. [III. 22.] AB-határozat, 3001/2019. [I. 7.] AB-határozat, 3208/2013. [XI. 18.] AB határozat, 3003/2020. [II. 4.] AB-határozat 8/2021.

[III. 2.] AB-határozat.)

Hasonlóképpen: az indítványban le kell futtatni a visszaható hatály tesztjét is. Az ad malem partem keretében a tényleges hátrány indokolásra szorul, amiben mindig releváns kérdés, hogy az előírás, rendelkezés visszamenőleges hatálya a múltbéli lezárt vagy annak minősülő jogviszonyokat ténylegesen mennyiben befolyásolja. Különösen fontos ez a kvázi visszaható hatály esetén, amikor arról van szó, hogy a jogszabály módosítása vagy az új rendelkezés azonnal hatályba lép; tehát a kellő felkészülési idő hiánya is szoros összefüggésbe kerül a visszaható hatály súlyával.

(8/2022. [VI. 25.] AB-határozat, 3196/2014. [VII. 15.] AB-határozat, 3076/2017. [IV. 28.] AB-határozat.)

A B) cikk hatálya alá eső körben unikális esetek is előfordulnak. Ilyen volt például a 2/2014. (II. 8.) AB-határozatban vizsgált, jogegységi határozat jogszabállyal ellentétes értelmezéséből adódó hátrányos következmények alkotmányellenességének kimondása. Külön megnehezítette a probléma kezelését, hogy közigazgatási jogegységi határozat állapított meg olyan értelmezést, amelynek hátrányos kihatása a büntetőügyekben jelentkezett. Utalni kell azonban arra, hogy ezekben a speciális esetekben kézzelfogható különbség van anyagi jog és eljárásjog között. Eljárási rendelkezés jellemzően csak kivételesen lehet Alaptörvény-ellenes. Hangsúlyozandó azonban, hogy ebben a körben mindig az adott eljárási cselekmény kezdő időpontja a perdöntő, és nem pusztán az, hogy a módosítás a folyamatban lévő eljárást általában hogyan érinti. (3238/2015.

[XII. 8.] AB-határozat, 3191/2019. [VII. 16.] AB-határozat.) E tekintetben a legtöbb zavart az EJEB-döntések hatása és az EU-jog alkalmazása okozza; utóbbi elsősorban a szervezetalakításra, a gazdasági jogszabályokra vonatkozó joganyag – tartalmilag – késedelmes implementálásával. e) Különleges státuszú egyéb rendelkezések Bár az Alapvetés fejezetbe tartozik az M) cikk is (vállalkozáshoz való jog), kivételesen lehet alkotmányjogi panasz hivatkozási alapja; jellemzően azonban a XII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben. A vállalkozáshoz való jog ugyan nem alapjog, de az alkotmányos gondolkodásba, a korábbi határozatok nyomán az alkotmányos 15

Jog és gyakorlat

rendszerbe mélyen beágyazódott, hogy az állam intézményvédelmi kötelezettsége kiterjed a vállalkozóvá válás lehetőségét biztosító jogi, gazdasági környezet garantálására. (2/2015. [II. 2.] AB-határozat, 33/2015. [XII. 3.] AB-határozat, 3062/2012 [VII. 26.] AB-határozat, 3194/2014. [VII. 15.] AB-határozat, 3002/2020. [II. 4.]

AB-határozat.) f) Az Állam fejezet rendelkezései Az Alaptörvény Állam című fejezetének rendelkezései általában sem az alapjogi sérelmet megalapozó rendelkezések, és önállóan nem alkotmányjogi panasz alapjai.

Ugyanakkor az indokolás részeként – sokszor csak magyarázó jelleggel – az alapjogi sérelem egyes elemeinek alátámasztására, az érvelés kiegészítésére gyakran több rendelkezés is felhasználható. Különös „előszereteti” értéke van az indítványozók számára a 28. cikknek (jogértelmezési klauzula) (3234/2021. [VI. 4.] AB-végzés). Az Alkotmánybíróság az erre való hivatkozást soha nem rója fel hibaként, de ha az érvelés kizárólag ezen alapul, az indítvány a nyilvánvalóan alaptalan kategóriába esik. Hasonló a helyzet a 25. cikkre (joggyakorlat egysége) hivatkozással, ami sokszor fel sem deríthető vagy minimális számú –olykor egymástól nagyon is távol eső – ügykörre szorítkozó joggyakorlatot jelent. g) Az Alapjogi fejezet „nem ütőképes” rendelkezései Az alapjogi fejezetben is találhatók olyan, inkább globális államcélok leírását, az alapjogok érvényesülését általában elősegítő, megvalósítandó elveket magukban foglaló rendelkezések, amelyek ténylegesen nem alapjogokat deklarálnak. Megerősítésképpen, például az indítványozó problémakezelését bemutató kiindulópontként, igényének releváns érvényesülési kontextusát tükröző hivatkozásként ezek felhívhatók, az indítvány minőségén, az érvrendszer legitimitásán javítanak, de önmagukban kevés a panasz megalapozásához. Ugyanakkor többnyire magukban hordozzák annak lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság eddig még nem vizsgált részjogokat bontson ki belőlük. Egy jó indítvány ilyen értelemben lehet akár precedensteremtő. Így például a XII. cikk (2) bekezdése (teljes körű foglalkoztatás), a XX. cikk (testi és lelki egészséghez való 16

jog), a XXIV. cikk (2) bekezdése (jogellenesen okozott kár megtérítése) (összefoglalóan például: 3234/2021. [VI. 4.]

AB-végzés). Szélsőséges igények teljesítését viszont ezek a szabályok nem alapozhatják meg. A józan ész szerint is nyilvánvaló, hogy a XII. cikk (2) bekezdéséből nem vezethető le senkinek a foglalkoztatáshoz, különösen nem a meghatározott körben való foglalkoztatásához való joga, és a jogellenesen okozott kár megtérítése is csak azokkal az (alkotmányos) korlátozásokkal érvényesülhet, amelyeket a szakjogágak felállítanak. h) Az alkotmányjogi panasz jogorvoslati jellegével kapcsolatos torzulások Gyakran tapasztalt hiba, hogy az indítványozó a panaszt a rendes bíróság előtti eljárás folytatásának és egyben szakjogi felülbírálatának tekinti. A panasz benyúj-

it tudassák az ügyük végső döntnökévé avanzsált Alkotmánybírósággal. Ebből születnek „tényállás bemutatása”, „pertörténet összefoglalása” megnevezést viselő, James Joyce-i tudatfolyamok (stream of consciousness), sokszor valóban az Ulysses másodlagos, harmadlagos mélységű allegóriáival súlyosbítva.

Az ilyen indítványban nincs fókusz, az alkotmányjogilag releváns probléma nem szűrhető ki belőle. Az indítvánnyal szemben megkívánt határozott kérelem előterjesztésének követelménye nem csupán az alapjogot érintő határozott kijelentésre terjed ki, hanem az azzal adekvát indokolásra is.

Némelykor valóban a legnehezebb feladat elszakadni attól, hogy nem keresetlevelet, fellebbezést vagy felülvizsgálati kérelmet írunk. A panaszban azonban a pertörténet előadása mindössze az alkotmányossági probléma kontextusba helyezé-

A panasz centrumába mindig az Alkotmánybírósághoz fordulás indikációja helyezendő; az alkotmányos okfejtést nem pótolja a naturális „sérelmi” okfejtés. tásakor ez a téves kiindulópont egy külön csokorba gyűjthető hibahalmazt eredményez. Ennek eredményeként az alkotmányossági vetületekről a szakjogi kontextusok felé tolódik el a hangsúly, és – bár az indítvány olykor szinte tudományos dolgozattá nemesedik – az erőfeszítések semmilyen hasznos eredménnyel nem járnak. i) Az Ulysses-szindróma Kétségtelen tény, hogy a panaszt kiváltó okok mögött olykor nagyon bonyolult, összetett ténybeli és komplex jogviszonyok, sokéves peres és/vagy hatósági eljárásokban kicsúcsosodó előzmények, nemegyszer kétségbeejtő emberi tragédiák húzódnak. Az indítványozóknak pedig gyakorta van arra visszafordíthatatlan késztetésük, hogy a panaszhoz vezető évek (évtizedek) általuk relevánsnak ítélt, az érvényesíteni kívánt joghoz legtávolabbról is kapcsolódó (kapcsolható) körülményeket, változásainak stádiumait, a különféle peres és peren kívüli állapotokról rendelkezésükre álló összes „pillanatképpel” akár csak távoli összefüggést mutató ténybeli, bizonyítási elemet, mindehhez társítva a jog változásainak vélt vagy valós kihatása-

séhez elengedhetetlenül szükséges minimumra szorítandó, mivel panaszeljárás a klasszikus értelemben véve nem is perorvoslat. A rendes bírósági eljárásban fontos részletek közül alig van néhány olyan funkcionális elem, amely a panaszeljárásban is érdekes. A panasz műfajilag talán a perújításnak azon esetköréhez hasonlítható, amikor a rendkívüli perorvoslat kiváltó oka az új bizonyíték; minthogy olyankor is csak az újdonságra fókuszálunk.

A panasz centrumába mindig az Alkotmánybírósághoz fordulás indikációja helyezendő, az alkotmányos okfejtést nem pótolja a naturális „sérelmi” okfejtés akkor sem, ha tömegesen azonosít eljárási hibákat vagy tömegesen halmozza a szakjogági hivatkozásokat. Az is a felülvizsgálati kérelem irányába viszi el a hangsúlyt, ha az indítványozó saját perbeli beadványiból való hosszas idézetekkel bizonygatja saját eljárásának megalapozottságát, perbeli aktivitását. (A filippikák, indolens megjegyzések pedig eleve semmit nem tesznek hozzá az alkotmányossági probléma azonosításához.)

Bár az Alkotmánybíróság ezt a hibát jellemzően csak a spanyol etikettnek megÜgyvédek Lapja 2025 | 6

Jog és gyakorlat

felelően teszi szóvá, azt azonban látni kell, hogy a helytelen megoldás alkalmazása a panasz eredményességét veszélyezteti.

A testületnek nem feladata (nem is joga) az indítvány tényállásnak nevezett részéből a relevanciaválogatás. Végső soron egyetlen speciális, alkotmányossági szempontok szerint determinált kérdést kell feltenni, választ is csak arra kapunk. j) Jogszerűtlen eljárás, megalapozatlanság, téves jogértelmezés, tényállás kiegészítése, bizonyítékok felülmérlegelése Az előző pontban foglaltakhoz szorosan kapcsolódó hiba, amikor az indítványozó harmad-negyed fokú jogorvoslatként tekint a panaszeljárásra. E körben állandósult tévedés, hogy alkotmányos érvelés helyett a rendes bírósági eljárásban vizsgálható eljárási anomáliák állnak a középpontban, esetenként a szakirodalmi megítélésükre utalással és a joggyakorlatból kivont, a fellebbviteli eljárásokban irányadó szakmai precedenshivatkozásokkal.

Az indítványozó végső soron azt szorgalmazza, hogy az Alkotmánybíróság a tényállást vizsgálja felül, a bizonyítást egészítse ki, a bizonyítékokat mérlegelje fölül.

Az Alkotmánybíróság nem ténybíróság, nem feladata a tényállás helyessége teljeskörűségének felülbírálata, a tényállás kiegészítése (3077/2012. [VII. 26.]

AB-végzés, 30/2014. [IX. 30.] AB-határozat, 7/2013. [III. 7.] AB-határozat). Ezért nem értékeli (újra) a tényállás összefüggéseit, nem foglal állást szakjogi dogmatikai kérdésekben (21/1996. [V. 17.] AB-határozat, 3003/2012. [VI. 21.] AB-végzés, 3234/2021. [VI. 4.] AB-végzés, 3383/2021. ]IX. 24.] AB-végzés). Nem alkotja újra a szakjogági dogmatika tudományos alapjait, nem értelmezi, magyarázza a jogszabályok helyes szakmai tartalmát. Nem ad elvi értelmezést sem, nem határoz meg kötelező értelmezési tartományokat a rendes bíróság számára (3077/2012. [VII. 26.] AB-végzés, 3036/2015. [II. 20.]

AB-végzés). A határozatok az alkotmányos kontextusban tartalmazhatnak erga omnes hatályú értelmező megállapításokat, de ez soha nem a szakjogági értelmezés. A döntések nem kiegészítései a rendes bíróságok egységes jogalkalmazását szolgáló jogintézmények működési keretei között megfogalmazott szakmai summázatoknak és konklúzióknak. Ügyvédek Lapja 2025 | 6

k) Teoretikus kérdések, bizonyítási problémák Az indítványban nem tehetők fel teoretikus kérdések sem, mert nem tartozik a testület kompetenciájába verziók, verzióelméletek megválaszolása, értékelése, minősítése. Ezért nem foglalkozik a bizonyítás menetének helyességével, a bizonyítékok közötti válogatással, miként azzal sem, hogy a vizsgált ügyben a döntés megalapozásához szükség lett volna-e további bizonyításra. (3003/2012. [VI. 21.]

AB-végzés, 3117/2016. [VI. 21.] AB-végzés, 3056/2017. [III. 20.] AB-végzés, 19/ 2015. [VI. 15.] AB-határozat.) Nem vizsgálja más tényállás megállapíthatóságának esélyeit, lehetséges következményeit, ideértve a más tényállás alkotmányos tartalmának kereteit. Nem bírálja felül a bebizonyítottság fokát, nem mérlegeli felül a bizonyítékforrások megítélését. Nem értékeli (újra) más szempontok (indítványozói okfejtések, elvárások szerint) a bizonyítékok súlyát, sőt azt sem, hogy a szakbíróság mélységében eleget tett-e bizonyítási kötelezettségének (3077/2012. [VII. 26.]

AB-végzés). Nem oldja fel a jogszabályi tartalom elméletben lehetséges többes értelmezését; az alkalmazott értelmezés alkotmányossága az egyetlen mérce (3056/2017.

[III. 20.] AB-végzés, 3050/2017. [III. 20.]

AB-végzés, 3040/2017. [III. 7.] AB-végzés, 3074/2016. [IV. 18.] AB-határozat, 9/2016.

[IV. 6.] AB-határozat). Nem állít fel előzetes alkotmányossági tartományt, nem fogalmaz meg elvárásokat a szakjogászi értelmezés lehetséges eszköztárával, normatartalmával szemben. Ezzel át is lépné a negatív és a pozitív jogalkotó közötti szűk mezsgyét. Nem mond sem előzetes, sem utólagos értékítéletet az egyes bizonyítási eszközök elméleti alkalmasságáról és adott ügyben való alkalmazhatóságáról, jelentőségéről, súlyáról, fontosságáról. (3234/2021.

[VII. 4.] AB-végzés.) A hasonló jellegű problémákra kalibrált döntések sora végtelen tartományban folytatható lenne. l) Fajsúlyos kivételek Az alkotmányjogi panasz „tökéletlensége”, tiltott tartományokat célzó volta körében is van olyan hangsúlyos kivétel, amikor az indítvány befogadása nem függ az indítvány tényleges alapjogi minőségétől. Ez az az eset, amikor a bíróság a döntésében az alapjogi szempontokat nyíltan negálja, kife-

jezetten megtagadja a figyelembevételüket; lényegében azt, hogy az alapjog tartalmát a bírósági eljárásban érvényre juttassa. Ez a bíróság funkciójával, működésének alkotmányos meritumával is ellentétes, s ilyen esetben előtérbe kerül a panasz jogorvoslati funkciója, amit az Alkotmánybíróság jellemzően a döntés megsemmisítésével juttat kifejezésre. (3/2015. [II. 2.] AB-határozat.)

Az alkotmányos alapjog „nem érvényesíthető közvetlenül bíróság előtt” kitételre épülő ítéleti érvelés meglehetősen retrográd, valójában a bíróság létezésének indokoltságát tagadó álláspont. A német alkotmánybírósági gyakorlat éppen arra épül, hogy a polgár csak akkor viszi a problémát az Alkotmánybíróságra, ha a rendes bíróság előtt nem kapta meg az őt alkotmányosan megillető jogvédelmet. Ezért ott felállítható az a mérce is, hogy az alkotmányos érvelés rendes bíróság előtti felvetése az alkotmányjogi panasz feltétele. Magyarországon azonban aligha lenne ez korrekt, mindaddig, amíg például a rendes bíróság sajtó- és szólásszabadság ügyében sem tekinti relevánsnak az alapjogi vetületet (vö: felhívott döntés).

A tanulmány második, befejező részét az Ügyvédek Lapja soron következő, 2026/1. lapszámában adjuk közre (megjelenik: 2026. február 10.) 

Jegyzetek 1

2 3 4

Kelsen rendszerében a bírói ítéletek alkotmányellenességének alkotmánybí­ róság által, alkotmányjogi panasz útján való kezelése nem állt a fókuszban. Álláspontja szerint a bírói ítélet legfeljebb akkor lehet (közvetve) alkotmányellenes, ha az alapul fekvő jogszabály ütközik az alkotmánnyal, s ilyenkor az alapul fekvő jog szorul alkotmánybírósági felülvizs­ gálatra. Az ítélet alkotmányellenessége minden más esetben a rendes bírói szervezeten belül megoldandó és meg­ oldható probléma. Az is tény, hogy saját rendszerét nem tekintette véglegesen lezártnak; a valóság meg is haladta.

A dolgozatban a precedensek kizárólag példálózóak és, sehol nem teljeskörűek.

Az alkotmánybírósági törvény kom­ mentárja (szerk.: ZAKARIÁS Kinga.

Budapest, Pázmány Press, 2022.).

Minden bizonnyal nálam avatottabban magyarázza el ennek okait Jakab András az emberek „szabályfixációjá­ ról” szóló dolgozataiban. Például: Miért nem működik jól a magyar jogrendszer, és hogyan javíthatjuk meg? MTA Low Working Papers, 2018/1.

17

Hogyan tovább?

Szankciók csapdájában?

A közigazgatási bírság vagy szabadságvesztés dilemmája – állatvédelmi példákkal A kétszeres eljárás és elítélés – ne bis idem – tilalma fogalmának értelmezése az elmúlt évszázadok alatt hosszú utat járt be. Amennyiben azt gondoljuk, hogy ez a meghatározó alapelv csak „elvi” szinten értelmezhe­ tő - vagyis a nemzetközi dokumentumokban,1 az Alaptörvényben vagy a 2017. évi XC. tv. (a továbbiakban: Be.) vonatkozó rendelkezéseiben található meg, és a mindennapok gyakorlatában nem találkozunk ezzel a problé­ makörrel, akkor tévedünk.

Dr. Czine Ágnes alkotmánybíró, a Károlyi Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára

1.1. A ne bis in idem a hétköznapok világában

Gyakorta előfordul, hogy ugyanazon jogellenes magatartás miatt először a közigazgatási hatóság folytatja le az eljárást és kiszabja a közigazgatási szankciót. Majd ezt követően az ügyészség emel vádat és a vádirati tényállás ugyanazon elkövető esetén teljes egészében megegyezik a közigazgatási hatóság által megállapított tényállással. Ez a leg�gyakoribb, mert a közigazgatási hatóság sokkal gyorsabban reagál a jogsértésekre. Ez lényegében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) foglalt szoros ügyintézési határidőkből következik. Megállapítható, hogy többnyire a közigazgatási eljárás zárul hamarabb jogerős határozattal, míg a büntetőeljárás ezzel párhuzamosan indul meg. A hatályos normák ugyanis teljes egészében részben lehetővé ugyanakkor kötelezővé teszik, hogy a közigazgatási eljárásban hozott határozattal elbírált cselekmény miatt büntetőeljárás induljon. Ismeretes, hogy a Be. 7. § (5) bekezdése alapján ugyanis abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el bűncselekményt, a bíróságot, az ügyészséget és a nyomozó hatóságot nem köti a polgári, a közigazgatási, a szabálysértési, a fegyelmi vagy más eljárásban hozott határozat, illetve az abban megállapított tényállás. Példaként említeném az elvi szintű bírói gyakorlatot is, amely szerint az adóügyi eljárásban kiszabott adóbírság nem zárja ki az adóbírság alapjául szolgáló cselekmény miatt büntetőeljárás megindítását és büntető szankció alkalmazását, ez nem sérti a kétszeres eljárás tilalmát, de a kiszabott adóbírságnak a büntetőeljárásban jelentősége lehet.

Azonban a konkrét esetben-, Alkotmánybírósági (a továbbiakban AB) határozatokban és a mindennapokban - kivétel is 18

előfordult, amikor először a büntetőbíróság járt el a terhelt ügyében és állapította meg a büntetőjogi felelősségét, majd ezt követően a közigazgatási hatóság a vádiratban megállapított ugyanazon cselekmény miatt folytatta le a hatósági eljárást ugyanazon személy ellen.

1.2. A probléma aktualitása

Az AB a közelmúltban három olyan határozatot hozott, amelyben a ne bis in idem kérdésköre, annak értelmezése elkerülhetetlenné vált. Ráadásul ezekben az ügyekben kedvtelésből tartott állatokról van szó, amikor az elkövetőket azért vonták felelősségre, mert nem a követendő normák szerint végezték az állattartást vagy a horgászást.

Ebből is látható, hogy a mindennapok világában a ne bis in idem elve és annak értelmezése ténylegesen jelen van. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024. évben 878 500 bejelentett kutyát tartottak nyilván Magyarországon.

2.1. A ne bis in idem értelmezése az Alaptörvény hatálybalépését követően

Az Alaptörvény hatályba lépését követően a ne bis in idem elv jelentősége felértékelődött az AB gyakorlatában. A fordulópontot a 8/2017. (IV. 18.) AB határozat jelentette, amelyben az AB részletesen elemezte az EJEB és EUB ne bis in idem elvére vonatkozó gyakorlatát.

A konkrét esetben a tényállás szerint a felperes állattartó lakóhelyén egy kutyát tartott és a kutya öt kutyakölyköt fialt, amelyek közül az állattartó négyet azonnal, míg további egyet néhány nap múlva vízbe fojtott.

E cselekmény miatt a járásbíróság jogerős ítéletében állatkínzás vétségben megállapította az állattartó büntetőjogi felelősségét és

125 000 Ft összegű pénzbüntetésre ítélte.

A megyei főügyészség közjogi szakága állatvédelmi bírság kiszabása iránt állatvédelmi hatósági eljárást kezdeményezett arra hivatkozva, hogy az állattartó megszegte az Állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. tv (a továbbiakban Átv.)4. § (1) bekezdésében és a 11. § (1) bekezdésében, valamint 12. § (1) bekezdésében foglalt állatvédelmi rendelkezéseket.

Az elsőfokú közigazgatási hatóság határozatában a büntetőügyben megállapított tényállást alapul véve az állattartót 450 000 Ft állatvédelmi bírsággal sújtotta.

A határozat indokolása szerint az Átv. 43. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak alapján egyértelműen megállapítható, hogy az állatvédelmi jogszabály megsértése esetén a bírság kiszabása nem mellőzhető és nem szorul háttérbe más jogkövetkezmények esetén sem, hanem párhuzamosan megállapítható más - akár büntetőjogi - szankció mellett is.

Az állattartó keresetet terjesztett elő a határozattal szemben, törvénytelennek tartva az eljárást, illetve a kétszeres büntetést kifogásolta. Az ügyben eljáró bíró pedig az ABhoz fordult. Az AB határozatában az EJEB és az EUB gyakorlatát is összefoglalta.

A nemzetközi gyakorlat

Az EJEB gyakorlatát úgy lehet szintetizálni, hogy az Egyezmény hetedik kiegészítő jegyzőkönyve 4. cikkének a sérelme abban az esetben állapítható meg, ha (1) a kérelmezővel szemben két olyan eljárás folyt; (2) amelyek mindegyike büntető jellegű; (3) mindkét eljárás tárgya a kérelmező által elkövetett ugyanazon jogellenes cselekmény volt; és (4) a kérelmezőt az egyik eljárásban jogerős döntésben elítélték vagy felmentették {összefoglalóan lásd: Ügyvédek Lapja 2025 | 6

Hogyan tovább?

Dungveckis kontra Litvánia (32106/08), 2016. április 12., 42. bekezdés}.

Az EUB ítélkezési gyakorlatában pedig úgy foglalt állást, hogy a ne bis in idem elve alapján az ugyanazon tényállás alapján, ugyanazon személlyel szemben a büntetőeljárás során kiszabható szankció és a közigazgatási eljárás során alkalmazható adóbírság együttes kiszabása abban az esetben kizárt, ha a hatósági eljárásban kiszabott bírság büntető jellegűnek minősül a tagállami jog tekintetében {lásd: Hans Akerberg Fransson ügy, C-617/10., 2013. február 26., 33. pont}. Ennek mérlegelése során a jogsértés tagállami jogi minősítésének, a jogsértés jellegének, illetve az érintett személlyel szemben kiszabható szankció természetének és súlyának van jelentősége {lásd: Bonda ügy, C-489/10., 2012. június 5., 37. pont}.

Meg kell jegyeznem, hogy egy újszerűbb fordulatot hozott az EJEB A és B kontra Norvégia ítélete, amely ügyben az EJEB rögzítette, hogy amennyiben valamely ország több jogágat is érintő szankciórendszert óhajt kidolgozni, akkor annak komplementer jellegűnek kell lennie és ennek az összetevőit a tagállamoknak kell rendezni.

Hangsúlyozta az EJEB ítélet, hogy ezen eljárásoknak egymásra tekintettel kell folyniuk. Az azonos tényállás megállapítása ugyanis önmagában nem veti fel a kétszeres értékelés tilalmát. Ez az ítélet kimondottan egy fordulat az EJEB gyakorlatában, és egyben a kétlépcsős jogérvényesítés elismerését jelenti, ahol a két eljárás komplementer jellege esetén nem állapítható meg a ne bis in idem Ügyvédek Lapja 2025 | 6

elvének a megsértése. Az EJEB ítéletében meghatározta azokat a szempontokat, amelyek alapján a ne bis in idem elvének megfeleltethető a kétlépcsős komplementer eljárás.

A nemzetközi gyakorlatra is tekintettel az AB a 8/2017. (IV. 18.) AB határozatban alkotmányos követelményt állapított meg. Eszerint: „Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43. § (1) és (4) bekezdésének alkalmazása során az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből és XXVIII. cikk (6) bekezdéséből, a jogbiztonság elvéből, valamint a kétszeres eljárás alá vonás és büntetés tilalmából eredő alkotmányos követelmény, hogy ha állatkínzás vétsége vagy bűntette miatt büntetőjogi felelősség megállapításának van helye, vagy a büntetőjogi felelősség kérdésében már jogerős marasztaló döntés született, akkor ugyanazon tényállás alapján indult állatvédelmi hatósági eljárásban, ugyanazon jogellenes cselekmény miatt állatvédelmi bírság kiszabására ugyanazon személlyel szemben nem kerülhet sor.”

Ennek a határozatnak az volt a következménye, hogy a törvényalkotó 2020 január 1. napjától hatályosan megváltoztatta a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban Szankció tv.) 5/A §-t és a 2. § (3) bekezdésének c.) és d.) pontját.

2.2. Az első mulasztás: 18/2022. (VIII. 1.)

AB határozat

Ebben az ügyben az eljáró bíró fordult az AB-hoz. A bírósági eljárást megelőzően a megyei kormányhivatal járási hivatala 100 000 Ft halvédelmi bírságot szabott ki az elkövetővel szemben, aki a ráckevei Dunaá-

gon „gereblyéző” módszerrel horgászott.

Ezen túlmenően azonnal visszavonta a horgászjegyét és eltiltotta egy évig terjedő időtartamra a horgászjegy újabb vásárlásától.

A vádirati tényállás teljes egészében megegyezett a közigazgatási hatósági határozat tényállásával.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvényhozó nem az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó jogbiztonság és XXVIII. cikk (6) bekezdésében rögzített ne bis in idem elv összehangolt értelmezéséből fakadó követelményeknek megfelelően szabályozta a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény szerinti halvédelmi hatósági eljárást és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 246. §-ában foglalt orvhalászat miatt folytatható büntetőeljárást.

A jogalkotó nem kellő körültekintéssel határozta meg a jogellenes halfogásra irányuló tevékenység miatti felelősségre vonás módját. Nem zárta ki ugyanis annak lehetőségét, hogy azonos jogsértő személy ugyanazon törvényi tényállás szerinti jogellenes magatartását a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. tv. szabályai (a továbbiakban Hhvtv.) szerinti halvédelmi hatósági eljárásban és a Btk. 246. § b) pontja szerinti büntetőeljárásban egymással párhuzamosan vagy egymást követően büntető jellegű szankcióval sújtsák.

Az AB utalt arra is, hogy a büntetőbíróság nem veheti figyelembe a megelőző halvédelmi hatósági eljárásban alkalmazott közigazgatási jogkövetkezményeket, azokra tekintet nélkül köteles szankcionálni a terhelt törvénysértő magatartását.

A büntetőbíróság határozatának a meghozatalát követően az eljárt közigazgatási hatóság a büntetőügyben hozott ítéletre figyelemmel köteles lesz gondoskodni a terheltre irányadó határozata megváltoztatásáról vagy megsemmisítéséről. Az új határozatban pedig nem alkalmazhat a terhelttel szemben halvédelmi bírságot vagy eltiltást. A terhelt esetében ugyanakkor az eltiltás 2020. január 20-án vette kezdetét, és annak egyéves időtartama időközben eltelt, vagyis az eltiltást időközben végrehajtották. Azt az új közigazgatási határozat már nem tudja meg nem történté, ki nem szabottá tenni. Ez pedig a konkrét esetben is a jogbiztonság és a ne bis in idem elv sérelméhez vezet.

19

Hogyan tovább?

2.3. A második mulasztás: 13/2024. (V. 30.) AB határozat

A 13/2024. (V. 30.) AB határozatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 44. § (2) bekezdése vonatkozásában jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn. Az ítéleti tényállás szerint a járásbíróság állatkínzás büntette miatt, 1 év végrehajtandó szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra ítélte a terheltet, aki lakóhelyének udvarán 12 kutyát tartott, amelyek tartásáról nem gondoskodott megfelelően, ez az állatok megbetegedéséhez és kóros lesoványodásához vezetett.

A terhelt a kutyák hatra hagyásával az ingatlant elhagyta, ezt követően a kutyákról egyáltalán nem gondoskodott. A hatóság a kutyákat elszállította és orvosi ellátást, elhelyezést biztosítottak számukra.

A főügyészség, mint felperes a fenti tényállás alapján a törvényszékhez benyújtott keresetében kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest 3 évi időtartamra a kedvtelésből tartott ebek tartásától. A felperes a keresetét az Ávt. 44. § (2) bekezdésére, valamint az Ávt. 4. § (1)-(3) bekezdésére, 5. § (1) bekezdésére, 6. § (1) bekezdésére és 10. § (1) bekezdésére alapította. Az Átv.

44. §-ának (2) bekezdése szerint az állatok kíméletére és védelmére vonatkozó jogszabályok megsértése esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.

Az AB az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdése vonatkozásában azért állapított meg mulasztást, mert az indítvánnyal támadott Ávt. 44. § (2) bekezdése nem ad egyértelmű törvényi hátteret a jogalkalmazók számára a tekintetben, hogy az állattartástól való eltiltás alkalmazásának melyek a törvényi feltételei: nem határozza meg azt, hogy milyen esetben kell vagy lehet elrendelni, hiányoznak a kiszabható büntetési tételek és a bírói mérlegelés szempontjai. Különösen szembetűnő az Ávt. 44. § (2) bekezdése szerinti polgári perben a szabályozás hiányossága amiatt, hogy az állatvédelmi hatóság eljárásában az Ávt. 43. §-a részletesen meghatározza az alkalmazható egyéb jogkövetkezmények mellett az állattartástól való eltiltásnak a törvényi feltételrendszerét. A polgári perekben a szabályozás e hiánya a jogalkalmazást kiszámíthatatlanná teszi. Emiatt az 20

AB megállapította, hogy az Ávt. 44. §-ában foglalt szabályozás nem biztosítja, hogy az érintettek észszerűen előre láthassák és felmérhessék jogsértő magatartásuk lehetséges jogkövetkezményeit. Ebből következően az Ávt. 44. § (2) bekezdésének „tevékenységtől való eltiltásra” vonatkozó rendelkezése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésén alapuló nulla poena sine lege elvét, ezért alaptörvény-ellenes.

Az AB az Alaptörvény XXVIII. cikk (6) bekezdése vonatkozásában azért állapított meg mulasztást, mert az Ávt. 44. § (2) bekezdésében foglalt szabályozás nem felel meg az alkotmányos követelményeknek annak következtében, hogy a tevékenységtől való eltiltás vonatkozásában a büntetőjogi, közigazgatási jogi és polgári jogi felelősség és az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezmények nem kiegészítik egymást, hanem egymásra tekintet nélkül többszöri eljárást tesznek lehetővé. A szabályozás alapján nem állapítható meg, hogy ha az állatvédelmi hatóság eljárásával párhuzamosan folyik a polgári eljárás, melyek a két eljárásban alkalmazható büntető jellegű jogkövetkezmények egymásra tekintettel történő alkalmazásának törvényi feltételei. Aggályos, hogy ha a büntetőbíróság egyáltalán nem jár el, akkor az állatvédelmi hatóság és a polgári bíróság párhuzamosan folytathatja le az eljárást ugyanazon jogkövetkezmény (állattartástól való eltiltás) iránt. Az pedig, hogy az érintettel szemben milyen eljárásban mely büntető jellegű jogkövetkezmények alkalmazhatók voltaképpen attól függ, hogy a különböző eljárások egymáshoz képest időrendben mikor indulnak. Ebből következően az Ávt. 44. § (2) bekezdésének „tevékenységtől való eltiltásra” vonatkozó rendelkezése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (6) bekezdésén alapuló ne bis in idem elvét, ezért alaptörvény-ellenes.

3. Konklúzió

A büntetőjogi szankciók és a közigazgatási szankciók egymáshoz való viszonya különös problematikus állatvédelmi ügyekben. Ennek oka a Szankció tv. hatálybalépése, illetve annak utóbb kiegészített 5/A. és 5/B. §-a.

A Szankció tv. 2021. január 1-jén történt hatálybalépése után az állatvédelem szabályozásának rendszere megváltozott.

Az állatvédelmi hatósági eljárásban

ugyanis kizárttá vált a Szankció tv. 2. § (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott közigazgatási szankció alkalmazása, ha a büntetőbíróság az állattartót elítélte, és vele szemben büntetést szabott ki.

A jogalkotó ezáltal az állatvédelem legfontosabb elemét – az állatvédelmi hatósági eljárás lefolytathatóságát – zárta ki.

Az állatvédelmi hatóság szerepét ezáltal quasi a polgári bíróságnak kellene átvennie. Ráadásul a szabályozás így magában hordozza azt a következetlenséget is, hogy annak ellenére, hogy a jogalkotó a Szankció tv. 5/A. §-ában a ne bis in idem elvére tekintettel a tevékenységtől való eltiltást kizárta a hatósági eljárásban, ugyanakkor ugyanez a jogkövetkezmény a polgári eljárásban mégis alkalmazható.

A fentiek mellett szükséges kiemelni, hogy a Szankció tv. 5/A. §-a nem teljesen az Alkotmánybíróságnak a ne bis in idem elvén alapuló gyakorlatát tükrözi vissza. Az Alkotmánybíróság gyakorlatának ugyanis nem az a lényege, hogy ha a büntetőjogi felelősség kérdésében a bíróság döntött, és a terhelttel szemben büntetést szabott ki, akkor a közigazgatási hatóság már nem járhat el. Hanem az, hogy az eltérő jogágak szerinti büntető jellegű jogkövetkezmények alkalmazására egymásra tekintettel kerüljön sor. Összhangban áll(na) a ne bis in idem elvével, ha a büntetőbíróságnak – mint a jelen esetben – a szabadságvesztés kiszabásáról határozó döntése mellett az állatvédelmi hatóság eljárhatna az Ávt. 43. §-a szerint az állattartástól való eltiltás iránt. Álláspontom szerint a jogalkotónak is ehhez igazodó szabályozás megalkotására kellene törekednie. Másrészt úgy gondolom, indokolt lenne a norma szintjén szabályozni, hogy a büntető ítélkezés és szankció alkalmazása során figyelembe kell venni ugyanazon elkövető ugyanazon jogsértő cselekménye miatt kiszabott közigazgatási szankciót.

Ez garantálná, hogy a kétszeres eljárás és értékelés tilalma, a ne bis in idem elve ténylegesen is egyensúlyban maradna. 

Jegyzet 1

– Polgári és Politikai Jogok Egyezségok­ mánya 14. cikk 7.bekezdés – USA Alkotmány ötödik kiegészítése („double jeopardy”) – Emberi Jogok Európai Egyezménye 7. jegyzőkönyv 4. cikk – Európai Unió Alapjogi Chartája 50. cikk Ügyvédek Lapja 2025 | 6

Hogyan tovább?

A visszaélésektől mentesebb, igazságosabb világ alakításának reményében Hasznosult és (egyelőre) kárba veszett tapasztalatok, valamint tanulságok a gazdasági bűnüldözés terén A Károli Egyetem tíz éve megkezdett, gazdasági bűnözéssel foglalkozó konferencia-sorozatának1 jubileumi ülé­ sen, eltérve az előzetesen meghirdetett protokolltól, a rendelkezésemre álló időben nem a Belügy Szemle szí­ ves felajánlásaként megjelent különszámába2 írt tanulmányom kivonatát ismertettem, hanem inkább az évfor­ duló kapcsán néhány, a témához kapcsolódó emlékemet, impressziómat osztottam meg, amely – miként az alábbi, az Ügyvédek Lapja kérésére szerkesztett szövegváltozatból is kiderül: egyben rövid számvetés is. Arról szól, honnan indultunk, hova jutottuk, mit sikerült az előző évtizedekben a gazdasági büntetőjog szabályozása és a bűncselekmények üldözése területén elérnünk? Mi az, amivel a múlt és a felgyorsult változások szembe­ sítenek bennünket, ami megoldásra vár? És hogy ebben a – Kertész Imre professzor szavaival - „befejezhetet­ len háborúban”3 kik segítették a talán soha el nem érhető teljes győzelemhez vezető csatákat megvívni?

Emlékezni kívánok tehát legalább néhány mondat erejéig a nagy elődökre is. Emellett – első hallásra talán eretnek gondolatként, és lassan negyven évvel a fordulat évei után – megpróbálom árnyalni azt a képet is, hogy a rendszerváltozás valóban teljesen új időszámítás kezdetét jelentette-e a gazdasági bűnözés, a gazdasági bűncselekmények szabályozása területén is.

Dr. Tóth Mihály professzor emeritus, Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK, ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont

Személyes emlékek vonzásában

Mindenekelőtt engedjenek meg egy rövid önvallomást.

A megélt évek számának gyarapodásával az ember egyre többet gondol a maga mögött hagyott évekre, ami érthető: ebben a korban nemigen halogatható tovább valamiféle összegzés. A vigasz legfeljebb annyi, hogy kortársaimmal együtt abban reménykedünk, ez még nem feltétlenül végső lezárás, talán még kiegészíthető, akár helyesbíthető néhány adalékkal.

A végeredményen azonban ez már nem sokat változtat.

Nos, visszatekintve a gyorsan lepergett évtizedekre, magam igyekeztem a bűnügyi tudományok minden területe iránti érdeklődésemet fenntartani, de nemigen tiltakoztam az ellen, hogy - amikor eddigi szerény munkásságom szóba kerül - a gazdasági bűncselekmények vizsgálatát az elsők között említik. Be kell vallanom, ez a kapcsolat nem feltétlenül tudatosan alakult.

Tisztelt Hallgatóim megerősíthetik, hogy a gazdasági büntetőjog iránti érdeklődés ritkán az iskolapadból eredő, nyomban kialakuló természetes vonzalom. EmÜgyvédek Lapja 2025 | 6

21

Hogyan tovább?

lékszem a pécsi Földvári József profes�szor úr szavaira, aki elmondta: nemigen találkozott olyan fiatal jogásszal, aki a büntetőjogot a gazdasági bűncselekmények gyakran száraznak tűnő és nehéz kérdéseivel történtő elmélyülés révén szerette meg. A büntetőjog iránt érdeklődők számára látványosabb, sokszor akár nagyobb téttel járó területek az élet elleni, a közbiztonság elleni, a most különösen előtérbe került család, ifjúság elleni, vagy

köthetett - akár szóban, vagy ráutaló magatartással – bármely szerződést, s volt olyan rövid időszak, amikor a baráti Románia is előírta, hogy az oda történő beutazás feltétele legalább 10 dollár birtoklásának határnál történő igazolása volt. Ügyeltünk is, hogy csak egyetlen tízdollárost mutassunk fel, mert azt gyakran nyomban zsebre is tette a határőr. Ha be akartunk lépni, ezt nem tehettük szóvá, miként a rokonoknak szánt, ott nem kap-

Még joghallgatóként követtem e „titánok” vitáját arról, hogy a hagyományos keretjogszabályi rendelkezések hol, milyen körben tarthatóak, tartandóak fenn. akár a nemi szabadság elleni bűncselekmények. Akkor is, ha ezek vizsgálata, megítélése esetleg nem mindig igényel akkora szellemi befektetést, amit néhány súlyos financiális érdekeket sértő deliktumé.

Magam sem valamiféle eredendő vonzalom folytán kerültem közelebb a gazdasági bűncselekmények akkor kicsit misztikusnak tartott világához. A Budapest V. kerületi ügyészség – amit volt szerencsém néhány évig vezetni – a 70-es, 80-as években kizárólagos illetékességgel foglalkozott Budapesten a deviza-bűncselekményekkel.

Hozzáteszem, ezek a kötött devizagazdálkodással kapcsolatos deliktumok – a csempészettel együtt – az akkori gazdasági bűncselekményeknek több mint háromnegyedét tették ki. A keretet kitöltő korábbi jogszabály – a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974.évi 1. törvényerejű rendelet – mai szemmel (de még az akkori szigorú viszonyok között is) alig megmagyarázható tilalmakat is tartalmazott.

Megjegyzem, ez a törvényerejű rendelet egészen 1996-ig, tehát a piacgazdaság első éveiben is hatályban volt, néhányszor módosult ugyan, de a módosulások tényleges tartalmára, súlyára elég legyen egyetlen példa. A mindössze két §-t tartalmazó 1992. évi XLI. törvény például ezt a novelláris változást hozta: „Ahol a jogszabály a ’tervszerű devizagazdálkodás’ kifejezést használja, ott annak helyébe a ’devizagazdálkodás’ szó lép”.

Minden esetre a 90-es évek elejéig az arannyal való bármely ügylet állami monopólium volt, devizakülföldi és devizabelföldi személy csak hatósági engedéllyel 22

ható húskészítményeink természetben történő rendszeres megvámolását sem.

A mi szabályaink még sokáig csak látszólag voltak szalonképesebbek. Ha például egy „nyugatra szakadt” honfitársunk a felvidékre vagy Erdélybe utazva a Mercédeszét vagy BMW-jét itt hagyta a határ mentén magyarországi ismerőseinél, rokonainál - hogy odaát Aradon, Váradon vagy Kassán a lagziban nyugodtan ihasson -, visszaérve azt tapasztalta, hogy a vámnyomozók devizagazdálkodás megsértése bűntettének legsúlyosabb, különösen nagy értékre elkövetett alakzata miatt, elkobozható tárgyként lefoglalták és elvitték a gépkocsiját. Bűnözővé vált, hiszen amikor megbeszélte, hogy az autó külföldi tartózkodása alatt a rokonok kertjében parkolhat, devizakülföldiként devizabelföldivel hatósági engedély nélkül kötött megőrzésre irányuló megbízási szerződést. Volt, hogy az olasz fiúk által a magyar menyasszonyuk ujjára húzott gyűrűt is lefoglalták, hasonló okokból.

Ezek és a hasonló ügyek nagyszámú büntető eljárás megindulásával jártak.

Azért persze, amit lehetett, megtettünk.

Budapesten az ezres nagyságrendű megrovások melletti megszüntetések több mint 80 %-a az V. kerületi Ügyészségen ilyen eljárások nyomán született, de keményen kellett küzdeni az elkobzás mellőzése (és egy csekélyebb összegű elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés) érdekében is. Erre ma is büszke vagyok. Hozzáteszem: az ügyészség akkori vezetése nem emelt kifogást az indokolatlanul merev szabályok rugalmasabb kezelése ellen.

A változások előszele

A gazdasági büntetőjog tudományos művelése és gyakorlata területén egyébként a rendszerváltozás előszele bizonyos területeken - igaz, érthető óvatossággal, de mégis érzékelhetően - más területeken is megelőzte a politikai változásokat. A kriminalizálás merevségét, a szabályozás büntetőjogi védelmének differenciálatlan voltát már évtizedekkel korábban több neves professzor felvetette. Szegeden Fonyó Antal, Pécsett Erdősy Emil, az ELTE- n az első nagy hatású szakmonográfia szerzője Wiener A. Imre emelt szót a liberálisabb szabályok érdekében.

Még joghallgatóként követtem e „titánok” vitáját arról, hogy a hagyományos keretjogszabályi rendelkezések hol, milyen körben tarthatóak, tartandóak fenn. Wiener már 1971-ben kifogásolta, hogy a merev jogi szabályozók „nem vették kellően figyelembe, milyen változást jelentett az új gazdasági mechanizmus bevezetése” és „ennek hiányában nem alakult ki olyan egységes büntetőpolitikai szemlélet, amely a jogi rendezés alapjául szolgálhatna.” 4 Későbbi monográfiájában még kritikusabb volt, amikor például a fogyasztóvédelem büntetőjogi vizsgálata kapcsán azt írta, hogy az eredményes fellépést „ezen a területen egyrészt bizonyítási nehézségek, másrészt a büntetőjogi felelősség alapelvei és a gazdasági gyakorlat közötti ellentét akadályozhatja.”5 Erdősy számos hagyományos „gazdaságvédelmi” tényállás egyszerűsítésére és elhagyására tett javaslatot, a büntetőjogi eszközök helyett a „közgazdasági szabályozók” elsődlegességét hangsúlyozva.6 Ekkor még a gazdasági reform optimistább éveiben jártunk, az elképzelések, javaslatok olykor bátrabbak is voltak.

Eörsi Gyula például nem kevesebbet tett, mint már ekkor felvetette a társasági jog sajátos formái inkorporálásának lehetőségét, amikor ezt írta: „A reform lehetőséget teremt ’másodlagos állami vállalatok’ létrehozására, [...] önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetek létrehozására. [,,,] A lehetséges társulásoknak olyan széles a skálája, az egy ügylet lebonyolítására irányuló alkalmi társulástól egy állandó jellegű együttműködésre létesített, specializált, nagyfokú önállósággal rendelkező Ügyvédek Lapja 2025 | 6

Hogyan tovább?

szerveztig, hogy a jogi formák hasonlóan széles skálájára van szükség.”7 Az új gazdaságirányítási rendszer gyermekéveit követő visszarendeződés azonban egy ideig a gazdasági büntetőjogot is konzerválta. Az 1978-as Btk. annyi engedményt mégis tett, hogy a büntetőjog végső eszközkénti alkalmazásának jegyében a legtöbb gazdaság bűncselekménynek már az alapesetében eredmén�nyel, tényleges érdeksérelemmel járó materiális változatot fogalmazott meg, több esetben megkívánva a jelentős értékre történő elkövetést is. (A nagyobb érték akkor 10 000, a jelentős érték 100 000 Ftnál kezdődött).

Ahhoz még majdnem tíz év kellett, hogy Sárközy Tamás professzor elkészítse az első társasági törvény, az 1988. évi VI. törvény tervezetét, amit a rendszerváltás szelét még kevéssé érzékelő akkori államvezetés nem csekély értetlenséggel és gyanakvással fogadott.

Sárközy professzor, akivel szerencsém volt élete utolsó évtizedében a Jogtudományi Intézetben sokat beszélgetni, egyszer elmesélte, hogy Grósz Károlyhoz, az MSZMP akkor frissen megválasztott első titkárához kellett bevinnie a társasági törvény végsőnek szánt terveztét. Grósz néhány napot kért annak elolvasására (és valószínűleg megkonzultálására). Az újabb időpontban Sárközy megjelent, s

társ, hogy pár percre leüljek az előszobában, mindjárt hozom a javított változatot.

Grósz először láthatóan megdöbbent, majd elvörösödve, emelt hangon reagált : „Pár percre? ...Az előszobában? Sárközy, maga a szocialista jog szélhámosa”.

Az 1989 januárjában, csaknem másfél évvel az első szabad választások előtt mégis hatályba lépett törvénynek egyébként bizonyos kompromisszumokat átmenetileg szükségképpen magán kellett hordoznia: az első részvénytársaságok részvényei például egy ideig nem tartalmazhattak „osztalékszelvényt” nehogy - Kádár János szavaival – „a szelvényvadgdosók országává váljunk.”8 A felgyorsult eseményekkel a gazdasági büntetőjog elvei és rendszere sem volt többé fenntartható.

Néhány éven belül jogtörténetté vált – legalábbis korabeli tartalmával - sok bűncselekmény, például a „közellátás veszélyeztetése”, a „beruházási fegyelem megsértése”, a „gazdálkodási kötelesség megszegése” vagy a „népgazdaság szerveinek megtévesztése”. Mai szemmel nézve az akkor földindulásszerűnek vélt átalakulás azonban mégsem bizonyult olyan gyökeresnek és véglegesnek, mint ezt ma sokan gondolják. Ahogy az évtizedek múlásával a kezdetben talán túlzottan liberális piacgazdaságot fokozatosan felváltotta a ma már sok területen és kérdésben ismét

dályozása” bűncselekménye volt (1961. évi V. tv. 227. §), később „gazdasági ellenőrzés meghiúsítása”, az ma Számvevőszéki ellenőrzés akadályozása. A korabeli „pazarló gazdálkodás” (1961. évi V. tv.

225. §) elkövetési magatartásai is számos későbbi bűncselekmény tényállásában bukkannak fel; az „ésszerű gazdálkodás” sérelme vagy a „fedezetlen kötelezettség vállalása” ma is büntethető például csődbűncselekmény vagy hűtlen kezelés címén. Csak ma már nem a „társadalmi tulajdon”, hanem gyakran a hitelező gazdasági partnerek megkárosítása, vagy a közpénzek magánosítása folyik. A rossz minőségű termékek is évtizedekkel túlélték a rendszerváltozást, forgalmazásuk tilalma lényegében csak annyit változott, hogy a speciális alanyból általános alany lett – a selejt forgalmazása ma már régen nem állami, szövetkezeti privilégium.

S végül: amit korábban üzérkedés címén bűntettünk – az előállítást követő láncszerű és árfelhajtó kereskedésként – az természetes piaci mechanizmussá vált ugyan, de meghonosítottuk a hozzáadott értékadó-fizetési kötelezettséget, hogy a termelésben nem részes forgalmazó hasznát (ahogyan ez piacgazdaságokban természetes) ésszerű keretek közé szorítsuk.

Ez persze nyomban az áfa-csalások elterjedésével és virágzásával járt.

A „befejezhetetlen háború” folytatódik

A „népgazdaság szerveinek megtévesztése” és a „jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének” korabeli előírásaihoz több mai hasonlóság található.

Grósz – a koncepciót és a szemléletváltást nyögvenyelősen tudomásul véve, egy listát adott a professzornak arról, mit kellene talán másképp, a számára radikalizmust jelentő változást legalább elodázva még végig gondolni és megváltoztatni. Érezte, hogy az új irányok elől teljesen nem térhet ki, de az ő felfogása szerint a társasági formák túlzott térhódítása egyet jelentett volna valamiféle kapitalista restaurációval. (Ebben egyébként nemigen tévedett). Sárközy nyomban átfutotta a listát, s azt mondta: értem, rendben van, örülök. hogy fő vonalakban egyetértünk, a részleteket tekintve finomíthatunk néhány kérdésben. Engedje meg Grósz elvÜgyvédek Lapja 2025 | 6

szinte nyomasztó mértékű állami beavatkozás és szerepvállalás, úgy éledtek újra – persze más elnevezéssel és korszerűbb fogalmakat használva, de lényegében hasonló céllal és rendeltetéssel, egyes, annak idején a tervgazdálkodás viszonyait védő bűncselekmények.

Aki összehasonlítja a korabeli előírásokat és döntéseket a maiakkal, bizony lényeges hasonlóságokat fog találni a „népgazdaság szerveinek megtévesztése” (1961. évi V. tv. 226. §) és „jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének” (később költségvetési csalásnak) a tényállásaiban és gyakorlatában. Ami régen „Gazdasági ellenőrzés és adatgyűjtés aka-

S ezzel eljutottunk mai gondjainkhoz.

A bevezetőben említett néhány megoldatlan problémánk vázolására már kevés terem maradt, s nyilván nem is érinthetem valamennyit.

Az elsőre az imént már utaltam. Nos, az több mint különös, szinte érthetetlen, hogy hosszú évtizedek teltek el, de a költségvetési csalások zöme ma is – minden erőfeszítés ellenére – áfával történő vis�szaélés. Lényegében egy huszonegyedik századi sajátos, csalással kombinált üzérkedés. A gazdasági szabályozás próbálkozásai (pl. a „fordított ÁFA”, a „halasztott ÁFA”, a „végső felhasználói ÁFA”) érdemi eredményt nem hoztak, csak a módszerek cizellálódtak és a fajlagos vagyoni hátrány nőtt. A következetes büntetőjogi fellépés, a felelősségre vonás elkerülhetetlensége és a nyereség teljes elvonása valamelyest segíthet, de ez a változatlan és következetes törekvés sem hozott lényegi 23

Hogyan tovább?

áttörést évtizedek óta. Sajnos úgy tűnik, a legmeghatározóbb kriminogén tényező a nálunk példátlanul magas áfakulcsok révén szerezhető horribilis mértékű bűnös nyereség csábítása. Ez még mindig ellensúlyozza a lebukás kockázatát. Itt viszont a büntetőjog nem sokat tehet.

Számos összetett ügyben az adóigazgatási eljárások és az azonos tárgyban indult büntetőeljárások viszonya jelentett és jelent változatlanul problémát. Úgy tűnik, a hazai adóhatóság olykor túlzottan autonóm módon értelmezi e körben a bizonyítékok minden további feltétel nélküli kölcsönös átemelhetőségét, felhasználhatóságát.

elleni bűncselekményeket is érintik, de a gazdasági bűncselekmények kapcsán talán még nyomasztóbbak.11 A költségvetési csalás „olvasztótégelye” ezt a problémát csak elvi-dogmatikai szinten kezeli, a gyakorlatnak nem segít. A munkaigényességet ugyanis nem érinti, hogy ezeket a tetteket természetes egységnek vagy halmazatnak tekintjük-e (miként az sem, hogy ha egység, hol húzzuk meg a még beolvadható bűncselekmények határát).

Ez ugyanis egyik esetben sem mentesíti a bűnüldözőket minden egyes adónem és adóidőszak részcselekményeinek sokszor több évet átfogó, aprólékos, szinte számlákra bontott kivizsgálásától, értékelésé-

Kitekintés

Van tehát még bőven gondolkodni és tennivaló. Nem csökkenő feladataink ellenére azonban talán ünnepeljünk is egy kicsit ennek a konferencia-sorozatnak a jubileuma okán. Hadd kívánjak sok sikert a kollégáknak, hogy nálunk eredményesebben, hatékonyabban folytassák a gazdasági bűnüldözés nehéz területén is a munkát. S hadd bízzam egy kicsit abban is, hogy legalább egy ideig ők sem fogják elfelejteni azokat az erőfeszítéseket, amiket mi tettünk egy visszaélésektől mentesebb, igazságosabb világ alakításának reményében. 

Jegyzetek

Nem lenne ördögtől való dolog bizonyos további diszkrecionális jogkör, szűrő, elterelő szerep szélesebb intézményi keretek között történő biztosítása.

Az Eu Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárásokban ki kellett például mondania, hogy a NAV Bűnügyi Főigazgatósága által folytatott – kezdetben büntető eljárás keretein kívül, később nyomozás során, ám gyanúsított bevonása nélkül, lényegében évekig kizárólag leplezett eszközök alkalmazásával végzett - felderítő, munkája keretében beszerzett lehallgatási anyagok adópótlékot és adóbírságot megállapító adóigazgatási eljárásban csak nagyon szigorú (és a konkrét ügyben hiányzó) garanciális feltételek mellett használhatóak fel9. Egy későbbi ügyben kimondták, hogy adókötelezettséget (nyilván még kevésbé büntetőjogi felelősséget) olyan kapcsolódó büntetőeljárások adataira nem lehet alapítani, amely eljárásokról az adófizetésre kötelezett esetleg nem is tudott, minden esetre az ott beszerzett adatokat, bizonyítékokat nem ismerhette meg és nem vitathatta10.

Meg kell említenem egy további eljárásjogi problémát is, amit eddig szintén nem nagyon tudtunk megoldani (pedig részben már a 60-as, évek jogászait foglalkoztatta). Ez pedig az az aránytalanul nagy, és ezért megkérdőjelezhető idő-és energia-ráfordítás, ami a teljesen azonos srófra járó, ismétlődő bagatellcselekmények sorozatának kivizsgálásával és megítélésével a bűnüldözést és az igazságszolgáltatást terheli. Az említett gondok a vagyon 24

től. Más szóval, a természetes egység szerinti minősítés nem oldja meg az egységbe tartozó tucat-cselekményekkel való bíbelődést. Pedig előbb-utóbb itt valamit tenni kéne. A ráfordítás és az eredmény viszonyának racionalizálása érdekében nem elég az értékahatárok felemelése, nem megoldás a vádemelés, bizonyítás, mellőzhetőségének mai gyakorlata. Meg kellene oldani a megítélésüket tekintve teljesen egynemű tucatcselekményekre fordított idő és energia határainak ésszerű megvonását. Evidens, hogy egy bizonyítottsági szinten felül az ismétlődő cselekmények, a hasonló cipőben járó sértettek, az azonos tömegcikkek száma nem befolyásolja érdemben a büntetőjogi megítélést és annak következményeit. Természetesen a racionális nagyságrend megállapításával megvont határok miatt kirekesztett tettek nem maradnának teljesen értékeletlenül, de kínálkozhatnak gyorsabb, egyszerűbb megoldások, rugalmasabb reparációs, jóvátételi módszerek a büntető eljárás keretein kívül is.

Ma, amikor az ügyészi opportunitás keretei korábban soha nem látott mértékben tágulnak, a pragmatizmus, az idő mind értékesebbé válásával mindent felülír, itt sem lenne ördögtől való dolog bizonyos további diszkrecionális jogkör, szűrő, elterelő szerep, szélesebb intézményi keretek között történő biztosítása.

1

A Károli Gáspár Református Egyetemen 2025. november 14.-én a „Gazdasági Bűnözés 2025” konferencián elhang­ zott előadás jegyzetekkel kiegészített változata.

2 A Belügyi Szemle külön számban jelen­ tette meg a konferencia előadásainak szerkesztett anyagát (73. évf. 2025. évi 11. szám) 3 A Kertész Imre bűnüldözéssel kapcso­ latos válogatott írásait tartalmazó kötet találó címe (BM Könyvkiadó, Budapest, 2000) 4 WIENER: Büntetőpolitikai megfontolások a gazdasági kockázatvállalás szabályozá­ sához. Állam- és Jogtudomány, 1971/1.

62.o.

5 WIENER: Gazdasági bűncselekmények.

KJK Budapest, 1986. 185.o.

6 ERDŐSY: A gazdasági reform büntetőjogi kérdései. Akadémiai kiadó, Budapest, 1976, 128. és köv. oldalak.

7 EÖRSI: A gazdaságirányítás új rendsze­ rére való áttérés jogáról, KJK, Budapest, 1968. 208.o.

8 SÁRKÖZY: Húsz éves a gazdasági társa­ ságok törvényi szabályozása. Gazdaság és Jog, 2009/1. szám 3.o.

9 A C-419/14. sz., a WebMindLicences Kft. és a Nemzeti Adó- és Vámhatóság Kiemelt Adó- és Vám Főigazgatóság közötti perben 2015. december 17-én hozott ítélet.

10 A C‑189/18. sz., a Glencore Agriculture Hungary Kft. és a Nemzeti Adó‑ és Vám­ hivatal Fellebbviteli Igazgatósága között folyó ügyben született 2019. október 16.-án hozott ítélet.

11 Ma szinte általános, hogy egy költségve­ tési csalás miatt indult ügy vádiratának csaknem két harmadát táblázatba foglalt ügyletek dátum és résztvevők szerinti felsorolása és a vagyoni hátrányok feltün­ tetése, összesítése teszi ki. Ezeket nem elegendő felolvasni, minden egyes eset­ ben bizonyítás lefolytatása, az érintettek tanúkénti kihallgatása stb. indokolt.

Ügyvédek Lapja 2025 | 6

Szembenéző

Nyilatkozat a technológiai fejlődés által a jogászság elé állított kihívásokról Látjuk és tapasztaljuk, hogy a technológiai fejlődés a jogászok munkájának jellegét és módszereit alapjaiban formálja át hivatástól és munkakörtől függetlenül.

Meggyőződésünk, hogy a jogi munka átalakulása elkerülhetetlen folyamat, és a digitális alkalmazkodás elengedhetetlen, ezért mi, e nyilatkozatot aláíró jogászok, a szükséges szakmai és társadalmi viták lefolytatását szorgalmazzuk a lenti pontokban összegyűjtött fontos ügyek-

ben. A nyilatkozat célja a viták elindítása ezekről a fontos ügyekről, míg a viták végleges eldöntését a jogászok közösségére bízzuk.

Meghívunk minden jogászt, hogy támogatóként csatlakozzon nyilatkozatunkhoz, ossza meg nézőpontját, és vegyen részt a szakmai vitákban! Jelöljük ki közösen a technológiai és társadalmi változások által teremtett lehetőségek és kihívások tükrében a ránk, jogászokra eső feladatokat, és

Eddig csak kerülgették a témát A Digitális jogásznyilatkozat megszületéséről

Sokan azért nem szóltak hozzá a té­ mához, mert úgy érezték, hogy a tech­ nológiáról beszélni csak a szakavatot­ taknak szabad. Így aztán az elmúlt év­ tizedben összegyűlt egy nagy halom meg nem vitatott kérdés a közelmúlt technológiai fejlődésének a magyar jo­ gásztársadalomra gyakorolt hatásairól, amelyek megválaszolása már nem ha­ logatható szakmai, közösségi és embe­ ri veszteségek nélkül. Ezt felismerve indítottuk útjára a kezdeményezésün­ ket a Digitális jogásznyilatkozat formá­ jában 2025 júliusában.

Azóta aláíróként csatlakozott a kezde­ ményezéshez számos jogászkolléga, köztük kamarai vezető, jogi igazgató, irodavezető ügyvéd, jogi informatikai cég vezetője, legal tech kutató és egyetemi ok­ tató, továbbá a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozata is. A nyilatkozat itt is közölt szövegét, valamint az aláírók listáját a www.digitalisjo­ gasznyilatkozat.hu weboldalon tettük közzé.

Legfontosabb célunk az érintett kérdésekről eddig hiányzó érdemi szakmai viták lefolytatásának sürgetése és a közös megoldáskeresés szorgalmazása, legyen szó a pályakezdő jogászok előtt álló karrierlehetőségek átalakulásáról, az egyetemi jo­ gászképzés tantervi reformjáról, az ügyvédek és jogtanácsosok jogi informatikai fej­ lesztési igényeinek proaktív artikulálásáról a legal tech fejlesztők felé, vagy a digitá­ lis készségfejlesztés szükségességéről beosztástól és életkortól függetlenül.

Az elmúlt hónapokban a kezdeményezés hatására megmozdultak egyetemitan­ terv- és tantárgyfelelősök, ügyvédi irodák, jogi osztályok és országos kamaránk is. A tapasztalható új lendület és a széles körű támogatás megerősítette a hite­ met abban, hogy jó úton járunk: itt volt az ideje kimondani ezeket a kérdéseket, illetve vitaindító javaslatokat.

Szívből ajánlom minden ügyvéd és jogtanácsos kolléga figyelmébe a nyilatko­ zatban összegyűjtött fontos ügyeket megvitatásra és töprengésre.

Ügyvédek Lapja 2025 | 6

Dr. Ungváry Botond

találjuk meg e változásokra a szakmai közösségünk egészének előnyös válaszokat!

1. A digitális készségfejlesztés szükségességéről

Szorgalmazzuk a nyitott hozzáállást a technológiai újításokhoz, a jogászok folyamatos önfejlesztését, az önképzési lehetőségek megteremtését és támogatását, a jó gyakorlatok terjesztését és a technológiai innovációk széles körű integrálását a jogászok mindennapi munkájába.

Látjuk és tapasztaljuk, hogy a jogi munkaerőpiacon a digitális készségek az elmúlt évtizedben felértékelődtek. Elismerjük, hogy a jogászoknak nem csupán jogi szakértelmüket kell fejleszteniük, hanem új digitális készségeket kell szerezniük, és technológiai ismereteiket folyamatosan bővíteniük kell. Szorgalmazzuk az egyetemi jogászképzések tanterveinek és a jogi továbbképzések tananyagainak széles körű és érdemi bővítését általános digitális és speciális jogi informatikai ismeretekkel.

2. A pályakezdő jogászok méltó foglalkoztatásáról

Szorgalmazzuk, hogy az ügyvédjelöltek, jogi előadók, fogalmazók és minden pályakezdő jogász foglalkoztatásának legújabb kihívásairól mihamarabb induljon nyílt szakmai vita (különösen a mesterséges intelligencia által kiváltott vagy kiváltani tervezett gyakornoki és jelölti feladatokra tekintettel).

Szorgalmazzuk, hogy a jogalkotó és a jogászság érdekképviseleti szervei hatékony és időszerű intézkedésekkel biztosítsák a pályakezdő kollégáink számára a jogi diplomához méltó foglalkoztatást, szakmai fejlődési utat és jövőképet.

3. A jogászképzés időszerű tantervi reformjáról

Javasoljuk, hogy az egyetemi jogászképzések tanterveiben jelenjenek meg önálló tantárgyakként (i) a digitális jogászi munkavégzéshez szükséges készségek fejlesztése, valamint (ii) a jogi informatika. Lát25

Szembenéző

hassanak. A jogi technológiahasználat legfőbb nyertesei a jogászok ügyfelei és a jogi eljárások érintettjei legyenek.

6. A jogászra szabott technológiák iránti igényünkről

juk és tapasztaljuk, hogy a jogi munkában használatos alapvető informatikai eszközök haladó felhasználói ismereteinek hiánya súlyosan nehezíti a pályakezdő jogászok érvényesülését a munkaerőpiacon és a munkavégzésben. Szorgalmazzuk a jogászi munkavégzéshez szükséges digitális készségek megszerzését biztosító továbbképzési programok indítását a jogászok széles köre számára.

4. A jogi informatika tudományos művelésének fontosságáról

Szorgalmazzuk, hogy kapjon kiemelt figyelmet, megfelelő szervezeti kereteket és szakmai támogatást egyetemi, akadémiai és egyéb tudományos intézményekben a jogi informatika mint önálló tudományág, ezzel is előmozdítva a jogi informatikai problémák és megoldások, illetve a jogi innováció tudományos igényű kutatását.

5. A jogi technológiahasználat helyes céljairól

Fontosnak tartjuk, hogy a jogi technológiahasználat legfőbb célja a jogászi szakértelem és kreativitás kibontakozásának elősegítése legyen. Meggyőződésünk, hogy a jogi munkában használt bármely technológiai megoldásnak azt kell elősegítenie, hogy a jogászok az elmélyült szakmai gondolkodásra, a komplex problémák alaposabb megértésére, a döntéshozásra és ügyeikben a legjobb megoldás keresésére koncentrál26

Szorgalmazzuk, hogy a jogászság érdekképviseleti szervei nyílt szakmai párbeszéd, a szakmai körökből jövő megalapozott kezdeményezések és hosszú távú stratégiai célok kijelölése útján proaktívan foglalják össze és érvényesítsék az egyes jogász hivatásrendek fejlesztési igényeit.

Szorgalmazzuk, hogy a jogi informatikai fejlesztések irányát jogász szakmai szempontok és felhasználói igények vezéreljék, túlmutatva a technológiai trendeken és piaci megfontolásokon.

Meggyőződésünk, hogy a jogi informatikai fejlesztések akkor támogathatják hatékonyan a jogászok munkáját, ha a fejlesztők a technológiát a jogászok igényeire szabják és a jogi munkafolyamatok jellegzetességeihez igazítják, és így nem a jogászok kényszerülnek alkalmazkodni a technológia adottságaihoz.

7. A jogászok szerepvállalásának fontosságáról a szakmai innovációkban

Felhívunk minden jogászt és különösen minden vezető beosztású jogászt arra, hogy vállaljanak szerepet saját hivatásuk megújításában. Szorgalmazzuk a jogi innováció tudatos, stratégiai támogatását mind a munkáltatók, mind a szakmai érdekképviseleti szervezetek, mind a jogalkotó részéről. Kiemelten fontosnak tartjuk a folyamatos innováció szervezeti támogatását és ehhez a szükséges erőforrások biztosítását, mert látjuk és tapasztaljuk, hogy a jogi szektoron kívülről nem érkezik hatékony válasz a jogász szakma valós módszertani, folyamati vagy technológiai kihívásaira, valamint a technológiai változások tükrében az igazságszolgáltatás és a jogi szolgáltatások kapcsán felmerülő társadalmi elvárásokra és az ezek nyomán felvetődő etikai kérdésekre.

8. Az új szak/szakirány létrehozásának és az Üttv. módosításának szükségességéről

Felismerjük, hogy a jogi szektorban a sikeres innovációt jelentő, valódi fejlődést ígérő újítások nem lehetségesek a jogászok közreműködése és szakértelme nélkül. Látjuk és tapasztaljuk, hogy a jogi informatika legújabb

vívmányait olyan jogászkollégáink fejlesztik ki, akik mély technológiai ismeretek megszerzése útján kétséget kizáróan már egy új jogász hivatásrend előfutárai. Hívjuk őket akár jogi informatikusoknak, akár jogi mérnököknek (legal engineer), szakértelmükre és munkájukra egyre nagyobb szükség van.

Javasoljuk a felsőoktatás keretei között új szak vagy szakirány létrehozását válaszként az egyre növekvő igényre az ilyen szakemberek iránt.

Szorgalmazzuk továbbá ennek az új szakértői közösségnek az elismeréseként, valamint a jogi innovációt hátráltató jogi bizonytalanságok eloszlatásának céljából, hogy kerüljön be az Üttv. 3. § (1) bekezdésébe az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatható tevékenységként a jogi informatikai fejlesztés és jogi informatikai szolgáltatás nyújtása.

9. A digitális esélyegyenlőségről, akadálymentességről és az egyenlő hozzáférésről

Szorgalmazzuk a bírósági és hatósági eljárások digitalizációját, de egyúttal elismerjük, hogy az eljárások digitalizációja csak akkor elfogadható, ha az eljárás minden résztvevője számára garantáltak az emberhez méltó eljárási jogok, és az egyenlő hozzáférés a jogérvényesítés lehetséges útjaihoz. Fontosnak tartjuk, hogy a jogászok aktívan közreműködjenek az olyan ellenőrzési mechanizmusok kialakításában, amelyek biztosítják a technológiai eszközök diszkriminációmentes működését.

Meggyőződésünk, hogy a digitális esélyegyenlőség alapvető emberi jog, nem csupán technikai kérdés, ezért a digitális jogi szolgáltatások tervezésekor be kell vonni a társadalom sérülékenyebb csoportjait, és figyelembe kell venni speciális igényeiket.

10. Az etikus magatartás fontosságáról a digitális térben

Fontosnak tartjuk, hogy a jogászok a digitális térben is betartsák a szakmai etika és jó erkölcs alapvető elveit (pl. etikus online ügyvédi reklámok, megtévesztő e-mailezési vagy szövegszerkesztési gyakorlatok kerülése). Szorgalmazzuk ennek előmozdítása érdekében, hogy a jogászság érdekképviseleti szervei és szakmai közösségünk nyílt vitát lehetővé tevő fórumai tűzzék napirendre a technológiai változások által jelentett etikai kihívásokat. Ügyvédek Lapja 2025 | 6

Szembenéző 11. A mesterséges intelligencia megértéséről és példamutató használatáról

Felismerjük a generatív mesterséges intelligencia alapú technológiák jogi alkalmazásának ígéretes lehetőségeit, és bátorítjuk a jogászokat, hogy legyenek élenjárók az új technológiák biztonságos, a szakmai etikai elvárásoknak megfelelő adaptálásában. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a jogászok a mesterségesintelligencia-alapú technológiák megismerésében, megértésében és alkalmazásában példamutatóan járjanak el (úgy is mint fontos titkok felelős őrzői), és példamutatásukkal tereljék a társadalmat a mesterséges intelligencia tudatos, etikus és jogszerű használata felé.

Ügyvéd és mediátor partnereket keres a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Az alapítvány ismét ingyenes gyermekjogi képzést szervez annak érdekében, hogy minél több, az ország különböző pontjain gyermekjogi megközelítéssel dolgozó ügyvédet és mediátort ismerhessünk meg, ajánlhassunk a hozzánk fordulóknak és létrehozzunk egy, az egyes eljárásokban a gyerekek érdekeit szem előtt tartó szakmai kört.

12. A fenntartható jogi informatikáról

Meggyőződésünk, hogy a jogi technológiák fejlesztése során is szem előtt kell tartani a fenntarthatóság és különösen a környezetvédelem szempontjait. A spontán, öncélú vagy aránytalan informatikai fejlesztésekkel járó környezeti és társadalmi kockázatokat a jogi informatikai fejlesztések során sem lehet figyelmen kívül hagyni. Fokozott figyelmet igényel ez a kérdés a mesterségesintelligencia-alapú informatikai megoldások terjedése miatt. Meggyőződésünk, hogy a technológia eszköz és nem cél. A jogi technológiák használatát nem a technológia, hanem az ember érdekében szorgalmazzuk, és mindezek mellett figyelmeztetünk a felesleges vagy öncélú technológiahasználat három fő veszélyére: az innovációs lehetőségek elvesztegetésére, a természeti erőforrások pazarlására, valamint az emberre nehezedő szükségtelen digitális stresszre.

13. Az önkéntes tudásmegosztás elismeréséről

Meggyőződésünk, hogy a jogászok közösségét felemelő jogi innovációk eléréséhez kulcsfontosságú az intenzív szakmai párbeszéd, az önkéntes tudásmegosztás, a jó szándékú együttműködés és a jogi modernizáció sikereinek közösségi elismerése. Szorgalmazzuk, hogy a nekik járó közös figyelemmel és a jó gyakorlataik követésével ismerjük el azokat, akik lelkiismeretes munkájuk eredményeként elérhetővé teszik tudásukat a jogászság széles köre számára.  Ügyvédek Lapja 2025 | 6

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítványnál elsősorban azért dolgozunk (https:// hintalovon.hu/kik-vagyunk/), hogy felhívjuk a figyelmet a gyerekek jogaira, hogy segítsünk abban, hogy az őket érintő eljárásokban véleményük, érdekeik valóban érvényesüljenek. Tevékenységünk során találkozunk az oktatás, a gyerekvédelem, sport és egyéb területen dolgozó szakemberekkel, anyagokat készítünk szülőknek, és gyermekjogi tanácsadást nyújtunk (https://hintalovon.hu/gyermekjogi-tanacsadas/).

Rengeteg gyermekjogi ügyről szerzünk tudomást bántalmazás, kapcsolattartás, az online tér használatával összefüggésben.

Alapítványunk nem nyújt képviseletet, de minden hozzánk fordulónak igyekszünk lehetőséget biztosítani egy gyermekközpontú konzultációra, tanácsadásra, amin a gyerekek jogait szem előtt tartó megoldási javaslatot teszünk.

Bizonyos ügyekben viszont sajnos nem elegendő a tanácsadás, képviseletre van szükség.

Jelenleg is van egy olyan szakmai közösség körülöttünk, akikkel együttműködünk, és akikhez bizalommal tudjuk irányítani a hozzánk fordulókat. Az Alapítvány csak összeköti a klienst a szakemberrel, a további együttműködésbe (ár képzés, szakmai munka, a tanácsadás jellege, a terápia hossza) nem szól bele. Ez a hálózat olyan ügyvédekből, mediátorokból, pszichológusokból, coachokból és más segítő szakemberekből áll, akik a gyermekek jogait és érdekeit elsődleges szempontként kezelik a munkájuk során.

Ezt a szakmai kört szeretnénk tovább bővíteni, hogy minél több gyerek és család számára tudjunk elérhető – esetenként akár pro bono – szakszerű és gyermekközpontú segítséget ajánlani, az ország minél több pontján. A szakmai körhöz való csatlakozás feltétele egy 3 órás gyermekjogi képzésen való részvétel, amelynek célja, hogy közös alapot teremtsünk az együttműködéshez.

A képzés ingyenes, a részvételhez csupán a jelentkezési űrlap kitöltése szükséges.

A jelentkezés további részletei és az űrlap itt található: https://hintalovon.hu/termek/ szakmai-kor-ugyvedeknek-mediatoroknak/

27

Törvényértelmezés

A helyettes ügyvéd A 2022. június 1-én hatályba lépett 3/2022. (IV. 25.) MÜK szabályzat a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) Alapszabályának IV.20. pontját egy 41. alponttal egészítette ki, amely a Küldöttgyűlést a helyettes és a helyet­ tesített ügyvéd jogairól és kötelezettségeiről szóló szabályzat megalkotására jogosítja fel. Ez a feljogosítás valójában a Küldöttgyűlés kötelezése, de a helyettesítési szabályzat még várat magára, pedig az Alapszabály módosítását nyilvánvalóan az indokolta, hogy a 2017. évi LXXVIII. törvény - Üttv. - 17. § nem kellő részletesség­ gel szabályozza a helyettes és a helyettesített ügyvéd jogait és kötelezettségeit. Az alábbiakban a Ptk. és az Üttv. alapján, valamint egyes MÜK normákból próbálok következtetni az ügyvéd és állandó helyettese tartós megbízási jogviszonyának és az ezt szabályozó szerződésnek a tartalmára.

Dr. Hidasi Gábor ügyvéd, Budapest A törvény

Az Üttv. bevezette, de hézagosan szabályozza a helyettes ügyvéd jogintézményét.

Az Üttv. 17. §-ából megtudhatjuk, hogy – az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, valamint az egyszemélyes ügyvédi iroda (a továbbiakban: helyettesített ügyvéd) helyettes ügyvédet bíz meg, aki ügyvéd, európai közösségi jogász vagy ügyvédi iroda lehet (a továbbiakban: helyettesítő ügyvéd); – a helyettes ügyvéd a helyettesített ügyvéd 2. § (1) bekezdés szerinti tevékenységeire vonatkozó megbízásait teljesíti, amikor a helyettesített ügyvéd ebben akadályoztatva van; – a helyettes ügyvédről a helyettesített ügyvéd területi kamarája nyilvántartást vezet; – a helyettes ügyvéd a helyettesítési megbízását a nyilvántartásba vételtől jogosult és köteles teljesíteni; – a helyettesítési megbízás és a nyilvántartás nem zárja ki, hogy a helyettesített ügyvéd egyes ügyek vagy az ügyek meghatározott csoportja tekintetében a helyettesítéséről másik ügyvéddel állapodjon meg; – a helyettesítési megbízási szerződés azzal veszti a hatályát, ha a helyettes vagy a helyettesített ügyvéd ügyvédi tevékenységre való jogosultsága megszűnik, szünetel vagy azt felfüggesztették, illetve a helyettes ügyvéd e minőségét az ügyvédi kamarai nyilvántartásból véglegesen törölték. Erre a jogosultság megszűnéséről, a szünetelésről és a felfüggesztésről szóló határozat véglegessé válásának napján kerül sor, vagy ha a véglegessé válás későbbi időpont annál, mint amiről a határozat a meg28

szűnési vagy szünetelési kezdőnapként rendelkezik, magában a határozatban megjelölt nap; – a helyettes bejegyzését az új helyettes bejegyzésekor törlik; – a helyettesítési megbízást a helyettes ügyvéd felmondhatja. Ha felmond, maga kérheti a nyilvántartásból való törlését. Ha erre sor kerül, kérelmének iktatását követő 60. nappal törlik a nyilvántartásból.

A helyettes ügyvédről ennél több a törvényből nem ismerhető meg, pedig az Üttv. 107. §-a értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a MÜK Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában vagy eti-

kai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi. Fegyelmi vétség az is, ha az ügyvéd az Üttv. 17. §-ából és a hozzá kapcsolódó szabályzatokból eredő kötelezettségét sérti meg. A kötelezettek széles köre és a szankciók súlya szükségessé tenné, hogy a szabályozás pontosabb legyen, létezzen olyan szabályzat, amely összefoglalóan igazít el arról, melyek a felek jogai és kötelezettségei.

A helyettesítési szerződés

Az állandó helyettesítésről szóló szerződés az úgynevezett tartós megbízások körébe tartozik, de nem téveszthető ös�sze az ügyvéd és ügyfele közötti tartós megbízással. Ügyvédek Lapja 2025 | 6

Törvényértelmezés

A törvény a szerződést nem köti alakhoz és alakszerűséghez, de a nyilvántartásba vétel feltételezi az írásbeliséget és az okirat teljes bizonyító erejét. A területi kamara a szerződéses okirat alapján vizsgálja, hogy a megbízás létrejött-e, hatályba lépett-e, tartalma megfelel-e az Üttv. 17. §-ának.

Az állandó helyettesítési megbízások törvényből eredő jellemzője, hogy az ügyvédi tevékenységeket felsoroló Üttv. 2. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó ügyek előre meg nem határozható körére jönnek létre. Igaz ez annak ellenére, hogy a szerződés létrejöttekor a létező megbízások ismertek, de a szerződés nemcsak ezekre, hanem a helyettesített ügyvéd jövőben elvállalásra kerülő ügyeire is hatályos. Ennek kizárása érvénytelen kikötés.

Mivel a foglalkoztatás nem az Üttv. 2. § (1) bekezdés szerinti ügyvédi tevékenység, a helyettesítő ügyvéd a helyettesített ügyvéd munkáltatói jogait csak erről szóló kifejezett megállapodás és a jogszabályok keretei között gyakorolja. A megállapodás a munkaviszony alanyain és tartalmán nem változtat.

A szerződés az alanyi és a jogszabályban, illetve szabályzatban megfogalmazott tartalmi kötöttségeken túlmenően szerződéses szabadság alapján hozható létre.

Abból, hogy az állandó helyettes kötelező, nem következik a Ptk. 6:71. §-a szerinti szerződéskötési kötelezettség, mert a Ptk. szerződéskötési kötelezettségen azt érti, ha a szerződés valamennyi alanyát terheli ez a kötelezettség. A helyettes ügyvédet nyilvánvalóan nem terheli ilyen kötelezettség akkor sem, ha a helyettesített ügyvéd őt választotta.

Az állandó helyettesi megbízás rendelkezésre állási szerződés, mert bár igaz, hogy létrejötte időpontjában is fennállhat a helyettesített ügyvéd akadályoztatása, azaz a helyettes ügyvéd azonnali eljárási kényszere, de a törvény nem csak ezért teremti meg a szerződés létrehozásának a kötelezettségét, hanem azért és leginkább azért, ha az akadályoztatás a szerződés teljesítési szakaszában következik be. Az állandó helyettesi jogintézmény célja ugyanis a megbízások teljesítésének biztonsága, az ügy- és ügyfélbiztonság.

Mindezért rendelkezik az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (ESZ) 5.18. pontja arról, hogy „A helyettes ügyÜgyvédek Lapja 2025 | 6

véddel rendelkező ügyvéditevékenység-gyakorló a megbízási szerződésben tájékoztatja az ügyfelét az ügyvédkeresőre hivatkozással a mindenkori helyettes ügyvédje személyének és elérhetőségeinek a megismerhetőségéről, továbbá a helyettes ügyvéd jogosultságairól és kötelezettségeiről.”

E szabály lényege, hogy az ügyvédnek az ügyvédi megbízási szerződésben (még a szóbeliben is) arról kell tájékoztatnia a megbízót, hogy akadályoztatása esetére létezik állandó helyettese. Nyilván közölnie kell azt is, ki ő, hogyan érhető el, valamint, hogy a helyettes személye a megbízás teljesítése idején változhat, és ha az akadályoztatás miatt

A szerződés alanyai

A jogviszony szükségszerű alanyai a helyettesített ügyvéd (a megbízó) és a helyettes ügyvéd (a megbízott).

Az Üttv. 17. § (1) és (3) bekezdése félreérthetetlenül szabályozza a szerződéskötésre jogosultakat: megbízói oldalon az egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász és az egyszemélyes ügyvédi iroda lehet a szerződés alanya; megbízotti oldalon ügyvéd, európai közösségi jogász vagy ügyvédi iroda állhat.

Nem kizárt, hogy két ügyvéd egymás állandó helyettese legyen, és ezt egyazon okiratba foglalva szabályozza.

Oda kell figyelni, hogy a helyettesített ügyvéd maga is állandó helyettes-e és nincs-e a szerződéskötést, annak teljesítését akadályozó körülmény. az ügyfél az ügyvédjével nem tud kapcsolatba lépni, az ügyvédkereső eligazítást nyújt arról, hogy ki az állandó helyettes. (Megjegyzés: az 5.18 pontot a helyettes ügyvéddel összefüggő nem kiemelt szabályzatok módosításáról szóló 1/2022. [IV. 25.] MÜK-szabályzat 3.1. pontja iktatta az ESZ-be, de az ESZ közzétett egységes szerkezetű szövegeiben nem található meg.)

A helyettesítési szerződés létrejötte utáni ügyfél-ügyvéd megbízások megkötését nem akadályozza, ha ezekkel kapcsolatban a helyettes ügyvédnél jogszabályból eredő ügyvállalási tilalom, összeférhetetlenség vagy egyéb etikai akadály állapítható meg, de ha megállapítható, a helyettesítési szerződést meg kell szüntetni. Mindezért fontos, hogy az ügyvéd a szerződés hatálya alatt vállalt ügyekről tájékoztassa a nyilvántartott helyettesét.

Az állandó helyettesítési megbízás nem köthető meg, a megkötött szerződés alapján pedig kizárt a nyilvántartásba vétel, ha a hatályos megbízások egyike-másika tekintetében a helyettes ügyvédnél jogszabályból eredő ügyvállalási tilalom, összeférhetetlenség vagy etikai akadály áll fenn. Arra is oda kell figyelni, hogy a helyettesített ügyvéd maga is állandó helyettes-e, és ebben a láncolatban nincs-e a szerződéskötést vagy a szerződés teljesítését akadályozó körülmény. A szerződések létrehozásakor tehát az ügyvédnek és helyettesének ezeket a körülményeket alaposan meg kell vizsgálnia.

A szerződés alanyainak beazonosíthatóságához a név és a KASZ-szám is elegendő, de az okirati igényesség természetesen többet követel.

A törvény 17. § (3) bekezdésében felsoroltak kizárják, hogy az ott meg nem nevezett ügyvédi tevékenységet gyakorlók állandó helyettesek legyenek, ezért a velük kötött helyettesítési szerződés érvénytelen, de ha más jellegű helyettesítési szerződésnek netán megfelel, a szerződés jogszerűségét e tartalma szerint kell vizsgálni.

E tartalom azonban nem lehet nyilvántartásba vétel alapja.

A törvényben nevesített alanyok körét korlátozzák azok a szabályok, amelyek a) a helyettes oldalán kizárják az ügyvédi tevékenységet, b) ügyvállalási tilalmat tartalmaznak, c) összeférhetetlenséget okoznak, d) etikai korlátokat állítanak ahhoz, hogy a helyettes a helyettesített ügyvéd egy vagy több, a szerződéskötéskor hatályos megbízását teljesítse.

Két alanynál több a szerződésben csak akkor képzelhető el, ha egyetlen szerződéses okiratban több megbízó ugyanazt az állandó helyettest bízza meg. Nincs ugyanis jogszabályi akadálya annak, hogy a helyettesítésre jogosult több ügyvédtől fogadjon el állandó helyettesítési megbízást.

A Wolters Kluwer Hungary Kft. mint kiadó törvénykommentárja (a továbbiakban: Kommentár) szerint „Az Üttv.

29

Törvényértelmezés

csak egyetlen helyettesítési megbízás adására és egyetlen helyettes ügyvéd bejelentésére ad lehetőséget.” Az, hogy az új állandó helyettes nyilvántartásba vételével egyidejűleg törölni kell a korábbit, valóban így értelmezhető. Ugyanakkor nem érzem észszerű okát annak, hogy egy ügyvédnek csak egyetlen állandó helyettese legyen. Nem tartom a jogintézmény rendeltetésével ellentétesnek és gyengítőnek sem, ha az ügyvéd a már bejegyzett állandó helyettes mellett további állandó helyettes párhuzamos nyilvántartását kéri. Több állandó helyettes párhuzamos megbízását indokolhatja például a praxis sokszínűsége, területi kiterjedtsége, nyelvismereti igénye stb.

Nem a nyilvántartás, hanem a megbízások szintjén lehet szabályozni a munkamegosztást, ami azonban nem sértheti a törvényt, tehát nem vezethet ahhoz, hogy a felek a helyettesítésből kizárnak egyes ügyeket, ügycsoportokat.

Abból, hogy ügyvédi iroda is lehet az állandó helyettes, az következik, hogy az ügyvédi iroda egyik vagy több tagjával kötött helyettesítési megbízás érvénytelen, ugyanis az Üttv. 17. § (3) bekezdésébe ütközik (vö. Ptk. 6:95. §).

Ha netán ügyvédi társulással jönne létre állandó helyettesítési szerződés, a szerződés tartalmától függ, hogy lehet-e úgy értelmezni, hogy a társulás vezetője az állandó helyettes (feltéve, hogy erre az Üttv. szerint jogosult). Őt kell állandó helyettesként nyilvántartásba venni, és a társulásban részes ügyvédek, a társulásra vonatkozó jogszabályok, a MÜK-szabályzat és a társulás szerződése szerint végezheti a helyettesítésből adódó feladatokat. E feladatok ellátásából ki van zárva a társulás azon tagja, aki a helyettesített ügyvéddel bármely jogszabályi vagy etikai okból nem köthetett volna helyettesítési szerződést.

A szerződés tartalma

Az Üttv. a szerződés tartalmát annyiban írja elő (vö. Ptk. 6.60. § (1) bek.), hogy – a helyettesített ügyvéd a helyettesítő ügyvédet megbízza azzal, hogy akadályoztatása esetén a hatályos és utóbb létrejövő megbízásainak teljesítésében korlátozások nélkül helyettesítse; – a szerződés hatálya kiterjed az Üttv. 2. § (1) bekezdésében felsorolt összes ügyvédi tevékenységre; 30

– a helyettes ügyvéd a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a helyettesített ügyvéd által kért kamarai nyilvántartásba vételtől kezdve gyakorolhatja.

Az Üttv. nem szól róla, de a Ptk. alapján nyilvánvaló, hogy a megbízottnak a szerződésben a megbízást el kell fogadnia.

A feleknek nyilatkozniuk kell arról is, hogy nem áll fenn ügyvállalási tilalom, összeférhetetlenség és etikai akadály. Ez a nyilvántartásba vétel szempontjából különösen jelentős.

Amennyiben a szerződés hatálya az Üttv.

2. § (1) bekezdésében fel nem sorolt tevékenységekre is kiterjed, annyiban a szerző-

ződéses szabadságba az is belefér, hogy emellett a felek külön díjazásban állapodjanak meg, ha a helyettes egy adott ügyben eljár.

A Kommentár szerint „A helyettesítési megbízás alapvetően határozatlan időre jön létre. Határozott időre csak akkor hozható létre, ha a helyettesített ügyvéd egyidejűleg a határozott idő lejártát követő időszakra egy másik helyettes ügyvédnek helyettesítési megbízást ad, vagy abban az atipikus esetben, ha a határozott idő elteltével egyértelműen megszűnik a helyettes ügyvéd megbízására vonatkozó kötelezettsége (pl. ezt követően lemond,

A jellemző visszteher a megbízási díj, ami a szerződés készenléti jellegére tekintettel rendelkezésre állási díj.

Ez a díj differenciálható. dés nem az Üttv. 17. §-a szerinti megállapodás, és az Üttv. 2. § (1) bekezdésen túli vonatkozásainak érvényességét nem az Üttv.

17. §-ához képest kell vizsgálni.

A törvényből eredő teljes körű eljárási jogosultság és kötelezettség az oka annak, hogy a szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a helyettesítés nem korlátozott egyes ügyekre, a helyettesítésből nem zárhatók ki egyes ügyek, ügyfelek, ügycsoportok, jogágak, időszakok, intézmények, térségek. Az sem zárható ki a szerződésben, hogy a helyettes ügyvéd a helyettesített ügyvéd állandó helyettesítési feladatait is ellátja. (Megjegyzés: ez a kötelezettség csak akkor terjed ki arra a feladatra, amit a helyettesített ügyvédnek alkalmi helyettesként kellene végeznie, ha az ügyfél hozzájárul.)

Visszterhesség

A helyettesítési megbízás, minden más megbízáshoz hasonlóan, lehet ingyenes és visszterhes.

Nem sorolom az ingyenes helyettesítési megbízások körébe, ha a két ügyvéd díjfizetés nélkül egymás állandó helyettese.

A jellemző visszteher a megbízási díj, ami a szerződés készenléti jellegére tekintettel rendelkezésre állási díj. Ez a díj összegében és rendszerességében is differenciálható aszerint, hogy akadályoztatás nélküli időszakról vagy akadályoztatási időszakról van-e szó. A szer-

szünetelteti a tevékenységét, vagy többszemélyes ügyvédi iroda tagjává válik).”

Szerintem ez csak részben igaz. Annak az álláspontnak ugyanis nincs jogszabályi vagy szabályzati alapja, hogy a nyilvántartásba vételre csak akkor kerülhet sor, ha az ügyvéd a határozott idő lejártát követő időszakra egy másik helyettes ügyvédnek már adott helyettesítési megbízást.

Tekintettel a Ptk. 1:2. § (2) bekezdésére és a 6:59. § (1) bekezdésére, nincs semmilyen akadálya vagy feltétele annak, hogy a felek a szerződést határozott időre kössék meg. Nem lehet feltétel a határozott idő letelte utáni helyettesítési helyzet. A helyettesített ügyvéd kötelezettsége helyettesállításra ugyanis akkor nyílik meg, amikor a nyilvántartott helyettesítési szerződés megszűnik, nem pedig akkor, amikor állandó helyettese nyilvántartását kéri. Nem tudok feltételezni olyan jogalkotói akaratot, hogy például a tizenöt évre kötött helyettesítési szerződés alapján a nyilvántartásba vételnek az lenne a feltétele, hogy a helyettesített ügyvéd egy nyilatkozatot vagy tizenöt éves hatálybalépési (felfüggesztő) feltételt tartalmazó helyettesítési szerződést mutat be arról, hogy egy kollégája tizenöt év elteltével az állandó helyettese lesz.

A nyilvántartásba vétel

A nyilvántartásba vétel határozatlan idejű.

Kizárnak tartom az időzített nyilvántartásba vételt, tehát azt az esetet, amikor a Ügyvédek Lapja 2025 | 6

Törvényértelmezés

bejegyzés hatálya nem nyomban áll be. Az azonban nem kizárt, hogy a kérelem egy meghatározott időpontra kérje a nyilvántartásba vételt. Jogszabállyal vagy szabályzattal elő lehetne írni, hogy mennyi lehet a helyettesítési megbízások legrövidebb tartama (például egy év).

Azoknak, akik az Üttv. hatálybalépésekor kamarai tagok voltak, 2018. február 28-ig kellett változásbejelentési kérelmet benyújtaniuk a saját kamarájukhoz állandó helyettesük bejegyzésére (Üttv. 208. § (12) bek.: „A 2018. január 1-jén ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő ügyvéd, európai közösségi jogász és egyszemélyes ügyvédi iroda 2018. február 28-ig köteles helyettesítésére ügyvéddel vagy ügyvédi irodával megállapodást kötni, és azt a területi ügyvédi kamarának bejelenteni.”)

Arról, hogy azoknak, akik az Üttv. hatálybalépésekor még nem voltak tagok, milyen határidőn belül kell kérniük az állandó helyettesük nyilvántartásba vételét, semmilyen norma nem szól. A témához legközelebb álló szabály a 12/2017. (XI. 20.) MÜK számú Kamarai hatósági szabályzat változásbejelentésről szóló 2.5.1. pontja, amely így szól „Ha az ügyvédi iroda létszáma egy főre csökken, az ügyvédi iroda tagja a helyettes ügyvédet tizenöt napon belül köteles bejelenteni.” Az egyéni ügyvédnél és az egyszemélyes irodánál a „létszámcsökkenés” (ami nyilván a tagok számának csökkenését jelenti) a megszűnéssel azonos, ami a helyettesíthetőséget kizárja.

A szerződés teljesítése

Az Üttv. 17. §-a szerinti helyettesítési jog és kötelezettség valóban teljes körű, de az eljárás jogát és kötelezettségét nem a törvény, hanem a törvényi kötelezés alapján létrehozott megbízási kötelem teremti meg.

Arra a tevékenységre, ami az Üttv. 2. § (1) bekezdésében nincs felsorolva, az Üttv. 17. § hatálya nem terjed ki. Nem terjed ki a kiegészítő ügyvédi tevékenységekre sem (Üttv. 3. §). Nyilvánvaló, hogy ezekre a helyettesítési szerződés hatálya sem terjedhet ki. Ha netán mégis kiterjed, e vonatkozásban a szerződés nyilvántartásra alkalmatlan.

A nyilvántartásba vétel a szerződésnek nem érvényességi vagy hatályossági feltétele.

A szerződés hatálya nem azonos a nyilvántartásba vétel hatályával, ugyanis hatálytalan szerződés esetében a nyilvántartásba vétel is kizárt. Ügyvédek Lapja 2025 | 6

A szerződéses kötelem a megbízási szerződés hatálybalépésével keletkezik, de a helyettesi jogállást, konstitutív hatállyal, a nyilvántartásba vétel hozza létre.

A helyettesített ügyvéd szerződésteljesítési kötelezettsége már a szerződés hatálybalépésével, a helyettes ügyvédé a nyilvántartásba vétellel kezdődik. A nyilvántartásba vételi kérelem előterjesztése ugyanis a szerződésteljesítés első állomása.

A helyettes ügyvéd külön meghatalmazás nélkül is jogosult és köteles ellátni jogi képviseletet. Az sem szükséges, hogy az ügyfél által adott meghatalmazás utaljon az állandó helyettesre. Az eljárási jogosultság igazolására a kamarai nyilvántartás tartalmának igazolása elégséges.

Mivel a helyettes ügyvéd végső soron az ügyféllel kötött megbízást teljesíti, azaz az alapmegbízás teljesítésében közreműködő (Ptk. 6:129. §), ugyanúgy kell eljárnia, mintha ő maga lenne a helyettesített ügyvéd. Ha nem ezt teszi, a helyettesített ügyvéddel szemben a szerződésszegés szabályai szerint felelős.

A helyettesített ügyvéd ügyfelével szemben a megbízás teljesítéséért állandó helyettesének eljárása esetén is úgy felel, mintha maga járt volna el vagy maga mulasztott volna. Egyébként ez a felelőssége akkor is fennáll, ha a mulasztást az jelenti, hogy a helyettesítéséről nem gondoskodott úgy, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható vagy a jogszabályok és szabályzatok elvárják. Ha a helyettesített ügyvéd abban is akadályozott, hogy új helyettesről gondoskodjon, irodagondnok kijelölése válik szükségessé, ami a felelősségét felróhatóság hiányában kizárja.

Csak az alábbi esetek minősülnek a teljesítés jogos okból történő megtagadásának (vö. Ptk. 6:183. §): a) a helyettesítési megbízás megszűnt, b) a helyettesített ügyvéd nem akadályozott, c) a helyettesített ügyvéd az adott ügyre vagy részfeladatra eseti helyettest vett igénybe, d) az adott ügy vitele ügyvállalási, összeférhetetlenségi vagy etikai akadályba ütközik.

A teljesítés megtagadása körében mindenekelőtt azt emelem ki, hogy nem lenne összeegyeztethető a jogintézmény ügy- és ügyfélbiztonsági természetével, ha az el-

lenszolgáltatás (a helyettesítési díj) késedelme okán a helyettes ügyvéd a saját szolgáltatását visszatarthatná, azaz a teljesítésig megtagadná a helyettesítést (vö.

Ptk. 6:139. §). Ennek oka, hogy a helyettes nemcsak a helyettesített ügyvédnek szolgáltat, hanem az ügyfélnek is, sőt mindenekelőtt neki. Mindezért a helyettes és a helyettesített ügyvéd közötti szerződésszegés és teljesítési jogvita nem veszélyeztetheti az ügyfél érdekeit és az általa adott megbízás teljesítését. A helyettes a Ptk. 6:139. § (2) bekezdése és az Üttv. 17. § (5a) bekezdése alapján élhet a felmondás jogával, ha a fizetésre megfelelő határidőt szabott, de a helyettesített ügyvéd ezalatt sem teljesített.

Ad a) Az állandó helyettesítésre kötött megbízási szerződés megszűnésével a helyettesítési kötelezettség akkori is megszűnik, ha a helyettest a nyilvántartásból még nem törölték.

Ad b) A Kommentár szerint „Amen�nyiben a helyettes ügyvéd a helyettesített ügyvéd akadályoztatása hiányában jár el, arra a Ptk. 6:583. §-a szerint a megbízás nélküli ügyvitel szabályait kell alkalmazni.”

Ezzel a véleménnyel nem tudok egyetérteni, és nemcsak azért, mert az ügyfél és a helyettesített ügyvéd közötti megbízás ténye mindezt kizárja, hanem azért sem, mert az minősül megbízás nélküli ügyvivőnek, aki az adott ügyben más helyett anélkül jár el, hogy megbízása lenne vagy egyébként erre jogosult volna. Mivel a helyettesítő ügyvédnek van állandó, a helyettesített ügyvéd minden ügyére és ügyvédi tevékenységére kiterjedő helyettesítési megbízása, kizárt a megbízás nélküli ügyvitel, miáltal ennek szabályai sem alkalmazhatók. Ehhez képest pedig az a vagylagos törvényi feltétel, hogy egyébként jogosult-e eljárni, érdektelen.

Az, hogy a helyettes akkor is eljár, amikor a helyettesített nincs akadályoztatva, nem a megbízás nélküli ügyvitel esete, hanem a szerződés megszegése. A szerződés megszegése – a posztkontraktuális rendelkezésektől eltekintve – csakis a szerződés hatálya alatt értelmezhető, ezért maga a szerződésszegés is a megbízás létezését igazolja, azaz kizárja a megbízás nélküli ügyvitelt. Azt, hogy maga az Üttv. szerint az ügyvéd akadályoztatása esetére bíz meg helyettes ügyvédet, és e szabály betartása okán a helyettesítési megbízás létrejött, 31

Törvényértelmezés

olyan tény, amit nem tesz meg nem történtté, hogy a helyettes akkor is eljárt, amikor a helyettesített ügyvéd maga is képes lett volna erre.

Ha a helyettes járt el, a helyettesített pedig nem (bár nem volt akadályozva), az eljárás során tett nyilatkozatnak és cselekménynek a joghatálya teljes, hiszen a helyettest a megbízás és a nyilvántartás legitimálja, és egyébként sincsenek konkuráló nyilatkozatok vagy jogcselekmények.

Ad c) „A helyettes ügyvéd megbízására való kötelezettség egyben kizárólagos jogosultságot is jelent.” A Kommentár ezzel azt fejezi ki, hogy az alkalmi helyettesek száma nincs korlátozva, de állandó helyettes csak egy lehet. Az alkalmi helyettes tehát akkor sem minősülhet állandónak, ha az ügyvédnek nincs nyilvántartott helyettese. Az alkalmi helyettesi megbízás és meghatalmazás nem pótolja az állandó helyettes megbízására irányuló törvényi kö-

Észszerűtlen és talán jogszerűtlen is, hogy a második jogvi­ szonyban eljáró helyettes nem láthatja el az első jogviszonyban keletkező helyettesítési feladatokat.

Ha a helyettesített és helyettese párhuzamosan járt el, az a jogalany, amelyik előtt eljártak, az eljárására vonatkozó szabályok alapján mérlegeli, melyik jogcselekményt tekinti hatályosnak vagy egyébként irányadónak. Mivel a helyettesített és a helyettesítő ügyvéd is ugyanannak az ügyfélnek a jogait és érdekeit kell, hogy érvényre juttassa, nyilván ez lesz a helyettesített és helyettesítő ügyvéd irányzéka is. Az ügyfél utasításai alapján, ennek hiányában érdekeit követve az érintett ügyvédek döntenek arról, melyik nyilatkozatot vagy más jogcselekményt tartják fenn. Amennyiben az a teljesen valószínűtlen eset állna elő, hogy a két ügyvéd nem jut közös nevezőre, és cselekményeik ellentmondók vagy együttesen értelmezhetetlenek, a címzett jogalany vagy az eljáró szerv dönt arról, hogy melyiket veszi figyelembe. Erős a gyanúm, hogy nem a helyettesét.

Okiratszerkesztés esetében szinte kizártnak tartom a párhuzamosságot. Egyéb egyoldalú vagy szerződéses nyilatkozatok esetében a nyilatkozó dönt arról, hogy melyik nyilatkozatát tartja fenn, közölt nyilatkozatok esetében pedig a címzett dönt arról, hogy melyik jognyilatkozatnak tulajdonít kötőerőt.

Mindehhez hozzá kell tennem, hogy nem tartom életszerűnek, hogy a helyettesített ügyvéd (és ügyfele) tűri, hogy a helyettes járjon el, miközben ő maga nincs akadályozva. Ezzel ellentétes helyzet egyrészt könnyen vezet az ügyfél bizalomvesztéséhez, másrészt nem a helyettes, hanem a helyettesített ügyvéd felelősségét alapozza meg.

32

telezettséget. Fegyelmi felelősségre vonás esetén tehát az ügyvéd nem védekezhet eredményesen azzal, hogy akadályoztatása esetén helyettest szokott igénybe venni.

Az alkalmi helyettesítés és az állandó helyettesítés – egy eset kivételével – azonos abban, hogy a helyettes az ügyfelet és nem a helyettesített ügyvédet képviseli. E ponton jelenik meg a képviselet és a helyettesítés közötti különbség lényege.

Az állandó helyettes abban tér el az alkalmi (jellemzően szívességi) helyettestől, hogy nem csupán egyes ügyek egyes részfeladataiban jár el, hanem a helyettesített ügyvéd helyett annak teljes ügyvédi tevékenységét gyakorolja. Akkor is így van ez, ha a gyakorlatban nem ez a jellemző, hanem az, hogy a bejegyzett helyettes jár el egyes ügyekben, részfeladatokban.

Az alkalmi helyettes igénybevételéhez az ügyfél hozzájárulása szükséges, a állandó helyetteséhez nem.

Az alkalmi helyettes csakis helyettesítési meghatalmazással igazolhatja eljárási jogosultságát.

Az akadályoztatás nem teremt kötelezettséget az állandó helyettes igénybevételére. Az állandó helyettessel rendelkező ügyvéd akadályoztatása esetén is választhatja azt, hogy alkalmi helyettest vesz igénybe. Ezzel ő maga zárja ki, hogy állandó helyettese járjon el. Az, hogy az ügyvéd alkalmi megbízást és meghatalmazást ad a helyettesítésére, úgy is értelmezhető, hogy nem minősül akadályozottnak, és ez gátolja az állandó helyettes eljárását.

Ha alkalmi helyettes jár el, ez akkor is kizárja az állandó helyettes eljárását, ha a

helyettesített ügyvéd valóban akadályozott.

Ennek oka az Üttv. 17. § (6) bekezdése. „A helyettesítésre kötött megállapodás nem zárja ki, hogy a helyettesített ügyvéd egyes ügyek vagy az ügyek meghatározott csoportja tekintetében – e törvény keretei között – helyettesítéséről mással állapodjon meg.” E szöveg félre nem érthető jelentése, hogy az egyes ügyekre vagy az ügyek meghatározott csoportjára adott helyettesítési meghatalmazás nem szünteti meg az állandó helyettesi jogállást és nem írja felül a nyilvántartást, de abból kell kiindulni, hogy a helyettesített ügyvéd nem az állandó helyettesét kívánta igénybe venni. E szöveg azt is jelenti, hogy aki egyes ügyekre vagy az ügyek meghatározott csoportjára alkalmi helyettesítési megbízást és meghatalmazást kapott, nem tagadhatja meg az eljárását jogszerűen azért, mert annak, akitől kapta, van nyilvántartott helyettese. Annak nyilván nincs akadálya, hogy az alkalmi helyettes azért utasítsa vissza a helyettesítést, mert a kollégának van állandó helyettese.

Akadályozottsága esetén az alkalmi helyettes helyett saját nyilvántartott helyettese köteles eljárni, feltéve, hogy az alkalmi helyettes nem vesz igénybe alkalmi helyettest, és az eredendően helyettesített ügyvéd az adott helyzetben nem ad eseti helyettesítési meghatalmazást, nyilván csakis az ügyfél hozzájárulásával.

A helyettes helyettese

A Kommentár szerint a helyettes ügyvéd állandó helyettese nem járhat el a helyettesített ügyvéd helyetteseként. Ebben a rövid mondatban azért fordul elő négyszer a helyettes kifejezés, mert helyettesítési láncolatról van szó.

Az ügyvéd helyettese is lehet olyan ügyvéd, akinek van állandó helyettese. Ez tehát két párhuzamos helyettesítési jogviszony.

Azért észszerűtlen és talán jogszerűtlen is, hogy a második jogviszonyban eljáró helyettes nem láthatja el az első jogviszonyban keletkező helyettesítési feladatokat, mert végső soron az állandó jellegű helyettesítés is ügyvédi tevékenyég, hiszen az Üttv. 2. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítésére irányul. Ha az állandó helyettes a helyettesített ügyvéd ügyvédi tevékenységeire nézve totális jogkörrel és eljárási kötelezettséggel rendelkezik, a helyettesítési lánc működése ügy- és ügyfélbiztonsági érdek, azaz ez felel meg a törvényi célnak. Ügyvédek Lapja 2025 | 6

Törvényértelmezés Az állandó helyettes mint ügyleti képviselő

Mivel az ügyvédi tevékenység csak megbízás alapján gyakorolható, kérdés, hogy az állandó helyettes totális jogosítványai kiterjedhetnek-e megbízási szerződések létrehozására, módosítására és megszüntetésére, esetleg a helyettesített ügyvéd munkáltatói jogainak a gyakorlására. Ez az az eset, amely kivétel az alól, hogy a helyettes az ügyfél jogait és érdekeit érvényesíti, az ügyfelet képviseli.

Bár az állandó helyettes jogköre az Üttv. 2. § (1) bekezdése által meghatározott kereten belül nem korlátozható, és mint említettem, a jövőben vállalt, előre meg nem határozott ügyekben történő helyettesítésre is kiterjed, felvetődik a kérdés, hogy van-e ügyleti képviseleti jellege az ügyvédi megbízási szerződések létrehozására, módosítására és megszüntetésére.

Magyarán a helyettes joga és kötelessége-e az is, hogy a helyettesített ügyvéd megbízási szerződéseit megkösse, módosítsa, megszüntesse.

Az Üttv. erre csak egyetlen szabályt tartalmaz: ügyvédi tevékenység megbízás alapján folytatható (27. § (1) bekezdés a) pont). Ez a szabály az ügyvédi tevékenységek közé emeli azoknak a megbízásoknak a létrehozását, módosítását és megszüntetését, amelyek az Üttv. 2. § (1) bekezdése

Megbízási szerződéseit maga vagy ügyleti képviselője (meghatalmazottja) képes megkötni, módosítani, megszüntetni.

A Ptk. 6:274. §-a a megbízott képviseleti jogáról szól. „Ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja.”

Kérdés, hogy ezt a szabályt hogyan kell alkalmazni, lehet-e egyáltalán alkalmazni az állandó helyettesítési megbízásokra. Nézetem szerint a helyettesítési megbízás teljesítéséhez szerződés kötése nem feltétlenül szükséges, ezért ez a megbízás az ügyleti meghatalmazást törvény erejénél fogva nem foglalja magában. Annak azonban nincs akadálya, hogy a felek erről kifejezetten megállapodjanak, tehát kinyilvánítsák, hogy az állandó képviseleti megbízás hatálya kiterjed a helyettesített ügyvéd megbízási szerződéseinek létrehozására, módosítására, megszüntetésére.

Nagyon fontos, hogy ebben az esetben a helyettes ügyvéd nem az ügyfél, hanem a helyettesített ügyvéd ügyleti képviselője, hiszen a helyettesített ügyvéd a saját megbízási szerződéseiben ügyletkötő fél. Mindezért a helyettes kizárólag helyettesített ügyvéd ügyleti akarata, ennek ki nem nyilvánítása esetén pedig az érdekei és az irányadó jogszabályok és szabályzatok szerint járhat el.

Saját utódát illetően a helyettesítő ügyvédnek semmilyen - sem jogszabályból, sem szabályzatból levezethető - felelőssége nincs. szerinti ügyvédi tevékenységek gyakorolhatóságát teremtik meg. Nézetem szerint mindezért az állandó helyettes jogköre az ügyvédi megbízások létrehozására, módosítására és megszüntetésére is kiterjed, feltéve, hogy a helyettesített ügyvéd ebben is akadályoztatva van. Az akadályoztatást ugyan nem zárja ki, de itt is igaz, hogy a helyettes nem járhat el, ha a helyettesített ügyvéd a megbízási szerződésekkel kapcsolatos eljárásra más személynek ügyleti meghatalmazást adott.

Elképzelhetőnek tartom a részleges akadályoztatást, tehát azt, hogy az ügyvéd csupán az Üttv. 2. § (1) bekezdése szerint tevékenységek gyakorlásában (az eljárási feladatok teljesítésében) akadályozott. Ügyvédek Lapja 2025 | 6

Mi az, ami nem minősül akadályoztatásnak?

A jogszabályból eredő ügyvállalási tilalmat és a helyettesített ügyvéd összeférhetetlenségét a megbízási szerződés kötésekor (vö. korábbi d) pont) nem lehet akadályoztatásnak tekinteni, hiszen jogszabályi tilalom és összeférhetetlenség esetében a megbízás érvényesen létre sem jöhet, azaz nem következik be a joghatás, az ügyrábízás.

Ha az összeférhetetlenség a megbízás teljesítése és a helyettesítési megbízás hatálya alatt következik be, a helyettesített ügyvéd legalább abban nem akadályozott, hogy megtegye mindazokat az intézkedéseket, amelyek az összeférhetetlenséget megszüntetik, illetve az ügyfelet kártól óv-

ják meg. Ebben a tekintetben a nyilvántartott helyettes által helyettesíthető.

Ha a teljesítési szakban beállt összeférhetetlenség nem szüntethető meg, az ös�szeférhetetlenség a megbízás teljesítését ellehetetleníti, miáltal az adott ügyre vonatkozó megbízás megszűnik (Ptk. 6:179. § (1) bek.). Ez azzal jár, hogy az adott ügyben nincs kit helyettesíteni. Mivel a helyettesített ügyvéd többi ügyében az eljárás nem kizárt, az állandó helyettesi megbízás nem szűnik meg.

Ha viszont a helyettes ügyvéd ügyvállalási tilalmáról vagy összeférhetetlenségéről van szó, ez nem az ügyféltől származó megbízás teljesítését lehetetleníti el, hanem a helyettesítési megbízásét, emiatt ez megszűnik, a helyettesített ügyvéd pedig köteles új helyettessel szerződni és a nyilvántartásba vételét kérni.

A szerződés megszüntetése, megszűnése

Ami a szerződés alakító joggal történő megszüntetését illeti, a törvény csak a felmondásról rendelkezik. Ráadásul csak a helyettes felmondását említi, miközben a szerződésekre vonatkozó általános Ptk.-szabályok okán nyilván a helyettesített ügyvéd felmondása sem kizárt (hacsak a felek ezt a szerződésben nem zárták ki).

A törvény nem szabályozza a felmondás hatályát, így rendes és rendkívüli felmondás is lehetséges, hacsak a szerződés másképp nem rendelkezik. A felmondás egyébként alapvetően a határozatlan idejű szerződések esetében lehetséges, de a szerződéses szabadságba az is belefér, hogy a felek a határozott idejű szerződés idő előtti felmondásában állapodjanak meg.

A Kommentár szerint „Új helyettes ügyvéd jelölése nélkül a helyettes és a helyettesített ügyvéd sem mondhatja fel egyoldalúan a helyettesítési megbízást, sőt azt közös megegyezéssel sem szüntethetik meg.” Ezzel nem tudok egyetérteni. A helyettesítő ügyvédnek a saját utódát illetően semmilyen felelőssége nincs. Felelőssége sem jogszabályból, sem szabályzatból nem vezethető le.

A felmondást jogszabály és szabályzat sem teszi feltételtől függővé. A felek – eltérő szerződéses kikötés hiányában – bármikor felmondhatják a szerződést. Hogy azonnali hatállyal vagy felmondási idővel, és mennyi a felmondási idő, ez a szerző33

Törvényértelmezés

déses szabadság körébe tartozik. Szerződéses szabályozás hiányában a Ptk. általános és a megbízási szerződésekre vonatkozó különös szabályai az irányadók.

Felmondás esetében nem ennek közlése, hanem a szerződés megszűnése okozza a törlést. Ez egy, a felmondást követő időpont. Ezt az sem homályosítja el, hogy bár az ESZ közzétett egységes szerkezetű szövegében nem található meg, de a 1/2022. (IV. 25.) MÜK-szabályzat 3.2. pontja az ESZ-be iktatta azt a 11.6. pontot, amely szerint „A felek eltérő rendelkezése hiányában, ha a helyettes ügyvéd a helyettesítési megbízás megszüntetését kezdeményezi a helyettesített ügyvédnél, a helyettesített ügyvéd 30 napon belül intézkedik új helyettesítési megbízás létesítése és ügyvédi kamarai nyilvántartásba való bejelentése iránt.”

A kezdeményezés nyilván nem a felmondás maga, hanem valami előjáték, jelzés arról, hogy a helyettesítő nem szeretné folytatni a jogviszonyt.

Az ESZ 11.6. pontja szerint már önmagában ez a jelzés is arra szorítja a helyettesített ügyvédet, hogy új helyettest keressen; kössön vele megbízási szerződést, kérje a területi kamaránál új állandó helyettese nyilvántartásba vételét, és mindezt harminc napon belül.

Hogy mitől számít a harminc nap? Nyilván a kezdeményezéstől. Hogy a határidő kezdő napja hogyan igazolható, ha a helyettes nem visszaigazolhatóan jelezte szándékát, bizonyítási kérdés. Az azonban biztos, hogy a helyettes jelzése nem alkalmas arra, hogy a megbízási szerződés megszüntetéseként értelmezzük. A mulasztási jogkövetkezmények, ha vannak egyáltalán, nem a harmincnapos határidőhöz, hanem ahhoz köthetők, ha a szerződés megszűnt, és az ügyvéd nem kérte új helyettes nyilvántartásba vételét, illetve a korábban kifejtettek okán talán ehhez sem (vö. a Kamarai hatósági szabályzatról írtakat).

A szerződés felbontása nem kizárt, de nem életszerű, mert a szerződést a felek egyező akarattal akár azonnali hatállyal is megszüntethetik.

A helyettesítési megbízást nem szünteti meg, ha a helyettes egyik vagy több ügyében az ügyfél a helyettest közvetlenül is megbízza, miáltal ő maga felváltja a helyettesített ügyvédet, mint megbízottat, avagy társképviselő lesz.

34

A törvény szerint vannak bizonyos jogilag releváns tények, amelyek a szerződést megszüntetik. Ilyen esetekben az állandó helyettest a helyettesítési nyilvántartásból törlik. Ilyen tény az, ha a helyettest vagy a helyettesített ügyvédet a kamarai nyilvántartásból törlik, az ügyvédi tevékenységre való jogosultságuk egyébként megszűnik, az ügyvédi tevékenységük szünetel vagy felfüggesztik azt. Ez azt jelenti, hogy az itt felsorolt körülmények nem minősülnek az Üttv. 17. §-a szerinti akadályoztatásnak.

A Kommentár ismer olyan esetet, ha a helyettesrendelés nem kötelezettség, hanem csupán jog. Ha egy többszemélyes ügyvédi irodában csak egy tag nem szünetelteti a praxisát, a többi igen, vagy csak egy nem áll felfüggesztés hatálya alatt, a helyettesrendelés nem kötelesség, csak jog. A nyilvántartásba vétel ilyenkor is lehetséges. Kérdés azonban, hogy ha a szünetelés vagy a felfüggesztés ezekben az irodákban megszűnik, e tény önmagában megszünteti-e az állandó helyettesítésre irányuló szerződést. Kell-e törölni hivatalból az állandó helyettest a kamarai nyilvántartásból?

Erre a kérdésre az a válasz, hogy a helyettesrendelés a törvény szerint nem jog, hanem kötelezettség. Ezen a sajátos helyzetek sem változtathatnak, mert nem a helyzet a szabály, hanem a törvény. Ha bárki nem törvényi kötelezettségként bíz meg állandó helyettest, rá és a helyettesre az Üttv. 17. §-a nem alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy a nyilvántartásba vétel kizárt, ha pedig mégis megtörtént, jogellenes. Nézetem szerint, ha a többi irodai tag szünetelése és a felfüggesztése megszűnik, megszűnik az állandó helyettesítés oka is, ezért a helyettest további feltétel bevárása nélkül, hivatalból törölni kell, továbbá a helyettes jogos okkal tagadja meg a teljesítést.

A törlés

A nyilvántartásból törlésre a megbízási szerződés hatályvesztése (megszűnése) esetén kell sort keríteni.

Ha a szerződésmegszűnés oka a helyettes vagy a helyettesített ügyvéd ügyvédi tevékenységre való jogosultságának megszűnése, netán szünetelése vagy felfüggesztése, a törlésre az erről szóló határozat véglegessé válásának napján kerül sor. Ha ez az időpont későbbi, mint a megszűnésről, a

szünetelésről és a felfüggesztésről szóló határozat szerinti kezdőnap, a törlés időpontja a határozatban megjelölt nap.

Hivatalból kerül sor a törlésre az új helyettes bejegyzésével.

2025. július 1. óta nem csak a helyettesített, hanem a helyettes ügyvéd is kérheti a törlést (vö. egyes törvényeknek az ügyvédi tevékenységgel összefüggő módosításáról, 2025. évi XXIII. törvény 9. § (2) bek; Üttv. 17. § (5a.) bek.).

Ez akkor fordulhat elő, ha a helyettesített ügyvéd nem jelentette be a megszűnést. Azt, hogy a helyettesített ügyvéd mikor esett késedelembe a bejelentéssel, a hatályos szabályokból úgy tudhatjuk meg, hogy a megszűnés bejelentésével az új helyettest is be kell jelenteni. Ez azt jelenti, hogy a határidő azonos az új helyettes bejelentésének határidejével. Hogy ez valójában mennyi idő, az a hatályos szabályokból nem igazán derül ki, így a Kamarai hatósági szabályzatból sem.

A helyettes ügyvéd a felmondásával és a közlés igazolásával kérheti saját törlését, feltéve, hogy kérelme benyújtásakor a szerződés már nincs hatályban (megszűnt). A törlésre a kérelem iktatásának napját követő hatvanadik nappal kerül sor (azaz akkor is a hatvanadik napon áll be a törlés hatálya, ha a kamara ezt követően hozza meg az erről szóló határozatot).

A törvényben írt hatvanadik nap nem a helyettes ügyvéd törvényes felmondási ideje. Az ennél rövidebb is lehet, de a területi kamarát a törlési kérelem iktatását követő hatvanadik napi hatály minden körülmények között köti. A hatvan nap leginkább egy, a helyettesített ügyvéd hallgatása miatti biztonsági időzónának tekinthető. Alkalmas annak a vélelmezésére, hogy a helyettesített ügyvédnek a jogviszony megszűnése ellen nincs kifogása.

További latolgatás kérdése, hogy mi a teendő akkor, ha a hatvan napon belül nyilvánvalóvá válik, hogy a felmondás hatálya és érvényessége tekintetében a felek között jogvita van. Álláspontom szerint az szolgálja az ügy- és ügyfélbiztonságot, a jogintézmény célját, ha a felmondás körüli jogvita nem hat ki a helyettes törlésére, tehát a jogvita ellenére is törlik. A helyettesített ügyvéd erre tekintet nélkül köteles új helyettest bejelenteni, és a bejegyzésnek a jogvita nem akadálya.  Ügyvédek Lapja 2025 | 6

Önvédelem

A mentális jóllét és a szakmai minőség kéz a kézben jár A jogászi hivatás az egyik legnagyobb mentális terheléssel járó pálya. Az ügyfelek sorsa, a határidők szorítása, a magas szakmai elvárások és a hibázástól való félelem mind-mind hosszú távon emésztő nyomást gyakorol azokra, akik nap mint nap döntéseket hoznak mások életéről. Erről a soka­ kat érintő, mégis ritkán felvetett kérdésről szólt dr. Logemann-Molnár Zsófia klinikai és egészségpszichológus, vállalati wellbeingszakértő a Mentális erőforrások és reziliencia a jogi pályán című interaktív előadásá­ ban, a Budapesti Ügyvédi Kamara szervezésében, 2025. november 4-én.

Pszichés kihívásokként feltehetően minden ügyvéd életében megjelennek a magas elvárások, az időnyomás és a teljesítménykényszer, a felelősség és a döntési nyomás, valamint az érzelmi megterhelés, amelyet gyakran az ügyfelek problémáinak átvétele okoz. Ehhez társul a rendszerből fakadó kontrollvesztésérzet és az a jelenség, hogy a munka és a magánélet határai egyre inkább elmosódnak.

roll visszaszerzésében és abban, hogy ne a pillanatnyi érzelem, hanem a szakmai tudatosság vezesse a reakciót.

2. Erőforrásfókusz

A jogászok gyakran kizárólag a hiányokra figyelnek: mit nem sikerült elérni, mit kellett volna jobban csinálni. Pedig a hosszú távú teljesítményt az erősségek tudatos használata tartja fenn. Egy mediációban

„Nemcsak ügyeket visztek, hanem saját lelketeket is – és a jó ügyvéd tudja, mikor melyiket kell megvédenie” – figyelmeztet a pszichológus szakember.

Ezek a terhek nem egyéni gyengeségből fakadnak, hanem a szakma természetéből - miként a szakember hangsúlyozta. Éppen ezért mentális erőforrásaink tudatos fejlesztése nem luxus, hanem szakmai kompetencia. Erre szerinte hat olyan pszichológiai eszköz van, amelyek közvetlenül alkalmazhatók az ügyvédi mindennapokban.

1. Érzelmi tudatosság és érzelemszabályozás

Egy pervesztes ügy, egy elutasító bírósági döntés vagy egy agresszív ügyfél könnyen kiválthat haragot, frusztrációt, sőt önvádat is. Az érzések tudatosítása és megnevezése azonban már önmagában oldja a feszültséget. Az előadó arra biztatta a résztvevőket, hogy amikor feszültséget éreznek, próbálják megfogalmazni: Most csalódott vagyok, mert nem úgy alakult az ügy, ahogy vártam. A megnevezés segít a kontÜgyvédek Lapja 2025 | 6

például nem a jogszabályismeret a döntő, hanem az empátia és a kommunikációs rugalmasság – ezek felismerése és gyakorlása valódi stresszcsökkentő hatású lehet.

3. Pozitív újrakeretezés

Ahelyett, hogy kudarcként élne meg egy nehéz tárgyalást, az ügyvéd megkérdezheti magától: Mit tanultam ebből az ügyfélből, a bírói stílusból vagy akár a saját reakciómból?

Az ilyen szemléletváltás segít, hogy a negatív eseményekből tapasztalat, ne pedig önvád szülessen.

4. Kapcsolati reziliencia

Gyakran alábecsült terület. Az ügyvédi munka gyakran magányos, miközben épp a támogató kapcsolatok adhatnak mentális védelmet. A résztvevők azt a kérdést járták körül, kik azok, akikkel valóban őszintén tudnak beszélni, akik mellett nem kell megjátszani a magabiztosságot.

Egy kolléga, mentor vagy szakmai barát nemcsak érzelmi, hanem szakmai támasz is lehet a nehezebb időszakokban.

5. Értékalapú célkitűzés,

Segít visszatalálni a szakma lényegéhez.

Egy ügyvéd számára a cél nem csupán az ügy megnyerése lehet, hanem például az igazságosság képviselete, a szakmai korrektség vagy a kliensek bizalmának megőrzése is. Ha a célok összhangban vannak az értékekkel, a munka nem pusztán teljesítmény, hanem hivatás marad – ez pedig a kiégés ellenszere.

6. A flow-élmény tudatos keresése

A jogi munka során vannak pillanatok, amikor a szakember teljesen elmélyül: egy jól megírt beadvány, egy gördülékeny tárgyalás, egy sikeres egyezség. Ezek a flow-pillanatok nemcsak eredményesebbé, hanem boldogabbá is teszik a munkavégzést. Az előadó arra bátorította a hallgatóságot, hogy tudatosan keressék és erősítsék az ilyen tevékenységeket, mert ezek adják vissza az értelmet és az örömöt a mindennapokban.

Summa

A mentális jóllét és a szakmai minőség kéz a kézben jár – hangsúlyozta az előadó. Az érzelmi stabilitás, az önreflexió és a reziliencia nemcsak az egyén jóllétét szolgálja, hanem az ügyfelek és a jogrendszer egészét is.

A tapasztalatok arra utalnak, hogy a jogásztársadalomban egyre nagyobb az igény a pszichológiai önismeret és a tudatos mentális egészség iránt. Ahogy dr.

Logemann-Molnár Zsófia fogalmazott hallgatói előtt: „Nemcsak ügyeket visztek, hanem saját lelketeket is – és a jó ügyvéd tudja, mikor melyiket kell megvédenie.”  35

Régi-új jogi szolgáltatás

Digitális javaink vagyontervezése

Fókuszban a kriptoeszközök A STEP Hungary Egyesület által 2025. március 21-én megrendezett, az európai bizalmi vagyonkezelők és örökléssel foglalkozó szakemberek találkozóján engem ért a megtiszteltetés, hogy moderálásommal egy rendkívül izgalmas panelbeszélgetésen vitassuk meg a kriptoeszközök vagyonkezelésének jövőjét Germán Gábor okleveles adószakértő, Stepan Holub cseh vagyontervezési ügyvéd és Georg Brameshuber kriptoeszkö­ zökre specializálódott szakember részvételével.

Dr. Magyar Csaba LL.M, TEP ügyvéd, Budapest

Az előadók már a bevezetőben hangsúlyozták, hogy a kriptoeszközök egyre jelentősebb szerepet töltenek be a pénzügyi világban. Ezt támasztja alá a tény, hogy 2024-re közel hatszázszorosára növekedett éves szinten a kriptovaluták kereskedési volumene 2013-hoz képest.

Mára elértünk oda, hogy érdemben kell foglalkozni e digitális eszközöknek a vagyonkezelési struktúrákba integrálásával, ami igen nehéz kihívás elé állítja az ügyvédeket és az adótanácsadókat – érzékeltette Germán Gábor okleveles adószakértő.

A befektetők számára különösen fontos, hogy miként lehet ezeket a kockázatos digitális eszközöket nagyobb biztonságban tudni, és megjelent az igény a vagyontervezés alá vonásukra is. A kriptoeszközök megjelenése új lehetőségeket teremt, és kihívások elé állítja a vagyontervező szakembereket, hiszen számos kritikus kérdés merül fel; például a (nemzetközi) adózás, az öröklés és a generációkon átívelő vagyonátörökítés.

A kezdeti időkben a kriptoeszközök főként magas volatilitásukról, illetve alulszabályozottságukról híresültek el, ám napjainkra a jogalkotók igyekeztek keretek közé terelni az új piacot. A piacfelügyeleti előírások mellett a legtöbb országban már külön adózási szabályokat is kialakítottak a kriptoeszközök kereskedéséből és bányászatából származó jövedelem adózására, emellett továbbra is alkalmazni kell a kriptoeszközökre a polgári jog eddig ismert rendelkezéseit, például az öröklési szabályokat. Mindazonáltal meg kell vizsgálni, hogy miként lehet 36

ezeket az újszerű vagyontárgyakat bizalmi vagyonkezeléssel kombinálni annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb biztonságot érjük el.

Hogyan adjam át a belépési kódokat?

A kriptoeszközök specialitása abból adódik, hogy kizárólag digitális formában jelennek meg, így tárolásuk, hozzáférésük és átruházásuk egyes esetekben fejtörést okozhat. Ezen túl rendkívül sokféle kriptoeszköz van, amelyeket különböző kategóriákba lehet sorolni a funkciójuk szerint, amiről Georg Brameshuber adott áttekintést.

Az első és legfontosabb teendő a kriptoeszköz megvásárlása után, hogy egy biztonságos platformon tárolják annak érdekében, hogy a kriptotőzsde csődje vagy hackertámadás esetén is biztonságban legyen a befektető vagyona. Ilyen biztonságos tárolási hely lehet egy digitális pénztárca (software wallet) vagy egy pendrive-hoz hasonló hardware wallet. Mindkét esetben a felhasználók egy 12 vagy 24, véletlenszerű szóból álló jelszót kapnak, ez biztosítja a hozzáférést a pénztárcához, ezért ezt meg kell őrizni, valamint ügyelni kell arra, hogy csak az ismerje, akit szeretnének,

hogy hozzáférjen. A software wallet esetében internet segítségével tudnak hozzáférni a digitális eszközökhöz, míg a hardware wallet használatakor a számítógépre csatlakoztatva láthatják az értékeiket.

Ahogyan a befektetési portfóliókban, a kriptoeszközök tárolási helyében is érdemes diverzifikálni a kockázatok minimalizálása érdekében. A kereskedéshez szükséges összeget érdemes a kriptoÜgyvédek Lapja 2025 | 6

Régi-új jogi szolgáltatás

tőzsdén tartani, míg a hosszabb távú befektetéseket software és hardware walletek között elosztva ajánlott. Érezhető azonban, hogy rendkívüli jelentősége van annak, hogy emlékezzenek a privát kulcsokra, illetve hogy tudják, hová

ware walletek ügyvédi letétbe helyezésével, egy bizalmi emberre bízásával, illetve szerződéses keretek közé terelve a viszonyt bizalmi vagyonkezelésbe adásával.

Hasonló helyzet előfordulhat bizalmi vagyonkezelésbe adáskor, hiszen a va-

A NAV kezdetben egyéb jövedelem kategóriába sorolta a kriptoeszközökbő származó jövedelmet. Ma már ezekből levonhatók a költségek. tették a hardware walletet. Ha nem tudják megadni a jelszót (privát kulcs) vagy nem találják a hardware walletet, nem lehet hozzáférni az eszközökhöz, így nem is lehet értékesíteni, nyereséget realizálni.

A gondolatmenetet folytatva Stepan Holub elmondta, hogy ha az örökhagyó nem írja bele a végrendeletébe a szükséges információkat öröklés esetére, vagy nem közli más módon az örökösökkel, akkor még egy zökkenőmentes hagyatéki eljárás is kincsvadászattá válhat, azzal a nehezítéssel, hogy még kincsestérképe sincs az örökösöknek. Fontos tehát, hogy az örökhagyó előre gondolkodva gondoskodjon a privát kulcsok helyének közléséről az örökösökkel. Ez történhet a kulcsok és hardÜgyvédek Lapja 2025 | 6

gyonrendelőnek hozzáférést kell biztosítania a vagyonkezelőnek a kezelt vagyonhoz, így a kriptoeszközökhöz is ahhoz, hogy a vagyonkezelő a bizalmi vagyonkezelési szerződésben és a jogszabályban rögzített kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. Akkor viszont, ha a vagyonrendelő nem tudja megadni a privát kulcsokat a vagyonkezelőnek, illetve nem tudja átadni a hardware walletet, a vagyonkezelő még szerződésszegésbe is eshet, hiszen lemaradhat a kedvező árról, amin értékesítené a kriptoeszközöket. Erre az esetre viszont kitűnően alkalmazható a közbenső szerződésszegés szabálya, mivel nem szabad, hogy a rendelkezéshez szükséges információ hiánya miatt a va-

gyonkezelő feleljen a szerződésszerű teljesítés elmaradásáért.

Versenyképesek a magyar adózási szabályok

A kriptoeszközök megjelenését követő kezdeti időszakban nem volt tökéletesen kiforrott szabályozás a kriptoeszközökből származó jövedelem adózását illetően. Magyarországon a NAV egyéb jövedelem kategóriába sorolta a kriptoeszközökből származó jövedelmet, ami előnytelen volt, tekintve, hogy a bevétellel szemben nem lehetett a kriptoeszköz megszerzésére fordított összeget (vételár, bányászattal járó kiadások) költségként elszámolni; az egész bevétel képezte az adóalapot. Az egyéb jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadó, valamint 13 százalék szociális hozzájárulási adó fizetendő felső korlát nélkül.

A 2022. január 1-jén hatályba lépett személyijövedelemadó-szabályok viszont már a külön adózó jövedelmek közé sorolta az efféle jövedelmet. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67/C. §-a rögzíti a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem szabályait. Ezek értelmében kriptoügyletekből származó be37

Régi-új jogi szolgáltatás

vételekből levonhatók a kriptoeszköz megszerzésére fordított költségek, tehát a vételár vagy a bányászat során felmerült igazolt költségek.

Jelentős kedvezmény továbbá, hogy amennyiben a kriptoügyletek veszteségesek voltak, tehát a tárgyévi költségek ös�szege meghaladja a bevételek összegét, a veszteséget figyelembe lehet venni a tárgyévet követő két adóévben adókiegyenlítéskor. Ennek viszont feltétele, hogy a magánszemély feltüntesse a veszteséget

kozná a vagyonkezelőnek, ami után fő szabály szerint ajándékozási illeték fizetendő, amelynek mértéke ingók esetén 18 százalék, lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog után 9 százalék. Amennyiben azonban a felek a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződést kötöttek, illetve a vagyonkezelő e minőségét bejelenti az adóhatóságnak, akkor a vagyonrendelés mentes az ajándékozási illeték alól.

Mivel a vagyonkezelés során a kezelt va-

A bizalmi vagyonkezelés adózási szabályai alkalmazandók, ha a kriptoeszközök tulajdonosa a vagyontervezési eszköz segítségét veszi igénybe. az annak keletkezésének évéről szóló adóbevallásban. Ha a magánszemély a kriptoeszköz megszerzését követő harmadik évben értékesíti a befektetését, akkor a bevétele egésze után fizetendő a 15 százalék személyi jövedelemadó.

Első ránézésre ez egy rendkívül kedvező szabálynak tűnhet, ám ha jobban megvizsgáljuk, rákényszerítheti a befektetőket az esetleges kedvezőtlenebb áron történő eladásra, hogy kedvezőbb adózási szabályok alapján adózzanak a jövedelmük után, mivel számos befektető hosszú távú befektetésként tekint a kriptoeszközökre.

A kriptoeszközök bizalmi vagyonkezelésének adóelőnyei

A 2022-ben bevezetett kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemre vonatkozó személyijövedelemadó-szabályok helyett a bizalmi vagyonkezelés adózási szabályai alkalmazandók abban az esetben, ha a kriptoeszközök tulajdonosa úgy dönt, hogy vagyontervezési eszköz segítségét veszi igénybe annak érdekében, hogy a vagyona bármilyen, a személyéhez fűződő veszélytől védve legyen.

Akárcsak jogi szempontból, adózás tekintetében is három fő részre lehet osztani a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt.

Az első a vagyonrendelés, ami általában ellenérték nélkül történik, hiszen a vagyonkezelő nem fizet az átruházott vagyonelemekért. Ennek értelmében úgy kell tekinteni, mintha a vagyonrendelő a kívánt vagyonelemeket ajándé38

gyon a társasági adó alanyának minősül, a társasági adó szabályait kell alkalmazni.

Adómentes a kezelt vagyon bevétele, ha a vagyonkezelő természetes személy vagyonkezelővel köti meg a szerződést, valamint a kezelt vagyonnak kizárólag természetes személy kedvezményezettjei vannak, és a kezelt vagyonnak csak pénzeszközökből, pénzügyi eszközökből és értékpapírokból származik bevétele. Ennek értelmében a kriptoeszközből származó jövedelem után nem kell társasági adót fizetni a vagyonkezelés során, feltéve, hogy a fent említett további követelmények is teljesülnek.

A harmadik – és talán adózási szempontból legfontosabb – mozzanata a bizalmi vagyonkezelési jogviszonynak a vagyonkiadás, hiszen ezt szabályozzák legrészletesebben a törvények, és ebben a fázisban lehet véteni a legtöbb hibát.

A vagyonrendeléskor (és utólagos vagyonrendeléskor) átruházott vagyonelemek együttes értéke képezi a kezelt vagyon induló tőkéjét. Az ezt az összeget meghaladó értékgyarapodás hozamként lesz nyilvántartva. Az elkülönítés jelentősége abban áll, hogy eltérő szabályok szerint kell adózni a kedvezményezetteknek, attól függően, hogy induló tőkét vagy hozamot szereztek a vagyonkezelőtől.

Vagyonrendeléskor a vagyonkezelőnek alapnyilvántartást kell készítenie, amelyben fel kell tüntetni, hogy a vagyonrendelő az átruházott vagyonelemet a szerzési értékhez képest mennyivel értékelte fel, és ezt nem realizált eszközérték-növekményként nyilván kell tartania

a vagyonkezelőnek. Ennek jelentősége abban áll, hogy amennyiben a kedvezményezett a vagyonrendeléstől számított öt éven belül olyan vagyonelemet szerez, amelyhez eszközérték-növekmény tartozik, akkor a nyilvántartott eszközérték-növekmény összege után a kedvezményezettnek az osztalék szabályai szerint kell adóznia. Amennyiben viszont a vagyonrendeléstől öt év elteltével szerez a kedvezményezett, akkor már nem keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége, függetlenül a nyilvántartott eszközérték-növekménytől.

Mindazonáltal figyelemmel kell lenni az illetékfizetésre is, hiszen a kedvezményezett ingyenesen szerez, így az ajándékozási illeték szabályait kell alkalmazni, miszerint a szerzett vagyonelem értéke után 9–18 százalék illeték fizetendő.

Az illetékfizetés esetében áttetszőnek kell tekinteni a vagyonkezelőt, tehát a vagyonrendelő és a kedvezményezett viszonyát kell alapul venni az illetékmentesség vizsgálatakor. Mentesül a kedvezményezett az ajándékozási illeték megfizetése alól, ha a vagyonrendelő egyenes ági rokona, testvére vagy házastársa.

A hozam, tehát az induló tőke összegén felüli vagyon kiadására eltérő szabály vonatkozik, hiszen a kedvezményezettnek – függetlenül a vagyonrendelés és vagyonkiadás között eltelt időtől – a kapott hozam után az osztalékra vonatkozó szabályok szerint kell adót fizetnie. Ezek alapján a kiadott hozam összege után 15 százalék személyi jövedelemadó, valamint 13 százalék szociális hozzájárulási adó fizetendő, igaz, ez utóbbi felső korláttal.

Mindezek alapján ha egy természetes személy ad kriptovalutát bizalmi vagyonkezelésbe, akkor a vagyonrendelési érték erejéig adómentesen kiadható öt év tartás után az eladáson elért nyereség, amennyiben a kedvezményezett maga a vagyonrendelő vagy a fent említett családtagja. Hozam kiadása esetén (a szerződésben meghatározott érték felett), történjen bármikor, a kedvezményezett osztalékként adózik az összeg után. Összességében megállapítható, hogy a bizalmi vagyonkezelés sokrétű előnyei, illetve rugalmassága miatt kiváló megoldás lehet azok számára, akik hosszú távon szeretnék élvezni a kriptoeszköz-befektetéseikből származó előnyöket.  Ügyvédek Lapja 2025 | 6

Régi-új jogi szolgáltatás

A bizalmi vagyonkezelők felelőssége Szeretem a római jogot. Különösen a praktikus, alapelvi szintű látásmódjuk tetszik, ami igencsak ellentétes nap­ jaink jogszabályalkotási tendenciájával. Különösen igaz ez a felelősségi jogra. Egy dolgot azonban sokáig nem értettem: mi a különbség a jó és gondos családapa (bonus et diligens paterfamilias) és a saját ügyekben tanúsí­ tott gondosság (diligentia quam suis) között? Feltételezem, hogy a kollégák közül nem sokan forgolódnak álmat­ lanul a kérdésen töprengve (megjegyzem, én sem), de joghallgató koromban nehezen tudtam elképzelni, hogy lehet a saját ügyeinknél is gondosabban eljárni. Aztán eltelt néhány év, és szembesültem a megbízotti felelősség­ gel. Valljuk be őszintén: ügyvédként a felelősség kényes kérdés és nehéz kereszt. A helyeslően bólogató kollégák meglepetésére azonban meg kell hogy jegyezzem: korántsem a legnehezebb. A bizalmi vagyonkezelő felelőssége például túlmutat a hagyományos megbízotti keretrendszeren. Amióta professzionális (úgynevezett üzletszerű) bizalmi vagyonkezelőként is tevékenykedünk, megértettem végre, hogy a római jogászok miért tettek különbséget a jó és gondos családapa és a saját ügyekben tanúsított gondosság között. Ezt fogom most itt, kedves olvasóink, elmondani a STEP Hungary Egyesület által 2025. március 21-én megrendezett, az európai bizalmi vagyonkezelők és örökléssel foglalkozó szakemberek találkozóján elhangzott gondolataimat is felidézve.

Dr. Illés István ügyvéd, Budapest

Miért foglalkozzunk a bizalmi vagyonkezelő felelősségével?

Minden felelősségi tényállás egyedi és izgalmas, ismeretük pedig a gyakorlatban létfontosságú. Nincs ez másként a bizalmi vagyonkezeléssel sem. Mivel gyakran ügyvédek járnak el bizalmi vagyonkezelőként (ahogy a nemzetközi gyakorlatban is), a téma aktuálisnak nevezhető.

Különösen, mivel alig találunk bírói gyakorlatot, a nemzetközi tapasztalatok pedig még kevéssé honosodtak meg. Ez azonban csak az egyik ok.

A bizalmi vagyonkezelő felelőssége ugyanis jelentősen különbözik más felelősségi esetektől. A vagyonkezelő idegen vagyon feletti, dologi jogilag korlátlan tulajdonosi jogokat gyakorol, ráadásul más érdekében. Ennél felelősségteljesebb megbízatást aligha tudunk elképzelni. A vagyonkezelő egyszerre tudja így befolyásolni a külvilág (a vagyonkezelőként vele kapcsolatba kerülő harmadik személyek), valamint a kedvezményezettek és a vagyonrendelő életét is.

Ettől persze még alakulhatna a felelőssége a társasági joghoz (ügyvezetői felelősség) hasonlóan; az elkülönült jogi személyiség hiánya és az üzletivel-vállalkozói tevékenységgel szemben álló (családi) magánvagyoni jelleg, valamint a felelősségre vonás kezdeményezésére jogosult személyek tág köre azonban jelentősen eltérő megközelítést tett szükségessé. Ügyvédek Lapja 2025 | 6

Foglalkoznunk kell tehát a vagyonkezelő felelősségével, mégpedig gyakorlati szemszögből, hiszen gyakran az ártatlannak gondolt családi vagyonkezelések döntéshozói sem tudják, mit vállaltak.

A fiduciárius felelősség, avagy kinek az érdekei fontosabbak?

A bizalmi vagyonkezelés és a fiduciárius felelősség szinte elválaszthatatlanok egymástól. Bár jogrendszerünk sokkal korábban ismerte a fiduciárius kapcsolatot (például biztosítéki célú vételi jog stb.), a legteljesebben azonban a bizalmi vagyonkezelésben

jelenik meg. Úgy is mondhatjuk, hogy a fiduciárius felelősség a bizalmi vagyonkezelés bizalmi jellegének kifejeződése a felelősség területén. De mit jelent ez a gyakorlatban?

Ahhoz, hogy megértsük a fiduciárius kapcsolatot, gondoljuk bele egy pillanatra: miért hoz létre valaki bizalmi vagyonkezelést? Talán az adókedvezmény miatt? Lehet. De miért is ad a jogalkotó adókedvezményt? Azért, mert a bizalmi vagyonkezelés a családi vagyonmegőrzés egyik alapvető intézménye: rábízzuk valakire a vagyonunkat (vagy egy részét), hogy megőrizze, gyarapítsa, majd adja vissza vagy adja át a családunknak, esetleg más kedvezményezettnek, ha mi már nem élünk vagy cselekvőképtelenné válunk. Ez a bizalom maximális foka: a vagyonunk tulajdonjogát bízzuk valaki másra, és cserébe – érthető okokból – a legkörültekintőbb eljárást várjuk el. A jó és gondos családapa eljárását.

A bizalmi vagyonkezelő legfontosabb kötelezettsége ezért az angol szakirodalomban az úgynevezett duty of loyalty, vagyis lojalitási kötelezettség, ami annyit jelent, hogy bármikor és bármit tesz (vagy nem tesz) a vagyonkezelő, azzal a kedvezményezettek érdekeit kell szolgálnia. A bizalmi vagyonkezelés alfája és ómegája a kedvezményezettek érdeke. Valójában minden más kötelezettség ebből az egyből vezethető le (például vagyonelkülönítési kötelezettség), és bármelyik kötelezettség megszegése végső soron a kedvezményezettek érdekeit sérti.

39

Régi-új jogi szolgáltatás

Ha belegondolunk, látszólag nincs nagy különbség az ügyvéd és a bizalmi vagyonkezelő között. Ügyvédként is a megbízó érdekei szerint kell eljárnunk, ennek fényében kell megítélnünk a tetteinket. Van azonban néhány lényeges eltérés.

Először is a bizalmi vagyonkezelő önállóan jár el, és nem utasítható. Míg az ügyvéd ügyfele „ámokfutása” esetén felhívhatja a figyelmet az utasítás hibájára, és/vagy végső soron felmondhatja a megbízást, addig a bizalmi vagyonkezelőnek gyakran az egyik legfontosabb feladata, hogy tevőlegesen is óvja meg a kedvezményezetteket saját maguktól. Másként fogalmazva: a kedvezményezettek valós érdekei gyakran nem egyeznek meg azzal, amit éppen aktuálisan szeretnének.

Vegyünk egy egyszerű példát: frissen nagykorúvá vált kedvezményezettünk tanulás helyett szeretné körbeutazni a földet, majd sportautót és luxusingatlant venne. Érdekében áll ez a tanulás, tapasztalatszerzés helyett? Aligha. Jót tesz a családi vagyonnak egy ilyen költekezés? Szintén aligha. A legtöbb vagyonrendelő éppen az ilyen tékozlás elkerülése végett vesz igénybe bizalmi vagyonkezelést. A vagyonkezelőnek ilyenkor tudnia kell nemet mondani.

Megjegyzem, természetesen minden a vagyonkezelési szerződés függvénye. Ha a vagyonrendelő szabad kezet adott a kedvezményezettnek, és nincs olyan másik kedvezményezett (például egy testvér), akinek a költekezés sérthetné az érdekeit, akkor természetesen lehetőség van a vagyonkiadásra.

Javasolt azonban ilyenkor is felmentvényt kérni. Nem példa nélküli ugyanis a nemzetközi gyakorlatban, hogy utóbb maga az érintett kéri számon a vagyonkezelőt, hogy miért nem védte meg saját magától.

Az előbbi példából is látszik a második jelentős különbség az ügyvédi és a vagyonkezelői felelősség között: ügyvédként általában egy viszonylag jól körülhatárolt érdekés motivációs rendszerrel megáldott ügyfelet képviselünk. Egy családi vagyonkezelési kontextusban – függetlenül attól, hogy külső, professzionális vagyonkezelőről vagy családi vagyonkezelésről van szó – a legritkább esetben egyeznek a családtagok érdekei. Megint vegyünk egy egyszerű példát: Nyugaton és idehaza is tipikusak az olyan vagyonkezelések, ahol a túlélő házastárs az elsődleges kedvezményezett, akinek az életszínvonalát, egészségügyi költségeit stb. a 40

kezelt vagyon terhére kell biztosítani, jellemzően hozamból (úgynevezett for life beneficiary). A házastárs halála után a fennmaradó vagyon már a gyermekeket gazdagítja (úgynevezett remainderman). Látható, hogy a házastárs érdeke a minél előbbi és minél nagyobb arányú vagyonkiadás, míg a gyermekeké a tőkefelhalmozás. Amíg persze egyet-

kört, és e tisztségük mellett maguk is kedvezményezettnek minősülnek.

Vajon mennyire életszerű elvárni egy vagyonkezelőtől, hogy valamennyi kedvezményezett érdekei között megkülönböztetésmentesen egyensúlyozzon, miközben minden egyes döntése hatással van a saját részesedésére? Hacsak nem változott meg

Egy családi kontextusban – külső, professzionális vagy családi vagyonkezelésről is legyen szó – a legritkább esetben egyeznek a családtagok érdekei. len családról (szülő-gyermek viszony) van szó, a probléma általában kezelhető. De mi a helyzet, ha a gyermekek és a házastárs között nincs rokoni kapcsolat? Hasonló érdekellentét merülhet fel, ha például két testvér az eredeti kedvezményezett, de később belépnek az ő gyerekeik, unokáik stb. Egy adott ponton a legharmonikusabb családi vagyonkezelésben is eljön a pillanat, amikor egyes kedvezményezettek érdekei tökéletesen ellentétessé válnak másokéval (például valaki idős korára tartalékolna, míg más éppen vállalkozás indításához keres tőkét). Az ilyen és hasonló helyzetekben a vagyonkezelő – megfelelőképpen előkészített szerződés és kristálytiszta vagyonrendelői utasítások hiányában – igencsak nehéz helyzetbe kerül. A fiduciárius lojalitási kötelezettség azonban ilyenkor is fennáll. Mégpedig mindegyik kedvezményezett irányában.

jelentősen a családi élet dinamikája Magyarországon az elmúlt néhány évben, akkor nem igazán. Jó eséllyel így nem kell sokat várni arra, hogy egy percunami keretében végül a bíróságok legyenek kénytelenek megtölteni tartalommal azt a meglehetősen sommás törvényi követelményt, miszerint a vagyonkezelőnek „a kedvezményezett érdekeinek elsődleges figyelembevétele mellett” kell eljárnia. Persze, ahogy a mondás is tartja, minden szentnek maga felé hajlik a keze, de a napjainkban meglehetős idegenkedéssel szemlélt üzletszerű vagy professzionális vagyonkezelés sokkal kiszámíthatóbb e téren. Egy független, saját érdekektől mentes, professzionális vagyonkezelő ugyanis sokkal könnyebben tud kívül maradni a családi érdekek és játszmák hálóján, miközben a felelősségre vonása is következetesebb és egyszerűbb.

A családi vagyonkezelő érdekellentéte: az időzített bomba

A vagyonkezelő csapdája: felelősség a vagyonelkülönítési és számadási kötelezettségért

Az eltérő érdekekből fakadó bonyolult helyzeten drámai mértékben ront, ha a vagyonkezelő maga is érdekelt a bizalmi vagyonkezelésben. Aki nem látott még bizalmi vagyonkezelést, az most megrökönyödhet: nem összeférhetetlen az, hogy a vagyonkezelő – aki a saját érdekei elé kell hogy helyezze a kedvezményezettekét – maga is érdekelt lehet a vagyonkezelésben? A rövid válasz: nem. A vagyonkezelő ugyanis csak kizárólagos kedvezményezett nem lehet, de több kedvezményezett egyike igen. Valójában ez a bevett gyakorlat: kutatásaink szerint a Magyarországon ma hatályban lévő mintegy 1800 bizalmi vagyonkezelés közel kilencven százaléka úgynevezett eseti vagy családi bizalmi vagyonkezelés, amikor maguk a családtagok látják el a vagyonkezelői feladat-

A lojalitási kötelezettség szakirodalma könyvtárakat tölt meg az angolszász országokban. Lényegesen áttekinthetőbbek (igaz, nem feltétlenül egyszerűbbek) viszont a további, főként a vagyonkezelés tartalmához és a vagyonkezelő tevékenységéhez kapcsolódó elvárások.

A gyakorlatban a legtöbb problémát a vagyonelkülönítési kötelezettség adja. Ez a szigorú szabály az egyik legalapvetőbb garanciája a kedvezményezetti érdekek védelmének. A vagyonelkülönítés teszi ugyanis lehetővé a kezelt vagyon védelmét (például a vagyonkezelő hitelezőitől), a kezelt vagyon tárgyainak nyomon követését, az adófizetési kötelezettség megállapítását, a kedvezményezetti vagyonkiadás követeléÜgyvédek Lapja 2025 | 6

Régi-új jogi szolgáltatás

sét stb. Mivel a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyon nem önálló jogi személy, a vagyonelkülönítés teszi egyedül láthatóvá, hogy a vagyonkezelő vagyonán belül mi szolgál saját célra, és mi tartozik másokhoz. Nem véletlen, hogy a megszegése a legtöbb esetben kiváltja a vagyonkezelő objektív felelősségét.

Kiemelt fontossága ellenére a vagyonelkülönítési kötelezettséget kissé félrevezető módon úgy fogalmazza meg a Ptk., hogy a vagyonkezelő köteles a kezelt vagyont elkülönítve nyilvántartani. A szabály azt sugallja, mintha a puszta nyilvántartás – fizikai elkülönítés nélkül – is elégséges lenne. Ez azonban tévedés. Kétségtelen, hogy külön nyilvántartás nélkül – ami saját adószámot és könyvelést, valamint a legtöbb adónemben önálló adóbevallásokat jelent – nincs vagyonvédelem, hiszen nem érvényesül a vélelem, miszerint egy végrehajtási szituációban az elkülönítve nyilvántartott vagyontárgyakat a kezelt vagyonhoz tartozónak kell tekinteni, és fordítva. Márpedig a vagyon védelme, biztonság a kedvezményezettek legalapvetőbb érdeke, ezért a vagyonkezelő felelőssége fennáll. Mi a helyzet azonban, ha van ugyan saját könyvelése a kezelt vagyonnak, de nincsenek saját bankszámlái (a vagyonkezelő folyószámláján van a kezelt vagyon is), esetleg a vagyonkezeléshez tartozó ingóságok (például festmények) jelöletlenül a vagyonkezelő házában vannak kifüggesztve? Vajon a végrehajtó, a hatósági átutalást előíró NAV vagy az azt végrehajtó bank át fogja nézni a könyvelést, és annak megfelelően intézkedik? Biztosan nem, hiszen az ő érdekük a behajtás.

Fizikai elkülönítés hiányában pedig nem lehet megfelelően azonosítani a kezelt vagyon tárgyait.

Fizikai elkülönítés nélkül tehát a vagyonvédelem csak korlátozottan érvényesülhet, ami szintén ellentétes a kedvezményezettek érdekeivel. A vagyonkezelő kötelessége és felelőssége tehát, hogy a kezelt vagyon mindig pontosan vezetve, elkülönítetten álljon a kedvezményezettek rendelkezésére.

A családi/eseti vagyonkezelők zöme most persze valószínűleg legyint, hiszen nekik általában egy üres, azaz más tevékenységet nem végző, minimális tőkével ellátott vagyonkezelőt kell vezetniük (jellemzően vagyonkezelő kft.), ráadásul a Ügyvédek Lapja 2025 | 6

cég tulajdonosi és érdekeltségi rendszere sokszor jelentős átfedésben van a vagyonkezelésével. Ez azonban nem mentesíti őket. Tegyük fel például, hogy az eseti vagyonkezelő üzletrészeit végrehajtás alá vonják. Megtehetik, hiszen a vagyonkezelői üzletrész nem része a kezelt vagyonnak. Az új tulajdonos-ügyvezető – látva a vagyonelkülönítés hiányát – a társasági vagyon körében igényt tarthat akár kezelt vagyoni elemekre is, ha a nyilvántartás alapján nem azonosítható be egyértelműen, hogy melyik eszköz és milyen mértékben tartozik a kezelt vagyonhoz. Még rosszabb a helyzet a magánszemély vagyonkezelők esetében. Ott a teljes, saját célra szolgáló (magán)vagyon is összekeveredhet a kezelt vagyonnal. Hiába az elkülönített nyilvántartás, fizikai vagyonelkülönítés nélkül óriási felelősségi kockázatot görget maga előtt a vagyonkezelő.

A vagyonelkülönítési kötelezettségből fakadó felelősségi helyzetek jól mutatják, hogy a vagyonkezelővel szemben mennyivel szigorúbb a felelősségi mérce, mint ha valaki a saját ügyében jár el. Nincs ez másként az egyéb kötelezettségek kapcsán sem.

Ezekre azonban terjedelmi okokból most nem fogok kitérni, már csak azért sem, mert a vagyonkezelői felelősség kapcsán két további téma megkerülhetetlen.

Felelősség a külvilággal szemben

Nem nevezhető túl szerencsésnek a bizalmi vagyonkezelő a felelősség irányait tekintve sem. Nem elég ugyanis folyamatosan a vagyonrendelőt és a kedvezményezettet szem előtt tartania, mivel a tulajdonosi joggyakorlás közben óhatatlanul részt vesz a gazdasági forgalomban, és a kezelt vagyon terhére kötelezettségeket vállal vagy akár kárt okoz. Nem közömbös, hogy miként alakul a felelőssége az ilyen helyzetekben.

Jó hír a vagyonkezelőknek, hogy a kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségek szinte mindig a kezelt vagyont terhelik, azaz a vagyonkezelő személyes vagyona nincs veszélyben. Ha tehát például a vagyonkezelő ingatlant akar vásárolni a kezelt vagyonból, de nincs rá elég fedezet, akkor az eladó általában csak a kezelt vagyonból kereshet kielégítést mint a kezelt vagyon hitelezője. Ez alól egyedüli kivétel, ha szerződéskötéskor a vagyonkezelő nem tájékoztatta a kezelt vagyoni források

elégtelenségéről, vagyis lényegében megtévesztette. Sokkal kevésbé elnéző viszont a bizalmi vagyonkezelés joga a deliktuális károkozással szemben. Ebben az esetben ugyanis – bár nem teljesen egységes a szakma a kérdésben – a vagyonkezelő a személyes vagyonával válik felelőssé akkor is, ha a kárt a vagyonkezelési tevékenység keretében okozta.

A felelősségre vonásra jogosult személyek köre

Ha a fentiek után valakinek maradt még kedve bizalmi vagyonkezelői megbízatást vállalni, akkor azt is meg kell jegyezni, hogy a bizalmi vagyonkezelés azon ritka jogviszonyok közé tartozik, ahol olyan személy is jogosult a vagyonkezelő felelősségre vonására, aki – e minőségében legalábbis – nem érintett a felelősségi tényállással. Ez pedig a vagyonrendelő.

Mint korábban láttuk, a bizalmi vagyonkezelés kizárólag a kedvezményezettek érdekeit szolgálja, azaz a vagyonrendelő csak akkor érintett a vagyonkezelő tevékenységével, ha ő maga is kedvezményezettnek minősül. Ennek ellenére a vagyonrendelő is kezdeményezheti a vagyonkezelő felelősségre vonását. Ez különösen azokban az esetekben vezethet nehéz helyzethez, ha a vagyonrendelő a többi féltől (vagyonkezelő, kedvezményezettek) eltérően ítéli meg a kedvezményezetti érdekeket. Így akár előfordulhat az is, hogy egy vagyonkezelői lépést (például ingatlanvásárlás) a kedvezményezettek az érdekükkel összhangban állónak fogadják el, míg a vagyonrendelő nem.

Megtörténhet tehát, hogy az egyik fél (például vagyonrendelő) akkor akarja a vagyonkezelőt felelősségre vonni, ha megtesz egy intézkedést, míg a másik akkor, ha elmulasztja (például kedvezményezettek). Érdemes-e vagyonkezelőnek állni?

A fentiek alapján joggal vetődik fel a kérdés, hogy érdemes-e a vagyonkezelői hivatást választani. Azt hiszem, a fenti ízelítő alapján is látható, hogy szép és nem kevés kihívással teli hivatásról van szó, amelyet komolyan csak megfelelő garanciák (például felelősségbiztosítás, korlátolt felelősségű cégforma) mellett célszerű választani. Aki pedig erre adja a fejét, készüljön fel rá, hogy sokkal szigorúbb a jó és gondos családapa felelősségi mércéje mindenki máséhoz képest…  41

Innováció

Ikon Kódex – a GDPR szerinti tájékoztatás új formája Ügyvédi praxisomban kiemelten foglalkozom adatvédelmi tanácsadással, így gyakran szembe kerülök egy gya­ korlati dilemmával: ha a tájékoztatási kötelezettség elvárásainak teljesen megfelelek, hosszú lesz az érintetti tájékoztató, ijesztő, jogászi nyelvezetű és nehézkesen befogadható. Ez azonban nem felel meg az átláthatóság követelményének, mivel az érintett számára általában érthetetlen, a tájékoztatást sem teljesíti. Hogy legyen egy tájékoztató átlátható, ugyanakkor tartalmilag teljes? Ez az ellentmondás adott inspirációt az Ikon Kódex kiala­ kításához. Ebben a cikkben egy „szerelemprojektemet” szeretném bemutatni: miért érdemes az Ikon Kódexet alkalmazni, mire szolgál, és milyen előnyöket jelent az adatkezelési tájékoztatók elkészítése során.

Dr. Dékány Dóra ügyvéd, Budapest 1. Minek foglalkozik egyáltalán valaki ilyesmivel?

Arra kerestem választ, hogyan lehet a GDPR1 13–14. cikk szerinti tartalmi elemeket úgy láthatóvá, érthetővé tenni, hogy közben ne veszítse el a jogi szakszerűséget, és az érintett is szívesen fogadja.

Az Ikon Kódex célja, hogy ikonografikus elemekkel támogassa az érintettek tájékoztatását; nem helyettesítve a teljes szöveges adatkezelési tájékoztatót, hanem a vizuális segédeszközeként.

Az alábbiakban először röviden áttekintem a jogi hátteret, majd bemutatom az Ikon Kódex koncepcióját, és végül azt, hogy milyen módon segítheti az ügyvéd munkáját.

2. Jogi keretek – a GDPR és az ikonok

A GDPR által előírt egyik legfontosabb és legelőször számonkért adatkezelői kötelezettség a megfelelő tájékoztatás nyújtása az érintettek részére. A 12. cikk (1)–(2) bekezdése szerint az adatkezelőnek „tömör, átlátható, könnyen hozzáférhető, egyszerű és közérthető nyelven” kell tájékoztatnia az érintettet arról, hogy milyen adatkezelési tevékenység folyik, a 13–14. cikk pedig meghatározza a szükséges tájékoztatás részletes tartalmi elemeit (például az adatkezelő kiléte, célok, jogalap, adatátadás harmadik országba, tárolási idő, érintetti jogok stb.).

A 12. cikk (7) bekezdése kifejezetten nevesíti is az ikonok szerepét, miszerint az érintett részére a 13. és 14. cikk alapján nyújtandó információkat szabványosított ikonokkal is ki lehet egészíteni annak érdekében, hogy a tervezett adatkezelésről az érintett jól látható, könnyen érthető és jól olvasható formában kapjon általános tájékoztatást.

42

Az elektronikusan megjelenített ikonoknak géppel olvashatónak kell lenniük.

A GDPR jelen esetben azokra a szabványosított ikonokra gondol, amelyeket az EDPB (European Data Protection Board – Európai Adatvédelmi Testület) véleményezett a bizottság számára. Az EDPB dokumentumai nem szabtak eddig ilyen kötelező, egységes ikonrendszert, de iránymutatásai és a nemzeti hatóságok kezdeményezései mutatják, hogy van igény arra, hogy a GDPR-kommunikációban ikonok is szerepeljenek.

Az olasz adatvédelmi hatóság pályázatot hirdetett a témában2, illetve a finn adatvédelmi hatóság egy 18 ikont tartalmazó csoma-

got is készített a tájékoztatás elősegítésére3.

Tehát bár egységes rendszert még nem hagytak jóvá, ez nem akadályozza, hogy az adatkezelők lokálisan alkalmazzák ezt a praktikus formátumot.

A jogszabály egyértelművé teszi, hogy az ikonok nem önmagukban, hanem kiegészítésként alkalmazandók, aminek célja az áttekinthetőség, de nem pótolja a részletes tájékoztatást. A legideálisabb a lépcsőzetes tájékoztatás; az első szinten a legfontosabb információkat ikonokkal egészítik ki, ezt követi a részletes, második szint a jogilag precíz és teljes szöveggel.

(Spoiler: az Ikon Kódexben erre is van ötlet, de erről majd később.) Ügyvédek Lapja 2025 | 6

Innováció

Az ikonhasználat jelenleg tehát jó gyakorlat, nem kötelező szabály, azonban megfelel az EU-s adatvédelmi kultúra fejlődési irányának, hogy az adatkezelők ilyen innovatív megoldásokat használjanak.

3. Mi az Ikon Kódex?

Az Ikon Kódex egy bárki által ingyenesen alkalmazható rendszer, az adatkezelési tájékoztatás során lehet felhasználni. Az Ikon Kódex tartalmaz egyfelől egy ikonkészletet, illetve egy közérthető, ugyanakkor jogilag precíz leírást, amely elérhető a www.ikonkodex.hu

4. Hogyan használjuk az Ikon Kódexet?

Az alábbiakban az Ikon Kódex alkalmazásának három példáját mutatom be.

4.1. Átláthatóság a jogi szövegben A legegyszerűbb felhasználása az ikonoknak, ha a már használt adatkezelési tájékoztatókat – akár a margón – kiegészítjük a grafikus megjelenítéssel. Ez átláthatóvá teszi a hosszú jogi szöveget, egyfajta tartalomjegyzékként is funkcionálhat. Külön ikon jelöli az adatkezelés célját céltáblával vagy a címzettek kategóriát borítékkal. A megőrzési idő ikonja floppy, az automatizált döntéshozatalt pedig egy robot jelzi. Az ikonok megtörik a szöveget, vezetik a szemet, emészthetővé teszik a tájékoztatást.

4.2. Tájékoztatókivonat mint első lépcsős tájékoztatás Hiszek a lépcsőzetes tájékoztatásban, mivel ez kedvező az érintett számára, így elérheti a célját. Ennek érdekében célszerű olyan adatkezelésitájékoztató-kivonatot készíteni, amely tartalmazza a legfontosabb információkat (adatkezelő neve és elérhetősége, adatkezelési cél, a megőrzés időtartama stb.) és azt, hogy a részletes tájékoztató hol található. Ebben az esetben az adatkezelés jellemzőit ikonokkal is lehet helyettesíteni, mivel a második lépcsőben rendelkezésre áll a részletes, szöveges tájékoztatás. A kivonat tartalmazhat ikont arra vonatkozóan, hogy az adatokat nem továbbítják harmadik országba, illetve nem kerül sor a személyes adatok különle-

honlapon. Mivel az ikonok magyarázatát a honlap központilag tartalmazza, az adatkezelőnek elég ezt hivatkoznia a részletes magyarázat helyett.

Az Ikon Kódex tehát egy – elsősorban magyar környezetre szánt – szabványos ikon- és jelkulcsrendszer, amely támogatja az adatkezelési tájékoztatók felső, áttekintő rétegét, illetve segíti a szöveges adatkezelési tájékoztatók áttekinthetőségét. A kódex célja egyfelől, hogy az érintett rögtön vizuális összképet kapjon arról, milyen adatkezelési elemekkel áll szemben, és hogy ösztönözze a részletes tájékoztatás megnyitását, anélkül hogy a felszíni réteg túlzsúfolttá válna, másfelől a szöveg mellett az ikonok segítsék az áttekintést.

A kódex elsősorban a GDPR által használt fogalmakat használja, így a GDPR hatálya alá tartozó adatkezelések során alkalmazható. A kódex hivatalos oldala tartalmazza a letölthető ikoncsomagokat, a felhasználási feltételeket és a részletes ismertetőt. Ügyvédek Lapja 2025 | 6

43

Innováció

ges kategóriájának kezelésére. Fontos azonban, hogy minden esetben tüntessük fel, hol érhető el az ikonok magyarázata; ez a honlap linkelésével érhető el.

4.3. AdatIndex – minden ráfér egy oldalra?

Tegyük a kezünket a szívünkre: sokszor ügyvédként nemcsak a szöveg elkészítésével megy a munkaidő, hanem a formátuméval is. A megbízó megnyeréséhez szükséges, hogy ne keszekusza dokumentumokat kapjon, hanem egységes, szép formátumot használjunk. Ezt elősegítendő az Ikon Kódex honlapján elérhető az

AdatIndex, amely egy egyoldalas, első lépcsős tájékoztató formátum, amelyet az adatkezelők – és az őket segítő ügyvédek – szabadon használhatnak. Az űrlapon meg kell adni az adatkezelés részleteit, és a honlap elkészíti az adatkezelési tájékoztatót – ikonokkal kiegészítve. Mivel ez általában első lépcsős tájékoztató, ezért – link és QR-kód elhelyezésével – utalást tartalmaz a részletes adatkezelési tájékoztatóra.

Nagyon egyszerű adatkezeléseknél még az is elképzelhető, hogy minden elfér az AdatIndexen – például egy fodrász adatkezelő által kezelt kapcsolattartói adatok vagy egy bolt által kiállított számlával kapcsolatos

adatkezelés esetén. Ilyenkor az adatkezelő a honlapon elkészítheti az AdatIndexet, amely azonnal letölthető, és már ki is helyezhető az üzletben.

Mivel az ikonok felhasználása szabad, ezért csak a fantázia szabhat határt a formátumnak. Biztos vagyok benne, hogy zseniális grafikai megoldásokat lehet még alkalmazni.

5. Miért jó az Ikon Kódex? Részletes előnyök és megfontolások

5.1. Előnyök az adatkezelők számára Az Ikon Kódex nem puszta design-feature, hanem értéket teremt jogi és gyakorlati síkon is: Az érintetti transzparencia valódi mélysége Az adatvédelmi jogban gyakran elhangzik, hogy átláthatóság, érthetőség – ám ezek elvont fogalmak. Az Ikon Kódex kézzelfoghatóvá teszi, mit jelent az átlátható tájékoztatás. Az érintett azonnal vizuális jelet kap arról, mit érdemes továbbolvasni. Mivel az emberi figyelem egyre nehezebben felkelthető, ezért ez a vizuális belépő sokat segít.

Jogszerűség erősítése és megfelelési érv A GDPR 12. cikk (1)–(3) és (7) paragrafusa előírja az átláthatóságot, és lehetővé teszi ikonok használatát abban az esetben, ha az érintettek továbbra is hozzáférnek a teljes információhoz. Az Ikon Kódexet használó adatkezelő demonstrálni tudja, hogy az ikonréteg és a részletes háttérszöveg együtt biztosította a GDPR-elvárások teljesítését.

Ez különösen hasznos hatósági ellenőrzés vagy panasz esetén, amikor a tájékoztatás módját is számonkérik.

Sok ügyfél pusztán jogi papírnak tekinti az adatvédelmi dokumentumokat, amelyeket végig sem szokott olvasni. Az ikonokat könnyebb befogadni, de szükség van edukációra is: el kell magyarázni, hogy az ikon önmagában nem helyettesíti a jogi részleteket.

A felhasználói élmény és bizalom növelése A GDPR-kommunikáció sokszor unalmas, jogi sablonszövegként hat. Az Ikon Kódex bevezetése – igényes grafikai megjelenéssel – azt kommunikálja, hogy az adatkezelő törődik azzal, hogy az érintett ne csak jogilag legyen informált, hanem értse is, mi történik. Ha jól ismert, szabványos ikonrendszert lát, nőhet benne az érzés, hogy az

44

Ügyvédek Lapja 2025 | 6

Innováció

adatkezelés transzparens és professzionális.

Ez növelheti a bizalmat, javíthatja a felhasználói élményt és elősegítheti az ügyfelek meggyőzését.

Skálázható és moduláris Egy nagyobb cég több szolgáltatásban végez adatkezelést (honlap, ügyfélszolgálat, marketing stb.). Az ikonrendszer egységesen alkalmazható az összes alrendszerben, így az érintett azonos vizuális rendszerben találko-

ható, és meghatározott, jogilag alátámasztott jelentéstartalommal bír. Ez versenyelőnyt jelenthet, mivel az ügyfelek látják, hogy nem editorship, hanem állandó rendszer áll mögötte. Összességében biztosan megéri, hiszen az ügyfélelégedettség kifizetődő.

6. Kritikus kérdések

Noha nagy előnyöket ígér az ikonrendszer alkalmazása, nem szabad elfelejteni a kor-

Az ikon + szöveg tandem azonnali eligazító vizuális jelet ad, ugyanakkor a jogi tartalom nem marad mellőzött, elérhető a háttérben. zik az adatkezelési elemekkel – ez konzisztenciát teremt. Az egységes megjelenés a cég profizmusát is mutatja.

5.2. Előnyök az adatkezelőket támogató ügyvédek számára Ügyvédként feladatunk az ügyfelek támogatása a jogszabályi megfelelés rögös útján. Ez kettős elvárás: megfelelés a jogszabályoknak és megfelelés az ügyfelek igényeinek.

A jogszabályi megfelelést az Ikon Kódex a tájékoztatási kötelezettség elősegítésével, illetve az átláthatóság megteremtésével támogatja.

A megbízó boldogsága nem ennyire objektív mérce, azonban az eddigi tapasztalatok alapján előszeretettel támogatják az ikonok bevezetését. A megbízó számára az ikonok egy száraz és nehezen érthető jogterületet tesznek kissé emberibbé, játékossá, ugyanakkor azt látják, hogy az ügyvéd kreatív és innovatív megoldásokat alkalmaz a megbízás ellátása során, ami szintén piros pont. A megbízók – különösen a kkv-szektor – értékelik, ha nem egy adathalmazt teszünk le az asztalra, hanem vizuálisan segített, átlátható rendszert kínálunk.

Az ikonrendszer bevezetése kezdetben biztosan erőfeszítést igényel – ha más nem, a dokumentumok szerkesztése terén –, mivel a megszokott, kizárólag szöveges formátumot ki kell egészíteni, de hosszú távon sablonizálható.

Más adatvédelmi tanácsadók is alkalmazhatnak vizuális megoldásokat (például infografikákat, diagramokat), de az Ikon Kódex előnye, hogy egységes ikonrendszert kínál, letölthető, modulárisan adaptálÜgyvédek Lapja 2025 | 6

látokat és a kritikákat sem. Az ikon nem helyettesíti a szöveges tájékoztatást, csak kiegészíti és áttekinthetővé teszi. Fontos, hogy az ikonok akkor segítik a megértést, ha a jelentésük egyértelműen meg van határozva, ezért mindig utalni kell az Ikon Kódexre az alkalmazott felületen – ennek hiánya sérti a transzparenciát –, biztosítani kell továbbá az akadálymentességet, például alt text vagy aria-label útján.

Magyarországon nincs hivatalos, kötelező adatvédelmi ikonrendszer, semmi nem tiltja azonban, hogy az adatkezelő saját ikonokat használjon. Az Ikon Kódex az egyedi ikonkészlet megtervezését, valamint a mögöttes jelentéstartalom elkészítését spórolja meg az adatkezelőnek egy online elérhető kódex közzétételével.

Nem szabvány, nem kötelező, de szabadon felhasználható.

jon arról, milyen kategóriákra érdemes figyelnie, és ösztönözze a továbbolvasást.

Ugyanakkor a jogi tartalom – a részletes adattájékoztató – nem marad mellőzött, elérhető a háttérben. Ügyvédként az Ikon Kódexet innovatív eszközként alkalmazhatom ügyfeleim adatkezelési dokumentumaiban: gyorsabb kidolgozást, kevesebb hibalehetőséget, ügyfélbizalom-növekedést és a hatóság felé bemutatható transzparenciademonstrációt biztosít. Az ügyfelek egyfajta prémiumszolgáltatásként tekintenek rá, mivel kétségtelenül többet nyújt, mint a kötelező tartalom.

Természetesen messze állunk attól, hogy az ikonrendszerek önmagukban jogi garanciát jelentsenek, de az Ikon Kódex olyan eszköz, amely a megvalósíthatóság és az innováció határán működik, és előrevetítheti, hogy a jövőben vizuálisabbá válik az adatvédelmi jog kommunikációja. 

Jegyzetek 1

7. Hogyan kezdjünk hozzá?

Az Ikon Kódex ikonkészletét a felhasználási feltételek betartása mellett bárki szabadon és ingyenesen használhatja. Az ikonkészlet letölthető a honlapról, az ikonok beépíthetők a saját adatkezelési tájékoztatóba. Ha kompakt, egyoldalas tájékoztatót szeretne készíteni, az adatok kitöltése után a honlap azonnal megcsinálja az AdatIndexet.

8. Záró gondolatok

Ahogy szerzőként és adatvédelmi tanácsadóként látom, az Ikon Kódex nem pusztán grafikai játék: olyan eszköz, amely segít kiegyensúlyozni a jogi pontosság és az érthetőség közti feszültséget. Az ikon + szöveg tandem lehetővé teszi, hogy az érintett rögtön vizuális jelet kap-

2

3

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK-irány­ elv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet).

Az olasz Garante 2021-ben pályáza­ tot hirdetett ikoncsomagokra (Easy privacy information via icons). A nyertes ikoncsomagokat nyilvánosságra hozták, hogy minden szereplő használhassa őket (edpb.europa.eu). A kezdeményezés nem vált mindennapossá, és nem lett általános európai szabvány.

A finn GDPR-ikonútmutató (2024) példá­ ja azt mutatja, hogy szakmai közösségek képesek 18 ikonra kiterjedő rendszert kialakítani, amely lefedi az érintetti jogokat és adatkezelési elemeket (GDPR Data protection icons graphic guidelines [1-2024], datalit.fi).

45

Kamarai körkép

Éltető erejű múlt

A Debreceni Ügyvédi Kamara kiállítással emlékezett elődeire Az emlékezés, a történelmi emlékek felidézése és ébrentartása, a történelem tanulságainak rendszerezé­ se és a belőlük felismerhető üzenet hasznosítása minden ember, kisebb nagyobb emberi közösség egyben akár szakmai hivatásrend jól felfogott érdeke, ha nem kötelessége is. Ez év tavaszán a Debreceni Ügyvédi Kamara is megemlékezett – sok más hazai területi kamarához és az országos MÜK-höz hasonlóan - a kamarai lét fennállásának 150. évfordulójáról. S ez év őszén pedig –a BÜK által kezdeményezett és a Magyar Nemzeti Múzeum által felkarolt nagysikerű kiállítás mintegy folytatásaként, október 15-én Debreceni Ügyvédi Kamara is egy rendkívül érdekes és tanulságos kiállítással tisztelgett elődei előtt a Déri Múzeumban (a kiálltás november 30-ig volt látogatható). A jeles eseményen a város polgármestere, dr.

Papp László (maga is – bár szünetelő – ügyvéd) beszélt megnyitó beszédében a város és az ügyvédség kapcsolatáról, dr. Angi János, a kiállításnak helyet adó Déri Múzeum igazgatója a kiállítás szakmai vona­ tozásairól, dr. Lampé Zoltán a DÜK elnöke az a kiállítás sok örömet jelentő előkészítési munkálatairól, kiemelve a BÜK és a Nemzeti Múzeum segítségét, dr. Kiss István és dr. Gaál Zsolt, valamint dr. Papp Erika, a néhai dr. Papp Sándor legendás kamarai elnök lányának kiemelkedő gyűjtőmunkáját, majd bemutatta a 150. kamarai évforduló tavaszi eseményének „fehér könyvben” kiadott emlékezetes előadásait. Külön érdekessége volt a megnyitó eseménynek dr. Dobrossy Istvánnak, a kamara titkárának a beszámolója azokról a személyes, családi vonatkozásokról, amelyek egyik azonos nevű debreceni ősének életét mutat­ ta be, aki annak idején a XIX. századi legendás Táncsics Mihály ügyvédje volt.

Ezen esemény alkalmából talán nem tanulság nélkül való egy rövid kis visszapillantást tennünk arra az érdekes szimbiózisra, ami Debrecen és regionális vonzáskörzetének ügyvédsége között kialakult az év-

46

századok során. A város története és fejlődése – ahogy azt kiolvassuk és itt most tömören összefoglaljuk az e témával foglalkozó történeti munkákból, forrásokból is – szorosan összefonódik azzal a sajátos

polgári kultúrával, amely a várost a reformkortól kezdve az ország egyik legfontosabb szellemi, gazdasági és igazságszolgáltatási központjává tette. A helyi ügyvédség ebben a folyamatban nem csupán jogi szolgáltató-

Ügyvédek Lapja 2025 | 6

Kamarai körkép

Dr. Papp László

Dr. Angi János

ként, hanem a városi közélet és társadalmi modernizáció egyik meghatározó szereplőjeként volt jelen.

A XIX. század második felében Debrecen – a református kollégium, a kereskedelmi hálók és az erős kézműves polgárság révén – a magyar polgárosodás egyik kiemelt gócpontjává vált. E korszakban az ügyvédek nem csupán jogi képviseletet nyújtottak: közéleti véleményformálóként, városi tisztségviselőként, iskola- és egyesületalapítóként jelentek meg. A helyi ügyvédség – országos viszonylatban is egyedülálló módon – szervesen kapcsolódott főként a református egyház, a kereskedőréteg és az értelmiség hálózataihoz.

Az államszocializmus követő rendszerváltás után újjáépülő intézményrendszer, a jogi pluralizmus visszatérése, a magánjog és a vállalkozói szféra újjászer-

Dr. Lampé Zoltán

szakértelem a városfejlődés strukturális tényezőjévé válik.

A jövőbeni együttműködés lehetőségei több irányban is kirajzolódnak. Mindenekelőtt – miként ez más városok esetében is érvényes - erősíthető a város és az ügyvédség közös szerepvállalása a joghoz való hozzáférés regionális fejlesztésében. A digitalizált igazságszolgáltatás, az online bírósági rendszerek és a jogi oktatás modernizációja új együttműködési teret nyit: közös képzések, gyakorlati programok, szakmai fórumok szervezése révén Debrecen a régió jogi innovációs központjává válhat.

Másrészt a város gazdasági átalakulása – különösen a technológiai, egészségipari és energetikai beruházások – megköveteli a jogi szakértelem folyamatos jelenlétét. A helyi ügyvédi kar így a gazdaságfejlesztés egyik informális, de meghatározó szereplőjévé

Dr. Dobrossy István

Debrecen és a helyi ügyvédség viszonya történetileg is, ma is és a jövőben is szimbiózison alapul: a város fejlődése erősíti a hivatást, a hivatás működése pedig hozzájárul Debrecen társadalmi, gazdasági és kulturális erejéhez. Ez az együttműködés képezi azt az identitásélményt, amely Debrecent nem csupán regionális igazságszolgáltatási központtá, hanem a magyar jogi kultúra egyik meghatározó városává teheti.

Komlós Attila

A debreceni ügyvédség tradícióként őrzi a városi közéletben betöltött szerepét. Ezt a funkciót a XXI. században új formákban újra lehet értelmezni. veződése, valamint a Debreceni Egyetem jogászképzésének megerősödése új korszakot nyitott. Az egyetem és az ügyvédség kapcsolata különösen termékeny.

A XXI. század Debrecenjében a helyi ügyvédség szerepe továbbra is alapvető.

A város gazdasága bővül, a nemzetközi vállalatok megjelenése, a régiós logisztikai és ipari központ erősödése, valamint a város új oktatási és egészségügyi beruházásai mind olyan területek, ahol a jogi Ügyvédek Lapja 2025 | 6

válhat: olyan tudásközösséggé, amely segíti az új befektetések jogi beágyazását és a vállalatok megfelelőségét. És nem utolsó sorban: fontos a közösségi és társadalmi kapcsolódások jövője is.

A debreceni ügyvédség tradícióként őrzi a városi közéletben betöltött szerepét, és ezt a funkciót a XXI. században új formákban – közösségi jogsegélyprogramok, jogtudatosságot fejlesztő projektek, iskolai edukációs programok – újra lehet értelmezni.

47

Egyedi Volvo ajánlatok ügyvéd ügyfeleinknek XC40, XC60, XC90 modellek 17% árelőnnyel

Kérjen ajánlatot!

Az ajánlat kizárólag orvos és ügyvéd ügyfeleinkre érvényes, amennyiben igazolható a tevékenység és hazai forgalomba helyezés esetére vonatkozik. A kedvezmény a regisztrációs adóval csökkentett listaárból értendő. A kedvezmény flottamegrendelésekre nem vonatkozik!

Az ajánlatok nem kombinálhatóak más ajánlatokkal, a kedvezmények nem vonhatók össze. Érvényes: 2025. december 31-ig.

A tájékoztatás nem teljes körű. A kép illusztráció. További információért keresse értékesítő kollégáinkat.

DUNA AUTÓ

1037 Budapest, Kunigunda útja 56.

dunaauto.hu/volvo

AI-újdonságok a Wolters Kluwer Hungarytól: a Jogtár® Expert AI-jal szintet lép az információkeresés

A Wolters Kluwer Hungary őszi mesterségesintelligencia fejlesztései gyorsabb és pontosabb szakmai információkeresést tesznek lehetővé az ügyvédek, jogászok számára. Az újdonságok között kiemelt helyen szerepel a Jogtár® Expert AI, amelynek segítségével a jogi adatbázisban található jogszabályokkal „csetelhetnek” a felhasználók.

A jogi információk világa egyre gyorsabban változik, és ezzel együtt a keresés módja is folyamatosan átalakul. A Wolters Kluwer Hungary mesterségesintelligencia-alapú fejlesztései ezt a szakmai szemléletet követik.

Jogtár ® Expert AI: kérdezze a jogszabályokat A Wolters Kluwer Hungary mesterségesintelligencia-fejlesztésének legújabb iránya a jogi keresést támogató szolgáltatás, amely a Jogtár® adatbázisában elérhető adatok és információk alapján válaszol a felhasználók szakmai kérdéseire.

A fejlesztések egyik kiemelt újdonsága a bármelyik szakmai Jogtár® csomag mellé választható Jogtár® Expert AI. A szolgáltatás segítségével a jogi területen dolgozó szakemberek gyorsabban és hatékonyabban találhatják meg a számukra releváns információkat a jogszabályokban.

Az AI-funkció lehetővé teszi, hogy a felhasználók egy jogszabály adott időállapotán belül tegyenek fel kérdéseket. Ám nemcsak a hatályos időállapotnál működik az Expert AI, hanem a jogszabály bármelyik időállapota kiválasztható.

Könnyen kezelhető, átlátható felület A keresőmezőben a felhasználók természetes nyelven, élőbeszéd formában fogalmazhatják meg kérdéseiket. A felületen nyomon követhetők a felhasználható kreditek, valamint megtalálhatók a korábbi beszélgetések és kérdések, amelyek bármikor visszakereshetők és folytathatók.

Működését több innovatív elem is jellemzi.

A válaszok mellett minden esetben megjelennek a felhasznált források, így az előfizetők egyetlen kattintással elérhetik azt a jogszabályi szövegrészt, amelyből a modell dolgozott. Az adott témához kapcsolódva további kérdéseket is fel lehet tenni, pontosításokat lehet kérni.

A modell nemcsak az általános, egyszerű kérdésekre, hanem a bonyolultabb, összetettebb esetekre is képes szakmailag megalapozott válaszokat adni.

Válassza meglévő Jogtár-előfizetése mellé a Jogtár® Expert AI szolgáltatást!

Ha még nincs Jogtár-előfizetése, próbálja ki a Jogtárat és az AI-funkciót díjmentesen, kötelezettségek nélkül. →

Őszi AI-újdonságok Mesterséges intelligencia a HR Jogtárban A modulokhoz, azaz egy jól körülhatárolt szakmai adatbázishoz kapcsolódó AI-fejlesztések területén a legújabbnak a HR Jogtár® Prémium csomagban elérhető chatbot megoldást számít.

A HR Jogtár® AI-keresőasszisztens segítségével a felhasználók a Munka törvénykönyve, az ahhoz kapcsolódó nagykommentárok és a HR Jogtár® válogatott szakmai anyagai között kereshetnek integráltan.

A HR Jogtár® Prémium előfizetői számára az új AI-keresőasszisztens funkció már elérhető, míg az érdeklődők díjmentesen, kötelezettségek nélkül kipróbálhatják a demóregisztrációt követően. → MK AI hírlevél a jogszabályi változások gyorsabb áttekintéséért Az őszi fejlesztések közé tartozik a Magyar Közlönyhöz kapcsolódó hírlevél-szolgáltatás megújítása is.

Az MK AI hírlevélben novembertől az új, illetve módosított jogszabályok címe, száma és hatálybalépésének időpontja mellett található AI-alapú összefoglaló bemutatja a módosítás célját és a legfontosabb változásokat.

Az ingyenes MK AI hírlevélre itt tud feliratkozni. →