„másfél évtizedes álom vált valóra: önálló régió lesz Pest megye. A közösség és annak minden tagja egy cél érdekében cselekedett”. Interjú Szabó Istvánnal, Pest Megye Közgyűlésének elnökével a 4-5.oldalon
Pest Megye Lapja 2016. JANUÁR www.pestmegyelapja.hu
Közéleti havilap Próbaszám
Kedves Olvasó!
Végre megnyílt az út a fejlesztési források előtt
fotó: mészáros péter
Minden település támogatta az önállóságot
Gazdaságfejlesztési forrásokat hozhat a Kormány döntése Magyarország uniós csatlakozását megelőzően úgynevezett előcsatlakozási programok jelentek meg hazánkban. Talán sokak által nem ismeretlen a phare programok elnevezés – ezek a programok hasonlóan működtek, mint később a „valódi” uniós fejlesztési források. Itthon ekkor kezdődött a regionális egységek kialakítása is, amelyek aztán hosszú évekre meghatározták a forrásfelhasználási lehetőségeket is. Már az előcsatlakozási időszakban látható volt, hogy a konvergencia régiók számíthattak magasabb támogatási keretekre. A felzárkóztatási források felhasználásnak kritériuma az volt, hogy az ide sorolt régiók fejlettségi szintje nem érhette el az uniós átlag 75 százalékát. 2000-ben már látható volt, hogy Budapesttel együtt ez az arány akár a 100 százalékos fejlettségi szintet is eléri vagy meghaladja, amely számos lehetőségből kizárta Pest megyét. Az első törekvések, hogy Pest megye önálló régió legyen, már 2001–2002-ben elkezdődtek. 2009ben a térség településeinek túlnyomó
többsége már támogatta az önállóságot. Az igazi változást azonban csak 2015 hozta el a megye számára. Hogy milyen hátrányt szenvedett el ezáltal a megy lakossága, azt jól mutatja, hogy az ország egy főre jutó uniós támogatása átlagosan 900 ezer forint volt az elmúlt uniós ciklusban. Pest megyében azonban csupán mintegy 350 ezer forint fejlesztési forrás jutott egy lakosra. Szűcs Lajos, Pest megye fejlesztéséért felelős miniszteri biztos a Pest Megye Lapjának úgy nyilatkozott, hogy mindez azt jelentette, hogy a megyében gazdaságfejlesztésre nem jutott forrás, miközben
Budapesten és Pest megyében összpontosul a GDP 35-40 százaléka, s az ország vállalkozásainak 35-40 százaléka is itt működik. Ez magával hozta azt is, hogy a fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés érdekében a vállalkozások egy részét a megyéhez közeli térségekbe vitték el a tulajdonosok. Pest megye 1,2 millió lakosa azonban nem járhat rosszabbul, mint az ország más területein élő magyar emberek, mint ahogy az itt működő vállalkozások sem járhatnak rosszabbul, mint az ország más térségeiben működő vállalkozások. Ìfolytatás a 5. oldalon
Bizonyára érdekes felismerés egy olyan lapot a kezében tartania, amely a szűkebb régiójának nevét viseli. Belelapozva pedig jó érzés látni a saját településén készült fotókat, elolvasni a róla szóló cikkeket és tudni, hogy milyen értékek vannak, vagy éppen mi történik a szomszéd településen, vagy a megye másik szegletében. Pest megye sokszínűségét gazdag kulturális és sportélete, természeti és épített kincsei mellett élénk gazdasági élete és egyre fejlődő települései adják. A megye most történelmi lehetőséget kapott azáltal, hogy önállóvá vált. Pest megye megérett az önállóságra és arra is, hogy Magyarország más megyéihez hasonlóan önálló megyei lapja legyen, amely képes bemutatni ezt a sokszínűséget. Szerkesztőségünk már több alkalommal készített exkluzív, a megye értékeit bemutató magazint. Mi, a kiadó munkatársai most arra vállalkozunk, hogy a 2016 márciusában induló Pest Megye Lapjában havonta legalább 16 oldalon beszámoljunk a megye közéletéről, bemutassuk annak értékeit, gazdaságát. Vagyis a lap a Pest megyei emberekről, a Pest megyei embereknek szóljon. Legyen Ön is a Pest Megye Lapja rendszeres olvasója! Fentős Kornélia főszerkesztő