Page 1


AKTUÁLIS

Építészképzés és diplomamunkák Pécsett A pécsi tudományegyetem Pollack Mihály Mûszaki Karán 1998-ban indult meg az egyetemi szintû építészképzés. Így a Mûegyetem és a Magyar Iparmûvészeti Fôiskola mellett megszülethetett a harmadik, kissé más oktatást, mûhelymunkát kínáló építészképzés. Erôs mérnöki alapokra helyezett mûvészeti oktatás folyik itt, kihasználva, hogy az egyetemen Mûvészeti Kar is létezik, képzô-, iparmûvészeti és zenei tanszékkel. Igazi „újszerûsége” (ami valójában nem új, hiszen a Bauhaus idején már ismert volt) abban rejlik, hogy a hallgatók Magyarország kiváló építészeinek mûhelyeiben tanulnak, gyakorolják a szakmát mintegy másfél-két éven keresztül, „cselédkönyvet” szerezve ezzel, tapasztalatot, talán védelmet is a szakma kegyetlen üzleti világában. Idézzük Dr. Finta József szavait, aki segítette a pécsi építészoktatás megvalósulását: „Az ország léptéke – más, hasonló méretû országokkal történô összehasonlításban is –, nem kevésbé pedig öröklött és jelenbéli kulturális, tudományos és építészeti színvonala régóta követeli egy harmadik, s a budapesti Mûegyetemtôl és az Iparmûvészeti Fôiskolától némiképp eltérô, saját karakterû építészképzés bázisának létrehozását, sajátos oktatási módszerrel és célkitûzéssel, a mérnöki és akadémiai-mûvészi habitus arányos elegyítésével. E feladat megoldására vitathatatlanul a legalkalmasabbnak a JPTE PMMFK intézménye látszik. Pécs és környékének különös, egyedi hangulata, történelmi-kulturális múltja, képletszerûen „pannon jellege”, legfontosabb argumentumként pedig nemzetközi szinten ismert és elismert unikális hangulatú jelenkori építészete indukálja predesztináló erôvel a második építészképzô-nevelô centrum e helyen történô létrehozását. Mint gyakorló építész, s mint a budapesti Mûegyetem címzetes egyetemi tanára, a legnagyobb egyetértéssel és nyomatékkal pártolom e pécsi kez-

4

deményezést, mint az ország, sôt a régió jövendô építészeti színvonalára kiható léptékû ügyet. Egy nemzetben, kultúrában, s jövendô épített környezetünk minôségében gondolkodó államvezetés számára fontos kell, hogy legyen, hogy e fenti célok elérése érdekében egy pannon-europer szellemû, tradicionálisan racionális – s a „klasszikus” modern szerves folyamatosságára fundamentált – új építészeti iskola jöjjön létre a lehetô legrövidebb idôn belül. Titkolhatatlan versenybe vagyunk saját kelet-közép-európai régiónkkal, hogy hol, hogy és miként fokuszálódik e térség kulturális-tudományos-gazdasági centruma! Ez az ügy is a verseny része!” Az egész szakma a kezdeményezés mellé állt, és segítette megvalósulását. Köszönet a magyar építészeknek, akik önzetlenül vállalták az elôkészítés rögös és hosszú útját. Köszönet a nagytestvérnek, a Mûegyetem Építész Karának, hogy tanácsaikkal, barátságukkal részt vettek a képzés tantervének kialakításában. Dr. Bachman Zoltán DLA

Az idei diplomázók és diplomamunkájuk: Rétfalvi Donát: Pécs, Jakabhegy, Pálos kolostor romjának védôépülete és oktatási központ Rohoska Csaba: Szenna, Katasztrófamúzeum Szamos Endre Péter: Drávatamási, Duna–Dráva Nemzeti Park központi épülete Mészöly Csaba: Pécs, Egyetemi növénybiológiai kutató- és oktatóállomás Hasenauer Rajmund: Drávaszentes, Tájegységkezelô épülete Kalocsai Gábor: Drávatamási, Természetvédelmi kutató- és konferencia-központ Hutter Ákos: Pécs, Pintér-kert, Kelet-Mecsek Tájegységkezelô épülete és vendégháza

Mészöly Csaba: Egyetemi növénybiológiai kutató- és oktatóállomás, Pécs Az épület Pécs város mellett a Mecsek egyik – még érintetlen – oldalán helyezkedik el. Funkciója kettôs: a pécsi egyetem hallgatóinak oktatása és a hallgatók és tanárok, valamint más szakemberek közös, a környék növényvilágához kapcsolódó kutatómunkájának biztosítása. Ez az épület tervezésénél is alapvetô szempont volt, ezért az épület is két részre osztható. Az egyik egy fix épületrész, amelyben a hallgatói és tanári szállás, tanári dolgozószobák, számítógépes labor, és az ezeket kiszolgáló helyiségek találhatók, a másik egy mobil épületrész, amelyben az elsôdleges adatgyûjtés, és adatfeldolgozás történik (mobil, szabvány méretû konténerekben). A konténerek mobilitásával az optimális épületkihasználás biztosítható, a kutatási terület hatótávolsága növelhetô, és a szálláshelyek igény szerint növelhetôk lakókonténerekkel. A két épületrészt nyaktag köti össze, amely részben föld alatt található, benne szociális, raktár-, valamint gépészeti helyiségekkel.


Hasenauer Rajmund: Tájegységkezelô épülete, Drávaszentes, Duna–Dráva Nemzeti Park Konzulens: Lantay Attila A Barcstól öt km-re fekvô Drávaszentes mellett fekszik egy roppant mezô néhány olyan ótvaros, ronda fával, amilyet talán csak a Fehérlófia címû ultrazseniális animációs filmtôl várna az ember. A mezôt körülölelô sûrû erdôbôl meg egyre csak jönnek az ôzek… A Természet ismét jól beintett felszínes világunknak: újra megmutatta, hogy a beteges csúfság és a csodálatos szépség igazából nem két véglete valaminek, hanem egy és ugyanaz. A telek, amire a házat ültettem, szomszédos a fent említett természetvédelmi területtel, és elképzelhetetlennek tartottam, hogy a diplomamunkámmal mást próbáljak mondani, mint ami a tájból sugárzik. A ház olyan, az emberek által utált, negatívnak és gyûlöletesnek tartott szavakból építkezik, mint a ronda, beteg, elmeháborodott, morbid, groteszk, perverz, gonosz, ironikus, önironikus… Ezek a szavak próbálnak pozitív értékeket nyerni a ház tolmácsolásában, de nem mindenáron és mindenhogyan. A terv szeretne odamondogatni a múló divatoknak, mindennek és mindenkinek, aki magas lovon ül, szánalmasnak tartja az arroganciát, kiröhögi a felszínes, nyavalygó romantikát, hátat fordít a maximalizmusnak, még az építészeti elitizmust is erôsen megmosolyogja (a legjobban pedig saját magát). Azt hiszem, sokkal inkább tagad, mint követ. Nem akar mást, csak egy egyszerre sematikus és bizarr jelenség lenni valahol az Isten háta mögött… Funkció: A Z alakú alaprajz utcai szárnyában 3 iroda (a tájegységvezetô és két ôr számára), teakonyha és fedett terasz kapott helyet. A másik két szárny vendégszobákból és a hozzájuk kapcsolódó vizesblokkokból, illetve kazánházból áll. Az irodák és a szobák közé pedig egy 50 férôhelyes, galériás elôadóterem furakodott be.

5


Hutter Ákos: Kelet-Mecsek Tájegységkezelô épülete és vendégháza A tervezett épület a Kelet-Mecsek Tájegységkezelô épületének bôvítése. Pécsett a Tettye téren fekvô természetvédelmi terület, a Pintér-kert ad otthont a Duna–Dráva Nemzeti Park központjának is. Az ô elképzeléseik szerint az arborétum területén jönne létre ez a központi épület és vendégház, amely lehetôséget adna az ide érkezô szakemberek, kutatók elszállásolására, és az itt folytatott munkához megfelelô körülményeket teremtene. Olyan közösségi épületre van szükség, ami a szakma számára munkahelyet, a közönség, a látogatók számára kikapcsolódási, pihenési lehetôséget biztosít. Ez a feltétel nem egymástól szeparált közösségi és hivatali funkciók által – amelyek között nincs átjárás – teljesül, hanem nyitott, flexibilis épület létrehozásával. A munkakörülmények megteremtésénél ki kell használni a természeti környezet adottságait, hiszen ezáltal lehet kivételes egy itt mûködô laboratórium vagy iroda. E koncepcióból következôen az épület legfontosabb eleme a tetôkert, amely amellett, hogy visszaadja a természetnek, amit az épület elvett, egyformán szolgálja használói mindegyikét, dolgozót és vendéget. De nem csak ezzel az elemmel illeszkedik az épület a környezethez. A kívül elhelyezkedô acél tartókeretek vertikális hangsúlyok az épületen. Ezek az elemek a kert fái közé növekednek, sötét színükkel a fatörzsekhez hasonulnak. Az épület napenergia felhasználásával, a föld hôjének kiaknázásával és fatüzelésû kazánnal állítja elô a fûtéshez és a használati meleg vízhez szükséges energiát.

6

Kalocsai Gábor: Természetvédelmi kutató- és konferencia-központ, Drávatamási, Duna–Dráva Nemzeti Park Konzulensek: Lantay Attila, L. Miha Emôke A feladat a Duna–Dráva Nemzeti Park területén egy természetvédelmi konferenciák és elôadások megtartására, oktatásra, a résztvevôk számára szállás biztosítására, környezetvédelmi vizsgálatokra és kutatásokra alkalmas központ megtervezése volt. A nehézséget az jelentette, hogy falusi struktúrába kellett egy, a funkciójából következôen szinte városias léptékû házat elhelyezni. A háromszintes épületnek ezt a jellegét megfelelô anyaghasználattal és tömegalakítással igyekeztem oldani. Célom olyan épület megtervezése volt, amely magán hordozza az épület funkciójának jellegét, és a környezeti adottságokhoz idomulva a lehetô legjobban megvalósítja az igények, a terepadottságok, a település, a Dráva és az épület közötti összhangot. Az épület és a környezet között kapcsolódási pontokat kerestem, melyeket természetazonos anyagokkal, a folyó felé „nyitó” tetôterasszal, a Drávát az épülettel összekötô híddal, zöldtetôvel és a terepviszonyokhoz alkalmazkodó tömegalakítással próbáltam megvalósítani. A bejáratnál a nyitott kerengôs elôtér fokozatosan vezeti az érkezôket az épületbe. A részben egy, részben két szint belmagasságú elôcsarnokból nyílnak az elôadótermek, a konferenciaterem, az étterem és a Drávára nézô tetôterasz. Lépcsô vezet fel a galériás kiállítótérbe és az emeleti vendégszobákhoz, továbbá lefelé az alagsori laboratóriumokhoz, illetve az éttermet, a szobákat kiszolgáló kiegészítô funkciókhoz. A földszinten kaptak helyet a további vendéglakások és az adminisztrációs irodák is.


Szamos Endre Péter: Drávatamási, Duna–Dráva Nemzeti Park központi épülete A tervezést befolyásoló impulzusok: a hely (és a hely szelleme); „a dolgok belsô törvényszerûségébôl kibomló tervezési folyamat, amely egyedit, meg nem ismételhetôt hoz létre” (Frank Lloyd Wright); az ösztönös tervezés (Alvar Aalto); népi építészetünkben még jelen lévô „alig épületek” hatása (pl. megalitok); jelértékû épületek létrehozása, melyek egyszerûségükkel (de nem unalmasságukkal) idôtlenné válhatnak szemben más mai „naprakész” épületekkel; a „spontán tervezhetôsége” (Bodonyi Csaba) (lásd torony); valamint Janáky István házai; természetes anyaghasználat. A terület erôvonali – az elsô vonalak – a helyfoglalás: A pont- és a vonaljelnek értéke van, mely a Drávára merôleges irányt hangsúlyozza a hosszan elnyúló épülettel és a lendületet megállító, vertikális hangsúlyú toronnyal. A domb körülölelésével udvart alakítottunk ki. Azáltal, hogy erôs, egyszerû épületeket helyezünk el egyazon irányban, nem lehet a területet leszegni, igazi barátságos hangulatot létrehozni. Az udvar kialakításához szükség van más épületelemekre, amelyek körbeszegik a dombot, és funkciójukkal racionálisan „lakják be” a telekrészt. Az épületek mellett sétálgatva többféle benyomás érhet bennünket, helyenként beszûkülések, sikátorok, szûk fedett átjárók igyekeznek feszültséget teremteni a hosszú épületek, illetve a torony kapcsolódásainál.

7

Diplomamunkák, Pécs 2001  

2001/7 Diplomamunkák, Pécs 2001, ALAPRAJZ

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you