BOLYGÓNK HATÁRAI

TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET Bolygónk határai

„A jövő nincs kőbe vésve! A jövő a mi kezünkben van! Az eljövendő évszázadok történései attól függenek, hogy mi mit teszünk ebben az évtizedben!” – Johan Rockstrom

David Attenborough legújabb filmje, a Breaking Boundaries: The Science of Our Planet című

dokumentumfilm június 4-én a Netflixen jelent meg, és korunk legfontosabb tudományos felfedezését és problémáját mutatja be: azt, hogy az emberiség hogyan lökte vagy löki túl a Földet azokon a nélkülözhetetlen határokon, amelyek a civilizáció kezdetétől 10.000 éven át a Földünk stabilitását biztosították.

Nem először készít olyan dokumentumfilmet, ami nem a Föld szépségeit, hanem annak pusztulását taglalja, de most olyan kutatók és tudósok segítségével teszi ezt, akik a veszélyben lévő természetes környezeteket kutatják, mint például az olvadó jéghegyek, az Amazonas pusztulása és a biodiverzitás eltűnése, különös figyelmet szentelve Ausztrália 2019-2020-as „pokoli nyarának”, amikor végeláthatatlan bozóttüzek végeztek hatalmas pusztítást az élővilágban, és a korallzátonyoknál is minden korábbinál nagyobb elhalást tapasztaltak. A svéd Johan Rockstrom, aki életét a globális jelentőségű problémák tanulmányozásának szentelte, az emberiséget egy hegyi szerpentinen, éjszaka, fényszóró nélkül száguldó autóhoz hasonlítja, ahol a tudomány próbál segíteni felkapcsolni a világítást, hogy láthassuk az emberiségre leselkedő veszélyeket, és ne zuhanjunk szakadékba.

Megfigyeléseik több mint aggasztóak, de van remény. Azt is megmutatják, hogyan tudjuk helyrehozni a hibákat, kiút azonban csak akkor van, ha meghallgatjuk őket, ugyanis a tudósok 30 éve próbálják felhívni a figyelmet a veszélyre, mindezidáig kevés sikerrel.

Elmondja, hogy a tudomány és a technológia révén a mostani az első olyan generáció, akinek minden eszköz rendelkezésére áll, hogy feltérképezze és tudomást

Johan és a világ minden részéről származó, vele együttműködő tudós kollégái kilenc, az élethez nélkülözhetetlen rendszert térképeztek fel és meghatározták azok biztonságos, veszélyes és fokozottan veszélyes zónáit, illetve megpróbálták meghatározni azok korlátait és határértékeit annak érdekében, hogy útmutatást tudjanak adni a megoldásukhoz, mielőtt elérjük ezen rendszerek fordulópontját, és azok végleg összeomlanak.

Határérték: az a pont, amelyen túl már a nemlineáris változások előidézését kockáztatjuk. Fordulópont: az a pont, amelyen túl egy változás viszszafordíthatatlanná válik.

A világon elvégzett jégvizsgalatok bebizonyították, hogy közel 100.000 évig a globális átlaghőmérséklet évtizedenként +10 és -10°C közötti változással ingadozott, ami lehetetlenné tette az összetett organizmusok és az élet fejlődését. Ez csupán 10.000 éve stabilizálódott +1 és -1°C közé. A geológusok ezt az időszakot holocénnek nevezték el, ahol a bolygónk ellátott minket élelemmel, tiszta ivóvízzel és levegővel. Ez a törékeny egyensúly alapozta meg a mostani világot. Az állandó tengerszint, a rendszeres évszakok, a megbízható és kiszámítható időjárás reményt és lehetőséget adott az életnek, és ez az egyetlen olyan ismert állapot, ami fenn tudja tartani és biztosítani az általunk ismert modern világot. A tudósok kijelentették, hogy ezt az időszakot hagyta az emberiség maga mögött a 80-as, 90-es években, és egy új, saját geológiai korszakot teremtettünk, az antropocént, az emberek korát, ahol már mi idézzük elő a meghatározó változásokat a Földön.

A világ lakható területének 50%-át növény- és állattartásra alakítottuk át, több földet mozgatunk meg, mint a Föld természetes folyamatai maguktól, az óceánok felén aktív halászatot folytatunk, 10 emberből 9 minden nap egészségtelen levegőt szív, és 50 év alatt több mint 1°C-kal melegítettük fel globálisan a Földet, ezzel átlépve egy olyan korlátot, amit az elmúlt 10.000 év alatt tartani tudtunk.

A bolygónk stabil állapotáért felelős rendszerek:

1. Éghajlat: Svédországban gyerekkorától kezdve szemtanúja volt, ahogy az ország legmagasabb pontja, a Kebnekaise gleccser 50 év alatt évente fél métert veszített a magasságából a folyamatosan olvadó jégtakarónak köszönhetően, és nemrégiben el is veszítette ezt a titulusát. A globális klímaváltozásnak köszönhetően ugyanez figyelhető meg a világ összes folyamatosan hóval és jéggel borított területein. A folyamat évről-évre egyre csak gyorsul, mivel a jéggel borított területek a Nap energiájának 90-95%-át visszaverik. Amikor eléri a fordulópontot, az önhűtő állapotot felváltja az önfűtő állapot, vagyis a jég egyre több és több energiát nyel el, és egyre jobban melegszik. Ezt nehéz elfogadni, de Grönland túllépte azt a határértéket, ahol másodpercenként 10.000 m3 jég olvad el, így ez a folyamat már visszafordíthatatlanná vált. Hogy mit jelent ez pontosan? Ha a Grönlandot takaró jég elolvad, az 7 m-rel, a nyugatantarktiszi jégtakaró elolvadása további 5 m-rel, a kelet-antarktiszi pedig ennek a tízszeresével, vagyis további 50 m-rel emeli majd meg a világon a tengerszintet. Az ipari forradalom óta a légkör szén-dioxid tartalma folyamatosan nő, 1988-ra elérte a 350 PPM koncentrációt, ami a veszélyzóna hatérértéke volt. Ez jelenleg 415 PPM. A fokozottan veszélyes zóna határértékét 450 PPM-nél határozták meg, így igen valószínű, hogy elkerülhetetlen, hogy fordulóponthoz érkezzünk. Megoldás: 30 év alatt teljesen el

kell hagyni a fosszilis tüzelőanyagokat, ugyanis, ha odafigyelünk, akkor 10 év alatt megfelezhető ez az érték, ami pozitívan hatna más rendszerekre is (8-as, 6-os, 3-as rendszer). 2. Terepszerkezeti korlát: amiből az életközösségek színtere áll. Három esőerdő, mérsékelt övi erdők, tajgák, füves területek és a vízi élővilág, amiket mi folyamatosan átalakítunk vagy elpusztítunk. Rendkívül gyorsan haladunk ezen fordulóponthoz Amazónia esőerdőiben, ahol a szójatermesztés és az állattartás miatt mára az eredeti területének a 20%-át kiirtottuk. Ha elérjük a 25%-ot, az esőerdő már nem fogja tudni fenntartani a saját klímáját, csökken a víz-újrahasznosító, valamint az esőzést generáló képessége a száraz évszakban, és visszafordíthatatlanná válik az elszavannásodás, amely Amazónia teljes területének 50-60%-át érinti majd komolyan. A világon található erdők veszélyzónájának határértéke 25%, ami már önmagában is katasztrofális fordulópontokhoz vezethet, de mi már több mint 40%-át kivágtuk, amivel ebben a rendszerben is rendkívül közel kerültünk a fokozottan veszélyes zónához. Megoldás: nagyon egyszerű! Minél több fát kell ültetnünk! Kutatások bizonyítják, hogy jelentősen csökkentik a talajeróziót, ha fát ültetnek egy mezőre, nő a termőképesség és a terméshozam, segít kivonni a CO2-t a levegőből, biztosítja a vízeloszlást és a biodiverzitást. 3. Biodiverzitás (biológiai sokféleség): ez a rendszer a fajok összessége és változatossága. A világon élő 8 millió faj közül közel 1 milliót kihalás veszélyeztet. 50 év alatt a vadon elő állatok 68%-át kiirtottuk vagy levadásztuk. A ma élő madarak 30%-a, az emlősök közül összesen csak 4%-a él még ma is vadon. A világunk olyan, mint egy nagy és törékeny kirakós. Ha ennyi darabot elveszítünk belőle, akkor már sosem lesz újra teljes a kép, ami akár a hatodik, nagy kihalási katasztrófához és a mostani civilizáció végéhez is vezethet. Megoldás: minden eszközzel meg kell állítani a fajok kihalását! 4. Édesvíz (a víz körforgása): ez a rendszer a föld vérárama. Gondolta volna, hogy átlagosan 3.000 l vizet fogyasztunk el naponta fejenként? 50 l-t használunk higiénés célokra és ivásra, további 100 l-t a háztartásra és mosásra, 150 l-t használ el a ránk jutó ipari termelés, a maradék 2.700 l-t pedig nem másra, mint az ételeink előállítására fordítják. Egy terület vízgyűjtő képességének túlzott kihasználásával elkerülhetetlen a folyók kiszáradása, de ezen a területen jelenleg még a zöld, biztonságos zónában vagyunk. 5. Tápanyagellátás (nitrogén és foszfor körforgás): a tudomány és a technológia biztosította számunkra a növénytermesztéshez és a terméshozam megsokszorozásához szükséges ásványi anyagok előállítását a műtrágyákhoz, ami biztosította az emberek élelmezését, viszont jóval többet használunk belőlük, mint amennyit a növények képesek hasznosítani. A felesleg a természetes vizekbe kerülve algásodást indít el, ami a víz oxigéntartalmának csökkenésével jár, az elővilág kipusztul, és tavak, sőt akár tengerek is teljesen kiürülnek és halottak lesznek. Ezt hívják eutrofizációnak. Erre tökéletes példa a Balti-tenger, ami a Föld legszenynyezettebb tengere, és szinte a teljes természetes élővilága kipusztult. Világszerte több száz ilyen halott zóna van akár több 10.000 km2-es kiterjedéssel, vagyis már réges-régen a rendszer piros veszélyzónájában vagyunk. 6. Óceánok elsavasodása: a kibocsátott károsanyagok harmada végül az óceánban végzi. A vízben keletkező szénsav kölcsönhatásba lép a vegyületekkel, csökkentve a karbonát ionok sűrűségét a vízben, amiből a vízi élőlények (például kagylók, csigák) a vázukat építik. Az óceánjaink amellett, hogy folyamatosan melegszenek, 26%kal savasabbak lettek, mint 50 évvel ezelőtt, ami a

korallok kifehéredéséhez és pusztulásához, végül pedig a vízi élővilág teljes pusztulásához vezethet. 7. Mesterséges anyagok (új egységek): eddig 100.000 különféle anyagot állítottunk elő mesterségesen a mikroműanyagoktól kezdve a nehézfémeken át a nukleáris hulladékokig, éppen ezért ezt a rendszert nem tudjuk számszerűsíteni, így a korlátait sem ismerjük, de bolygószintű zavart okozhatnak hosszú távon, ha nem korlátozzuk őket. 8. Légszennyezés (aeroszolok): a levegőben lévő káros részecskék, amiknek a 75%-a a fosszilis tüzelőanyagokból kerül a levegőbe. Ezek felfogják a napfényt és szétszórják, mint a tükrök, de van egy sokkal károsabb hatásuk is. Évente közel 7,5 millió ember hal meg ennek következtében, és átlagosan 3 évvel csökkenti mindannyiunk várható életkorát. 9. Ózonréteg: az egyetlen rendszer, ahol a jó irányba haladunk és bebizonyítottuk, hogy vissza tudjuk fordítani a környezet pusztulását, ha nemzetközileg és egységesen vesszük kézbe a problémákat. A 80-as években hatalmas pánik alakult ki az antarktiszi ózonlyuk hatására, de az ózonréteget károsító anyagok betiltásával a piros veszélyzónából mára visszatértünk a normális és fenntartható, biztonságos zónába. Szívbe markoló látvány reménytelenül sírni látni azokat az ausztrál embereket, tudósokat, akik az egész életüket a környezetük megóvásának és tanulmányozásának szentelték. A Nagy-korallzátony koralljainak eddigi 5 nagy kifehéredésből 3 az elmúlt 5 évben történt, és a korallok közel 50%-a kipusztult mára, a 2020-as bozóttűz pedig 3 milliárd állat és az élőviláguk pusztulásához vezetett. Egy olyan jövő fele haladunk, amelyben a Nagy-korallzátony csak egy koralltemető lesz.

De van megoldás! A zéró kibocsátás elérése a károsanyagok terén, a globális átlaghőmérséklet stabilizálása, a tudatosabb és a környezet számára nem ennyire megterhelő táplálkozás, a fogyasztási cikkeink tudatosabb tervezése a hulladékhasznosítás és a nyersanyagok újbóli kinyerése érdekében mind jelentős változást eredményezne az összes rendszer stabilizálásához.

Szentkirályi Gergely

Forrás: Netflix Képek forrása: Freepik Prémium, Shutterstock, Pexels

ENERGIA ÉS GAZDASÁG Energiahatékonysági kötelezettségi rendszerrel kapcsolatos jogszabályi változások 2022-től

2021. decemberében több, az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerrel (EKR-rel) kapcsolatos

jogszabályváltozás jelent meg, melyek közül a legfontosabbak a következők:

1. A Kormány vészhelyzeti törvénye alapján a 671/2021. (XII. 2.) Korm. rendelete a következő módosítást tartalmazta (2021.12.02.): • A 2021. évi energiamegtakarítási kötelezettségeket az energiakereskedőknek 2022. december 31. napjáig teljesíthetik. Ez jelentős segítség azon kötelezettek számára, akik még nem tettek eleget a jogszabály által előírt energiahatékonysági beruházásból vagy intézkedésből származó 2021. évi GJ megtakarítások lejelentéseinek, mert ezzel időt nyertek, hogy elkerüljék a járulékok megfizetését vagy büntetések befizetését.

2. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról (MEKH-ről) szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása „a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásáról” (2021.12.17.): • „5/L. § A hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában szereplő, egy adott évre elszámolható energiamegtakarítás adatait, ideértve a hitelesített energiamegtakarítás természetes személy jogosultjának nevét és címét a Hivatal a következő év március 31-ig az energiahatékonysági tájékoztató honlapján elérhetővé teszi.” Ez azt jelenti, hogy a MEKH-nek minden megvalósult és EKR-ben elszámolt GJ megtakarítással kapcsolatban bárki által elérhető nyilvántartást szükséges vezetni.

3. MEKH GYIK frissítés és kiegészítése (2021. december) – pontosításra került több korábbi megfogalmazás, valamint új pontok is belekerültek a GYIK-ba: • Nem láthat el hitelesítési tevékenységet sem kötelezett félnek minősülő, sem bármely kötelezett féllel egy vállalkozáscsoportba tartozó auditáló szervezet. E tiltás általános, vagyis az ilyen auditáló szervezet egyáltalán nem láthat el hitelesítési tevékenységet, tehát a vállalkozáscsoportjába tartozó, és az abba nem tartozó személyek irányában sem.

• Az adott évben teljesített többlet energiamegtakarítást a következő évre vonatkozóan 1,5-szeres szorzóval lehet elszámolni (amenynyiben a megtakarítás hitelesített időtartama legalább 3 év). A 2022. évben befejezett beruházásból származó, a veszélyhelyzeti szabályozás alapján 2021. évre elszámolt megtakarítás után nem jár a másfélszeres elszámolási kedvezmény. • Egy beruházásból származó GJ megtakarítás felosztható akár több kötelezett számára is. Ebben az esetben az auditor szervezetnek – a vagyoni értékkel rendelkező felhasználó és az érintett kötelezettek közötti megállapodás alapján – több hitelesítést szükséges készíteni úgy, hogy a teljes GJ mennyiséget lehet csak felosztva elszámolni.

Kérdés esetén dedikált mérnök kapcsolattartó kollégáink készséggel álnak rendelkezésükre.

NRGMarket Plus Kft. Energiahatékonyság Üzletág

Forrás:

magyarkozlony.hu / parlament.hu / enhat.mekh.hu

Képek forrása: Shutterstock, Freepik Prémium

A HÓNAP DÁTUMA:

január 22.

A MAGYAR KULTÚRA NAPJA

ENERGIA ÉS GAZDASÁG Almérési tapasztalatok

Több mint 1 év, és több mint 1.000 telepített mérési pont után úgy gondoltuk, elérkezett az idő, hogy megosszuk partnereinkkel a tapasztalatainkat a 2020. január 16-án megjelent (1/2020 (1.16.) MEKH rendelet) almérési jogszabállyal kapcsolatban. Fontosnak tartjuk, hogy tisztázzuk az elmúlt egy évben felmerült fontosabb kérdéseket a partnereink részéről, szeretnénk átadni pár hasznos gondolatot az almérési rendszerrel kapcsolatban, illetve ismertetni kicsit a kötelezett vállalatok általános hozzáállását a jogszabályhoz.

Alegtöbben tudjuk, hogy 2021. január 1-től almérőket kell felszerelnie a szakreferens alkalmazására köteles gazdálkodó szervezeteknek abban az esetben, ha rendelkeznek olyan berendezésekkel vagy berendezéscsoportokkal, amelyek teljesítménye meghaladja az 1/2020 (1.16.) MEKH rendeletben előírt teljesítmény értékeket, vagy ha társasági adókedvezményt vesznek igénybe energiahatékonysági beruházáshoz vagy felújításhoz. A berendezések, berendezéscsoportok mérési határértékeit az alábbi táblázat tartalmazza:

Mi volt a motiváció a mérési rendszer megalkotásakor, illetve mi a haszna?

Az almérős jogszabályt megelőzte számos, a rendszerbe épített rendelet, kötelezettség (szakreferensi kötelezettség, kötelező energiahatékonysági audit, beruházási audit társasági adó igénybevételéhez). Ezeknek a célja, hogy elérjük a EU felé tett vállalásunkat. A mérési rendszerre azért van szükség, hogy ezekkel az intézkedésekkel, beruházásokkal elért energiamegtakarítások méréssel kimutathatóak legyenek.

Önálló villamos berendezések (névleges teljesítmény

Hőtermelő és klímaberendezések (névleges elektromos teljesítmény)

Egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorba állított berendezések (egyidejű teljesítmény) 2021. 01. 01-ig 2022. 01. 01-ig

> 100 kW > 50 kW

> 140 kW > 70 kW

– > 100 kW

Sokszor felmerül a kérdés: van-e már szankció a jogszabályi kötelezettség elmulasztására, és milyen következményekkel lehet számolni, ha egy kötelezett gazdálkodó szervezet nem épít ki almérési rendszert?

A leggyakoribb kérdések:

Az elmúlt egy évben több száz partnerünknek nyújtottunk segítséget a villamos rendszerük, villamos berendezéseik felmérésében. A felmérések során azt tapasztaltuk, hogy a jogszabály bizonyos pontjai félreérthetőek, több módon is értelmezhetőek, illetve a jogszabályban használt fogalmak magyarázatra szorulnak. Az alábbi pár kérdésben szeretnénk segítséget nyújtani az eligazodásban: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 21/C. § (4) bekezdése szerint a Hivatal 200.000 Ft-tól 2.000.000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtja azt az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetet, amely – az almérő felszerelését is előíró –21/B. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.

A bírság ismételten kiszabható, az ismételt bírság legkisebb összege az előzőleg megállapított bírság 150%-a, legmagasabb összege 3.000.000 Ft lehet.

Mely esetekben nem szükséges almérő rendszer telepítése?

Azok a berendezések mentesülnek a mérési kötelezettség alól, amelyek villamosenergia-felhasználása a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján számítható. A villamosenergia-felhasználás a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján azonban biztosan nem határozható meg például azon berendezések vagy berendezéscsoportok esetében, amelyek szabályozás vagy vezérlés alapján az üzemidejük egy részében: • a beépített teljesítménynél alacsonyabb teljesítményszinten is üzemszerűen tudnak működni, vagy • működésüket képesek leállítani, amit üzemóraszámláló nem rögzít.

A fent leírtak alapján az almérő telepítési kötelezettség alól kivételt képezhetnek például az alábbi berendezések, rendszerek: • Kültéri világítás (időkapcsolóval vagy alkonykapcsolóval ellátott) • Szivattyú (frekvenciaváltó nélküli, fix üzemidő) • Kompresszor (állandó fordulatú, fix üzemidő vagy üzemidő-számláló, vagy üresjárati üzemidő is mérve van és ismert az üresjárati teljesítmény) • Légkezelők (szabályozatlan, ismert üzemidővel) • Ventilátorok (állandó fordulatú, fix üzemidő) • Bármilyen ismert teljesítményű berendezés ismert üzemidővel, ha az ismert teljesítményszinttől eltérő szinten nem tud üzemelni Kivételt képeznek még azok a berendezések, amelyek üzemideje a tárgyévet megelőző három év átlagában a 2.000 üzemóra/év értéket (2022. január 1-től 1000 üzemóra/év értéket) nem haladta meg.

Szakreferensi kötelezett vagyok, de bérlem a telephelyt, kinek a kötelessége az almérő rendszer kiépítése?

Ennek a kérdésnek a megválaszolásához az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7/A. § (1a) bekezdése adhat iránymutatást, mely szerint „a mérés nélkül továbbadott energia a továbbadó fogyasztásának számít”. A kérdésben leírt esetben meg kell vizsgálni, hogy például egy folyadékhűtő üzemeléséhez szükséges villamos energiát ki vételezi, és azt – mérés alapján – továbbadja-e. Amennyiben a bérbeadó a hűtést átalánydíjas szolgáltatásként nyújtja a bérlő részére (akár a bérleti díj fejében), úgy a folyadékhűtő villamosenergia-felhasználásának mérésére a bérbeadónak kell almérőt telepíteni, amennyiben rá a jogszabály kiterjed. Ezzel szemben, ha a folyadékhűtő villamosenergia-felhasználása a bérlő felé mérés alapján elszámolt villamos energia részét képezi, a bérlőnek kell az almérő felszereléséről gondoskodnia, feltéve, hogy rá a jogszabály kiterjed.

Mi számít csomóponti mérésnek, hogyan kell figyelembe vennünk?

Az egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és egy technológiai sorba állított berendezések esetében beszélünk erről, olyan technológiai gépsoroknál, melyek több alegységből állnak, de csak egy pontról történik a

betáplálásuk. Vagy például ilyen egy épület is, melynek egy betáplálási pontja van, és minden benne lévő eszköz onnan van megtáplálva.

Elszámolási/szolgáltatói főmérő után szükséges almérő telepítése, elszámolási főmérő kiválthat-e almérőt?

A jogszabály-módosítás után az elszámolási főmérő után nem szükséges almérőt telepíteni abban az esetben, ha a szolgáltató rendelkezésre tudja bocsátani a mért adatokat negyedórás bontásban.

Hogyan tudjuk meghatározni a beépített névleges villamos teljesítményt?

Előfordult pár esetben, hogy a bejárások alkalmával azt az információt kaptuk, hogy egy villamos berendezést nem szükséges mérni, mert működése közben nem vesz fel 50 kW-os teljesítményt. Itt szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a jogszabályban nem üzemi teljesítményhez van kötve a mérési határérték, hanem a beépített névleges villamos teljesítményhez. Így, ha egy gép beépített névleges teljesítménye 60 kW-os, de üzem közben csak 30 kW-ot vesz fel, akkor is meghaladja a mérési határértéket, hisz a beépített névleges teljesítménye 60 kW.

Mennyi ideig szükséges tárolni a mért adatokat?

Jelenleg a jogszabály erre vonatkozóan nem fogalmaz meg időkorlátot, úgy gondoljuk, minimum 1 évig biztosan szükséges megőrizni a mért adatokat, hiszen ezeket évente át kell adni a szakreferensnek, aki elvégzi az adatok lejelentését az energiahivatal felé.

Almérési rendszer bevezetése

Mikor egy almérésre kötelezett vállalat megkereste cégünket a kiadott jogszabállyal kapcsolatban, mindig azt javasoltuk, hogy mindenképp tartsunk bejárást a telephelyeken, hisz így tudjuk pontosan meghatározni a jogszabályi megfeleléshez szükséges mérési pontokat. A tapasztalat azt mutatta, hogy a felmérések során a legtöbb esetben a megfeleléshez szükséges mérési pontok meghatározása volt a cél. Számosságát tekintve egy-egy esetben fordult elő, hogy egy vállalat külön kérte, hogy adjunk javaslatot további mérési pontokra is a telephelyükön, melyekkel villamosenergia-megtakarítási potenciálokat tárhatunk fel, illetve teljeskörűen monitorozható a telephely működése. A nagyobb energiafelhasználású vállalatok esetében pedig már az almérési jogszabály megjelenése előtt is volt működő energiamonitoring rendszer, itt a meglévő almérési rendszer auditálása a cél, illetve kiszűrni azokat a mérési pontokat, csomópontokat, melyeken még nincs almérő telepítve, de jogszabály szerint kötelező lenne.

Az almérési jogszabály megjelenése mondhatni a legrosszabb időben történt. Több nehezítő körülmény is befolyásolta a kötelezett szervezetek jogszabályi megfelelését: • COVID helyzet • Alkatrész ellátottság • Kivitelező cégek terheltsége

Az ismétlődő koronavírus hullám, járványhelyzet miatt, ahol lehetséges volt, ott a vállalatok áttértek a home office-ra, csökkentették a munkaidőt, a termelések leálltak. Ez megnehezítette a telephelyek felmérését. A járványügyi intézkedések miatt a bejárások nem a megfelelő ütemben haladtak. Hosszú idő után, az oltásoknak, egészségügyi dolgozóknak köszönhetően, úgy látjuk, elkezdett visszatérni a korábban megszokott ritmus a vállalatoknál. Ennek hatására pedig a cégek a túlélésen felül újra elkezdtek más feladatokra is koncentrálni, például az almérési jogszabályi megfelelőségre. Elindultak a mérési rendszerek kivitelezésének megrendelései. Sajnos az elmúlt egy év nem múlt el nyomtalanul, a vállalatok leállása miatt az elektronikai piacon is hiány lépett fel a termékellátottságban. Ideértve természetesen a mérési rendszerek alkatrész utánpótlását is (chip, kommunikációs eszköz, áramváltó). A jogszabály miatt kialakult keresletet a csökkent termelés mellett a vállalatok nem tudják kiszolgálni, az alkatrészek beszállítási ideje megnövekedett, ami az almérés kivitelezésében is csúszást eredményez. Mivel a jogszabály úgy szól, hogy 2021. január 1-től már meglévő almérési rendszernek kell üzemelnie, és a vállalatok többsége a járványhelyzet miatt csak most tudta elindítani a kivitelezési munkákat, így a legtöbb kivitelező cégnél hónapokra előre nincs szabad időpont. Ez még tovább növeli az egyébként is elhúzódó mérési rendszer telepítéseket.

Almérési rendszer javaslatok, hasznos gondolatok

A jogszabály megjelenése után azt éreztük, hogy kialakult egy negatív közhangulat a rendelettel kapcsolatban, a jogszabályt egy újabb teherként élték meg a vállalatok, és csak le akarják tudni ezt a kötelező feladatot. Ezt a negatív közhangulatot tovább erősítették a piacon található almérési szolgáltatások is. Partnereink jellemzően arra panaszkodtak, hogy csak egy mérési rendszert kaptak, szoftvert nem, vagy csak a szoftveres támogatást kapták, a mérési rendszert nem biztosították hozzá. Jelenleg kevés olyan cég van a piacon, aki egyszerre mind a kettőt tudja biztosítani a vállalatoknak. Emiatt sokan úgy érezték, hogy magas beruházási költségek árán kiépítettek egy mérési rendszert, amivel aztán magukra maradtak, és ez tovább növelte a bizonytalanságot. Szeretnénk eloszlatni ezt a bizonytalanságot, negatív közhangulatot a jogszabállyal kapcsolatban, és ösztönözni minden partnerünket, hogy a telepehelyeiken minél szélesebb körben telepítsenek almérési rendszert. Több olyan ügyfelünk van, aki nemcsak a jogszabályi megfelelést választotta, hanem a jogszabályi megfelelőségen túl is építettek ki mérési rendszert, és már jelentkeznek ennek a pozitív hatásai. Több ügyfelünk jelzett vissza egy év távlatából, hogy látják a hasznosságát a rendszernek, és szeretnék bővíteni a mérési rendszerüket.

Példaként:

Egy gyártó partnerünk több azonos típusú gépsort is üzemeltet. Azonos gépekkel ugyanazt a terméket gyártja, de a mérések alapján egy-két gépen mégis magasabb volt az energiafelhasználás, mint az összes többi esetében. A mérési adatok vizsgálata után kiderült, hogy ezt egy rossz beállítás eredményezte, és fél év után megtérült a kiépített mérési rendszerük pusztán azzal, hogy optimalizálták a gépek beállítását. Fontosnak tartjuk, hogy ügyfeleink a lehető legjobb szolgáltatásokban részesüljenek, így szeretnénk segítséget nyújtani, tanácsot adni a megfelelő kivitelező cég megválasztásában is. A bejárások során azt tapasztaltuk, hogy kivitelező cégek jellemzően már a felmérés során hibáznak, nem a villamos berendezések és csomópontok beépített névleges villamos teljesítménye alapján végzik a felmérést, hanem az elosztószekrényben található biztosíték áramerőssége alapján. Ez a fajta szemlélet hibás eredményt okoz, mivel lehet, hogy az adott biztosíték csak túl van méretezve, korábban egy sokkal nagyobb energiafelhasználású berendezés üzemelt róla, de azt a berendezést lecserélték, leselejtezték, és már nincs rajta akkora teljesítmény, mint korábban, a biztosítékot pedig nem cserélték kisebbre. Az ebben a szellemben készült felmérésekben a vártnál több mérési pont eshet a kötelezően mérendő pontok alá, mint szükséges, ami magasabb kivitelezési költséget eredményezhet. A kivitelező cég megválasztásánál javasoljuk az alábbi szempontokat figyelembe venni:

• Olyan kivitelezőt célszerű választani, aki a mérési rendszerére vállalja a jogszabályi megfelelést. • Nemcsak a mérési rendszert építi ki, de a szoftveres támogatást is biztosítja. • A mérési rendszerét karbantartja, üzemelteti. • Mivel a mért adatokat minden évben le kell jelenteni az energetikai hivatalnak, amit csak a vállalat szakreferense végezhet, így célszerű a szakreferenssel együttműködve kiépíteni a mérési rendszert. • A mért adatokat nem csak tárolja, de hasznosságot, információt is ad vissza a mért értékek vizsgálatával.

Végezetül köszönöm, hogy elolvasták a témában írt cikkünket, reméljük, tudtunk segíteni, eligazodni az almérési jogszabályban és sikerült eloszlatni az összegyűlt sötét felhőket a jogszabály felett.

Küller Zoltán

Képek forrása: Freepik Prémium

ENERGIA ÉS GAZDASÁG Világtalálkozó a fenntarthatóságért

A Hungexpo területén került megrendezésre a visegrádi országok fenntartható fejlődéssel foglalkozó rendezvénye, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó 2021. november 29. és december 5. közt.

Az esemény célja volt, hogy felhívja a figyelmet az egész emberiség jövőjére nézve káros környezeti, gazdasági és társadalmi folyamatokra, de ezzel együtt olyan újszerű megoldásokat is kínáljon, melyekkel a negatív hatások visszafordíthatók. Az innovatív technológiai fejlesztések megismerésére látványos és szórakoztató programokon keresztül kínáltak lehetőséget.

A világtalálkozó keretein belül kormányfők és döntéshozók, valamint a tudományos és üzleti világ jeles képviselői vitattak meg olyan fontos kérdéseket, mint a fenntartható vízgazdálkodás, élelmiszer-termelés, energia-és hulladékgazdálkodás és közlekedés. A fenntarthatósági expón lehetőség nyílt minden olyan üzleti szereplőnek megjelenni – a startupoktól a nagyvállalatokig – akik innovatív megoldásaikkal hozzájárulnak egy fenntartható jövő kialakításához. A közönségprogramokon ismeretterjesztő élményközpontok mutatták be, milyen lehet a holnap lakása, iskolája, városa, vagy akár fenntartható élelmiszerei.

A rendezvény célja volt, hogy kiemelt figyelmet fordítson a fiatal korosztályra is. A 10-16 évesek számára szórakoztató, ismeretterjesztő szabadidős programokat kínáltak a fenntartható életmód megismertetése céljából.

Biró Barbara

Forrás: https://planetbudapest.hu/

Kép forrása: Freepik Prémium