MI FÁN TEREM A CO2? - 1. RÉSZ

TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET Mi fán terem a CO2

? – 1.rész

Az elmúlt közel két évben megtapasztalhattuk, mit jelent valójában a pandémia. Ezzel együtt is Földünk megoldandó problémái közül az egyik legfenyegetőbb mégis a globális felmelegedés, ami ellen, ha nem teszünk, akkor a pandémiánál is komolyabb következményei lesznek. Mára a tudósok szinte teljes mértékben, a döntéshozók pedig egyre nagyobb részben egyet értenek abban, hogy a felmelegedés fő okozói az üvegházhatású gázok. Vizsgáljuk meg a témát közelebbről: mit jelent valójában 1 tonna CO2? Mit jelent az ÜHG, a GHG és a tonna CO2ekv?

Az üvegházhatású gázok (rövidítve ÜHG, az angol irodalomban pedig greenhouse gasses, röviden GHG) olyan gázok, melyek elnyelik és kisugározzák az infravörös hullámhosszú fényt, ami az ún. üvegházhatáshoz vezet. (forrás: Karl TR, Trenberth KE (2003). (Modern global climate change) Az üvegházhatású gázok jelentős mértékben befolyásolják a Föld hőmérsékletét azáltal, hogy csökkentik a Föld felé sugárzott hő „visszaverődését” a világűrbe. Ezek nélkül a gázok nélkül a bolygó ~33°C-kal hidegebb lenne.

A Föld légkörében a legfontosabb üvegházhatású gázok a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és az ózon. Az emberi tevékenység által okozott ÜHG növekedés fő okozója a szén-dioxid (CO2), mely a növekedés több mint 60%-áért felel egymaga. Az iparilag fejlett országokban a szén-dioxid az üvegházhatású gázkibocsátások több mint 80 %-át teszi ki. Éppen ezért az üvegházhatású gázokat összesítve szén-dioxid tonna egyenértékben, t CO2ekv szokás kifejezni. Mit is jelent ez az ekvivalens, egyenérték vagy GWP kifejezés ebben az esetben?

Az emberi tevékenységek során különböző üvegházhatású gázok jutnak a légkörbe. A Global Warming Potential (GWP), vagyis a Globális Felmelegedési Potenciál egy relatív, mértékegység nélküli mérőszáma az ÜHG-oknak. Megmutatja, hogy egy adott gáz egységnyi idő alatt hányszor több hőt nyel el és sugároz vissza az atmoszférába a CO2-hoz képest, és lehetővé teszi ezáltal 1 kilogramm ÜHG × kilogram CO2 egyenértékre való átváltását. A GWP-t tehát a különböző gázok üvegházhatásának számszerűsítésére használják adott időintervallumra nézve. Ez különböző nemzetközi egyezmények alapján lehet 10, 20, 50 vagy 500 év is, a szakirodalom általában, illetve mi is a

100 évre vonatkoztatott GWP értéket tekintjük alapul. A szén-dioxid-egyenértékeket általában millió metrikus szén-dioxid-egyenértékben (ekvivalenciában) fejezik ki, rövidítve: Mt CO2e. A gáz szén-dioxid-egyenértékét úgy kapjuk meg, hogy a gáz tonnáját megszorozzuk a hozzá tartozó GWP-vel: Mt CO2e = (millió metrikus tonna gáz) × (a gáz GWP-je). Így például, mivel a CO2 és a metán 1:23 arányban hat a légkörre, a metán GWP-értéke 23, a dinitrogén-oxid esetében pedig ez az érték 310. Ez azt jelenti, hogy 1 millió metrikus tonna metán- és dinitrogénoxid-kibocsátás egyenértékű 23 és 310 millió metrikus tonna szén-dioxid-kibocsátással. Egy adott tevékenység során az összes ÜHG kibocsátás CO2 egyenértékre kerül

átszámításra, majd összegzésre.

Nade mennyi is egy tonna CO2? A térfogatnál talán érdekesebb (hiszen az adott nyomáson a sűrűség ismeretében számolható), hogy sok vagy kevés-e 1 tonna CO2. Egy átlagos tölgyfa, ha egészséges, és 50 évig él, akkor élete során a fotoszintézisnek köszönhetően majdnem egy tonna CO2-t tud megkötni. Az egyik legnagyobb kibocsátó az ipar és az energiatermelés, de természetesen a fosszilis alapon működő közlekedés, vagy akár a mezőgazdaság is komolyan felel a légkörbe kerülő ÜHG-ért. Egy közepes méretű hazai cég, amely éves szinten 3 GWh villamos energiát (2.840 darab tölgyfa) és 5 millió m3 földgázt (11.314 darab tölgyfa) használ el a működése során, minden egyes évben több mint 14.000 tölgyfa munkáját használja el 50 évre! Gépi művelés esetén 1, tölgyfaerdő esetén nagyságrendileg 3.000 darab fával lehet számolni. Vagyis a példában szereplő cég minden évben 4,7 hektár erdőt köt le 50 évre. Irtózatosan nagy szám, pedig ebben nincs is benne az üzemanyag-felhasználás, vagy a dolgozók táplálkozása. Ha így nézzük, talán kicsit szemléletesebb, hogy miért olyan fontosak az élet számára az erdők, illetve a zöld növények, illetve miért lenne fontos az energiahatékonyság. Ráadásul ez egy hazai közepes vállalkozás volt. A jelenlegi fogyasztási szokások vizsgálata után a szakértők arra jutottak, hogy ha a Földön mindenki a magyar fogyasztási szokásoknak megfelelően fogyasztana, 1,6 bolygóra, ha mindenki a kínai átlag szerint, akkor pontosan 2 darab bolygóra, ha mindenki az észak-amerikai átlag szerint, akkor pedig 4,8 darab bolygóra lenne szükségünk. Mivel azonban jelenlegi ismeretink szerint mindösszesen egy darab életre alkalmas bolygónk van, így a jövő érdekében tenni kell az ÜHG kibocsátás és a globális felmelegedés ellen. A fenntartható fejlődés (sustainable development) az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1987-es Brundtlandjelentése szerint „anélkül kielégíteni a jelen szükségleteit, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”. A fenti sorok abban a szellemben íródtak, hogy megfelelő felütései legyenek a cikksorozat következő részeinek, melyben a szén-dioxid lábnyomról, a CO2 kvótáról, a karbon kreditekről és a zöld energiabeszerzésekről olvashatnak majd az érdeklődők. Addig is, ha kíváncsi az Ön cégének CO2 termelésére, érdemes átfutni az NRGM+ által készített havi szakreferensi riportokat, illetve az iNTENS platformon megnézni az aktuális hónap lábnyomát, ahol az egyes cégek hónapról hónapra láthatják az általuk felhasznált energia tonna CO2 és tölgyfa egyenérték vonzatát is.

Kepka György

Képek forrása: Freepik Prémium