VÉDD MAGAD! KEND MAGAD

miatt, csakúgy, mint Ausztria, ami szintén emiatt szerepelhet a legjobban teljesítő országok között. Ausztriában ugyanakkor nagy hangsúlyt fektettek a megújulók diverzifikálására is, mivel a szél-, a napenergia, valamint a bioüzemanyagok és hulladékégetés is jelentős menynyiségű energiát termel.

A 10. helyezett szintén egy hazánkkal szomszédos ország, Horvátország. Itt is a vízenergia-hasznosítás a legjelentősebb, kiegészülve az ország méretéhez képest jelentős szélenergia- és bioüzemanyag- felhasználással.

Magyarország a középmezőny alján helyezkedik el, ami az utóbbi 4 évben berobbanó napenergia-felhasználásnak köszönhető. A másik stabilan magas megújuló részarányt a bioüzemanyagok képviselik, de alapvetően az atomerőmű adja a termelés legjelentősebb részét. A fosszilis tüzelőanyagok még mindig túlságosan dominánsak Európa legnagyobb energiafogyasztó országaiban. Fontos azonban, hogy a megújuló energiák terén élen járó első 10 ország nem szerepel a teljes energiaellátás alapján első 10 ország között. A világ CO2-kibocsátása sokat csökkenne, ha Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – a legnagyobb energiafelhasználók – növelnék megújuló energiaellátásukat. Az előbb említett országok még mindig túlságosan függenek a fosszilis tüzelőanyagoktól, amelyek nagy része külföldről származik.

A technológia azonban rendelkezésre áll, és a szél- és napenergia gyors térnyerése, mely a globális villamosenergia-termelés 10,3%-át adja jelenleg, megmutatja, hogy néhány év alatt milyen sokat lehet elérni. Valójában ennek a két megújuló energiaforrásnak a használata elég gyorsan növekedhet ahhoz, hogy a globális felmelegedés 1,5°C-os küszöbértékén belül maradjunk, ha növekedési ütemüket 2030-ig fenntartják.

Kelner Máté

ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM Védd magad! Kend magad!

Megy a tavasz, jön a nyár, Sok napsütés csak rád vár. De vigyázz majd a bőrödre, Krém legyen a bőröndben!

Naprendszerünk 3. bolygója a Föld, mely a központi csillagunktól körülbelül 150 millió km távolságra található. Bár a Nap által generált, a világűrbe szétsugárzó energia nélkülözhetetlen a földi élet számára, hatása károsodást is okozhat az emberi sejtekben. De mit is tehetünk bőrünk fiatalságáért és egészségéért?

A Nap ibolyán túli tartománya biztosítja a D-vitamin keletkezését, mely megnöveli a kalcium és a foszfát felszívódását csontozatunkba, hozzájárul immunrendszerünk egészséges szinten tartásához, szabályozza a sejtek növekedését, valamint hormonbefolyásoló szereppel is rendelkezik. Egyes bőrbetegségek kezelésére, mint az ekcéma vagy pikkelysömör, kifejezetten ajánlott. A genetika csodálatos dolog, főleg, amikor a szervezet önmaga egészségéért tesz. Az egyik ilyen genetikai mutáció a vörös haj-fehér bőr kialakulásához vezetett. Tévhit, hogy az északi népek körében alakult ki, bár tény, hogy a vikingek fosztogatásai teret engedtek e mutáció elterjedésének. Az MC1R (Melanocortin 1 receptor) át-

alakulása segítségével ezek az emberek több D-vitamint tudnak termelni kevesebb napsütés mellett is. Sajnos, ami az előnye, az a hátránya is lehet egy mutációnak, ugyanis sokkal kiszolgáltatottabbak az UV-A és UV-B sugárzásnak. Míg előbbi a bőr korai öregedéséhez vezet, addig az UV-B sugárzás megnöveli a szürkehályog és a bőrrák előfordulását.

Képen: Kamionos – UV-sugárzás hatása a bőrön

A jó idő beköszöntével gyakran meggondolatlanul tesszük ki magunkat napsugárzásnak, ezzel pedig pont legnagyobb szervünknek ártunk. Mielőtt legyintenénk egyet azzal a szöveggel, hogy „mit érdekel engem, maximum egy kicsit felkap a nap, na bumm!”, gondoljuk végig, valóban megéri-e bőrgyógyászhoz járni, mert egyre több melanoma-szerű sejtburjánzást vélünk felfedezni magunkon. Ezek nem keverendők a közönséges anyajegyekkel, melynek határai élesek, míg a melanoma esetében szabálytalan, elmosódó határokról beszélünk. Ezek gyakorisága az életkor előrehaladtával nő, és a ruhával elfedett területeken jelennek meg leginkább (vagyis kialakulásának helye nem függ össze a napégések helyével). Hazánkban 2001-ben 1.200 főt regisztráltak melanomával, míg 2014-ben már 2.400-at. Az ózonpajzs gyengülése az 1970-es évekre tehető, és bár az 1980-as években a globális összefogás hatására csökkenteni kezdték a világ országai az ezért felelős szintetikus vegyi anyagok kibocsátását, sajnos az utóbbi években a visszaerősödés kezdetét lehetett felfedezni. A gyengébb ózonpajzs miatt sokkal erősebb UV-sugárzásnak vagyunk kitéve. Amennyiben óvni szeretnénk bőrünk épségét, kerüljük a tartós kint tartózkodást 10 és 16 óra között, valamint UV riasztás esetén, továbbá használjunk naptejet.

Nem is gondolnánk, mennyire fontos a megfelelő naptej kiválasztása. Sajnos előfordulnak olyan naptejösszetevők, melyek károsíthatják a hormonrendszert, ezért ellenőrizzük a címkét. Ezeket a hormonkárosító parabéneket tartósítószerként alkalmazzák. Az oxibenzon (benzofenon-3) nevű hatóanyag ösztrogénként viselkedik szervezetünkben és allergiás reakciókat válthat ki. Az oktinoxát (etilhexil-metoxicinnamát) a pajzsmirigyhormonokra és szaporító szervekre van negatív hatással, ezért kisgyermekek és állapotos nők esetében óvatosnak kell lenni ezzel az anyaggal, nem mellesleg a korallokat is károsítja (Hawaii-on az ilyen tartalmú fényvédőket betiltották korallzátonyaik védelmében). Az avobenzon (butil-metoxidibenzoilmetán) egyre elterjedtebb a kémiai fényvédő hatóanyagok közül, mely bomlásterméke a bőrön át felszívódva allergiát okozhat, de még így is lényegesen kevesebb káros mellékhatást produkál a fentebb soroltakhoz képest.

Lehetőség szerint a spray-kkel szemben inkább a krémeket válasszuk, mivel a spray-kben gyakori összetevőként elterjedt titánium-dioxid belélegezve rákkeltő lehet. Az A-vitamin származékaként is ismert retinilpalmitát adalékot gyakran megtalálhatjuk naptejekben, testápolókrémekben, arckrémekben, sőt, gyermektermékekben is. Azonban óvatosan alkalmazzuk az ezzel ellátott termékeket, ugyanis napfény hatására gyorsítja a bőrrák kialakulását, amennyiben túl sokat tartózkodunk a napon.

Amennyiben bővebben szeretnének tájékozódni az összetevőkről, egy amerikai szervezet összeállított egy listát azokról az adalékokról, melyekre érdemes odafigyelni naptejvásárlás során: https://www.ewg.org/sunscreen/

Az összetevők mellett fontos, hogy megfelelő faktorszámú (=arányszámú) krémet válasszunk. Ez az adat adja meg, hogy mennyivel több időt tölthetünk a napon a leégés kockázata nélkül, mint annak használata nélkül. Egy átlagos bőrű felnőtt egy 30-as faktorszámú naptejjel 30 faktor × 30 perc = 900 percet tölthet el a napon leégés nélkül. Ez a maximális idő, vagyis nem kezdődik újra a számlálás, ha ismételten bekenjük magunkat. A fényvédő mechanizmusok közül megkülönböztetünk fizikai és kémiai alapon működő fényvédőket. A fizikai alapon működök nem érzékenyítenek, és a bőrön megtapadva visszaverik a sugarakat. Mivel nem tartalmaznak kémiai anyagokat, kisgyermekek és fényvédőkre érzékeny felnőttek számára is ajánlott használatuk. A kémiai fényvédők ezzel szemben elnyelik a sugarakat, nem színezik a bőrt, ellenben gyakrabban okozhatnak allergiás reakciókat.

A direkt napfénynek kitett testrészeinkre (arc, nyak, tarkó) válasszunk magasabb faktorú naptejet és napon tartózkodás előtt 20-30 perccel vigyük fel bőrünkre, ezzel is időt hagyva a felszívódásra a biztosabb védelemért.

Kovács-Sós Kitti

Kép forrása: Freepik prémium

ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM Holnap-tenger gyümölcsei Moszatokkal és kagylókkal a bolygóért és az emberiségért

Lazacburger, tonhalsaláta, tengergyümölcsei pizza, paella, sushi… Hosszan lehetne sorolni azokat a tenger adta finomságokat, amik itthon is elhagyva az egzotikus luxustermékek kategóriáját egyre gyakrabban jelennek meg mindennapjaink ételei között. Mind szélesebb körben való elterjedtségük és fokozódó népszerűségük az élelmiszeripar egyik leggyorsabban növekvő ágává tette a tengeri eredetű élelmiszerek „termelését”. De vajon fenntartható ez? A TEDED egyik érdekes videójában Ayana Johnson és Megan Davis válaszol erre a kérdésre.

Halászat teljes gőzzel

Halak, kagylók, hínárok vagy algák több mint 3 milliárd ember alapvető táplálékát, legfontosabb fehérje- és tápanyagforrását jelentik világszerte. A kereslet pedig évről-évre intenzívebb, drasztikusan növelve a halászat méreteit: például míg a 20. század elején körülbelül 5 millió tonnára tehető a kifogott halak mennyisége, addig az 1990-es években ez már meghaladta a 100 millió tonnát (hu.wikipedia.org/wiki/Halászat). Az ered-

mény: mára a vadon élő állományok 33%-a túlhalászott, 60%-a maximális kapacitáson működik. Hogy ez miért a legsúlyosabb probléma az óceánokat fenyegető veszélyek közül? Az óceánok túlhalászata azt jelenti, hogy az egyes fajoknak nincs ideje a kifogott mennyiség pótlására. Napjainkban már több halfajta egyedszáma sem éri el a fennmaradáshoz szükséges minimumot. A halállományok mennyiségi csökkenése mellett továbbá megfigyelhető a mind méretben, mind pedig az egyedek termékenységében jelentkező minőségi romlás is (hu. wikipedia.org/wiki/Túlhalászás).

Akvakultúra és a romboló ipari termelés

Az asztalokra kerülő tengeri ételeknek több mint fele — például a lehalászás miatt — már nem fogható vadon. Akvakultúra vagy víziművelés által kerül előállításra, ami a tengeri vagy édesvízi növények és állatok szabályozott körülmények közötti tenyésztését jelenti. Az akvakultúra a leggyorsabban növekvő élelmiszert előállító gazdasági ág a maga éves 5,8%-os bővülésével. Alkalmazott módszerei igen változatosak: nyitott vagy zárt, extenzív vagy intenzív tenyészetekben szárazföldön lévő tavakban vagy medencékben, part melletti vizekben vagy part menti nyílt vizekben folyik a halak, puhatestűek, rákok és egyéb vízi állatok (pl. krokodil, teknős, béka) tenyésztése, illetve a vízi növények termesztése (hu.wikipedia. org/wiki/Akvakultúra). A használt módszerek hátrányai között gyakran jelennek meg az ipari mezőgazdaságban tapasztalt problémák. Az egyik leggyakoribb forma például a hálóból készült, nagyjából 1.000 m2-es úszó rekeszek, ahol az ipari tenyésztés sok más ágához hasonlóan túlzsúfolt és stresszes körülmények uralkodnak. Ezek a jellemzően Chile partjainál és Norvégia fjordjainál található telepek nemcsak jelentős mennyiségű hulladékot termelnek, hanem szennyezik a környező területeket és komoly veszélyt jelentenek a vadon élő fajokra is. A betegségek ellen használt antibiotikumok bekerülnek a környezetbe, a hálóból kiszabadult halak fogságra adaptált génállománya pedig gyengíti a vadon élő génállományt, akár invazív fajként a helyi ökoszisztémákat is zavarhatják. A délkelet-ázsiai garnélarák-tenyésztésnél általánosan használt ember alkotta szárazföldi tavak a környezetszennyezésen és a betegségek terjesztésén túl olyan rendkívül fontos ökoszisztémákat is gyakran megsemmisítenek, mint a viharoktól a part menti területeket védő és üvegházhatású gázokat elnyelő mangrove erdők és mocsarak.

Akvakultúra és fenntartható gazdálkodás?

A problémák egyik megoldása lehet a teljesen zárt szárazföldi rendszerekben való tenyésztés, ahol a víz szűrésével megelőzhető a környezet szennyezése vagy egyéb környezeti ártalom. Ám még ezek a teljesen elzárt létesítmények is küzdenek a halliszt jelentette problémával. A világon kifogott tenger gyümölcseinek ugyanis körülbelül 10% -át (beleértve a ragadozó halakat is) halliszt formájában állatok takarmányozására használják. A kutatók rovarokból és növényi alapú fehérjékből készült haltakarmányokon dolgoznak, de manapság sok szárazföldi halgazdaság kapcsolódik össze a túlhalászattal. Mindezen nehézségek miatt elég távolinak tűnhet a fenntartható akvakultúra, ám vannak új utak a tengerek felelősségteljes gazdálkodására. Ezek közül a legígéretesebb talán az a megközelítés, ami a nagy ragadozóhalak mestereséges tenyésztése helyett a természetes óceáni rendszerekkel „együttműködve” a kagylók és a tengeri moszatok termelésére fókuszál. Azon túl, hogy a vízalatti farmokban ezeket a meglehetősen alacsony gondozási igényű növényeket és állatokat külön táplálás nélkül, hatalmas mennyiségben lehet előállítani, számos pozitív hatással is bírnak a környezetre.

Moszatokkal és kagylókkal a bolygóért és az emberiségért

Mik ezek a pozitív hatások? Természetes módon megszűrve a vizet javítják a vízminőséget, a fotoszin¬tézis révén elnyeleik a CO2-t, csökkentik az óceánok elsavasodását és élőhelyet teremtenek más fajok számára. Emellett munkát adnak a part menti közösségeknek, valamint egészséges és alacsony karbonlábnyomú élelmiszerrel is ellátják a Földet. Azaz megoldást jelenthetnek az éhezésre is, hiszen 4.000 m2-nyi óceán 5 hónap alatt 25 tonna tengeri moszatot és 250.000 kagylót képes termelni. Hogy ez mit jelent? Egy Washington állam méretű terület (körülbelül 185.000 km²) több kis gazdasága együtt, megfelelő elosztóhálózattal táplálni tudja a bolygó lakosságát. A felelősségteljes és regeneratív óceáni gazdálkodás tehát létfontosságú szerepet játszhat nem csak az óceánok védelmében, hanem nagyban segíthet a klímaváltozás és az éhínség elleni harcban egyaránt.

Halák Emese

Forrás: TED.com Képek forrása: Freepik prémium, Unsplash

ICONS

GoGreen Icons sorozatunk keretében a jövőben is szeretnénk lehetőséget biztosítani a különböző erőműtípusok megismerésére. Látogatást szervezünk szél-és vízerő16 művek mellett biogáz- és szalmatüzelésű erőművekbe, az ország első önálló akkumulátoros energiatárolójának megtekintésére, illetve egyéb kisebb napelemes rendszerek megtekintésére is lehetőséget kínálunk.

Az események ingyenesen látogathatók, de a létszámkorlát miatt regisztrációhoz kötöttek. Regisztrálni a gogeen@energyhub.hu e-mail címen folyamatosan lehet a megtekinteni kívánt erőműtípus megjelölésével! A jelentkezőket a részletekkel kapcsolatban e-mailen értesítjük. Tartsanak velünk!

ZÖLDHÍREK

a nagyvilágból

Édesvíz napelemmel

Amerikai szakértők tengervízből tiszta, iható víz létrehozására alkalmas eszközt hoztak létre, melynek nagyon alacsony energiaigényét ráadásul napelem fedezi. A világ számos pontján már nehezen hozzáférhető a fogyasztható víz, és az eszköz olyan nehezen megközelíthető helyeken is alkalmazható, ahol nincs elektromos hálózat. Egyelőre kísérleti fázisban van, de az előzetes teszteken jól szerepelt.

Forrás: https://zoldtrend.hu/tengervizbol-keszitihatot-napelemek-segitsegevel-egy-uj-fejlesztes/

Lassan élhetetlenné válik Ausztrália az éghajlatváltozás következtében

Az ausztráloknak egyre gyakrabban kell megküzdeniük árvízzel, bozóttüzekkel, ciklonokkal és árapállyal. A biztosítási költségek megfizethetetlenek lettek egyes otthonokra. Ausztráliában a lakhatás olyan költséges, hogy az emberek az olcsóbb ár miatt a veszélyeztetett helyekre is beköltöznének. A szén az ország fontos exportcikke, ám ennek ellenére a lakosság többsége szigorúbb éghajlatvédelmi intézkedéseket szeretne.

Forrás: https://index.hu/kulfold/2022/05/19/ ausztralia-arvizek-valasztasok/

Korea önfenntartó, lebegő város építését tervezi

A tengerszint gyors ütemű növekedése komoly fenyegetést jelent világszerte. Erre válaszul született meg a lebegő város ötlete, mely a tengerszinttel együtt emelkedne, a szükséges élelmet, vizet és energiát pedig a szigeten belül állítanák elő. A település mintegy 12.000 embernek adna otthont, de akár bővíthető is lenne új, fenntartható életteret biztosítva az emberek számára.

Forrás: https://alternativenergia.hu/onfenntartolebego-varost-epithetnek-koreaban/97745

Tengeriszivacsok fehérednek ki a melegedő óceánok következtében

Egy áprilisi expedíció során fedezték fel Új-Zéland partjainál a kifehéredett szivacsokat a wellingtoni Viktória Egyetem kutatói. Az első adatok alapján úgy vélik, tengeri szivacsok százezrei fakulhattak ki vélhetően a magas vízhőmérséklet következtében, mely tavaly rekordot döntött. Az amúgy csokoládébarna szivacsok halak búvóhelyéül szolgálnak, és számos élőlény számára biztosítanak táplálékot.

Forrás: https://alternativenergia.hu/magasaz-ocean-homerseklete-feherednek-atengeriszivacsok/97821