MELYIK EURÓPAI ORSZÁG JÁR ÉLEN A MEGÚJULÓ ENERGIA TERÉN?

A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint rohamosan emelkedik Európában a megújuló energiafelhasználás. Mivel az orosz-ukrán háború még inkább akut kérdéssé tette az önállóan előállítható energia kérdését, amit a legtöbb európai ország fosszilis energiavagyon híján főként csak megújuló energiaforrások használatával tudna növelni, ezért kulcskérdés, hogy jelenleg hogyan is állnak ezek az országok.

Az összehasonlításból kitűnik, hogy míg egyes országokban az energia akár több mint 50%-a már most is megújuló forrásból származik, más országok le vannak maradva. Ugyanakkor az elemzésből az is kiderül, hogy a fosszilis tüzelőanyagoknak továbbra is nagyon jelentős szerep jut, így rövid- és középtávon még biztosan fosszilis energiahordozók behozatalára szorul Európa.

Az európai energiamixet folyamatos vizsgálatoknak vetik alá. A legutóbbi IPCC-jelentés, ami a klímaváltozás egyre nagyobb veszélyeire hívja fel a figyelmet, és az orosz-ukrán háború szintén a megújuló energiaforrások kiépítésének erőteljes növelésére ösztönöznek. A mindennapi hírek sokaságában azonban nehéz nyomon követni, hogy az egyes országok valójában milyen lépésben haladnak a megújuló energiaforrások arányának növelése terén. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatain alapulva azonban átfogó képet kaphatunk az egyes országok eredményeiről. Az Európai Unió 28 országában már 36,9% a villamosenergia-termelésben a megújulók aránya, ami a 10 évvel ezelőtti érték közel duplája.

Izland és Norvégia használja a legtöbb megújuló energiát

Izlandon a legmagasabb a megújuló energiaforrások aránya Európában, mely főként a geotermikus erőforrásainak köszönhető. Összességében az ország teljes energiaellátásának 89%-a származik megújuló energiaforrásokból – derül ki az IEA 2019-es adatsorának az UValue brit székhelyű szigetelő cég által végzett elemzéséből. Emellett a tiszta energia terén is messze vezet a top 10 európai ország között. A 2. helyen Norvégia áll, ahol az energia 49%-a származik megújuló energiaforrásokból – elsősorban vízenergiából, amelyből több mint 140.000 GWh-t termel.

Ezután Albánia és Lettország következik a listán, mindkettő a teljes energiamix 42%-át vízerőművek, bioüzemanyagok és hulladék, valamint szél-, napenergia, és egyéb források kombinációjából állítja elő. Mindkét ország a vízerőművek miatt szerepel előkelő helyen, de ezek a norvég termeléshez képest egy nagyságrenddel kisebb mennyiséget képviselnek, viszont az energiafogyasztásuk is jóval kisebb a norvégokénál.

A skandináv országok jól teljesítenek, főként a vízenergia felhasználásának köszönhetően. Svédország és Finnország is jelentős mértékben erre támaszkodik, előbbi 72.000 GWh-t, utóbbi 16.000 GWh-t termelt 2020-ban. A másik jelentős megújuló forrás az off-shore, azaz tengerre telepített szélenergia, ami az elmúlt 10 évben vált jelentőssé mindkét ország energiatermelésében. Ezalatt megtízszereződött az ilyen jellegű termelés, és már a villamosenergia-fogyasztás több mint 10%-át fedezi. Ezenkívül Finnországban az atomerőmű és a bioüzemanyagok, Svédországban a bioüzemanyagok mellett a hulladék jelenti az energiatermelés másik jelentős ágát.

Utóbbiban Dánia szintén élen jár, de a legfőbb forrása egy megújuló, az itt is rohamosan növekvő off-shore szélenergia-termelés.

Az első tízben még helyet követelt magának Montenegró. A kontinens egyik legkisebb országa a 8. helyen áll, nem meglepő módon a vízenergia felhasználása