MI SZÁMÍT ZÖLDNEK?

Mi számít zöldnek? Miért szükséges megújulókon kívül más energiatermelési megoldások alkalmazása?

Az elmúlt évek, a jelen és a jövő klíma- és környezetpolitikájának egyik legmeghatározóbb résztvevője az energiatermelés. Ennek kapcsán gyakran hallani a zöld energia megnevezést. De mi is számít zöld energiaforrásnak? Minden karbonsemleges energiaforrás, csak a megújulók, vagy esetleg akár a földgáz is? Miért alkalmazunk még fosszilis erőműveket, ha ott vannak a megújulók?

Az Európai Unióban egy taxonómia rendelet szerint mind az atomenergia, mind pedig a földgáz alapú

energia használható a klímacélok eléréséhez vezető úton. Ennek több oka is van, a következőkben az energetika szempontjából lényegeseket gyűjtjük össze.

A megújulók a jövő energiaellátásában kétségtelenül a legfontosabb szerepet fogják betölteni egészen a fúziós erőművek elterjedéséig, de talán még azután is. Működés közbeni károsanyag-kibocsátás nélkül termelnek energiát, lényegében ingyen. Viszont hátrányaik is vannak, nem csekély számban. Elsősorban az, hogy a legtöbb megújuló erősen időjárás függő, ezért hektikusan képesek viselkedni. Ez rendszerirányítási szempontból rendkívül kellemetlen. Képzeljük csak el a következő szituációt: erősen szeles időjárásban termelnek a szélerőművek, így adott menetrendtartó erőművek részterhelésen kell menjenek. Viszont amennyiben a szélerősség adott sebesség fölé erősödik, a szélerőművek kiesnek, ugyanis túl magas szélsebességekben leállításra kerülnek annak érdekében, hogy ne károsodjanak. Ilyenkor nagy termelési kapacitás esik ki hirtelen, melyet a már visszaterhelt menetrendtartó erőműveknek kellene pótolniuk. Sajnos elmondható, hogy amíg nagy hatásfokkal nem lehetséges a villamosenergia tárolása, addig kizárólag megújulókra nem hagyatkozhatunk.

Az atomenergia ilyen szempontból pontosan ellentétes. Egész évben képes üzemelni kisebb – nagyobb leállások kivételével. Pontosan ezért előszeretettel alkalmazzák alaperőműként. Továbbá az atomerőművekről elmondható, hogy teljes élettartamra vetítve az egyik legkevesebb CO2 kibocsátással jár az üzemeltetésük (kevesebbel, mint a fotovoltatikus paneleké), illetve olcsón termelnek. A ma épülő atomenergetikai létesítmények biztonságosak a nagyon szigorú előírásoknak köszönhetően. Építésükkor méretezni kell őket a legkülönfélébb természeti és emberi tevékenység által előidézett eseményekre. Egyik ilyen

példa, hogy az újonnan épített erőművek konténment épületét úgy kell megépíteni, hogy egy nagyrepülő becsapódását is kibírja. Ezenfelül rengeteg passzív és aktív védelmi rendszert kell alkalmazni annak érdekében, hogy ne történhessen jelentős radioaktív kibocsátás. Természetesen ezeknek az erőműveknek is megvannak a hátrányaik. Viszonylag nagy hőterheléssel vannak a természetre 34-36%-os hatásfokuk miatt. Továbbá az urániumkészletek végesek, habár egyrészről még sok évig elegendőek, másrészt bizonyos nukleáris létesítmények más típusú fűtőelemmel is tudnak üzemelni. Az atomerőművek nagy beépített teljesítménnyel rendelkeznek, ezért nehezen igazodnak a rendszerigényekhez, nem lehet őket úgy „rángatni”. Ebből a szempontból előnyös viszont a gáz alapú energiatermelés.

Azon kívül, hogy a földgázt lakossági és ipari felhasználásra vezetékeken is biztosítják többnyire hőtermelésre, léteznek gázturbinák, melyek az energiatermelésben vesznek részt. Ezeknek egyik fajtája az úgynevezett aeroderivatív gázturbina. Nevét onnan kapta, hogy korábbi, repülésnél használt technológia lett átdolgozva energiatermelésre. Előnye, hogy viszonylag jó, akár 40% feletti hatásfokkal rendelkezik, kompakt egységként szállítható, és rendkívül gyorsan fel- és leterhelhető. Ezáltal alkalmas rendszeregyensúly fenntartására, csúcserőműnek is. A földgáztüzelést sokan (joggal) gondolhatják nem zöldnek, hiszen jól tudjuk, hogy fosszilis lévén készletei végesek, és üvegházhatású-gázkibocsátással jár az eltüzelése. A földgáz mellett szól, hogy a fosszilisek közül egyike a kevésbé rosszaknak. A CO2 kibocsátása egységnyi energiára vetítve jóval kevesebb, mint például a szénnek. Ez a kibocsátási tulajdonság azon alapul, hogy a CO2 kibocsátást a tüzelőanyagban található karbon, a kinyerhető energiát pedig a karbon-és hidrogéntartalom határozza meg. Mivel a földgáz legnagyobbrészt metán, így relatíve alacsony a CO2 - energia aránya.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy a zöldkérdést nem lehet egyszerűen megválaszolni. Vitathatatlan a megújulók hasznossága és fontossága, de jelenleg egyedül nem tudnák biztosítani az energiaellátást. A különböző energiatermelőknek megvan a saját előnyük, hátrányuk, és fontos megtalálni a megfelelő egyensúlyt. Célkitűzés a biztonságos, fenntartható, környezettudatos és gazdaságos energiatermelés, de köszönhetően eme ágazat komplexitásának, nincs egyértelmű válasz arra, hogy mi is felel meg ezeknek a kritériumoknak.

Hirják Árpád Botond

Kép forrása: Freepik prémium

június 5.

KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP

Tudtad, hogy 50 éve tartották az ENSZ első, „Ember és bioszféra” címet viselő környezetvédelmi világkonferenciáját?