7 minute read

PÁRATLAN CSŐRÖSÖK

ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM Páratlan csőrösök

Többször hallottuk már egy-egy élőlényről, hogy Vörös listás. De mit is jelent pontosan ez a lista, valamint ki és mi alapján határozza meg annak besorolását? Cikkünkben néhány ebbe tartozó, páratlanul érdekes példát is említünk majd.

Advertisement

ATermészetvédelmi Világszövetség (IUCN), melynek feladata a természeti értékek megőrzése (a biodiverzitás megőrzése, az ökológiai rendszer fenntartása, valamint a természeti erőforrásaink mértékletes használata), 1948-ban, alapításának évében hozta létre az úgynevezett Vörös listát, mely a legnagyobb múltú és legátfogóbb globális leltára az élőlények természetvédelmi státuszának. A státusz meghatározása során figyelembe veszik az adott élőlény km2-re vetített előfordulásának mértékét, kombinálva a csökkenő vagy ingadozó tartományértékkel, élőhelyi kiterjedéssel és minőséggel, illetve kis számú helyszínnel vagy súlyos töredezettséggel (>30%).

Az IUCN Vörös listájának kategóriái – forrás: Magyar Természettudományi Múzeum

Mivel több százezer élőlény foglalja el helyét a Vörös listán, pár tollas példa segítségével emelnék ki néhány kategóriát.

Óriás-füleslappantyú és az álmosmadár (potoo)

A lappantyúajkúak eme két képviselője a nagy területi elterjedésük és stabil egyedszámuk miatt a Vörös lista ’Nem fenyegetett’ státuszában szerepelnek. Mint a lappantyúajkúak általában, rovarokkal táplálkoznak, éjszaka vagy szürkületkor aktívak, nappal pedig rejtőzködő tollazatuknak köszönhetően facsonkokon pihennek, melynek tetejére helyezik egyetlen tojásukat. Szájuk széles, lábuk kicsi és gyenge, azonban repülésük csendessége a denevérekéhez hasonlatos. Míg a közönséges álmosmadár főleg Dél-Amerika trópusain őshonos, az óriás-füleslappantyú Ázsia szubtrópusi és trópusi esőerdeit, füves pusztáit és cserjéseit hódította meg.

Kakapó

A bagolypapagáj, vagy más néven kakapó a világ egyik legritkább madara, besorolás szerint a ’súlyosan veszélyeztetett’ kategóriába tartozik. Új-Zéland őshonos lakói vadászták húsáért és tolláért, de háziállatként is tartották. Egyedszámuk csökkenésében közrejátszottak a polinéz és európai bevándorlók gyarmatosításával behurcolt ragadozók (macskák, patkányok, menyétek, illetve hermelinek), melyek a kihalás szélére sodorták eme gyönyörű madarakat. A populáció megőrzése érdekében 2012 áprilisa óta a megmaradt kakapó állományt – szigorú felügyelet alatt – három, ragadozó állatfajoktól mentes szigeten tartják. Itt nagyszabású ökológiai élőhely-rekonstrukciós programot üzemeltetnek, hogy önfenntartásra képes, megfelelő élőhelyet hozzanak létre ezeknek a földön fészkelő, robusztus testalkatú, röpképtelen madaraknak.

Spix-ara

A Rio meséből ismertté vált Spix-ara papagáj Brazília keleti részén volt őshonos. 2000 óta nem láttak élő példányt természetes élőhelyein, mára csak fogságban élő példányokról vannak feljegyzéseink, így a Vörös lista ’vadon kipusztult’ státuszába került. Mivel elterjedési területük alapvetően is rendkívül kicsi volt, kipusztulásokhoz elsősorban az élőhelyük elvesztése, valamint a kereskedelmi célú csapdázásuk vezetett. Hogy megmentsék a teljes kipusztulástól, biológusok tapasztalt tenyésztők közreműködését kérték a szaporításukban, valamint nyilvántartást hoztak létre a beltenyészet elkerülése érdekében, mely figyelembe veszi a kiválasztott madarak korát, egészégügyi állapotát és rokonsági fokát. Hiába a nyilvántartás, a párokat így sem könnyű összehozni, mivel a tojók igen válogatósak, ha párválasztásról van szó, ennek ellenére egyedszámukat sikerült 200 példány fölé emelni.

Fekete emu

Ez a laposmellű futómadár a King-szigeteken volt őshonos faj, jelenlegi besorolása ’kihalt’. 1804-ben Nicolas Baudin expedíciója fedezte fel, utolsó ismert példánya 1842-ben pusztult el egy párizsi növénykertben. Napjainkban a Párizsi Természettudományi Múzeumban őrzik az egyetlen kitömött és egy összerakott csontvázú példányát. Kihalása az európai telepesek megérkezésének következménye. Feljegyzések alapján lagúnáknál és partvonalak mentén élt, szerette az árnyas területeket, valamint bogyókkal, fűvel és moszattal táplálkozott. 2021 májusában a brit Természettudományi Múzeum egyik kutatója egy csaknem teljesen ép tojást fedezett fel egy King-szigeti homokdűnében.

Csupán néhány példát ragadtunk ki a veszélyeztetett fajok hosszú listájából, számos faj sodródott a kihalás szélére emberi tevékenység következményeként, ezért fontos különös figyelmet fordítani a még meglévő fajok, a biológiai sokféleség megőrzésére.

NRGMarket Plus Kft. Energiahatékonyság Üzletág

ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM Kapszularuhatár

Mit keres a (környezet)tudatosság a gardróbomban?

Az elmúlt pár évben sokat költöztem. Sokszor harcoltam a polc mélyén megbújó, elengedhetetlennek tűnő, aztán valamiért mégsem hordott ruhadarabokkal, amik könyörtelenül és alattomosan foglalják az életterem, töltik meg költözéskor a sokadik dobozt és nagyobb teherautóért (és nagyobb lakásért) kiáltoznak. De azután sem tűnnek el, hanem kezdődik az egész elölről és megint tele a szekrény, mégis valami mindig hiányzik az aznapi szettből… és akkor megtalált a kapszulagardrób gondolata.

Kapszulagardrób. Hallottak már róla? Én bevallom, először valamiféle űrtechnikából kölcsönzött tárolási módszerre gondoltam. Fifikásan elrendezett, vákuumizált ruhászsákok jelentek meg szemeim előtt, amik parányi helyre zsugorítják össze a hegyekben álló ruhákat. Persze szó nincs erről. A kapszulagardrób kifejezést Susie Faux, a "Wardrobe" nevű londoni butik tulajdonosa alkotta valamikor az 1970-es években. (Szóval nem egy újkeletű dologról lesz szó.) Meghatározása szerint néhány olyan, több évszakban viselhető, alap ruhadarab (például nadrág, szoknya) gyűjteményét jelenti, amelyek nem mennek ki a divatból és szezonális elemekkel bővíthetők, frissíthetők. Az ötletet aztán Donna Karan amerikai tervező népszerűsítette, aki 1985-ben kiadta stílusos, praktikus és főleg egymással variálható "7 Easy Pieces" kollekcióját kifejezetten dolgozó nők számára. A kifejezést azóta szerte a világon használják, a ruhatár összeállításának ezen stratégiája pedig újra és újra előkerül hol a gazdasági recesszióra, hol a környezetszennyezésre adható megoldás részeként.

Személyre szabott funkcionalizmus

Több módszer létezik a kapszulásításra: összeállíthatjuk évszakonként, vagy lehet egy hideg és egy meleg kollekciónk, lehet munkára, sporthoz, utazásra, elegánsabb alkalmakhoz külön-külön kapszulánk. A cél azonban minden esetben egy tudatosan válogatott, erősen szelektált, teljesen személyre szabott és minőségi darabokból álló ruhatár megalkotása, ahol minden megy mindenhez. Életstílusunk, adott élethelyzetünk, egyéniségünk befolyásolja, hogy végül pontosan milyen összetétellel és hány darabból tudjuk a szükségleteinkhez igazodó gardróbot felépíteni. Általában 30-40 darabban szokták limitálni az egyes kapszulák elemeinek számát, de ha több különböző stílust igénylő helyzetben kell helytállnunk,

akkor lehet, hogy csak 150-nel fog működni. A lényeg (szerintem) nem a számokon van, hanem a funkcionalitáson – minden egyes darabnak legyen pontos funkciója.

Működő kapszula

Saját, működő kapszulá(i)nk létrehozásában néhány fontos szempont szem előtt tartását javasolják a gyakorló minimalisták. Mindenekelőtt ruhatárunk saját adottságainkhoz kell, hogy igazodjon. Minden testalkatnak megvannak az előnyös ruhadarabjai, a megfelelő szabás és a jó színválasztás arányossá, harmonikussá teszi az összképet. A bőrtónus, a hajszín is meghatározó főleg a színválasztás esetében. Ha az egyes darabok tökéletesen illeszkednek hozzánk, előnyösek, akkor fogjuk jó kedvvel viselni, azaz valóban gyakran leemelni azokat a polcról. Ha már tudjuk, mi áll jól, akkor a következő lépés a ruhatárunk színpalettájának precíz összeállítása. Két-három semleges bázisszín (fekete, sötét szürke, karamell barna, tengerészkék stb.) és egy-két kiemelő árnyalat (púderrózsaszín, sárga, pávakék stb.) kiválasztását ajánlják. A bázisszínek a nadrágok, szoknyák, kabátok és a cipők, táskák terepe. A kiemelő színek egyéni vérmérsékletünk szerint lehetnek pasztell vagy erősebb árnyalatok is, de mindenképpen harmonizálniuk kell az alapszínekkel. Kiválasztásuknál fontos a már említett hajszín és bőrtónus figyelembevétele, hiszen ezek az árnyalatok tipikusan a felsőruházatban, a sálakban, ékszerekben jelennek meg. Ha jól dolgoztunk, akkor a kapott színsémánkkal a szekrényben lévő összes elem variálhatóvá válik, hiszen az egyes ruhadarabok színe minden egyes kombinációban ki fogja egészíti egymást. A kapszulásítás célja a hosszú távon működő ruhatár elérése, így a következő feladat a szélsőséges vagy „fast fashion” darabok kiszórása, elengedése. Tartós használhatóságot, időtlen stílust a klasszikusabb szabások és minták fognak számunkra biztosítani. Igen, a terepmintás, flitteres-hímzett, hanyagul szaggatott farmer nem tartozik ide… A hosszabb távból még valami következik. Ha néhány ruhadarabot variálunk folyamatosan, akkor az egyes elemeket értelemszerűen többet is hordjuk. A gyors és látványos elhasználódás elkerülésére érdemes ezért jó minőségű ruhákat vásárolni. Ha mindez teljesül, akkor saját kapszulagardróbunk egymással könnyen variálható elemeiből bármilyen alkalomra tudunk majd megfelelő öltözetet összeállítani a ruhadarabok felhalmozása nélkül.

Mit keres a (környezet)tudatosság a gardróbomban?

Azaz mit nyerhetünk? Röviden: időt, energiát, pénzt és helyet, miközben kilépve a „fast fashion” feleslegesen pazarló sodrásából az ökológiai lábnyomunkat is csökkenthetjük. Igaz ugyan, hogy egy kapszularuhatár felépítése időbe telik, hiszen azt négy évszakban kell tesztelnünk. De gondoljanak bele: ha a szekrény átlátható, épp elegendő mennyiségű (nem túl sok), de egymással jól kombinálható ruhadarabbal van tele, ahol mindegyiknek jól áll a színe, előnyös a szabása, mindegyik „igazi kedvenc”, akkor a reggeli öltözködésen tényleg nagyon gyorsan és stresszmentesen át lehet lendülni, rengeteg idő és energia spórolható. A kapszularuhatár emellett megköveteli a tudatos vásárlást is, nincs tehát impulzív elcsábulás, ezáltal nincs se túlhalmozás, se túlköltekezés (még ha azt a néhány igazán minőségi darabot újonnan is szerezzük be), így nem csak a pénztárcánk és a szekrényünk, de a bolygónk is fellélegezhet!

Úgyhogy vége a céltalanul uralkodó ruhahegyeknek, ezúttal könyörtelen leszek. A felszabaduló reggeli időt pedig átadom inkább a kényelmes-lassú kávézgatásnak. Egészségünkre!

Halák Emese

További részletes leírások, útmutatók: holyduck.hu/kapszula stilusmentor.hu/kapszula un-fancy.com/capsule-wardrobe uselesswardrobe.dk/my-capsule-wardrobes

Képek forrása: Freepik

This article is from: