KAPTÁRAK A FELHŐKARCOLÓK TETEJÉN

ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM Kaptárak a felhőkarcolók tetején

Méz-DNS és az élelmiszer-ellátás stabilizálása

Noah Wilson-Rich szerint, ha a dolgok nem változnak, 10 éven belül kipusztulhatnak a méhek. Miért kell ezzel foglalkozni? Mert a méhek kulcsszerepet töltenek be a növények beporzásában. A gyógyszerek, a ruhaneműk vagy épp a bioüzemanyagok alapanyagainak léte mellett az emberiség élelmiszertermelésének mintegy harmada függ ettől a tevékenységtől. Gyümölcsök, zöldségek, mandula- és diófélék, sőt a szarvasmarhák táplálékát biztosító szénát és lucernát is elveszíthetjük, ha nincsenek méhek, amik beporozzák ezeket. Az eredmény? Globális éhínség és összeomló világgazdaság. Nem hangzik túl jól, igaz? Noah Wilson-Rich azon dolgozik, hogy ez ne is legyen így. Kutatásairól és munkájáról mesélt a TEDx közönségének Provincetownban.

Noah Wilson-Rich méhész és ökológus, a háziméhek immunológiájából doktorált. Egy bostoni székhelyű

méhészeti szolgáltatásokkal és a méhek kutatásával foglalkozó szervezet, a The Best Bees Company alapítója és tudományos igazgatója, ahol küldetésük a méhek általános egészségének és biztonságának javításával a mézelő méhpopuláció növelése az Egyesült Államokban. Kutatásai során nem csak azt vizsgálja, hogy miért pusztulnak a méhek, hanem, hogy miként lehet megmenteni őket, ezáltal pedig megőrizni az ökoszisztémákat és stabilizálni az élelmiszer-ellátást világszerte.

Hol a legjobb a méheknek?

2009-ben Cape Codban egy közösségi programot indítva, civilek segítségével méhek oltóanyagait, probiotikumokat kezdtek el tesztelni. Több kaptárat helyeztek el a környék kertjeibe, udvaraira, majd elindult a városi méhpopulációk telepítése és megfigyelése is, ami igen érdekes eredményt hozott. Provincetown egyik eldugott utcájába felállított méhkaptár több mézet termelt, mint az első év összes többi kaptára. A kutatás fókuszába a „Hogyan mentsük meg a haldokló méheket?” helyett így hamar a „Hol a legjobb a méheknek?” kérdés került. Térképre vitték az egyre szaporodó, farmokra, házak teraszaira, üzletek tetejére, később már felhőkarcolókra is telepített kaptárakat. A program hamar szárnyra kapott és ahogy nőtt a kutatás nyilvánossága és ezáltal a kutatásba bevont kaptárak száma, úgy lett a vizsgálati pontok területi megoszlása egyre változatosabb, és minél több embernek lett ilyen adatpontja, annál pontosabbak lettek a térképeik is. 9 év elteltével

1000 kaptárat, azaz 1000 adatgyűjtő pontot tartanak nyilván az országban, 18 állam területéről – a számuk pedig folyamatosan nő. Kaptak több mint egymillió dollárt a méhek kutatására. Fizető állásokat hoztak létre

65 méhésznek a közösségük kaptárainak gondozására és a lakossággal való kapcsolattartásra. Közös kitartó munkájuknak köszönhetően sikerült együtt változást elérniük és növelni a méhek egyedszámát. Hogy hogyan? A renget összegyűjtött információ alapján tudják, hogy hol és miért pont ott a legjobb a méheknek. És hogy hol a legjobb a méheknek? A térképre vitt adatok tanúsága szerint a belvárosokban lévő kaptárak egyértelműen több mézet adnak, mint a vidéki és kertvárosi társaik, a méhcsaládok tovább élnek, nagyobb a biológiai sokféleségük is, több faj él belvárosi környezetben.

De miért jobb a városi méheknek?

A válasz megtalálásához Wilson-Richék a méhek pusztulását előidéző tényezőket vizsgálták meg területi szinten. A 3 legfőbb tényező: 1. növényvédő permetezőszerek, rovarirtók, gyomirtók, gombaölők; 2. a méhek betegségei; 3. az élőhelyek elvesztése. A Harvard Egyetem Közegészségügyi Karával együttműködve először tehát megnézték, hogy milyen összefüggés van a rovaritószerek koncentrációja és a terület méheinek jólléte között. A kutatás nem várt eredményt hozott: bár a méhek a városokban élnek a legjobban, mégis itt a legmagasabb a rovarirtó-szint. Ezután megvizsgálták az összes kaptárban előforduló betegségeket, és azt tapasztalták, hogy városi, kertvárosi vagy vidéki környezetben egyrészt nincs eltérés a méhek betegségei között, másrészt a városokban több megbetegedés fordul elő. A méhek jóllétében tehát lényegében nem e két tényező a meghatározó. Az élőhelyek tekintetében a feltevésük az volt, hogy ahol nő a méhek egyedszáma, ott több a virág, az a jobb élőhely. Ennek bizonyítására a genomikát hívták segítségül és a mézek növényi DNS-tartalmát elemezték. Géntesztet végeztek a méz-DNS-én, hogy megtudják milyen növényekből tevődik össze az adott méz. Az eredmény meglepő. Míg a vidéki területeken átlag 150-nél többféle növény mutatható ki egyetlen teáskanál mézből, a kertvárosok füves gyepjei már sokkal

szegényebb virágválasztékot kínálnak a méheknek. És a belvárosok? A provincetowni méz nyáron több mint 200 féle növényből áll, és ez általánosságban igaz: a belvárosi területeken van a legváltozatosabb növényállomány a mézek tanúsága szerint. Ez az ok, amiért itt érzik legjobban magukat a méhek, amiért ez a legjobb élőhely számukra.

Hogyan segíthetünk tehát, hogy megmenthessenek minket?

A méz-géntesztek révén már meghatározható, hogy hol-milyen növényeket keresnek fel a méhek, azaz megfordítva, hol-milyen növények ültetésére van szükség ahhoz, hogy a méhek jól érezzék magukat. A kormányokkal, a várostervezőkkel összefogva ennek megfelelően be lehet úgy ültetni a környezetünket, a városokat, a parkokat, a háztetőket, hogy visszaállítsuk a méhek ideális élőhelyeit, biztosítsuk a szükséges táplálékrendszerüket. Ha Indiában a legtöbb mézben kimutatható a tölgy, ha Bostonban főleg hársméz terem, Provincetownban pedig fagyal adja a tavaszi méz alapját, akkor Indiában tölgyet, Bostonban hársat, Provinctownban pedig fagyalt javasolt elsősorban telepíteni például a kivágott fák helyére. De bárki könnyen segíthet: ültethetnek vadvirágokat a fű közé vagy a balkonra, hogy a virágválaszték bővülésével egészségesebbek legyenek a beporzó rovarok, általuk pedig megmaradjanak alapvető élelmiszernövényeink. Végül a méz-DNS feltérképezésének még egy nagyon fontos hozadékát emeli ki Wilson-Rich. Puerto Ricóban a Maria hurrikán komoly földcsuszamlásokat idézett elő. Annak köszönhetően viszont, hogy készült mézalapfelmérés a vihar előtt és után is, pontosan meg tudják mondani, hova, milyen növényből és mennyit szükséges telepíteni az eredeti állapotok visszaállítására. Adott területekre jellemző méz-DNS-ek meghatározásával és elraktározásával tehát olyan konkrét adatok, információk birtokába juthatunk, amelyek révén – például egy természeti katasztrófa után – a területek eredeti növényzete reprodukálhatóvá válik.

Összefogva a méhek a környezeti feltételek jó biológiai mutatói, pozitív hatással vannak az egész ökoszisztémára. Ha változatos élőhelyet teremtünk nekik, cserébe biztosítják alapvető növényeink szaporodását, stabilizálják élelmiszer-ellátásunkat, hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez és végsősoron segítenek megőrizni Földünket. A megoldás tehát egyetlen teáskanál mézben rejlik.

Halák Emese

Forrás: https://www.ted.com/talks/noah_wilson_rich_ how_you_can_help_save_the_bees_one_hive_at_a_time, https://bestbees.com

Képek forrása: Freepik, https://www.flickr.com/photos/ vancouverconvention/4011933351/in/photostream/

Mit tehetsz a méhekért?

Ültess mézelő növényeket (például bazsalikom, zsálya, oregánó, rozmaring, menta, citromfű, levendula, paprika, paradicsom, sütőtök, eper, áfonya, ribizli, gyümölcsfák, hárs, fenyő) az erkélyre, a teraszra vagy a kertbe!

Helyezz ki madárfürdetőket, és tegyél bele néhány követ, így biztosíthatod az ivóvízet a méhek számára!

Tegyél ki menedékül szolgáló méhhotelt! Számtalan videó található az Interneten az otthon is elkészíthető megoldásokról.

Inkább az esti órákban nyírd a füvet, és kerüld a fűnyírást a növények csúcsvirágzása idején!

Olyan rovarirtó szereket használj, amik ártalmatlanok a méhekre! Ezeket pedig szélcsendes időben permetezd szét a kora reggeli vagy késő esti órákban, amikor a méhek a kaptárjaikban vannak!

ICONS

tüzelésű erőművekbe, az ország első önálló akkumulátoros energiatárolójának megtekintésére, illetve egyéb kisebb napelemes rendszerek megtekintésére is lehetőséget kínálunk.

Az események ingyenesen látogathatók, de a létszámkorlát miatt regisztrációhoz kötöttek. Regisztrálni a GoGreen honlapján folyamatosan lehet a GoGreen Icons regisztrációs űrlap kitöltésével, a megtekinteni kívánt erőműtípus megjelölésével. A jelentkezőket a részletekkel kapcsolatban e-mailen értesítjük. Tartsanak velünk!

GoGreen Icons sorozatunk keretében a jövőben is szeretnénk lehetőséget biztosítani a különböző erőműtípusok megismerésére. Látogatást szervezünk szél-és vízerőművek mellett biogáz- és szalma-

ZÖLDHÍREK

a nagyvilágból

Egyre drágább az olaj

Meglepően nagy ütemben drágul az olaj, egy év alatt mintegy 70-80%-kal drágultak a mértékadó jegyzések. Ennek oka elsősorban az orosz-ukrán feszültség, de a világ nagy olajtermelő cégei már kevesebb finanszírozást kapnak, ezért beruházásaik is elmaradnak.

Forrás: https://telex.hu/gazdasag/2022/01/26/ egyre-kozelebb-a-100-dollaros-hordonkenti-olajar

Tudósok az éghajlat megváltoztatását célzó kísérletek ellen

Hatvan tudós kéri nyílt levélben a világ kormányait és az ENSZ-t, hogy szüntessék be a földre érkező napfény megszűrésére tett kísérleteket. Született már elképzelés krétapor, só, vasreszelék, kén-dioxid vagy apró tükrök felső légkörbe történő juttatásáról a beérkező napfény visszaverésére. Az éghajlatba ilyen módon történő drasztikus beavatkozás azonban megjósolhatatlan következményekkel járhat.

Forrás: https://index.hu/tudomany/2022/01/21/ betilthatjak-az-eghajlati-barkacsolast-nem-lehetelhomalyositani-a-napot/

Hatalmas erővel tört ki a tongai vulkán

A kitörés több százszor volt erősebb az 1945-ben Hirosimára ledobott atombombánál a NASA szerint. A vulkán hamuval borította be a környező királyságot, mely miatt mérgező lett az ivóvíz és megsemmisült a termés, valamint legalább két falu. A kitörés szükőárt is indított, mely Peru partjait érte el. Japán, Új-Zéland és Ausztrália segélyszállítmányai érkeznek a katasztrófa sújtotta övezetbe.

Forrás: https://index.hu/kulfold/2022/01/24/tongavulkankitores-pusztitas/

Változnak a cápák vándorlásának mintázatai

Az egyre melegedő óceánokban, mely a klímaváltozás következménye, az Észak-Atlanti-óceánban élő tigriscápák egyre korábban és egyre messzebb kezdenek északra úszni. A fehér cápák is hasonló viselkedést mutatnak. A jelenségnek súlyos következményei lehetnek az ökoszisztémára nézve, valamint az északabbra eső vizeken a cápákat már nem védik a kereskedelmi halászattól sem.

Forrás: https://index.hu/techtud/2022/01/22/egyreeszakabbra-vandorolnak-a-capak-a-melegedooceanokban/