„tábort” szervezett ennek ellensúlyozására. E „mozgalom” következménye volt 1926. május 16-án Alsólendván a Független Muravidéki Párt (Neodvisna prekmurska stranka) megalapítása. A párthoz kötődést nem tették függővé nyelvi és vallási hovatartozástól, programjukban elsősorban a lakosság életszínvonalának javítását tűzték ki célul. A főszervező dr. Némethy Vilmos alsólendvai ügyvéd volt (az Esterházy-nagybirtok és Zichy Mária belatinci grófnő megbízottja), aki – Klekllel szemben – a nagybirtok felosztásánál az úgynevezett szupermaximum mellett kardoskodott. Mivel a programot Strausz Flórián esperesplébános is támogatta, tekintélye, valamint feltehetően Zichy grófnő követelése hatására az új párt elnökének választották. A párt megalakulása után egy hetilapot adtak ki „Naše novine”, illetve Néplap címmel, melyet muravidéki szlovén nyelvjárásban és magyar nyelven nyomtattak. A néppárt erőteljes szlovén irányultságával, valamint Klekl folyamatos autonómiakövetelésével szemben Varasd és Zágráb közelségére hivatkozva a horvát gazdasági kötődés előnyeit hangsúlyozták.40 Magyarázataik sokszor túlzásokba és könnyen cáfolható állításokba torkolltak, ami ellenszenvet váltott ki a muravidéki szlovénség körében. Ezt követően a vezetőket még inkább „lemagyaronozták”, miután a párt a politikai fősodortól távolra került. A Lendva-vidéki magyarságból verbuvált tagok, valamint maga az elnök, Strausz Flórián szempontjából is a félresikeredett kiútkeresés további megrázkódtatásokkal járt.41 Ezek után Strausz Flórián a visszavonulást választotta. A magyarság körében közkedvelt esperesplébános 1929. július 15-ével távozott hivatalából. Nyugállományba vonult és visszatért a szülőfalujába, Nagylengyelbe.42 A korabeli értékelők így összegezték Strausz távozását: „Tíz évig élt Alsólendván jugoszláv uralom alatt és rengeteg szenvedést állott ki. Négy ízben felgyújtották a plébániáját, csendőri segítséggel beverték az ablakait, folyton zaklatták és az élete sem volt biztonságban, mire bárhogy sajnálta magyar híveit elhagyni, visszatért szülőfalujába és a szombathelyi egyházmegyébe.”43 40 Néplap. Dolnja Lendava, 1926. május 23-án. I. évf., I. 41 Kokolj, Miroslav: Prekmurski Slovenci 1919–1941. Pomurska založba, Murska Sobota, 1984. 201–207. 42 Népújság, 1929. július 28-án. Murska Sobota. IV. évf., 30. 43 Békássy Jenő: Zala vármegye feltámadása Trianon után, Hungária Hírlapnyomda Rt., Budapest, 1930., 206.
136