Garas

Garas

NÉPÚJSÁG 2016. június 30.

Garas

a Népújság gazdasági melléklete 2016. június 30.

1

Garas

A külhoni magyar fiatal vállalkozók évéről Király M. Jutka

Gazdaságfejlesztéssel a megmaradásért Az idei külhoni magyar fiatal vállalkozók éve programsorozat az eddigi legjelentősebb konkrét anyagi támogatást nyújtja a határon túli magyar vállalkozóknak, kisiparosoknak, parasztgazdáknak. A vállalkozások támogatására megjelent pályázat széles támogatási skálájával (vissza nem térítendő támogatás a termeléshez szükséges eszközöktől a marketing költségekig és akár bérleti díjig) óriási segítség lehet az igénylők számára.

Muravidék üdvözli a lehetőséget, a magyar közösség szeretné, ha minél több fiatal, pályakezdő vállalkozó élne a lehetőséggel, mely hozzájárul(na) a kis közösség legfontosabb létfeltételéhez: a megmaradáshoz, a boldoguláshoz itthon, a Muravidéken.

A gazdaságfejlesztés szempontjából ugyanilyen fontos a közösség anyaországi támogatása az elkészült gazdasági stratégia révén, mely 500 millió forintot irányoz elő 2017-es lehívási időponttal. A muravidéki közösség egy tangazdaság létrehozását tervezi – a mezőgazdaság, az állattenyészés, a borászat, az idegenforgalom fejlesztését tűzte ki célul.

A Népújság idei „Garas” gazdasági mellékletében e két támogatási lehetőséget vettük górcső alá. A közösség elnöke, valamint a gazdák és vállalkozók egyesületi vezetője feltárnak néhány adatot, illetve rávilágítanak a nehézségekre, gondokra. A támogatási pályázattal nyíló lehetőségekről, konkrét tervekről pedig a fiatal vállalkozók, parasztgazdák szólnak Lendva-vidékről és Goricskóról. Látnak-e jövőt a vállalkozásban? Élnek a lehetőséggel? Milyen gondokkal szembesülnek?

Akiket felkerestünk, itt szeretnének boldogulni - Muravidéken ma ez sem kis dolog.

Garas

Garas – a Népújság gazdasági melléklete Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet – Lendva Igazgató: Tomka Tibor Felelős szerkesztő: Király M. Jutka Készítette a Népújság szerkesztősége Szerkesztőség: 9220 Lendva, Fő u. 124. tel: 02/ 5776-180, telefax: 02 / 5776-191 E-mail: info@nepujsag.net www.nepujsag.net

2

A magyar kormány 2016-ban 525 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a külhoni fiatal magyar vállalkozóknak. A cél a szülőföldön boldogulás.

Remélhetőleg a július 15-én záruló pályázatra muravidéki fiatalok is jelentkeznek, ugyanis a 3–6 milliós (körülbelül 10–20 ezer eurós) összegek ténylegesen segíthetik a vállalkozások beindítását, illetve fejlesztését is.

A Magyar Állandó Értekezlet 2015 decemberi ülésén született meg a döntés, miszerint 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve lesz. Az elmúlt évek tanulságai ugyanis azt mutatják, hogy a gazdaságfejlesztés tud leginkább hozzájárulni a szülőföldön maradáshoz és boldoguláshoz. 2016ban a magyar kormány segítséget kíván nyújtani a külhoni fiatal magyar vállalkozóknak, valamint a külhoni magyar oktatási intézmények fiataljainak (középiskolások, szakképzésben résztvevő fiatalok, egyetemisták) vállalkozói készségeik fejlesztésében, vállalkozási ötleteik megvalósításában. A tervek szerint a szakmai segítségnyújtás mellett biztosított vissza nem térítendő támogatással olyan vállalkozások fognak születni a Kárpátmedencében, amelyek munkahelyet teremtenek, hozzájárulnak a fiatalok szülőföldön maradásához és boldogulásához, aktivizálásához, a külhoni magyar közösségek gyarapodásához. A program keretében össze kívánják gyűjteni a külhoni magyar fiatal vállalkozókat, segítséget kívánnak nyújtani a

vállalkozási ötlettel rendelkező fiataloknak vállalkozásuk elindításához, ehhez pedig biztosítják a szakmai tanácsadást, képzést, a hálózatépítő eseményeket, a mentorálást is. 2016-ban hangsúlyt fektetnek az agráriumban vállalkozni kívánó külhoni magyar fiatalok támogatására is.

A külhoni fiatal magyar vállalkozók éve program pályázatai már meg is jelentek, a jelentkezéseket az 525 millió forintos keretre július 15-éig várják. A pályázat meghirdetésekor Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár sajtótájékoztató keretében elmondta, az a cél, hogy a szomszédos országokban működő fiatal magyar vállalkozók eszközeinek beszerzését, vállalkozásainak fejlesztését támogassák.

Hozzátette: szeretnék az induló vállalkozásokat, a mikrovállalkozásokat megerősíteni és hozzájárulni ahhoz, hogy a szülőföldön boldogulni tudjanak.

A programra gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi személyek és azok a természetes személyek jelentkezhetnek, akik egyéni vállalkozóként végeznek gazdasági tevékenységet.

Csak az 1976. január elseje után született magyar állampolgárok pályázhatnak -ismertette az államtitkár.

Hozzátette: a vissza nem térítendő támogatásokat egy összegben folyósítják, és a sikeresen pályázók a teljes kért összeget megkapják.

Mezőgazdasági tevékenységre 3–4,5 millió forintot, nem mezőgazdasági tevékenységre 3–6 millió forintot lehet elnyerni. Úgy számolnak, hogy a támogatási keretből mintegy 110–130 fiatal magyar vállalkozót segíthetnek a külhoni magyar területeken.

Hajnal Virág stratégiai

főreferens hozzátette: a támogatható kiadások között szerepelnek a termeléshez, gyártáshoz szükséges eszközök, információtechnológiai fejlesztések, informatikai eszközök, szoftverek, gyártási licencek, hazai vagy külföldi kiállításon, vásárokon való részvételek. Az induló vállalkozóknak – akik egy éven belül alapították cégüket – plusz támogatásként anyagköltség is biztosítanak támogatást. Fontosnak nevezte, hogy a projektek költségvetése a piaci árakhoz illeszkedő, reális, takarékos legyen.

Nem támogathatók a személyi jellegű kiadások, juttatások és a jövedéki termékek.

A felhívások a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján elérhetők, a pályázatokat a nemzetpolitikai informatikai rendszeren keresztül lehet beadni. A megvalósítás időszaka 2016. január elsejétől 2017. február 28-áig tart. A döntések a végső beadási határidő után kilencven napon belül megszületnek – közölte.

Meghirdetnek egy másik, meghívásos pályázatot is, a korábbi szakképzés évéhez kapcsolódva 75 millió forintos keretösszegű átjárhatósági ösztöndíjra is lehet jelentkezni – jelezte Potápi Árpád János.

A nemzetpolitikai államtitkár elmondta: idén 49 csoportot tudnak vendégül látni, 245 diák, illetve tanár jön Magyarországra, és a szakképzésben résztvevő fiatalok egyhónapos nyári gyakorlatukat itt tudják elvégezni.

Tomka Tibor

NÉPÚJSÁG 2016. június 30.

Garas Muravidéki magyar gazdaságfejlesztési stratégia

Jövőre elkezdődik a tangazdaság projektje Az anyaországi gazdaságfejlesztési támogatások nem csak a fiatal vállalkozókat célozzák meg, a már megerősített 2017-es magyarországi költségvetés ugyanis 500 millió forint keretösszeget biztosít a muravidéki magyarság gazdasági céljaira. A keretösszeg felhasználásáról Horváth Ferencet, az MMÖNK Tanácsának elnökét kérdeztük.

Tomka Tibor tibor.tomka@nepujsag.net

- Az 500 milliós keret lehívásához a muravidéki csúcsszervezetnek gazdasági stratégiát kellett benyújtania Budapest felé.

Mit tartalmaz ez a stratégia?

- Muravidék gazdaságfejlesztési stratégiáját január végén, február elején küldtük el Budapestre.

Előzetesen Orbán Viktor miniszterelnök szlovéniai látogatása során született megállapodás arról, hogy készüljön egy stratégia, amelyet az anyaország támogatni is tud. Előzetesen egy muravidéki szakértőcsoport tanácskozott az ügyben, több gazdasági szakember, vállalkozó véleményét is kikértük. Magát a stratégiát a „Hétfa Kutatóintézet” dolgozta ki segítségünkkel. Úgy gondolom ez egy jó kombináció volt, mert ez az intézmény készítette Zala Megye Fejlesztési Tervét, így a két térség fejlesztést jobban össze tudjuk kapcsolni. A stratégiáról annyit tudok egyelőre mondani, hasonló elgondolással rendelkezik, mint a közvéleményben már ismert vajdasági fejlesztési terv, részben vissza nem térítendő összegek és részben kedvező hitelek formájában. A vajdasági elképzeléshez képest talán annyi a különbség, hogy a

stratégia központjába mi egy tangazdaságot helyeztünk. Maga a tangazdaság kiépítésének ütemterve három évre szól, 2017ben az említett 500 milliós forrásból el is kezdjük a

Leadtuk a stratégiát, illetve egy ütemtervet is, de mindkettőt meg kell erősítenie még a kormánynak.

Hogy a jövő évre tervezett 500 millió forint mire lesz pontosan felhasználva, azt

Horváth Ferenc, az MMÖNK Tanácsának elnöke: „A traktorvásárlás jóformán pénzmentés volt, ha nem lépjük meg, elveszik a 17,5 milliós keret…” projektet. A napokban, hetekben ülünk le a külügy képviselőivel egy egyeztetésre. Mindenképpen jól fel kell készülnünk, a forrás lehívásának pillanatában ugyanis pontosan kell tudnunk, mit és hogyan, fel kell állítanunk az eszközkezelési struktúrát is.

- Ha jól értem, akkor az 500 millió forintot a tangazdaság kialakítására szánjuk?

- Ezt nem tudom ilyen kategorikusan kijelenteni.

NÉPÚJSÁG 2016. június 30.

ebben a pillanatban nem tudjuk.

- A mintagazdaságról, tangazdaságról is eddig igazából kevés konkrétumot lehetett hallani. Vannak már esetleg pontosabb, nyilvános információk?

- Lényegében nem, a mintagazdaság helyszínét illetően is még van több lehetséges opció. Voltak már tárgyalásaink, de egyrészt nem tudtunk közös nevezőre jutni, másrészt pedig eddig csak ígéreteink voltak

a támogatásról. Most az 500 milliós keret már a költségvetésben is rögzített, így merészebben tudunk majd lépni. A mintagazdaság formáját illetően is még több lehetséges megoldás van játékban, eleget kell tennünk a szlovén jogszabályoknak is. Az én meglátásom szerint egy nonprofit kft-ként, vagy szövetkezeti formában kell, majd hogy működjön, de ezt még meg kell vizsgálni, hogy az optimális megoldást találjuk meg.

Annyit már tudunk, hogy a tangazdaságnak több mint valószínűleg lesz egy központi része, illetve minden magyarság lakta községben lesznek kihelyezett egységei is. Ezt nagyon fontosnak tartom, ahogy azt is, hogy ne duplázzuk, sokszorosítsuk a dolgokat, vagyis a kihelyezett egységek mindegyike más tevékenységgel kell, hogy foglalkozzon, ezzel is szélesítve, egymást felülépítve kiegészítő kínálatot nyújtsuk a piacon.

- Mégis, mivel fog foglalkozni a tangazdaság?

- Mezőgazdaságban, állattenyésztésben, borászatban, idegenforgalomban gondolkozunk, végül is mondhatnám azt, hogy egy sikeres, több lábon álló hagyományos parasztgazdaságról lenne szó, amely a korszerű trendeknek megfelelően az említetteket társítja az idegenforgalommal és a szakképzéssel is.

Feladatokat szánunk a középiskolának, a népi egyetemnek is, de felvettük már a kapcsolatot több magyarországi szakintézménnyel, egyetemmel is. Mindenképpen szeretnénk ugyanis

erős szakmai hátteret is biztosítani a projektnek.

- A projekt keretében mér tavaly az önkormányzat vásárolt egy traktort a tangazdaság részére. Ezzel kapcsolatosan különböző információk keringenek a nyilvánosságban. Miről van szó?

- Tavaly a szakképzés éve folytán a muravidéki térségnek jóvá volt hagyva 17,5 millió forint. Ebből a pénzből igazából egy ingatlant szerettünk volna vásárolni, mert reménykedtünk abban, hogy a tangazdaságra egyéb forrásokból is megérkeznek a pénzek és a kettőt össze tudjuk kapcsolni. Ez sajnos nem történt meg, ezért először gondolkoztunk egy kisebb ingatlanról – kihelyezett egységről - az őrségi részben, de ez is meghiúsult.

Eg yszerűen az említett keretet mentve, megkeresve eszközök kezelőjét, a BGA-t, úgy döntöttünk olyan eszközt vásárolunk, amelyet a jövőbben a projekt keretében hasznosítani tudunk. Egy tangazdaságban mindenképpen szükség lesz egy erőgépre, traktorra, így ésszerű megoldás született. Meghirdettük a közbeszerzést, a nyertes pályázóval pedig megállapodtunk abban, a gépet tárolja számunkra és a jótállási időszak is csak abban a pillanatban kezd folyni, amikor majd kivisszük a traktort a gépudvarból. Amennyiben ezt nem léptük volna meg, az említett 17,5 milliós keret egyszerűen elveszett volna számunka.

- Tehát a tangazdaság projektje 2017-ben elkezdődik, vagy esetleg be is fejeződik?

- Befejezésre semmiképpen sem tudjuk vinni jövőre, ugyanis igencsak szélesen beállított projektről van szó, de mindenképpen el kell kezdenünk, az alapokat fel kell állítanunk 2017-ben.

3

Garas Muravidéki Magyar Gazdák: Üdvözöljük a pályázatot

Ha adott a lehetőség, akkor kötel Balaskó József, a Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók (MMGVE) Egyesületének elnöke - a tagság visszhangját is közvetítve – pozitívan értékeli a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve keretében megjelent vállalkozástámogatási pályázatot.

Király M. Jutka jutka.kiraly@nepujsag.net

„A visszhang po­z i­ tív,információim szerint már az első konzultációs előadásnál is több tagunk regisztrált a rendszerbe, részt vettek a tájékoztatási

előadáson Lendván, ezen kívül egy csoport rész vett a Mezőkövesden szervezett továbbképzésen is, melyet a jelenlévők szintén nagyon pozitívan értékeltek. Tagjaink jelezték, hogy néhányan élnek a pályázati lehetőséggel, egyelőre leg-

többen a mezőgazdasági és feldolgozási ágazatokból érdeklődnek” – nyilatkozta Balaskó József a megjelent pályázat kapcsán.

Véleménye szerint azok a vállalkozók, akik kisebb beruházásokat tervezek, vagy esetleg nagyobb ter-

vekben is gondolkodnak, például mezőgazdasági gépet vásárolnának, ezzel a támogatással – sikeres pályázat esetén – meg tudnák valósítani a terveiket, a támogatás tőkét biztosíthat hozzá.

A Muravidéken viszont nem elhanyagolható kérdés a gazdák, illetve vállalkozók gyenge magyar szaknyelvi, szakterminológiai ismerete, ami nehézségeket okozhat a pályázat benyújtásánál.

Tud-e az egyesület ebben segítséget nyújtani? „Az az igazság, hogy február óta folyamatosan kapjuk az információkat, figyeljük, megjelenik-e a pályázat. Azóta egyesületi szinten - bármilyen ös�szejövetelünk volt - folyamatosan figyelmeztettük a tagokat, hogy készüljenek, gondolják át az üzleti tervet, esetleg készüljenek előszámlákkal, mert nem tudjuk, milyen melléklete-

Szabó Róbert, Megales Kft.

Vannak még lehetőségek a fakiterm Szabó Róbert fiatal vállalkozó a Megales Kft.-t 2014 novemberében alapította meg Lipán. A cég tevékenysége a fakitermelés, évente 6–7 ezer köbméter fát szállítanak a megrendelőkhöz. Legfőbb piacuk Magyarország és Olaszország. A megrendelés-állománnyal a cégvezető elégedett, így terjeszkedést, bővítést, újabb gépek beszerzését tervezi.

A külhoni fiatal magyar vállalkozók pályázatát jó lehetőségnek tartja.

Szolarics Nađ Klára klara.solaric@nepujsag.net

– Megtanultam, hogy százfélét nem lehet csinálni, az ember nem szakadhat szét, mindenhol nem tud ott lenni. Ezért úgy döntöttem, ha sikeres leszek a külhoni fiatal magyar vállalkozók pályázatán, akkor a már kiválasztott irányban szeretnék továbbmenni: épületbe, felszerelésbe, erőgépekbe szeretnék fektetni és még egy dolgozót szeretnék felvenni.

Jelenleg nagy a fa iránti kereslet. Dolgozni bizony kell, de elégedett vagyok – mondta beszélgetésünk elején Szabó Róbert, aki korábban kamionsofőr volt: nyolc évig a lendvai Integralnál, majd rövid ideig egy ljubljanai cégnél dolgozott. Aztán 2014. november 3-án meg-

4

alapította a Megales Kft.-t fakitermelési, fuvarozási és kereskedelmi tevékenységgel. Hamarosan beindult a munka és jól ment az üzlet is. Egy idő után azonban be kellett látnia, hogy a munkahelyén is és a cégénél is nem tud egyszerre teljes értékűen dolgozni. Önállósult, és főállásban a kft.-ben kezdett el dolgozni.

– Már az elején megmutatkozott, hogy jó irányban gondolkodott?

– Még ma is nagyobb az érdeklődés a fa iránt, mint amennyit biztosítani tudok a vásárlóimnak. Cégünk fát termel ki, rönköt, tűzifát, aprítékot is értékesítünk, ami a vevő óhaja. Saját gépekkel és alvállalkozókkal végzem a munkát, a fűrészelést, a fadöntést, a rakodást, a szállítást. Főleg

magántulajdonú erdőkben dolgozunk. A fának mindig felmérem az értékét, s csak azután döntök, hogy milyen termékként adom el a nyersanyagot, mi hoz többet. A fának Magyarországon, Olaszországban és Ausztriában találtam piacot, de sokat dolgozom a hazai piacra is. Nagyobb faipari cégek, bútorgyárak számára szállítok.

A vállalkozó hozzáteszi, hogy bizonytalan számára a június utáni időszak, hiszen lejár a koncesszió, az új megszerzésénél pedig az állam bizonyos változásokat tervez. Mindenki csak vár, kevés az információ. Külön fogják választani a kitermelést az értékesítéstől?

– teszi fel a ma még megválaszolhatatlan kérdést, majd hozzáteszi:

Szabó Róbert: – Az nyilvánvaló, hogy keményen kell dolgozni, de nálunk emellett még különösen sok az adminisztrációs teher is.

– Mindig hajnalban kelek, utána két órát az adminisztrációval, a papírdolgokkal foglalkozom, azután kezdődik az érdemi munka...

Túl sok időt köt le az irodai munka. A nejem segít ebben, de egy dolgozóra még mindenképp szükségem lenne.

– Kik, milyen cégek a vásárlók, milyen fát keresnek?

Hogy fizetnek?

– A parketta- és bútorgyárak számára szállítok, a legkeresettebb a tölgyfa. Az

asztalosok részéről deszkaként leginkább a berekfa a keresett, asztaloknak, székeknek a kőrisfa, a raklapokhoz a nyárfa... A tűzifa után is nagy az érdeklődés. A minőségi fából pedig a legtöbb tölgyet és kőrist Magyarországra, a legtöbb bükköt és gyertyánt pedig Olaszországba adom el. Az eladási trend növekedést mutat. Ha jó árban állapodunk meg, már nem lehet komoly gond.

Persze amennyire lehet, előre tájékozódom a cég fizetési

NÉPÚJSÁG 2016. június 30.

Garas

lességünk segíteni! ket kell majd benyújtani.

Annál is inkább fontosnak tartottuk felhívni a figyelmet, mert előzetesen olyan információkat kaptunk, hogy a pályázat beadási ideje nem lesz hosszú. Ahogy június közepén megjelent a pályázat, kiküldtük a pályázati anyagot. Hogy előzetesen ki mennyire készült, az már egyéni döntés volt. Tény viszont, hogy a pályázati szakterminológia nehézségeket okozhat.

Sajnos a Muravidéken az a helyzet, hogy a gazdasági szaknyelv-ismeret tekintetében gyengék vagyunk, a nyelvismereti helyzetünk ebből a szempontból különbözik a többi határon túli régiótól. Bizonyos esetekben eltérnek a két ország hivatalos meghatározásai is, például a szlovén törvények esetében a parasztgazdaság nincs vállalkozói státusban… Ilyen és hasonló kérdések is felmerülnek.

Több egyesületi tag, vagy más esetleges pályázó is fordult hozzám ez ügyben.

Az a véleményem, hogy ha adott a lehetőség gazdaságfejlesztési támogatáshoz jutni, akkor nekünk mint egyesületnek, illetve mint magyar közösségnek kötelességünk segíteni az embereknek. Lehetőséget látnék egy hivatalos tanácsadási nap megszervezésében, a határidő viszont elég rövid – mondta Balaskó József.

Balaskó József, a gazdák és vállalkozók egyesületi el­ nöke: Nekünk mint egyesületnek, illetve mint magyar közösségnek kötelességünk segíteni az embereknek!

melésben kondícióiról, de rosszat nem mondhatok. A magyar cégek a legjobb fizetők, korrektek, többször előlegeznek is, de egyébként 6–8–10 napos a fizetési határidő. A szlovén cégek 30 napra fizetnek (vagy többre), az olaszok két hónapra, az osztrákok két hétre.

– Milyen állapotban vannak az erdők nálunk, hozzá tud jutni jó minőségi fához?

– Sok jó fa van még, de az erdővel odafigyeléssel kell gazdálkodni. A Fekete-erdőben Velika Polana és Bánuta határában a nagy víz, a sok eső miatt a fákat gomba támadta meg, ami miatt a koronájuk száradni kezdett.

Ezeken sajnos nem lehet segíteni, ki kell vágni őket, de gyorsan, amíg részben még értékesíteni lehet. Különben csak ledarálásra lesz alkalmas jóval alacsonyabb áron.

Szabó Róbertnek az erdei munkák végzéséhez külön képzésen kellett részt vennie. Nem tudja elképzelni a munkát védőruha és sisak nélkül, s nem is

Van érdeklődés a fa iránt, a faipar részéről a tölgy, a bükk, a gyertyán és a kőris a legkeresettebb. szereti látni, ha valaki az erdőbe ezek nélkül indul el.

A tanfolyamot Postojnában végezte, vizsgázott favágásból, csörlő-, motorfűrész- és hasogatógép-használatból, rönkrakásból, de faátvevői vizsgát is tett. A munka kitermelt köbméterre és nem órára szól, mint ahogy a számlázás is.

– Jó csapattal dolgozik az erdőben?

– Az igazsághoz tartozik, hogy nehéz jó munkást találni. A fiatal munkások nem veszik komolyan az erdei munka veszélyeit, nem elég önállóak, s ahogy

NÉPÚJSÁG 2016. június 30.

látom, az iskolában sem kapnak elég gyakorlati tudást. A munka során a legtöbben nem látják meg a következő lépést, vezetés kell nekik. Az erdei munka egy nehéz fizikai munka annak ellenére, hogy már nagyon sok elemét gépekkel, traktorokkal végezzük.

Számunkra egyébként az augusztus holtszezont jelent, ekkor zajlik ugyanis a felvásárló cégeknél az éves karbantartás. Kiesést jelent az esős idő is, a gépekkel ekkor nem tudunk a felázott erdőbe bemenni.

– Mint említette, pá-

lyázni fog a külhoni fiatal magyar vállalkozók támogatási kiírásán. Eddig miből fejlesztett?

– A fejlesztést eddig saját forrásokból valósítottam meg, kölcsönöm sincs. A közelmúltban két hazai pályázatról is lemaradtam: az erdészeti-mezőgazdasági pályázatnál a forgalmam nem érte el a feltételként szabott szintet, a másik pedig a muravidéki törvény volt.

A külhoni fiatal magyar vállalkozók pályázata révén szeretnék gépekbe, épületekbe beruházni a fel-

tételektől függően. Most jöttem haza Mezőkövesdről a magyar nemzetpolitikai államtitkárság és a Design Terminál által szervezett előadásról, amelyen ötfős muravidéki csapat – rajtam kívül még Bíró József, Hancsik József, Hancsik Edit, Horvat Benjamin és Horvat József – vett részt, mind fiatal vállalkozók. Személy szerint nekem nagyon hasznos volt, sokat adott a találkozó a vezetési tudások, a különböző helyzetek lereagálása terén.... Hasonlóan pozitív volt a lendvai szeminárium is.

5

Garas Kaszás Mihály, Eko-Kasaš ökogazdaság, Völgyifalu

Fejlődés és kibontakozás a biod A Muravidéknek jó mezőgazdasági adottságai vannak, van megfelelő termőföldje a termesztéshez, élelmiszerek előállításához. A globalizálódott piacon egyre nagyobb a kereslet a hazai, helyi, természetes módon előállított termények iránt. A lehetőségek és az akarat, valamint a munkakedv mellé azonban jó, ha párosul szaktudás és pontosan kijelölt cél. Így igyekszik működtetni öko-parasztgazdaságát dr. Kaszás Mihály fiatal gazda is, aki szeretne pályázni a külhoni fiatal magyar vállalkozók támogatására is.

Szolarics Nađ Klára klara.solaric@nepujsag.net

A völgyifalui Kaszás Mihály vegyészdoktor, aki maribori tanulmányait befejezve visszatért szülőfalujába, de egy ideig Lendván dolgozott.

– Már az általános iskolában tudtam, hogy olyan munkahelyet akarok magamnak, ahol a munkámnak lesz látszata, ahol tudok fejlődni és kibontakozni, valamint a személyiségemet is fejleszti. Az irodai munkát nem éppen ilyennek tartom, meg csak a fizetésért munkába járni – ezt sem tudom magamról elképzelni.

Mindig is tetszett a földművelés, a zöldségtermesztés, főleg pedig a termények feldolgozása. Tehát jó dolog a saláta és hasonló zöldségek termesztése, de még jobb, ha mondjuk a megtermelt gabonából kenyeret sütünk és azt adjuk el.

A jövőm aztán így is alakult, itthon dolgozom.

Fiatal gazdaként átvettem a parasztgazdaságot, 8 hektár földön gazdálkodunk apámmal és anyámmal.

1000 szőlőtőkénk is van a Bán-hegyen, de nem csak szőlészettel, hanem turizmussal is szeretnénk ott foglalkozni – mondja Kaszás Mihály, aki idén márciustól lett a vezetője az Eko-Kasaš biodinamikus parasztgazdaságnak. Pár

6

hónapja ott is hagyta az állását, mert úgy tapasztalta, hogy parasztgazdaságot is csak úgy lehet fejleszteni, ha csak ezt csinálod, s azon belül sem lehet mindent megcélozni, hanem meg kell találni azt, amit a legjobban tudsz csinálni. Gabona- és zöldségtermesztéssel 2008 óta foglalkoznak.

– Biodinamikus termesztést folytatunk, a föld átállása a régi termelési módról 2–3 évig tartott, de most már „feléledt”.

A biodinamikában nincs vegyszer, s magára a termesztésre is szélesebb perspektívában tekintünk.

Figyelembe vesszük a bolygók állását, az energiákat, adunk lehetőséget a szellemi növekedésre. Például a biodinamikus nem azért megy permetezni bioszerekkel, mert megjelentek a krumplibogarak, hanem azon gondolkodik el, hogy ezek miért jelentek meg, miért jöttek a növényre, mi okozta ezt. S mi úgy gyógyítunk, hogy a kártevő ne jöjjön a növényünkre. Ez egy filozófia, a biodinamikus egy kicsit mélyebbre megy. A készítményeket is saját magunk állítjuk elő állati, növényi és más természetes összetevőkből. Például ismert a szarvban érlelt, majd dinamizált preparátum: egy marok így érlelt trágya 1 hektár földre kerül.

A természetnek ritmusa van, ehhez kell illeszkednünk, így munkát, energiát takaríthatunk meg, és a növények is meghálálják – meséli Kaszás Mihály.

kiírásokat, piackutatást kell végezni, marketinggel is kell foglalkozni, közben pedig elsősorban termelni, karbantartani, betakarítani, feldolgozni és eladni a terményeket.

– Említette, hogy a legtöbben sok mindent csinálnak, talán túl sokat is, s nem összpontosítanak csak néhány terményre.

– Pedig éppen ezt kell megtenni, s csak azzal foglalkozni, amiben a legjobbak vagyunk, s akkor már komolyabb mennyiségben.

Kaszás Mihály a parasztgazdaságból reméli a megél­ hetést: zöldséget termeszt, a jövőben pedig tönköly­ búzát, rozst, kamutot, hajdinát és kölest is.

A parasztgazdaság fiatal vezetője szerint az adminisztráció sok időt vesz igénybe, de enélkül sajnos nem megy. Figyelni kell az újdonságokat is, a pályázati

Ezt keressük a Kaszás parasztgazdaságban. Hogy mik lennének ezek? Zöldségünk továbbra is lesz, meg olajak, a gabonafélék közül viszont lassan elhagyjuk

a búzát, helyette kamutot vetünk, aztán tönkölybúzát és rozst, továbbá kölest és hajdinát, amikből lisztféléket készítünk. A rozslisztből pedig kovászos kenyeret.

Kendert is termesztünk, a magját forgalmazzuk, de éterikus olajjal is próbálkozunk majd. Egyébként az Amarant céggel már most is forgalmazunk magokat, például saláta, bab, bazsalikom, uborka, zeller és tök esetében. Van egy kis szőlőnk is, a szőlőből szörpöt készítünk, amivel a salátánkhoz hasonlóan szeretnénk a helyi iskolákat, intézményeket ellátni, de a többi zöldségfélével is jó lenne bejutni ebbe a rendszerbe. A gyümölcsök közül a legtöbb cseresznyéből van. De még kell egy kis idő, hogy pontosítsuk, mit termesztünk majd igazán – mondja a fiatal gazda. A parasztgazdaság földjeit természetesen gépekkel művelik, de még mindig sok a kézi munka, mint a kapálás, a betakarítás, a krumplibogarak szedése…

A gabonát a kiválasztott malmokba szállítják őrlésre, fajtánként más-más malomba.

– Munka mindig van, télen a tervezés, a többi évszakban pedig a földön. Ez nem szolgálat, ez életmód.

A parasztgazdaságunkban önkéntesek is segítenek, jelenleg ketten vannak, egy svájci fiú és egy Fülöp-szigeteki lány. Olyanok mint a családtagok, velünk élnek, a gazdaságban dolgoznak, tapasztalatokat szereznek. A World Wide Opportunities on Organic Farms önkéntes szervezeten keresztül jöttek a Muravidékre.

– Milyen lehetőségek vannak a fejlesztésre? Jó

NÉPÚJSÁG 2016. június 30.

Garas

dinamikus parasztgazdaságban

A biodinamika nem csak egy termesztési mód, hanem egyben filozófiai is: vissza a természethez, a mindenséghez. esély lehet a fiatal magyar vállalkozók anyaországi támogatása?

– Támogatások vannak, de ezeknek a figyelése időbe telik, valamint sok papírmunkával, dokumen-

tációval jár. A szükséges engedélyek száma is túl sok.

Megpályázom a külhoni fiatal magyar vállalkozók kiírását, egy kis feldolgozói helyiséget szeretnénk létesíteni, a pajtát átépíteni, a

Bán-hegyen pedig szálláshelyeket kialakítani. Már elkészültek a tervek, „csak” meg kell ezeket valósítani.

A szőlőhegyi kínálatunkhoz túraprogramot is összeállítottam, élménykirándulás

este az erdőben a lendvai Vinárium kilátótoronytól a Bán-hegyi pincénkig. Én kipróbáltam, kalandos éjjel az erdőben csak egy zseblámpával.

– Az önkéntesek fogadását a jövőben is tervezi?

– Igen, továbbra is számítok az önkéntesekre, de a jövőben már valamiféle oktatási formában, tehát aki jönni akar, az bizonyos árat fizet, mi meg mint oktatók, mentorok bevezetjük őket a parasztgazdaság életébe, a szükséges munkákba. Ismereteket, tapasztalatokat szerezhetnek a termesztésről, a betakarításról és hasonlókról, így eljuthatnak a felismeréshez, hogy ez nekik való vagy sem. A parasztgazdaságunk még nem áll a saját lábán, még függünk a szubvencióktól, a kiírásoktól, de remélem, hamar önállósulni tudunk.

Idő kell, hogy valami beinduljon, a semmiből nem lehet fejlődni. A támogatással

az „üzem” 2–3 éven belül beindulhat, de ha nincs a pályázat, akkor talán 20 év is kellene.

– Hol találnak vásárlóra a völgyifalui termények?

– Piac van, főleg Ljub­ ljanában nagy a kereslet.

Ott vagyunk már, de nem elég megjelenni, fel is kell kelteni az érdeklődést. Jelen vagyunk Muraszombatban, ahova többek közt zöldségkosarakat is szállítunk.

Továbbá minden rendezvényen részt veszünk liszttel, kásákkal, és nagyon örülnék, ha a helyi közintézetekkel még bővíthetnénk az együttműködést.

Természetesen Lendván is megpróbálkozunk a zöldségkosarakkal, az átvételi hely a régi óvoda udvara lesz. Úgy számítottam, hogy egy zöldségtermesztő részére már 25 ügyfél megélhetést jelent, s a Lendvai községnek tízezer lakosa van… Itt van a lehetőség, használjuk ki! – mondja zárásul Kaszás Mihály.

Partneri gazdálkodás – zöldségkosár A Lendva területi biogazdálkodók az Öko Önellátó Egyesületbe tömörülve kezdeményezték az úgynevezett helyi partneri gazdálkodás létrehozását zöldség- és gyümölcstermesztésre, illetve más bioterményekre, -termékekre. A lendvai biotermelők a Lendvay – a természet kincse (Biser narave) kollektív márkajel alatt kínálják a terményeket, az egyesület várja a termelők és a vásárlók jelentkezését.

Az Öko Önellátó Egye-

sület első bemutatóján az Eko-Kaszás biodinamikus parasztgazdaság, a Berki és a Radikon ökogazdaság mutatkozott be az általuk termelt zöldségekkel, gyümölccsel.

A termények zöldségkosárban kerülnek majd a vevőkhöz, akik az ilyen típusú ellátásra partneri együttműködési szerződést kötnek. A belépéshez nyilatkozat szükséges. A kosarat a megbeszélt napon – hetente, kéthetente – a megbeszélt helyen veheti át a vevő, a kosár névre szól. A zöldségkosárban

NÉPÚJSÁG 2016. június 30.

Egyre nő a kereslet a zöldségkosarak iránt, a helyi biogazdálkodók Lendván is megpróbálkoznak vele. idényjellegű zöldség van, de kiegészíthető gyümölccsel, kásával, olajjal,

lisztekkel, azaz olyan terményekkel, termékekkel tölthető meg, amelyeket a

vásárló igényel, amit a vele partnerségben lévő termelővel egyeztet. A fizetés havonta esedékes. A zöldségkosár súlya 3–5 kilogramm (a bemutatón 12 fajta zöldséget tartalmazott), ára 12–14 euró, az átvevőhely pedig a régi óvoda udvara lesz a Fő utcán, átvétel csütörtökönként este 6-kor.

Amint a termelők elmondták, az érdeklődők és a vásárlók számára a gazdaságukban nyílt napot is tartanak.

Szolarics Nađ Klára

7

Garas

A munka és a kitartás me Roparica horgászbolt

A tavalyi év elején indította el első közös vállalkozását Šabjan Sendy és Žižek Mihaela, a néhány esztendeje párkapcsolatban élő fiatal pár, akik a Roparica nevű horgászboltot működtetik Lendván a Malom utcában. A minőségre és a bizalomra épülő vállalkozást lépésenként szeretnék fejleszteni, s bízva a könnyebb boldogulás lehetőségében, részt vettek a külhoni fiatal magyar vállalkozók program keretében tartott lendvai előadáson.

Horvat Silvija silvija.horvat@nepujsag.net

A Roparica kiskereskedelmi egyéni vállalkozás képviselője ugyan Žižek Mihaela, de Šabjan Sendy adja a szakmai hátteret és végzi a beszerzést, kiegészítő tevékenységként pedig a cég grafikai terve-

a tájékoztatás – meséli a fiatal pár beszélgetésünk elején.

– Kezdő vállalkozásunkban mindenképp ki akartuk használni a kínálkozó lehetőséget, de mivel Mihaela, a vállalkozás képviselője nem felel meg minden szempontból a pályázathoz szükséges feltételeknek, elképzelhetőnek tartjuk

Kezdetben a saját megtakarított pénzünkkel és minimális hitellel indítottuk el a vállalkozást. Mindketten úgy gondoljuk, hogy a mai világban alkalmazottként sem könnyű, a vállalkozás eredményessége pedig az eltökéltségtől és a befektetett munkától függ.

Elmondhatom, hogy a kezdés nem volt könnyű, meg kellett tanulnom az üzletvezetést, megfelelően kellett eljárni a

formális dolgokban és követni kellett a törvények változását.

Sajnos ebben nem segített senki.

Amikor beszélgetésünkkor arról érdeklődöm, hogy a cég megalapításakor miért éppen a horgászatban látták meg a helyi piaci lehetőséget, Sendy elmondja, hogy ez nem áll távol tőle, hiszen már kiskorától fogva szenvedélyes horgász, az évek alatt pedig sikerült ismereteket szereznie a területen. Különben sem először próbálkozott „evezni a horgászvizeken”.

– Már 2010-ben, amikor az első horgászcégemet alapítottam, voltak ötleteim, elképzeléseim arról, hogyan lehetne működtetni és fejlesz-

teni a vállalkozást, de a nagykereskedők és a versenytársak kíméletlenek voltak hozzám, így a webshopot, amely horgászáruk forgalmazásával foglalkozott, kénytelen voltam megszüntetni. Nem volt könnyű, de sok tapasztalatot szereztem, főleg a konkurens környezetet illetően. Azóta egy nagykereskedelemmel foglalkozó cégnél gyűjtöttem újabb ismereteket, és ezt követően láttam újra lehetőséget az újrakezdésre, ezúttal közösen a barátnőmmel – meséli Sendy.

Valamivel több mint egyéves működésüket mindketten elégedetten értékelik, hiszen azzal az elhatározással indultak el, hogy csak

Körülnézni és mo Kiralj Tomislav, 360pano

Kiralj Tomislav fiatal csentei elektrotechnikust a fényképezés és a képi művészetek izgatják. Ma a Muravidéki Magyar Rádió hangtechnikusaként dolgozik, de 360pano néven már előtte megalapította a magánvállalkozását, melyet azóta is működtet. Ahogy a név is Žižek Mihaela és Šabjan Sendy közösen vezetik hor­ utal rá, 360 fokos fotókat, azaz úgynevezett gömbpanorámákat készít. gászboltjukat a lendvai Malom utcában. zéssel is foglalkozik. Fiatal vállalkozásról van szó, mely alig több mint egy éve kínál a Malom utcában található boltban a horgászathoz szükséges minden felszerelést és eszközt, főleg magyar és szlovén beszállítói partnerekkel.

– Amikor véletlenül tudomást szereztünk a külhoni fiatal magyar vállalkozók támogatásáról, élni szerettünk volna a kínálkozó lehetőséggel, ezért mindketten elmentünk a lendvai találkozóra, melyen a gyakorlati képzés hasznos volt számunkra, de véleményünk szerint a pályázati kiírásról hiányos volt

8

a vállalkozás átszervezését a pályázat bezárásáig – teszik hozzá.

A jelenlegi kiszámíthatatlan gazdasági környezetben egy fiatal pár részéről egy vállalkozás elindítása merészséget és eltökéltséget is mutat, de amint Mihaela elmondja, a munkanélküliség nem sok lehetőséget kínált.

– Az egyéni vállalkozás közös döntés alapján született azzal az elhatározással, hogy a megélhetésünkről magunk gondoskodunk. Ami azt jelenti, hogy abból működünk, amennyit jelentősebb hitelek nélkül ki tudunk gazdálkodni.

Bence Lajos lajos.bence@nepujsag.net

Kiralj Tomislav a vállalkozása támogatására lehetőséget látva részt vett a külhoni fiatal magyar vállalkozóknak szervezett tájékoztató előadáson. – Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy nekem van munkahelyem, hangtechnikusként a Muravidéki Magyar Rádiónál dolgozom már néhány éve.

Amióta munkahelyhez jutottam, délutáni foglalkozásként űzöm a fényképezést és a számítógépes munkát, 360 fokos gömbpanorámákat és virtuális túrákat készítek. Itt

Kiralj Tomislav egyetlen képen látható a teljes minket körülvevő tér, ebben „mozogva” lehetőségünk van körülnézni és mozogni a virtuális térben. Szerintem egy

ilyen fotó különleges élményt nyújt, hiszen a képen belül bármely irányban mozoghatunk – mondja bevezetésként.

– Honnan kapta az ötletet egy ilyen jellegű vállalkozáshoz?

– Egy ismerősömmel együtt kezdtük el a munkát, aki ezt már évek óta csinálta, később azonban nem folytattuk közösen a vállalkozást. Azóta egyedül dolgozom és vezetem a céget. Három fizetett projektet sikerült eddig befejeznem a legkülönbözőbb helyeken, így például Budapesten egy kisebb hotelben készítettem virtuális tereket, valamint

NÉPÚJSÁG 2016. június 30.

Garas

eghozza az eredményt

A fiatal vállalkozók napról napra bővítik a kínálatot üzletükben. fokozatosan terjeszkednek és bővítik kínálatukat, aminek a pozitív eredményei már tapasztalhatók. – A las-

san felívelő eredményekkel elégedettek vagyunk, de a marketingen még dolgozni kell – mondja Sendy, majd

hozzáteszi: – Jelenleg az üzlet a környékbeli vásárlókra összpontosít az átlagos minőségű, de versenyképes áron kínált

horgászfelszereléssel (horgászbotok, orsók, zsinórok, horgok, etetőanyagok, csalik, ruházat stb.), a megrendelt áru pedig gyorsan és könnyen beszerezhető. A szilárd alapok megteremtését követően fogunk terjeszkedni, történjen az elektronikus úton, azaz webshoppal vagy újabb bolt beindításával. Az idei év eredményessége fog ezekre a lehetőségekre rávilágítani.

A két fiatal vállalkozó a tervekről és a nehézségekről magabiztosan és céltudatosan elmondta, hogy a megvalósítható ötletek birtokában a korszerű lehetőségek után kutakodnak. Így nyáron sporthorgászati kellékekkel bővítik kínálatukat, a kö-

vetkező két évben pedig a helyi piaci igényt igyekeznek kielégíteni íjászati, vadászati és sportlövészeti kellékekkel, fegyverbeszerzési lehetőséggel, valamint terjeszkedni szeretnének egy újabb horgászbolt beindításával, de a reklám fontosságát és a fokozatos növekedést is szem előtt tartják. A minőséggel, a szakszerűséggel, valamint a széleskörű választékkal pedig igyekeznek kitűnni a környékbeli és a határmelléki hasonló üzletek közül. Úgy vélik, az optimizmus és a magabiztos vállalkozói szellem birtokában a kemény munka a helyi környezetben is kihasználható lehetőségeket teremthet.

ozogni a virtuális térben

A pártosfalvi Matzenauer kastély felvétele.

NÉPÚJSÁG 2016. június 30.

itthon is. Muraszombatban például egy horgászbolt belső terét fényképeztem. A kereskedelemben, a turizmusban a leghasznosabbak ezek a speciális fotók, hiszen a belső terek bemutatásával a turista, a szobafoglaló már ismerős helyre jön, és minden honlaphoz lehet mellékelni. Ahogy a légi felvételek esetében is csodákat lehet csinálni.

– Milyen műszaki felszerelésre van szükség?

– Fényképezőgép, számítógép, programok… Én fényképezéssel – bár profi gépem ma sincs – hobbi szinten elég régóta, tíz éve foglalkozom, de mindig kell valamit tanulnom is hozzá. Kulcsszerepe van a számítógépnek, hiszen a felvett fotós anyagot programok segítségével kell „összeragasztani”, összemontázsolni, ugyanez van az úgynevezett túrák készítésénél is.

Az alapprogramok mellett a képfeldolgozó szoftver is alapkelléknek számít, amivel a kívánt hatást, a színfelbontást és az intenzitást szabályozom.

– A virtuális túrák során videót és hangot is lehet alkalmazni?

– Lehet, sőt kell is! A panorámákat is el lehet készíteni úgy, hogy szemüveggel tovább bővítjük a hatást, hasonlóképpen a 3D-hez, de ehhez már két kamerát kell alkalmazni.

– Egy ilyen vállalkozásnál fontos a marketing…

– Igen, pillanatnyilag van egy honlapom, ott lehet informálódni a szolgáltatásaimról, meg lehet tekinteni a munkáimat. Teljes körű szolgáltatást kínálok a tanácsadástól a végső termékig.

– Mik a jövőbeli tervek?

– Minőségileg, műszakilag is fejlődni.

9

Garas Kovač Alen, fiatal parasztgazda Pártosfalva

Növelni tervezik a szarvasmarh Pártosfalván Kovač Alen úgy határozott, hogy családi gazdaságuk átvételével a sorsát a saját kezébe veszi. Részben azért, mert egy olyan családi örökségről van szó, amiben még a nagyszülei verejtékes munkája is benne van, másfelől pedig a fiatal, agilis gazda úgy érezte, hogy a paraszti munka iránti szeretete, eltökéltsége és szorgalma, valamint új ötletei fellendíthetik a család gazdaságát, mi több, terveket is érdemes szőni ez irányban. Pályázatok nélkül azonban nehezen megy…

Abraham Klaudia klaudia.abraham@nepujsag.net

– A családunk 25–30 éve foglalkozik már komolyan gazdálkodással. A nagyszüleim kezdték 5 hektár földdel és 4–5 szarvasmarhával, majd apám folytatta, és 1980-ban elkezdte bővíteni az állományt. A 90-es évektől azonban valahogy megállt minden, a szüleim dolgozni jártak, és

való, így – mivel a gépek nagyon érdekeltek – gépésztechnikusnak mentem.

Ez is lett a szakmám, amit nagyon szeretek és a munkahelyemen is ezt végzem.

A gépészeti ismereteimnek idehaza is hasznát veszem, mivel itthon is csak gépekkel dolgozunk – mutat körbe a hátsó udvaron. – Ma már a paraszti gazdaság gépek nélkül életképtelen, így nem árt, ha az ember

a munka, és lassan kezdtem megtanulni, mit jelent a pénzt megkeresni. Azon kezdtem el agyalni, hogy lehet többet keresni, hol vannak lehetőségek. Mivel szívügyemnek tartottam a családi gazdaságunk jövőjét, ezért apámmal végül arra jutottunk, hogy én átveszem az egészet, hiszen ha szeretnénk bővíteni, akkor a pályázati lehetőségeknél is könnyebben

Alen szakmáját tekintve gépésztechnikus, amit jól hasznosít odahaza is a gazda­ ságban. habár abba nem hagyták, de a mezőgazdaságba már nem fektettek. Én már gyerekkoromban is szívesen segítettem minden paraszti munkában. Először azt terveztem, hogy az általános iskola után állatorvosnak fogok tanulni, de rájöttem, hogy az mégsem annyira nekem

10

konyít hozzá – mutatja be Alen röviden a történetüket. Nem is kétséges, hogy szorgalmas a Kovač család, akiknek a munka a vérükben van, a munkahelyük mellett otthon mindenki kiveszi a részét a gazdasággal kapcsolatos feladatokból is.

– Mire felnőttem, már pontosan tudtam, mi is az

tudunk így érvényesülni.

Idén márciusban meg is történt az átíratás, amire nagyon büszke vagyok. Azt hiszem, mi, fiatalok talán merészebben gondolkodunk, jobban átlátjuk már a fejlődést minden téren és lépést tudunk vele tartani.

Azon dolgozunk, hogy legyen egyre könnyebb, gyor-

Kovač Alen huszonéves fi­ atal gazda Pártosfalváról. sabb és eredményesebb a munkánk. De mint minden területen, a mezőgazdaságban is nagy a konkurencia.

A környéken ugye vannak nagyobb gazdaságok is, mint a miénk, tehát előbb ebben kell helytállni, aztán majd lehet lépni tovább.

– Említette a pályázatokat. Milyen segítségre számíthatnak azok a fiatalok, akik a mezőgazdaságban képzelik el a jövőjüket?

Vannak olyan lehetőségek, amelyek valódi támogatást jelentenek?

– Most Szlovéniában van olyan pályázat, ami pont a gazdaságot átvevő fiataloknak szól, tehát azoknak, akik továbbviszik a gazdaságot. Így pluszforrásokhoz juthatunk, ami tényleg óriási segítség lenne. A feltétel a 18 év alsó és a 40 év felső korhatár, és gépekre, földekre, istállóépítésre lehet többek között pályázni. Annak a fiatal

gazdának, aki a munkahelye mellett gazdálkodik, mint jómagam, 18.000 euróra, aki pedig főállású gazda, annak 45.000 euróra van esélye. A legtöbb támogatás persze általában önrés�szel vehető igénybe. Így aki az önrészt nem tudja megteremteni, az ezekből is kiszorul. Pedig támogatások nélkül nem tudunk fejlődni, mindennek magas az ára, hatalmasak az adók, a mezőgazdasági gépek napról napra többe kerülnek. Ha támogatás nélkül akarod megvenni, akkor azzal számolni kell, hogy csak mínuszba jutsz.

– A magyarországi pályázatok közül az éppen aktuális a külhoni fiatal magyar gazdákat érinti, és ez vissza nem térítendő támogatás, nem kell hozzá önrészt sem fizetni. Ebben nem lát lehetőséget?

– Sajnos eddig nem jutott el hozzám ennek a lehetőségnek a híre (beszélgetésünkkor, június 20-án – a szerző megj.)

Lehet, hogy a saját hibám, de most hallok erről először. Természetesen minden lehetőség érdekel és próbálkozni mindig lehet.

Mindenképp érdeklődni fogok a feltételekről.

– A pályázatoktól függetlenül milyen tervekkel vág bele az előttünk álló évekbe, jelenleg itt Go­ rics­kón miben van a jövő, mivel érdemes foglalkozni gazdaként?

– Most 18 hektár földet művelünk és 20 szarvasmarhát tartunk. Kezdünk felkapaszkodni, már látni, hogy javul a helyzet, de ez még messze van a száz százaléktól. Én sokat érdeklődtem, sok mindent megfigyeltem, sok dolgon

NÉPÚJSÁG 2016. június 30.

Garas

ha-állományt átrágtam magam, és véleményem szerint ma a hús az, amivel érdemes foglalkozni. A tej viszont az egyik legrosszabb ágazat, abból nincs haszon. De a hús, ha jól el lehet adni az állatot, akkor azzal megéri foglalkozni. Én pedig szeretném majd felemelni a szarvasmarha-állományunk létszámát 30–35-re. Ehhez persze új istálló is kell, meg legelő, szeretném ugyanis a marháinkat szabadtartásban nevelni, mert a mai világban még ez a legolcsóbb és a legjobb. Jövő őszig tervezzük, hogy el tudjuk érni ezt a számot.

Aztán a jövőben szeretnénk sertést is tartani, 20–40 darabot, de nem eladásra, mert a disznónak nincs ára, hanem mivel szarvasmarhát is tartunk, ezért inkább a húsfeldolgozásban gondolkodom. De ez még csak a távoli lehetséges tervek közt szerepel, addig még hosszú út áll előttünk.

De próbálkozni kell, és aztán ami a legjobb, azt kell választani. Azt mondják, minden ember a saját bőrén tanul, ez így van és ez is visz előre.

– És itt Goricskón jó minőségű húst termelnek a gazdák?

– Tudnának jobbat is.

Mert azt mondják, hogy amelyik marha silót eszik, annak a húsa keserű, úgyhogy már hallottam olyan parasztokról, akik nem is adnak kukoricasilót az állatnak, hanem csak szénával és fűvel etetnek. Szóval azoknak biztosan még jobb minőségű a húsa. De én egyelőre úgy vagyok ezzel, hogy kevés a rétünk, kevés az éves takarmányunk, ezért ha kukorica nincs, akkor kevesebb állatot tart-

hatunk, hiszen a siló az állatnak majdnem a fele takarmányt biztosítja. Mi viszont, ahogy már említettem, növelni kívánjuk az állományt.

– És a gabonatermesztésnek vagy más növény termesztésének van értelme jelenleg?

– Mi nem termelünk eladásra, mer t nekünk nem éri meg. Mi csak az állatoknak termesztünk takarmányt – búza, árpa, kukorica, ezek a legfontosabbak, de van még rozsunk és lóherénk is. Mind magunk termeljük és dolgozzuk fel. A korábbi években még talán megérte eladásra termeszteni, de most olyan árak vannak a piacon, hogy kár valakinek olcsó pénzért eladni a terményt, ha neked meg a saját állataidnak meg kell vásárolnod.

Alen még beszélt az adókról, a szubvenciókról, a vadak vagy a természet okozta károkról, mindazokról a dolgokról, amik keresztül tudják húzni a gazda számításait. De ő ambiciózus, fiatal gazda, aki sem a munkától nem fél, sem pedig a jövőtől.

Azt vallja, hogy akárhogy is alakulnak a dolgok, csinálni kell és kész, akkor van értelme és eredménye. Azt is elmondta, hogy szerinte másoktól ellesni praktikákat nem rossz dolog, és a mezőgazdaságban és az állattartásban vannak olyan dolgok, amik a tapasztalatra épülnek, de mégis az a nyerő, ha magad találsz ki valamit, mert az hozhatja meg a sikert. Szóval ő arra törekszik, hogy megszülessen ez az ötlet, de addig sem felejti el az aranyszabályt: bármit is teszel, azt szeretettel csináld!

NÉPÚJSÁG 2016. június 30.

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA 2016 a külhoni fiatal magyar vállalkozók éve program keretében aMagyarországgal szomszédos országokban nyilvántartott és működő fiatal magyar vállalkozások te­ vékenységének támogatására (rövidebb, szerkesztett változat) A pályázati felhívás tárgya Magyarországgal szomszédos országokban (ki­ véve Ausztria) nyilvántartott és működő fiatal magyar vállalkozók, vállalkozások fejlesz­ té­ séhez szükséges eszközök beszerzése, terme­ lési feltételek biztosítása.

Pályázatot nyújthatnak be: - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. tv. definíciója szerinti mikro-, kisvállalkozás, ahol a vállalkozó, a tulajdonos, vagy több tulajdonos esetén legalább az egyik tulajdonos 1976. január 1-én, vagy később született és 18. életévét már betöltötte a pályázat benyújtásakor - A vállalkozóknak, vállalkozások tulajdonosainak meg kell felelniük a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) rendelkezéseinek különösen a személyi hatályt rendező 1. §-ban foglaltaknak, amely szerint a törvény hatálya a Horvát Köztársaságban, Romániában, a Szerb Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában (a továbbiakban: szomszédos állam) lakóhellyel rendelkező, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki.

- A jogi személy tulajdonosának, több tulajdonos esetén legalább egy 1976. január 1-én, vagy később született tulajdonosnak, valamint az egyéni vállalkozónak valamely szomszédos államban lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárnak kell lennie. Pályázat benyújtására jogosult továbbá az is, aki a magyar állampolgárság megszerzésére irányulói eljárást (ideértve a honosítási és az egyszerűsített honosítási eljárást is) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendeletben rögzített szabályok szerint elindította, esetükben azonban a támogatási szerződés megkötésének feltétele a megszerzett magyar állampolgárság.

Egy támogatást igénylő – beleértve partner-, vagy kapcsolt vállalkozásokat is a jelen pályázati felhívás kapcsán kizárólag egy pályázatot nyújthat be! Egy projekt kapcsán, kizárólag egy pályázat nyújtható be!

Támogatható kiadások: • termeléshez, gyártáshoz szükséges eszköz beszerzése (beleértve a növény és állatállomány fejlesztést, illetve járművek ( 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet alapján) közül kizárólag: • pótkocsi, félpótkocsi, hűtőkocsi, • mezőgazdasági erőgépek (pl traktor, betakaritók, rakodók) • információs technológia-fejlesztés, informatikai eszközök és szoftverek, • gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések, • hazai vagy külföldi kiállításon vagy vásáron való részvétel, valamint piacra jutást segítő tevékenység, marketing költségek illetve a

fenti költségeken túl az alábbi kiadásokra is pályázhatnak: • Anyagköltség • Az üzletvitelhez igénybevett szolgáltatás o szakértői, jogi és tanácsadói, könyvviteli költségek o kommunikációs szolgáltatások (telefon, internet, posta) o informatikai, rendszerüzemeltetési és webfejlesztési szolgáltatások díja o közüzemi szolgáltatások o banki szolgáltatások o bérleti díj o hatósági, igazgatási szolgáltatási költségek o egyéb szolgáltatások pl. adatbankokhoz történő hozzáférés költsége Igényelhető támogatás: A teljes támogatási keretösszeg 525.000.000 Ft, melyről a beérkezett pályázatok mennyisége és minősége alapján, a Kollégium javaslatát figyelembe véve a Bethlen Gábor Alap Bizottsága dönt.

Megpályázható támogatás: 3.000.000 Ft – 4.500.000 Ft közötti összeg illetve 3.000.000 Ft – 6.000.000 Ft közötti összeg..

A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás, melyet egy összegben folyósít a Támogató.

A finanszírozás 100 % támogatási előleg nyújtása mellett utólagos beszámolási kötelezettséggel, illetve beszámoló elfogadását követően A támogatás intenzitása 100%.

A pályázat kiírója nem teszi kötelezővé az önrész bemutatását.

A pályázat megvalósítási paraméterei: • Megvalósítási időszak: 2016.január 1 2017. február 28.

• A pályázat benyújtásának kezdő időpontja: 2016. június 15.

• Benyújtási határidő: 2016.július 15. 12,00 óra • Elszámolási határidő: a támogatottnak a program/projekt megvalósítását követő 30 napon belül, de legkésőbb 2017. március 30-ig szükséges a szakmai és pénzügyi beszámolót benyújtania a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer (NIR) felületén.

A pályázat benyújtásának formája: A pályázat be­ nyújtása kizárólag elektronikus formában törté­ nik a NIR online felületén, a nir.bgazrt.hu oldalon vagy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapjáról.

További információk az Alapkezelő honlapján – bgazrt.hu – Magyarországgal szomszédos or­ szágokban bejegyzett és működő fiatal magyar vállalkozások tevékenységének támogatása pá­lyázati felhívás címszó alatt találhatóak.

Elérhetőség Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Támogatásfinanszírozási Igazgatóság Vargha András e-mail: andras.vargha@bgazrt.hu Tel: +36-1-795-1492

11

Garas

12

NÉPÚJSÁG 2016. június 30.