„El kell engednünk egyes projekteket,

Átlépve a 100 napos „türelmi időt”, Orban Dušannal, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK)

Tanácsának év elején kinevezett elnökével beszélgettünk a muravidéki csúcsszervezet, a muravidéki magyarság helyzetéről, kilátásairól. Az előző mandátumban alelnöki posztot viselő nemzetiségi politikussal a folyó projekteket, aktuális politikai kérdéseket is érintettük.

Tomka Tibor tibor.tomka@nepujsag.net

– Elnök úr, most már bőven volt ideje áttekinteni a csúcsszervezet helyzetét, az anyagi és a káder-, illetve az egyéb általános kérdéseket. Milyennek látja az MMÖNK helyzetét jelenleg?

– Igen, már bőven átléptük az úgynevezett türelmi időt, amelyet általában a politikai ellenfelek, illetve a sajtó szokott egy politikusnak biztosítani, hogy felmérje a helyzetet, terveket készítsen, válaszokat keressen a felmerülő kérdésekre. Az MMÖNK esetében – ahogy a tanácselnöki tisztségből minden aspektusból megismerhettem – már megtettem az első változtatásokat „házon belül”, értve itt elsősorban a szervezet szerkezeti felépítését. Ebből kifolyólag a szakemberállomány szempontjából is módosításokat hoztunk. A munkatársakkal együtt értékeltük a már befejezett, a jelenleg is futó, illetve a már támogatást nyert, de még nem elkezdett projekteket. Az utóbbiak esetében olyanokat is megjelöltünk, amelyekről – tekintettel az általános gazdasági helyzetre, a termékek és a szolgáltatások árainak növekedésére, az inflációra, illetve a valószínűsíthető forrásapadásra – le tudnánk mondani. Az előbb említett okokból jobbnak látom, ha esetleg lemondunk egyes projektekről, hogy a fontosabbaknak tartott projekteket befejezhessük becsületesen, esetlegesen átcsoportosításokkal. Ezt a következő hetekben döntjük el.

– Az elmúlt esztendőkben erőteljesen bővült az MMÖNK tevékenységi köre, a csúcsszervezeten keresztül számos új munkahely jött létre. Ilyen széles spektrumú munka zajlik majd a jövőben is, vagy visszalépések várhatók egyes területeken?

– Úgy vélem, hogy az MMÖNK tevékenységi köre az elmúlt esztendőkben egy kicsit túl szélessé vált, ennek szűkítése, az átláthatóság növelése, valamint a könnyebb és zökkenőmentesebb munka érdekében néhány tevékenységtől meg szeretnénk válni, és az alapított intézményeinket szeretnénk felruházni ezen projektek, befektetések kezelésével, működtetésével.

– Mely projektekre, illetve intézményekre gondol például?

– Főként általánosságban értettem ezt, de például a hosszúfalui diákszálló esetében már hoztunk ilyen jellegű döntést. A csúcsszervezet sem diákszállót nem működtethet, sem profittevékenységet nem végezhet, az utóbbira pedig mindenképpen szükség lesz majd ezen projekt észszerű működtetéséhez.

Ezért úgy döntöttünk, az egész projekt vezetését a Minta Kft.-re ruházzuk át, éves szinten szerződéssel határozzuk majd meg az irányokat, a célokat.

– Az előző esztendőkben rengeteg pénzeszközhöz jutott az MMÖNK mind a szlovéniai, mind a magyar költségvetésből. Milyen a szervezet jelenlegi pénzügyi helyzete?

– A magyar költségvetésből a különböző projektpénzeket előfinanszírozással kaptuk, így azt mondhatom, a pénzügyi helyzetünket jónak, stabilnak látom, és ez elmondható a szlovén költségvetésből finanszírozott projektekre is. Természetesen ezek mindkettő esetben szigorúan projektpénzek és csak az adott célokra lehet felhasználni. Magának az MMÖNK-nak a működtetését a szlovén állam finanszírozza a Nemzetiségi Hivatalon keresztül, és ezeket az eszközöket már évek óta és most is túl alacsonynak tartom, így már kezdeményeztem is az ezirányú tárgyalásokat az említett kormányhivatal vezetőjével. Remélem, hogy a féléves beszámolónk alapján az év második felében meg tudunk állapodni a támogatás növelésében, ezzel is növelve a költségvetési bevételeinket.

– Említette a káderpolitikát: hány alkalmazottja, munkatársa van jelenleg az MMÖNK-nak?

– Jelenleg összesen 24 főt számlál a csapatunk, de csak 7 munkatárs van közvetlenül az MMÖNKhoz kötve, míg a többiek különböző projektmunkatársak. A szám természetesen folyamatosan változik, attól függ leginkább, milyen projekteket sikerült elnyernünk, éppen melyik szakaszban folynak a munkák ezeken belül. Ez így lesz a jövőben is, a munkatársak száma majd attól függ, mi- lyen esetleges projekteket tudunk vinni. Természetesen megtörténhet, hogy egy projekt befejezése után megszűnnek munkahelyek és egyes munkatársaktól búcsúznunk kell. Az MMÖNK nem rendelkezik saját bevételekkel, így önerőből nem tudja biztosítani ezeket a munkahelyeket. Egyszerűsítve, amennyi és amilyen projekt van, annyi a munkahely.

– Tekintsük át a projekteket: már beszélt a diákszállóról, amelynek a megvalósítása már az előző mandátumban félbeszakadt, és félig, de funkcionálisan önállóan működik majd a közeljövőben. Hogyan képzeli el a folytatást?

– Az alapvető elképzelés szerint a Lendván középiskolába járó dombvidéki diákoknak nyújtana szállást a hosszúfalui diákszálló. Tudjuk, hogy több éves erőfeszítéseink ellenére a szlovén állam nem gondolta megvalósíthatónak, hogy Lendván kollégiumot építsen, így az előző mandátumban a magyarság fogott neki a projektnek. Megvásároltuk a hosszúfalui Olimpija szállót és kocsmát, az eredeti tervek szerint a diákszálló mellett egy csárda, vendéglátóhely is épült volna. Sajnos a már említett infláció mellett az eszközök kevésnek bizonyultak, ezért akkor úgy döntöttünk, két fázisra osztjuk a projektet, s az elsőben a diákszállót építjük meg. Ez már megépült, jelenleg pedig már a bebútorozás, a végső simítások folynak, illetve a különböző végső engedélyek beszerzése folyik. Így minden reményünk szerint ősztől már belakhatják a diákok, vagyis várunk minden távolabb lakó diákot, aki szeptembertől a Lendvai Kétnyelvű Középiskolába szeretne járni. Nem csak a kétnyelvű területre gondolok, természetesen mindenkit be szeretnénk fogadni, ezzel is növelve a diákszálló bevételeit. Reményeim szerint 2–3 iskolaév alatt bizonyítani tudjuk az illetékes minisztérium felé, hogy a lendvai diákszállóra szükség van, és így az állam is támogatja majd a működtetését. Jelenleg csak lehetőséget nyújtunk a diákoknak és a szülőknek, de nyilván meg kell majd felelni az idevágó szabályozásnak, megfelelő körülményeket, biztonságot, ellátást kell majd biztosítanunk. Erről sok tárgyalást, megbeszélést kell még folytatnunk, természetesen belevonva a középiskolát is. A projekt másik része, a csárda megépítése, kialakítása még előttünk van, a tervek szerint a tanács ezt a következő ülésen tárgyalja. A megkérdezett szakemberek szerint a régi kocsmaépületet teljes egészében le kell majd bontani és egy új épületet kell felhúzni. Erre az épületre egyébként a diákszálló miatt is szükség van, különben nem tudjuk biztosítani a kiszolgálást, az étkezést, a mosást, takarítást stb. Némi forrásunk maradt még a projektből, és a terveim szerint a már említett esetleges átcsoportosított összegek is ide kerülnének, a projektnek ugyanis csak a már meglévő diákszálló-épülettel nem lenne értelme, így mindenképpen meg kell építeni. A diákszállóban 40 férőhely lenne, a földszinti csárda, kiszolgálóegység fölött pedig további férőhelyek létesülnének. Ezekben nyáron, illetve a diákszálló be nem töltött többi férőhelyén is piaci szobakiadás zajlana. – Várhatóan melyik projekt szűnik meg ezzel kapcsolatban?

– Volt, illetve van egy óvodás sportpályaprojektünk, amely beadáskor