Fajmentés és állatvédelem Kámaházán Fajmentés és állatvédelem Kámaházán

Szlovéniában két olyan állatkert van, amelyben majmokat tartanak. Az egyik a fővárosi állatkert, a másik pedig a Muravidéken található Kámaházán. A Zoo Kamovcit egy elszánt fiatalember, Cigan Teodor a házuk udvarában alakította ki. Alapított egy növény- és állatvédelmi intézetet, és a magánállatkertjében ma már nála van Szlovéniában a legtöbb majom.

Abraham Klaudia klaudia.abraham@nepujsag.net

A Kámaházán működő állatkert legfontosabb feladata a fajmentés, és Teodor több mint tíz éve foglalkozik majmok nevelésével. – 19 éves voltam, amikor Ausztriából kaptam két selyemmajmot. Nagyon megszerettem őket. Aztán egy nap ellenőrök jelentek meg nálam, hogy illegálisan tartom őket. Pedig már akkor is hivatalos engedélyem volt Brüsszelből. Hogy megtarthassam a majmokat, ki kellett váltanom az állatkert-tulajdonosi engedélyt, és gyakorlatilag ezzel kezdődött minden.

Innentől egyre több majmot fogadtam be – kezdi bemutatni a birodalmát Teodor.

Jelenleg négyfajta majmot tart, kettő veszélyeztetett faj. Benne vannak az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogramban (EEP), hogy idővel visszakerülhessenek a vadonba. – Most 30 majmom van, ebből három mentett – mondja, majd végigvezet és megmutatja őket: rézuszmajom, berber makákó, apella csuklyásmajom, illetve a nagyon ritka barna csíkos csuklyásmajom. – A rézuszmajmok veszélyesek, én sem megyek be közéjük a ketrecbe. Ezek Indiában honosak, és a világ különböző részein labormajmoknak használják őket, a koronavírus elleni vakcinákat is tesztelték rajtuk. A többi fajta barátságos, de sűrűn rosszalkodnak. Főleg dobálózni szeretnek, mindent egymáshoz vágnak. Egymással is veszekednek, ez náluk teljesen normális viselkedés. Harapnak és birkóznak, a vadonban komoly sérüléseket is szereznek ezzel. Mivel a majmok általánosságban matriarchális családi közösségekben élnek, így új, idegen majmot nehezen tűrnek meg maguk között, előfordul, hogy meg is ölik – tudtuk meg az állatkerti séta alatt. Vemhes nőstényt is láthattunk, a mini állatkertben nem ritka, hogy kismajmok születnek. Egy kis rézuszmajmot, akit az édesanyja nem fogadott el, Teodor különválasztott a többiektől és maga eteti már két éve. A bébimajom gyermekeknek való tápszert kap és saját szobája is van. Őt meg is simogathattuk.

Az állatkertben született majmocskák két-három évig maradnak az anyjukkal, amíg szopnak, azután el lehet őket vinni. Ez is az egész rendszer lényege. Van egy koordinátor, aki meghatározza, hogy a magánállatkertben lévő állatokkal mi történjen, elkerülhetnek egy nagyobb állatkertbe vagy vissza a vadonba. Az állatkertekkel kizárólag cserélni lehet állatot, tehát pénzt nem fizetnek a mentett kismajmokért. –Sajnos az állatkertek egyre jobban ódzkodnak már a majmok tartásától, túl sok támadás éri őket környezetvédő szervezetektől, akik a legtöbbször a fajmentést és a kihalástól nem veszélyeztetett állatok tartását egy kalap alá veszik. Pedig sok esetben ha az állatkertekben bizonyos fajokat nem mentenének meg, akkor a vadonban már kihaltak volna – magyarázza Teodor, aki ma már körülbelül tíz állatkerttel működik együtt, főleg németországiakkal, de a pécsi állatkerttel is van kapcsolata. Már minden feltétele adott ahhoz is, hogy koordinátor legyen, amiért már fizetés is járhat. A majmok tartása esetében nem csupán a gondozásukról van szó, hanem különféle jogszabályok, előírások nehezítik az ön- kéntes fajvédők munkáját. Rengeteg kiadással jár ez a munka, és talán hihetetlen, de semmilyen pénzbeli juttatást, támogatást nem élvez, aki erre szánja az idejét és az életét. Először is a majomtartás tiltott, csak intézmények kapnak rá engedélyt, amit minisztériumoktól kell igényelni. Minden egyes állatra külön engedély kell, amit meg kell vásárolni, ezer euró az illeték 5 évre. A ketrecekre is engedély kell, valamint szinte állandó orvosi ellenőrzés, és bármilyen vizsgálatot, kezelést saját zsebből kell finanszírozni.

A majmok mellett Teodor két pár arapapagájt is tart – az Ara ararauna (kéksárga) és Ara macaw (kéksárga-piros) fajtákat. Ezeket ajándékba kapta Németországból. – Az arapapagájokat csak párban lehet tartani, másképp szenvednek. Ezeket szintén nem szabad otthon tartani, tiltja a törvény, mint minden más egzotikus állatot Szlovéniában. A piros arapapagáj veszélyeztetett faj, ezért nagyon fontos a védelmük és a mentésük. Sajnos a bűnözés és az állatkereskedelem miatt is veszélyben vannak. Az arab országokban előszeretettel vásárolják őket, státusszimbólumként tartják – mondta, majd arról beszélt, milyen további tervei vannak még az állatkertjével. – A következő két évben szeretném bővíteni a területet, egy pingvinházat fogok építeni. Van ugyanis olyan pingvinfajta, ami édesvízben is elél, és az itteni feltételek tökéletesen megfelelnek a tartásukhoz. Összesen hét példányt fogok hozni Augsburgból – avat be minket.

A kertben az állatok mellett 25 fajta lótuszvirág is nevelkedik. Ezeket Teodor szintén más állat- és botanikus kerteknek szaporítja. A majmok jól érzik magukat, izegnek-mozognak, hintáznak, ugrálnak. A papagájok sem restek, folyamatosan „társalognak”. Az állatkertben lüktet az élet.