Árkádsorok

Árkádsorok

NÖRI F ÜZETEK 22.

NÖRI Füzetek A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) fontosnak tartja a tevékenységi köréhez kapcsolódó helyszínek (nemzeti és történelmi emlékhelyek, nemzeti sírkert, fontos műemlékek), továbbá az emlékezettel és annak ápolásával összefüggő témák bemutatását. Az alsorozatokra tagolódó, egységes megjelenésű kiadványsorozat célja, hogy az érdeklődő közönség számára elérhető áron rövid, ám tartalmas tájékoztatást nyújtson Magyarország kulturális helyszíneiről.

Árkádsorok

Fiumei úti sírkert SOROZAT A nemzet nagyjai számára létrehozott sírkert gondolatát Széchenyi István vetette fel. A sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé, „magyar Père-Lachaise”-zé vált. Itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma, ez utóbbi Magyarország legnagyobb síremléke. A temető sírhelyei közül több mint másfél ezer érdemelte ki a magyar történelem és kultúra kiemelkedő alakjainak országszerte fellelhető nyugvóhelyeit egyesítő jogi védelmet, vagyis a nemzeti sírkertbe sorolást. A sírkert voltaképp egy nyitott, szabadtéri történelemkönyv, amely a modernkori Magyarországról mesél. A síremlékek jelentős része fontos művészeti emlék, híres szobrászok alkotása. A nagy kiterjedésű sírkert ugyanakkor Budapest zöldfelületi rendszerének szerves része, gazdag élővilágával parkként is élményt nyújt a látogatónak. Több mint temető.

A sírkertet 2016 májusa óta a NÖRI működteti. Kiemelt célja, hogy Magyarország egyetlen temetőjét, amely teljes egészében nemzeti emlékhely, ismertebbé tegye. Ezt szolgálja a NÖRI FÜZETEK keretében megjelenő, a sírkert legfontosabb látnivalóit bemutató alsorozat is.

nöri füzetek 22.

[FIUMEI ÚTI SÍRKERT]

Nemzeti örökség intézete B u da p es t, 2 0 2 0

Kiadja a

Felelős kiadó

Radnainé dr. Fogarasi Katalin, főigazgató Szerkesztő Gyökös Eleonóra

Szöveg Brutyó Mária, Kürtösi Brigitta Mária, Pokornyi Zsolt és Tóth Vilmos kéziratai alapján összeállította a Nemzeti Örökség Intézete

Egy páratlan temetői építmény

se 1904-től 1908-ig tartott, de a sírboltokba

A főváros 1885-ben dísztemetővé nyilvání-

síremlékek védettek a csapadékkal szem-

totta a mai Fiumei úti sírkertet, amely ezzel

ben. A két-két kupolacsarnokot oszlopokkal

hivatalosan is kiemelkedett a köztemetők

tagolt fedett folyosó köti össze a főút felől.

közül. Ide temetkezni rangot és elismert-

Az itáliai eredetű, Európa-szerte elterjedt

séget jelentett. Bár a 19. század végén új

árkádos sírboltsorok többségével ellentét-

köztemető nyílt Budapesten (1886), orszá-

ben az épületek túlsó oldalán is vannak

gos viszonylatban is egyedülálló, grandió-

sírboltok és síremlékek. Az árkádsorokon

zus építményeket emeltek e sírkertben is.

a négy kupolacsarnok alatti falon, illetve

A kettős árkádsort Gerle Lajos (1863−1910)

az oszlopsor egyes részein csontfülkéket

tervezte, a székesfővárosi mérnöki hivatal

is kialakítottak. Ezekbe ládába helyezett

munkatársainak közreműködésével. Építé-

csontok kerültek, amelyeket az 1900 utáni

Fotók Hoós Mariann (16., 18. oldal) Kedves Zsófia (6. oldal) Nagy Balázs (borítóbelső, 5., 9–15. oldal) Nemzeti Örökség Intézete (17. oldal)

Tipográfia és tördelés Integro Studio (Általános MB Kft.)

N yo m da i e l ő k é s z í t é s é s k i v i t e l e z é s Elektroprodukt Kft. 2040 Budaörs, Baross u. 77.

Felelős vezető: Mészáros László ügyvezető

Nemzeti Örökség Intézete © 2020 ISSN 2630-8061 (NÖRI FÜZETEK) | ISSN 2630-807X (FIUMEI ÚTI SÍRKERT) ISBN 978-615-5890-25-3

A bal oldali árkádsor

már 1905-től lehetett temetkezni. Az árkádos sírboltok előnye, hogy az ott elhelyezett

Árkádsorok

Árkádsorok

nagy temető-felszámolás során sem a fő-

megformálása során az alkotói szabadság

város, sem a család nem helyeztetett át, de

érvényesült. Stein művén például jól látható

azt sem akarták, hogy közös sírba kerülje-

mestere, Lotz Károly hatása, ezzel szemben

nek. A bal árkádsor első négy síremlékét,

Körösfői-Kriesch kalotaszegi motívumai és

valamint fülkefalát a második világháború

növényi ornamentikája a művész Erdély-él-

során belövés semmisítette meg. A mint-

ményének hatásáról árulkodik. A két árkád-

egy háromszáz csontfülkét és kétszáz sír-

sor homlokzati mozaikdíszei megegyeznek:

boltot befogadó árkádsorok sírhelyei voltak

ilyenek a kupolás sírok külső akantuszleve-

a legdrágábbak, amelyeket a legtehetősebb

les díszítményei és a kolonnád mozaikjai.

budapesti polgárok vásároltak meg. Az

A kupolás sírok csegelyein eltérő motívu-

épületpár hosszúsága egyenként 85 méter,

mok láthatók, de az alattuk elhelyezke-

szélessége a lépcső aljától a túlsó oldalon

dő mozaikszalagok mindenütt azonosak.

lévő lépcső aljáig 14 méter, magassága

A mozaikokat különféle színű és méretű,

4 méter.

formára vágott üvegszemekből műteremben rakták ki Róth Miksa munkatársai

Az egységes képet nyújtó monumentá-

a művészek tervei szerint, majd a helyszí-

lis épületegyüttes leglátványosabb része

nen habarcsba ágyazva építették be az épü-

a négy kupolacsarnok, valamint a kupo-

let megfelelő pontjain. A kupolamozaikok

labelsők mozaikos falképei. A kupolabel-

mérete mintegy 50 négyzetméter.

sőket dekoráló négy művész közül három azonosítható. A bal oldali árkádsor első

A temető főútja sokáig háttérbe szorult

mozaikját Dudits Andor tervezte (Krisztus

a Deák-mauzóleum környéke, valamint

siratása), a jobb oldali árkádsor hátulsó

a falsírboltok mögött. Ebben a két árkád-

mozaikját Stein János Gábor (Az utolsó

sor felépülése hozott először változást, ez

ítélet). A jobb oldali első árkádsor mozaik-

adott rangot a főútnak. A temetkezési hely

jának (Krisztus feltámadása) megálmodója

idővel művészileg is felnőtt a legelőkelőbb

Körösfői-Kriesch Aladár volt. A bal oldali ár-

temetőrészekhez, bár az olasz gyakorlattal

kádsor hátulsó mozaikjának (A Szentlélek

ellentétben a megváltási díj megfizetésén

eljövetele) tervezője azonban bizonytalan.

túl nem kellett művészi zsűrivel jóváha-

Kölber Dezső neve merült fel, aki egyébként

gyatni a tervezett síremlékeket. A temető

a Kossuth-mauzóleumon is dolgozott akko-

egyetlen részén sincs annyi szobrászati

riban, illetve Vajda Zsigmondé. A négy ku-

alkotás, mint ezen a viszonylag szűk terüle-

polamozaik témaválasztása feltételezhető-

ten. A korszak legnevesebb kőfaragói, a Ge-

en a megrendelőtől eredt, de ezek művészi

renday-, a Seenger- és a Schmidt-műhelyek,

A bal oldali árkádsor oszlopcsarnoka

06

Nöri füzetek 22.

fiumei úti sírkert

07

Árkádsorok

Árkádsorok

illetve művészei alakították az árkádsor

polacsarnokokból indul a bal és jobb oldali

díszes családi síremlékének mozaikdíszít-

képét. Közvetlenül az árkádsorok mögött

építmény esetében is.

ménye Schmidt Gyula műve (1915), és

a Jókai körönd nevezetességei, Blaha Lujza,

a gyermek Jézust ölében tartó Madonnát

Jókai Mór és Ady Endre síremléke zárja le

Az árkádsorokon nyugvók közül minden

ábrázolja (B21). Sváb a millennium kori Bu-

az épületegyüttes látványát.

bizonnyal Görgei Artúr a legnagyobb tör-

dapest egyik legsikeresebb cipészmestere

ténelmi alak (J1). A szabadságharc ma-

volt, jól menő üzlettel a belvárosi Párizsi ut-

A temető vezetése több hasonló temetke-

tuzsálemi kort megért egykori fővezérét,

cában. Megrendelői közé tartozott állítólag

zőhely építését tervezte a 20. század első

majd az ország teljhatalmú vezérét polgári

Erzsébet királyné (Sisi) is.

évtizedeiben, elsősorban a Kossuth-mauzó-

foglalkozásának képviselői, a kémikusok is

leumot övező utak mentén, ezek azonban

elkísérték utolsó útjára (1916) a Nemzeti

A kettős árkádsor megfelelő nyugvóhely-

főként az első világháború hatására jelent-

Múzeum csarnokában felállított ravatalá-

ként szolgált akár a legelőkelőbb régi főúri

kező pénzhiány miatt nem valósulhattak

tól. Sírját egyszerű vaskereszt jelöli a jobb

családok számára is. A bal oldalon temet-

meg. Az így valóban egyedülálló temetői

oldali árkádsor elülső kupolacsarnokában.

ték el gróf Széchenyi István idősebb fiát,

műemlék tervezője, a főleg Szegeden al-

A főváros tanácsa több 600 korona értékű

Bélát, aki főrendiházi alelnök, utazó és

kotó építész sokáig elfeledve nyugodott

díszsírhelyet felkínált, de a család végül egy

geográfus volt, és a spanyolnátha-járvány

a sírkert egyik távoli részén. Gerle Lajost

olyat választott, amely a duplájába került.

áldozataként halt meg (1918). Csak két év

a Fővárosi Temetkezési Intézet temette át

A sírhelyet ideiglenesnek szánták, mert

múltán temették át a nagycenki családi

az árkádsorok közvetlen közelébe, síremlé-

Görgei szóban többször utalt rá, hogy egy,

kriptába.

ke most a bal oldali árkádsorral szemközt

az öregedő napjai menedékhelyén, Visegrá-

áll. A három méter magas hasáb alsó ré-

don emelt mauzóleumban kíván nyugodni.

A 19-20. század fordulóján a vagyonos

szén az árkádsorok miniatűr képe látható,

Az áttemetésre végül nem került sor, csak

elithez tartoztak az építőipar sikeres sze-

mintegy a műve tükörképeként, az eredeti

a fa fejfa helyére került idővel egy ková-

replői. A Hudetz építészcsalád tagjai két

bronz relief helyett a márványba mintázva.

csoltvas kereszt.

sírbolton osztoznak a jobb oldali árkádsor túloldalán (J32, J33). Hudetz János építő-

Boldog békeidők temetője

Az újonnan felépült temetkezőhelyen kis

mester főként a főváros északi területein,

számban a régi városi elit is képviseltette

a Szent István körúton és környékén 1894

magát. Köztük találjuk Némai Antal kávést,

és 1899 között épült neobarokk bérházak

a Pesti Polgári Lövészegyesület tisztelet-

tervező építőmestere. Az egyik síremlék

A kettős árkádsor sírhelyeit tehetős csalá-

beli főlövészmesterét (B74), vagy Szabó

a Gerenday-, a másik a Schmidt-műhelyben

dok, gyáriparosok, nagykereskedők, a gaz-

Józsefet (B71), aki sírfelirata szerint „régi

készült. Hudetz János mellett (J34) nyug-

dasági elit tagjai vásárolták meg, ám jeles

céhbeli remekelt utolsó asztalosmester”

szik sógora, Paulheim József. Az ő nevéhez

tudósok és közéleti személyiségek is nyug-

volt. Itt nyerte el végső nyughelyét (B25)

köthető szinte minden Ó-Mátyásföldön kez-

szanak itt, akik alkalomadtán díszsírhelyet

Beliczay Imre mézeskalácsos és viaszöntő

dett nagyszabású építkezés a régi század-

kaptak. A sírboltok számozása az első ku-

mester. A befutott kisiparos, Sváb György

fordulón. A főút és a jobb oldali árkádsor

08

Nöri füzetek 22.

fiumei úti sírkert

Görgei Artúr síremléke a jobb oldali árkádsor kupolacsarnokában

09

Árkádsorok

Árkádsorok

A kettős árkádsor háttérben Jókai Mór síremlékével

között áll Alpár Ignác, a korszak legtöbbet

(J53/54) Seenger Béla kőfaragó, a 19. szá-

foglalkoztatott építészének síremléke, amelyen legnagyobb alkotásait („Vajdahunyad-

Ferenc (1889) virágoztatta fel. Alacsony

évben állították. A kompozíció eredetileg

zad végének egyik legjelentősebb fővárosi

bérleti díjért cserébe saját költségén bő-

a dinasztiaalapító fiának, Göröncsér-Gundel

síremlék-készítője, akit a Deák-mauzóleum

vítette. A millenniumi ünnepségek előtt

János festőművésznek készült. A sírkő bal

vár”, Nemzeti Bank, Tőzsdepalota) ábrázoló

környékéről temettek át ide. Síremlékét

(1894) készült el a vendéglő mai épülete,

oldalán olvasható a Máté Ilonka név, Grün-

bronz domborművek, Szege Sándor alkotá-

Hikisch Rezső tervezte, a szobrászati rész

amely politikusok és a művészek felka-

blatt Ilona művészneve. A kereskedőcsalád

sai (1920) láthatók.

Damkó József munkája.

pott helyévé vált. Volt, hogy Wampetics

egyetlen lánya a festőiskolában ismerke-

festményt is elfogadott fizetség gyanánt.

dett meg a vendéglős fiával, és egymásba

A Jungfer család (B8) a korszak legis-

A főváros kiépülésével a vendéglátás is

A Wampetics család sírszobrát (J17) Zala

szerettek. Házasságkötésük elé viszont

mertebb hazai műkovács dinasztiája volt,

fénykorát élte. A városi közönség körében

György készítette. A szobrot falfestmény

akadályokat gördítettek, ezért kettős ön-

a dualizmus kori nagy építkezések elma-

egyre népszerűbb Városligetben a vendég-

egészíti ki, ami temetői környezetben szo-

gyilkosságot követtek el, de csak a fiú halt

radhatatlan mesterei. Gerenday-műhelyből

látás 1810-től egy borméréssel kezdődött,

katlan megoldás.

meg. A lány felépült, vigaszt azonban csak

származó síremléküket saját gyártású ko-

a század közepére pedig megszaporodtak

vácsoltvas díszek egészítik ki. Antony Ist-

a vendéglők. Az Állatkertben annak építése-

Vendéglőjüket a túloldalon (B26) nyugvó

követett a halálba. Később ide temették

ván kőfaragó síremlékén (J36) az 1945 előtt

kor (1860-as évek) szintén kialakítottak egy

Gundel vendéglős- és szállodaigazgató-di-

Göröncsér-Gundel János apját, a bajor szár-

ritkának számító munkásszobrok egyike,

vendéglőt, amely az utca felől is fogadott

nasztia vette át 1910-ben, síremléküket,

mazású Gundel János vendéglőst, majd

Erdey Dezső alkotása látható. Itt nyugszik

vendégeket. Második bérlője, Wampetics

Gách István Lipót alkotását ugyanebben az

testvérét, Gundel Károlyt, a városligeti ét-

10

Nöri füzetek 22.

szerelme sírjánál talált, akit hamarosan

fiumei úti sírkert

11

Árkádsorok

Árkádsorok

Az egészségügyben elért sikerek akár több

reformjainak előkészítésében és kidolgo-

generációs társadalmi presztízsemelkedést

zásában (orvosképzés, közegészségügyi

jelenthettek. A Zala György világias és frivol

törvény). 1880-ban adták át a tervei sze-

aktszobrával díszített Hikisch Rezső-sírem-

rint épült I. belklinikát („Korányi Kórház”),

lék (B17) jelöli Bayer Arnold gyógyszerész

amelynek az igazgatója lett. Az intézmény

és fia, Bayer-Krucsay Dezső sírját. Bayer Ar-

Magyarországon elsőként nyújtott lehető-

nold, a budapesti Angyal gyógyszertár ve-

séget laboratóriumi kutatásra, vegyi-, bak-

zetője volt, fia pedig megalapította (1901)

teriológiai- és röntgenvizsgálatokra. A kor

a Bayer és Társa vegyészeti gyárat. Gyógy-

leghaladóbb tudományos nézeteit érvénye-

szerkészítményeit hamar megismerte a vi-

sítette. Munkássága elismeréseként „tolcs-

lág, nemzetközi kapcsolatai a svéd főkon-

vai” előnévvel nemesi (1884), majd bárói

zulságig emelték (1922).

(1908) rangot kapott, és a főrendiház örökös tagja lett (1891). Ő kezdeményezte

A J45-es sírbolt Hőgyes Endre orvospro-

a tuberkulózis (tbc) elleni szervezett küz-

fesszoré, kiemelkedő jelentőségű bakte-

delmet, a mai tüdőszűrő állomások kiépí-

riológusé és patológusé, akinek sírszobrát

tését. Itt nyugszik két fia, Korányi Sándor

Kopits János jegyezte. Ő dolgozta ki a ve-

orvosprofesszor és ifjabb Korányi Frigyes

szettség elleni gyógymódot, és szervezte

pénzügy- és kereskedelemügyi miniszter.

meg a budapesti Pasteur-intézetet (1890).

1929-ben felavatott sírszobrukat Ligeti Mik-

Az Alexander Graham Bell által megépített

lós mintázta.

telefont már 1879-ben felhasználta, és hal-

A báró Korányi család síremléke, jobb oldali árkádsor

terem vezetőjét, a magyar konyha népsze-

a pezsgőjével Párizsban aranyérmes (1900)

rűsítőjét. Itt nyugszik a dinasztia harmadik

Belatiny Artúr apja. Monumentális hatású

generációját képviselő Gundel Ferenc is, a

angyalszobrát Sződy Szilárd készítette.

vendéglátóipar jelentős alakja.

Az árkádos sírboltok egyikéből temették át budafoki családi mauzóleumába a hazai

A század végére futott fel a magyar pezs-

pezsgőgyártás emblematikus alakját, a mai

gőgyártás is, a J18-as sírboltban nyugszik

napig ismerősen csengő nevet viselő Törley

belatini Braun József, a Velencei-tó mel-

Józsefet.

letti pezsgőgyártás meghatározó alakja, 12

Nöri füzetek 22.

láserősség mérésére alkalmazta, így szü-

Az árkádsorokon végigpillantva számos fi-

letett meg a világ első audiométere. Vele

gyelemreméltó síremléket láthatunk. A gép-

nyugszik öccse, Hőgyes Ferenc, aki elis-

és kazángyáros Eisele család (1913), vala-

mert gyakorlóorvos lett, és számos híres-

mint Kilián Frigyes könyvkereskedő (1915)

ség, többek között Wekerle Sándor minisz-

két, egymáshoz közel eső szecessziós sír-

terelnök családjának háziorvosa volt.

emléke (J9, J11) Ligeti Miklós alkotása.

Ugyanaz a mezítelen férfialak lép be, majd

A szomszédos J46-os sírboltban a báró

ki egy kapun. A kapu az egyik legősibb ha-

Korányi család tagjai nyugszanak. Idősebb

lálszimbólum: élet és halál határát jelké-

Korányi Frigyes az 1850-es évek végén több

pezi. A két síremlék együttese az élet örök

tanulmányutat tett a kor legnevesebb orvo-

körforgását ábrázolja. Az 1900-ban elhunyt

si intézményeibe. E tapasztalatai alapján

Eisele József eredeti sírhelye az előző idő-

vett részt az 1870-es évek egészségügyi

szak egyik legelőkelőbb temetőrészén,

fiumei úti sírkert

13

Árkádsorok

Árkádsorok

a Deák-mauzóleum mellett volt, 1911-ben

díszítő szoboregyüttes Betlen Gyula alkotá-

lentétben nem az Új köztemetőben, hanem

temették át az árkádsorokra.

sa, a boglyaíves építészeti rész Láczai-Fritz

a Fiumei úti sírkert akkor épülő árkádsorai-

Oszkár műve. A család a Képzőművészeti

nál állították fel.

A Hoffmann család tagjainak földi marad-

Társulat közreműködésével nyilvános pá-

ványai már korábban, 1908-ban átkerültek

lyázatot hirdetett a a síremlékre. A pályá-

Olyan

ide (J22). A Gerenday-műhelyben készült

zatra 21 munka érkezett, amelyek közül

amelyek nem a gyászt, a fájdalmat, hanem

síremlékük, a márványból faragott ko-

a második díjazott terv nyerte el a család

magát a halált idézik meg. A Loser család

szorús lányalak az örök álom jelképeként

tetszését. Mivel megfelelően stabil alap-

(B18) Róna József alkotta sírszobrán a pal-

mákgubót tart a kezében. Hoffmann Al-

zatra volt szükség, az eredeti tervekkel el-

lost tartó, leples rémalak egy halott ifjú tes-

síremlékekkel

is

találkozhatunk,

fréd a 19. század végén a tudományos- és tankönyvkiadás meghatározó alakja volt, több évtizedig vezette a patinás Eggenberger könyvkereskedést, emellett a Magyar Könyvkereskedők Egyletének elnöke is volt, aki a könyvesbolti segédtől az akadémia elnökéig mindenkivel szót értett, és jelentős vagyont halmozott fel, amelyből sokat jótékonykodott. A filantrópságot hírdeti gelléri Szabó István síremléke, Bory Jenő aranymozaik előtt álló Jótékonyság című szoborcsoportja (B19). A volt országgyűlési képviselő halála után a végrendelete körül támadt botrányról cikkezett a sajtó. Gelléri Szabó nagy összegeket hagyott jótékony célokra és közeli rokonaira, de közben még egy korábban a bizalmába férkőzött házaspár is előállt egy általa aláírt végrendelettel.

A csalókat végül letartóztatták.

A jobb oldali árkádsor túloldalán áll (J38/39) a hazai szecessziós temetői művészet egyik emblematikus darabja, Tóth László 1907-ben felavatott családi sírboltja. A kőbányai kereskedőcsalád síremlékét A Hoffmann család síremléke, jobb oldali árkádsor

14

A jobb oldali árkádsor túloldala a Tóth család boglyaíves síremlékével és az Antony-síremlék kőfaragójával

Nöri füzetek 22.

fiumei úti sírkert

15

Árkádsorok

Árkádsorok

tén tapos. Füredi Richárd műve, a fentebb

munkákat. A sírépítmények állapota ezzel

említett Paulheim-síremlék (J34) csuklyás

együtt a 2010-es évek végére leromlott.

alakja a téma stilizáltabb, finomabb feldol-

Az északi árkádsor volt rosszabb állapot-

gozása.

ban, mert elülső, Dudits-kupolája feltételezhetően aknatámadás következtében jelentősen sérült a második világháború során.

Boldog békeidők hírmondója

A Nemzeti Örökség Intézete 2018-ban

Az árkádsorok építése óta átfogó felújítás-

désével fogott neki a felújítási munkáknak.

ra az 1970-es évek közepén került sor, és

A legnagyobb szakmai kihívást a Dudits-ku-

a 2000-es évek elején a déli árkádsor elül-

pola statikai biztosítása jelentette. A mo-

ső kupoláján végeztek részleges felújítási

zaikfelületet hordozó kupola több helyen

a „Reneszánsz” Kőfaragó cég közreműkö-

A Dudits-kupolacsarnok külső, akantuszleveles keresztdísze, bal oldali árkádsor

darabokra tört, és az egyes részek elmoz-

elavult vörösrézlemez tetőszerkezetének

dultak. A sarkok több száz kilós mészkő

teljes felújítása, az árkádsor kazettás men�-

elemeit darabjaira szedve eltávolították, he-

nyezeti gipsz díszítőelemeinek cseréje.

lyüket megtisztították, majd a sérült elemek

Megtörtént az északi és déli kripták keret-

újragyártása után helyreállították. Ezt kö-

és fedköveinek helyreállítása részleges kő-

vette a dupla kupola külső kőszerkezetének

cserével, valamint Zahora András kőrestau-

kinyitása a zárókő, az azt díszítő kőkereszt

rátor vezetésével a homlokzati kőfelületek

leemelésével, majd sor került a belső kupo-

homokszórásos tisztítása és restaurálása.

la szerkezeti megerősítésére: a korrodált

Megújult a nyugati kupola homlokzatot dí-

vonóvasakat új rozsdamentes szerkezetre

szítő akantuszos mozaikfelülete.

cserélték. A kupola visszazárásakor került a helyére az újrafaragott kőkeresztet.

Lezajlott a teraszok padlóburkolatának cseréjére, az előlépcsők felújítása, valamint

Angyalalak Dudits Andor falképén

16

Nöri füzetek 22.

Az elmúlt év során a nyugati kupola re-

a bronz kriptaemelő szemek rekonstrukció-

konstrukciója mellett elkészült az árkádsor

ja. A legnagyobb művelet a nyugati kupola

fiumei úti sírkert

17

Árkádsorok

Árkádsorok

NÖRI FÜZETEK

M EG JE L E NT [FIUMEI ÚTI SÍRKERT] 1. Az Apponyi-hintó 6. Batthyány-mauzóleum 7. Deák-mauzóleum 8. Kossuth-mauzóleum 13. Az első világháborús emlékmű 14. Ganz-mauzóleum 16. Falsírboltok 17. Nemzeti Emlékezet Múzeuma 22. Árkádsorok [TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEK] 4. Széphalom 11. Sárospatak 12. Vizsoly 15. Keszthely 18. Visegrád 20. Muhi

[NEMZETI EMLÉKHELYEK] 2. Fiumei úti sírkert 3. Mohács 5. A Nemzeti Gyászpark és a Kisfogház 9. Pannonhalma 10. Az Országház és környéke [SALGÓTARJÁNI UTCAI ZSIDÓ TEMETŐ] 19. Lajta Béla művei a temetőben [KEGYELETI KULTÚRA] 21. Mártírsírok kutatása.

Boldog Sándor István ereklyéi

T E RVE Z E T T M EGJEL EN ÉSEK [FIUMEI ÚTI SÍRKERT] Római katolikus mementók [TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEK] Fertőd Szarvas

A Krisztus sírbatétele jelenet Dudits Andor falképén

Dudits Andor festőművész Krisztus sírbatéte-

Az északi építmény átfogó rekonstrukci-

le című mozaikkompozíciójának, valamint a

ójával a kettős árkádsor részben vissza-

csegelyek mozaikképeinek restaurálása volt

nyerte eredeti pompáját, hogy immár ne

Brutyó Mária, illetve Kürtösi Brigitta Mária

csak temetője, hanem hírmondója is legyen

irányításával. A kolonnád egyes elpusztult

a boldog békeidők jólétének, a millenniumi

mozaikdíszeit is pótolták és beépítették.

Magyarország gazdagságának.

18

Nöri füzetek 22.

[NEMZETI SÍREKERT] Rendhagyó nemzeti panteon Olimpikonok sírjai

[NEMZETI EMLÉKHELYEK] Nagycenk Szigetvár [SALGÓTARJÁNI UTCAI ZSIDÓ TEMETŐ] Nagyobb síremlékek és mauzóleumok [KEGYELETI KULTÚRA] Gyászetikett

Megvásárolható a Fiumei úti sírkert Infópontjában, illetve egyes emlékhelyeken. www.nori.gov.hu | facebook.com/nemzetioroksegintezete

19

A Fiumei úti sírkert kettős árkádsora azért született, hogy a társadalom előkelő köreinek rangos temetkezési helyül szolgáljon.

A grandiózus épületpár ezen túl hangsúlyosabbá tette a sírkert főútját, amelyet addig a nagy mauzóleumok környéke háttérbe szorított.

Gerle Lajos olasz tanulmányutat követően tervezte meg a Magyarországon egyedülálló, klasszicizáló épületpárt. Négy kupolacsarnokának márványmozaik falképei a sírkert szecessziós ékkövei. A megújuló kettős árkádsor és az ott állított síremlékek eklektikus kavalkádja a boldog békeidőkről, a magyar történelem egyik virágzó korszakáról mesél.

[Fiume i ú ti s írkert]