Katolikus mementók II
Szentkereszt szakrális tér
úti sírkert] Nöri füzetek 29. Nemzeti Örökség Intézete Budapest, 2021 ERECTA E PIIS FIDELIUM OBLATIS. 1857. N R
[Fiumei
Kiadja a
Felelős kiadó Móczár Gábor, főigazgató Szerkesztő Gyökös Eleonóra
Szöveg
Tóth Zsoltl
Fotók
Kapusi Zoltán (borítóbelső)
Both Balázs (X. oldal)
Nagy Balázs (borítóbelső, X. oldal)
Nemzeti Örökség Intézete (X. oldal)
A Szentkereszt és környezetének látványterve
Kuli László (X. oldal)
Tipográfia és tördelés Integro Studio (Általános MB Kft.)
Nyomdai előkészítés és kivitelezés
EPC Nyomda
2040 Budaörs, Baross u. 77. Felelős vezető: Mészáros László
Nemzeti Örökség Intézete © 2021
ISSN 2630-8061 (NÖRI FÜZETEK) | ISSN 2630-807X (FIUMEI ÚTI SÍRKERT)
ISBN 978-615-5890-33-8
Nagykeresztek a keresztény temetőkben
Európában a szabadban emelt keresztek, feszületek állításának szokása középkori gyökerekkel bír. A temetőket a középkorban a templomok mellett alakították ki, a tehetősebbeket pedig a templomban helyezték végső nyugalomra. A 16–17. században kezdődött meg a temetők kitelepítése a templomok mellől. Az újonnan kialakult temetőkben – a domonkosok córdobai kolostorának mintájára, zarándokok közvetítésével – a 18. századtól terjedt el a kálvária állítása 14 stációval, amelynek végén, a temető legmagasabb pontján keresztet emeltek. A kereszt önmagában is a megváltás, illetve a Megváltó jelképe, de gyakran magát Krisztust is megjelenítették rajta – általában festve vagy szobor (korpusz) formájában. A temető felett álló kereszt Krisztus halál felett aratott győzelmére utal, ezzel az elhunytaknak utat mutatva a feltámadás felé vezető úton. A kereszt tehát nemcsak a halál, hanem az élet jelképe is. Idővel a stációk a legtöbb esetben elmaradtak, és a keresztény hívek csak keresztet állítottak a temetőkben az élet megszentelése, a szakralitás kifejezése, az isteni oltalmazás elősegítése, a rontó erők ellensúlyozása, vagy éppen hálaadás céljából, de elsődlegesen Krisztus megváltó szerepének kifejezéseként. A központi kereszteket a temető nagykeresztjének nevezték, vagy Krisztus valódi keresztje ne-
vének metonímiájaként Szentkeresztnek, ezek a templom több szerepét is helyettesítették.
A Fiumei Úti Sírkert nagykeresztje, a Szentkereszt
A Fiumei Úti Sírkert (egykor Kerepesi úti temető) 1849. április 1-jei megnyitását köve-
A Szentkereszt eredeti állapotában
tően, a szokásoknak megfelelően, a terület
legmagasabb pontján állították fel a sírkert központi nagykeresztjét. A korabeli térképek tanúsága szerint a Fiumei Úti Sírkert nagykeresztjét Nagy Krisztusnak nevezték, de elterjedt a Mindenki Keresztje és a Szentkereszt megnevezés is. A kereszthez vezető utat napjainkban is Szentkereszt útnak nevezik. A temetőkápolna mellett a Szentkereszt volt a sírkert másik szakrális központja, amelyet hitük által vezetve kerestek fel a látogatók, hogy imádkozzanak hozzátartozóik lelki üdvéért. A hit és a kegyelet összefonódásának kiemelten fontos színterévé vált ez a hely.
A sírkert első nagykeresztje fából készült. Scitovszky János esztergomi érsek, hercegprímás 1857-ben döntött arról, hogy saját költségén a mai Fiumei Úti Sírkertben kápolnát építtet, továbbá kezdeményezte, hogy a fából ácsolt nagykeresztet kőből épült keresztre cseréljék. A hívek adományából még ebben az évben felállították a kőkeresztet, amely közel fél évszázadon át szolgált a temető nagykeresztjeként. Ám ez az idők folyamán megrongálódott, és amikor a közvetlen környezetében impozáns sírépítményeket kezdtek emelni, a nagykeresztet is méltóbb alkotásra cserélték. 1903-ban a főváros költségén ál-
katolikus mementók II. Nöri Füzetek 29. 06
A Szentkereszt régi környezetében
líttatták a ma is látható fémkeresztet.
A feliratos, korpusszal ellátott kereszt talapzatául egy faragott kőtömb szolgált, amely körül kisebb földhalom volt. A keresztet és a földhalmot négy darab öntöttvas oszlop és vaslánc keretezte. A mészkő talapzaton olvasható feliratok: „Erecta e piis fidelium oblatis 1857” [A hívek adományából emelve 1857-ben]; „A hívek adományából emelt, de az idők folyamán megrongálódott kőkereszt helyett ezen vaskeresztet állította a Székes Főváros Tanácsa. 1903. évben”
A temető térszerkezetének többszöri átrendezése és a 20. század viszontagságai következtében a Szentkereszt egykori központi helyzete megszűnt, a sírkert egy félreeső, méltatlanul elhanyagolt részévé vált. A kommunizmus időszakában a Szentkeresztet és környezetét következetesen kihagyták a felújítási tervekből, de az elmúlt évtizedekben is csupán állagának megóvására törekedtek. Napjainkra a temetőlátogatók útvonalai sem érintették, és már csak halottak napja alkalmából keresték fel nagyobb számban.
A Szentkereszt és környezete megújulása
A Szentkereszt mindig is a Fiumei Úti Sírkert központi keresztje volt, a temető „dobogó szíve”, így a diktatúra ideje alatt méltatlanul elhanyagolt kereszt és környezete
nem lett az enyészeté. A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) egyrészt a kialakult áldatlan állapotokon kívánt változtatni azzal, hogy 2021 tavaszán tervbe vette a Szentkereszt és környezete felújítását, és mivel 2021 szeptemberében 1938 után ismét Budapest volt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus helyszíne, méltó alkalom is adódott a NÖRI számára, hogy visszaállítsa a Fiumei Úti Sírkert nagykeresztjének egykori központi szakrális szerepét. Megtörtént a Szentkereszt és alapzatának restaurálása, továbbá a keresztet körülvevő tér, az oda vezető utak megújítása, a közvetlen környezetében álló Malosik-mauzóleum és kápolnája felújítása és megnyitása a látogatók előtt. A NÖRI a központi szakrális helyszín köztudatba emelésével egy aktívan működő, hívek és temetői emlékezők által látogatott, ökumenikus keresztény zarándokhelyet kívánt kialakítani.
A felújítás Kuli László építészmérnök tervei szerint készült el. Koncepciója szerint „a beavatkozás minden eleme a keresztre fókuszál, a kereszt felé vezeti az érkezőt és a felvezető utak is egy keresztet formálnak. A négy út közül a főbejárat felől érkező nyugati út a kereszt alsó, hosszú szára, amely az ezzel szembe forduló korpusszal egy szabadtéri, ’keletelt’ templom alapképletét adja. A kereszt közvetlen környezetében egy burkolt területet alakítunk ki, amelyet az apostolokra utalva, feszületre
katolikus mementók II. Fiumei Úti Sírkert 07
néző, faragott, alacsony, világosszürke gránitfedéssel díszített oszlopok (bálványok) vesznek körül, egyenletes távolságban egymástól. A bálványok között a kereszt felé forduló, egyedi, íves ülőpadok találhatók. A bekötőutak szürke beton térkő burkolattal indulnak, de egy ponton a burkolat átvált antracit térkő burkolatba, oly módon, hogy a világos-sötét burkolatváltású utak felülről egy szabályos keresztet adjanak ki. A tér gyújtópontjában, a kör alakú, padokkal és világítással szegélyezett, legyezőformában burkolt szakrális tér középpontjában a Szentkereszt áll. Ezt a – csak felülről lát-
ható – kereszt-struktúrát segít felismerni és hangsúlyozni a burkolatváltás indulópontjába ültetett négy örökzöld kapuzat és az utat kísérő talajtakaró növényzet pirosas árnyalatú levélzete. A talajtakaró növények vörös színe, a világos színű kőbálványok és a sírkert háttér-zöldje nemzeti trikolórunkra való utalás és hasonlat. Az utakból összeálló kereszt csak a központi térben érthető meg, a szárakon ehhez végig kell sétálni.”
A megújult tér díszkivilágítást is kapott, amelyről nyolc darab, padok mögé helyezett burkolati lámpa és egy központi fénysugár gondoskodik. Így ír erről a tervező:
katolikus mementók II. Nöri Füzetek 29. 08
A szakrális tér látványterve
„A kereszten függő Krisztust a kőtalapzatra szerelt egyetlen reflektor világítja meg, erősítve az értünk hozott felfoghatatlan áldozat megértését az imádkozó látogatókban.”
Az új szakrális tér szimbólumai és üzenetei
A felújítás során több szimbolikus elem is került a Szentkereszt környezetébe. A kereszt körül egy – a Szentháromság számára utaló – 777 centiméter sugarú körben kockakövekkel szegélyezett, burkolt területet, úgynevezett „szakrális kört” alakítottak ki. A keresztet körülölelő 12 kőoszlop az apostolokat szimbolizálja. A szintén itt elhelyezett 4 jelképes tábla a 4 evangélistától örökít meg egy-egy ide illő szentírási szakaszt.
A központi kereszthez vezető – kereszt-struktúrát megjelenítő – utak tengelyébe feliratos gránittáblák kerültek. Ezek elnevezése és száma szintén szimbolikus: a rövidebb utak (Atya, Fiú és Szentlélek útja) járószintjébe 7-7-7 táblát, míg a hosszabb útszakaszéba (Megmaradás útja) 14 táblát építettek be. A Krisztushoz, azaz a Szentkereszthez vezető utak mind sajátos jelentéssel bírnak. Komoly kihívást jelentett az utakba süllyesztett táblákon szereplő idézetek kiválasztása a magyar történelem bőséges tárházából. Az alkotók a helyszín szellemiségéhez és az utak tematikájához leginkább illő szövegrészle-
teket és történelmi „mérföldköveket” igyekeztek megragadni. Minden egyes idézet és „mérföldkő” üzenetértékű, a keresztény magyarság megtartását és megmaradását hivatott jelképezni.
A kereszthez keleti irányából vezető út, az Atya útja a teremtő szellemiség jelképe, amely jelentős magyar államférfiak államisággal és keresztény hittel kapcsolatos gondolatait közvetíti. Olvashatunk idézeteket I. (Szent) Istvántól, az első magyar királytól, IV. Bélától, a második honalapító magyar királytól és I. (Hunyadi) Mátyás királytól, akinek uralkodása alatt virágkorát élte a Magyar Királyság, majd a II. Rákóczi Ferenc fejedelem által vezetett szabadságharc jól ismert jelmondata következik, amelyet a nemzetépítő gróf Széchenyi István imája követ. A következő idézet gróf Bethlen Istvántól származik, akinek neve fémjelzi az első világháborút és a trianoni sokkot követő konszolidációs időszakot, az utolsó táblán pedig Antall József gondolatait olvashatjuk, aki Magyarország első miniszterelnöke volt a kommunista diktatúra utáni szabad választásokat követően. Az Atya útja a Szentkereszt irányából éppen a sírkert 28-as parcellája felé vezet, ahol Antall József nyugszik.
A Szentkeresztet és a Malosik-mauzóleumot összekötő, a kereszthez északi irányból érkező út, a Fiú útja kiemelkedő ma-
katolikus mementók II. Fiumei Úti Sírkert 09
A Szentkereszt madártávlatból
gyar egyházi személyek gondolatait őrzi. Az első tábla az egyetlen magyar alapítású középkori szerzetesrend, a pálos rend 13. századból eredő, (Boldog) Özsébhez kötött jelmondatát jeleníti meg, a következő tábla az 1456-os nándorfehérvári diadal kereszteseinek lelki vezetőjét, Kapisztrán (Szent) Jánost idézi. A harmadikra Pázmány Péter esztergomi érsek szavait vésték. A következő négy táblán a 20. század jeles egyházi személyeinek gondolatait olvashatjuk: Ravasz László református püspök, (Boldog) Apor Vilmos vértanú püspök, Márton Áron, Erdély püspökének, majd Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek tanításai „visszhangoznak” a Szentkereszt felé haladva.
A keresztet déli irányból megközelítő út a Szentlélek útja, amely magyar művészek vallomásai mentén járható be: a Fiumei Úti Sírkertben nyugvó költők „istenes verseiből” származó hét részlet az ő hitükről tanúskodik. A 34/2-es „művészparcellában” nyugvó Virág Benedek pálos rendi szerzetes A szent című versének soraival indul az út, majd a jobb oldali falsírboltok egyikében nyugvó Vörösmarty Mihály Hymnusának egy versszakát olvashatjuk, ezt követi a 14-es parcellában, kedves tölgyei alatt pihenő Arany János Él-e még az Isten? című verséből vett idézet. A sort Ady Endre Álmom: az Isten című versének részlete folytatja, aki a 19/1-es parcellaszigeten alussza örök álmát. A következő táblán a 34-es „művészparcellába” temetett Ba-
katolikus mementók II. Nöri Füzetek 29. 10
bits Mihály Zsoltár gyermekhangra verséből vett idézet olvasható, amelyet a piarista rend újabb falsírboltjában nyugvó Sík Sándor A keresztút című alkotásának sorai követnek. A költői gondolatok sorát a 35-ös parcellában végső nyughelyre lelő József Attila Isten című versének részlete zárja a Szentlélek útján.
A korpusszal szemközt lévő, leghosszabb út nyugati irányból, a Batthyány-mauzóleum felől vezet a kereszthez. A Megmaradás útja 14 tábláján olyan történelmi
események, évszámok láthatók, amelyek a magyarság és a kereszténység összefonódásának legfontosabb „mérföldkövei”, hiszen nemzetünk és hitünk egymást erősítve maradt meg a Kárpát-medencében. A tematika szempontjából talán a legszimbolikusabb kezdő évszám I. (Szent) István király 1000. évi megkoronázása, amely egyúttal a keresztény állam megalapítását jelöli. A második táblán az 1038. év szerepel, amikor – I. (Szent) István király személyében – az uralkodó, a történelemben először felajánlotta országát a Bol-
katolikus mementók II. Fiumei Úti Sírkert 11
A Szentkereszt fénnyel festve
dogságos Szűz Máriának, akit attól fogva Magyarország Védelmezőjének (Patrona Hungariae) is nevezünk. Fontos mérföldkő 1055, a tihanyi apátság alapításának éve is, ugyanis alapítólevele az első magyar írásos nyelvemlékünk, a harmadik táblára mégis az 1083-as évszám került, az első magyar szentté avatások tiszteletére. Abban az évben, augusztus 20-án avatták ugyanis szentté I. István királyt, ezt követte Imre herceg, Gellért vértanú püspök és két zoborhegyi remete, Zoerard-András és Benedek oltárra emelése, a később szintén szentté avatott I. László király közbenjárására. A dátum azért is jelentős, mert ehhez köthető augusztus 20-i nemzeti ünnepünk. A következő táblára az 1242-es évszám került. Ez a dátum IV. Béla tatárjárás utáni második honalapításával és a magyar eredetű pálos szerzetesrend virágkorának kezdetével függ össze. Az ötödik táblán 1367, a pécsi püspök által kezdeményezett első magyarországi egyetem alapításának évszáma jelenik meg. Ezt követi az 1456. évi világraszóló nándorfehérvári diadal dátuma, amikor magyar vezetéssel a keresztény hadak megállították a muszlim Oszmán Birodalom előretörését. A Megmaradás útjának következő táblájára az 1568-os tordai országgyűlés került, amelynek során az európai országok közül elsőként az Erdélyi Fejedelemségben
katolikus mementók II. Nöri Füzetek 29. 12
A Szentkereszt más színekben
foglalták törvénybe a vallásszabadságot, elismerve a protestáns felekezeteket. Ezt követi az 1590-es évszám, amely a Károli Gáspár és társai fordította, első magyar nyelven nyomtatott Biblia megjelenését jelöli Vizsolyban. A kilencedik táblára a karlócai békét jelölő 1699-es évszám került, amikor a Magyar Királyság megszabadult a 150 éves török uralom alól, egyúttal pedig véget ért az iszlám vallás terjedésének kora. A tizedik táblán azt az 1848-as áprilisi törvényt láthatjuk, amelyhez a polgári forradalom szellemiségében a „hazában bevett minden vallás” egyenjogúsítása köthető. Ezt követi a trianoni békediktátum az 1920. évvel abban az értelemben, hogy az elszakított keresztény egyházak fontos támaszaivá váltak a határon túl rekedt magyarságnak. Az 1938-ban Budapesten tartott Eucharisztikus Világkongresszus milliókat erősített meg a hitében, ezért került a következő táblára. A magyarországi egyházak felszámolására irányuló, 1948ban kezdődő kommunista törekvések 1990-ben zárultak le a vallásszabadság helyreállításával. A következő tábla azonban ennek a folyamatnak a kiteljesedésére emlékeztet az új, keresztény értékeket hangsúlyozó, „Isten, áldd meg a magyart!” kezdetű Alaptörvény 2011-ben történt elfogadásával. Az utolsó, tizennegyedik táblára a szintén Budapesten rendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (korábban: Eucharisztikus Világkongresz-
szus) évszáma került. A világraszóló eseményre 2020 helyett a koronavírus-járvány miatt 2021 őszén került sor, I. Ferenc pápa részvételével. 1991 és 1996 után ez a harmadik alkalom, hogy a római katolikus egyház legfőbb pásztora Magyarországra látogatott.
A Malosik-mauzóleum kápolnája
Kevesen tudják, de a sírkertben a temetői kápolna mellett két magánmauzóleumban rejtőző kápolna is van. A báró Gelsey család „Ave Domine” feliratú mauzóleuma a „művészparcellák” jelképes kapujának is tekinthető, a Malosik-mauzóleumban lévő kápolna pedig a hozzá közel eső Szentkereszt körül 2021 nyarán kialakított szakrális tér része lett, amelyet rendbetétele után megnyitottak a látogatók előtt.
Maloschik Antal (1846–1921) bornagykereskedő és testvére, Maloschik János vendéglős az ország első tíz adófizető polgára közé tartozott. Többek között az ő pénzükön valósult meg a Nyugdíjas Vendéglátósok otthona és a János-hegyi kilátó. A morvaországi Josefsdorfban, szegény, római katolikus családban született Vaclav Malosik iskoláit Szakolcán végezte, a szlovák származású későbbi hercegprímással, Csernoch Jánossal egy osztályban, majd 18 évesen Magyarországra jött szerencsét próbálni. Budapestre költöző fivéreihez ha-
katolikus mementók II. Fiumei Úti Sírkert 13
sonlóan a vendéglátóiparban helyezkedett el. Magyarul az Antal nevet használta, családnevét pedig 1867-től Maloschikként írta (a család ma is így használja, a mauzóleumon viszont az egyszerűbb forma olvasható). Borkereskedőként országos hálózatot épített ki, a Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestületének díszalelnöke lett, emellett közismert mecénás. Halála után, 1921 májusában a vendéglős szaklapban Glück Frigyes, a Pannónia Szálloda legendás tulajdonosa búcsúztatta, a temetőben pedig Gundel Károly. Ekkor már állt a családi mauzóleum.
A kor szokásához híven Maloschik jóval halála előtt, 1906-ban bízta meg Wachtel Elemért a tervezéssel, akinek ez alighanem az első magyarországi munkája, több komoly német épület után. Az 1917-ig húzódó építkezés a családi emlékezet szerint egy háromemeletes lakóház árát emésztette fel. A Magyarországon szokatlan megformálású, indiai sziklatemplomokra emlékeztető kripta kétszintes: a hátulról megközelíthető alsó szinten helyezték el a koporsókat, felül pedig kis oltárral és padsorokkal berendezett teret alakítottak ki. Az ablakok Róth Miksa műhelyében készültek, akárcsak az apró tér fölé boru-
katolikus mementók II. Nöri Füzetek 29. 14
A Malosik-mauzóleum felújítás előtt
ló üvegmozaik a négy hatalmas angyallal. Megvannak az eredeti Villeroy&Boch padlóburkolat és a Thék Endre műhelyében készült, gyönyörűen faragott pad darabjai is. A mauzóleumban látható az Agnus Dei (Isten báránya) Krisztus-jelkép ábrázolása, valamint a „PAX” (béke) és az „Alfa”, illetve „Omega” (kezdet és vég) feliratok, amelyek szintén Jézus Krisztus isteni személyének jelképei. A kápolnában áll az építtető, Maloschik Antal és felesége, Katzer Emília márvány mellszobra, amelyek a feszület korpuszával együtt Istók János műhelyében készültek, alighanem az unokatestvér, Stróbl Alajos tervei alapján.
A szecessziós mauzóleumba a család az 1950-es években még temethetett,
1964-től azonban nem. Az 1980-as években a természetes állagromlást a beköltöző hajléktalanok is súlyosbították. A felújítás során a mauzóleum főbejáratának gránit kőtömbökből készült nagyvonalú íves lépcsőjét megtisztították, majd újraépítették. Megszüntették az épület beázásának okait, javították a vörösréz lemezfedést, megújították a csapadékvíz-elvezető rendszert. A mauzóleum gazdagon tagolt kvarc homokkő falát megszabadították a növényzettől, majd felületét megtisztították, és az építmény védelme érdekében hidrofobizálták. Az épület ajtóit restaurálták. A négy felújított – eddig a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény, valamint a Maloschik család által őrzött – ólomüveg ablakot visszaépítették, rácsaikat
... és felújítás után
katolikus mementók II. Fiumei Úti Sírkert 15
katolikus mementók II. Nöri Füzetek 29. 16
A Malosik-mauzóleum fényanimációval
katolikus mementók II. Fiumei Úti Sírkert 17
helyreállították. Gézlapos-ragasztásos technikával stabilizálták a kápolna kupoláján és csegelyein lévő meglazult üvegmozaikokat. A belső fal sérült vakolatrészeit műemléki szárító vakolatrendszerrel helyettesítették. A körbefutó, csiszolt gránitlábazatot és a mozaikpadlót megtisztították, utóbbi hiányait pótolták, fugázási hibáit javították. A kápolna csiszolt gránitoltárát megtisztították, a ledőlt és összetört keresztet összeillesztették és a korpusz visszahelyezése után visszaállították az oltárra. A tölgyfa imapadsorok restaurálását szakműhelyben végezték. A mellszobrokat megtisztították. Kiépítették a kápolna elektromos rendszerét: az oltár két oldalán falikarokat helyeztek el, egy irányfény pedig a bejárati ajtó fölül vetít világosságot az oltárra.
A Szentkereszt és környezete, valamint a Malosik-mauzóleum kápolnájának megújulásával különleges, szabadon látogatható ökumenikus szakrális tér született a Fiumei Úti Sírkertben, amely a Szentkereszt eredeti szerepének erősítése mellett a kereszténység és a magyarság sorsszerű összefonódására is emlékeztet.
katolikus mementók II. Nöri Füzetek 29. 18
A kápolna üvegmozaik ablakai
MEGJELENT NÖRI
