Nagycenk, Széchenyi-kastély

Nagycenk, Széchenyi-kastély

NÖRI FÜZETEK 26.

NÖRI Füzetek A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) fontosnak tartja a tevékenységi köréhez kapcsolódó helyszínek (nemzeti és történelmi emlékhelyek, nemzeti sírkert, fontos műemlékek), továbbá az emlékezettel és annak ápolásával összefüggő témák bemutatását. Az alsorozatokra tagolódó, egységes megjelenésű kiadványsorozat célja, hogy az érdeklődő közönség számára elérhető áron rövid, ám tartalmas tájékoztatást nyújtson Magyarország kulturális helyszíneiről.

Nagycenk, Széchenyi-kastély

Nemzeti emlékhelyek SOROZAT A nemzeti emlékhelyek a magyar történelem legfontosabb helyszínei, az emlékezet egyszerre szimbolikus és valóságos terei. Bár gyakran fontos építészeti alkotások, nem elsősorban műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem kiemelkedő történelmi szerepük miatt. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy az oda látogatók felidézzék a magyar történelem sorsfordító eseményeit, tragédiáit, dicső pillanatait. Jelenleg tizenhét nemzeti emlékhely található az országban, amelyek jelentőségét az Országgyűlés törvénnyel ismerte el. A Nemzeti Örökség Intézetének egyik kiemelt feladata a nemzeti emlékhelyek ismertebbé tétele, ezt a célt szolgálja a NÖRI FÜZETEK keretében megjelenő alsorozat is, amely a nemzeti emlékhelyeket mutatja be.

Az emlékhelyeket egységes, művészi igénnyel megformált sztélék jelölik, amelyek mintegy felkiáltójelként hívják fel a látogatók figyelmét arra, hogy Magyarország és a magyar történelem különleges helyszínein járnak. A sztélén található kettős csomót, azaz a nemzeti és történelmi emlékhelyek közös logóját a magyar királyi jogar tetején található motívum inspirálta. Egyszerre fejezi ki az összetartozást, illetve utal arra, hogy közös feladatunk az emlékhelyek, illetve a múlt értékeinek védelme

Nöri füzetek 26.

[Nemzeti emlékhelyek]

Nemzeti Örökség Intézete Budapest, 2020

Kiadja a

A Széchényiek Nagycenken

nagyobb hatású politikusa később sem tartózkodott sokat vidéki kastélyában, ám saját elképzelései alapján újíttatta fel azt.

A kiscenki (1898-tól nagycenki) kastély

Felelős kiadó

Radnainé dr. Fogarasi Katalin, főigazgató

már a 18. századi magyarországi politikában és művelődéstörténetben kiemelkedő szerepet játszó Széchényi Ferenc

Szerkesztő Gyökös Eleonóra Szöveg Nemzeti Örökség Intézete

(1754–1820) életében is meghatározó jelentőséggel bírt, hiszen ő volt az, aki a híres család egyik állandó lakhelyévé tette a birtokot. Fia, a Kossuth Lajos által a „legnagyobb magyarnak” nevezett Szé-

Fotók

chenyi István (1791–1860) Bécsben szü-

Bajory Á. Rita (5., 11., 15–16. oldal)

letett, gyermekkorát részben Nagycenken

Dr. Nagy Attila (8–9. oldal)

töltötte. A magyar történelem egyik leg-

Gedai Csaba (10., 13. oldal) Kapusi Zoltán (borítóbelső) Konti László (12. oldal) Archív képek Wikimedia Commons (6–7. oldal)

Tipográfia és tördelés Integro Studio (Általános MB Kft.) Nyomdai előkészítés és kivitelezés DUNA-MIX Kft. 2600 Vác, Barabás M. u. 1.

Felelős vezető: Szakolczai Lóránt ügyvezető igazgató Nemzeti Örökség Intézete © 2020 ISSN 2630-8061 (NÖRI FÜZETEK) | ISSN 2630-810X (NEMZETI EMLÉKHELYEK) ISBN 978-615-5890-27-7

A kastély tavasszal

A mai Nagycenk zálogjogon jutott Széchényi (I.) György akkori kalocsai érsek birtokába, aki egy végvári katona elárvult fiaként lépett egyházi pályára. A kiemelkedő képességekkel rendelkező nagyszombati szeminarista Pázmány Péter személyében talált befolyásos pártfogóra. Gyors egyházi előmenetele közben nemesi rangot és címerhasználati jogot szerzett, végül, pályája csúcsán esztergomi érsek lett.

A családi vagyon megalapozása közben

Nagycenk, Széchenyi-kastély

Nagycenk, Széchenyi-kastély

a kincstár, az ország és különböző egyhá-

keres katonai pályáját tábornoki rangban

musát és erős patriotizmusát. A gróf há-

zi szervezetek irányában is bőkezűen ada-

fejezte be. A híres építésztől, Franz An-

rom fia és két lánya magyar szellemben

kozott, vagy adott kölcsönt. Végrendeleté-

ton Pilgramtól is rendelt terveket, amelyek

nevelkedett, szerető és odafigyelő légkör-

ben Lőrinc öccse fiági leszármazottainak

teljes megvalósítására azonban nem ke-

ben. Széchényi Ferenc mértéktartónak bi-

engedte át birtokait. Lőrinc fia, (II.) György

rült sor. Az egyemeletes barokk kastély az

zonyult vidéki kastélya átalakításánál: el-

a törökellenes háborúk idején tanúsított

1750-es évek körül épült, egyes vélekedé-

vetette Hefele Menyhért nagyszabású és

saját katonai, illetve felmenői érdemeiért

sek szerint az egykor a helyén álló major-

drága, az egész kastélyt kétemeletessé

magyar grófi címet nyert I. Lipóttól (1697),

sági épület alapfalaira. A kastély földszinti

bővítő elképzelését. A kivitelezéssel vé-

és örökjogon megváltotta a szerteágazó

teremsora, lépcsőháza és emeleti nagy-

gül Ringer Józsefet bízta meg, aki 1800-

birtokot (1711).

terme máig őrzi eredeti, barokk formá-

ra készült el. Az emeleti szinteket csu-

ját. Az épület keleti szárnyában ekkor ká-

pán részlegesen építették át és bővítették,

polnát, a nyugati oldalán pedig különálló

a homlokzatot korai klasszicista stílusban

színháztermet hoztak létre. Nagyjából erre

alakították át. A kastély parkját ekkor már

az időszakra tehető a kastély előtti barokk

a legjelentősebb főúri kertek között tartot-

kert kiépítése. Ennek részeként alakította

tak számon. A park több periódusban bő-

A grófi család históriájával összefonódott nagycenki kastély története a 18. század első felében kezdődött. Az építkezések Széchényi Antal nevéhez fűződnek, aki si-

ki Barkóczy Zsuzsanna, Széchényi Antal felesége a híres hársfasort, amely a kompozíció részeként a végtelen perspektí-

golkertté formálták. Az 1860-as években egzotikus fafajtákkal gyarapították állo-

keszthelyi udvarát „magyar Helikonként”

mányát. A ma látható legjellegzetesebb

hársfából álló, nagyjából húsz méter szé-

emlegették. Ferenc gróf a cenki kastély-

barokk elemet, a kastély előtt kanyargó

les, két és fél kilométer hosszú fasor ma

ban őrizte túlnyomórészt könyvekből,

hímzésmintát utánzó virágágyakat Ferenc

a kastéllyal és az azt övező parkkal együtt

kéziratokból, metszetekből, térképekből,

gróf szüntette meg, helyreállításuk 1973-

a Fertő-táj világörökségi területének ré-

illetőleg érmékből álló híres gyűjteményét,

ban kezdődött.

sze.

amelynek magyar vonatkozású részét

nak már csak egyetlen fiúörököse maradt.

Felesége, Barkóczy Zsuzsanna halálát követően Ferenc nevű unokaöccse vehette birtokba a cenki kastélyt és uradalmat.

A grófi ranggal együtt a sárvári és felsővidéki előnevet viselő Széchényi Ferenc feleségével, Festetics Juliannával 1783-

06

vült, a 18. század végétől egyre inkább an-

váját jelenítette meg. Az egykor hatszáz

A 18. század első felére Széchényi Antal-

Gróf Széchényi Ferenc, Johann Ender festménye, 1823

Gróf Széchenyi István, Barabás Miklós festménye, 1836

ban költözött a cenki kastélyba. Az as�szony Festetics György nővére volt, akinek Nöri Füzetek 26.

a nemzetnek adományozta (1802). Ez lett később az Országos Széchényi Könyvtár és 1810 után részben a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek egyik alapja. A gróf jelentős összeggel támogatta a magyar művészeket és tudósokat. Egyik pártfogoltja, Kazinczy Ferenc érzelmekben gazdag, harmonikus közegként jellemezte Széchényi Ferenc családját, miután meghívást kapott bécsi palotájába. Kiemelte még anyagi önállóságát, vallásos idealizNEmzeti EMlékhelyek

Az új földesúr Széchenyi István korát a történészek a rendiségből a polgári társadalomba való átmenet évtizedeiként tartják számon, amelynek ő maga is az egyik kezdeményezője volt. Programadó munkájában, a Hitelben azért emelt szót, hogy a születés és rang presztízsén túl a haszonelvűség, a haszonkeresés is érték legyen.

07

Nagycenk, Széchenyi-kastély

08

Nagycenk, Széchenyi-kastély

Nöri Füzetek 26.

NEmzeti EMlékhelyek

09

Nagycenk, Széchenyi-kastély

Nagycenk, Széchenyi-kastély

pott

helyet

a

jószágkormányzóság,

a ­földszinten pedig a kocsiszínek, az istállók, a kovácsműhely és a raktárak, valamint a személyzeti lakások. Széchenyi István majorsági gazdálkodása a falu életére is hatással volt. A ménes kialakítása, a juhászat nagymértékű fejlesztése, a selyemhernyó-tenyésztés és az uradalmi major udvarán felépített selyemgombolyító sok rászoruló számára biztosított munkalehetőséget. Széchenyi eperfákat telepíttetett, öntözőrendszert alakíttatott ki. Faiskolát is működtetett az általa alapított ­Sopron‑Vasi Szederegylet javára. A falkavadászat és a fertő-tavi fürdőélet meghonosításáért is sokat fáradozott. A gróf még élete utolsó éveiben, döblingi tartózkodása idején is rendszeres utasításokkal látta el a részben a családja megélhetését biztosító g ­ azdaságot.

A kastély a barokk kert felől

Magánemberként a gyakorlatban is ka-

Széchenyi közel kilencvenezer holdas

Ám a gazdálkodás ésszerűsítése és

matoztatta elveit.

birtokot örökölt. Ebből származó jöve-

a jobbágyaival szemben érzett szociális

delmével a főurak elitjébe tartozott, de

érzékenység hosszú távon nem fért össze.

nem a leggazdagabbak szűk körébe. Az

A nehezen áttekinthető úrbéri viszonyok-

ifjú Széchenyi nyugat-európai utazásai-

kal terhelt és anyagilag sem jövedelmező

nak tapasztalatai alapján saját gazdasá-

feudális földbirtok nyomasztotta. Utazá-

gának modernizálásával kísérletezett az

sai során látta, hogy Nyugat-Európában

1820-as évek második felében. Mintagaz-

a vagyonos elit jövedelmeinek jó ré-

daságot hozott létre, és egy sor társadal-

sze már vállalkozásokból származik. Az

mi-közéleti újítást indított útjára.

1830-as évek elejétől birtokai nagyobb

Széchényi Ferenc birtokai 1820-ban bekövetkezett halála után kerültek át három fia tulajdonába, azonban örökösei már életében lehetőséget kaptak önálló földbirtokosként gazdálkodni. Ferenc királyi engedéllyel három családi hitbizományt alapított a birtokaiból, amelyeket sorshúzással osztott szét fiai között (1814).

A cenki kastély és uradalom a reformkor

A kastélyegyüttes apja által bővített ke-

emblematikus alakjára, Istvánra szállt.

leti gazdasági szárnyának emeletén ka-

10

Nöri Füzetek 26.

felét eladta testvéreinek, a vételárat pedig részben életjáradék formájában kér-

A kastély homlokzata

te. Arra törekedett, hogy vagyonának fele NEmzeti EMlékhelyek

11

Nagycenk, Széchenyi-kastély

Nagycenk, Széchenyi-kastély

jövedelmezőbb befektetésekben legyen,

rült sor Cenken, mint a bécsi császári

mint a földbirtok.

palotában. A gróf az épület nyugati szár-

A gróf vidéki otthonát is a hasznosságot szem előtt tartó angol lordok szellemében alakította ki: a fényűzés helyett a komfortra, az egészségességre és a kényelemre fordított nagy gondot. A kastély egyes részeinek átépítésére és korszerűsítésére Hild Ferdinánd soproni építészt kérte fel 1834-ben. Az egykori színházépületet ös�szekötötték a főépülettel, és az így kialakí-

nyrészében alakította ki saját lakrészét is, itt helyezte el könyvtárát és dolgozószobáját. Az új szárnyat Angliából hozott bútorokkal és képekkel rendezte be, parkettát Bécsből hozatott. A cenki kastély felújítása során Széchenyi takarékossága is megmutatkozott: érdemben foglalkozott a költségekkel, egy-egy beszerzés előtt árajánlatokat is kért.

tott nyugati szárnyból a külföldi utazások

Az átépítési munkálatok befejezése után

során megismert technikai vívmányok,

az 1840. augusztus 20-iki István-napi ün-

a folyóvízzel ellátott fürdőszoba, és

nepség egyben „házavató” is volt. A főként

a vízöblítéses angolvécé sem maradhat-

a korabeli Magyarország politikai elitjéhez

tak el. Ez utóbbi felszerelésére előbb ke-

és a házigazda helybeli ismerősi köréhez

A kastély ősszel

tartozó hetven vendég megcsodálhatta

tikai célú állami támogatásban részesült,

a kastély tágas, levegős, kora romantikus

így 2020 szeptemberében bezárta kapuit

lakószárnyát és a technikai újdonságokat.

a látogatók előtt, és megújult formában

A kastély a második világháború végéig nagyjából a Széchenyi István által kialakított képet őrizte. 1945-ben azonban súlyos károkat szenvedett, berendezésének jelentős része elpusztult, átfogó helyreállítását 1969-ben kezdték meg.

2022-ben nyílhat meg ismét. A jövőben a Pandúrházakban lesz az épületegyüttes főbejárata és a pénztár, az Öregkastély épületében pedig kényelmes fogadóteret alakítanak ki. A kiállítási útvonal az Öregkastély földszintjéről indul és a Széchenyi-szárnyban némileg növelt alapterületen folytatódik. A 2016-ra megújult

Látnivalók a kastély Vonzásában A Széchenyi István Emlékmúzeumnak otthont adó nagycenki kastély és a kert turisz-

Lovasprogram Barkóczy Zsuzsanna hársfasoránál

12

Nöri Füzetek 26.

NEmzeti EMlékhelyek

kastélykápolnát is bevonják a látogatható térbe. Az új életműkiállítás a család magyar történelemben betöltött szerepét kívánja a látogatók elé tárni, Széchenyi István műveinek és kezdeményezéseinek bemutatásával. Az otthon kiállítás Szé13

Nagycenk, Széchenyi-kastély

Nagycenk, Széchenyi-kastély

chenyi családjának hétköznapjait, vala-

meghatározott rend szerint temetkezhet-

tagja alussza örök álmát. A népes Szé-

távozott a közéletből a szabadságharc

mint a kor hangulatát jeleníti majd meg.

tek a sírboltba. A temető 20. század eleji

chényi család napjainkban is temetkezik

napjaiban. A Habsburg-uralkodóházzal

A tárlatok kialakítása során a mozgáskor-

bővítésével a mauzóleum helyzete némi-

a régi, ápolt sírkertbe, amely hazánk egyik

mindvégig megegyezést kereső gróf nem

látozottakra és gyerekekre is gondolnak.

képp változott, és mára a korosabb fák is

különleges atmoszférájú temetője.

tudott megbirkózni meggyőződése és

A fejlesztés célja, hogy minden korosztály

megritkultak.

számára élményszerű kiállítások szülessenek, és minél több belföldi látogató keresse fel az emlékhelyet, ezzel is mélyítve a magyarságtudatot. A kastély közelében a Magyar Közlekedési Múzeum skanzejében keskeny nyomtávú múzeumvasút várja az érdeklődőket. Az eddig kétszer megrendezett Kis’ Czenki Lovasnappal Széchenyi ménesfejlesztő tevékenységének kívántak emléket állítani: a kastély lovaspályáján kezdő díjlovaglást, ugratást, vadászlovaglást rendeztek, valamint sor

a valóságos politikai helyzet közötti kü-

A mauzóleum két dór oszlop közötti bejárata egy háromhajós, téglalap alaprajzú, kazettás mennyezetű előcsarnokba nyílik,

lönbséggel.

1848 augusztusától abban a hitben élt, hogy csak ő akadályozhatja meg a nem-

amely 1819-ben épült klasszicista stílus-

A Széchényiek családi mauzóleumát Szé-

ban. Onnan ajtó vezet a 18. század végén

zet pusztulását. Elhatalmasodó önvád és

chenyi István temetése avatta nemzeti

készült barokk kápolnába. A bejárattal

munkatempó közepette próbálta a maga

kegyhellyé, aki drámai körülmények között

oldalára állítani politikai ellenfeleit. Szep-

szemközt álló oltár a Széchényi Ferenc által többször foglalkoztatott Hess Mihály egri festő alkotása. A bejárat feletti orgona az 1800-as évekből származik, Liszt Ferenc is játszott rajta egykor. Az oltártól

került egy tenyész-szemlére is.

balra a sekrestye, jobbra a kripta lejárata

A kastély mellett a nemzetépítő család

por és hamu.” – hirdeti a szűk lépcső fölötti

emlékét őrzi mauzóleumuk is, amely fon-

felirat. A lépcsősor alján lévő kripta ovális,

tos kegyeleti helyként egészíti ki a nagy-

míg az előcsarnok alatt kereszt alakú. Az

cenki kastély nemzeti emlékezetben betöl-

ovális részben találjuk gróf Széchenyi Ist-

tött szerepét, és a kastély felújítása során

ván és felesége, Seilern Crescentia grófnő

is látogatható. A mauzóleum a cenki plé-

sírját is. A sírbolt belső részében áll a Rá-

bániatemplom mellett lévő temető köze-

kóczi-szabadságharc idején a császáriak

pén állt, évszázados hársfák árnyékában.

és a felkelők között sikertelenül közvetítő

A barokk kápolnát Barkóczy Zsuzsanna

Széchényi Pál kalocsai érsek üvegfedelű

építtette, és Széchényi Ferenc bővíttet-

tölgyfa koporsója. A mumifikálódott holt-

te ki Ringer József tervei alapján klasszi-

testet a család 1811-ben helyeztette ide

cista előcsarnokkal és családi sírbolttal.

a sopronbánfalvi pálos templom kriptá-

Ez utóbbit azért hozta létre, hogy leszár-

jából. Itt nyugszanak Széchenyi István

mazottaival ne csak életükben kapcsolja

szülei, gróf Széchényi Ferenc és felesé-

össze a szeretet, hanem haláluk után is.

ge, Festetics Julianna grófnő. Körülöttük

A család tagjai a Széchényi Ferenc által

a kereszt alakú sírteremben a család 48

14

Családi kriptából nemzeti kegyhely

nyílik. „Voltunk, mint ti, / lesztek, mint mi, /

Nöri Füzetek 26.

A mauzóleum

NEmzeti EMlékhelyek

15

Nagycenk, Széchenyi-kastély

Nagycenk, Széchenyi-kastély

tember elejére vált nyilvánvalóvá a be-

is visszatért. Merész leleplező választ írt

ló elmegyógyintézetet is el kell hagynia.

a helyiek felajánlásával. Szakadó eső-

tegsége. A nemzethalál víziójától és az

az elnyomó osztrák Bach-rendszert mél-

A fenyegetettség érzése, valamint barát-

ben egyszerű halottasszekér vitte tovább

önvádtól szabadulni képtelen Széchenyit

tató Rückblick című röpiratra. Bach politi-

ja, Jósika Sámuel báró váratlan halála és

a koporsót Cenkre, a gazdatiszt kíséreté-

orvosa 1848. szeptember 7-én Döblingbe,

káját és személyét pellengérre állította, de

a politikai helyzet miatt újjáéledő szoron-

ben. A halottat még az éjjel felravatalozták

a Görgen-gyógyintézetbe vitte. Több évti-

nem kímélte Ferenc Józsefet sem, aki nem

gása is hozzájárulhatott, hogy az április

a kastély kápolnájában, ahol 2-2 uradal-

zeden keresztül tartózkodott itt, felesége

volt alkotmányos királya Magyarország-

8-ra (húsvét vasárnapra) virradó éjszakán

mi tiszt virrasztott mellette. Tolnay Antalt,

is Bécsbe költözött.

nak. A röpirata miatt a bécsi rendőrség

nagy valószínűséggel önkezével vetett vé-

a cenki plébánost arra utasították, hogy

1860. március 3-án házkutatást tartott

get életének.

a temetést másnap délelőtt 10 órakor

Idővel javult az állapota, már levelezett,

nála. Kiterjedt politikai összeesküvést

látogatóival politizált és gazdasága ügye-

akartak rábizonyítani, és kilátásba he-

it is intézte. Később írói munkásságához

lyezték, hogy a menedékhelyéül szolgá-

A bécsi rendőrség számára kellemetlen fejlemény volt Széchenyi halála, a kormányzat ugyanis, egy bő évtizeddel a magyar szabadságharc leverése után, sem bel- sem külpolitikáját tekintve nem volt

A kápolna a kriptalejárattal

16

Nöri Füzetek 26.

tartsa meg. A plébános azonban nem volt hajlandó „suttyomban” eltemetni a nagy halottat, ragaszkodott a 16 órához, hogy legalább a környékbelieket tudják értesíteni a temetés megváltozott napjáról.

sikeres. A rendőrség mindent elkövetett,

Tolnay emlékezete szerint 22 pap kísé-

hogy kézben tartsa az eseményeket, és

retében, legalább 5-6 ezer ember jelen-

a temetés ne legyen tömegdemonstrá-

léte mellett zajlott a temetés 1860. ápri-

ció. Először a család első gyászjelentését

lis 11-én. A koporsót az özvegy és két fia,

változtatták meg, amelyben csak annyi

valamint tizenkét Széchényi gróf követ-

szerepelt, hogy Széchenyi halála váratla-

te. Az Akadémia talpig díszmagyarba öl-

nul következett be. A „hivatalos” gyász-

tözött képviselői, köztük Dessewffy Emil

jelentés már „szélhüdésben” jelölte meg

elnök, Deák Ferenc, Kemény Zsigmond,

a halál okát. Ezt követően pedig az elő-

Toldy Ferenc, Hunfalvy Pál Bécsbe tartva

zetesen tervezett beszentelést és a te-

vették a hírét, hogy a beszentelés és a te-

metést is egy-egy nappal korábbra te-

metés is a tervezettnél korábban lesz, és

tették. A beszentelés április 10-én volt a

késve, de megérkeztek a temetésre. A ko-

bécsi szanatórium mögötti templomban.

porsót Széchenyi nyolc fiatal rokona vitte

A sietve lebonyolított, csendes szertar-

a vállán a halottaskocsihoz, majd ők vit-

táson a család tagjain kívül 50-60 mág-

ték le a sírboltba is. A gyászmenet a kas-

nás jelent meg az egyszerű feszülettel és

tély kápolnájából négy órakor indult, majd

számos gyertyával díszített koporsó kö-

a parkon, az országúton és a falun át kö-

rül. A holttestet ezután vonaton Sopron-

rülbelül félóra alatt ért a sírbolthoz. A ma-

ba szállították, ahol felmerült, hogy ün-

uzóleum kápolnájából sokan kiszorultak,

nepélyesen végigkísérik a városon, de a

legutoljára a koporsót vitték le a lépcsőn.

rendőrség nyomására a család nem élt

Különösen sokan érkeztek Sopronból, ahol

NEmzeti EMlékhelyek

17

Nagycenk, Széchenyi-kastély

NÖRI FÜZETEK MEGJELENT [FIUMEI ÚTI SÍRKERT]

[NEMZETI EMLÉKHELYEK]

1. Az Apponyi-hintó

2. Fiumei úti sírkert

6. Batthyány-mauzóleum

3. Mohács

7. Deák-mauzóleum

5. A Nemzeti Gyászpark és a Kisfogház

8. Kossuth-mauzóleum

9. Pannonhalma

13. Az első világháborús emlékmű

10. Az Országház és környéke

14. Ganz-mauzóleum

23. Szigetvár

16. Falsírboltok

26. Nagycenk, Széchenyi-kastély

17. Nemzeti Emlékezet Múzeuma 22. Árkádsorok [TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEK] Széchenyi István sírköve

4. Széphalom

a temetés napjára bezárták a színházat.

csatlakozott, ezzel spontán országos

A város előkelő polgárságából három­

„mozgalommá”, a fennálló elnyomó rend-

százan fáklyákkal kísérték a menetet.

szer elleni néma tüntetéssé vált, ahogy

A fáklyákat a temetés záróakkordjaként

akkoriban a nemzet valamennyi nagy-

a mauzóleum bejáratánál halomba rakták,

jának gyászünnepélye. A Magyar Tudo-

és a Szózat néhány versszakának éneklé-

mányos Akadémia szervezte „központi”

se közben elégették. Másnap a környező

megemlékezés keretében április 30-án

megyékből fogatok egész sora futott be

nyolcvanezren

a temetés eredetileg megadott időpont-

Széchenyi jelképes koporsójánál a pes-

jára, csalódott gyászolókkal. A temetés

ti belvárosi templomban. Az ünnepélyes

utáni napokban ötvenezernél is többen

gyászmisét Magyarország hercegprímá-

rótták le kegyeletüket a sírnál. A sírbolt

sa, Scitovszky János celebrálta.

kápolnájában egész héten miséztek, szinte búcsújárás alakult ki a nagy halott nyughelyén, valamennyi társadalmi réteg részvételével.

rótták

le

kegyeletüket

Jóllehet Széchenyi István kezdeményezéseinek eredményeivel az ország számos pontján találkozhatunk, a mai napig vel ezelőtt elhunyt „legnagyobb magyar”

feszítései

hamvai előtt.

18

12. Vizsoly 15. Keszthely 18. Visegrád

19. Lajta Béla művei a temetőben [KEGYELETI KULTÚRA] 21. Mártírsírok kutatása.

Boldog Sándor István ereklyéi 25. Gyászetikett. A temetői viselkedés kultúrája

20. Muhi 24. Szarvas

TERVEZETT MEGJELENÉSEK [FIUMEI ÚTI SÍRKERT]

[SALGÓTARJÁNI UTCAI ZSIDÓ TEMETŐ]

Római katolikus mementók

Nagyobb síremlékek és mauzóleumok

[TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEK] Fertőd [NEMZETI SÍREKERT] Rendhagyó nemzeti panteon Olimpikonok sírjai

Nagycenken hajthatunk fejet a 160 év-

A Széchenyi-gyászhoz a rendőrség erőellenére

11. Sárospatak

[SALGÓTARJÁNI UTCAI ZSIDÓ TEMETŐ]

számos

település

Nöri Füzetek 26.

Megvásárolható a Fiumei úti sírkert Infópontjában, illetve egyes emlékhelyeken. www.nori.gov.hu | facebook.com/nemzetioroksegintezete

A 18. század közepén épült kastély a Széchényi családhoz kötődik. Széchényi Ferenc gróf itt őrzött gyűjteményeit adományozta a nemzetnek, létrehozva ezzel az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum alapjait. A kastélyt fiai közül a reformkor emblematikus alakja, István örökölte, aki európai utazásainak tapasztalatai nyomán újító szándékkal tekintett otthonára és az egész országra. Szerteágazó nemzetépítő tevékenysége előtt már a kortársak is fejet hajtottak.

A helyi temetőben áll a család mauzóleuma, itt nyugszik Széchenyi István, a „legnagyobb magyar”. Éppen 160 éve, hogy a gróf tragikus körülmények között elhunyt, családi sírkápolnája pedig nemzeti „zarándokhellyé” vált.

[nemzeti emlékhelyek]