Szarvas, a történelmi Magyarország földrajzi középpontja

Szarvas, a történelmi Magyarország földrajzi középpontja

NÖRI FÜZETEK 24.

NÖRI Füzetek A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) fontosnak tartja a tevékenységi köréhez kapcsolódó helyszínek (nemzeti és történelmi emlékhelyek, nemzeti sírkert, fontos műemlékek), továbbá az emlékezettel és annak ápolásával összefüggő témák bemutatását. Az alsorozatokra tagolódó, egységes megjelenésű kiadványsorozat célja, hogy az érdeklődő közönség számára elérhető áron rövid, ám tartalmas tájékoztatást nyújtson Magyarország kulturális helyszíneiről.

Szarvas, a történelmi Magyarország földrajzi középpontja

Történelmi emlékhelyek SOROZAT A történelmi emlékhelyek az emlékezet olyan fontos helyszínei, amelyek nemzeti, felekezeti, regionális vagy kisebbségi szempontból kiemelkedőnek minősülnek. Bár gyakran fontos építészeti alkotások, nem elsősorban műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem történelmi szerepük miatt. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy az oda látogatók felidézzék a magyar történelem sorsfordító eseményeit, tragédiáit, dicső pillanatait. Jelenleg negyvenkilenc történelmi emlékhely található az országban, amelyek jelentőségét kormányrendelet ismerte el. A Nemzeti Örökség Intézetének egyik kiemelt feladata a történelmi emlékhelyek ismertebbé tétele, ezt a célt szolgálja a NÖRI FÜZETEK keretében megjelenő alsorozat is, amely a történelmi emlékhelyeket mutatja be.

Az emlékhelyeket egységes, művészi igénnyel megformált sztélék jelölik, amelyek mintegy felkiáltójelként hívják fel a látogatók figyelmét arra, hogy Magyarország és a magyar történelem különleges helyszínein járnak. A sztélén található kettős csomót, azaz a nemzeti és történelmi emlékhelyek közös logóját a magyar királyi jogar tetején található motívum inspirálta. Egyszerre fejezi ki az összetartozást, illetve utal arra, hogy közös feladatunk az emlékhelyek, illetve a múlt értékeinek védelme.

Nöri füzetek 24.

[Történelmi emlékhelyek]

Nemzeti Örökség Intézete Budapest, 2020

Kiadja a

Érdekességből emlékmű

során elpusztított tárgyi örökséget. Ennek jegyében fogant például az országosan

Felelős kiadó

Radnainé dr. Fogarasi Katalin, főigazgató

Szerkesztő Gyökös Eleonóra Szöveg Nemzeti Örökség Intézete Fotók Bajory Á. Rita (borítóbelső)

A mai emlékpark története a 19. század

elterjedt helytörténeti mozgalom is. Ezek-

végére nyúlik vissza, amikor a helyi evan-

nek a törekvéseknek az egyik legismer-

gélikus főgimnázium földrajz és törté-

tebb eredménye, mintegy szimbóluma az

nelem szakos tanára, Mihálfi József úgy

Anonymustól származó, kétes forrásér-

döntött, hogy kiméri Magyarország geo-

tékű részlet apropóján emelt pusztasze-

metriai középpontját. A szarvasi peda-

ri Árpád-emlék. A Mihálfi által kimért kö-

gógus lépése többé-kevésbé illeszkedett

zéppont azonban már célkitűzéseiben is

abba a folyamatba, amelyben, különösen

szerényebb volt ennél, hiszen, legalábbis

az egykori hódoltság területén, a helybeli

az emlékhely történetének kezdeti sza-

értelmiség igyekezett élővé, vagy ha más

kaszában, egyfajta tudományos érde-

lehetőség erre nem kínálkozott, legalább

kességként pusztán megjelölni kívánta

helyettesíthetővé tenni a török háborúk

az adott helyet.

Bakula János (5., 12., 14.)

Gedai Csaba (8–9., 11. oldal) Polgármesteri Hivatal, Szarvas (15–18. oldal) pvincze.blogspot.com (13. oldal) Archív képek Országos Széchényi Könyvtár Térképtára (6. oldal) Polgármesteri Hivatal, Szarvas (10. oldal) Tipográfia és tördelés Integro Studio (Általános MB Kft.) Nyomdai előkészítés és kivitelezés DUNA-MIX Kft. 2600 Vác, Barabás M. u. 1.

Felelős vezető: Szakolczai Lóránt ügyvezető igazgató Nemzeti Örökség Intézete © 2020 ISSN 2630-8061 (NÖRI FÜZETEK) | ISSN 2630-8118 (TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEK) ISBN 978-615-5890-29-1

Emlékhely a Holt-Körös partján

Szarvas

Szarvas

Az ilyen típusú kérdések a későbbiekben

Társaságtól. Azt a „salamoni választ” kap-

Szarvas határának melyik részére esik.

elszenvedő nemzet ezután majdnem tíz

is felkeltették az érdeklődést. Nem sokkal

ták, hogy tudományos szempontból egy

Amikor tehát egy bizonyos mérés Szarvas

évig nem volt kíváncsi Nagy-Magyarország

Mihálfi kezdeményezése után 1887-ben az

ország középpontjáról beszélni nem lehet,

környékére tette Nagy-Magyarország föld-

geográfiai középpontjára. A közöny csak

Osztrák–Magyar Monarchia Térképészeti

ilyen fogalom a tudományos földrajzban

rajzi középpontját, állította a Magyar Föld-

1929-ben váltott át lelkesültségbe, amikor

Intézete a kárpátaljai Terebesfejérpatak

nincs, ezért aztán nincs is olyan kizáróla-

rajzi Társaság, nem lehet ellenvetést tenni.

a szarvasi képviselőtestület egy emlékmű

(ma Ukrajna) közelében jelölte ki Európa

gos módszer, amellyel a középpont kiszá-

középpontját. Jelenlegi országhatáraink

mítható. Több úton is meg lehet kísérelni

Mihálfi a maga korában annyit sejtett, hogy

lattal az egykori földrajzi országközép új

viszonylatában az 1960-as években szá-

ennek a célnak az elérését, amiből viszont

a keresendő hely a Nagyalföld délkeleti ré-

jelentésréteggel gazdagodott, és a triano-

molták ki az ország közepét, amelyet

az következik, hogy mindegyik módszer

szén lesz. Ebből kiindulva jutott arra, hogy

ni tragédia mementójaként hirdette volna

akkor Pusztavacstól kissé északkeleti

más és más eredményre vezet. Még nehe-

az ország földrajzi középpontja az ország-

a

irányban azonosítottak. Mindhárom ered-

zebb aztán ezt a pontot néhány méternyi

határok távolságának figyelembe vételé-

1932-ben született határozat arról, hogy

ményre számos variáció született az idők

pontossággal valóban meg is határozni,

vel az itt áthaladó keleti hosszúsági és

Szarvas – ekkoriban városi rang híján –

során. Hogy miért? A szarvasi emlékmű

és így azt eldönteni, hogy például az ek-

északi szélességi kör metszéspontjában,

község a trianoni békeszerződés ellen

1939-es felállítása előtt a helyiek hivatalos

koriban Nagy-Magyarországnak nevezett

Szarvas községben, beépítetlen terüle-

egy szimbolikus emlékművel tiltakozzon.

állásfoglalást kértek a Magyar Földrajzi

egykori országterület földrajzi középpontja

ten, Kreszán György egykori szélmalmá-

Schauer Gábor főszolgabíró állt a moz-

nak közelében van. Mihálfi indítványára

galom élére, amely egy országos revíziós

a beazonosított pontot a már nem üzeme-

gyűlés megtartása mellett az emlékhely ki-

lő malom egyik használaton kívüli malom-

alakítását is célul tűzte ki. Úgy vélte, hogy

kövével jelölték meg. A Kreszán-malmot

Szarvast az országban elfoglalt új helyze-

ma már csak az 1881-es megyei térképen,

te is feljogosítja a „trianoni katasztrófa”

egy 1886-os katonai térképen és egy 1891-

elleni tiltakozásra: csaknem határmenti

es belterületi térképen lelhetjük fel, mert

település lett. A községi képviselőtestület

a századfordulón lebontották, és a pontra

terméskőből készült emlékoszlopot kívánt

sokáig csak a malomkő emlékeztetett. Ez

felállítani az egykori Kreszán-szélmalom

akkoriban még nem hordozott különösebb

telkén. Ez a terület azonban szűkös lett

politikai-társadalmi jelentést, így nem cso-

volna az elképzelt népünnepélyek meg-

da, hogy a modern nacionalizmusok moz-

tartására, így 1933-ban a Holt-Körös part-

gósító szólamai híján egy időre elfelejtő-

ján jelöltek ki egy jóval nagyobb területet

dött még a helyiek körében is.

a Pepi kerttel, a mai Szarvasi Arborétum-

felállítása mellett döntött. Ezzel a gondo-

történelmi

Magyarország

egységét.

mal szemközt.

A malomkő valószínűsíthetően az 1919– 20-as román megszállás során tűnt el. Ér-

Az ötlet felmerülésétől azonban még az ir-

dekes módon a fennállásának legnagyobb

redentizmus virágkorában is tíz évet kellett

A történelmi Magyarország nemzetiségi térképe az 1900-as népszámlálási adatok alapján, Cholnoky Jenő

tragédiáját, az ezeréves állam szétesését

várni, hogy az emlék megvalósulhasson.

06

Történelmi EMlékhelyek

Nöri Füzetek 24.

07

Szarvas

Szarvas

Az emlékmű az emlékút felől

08

Nöri Füzetek 24.

Történelmi EMlékhelyek

09

Szarvas

Szarvas

Eleinte egy monumentális, művészi kivi-

az adománygyűjtést. A pénz ezért lassan

Az alkalomra rádióközvetítést szerveztek,

belső szerkezet nélküli, négy vitorlaszár-

telű emlékoszlopot képzeltek el a neveze-

gyűlt, és a végösszeg csak szerényebb

és filléres budapesti gyorsvonat indításá-

nyas stilizált szélmalmot, amelyet mes-

tes helyen, Trianon felé mutató felkiáltójel

megjelölést tett lehetővé. A körülmények

ról is szó volt. Ám ekkor ismét az országos

terséges dombra emeltek hatvan tonna

gyanánt. Szarvas jelképes országos gyűj-

nem kedveztek annak a merész elképze-

politika szólhatott közbe. Miniszterelnö-

terméskőből. A Körös felől mellvéd csat-

tést akart rendezni, hogy az emlékoszlop

lésnek sem, amit Oláh Miklós, a szarvasi

ki rendelet korlátozta a gyülekezési jogot,

lakozott hozzá, amelyet Szarvas címere

valóban az egész országé legyen: az el-

evangélikus gimnázium tornatanára pro-

tilos volt politikai jellegű felvonulásokat,

díszített. „Isten malmai lassan őrölnek, az

képzelés szerint minden község (mintegy

pagált 1936-ban, hogy az emlékmű mellett

rendezvényeket tartani. Feltételezhetően

igazság győz, itt volt, itt lesz Nagy-Magyar-

5000) egy pengőt adott volna a felállítási

Nagy-Magyarország közepén, Szarvas ha-

ezért halasztották el a rendezvényt, és úgy

ország közepe” – hirdette a bejárat fölötti

költséghez. A gazdasági világválság azon-

tárában alapítsák meg Trianonfalvát, ahol

tűnik, nem is pótolták be. Annyi bizonyos,

felirat.

ban az egész ország és a Szarvasiak anya-

a Jugoszláviából kitelepített magyarok lel-

hogy az emlékmű 1939. november 19-én

gi lehetőségeit szűkítette, és volt, hogy or-

hettek volna otthonra.

már állt. Gödri István községi mérnök ter-

Az új emlékmű körül frontharcos-, cser-

vezte meg a kicsinyített, 6,5 méter magas,

kész- és leventetáborokat, továbbá ha-

szágos szinten központilag korlátozták A reális lehetőségek számbavétele után született meg a terméskőből épített, cseréptetővel fedett szélmalom formájú építmény gondolata az Országos Frontharcos Szövetség Szarvasi Csoportjának javaslatára. A szélmalom egyrészt a régi magyar Alföld jellegzetes építménye, másrészt az egykori Kreszán-szélmalomra is utalt.

Az álló szélmalom ugyanakkor a szomorú sorsot szimbolizálja, a négy vitorla az elszakított tájakat jelképezve „trianoni keresztet” formáz, amelyet bizonyos alkalmakkor gyászfátyollal gondoltak bevonni.

Az emlékmű köré kertet terveztek.

Az, hogy 1939. szeptember 10-ére kitűzhették a Trianon-emlék felavatását, nagyban köszönhető a szövetség adománygyűjtéseinek és báljainak, amelyek az építmény pénzügyi fedezetét igyekeztek előteremteni. Az avatást nagyszabású orAz emlékmű és egykori mellvédje

10

szágos ünnepség keretében képzelték el.

Nöri Füzetek 24.

A mesterséges dombra lépcsősor vezet

Történelmi EMlékhelyek

11

Szarvas

Szarvas

Emlékműből emlékhely

A Szarvasi Arborétumtól néhány száz méterre található malom-emlékmű egész év-

A rendszerváltás után nyílt lehetőség arra,

ben díjmentesen látogatható.

hogy a malom-emlékművet civil fórumok kezdeményezésére méltó módon helyreál-

Az emlékmű ugyanakkor fokozatosan tá-

lítsák, és környezetét természetvédelmi te-

gabb vonatkozási térbe került mind fizikai,

rületté nyilvánítással rendezzék. A megvál-

mind szimbolikus értelemben, ezt nevének

tozott körülmények lehetőséget nyújtottak

megváltoztatása is tükrözi: „Nagy-Magyar-

arra is, hogy ne csupán a helyiek számára,

ország közepe” helyett ma „Történelmi Or-

de országosan is élővé váljon az emlékmű,

szágközépnek” hívják. Már helyreállítása is

ahol rendszerint a trianoni békeszerződés

a honfoglaló ősök és az államalapító Szent

(vagy békediktátum) aláírásának évfor-

István király emléke előtti tisztelgésként

dulóján, a Nemzeti Összetartozás Nap-

történt 1993. augusztus 20-ára. A mell-

ján (június 4.) tartanak emlékünnepséget.

véd és a felirat kivételével teljesen meg-

Az emlékmű a tölgyfasor ültetésekor

zafias ünnepségeket kívántak rendezni

országgyűlési képviselője, hogy laktanya

a revízió jegyében. Az akkoriban „Nagy-Ma-

épüljön a műemlék mögött.

gyarország közepe” emlékműnek nevezett stilizált szélmalom alatt az első tervek sze-

A Horthy-korszakban felmerült több túlzó

rint egy majdnem két méter magas pin-

ötlet ellenére a szélmalom azóta is ma-

ce is lett volna a táborozók használatára,

gányosan hirdeti az egykori országterület

akiket az emlékmű mellett két magyaros

szétszakítottságát. A háborút követően az

stílusú pavilon is védett volna az időjárás

„irredenta emlékmű” környéke gazdátlan-

viszontagságaitól. Ezek elejét kilátóhely-

ná vált, feliratát még 1945-ben leverték, vi-

nek képezték volna ki. A részben megva-

torláit leszedték, mellvédjét lerombolták,

lósult területvisszacsatolások és a má-

a köré ültetett díszcserjéket ellopták, majd

sodik világháború miatt az emlékmű nem

az egész emlékmű pusztulásnak indult.

tölthette be a neki szánt funkciókat, és pár

Szimbolikus szerepe szinte teljesen kiszo-

évvel később már azért lobbizott Szarvas

rult még a helyi emlékezetből is.

12

Nöri Füzetek 24.

Az emlékhely

Történelmi EMlékhelyek

13

Szarvas

Szarvas

újult emlékmű belsejébe bronzból öntött

tolták. Tágabb környezetének kialakítása

Kárpátok övezte országtérkép került, va-

ugyancsak a Szent István-kultusz jegyé-

lamint új felirat: „Emlékezve a múltra, élve

ben, az államalapítás és a kereszténység

a jelent és bízva a jövőben.” Hangsúlyossá

felvételének ezredik évfordulója alkalmá-

vált, hogy az emlékmű a történelmi Ma-

ból történt, ami szintén az emlékezeti ho-

gyarország mellett a Kárpát-medence kö-

rizont szélesítésének irányába mutatott.

zéppontja is. Az építmény után közvetlen

Ha ma akarjuk felkeresni az emlékhelyet,

környezetét is rendbehozták: az emlékmű

már a Holt-Körös gátján kialakított Törté-

díszkivilágítást kapott, félkörívben tölgyfa-

nelmi Emlékúton keresztül tehetjük meg.

sort telepítettek köré, a védett területet pe-

Az emlékúttal egy használaton kívüli gát-

dig a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz csa-

szakasz kapott új funkciót.

Ünnepi menet az emlékúton

Az emlékút részlete az államalapítást idéző kompozícióval

14

Nöri Füzetek 24.

A Történelmi Országközéphez vezető em-

másait. Az alkotások erdélyi közreműkö-

lékút létrehozását az 1999 novemberében

déssel készültek, Csog József, Kelemen

Szarvason is megalakult Millenniumi Em-

József, Buzogány Mózes és Sándor Attila

lékbizottság határozta el. Az e célból lét-

erdélyi fafaragók segítségével. Az avatás-

rejött Szarvasi Történelmi Emlékút Közala-

nak és az országos közadakozásnak az

pítvány kuratóriuma Lestyán-Goda János

emlékút elején elhelyezett márványtábla

szobrászművészt kérte fel az emlékút

állít emléket. Az 1250 méter hosszú em-

képzőművészeti kompozícióinak megter-

lékút az evangélikus ótemplom mögötti

vezésére és megalkotására. A 2000-ben

Szent István park környékéről indul, egy

felavatott emlékút mentén négy emlékmű

székelykapun át vezet a Holt-Körös körtöl-

(Honfoglalás, Államalapítás, Árpád-kapu,

tésére, amelynek végén szintén egy szé-

XX. század), továbbá 12 művészeti érték-

kelykapu vezet a Történelmi Országkö-

kel bíró emlékoszlop áll, amelyek virtuális

zéphez. A székelykapuk Szentegyháza és

történelemkönyvként jelenítik meg a ma-

Barót erdélyi testvérvárosok jóvoltából va-

gyarság történelmének legfontosabb állo-

lósultak meg.

Történelmi EMlékhelyek

15

Szarvas

Emlékhely és turizmus Már megálmodói is tisztában voltak vele,

Szarvas

fel a kérdéses oszlopot, ez ’jelentené’ Szar-

és Trianon-emlékhelyként került a történel-

a Mini Magyarország interaktív makett-

vast és nem megfordítva…” – írta Chován

mi emlékhelyek sorába 2011-ben.

parkkal, a Körösvölgyi Látogatóközpont

József helybeli értelmiségi 1934-ben.

hogy az emlékmű lehet „egy jelentékte-

és Állatparkkal, a Szarvasi Vízi Színházzal, ugyanak-

valamint a Tessedik Sámuel Múzeummal

len, mostoha jövőjű gátmenti villámhárító”,

A szarvasi emlékmű irredenta kultuszhely-

Az

kor új fejezet kezdődött a Körös-menti

emlékhely

a térség fő turisztikai célpontjai közé ke-

vagy pedig olyan alkotás, amely különle-

ként nem vált ugyan „Magyarország Mek-

térségi turizmus élénkítésére szervező-

rült, érinti a QR-kódokkal elérhető multimé-

gessé teheti a várost, és megsokszoroz-

kájává”, de a hanyatlás hosszú évtizedei

dött Körös-menti Turisztikai és Kulturális

diás idegenvezetést kínáló ingyen letölt-

hatja a Szarvasra látogatók számát, ami

után a szarvasiak megmentették, és élet-

Egyesület megjelenésével. A Történelmi

hető okostelefonos alkalmazás, a Pocket

aztán az oda vezető utak és más körülmé-

képes tartalommal töltötték meg. Mind-

Országközép és Emlékút (vagyis a tör-

Guide szarvasi túraútvonala. Az emlék-

nyek fejlődését eredményezné. „Meggyő-

ezzel együtt a stilizált malom a történelmi

ténelmi emlékhely emlékúttal kiegészült

hely a helyi kerékpárkölcsönző rendszer,

ződésem, hogy kellő genialitással állítván

Magyarország földrajzi középpontjaként

együttese)

valamint a gyalogos-, és kerékpártúra út-

a

történetében

Szarvasi

Arborétummal,

vonaljelző térképek, táblák segítségével gyalogosan és kerékpárral is kényelmesen megközelíthető.

Ez azért is fontos momentum, mert a szarvasi turizmus 2013-ban kezdődő felfutása nagyrészt az arborétum területén kialakított Mini Magyarország interaktív makettpark megnyitásához köthető, ami viszont az emlékhely által szimbolizált szellemiséget közvetíti.

A város történetének egyik legnagyobb ma­­gánberuházásaként megvalósult turisztikai látványosság Magyarország jelentős építészeti és közlekedési nevezetességeinek minden apró részletében kidolgozott kicsinyített másait mutatja be. A mai Magyarország építményein túl 2015-től Erdély, 2016 óta a Felvidék, 2017-től Kárpátalja és 2019-től az Őrvidék építészeti kuriózumait is megtekinthetik a látogatók SzarŐszi hangulat

16

vason. Az immár két hektáron működő, Nöri Füzetek 24.

Történelmi EMlékhelyek

17

Szarvas

NÖRI FÜZETEK MEGJELENT [FIUMEI ÚTI SÍRKERT]

[NEMZETI EMLÉKHELYEK]

1. Az Apponyi-hintó

2. Fiumei úti sírkert

6. Batthyány-mauzóleum

3. Mohács

7. Deák-mauzóleum

5. A Nemzeti Gyászpark és a Kisfogház

8. Kossuth-mauzóleum

9. Pannonhalma

13. Az első világháborús emlékmű

10. Az Országház és környéke

14. Ganz-mauzóleum

23. Szigetvár

16. Falsírboltok 17. Nemzeti Emlékezet Múzeuma

[SALGÓTARJÁNI UTCAI ZSIDÓ TEMETŐ]

22. Árkádsorok

19. Lajta Béla művei a temetőben

[TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEK]

[KEGYELETI KULTÚRA]

4. Széphalom 11. Sárospatak

21. Mártírsírok kutatása.

Boldog Sándor István ereklyéi

12. Vizsoly 15. Keszthely 18. Visegrád

Az emlékhely a Holt-Körös felől

20. Muhi 24. Szarvas

félszáznál is több makett felülnézetből

Magyarországot” beláthatják. A park inter-

kiadja az országhatárt, valamint a hatá-

aktív élményekkel társítja a magyar törté-

ron túli területek alakját. Megcsodálható

nelem megismerését, osztálykirándulá-

TERVEZETT MEGJELENÉSEK

a kecskeméti Cifrapalota, a jáki templom

sok, rendhagyó tanórák kedvelt helyszíne,

vagy a budapesti Hősök tere, a látogató ki-

a határon túlról is sok iskola keresi fel.

[FIUMEI ÚTI SÍRKERT]

[NEMZETI EMLÉKHELYEK]

Római katolikus mementók

Nagycenk. Széchenyi-kastély

[TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEK]

[SALGÓTARJÁNI UTCAI ZSIDÓ TEMETŐ]

Fertőd

Nagyobb síremlékek és mauzóleumok

próbálhatja a tihanyi visszhangot, meghallgathatja a müezzin pécsi dzsámiból fel-

Az ország legnagyobb arborétumába si-

hangzó énekét vagy a Szegedi Dóm neves

muló, folyamatosan bővülő, valamennyi

harangjátékát, de részese lehet az egri vár

korosztálynak élményt nyújtó park 2016-

[NEMZETI SÍREKERT]

[KEGYELETI KULTÚRA]

híres, 1552-es ostromának is. A parkból

ban elérte a százezres látogatószámot.

Rendhagyó nemzeti panteon

Gyászetikett

természetesen a történelmi Magyarország

Ezzel nagyban hozzájárul a festői környe-

Olimpikonok sírjai

középpontja sem hiányozhat: az ország

zetben álló Történelmi Országközép Em-

legnagyobb

lékmű, a szarvasi történelmi emlékhely is-

Szent

Korona-installációja

alól a látogatók az egész „mini történelmi 18

mertségéhez is.

Nöri Füzetek 24.

Megvásárolható a Fiumei úti sírkert Infópontjában, illetve egyes emlékhelyeken. www.nori.gov.hu | facebook.com/nemzetioroksegintezete

Mihálfi József szarvasi tanár az 1880-as évek elején határozta meg az akkori Magyarország földrajzi középpontját. A kijelölt ponton álló, 1939-ben épített, négyszárnyú vitorlával ellátott stilizált szélmalom a történelmi Magyarország trianoni békeszerződésben rögzített részekre szakadására emlékeztet. A szarvasi Történelmi Országközép Emlékmű ma látható formája a 20. század első harmadában alakult ki helyi társadalmi összefogás eredményeként.

A rendszerváltással nyílt ismét lehetőség arra, hogy a Holt-Körös partján álló emlékmű kilépjen a lokális emlékezetből és országosan is ismert emlékhellyé váljon. 2020 a nemzeti összetartozás éve. A Nemzeti Örökség Intézete ebből az alkalomból mutatja be Szarvas történelmi emlékhelyét.

[Történelmi emlékhelyek]