Kร SZEG gyรถngyszemei
A Fô teret szegélyezô épületek késô barokk és klasszicista jegyeket mutatnak, de az Arany Strucc Szálloda már az 1590-es években fogadóként mûködött. Az épülethez köthetô a Wesselényi-összeesküvés elsô szakasza, amikor Magyarország fontos személyiségei tárgyaltak itt. A Szentháromság-szobor (Servatius Leithner) 1713-ban készült, kronosztichonja utal a pestis által sújtott polgárok fogadalmának teljesítésére. Talapzatán Szent Rókus, Szent Sebestyén, Szent János és Szent József áll, reliefen Szent Rozália látható. A csavart oszlop fejezetére került a galamb képében megjelenített Szentlélek, a trónszéken ülô Atyaisten, karjaiban a megfeszített Jézus.
A Városház utcában a középkori város legfontosabb védmûve állt, ellenfallal, elôkapuval, felvonóhíddal, barbakánnal. A késôbbi kôhíd emlékét ôrzi Szent Jakab és Nepomuki Szent János szobra a házfalakba építtetve. A híd végén az 1880-as évekig az Alsókaputorony állt, ennek helyére a török ostrom 400. évfordulóján emelték a Hôsök tornyát. A Belvárosba érve pillantsunk a hegycsúcson álló Kálvária-templomra, megkapó látvány, a térbôl kiinduló utca tengelyében magasodó hófehérre festett falú, 1734-ben felszentelt épület. A Jurisics Miklós téren az ún. Tábornokház (4-6.) középkori és kora újkori eredetû épületében 1716-tól, a városban elhelyezett hadak parancsnokai szállásoltak. Emeletén megtalálták a városfal gyilokjáróját, térre nézô oldalán pedig, 17. századi reneszánsz loggiát rekonstruáltak. Egy részében és a Hôsök-tornyában a város lakóinak életét bemutató kiállítások láthatók.
A Városháza (8.) Kôszeg egyik legértékesebb mûemléke, amely századok óta a város közigazgatásának központja. Északi oldalának gótikus stílusú ablakkeretei mutatják korai építését. A reneszánsz oromfal elsô szakaszát 1597 után alakították ki, de a 18. és 19. századi átalakítás és több épület összevonásának nyomait is viseli. Az 1600-as évek végén készültek a homlokzati feliratok, a címerek elôdeit 1712-ben rendelték meg, 1884-ben került fel Jurisics Miklós bárói jelképe (Hanély Antal). Magyarország Nagyasszonya és Szent István ábrázolása a legújabb (Radnóti Kovács Árpád 1943-1944).
A Meskó- és a Plébánia-ház (10. és 12.) nagyjából a városházával egy idôben épültek, mindkettô hordoz gótikus részleteket. Az elsô a jótékony alapítványokat tevô Meskó-családról nyerte nevét. A millenniumi kiállításon díjat nyert lakatoscégér tulajdonosa 1910 után mûködött itt. A 18. századi barokk átépítés jegyeit hordozó plébániaépület a Lada-család lakóháza volt, amiért a város 1800-ban 4000 forintot fizetett. Az új funkció elnyerése után vésték ide a Szent Imre-szobrot rejtô falfülkét. Az oroszlános címer szerint, itt lakott 1483-ban, a cseh királyi jelképet is használó Mátyás király.
A szomszédos sarokházat (14.), a 18. század közepéig az Ambrózy-család tulajdonolta. 1708-ban Bezerédy Imre kuruc brigadéros szállása volt, akit itt fogtak el. A kívülrôl egyszerû, középkori elôzményeket hordozó épületet több ház összeépítésével alakították ki, a 18. században barokk stílusú átalakítása történt. Az épület éke a sgrafitto technikával díszített loggiás udvari épületrész. Szépen mutat a 18. században épített Lábas-ház (2.), amelynek emeletén a város bálházát rendezték be. A reneszánsz oromfallal díszített Szveticsház (5.) volt a Mikos-, a Keresztúry- és Lauringer-családok kezében is. A földszinti üzlethelyiséget, kirakatként dalmát kapu díszíti, ez a régi bejárattípus több épületben is látható a tér ezen szakaszán.
A 7. számú ház Szent Pál idézetét Ottlik Géza világhírû regénye tette nevezetessé. Az emeleti szakasz fôhomlokzati díszeirôl nyerte ma közkeletû nevét (Sgrafittósház). Egy 18. századi átépítés során barokk stílusú íves oromfallal egészítették ki. Belsô díszítése egykor vetekedett külsejével. Több helyiségben találhatók stukkók, festett falak, mennyezetek, közülük kiemelkedô az újszövetségi „Szegény Lázár” történet késô reneszánsz freskója. Ma az Írottkô Natúrparkért Egyesület és Tourinform Iroda mûködik az épületben. A szomszédos épület (9.) homlokzata egyszerûségében szép, késô reneszánsz képet mutat. Belsô helyiségeiben barokk és rokokó stílusú boltozatok, stukkók, ajtók találhatók.
Az Arany Egyszarvú Patikamúzeum (11.) épülete a Zarka- majd a Csekonics-család tulajdonában volt. 1777-ben ideköltöztették a jezsuita rend patika berendezését, a földszintes házra úgynevezett álemeletet húztak, ahol gyógynövényszárító helyiséget rendeztek be. A 19. század közepétôl Magyar Király néven mûködött. A 20. század elején az értékes officina bútorzatot eladták az Iparmûvészeti Múzeumnak, onnan került az itt kialakított múzeumba. A tér közepén álló 1739-ben faragott Szûz Mária szobrot (Lorenz Eisenköbel) kovácsoltvas kapuval megnyitott kôbábus korlát védi. Oldalaira az állítás és a felújítások (1853, 1912) évszámait rejtô kronosztichonokat faragtak. Mária egy szép felhôzetekkel és puttókkal díszített csavart oszlop fejezetén áll. A klasszicista városkút mai formáját 1824-ben kapta.
A gótizáló, késô reneszánsz Szent Imre-templomot 1615 és 1618 között építették, teljes befejezésére 1640-ben került sor. A protestáns gyülekezetek közül a német anyanyelvûek kapták meg a plébániatemplomot, ezért a magyaroknak új istentiszteleti helyet építtetett a város. 1673-ban elvették a protestánsoktól és átadták a katolikusoknak. Az egyhajós épületet utóbb sekrestyével és kápolnával bôvítették. A fôbejárat feletti kôtornyot és a szentély feletti fa Sanctus-tornyot hagymasisakkal fedték. A fôbejárat felett Szent Imre 1722-ben idehelyezett szobra áll. A fôpárkány alatt körbefutó stukkófrízben 10 apostolképet helyeztek el. A barokk fôoltáron ifj. Dorfmaister István Szent Imre képe látható, felette a Szentháromság csoportja. Az oltáron Szent Péter, Pál, István és László szobrai állnak. A mellékoltárok képeit Schaller István festette. A szószéket copf stílusban készítették.
A Szent Jakab-templomot a 14. században kezdték építeni. Korai része a szentély, illetve a hajók egyes szakaszai. 1551-tôl a protestánsok használták, 1671-ben rekatolizálták, 1675-ben a jezsuita szerzetesek gondozásába került, akik nagyobb építéseket végeztek. Akkoriban kapott új homlokzatot a nyugati oldal, amely mai formáját 1807-ben nyerte. A háromhajós épület kisméretû fatornya a fôbejárat, a Sanctus-tornyocska (1697) a szentély felett helyezkedik el. A nyolcszög három oldalával záródó szentély gótikus kôablakai 15. századiak, a kápolnáké barokk stílusúak. A nyugati homlokzaton három szerzetesrend, a jezsuiták, a piaristák és a bencések jelképei láthatók, a középen kialakított fülkében Szt. Jakab szobra áll. A barokk fôoltár (1693) középkori eredetû Madonna szobrát Szent Péter és Szent Pál alakja fogja közre, felette Szent Jakab, Loyolai Szent Ignác és Xavéri Szent Ferenc szobrai láthatók. A barokk szószék hangvetôjén a hit allegorikus alakját helyezték el. A padsorok között Széchy Mária, a Szent Benedek-oltár mellett Jurisics Miklós gyermekeinek síremléke (1538) látható. A középkori falfestmények (Szent Kristóf, Háromkirályok-jelenet, Palástos vagy Köpenyes Madonna) a legkorábbi mûalkotások.
Az Inkey-ház (Chernel K. u. 1.) tulajdonosai közé tartozott Lada György városbíró, akitôl veje Nagy György országbíró örökölte, majd a 18. század közepétôl Inkey- és Somsics-család bírta. A 19. század elsô felétôl folyamatosan a Seybold-családé volt. A barokk ház szintekben eltérô ablakai mutatják, több épület összevonásával alakították ki. A Torkos-ház (2.) nevét az itt született Torkos László költôrôl kapta, a 18-19. században a Fodor-családé volt, itt lakott az elsô kôszegi múzeumot megalapító br. Miske Kálmán. A korai eredetû épület 18. századi átalakítással nyerte barokk formáját. A Hazatzius-házban (3.) mûködött könyvnyomda, börtön és nônevelô intézet is. 1767 körül vette meg Hazatzius József, akinek leszármazottai bírták sokáig. 1921-ben gr. Erdôdy Tamás, IV. Károly király szárnysegéde vásárolta meg. Lôrésszerû ablaka bizonyítja korai eredetét, reneszánszkori átépítését mutatják sgrafittós díszítései, a 18. századi, barokk átalakításakor két kisebb házat egyesítettek.
A 18-19. században Gombossy- és a Niczky-család bírta legtovább az utca 4. számú házát. Az utca felôl földszintes, az udvar felôl emeletes épület, egyes szakaszai kapcsolódnak az elôvár egykori ellenfalához. Mai formájában 18. századi barokk jegyeket hordoz. A Fügh-ház (8.) a 17. századtól az 1900-as évek elejéig a Fügh-család tulajdonában volt. A városfalra támaszkodó korai keletkezésû, teljesen körbeépített épület, loggiás és árkádos udvari homlokzata szép barokk képet mutat. A Chernel-ház (10.) mai formáját a 18. század közepe táján, Kelcz József birtoklása idején kapta, a két ház egyesítése során. A 19. század elején vette meg gr. Festetics Imre, akinek unokája révén lett Chernel Kálmán tulajdona. A barokk szépségû épületen a rokokóba hajló késô barokk kapu (1766) érdemel különös figyelmet.
A 12. sz. alatti Tallián-ház háromszintes tömbjét a 18. század közepén építették két épület összevonásával. Tulajdonosai voltak a Nádasdyak, Sigrayak és Talliánok. A Waisbecker-család tulajdonlása idején a Kôszegi Járásbíróság bérelte, ma lakóházként és zeneiskolaként funkcionál. Utcai homlokzatát függôleges falpillérek, köténydíszek, golyvázott övpárkány díszíti. Udvarán látható a városfalhoz tartózó Sarkos-torony. A Sigray-ház (14.), a palotasor utolsó tagjának felépítéséhez két házhelyet használtak fel a 18. században. Nevét a csak néhány évig tulajdonos Sigray-családról nyerte. A 19. században leghosszabb ideig Dax József sörfôzô tulajdonában volt, 1922-ben br. Miske József vásárolta meg. Utcai homlokzata magas oromfalával reneszánsz képet mutat. A fôpárkány fekete alapra festett fehér indákkal díszített.
A Rájnis József utca elején álló Fekete-ház (1.), nevét Fekete István evangélikus püspökrôl, késôbb katolikus városbíróról kapta. Tulajdonosai között voltak a Dugonicsok, Szelesteyek, Szluhák és a katolikus plébánia. Az épület barokk megjelenésû, de a 16-17. századi alapépület nyomait viseli. Emeleti részén házasságkötô termet alakítottak ki, a földszinten Borárium nyílt. A Gombossy-ház (3.) 16. század második felébôl eredeztethetô épületét a 18. században építették mai formájára, akkor készült árkádos udvari része is. Földszinti helyiségeiben postatörténeti kiállítást rendeztek be.
A 10. sz. alatti Stettner-házat az 1730-as évek végétôl bírta a névadó család. Korai eredetét mutatják a földszinti gótikus, csúcsíves kapu és az orrtagozatos ablakocskák. Az emeleten reneszánsz átépítés nyomai kerültek elô. Az egykori belvárosból kivezetô úttesten jelzésszerûen látható az egykori városfal és a Felsô-kapu nyoma. A házak oldalában láthatjuk a híd végén egykor álló két szent (Donát és Lénárd) 1764-ben készült szobrait.
A Jurisics- vagy Esterházy-várnak és a városnak különleges, egymásba kapcsolódó története volt. A vár tulajdonosai alapították a várost, majd az önállóságot kapott város polgárai elszakadtak az uradalomtól, a védelmi egymásra utaltság azonban öszszekötötte ôket. A vár a várost védô erôdítmény egyik legfontosabb bástyája, de a város védelme nélkül önmagában alig alkalmas a védekezésre. A rendszer hatékonyságát mutatja, hogy 1532. augusztus 5. és 30. között a török sereg 19 kisebb-nagyobb rohamát tudta átvészelni. Mûködött itt sörfôzde, sôt kocsma is. 1931-ben a Honvédkincstárnak adták át, akkor laktanyává alakították. Ma múzeum és mûvelôdési központ, udvarán 1982 óta várszínházi elôadásokat tartanak. Az elôvár szilárd épületei az 1532. évi ostrom után épültek. A belsô vár kapuja felett az Esterházy-család hercegi ágának címere látható.
Maga a belsô vár Kôszeg legrégibb része, északi és déli falait a 13. században emelték. Kôszegi Iván birtoklása idején alakították ki azt a fényûzô gótikus palotát, tartományúri székhelyet, amelynek mérmûves kôablakai és festett vakolattöredékei ma is láthatók a lépcsôház északi falán. A nyugati részben a Garaiak idején építették az új palotát, amelyet 1483 után alakítottak át késô gótikus stílusban. A Széchyek idején készültek a késô reneszánsz nyílászárók, közöttük az ablaksor és a sgrafittós illetve futókutyás vakolatdíszítések. Nagyobb átalakításokra került sor az 1777-es nagy tûzvész után, ennek nyoma a belsô udvarban látható emeletes barokk árkádsor. Kôszegen, a füzetben bemutatottakon kívül még sok mûemléképület található. Sôt, azokon túl is rengeteg szép ház, park és a felüdülést nyújtó hegyek várják az érkezôket. Érdemes idôt szánni ezek megcsodálására, megismerésére is.
u. J.
En d
út
M alo m ár
u.
Au
u.
gu s
zt
re
ok
u.
S zig
E r dô
et
u. Pu s
ka p
or
u.
Erdô u.
Királyvö lgyi
d tér
u.
Templom
u.
Pék
u.
Zsinagóga
yi M ikl ó
Domonkos-templom
ef
10
Tûzoltóság
ár os há zu .
V
Bíróság Ügyészség
2
Fekete Szerecsen Patikamúzeum
1
Jézus Szíveplébánia templom
ri
Szûk
.
u.
nc
Hegyalja
Kere
u.
Kápolna
u.
l Ve
em
u.
Buszpályaudvar
Mihály kácsy Mun
ere czi F Rákó
eu
u.
dr
s
En
no
Já
y
s ajo
yô
G
. gu Ad
etô
tér
L uth ss
rce he
r Várkö
Szluha-ház
Fô
Ko
re Im
Zwinger-torony
u. di
szt u .
.
4
. án u stv
20
Református templom
u.
. 9 A. u Kelcz 3 8
5
u.
u.
6
el I ern Ch
ör rk Vá
t en Sz
a ny Hu
18 19
f Józse
11
12
u.
7
u.
14
15
17
Bem
nos
u ály uh
zs
16
13
s Já
sM
Jó
21
Kis
csic Tán
Ra jnis áb T
Jurisics Miklós Vármúzeum
23
Sp.
.
zu
á lah
Várkör
22
ller István Schne
ly ro Ká . tér R
lffy Kelcz Ade
ör
k Vár
u.
Jurisics Miklós gimnázium
u.
u.
Hegya lja
rg yö aG zs Dó
s
Mentôállomás
Zrín
.
yu
Gyö ng yö s
Árpá
Rendelôintézet
. i u
m Te
Rendôrség
.
er óm
1. Arany Strucc Szálloda . 2. Aé Szentháromság-szobor
sok
3. Hôsök tornya
Vele
16. Hazatius-ház mi
u.
J
17. Fügh-ház .
ray Sig
15. Torkos-ház óu
6. Meskó és a
bu aka
szt
5.Városháza
14. Inkey-ház Po
útja
4. Tánornokház
12. Szent Imre-templom 13. Szent Jakab-templom
ajó
rcs
Be
R
u
Ûrh
lós Mik nyi
u ris
Fló
Plébánia-ház
18. Chernel-ház
Ká 7. Ambrózy-ház r
19. Tallián-ház
ol
y
iM 8. Lábas-ház ih á
20. Sigray-ház
9. Szvetics-ház
21. Fekete-ház
10. Sgrafittós-ház
22. Stettner-ház
11. Arany Egyszarvú
23. Jurisics- vagy
Patikamúzeum
Esterházy-vár
ly
u.
Ro
. ci u
hon
Ô
Hegyeshalom
R
T
MOSONMAGYARÓVÁR
F
E
Hédervár
Fertôrákos
SOPRON
Balf
Kópháza
Lébény
Fertôboz Sarród
GYÔR
CSORNA
Fertôd Nagycenk Fertôszéplak
Dör
Gyûrûújbarát
KAPUVÁR Mihályi Sopronhorpács
Csepreg Cák Velem
KÔSZEG
Árpás Szany
Nagygeresd
Tényô Gyarmat
Pannonhalma Táp
Kajárpéc
Pápoc
Bük
Csönge Ostffyasszonyfa
Kôszegszerdahely Bozsok Vasasszonyfa
PÁPA
SÁRVÁR
Sitke
SZOMBATHELY
Borgáta
Egyházashetye
Csempeszkopács
Ják
CELLDÖMÖLK
Mesteri
Pornóapáti
AJKA
Kám Magyarszecsôd
VASVÁR
KÖRMEND
Farkasfa
Felsôszölnök
Türje
Hegyhátszentpéter
Csákánydoroszló
Egervár
SZENTGOTTHÁRD Hegyhát-
Szalafô szentjakab Pankasz Zalalövô
Ôriszentpéter
Kallósd Zalaszentlászló
Kávás
Böde
SÜMEG
ZALASZENTGRÓT
ZALAEGERSZEG
Kustánszeg
Magyarszombatfa Velemér Csesztreg Nemesnép Nova
TAPOLCA
HÉVÍZ
Bucsuszentlászló
KESZTHELY
B
A
L
A
T
O
N
Zalavár
ton
ala -B Kis
Söjtör
LENTI
Bázakerettye
Zalakaros
NAGYKANIZSA LETENYE
Grafika: Yellow Design Kft. Nyomda: Yeloprint Kft.
Tourinform irodák a Nyugat-dunántúli régióban 9737 Bük, Eötvös u. 11. Tel.: (94) 558-419, (94) 558-439 Fax: (94) 359-322 E-mail: buk@tourinform.hu 9500 Celldömölk, Sport u. 8. Tel./fax: (95) 423-940 E-mail: celldomolk@tourinform.hu 9431 Fertôd, Joseph Haydn u. 3. Tel./fax: (99) 370-544 Tel.: (99) 370-182 E-mail: fertod@tourinform.hu
9730 Kôszeg, Jurisics tér 7. Tel./fax: (94) 563-121 Tel.: (94) 563-120 E-mail: koszeg@tourinform.hu 8960 Lenti, Táncsics M. u. 2/A Tel.: (92) 551-188 Fax: (92)551-189 E-mail: lenti@tourinform.hu 9200 Mosonmagyaróvár, Kápolna tér 16. Tel./fax: (96) 206-304 E-mail: mosonmagyarovar@to urinform.hu
9400 Sopron, Liszt F. u. 1. Tel.: (99) 517-560, (99) 517-561 Fax: (99) 517-527 E-mail: sopron@tourinform.hu 9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1–3. Tel.: (94) 514-451 • Fax: (94) 514-450 E-mail: szombathely@tourinform.hu 8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 4–6. Pf. 506 Tel.: (92) 316-160, (92) 510-696 Fax: (92) 510-697 E-mail: zalaegerszeg@tourinform.hu
9090 Pannonhalma, Petôfi S. u. 25. Tel./fax: (96) 471-733 E-mail: 9021 Gyôr, Árpád u. 32. (városi) pannonhalma@tourinform.hu *Az iroda ügyfélszolgálatot 9600 Sárvár, Várkerület 33. Tel./fax: (96) 311-771 nem lát el, Tel.: (95) 520-178, (95) Tel.: (96) 336-817 információadás írásban vagy 520-181 E-mail: gyor@tourinform.hu telefonon. Fax: (95) 520-179 E-mail: sarvar@tourinform.hu Információ a térségrôl: Írottkô Natúrpark Információs Központ- Tourinform Kôszeg 9730 Kôszeg, Jurisics Tér 7 • Telefon/Fax: +36-94/563-121 • Telefon+36-94563-120 E-mail: ine@t-online.hu; koszeg@tourinform.hu, Honlap: www.naturpark.hu 9021 Gyôr, Árpád u. 32. (megyei)* Tel./fax: (96) 522-255 Fax: (96) 522-224 E-mail: gyor-m@tourinform.hu
Készült a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a Nyugat-dunántúli Regionális idegenforgalmi Bizottság és Kôszeg Város önkormányzata támogatásával.
A kiadvány környezetbarát, újrahasznosított papírra készült