Olasz növekedés uniós forrásból

OLASZ NÖVEKEDÉS

UNIÓS FORRÁSBÓL

SZOMRÁKY BÉLA | Az olasz gazdaság teljesítménye még mindig elmarad a válság előtti szinttől. Ráadásul a bővülés elsősorban az Európai Unió helyreállítási alapjainak, valamint egy új reformcsomagnak tulajdonítható – húzta alá a Figyelőnek adott interjújában az Olaszország-szakértő.

Egy éve miniszterelnök Mario Draghi, aki köztársasági elnöknek is jelöltette magát. Milyen mérleget lehet vonni eddigi kormányfői tevékenységéből? – Sokan kisebbfajta csodát reméltek az Európai Központi Bank egykori vezérétől, ez azonban nem jött össze. Sőt, a helyzet rosszabb lett. Az olaszok többsége vacaknak tartja a gazdaság teljesítményét. Annyi történt, hogy Draghi tovább növelte az államadósságot, nyilatkozatai alapján olcsóbb hiteleket vett fel, mint bárki más, de ez nem teljesen igaz: a befektetők ismét gazdasági-politikai instabilitást áraztak Olaszországra. A legnagyobb gondot az államadósság jelenti. Kontinentális viszonylatban a görögök után az olaszok a csúcstartók, negatív előjellel. Még nyakig benne vannak a slamasztikában. – Közben el ne felejtsük: elnökjelöltként felbukkant Silvio Berlusconi is az elmúlt hetekben. Reális alternatívának tűnt fel? – Berlusconi továbbra is népszerű Olaszországban: a kilencvenes évek elején létrehozott Forza Italia kormányzóképes erőnek bizonyult, rendbe tették az országot. Ám a jelenlegi helyzetben – hiszen az egykori kormányfő 85 éves elmúlt – aligha tűnt reálisnak, hogy ő lehet az államfő. – Röviden: mi a funkciója a köztársasági elnöknek? Jogállás tekintetében hová tartozik ez a pozíció a földrészen?

– A magyar és a francia államfő jogállásait vizsgálva a kettő között valahol félúton. Komoly kinevezési hatáskör fűződik hozzá: a köztársasági elnöki pozíció többször is felértékelődött az olasz belpolitikában – például a válságidőszakban – a kormányfők kijelölésével és előre hozott választások kiírásával. – Visszatérve a gazdasági helyzetre: annyira mégse lehet vacak, miután tetten érhető a növekedés! – Az olasz GDP tavaly négy százalékkal nőhetett – még nincs meg a végleges adat –, ugyanakkor a gazdaság teljesítménye még mindig elmarad a válság előtti szinttől. Ráadásul a fejlődés elsősorban az EU helyreállítási alapjainak, valamint egy új reformcsomagnak tulajdonítható. Idetartozik, hogy a koronavírus elleni átoltottság olaszországi szintje az egyik legmagasabb Európában, de a vészhelyzet még nem ért véget. Ehhez társulnak további, régóta fennálló problémák – például a fiatalok munkanélkülisége –, amelyeknek a megoldásához egy kormányzati ciklus nem elegendő. – A pénzpiacok szemében Mario Draghi mégsem fekete bárány, sőt, támogatólag állnak hozzá a befektetők. – Erre egyszerű a válasz: ha az Európai Központi Bank, Draghi egykori munkahelye nem vásárolna további olasz hitelpapírokat, az akár a teljes eurózóna GDPbővülését is visszavethetné. – Immár húsz éve fizethetnek az olaszok is az uniós valutával, s úgy tűnik, teljesen eltűnt a líra iránti nosztalgia.

PÁRMAI SONKA LANGHIRANÓBÓL: EMILIA ROMAGNA RÉGIÓ NUMBER ONE TERMÉKE. BŐVEN JUT EXPORTRA IS

FOTÓK: STEFANO RELLANDINI/REUTERS; SZECS Ő DI BALÁZS, MTI

– Nézze, a józanabbul gondolkodó olaszok, még ha úgy is érzik, hogy az eurót Németországra szabták, kitartanak a közös fizetőeszköz mellett. Nincs más út

„Bár az eurót Németországra szabták, az olaszok kitartanak mellette”– Szomráky Béla.

az ország számára, csak az eurózónában maradás, de magának az övezetnek is szüksége van a dél-európai tagállamra. – Mennyire akut téma a migráció Itáliában? – Abszolút az, tekintettel arra, hogy a bevándorlás üteme a tél ellenére továbbra is gyors, és az olasz tengerpart teljes hossza nem sokkal kevesebb mint 7,6 ezer kilométer. Ugyanakkor az országban nagy a megosztottság a migrációs politikát tekintve.

– Olaszországban viszonylag gyorsan jönnek-mennek a kormányok. Közben milyenek a magyar–olasz gazdasági kapcsolatok? – A kiváló kereskedelmi kapcsolatnak köszönhetően sok olyan termék és szolgáltatás van, amely akár ennek a szimbóluma is lehetne. Már több éve jelen vannak a magyar piacon a legismertebb olasz márkák, például a Ferrari, a FIAT, a Maserati vagy a Vespa – és mindezek csak az autó-motor szektorból. De számos más területen is képviseltetik magukat az olasz cégek, a mechanikai ágazattól az élelmiszeriparon át a divatiparig, a pénzügyi szolgáltatások terén pedig ott van az UniCredit, a CIB és a Generali. A két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok jelentősen bővültek, az elmúlt négy évben például több mint harmincszázalékos növekedés volt tapasztalható. Mindkét fél a dinamika fenntartásában érdekelt: folyamatosan arra törekednek, hogy ez a kapcsolat még intenzívebbé váljon. A bővülés motorja mindkét országban az autó- és a mechanikai ipar volt, emellett az olasz élelmiszerek exportja mutatott még nagyon jelentős gyarapodást az utóbbi időben. – Mi az, amit szeretnek bennünk az olasz üzletemberek? – Az ottani vállalkozók egyrészt a földrajzi közelség miatt jönnek hazánkba, valamint Magyarország kapuként, kiindulópontként szolgál a többi környező állam felé is. Ezenfelül egyre több magyar vásárló ismeri fel az olasz termékek minőségét, s természetesen a turisztikai vonzerő szintén jelentős tényező.

SZAJLAI CSABA

FECSEG A FELSZÍN, HALLGAT A MÉLY

HATOSOK A SZLOVÁK GAZDASÁGBAN | Gyors kilábalást és az esztendő második felében csökkenő ütemű pénzromlást várnak a pandémia okozta válság sokkjából ébredező Szlovákiában. Az új évezred első évtizedében még tátrai tigrisként emlegetett ország kilátásait illetően azonban számos rövid és hosszú távú kockázati tényező is mutatkozik.

Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) magyar nemzetiségű alelnöke a múlt héten az egyik kereskedelmi televízióban azt mondta, hogy a hatos szám jegyében telik majd ez az esztendő a szlovák gazdaságban. A szakember 6 százalékos GDP-bővülést prognosztizál, és örvendetes a béremelések 6 százalékra jósolt üteme is, ellenben az infláció a várakozások szerint az első három hónapban közel két évtizedes csúcsra ér északi szomszédunkban. Ugyanakkor a jegybankalelnök a második negyedévtől már mérséklődő pénzromlással számol, így alakulhat ki 2022 végére a 6 százalék körüli ráta.

LASSÚBB VOLT A TALPRA ÁLLÁS

Az összképhez hozzátartozik, hogy a járvány okozta recesszióból való kilábalás üteme lomhább az előzetesen reméltnél. A szlovák gazdaság teljesítménye 2021 harmadik negyedében még nem érte el a 2019-es kibocsátási szintet. Tavaly a második negyedév dinamikus növekedését követően július–szeptemberben megtört a lendület. Az előző esztendőhöz képest mindössze 1,3 százalékos volt a bővülés, miközben a magyar gazdaság ugyanebben az időszakban 6,1, a lengyel 5,3, a cseh pedig 2,8 százalékkal gyarapodott. (Ennél frissebb adatok még nincsenek.)

Elemzők szerint 2022 gyorsuló növekedésében nagy szerep jut a járványügyi korlátozások feloldása után megugró lakossági fogyasztásnak is. Igaz, a magas inflációs szint miatt érdemi reálbér-emelkedésre aligha számíthatnak a szlovákiai munkavállalók. Az uniós csatlakozás óta nem látott drágulás negatív következményeit egyelőre gyakorlatilag tétlenül szemléli a 2020 márciusa óta hivatalban lévő négypárti koalíciós kabinet. Különösen szembeötlő, hogy míg decemberben az infláció északi szomszédunk jegybankja szerint 5,8 százalékra nőtt, a nyugdíjasok az idén az előző évhez képest csak 1,3 százalékkal nagyobb juttatásokat kapnak.

PERLEKEDŐ PÁRTVEZÉREK

Pozsony pénzügyi és gazdasági politikájának az irányvonalát a kormány két erős embere, Igor Matovič pénzügyminiszter (2020 márciusától egy éven át kormányfő volt), valamint a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártot elnöklő Richard Sulík, a gazdasági tárca vezetője határozza meg. Kettejük rivalizálása vezetett ahhoz a koalíciós válsághoz is, amely miatt Matovič tavaly tavasszal távozni kényszerült a miniszterelnöki posztról. A legerősebb kormánypárt, a konzervatív szavazókat megszólító Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) elnökeként helyet cserélt a kormányban Eduard Heger korábbi pénzügyminiszterrel. A Sulík és Matovič közötti viták azonban azóta is folynak, beszűkítve a kabinet cselekvőképességét, egyidejűleg nagyban hozzájárulva a kormány iránti bizalom fokozódó csökkenéséhez.

Szlovákia a koronavírus-járvány első hullámát a régió többi országához hasonlóan szigorú intézkedésekkel sikeresen fékezte meg, ám ez látványos gazdasági visszaeséshez vezetett. Már az első hullám idején nyilvánvalóvá vált, hogy Sulík nagyobb lélegzetet hagyott volna a gazdaságnak, korábban feloldva a karanténrendelkezések zömét. A második hullám 2020 őszén és 2021 tavaszán már jóval nagyobb veszteségeket okozott emberéletekben, amiben nagy szerepe volt annak, hogy a belső vitáktól megtépázott Matovič-kabinet csak nehezen szánta rá magát a gazdaságot gúzsba kötő korlátozásokra.

A húzd meg, ereszd meg játék a M atovič által erőltetett országos antigén tesztelésben, továbbá a nehezen induló

UTCAZENÉSZ EGY POZSONYI ALULJÁRÓBAN 2020 MÁJUSÁBAN, AMIKOR FELOLDOTTÁK AZ ELSŐ ZÁRLATOT. AZÓTA TÖBBSZÖR VOLTAK KORLÁTOZÁSOK, SZIGORUK INDOKOLTSÁGA ÁLLANDÓ VITATÉMA VOLT A KOALÍCIÓBAN IS

oltási kampányban is megmutatkozott. A miniszterelnök bukásához vezető koalíciós válságot az európai gyógyszerhatóság által nem engedélyezett orosz vakcinák behozatala robbantotta ki, ugyanis a kormány liberális miniszterei élesen ellenezték ezt. Minden bizonnyal a nyilvánosság előtt zajló polémiák is hozzájárultak ahhoz, hogy északi szomszédunk uniós összevetésben máig a sereghajtók között van az átoltottság tekintetében. A gyengébb vakcinázási hajlandóság miatt a tavaly őszi harmadik járványhullám idején is szigorú karanténszabályok életbeléptetésére kényszerült a kabinet, ami a növekvő gazdasági károk mellett jelentős népszerűségvesztéshez vezetett.

Igor Matovič pénzügyminiszterként az oltási kampány felgyorsítására a szakértők és a közvélemény által egyaránt több ponton vitatott intézkedéseket vezetett be. Ilyen volt a vakcinalottó, amelyről utólag kijelenthető: nem érte el a kívánt hatást. Nagyobb eredménnyel kecsegtet az időskorúaknak juttatott oltási bónusz, a harmadik dózis felvétele után járó 300 euró, ami valóban serkenti az oltakozási hajlandóságot a legveszélyeztetettebb korosztályok körében.

NEM TERVEZNEK TÖBB LEZÁRÁST

A régió több más államában tapasztalthoz hasonlóan január végén Szlovákiában is kiugróan emelkedtek az esetszámok az omikron-variáns megjelenése után. A Heger-kormány az újabb pandémiahullám kezelésében kitüntetett szempontnak ezúttal már az ország működőképességének a megőrzését tartja. Ezt szolgálja a karanténidőszak tízről öt napra csökkentése, valamint az az elhatározás, hogy járványügyi lezárásokat már nem fognak bevezetni.

Bár az omikron a nyugat-európai eseményeket látva kevésbé teszi próbára az egészségügyi ellátórendszert, az alacsony szintű szlovákiai átoltottság (a hét elején alig 50 százaléknyi volt a kétszer és 27 százalékos a háromszor beoltottak aránya) rövid távon komoly kockázatot jelent, ami felülírhatja a kabinet elképzeléseit. Ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolhatja a gazdaságot az utóbbi hetekben egyre élesedő orosz–ukrán konfliktus. Ha el is kerüljük a tényleges háborút, az elhúzódó krízis, Ukrajna lehetséges destabilizálódása súlyosan kihathat Szlovákia, egyáltalán a kelet-közép-európai térség energiabiztonságára.

HOSSZÚ TÁVÚ KOCKÁZATOK

A szlovák gazdaság rövid távú kilátásait illetően ugyanakkor meglehetősen optimista képet mutat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) januárban közszemlére tett országtükre. Az idei és a jövő esztendőre a nemzetközi intézmény öt százalék körüli bővülést vár északi szomszédunkban, továbbá azt jósolja, hogy az infláció 2023-ra kétszázalékosra mérséklődik. Várakozásai szerint a következő években csökken a költségvetési hiány és a GDP-arányos államadósság mértéke is.

Az OECD jelentése a szlovák gazdaság hosszú távú növekedési kilátásait illetően a legnagyobb rizikót a kvalifikált munkaerő elvándorlásában és az elöregedő társadalomban látja (az aktív korú népesség gyorsuló csökkenése a tavalyi népszámlálás adataiból is kirajzolódik).

Az utóbbi két év a stratégiai távlatok helyett a tűzoltásról szólt. A pandémia lecsengése után azonban a szlovák gazdaságpolitika alakítóinak mindenképpen válaszokat kell találniuk az OECD által felvetett kihívásokra. Már csak az a kérdés, milyen eszközökkel érhető el a demográfiai fordulat és a versenyképes jövedelmek biztosítása.

KOLEK ZSOLT

ELBOCSÁTÓ

BELGRÁDI ÜZENET

AGYŐ, RIO TINTO?

A kormány szerint végleges, az elemzők és környezetvédők szerint a választásokig tartó tiltást kapott a szerb lítiumbányászati projekt.

KÖRNYEZETVÉDELMI AKTIVISTÁK ZÁRTÁK LE AZ A1-ES AUTÓPÁLYÁT TAVALY DECEMBERBEN. A BÁNYANYITÁST HÁTRÁLTATÓ DÖNTÉS ÓTA NINCS TÖMEGES DEMONSTRÁCIÓ

Hónapokig tartottak az előbb helyi jellegű, majd országossá terebélyesedett környezetvédelmi tüntetések Szerbiában, hogy megakadályozzák a brit–ausztrál Rio Tinto óriási bányakonszern Loznicához közeli, Jadar-völgyi lítiumbányájának a megnyitását. A tiltakozások egyre tömegesebbé váltak, a résztvevők pedig mind durvább módszerekhez folyamodtak: autópályákat, hidakat, közlekedési csomópontokat zártak le. A szombatonkénti demonstrációk ez év elején érték el a csúcspontjukat. A nyomás hatására január 20-i rendkívüli sajtótájékoztatóján Ana Brnabić miniszterelnök bejelentette: a kormány – eleget téve a követeléseknek – hatályon kívül helyezte a Jadar menti területrendezés tervét, ami azt jelenti, hogy véget ért a Rio Tinto szerbiai munkája. A kabinet eltörölt minden korábban kiadott feltárási engedélyt, vagyis a továbbiakban egyetlen olyan dokumentum sem létezik, amelyik lehetővé tenné a lítiumos ásvány kutatását vagy bányászását a brit–ausztrál társaság számára. Egyelőre kérdés, képbe jöhetnek-e más vállalatok.

A „MINDEN OK” NEM ELÉG

A történetnek vége és pont! – közölte a szerb kormányfő. Egy héttel korábban Aleksandar Vučić köztársasági elnök már valószínűsítette a döntést. Brnabić több okot is felsorolt, amiért efféle határozatot hozott az államvezetőség. Mint fogalmazott, egyrészt felismerték, hogy a polgárok többsége valóban aggódni kezdett a környezet miatt, s a tüntetéseken nemcsak az ellenzéki pártok szimpatizánsai, aktivis-

tái vettek részt. Másrészt a Rio Tinto nem adott elégséges információt azzal kapcsolatban, miként tervezi megóvni a Jadarvölgy rendezettségét, a környezet, a folyó, a földterületek tisztaságát. A miniszterelnök szerint nem volt elegendő néha kiadni egy-egy sajtóközleményt, amely arról igyekezett meggyőzni az érintetteket és a közvéleményt, hogy „minden teljesen rendben lesz”. Azt mondta, a bányakonszern nem törekedett eléggé a párbeszéd kialakítására a helyiekkel, valamint a környékbeli környezetvédelmi szervezetekkel. Harmadikként egy meglehetősen érdekes érvet hozott fel: minden értelmetlenné, megemészthetetlenné vált, ugyanis egy olyan kép alakult ki a társadalomban, hogy a jelenlegi kormányzat védi és titkos szerződésekkel marasztalja a Rio Tintót. Pedig semmilyen eltitkolt dokumentum nem létezik, ráadásul a külföldi befektetőt nem a jelenlegi hatalom hozta Szerbiába, így személyes érdekek nem is állhatnak a háttérben, miközben mégis mindenki folyton ilyen összefonódások eshetőségéről beszélt.

MILLIÁRDOK A MÉLYBEN

Az első engedélyt 2002-ben kapta munkája indításához a globális vállalat. Az elmúlt két évtizedben aztán még született jó néhány szándéknyilatkozat, kutatási és feltárási jóváhagyást adtak ki a lítiumprojekt különböző szakaszaira. A kitermelés megkezdését 2027-re tervezték. Belgrád azt állítja, nem kötött semmilyen kötelező érvényű szerződést, így az esetleges nemzetközi perektől sem tart. A kormányfő ezt a sajtótájékoztatóján is hangoztatta. Egy héttel korábban a köztársasági elnök még azt mondta a közszolgálati médiának: az ország nemzetközi választott bírósági eljárás elé néz, ugyanis a bányászati törvény 2006-os módosítása lehetővé teszi, hogy a Rio Tinto kártérítést kérjen, beleértve a projektbe fektetett összeget és az elmaradt hasznot is.

A cég szerbiai leánya, a Rio Sava Exploration nem kevés pénzt áldozott eddig a projektre: mintegy félmilliárd dollárt költött kutatás-feltárásra, telekvásárlásra, s maga az elképzelés a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásáig, a környezeti hatásvizsgálat ígéretéig jutott el. Tavaly júliusban a konszern bejelentette: a teljes projekt értéke 2,4 milliárd dollár lesz. Ebből szándékoznak kiépíteni a beruházás teljes infrastruktúráját, illetve megkezdeni a föld alatti kitermelést és megnyitni a felszíni feldolgozóüzemet.

A földtani vizsgálatok azt bizonyították, hogy az itt található lítium-nátriumboroszilikát ásvány, amelyet jadaritnak neveztek el, fedezi a világ eddig feltárt lítiumkészletek tíz százalékát, s itt lenne ennek az alkálifémnek a legnagyobb európai kitermelő- és feldolgozóhelye, amely alsó hangon tízmilliárd dollár hasznot hajtana. Éves szinten 58 ezer tonna, elektromos járművek akkumulátorainak a gyártásához szükséges lítiumkarbonátot, 160 ezer tonna, a napelem- és szélturbinagyártásban, de a vegyiparban is felhasználható bórsavat, valamint 255 ezer tonna, például a textiliparban, az üvegkészítésben alkalmazható nátriumszulfátot állítanának elő.

AZ IDŐ PÉNZ

A korábban tett nyilatkozatokat figyelembe véve teljesen biztosra vehető, hogy a kormány egyáltalán nem tervezte a működési engedély bevonását. Tavaly az államfő még nevetségesnek és károsnak nevezte a tiltakozást, mivel nincs más olyan altalaji kincse az országnak, amely szinte pillanatok alatt dollármilliókat fialhat. Meg kell becsülni ezt a befektetést, amely közvetlenül kétezer munkahelyet teremtene, és a hazai elektromosjármű-ipar fejlődéséhez is hozzájárulna.

Figyelembe véve, hogy déli szomszédunkban április 3-án államfőválasztást és előre hozott parlamenti megmérettetést is tartanak, most mégis változtatott álláspontján a kabinet. Elemzők szerint a két fő kormányerő – a mandátumok háromnegyedét együtt birtokló Szerb Haladó Párt és a Szerbiai Szocialista Párt – nem engedhette meg magának, hogy az ellenzék a környezetvédelmi kérdések kisajátítása révén tudjon kampányolni. Olyan vélemények is vannak, amelyek szerint nem lesz hosszú életű a bányanyitási tilalom, ugyanis az új parlament megalakulása után hamarosan újra engedélyt kaphat a Rio Tinto, esetleg helyette egy kínai befektető, hiszen Szerbia nem fog lemondani a lítiumkészletek kamatoztatásáról. Ezért egyes környezetvédelmi egyesületek a tüntetések folytatására buzdítanak, egészen addig, amíg egy olyan törvény nem születik, amely teljes egészében betiltja az ásvány kitermelését. Vučić egy éve még azon a véleményen volt, hogy mindenképp ki kellene aknázni e tartalékokat, hiszen a technológia folyamatosan fejlődik, így valószínűleg tíz-húsz év múlva már senkinek sem fog kelleni a szerb lítium, mert újabb vegyületek, elemek vehetik át a főszerepet.

EGY VÍZUM, EGY BÁNYA

Akarva-akaratlanul a részben ausztrál konszern ellen meghozott döntés teljesen egybeesett a szerb világsztár, Novak Đoković teniszező ausztráliai kiutasításával.

A vízumkérelmi szabályok és a járványügyi előírások megsértésével megvádolt Đoković ügye, illetve az ausztrál hatóságok viszonyulása nagy port kavart déli szomszédunkban, az államfő pedig védelmébe vette honfitársát. Sokak szerint a kormány a Rio Tinto engedélyeinek a visszavonásával növelni tudta népszerűségét.

Maga az óriásvállalat több közleményében aggodalmát fejezte ki a döntés miatt, s közölte: megvizsgálja az országban folytatott üzletelésének leendő formáját. Közben a hatalomkritikus média a napokban arra figyelmeztetett Belgrádban: az egy szerb állampolgársággal is rendelkező amerikai férfi tulajdonában álló Volt Resources cég továbbra is jogot formálhat szerbiai ásatások végzésére, s minden jel arra mutat, hogy a Rio Tintóval is kapcsolatban áll. A harc a zöld mezőkért – az uralkodó vélemény szerint – már csak a választások után folytatódik.

A harc a zöld mezőkért már csak a választások után folytatódik.

VIRÁG ÁRPÁD

ÚJRASZABOTT

SZPONZORTÖRVÉNY

ROMÁNIAI SPORTFINANSZÍROZÁS | A legutóbbi olimpiai szereplés is igazolta a romániai sport válságát. A probléma a fi nanszírozási gondokban gyökerezik. Kulcskérdés, hogyan lehet bevonzani a szponzorokat, a gazdasági szereplőket a támogatási tevékenység szélesítésébe.

Sarkosnak tűnhet a megállapítás, de sokak szerint önkormányzati szerepvállalás nélkül gyakorlatilag ma nem létezne sportélet keleti szomszédunkban. A tézis elsősorban a csapatsportokra érvényes, kivéve a labdarúgást, amelyet egyrészt gazdasági tevékenységként könyveltek el, másrészt nem elhanyagolható összegekben részesül tévés jogdíjakból. Tehát a klubok zöme központi költségvetésből nem kap pénzt, kizárólag önkormányzati hátterű forrásokhoz jut.

Egy sportegyesület három év alatt 200 ezer eurónyi támogatást kaphat helyi döntés alapján, ám ha egy önkormányzat ennél többet akar adni, brüsszeli jóváhagyással akár 800 ezerig is nőhet az öszszeg. Sőt, a járványhelyzet miatt ezt a li-

mitet ideiglenesen 1,8 millióig tolták ki. A szabály a profi csapatokra érvényes, de azért bőven akadnak ügyeskedők.

A tárcavezető többször is beszélt a tao magyarországi mintára való bevezetéséről.

ÉLHETŐ VISZONYOK

A sportfinanszírozás tekintetében négyöt évvel korábban még egészen drámai volt a helyzet. Az önkormányzatok csak pályázati alapon juttathattak pénzt sporttevékenységre – jellemzően nem versenysportra –, így is nagyon szigorú elszámoltatási körülmények között. A megítélt összeget nem lehetett például játékosfizetésre fordítani, holott a legnagyobb pénzeket mindig is a bértömeg jelentette. Kormányhatározat rendelkezett arról, milyen tételeket lehet elszámolni: csakis a tevékenységekkel közvetlenül kapcsolatos költségeket, legfeljebb eseti prémiumokat, kiegészítő személyi juttatásokat.

A 2017-ben módosított sporttörvény jóval élhetőbbé tette a viszonyokat. Beemelték a jogszabályba a sporttevékenységi szerződések fogalmát, amelyek alapján folyósítható az edzők, a játékosok,

a stábtagok honoráriuma, sőt az ügynöki díjak is besorolhatók ebbe a kategóriába. Természetesen minden támogatás minimum tízszázalékos mértékkel önrészköteles; ezzel együtt gyakorlatilag megoldódott a sportcsapatok önkormányzati finanszírozásának a kérdése. A rendszer ugyanakkor orbitális aránytalanságokat is lehetővé tesz, például azáltal, hogy az érintettek a minimálbér után fizethetnek egészség-, illetve társadalombiztosítást. Előfordulhat, hogy egy havonta 10 ezer eurót kereső sportoló például havi nem egészen 200 eurónak megfelelő összegből letudhatja a központi költségvetéssel szembeni kötelességeit.

Márpedig a pénzügyi tárca igyekszik minden adólejt a büdzsébe irányítani, ezért aztán a módosítási javaslatok többsége a minisztérium ellenállásán akadt fenn. Most viszont úgy tűnik, „helyzet” van.

KÖZELEBB A REALITÁSOKHOZ

A sportfinanszírozás hiányosságainak egyik okaként az eddigi, nagyon kis hatékonyságú szponzortörvény azonosítható. Az adótörvénykönyv rendelkezésének értelmében a nyereségadót fizető cégek az adóterhük 20 százalékát fordíthatják szponzorálásra.

Sokan nem éltek azonban a lehetőséggel, mivel ezeket az összegeket csak a tárgyév folyamán lehetett átutalni. Egy vállalkozás tényleges nyeresége, valamint annak adója viszont csak a következő esztendő tavaszán körvonalazódik, amikor a cégek lezárják a pénzügyi mérlegüket és benyújtják az előző évre vonatkozó adóbevallásukat. A vállalatok többsége nagyon óvatos volt, s mivel visszamenőleg nem lehetett kimeríteni a szponzoralapot, évente közel 500 ezer eurónyi összeg maradt felhasználatlan, illetve ragadt az államkasszában. A magánszemélyek a tárgyévet követő tavasz folyamán egy formanyomtatvány kitölté-

A HATSZOROS KUPAGYŐZTES ÉS ÖTSZÖRÖS ROMÁNIAI BAJNOK, A SEPSI-SIC TAVALYI CSAPATA. A HÁROMSZÉKI KOSÁRLABDAKLUB FŐKÉNT VÁROSI ÉS MEGYEI TÁMOGATÁSBÓL GAZDÁLKODIK

sével rendelkezhetnek adójuk 3,5 százalékának átutalásáról a civil szféra megnevezett szereplője felé.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ebben a témában kezdeményezett módosítása ezt a helyzetet igyekezett közelebb vinni a realitásokhoz. A háromszéki Miklós Zoltán parlamenti képviselő által benyújtott javaslat – 2022. január elsejétől immár jogszabály – arról szól, hogy a társaságok akár a teljes 20 százaléknyi szponzoralap átirányításáról is rendelkezhessenek visszamenőleg. A törvénymódosítás már életbe is lépett, így a tavaly fel nem használt szponzoralapra is érvényes.

Mivel a korábbi jogszabály alapján a szponzoralapot hét évre előre oda lehetett adni – egészen pontosan: ha egy cég többet költött erre a célra, mint amennyit a később kialakuló pénzügyi mérlege engedélyezett volna, ennyi ideig törleszthetett a büdzsének –, felmerült az ötlet, hogy az új törvény hét esztendőre visszamenőleg is engedélyezze a szponzoralapösszeg folyósítását. Ez utóbbi tervezetet azonban a pénzügyi tárca nem támogatta, így végül az a változat került a jogszabályba, hogy csak az előző évben fel nem használt pénzekről lehet rendelkezni. Ugyanakkor – a magánszemélyekkel ellentétben – egy vállalat több irányba is „küldheti” a szponzorösszegeit.

A módosítástól a szponzorálási kultúra változását is remélik. Eddig ugyanis többnyire az az attitűd volt az uralkodó, hogy „nem hiányzik nekem a pénzügyi ellenőrzés…”, ezért aztán inkább fegyelmezetten befizették az adót.

TAOKÖD

Ám azóta újabb viharfelhők kezdtek tornyosulni az önkormányzati finanszírozású klubok fölött. A helyi juttatásokat ugyanis a klubok a sporttevékenység finanszírozására, de adminisztratív kiadásra is fordították. Utóbbi tételt többnyire a megyei és a városi önkormányzat tagsági díjából fedezték, melynek léptékét az egyesület vezetősége határozta meg. Nos, e gyakorlat törvényességét kifogásolta a Kovászna megyei kormánybiztosi hivatal, éppen az a szervezet, amelynek a területén a romániai női kosárlabdázásban évek óta egyeduralkodó Sepsi- SIC tevékenykedik – arra való hivatkozással, hogy a sporttörvény értelmében az önkormányzat csakis sporttevékenységre költhet.

Természetesen a lépés ellensúlyozására is születtek módosítási javaslatok. A gyorsabbik megoldás az lenne, ha a sportminiszter – éppen az RMDSZ által delegált Novák Károly Eduárd – rendeletben tágítaná az elszámolási lehetőségeket olyan irányba, hogy a sporttevékenységekre szánt összegekből az adminisztratív költségeket is állni lehessen. Amenynyiben ez megtörténik, az önkormányzatoknak jogalapjuk nyílik saját normatíváik bővítésére. Hosszú távon viszont biztosabb lenne, ha a sporttörvénybe kerülne bele a megfelelő mondat, bár ez a hosszabbik út – legalább egyéves kifutású.

A sportélet finanszírozási eszköztárának a bővítéseként a tárcavezető az utóbbi időben többször is beszélt a tao magyarországi mintára való bevezetéséről. Mindez azonban egyelőre nem több illúziónál, miután semmiféle felmérést, megvalósíthatósági tanulmányt nem kezdeményezték ez idáig az ügyben. Zajlik viszont Románia sportstratégiájának a kidolgozása. A finanszírozási igények körvonalazódását követően jöhet az esetleges taoelképzelés megvitatása.

CSINTA SAMU

AMERIKAI HARCKOCSIK

A SZOMSZÉDBAN

HORVÁT HADERŐFEJLESZTÉS |A kormány a múlt héten jelentette be, hogy 89 darab használt M2A2 ODS Bradley gyalogsági harcjárművet vásárol az Egyesült Államoktól. Az amerikai tankokat horvát gyárban modernizálják, így az üzlettel az állami cég is jól jár.

A horvát hadsereg az elmúlt időszakban több jelentős modernizációs projektbe is belevágott, hiszen katonai felszerelésének a jelentős része még a délszláv háború során beszerzett eszközből állt. A haderőfejlesztés részeként tavaly állapodtak meg a franciákkal tizenkét használt Dassault Rafale F3–R vadászgép vásárlásáról, közel egymilliárd euróért. Ez az ország történetének legnagyobb értékű katonai pro-

jektje, amely jelentősen megerősíti a légtérvédelmét és megsokszorozza a horvát hadsereg általános harci képességét a jövő évtől, amikor az első példányok megérkeznek. A gépek ellenértékét sokan túl magasnak tartják, de egyes elemzők szerint ez volt az ára annak, hogy Franciaország támogassa Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez és az eurózónához. A szerződést november végén írta alá Emmanuel Macron elnökkel Andrej Plenković kormányfő, aki aztán néhány napja előállt az amerikai harckocsik beszerzésével is.

JÓ VÁSÁRNAK TARTJÁK

Zágráb választása az amerikai hadsereg egyik igáslovára, az M2A2 ODS Bradley harcjárműre esett. Ez, az elsősorban a gyalogság harctéri támogatására használt páncélos már több háborúban bizonyított, a

horvátok részben ezért is döntöttek mellettük. Beszerzésükről már 2017-ben megkezdődtek a tárgyalások, amit az amerikai kormányváltás és a járvány megakasztott. Az alku értelmében a 89 M2A2-es közül 62 felújítás után hadrendbe állítható, ötöt a kiképzésekre használnak majd, a maradék huszonkettőt pedig alkatrészdonornak. Az üzlet teljes értéke 196,4 millió dollár (csaknem 63 milliárd forint), ebből az amerikai kormány 51,1 millió dollárt fedez, a maradékot a horvátok önerőből fizetik ki négy részletben, 2026-ig.

A horvát kormány sikere, hogy a felújítást nem az USA végzi, hanem amerikai megrendelésre az egyetlen horvát nehézgépgyár, a tankgyártásában tapasztalt szlavónbródi Đuro Đaković. A Száva menti harckocsigyár a brit–amerikai hadiipari óriással, a BAE Systemsszel együttműködésben szereli fel a Bradley-kre a 25 mm-es automata ágyúból, egy 7,62 mm-es géppuskából, valamint a páncéltörő rakétákból álló fegyverzetet. (A horvátok abban reménykednek, hogy ha más európai országok is hasonló harckocsikat szereznek be, akkor azokat is Szlavónbródban újíthatnák fel.)

Az első használt Bradley-k 2023-ban kerülnek az üzembe, és 2026-ig mindegyik felújított járművet hadrendbe kell állítani. Horvátország ugyanis a NATO-ban kötelezettséget vállalt arra, hogy e határidőig létrehoz egy katonai egységet, amelynek szüksége lesz e harckocsikra. Az M2A2es járművekkel ráadásul a horvát haderő új képességekre is szert tesz, mivel a jelenlegi gyalogságtámogatási járművei nem lánctalpasok, így nem képesek minden terepen boldogulni.

BRADLEY-RŐL LEUGRÓ AMERIKAI ŐRMESTER EGY TEXASI KIKÉPZÉSEN. A HARCKOCSIT AZ IRAKI HÁBORÚBAN IS BEVETETTÉK, E KATONA TESTVÉRE OTT HALT MEG

REGIONÁLIS VERSENGÉS

Noha hivatalosan nincs kimondva, a Balkánon az utóbbi évtizedben egyfajta fegyverkezési verseny zajlik a jugoszláv utódállamok körében. A vetélkedésben hoszszú ideig Horvátország állt jobban, ám a nemzeti haderők rangsorolásával foglalkozó Global Firepower portál szerint Szerbia már a 61. helyen áll, eggyel a nyugati szomszédja előtt. Ez annak tulajdonítható, hogy Belgrád az elmúlt években intenzíven fegyverkezett, orosz, kínai és török haditechnikát vásárolt, emellett évente 40 százalékkal emeli katonai költségvetését. A portál 2017-es jelentésében Horvátország a 68., Szerbia pedig a 89. helyen állt. Amennyiben azonban hozzávesszük, hogy Horvátország NATO-tag, úgy a rangsornak már nincs akkora relevanciája, mert tagországait az észak-atlanti szervezet kollektív védelemben részesíti.

HORDÓSI DÁNIEL

SZENNYEZETT RÉGIÓ |Az egészségtelen levegő európai központja a szlovák határhoz közeli Nowy Targ, a hegyvidéki Podhale régió 33 ezres népességű centruma. A Lengyel Szmogriadó (PAS) nevű civil szervezet minden évben elkészíti az ország legrosszabb levegőminőségű településeinek a listáját. Ebből kiderül, hogy a fűtési szezonban keletkező égéstermékek épp a festői szépségű hegyvidéken szennyeznek a legerősebben.

SZMOG DÉL-LENGYELORSZÁGBAN

„Amióta elkezdtük elemezni a mérési eredményeket, még nem fordult elő, hogy minden kategóriában egy város került volna a hírhedt rangsor első helyére” – mondta Piotr Siergiej, a PAS szóvivője. De tavaly Nowy Targban volt a legnagyobb a szálló por (a 10 mikrométer alatti részecskék – PM10) éves átlagos koncentrációja, itt volt a legtöbb nap, amikor nagyon rossz minőségű, szinte belélegezhetetlen lett a levegő, és a rákkeltő benzo(a) pirénnel való telítettség is itt volt a legnagyobb. Ez a riasztó téma foglalkoztatja leginkább az ott élőket.

Csakhogy nem csak ez a kisváros küzd a problémával. Az Egészségügyi Világszervezet 45 lengyel várost sorolt a világ legszennyezettebb települései közé. A PM2,5 szálló por (a tüdőbe is bejutó 4 mikrométer alatti részecskék) koncentrációját tekintve az ország 33 helysége szerepelt az első ötven között. Megtalálható köztük Krakkó, Rybnik vagy Nowy Sącz, ami egyértelműen jelzi a probléma felhalmozódását a dél-lengyelországi régióban. Sok éven át Krakkó számított a lengyel szmog fővárosának. Valóban vannak napok (ilyen volt például tavaly december 14-e), amikor az első helyen állt a világ legszennyezettebb városainak a rangsorában. Małopolska (Kis-Lengyelország) gyöngyszeme olyan települések elé került, mint a pakisztáni Lahor vagy a bangladesi Dakka, így a szmog miatt aznap ingyenes tömegközlekedést rendeltek el.

Tudni kell azonban, hogy magában Krakkóban a szmogellenes határozat bevezetése után óriásit javult a levegőminőség. Ez 2019-ben történt, amikor betiltották a szén és a fa égetését, s rendszeresítettek egy mobilapplikációt is, amelyen keresztül a lakosok feljelenthetik az illegális anyagokat eltüzelő polgártársaikat.

Andrzej Guła, a PAS vezetője az Interia portálnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy amíg az ország második legnépesebb városával szomszédos településeken nem történik változás, addig nem szűnik meg a probléma. Hiszen a városon kívüli háztartásokban több tízezer szén- vagy fatüzelésű kazán és több tízezer kandalló ontja a szennyező anyagokat, amelyek néhány órán belül elérik és megülik a medencében fekvő Krakkót. Ami a rákkeltő benzo(a)pirén koncentrációját illeti, itt viszont sokkal kisebb, mint Nowy Targban, Nowy Sączban vagy Sucha Beskidzkában.

A dél-lengyelországi hegyvidéki települések ideális helyet jelentenek a légszennyező anyagok felhalmozódásához – a légfolyosók hiánya miatt egyes területeken nincs szellőzés. Alacsony hőmérséklet, magas légnyomás és szélmentesség esetén a völgyekben vagy fennsíkokon található városok sűrű füstös ködbe burkolóznak, s ilyenkor az éves szmogérték többszörösét mérik.

A domborzat, a földrajzi elhelyezkedés és a fűtési szezon hosszát befolyásoló meteorológiai viszonyok olyan akadályok, amelyeket a szmog elleni küzdelemben nem lehet elhárítani, de a kemencék mérgező égéstermékét ki lehet küszöbölni.

A lengyelországi levegőszennyezés több mint fele a háztartási kazánokból és kemencékből származik. „Még mintegy négymillió otthonban 12 millió tonna szenet és ismeretlen mennyiségű fát égetnek el. A hőforrást kell tiszta anyagra cserélni. Gazdasági és társadalmi okokból ez nem könnyű, de szerencsére a közvéleményben nagy változást tapasztalunk, ami a tiszta levegő iránti igényt, illetve a probléma megértését illeti” – mondta Piotr Siergiej.

A kormány pedig jelentősen hozzájárul a váltáshoz. Az utóbbi hét évben nagymértékben csökkent az ökológiai előírásoknak nem megfelelő családi kazánok száma. Mostanra csaknem 850 ezer ilyen egységgel van kevesebb. A családi házakban megközelítőleg hárommillió régi fűtőkazán vár még cserére, amelyet a kabinet 2018-ban elindított, Tiszta levegő elnevezésű programja keretében 2029-ig meg kell valósítani. A lakosok akár 37 ezer złoty (2,9 millió forint) támogatást kaphatnak erre. Három esztendő alatt közel 350 ezer kérvényt adtak be. A kormány megteremtette a jogi keretet, s bejelentette, hogy 103 milliárd złotyt különít el házszigetelésre és a hőforrások cseréjére, de egyelőre lassan halad a projekt, s a társadalom még nagyobb anyagi támogatást vár az önkormányzatoktól és a kormánytól” – állítja a PAS szóvivője.

ILONA GIZIŃSKA

A KONFLIKTUS PEREMTERÜLETÉN

LENGYELEK AZ OROSZ–UKRÁN VÁLSÁGRÓL | A varsói kormány reméli, hogy az orosz fenyegetés elmúlik az ukrán határon, de természetesen a legrosszabb forgatókönyvekre is fel kell készülni – mondta keddi kijevi látogatásán Mateusz Morawiecki kormányfő. Arról biztosította ukrán kollégáját, Denisz Smihalt, hogy támogatja országát szuverenitása, gazdasági, pénzügyi stabilitása megőrzésében, és gázzal, védelmi fegyverekkel, valamint humanitárus akcióval segíti Ukrajnát.

MATEUSZ MORAWIECKI A KELET-UKRAJNÁBAN ELESETT KATONÁK EMLÉKFALÁNÁL. GESZTUSOK ÉS KONKRÉT TÁMOGATÁSOK KIJEVNEK

Kijevben Morawiecki kormányfő részletezte, hogy a katonai segítség a több tízezer tüzérségi lövedék mellett légvédelmi rakétakészletekből, könnyű aknavetőkből és drónokból, egyéb felderítő eszközökből áll. Konkrét gázszállítási és teherfuvarozási tervekről, valamint a Varsó és Kijev közötti gyorsvasút megépítéséről is egyeztettek.

ELEMZÉSEK

Egy esetleges orosz–ukrán fegyveres konfliktusnak komoly hatása lenne a lengyel gazdaságra is, még jobban megemelkedne az olaj és a gáz ára, valamint korlátozná a nyersanyagellátást. Megszenvednének a gyorsan növekvő beruházások és az Ukrajnával folytatott kereskedelem – mondja Jan Piekło egykori kijevi lengyel nagykövet a Money.pl-nek adott interjújában. „Lengyelországnak minden forgatókönyvre fel kell készülnie, egy határmenti, vagy akár egy jóval nagyobb kiterjedésű konfliktusra, valamint az abból eredő költségekre” – tette hozzá.

Az országban több szakértő is úgy véli, hogy lesz fegyveres konfliktus, Jakub Olchowski, a lublini Maria SkłodowskaCurie Egyetem Közép-Európa Intézetének szakértője szerint az oroszok nem mondanak le a támadásról.

A GAZDASÁGI SZFÉRA FÉLELMEI

Az Ukrajnában lévő, lengyel tőkével gazdálkodó cégek ezrei legalább egymilliárd dollárt fektettek be, és ezek a vállalatok igencsak tartanak egy esetleges fegyveres összecsapástól, mert még emlékeznek a Krím annektálására – hangsúlyozza Jacek Piechota, a Lengyel–Ukrán Kereskedelmi Kamara (PUIG) elnöke. „Azok, akik ott vállalkoztak, komoly veszteségeket szenvedtek el” – mondja, és érvekkel próbálja nyugtatni a kollégáit, hogy nem lesz háború. „De ki tudja?” – teszi hozzá.

A nagyobb vállalatok is aggódhatnak, például a Barlinek, amelynek padlógyára van a szomszédos országban, az ismert ruházati üzletlánc, az LPP, valamint a lengyel nagybankhoz, a PKO BP-hez tartozó, kiterjedt ukrajnai hálózatot működtető KredoBank. A lengyel sajtó szerint, ha a konfliktus kiterjedne Ukrajna nyugati felére, akkor PGNiG lengyel állami olaj- és gázipari vállalat is rosszul járna, mert tavaly vásárolta meg a Karpat Gazvydobuvannya cég nagy részét, amelynek koncessziói vannak a lengyel határ közelében gázkutatásra és -termelésre.

Egy esetleges háború lassítaná a két ország hónapok óta növekvő kereskedelmét – tavaly tíz hónap alatt a forgalom 44 százalékkal ugrott meg, és meghaladta a 2007es válság előtti rekordszintet. A lengyel–ukrán kamara szerint a konfliktus az Ukrajnából származó importcsökkenés révén érintené a lengyel kohászatot, az ukrán piacra exportáló elektromechanikai ágazatot és a vegyipart, valamint azokat az agrár-élelmiszeripari vállalatokat, amelyek mind a kivitelben, mind pedig a behozatalban érdekeltek.

Szakértők megjegyzik, hogy a donbászi konfliktus legválságosabb éveiben, 2014–2015-ben az ukrajnai lengyel export 30, az Oroszországba irányuló kivitel pedig 37 százalékkal esett vissza.

Sławomir Matuszak, a Keletkutatási Központ szakértője szerint a tömeges menekültáradat lehet az egyik legsúlyosabb következménye egy esetleges háborúnak. A Krím annektálása után 1,5 millió ukrán érkezett Lengyelországba, igaz, a nagy részük gazdasági menekült volt, akik munkához is jutottak.

ILONA GIZIŃSKA

TALÁLGAT A SAJTÓ

A Cseh Nemzeti Bank (ČNB) kormányzójának, Jiří Rusnoknak ez év júliusában jár le a mandátuma. Miközben utód kerestetik, az ország évek óta nem látott infl ációval küzd, a jegybank pedig drasztikus kamatemelésre készül. JEGYBANKELNÖKJELÖLTEK PRÁGÁBAN

Jiří Rusnok 2016 óta áll kormányzóként a ČNB élén. A nevét korábban politikusként ismerhette meg a közvélemény. A rendszerváltozást követően a jelenlegi köztársasági elnök, Miloš Zeman hatására lépett be a Cseh Szociáldemokrata Pártba (ČSSD), s bár idővel távozott onnan, mégis támogatta pártfogója karrierjét – a 2012-es államfőválasztáson az ő kampányát segítette.

Az elnökké választott Zeman 2013 júniusában – a korrupciós vádakba belebukott Petr Nečas kormányfő lemondását követően – a megalakuló szakértői kabinet élére nevezte ki az addigra már több korábbi kormányban megfordult Rusnokot. A cseh alsóház azonban két hónappal később nem szavazott bizalmat a kabinetnek, így Rusnok lemondott a miniszterelnöki tisztségéről, de 2014 januárjáig hivatalban maradt. Ezt követően ismét hátat fordított a politikának. 2014-ben az államfő előbb a ČNB monetáris tanácsának a tagjává, 2016. július 1-jén pedig hatéves időszakra a központi bank kormányzójává nevezte ki.

HÁROM BELSŐ, EGY KÜLSŐ FAVORIT

Rusnok megbízatása ez év nyarán jár le. Az utódlásával kapcsolatos találgatások már hetekkel ezelőtt megindultak. Szakmai körökben korábban biztos befutónak tartották Tomáš Nidetzkýt, a ČNB egyik elnökhelyettesét (alkormányzóját), később azonban olyan feltevések is szárnyra kaptak, hogy Rusnoknak egy másik helyettese, Marek Mora az esélyesebb utód.

A kalapban azonban további nevek is szerepelnek, a döntés pedig Miloš Zeman kezében van.

Az elnök favoritjának a cseh kereskedelmi kamara (hospodářská komora – HK) első emberét, Vladimír Dlouhýt tartják. Ő a rendszerváltozás után még a szövetségi Csehszlovákiában volt a gazdasági tárca vezetője, majd évekig az egymást követő prágai kormányok ipari és kereskedelmi miniszteri posztját foglalta el. Aztán a versenyszférában találta meg a számítását, s 2014-ben került a HK élére, ahol legutóbb 2020-ban újabb három esztendőre erősítették meg tisztségében.

Szakmai körökben azonban Dlouhý mellett a jegybank monetáris tanácsának egyik tagját, Aleš Michlt is befutóként emlegetik. Ő a fiatalabb nemzedékhez tartozik, egyetlen pártnak sem tagja, de 2014-ben az Andrej Babiš által vezetett pénzügyi tárca külső tanácsadója lett. Babiš később, kormányfőként is számított Michl gazdasági tanácsaira. A köztársasági elnök 2018-ban nevezte ki a ČNB monetáris tanácsának a tagjává. A szakember az utóbbi években leginkább azzal érdemelte ki a közvélemény figyelmét, hogy a pandémia kezdete óta rendszeresen vezetett blogjában elemezte a járványnak a cseh gazdaságra gyakorolt hatását.

BŐVÜLÉS ÉS PÉNZROMLÁS

Miközben Rusnok utódlásáról folyik a találgatás, Csehország az utóbbi évek legnagyobb inflációjával küzd. A ČNB 2021 novemberében még 5,6 százalékos pénzromlással számolt erre az esztendőre, ám szakértők úgy vélik, a jegybank most csütörtökön, lapzártánk után közzétett prognózisában vélhetőleg már nyolcszázalékos inflációt vetít előre. Emiatt nem meglepő, hogy a szakértői körök a ČNB monetáris tanácsának mai ülésétől újabb drasztikus kamatemelést várnak. A várakozások szerint 75 bázisponttal 4,5 százalékra, azaz húsz éve nem látott rekordszintre növelik az alapkamatot.

A statisztikai hivatal (ČSÚ) kedden délelőtt ismertette az első gyorsbecslését a tavalyi negyedik negyedév és a 2021es esztendő gazdasági teljesítményéről. Az elemzők 2,6 és 3,5 százalék közötti GDP-bővülést vártak. Ehhez képest a negyedik negyedévben 3,6 százalékos volt a növekedés, míg éves szinten 3,3 százalékos volt a bővülés. Van honnan felkapaszkodnia a cseh gazdaságnak, hiszen 2020-ban a pandémia hatására 5,8 százalékkal esett vissza a GDP, ami az önálló Cseh Köztársaság 1993-as megalakulása óta a legrosszabb éves érték volt.

K. ZS.

NATO-BÍRÁLAT SZLOVÁKIÁBAN

A Focus közvélemény-kutató intézet felmérésében megkérdezett szlovákok körében relatív többségben vannak azok, akik az észak-atlanti szervezetet tartják inkább felelősnek az orosz–ukrán konfliktus kiéleződése miatt. A kérdezőbiztosok azt firtatták, hogy elsősorban Oroszország vagy a NATO és az Egyesült Államok okolható-e az orosz–ukrán határon, valamint a Baltikumban tapasztalható fokozódó feszültségért.

A válaszadók 44,1 százaléka a nyugati katonai szövetséget, 34,7 százalékuk pedig Oroszországot tartja az elmérgesedő viszály fő okozójának. 21,2 százalék nem tudott állást foglalni a kérdésben.

A NATO-t és az USA-t főként az ellenzéki pártok hívei hibáztatják, a legtöbben a Mi Szlovákiánk Néppártból (ĽSNS) kiszakadt szélsőjobboldali Republika (Köztársaság) hívei, 90,3 százalékos arányban. A Robert Fico volt kormányfő vezette Smer – SD (Irány – Szociáldemokrácia) támogatóinak a 78,6 százaléka nevezte meg fő felelősnek az észak-atlanti szervezetet, és hasonlóan vélekedett a jelenlegi legnépszerűbb párt, a Peter Pellegrini exminiszterelnök által alapított Hlas – SD (Hang – Szociáldemokrácia) híveinek az 54,1 százaléka.

A többi formáció körében kisebbségben vannak a nyugati szövetséget elmarasztaló vélemények.

A jobboldali liberális Szabadság és Szolidaritás támogatói közül hibáztatják a legtöbben Oroszországot (65,6 százalék), az ugyancsak kormánypárti, konzervatív OĽaNO híveinek az 59,1, a parlamenten kívüli balliberális Progresszív Szlovákia elkötelezettjeinek az 56,7 százaléka jutott hasonló álláspontra. A leginkább kiegyenlített véleményt a koalíciós Sme rodina (Család Vagyunk) párt szimpatizánsai fogalmazták meg: 41,2 százalékuk Moszkvát, 39,2 százalékuk a NATO-t bírálja.

Összességében a kormánykoalíció választóinak az 56,1 százaléka Oroszországot tartja a konfliktus fő okozójának. Az ellenzéki szavazók körében ezzel szemben 71 százalékos többségben vannak azok, akik a nyugati katonai szövetséget okolják a feszültség fokozódásáért.

KOLEK

TENGERSZINTHEZ MÉRT DISZKRIMINÁCIÓ

Szlovákiában a kisebb és alacsonyabban fekvő települések kevesebb pénzt kapnak az állami költségvetésből. Ez hátrányosan érinti a legtöbb felvidéki magyar önkormányzatot. Őry Péter, a Szövetség párt elnökségi tagja az Európai Parlament (EP) petíciós bizottságához fordult a diszkrimináció megszüntetése érdekében.

A testület befogadta a beadványt, amelyet az EP petíciós portálján aláírással is meg lehet támogatni – tájékoztatta a ma7.sk felvidéki hírportált a politikus. Őry, aki egyébként hosszú ideje Csallóközcsütörtök (Štvrtok na Ostrove) nagyközség polgármestere, reményét fejezte ki, hogy az ügy tárgyalása nyomán megszűnik a magyar lakosságú települések hátrányos megkülönböztetése. Kifejtette: a Szlovák Köztársaság személyi jövedelemadóra vonatkozó újraelosztási rendszere több olyan elemet tartalmaz, amely mostohán érinti az ország lakosságának egy nagy részét, gyakorlatilag két csoportra osztva a településeket és azok lakóit.

A 2004 óta érvényben lévő rendszer az alkalmazottak és a vállalkozók által befizetett szja-t úgy osztja szét, hogy előnyben részesülnek a nagyobb népességű, valamint a magasabban fekvő helységek.

Az első szempont az 50 ezernél több lakost számláló településeknek kedvez (tíz ilyen város van). A második kritérium a magassági szorzó, amely szerint a forrás nagysága nő a 300 métert meghaladóan a tengerszint felett lévő helységek esetében az alacsonyabban fekvők rovására.

Ez azt okozza, hogy hosszú távon egy-egy magyarlakta községtől tíz-, sőt százezer eurós összegeket vonnak meg éves szinten. A volumen 2004-től számítva százmilliókra rúghat – mondta el korábban a felvidéki politikus. „Nem nézhetjük tétlenül, hogy míg egyes városok akár 600 eurót kaphatnak egy lakos után, a Pozsonytól néhány kilométerre lévő falvaknak, például Csallóközcsütörtöknek már csak ezen összeg fele jut” – nyilatkozott Őry Péter.

SZARDÍNIAHALÁSZATI TILALOM HORVÁTORSZÁGBAN

Ebben az idényben is december 16-tól február 28-ig tart a szardíniahalászat tilalma az Adria horvát vizein. E korlátozással az illetékes minisztérium a sérülékeny tengeri élővilágot kívánja óvni. A szardínia ugyanis a ragadozó halak legfőbb tápláléka, így állományának jelentős csökkenése más fajokra is kihatna, felboríthatná az ökoszisztémát. Bizonyos helyeken már évek óta tilos halászni ezt a kis uszonyost, mert a populációja az elmúlt húsz esztendőben megfeleződött. Az időszakos szigorítás azért esik az év elejére, mert a szardínia a hűvös időszakban szaporodik. Ilyenkor a halpiacok forgalma is megcsappan, hiszen a vásárlók közül a legtöbben, főként a kispénzűek épp ezt az apró fajtát keresik, hiszen ez a létező legolcsóbb és legegészségesebb, ízletes táplálék. Egy kiló szardíniához akár 10 kunáért (mintegy 472 forint) is hozzá lehet jutni a kereskedelemben, de nyaranta 3,5 kunáért is adják a halászok.

Január–februárban a horvát piacokon a drágább uszonyosok is kevésbé fogynak, mint máskor. Érdekesség ugyanakkor, hogy a szardínia téli halászatát sem a szlovének, sem az olaszok nem korlátozzák. Így a horvát halászok szkeptikusak a tilalom kapcsán, hiszen a hálóikat gyakran csupán pár kilométer választja el a szomszédos országban tevékenykedő kollégáikéitól. Úgy vélik, hogy a kormány szigorú intézkedései hátrányos helyzetbe hozzák őket a legnagyobb vetélytársaikkal szemben. A dalmát partok mentén egyébként a halászok évente 60 ezer tonna szardíniát fognak ki, s nagy részüket frissen, belföldön értékesítik, de konzervbe, így külföldre is jut belőlük.

HORDÓSI DÁNIEL

HORVÁTORSZÁGBAN A LEGNÉPSZERŰBB A MAMAHOTEL

A legfrissebb Eurostat-jelentés szerint az Európai Unióban a horvát fiatalok élnek a legtovább a szüleikkel, átlag 31,8 évesen hagyják el a családi fészket. A tabella másik végén a svédek állnak: 20,1 esztendősen költöznek el otthonról. A horvát jelenség oka a gazdasági helyzeten túl a tradícióban keresendő. Az északi országokban például hamarabb kezdenek el dolgozni a fiatalok, így az anyagi függetlenedés útjára is korábban lépnek. Ugyanakkor a dél-európai államokban gyakori, hogy a felnőttkorú gyermekek csak a házasságkötés után keresnek más lakhatási lehetőséget. A horvát számok hátterében az áll, hogy az ifjak jelentős része tanulmányainak a folytatása alatt a szüleivel él, de ha munkahelyet talál, akkor is otthonról jár el dolgozni, mert magasak az ingatlanárak. Éppen ezért sokuk a szülői házban vár addig, míg nem gyűjt egy kis tőkét vagy nem lesz hitelképes. Ez egyáltalán nem zavarja a szülőket, hiszen az ezredfordulóig megszokott volt, hogy egy családi házban több nemzedék él. A háromgenerációs háztartásban például könnyebb volt a gyermeknevelés, vidéken a földművelés.

H. D.

A VÁRTNÁL KISEBB A ROMÁN DEFICIT

Tavaly kisebb volt a tervezettnél a román államháztartási hiány, amely a GDP 6,72 százalékát tette ki. A bukaresti kormány korábban 7,13 százalékosra tervezte a deficitet. Abszolút értékben a konszolidált állami költségvetés hiánya elérte a 80 milliárd lejt (5750 milliárd forint), míg 2020-ban 101,8 milliárd volt, ami a bruttó hazai termék 9,61 százalékának felelt meg. Tavaly az államháztartás bevételei elérték a 379,61 milliárd lejt, ami 17,7 százalékos bővülést jelent 2020-hoz mérten. A növekedés egyrészt az alacsony bázisértéknek, másrészt a gazdaság fellendülésének köszönhető. A kiadások 8,3 százalékkal, 459,63 milliárd lejre nőttek. A pénzügyi tárca azt is közölte, hogy november végén az államadósság a GDP 48,7 százalékát tette ki, elérve az 557,886 milliárd lejt, ami 5,5 milliárddal több az októberinél. A múlt esztendőben Bukarest 7 százalékos GDP-bővülésre számított, de az utolsó negyedévben lassult a gazdaság, ezért elképzelhető, hogy nem sikerül teljesíteni ezt a célt. A statisztikai intézet február közepén közli a tavalyi negyedik negyedéves adatokat. Az idén a román kormány 5,84 százalékos államháztartási hiányra számít 4,6 százalékos gazdasági gyarapodás mellett.

BORBÉLY

ÍME A VR-ALAPÚ FACEBOOK-JÁTÉK

DIGITÁLIS KÖZÖSSÉGEK | Horizon Worlds néven úgynevezett metaverzumot fejlesztett az egyik legnagyobb közösségi hálózat. E Roblox-szerű játékvilágban virtuálisvalóságszemüveggel a barátaink, ismerőseink vagy akár idegenek avatárjaival cseveghet egy minket megtestesítő digitális lény. Zuckerbergék lelkesek, hogy milyen menő az új, „VR-Facebook”, ám a szakértők már jóval kevésbé.

Akit egy kicsit is érdekel a virtuális valóság (VR) vonzó, de azért óvatosságra intő új világa, annak kötelező mű Steven Spielberg három és fél évvel ezelőtt bemutatott filmje, a Ready Player One. Aki esetleg nem látta, az feltétlenül nézze meg, mert – kissé egyszerű jelleggel és amerikai módon szórakoztatva ugyan, de – igen fontos kérdéseket feszeget a közeljövőről, a virtuális valóság és a valódi világ viszonyáról. Természetesen az elidegenedés, a két univerzum összefonódása, a normális kapcsolatokra kevéssé alkalmas technológiai emberek virtuális világba menekülése mind-mind előkerül ebben a moziban.

Ken Kutaragi, az eredeti PlayStationt közel három évtizeddel korábban kifejlesztett egykori csapat vezetője fejezte ki aggodalmát a minap a Bloombergnek adott interjújában. A játékkonzol atyja esetében tehát nem egy techszkeptikusról, hanem az ágazat egyik odaadó hívéről, sőt gurujáról van szó. A szakértő mégis komolyan figyelmeztetett a nyilatkozatában. Egyfelől elismerte, hogy az embert izolálja a külvilágtól, a tényleges valóságtól egy ilyen virtuális rendszer, ami szerinte kifejezetten rossz. Másfelől pedig sokak számára rendkívül idegesítő egy VR-head-set viselése.

Mindez azért különösen időszerű, mert a Facebook (amely cégnevében immár Meta – nem véletlenül így nevezték át…) elindította a Horizon Worlds nevű fejlesztésének éles tesztjét. A gigavállalat ugyanis olyan metaverzumot épít, amelyben egymáshoz csatlakoztatott digitális világokat népesítenek be avatárjaikkal a felhasználók. A lényeg nemcsak a virtuális közösség, csoportok, a chatszobák megléte, hanem hogy az ezek által kreált egyéni, egyedi univerzumban például a Covid-járvány idején is maszk nélkül lehet szórakozni, beszélgetni, vásárolni, virtuális társadalmi életet élni.

Egyfajta Facebook 2.0 ez tehát, ahol nem a billentyűket nyomogatjuk, hanem a chatszobás találkozók átkerülhetnek egy megfoghatóbb, valószerű térbe, ahol látjuk a saját avatárunkat beszélgetni egy másik, sőt akár több tucat felhasználóéval. Kicsit fura, hogy láb nélküli, lebegő torzók jönnek össze digitális táborokban, bárokban, a legkülönfélébb helyeken, akár a felhők tetején, de aki vevő az ilyesmire, az bizonyosan sokat bolyong majd ilyen kitalált helyeken. Igaz, ebbe az élménybe egyelőre csak kanadai és amerikai felhasználók kóstolhatnak bele.

A FACEBOOK HORIZON WORLDS EGYIK SZEBBEN SIKERÜLT VIRTUÁLIS TERE. JÓK LEHETNEK A KILÁTÁSOK, HA A FIATALOK RÁHARAPNAK

FÁJDALMAKKAL JÁRHAT

Mindez a játékba „bújás” mint interakció a fiatalabbaknak ismerős a Roblox, a Fortnite és társaik révén. No éppen erre, azaz a Horizon Worldsre reagált úgy a fent emlegetett Ken Kutaragi, hogy nem más, mint egy névtelen üzenőfal, amely ráadásul nemcsak arctalan, hanem művi is. A Wall Street Journal (WSJ) egyik munkatársa, Joanna Stern azonban nem volt rest: kipróbálta a Facebook még kezdetlegesnek mondható fejlesztését, amelyet 2021 folyamán, közel egy éven át teszteltek a megaméretű közösségi oldal munkatársai.

Az újságíró a WSJ vlogjában beszámolt arról, hogy „kellően” rosszul is lett a kísérlet végén, hiszen 24 órára egy hotelszobába költözött, hogy semmi és senki se zavarja. VR-head-settel a fején evett, csak egy-egy telefonos üzenet erejéig kukucskált ki a szerkezetből. Órákig ismerősökkel beszélgetett, sőt bulizott, s egy digitális standup comedyt is végigneve-

A HORIZON WORLDS PROMÓCIÓS, KEDVCSINÁLÓ KÉPE. MINDEN FIATAL KOROSZTÁLYT IGYEKEZNEK BECSERKÉSZNI

tett a virtuális térben; majd a napi tornáját is egy digitális repülőszőnyegen végezte. Ezután egy meditációs app segítségével az esti elalváshoz is a VR-t vette igénybe. Csupán éjjel, álmában rángatta le magáról a szerkezetet, amit szintén kamera rögzített. Ez persze talán nem véletlenül történt, hanem tudat alatti utálatból. Stern beszámolója szerint ugyanis az egyhuzamban négyórás bennlét – beleértve a céges online meetinget is avatárokkal – iszonyatos szem- és fejfájást okozott. Azaz a szakíró nemhogy a 12 vagy 24, de még a 3-4 órás egyvégtében történő horizonos időtöltést sem ajánlja senkinek. Ez persze nem tartja majd vissza fiatalok millióit vagy akár százmillióit attól, hogy kipróbálják a Facebook új játékát, amely több lehet egy újabb Robloxnál.

MILLIÁRDOK AZ ALKOTÓKNAK

A hangsúly itt az elsőként megteremtett virtuális világokon lesz, mert bár a fejlesztők nem kereshetnek pénzt az általuk alkotott tartalmakkal, a Meta létrehozott egy tízmillió dolláros (3,2 milliárd forint) alapot, s ezt az összeget a hírek szerint teljes egészében a legjobb pályaművek jutalmazására költik majd. A Horizon Worlds ebben más, mint a Roblox, amelynek az esetében a kreátorok közvetlenül értékesíthetik digitális alkotásaikat, melyekért cserébe „robloxos pénzt” kapnak.

A virtuálisvalóság-szoftver szerencsére térítésmentes – igaz, csak elvben. Ugyanis szükséges hozzá egy Oculus Quest 2 VR-head-set, amely alapkiépítésben is 170 ezer forintba kerül nálunk. De persze nem kell sietni a boltba, mert a játék európai verzióját sem jelentették még be. A projekt Twitter-oldalán is csak ígéret van a nemzetközi indulásra, de dátum nélkül.

Érdekesség, hogy azért csak ez a headset típus jó a Horizon Worldshöz, mert a tartalomgyártáshoz használható eszközöket direkt a VR-szoftverbe építették be, azaz a digitálistér-kreátoroknak semmilyen különleges kiegészítőt nem kell letölteniük. Így tehát a felhasználók a saját világaikon átrepülve elhelyezhetik a terepen a fákat, a különböző alakzatokat, mintha építőkockák lennének, és az elképzeléseik szerint alakíthatják univerzumukat. Ha készen vannak a digitális külsőségek, akkor megalkothatók a digitális terek szabályrendszerei (például az avatárokkal mit lehet és mit nem lehet csinálni), mégpedig előre programozott építőkockák révén. Így már a tesztfázisban több ezer játékpályát alkottak a béta-tesztelők. De a kritikusok szerint nemcsak az a baj az újdonsággal, hogy erősíti a virtuális világba menekülés lehetőségeit, hanem az is, hogy e különleges játék nem eléggé kiforrott – nem véletlen, hogy egyelőre nem tette globálisan elérhetővé a Zuckerberg-birodalom.

ITT VANNAK A VIRTUÁLIS ZAKLATÓK

Hogy nem hibátlan a projekt, az is mutatja, hogy alig telt el néhány hét a Horizon Worlds indulása óta, máris tucatnyi hölgy számolt be arról: a virtuális valóságban fogdosták és szexuálisan zaklatták az avatárjaikat… Az is előfordult, hogy több felhasználó még drukkolt is az elkövetőknek – írta a The Verge technológiai hírportál. Még a Bloomberg újságírója, Parmy Olson is hasonló szituációba „keveredett”. Egy virtuális hallba lépve ugyanis férfi avatárok vették körbe, s elkezdték körbefotózni női avatárját. Az újságíró arra is felhívta a fi gyelmet, hogy bár a platformra csak 18 éven felüli felhasználók léphetnek be, rendszeresen előfordult, hogy gyerekek kuncogtak és visítoztak bele a mikrofonba, tehát itt még kiskorúak is veszélyeztetettek lehetnek.

Furcsa, de egyesek szerint pszichológiai értelemben hasonlóan traumatikus lehet akár a telefonos, akár az avatár esetében elkövetett zaklatás, mint a hús-vér valóságban történő atrocitás. A Horizon Worlds, pontosabban a Facebook válasza e komoly kihívásra egy úgynevezett safety zone (avagy biztonsági zóna) bevezetése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akit zaklatnak vagy éppen zaklatni próbálnak, egy digitális gömbfalat húzhat maga köré egyetlen billentyű megnyomásával.

HG

A világ egyik legjobb divatiskolájában diplomázott, majd olyan párizsi divatházaknak dolgozott, mint a Chloé, az Isabel Marant vagy a Jacquemus. Hazatérve piaci rést látott a butikkultúra felélesztésében, ezért olyan üzletet nyitott, ahol a nők újra átélhetik a kincskeresés élményét.

ILYÉS DOROTTYA

Hogy került a londoni Central Saint Martinsra, egy olyan felsőfokú művészeti képzésre, ahova évi 5000 európai jelentkező közül 25-öt vesznek fel? – Gyerekkori álmom volt, hogy ott tanulhassak, ahonnan a legtöbb divattervező – például Alexander McQueen, Stella McCartney, John Galliano vagy a példaképem, Phoebe Philo – kikerült. Ez nem egy magánegyetem, ahova bárki befizetheti magát. Nagyon kemény már maga a felvételi, és a bennmaradásért is folyamatosan küzdeni kell. Nem igazán aludtam abban a három évben, míg odajártam, éjjel-nappal a kiadott feladatokon dolgoztam. Bár sokszor készítettünk közös projekteket az évfolyamtársainkkal, mégsem volt soha két hasonló terv, mert ebben az iskolában folyamatos kísérletezésre késztetnek, s ezáltal a saját utunk megtalálására. Nem tanóráink voltak, hanem úgy kezeltek minket, úgy kellett teljesítenünk, mintha egy divatház alkalmazottai lennénk. Aki itt végez, útlevelet szerez a legnagyobb márkákhoz, és a világcégek megbízottai is rendszeresen ellátogatnak az egyetemre, hogy innen válasszanak tervezőket. Hozzám a párizsi stílus áll közel, ezért a francia fővárosban pályáztam gyakornoki állásokra. Először a Chloéban lehettem dizájnaszszisztens, és nagyon büszke vagyok arra, hogy az egyik ruhatervemet rögtön be-

válogatták az aktuális kampányban szereplő darabok közé, így a hirdetésekben is látható volt. – Milyen a hangulat ezekben a nagy divatházakban? – Egyáltalán nem olyan felületes a hozzáállás, mint ahogy az erről szóló filmek mutatják. Ebben a közegben az érzéseinket vizuálisan kommunikáljuk, nem szavakkal, ami nagyon izgalmas és univerzális. A tervek alapja mindig a művészet, a kulturális hatások, amelyek az adott városból éppen áradnak. A Jacquemusnél – a névadó egy nagyon felkapott tervező most Párizsban – kifejezetten kérik, hogy a munkaidő egy részét múzeumokban vagy koncerteken töltsék a munkatársak, ahol inspirálódhatnak, élményekkel töltődhetnek. Az antikvitások piacait is jártuk, emlékeket gyűjtöttünk minden érzékszervünkkel. Nem tudhatjuk előre, hol fogunk felhasználni egy korábban érintett textúrát vagy befogadott látványt, de egyszer majd a helyükre kattannak. Igaz, hogy sokan dolgoznak a divatházakban, de maga a tervezőstúdió mindössze öthat emberből áll. Én ennek a szűk stábnak a tagja lehettem, kreatív feladatokat kaptam. Például az Isabel Marant-nál az általam tervezett hímzett minták kerültek a farmerekre. Tanultam egy nagyon híres brit szabó műhelyében is. Ez a kis atelier az angol királyi családnak, valamint a Givenchy és a Louis Vuitton divatháznak is készít férfiöltözéket. A francia stílusban az a szép, hogy a férfi- és a női vonalak keverednek, így fontosnak éreztem, hogy ismerjem mindkettő fortélyait. – Tíz külföldön töltött év után mi az, amit mindenképp Budapesten szeretett volna megvalósítani? – A Covid miatt jöttem haza, egy kézipoggyásszal, majd hónapokra itt ragadtam. Közben rájöttem, hogy itthon is rengeteg a lehetősége annak, aki meglátja, merre érdemes elindulni. A butikkultúrának Francia- és Olaszországban sokkal erősebb a jelenléte, mint nálunk, úgyhogy arra gondoltam, lenne fantázia egy olyan üzlet létrehozásában, amelyből kevés van itthon. Kint a nők állandóan keresik azokat a különleges darabokat, amelyek nem jönnek velük szembe az utcán. A nemzetközi hálózatoknak köszönhetően akár a Zarába, akár a Gucciba sétáNÉVJEGY

Budapesten született, 1992-ben.

Iskolák, munkahelyek

2012–16: Central Saint Martins egyetem 2015: Chloé divatház 2017: Isabel Marant divatház 2019: Jacquemus divatház

KEDVENCEK

Film » Paolo Sorrentino-alkotások Zene » olasz popzene Ahonnan merít, ha kimerül » fest, rajzol

Legjobb/legrosszabb tulajdonsága »

végletekig kitartó/türelmetlen önmagával szemben

Álom, amely még nem valósult meg »

vállalkozása nemzetközi szintre fejlesztése

lunk be, ugyanazokat a termékeket vehetjük meg a világ bármely pontján, emiatt kiveszett az életünkből a kincskeresés izgalma. A Séylit azért is hoztam létre, hogy a vevőim újra megtapasztalhassák azt az érzést, amely akkor tölti el őket, amikor egy különleges, egyedi darabra bukkannak, amelyet máshol nem találnak meg. – A járvány idején minden attól hangos, hogy főleg online vásárolunk – ehhez képest egy fizikai üzletbe fektetett be. Miért? – Szerintem a pandémia elszigetelő hatása miatt egyre erősödik a személyes kapcsolódások iránti igényünk. A webshopomon is dolgozom, de úgy gondolom, értéket hordoz, ha megfoghatunk egy anyagot, felpróbálhatunk egy ruhát, beszélgethetünk az eladóval, aki hozzánk illő darabokat mutat. Personal stylinggal, azaz személyre szabott stílustanácsadással is foglalkozom – ennek remek háttérországot biztosít a butik. Amikor a vendégeim számára kerestem ruhákat, azt tapasztaltam, hogy hiányzik a fast fashion és a luxusmárkák közötti kategória, melynek esetében a környezet és a kiszolgálás is megfelelő lenne. A másik, hogy leginkább a vizualitáson keresztül tudom kifejezni magam, ez az üzlet pedig egyértelműen tükrözi a stílusomat. Aki ide belép, rögtön el tudja dönteni, hogy illünk-e egymáshoz. A boltba különböző külföldi márkák szezonális kollekcióiból válogatok, limitált darabszámban, mert nekem fontos, hogy gyakran cserélődjön a kínálat. Sokat járok most is Párizsba, Londonba, Milánóba, és folyamatosan keresem, mit hozzak haza. Tudatosan figyelem a saját vásárlási szokásaimat, hogy mikor kezdek el vágyakozni valami iránt, és ezeket az érzéseket próbálom az üzlet nyelvére lefordítani. Azt vettem észre, hogy azokat a darabokat kapkodják el a leggyorsabban, amelyekbe én is beleszerettem. – Hogy választott lokációt? – A tizenharmadik kerületi Pozsonyi út nagyon hasonlít Párizsra. A kis utcák, a kávézók, a helyiek közvetlensége miatt. Igen nyitott a művészetre ez a környék, ami azért fontos, mert szeretnék eseményeket, kiállításokat szervezni ide. A berendezést is úgy találtam ki, hogy minden mozdítható legyen, hogy teret adhassak workshopoknak, tárlatoknak. Már kapcsolatba is léptem helyi alkotókkal, és együtt tervezgetünk. – A személyes tanácsadás folyamán mit lát, hol akadnak el a legtöbbször a nők az öltözködésben? – Sokszor másoknak öltözködnek, nem önmaguknak. Azt nézik, hogy mit vár el tőlük a párjuk, a munkahelyük, a társaságuk, s inkább elbújni szeretnének, mint kitűnni. Egyszerű, letisztult öltözékben is kitűnhetünk, nem kell feltűnőnek lenni hozzá. Viszont aki magabiztos, az önmagának öltözik. Nincs olyan nő, akinek ne lennének problémái önmagával, de én abban szeretnék nekik segíteni, hogy a természetes szépségüket kiemelve önbizalmat kapjanak. Az üzleti világban és a hétköznapokban ugyanolyan fontos, hogy mit mutatunk magunkból a külvilág felé. Akár tetszik, akár nem, ha találkozunk valakivel, hét másodperc alatt véleményt alkot rólunk a külsőnk alapján. És ezt utána nagyon nehéz megváltoztatni. Amikor jól nézünk ki, jól is érezzük magunkat a bőrünkben, s megállíthatatlanok vagyunk. Szerintem ezt az állapotot kell elérnünk.

SZIGETI HAJNI