Orosz gáz világpiaci ár alatt

HOSSZÚ TÁVÚ SZERZŐDÉS | Biztonságot, hosszú távú stabilitást nyújt Magyarországnak a 2036-ig szóló orosz–magyar gázszállítási szerződés. Ráadásul hazánk a világpiaci árnál jóval olcsóbban vásárolja ezt az energiahordozót.

VLAGYIMIR PUTYIN ORBÁN VIKTORRAL TÁRGYAL. FÓKUSZBAN AZ ENERGIAELLÁTÁS MEGOLDÁSA

Magyarország az orosz–magyar gázszállítási szerződésben szereplő menynyiség növeléséről is szeretne tárgyalni – mondta Orbán Viktor kedden Moszkvában, mikor is Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt. Miként az az orosz fővárosban elhangzott az MTI tudósítása szerint, biztonságot, hosszú távú stabilitást nyújt hazánknak a 2036-ig szóló kontraktus. A magyar miniszterelnök hozzátette: az is lényeges, hogy hazánk a világpiaci árnál jóval olcsóbban vásárolja a gázt, éppen ezért nagyon fontosnak nevezte a megállapodást. Európában energiaválság van, így különösen jelentős a hosszú távú egyezmény – hangsúlyozta. A kormányfő köszönetét fejezte ki vendéglátójának a koronavírus elleni vakcinák szállítását illetően is, és hangoztatta: az orosz oltóanyaggal 900 ezer magyart oltottak be. A nehéz idők ellenére a tavalyi volt a legsikeresebb év a kétoldalú együttműködésben – húzta alá Orbán Viktor. A két nagy kihívás éppen a koronavírus-járvány és az energiaellátás volt. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy 13 éve találkoztak először Putyinnal. Ez már a 12. ilyen alkalom, ami ritkaság. Az elmúlt 13 esztendőből „nekünk kettőnknek van a leghosszabb emlékezete az EU és Oroszország viszonylatában” – fogalmazott Orbán Viktor.

Ukrajnával kapcsolatban a kormányfő azt mondta, hogy a látogatása „békemisszió” is. Az Európai Unió részéről „készen állunk egy észszerű megállapodásra”, az EU egyetlen vezetője sem akar háborút. Putyin emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi biztonság tekintetében Moszkva elküldte javaslatait a NATO-nak és az Egyesült Államoknak is. A közelgő magyar választásra kitérve egyetértettek abban, hogy azt követően is még sokáig szeretnének kooperálni. „Szeretnék nyerni, jó reményeim vannak arra, hogy hosszú évekig működhetünk együtt” – jelentette ki Orbán Viktor.

Vlagyimir Putyin úgy fogalmazott: sok mindent tettek együtt, ami a nép javát szolgálja, és nagyon reméli, hogy ezt a munkát folytatni tudják. Mindketten méltatták a közös munkát a gazdaság más területein is. A magyar miniszterelnök egyebek között leszögezte: a paksi atomerőművel kapcsolatos együttműködés „ragyogóan halad”, a magyar beruházások, amelyeket az orosz kormány is engedélyezett, megtörténtek. E téren is vannak újabb javaslatai a kooperáció fejlesztésére – tette hozzá. Az MTI tudósítása szerint Putyin hangoztatta, hogy a kétoldalú külkereskedelmi áruforgalom a múlt esztendő első 11 hónapjában 30 százalékkal nőtt. Az atomenergetika mellett a gépipar területén is fontos projektek zajlanak a két ország között. (A Figyelő lapzártájakor nyilatkoztak bővebben a tárgyalásról az érintettek – a szerk.)

VAKCINAGYÁR MAGYARORSZÁGON

Vlagyimir Putyin elnök moszkvai találkozójukon arról tájékoztatta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy Oroszország a Szputnyik vakcina magyarországi gyártásához szükséges technológiatranszferen dolgozik – írta a Twitteren a Szputnyik V hivatalos csatornája. Ismert, hogy Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter még januárban arról nyilatkozott a TASZSZ hírügynökségnek, hogy a nemzeti vakcinagyár építése folyamatban van, ősszel megkezdi a működését, a magyar kormány pedig szeretné, ha ezt a létesítményt is bevonnák a gyártásba. „A Szputnyik V igazán jól teljesített Magyarországon, majdnem egymillió embernek adták be, nagyon jók vele a tapasztalatok” – idézte a hírügynökség a minisztert. SZ. CS.

ELINDULHAT A DEZINFLÁCIÓS FOLYAMAT

SZAKÁLI ISTVÁN LORÁND |Lassan visszaáll a válság előtti élet, normalizálódik a helyzet. A gazdaság teljesítménye már a múlt év első felében elérte a krízist megelőző kibocsátási szintet – mondta a Figyelőnek a Századvég vezető közgazdásza.

A Századvég legfrissebb konjunktúraindexének adatairól – miszerint a vállalkozások várakozásai nagyon optimisták, januárban már a járvány előtti szinten álltak, s a lakossági érték is nagyon kedvező – kérdeztük Szakáli István Lorándot. A szakember a KSH adatait is idézte. Ezek alapján a cégek száma a válság ideje alatt sem csökkent, sőt összességében 1-2 százalékos növekedés volt megfigyelhető.

Ezt támasztják alá a foglalkoztatási adatok is. December végén közel 4,7 millióan dolgoztak, többen, mint a pandémiát megelőzően bármikor. A keresetek a krízis ellenére 2020-ban és 2021-ben egyaránt közel 10 százalékkal nőttek, ami a megugró infláció dacára is a múlt év tekintetében 3,5 százalék körüli reálbér-emelkedést jelent. Az erre az esztendőre vonatkozó kilátások a gazdasági nehézségek (infláció, nyersanyaghiány, drága energia) ellenére is biztatók. Mind a vállalkozások, mind a lakosok úgy érezhetik, hogy a 2022-es év elsősorban lehetőségeket tartogat számukra.

SEGÍTSÉG, NEM PÉNZSZÓRÁS

A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy már a válság előtti időszakot is a munkaerőhiány jellemezte, a 2019. decemberi adat 2,9 százalékos munkanélküliségi rátát mutatott. A járvány első két hulláma idején a védekezést szolgáló lezárások következtében a mutató 5 százalékra ugrott, majd a múlt év elejétől újra csökkenő pályára állt. A legutóbbi, december havi adat szerint 179 ezer regisztrált állástalant tartottak nyilván (3,7 százalék), mintegy 20 ezer fővel többet, mint a pandémia előtt, 2019-ben (3,3 százalék). Ugyanebben az időszakban a foglalkoztatottak száma 120 ezer fővel növekedett. A kedvező folyamatokat több tényező segítette elő: a gazdaság gyors újraindulása, a kormányzat munkahelyvédelmi fókuszú válságkezelése, a magas beruházási ráta és nem utolsósorban a dolgozók alkalmazkodóképessége – állásvesztés esetén hajlandóak voltak más területen elhelyezkedni.

Felvetettük, hogy az ellenzék szerint csupán választási pénzszórás a 13. havi nyugdíj kifizetése, a gyermekes szülők adójának a visszatérítése, a 25 év alatti munkavállalók szja-mentessége.

Szakáli úgy vélte, mielőtt bárki minősítené ezeket az intézkedéseket, érdemes figyelembe vennie, hogy nem szokványos időket élünk. Sokan, elsősorban a gyermeket nevelő szülők kénytelenek voltak átszervezni az életüket, s gyakran a tartalékaikhoz is hozzányúlni. 2021 gazdasági szempontból rendkívüli bővülést hozott, a várható növekedés 6,5 százalék körüli lesz. Ez a közösen elért teljesítmény lehetővé teszi a kormány számára, hogy egy ilyen nehéz időszak után/közben pluszsegítséget nyújtson azoknak, akik a fentiekből korábban kisebb mértékben részesültek. „Ne feledjük, hogy a nyugdíjasok közvetlenül nem részesülnek a gazdaság gyarapodásából, az adó-visszatérítés pedig elsősorban az egy- és kétgyermekes családokat segíti, amelyek kevésbé tudnak élni a családi adókedvezmény nyújtotta lehetőséggel” – mondta a szakember.

A 25 év alattiak szja-mentessége pedig egy hosszú távú társadalom- és gazdaságpolitikai kérdés. Az intézkedés segíthet abban, hogy ez a rendkívül mobilis réteg itthon vállaljon munkát, ne menjen külföldre, miközben a családalapítást és a gyermekvállalást is támogatja.

ÁTMENETI AZ INFLÁCIÓS NYOMÁS

Szakáli kitért arra is, hogy a jelenlegi inflációs nyomás az elmúlt évszázad hetvenes, nyolcvanas évekbeli körülményeire emlékeztet. Az Egyesült Államok december végi 7 százalék feletti mutatója 40 éves rekordot döntött, a német 6 százalék is historikus csúcsot jelent, s az eurózóna 5 százalékot túllépő inflációs rátája szintén sokat elárul arról, milyen időket élünk. Nálunk a pénzromlás ütemének a növekedése novemberről decemberre megállt, az Eurostat által használt harmonizált fogyasztói árindexnek (HICP) megfelelően 10 bázisponttal csökkent is: 7,5-ről 7,4 százalékra. Ebben minden bizonnyal már szerepet játszott a november közepén életbe lépett üzemanyagár-maximálás inflációmérséklő hatása is. „Egyetértve a témában megnyilatkozó legtöbb szakértővel, a pénzromlás szintjének erőteljes emelkedését én is a koronavírus-járvány okozta egyik gazdasági mellékhatásnak látom” – vélekedett a közgazdász.

A pandémia és főleg az annak megfékezésére irányuló intézkedések rendkívüli mértékű hatással voltak a gazdaság normál működésére. Volt időszak, amikor gyakorlatilag megbénították azt. Eközben a kormányok és a jegybankok többsége öntötte a pénzt a gazdaságba, hogy elkerülje az előző válság utáni mély és elhúzódó hatásokat. Az újraindulást követően komoly, elsősorban termékpiaci súrlódások léptek fel, a kínálat nem képes kielégíteni a jelentősen megnövekedett keresletet.

Az energia- és nyersanyagárak nagymértékű emelkedésének a hátterében, akárcsak az ellátási, szállítási láncok működésének a zavarai mögött, elsősorban a gazdaság leállásának, majd hirtelen újraindulásának a problémája áll. Szakáli szerint csak átmeneti jelenséggel van dolgunk, a járvány megszűnésével vagy enyhülésével akár már az év elején elindul a dezinflációs folyamat. Arról is beszélt, hogy számítások szerint a hazai árdrágulás 7080 százalékban kívülről begyűrűző hatások következménye, ami a rendkívül nyitott gazdasági szerkezetünkkel van összefüggésben. Ezeket a határon megállítani nem lehet, azonban a kormány által bevezetett árszabályozó intézkedések több szempontból is igen jelentősek. Egyrészt hozzájárulnak a potenciális infláció mérsékléséhez (az üzemanyag- és élelmiszerárak maximálása együttesen mintegy 1,5-2 százalékponttal), másrészt csökkentik az inflációs várakozásokat, s elsősorban az alapvető élelmiszerek esetében szociális hatásuk is van.

„A kedvező munkaerőpiaci helyzetet a gazdaság újraindulása, a munkahelyvédelmi válság- kezelés, a magas beruházási ráta segítette elő” – Szakáli István Loránd.

NAGY A HOMÁLY

Az ellenzék gazdasági, pénzügyi elképzeléseiről is kérdeztük a Századvég vezető közgazdászát. Úgy véli, egyelőre „nagy a homály” az oppozíció programjával kapcsolatban. Így kérdés, hogy a korábban megismert pártprojektekből mi kerül majd be a baloldal közös programjába, ha egyáltalán lesz ilyen. A többkulcsos személyi jövedelemadó visszaállítása összességében adóteher-növekedést jelentene, amellyel többen járnának rosszul, mint jól. Már az átlagbér körül foglalkoztatottakat is büntetné, nem ösztönözné az embereket arra, hogy többet és jobban dolgozzanak, emiatt egyre többen döntenének úgy, hogy külföldön keresik a boldogulásukat. Hátráltatná a bővülést, a versenyképesség javulását, és a foglalkoztatást sem ösztönözné.

Az sem egyértelmű, mi történne a családi adókedvezmények rendszerével, mekkora visszalépést kellene elszenvednie az utóbbi években már eredményeket is felmutatni képes családpolitikának. Mint a szakember magyarázta, a rezsicsökkentés kilátásba helyezett felülvizsgálata pedig olyan hatással lenne a lakosságra, mintha egy levegőakrobata alól kihúznák a védőhálót.

Kiszolgáltatottá tenne mindenkit, elsősorban a kisebb jövedelműeket és a nyugdíjasokat, akiket a több tízezer forintos havi kiadásnövekedés nagyon rosszul érintene. A privatizáció újraindítása, a kritikus infrastruktúra-elemek újbóli eladása azzal járna, hogy az itt megtermelt jövedelem mind nagyobb része kerülne külföldre, és csökkenne a gazdasági szuverenitásunk. Szakáli a legnagyobb veszélyt abban látja, hogy egy ilyen gazdaságpolitika következtében hosszú időre lemondhatnánk a nyugati életszínvonalhoz való felzárkózásról.

PINDROCH TAMÁS

TÖBB ELLENZÉKINEK

IS JÓL MENT TAVALY

VAGYONNYILATKOZATOK | Az ellenzéki politikusok közül sokaknak jól jövedelmezett az előző esztendő a napokban közzétett vagyonbevallások szerint.

Növekvő értékpapír-megtakarítás, állampapír-vásárlás, új autó és műtárgy – jellemzően ilyen vagyonelemekkel bővültek a baloldali képviselők 2021ben.

GYARAPODÓ GYURCSÁNY

Évről évre hízik Gyurcsány Ferenc vagyona: a volt kormányfő értékpapír-megtakarítása 928 millió forinton zárt tavaly, ami bő százmillióval több a 2020as nyilatkozatában bevallott összegnél. A DK elnöke más szerződés alapján fennálló követelésként feltüntetett egy 348 millió forintos lakásvásárlási foglalót és előleget – melynek összege 2020ban még csak 225 millió volt –, valamint azt is, hogy 42 milliót adott kölcsön: 17-et egy magánszemélynek, 25öt pedig pártjának, a DK-nak. Bankhitele 60 millió, értékpapír-fedezetű kölcsöne 288,5 millió forintra rúg. Cégéből, az Altus Portfólió Kft.-ből mindössze 6,2 milliót vett ki, szemben az előző évi 55-tel.

Bár nem képviselő, de az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje is nyilvánosságra hozta vagyoni helyzetét. A 2300 kötetes könyvtárral és értékes érmegyűjteménnyel büszkélkedő MárkiZay Péternek nyugdíjpénztárban, -biztosításban és lakástakarékban összesen 10,7 milliós megtakarítása van, bankhitele viszont meghaladja a húszmillió forintot. Az adatok ismeretében a Mandiner arra hívta fel a figyelmet: február elsejéig Márki-Zay csaknem ötvenmilliót költött Facebook-hirdetésekre. A lap szerint adódik a kérdés, miből finanszírozta ezt, a vagyonnyilatkozata alapján ugyanis Hódmezővásárhely polgármesterének nem futja ilyen összegű költésre.

Jól takarékoskodott tavaly az MSZP társelnöke, Tóth Bertalan: életbiztosításban félmillió forinttal és kétezernégyszáz euróval van több neki, mint egy esztendővel korábban. Más szerződés alapján meglévő követelése 7,7ről 9 millió forintosra nőtt. A politikus egy Volkswagen Sharanból tavaly átült egy szintén bérelt VW Tiguanba. Jó évet zárt frakciótársa, Tóth Csaba is: Zugló képviselőjének különböző formában lévő megtakarításai és befektetései több mint húszmillió forinttal gyarapodtak, miközben bankszámlájának az egyenlege „csak” 5,5 millióval csökkent. Egy másik szocialista, Korózs Lajos arról számolt be, hogy eladták egri lakásukat, az árából pedig 44 millió forint értékben Magyar Állampapír Pluszt vettek. Mesterházy Attila volt pártelnöknek pedig tovább bővült herendiporcelán-gyűjteménye.

VESZTESÉGES JAKAB

Az önbevallásokból kiderült, hogy Schmuck Erzsébetnek, az LMP társelnökének már két autója van: a Kia Ceedje mellé vett egy Toyota Corollát. Párttársa, Ungár Péter tavaly ajándékba kapott egy Zámbó István-festményt, a számláján lévő pénz viszont 5,5 millió forinttal apadt 2020-hoz képest. Keresztes László Lóránt zöldpárti frakcióvezető és felesége közös számlája ugyanakkor ötmillióval hízott.

Az egyik szekszárdi ingatlanjától megvált Hadházy Ákos 6,3 milliót fektetett államkötvénybe, a bankszámláján pedig tízmilliót tart, csaknem ugyanannyit, mint amekkora tartozása van. A független képviselő azt is beleírta nyilatkozatába, hogy a múlt évben 7,6 milliós adományt kapott „korrupció- és propagandaellenes tevékenység folytatásához és az előválasztási kampányra”.

Velük szemben Jakab Péternek mínuszos volt az előző év. A közzétett adatok szerint a Jobbik elnökének csak készpénzben van megtakarítása, de az is kevesebb, mint tavaly volt: 2,5 millió forint. Banki tartozása ugyanakkor 950 ezer forinttal csökkent.