A XXI. század az űrkutatásról szól majd

A XXI. SZÁZAD

AZ ŰRKUTATÁSRÓL SZÓL MAJD

FARKAS BERTALAN | Hazánk első és eddig egyetlen kutatóűrhajósa azt reméli, újból mérföldkövet jelent majd az űrkutatás történetében, ha ismét eljut egy magyar asztronauta a kozmoszba. A korábbi űrhajós-vadászpilóta az AGROmashEXPO mezőgazdasági kiállításon, a vetőmagjairól ismert, de ma már az agrárium és az űrtechnológia kapcsolatát is kutató martonvásári Marton Geneticscsoport standjánál nyilatkozott a Figyelőnek.

A kormány jó ideje nagy hangsúlyt fektet az űrstratégiára, a gazdaságvédelmi akciótervben pedig egyenesen a jövő iparágai közé sorolta az űripart. Milyen lehetőségei vannak hazánknak, mely területeken kapcsolódhatunk be a kozmosz felfedezését célzó nemzetközi munkába?

– Helyes döntés volt a kormány részéről az űrstratégia elfogadása, mert ha tetszik, ha nem, a XXI. század a világűrről szól majd. Az elképzelések fókuszában a Hold meghódítása, a Marsra való eljutás áll, ami űrhajósszempontból fantasztikus. Csodálatos dolog lenne, ha ebben az évtizedben vagy a következőben sikerülne a tőlünk több mint 350 ezer kilométerre lévő Holdon kialakítani egy olyan platformot, ahol az asztronauták hosszabb időt tölthetnének és tudományos jellegű kísérleteket végezhetnének. Azt is fontos látni, hogy egyre inkább előtérbe kerül a kémia szerepe, annak a vizsgálata, hogy a szomszédos égitesten talált kőzetekből

NÉVJEGY

1949-ben, Gyulaházán született. Vadászpilóta, űrkutató, űrhajós, rendfokozata: nyugalmazott dandártábornok. Ő az első magyar, aki eljutott a világűrbe, 1980-ban. A Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán végzett, később oklevelet szerzett a Műegyetem Közlekedésmérnöki Karán is. 1991-ig a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának a kutatócsoportjában dolgozott vezetőségi tagként. 1992 és 1995 között, még aktív katonai időszakában An–24-es és An–26-os szállítógépeken, valamint Zlín Z–143-as típuson repült. 1996–97-ben légügyi attasé volt Washingtonban. Nyugdíjazása után az üzleti életben folytatta pályafutását.

– ott, azon a felszínen – mit lehet előállítani. Magyarország lehetőségei persze jóval korlátozottabbak, mint az űrnagyhatalmaké – például az Egyesült Államoké, Oroszországé, Kínáé, Indiáé –, ezért nekünk azt kell kitalálnunk, miként tudunk illeszkedni a nagy programokhoz, mert az ezekben való részvétel elengedhetetlen. Ha pedig a piros-fehér-zöld megjelenik egy projektben, akkor arra csak büszkék lehetünk, ahogyan arra is, amit eddig letettünk az asztalra a nemzetközi együttműködés terén. – A kabinet tervei szerint négy és fél évtizeddel az ön űrrepülése után, 2024ben vagy 25-ben újra eljuthat egy magyar kutatóasztronauta a világűrbe, s a Nemzetközi Űrállomáson az itthoni űripari vállalatok és egyetemek által közösen kifejlesztett telekommunikációs, földmegfigyelési, sugárzásmérő eszközökkel végezhetne tudományos kísérleteket. Mint a legautentikusabb hazai forrás, milyen tippeket adna a második magyar űrhajósnak? – Tanács helyett inkább úgy fogalmaznék: akit kiválasztanak erre a feladatra, az olyan óriási lehetőséget kap, amellyel nem szabad visszaélni. Azt a tudományos programot, amelyre felkészült, tisztelettel, becsülettel kell végrehajtania. Legyen újból egy mérföldkő az űrkutatás történetében a magyar résztvevő! Mint 1980-ban, amikor jómagam a hetedik nemzet képviseletében járhattam a világűrben. Egy biztos, mindenképp szeretnék ott lenni a visszatérésekor a pezsgőbontásnál, és gratulálni neki, hogy továbbvitte mindazt, amit több mint négy évtizeddel ezelőtt a Farkas Berci bácsi tett. – A hazai egyetemi világ nagy aktivitást mutat az univerzum kutatásában. Az ELTE-n például űrtudományi centrumot alapítottak, a Debreceni Egyetemen pedig többek közt űrtáplálkozási és -élettani kérdésekkel foglalkoznak. Mennyire követi ezeket a fejleményeket, illetve menynyire számítanak a közreműködésére a szakmai műhelyek? – Személyesen is találkoztam a Debreceni Egyetem rektorhelyettesével, aki bemutatta nekem az űrpaprikaprojektjüket és más kutatásaikat. Milyen csodálatos lenne olyan terméket kikísérletezni, amely aztán a világűrbe kerülhet! A debreceni tudósok profik ebben a munkában. De más felsőoktatási intézményeket is ki kell emelnem, mert több helyütt vizsgálják, miket lehet az űrkutatási eredményekből továbbadni bolygónkon a mezőgazdaságnak, a mérnököknek. – Beszélgetésünk helyszínén, az AGROmashEXPO-n a Marton Geneticscsoport is éppen azzal a céllal épített fel egy háromszáz négyzetméteres „űrbázisstandot”, hogy bemutassa az agrárium űrtechnológiáit. Hogy találkozik egymással a mezőgazdaság és az űripar? – 1980 óta hatalmas technikai fejlődés zajlott le. Sőt azt látom, ez a fejlettség sokkal előrébb tart annál, hogysem az emberek követni tudnák. Csak nézem azokat a gépeket, amelyekről korábban el sem tudtam képzelni, hogy valaha az agrárium szolgálatába állnak. Példaként említhetem a világűrből készített műholdfelvételeket vagy azokat a – Martonvásáron is használt – drónokat, amelyek a fotóikkal azonnali információkat tudnak adni egyegy parcelláról. – A közelmúltban elneveztek önről egy oktatási-módszertani centrumot Budapesten. Mivel foglalkozik az intézmény? – A központ azért jött létre, hogy közelebb vigye a fiatalokhoz az űrkutatás tudományterületeit. Több előadást is tartottam már gyerekeknek, s ezek az alkalmak a szülők elmondása szerint nagy hatással voltak a kicsikre, hirtelen mindegyikük űrkutató akart lenni. Persze az oktatási-módszertani centrumban nem űrhajósok kinevelése a célunk, hanem azt akarjuk megmutatni, hogy a kozmosz kutatása gyakorlatilag minden tudományágra kiterjed. Nincs olyan terület, amely ne kapcsolódna valamilyen úton-módon az űrtevékenységhez. Emellett elnöke vagyok a kutatómérnökökből álló Magyar Űrtevékenységet Támogató Egyesületnek, amely az űrkutatás támogatására jött létre, és ahová mindenkit szeretettel várunk.

HELMECZI ZOLTÁN

MI IS AZ AZ ŰRPAPRIKA?

„Az AGROmashEXPO-n is kiállított – a tvpaprikáéval azonos kinézetű – űrpaprikát azzal a céllal nemesítettük, hogy űrbéli körülmények között is nevelhető legyen. Nem mellesleg minden része fogyasztható, nem csupán a termése: a gyökeréből például ásványianyag-, a szárából pedig rostpótlás biztosítható” – mondta a Figyelőnek a Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézetének a profeszszora. Fári Miklós, aki a zárt rendszerű növénytermesztéssel foglalkozó kutatócsoportot vezeti az agrárkaron, kifejtette: az univerzitás két éve dolgozik az űrpaprika-termesztésen, párhuzamosan egy egyesült államokbeli kísérlettel. A kozmoszba szánt és a tulajdonságai révén az űrkutatók számára is hasznos növénynek számos kritériumnak szükséges megfelelnie. Többek közt alacsony fényhiányérzékenységűnek, a hőingadozásokkal szemben pedig ellenállónak kell lennie, s azt is el kell érni, hogy a terméshez ne legyen szükség beporzó méhre. A szakember egyfajta „húzóprojektnek” tartja a debreceni űrpaprikát, amely szerinte azt hivatott bebizonyítani, hogy „nekünk is van helyünk a XXI. századi űrbiológiában”. A program védnöke Farkas Bertalan.

ELMEGY, MAJD VISSZAJÖN

– A BUMERÁNG MUNKAVÁLLALÓ

HR | A bumeráng munkavállaló az az alkalmazott, aki elhagyja a céget, de később visszatér. A mai, minőségi munkaerőben hiányos helyzetben minden munkáltatónak meg kell fontolnia, miként viszonyul a „hűtlenekhez”. Valóban hűtlenségről van szó, vagy éppen hogy lojalitásról?

Ha túllépünk azon a szubjektív szálon, hogy egyszer hátat fordított a cégnek az alkalmazott, akkor számos előnye is lehet annak, ha visszatér. Érdemes több szempontból is vizsgálni ezt a helyzetet. A HR-irodalom szerint négy oka van annak, hogy az alkalmazott miért mond fel. Az első, hogy előmozdítsa a karrierjét, jobb fizetést kapjon, új készségeket sajátítson el. A második, hogy szeretne valami újat kipróbálni. A harmadik: magánéleti eseményekre szeretne összpontosítani, gyermekgondozásra, betegségből való felépülésre. Végül pedig oka lehet a távozásnak, hogy szezonálisan akar csak dolgozni a munkavállaló.

ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK

A bumeráng alkalmazott visszavételének számos konkrét előnye van. Ezek közül a legfontosabb, hogy valószínűleg gyorsan beilleszkedik a vállalati kultúrába, nincs vagy nagyon lerövidül a betanítási folyamat, ismeri a munkaköröket, azok leírását. A távol töltött idő alatt új készségeket sajátított el, új nézőpontokat, esetlegesen új ügyfeleket is hozhat magával. A lojalitása erősödhet a visszavétellel.

Lehetnek hátrányok, amelyeket számításba kell venni. Amenynyiben durva hangnemet megütve távozott a munkavállaló, akkor számolhatunk azzal, hogy újra konfliktusokba kerül. Ha hoszszabb idő telt el a kilépése óta, és sokat változott a vállalati környezet, akkor hosszas lesz a betanulás, illetve mérlegelni kell, valóban alkalmas-e az esetleges új pozícióra, függetlenül a korábbi teljesítményétől.

A HR-vezetők már felismerték: a lojalitás nem feltétlenül ér véget azzal, amikor az alkalmazottak más lehetőséget választanak, új területre lépnek. Sok évet töltenek az emberek munkával, rengetegen vágynak rugalmasságra és arra, hogy más iparágakban, területeken is kipróbálják magukat, anélkül, hogy felégetnék mögöttük a hidat. A bumeráng munkavállaló visszavétele tehát sok előnnyel járhat mind a szervezet, mind a dolgozó szempontjából.

MI A GYAKORLAT?

„Az elmúlt három évben a felvett kollégák 7 százaléka volt bumeráng, és ezek 70 százaléka jelenleg is nálunk dolgozik. Akik pedig elmentek, azok is eltöltöttek itt legalább egy-öt évet a viszszatérésük után” – mondta Navratil Zsuzsa, a JCDecaux Hungary HR-vezetője. A szakember elismerte, hogy pár évvel korábban még nem számított bevett gyakorlatnak a bumerángok viszszafogadása. Ugyanakkor hozzátette: személyes tapasztalataiból számos pozitív példája van arra, hogy egy visszatérő, a munkaerőpiacot megjárt kolléga mennyire jó példaként tud szolgálni kicsit befásult vagy éppen munkakeresésen gondolkodó társainak. „Mi két-három éve kezdtünk nyitni a bumerángok felé. Azt viszont megértettük, hogy vannak olyan élethelyzetek, amikor emberek akkor is munkát váltanak, ha egyébként szeretnek dolgozni az adott helyen” – tette hozzá. A JCD nem tesz különbséget kék- és fehérgalléros munkavállalók között, viszont csak két esélyt adnak, harmadikra már nincs lehetőség. Navratil Zsuzsa szerint nemcsak szorult helyzetben éri meg a foglalkoztatónak bumerángokat felvenni, hanem akkor is, ha nagy a verseny az adott pozícióért. A bumerángok mellett szól ugyanis a toborzási, az onboardingos költségek minimalizálása, ahogyan az is, hogy sokszor ezekből a kollégákból lesznek a legjobb véleményvezérek, ami a munkáltatói márkaépítésben jön jól. „Egy visszaté-

A VISSZATÉRŐK SZÁMOKBAN

Kutatások szerint az alkalmazottak 15 százaléka visszatért egy korábbi munkaadójához.

A munkavállalók 40 százaléka fontolóra venné a visszatérését egy olyan vállalathoz, ahol korábban dolgozott. Korosztályonkénti arányban: a harmincasok 46, a negyvenes, X generáció 33, az ötvenesek 29 százaléka.

A HR-szakemberek 76 százaléka mondta azt, hogy manapság jobban elfogadja a bumeráng alkalmazottak felvételét, mint korábban.

A HR-esek 40 százaléka azt is állította, hogy szervezetük korábbi alkalmazottainak mintegy felét alkalmazta, ha újra jelentkeztek.

A humánerőforrás-szakemberek több mint fele és a vezetők 50 százaléka azt állítja, hogy előnyt élveznek azon bumeráng pályázók, akik korábban jó minősítéssel távoztak.

A HR-esek és az irányítók bőharmada értett egyet azzal, hogy a korábbi alkalmazottak visszavételének a legnagyobb előnye, hogy ismerik a szervezeti kultúrát, nincs szükségük hosszas képzésre. Forrás: Workplace Trends tanulmány, Nagy-Britannia rőnek van helyismerete, a betanulás pár nap; olyan, mintha egy kész embert hoznánk a piacról” – fejtette ki a HR-vezető. Tapasztalatai szerint abban, aki önként szeretne visszatérni, erősebb az elköteleződés, mint az elmenetelekor volt, ez pedig mindenképpen versenyelőnyt jelent más jelöltekkel szemben.

TERMELÉSBEN IS, IRODÁBAN IS

„Akár a termelésben, akár irodai munkára szívesen várunk viszsza kollégát, nincs jelentős különbség fizikai és szellemi pozíció között” – szögezte le Fekete Balázs, az ALTEO HR-vezetője. Bizonyos szakterületeken különösen igaz, hogy néhány cég között „vándorolnak” a szakértők. Szerinte fontos megérteni, anno miért távozott a kolléga, s mi változott azóta, mi motiválja őt a viszszatérésre. „Kritikus pont, hogy mit tanultunk cégként az elmenetelből, voltak-e azóta változások, fejlesztések, s a valamikori kollégának is érdemes egyfajta számvetést tennie, tükörbe néznie, mi volt az ő felelőssége ebben” – tette hozzá a szakember, aki olyan esetet is tapasztalt, hogy a távozó munkatársat csalódás érte az új helyen, nem biztosították neki a vágyott feltételeket, miközben az ALTEO tudott neki új lehetőséget nyújtani a visszatéréskor egy másik munkakörben. „Lényeges, hogy megtörténjen az újratervezés, legyenek újonnan lefektetett keretek és megállapodások, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a múltban megélt tapasztalatokból okulva tudatosabban irányítsuk a helyzetet és elkerüljük az ismételt csalódást” – hangsúlyozta Fekete Balázs. Hozzátette: HR-esként nehéz kiszűrni, hogy a viszszatérő vajon nem a munkanélküliségtől való félelmében vagy jobb alternatíva hiányában csatlakozna újra a csapathoz.

EGY BUMERÁNG VÉLEMÉNYE

Két évtizede utazó üzletkötőként Schwarzmüller pótkocsikat értékesített Romániában Okányi Attila, a merXu jelenlegi ügyvezető igazgatója, hogy három évvel később már a komplett értékesítői csapat felépítését bízzák rá. A romániai leányvállalat gyorsan nőtt, öt esztendő alatt 35 fősre duzzadt az alkalmazotti létszám. Az ügyvezetővé avanzsált szakember viszont úgy döntött: más vizekre evez, és kipróbálja magát az online területen. Esetében nem ő volt az, aki meggondolta magát: hat évvel később a Schwarzmüllertől keresték meg – egy korábbi középvezető kollégája ajánlására – azzal, hogy visszamenne-e a céghez, ugyanis az utódja nem igazán vált be. Igent mondott, végigcsinálta a hivatalos háromkörös interjúsorozatot, pedig tudta: kicsit se lesz könnyű dolga. A román leánycéget teljesen át kellett szervezni, s ez radikális és fájdalmas lépésekkel, például 20 százalékos létszámleépítéssel járt. Másfél éves megfeszített munkájával sikerült ismét nyereségessé tenni a társaságot, amely azóta stabilan profitot termel – azok után is, hogy Okányi másodszorra is eljött a cégtől. Igaz, akkor „csak” országot váltott: 2019 januárjában a dunaharaszti Schwarzmüller Kft. használt- és bérkocsiüzletágának lett a vezetője. Innen távozott tavaly nyáron jelenlegi munkaadója, a merXu kedvéért.

LENGYEL GABRIELLA

GYULAY ZSOLT

Az első munkanapján elindult a pekingi téli olimpiára a Magyar Olimpiai Bizottság új elnöke, aki 200 kvótát tűzött ki célul a párizsi játékokra, 2030-ig pedig ugyanennyi magyar aranyérmet – most 183-nál tartunk.

ŐRSÉGVÁLTÁS A MOB-BAN

A 127 éves Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 17. elnökeként úgy lépett hivatalba Gyulay Zsolt, mint korábban senki: az első munkanapján – február 1-jén – rögtön útra kelt egy olimpiára, hogy időben ott legyen a pénteken kezdődő pekingi téli játékok helyszínén. Ha már az olimpia, az 57 éves sportvezető a megválasztásakor úgy fogalmazott: most nagyobb a felhajtás körülötte, mint amikor 1988-ban, Szöulban győzött. Pedig akkor egyesben és négyesben is diadalmaskodott kajak-kenuban. Szólóban az NDK-s Andreas Stählét és az új-zélandi Paul MacDonaldot megelőzve lett olimpiai bajnok, a csapathajóban pedig Ábrahám Attilával, Csipes Ferenccel és Hódosi Sándorral végeztek a szovjet, valamint a keletnémet egység előtt. Négy évvel később ezekben a versenyszámokban ezüstérmes lett Barcelonában, emellett hatszoros világ-, 29-szeres magyar bajnok. A kor klasszisaként az Eb-aranyaitól is roskadozhatnának a polcok, csakhogy a sportági kontinensviadalt nem rendezték meg 1970 és 1996 között.

SZÁGULDÓ SPORTVEZETŐ

A dicsőségfal önmagában nem lenne garancia arra, hogy valaki eredményesen vezesse a MOB-ot, ám Gyulay Zsolt már sportvezetőként is bizonyított. A Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatói tisztségét 2010 óta tölti be, azóta 51 nagy nemzetközi verseny szervezését vezényelte le – köztük 12 Forma–1-es futamét –, évi 200–400 ezer helyszíni látogatóval. Közben 2011 és 2014 között a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnöki teendőit is ellátta. Hosszú út vezetett azonban jelenlegi pozíciójába, ami úgy kezdődött, hogy már aktív versenyzőként elvégezte a Testnevelési Főiskola szakedzői szakát, majd a Külkereskedelmi Főiskolát. Mindkét irányvonal fontos szerepet töltött be az életében: bár 1997-ben alulmaradt Angyal Zoltánnal szemben a kajak-kenu szövetségi kapitányi posztért, ekkor már az Arena sportszergyártó cég marketingigazgatójaként dolgozott. A futballban is szerepet vállalt: 2001 és 2004 között az Újpest FC-t működtető kft. ügyvezető igazgatója volt. Visszatérve a sportágához, a Magyar Kajak-Kenu Szövetségben előbb tudományos és sportegészségügyi igazgatóként volt jelen, majd az olimpiai bajnokokat képviselte. A szövetség alelnöke lett 2011-ben, ezt a tisztségét a MOB-ban már 2009-től betöltötte. Bár 2010-től a mogyoródi versenypálya lett a második otthona, közben más feladatokat is kapott: 2012 októberében kinevezték a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezetőjének. Az összefér-

hetetlenség miatt a Hungaroring Sport Zrt.-nél ebben az időszakban csak az elnöki poszttal járó feladatokat látta el, a vezérigazgatói tisztséget nem.

Mivel Gyulay Zsolt a rangos nemzetközi versenyek rutinszerű lebonyolításán túl az üzleti élet területén is hatalmas tapasztalatot szerzett, már akkor nagy esélyesnek tartották, amikor még be sem jelentette, hogy indul a MOB megüresedő elnöki székéért. Végül a január 29-i közgyűlésen megjelent 48 szavazásra jogosult tag közül 34 rá voksolt, míg a másik jelölt, Hajdu Balázs ügyvéd, olimpikon vitorlázó 14 szavazatot gyűjtött be. A megválasztása után Gyulay elismerte, hogy az elmúlt hetek megterhelők voltak, de „ilyenkor az embernek ki kell lépnie a komfortzónájából”. Jól működő olimpiai bizottságot szeretne vezetni, ehhez pedig az első lépés a pekingi téli játékok után nekiállni az új alapszabálynak. „Jelen pillanatban egy csonka közgyűlése van a MOB-nak, hiányoznak többek között a klubok, a sporttudomány, az Olimpiai Bajnokok Klubjának és a Sportegyesületek Országos Szövetségének képviselői. Őket nem lehet kihagyni, az egyeztetések alapján a jelenlétükre nagy az igény” – mondta az új elnök, akinek a mandátuma a 2024-es tisztújító közgyűlésig tart.

BÜSZKE TÁVOZÓ

Az előzmények ismertek: a 2017-ben megválasztott, pozíciójában 2020 júniusában megerősített eddigi elnök, Kulcsár Krisztián a december 30-i közgyűlésen a maga által kezdeményezett bizalmi szavazásban nem kapta meg a támogatói többséget, majd január 31-i hatállyal lemondott. Búcsúzó írásában köszönetet mondott azért, hogy négy és fél évig vezethette a MOB-ot, majd felelevenítette, hogy 2017-ben „egy a korábbi években számtalan feladattal, jelentős létszámú stábbal és komoly állami forrásokkal rendelkező, de ezektől frissen megfosztott, letargiában lévő szervezetet” vett át. Együttműködést hirdetett, segíteni kívánta a sportágakat a nemzetközi jelenlétük erősítésében, valamint a budapesti olimpia ügyét is kiemeltként kezelte. Mérleget vonva közölte, hogy MOB-elnökként 1198 munkanapon 251 alkalommal vett részt az olimpiai család hazai eseményein, és a különböző ötkarikás eseményeken zajló folyamatos jelenléten kívül 147 olyan nemzetközi találkozója volt, amelyen az olimpiai mozgalom jeles külföldi képviselőivel egyeztetett. Kulcsár büszke arra, hogy elnöksége idején fogadták el a MOB Ötkarika Frissen Festve című tízéves szervezeti stratégiáját, valamint létrehozták a független etikai bizottságot és a sportolói bizottságot.

Kulcsár Krisztián az utódjának, Gyulay Zsoltnak is sok sikert és kitartást kívánt. Az új elnöknek az a célja, hogy megvalósítsa az általa kitűzött 200+200 programot: a párizsi olimpiára a magyar csapat érje el a 200 kvótát, illetve 2030-ra a 200. magyar olimpiai aranyérmet – most 183-nál tartunk. Viszonyításképp:

a magyar olimpiai csapatot 173-an képviselték 22 sportágban a tavaly nyári tokiói játékokon, azaz népesebb delegáció indítására irányul a terv. Ami pedig az aranyérmeket illeti, azok gyűjtögetésére nemcsak a 2024-es párizsi és a 2028-as Los Angeles-i nyári olimpián van lehetőség, hanem télen is: az idén Pekingben, négy év múlva pedig Milánóban és Cortina d’Ampezzóban. Aligha lennének havas-jeges környezetben is vérmes reményeink, ha nincs a nagy magyar sikert hozó 2018-as phjongcsangi olimpia. De volt: a Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor összetételű 5000 méteres rövidpályás gyorskorcsolyaváltó megszerezte Magyarország első téli aranyérmét. Akkor a magyar színeket 19 sportoló képviselte, most csak 14, de az esély ugyanúgy megvan. A mieink közül a rövidpályás gyorskorcsolyázók mutatkoznak be elsőként, az első hivatalos versenynapon, azaz szombaton a női 500 méter selejtezőjében Jászapáti Petra és Kónya Zsófia, míg férfi 1000 méteren Krueger John-Henry, Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor lesz érdekelt, illetve az éremszerzés reményében indul a 2000 méteres vegyesváltó is.

MI MINDENHOL OTT VAGYUNK

Az említett versenyzők mellett Nógrádi Bence és Varnyú Alex került be a rövidpályás gyorskorcsolyacsapatba. Rajtuk kívül alpesi síben Kékesi Márton és Tóth Zita képviseli Magyarországot, műkorcsolyában a Scsetyinyina Julija (Chtchetinina Ioulia), Magyar Márk páros, sífutásban Kónya Ádám és Pónya Sára, hódeszkában pedig Kozuback Kamilla. Nemcsak a mieink esélyeit és csapatösszetételét befolyásolhatja azonban a járvány, lassan már nincs hírértéke annak, ha egy sportoló megfertőződik, és

emiatt a tervezettnél később utazik el Pekingbe, ahol folyamatos tesztelés és buborékrendszer vár a résztvevőkre. Hazánk téli sportnemzetnek a legkevésbé sem mondható, ennek ellenére mind a 23 téli olimpián részt vettünk, és ezeken együttesen 298 sportolónk indult. A férfi rövidpályás gyorskorcsolyaváltó négy évvel ezelőtti történelmi diadala mellett két ezüst- és négy bronzérem, öt negyedik, hét ötödik, valamint négy hatodik hely a magyarok mérlege, ami 66 pontot (39 műkorcsolyában, 24 rövidpályás gyorskorcsolyában, 3 gyorskorcsolyában) jelent. A dobogó második fokára műkorcsolyázók állhattak fel: előbb 1948-ban, St. Moritzban a Kékessy Andrea, Király Ede páros, majd 1980-ban, Lake Placidben a Regőczy Krisztina, Sallay András jégtánckettős. A lehetőség adott, hogy a következő két hétben tovább íródjon a magyar téli történelem.

A phjongcsangi aranyérem óta most már havas-jeges környezetben is bizakodunk.

GYÖNGYÖSI BALÁZS

GREG BERNARDA–ALEXANDER OSTERWALDER–YVES PIGNEUR–ALAN SMITH–TRISH PAPADAKOS

Az üzleti modell és egyes elemeinek (kiváltképp az értékajánlatoknak) a megfelelő megtervezése, illetve kialakítása a piaci sikeresség elengedhetetlen feltétele. Az Értékajánlat-tervezés segít megérteni az értékteremtésben rejlő változatokat, hasznosítani a csapat tapasztalatait és képességeit, elkerülni a működésképtelen ötletekkel való időpazarlást, megtervezni, letesztelni és azt nyújtani az ügyfeleknek, amit ők várnak.

FILM, KÖNYV, KONCERT

JAZZ SHOWCASE

MÜPA | Február 4–6-án immár tizenötödik alkalommal jelentkezik a közép-európai régió egyik legjelentősebb zenei tehetségbörzéje, a Jazz Showcase. A tehetségkutatót tavaly csak a képernyőkön keresztül követhették a műfaj lelkes rajongói, az idén azonban ismét személyesen várják a nézőket a tehetséges fiatal jazzcsapatok bemutatkozására és az esti nagykoncertekre.

ÖRÖKSÉG

KELEMEN BARNABÁS ÉS AZ ANIMA MUSICÆ KAMARAZENEKAR KONCERTJE

Február 9-én a Zeneakadémia Nagytermében Örökség címmel ad egyedi koncertet az Anima Musicæ Kamarazenekar. Mi kapcsolja össze Grieg, Hartmann és Mozart műveit? Az élő hagyomány. A koncerten szólistaként és hangversenymesterként közreműködik Kelemen Barnabás hegedűművész, aki briliáns technikájával és vibráló, szenvedélyes játékával hódította meg a világ legnevesebb koncerttermeit.

KOPASZKUTYA

SZOMJAS GYÖRGY | Teljes körű 2K-s digitális restaurálás után újra bemutatják a mozik Szomjas György 1981-es kultfilmjét. „Le kell menni kutyába, légy a kutyák királya!” – üvölti a mikrofonba Bill és Hobo a tízezernyi tabáni rajongó előtt. Hosszú volt az út, amíg a lepukkant vidéki „művházakban” turnézó, feldolgozásokat előadó Colorado zenekarból igazi rockbanda lett. Az átütő sikerű tabáni koncertet azonban a menedzser (Schuster Lóránt) vérző orral hallgatja, miután a banda tagjai a fellépés előtt megverték, mert most sem jött ki a tévé. Pedig a siker mégiscsak neki köszönhető – igaz, erre már senki sem emlékszik…

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

KOCKA ÉS KATEDRÁLIS

GEORGE WEIGEL | Miért látják olyannyira másként a világot az európaiak és az amerikaiak, s miért alkottak eltérő fogalmakat a XX. századi demokráciáról? George Weigel két civilizációt állít ellentétbe – a párizsi Grande Arche modernista „kockáját” és a NotreDame-székesegyházat létrehozó kultúrát –, s úgy érvel, hogy a szekularizáció elfogadása vezetett ahhoz a morális válsághoz, amely felőrli Európa lelkét, veszélyezteti jövőjét. A szerző szerint e „probléma” eredete az európai szellemi életben a XIX. század folyamán létrejött ateista humanizmusra vezethető vissza, mert ez indította el azt a történelmi folyamatot, amely két világháborút, három totalitárius rendszert eredményezett.

HIRDESS!