A TÁMOGATÁSPOLITIKA ÁRA ÉS KÖLTSÉGE

A POZSONYI MENTŐÖV

SZAKÍTÓPRÓBÁJA

A TÁMOGATÁSPOLITIKA ÁRA ÉS KÖLTSÉGE

Múlt szerdán a pozsonyi törvényhozás Zuzana Čaputová köztársasági elnök vétóját letörve ismételten elfogadta a pénzügyi tárca által kidolgozott infl ációellenes csomagot. Az elsősorban a gyermekes családokat segítő intézkedés megosztotta a koalíciós pártokat, és a sajátos szlovákiai szabályozás miatt az önkormányzatokat is nehéz helyzetbe hozza.

ZUZANA ČAPUTOVÁ ÁLLAMFŐ. SZERINTE NEM LEHET JÖVŐ ÉVI TÁMOGATÁSOKRÓL DÖNTENI, AMÍG NINCS ELFOGADOTT BÜDZSÉ

A 2020 márciusa óta kormányzó szlovákiai négypárti koalíciót megosztó viták nem új keletűek, az elmúlt hetekben is írtunk a kabineten belüli törésvonalakról. Tulajdonképpen a ciklus kezdete óta feszül egymásnak a legnagyobb kormánypártot, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) mozgalmat vezető Igor Matovič és a jobboldali-liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártot elnöklő Richard Sulík gazdasági miniszter. Matovič tavaly tavasszal az állandósult koalíciós válság miatt távozni kényszerült a kormányfői székből, de a Heger-kabinet pénzügyminisztereként is folytatódtak a konfliktusok közte és Sulík között.

KÜLSŐ SEGÍTSÉG

A koalíciós viszályokat már beárazta a szlovák közvélemény, de elemzők szerint az inflációellenes csomag parlamenti elfogadása egy fontos szempontból mégis új helyzetet teremtett, és megnövelte a pozsonyi pártszövetség felbomlásának az esélyét. A pénzügyi tárca beterjesztését ugyanis az SaS támogatásának a hiányában csak az ellenzék egy részének a segítségével tudták átvinni a parlamenten. Sulíkék válaszul kivonultak a koalíciós tanácsból (a kormánypártok egyeztető testületéből), ami ugyan nem visszafordíthatatlan lépés, de komoly törést jelent, a törvény-előkészítő munkát is akadályozza.

Jellemző módon az inflációellenes csomagról a parlamenti beterjesztés előtt a kormányon belül hetekig késhegyig menő viták zajlottak. Ez már önmagában magyarázatot ad arra, miért késlekedett a Heger-kabinet a pénzromlás kedvezőtlen hatásait enyhítő érdemi lépések meghozatalával, miközben a régió országai már hetekkel, hónapokkal korábban mozdultak.

Az SaS a pénzügyi tárca családtámogatási javaslatai kapcsán azt kifogásolta, hogy az intézkedések figyelmen kívül hagyják a rászorultsági elvet, vagyis a kormány ahelyett, hogy célzottan támogatná a bajba jutott famíliákat, általános pénzszórásba kezd. A liberálisok végül a kormányülésen nem vétózták meg a minisztérium előterjesztését, így az a parlament elé kerülhetett. Sulíkék vélhetőleg azzal számoltak, hogy a támogatásuk nélkül a javaslat elbukik a törvényhozásban, hiszen a népszerűségi listákat vezető szociáldemokrata pártok (a Hlas – SD és a Smer – SD) aligha dobnak mentőövet Matovičnak. A számításba ott csúszott hiba, hogy a választások óta több részre szakadt szélsőjobbos Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) listáján bejutott képviselők egy része megszavazta az előterjesztést, s ez elég volt annak elfogadásához. Matovič számára ez kétségkívül komoly politikai sikert jelentett, a szlovákiai nyilvánosságban azonban nagy felzúdulást váltott ki, hogy a koalíció a gyakorlatilag politikai karanténban lévő szélsőségesek voksaival vitte át a javaslatot.

AZ ELNÖKNŐ AKCIÓJA

Az inflációellenes pakk körüli politikai viták azonban ezzel még korántsem értek véget. A parlamenten kívüli balliberálisok támogatásával megválasztott Zuzana Čaputová köztársasági elnök megvétózta a törvényhozás döntését. Az államfő álláspontja szerint alkotmányellenes, hogy a következő évre vonatkoztatva a költségvetés elfogadása előtt döntsenek a büdzsét érintő kérdésekben. A pénzügyi tárca által kidolgozott intézkedéscsomag ugyanis az idei 250 millió euró mellett a 2023-as évre havi 100 millió, vagyis éves szinten 1,2 milliárd eurót szán a gyermekek után járó családi támogatásokra.

Ezt követően került a múlt szerdán ismételten a pozsonyi törvényhozás elé az inflációellenes pakk. A korábbi szavazás gyakorlatilag megismétlődött; a ciklus kezdete óta politikai karan-

A NAGYTÁRKÁNYI NAGY CSALÁD EGYTEHENES GAZDASÁGA. A MAGAS INFLÁCIÓ A TAKARMÁNY ÉS A TEJTERMÉKEK ÁRÁBAN IS JÓL ÉRZÉKELHETŐ

ténban lévő szélsőjobboldali képviselők voksával az SaS támogatása nélkül is átment a javaslat. Ezzel eldőlt, hogy az intézkedéscsomag júliustól hatályba lép, de Čaputová jelezte: fenntartja korábbi kifogásait, és az alkotmánybírósághoz fordul.

A pakk részeként júliusban egyszeri alkalommal megemelt öszszegű családi pótlékot, 25,88 helyett 100 eurót kapnak a gyermekes családok, illetve további mintegy százezer rászoruló ugyancsak egyszeri 100 eurós juttatásban részesül. A kormány ennek fedezetére 133 millió eurót fordít. A köztársasági elnök vétója ezekre a lépésekre nem vonatkozott.

TILTAKOZÓ ÖNKORMÁNYZATOK

Szlovákiai sajátosság, hogy a települési önkormányzatoknak jutó költségvetési forrásokat a természetes személyek által befizetett jövedelemadóból forgatják vissza. Mivel a pénzügyi tárca az inflációellenes csomag részeként megnövelte a gyermekek után járó adókedvezmény összegét, ez az önkormányzatok esetében már 2022 második felében óhatatlanul bevételkieséshez vezet. Az energiaárak emelkedése a fenntartói feladatokat ellátó helyhatóságokat már eddig is nehéz helyzetbe hozta, s ahelyett, hogy a megnövekedett költségek finanszírozására kompenzációt kapnának a kormánytól, további forráskivonással kell szembesülniük. A települési önkormányzatokat tömörítő Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) ezért még májusban sztrájkkészültséget hirdetett. Ezen helyhatóságok ellehetetlenítése miatt a felvidéki magyar egységpárt, a Szövetség is több ízben tiltakozott.

BOCSÁNATKÉRÉS, FORRÁSKERESÉS

Eduard Heger kormányfő és Igor Matovič pénzügyminiszter a múlt szombaton újabb intézkedést jelentett be. A tervek szerint a kormány szeptemberben egyszeri 500 eurós támogatásban részesítené a közalkalmazottakat. (A juttatás nem vonatkozik az egészségügyi és szociális dolgozókra, sem a katonákra, ezekkel a csoportokkal külön foglalkozik majd a kabinet.) Egyúttal Matovič békülékeny gesztusként a korábbi személyeskedő támadások miatt bocsánatot kért Richard Sulíktól, s együttműködésre szólította fel a gazdasági minisztert és pártját. Az SaS közleményben úgy reagált: ha látni fogják, milyen forrásokból teremtené elő a pénzügyi tárca a közalkalmazottak dotációjához szükséges 200 millió eurót, készek támogatni a javaslatot.

A HÁZELNÖK IS PÉNZT ÍGÉR

Az ígéretcunamiból a szintén koalíciós párt Sme rodina (Család Vagyunk) első embere, Boris Kollár házelnök sem szeretett volna kimaradni. Egy múlt vasárnapi tévéműsorban mondta el, hogy a nyugdíjasok a júliusban folyósított 13. havi nyugdíj mellett karácsony előtt további kompenzációra számíthatnak. Azt is belengette, hogy még az idén a minimálbért is megemelhetik, de sokat sejtetően részleteket nem árult el. Jelezte: a megemelt minmálbér ügye a pénzügyminiszter feladata.

A házelnök megszólalása úgy is értelmezhető, hogy a további politikai támogatásért cserébe a pártja által vezetett szociális tárca is jól kommunikálható eredményeket akar felmutatni. Megjegyzést érdemel, hogy a szlovákiai időskorúaknak járó pluszjuttatás valóban indokolt, hiszen a nyugdíjak vásárlóértéke ebben az esztendőben nagyot zuhant északi szomszédunkban. Miközben májusra az éves infláció 12,6 százalékra nőtt, a nyugdíjakat az év elején csak szerény mértékben, alig egy százalékkal emelték. A kormány az évközi emelés helyett a karácsonyi nyugdíjprémium nyári kifizetésével igyekezett kárpótolni a szépkorúakat.

KOLEK ZSOLT