MUNKAERŐPIAC Hogyan boldogulnak a nők hazánkban?

HOGYAN BOLDOGULNAK A NŐK HAZÁNKBAN?

MUNKAERŐPIAC | A KSH adatai szerint ez év március–májusában 4,693 millióan dolgoztak Magyarországon, több mint 2,2 millió nő s csaknem 2,5 millió férfi . A foglalkoztatás bővült az előző esztendőhöz képest. A hölgyek helyzete kifejezetten jónak számít, az Európai Unióval összevetve is.

A munkanélküliek száma kevesebb mint 165 ezer fő volt március–májusban, közülük 92,5 ezer férfi és 72,2 ezer nő. A korábbi években soha nem dolgoztak a tavaszi hónapokban majdnem 4,7 millióan nálunk, s ilyen alacsony sem volt a munkanélküliség szintje. A statisztikákban már negyedik alkalommal látunk százezres foglalkoztatásbővülést. Hat számjegyű növekedés korábban csupán a 2013–16-os időszakban volt kimutatható, tehát a munkaerőpiaci javulás dinamikája is kimagasló.

DOLGOZNAK A NŐK

Fontos megjegyezni, hogy most a bővülés háromnegyedét a hölgyek adják. Az unió országainak közel kétharmadában már a múlt év végén is kicsit nagyobb volt a nők helyzetének a javulása, mint a férfiaké, de ilyen mértékű többletet máshol nem tapasztalhattunk, mint nálunk. A korcsoportok szerinti bontásban a harmincas és a negyvenes éveikben lévő, az iskolázottság alapján pedig a középfokú végzettségű hölgyek adták a növekedés nagy részét. Ágazati szempontból a feldolgozóipar, a kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás adta a bővülés több mint kétharmadát. A teljes gyarapodás harmada a munkanélküliek, a kétharmada az inaktívak számának a csökkenéséből fakadt.

Sokszor kritizálják a feministák hazánkat azzal, hogy az elmúlt évtizedben a férfiak foglalkoztatásának a növekedése nagyobb volt, mint a nőké. Most, a járvány után már a hölgyeké a nagyobb. Így az általuk oly fontosnak tartott nemek közti foglalkoztatási differencia is tovább csökken manapság. E különbséggel eddig is a tagállamok középmezőnyébe tartoztunk, már évek óta kisebb az eltérés az EU átlagánál.

KIS KÜLÖNBSÉG

Itthon a nemek közti valaha mért legkisebb különbséget a 2010 előtti pénzügyi válság idején tapasztaltuk. Akkor a férfiak foglalkoztatási rátája jóval többet romlott, mint a nőké. 2010 után az uraknak ezt a visszaesést is kompenzálni kellett. A hölgyek munkáltatása 2020 második negyedében az uniós középértéknél kisebb mértékben zsugorodott, majd a harmadik negyedévtől viszszapattant a járványt megelőző szintre, s a múlt esztendő második felétől komoly növekedés látható. A differenciamérséklődés ellenére szerintem nagyot hibázunk, ha a nők foglalkoztatási dinamikája (javulása vagy romlása) helyett a nemek közti különbségre fókuszálunk! Elfogadhatatlan, a döntéshozókat és az érdeklődő nagyközönséget is tévútra viszi, ha egy országot ennek alapján minősítünk. Nem ott boldogulnak jobban a hölgyek, ahol kisebb az eltérés, hanem ott, ahol mindenkinek van biztos munkája, megélhetése. Mind a férfiak, mind a nők foglalkoztatási rátája az összes szegmensben magasabb nálunk, mint az EU átlaga.

Kijelenthető, hogy az iskolai végzettség hiánya itthon kevésbé gátja a hölgyek munkáltatásának, mint az unió számos országában, míg 2010-ben ennek épp az ellenkezője volt igaz. Magyarországon a 20–64 évesek körében az alapfokú iskolázottságúak vagy a végzettséggel nem rendelkezők aránya jóval kisebb az EU-s középértéknél. A közép- és felsőfokú végzettségűek foglalkoztathatósági kompetenciái kiválóak, mindenhol elismerik, hogy nemzetközi viszonylatban is nagyon jó szakembereink vannak.

Az unióban a legutolsó, tavalyi negyedik negyedéves adatok szerint a férfiak munkanélküliségi rátája 6,2, a nőké pedig 6,9 százalékos volt, míg nálunk, mint jeleztük, a 2022. március–májusi időszaki a legutóbbi érték: itt a fenti arány az uraknál 3,6, a hölgyeknél 3,2 százalék. Tehát itthon az EU-val ellentétben a hölgyek kisebb hányada állástalan.

FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA*

2460 2134 2488 2205

2021 2022

*Adott év, III–V. hó Forrás: KSH, készítette: Szalai Piroska

NŐI VEZETŐK

Az unióban a vezetők harmada nő. Nálunk 2010-től a pandémiáig kétötöd körül volt az arányuk, ekkor a legjobbak között voltunk. Akadt olyan év, hogy a második legmagasabb rátát mi értük el. A Covid hatására egy kicsit zsugorodott nálunk ez a hányad, de így is jóval az EU-s átlag felett állunk. A közösség országai körében a legnagyobb arányt Lettország érte el 48, a legkisebbet pedig Luxemburg és

Ciprus 21 százalékkal, de Hollandiában is csupán 26 százalékos a ráta.

A gyermekes nők esetében, úgy vélem, zsákutca, ha a gyermekszám szerint csoportosítva vizsgáljuk őket, inkább térjünk át a legfiatalabb sarj kora alapján történő szegmentációra, hisz mind az unió átlagában, mind nálunk igaz, hogy a gyermektelen nők foglalkoztatási arányánál nagyobb az egygyermekeseké, ha az ifjonc 12 éves vagy idősebb, valamint a kétgyermekeseké, amennyiben a legfiatalabb csemete is már legalább hatesztendős.

Kisgyermekes az a hölgy, akinek van hatévesnél fiatalabb (azaz még nem iskolás) gyermeke is. Ők a fokozottabb figyelmet kívánó csoport, de ez csupán átmeneti időszak, mert a kicsik megnőnek.

Az Eurostat múlt évi legfrissebb adatai szerint a kisgyermekes nőket tekintve is a tagállamok legjobbjai között vagyunk. E szegmensben a 25–54 éves hölgyek (akiknek a legfiatalabb gyermeke még nem töltötte be a hatéves kort) 73 százaléka dolgozott, ezzel a nyolcadik helyen állunk az unióban. Tavaly óta minden tagállamban foglalkoztatottnak kell tekinteni a szülési szabadságon levő nőket, azaz az olyan édesanyákat, akik a gyermek születése előtt dolgoztak.

A 6–11 esztendős és a 12 évesnél idősebb gyermeket nevelő hölgyek foglalkoztatási rátája szintén jóval az EU középértéke feletti nálunk. Igaz ez az egy-, a kétgyermekesekre és a nagycsaládosokra is. Sőt mind az alapfokú, mind a közép- és felsőfokú végzettségű anyákra. 2014-től, a gyed extra bevezetésétől az anyáknak lehetőségük van a gyermek féléves korától munkát vállalni a gyed mellett, így minden család a saját igénye szerint dönthet. Az eltelt nyolc esztendőben közel négyszázezren éltek ezzel, s a gyed mellett bármennyit vagy a gyes mellett heti 30 órát meghaladó mértékben dolgoztak is.

A kisgyermekes anyák iskolázottsági szintje folyamatosan nő. Tavaly 40 százalékuknak volt felsőfokú végzettsége – 2010-ben ez az arány még csupán 25 százalék volt. Számos olyan terület van, melynek esetében a diploma megszerzése után különféle szakvizsgákat kell tenni ahhoz, hogy az adott szakmát magas fokon művelhesse valaki. Ezek a vizsgák általában bizonyos gyakorlati időt is megkövetelnek. 2014 előtt szinte lehetetlen volt a kisgyermekes anyáknak a gyed/ gyes időszaka alatt igazolni a gyakorlatot. Érdemes tudomásul vennünk, hogy a gyed extra nem csupán a karrierista nők hóbortját kielégítő intézkedés, hanem jelentősen hozzájárult a fekete- és a szürkefoglalkoztatás csökkenéséhez, továbbá a magasabb iskolai végzettségű dolgozó anyák gyermekvállalásához is.

101,1 97,0 92,5 72,5

2021 2022

*Adott év, III–V. hó Forrás: KSH, készítette: Szalai Piroska

JOGTALAN KRITIKÁK

Időről időre előkerülnek a keresetkülönbségekkel kapcsolatos bírálatok is. E mutatót minden szervezet máshogyan számolja. Az Eurostat a tízfősnél nagyobb szervezetekben tevékenykedő összes nő és az összes férfi átlagkeresetének a különbségét osztja el a férfiak átlagkeresetével. Nem igaz, hogy az azonos munkakörben dolgozók közti eltérést nézik, mert ehhez nincsenek adatok. Mindig is lesz különbség, hiszen például a több évtizedes munkatapasztalattal felvértezett mozdonyvezető férfiak fizetése nagyobb a pályakezdő szociális területen dolgozó nőénél. Csak a bruttó órabérrel számolnak. A mérésnek nem része az év folyamán bármikor megkapott jutalom, bónusz, a 13. havi fizetés vagy egyéb más nem rendszeres elem (például az egészségügyi dolgozók 2020. júniusi egyszeri 500 ezer forintos juttatását, az idei hathavi fegyverpénzt vagy a gyermekesek szja-visszatérítését sem számolják), sőt a mezőgazdasági és a közigazgatási dolgozókat nem is vonják be a vizsgált körbe. Az Eurostatnál a legfrissebb érték 2020as – itt az unió átlaga 13 százalék volt, a magyar érték pedig 17,2.

Az OECD már az ötfősnél nagyobb szervezeteket vizsgálja, s nem az átlagokat, hanem a mediánokat hasonlítja össze, így náluk 2020-ban a mi értékünk 9,9 százalék volt, az EU 27 országának a mutatója 10,8, az OECD-államoké pedig 11,6.

E mutatók egyike sem tükrözi sem a nők, sem a családok anyagi helyzetét, s teljességgel alkalmatlan bármilyen fejlesztési terv, projekt célkitűzése kapcsán használni ezeket. Mondom ezt annak ismeretében, hogy még az ENSZ fenntarthatósági céljai között is alkalmazzák őket.

Ahogy az előbb is írtam, soha nem lesznek nullák ezek a különbségek, annak ellenére, hogy a közszférában kötelező a bértábla szerinti bérezés, s nincs külön női és férfibértábla, a versenyszférában pedig az azonos kompetenciákkal bíró nő és férfi esetében csak azért, mert férfi valaki, biztosan nem ajánl neki nagyobb bért a munkáltató, nem csökkentheti ezért a tulajdonos profitjának egy részét.

Az Eurostat szerint 2019-ben az unióban a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatával élők 53, nálunk 52 százaléka volt hölgy. 2017-től hazánkban e nők aránya jóval kisebb az EU átlagánál. 2019-ben a hetedik legalacsonyabb volt a tagállamok körében, mindössze a teljes női lakosság 17,8 százaléka, míg az unióban 22,3-et tett ki ez az érték. 2010ben nálunk e hányad még 32 százalék volt, míg az EU-ban 25,6. Azóta a második legnagyobb javulást vittük végbe, így három évvel ezelőtt az urak és a hölgyek mutatója majdnem egyforma lett, mindössze 0,1 százalékpont az eltérés. Nálunk a második legkisebb a nők hátránya.

Ezen index sokkal alkalmasabb az anyagi helyzet megítélésére, mint a fizetéskülönbség. A háztartásokban élő öszszes nőre kiterjed, nem csak a foglalkoztatottakra, s számos ismérvet figyelembe véve készül. A mutatót nem csupán a bérek növekedése javítja, hanem a jelentős adókedvezmény vagy a háztartás bármilyen nem rendszeres bevétele is. Például, mint fentebb jeleztük, 2020 júniusában az egészségügyi dolgozók (ebben az ágazatban tevékenykedik arányaiban a legtöbb nő) egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítése ezt az indexet javította, míg az Eurostat a bérkülönbségek számításakor nem vette figyelembe.

Fontos kitérni arra is, hogy jelentősen zárult a bérolló hazánkban mind a férfiak, mind a nők esetében. Az OECD adatai szerint a szervezet statisztikáiban szereplő 42 ország közül 2020-ban, a járvány első évében hazánkban volt a nőknél a harmadik legkisebb a legfelső és a legalsó decilis átlagkeresetének a különbsége, valamint 2010 és 2020 között a legnagyobb csökkenés nálunk következett be. Ez is hozzájárult a hölgyek megélhetésének nagymértékű javulásához.

SZALAI PIROSKA