MEGÁLLAPODÁS Szerb villanyszámla koszovói felségjellel

ERŐMŰ A PRISTINA MELLETTI, ALBÁN TÖBBSÉGŰ OBLIQ (OBILIĆ) VÁROSKÁBAN. A SZERB SZOLGÁLTATÓNAK TALÁN KIFIZETIK AZ INNEN VÁSÁROLT ÁRAMOT ÉSZAK-KOSZOVÓBAN

SZERB VILLANYSZÁMLA

KOSZOVÓI FELSÉGJELLEL

MEGÁLLAPODÁS | Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta egyre nagyobb uniós, valamint amerikai nyomás nehezedik Belgrádra és Pristinára, hogy folytassák a párbeszédet. Előbbinek el kellene ismernie Koszovó államiságát, utóbbinak különleges státust, autonómiát kellene biztosítania a területén élő szerbségnek, létre kellene hoznia a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. Egyelőre ez távolinak tűnik, de egy biztató jel már van.

Miközben az Európai Unió a Belgrád és Pristina között megrekedt legmagasabb szintű – Aleksandar Vučić szerb államfő és Albin Kurti koszovói kormányfő közötti – párbeszéd újrakezdését sürgeti, a múlt héten legalább a tárgyalócsoportok szintjén történt némi előrelépés. A belgrádi és pristinai küldöttség tárgyalóasztalhoz ült Brüsszelben, s hosszú évek után végre egy lényeges megállapodást is megkötött, amely a napjainkban oly fontos energetikai szektort, azon belül az áramszolgáltatást illeti. Az EU különmegbízottja, Miroslav Lajčák által vezetett egyeztetésen a felek megállapodtak egy 2013-as egyezmény alkalmazásában: a szerbek lakta 1200 négyzetkilométeres Észak-Koszovó voltaképpen bizonyos energetikai autonómiát kap.

VÉGE AZ INGYENÁRAM IDŐSZAKÁNAK

A szerbiai villamos művek (EPS) létrehozhatja koszovói leányvállalatát, az Elektrosever céget, amelynek az ottani hatóságok megadják a szükséges engedélyeket ahhoz, hogy Észak-Koszovó négy járásának a területén áramot szolgáltasson és számlázhasson.

A megoldás tiszteletben tartja a koszovói albánok feltételeit is, melyek szerint ez csakis az ottani törvényes keretek között, a helyi előírásoknak megfelelően történhet. A megállapodástól mindenki azt reméli, hogy az észak-koszovói szerbek ezentúl kiegyenlítik a számláikat, mert több mint két évtizede polgári engedetlenségre hivatkozva a többségük semmit se fizet, így a veszteségeket Pristina az államkasszából pótolta.

Az egyezmény értelmében a koszovói Energetikai Szabályozó Testület (ERO) licencet ad ki az Elektrosevernek, majd tíz napon belül aláírják a technikai jellegű megállapodásokat is, amelyek révén a cég lényegében a koszovói energiaellátási rendszer részévé válik. A szerb vállalat megkapja a koszovói hatóságoktól az energetikai azonosító kódot is, amellyel jogot formálhat arra, hogy az említett önkormányzatok területén végezze az áramellátást, a számlázást, a megfizettetést, továbbá az új felhasználók adatbázisba vételét. Amennyiben az Elektrosever nem tenne eleget valamely kötelezettségének a licenc kiállítását követő száz napon belül, megszüntetheti a vele történő együttműködést a koszovói hálózatfenntartó, de csakis az EU illetékeseivel egyeztetve.

DIADAL VAGY ÁRULÁS?

Ahogyan az a megállapodások megkötését követően korábban is lenni szokott, Szerbiában és Koszovóban is vegyes volt a fogadtatás. A kormánypártok elismerően szóltak, hangsúlyozva, hogy érvényesültek az állami érdekek, az ellenzék pedig kritizált. Pristinában például azért, hogy Albin Kurti belement az egyezségbe, noha korábban kizárta ezt. A belgrádi oppozíció radikális jobboldali pártjai egyenesen árulást kiáltottak, azt hangsúlyozva, hogy a koszovói szerbeknek nem lenne szabad a Pristina által meghatározott állami szimbólumokkal ellátott számla alapján fizetniük a fogyasztást. Ezzel Belgrád lényegében elismerte Szerbia tartományának, Koszovónak az önállóságát – szólt a kritika.

Déli szomszédunkban egyébként sem túl nagy az optimizmus a koszovói kérdés rendezése kapcsán, amióta legutóbbi belgrádi látogatásán Olaf Scholz német kancellár kijelentette: Berlin a két ország kölcsönös elismerését várja el a párbeszéd eredményeként. Aleksandar Vučić közölte ugyan, hogy engedjék meg, hogy Szerbia számára legalább olyan fontos legyen a saját területi integritása, mint az EU számára Ukrajnáé, de a német s általában véve a nyugati elvárások módosítására nem számít Belgrád. Vučić legutóbb kifejtette: nehéz körülmények között zajlik majd az ország közeledése az unióhoz, mert azt komplikálni fogja a Koszovóval kapcsolatos közösségi elvárásrendszer és az oroszellenes hangvétel is, amelyhez Belgrád egyelőre nem kíván csatlakozni.

VIRÁG ÁRPÁD