TAGJELÖLTI STÁTUSZ Ukrajna és Moldova

UKRAJNA ÉS MOLDOVA: ÚTON AZ EU-TAGSÁG FELÉ

TAGJELÖLTI STÁTUSZ | Az uniós országok irányítói megállapodtak abban, hogy tagjelölti státuszt kap Ukrajna és Moldova. Ugyanakkor egyelőre nincs szó a Nyugat-Balkánnak az európai közösségbe való integrálásáról.

A Brüsszelben lezajlott EU-csúcs első napján az uniós országok vezetői megadták Ukrajnának és Moldovának a tagjelölti státuszt. Míg a Nyugat-Balkán integrációja nem indult meg, addig Georgia – a korábban Grúziaként ismert volt szovjet tagállam – számára felvázolták a későbbi tagság lehetőségét. Idetartozik, hogy Georgia esetében több állam- és kormányfő, például Mark Rutte holland miniszterelnök is jelentős lemaradásokról beszélt.

KÖZÉPPONTBAN A HÁBORÚ

Miként az várható volt, a kétnapos csúcs első napján az orosz–ukrán háborús helyzetre fókuszáltak. A második napon főként gazdasági kérdések kerültek terítékre. Visszatérve Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszára, a két kandidáló ország vezetői jelezték: felkészültek az ezzel kapcsolatos tárgyalások megkezdésére. A bővítés tekintetében komoly a politikai szándék, melynek „szlengje” Brüsszelben az „egységes uniós álláspont” meghatározás lett. Egyébként már az Európai Ta-

nács gyűlése előtt az Európai Parlament többsége is a támogatásáról biztosította északkeleti szomszédunkat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök először a twitteres oldalán fejezte ki háláját, majd videóhíváson keresztül is szólt az EU-s államok irányítóihoz. Az ukrán és a moldáv vezetők mellett a nyugat-balkáni politikusok is reménykedtek a tagjelölti státusz megszerzésében, tekintettel arra, hogy lehetőségként felmerült ennek a térségnek is az integrációja. (A jelöltség nem biztosít automatikus jogot az unióba való belépésre. Az Európai Bizottság a tagsági kritériumok szerint alaposan megvizsgálja a csatlakozási kérelmet, és a folyamat csak azt követően indulhat meg, hogy az Európai Tanács egyhangúlag határoz a tárgyalások megkezdéséről. Az adott körülményektől függően a tagjelölt államokban szükséges lehet egy reformfolyamat bevezetése, jogszabályaiknak az EU-s jogszabályokkal és normákkal való összhangba hozása, valamint az infrastruktúra és a közigazgatás fejlesztése. A belépési procedúra alatt az aspiráns pénzügyi és technikai segítségnyújtásban részesül a tagságra való felkészülés érdekében – a szerk.)

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke elmondta: a balkáni bővítés lehetősége érzékeny téma, amely sok indulatot kavar, így erre a kérdésre később kell viszszatérni. Fontos az EU kiterjesztésének a kérdése, de kétségtelen, hogy egyre több a vonakodás a közösségen belül – mondta Emmanuel Macron francia államfő, akinek az országa a mai nappal bezárólag az unió elnöki feladatait is ellátja. Különösen a balkáni téma – azon belül is Szófia ellenállása Észak-Macedóniával szemben – az, amely megterhelte a mostani tárgyalásokat. A kérdésről hamarosan szavaz a kormányválságban lévő Bulgária. A helyzet azért pikáns, mert Szófia feltételeket szabott annak érdekében, hogy engedje folytatódni Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásait. Többek között garanciát vár arra, hogy Szkopje tiszteletben tartja a bolgárok jogait.

A BÉKE AZ ELLENSZER

„A háborús infláció egyetlen ellenszere a béke. Mi a béke pártján állunk!” – írta Facebook-bejegyzésében a magyar miniszterelnök az EU-csúcs kapcsán, s több felvételt is közzétett a találkozóról. Orbán Viktor Brüsszelben újságíróknak azt mondta: a dolgok nem néznek ki jól. A kormányfő ismertette, hogy megkapták az utolsó szövegjavaslatot a hatodik szankciós csomag-

ról, és ebben az szerepel: az embargó kiterjedne a tengeren érkező orosz olajra, a vezetéken jövőre azonban nem. „Ez Magyarországnak jó megoldás, nem dobják le az atombombát a gazdaságunkra” – tette hozzá. Bár a javaslatban vannak jó részletek, Orbán Viktor hangsúlyozta: ez számunkra nem elég biztosíték. „Ami nekünk húsba vágó, az az, hogy ha a vezetéken jövő orosz olajjal történik valami – mint arról egyébként már beszéltek az ukránok és mások is –, jogunk legyen tengeren át beszerezni azt, ez a garancia kell nekünk. Ha ezt elérjük, akkor rendben vagyunk” – mondta. Arra a kérdésre, hogy a mentesség nem okozna-e túlzott versenyelőnyt Magyarországnak, és adni kell-e érte valamit cserébe, a miniszterelnök így válaszolt: a szankciókból éppen hogy a nagy külföldi olajcégek gyűjtenek profitot, hiszen felment az olaj ára. Hazánk a kormányfő szerint semmilyen extraprofithoz nem tud jutni, mert azt kérik tőle, hogy olyan beruházásokat hajtson végre a Mol, amelyek nagyon sok pénzbe kerülnének, a termék viszont drágább lesz. Vagyis úgy véli, azt akarják Brüsszelben, hogy költsünk rengeteg

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége üdvözli, hogy Magyarország támogatta Ukrajna európai uniós tagjelölti státuszát, egyben köszönetét fejezi ki a magyar kormánynak azokért az erőfeszítésekért, amelyeket a béke helyreállítása és a humanitárius állapotok enyhítése érdekében tesz. „A kialakult háborús helyzetben valamennyi ukrán állampolgár számára reménykeltő, hogy Ukrajna a jövőben teljes jogú EU-tagországgá válhat” – áll a nyilatkozatban. A KMKSZ előremutatónak tartja, hogy az idén is „folytatódnak az anyaország által indított szociális programok és gazdasági támogatások, amelyek az elmúlt években is nagyban segítették az itt élő közösség megmaradását, vidékünk fejlődését” – zárul a dokumentum.

MI VAGYUNK EURÓPA. A TAGJELÖLTI STÁTUSZ LETT AZ EGYSÉGES ÁLLÁSPONT KIFEJEZŐDÉSE

HELYREÁLLÍTÁSI PÉNZEK

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcsának első napján adott interjút a Reuters hírügynökségnek Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások állásáról. Hangsúlyozta, hogy a kormány nyitott a kompromisszumra, és meg szeretne állapodni a testülettel a helyreállítási pénzek feloldása érdekében, de szerinte a kabinet nem kap elég konkrét felvetéseket az intézménytől. Elmondta továbbá: „Minden forgatókönyvre felkészültünk, ha kell, gyorsan tudunk lépni, s arra szintén ráhangolódtunk, hogy a pénzek nélkül is meg kell élnünk.” Hozzátette: „Ez nem jó szcenárió a számunkra, de anyagilag felkészültünk.” Mint ismert, a magyar kormány egyelőre nem állapodott meg a helyreállítási alap (RRF) forrásainak a folyósításáról, s a 2021–27-es ciklus uniós összegeiről sincs megegyezés.

„Technikai szinten nem állunk rosszul a tárgyalások tekintetében. Most leginkább a politikai akaraton múlik, hogy mikor és hogyan érünk célba” – húzta alá a Világgazdaságnak adott interjúban a brüszszeli tárgyalásokkal kapcsolatban Navracsics Tibor, az uniós források felhasználásáért és területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter. A politikus szerint minden esély megvan arra, hogy az év végéig megszülessen a megállapodás. „Reményeim szerint csak elméleti lehetőség, hogy nem jutunk hozzá az EU-s forrásokhoz” – fejtette ki a miniszter, aki arról is beszélt, hogy e pénzek felhasználását is hozzáigazítják az aktuális árfolyamhoz. Most tervezik 350-ről 375-re módosítani az erre vonatkozó pályát, így a forint gyengülése csak átmenetileg előnyös ebből a szempontból, nem érdemes erre építeni. Az euró bevezetésével kapcsolatban azt mondta: szerinte nem szükségszerű most ezen gondolkodni. AZ OROSZ INVÁZIÓ ELLEN A G7

pénzt finomítóépítésre, aminek az lesz a vége, hogy drágábbá válik a magyaroknak a benzin.

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta: a vezetéken érkező gázra vonatkozó szabályokat később vitatják meg és fogadják el. Külföldi újságíróknak elmondta, hogy semmilyen kompromisszum nem született a büntetőintézkedések ügyében, és úgy vélte, az Európai Bizottság „felelőtlen viselkedése” juttatta Magyarországot nehéz helyzetbe. „Eddig az volt a konszenzus, hogy a bizottság nem nyújt be javaslatokat, amíg a helyzetet megfelelően meg nem vitatták a tagállamok. Az energia nem játék. Ebben az ügyben először megoldásokat kell találni, és utána jöhetnek a szankciók” – mondta a miniszterelnök.

Korlátlan ideig támogatják Ukrajnát a G7 államai – az erről szóló dokumentumot azok az országok is aláírták, amelyek egyes hírek szerint korábban tárgyalásos tűzszünetről beszéltek. A Bajorországban tartott csúcstalálkozójukról készült nyilatkozattervezet szövege szerint a G7-vezetők kötelezettséget vállalnak arra, hogy határozatlan ideig támogatják Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezésben – jelentette a Bloomberg. A hírügynökség értesülései szerint így fogalmaztak a legfejlettebb ipari országok vezetői: továbbra is pénzügyi, humanitárius, katonai és diplomáciai segítséget nyújtunk Ukrajnának, és mindaddig kiállunk mellette, ameddig csak szükséges. A dokumentum szerint a G7 vezetői mérlegelik annak lehetőségét is, hogy az oroszországi importvámokból származó bevételeket Ukrajna támogatására fordítsák.

HAZÁNK A NYUGAT-BALKÁN MELLETT

Jó lenne, ha Brüsszelben és Nyugat-Európa minden fővárosában megértenék: kontinensünk biztonságáról az elkövetkezendő időszakban nehéz lesz beszélni úgy, hogy közben nem integráljuk a Nyugat-Balkánt az EU-ba – mondta a közösségi oldalára feltöltött videójában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető megfogalmazása szerint némi csalódottságot okoztak az Európai Tanács döntései több olyan országban, amely előbbutóbb szeretne az unió tagjává válni. „Mi, akik a Nyugat-Balkán szomszédságában élünk, pontosan tudjuk, milyen jelentősége van e térség stabilitásának. Jó lenne, ha ezt Nyugat-Európában is megértenék” – tette hozzá. Beszámolt arról is, hogy telefonon egyeztetett Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével, akinek elmondta: szintén telefonon beszélt Milorad Dodikkal, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagjával, aki arról számolt be, hogy az ország széttöredezett belpolitikai életében egy olyan kérdés egészen biztosan van, amelyben mindenki egyetért. Ez pedig az európai perspektíva, az európai integráció fontossága. Ezért jó lett volna, jó lenne, ha az EU megadná ezt a segítséget a balkáni államnak, hogy megerősítsük azt az egyetértést a széttöredezett belpolitikai életében, amely a betagozódás fontosságára vonatkozik – húzta alá végezetül Szijjártó Péter.

ZELENSZKIJ UKRÁN ELNÖK A TELEFONNÁL. FELKÉSZÜLTEK A TÁRGYALÁSOK MEGKEZDÉSÉRE SZAJLAI CSABA