LÉTESÍTMÉNYPIAC A Covid után már minden más

A COVID UTÁN

MÁR MINDEN MÁS

LÉTESÍTMÉNYPIAC | Az iroda piac a home offi ce elterjedése után nem lesz már olyan, mint amilyen a koronavírus-járvány kitörése előtt volt – állítja Schmidt József, a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetségének (LEO) elnöke. A szakember szerint a digitalizáció megkerülhetetlen a szakmában. A magyarországi irodák alapterülete összességében nem csökken, de a cégek kisebb munkaterületeket akarnak, s más felosztásban, mint korábban.

Schmidt József pályaelhagyóból pályára visszatérő lett. Az építőmérnök végzettségű szakember karrierje a kereskedelem területén kezdődött, mert a rendszerváltás utáni években mélyponton lévő építőipar nem kínált megfelelő álláslehetőséget a pályakezdő mérnököknek. „Amikor 1992-ben kiváló minősítésű diplomával végeztem, az építőipar még a tapasztalt mérnököknek sem tudott állást adni, nemhogy a pályakezdőknek. Szükségmegoldásként területi képviselőként kezdtem dolgozni egy multinacionális cégnél, ami kalandos volt, mert Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét kellett feltérképeznem értékesítési szempontból. Rövid időn belül a kiemelkedő munkámnak köszönhetően Budapestre kerültem, a Kraft Jacobs Suchard központjába. Ott értékesítési vezetőként dolgoztam és csapatokat építettem. 1999–2002-ben pedig egy óriási lehetőséget megragadva a Győri Keksz tulajdonosához, a globálisan piacvezető United Biscuitshez igazoltam, amely akkor vásárolta fel a kekszgyártás második legnagyobb szereplőjét, a Stollwercket. Ehhez kötődően részt vehettem abban a munkában, melynek folyamán a két gyár teljes termékportfólióját átvilágítottuk, az értékesítési rendszert és stratégiát újragondoltuk, ami még a meglévő gyárak üzemelésére is kihatott” – emlékezett vissza a szakember. Úgy érzi, ennek az időszaknak a legnagyobb tanulsága számára a rendszerépítési tapasztalat megszerzése volt, valamint annak felismerése, hogy ha egy ügyet sikerre akarunk vinni, muszáj mögé látnunk. „Miközben nekem tisztán kellett látnom ahhoz, hogy eredményes döntéseket hozzak, sokan féltették az általuk évek-évtizedek alatt megszerzett információikat. Ezért egyértelmű volt, hogy meg kell szereznem a kollégák bizalmát és elismerését ahhoz, hogy hozzájussak azokhoz az információkhoz, amelyek nélkül nem lehet reálisan dönteni. Ráadásul az akkor zajló iparági gigafúzió arra is ráébresztett, hogy a világ folyamatosan változik, ami tőlünk is állandó alkalmazkodóképességet kíván meg” – részletezte a LEO elnöke.

MINTEGY HÚSZ ÉV AZ INDULÁS ÓTA

Ezekkel a tapasztalatokkal felvértezve választotta az akkor kínálkozó álláslehetőségek közül az egyetlent, amelyik nem a kereskedelemhez kötődött. 2003ban így csatlakozott a száz százalékban magyar tulajdonú Future Clean Rt. csa-

„Az egykori iparági gigafúzió arra is ráébresztett, hogy a világ folyamatosan változik, ami tőlünk is állandó alkalmazkodóképességet kíván meg” – Schmidt József.

patához vezérigazgató-helyettesként. Mivel úgy határozott, hogy az eredeti szakmájához legközelebb eső létesítményüzemeltetés világában folytatja tovább, a mélyebb szakmai tudás megszerzéséért a Budapesti Műszaki Egyetem facility management képzését is elvégezte. „Amikor váltottam, tisztában voltam azzal, hogy miközben egy multinál jól felépített szisztémák mellett mindig flottul mennek a dolgok, egy idehaza akkor még gyerekcipőben járó üzletágban, egy magyar tulajdonú cégnél bőven van még csiszolnivaló a rendszeren. Szerencsére a tulajdonosi kör nyitottságának köszönhetően úgy volt mandátumom a műszaki üzemeltetéshez kapcsolódó üzletág felépítésére, hogy közben a multikörnyezetből hozott szemlélet és vállalati kultúra meghonosítására is lehetőségem nyílt. Meggyőződésem: ennek is nagy szerepe volt abban, hogy ha mondjuk megnézzük a karácsonyi rendezvényeinket, ott 15-2025 éves törzsgárdatagságot is felmutatnak a leghűségesebb munkatársaink” – magyarázta az üzletember.

PLUSZSZOLGÁLTATÁSOK

Mindennek eredményeként vált az egykor csak takarítást és őrzés-védelmi tevékenységet folytató cégből mára Future FM Zrt.-ként modern létesítménygazdálkodással foglalkozó társaság. Az immár három évtizedes, összesen több mint egymillió négyzetméter alapterületen létesítményeket kezelő, több ezer munkavállalót alkalmazó, 20 milliárd forint feletti forgalmú vállalat ennek szellemében országos lefedettséggel felvértezve, jelentős gyárakat, irodaházakat, egyéb objektumokat – például a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér földi kiszolgálólétesítményeit – üzemeltetve már e szegmens teljes portfólióját kínálja ügyfeleinek. A műszaki üzemeltetés, kivitelezés, a takarítás és az őrzés-védelem mellett mára olyan pluszszolgáltatásokat kínál, mint a gépjárműflotta-kezelés, az étkeztetés, a kertészet vagy éppen az iratarchiválás és -digitalizálás.

Mivel Schmidt József mindig a csapatmunkában és az együttműködésben hitt, már 2006-ban szerepet vállalt az akkori idők legfontosabb létesítménygazdálkodáshoz kötődő szakmai szervezetében. Később pedig, az új igényeket felismerve a LEO létrehozásában is aktívan részt vett. A Covid-időszak egyértelműen megmutatta, hogy a létesítménygazdálkodóknak a bajban nem versenytársként, hanem partnerként kell egymásra tekinteniük. Nem véletlen, hogy a járvány kitörését követően folyamatosan megbeszélték egymással a jó példákat és a rossz tapasztalatokat.

KÖZÖS PONTOK

„A Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetségének a megalapítására azért került sor, mert a legnagyobb cégek vezetőivel rendszeresen konzultálva úgy éreztük, a piaci verseny mellett megvannak azok a közös pontok, amelyek mentén az egész szakma képviseletéhez és fejlődéséhez nélkülözhetetlen együttműködésre van szükség. Egy baráti beszélgetésből kiindulva végül így került sor arra, hogy a tíz legnagyobb vállalat vezetői a szakmai-

LISZT FERENC NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR. A LÉTESÍTMÉNY ÜZEMELTETÉSÉNÉL TELJES PORTFÓLIÓT KÍNÁLNAK

ság jegyében 2013-ban megalapították a mára 43 tagúra bővült LEO-t. A szervezetnek meghatározó szerepe van a szakmai standardok meghonosításában, a közös érdekképviseletben, a hiánypótló kiadványok megszerkesztésében és a legújabb nemzetközi trendek bemutatásában” – taglalta a szövetség elnöke.

A szervezet hét évvel ezelőtt ennek szellemében indította útjára a Szeretem a szakmám című szakiskolai pályázatot, melynek keretében a biztos megélhetést kínáló létesítménygazdálkodás felé orientálják a pályakezdő fiatalokat. Közülük a legjobbak a napokban zajlott díjkiosztón vehették át elismeréseiket az új Néprajzi Múzeumban. „A LEO égisze alatt, az év elején mutattuk be azt az egyedülálló, folyamatosan frissülő digitális jogszabálygyűjteményt, amely mindig az aktuális információkkal segíti a tagvállalatainknál dolgozó szakemberek munkáját. Azonkívül tavasszal jelent meg az FM Benchmarking IV. kiadványunk, amely teljes körű összefoglalót ad a létesítménygazdálkodási szakma aktuális magyarországi helyzetéről, valamint arról a teljesítményről, amely az összesen több mint 15 millió négyzetméternyi – az irodaházak mellett többek között gyárakat, üzemeket, logisztikai központokat is magában foglaló – hazai ingatlan vagyon kezeléséhez kötődik. Az ezernél is több ingatlan adattábláit tartalmazó könyv nemcsak a szűken vett szakma, hanem az ingatlantulajdonosok, a vállalatvezetők, a létesítménygazdák, a gazdasági irányítók, az FM- és propertymenedzserek számára is rendkívül értékes információkat kínál” – mondta Schmidt József.

Hozzátette: a kimagasló adatsor jelentőségét növeli, hogy az egész Európai Unióban nincs hasonló összefoglaló kiadvány, csak az Egyesült Államokban van ehhez mérhető összegzés. Nem véletlen, hogy az Európai Facility Management Szövetség már jelezte: számukra is fontos lenne egy az egész EU szektorális adatait felsorakoztató, elemző kiadvány, amelynek nemzetközi projektvezetője minden valószínűség szerint a LEO lesz.

TERET NYER A DIGITALIZÁCIÓ

„Az FM Benchmarking összegzése azért is hasznos, mert kulcsfontosságú, hogy átfogóan elemezzük a koronavírus-járvány átmeneti és hosszú távú hatásait, s a hozzá kapcsolódó tapasztalatokat a napi üzemeltetésbe is beépítsük. De az ágazatnak emellett olyan jelentős kihívásokkal is szembe kell néznie, mint amilyen például az ellátási láncok összeomlása, valamint az ukrajnai háborús helyzet által is generált alapanyag-, illetve energiaár-robbanás, amelyhez kötődően egyértelmű, hogy a korábban meghatározott euróalapú árak már nem tarthatók, mert az immár veszteséget jelentene. A jövő nagy kérdése az is, hogy a home office elterjedésével miként alakul át az irodapiac. Én úgy látom, az állami és a magánberuházások eredményeként a felkínált alapterület tovább növekszik, miközben az összkereslet sem csökken, de átalakul: a mainál kisebb irodákra és másfajta – kevésbé dedikált – munkaterekre lesz igény” – vázolta a szakember.

A LEO elnöke szerint a meghatározó trendek közé tartozik a digitalizáció térnyerése is. Ez azért fontos, mert a létesítménygazdálkodóknak ezáltal nyílik lehetőségük arra, hogy a meghibásodás veszélyét még a baj bekövetkezte előtt észleljék, s – a bérlők elégedettségét növelve – a későbbi javításnál olcsóbban és gyorsabban megelőzzék. Hasonlóan jelentős változás a fenntarthatóság igényének a térnyerése. Ez Nyugat-Európában már a bérlők részéről is alapvető elvárás, és idehaza szintén egyértelműen megkerülhetetlen lesz. Az üzletember ezért is tartja a legjobbnak azt, ha a későbbi létesítmény-fenntartó már a tervezés szakaszában szerepet vállalva adhat tanácsokat ahhoz, hogy a beruházás végeredménye egy optimálisan funkcionális, gazdaságosan üzemeltethető, „zöld” irodaház legyen.

ÉRSEK M. ZOLTÁN