VÉDELEM VS. MEGSZORÍTÁS Költségvetési

KÖLTSÉGVETÉSI VITA:

VILÁGOK HÁBORÚJA

VÉDELEM VS. MEGSZORÍTÁS | Miközben a kormánypártok álláspontja szerint a rezsicsökkentést és a honvédelmet erősíti a 2023-as költségvetési törvényjavaslat, addig az ellenzék brutális megszorítástól tart a jövő évi büdzsé kapcsán.

Megkezdődött a parlamentben a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitája; államtitkári, valamint képviselői felszólalásokból készítettük az összeállításunkat.

FIDESZ: NEM HÁRÍT A KORMÁNY

A magyar kormány álláspontja határozott és egyértelmű: nem engedhető meg, hogy a lakosság szenvedje el a háború súlyos gazdasági következményeit – hangsúlyozta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az Országygyűlésben. Ismertette, hogy a fegyveres konfliktus következményeként a beszállítói láncok megszakadtak, a nyersanyagok, az energiahordozók világpiaci ára elszállt, elérhetőségük szűkült, rég nem látott humán katasztrófa és társadalmi sokk jellemezte az elmúlt pár hónapot. A szakember a jövő évi büdzsét rezsi- és honvédelmi költségvetésnek nevezte, hangsúlyozva: a javaslat stabil alapot biztosít a kormányzati programok megvalósításához, garantálja a családok védelmét, Magyarország biztonságának az erősítését, a haderőfejlesztést és a rezsicsökkentés megőrzését. Hozzátette: a rezsivédelmi alap 670 milliárd forinttal biztosítja, hogy a háztartások a kiszámíthatatlanul emelkedő piacinál alacsonyabb energiaárat fizessenek, míg a 842 milliárdos honvédelmi alap mérsékli a régióban kialakult háborús helyzet biztonsági kockázatait, megteremti a honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősíti Magyarország fizikai biztonságát. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy az idei 4,7 után jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kabinet, amely várhatóan ismét felülteljesíti az uniós átlagot, így hazánk relatív fejlettsége tovább javulhat európai összehasonlításban. Hozzátette: az egyensúlyi mutatók folytatódó, érdemi javulását prognosztizálja a kormány, ez a GDP-arányos államháztartási deficitre, az adósságrátára és a külső egyensúlyi mutatókra egyaránt vonatkozik.

Halász János (Fidesz) a nemzetbiztonsági bizottság alelnökeként azt húzta alá, hogy egy háborús veszélyekkel és fenyegetettségekkel teli időszakban felértékelődik a nemzetbiztonsági szolgálatok munkája. A kormánypárti képviselő rámutatott: a magyar emberek biztonsága múlik az elhárítók munkáján. Fel kell készülni arra, hogy egyes terrorista csoportok vagy ellenérdekelt szolgálatok az orosz–ukrán háború kitörése óta érkező több százezer fős menekültáradatot kihasználva próbálják embereiket bejuttatni Magyarországra. A 2023-as büdzsé pluszforrásokat ad a szakterületnek.

Czerván György – ugyancsak a Fidesz képviseletében – úgy értékelt: a rendkívüli körülmények ellenére a jövő évi költségvetés forrásai biztosítani tudják az agrárium hatékonyságának további növelését és a vidéki életminőség javulását. Ismertetése szerint a büdzsében összesen 1206 milliárd forint lesz a mezőgazdaságra.

DK: BRUTÁLIS CSOMAG

Győzelmi jelentéseknek nevezte Arató Gergely (DK) ellenzéki képviselő a kor-

mányoldal felszólalásait. Szerinte semmi közük sincs a valósághoz, hiszen emelkednek az árak, egyre nehezebben élnek a nyugdíjasok, és nem lehet megélni tisztességes munkából. A 2023-as a megszorítások, a „brutális Orbán-csomag” költségvetése – emelte ki. A DK úgy látja, a jövő évi büdzsében semmilyen fontos, a fenntarthatósággal, a környezettel, a klímavédelemmel kapcsolatos ügyben nem lép előre a kormány.

KDNP: STABILITÁS ÉS DINAMIZMUS

A költségvetési javaslatban egyszerre van jelen a stabilitás és a dinamizmus. A büdzsé biztosítja, hogy a rendkívül gyorsan változó világban, gazdasági környezetben is sikerüljön megteremteni a kiszámítható gazdálkodáshoz szükséges stabilitás és dinamizmus egységét – szögezte le Latorcai János, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője. Kifejtette: a stabilitást garantálja, hogy megmaradnak az embereket segítő korábbi támogatások, a dinamizmust, a rugalmasságot pedig a gazdaság élénkítésére szánt források, beruházások biztosítják. Juhász Hajnalka – ugyancsak a KDNP képviseletében – bírálta a globális minimumadót, amelynek a bevezetése szerinte komoly kihívást jelentene a cégek számára, így a munkanélküliség növekedését okozná.

JOBBIK: ROMLÓ TELEPÜLÉSKÉP

Magyarországon nincs elég ember a helységek közterületeinek a karbantartására. A költségvetésben forrást kellene biztosítani erre, mert ez élhetőbbé és biztonságosabbá tehet egy települést – mondta Bencze János (Jobbik). Az ellenzéki politikus úgy vélte, a fentiekre azért is szükség lenne, mert elfogytak az emberek a közmunkaprogramból. Hozzátette, hogy a jelenleginél jobban kellene támogatni a méhészeket is, mert e nélkül a mezőgazdaság rosszabb helyzetbe kerülhet.

MOMENTUM: MEGÉLHETÉSI VÁLSÁG

A 2023-as nem a jövő költségvetése, nem a megélhetési válságra adott jó válaszok büdzséje – így fogalmazott Szabó Szabolcs a Momentum képviseletében. Az ellenzéki politikus szerint az ország jövője az oktatáson múlik, ám a költségvetés e szektor legalapvetőbb problémáit sem kezeli, többek között a bérválságot vagy a tanárhiányt. A párt ezért 250 milliárd forintot javasol a pedagógusbér-emelésre és további 15 milliárdot azon felsőoktatási intézmények bérfejlesztésére, amelyek még állami kézben vannak.

MSZP: MEGALAPOZATLAN BÜDZSÉ

Nem megalapozott a következő évi költségvetés, ugyanis a törvényjavaslat az áfa- és az szja-bevételeket rendkívüli módon felültervezi, míg az inflációt alul, ezért az alapszámai álomvilágnak tekinthetők – mondta az MSZP szónokaként Szabó Sándor, aki szerint gondot okoz az is, hogy az állam többet fordít magára, mint korábban, jóléti kiadásokra azonban kevesebbet. Az ellenzéki párt képviselője úgy tartja, hogy jövőre nehezebb helyzetbe kerülnek az önkormányzatok, a szolidaritási hozzájárulás növelése jelentős forrásokat von el tőlük. Az sem segíti a helyhatóságokat, hogy kikerültek a rezsicsökkentés kedvezményezetti köréből, az elszabaduló energiaárak miatt ezért tömeges csőd várható körükben.

MI HAZÁNK: SOK A VESZTES

A költségvetés vesztese az egészségügy, az oktatás, a rendvédelem és az önkormányzatok, de a magyar gazdák helyzetén sem javít, a devizaadósokat pedig sorsára hagyja a büdzsé – húzta alá Apáti István, a Mi Hazánk képviselője, aki a multik költségvetésének nevezte a jövő évit. Ismertetése alapján egy pályakezdő tanár vagy rendőr fizetése nettó 160-180 ezer forint, amiből „gyalog a buszmegállóba nem lehet kimenni, nemhogy tisztességes megélhetést biztosítani”. A kisadózó vállalkozások tételes adója ügyében arra szólította fel a kormányt, hogy ne a katások zsebében kotorásszon, hanem azokéban, akiknél bőven termelődött haszon. Továbbá azt javasolta, hogy az extraprofitadót vessék ki a vakcinagyártókra és a kaszinókra is.

PÁRBESZÉD: MEGSZORÍTÁS

A költségvetési javaslat nem szolgálja a családok védelmét, kifejezetten megszorító büdzsé, amelyet még Bokros Lajos is megirigyelhetne – mondta Szabó Rebeka (Párbeszéd), hozzátéve: az emberekkel fizettetik meg az inflációt okozó rossz gazdaságpolitika árát, nem kapnak fizetésemelést azok, akiknek pedig emelni kellene a bérét, továbbá az látszik a javaslatból, hogy egyáltalán nem törődnek a klímaváltozással, a környezetvédelemmel. Közölte: pártja kezdeményezi, hogy fordítsanak többet környezetvédelemre, az otthonok energiahatékonysági korszerűsítésének a támogatására, a környezeti károk elhárítására, a környezetvédő civil szervezetek segítésére, az állatvédelemre, valamint a víziközmű-hálózat korszerűsítésére.

TÉTELES CÁFOLAT

Miközben az ellenzéki képviselők megszorítónak nevezik a költségvetést, addig nem tudnak olyan konkrét intézkedést említeni, amely hátrányosan érintené a családokat – reagált a felszólalásokra Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára. A szakpolitikus részletezte: több ágazatban már az idén is volt fizetésemelés, de a kormány 2020-ban, a viszszaesés idején is emelt béreket, s most is a fizetések további növelésén dolgozik. Vitatta azt is, hogy a jövő évi büdzsé visszavetné a gazdaság fejlődését, mondván: a kormány javaslata szerint csupán az extraprofitot adóztatják meg, nem a normál üzleti tevékenységet. Az államtitkár kifejtette: jelenleg háborús inflációról beszélünk, a külföldről generált árdrágulás ellen pedig nehéz fellépni. Nem véletlen, hogy a balti és a visegrádi államok mindegyikében jelentősen megugrott a pénzromlás mértéke.

HÁBORÚS INFLÁCIÓ

Banai szerint tényszerű a háborús infláció kifejezést használni a jelenlegi helyzetre, mert radikálisan növekedtek az energiaárak, s ennek kapcsán nem lehet elvonatkoztatni a fegyveres konfliktustól és a szankcióktól. A háborús inflációban nagy szerepe van annak, hogy Ukrajna és Oroszország egyaránt jelentős mezőgazdasági exportőr – húzta alá. Vitatta azt az ellenzéki állítást, hogy brutális megszorítást tartalmaz a költségvetés az önkormányzatoknak. Felidézte: a 2011 és 2014 közötti időszakban 1370 milliárd forint adósságtól szabadultak meg e helyhatóságok, az azt követő években stabil működést lehetett látni, még a koronavírus-járvány idején is. Az államtitkár elmondta: a 2023-as költségvetés abból indul ki, hogy az önkormányzatoknak a saját beszámolóik alapján stabil a pénzügyi rendszerük, és a kormány arra számít – a gazdasági bővülésnek köszönhetően –, hogy a helyhatóságok legfőbb bevételi forrása, az iparűzésiadó-bevétel növekedni fog.

SZAJLAI CSABA