HATALMI JÁTSZMA Jobbikos küzdelem a túlélésért

JOBBIKOS KÜZDELEM HATALMI JÁTSZMA | Szombaton választ új elnököt a Jobbik. Az egykori radikális pártban, úgy tűnik, mindenki mindenkivel A TÚLÉLÉSÉRT harcol – a tét: a túlélés.

Ander Balázs, Gyöngyösi Márton és Földi István – ők küzdenek meg a Jobbik pártelnöki székéért a szombati, a választásokat követő immár második tisztújításon. Ez a rendszerváltás utáni párttörténetben is különleges alkalom: az új elnöki mandátumának az átvételét követően ilyen gyorsan még nem buktattak meg pártvezért. Ilyen az egykori botrányos kisgazdapárti események során sem történt.

KISGAZDÁSODÁS

Az viszont már a kisgazdapárt 2001-es kusza, teljesen átláthatatlan hatalmi harcát idézte, ami májusban kezdődött. Jakab Péter bizonyosan beírta magát a hazai párttörténetbe: második „elnöki ciklusa” ugyanis mindössze egy hónapig tartott. A casus belli az volt, hogy az addigi bizalmasaiból álló elnökség a Jobbik szervezeti és működési szabályzatát szerette volna hozzáigazítani a párt alapszabályához. Ez azt jelentette, hogy a döntés értelmében Jakab elnökikabinet-vezetőjét, Molnár Enikőt kizárták az elnökségi ülésekről. Párton belüli források szerint Molnár Jakab előző elnöki ciklusában szabad kezet kapott, ő irányította a formáció operatív ügyeit, és nem volt túl népszerű a Jobbikon belül. A pártelnöknek és Molnárnak nagyon nem tetszett a május 24-i elnökségi ülésen – az előző években Jakab emberének tartott – Potocskáné Kőrösi Anita elnökhelyettes által előterjesztett javaslat: először Molnár viharzott el a tanácskozásról, s kisvártatva Jakab is követte. A döntést a pártvezető puccsnak minősítette, és etikai eljárást indított Potocskáné ellen. Ki akarta záratni a pártból, sőt a pártalapítvány döntései miatt hűtlen kezeléssel is megvádolta, és feljelentést tett az ügyben. Az etikai bizottság viszont végül Potocskánénak adott igazat, s Jakab június 8-án lemondott elnöki pozíciójáról.

A TÁVOZÓ JAKAB PÉTER EGY VÁLASZTÓVAL. ÚJ CIKLUSÁVAL REKORDOT DÖNTÖTT: CSAK EGY HÓNAPIG ÜLT A PÁRTVEZETŐI SZÉKBEN

GYORS ESEMÉNYEK

Jakab Péter a tragikus választási eredmények ismeretében áprilisban még nem mondott le, előremenekült, újra jelöltette magát a párt élére. Úgy számolt, hogy a frakcióvezetésével együtt biztos a hatalma az alakulaton belül. Akkor jól taktikázott, hiszen mindkét tisztséget elnyerte: a jobbikos küldöttek 74 százaléka állt ki az újraválasztása mellett, és kilenc frakciótársa is bizalmat szavazott neki. Ez utóbbi anynyira nem volt meglepő, hiszen kilenc képviselőtársát ő „tette fel” befutó helyre a közös ellenzéki listára, tehát neki köszönhetik a mandátumukat. Ez utóbbi megállapítás egy új elnök megválasztása után még nagyon fontos lehet, de erről később. Áprilisban viszont sokan megdöbbentek azon, hogy a pártküldöttek bizalma – azután, hogy az elnöksége katasztrofális következményekkel járt a pártra nézve – nem rendült meg Jakabban. Pedig a politikai tehetségéről mindent elmond, hogy az irányítása alatt a Jobbikban felgyorsították a 2016-ban megkezdett „néppártosodást”, és teljes mértékben sikerült feladniuk az identitásukat. Négy éve még 20 százalék körüli szavazóbázisuk volt. A radikális voksolóik mára szinte teljesen elpártoltak tőlük, a baloldaliakat pedig Jakab még az agresszív kormányellenes kommunikációjával sem tudta megnyerni pártja számára. A fogyatkozás egyértelmű oka a baloldallal és Gyurcsány Ferenccel való összefogás; emiatt a Jobbik ideológiailag a senki földjén találta magát. A kudarc jelei már az őszi baloldali előválasztáson is megmutatkoztak – Jakab csak az ötödik helyen végzett. Az áprilisi országos megmérettetésen aztán egyetlen egyéni mandátumot

sem nyertek, mindössze tíz listás mandátumot szereztek. Ez hatalmas kudarc, hiszen 2018-ban egy egyéni körzettel és huszonhat listás mandátummal még ők voltak a legnagyobb ellenzéki párt. (Igaz, a ciklust tizenheten fejezték be a kilépések miatt – a szerk.)

TÁMADÁSI FELÜLET

A jobbikos küldötteknek a szombati elnökválasztáson több szempontot is meg kell vizsgálniuk, nagy a tét. Amennyiben a Jakab politikájával, a baloldali összefogással szakítani kívánó, állítólagosan még mindig radikális Ander Balázs nyerné el a tisztséget, úgy kiéleződne a frakció és a pártvezető kapcsolata. Adott esetben még az is megtörténhet, hogy Jakab lemond a frakcióvezetésről, elhagyja a képviselőcsoportot, s többen követik; független képviselők lesznek. Ebben az esetben akár a frakció is megszűnhet, ami politikailag, strukturálisan (bizottsági, parlamenti vezetői posztok, szakértők akalmazása) és anyagilag is nagyon negatívan érintené a Jobbikot. Egy esetleges Ander-győzelem után a pártelnöknek elsődleges feladata lesz megtartani a frakciót (öt fő alá nem mehet a létszám), még úgy is, hogy Jakab és néhány bizalmasa távozik. Ám mint már jeleztük, a frakcióban Jakab lekötelezettjei ülnek, így nehéz dolga lenne Andernek. „De ez sem biztos: Jakab áprilisban még úgy gondolta, hogy Potocskáné és az elnökség többsége is a szövetségese, aztán kiderült, hogy nem” – jegyezte meg erre egy jobbikos forrásunk.

Gyöngyösi Márton és Földi István megválasztása után Jakab frakcióvezetőként nagyobb biztonságban érezhetné magát. Viszont politikai értelemben Gyöngyösi, valamint Földi is hatalmas támadási felületet jelentene a párt számára, így az ő támogatásuk sem kockázatmentes.

Földi ez év áprilisában lett országosan ismert, de nem a politikai érdemei miatt: egy jobbikos pártaktivista hölgy azt állította, hogy a politikus meg akarta erőszakolni egy tavaly decemberi vidéki pártrendezvény éjszakáján. A nő – aki egyébként az előző pártelnökség tagjának, képviselőjelöltjének, Szilágyi Györgynek az élettársa – büntetőfeljelentést tett. Földi határozottan tagadta a vádakat, s ő is a hatóságokhoz fordult, rágalmazás miatt. Őt egyértelműen Jakab emberének tartják, a volt pártelnök ki is állt a megválasztása mellett. Földi elnökjelölti szándéknyilatkozatában a balliberális szövetséggel való szakítást is felvetette.

Gyöngyösi Márton uniós képviselő elnökként azonban nem zárkózna el a baloldallal való együttműködéstől. Forrásaink szerint őt „tipikus yuppie karrieristának” tartják a Jobbikban. A párt külügyese a Jobbik radikális időszakában Vona Gábor feltétlen hívének számított, és az iráni, valamint az arab kapcsolatokat építette a pártban. Viszont évek óta úgy viselkedik, mintha egy előkelő idegen, egy nyugati konzervatív politikus lenne, mintha korábban nem a radikális Jobbik botránypolitikusa lett volna. 2014-ben például kitiltották Ukrajnából, mert megfigyelőként részt vett az akkor orosz szeparatista befolyás alá került Donyeckben és Luhanszkban megtartott választáson. Gyöngyösivel sokat fordult a világ, ma már kiáll Kijev mellett. Egy bejegyzésében arról értekezett: Ukrajna bekebelezése után hazánk lesz Oroszország ütközőzónája.

A neve azonban nem ezek miatt forgott a legtöbbet a médiában. 2012-ben egy parlamenti felszólalásában azt fejtegette, listázni kellene a Fidesz-kormány zsidó származású tagjait. Akkor a baloldal tízezres tüntetést szervezett Gyöngyösi mondatai miatt, elutasítva az antiszemitizmust. „Esetleges megválasztása után a kormánypártok biztos felmelegítenék ezeket az ügyeket, ami nem tenne jót a Jobbik amúgy is nagyon rossz választói megítélésének” – jegyezte meg jobbikos forrásunk. Hozzátette: bármelyik jelöltből is lesz pártelnök, az sem kizárt, hogy az alakulat a következő választáson semmilyen formában sem lesz az induló szervezetek között.

GYÖNGYÖSI MÁRTON. VOLT MÁR RADIKÁLIS IS, MOST KONZERVATÍV POLITIKUSNAK LÁTTATJA MAGÁT

2018: AZ ELSŐ SZAKADÁS

Négy éve Vona Gábor pártelnök már azt is bukásnak élte meg, hogy húsz százalékot szerzett a Jobbik a választásokon. Lemondott a pártelnöki posztról és a képviselői mandátumáról is. A pártelnökségért két addigi elnökségi tag, Sneider Tamás és Toroczkai László mérette meg magát. Sneider Vona vonalát képviselte, míg Toroczkai visszatért volna a radikális politizáláshoz. Sneider 54 százalékkal lett pártelnök. Toroczkai vitatta az eredményt, több társával kilépett a pártból, s megalapította a most a parlamentbe bekerült Mi Hazánk Mozgalmat. Sneider 2019 júniusában, az uniós választások 6,3 százalékos eredménye után lemondott – később a pártból is kilépett –, de a távozása után frakcióvezetővé választott Jakab csak fél év múlva lett pártelnök. Akkor olyan feltétellel vállalta a megbízást, hogy a mandátuma csak a 2022-es választást követően járhat le.

PINDROCH TAMÁS