PINDROCH TAMÁS Megoldás

MEGOLDÁS AZ ERŐS ÁLLAM

PINDROCH TAMÁS ROVATVEZETŐ

Az erős államot kárhoztatók – főleg a hazai baloldali-liberális pártok, a holdudvaruk – szerencsére régóta ellenzékben vannak. Az április választáson sem kaptak lehetőséget a visszatérésre, sőt a szavazók karakteres válaszban utasították el azokat a nézeteket, amelyek ismét a piac mindenhatóságát hangoztatták. Miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter például fölöslegesnek tartotta a minimálbért, és ismertté váltak azok a nézetei is, miszerint az egészségbiztosítási rendszert is átalakítaná, és a rezsicsökkentést is támadta.

Minderről nem véletlenül beszélt, ezek nem elszólások voltak, hanem karakteres üzenetek a külföldi befektetőknek, a nyugati neoliberális politikai elitnek. Brüsszel is jól járna velünk – hirdették a baloldalon, és belegondolni is rossz, hogy hatalomra kerülve önként és dalolva elfogadták volna az orosz olaj behozatalát szankcionáló hatodik orosz embargócsomagot. Ne legyen kétségünk, az orosz gázimport szankciójára is igent mondtak volna.

Már bizonyítottak: amikor kormányon voltak, minden erejükkel azon dolgoztak, hogy kiszolgálják a külföldi érdekeket. Az egészségügyi biztosítási rendszer privatizációjának első lépése lett volna a regionális biztosítók megszervezése, a magánbiztosítók beengedése a „piacra”. A baloldal miniszterelnök-jelöltje a mostani kampányban szinte ugyanezt a tervet fogalmazta meg. Életveszélyes még ennek felvetése is, miután épp leküzdöttük a pandémia okozta sokkot.

A baloldal minden fórumon, így a kampány idején is támadta a rezsicsökkentést. Kormányzati pozícióból mindent megtettek azért, hogy túladjanak a nemzetbiztonsági szempontból is elsődleges állami, önkormányzati energiacégeken. Mindezt úgy tették, hogy garantálták a befektetőknek az extraprofitot, nem egy esetben külföldi, állami cégek csaptak le a magyarországi lehetőségekre. Amennyiben újra a hatalom közelébe kerültek volna, biztosan engednek a „piaci nyomásnak”, így a hatósági árak megszüntetésével kétháromszorosára emelkedtek volna a háztartások rezsiköltségei. A brüsszeli igényeknek eleget téve azonban annak is örülhettünk volna, ha nekik köszönhetően nem áll le Magyarország teljes energiaimportja.

Amikor a baloldal volt kormányon, a Magyar Honvédséget is „liberalizálta”. A magyar honvédelem számukra azt jelentette, hogy miképp lehet a leggyorsabban megszabadulni a harci eszközöktől, hogyan kell magára hagyni és tekintélyüktől megfosztani a hivatásos katonákat. A tartalékos védelmi rendszert is tönkretették: 2005-től, a sorkatonai szolgálat békeidőszaki felfüggesztését követően 2010-ig a ténylegesen rendelkezésre álló tartalékosok száma évi átlagban sem érte el a húsz főt. Az ő időszakukban egyedül a Gripen vadászgépek szerződésének meghosszabbítását lehet honvédelmi fejlesztésnek nevezni. Az elmúlt évek technikai fejlesztéseiről – talán nem véletlenül – egyetlen támogató szava nem volt a baloldalnak. Pedig a békében mindig a háborúra kell készülni, és sajnos nagyon jó példa erre a szomszédban zajló fegyveres konfliktus.

A 2020-as évek kihívásai között szerepel a koronavírus, az orosz–ukrán háború, az ennek köszönhető energiaár-robbanás. A legyengített baloldali liberális állam helyett most azonban egy erős magyar állam néz szembe a válságokkal, és nagyon úgy tűnik, hogy az elmúlt tizenkét év építkezésének köszönhetően álljuk a sarat a kihívásokkal szemben.

A költségvetésben ezért is jelenik meg a rezsialap és a honvédelmi alap intézménye, amelybe – bármekkora konfliktusokkal jár is – az extraprofitadó bevételeit csatornázza be a kormány. A válságon csak határozott lépésekkel lehet úrrá lenni, mégpedig az állam erős szerepvállalásával. Ezért sem térhetnek vissza a kormányrúdhoz azok a liberálisok, akik számára a piac és a külföldi érdekek kiszolgálása mindig fontosabb, mint az állam érdekei.