TISZTA LAPPAL Vissza az uniós gyökerekhez

TISZTA LAPPAL | Az Országgyűlés határozatban áll ki az Európai Parlament (EP) átalakítása mellett; a Fidesz–KDNP a nemzeti VISSZA parlamentek képviselőit delegálná a politikai testületbe. A Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője, Pócza István szerint a magyar kormánytöbbség visszavezetné az EU-t a gyökereihez. AZ UNIÓS GYÖKEREKHEZ

„Az európai demokráciát ki kell vezetni a zsákutcából, ahová az Európai Parlament kormányozta. A testület képviselőit a nemzeti parlamenteknek kell delegálniuk, így biztosítva a valódi politikai legitimitást” – többek között ez áll az Országgyűlés határozati javaslatának a szövegében.

SZUVERENITÁSKÉRDÉS

A magyar parlamenti döntésről elöljáróban érdemes tudni, hogy Brüsszelben tavaly indult el és ez év tavaszán zárult az Európai Unió jövőjével kapcsolatos vitasorozat. Ezt a határozatban az előterjesztő képviselők – Kövér László, az Ország gyűlés elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Simicskó István, a KDNP, valamint Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője – így minősítették: „Az Országgyűlés sajnálattal állapítja meg, hogy a konferencia a nyílt és demokratikus párbeszéd helyett – az állampolgári hozzájárulások jelentős részének kizárásával – a tagállamok szuverenitásának a felszámolásában és az uniós bürokrácia hatalmának a növelésében érdekelt erők politikai, ideológiai törekvéseinek a kiszolgálójává vált.” A konferenciasorozaton felmerült például, hogy az Európai Tanácsban meg kellene vonni a tagországok vétójogát, továbbá az EP-be nem nemzeti pártokból, hanem „transznacionális pártlistákon” keresztül jussanak be a képviselők. Ez utóbbi azt jelentené, hogy az EU-s parlamentben még a mostanihoz képest is visszaszorítanák a nemzeti érdekérvényesítés lehetőségét. (Ez utóbbiról is lesz szó cikkünk folytatásában – a szerk.) Pócza Istvánnal, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetőjével elemeztük a határozatban foglaltakat. „Az Országgyűlés szóban forgó határozatára úgy kell tekinteni, mint a magyar parlament hivatalos állásfoglalására” – mondta a Figyelőnek a szakértő. Szerinte a mostani előterjesztés azért fontos, mert az unió jövőjéről szóló vitának tétet is ad; Magyarország hivatalos álláspontot fogalmazott meg, több más tagállam viszont még nem állt elő a javaslatával. Az országgyűlési döntés után Orbán Viktor miniszterelnöknek az Európai Tanács ülésein a határozatban foglalt álláspontot kell majd képviselnie, ez lényegében megegyezik az általa tavaly – az EU jövőjéről szóló vitasorozat megkezdésekor – javasolt elképzelésekkel. Az előterjesztés egyben előremutató is, hiszen az uniós szerződésmódosításokról a közösség több országában ki kell kérni a törvényhozó testületek véleményét – így a magyar Országgyűlés már egészen korai fázisban hallatja a hangját.

FOTÓ: YVES HERMAN, REUTERS

NEMZETI DELEGÁLTAK

Pócza István kifejtette: az EU reformjához az Európai Unióról szóló és az Európai Unió működéséről szóló szerződést kellene módosítani. A vitasorozatban felmerült elképzelések és a magyar javaslatcsomag elemei is mindkét dokumentumot érintik. Ez nem lenne egy gyors folyamat, van egy EU-s vitarend, illetve a tagállamoknak is – van, ahol népszavazás útján – rá kellene bólintaniuk az új szabályokra. Volt már arra példa, hogy a szerződésmódosítás a referendumokon bukott el: a franciák és a hollandok például 2005-ben elutasították az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést, 2009-ben az írek csak másodszorra támogatták a lisszaboni szerződés elfogadását; elsőre, 2008ban a „nemek” nyertek a népszavazáson.

A szakember szintén kitért rá: a Fidesz–KDNP határozati javaslatcsomagjában az szerepel, hogy az EP képviselőit a nemzeti parlamenteknek kell delegálniuk, így biztosítva a valódi politikai legitimitást. 1974ben, egy párizsi csúcson döntötték el a közösség akkori tagállamai, hogy közvetlen választással kerüljenek be a képviselők az Európai Parlamentbe. Az EU-ban 1979 óta tartanak uniós parlamenti választásokat. Előtte egyfajta kettős mandátummal rendelkeztek a delegáltak, hiszen a saját hazájukban is képviselőként dolgoztak – az uniós képviselőségnek előfeltétele volt a hazai országgyűlési mandátum megléte. Az európai meghatalmazottakat a tagállamok parlamentjei delegálták a képviselőik közül. „Bár ez egy korábbi állapothoz való visszatérés, a Fidesz–KDNP javaslata mégsem visszalépés, hiszen az Orbán Viktor által többször is hangoztatott elképzelés szerint az EU-t vissza kell vezetni a gyökereihez, oda, ahonnan az egész közösség elindult” – mondta a szakmai programvezető.

FÉNYVETÍTÉSSEL ÜNNEPELTÉK AZ EURÓT BRÜSSZELBEN, 2002-BEN. A FÖDERALISTÁK ÉS A SZUVERENISTÁK CSATÁJA EGYRE HEVESEBB

ELSZABADULT HAJÓÁGYÚ

Pócza István felhívta a figyelmet, hogy a javaslatban azért is szerepel az EP átalakítása, mert az intézmény fennállása óta azon dolgozik, hogy miképp tudná megerősíteni a befolyását az Európai Bizottsággal (EB) és az Európai Tanáccsal (EiT) szemben, egy-két éve pedig kifejezetten elszabadult hajóágyúként viselkedik.

Ebben sikeresnek is tekinthető az EP, hiszen kiharcolta, hogy a EB mellé társjogalkotói pozícióba kerüljön. Célja, hogy a státusza a tagállamok miniszterelnökei, elnökei által alkotott EiT rovására is erősödjön. Az Európai Parlament 2020-ban azt is megengedte magának, hogy egy politikai állásfoglalással a tanács 2021–27re vonatkozó többéves pénzügyi keretének a stratégiáját elutasítsa. Ezzel az EP

AZ ÚJ KORMÁNY BEIKTATÁSA UTÁNI KÉPVISELŐI GRATULÁCIÓ AZ ORSZÁGGYŰLÉSBEN. A MAGYAR PARLAMENT HIVATALOS HATÁROZATBAN FOGALMAZZA MEG JAVASLATAIT AZ EU REFORMJÁRÓL

azt próbálta demonstrálni, hogy az EiT-t alkotó miniszterelnökökkel, elnökökkel szemben nekik van a legnagyobb hatalmuk, ami egyértelműen szereptévesztésre vall. Legutóbb pedig a Momentumot a sorai között tudó Renew Europe képviselői bizalmatlansági indítványt terjesztettek elő az EB elnöke, Ursula von der Leyen ellen, mivel az Európai Bizottság a korábbi álláspontját megváltoztatva zöld utat adott a lengyel Covid–19 utáni gazdaságélénkítési tervnek. Eddig a bírósági rendszer reformja okán, tehát jogállamisági érvek miatt tartották vissza a Varsónak szánt 35,4 milliárdos támogatást. Az EB most viszont logikus döntést hozott, hiszen egy válságos időszakban – az európai egység megőrzése miatt – félretette a politikai vitákat; az EP szerint ez elfogadhatatlan. „Ez egy politikai zsarolás. A parlament arra akarja kényszeríteni a bizottságot, hogy megfeleljen az ideológiai, politikai elvárásoknak. Az EP tehát a másik két intézmény rovására kívánja növelni a hatásköreit” – taglalta Pócza István.

A szakember felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz–KDNP javaslatával szemben bizonyosan újra előkerül az az indítvány, hogy az uniós választásokon úgynevezett transznacionális listák jelöltjeire lehessen szavazni. Ez azt jelentené, hogy egy-egy tagállamban nem a nemzeti pártokra, hanem a nagy európai pártcsaládok listáira kellene voksolni. Ez a javaslat azt is üzeni, hogy az Európai Parlamentnek semmilyen tagállami, nemzeti kapcsolódási ponttal nem kell rendelkeznie, a megvalósítása így egyértelműen a föderális, birodalmi európai berendezkedés irányába hatna. Emellett az EU-s képviselők és a választók között még nagyobb lenne a távolság. „A Fidesz–KDNP elképzelései ezzel szöges ellentétben állnak, egy hatáskörein nem túlterjeszkedő, az adott nemzet által demokratikusan választott – a szavazókkal közvetlen kapcsolatot ápoló – képviselők alkotta Európai Parlamentet szeretne. Az már előre borítékolható, hogy óriási politikai viták lesznek a közeljövőben ezekről a kérdésekről” – fejtette ki a programvezető.

A FŐBB JAVASLATOK

A határozati javaslat szövege szerint az Európai Unió jelenlegi szerződéses keretrendszere nem alkalmas arra, hogy a válságok korszakában az együttműködés alapjául szolgáljon. Ezért az Országgyűlés felülvizsgálná az EU-s alapszerződéseket. Rögzítik, hogy azokból törölni kell az „egyre szorosabb egység” célkitűzését. Ezt azzal magyarázzák, hogy „az integráció nem öncél, hanem eszköz: nemzeti szabadságunk kiteljesedésének eszköze”. Az uniós szerződésekben a magyar parlament szerepeltetné, hogy kontinensünk keresztény gyökerei jelentik az európai integráció alapját, ami erkölcsi iránytűként szolgál a bizonytalanságok korszakában. Az uniós alapdokumentumokba azt is belefoglalnák, hogy az Európai Bizottság politikailag és ideológiailag semleges szervezet. A szubszidiaritás jegyében felülvizsgálnák és részletes katalógusban rögzítenék az EU intézményei útján gyakorolható hatásköröket. A határozat leteszi a voksát a közös európai haderő mellett. „Európának képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. A katonai képességeit, az ezek alapjául szolgáló ipari kapacitásait erősíteni szükséges, és földrészünk biztonságának a letéteményeseként közös európai hadsereget kell felállítani” – áll a dokumentumban. A javaslatok között szerepel az imént részletesen kielemzett Európai Parlament reformja. Az Országgyűlés szerint a demográfiai kihívás kezelésének és a családok támogatásának a szerződésekben uniós célkitűzésként kell megjelennie. Az alapdokumentumokba azt is beleírnák: garantálni kell minden nép jogát arra, hogy eldönthesse, kivel akar együtt élni a hazájában. A határozat szerint a szerződésekben rendelkezni szükséges a további EU-s adósságfelvétel tilalmáról. A Magyar Országgyűlés azt is lehetővé tenné, hogy a nemzeti parlamentek megakadályozzák a nem kívánt uniós jogalkotást, ahogyan azt is, hogy a tagállami kormányok és a nemzeti parlamentek szintén kezdeményezhessenek EU-s jogalkotási eljárást. Hangsúlyozzák: szerződéses védelemben kell részesíteni az Európai Unió területén élő őshonos nemzeti kisebbségeket, s támogatást szükséges biztosítani számukra. Nem utolsósorban kifejezetten megerősítenék a Nyugat-Balkán országainak európai perspektíváját.

PINDROCH TAMÁS